A homéroszi kérdés / Homérosz-kérdés és az eposz műfaji jegyei

Összegzés
I. amerikai klasszika-filológus Milman Parry (1902-1935?)
 Iliász és az Odüsszeia szóbeli (orális) kompozíció
„A szavak és alakzatok kiválasztását a hexameteres sorok formái határozták meg.”
 Homérosz írta az Iliászt. az i.e. 8. század végén
 Az Odüsszeia 80-100 évvel későbbi alkotás, nem írhatta ugyanaz a szerző
 i.e. 6. században foglalták írásba az eposzokat Peiszisztratosz türannosz
hatalma idején
 a trójai háború az i.e. 12. században zajlott
II. Az eposz poétikája és a szóbeliség kultúrája
eposzgr. epopeia: verses formájú elbeszélő költemény, verses nagyepikai
alkotás / hexameteres formájú
eposzi jegyek („kellékek”) – az emlékezet szolgálatában (szóbeliség)
=formulák, klisék, nyelvi-retorikai sablonok takarékos rendszere)
1. invokáció (lat. felidézés): segélykérés, a múzsa segítségül hívása,
Kalliopé
2. propozíció (lat. témamegjelölés, tárgymegjelölés): téma előrevetítése
3. in medias res (nem ab ovo gemino, hanem in medias res): „a
dolgok közepébe vágó kezdés”
4. enumeráció (seregszemle / seregszámla)(katalógus) hajókatalógus,
istenek katalógusa, görög harcosok előszámlálása: történetírás és irodalmiság
határterülete
5. deus ex machina (csodás elem, istenek beavatkozása az emberi történésekbe)
6. epitheton ornans (állandó jelző)
7. toposz (gr. hely) – közhely: közismert, közkinccsé lett költői kép, motívum,
cselekményelem, szerkezeti megoldás, nyelvi fordulat („a rózsaujjú Hajnal kélt ki a
ködből”,) epizódok: vendéglátás, párbaj, áldozás, harcra készülés, halott-siratás)
8. homéroszi hasonlat, epikus hasonlat: részletező, aprólékosan kidolgozott
hasonlat, amely akár önálló történetté is bővülhet
9. késleltetés (retardáció)
10. előreutalás (anticipáció): később bekövetkező eseményre utalás a cselekmény
egy korábbi pontján
11. hexameter:  / / / / /

12. mitológiai apparátus

1. invokáció „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,
vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,”
2. propozíció Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,
vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,
mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette,
míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak
és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja,
attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva
Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.
3. in medias res Betelt vele Zeusz akaratja,
attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva
Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.
És melyik égilakó uszitotta viszályra a kettőt?
Létó s Zeusz fia: mert neki gyúlt a királyra haragja,
s ártó vészt keltett a seregben; hulltak a népek:
mert ama Khrűszészt megsértette, az ő szent papját,
Átreidész: odajött az a fürge akháji hajókhoz,
végtelenül sok váltsággal megváltani lányát,
messzelövő Phoibosz koszorúját tartva kezében,
fönt aranyos botján, s kérlelte az összes akháj hőst,
Átreusz két sereget-tagoló sarját a leginkább:
4. enumeráció S most, Múzsák, ti beszéltek: olümposzi bérceken éltek,
istennők vagytok, s mindent jól látva ti tudtok,
míg minekünk csak hírhallásunk, semmi tudásunk:
kik voltak danaók fejedelmei és vezetői?
Én sokaságukat el nem mondom, nem nevezem meg,
nem tudnám, ha akár tíz nyelvem volna, ha tíz szám,
hangom nemszakadó és rézből volna a szívem;
hogyha a Múzsák, pajzstartó Zeusz lányai, bennem
föl nem idézik, hogy hány hős jött Ílion ellen;
hát a hajó-vezetőket mondom s mind a hajókat.

Boiótok seregét Léítosz Péneleósszal

s Arkesziláosz hozta, velük Kloniosz s Prothoénór:
ők Hüriét lakták, meg a sziklás auliszi földet,
Szkhoinoszt és Szkóloszt, meg a sokbércű Eteónoszt,
Theszpeiát, Graiát, s tágtáncterü nagy Mükalésszoszt;
s kik Harmát lakták és Eileszioszt meg Erüthrait,…
5. deus ex Erre ezüstlábú Thetisz úrnő válaszul így szólt:
machina "Gyermekem, így igaz ez; sose rossz, ha a bajba szorongó
(csodás elem, az társaktól tovahárítod meredek veszedelmük;
istenek csakhogy a trójaiaknál van szép, messzesugárzó
beavatkozása az ércfegyverzeted: azt sisakos Hektór maga hordja
emberi vállán, és büszkélkedik is vele; bárha - kimondom -
történésekbe) már nem hordja soká, közelít már csúnya halála.
Mégis, Arész harcába te addig még ne ereszkedj,
míg szemeiddel nem látod, hogy eléd jövök újra.
Mert hajnalban elindulok én, tüstént, hogy a nap kél,
Héphaisztosztól hozni neked gyönyörű hadifegyvert."

Agamemnón elveszi Akhilleusz kedvesét/ágyasát, Briszéiszt

Szólt; mire fájdalom ébredt Péleiónban: a szíve

bundás melle alatt hányódott kétfele: vajjon
rántsa-e most ki hegyes kardját hamar oldala mellől,
s szétvervén azokat, beledöfjön az Átreidészba,
vagy szűntesse haragját és lecsitítsa a lelkét.
Míg ezt hányta-vetette a lelkében s a szivében,
és hüvelyéből nagy kardját kiragadta, Athéné
jött le az égből, mert odaküldte a hókaru Héré,
az, ki a lelkéből mindkettőt féltve szerette;
háta mögé lépett, s megfogván szőke hajánál
Péleiónt, neki tűnt csak föl; nem látta a többi.
Megdöbbent Akhileusz, megfordult, látta azonnal,
hogy nagy Athéné az: szeme oly félelmesen égett;
hát őt megszólítva, ilyen szárnyas szavakat szólt:
6. epitheton
ornans (állandó ezüstlábú Thetisz, messzelövő nagy Apollónt,
jelző) Kalkhász Thesztoridész, madarak legjobbszavu jósa,
Zeuszkedvelt Akhileusz, gyorslábú Akhileusz,
hókarú Héra
7. toposz
párbaj, áldozás, harcra készülés, halott-siratás
8. homéroszi
hasonlat, Mert oly férfiakat sose láttam s már sose látok,
epikus hasonlat mint nagy Peirithoosz, mint nép őrzője Drüász volt,
s Kaineusz s Exadiosz, vagy az isteni hős Polüphémosz,
s Thészeusz Aigeidész, ki hasonlatos isteneinkhez.
Ők legerősebbek voltak valamennyi vitéz közt,
ők biz azok, s legerősebbekkel vívtak is egykor,
nagy hegyi szörnyekkel, riadalmas végüket osztva.
Én társuk voltam, közibük keveredve Pülosznak
távoleső mezejéről, mert hívtak csapatukba:
és verekedtem, ahogy tőlem telt: ámde azokkal
egy sem tudna csatázni ma-élő földi halandó;
s mégis hallgatták szavamat, s hajlottak a szóra.
Hát ti is így tegyetek, mert jobb a tanácsra ügyelni:
s tőle te, bármi hatalmas vagy, ne ragadd el a szűzet,
hagyd ott, mert neki adták már az akháj ivadékok;
9. késleltetés
(retardáció) Hektor halála

10. előreutalás Míg így néked is oly sok a kínod,

(anticipáció): elvesztett fiadért, akit otthon már nem ölelsz meg
mint hazatérőt; mert hisz amúgy sem buzdit a lelkem
élni tovább, sem férficsapatba vegyülni, ha Hektór
elsőként nem veszti dzsidámtól sujtva a lelkét,
s meg nem bűnhődik, mert Patrokloszt kirabolta."

Válaszul így szólt erre Thetisz, sürü könnyeket ontva:

"Jaj, rövidéletü léssz nékem, fiam, oly hevesen szólsz:
nyomban Hektor után készen vár rád is a végzet."

11. hexameter:  / / / / /

Haljak meg tüstént, ha legyilkolt drága barátom
nem védhettem meg, s nagymessze az otthoni földtől
pusztult, míg énrám vágyott, hogy védjem a vésztől.

12. mitológiai
apparátus Apollón, Thetisz, Zeusz, Héra, Pallasz Athéné, stb.