A Brown-mozgás a gázokban és folyadékokban lebegő (szuszpendált) részecskék szüntelenül zajló, véletlenszerű

mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcsék vizsgálata során. A
Brown-mozgás az anyag atomos szerkezetének bizonyítékául szolgált.
A káoszelméletben szereplő globális keveredés egyik jó példája, mely szerint tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú
idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.

Elméleti háttér[szerkesztés]
A szuszpendált részecskék mozgásuk során állandó ütközéseket szenvednek el, viselkedésük legpontosabban a
Maxwell-féle sebesség eloszlási függvény szerint értelmezhető. A Brown-mozgás trajektóriái általánosságban
véletlenszerű, folyamatos és rendszertelen pályavonalat írnak le. Legyen α az ütközési állandó, m a részecskék
tömege, a a részecske sugár és η a dinamikus viszkozitás, ekkor a mozgási egyenlet:

Ennek időátlagolt formája:

Mivel F(t) véletlenszerűen változik (tekintet nélkül a részecske sebességére vagy annak helyzetére), azt kapjuk, hogy

, továbbá , ahol k a Boltzmann-állandó. Ha e két egyenletet a fentebb levezetett időátlagolt

formulába helyettesítjük be, kapjuk, hogy . Tehát írható, hogy :

Alkalmazzunk helyettesítést, ekkor , továbbá -t, ilyen módon kapunk. Az

egyszerűsítés kedvéért legyen , vagyis a következő összefüggéshez jutunk el: