vasArnapi könyv

T & D T A I Л М | R obinson sz ig e te . — Az ópium . — G rö n lan d le g m a g a s a b b h e g y e .—

■ I J . r t l z V / i ’ l » ő se in k v a llá sa . — H asz n o s tu d n iv aló k .
(A c ik k e k és k é p e k á tv é tele tilos.)

A hajótörött Robinson deszkákból összetákolt tutajon

a sziget felé evez. (A kép az első angolnyelvü
kiadásból való.)

A Z O R S Z Á G O S K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I T A N Á C S ISM E R E T T E R JE S Z T Ő K É P E S H E T IL A P JA

19JO. II. félév. 8. « . XX. évfolyam

2 (114)

ROBINSON SZIGETE
— Robinson Crusoe, a leghíresebb ifjúsági re­
gény. — Hőse élő alak, Selkirk Sándor skót matróz
volt. — Robinson szigete, a chilei partok mentén
fekvő Juan Fernandez-szigetek egyike. — Rák-
halász-ipar Robinson-szigetén. —
N in c s könyv, kivéve a B ibliát, keztében valóban lakatlan szigetre
amelyet an nyi példányban olvas­ került s 4 évig és 4 hónapig, 1704-
tak volna a v ilág m inden részén, től 1709 fe b ru á rjá ig teljesen egye­
m int D e f o e D ániel ( o I vl Defő) dül élt ott em ber nem lakta he­
angol író n ak (1661—1730) eg y ik k a ­ lyen, m íg végre egy angol hajó
landos regényét, am elynek R o ­ kiszabadította szigetbörtönéből,
b i n s o n C r u s o e (olv. R obinzon amelyet ő a hosszú idő alatt, m ár
Kruzó) a címe. Legkedvesebb m enekülésre sem szám ítva, elég
könyve m inden gyerm eknek, m ert lakályossá tett. D e f o e szerint a
arró l beszél m egkapó szem lélete­ regény hőse szerzett m agának egy
sen, hogy egy em ber puszta szigetre szolgát is, akinek P é n t e k volt
vetődve, m in den segítség nélkül, a neve s aki egy közeli szigetről
egyedül a m aga lelem ényességére került volna Robinsonhoz. De
tám aszkodva, hogyan terem t m a­ Péntek m ár csak képzelt alak.
gának tűrhető, m ajd egyre ké­ S e l k i r k S ándornak a puszta
nyelmesebb életet. szigeten átélt k alandjait legelő­
Ez a regény nagyon alkalmas* ször egy angol tengerészkapi­
arra, hogy fölkeltse a gyerm ek­ tány, W о о d Rodger írta meg
ben a tetterőt, a kedvet a m aga 1712-ben m egjelent, világkörüli
erőinek felhasználására, érvénye­ ú tjáró l beszám oló művében. E n­
sítésére. Az em beri m űvelődés a nek alap ján készült aztán D e f o e
tettvágyból és tetterőből, végered­ D ániel R obinson Crusoe című
ményben az egyesek m unkaked­ regénjTe, am elyet akkoriban azon­
véből és alkotásvágyából fejlő­ ban egyetlen kiadó sem talált ér­
dött ki és csak hasznos lehet, h a demesnek a kinyom tatásra. Végül
a gyerm ek ilyen irán y ú Ösztönzé­ is a London P o st cím ű napilap­
seket kap. M agától a regénytől ban jelent m eg folytatásokban
távol van m inden oktató célzat, 1719 okt. 7-i kezdettel. Ez a regény
de olyan kitünően írta m eg szer­ volt különben az első újságban
zője. hogy az elképzeltetés bűvös m egjelent, folytatásos regény,
erejével ösztönöz arra, hogy tehát irodalom történeti jelentő­
erőinket ne h ag y ju k parlagon he­ sége ebből a szempontból is van.
verni, ha m ég olyan kicsinyek is A szigetet, am elyen Robinson
s ha a körülm ények az alkotásra élt, D e f o e nem jelöli meg regé­
a lehető legkedvezőtlenebbek is. nyében pontosan. Ez nála csak
Ennek a kitűnő ifjú ság i regény­ képzelt sziget, valahol az Ori­
nek hőse nem képzelt személy, noko tork o latáh o z közel. Igaz,
hanem Robinson Crusoe valóban hogy nagyszerűen írja le a kis
élt s az esem ényeket a lak atlan sziget növény- és állatvilágát. De
szigeten valóban átélte. A regé­ a regényíró alaposan elhajította
nyes események hősének igazi a sulykot, m ert m a m ár tudjuk^
neve S e l k i r k Sándor skót hogy Robinson szigete nem az
matróz, aki egy hajótörés követ­ északi félgöm bön volt, ahová azt

a regényíró képzelete helyezi, h a ­
nem a délin, a Csendes-óceánban,
közel V alparaizóhoz, a chilei
partok m entén. Nem is egyetlen
sziget ez, hanem három szigetből
álló kis szigetcsoport, am elyet
m a J u a n Fernandez-szigeteknek
neveznek. A három sziget közül
egy nagy és egy kicsi egym áshoz
D efoe D ániel,
a R obinson
sz e rz ő je .
közei fekszik, a h arm adik pedig
tőlük 80 m érföld távolságban.
Kzt a délam erikai kicsiny szi­
getcsoportot 1572-ben fedezte föl
egy chilei hajó, am ely a p arto k
mentén szokott közlekedni, de vi­
h arba került, am elyből sehogy
sem tudott kivergődni. E k k o r a
hajó kapitánya, J u a n F ernandez
merészen nekivágott a n y ilt ten­
gernek, m ert így jobban m eg tu ­
dott küzdeni a hullám okkal és a
szelek erejével. Hosszú bolyongás
u tá n két szigetre bukkant, am e­
lyek közül a nagyobbnak Mas a
Tiero, a kisebbnek pedig a S anta
C lara nevet adta. N em sokára föl­
fedezte a messzebb fekvő harm a-
(í 15) 3
dik szigetet is, am elynek Mas a
F u era nevet adta. A szigetek az­
tán kikötőül szolgáltak a spanyol
hajóknak.
A spanyolok sokáig titokban
tartották ezeket a szigeteket, ne­
hogy m ások is fölhasználhassák
azokat. Íg y tö rté n t aztán, hogy
a holland Shouten, m időn m ásod­
szor hajózta körül a C ap Horn-t,
véletlenül ú jra fölfedezte. A szi­
getek között a legnagyobb a Mas a
Tierra, 93 négyszögkilom éter ki­
terjedésű, 25 kilom éter hosszú, 9
kilom éter széles, kerülete 72 kilo­
méter. E gyik részét, az északit,
egy fás iiegy borítja, 927 m éter
magas, tom pa csúccsal, eleven-
zöld, term ékeny völgyekkel és kel­
lemesen csobogó patakokkal. A
sziget m ásik része, a déli, lapos
és egyhangú. A sziget éghajlata
egészséges, de télen az esős idő­
szak alkalm ával, am ely április­
tól októberig ta rt, éjszakákon át
csaknem szüntelenül esik a he­
ves, forróégövi eső.
4 (116)
A mellette fekvő kis sziget, a
S an ta C lara, csak néhány négy­
szögki] om éter kiterjedésű, nagyon
egyhangú látv án y t n y ú jt a szem­
nek, kopár sziklák fedik s van
r a jta egy 347 m éter m agas csúcs.
A nagy szigettől egy m érföld szé­
les csatorna v álasztja el. A h a r­
m adik sziget, am ely ezektől 80
m érföld távolságban van n y u ­
gatra, a Mas a F u e ra 20 négyszög­
kilom éter kiterjedésű, ez is m eg­
lehetősen kopár, sziklás terület,
van egy csúcsa, am ely 1836 m éter
m agas.
H ogy m elyik volt a három
közül Robinson szigete,
nem tu d ju k pontosan, de való­
színűen a legnagyobb. H a a
m ásik kettő valam elyikére ju to tt
volna, akkor idecsalta volna a
nagy sziget barátságosabb volta
s term ékenysége. E lég hiteles
adatok nyom án itt ki is nyomoz­
ták Robinson b a rla n g já t s m eg­
állapították, hol volt a megfigyelő
helye, honnan egyre fogyó re­
m énnyel figyelte, nem jön-e
m entőhajó. A kutatásoki szerint
S e l k i r k idejében az ehető nö­
vények közül term ett itt répa,
p ap rik a , pálm akáposzta; az á lla t­
világ főképviselői a vadkecskék,
vadm acskák és nagy patkányok
voltak, am elyek igen nag y k á rt
tettek Robinson szegényes kész­
letében. Ma vadbivalyok, vaddisz­
nók és egyéb v ad ak is vannak,
am elyeknek v ad ászata nem já r
m inden életveszedelem nélkül.
S e l k i r k ideje u tá n m ég jó
darabig lakatlan volt a nagy szi­
get. Sokáig a kalózok használták
kikötőit. Az angolok ham arosan
rá jö ttek a szigeteknek hadászati
szempontból való fontosságára s
1740-ben a spanyolok beleegyezé­
sével Ruson ad m irális száz angol
k atonát helyezett el itt a Mas a
T ierrán. Ezek egy erődöt is épí­
tettek itt, amelynek azonban m ár
a rom jai sincsenek meg. Ezek az
angolok alkották a későbbi lakos­
ság m agvát. Nem sokkal később,
1750-ben a spanyolok m egalakí­
tották az északi nagy kikötő m el­
lett a sziget egyetlen fa lu ját,
amelynek J u a n B a u tista a neve,
m anapság körülbelül 300 lakója
van, akik főleg halászatból él­
nek.
Az angolok teljes visszavonu­
lá sa u tán a chilei spanyolok m a­
radtak a szigetek urai.
A szigetek történetében nagyobb
esem ényt jelen tett 1810-ben a chi­
lei forradalom . Ennek lezajlása
u tá n a levert hazafias p á r t vezé­
reit a Mas a T ie rrá ra száműzték
és Ju a n B au tista m ellett 27 egész­
ségtelen barlangban helyezték el
őkét. Ezek a szám űzöttek nagyon
sokat szenvedtek a nedves b arlan ­
gokban, rígyhogy szabadulásuk
u tá n szám űzetésük helyét elne­
vezték a „chilei P u rg a tó riu m “-
nak. Egy fran cia tudós, Gay C lau­
dete, 1832-ben m eglátogatta a szi­
geteket s 24 f a jtá já t ír ta le az itt
tenyésző páfrányoknak. Az angol
korm ány 1868-ban a „Topáz“ nevű
hadihajót küldte ki ide s ennek
kapitánya, Pow ell és tisztjei egy
bronz emléket helyeztek el a szi­
getnek azon a helyén', am ely, a
legnagyobb valószínűséggel Ro­
binson kilátója, megfigyelő helye
volt. Ezen az em léktáblán föl v an ­
nak jegyezve a S e l k i r k S án ­
dorra vonatkozó összes adatok,
többek között az is, hogy m eg­
szabadulása u tá n m ég 14 évig élt
és tengerészhadnagyi rangban
h a lt m eg 1723-ban, 47 éves k o rá­
ban.
A világháborúban is volt némi
szerepe a Mas a T ierrának. K i­
kötőjét ném et cirkálók is láto g at­
ták. A falklandi tengeri ütközet
u tá n pedig ide m enekült a német
flottától elvágott „Drezda“ nevű
3600 tonnás csatahajó. A legutóbbi

években ism ét számüzetési hely­
nek haszn álják a chileiek a Mas a
T ierrá-t.
De azért m a m á r élet is van a
szigeten. Jelentékeny ip ari v álla­
la t is virágzik itt. M ár S e l k i r k
Sándor is em líti azokat az óriási
tengeri rákokat, am elyek a nagy
A Ju a n F e rn a n d e z -
sz íg e te k , am ely ek
le g n a g y o b b ik a
a R obinson sz ig e te .
sziget p a rtja in élnek. M ikor egy
francia hajó, a „Flore“ 1871-ben
hajó tö rést szenvedett, csak egyet­
len ember m enekült m eg erről a
hajóról, a fran cia C h a r p e n -
t i e r. Ez R obinson szigetére ke­
rü lt s itt telepedett meg J u a n
Bautista-ban. M ajd egy kalandos
életű svájci gróf, R о d t A lfréd
is erre a szigetre került, aki egy
ideig a fran cia idegenlégióban
szolgált. Ezek ketten összeálltak
és tengeri rákok halászásával
(117; 5
kezdtek foglalkozni, amelyeknek
itt vannak olyan fa jtá ik is, am e­
lyek 80 centim éter hosszúak és
6 kilogram m ot is nyom nak. Azt
remélték, hogy m ajd a száraz­
földre is tudnak nagyobb m ennyi­
ségű ten g eri rákot szállítani.
T őkehiány m iatt azonban nem
sik erü lt v á lla la tu k a t kifejlesz­
teni. V életlenül tudom ányos ki­
rándulás alkalm ával a szigetre
került egy chilei baszk tudós,
R e c a r t Lajos, aki érdeklődni
kezdett a rákhalászat irán t. Mi­
után a chilei korm ánytól 1910-ben
egyedáruságot szerzett a rá k ­
halászatra, hozzáfogott a rá k h alá­
szat és a rákszállítás megszerve­
zéséhez. T ársas viszonyba lépett
egy m ásik fran ciáv al és 700 ezer
piasztert fektettek bele a válla­
6 (118)
latba, am ely összeg 2-1 millió
fran k n ak felel meg. A vállalat
m a m ár oly virágzó, hogy állan­
dóan két h ajó t já ra tn a k a sziget
és V alparizó között s a hajókba
AZ Ó P I U M
— Méreg és orvosság. — A mákfej nedve az ópium. —
Előállítása és termelése. —
A z ópium a m ák tejnedve, am e­
lyet úgy nyernek, hogy a még éret­
len m ákfejbe — közvetlenül a
szirm ok lehullása u tá n — bemet­
széseket tesznek s a seb helyén
kifolyó nedvet összegyűjtik.
Igen fontos gyógyszerek készül­
nek belőle, amelyek közül a m or­
fin és a kodein a legismertebbek.
Az ópium készítm ények egy része
h ó d í t ó (ilyen a morfin, a ko­
dein, a narkotin), m ásik része
g ö r e s o k o z ó (thebain, laudanin)
s ezen tulajdonságuk szerint nyer­
nek alkalm azást a sebészetben és
a gyógyászatban.
E z a kétféle h atása természete­
sen fokozottabb m értékben és m in­
dig pusztító m ódon nyilvánul
meg akkor, am ikor az emberi
gyengeség, a szenvedély, orvosi el­
lenőrzés nélkül, m int „élvezeti“
cikket használja az ópiumot és az
abból készült morfiumot.
Az ópium élvezése idült m érge­
zést okoz és végül elm ebajjá fej­
lődhetik. Ez a veszedelmes szokás
Kis-Ázsiában, Perzsiában, E gyip­
tomban, K ínában és — újabban —
Észak-A m erikában is igen elter­
jedt. K ínában például az ópiofa-
gok — ópium füstölők — száma
m illiókra megy. Ópiumpipákból
szív ják m agukba a m eggyujtott
ópium fü stjét, am i erős bódulatot
okoz. Az első kezdet u tán alig van
megállás, m ert az ilyen szerencsét­
lenek szám ára az ópium életszük­
ségletté válik, am it nélkülözni
képtelenek. H a tá sa ijesztő, —
előbb testileg rom lik le az ópium ­
beépített tavakban élve szállítják
a rák o t a szárazföldre. Azokból a
rá k fajták b ó l pedig, am elyek az
élve szállításra nem alkalm asak, a
szigeten konzerveket gyártanak.
szívó, aztán idegzete megy egészen
tönkre és a rendes vég az elgyen­
g ü lt test munkaképtelensége, mely
a szellemi erők gyengülésével foly­
tatódik egészen az elbutulásig.
Egész nemzeteket, nemzedékeket
fenyegetett m ár végpusztulással,
különösen hazájában, Ázsiában,
K ínában és Indiában, m ikor végre
a kínai és angol korm ányok kény­
telenek voltak termelését, előállí­
tá sá t és a vele való kereskedést
vasszigorúsággal szabályozni. A
két állam , am elyek pedig m á r vé­
res háborút is viseltek egym ással
az ópiumkereskedelem szabadsága
érdekében, m a kölcsönös egyez­
m ény szerint évről-évre keves­
b íti az ópium term elésre szóló en­
gedélyeket, csökkenti a bevetett
területeket. Nem sok eredm ény­
nyel! Kétségbeesve állap ítja meg
a kínai korm ány évenként, hogy
nemes igyekezete m ajdnem kárba
vész. A szertelenül élvezett ópium
végzetes m unkáját egyre fo ly tatja;
sőt kártevése onnan a keletről hó­
dító ú tra indult, átcsapott Euró-
pába, melynek m űvelt ny u g atán
folyton több áldozatot szed. A szi­
gorú megrendszabályozás óta p er­
sze a n y ílt kereskedelem helyébe
jórészt a csempészet lépett, term e­
lése a íé g i hazában rejtettebb, de
annál jövedelmezőbb lett.
Törökország az ópiumkereske-
delemnek m a egyik legélénkebb
középpontja. Összes kivitelének ér­
tékében az ópium 5—6 százalékkal
szerepel. Macedónia évente átlag
2000—3000 ládával szállít, úgy

E urópába, m in t Amerikába, hol a
török ópium ot nagyrészt a m or­
tium elő állítására fordítják. De
ennek az ópium nak nagy részét,
m integy évi 400 ezer kilót, Kis-
Ázsia term eli és K onstantinápo-
lyon keresztül hozza -forgalomba.
Am int a k ín ai term elést és v er­
senyt a szigorú rendelkezések
Két p e r z s a m u n k á s sa já ts á g o s ,
e r re a c é lra k é s z ü lt késsel
b e m e ts z é s e k e t csinál
a m á k fe je k e n .
csökkentik, olyan m értékben gya­
rapodnak Perzsiában a m ákkal
beültetett kertek. Siraz környékén
és m indenütt Dél-Perzsiában a ter­
jedelmes fennsíkok éghajlata is
nagyban hozzájárni az ópium ter-
melés növekedéséhez. A rövid, hi­
deg és esős telet m ár m árciusban
a tavaszi n ap melege v á ltja föl,
mely a völgyelések mezőit h am a­
rosan m egtölti mákkal. H a ez tel­
jes virágzásban van, „a S iraz felé
közeledő u tas elé a szél m ár mesz-
sziről hozza a fehér-, vagy viola­
színű v irág ten g er hódító illa tá t
— írja egy utazó. — A szemnek is
(119) 7
pom pás látvány — különösen v a ­
lam ely m agaslatról nézve — a vég­
telen mákmező, melynek képe a
rettentő perzsa sivatagokról é r­
kező eltikkadt karaván szám ára
százszoros gyönyörűség. Siraztól
észak felé, egész Iszpahánig, délfelé
a ten g erp arti pálm arégióig alig
látni m ást, m int m ákot. Az esős
évszak u tán a színpompás virág-
töm eg elföd mindent.“
A növénynek előbb zöld, merev
szára, m ajd virágja fejlődik ki,
m elynek széles sziromlevelei kis
gümbszerű képletet ülnek körül:
ez tartalm azza az ópiumot. Belse­
jében képződnek ki a m agvak,
am elyeket szárítva (mák) hoznak
forgalom ba. Tulajdonosaik nagy
gonddal ápolják a növényeket
egyénenként is, hiszen szép jövedel­
met élveznek belőlük. A term és
tokterm és; a m ákfejeket egészben
is igen nagy mennyiségben szál­
lítják idegenbe, főleg K ín a felé,
8 (120)
m elynek beviteli tilalm át művé­
szies csomagolás segélyével meg­
lepő könnyűséggel játsszák ki. Az
európai kereskedelem is egyre
több m ákfejet vásárol itt, csengő
aran y ak at fizetve a tiltott cikkért.
A m ákfejek operálása, az ópium­
szüret jú n iu s első napjaiban kez­
dődik. A szirom levelek hervadá-
sát, földrehullását és a tok érését
a perzsa gazda nagy gonddal
figyeli. Ha* elérkezettnek lá tja az
időt, segédjeit sajátságos egy-
nyelű, több rövid, párhuzamos
pengéjű késsel fegyverzi föl.
S o rra já rjá k a m ákfejeket és
m indegyiknek oldalán több bemet­
szést tesznek. A m u n k át m indig
akkor kezdik, am ikor a nap m ár
lenyugvóban van. A bemetszés
nyom án fehér nedv válik ki, amely
gyorsan m egalvad és megbámul.
H ogy a reggeli n ap ki ne szárítsa
a pépet, kora hajnalban összegyűj­
tik azt. K is sarlóalakú késsel tá-
v o lítják el a m ákfejről. A gazda
a szedőket igen szigorúan ellen­
őrzi, hiszen m inden csepp arán y ­
lag nag y értéket jelent. A szedés
p ár n apig ta rt s a bemetszéseket
esténként m egism étlik, m íg m in­
den m ákfej 3—4 gram m ópiumot
nem izzad ki m agából.
Az íg y összeszedett ópium-pép
réztartályokba kerül, ahonnan az
ópium kereskedők viszik el. De
m ég nem kerül az a fogyasztóhoz.
K ezelését gyakorlott m unkásokra
bízzák, akik a pépet téglaalakú t á ­
lakba öntik és a napm elegen p á ­
rologtatják. A m integy 2 óra
hosszáig tartó m unka az an yagot
folyékony alkotórészeitől m egtisz­
títo tta . Ekkor az m egint m ás
m unkások kezébe kerül, kik azt
összekaparva egyfontos lepé­
nyekké alakítják, m ajd présbe te­
szik, honnan keményen és teljesen
Az ópium
s z á r ítá s a n a p o n ,
té g la a la k ú f a ­
lap o k o n .
szárazon kerül ki. Kínából szá r­
mazó piros papirosba csom agol­
já k őket most és 12 tucatonként
ónnal bélelt fadobozokba rakják,
m elyeket a kereskedők, szerte szé-
ledve, K ínába és E urópába ex­
portálnak. A szállítás m egkönnyí­
tésére két láda súlya egy öszvér
teherbíró képességének m egfele­
lően van m egállapítva, m inthogy
ennek! az állatnak a nyerge pótol
P erzsiában m inden egyéb jobb
szállító eszközt.
A perzsiai ópiumnak m orfium ­
ta rta lm a 9—10 százalék. A zelőtt az
európai kereskedelemben a perzsa
ópium nem nagy keletnek örven­
dett, m ert valam i g u n j e d a h
nev ű idegen anyagot kevertek
bele készítői. A ham isítással a
perzsa parasztok saját érdekük­
ben m ár fölhagytak.

A felvilágosodott perzsák nem
csekély szom orúságára, a perzsa
ópium term és jelentékeny hányada
otthon m arad. Minden nagyobb
perzsa városnak m egvan a m aga
ó p ium barlangja, m inden kávé- és
teaháznak van egy elrejtett zuga,
hol az ópium ra b ja i titkon, de za­
v arta la n u l fo ly ta th a tjá k önpusz­
tító rettenetes szenvedélyüket. A
figyelmes szemlélő K ínában, In ­
diában, P erzsiában, Törökország­
ban vagy am erikai nagyvárosok
kínai negyedeiben könnyen rá is­
m er a b ű n tan y a közelségére, a k ö r­
nyékén ődöngő b árgyú külsejű,
halálsáp ad t, erőtlen em beri ro n ­
csokról. De pu sztít az ópium m ás
fo rm ájáb an is. A perzsák közül
sok százezren a m ellükön elrejtve
hordozzák az ópium pilulákkal telt
dobozocskákat, amelyeknek ta rta l­
GRÖNLAND LEGM AGASABB HEGYE
— Grönlandot kétszer fedezték föl, de még ma sem
ismerjük teljesen ezt a jégtakaróval borított nagy
szigetet. — A legújabb dán expedíció. — Az Urná­
nak megmászása. —
A z északi sark v id ékről hatalm as
szárazföld n y ú lik le az A tlanti-
óceánba : G r ö n l a n d , am ely
körülbelül 2 m illió négyszögkilo­
m éter kiterjedésű. Észak-Am eri-
kátó l csak a széles Baffin-öböl
v á la s z tja el, alsó keleti sarkától
pedig nem messze van Izland szi­
gete.
A n ag y g rö n lan d i szárazföldet
k étszer fedezték föl, de belsejét
m ég m a sem ism erjü k teljesen,
b ár az utolsó 50 év a la tt számos,
jól fölszerelt tudom ányos expedí­
ció igyekezett G rönland földtani
v iszo n y ait m egvilág ítani. De még
a p a r tja it sem térképezték ponto­
san, am i érthető, h a meggondol­
juk, hogy p artv id é k e hozzávető­
legesen 5 ezer kilom éter hosszú.
A p a rto k sok helyen, különösen
(121) 9
m át az tá n cukorka m ó d jára fo­
gyasztják. A hatóságok m egkísé­
relték m á r nem egyszer a szigort
ezek ellen. Az eredmény azonban
elm aradt, részint, m ert m aguk az
ellenőrzők is rab jai voltak a szen­
vedélynek, részint pedig, m ert a
term elők üzleti érdeke felzúdult.
Ezek a termelők! azonkívül adó­
fizetők is, teh át az állam sem küzd
túlságos eréllyel, — m ondjuk
olyannal, m int am ilyent az adók
beszedése körül tanúsít, — az
ópium ellen. Hiszen E urópában
is az alkohol elleni küzdelem
egyik legfőbb akadálya az, hogy
az államoknak! igen nagy jöve­
delmi forrásuk van az italadók­
ból. íg y aztán ki tudja, m eddig
pusztíthat, butíth at és ölhet ópium,
m orfium és alkohol.
a keleti részen, olyan m erede­
kek, h o g y alig közelíthetők meg.
T öm érdek keskeny öböl, fjord
sz a g g a tja m eg s igen sok kisebb-
nagyobb sziget fekszik közelük­
ben.
Az izlan d i krónikák szerint egy
izlandi halász, U lf K rake fedezte
föl G rönlandot a tizedik század­
ban. C sónakja v ih arb a k e rü lt s
így v ető d ö tt el Grönland p a r tv i­
dékeire. Nem sokkal később Vö­
rös E r ik izlandi gy arm ato so k at
telep ített a szigetre, A tizennegye­
dik században azonban teljesen
m egszakadt az összeköttetés G rön­
land és E u ró p a között. A tizen­
h ato d ik század elején a dán k irá ly
által k ik ü ld ö tt hajósok ú jra fölfe­
dezték G rönlandot. De m ár a régi
izlandi telepeseknek nem volt itt
10 (122)
sem m i nyom uk. A z a kevés em­
ber, ak i a f.jordok m entén lakott,
eszkimó volt. G rönland ma D ánia
u ra lm a alá ta rto z ik és néhány
ezer eszkimón k ív ü l p á r száz
dón telepes a nagy, jeges sziget
g y ér lakossága.
Számos tudom ányos expedíció
kereste föl a legutóbbi 50 év a la tt
Az U m anak képe, G rö n la n d M a tte rh o rn ja a z ex p ed íció tá b o rá b ó l lefényképezve.
A la k já t a z e szk im ó k ép zelet heg y év el fe lfe lé á lló szívnek lá tja .
Grönlandot. Ezek m indegyike hoz­
z á já ru lt v alam ivel ahhoz, hogy e r­
ről a nagy, jeges földterületről
m eglehetősen tiszta ism ereteink
vannak. Legutóbb egy dán expe­
díció végzett tudom ányos k u ta tá ­
sokat W egener ta n á r vezetésével.
Ez az expedíció G rönland n y u ­
g a ti p a rtjá n dolgozott, Disco-szi-
get környékén s a p a rti gleccserek
v izsgálatával foglalkozott, de be­
h ato lt G rönland belsejébe is, ahol
a belső szárazföldet borító v astag
jégkéreg olvadási viszonyait ta ­
nulm ányozta s a jégkéreg v astag ­
ság án ak m eg állap ításá t tűzte ki
célul.
Az expedíció végzett m u n k á já ­
n ak egyik fejezete az U m a n a k -
sziklacsúcs m egmászása. Ez a te n ­
g e rp a rti m eredek sziklacsúcs a
D isco-sziget fölött kinyúló k es­
keny félsziget északi p a rtjá n fek ­
szik és olyan meredek, hogy ed­
dig m ég soha senki sem v á lla l­
kozott a m egm ászására, b á r m á r
több expedíció já rt ezen a k ö r­
nyéken s az egyiknek a vezetője,
a h íres angol túrista, W h y n i -
p e r E d u á rd volt, aki legelőször
m ászta m eg az Alpesek legvesze­
delmesebb, égbenyúló csúcsát, a
M atterhornt. W h y m p e r azon­
ban, ak i m ásodik grönlandi ex p e­
d íció jáv al érintette ezt a vidéket,
kijelentette, hogy az U m an ak
m egm ászhatatlan.
A W egener-expedíciónak két
tag ja, S o r g e és dr. G e o r g i ,
m égis vállalkoztak az U m an ak
m egm ászására és a kísérlet n a g y
erőfeszítés á rá n sikerült is. Az
em ber ism ét diadalm askodott,

győzelmesen állo tt m eg a földnek
egyik olyan p o n tján, am ely az
em beri erők szám ára megközelít-
hetetlennek látszott.
A sziklacsúcs neve „U m anak“,
eszkimó szó, s a n n y it jelen t: szív.
A sziklacsúcs u g y an is a tenger­
p a rt felől ú g y tű n ik fel, m int
ó riási szív, am elynek csúcsa az
ég felé mered. A sziklacsúcs is
gránitból, gnájszból és porfirból
áll. T ulajdonképen hosszú, p arti
sziklahátból n y ú lik k i n ég y csúcs
és ezek alkotják csipkézetükkel az
U m anakot. A négy csúcs közül a
legm agasabb 1200 m éter.
Az expedíció tú ris tá i először a
ten g erp arti oldalról próbáltak
felju tn i az égbem eredező szikla-
óriásra, de errő l az oldalról m eg­
közelíthetetlen volt, a meredek
sziklafalak nem ad tak sem m i re­
m ényt a rra , hogy a vállalkozás,
innen elindulva, sik erü ln i fog.
E zért a tú ris tá k nag y k erü lő t te t­
tek és nég y ó rai nehéz ú tta l a h a­
talm as sziklatöm bök között, a
sziklaóriás északkeleti oldalára
ju to ttak , ahonnan a fölkapaszko­
dás m ár m eg v aló síthatónak m u­
tatkozott. Az első nagyobb szikla­
töm bön azonban k ira k ta k fölsze­
relésükből m indent, am i a tovább­
h aladásban ak a d ály o zh atta volna
őket. ú tju k nem sokára egy me­
redek hómezőn vezetett keresz­
tül, ahol kézzel-lábbal k ellett dol-
gozniok, hogy följebb ju th a ssa ­
nak.
Első céljuk egy n ag y sziklasza­
kadék elérése volt, ah o n n an kilá­
tásu k ny ílo tt a ten g erre. E zt el­
érve, a tengerben tisztán vissza­
tükröződve lá ttá k a négy csúcsot.
Valóságos térkép volt szám ukra
ez a tengerből visszatükröződő
kép, m ert m ost m á r tu d ta k tájé­
kozódni, tu d ták , hol v a n n a k s
m erre kell tovább haladniok. A
legm agasabb csúcshoz vezető út
kiszemlélése u tán m egint fölkere­
(123) 11
kedtek. De ez az egyetlen lehet­
séges ú t az U m anak csúcsára
szinte em berfölötti teljesítm ényt
követelt a tú risták tó l. Ez ú t 80
fokos szögben em elkedett és
16—18 m éter m agas, te h á t négy­
em eletes ház m agasságának m eg­
felelő, teljesen m eredek szikla­
fa la t is meg k ellett mászniok.
I t t m á r előkerült a túristakötél,
am ellyel összefűzték m ag u k at a
m erész vállalkozók, hogy segít­
hessenek egym áson kapaszkodás
közben. E g y kis vízesés a kopár,
kietlen sziklák között fölüdítette
a m á r visszavonuláson gondol­
kodó, fá ra d t tú ristá k a t, ú ju lt erő­
vel és gyakorlott hegym ászók lé­
vén, a hegym ászás m esterfogásai­
val kúsztak egyre följebb. De
m égis úgy látszott, m in th a m in­
den erőfeszítés hiábavaló lenne, a
csúcs csak nem a k a rt közeledni.
V égre egy rendesen kiform áló­
dott sziklakapun á t szelíd lejtésű
sziklam ezőre ju to ttak , am elyről
ism ét m egp illan to tták a tengert.
O tt á lltak az U m anak csúcsán.
Az élénkkékszínű te n g e r ott hul­
lám zott a lattu k 1200 m éter m é­
lyen s a távolban a napsugárban
pirosló k o p ár szik lafalak fogad­
ták ném a bám ulatukat. Azok szá­
m ára, akiknek lába győzelmesen
nyugszik m eg egy n ag y erőfeszí­
téssel legyőzött m agas csúcson, ez
a ném a, de lélekemelő bám ulat
az egyetlen igazi jutalom .
Az expedíció tú ristá in a k m erész
vállalkozása tehát sikerült. Tizen­
két ó rá ig tartó, életveszedelm ek­
kel tarkózott erőfeszítés u tá n ott
álltak a m eg m ászhatatlannak ta r ­
to tt U m anak csúcsán. Távcsö­
veikkel lá ttá k az elhagyott ta ­
nyán tá rs a ik a t és az- eszkim ókat.
Jelad á su k n ak h am aro san meg­
lett az eredm énye, odalentről
észrevették őket. Az expedíció
zászlója három szor em elkedett a
m agasba s apró em berpontok iz­
g ato tt csoportosulásai v áltak lát-
12 (124)
hatókká. N égy órán á t tartózkod­
tak a tú ris tá k a csúcson. A szin­
tén veszedelmes leszállás előtt két
ó rát alu dtak, hogy p ih en t izm ok­
kal és idegekkel foghassanak
hozzá a leereszkedéshez. Ez n ag y ­
jáb an ugyanazon útvonalon m ent
végbe, m int a fölkapaszkodás és
teljes hét órába került, m íg is­
m ét a ten g erparthoz értek. Itt
m ár v á rt reáju k az expedíció
ŐSEINK VALLÁSA
— Néphagyományaink kincsei. —
A finnek nemzeti istene K a ­
i é v á (tőle a hősrege elnevezése:
K alevala), aty ja v o lt V äjna-
m önjennek, aki az énekekben a
békének, rendnek m egterem tésé­
ben fáradozott. Ehhez hasonla­
tos a sokat em legetett m a g y a ­
r o k i s t e i l e , ak it az ö r e g i s ­
t e n n é l kisebbnek, a ttó l külön­
bözőnek kel] gondolnunk, de aki
elég h atalm as volt a rra , hogy
kedvelt népét világ ren d ítő csa­
tá k ra vezesse és az ellenség
k a rd ja és nyilai ellen m egvédje.
A m agyarok istene volt-e a h a­
dak isten e is, nem tu d ju k , de a
rokon voguloknál külön isten áll
a h ad ak élén, aki v ad lú d képé­
ben rö p ü lte körül a vogul föl­
det. (Ilyennek vehető n álu n k a
mon/dák „tíuir u l “-ja.) D e nem
tu d ju k a nevét sem, h a b á r v an ­
nak, akik a G ö n c z ö l névben
vélik a nagy isten nevét rejteni,
m ert a hagyom ány szerint a
N agy Göncöl-szekéren hordódik
a v illám és az isten n y ilák k al van
so rjáb an telerakva, te h á t annak a
nagy isten kezéhez közel kell
lennie. A finneknél a Göncöl a
főcsillag, am elyet énekeikben a
Nap és Hold m ellett em legetnek,
m ert az a boldogok h az áján ak
ajtó n álló ja s annak v á llá ig emel­
kedve lehet csak az, ég k ap u ján
bejutni vagy betekinteni.
m otorcsónakja. Nem csak az expe­
díció ta g ja i, hanem a ta n y a ösz-
szes eszkimói, férfiak, nők, g y e r­
mekek, ü n n ep i ru h áb a öltözve
várták. Ö röm ujjongással és dísz-
sortűzzel fogadták s v á lla ik ra
em elték az E m u n ak első m egm á-
szóit, akik 25 ó ra i férfias erőfe­
szítés u tá n ju to tta k el a F öld
olyan p o n tjára , ahová előttük
ember m ég nem te tte a lábát.
„
Az u ra l-a ltá ji népek, akikhez
a m agyar is tartozik, term észet­
im ádók voltak, a m ennyet tisz­
telték, am i szem ükben a láth ató
égboltozat volt s a húnokról is
azt m ondják a kínai feljegyzé­
sek, hogy égim ádók voltak- De
a nyers, m űveletlen népeknek
nem lehetett kifejezésük olyan
m agas fogalom ra, aminő az is­
tené. M int az a ltá ji népek á lta ­
lában, nem egy isten t im ádtak.
A főisten felfogásukban nem
m aga intézte az em beriség sor­
sát, hanem azt m indig az alsóbb,
a kis istenekre bízta. Az istenek
családja te h á t o tt lakott a m enny­
égben, ahova a Göncöl kap u ján
betekintést nyerhetünk.
E kisebb istenek nem lehettek
mások, m int a négy elem : a t ű z-
i s t e n , m aga a nap. Meséink so­
k at tu d n ak róla. Hogy aranyból
a palotája, aran y kapujából árad
a hőség, a n a p a n y a izzó vörös­
képű és ilyen a fia is, csak a
leánya ékes hajadon, aki bíbor­
köntösben a h a jn a l kertjében la­
kik.
A v í z i m á d á s áldozatokban
nyilvánul s népszokásainkban
m a is erős nyom ai találhatók,
meséink pedig tele vannak a fo­
lyók. tavak, források istenéről és
tündéreiről szóló történésekkel.
A f ö l d e t nőnek személyesí-
 (125) 13

t e t t a pogány m agyarok képze­ den állatn ak , fának m egvolt a

lete. Ez volt az ősvallás isten- m aga tündére.
asszonya, az anyák és gyernie- A l e v e g ő is tisztelete tárg y a

H ad ak ú tja . Az ő sh lt s z e r in t C sab a v ezér h a lo tt v itézeiv el a z é g b ő l s z á llo tt

le sz o ro n g a to tt v érein ek m e g s e g íté sé re . Lovuk lá b á n a k ny o m a m a Is lá th a tó az
é g e n ; ez a te jú t, a sz é k e ly e k n é l p edig h a d a k ú tja . (Zichy M ihály
h ir e s m űvészünk r a jz a u tán .)

kék p ártfogója, a term ékenység az ősi v allásnak és tele van szel­

m aga. A föld szerintük tele van lemekkel. S z é l a n y ó és s z é l ­
szellemekkel, akik között a tü n ­ s ó g o r a s z é l p a r i p á n szá­
dérek voltak a jótét-lelkek. Min- guldó v ih ar m a is nag y szerepet
14 (12ö)
játszik m eséinkben. A levegőben
já rta k a sárkányok, lidércek,
griff-m adarak, a táltosok csoda-
lovak, am elyek tü zet fújtak, m eg
a B á r ó és K e r e c s e n y nevű
csodam adarak.
A s z é l t i s z t e l e t is m egvan
a m ag y ar hagyom ányokban. A
mesék szerint a lég tü n d ér a K ék­
hegyek orm án lakik. Ő a szél­
anya, fiai a déli és északi szél.
A finn m itológia szerint nagy
család ja volt a víznek (vési)- A
családfő, A h t i, fűszakállú, iz­
mos öreg, felesége V e l l a m ó
(Hullám ), a selyem hajú víz-
anyus. L eányaik a n ád ru h áza tú
nádtündérek, a hableányok, sel-
lők, a zu h atag szüze, férfi a la tt­
valóik a ten g eri óriások, a nagy-
erejű vizi törpék.
Volt-e h á t m ag y ar menny, ahol
őseink m egbecsült istenei lakoz­
tak (nap-, hold-, szél- és esőisten,
m int föld fölött való istenek),
akik egyébként h iv atásu k egyik­
m ásik cím én a földhöz voltak
kötve, vagy csak az ö r e g i s ­
t e n nek volt m eg fönségónél
fogva az előjoga, hogy a felle­
gek mögé visszavonulva nézze a
világ fo ly ásá t1? A rokon ő svallá­
sok nem igen gondoskodtak a r­
ról, hogy az ég őrségének kényel­
mes u d v a rta rtá s a legyen, holott
bizonyos, hogy o tt néha ünnep­
ségeknek kellett lefolyniok. A
K alevalában nincs szó arról,
hogy a finn istenek zsinatot t a r ­
to tta k volna, az istenek m enny­
országa azonban a m agas, a felső
égben var), am ely szilárd alkot­
m ány, m ert Ilm a rin e n vasból
kovácsolta, „kalapácsa nyom a
nélkül, fogójának nyele nélkül“.
A m ag y ar népm ese szerint
„m egtetszett H a j n a l nak, a N ap
legszebb leányának, a királyfi,
szárnyas lo v ára m ag a mellé ü l­
te tte s v itte hetedhét országon
keresztül. E lőször levitte a r é z -
e r d ő b e, ott v á g tá k a fá t a N ap
favágói a N ap k o n yhájára. Az­
u tán v itte az e z ü s t e r d ő b e,
ahol ezüstfák h ajlad o ztak előt­
tü k s ezü stm ad arak énekeltek.
Tovább m entek az a r a n y e r ­
d ő b e , ahol a ra n y fá k susogtak
és aran y m ad arak röpködtek. E n ­
nek az erdőnek közepén volt a
H ajnal k e rtje s a kertben gyé­
mántpalotája. s hogy m egérke­
zett H ajnal, összegyűltek a csil­
lagok, a levegőégből leszállt egy
bíboros fellegkocsi, abba ü lt a
királyfival s aztán szállottak fel­
jebb, feljebb, m ígnem fölértek a
N apnak fényes p itv a rá b a .“
N álunk is a felső égben való
h it nyom ait őrzi a hagyom ány
s az út, am ely odavezet, a t e j -
ú t , am it t ü n d é r ú t n a k is ne­
veznek, m ert az a tündérek or­
szágúti a s az vezet az istenek
háza felé. Az ősök szellemei is
ezen az úton, a h a d a к - ú t j á n
jöttek, am ikor az eget elhagyva,
szorongatott véreik n ek a földi
harcm ezőre segítséget hoztak.
H é r o d o t o s z , a tö rtén e tírá s
aty ja, a szkíták isteneiről is
megemlékezik, akik teljesen azo­
nosok a m a g y a r ősvallás iste­
neivel. A görögök nagyszám ú is­
teneik szobraival ra k tá k teli h a ­
zájuk lig eteit és b erk eit s min­
dig szorongva gondoltak arra,
hogy nem m arad t-e valam elyik
szobor nélkül. E zen aztán úgy
segítettek, hogy szobrot á llíto t­
ta k az ism eretlen istennek, így
h á t minden isten n ek m egvolt a
szobra.
N álunk ilyen istenszobroknak
nyom a nincs. Az ősm agyarok
istenim ádata az áldozatok bem u­
ta tá s a volt, am i vonatkozhatott
segítségkérésre (ha n a ­
gyobb vállalkozásba fogtak, há­
borúba m entek), h á l a a d á s r a ,
h a öröm öt ünnepeltek, am i lako­
m ával volt összekötve és á l d o ­
m á s s a l végződött (ez a m ai
napig fennm aradt) és vonatkozha-

tutt j ő v é n d ő u i o n d á s r a , A
pogány m ag y ar papság, a t á l ­
t o s o k , o l t á r n é z ő k feladata
volt az áldozatok sze rtartásá n ak
végzése és a jövendőm ondás is
(az áldozati állatok — rendesen
fehér ló — beleiből jósoltak), de
közrem űködtek m agán- vagy
közjogi szerződések (pl. a vér­
szerződés) m egkötésénél, az új-
P o g án y m ag y aro k f e h é r lo v a t áld o z n a k . (A N em zeti M úzeum falfestm énye.)
szülött gyerm ek fölavatásánál,
házasságkötésnél és tem etésnél.
Az áldom ásivás előtt szokás volt
az italból egy keveset kilocs-
csan tan i (akárcsak m a is né­
pünknél), eg y m arék földet, v i­
zet istennek ajánlva, az ég felé
hinteni.
Term észetesen az ősvallás nem
volt m ent a rossz és á rtó szelle­
m ektől sem. A legrégibb rossz
szellem nek T e r i n g m utatko­
zik, aki m ellett a vogul és m a­
g y ar hagyom ányok e g y a rá n t bi­
zonyságot tesznek. A vogul
T é r n e lidércet, bolygó tü zet je­
lent. E szó tője llu n fa lv y sze­
rin t a t é r , ennek szárm azéka a
(127) 15
T erin g (nyelvünkben él a t e ­
r i n g - e t t e , am elynek hason­
m ása az ö r d ö g a d t a.) T ering
örökébe ju to tt az Ö r d ö g . Vám -
béry szerint ez a név a kirgiz
É r t e n gb ő l szárm azik, am i az
alv ilág legfőbb istenségét jelenti.
Az ördög szerepelt az ősrégi
v allásban is. Feketének, ló- vagy
kecskelábúnak képzelték, sán ta
volt és szarva, szemei vörösek és
lángolók voltak. Az ördögöt E r ­
délyben H o p c i h e r , I l e p c i -
h e r néven is nevezték, az isten ­
nel m indig szem beállították. —
Célja a ro n tás s az em berek v e­
szedelembe való sodrása. N agy
csa lá d ja v an (boszorkány, gonosz,
sátán, manó, guta, csórna, fene)
és széleskörű társaséletet él, la ­
kása a pokol, az örök tűz b iro ­
dalm a, az Ördög kertje. H agyo­
m án y ain k szívesen foglalkoznak
vele, habár félelmes e ezért
áldozatokat m u tatn ak be neki is.
(Az ördögnek is kell néha g y er­
ty á t gyújtani! — m ondja m a is
a közmondás.) (F o ly ta tju k .)
16 (128)
HASZNOS TUDNIVALÓK
A gránittal kövezett utca árt
legjobban a tüdőbajosoknak. Dr.
G a r d n e r am erikai orvos vizs­
gálat alá vette a különböző kövek­
kel burkolt u tcák p o rá t és úgy ta­
lálta, hogy az u tcaporban lévő
kvarcszemcsék izg atják legjobban
a tüdő s e jtje it s a kvarcszemecs-
kék nagyon ártalm asak a tüdő­
bajosokra nézve. A kvarcpor a
gyógyuló tüdőbetegeknél feltűnő
gyorsan rosszabbodást idézett elő.
Miv-el a kvarcpor a gránitkőzet
egyik alkatrésze, a tüdőbetegekre
a g rá n itta l kövezett utcák igen
ártalm asak.
K ecskelegelő volt 50 évvel ez­
előtt New-Yorknak az a tere, ahol
a C hrysler-au tótársaság 318 méter
m agas palotát építtet, am ely így
13 m éterrel lesz m agasabb a pá­
rizsi Eiffel-toronynál. Az épület­
nek 71 emelete vau, de m ég van
3 földalatti emelete is. Liftjeinek
szám a 28 s ezek m ásodpercenkint
200 m éter sebességgel közlekednek.
Az épület most közeledik a befeje­
zéshez, 1928 októberében kezdték
építeni, állandóan 2500—3000 m un­
kás dolgozott ra jta .
A Zirkon nevű fém és vegyüle-
tei a legnehezebben olvadó anya­
gok közé tartoznak. A 2550 foknyi
hőm érsékleten olvadó zirkont (ol­
vadási p o n tja 1800 fok körül) pla­
tin a helyett la b o ra tó riu m i eszkö­
zök és fém ötvözetek készítésére
használják. A zirkon-ötvónyek ke­
ménységükkel is kitűnnek, egyi­
kükből pedig izzólámpa fonalat ké­
szítenek, am elynek világítóereje
m inden m ás fém szálét felülm úlja.
A zirkon oxigén- és kovasav-
vegyíiletei még nehezebben olvad­
nak s olvasztótégelyek, valam int
az olvasztókemencék kibélelésére
használt tűzálló téglák készítésére
alkalm asak.
A NEMZETI KISEBBSÉGI CSOPORTOK
Németországban m a a következők:
lengyelek, dánok, csehek, litvánok,
vendek és frízek. Az ott élő len­
gyelek szám a 1 millió. A dánok
legnagyobb része Schleswigben la ­
kik, szám uk 13 ezer. A ném etor­
szági csehek száma 50 ezer s Szilé­
ziában, Berlinben és D rezdában él­
nek legnagyobb számmal. A litv á ­
nok szám a 125 ezer, a litván h a tá r
m entén laknak. A ném etországi
vendek egy régi szláv telepítés m a­
rad v án y ai, Szászországban és P o ­
roszországban élnek, szám uk 160
ezer. A ném etországi frízek száma
16 ezer, halászok! és földm ívesek az
Északi-tenger partjain.
A baktériumok sok b a jt okoz­
nak az em beriségnek, de vannak
közöttük olyanok is, am elyeknek
h asz n át látjuk. Ily en az a bakté­
riu m fa j is, am elyet ú jab b an az
olajos m agvak o lajtartalm án a k
k iv o n ására használnak. Az olajos
m agvakból az o lajat eddig nagy
nyom ás a la tt présekkel sajto lták
ki, am i nem m inden esetben v ált
az olaj ja v á ra . Az új b ak tériu m ­
faj ezt fölöslegessé teszi, m ert
feloldja az o la jta rta lm ú sejtek
s e jth á rty á já t s a szabaddá váló
olaj m inden préselés nélkül k ifo ­
ly ik az előzetesen felaprózott
m agrészek közül. A m aradékban
sok az értékes tá p láló an y a g s
ezért álla ti tak arm án y n ak k iv á ­
lóan alkalm as.
A széndioxidnak fontos szerepe
van a lélekzésben. Legalább 2%
széndioxidnak kell lennie a tüdő­
ben lévő levegőben, hogy a lélek-
zést irá n y ító idegközpontok m ű­
ködésre ingerlődjenek.
FELELŐS SZERKESZTŐ:
SZI LÁGYI SÁNDOR
AZ ORSZ. KÖZM. TANÁCS ALELNÖKE.
BUDAPEST Vili, STÁHLY-UTCA 1 . SZ.
TELEFO N : JÓZSEF 4 5 2 — 5 6 SZÁM.
❖
Kiadja és előállítja
a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
A kiadásért felelős : dr. Czakó Elemér.
Vili, Múzeum-kőrút 6. Tel. J. *461—45.
vasArnapi könyv
Х А И Т Л А ! Г \ М • V llág eg y etem ü n k „tltk ai. T á p lá lé k a in k v ita m in ta rta lm a . — A sz iv acs
I A z » L « V /iTl I é s h a lá s z a ta . — Ő seink v a llá s a . — H aszn o s tudnivalók.
( A c ik k e k és k é p e k á tv é tele tilo s .)

A z Andromedascsillagköd egy része a világ legnagyobb tükrös távcsövén

fölvéve. Ezen a fölvételen látszottak legelőször a csillagköd
különálló csillagai.

AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETILAPJA

E lő fiz e té s 1 é v re 6 P
1930. II. félév. 9. sz. E gye* sz á m 12 fillé r XX. évfolyam