Fizika Cls 8 V 1

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII
Mihaela Garabet
Raluca-Ioana
Constantineanu
Gabriela Alexandru
Tankönyv a VIII. osztály számára

A tankönyvnek nyomtatott és digitális
változata van.
A digitális változat a nyomtatottal azonos
tartalmú.
Továbbá tartalmaz egy sor interaktív,
multimédiás tanulási tevékenységet
(interaktív gyakorlatokat, oktató
Fizika
játékokat, animációkat, filmeket,
szimulációkat).
Sosem nézd a tanulást úgy, mint egy
8
kötelességet, hanem mint egy irigylésre
méltó alkalmat, a szellem felszabadító
szépségének megismerésére, a saját
elbűvölésedre és annak a közösségnek a
hasznára, amelyhez tartozni fog későbbi
munkád. Fizika
Albert Einstein
ISBN 978-606-33-7090-8
9 786063 37090 8
Ez a tankönyv az Oktatási és Kutatási Minisztérium tulajdona. Az oktatási kerettanterv itt érhető el:
Ez a tankönyv a Minisztérium 3393/2017. 02. 28. számú Rendeletével http://programe.ise.ro.
jóváhagyott Kerettanterv szerint készült.
A gyermektámogatás telefonszáma 116.111

Mihaela Garabet
Raluca-Ioana
Constantineanu
Gabriela Alexandru
Fizika
Tankönyv a VIII. osztály számára 8
A tankönyvet a Nemzeti Nevelési és Kutatási Minisztérium 5523/07.09.2020 rendeletével hagyták jóvá.
A tankönyvet – nyomtatott és digitális formátumban egyaránt – ingyen osztják ki a tanulóknak, és a 2020–2021-es tanévvel
kezdődően négy tanéven keresztül tovább adható.
.......................................................................................................................................................................................................................................................................... tanfelügyelőség
.................................................................................................................................................................................................................................... Iskola / Főgimnázium / Középiskola
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTÁK:
A tankönyv kinézete*
Év A tanuló neve Osztály Tanév Nyomtatott formátum Digitális formátum
Átvételkor Átadáskor Átvételkor Átadáskor
1
2
3
4
* A tankönyv kinézetének megállapítása a következő megjelölésekkel történjék: új, jó, gondozott, gondozatlan, sérült.
• A pedagógusok ellenőrzik, hogy a bejegyzések a fenti táblázatban helyesek-e.
• A tanulók semmilyen bejegyzést nem tehetnek a tankönyvbe.
Fizika. Tankönyv a VIII. osztály számára

Mihaela Garabet, Raluca-Ioana Constantineanu, Gabriela Alexandru
Tudományos referensek: dr. Mircea Rusu egyetemi tanár, Bukaresti Tudományegyetem, Fizika Tanszék
prof. gr. did. I Constanța Panait I. fokozatos tanár, 79. sz. Általános Iskola, Bukarest
Copyright © 2020 Grup Media Litera

Minden jog fenntartva
Fordítás magyar nyelvre:

Fordító: Nagy István fizikatanár, Pécska
Korrektor: Nagy Mária magyartanár, Pécska
Editura Litera
O.P. 53; C.P. 212, sector 4, București, România
tel.: 021 319 63 90; 031 425 16 19; 0752 548 372
e‑mail: comenzi@litera.ro
Itt látogathat meg:
Kiadó: Vidrașcu și fiii CIP leírás Románia Nemzeti Könyvtára számára

Szerkesztő: Georgeta-Maria Vîrtic GARABET, MIHAELA
Korrektor: Gabriela Niță Fizika: tankönyv a VIII. osztály számára / Mihaela
Fényképek forrása: Dreamstime, Shutterstock Garabet, Raluca-Ioana Constantineanu, Gabriela
Illusztrációk: Dorel Melinte Alexandru. - Bucureşti: Litera, 2021
Borító: Vlad Panfilov ISBN 978-606-33-7090-8
Tördelés: Dorel Melinte,
Olimpia Bolozan, I. Constantineanu, Raluca-Ioana
Nagy István II. Alexandru, Gabriela
53
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A tankönyv bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
1. Egység HŐJELENSÉGEK 9

1.1. Hőjelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
1.1.1. Brown-mozgás. A hőmozgás. A diffúzió. A hőállapot. A hőegyensúly.
Az empirikus hőmérséklet
1.1.2. A hő, folyamatfüggő mennyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
1.1.3. A hőenergia-átadás módjai: vezetés, áramlás, sugárzás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.1.4. Technológiai kiterjesztés: A hőerőgép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
1.1.5. Kalorikus együtthatók. Kalorimetria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
1.1.6. Halmazállapotok. Jellemzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
1.1.7. Kiterjesztés: Halmazállapot változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
1.1.8. Kiterjesztés: A jég olvadásakor fellépő hőcserék tanulmányozása – rejtett hők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
1.1.9. Technológiai kiterjesztés: Nemhomogén rendszerek egyensúlyi hőmérsékletének megállapítása . . . . . . . 33
1.1.10. Kiterjesztés: Fűtőanyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
Megoldott feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Értékelési tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Önértékelési feladatlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Tanulási napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
2. Egység ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK 39

2.1. Elektrosztatika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
2.1.1. Elektromozás és elektromos töltés. Elektromozott testek kölcsönhatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
2.1.2. C
oulomb törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Értékelési tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
Tanulási napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
2.2. Elektrokinetika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
2.2.1. Elektromos áramkörök. Egy áramkör összetevői. Áramforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
2.2.2. Az elektromos feszültség. Az elektromotoros feszültség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
2.2.3. Az elektromos áram erőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
2.2.4. Az elektromos áram erősségének és az elektromos feszültségeknek a mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
2.2.5. Az elektromos ellenállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
2.2.6. Ohm törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
2.2.7. Az ellenállások kapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
2.2.8. Kiterjesztés: Kirchhoff törvényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
2.2.9. A
z áramforrások kapcsolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
2.2.10. Az elektromos energia és teljesítmény. Joule törvénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
2.2.11. Kiterjesztés: Az elektromos áram kémiai hatása. Az eletrolízis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
2.2.12. Kiterjesztés: A teljesítmény átadása egyszerű egyenáramú elektromos áramkörben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
Értékelési tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Tanulási napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
2.3. Az elektromos áram mágneses hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
2.3.1. Az elektromos áram mágneses hatásának kísérleti tanulmányozása. Elektromágnesek . . . . . . . . . . . . 81
2.3.2. Egy elektromágnes által kifejtett erő vas tartalmú testekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Tanulási napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
3. Egység OPTIKAI JELENSÉGEK 89

3.1. Bevezetés az optikába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
3.1.1. Fényforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
3.1.2. A fény terjedése különféle közegekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
3.1.3. A fényterjedés elvei. A fénysugár. A fénynyaláb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
3.2. A visszaverődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
3.2.1. A fény visszaverődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
3.2.2. A fényvisszaverődés törvényei – kísérleti alkalmazás – síktükrök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
3.2.3. Kiterjesztés: A fényvisszaverődési törvények alkalmazásai a technológiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
3.3. A fénytörés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
3.3.1. A törésmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
3.3.2. A fénytörés – A jelenség kísérleti kimutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
3.3.3. A teljes visszaverődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
3.3.4. Kiterjesztés: A fénytörés törvényei. A törésmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
3.3.5. Gyakorlati alkalmazás: optikai szál, teljes visszaverődésű prizma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
3.4. Vékony lencsék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
3.4.1. A lencsetípusok kísérleti azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
3.4.2. A vékony lencsék jellemzőinek – fókuszpont, a kép helye – kísérleti azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
3.4.3. A vékony lencsék által alkotott képek mértani szerkesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
3.4.4. Kiterjesztés: A vékony lencsék képletének meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
3.5. Optikai eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
3.5.1. Az emberi szem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
3.5.2. A nagyító vagy lupe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Tanulási napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
4. Egység KITERJESZTÉS: AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLET 133

4.1. Energiafajták. Energiaforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
4.2. Az energia és az élet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
4.3. Az életfenntartási rendszer egy űrállomáson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139
4.4. Az életfenntartási rendszer egy tengeralattjárón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Tanulási napló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
Megoldások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
BEVEZETÉS
1. EGYSÉG HŐJELENSÉGEK
„Tudni, hogy tudjuk, amit tudunk, és hogy nem
tudjuk, amit nem tudunk, ez az igazi megismerés.”
Confucius
Új jelenségeket, azok törvényeit és

alkalmazásait tanulmányozzuk, és
fedezzük föl
 Hőmozgás
 Hőegyensúly
 Hő
 Energia átadása hő formájában
 Kalorimetria
 Halmazállapotok
Kedves tanulók!
Folytatódik az utazás a megismerés világában. A mikroszkopikus világ titkainak felderítésével
kezdődik, ahol különféle gázokkal, folyadékokkal, szilárd anyagokkal és elektromos töltéseket
hordozó részecskékkel fogtok találkozni. A világegyetem felé vivő út az elektromágnesesség és a
fény titkainak tanulmányozásával folytatódik. Felvetjük a hőforrások, az elektromos feszültség és a
fényforrások körültekintő használatának kérdését, hogy úgy jussunk energiához, hogy az hosszú
időn keresztül biztosítsa az életet a Földön.
A leckék során kérdéseket tesztek fel önmagatoknak, amelyekre új jelenségeket, új törvényeket
és azok alkalmazásait felfedezve, kutatva és elemezve találtok válaszokat.
Vigyázzatok magatokra, és ahogy Albert Einstein mondta, soha se nézzetek a tanulásra úgy, mint
egy kötelességre, hanem mint egy irigylésre méltó lehetőségre, hogy megismerhetitek az elme
felszabadító szépségét, saját magatok örömére és annak a közösségnek a hasznára, amelyiké lesz a
ti későbbi munkátok.
Isaac Newton szerint „Amit tudunk olyan, mint egy festmény. Amit nem tudunk, olyan mint egy
óceán.” Tehát minket, a ti tanáraitokat, itt találtok, a tankönyvben, akárhányszor szeretnétek
fölfrissíteni az ismereteiteket.
Ti már tudjátok: nem gond, ha nem tudtok mindent, az a fontos, hogy minél többet szeretnétek
megtudni és megérteni!
Szeretettel leszünk társaitok ezekben a csodálatos kalandokban, amelyeket a FIZIKA nyújt, és sok
Sajátos kompetenciák:
sikert kívánunk nektek a továbbiakban! 1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3, 3.1, 3.2, 3.3, 4.1, 4.2
A szerzők
5
A TANKÖNYV SZERKEZETE
A tanulási egységet bemutató oldal
Nyomtatott változat
A tanulási egység 2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES A tanulási
A VIII. osztályos Fizika tankönyv négy sorszáma
JELENSÉGEK
egység címe
tanulási egységet tartalmaz, amelyek
tiszteletben tartják a kompetenciák Új jelenségeket, azok törvényeit és
alkalmazásait fogjuk vizsgálni és
felfedezni
 A testek elektromozását
kialakítási, és a tantervi tartalmakon  Coulomb törvényét

 Egyenáramú elektromos
áramköröket
alapuló tervezési modellt. A leckékhez Tartalmak  Jellemző fizikai mennyiségeket és

az azokat mérő műszereket
 Az elektromos áramköröket
jellemző törvényeket
 Az elektromos energiát és tel-
interaktív, gyakorlati, alkalmazási jellegű jesítményt. A Joule törvényt

 Az elektromágneseket és azok
alkalmazásait
tanulási-értékelési tevékenységek tar

toznak, azok kialakítják a sajátos kom
petenciákat, amelyekkel összhangban Sajátos kompetenciák:
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3, 3.1, 3.2, 3.3, 4.1, 4.2 Sajátos
vannak. 39 kompetenciák
A leckeoldal
A lecke címe
2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK 2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK
2.1. Elektrosztatika Az R ellenállást tartalmazó áramköri részre felfedeztük, hogy I =
U
vagy U = R · I, ami kísérletileg iga-
A lecke indító
R
zolja a Georg Simon Ohmról elnevezett törvényt:
A szövegben lévő
Az egyszerű áramkör egy részében létrejött I áramerősség egyenesen arányos az arra a részre
Hogyan kaphat egy test elektromos töltéseket? Megválto- kapcsolt U feszültséggel, az arányossági tényező az illető áramköri rész R elektromos ellenállásának
ztathatjuk egy test elektromos töltését? az inverze.
információkkal
Leukipposz és Démokritosz, két görög filozófus, már az ókorban
megfogalmazták az anyag szerkezetének elképzelését. Ők úgy gon-
dolták, hogy az anyagoknak diszkrét, szemcsés szerkezetük van, az
kérdései MEGJEGYZÉS: Ez Ohm törvénye az
egyszerű áramkör egy részére.
Ha alkalmazzuk Ohm törvényét az áramforrást tartalma-
zó, r ellenállású* áramköri részre, akkor ezt kapjuk:
u = r · I.
összetevő részecskék oszthatatlanok és örökök. Több évszázadon Figyelembe véve a korábban kapott U = R · I összefüggést, összeadva tagonként az előző két egyenletet,
keresztül ez az elképzelés uralta a materialista filozófiát. A XIX. E
összhangban lévő képek

század elején rakták le a tudományos atomizmus alapjait, elmélet, következik, hogy: u + U = (r + R) · I, vagyis E = (r + R) · I vagy I = , ami az egyszerű áramkörre vonat
r+R
amelyik szerint az anyagot atomok és molekulák alkotják.
kozó matematikai leírása Ohm törvényének a teljes áramkörre.
Amint azt az előző osztályokban, fizika és kémia órákon tanultátok, az atomoknak a Naprendszerhez hason- Az egyszerű áramkörben létrejött elektromos áram I erőssége egyenesen arányos az áramforrás
lító szerkezetük van, ezért a leírásukra használt egyik modellt planetáris atommodellnek nevezzük. Az atom-
E elektromotoros feszültségével, az arányossági tényező pedig az áramkör teljes ellenállásának az
mag középen helyezkedik el, és protonokat meg neutronokat tartalmaz, benne összpontosul az atom szinte
teljes tömege. inverze.
Az elektronok az atommag körül találhatók.
Bizonyos eljárásokkal – amilyen az elektrolízis – az elektronok átadhatók egyik atomról a másikra.
MEGHATÁROZÁS: A q elektromos töltés, skaláris fizikai mennyiség, amely egy test elektromozottságá-
Számolási példás ALKALMAZÁS
Amikor egy egyszerű elektromos áramkörbe iktatnak egy R1 = 10 Ω ellenállású ellenállást, akkor az
áramerősség I1 = 3 A lesz, és amikor azt az ellenállást egy másik, R2 = 20 Ω ellenállásúval helyettesítik,
felfedezési módszer
nak mértékét jellemzi, a testet alkotó atomok elektronhiányát vagy elektrontöbbletét. akkor az áramerősség I2 = 1,6 A lesz. Számítsd ki az áramforrás r belső ellenállását.
[q]SI = 1 C (Coulomb) E E
Ohm teljes áramkörre vonatkozó törvényéből azt kapjuk, hogy: I1 = ,I = .
r + R1 2 r + R2
MEGJEGYZÉS: Nagyon kis elektromos töltésekkel fogunk dolgozni, és törtrészeket használunk:
I1 r + R 2 I r –I r
1 μC = 10–6 C; 1 nC = 10–9 C. Elosztva tagonként a két egyenletet: = amiből következik, hogy: r = 1 1 2 2 , r ≈ 1,43 Ω.
I2 r + R 1 I2 – I 1
A lecke
A kísérletileg kimutatott legkisebb elektromos töltést elemi elektromos töltésnek nevezzük; az
elemi elektromos töltés számértéke egyenlő az elektron, illetve a proton elektromos töltésével:
Mi történik akkor, amikor egy egyszerű áramkörben a külső áramkör elektromos ellenállása nagyon kicsi,
e = 1,6 · 10–19 C és értéke megközelíti a nullát?
Milyen jelenségek fordulhatnak elő, ha véletlenül érintkezik az elem sarkaihoz csatlakozó két vezeték?
tudományos tartalma
Amikor az atomban az elektronok száma (–e negatív töltésű részecskék) egyenlő a protonok számával (e
pozitív töltésű részecskék), akkor az atom elektromos szempontból semleges.
A nagyobb sugarú pályákon található elektronok gyengébben kötődnek az atommaghoz, ezért könnyebben Ebben az esetben rövidzárlat jön létre. Ez azt jelenti, hogy az
hagyhatják el azt, hogy egy másik atomhoz „költözzönek”, és hogy annak az elekronpályáján folytassák mozgá- elem sarkai – gyakorlatilag – elhanyagolható ellenállású (R = 0)
sukat. Ennek az elektronátadásnak következtében az elektront elvesztő atom +e nettó elektromos töltésre vezetékkel vannak összekötve.
tesz szert, hiányzik egy elektronja, de van egy nem ellensúlyozott protonja, ezért pozitív ionnak nevezzük. Az egyszerű áramkör Ohm törvénye szerint, ebben az esetben Áram nélkül
Az elektront kapó atom –e nettó elektromos töltéshez jut, van egy fölösleges elektronja, és ezért negatív
ionnak nevezzük. Hogy milyen könnyen kaphat, vagy veszíthet el elektronokat egy atom, az attól függ, hogy ezt kapjuk: IRZ = E , ahol IRZ a rövidzárlati áram erőssége. ELEM
r
milyen az elektronburok-szerkezete annak az atomnak.
Multimédiás interaktív
Mivel NEM adhatók át elektrondarabkák, minden elektromos töltés egész számú többszöröse az elemi
MEGJEGYZÉS: Ebben az esetben az IRZ áramerősség nagyobb,
elektromos töltésnek. Azt mondjuk, hogy az elektromos töltés kvantifikált. q = n · e, ahol n természetes szám.
Az anyagokat elektromos vezetőkre és szigetelőkre osztjuk. mint amikor a külső áramkör elektromos ellenállásának jelen- Rövidzárlat
Vannak anyagok, mint a fémek, amelyekben az atommagtól legtávolabbi elektronok nagyon gyengén kötődnek tős értékei vannak; IRZ> I.
hozzá. Gyakorlatilag szabadon mehetnek át egyik atomról a másikra. Ezeket az anyagokat elektromos vezetőknek
tanulási tevékenységek Válaszok az indító

nevezzük, mert (a szabad elektronok mozgása miatt) lehetővé teszik, hogy az elektromosság „átfolyjon” rajtuk.
Más anyagokat – például az üveg, a porcelán, a műanyagok –, amelyekben gyakorlatilag nincsenek szabad A rövidzárlatot el kell kerülni, mivel a megnövekedett áramerősség miatt felmelegednek a vezetékek, ami
elektronok, és azok nem engedik, hogy „átfolyjon” rajtuk az elektromosság, szigetelőknek nevezünk. hirtelen túlmelegedést idézhet elő, akár tüzet is okozhat. Erről a helyzetről később többet tudtok meg.
kérdésekre
Egy anyag elektronátadással kaphat elektromos töltést, és változhat az elektromos töltése. * Az áramforrásoknak is van bizonyos belső elektromos ellenállásuk, amit rendszerint r-rel jelölnek. Egyes esetekben ez az
ellenállás elhanyagolható.
40 64
Alkalmazások
A tanulók Kísérlet A projekt célkitűzései
tevékenység- 2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK 4. EGYSÉG: KIEGÉSZÍTÉS: AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLET
2.2. Elektrokinetika
MINI-LAB A napsugárzás elektromos energiává alakítása – fényelektromos hatás által –, napelemekkel – foto-
szervezésének
4. KÍSÉRLET Egy ellenállás áramerősség-feszültség grafikonja MINI-LAB
Szükséges anyagok Munkamenet voltaikus cellákkal – történik. Ezeket félvezető anyagokból készítik.
A
Projekt
Készíts egyedül elemet citromból
∎ ellenállás Kapcsold az ellenállást a huzalokkal az elemre. MEGJEGYZÉSEK:
V
∎ változtatható feszültségű Kösd az ellenállással sorba az ampermérőt, és • A napenergia a legbőségesebb energiaforrás a Földön. Ennek az energiának egy részét elnyeli a légkör,
módja:
+ –
Az elemek az elektronok két különböző fém közötti mozgatásával keltenek ele-
tápegység vele párhuzamosan a voltmérőt. ktromos áramot. Az egyik fém a pozitív pólus, a másik pedig a negatív. és szelek formájában jelenik meg, ami szélerőművekkel alakítható át.
∎ vezető huzalok A tápegység gombjával változtasd az ellenállásra A két fém egy réz pénzérme, és egy horganyozott szög vagy irodai gémkapocs • A napenergia közvetlen hasznosítása – mezőgazdasági termékek szárítására –, víz- és levegőmelegítő
∎ kapcsoló kapcsolt feszültséget, és jegyezd le egy táblázatba az ampermérő
Gyakorlati
lehet. Szükségünk van még egy oldatra, amelyik vezesse az elektronok mozgását a napkollektorokkal, már rég óta elterjedt.
∎ ampermérő és a voltmérő által mutatott értékpárokat. két pólus között. Ez az oldat egy citrom leve is lehet.
egyénileg,
∎ voltmérő Ábrázold grafikusan az I áramerősséget az alkalmazott U feszült Válassz egy lédús citromot, nyomd bele egymástól néhány centiméterre a pén-
ség függvényében. zérmét és a gémkapcsot, hogy létrehozd az elem pólusait/sarkait. Ügyelj, hogy a ci- ALKALMAZÁSOK
KÖVETKEZTETÉSEK
alkalma
tromban ne érjen össze a gémkapocs az érmével, mert ha összeérnek, akkor az elem
Nr. crt. I(mA) U(V) 6 nem fog működni, és nem jön létre feszültség a sarkok között.
Fényelektromos hatás
párban
A táblázat – egy hasonló kísérlet során kapott 1 0 0 A napenergia hatására megjelenő elektromotoros feszültség jelenségét fényelek-
2 0,1 0,1
5
Csatlakoztass voltmérőt az így létrehozott elem sarkaira, és mérd az általa
–, ellenállásra kapcsolt feszültségeknek, és a 4 tromos hatásnak nevezzük, és Alexandre-Edmond Becquerel francia fizikus fedez-
3 0,49 0,5 előállított feszültséget.
I(mA)
mért áramerősségeknek az értékeit tartal 4 1,02 1

3
te fel 1839-ben.
Készíts még egy citromelemet, majd kösd sorba, illetve párhuzamosan őket, és
zások
2
mazza. A táblázat mellett lévő grafikon a 5 1,75 1,7 Ez a hatás abból áll, hogy negatív – elektronok –, és pozitív – lyukaknak nevezett
6 2,55 2,6
1 mérd meg az általuk létrehozott feszültséget és áramerősséget. Igazolja-e ez a kísér-
létrejött áramerősségeket ábrázolja, az alkal elektronhiányok – elektromos töltések szabadulnak föl egy szilárd anyagban, ha
vagy
7 3 2,9 0
let az egyenértékű elem jellemzőit?
azok felszíne fénnyel lép kölcsönhatásba. Ez egy elektromotoros feszültség megje-
0 1 2 3 4 5 6
mazott feszültségek függvényében. 8 4,5 4,4 U(V)
9 5,1 5 lenésében nyilvánul meg, ami zárt áramkörben elektromos áramot hozhat létre.
csoportban
MEGJEGYZÉS: Az ellenállásban létre
jött áramerősség lineárisan függ a sar
kaira kapcsolt feszültségtől. A létrejött
Az ellenállás jó körülmények közötti működésének
biztosítása érdekében el kell kerülni, hogy nagy erős
Virtuális A leírt folyamatok kísérleti ellenőrzését megtekinthetitek ha megnyitjátok a https://
phet.colorado.edu/sims/html/energy-forms-and-changes/latest/energy-forms-and-
changes_ro.html állományt és követitek az ott lévő utasításokat.
alkalma
áramerősség egyenesen arányos az al ségű áramok jöjjönek létre benne, ezért a feszültséget
kalmazott feszültséggel. fokozatosan kell növelni. ELŐFORDULÁS A TERMÉSZETBEN
A fotoszintézis
zások
A továbbiakban az ellenállások és más áramköri részek jellemzőit fogjuk tanulmányozni, amelyek meg A fotoszintézis egy folyamat, amellyel a növények napener-
mutatják, hogy miként használhatók céljaink elérése érdekében. giát alakítanak át, hogy cukrokat állítsanak elő, tápanyagnak.
Következtetés
Biztosítja a növények növekedését, ami miatt alapvető élel-
2.2.5. Az elektromos ellenállás miszerek létezhetnek nagyon sok állat számára. Ugyanakkor
fotoszintézissel fogyasztódik a levegőben levő szén-dioxid, és
Az előző leckében tanulmányozott áramköri részek közé tartozik
Tájékozó
Mi történik egy ellenállásra oxigén szabadul fel, ami sok élőlényfajnak – közöttük számun-
kapcsolt feszültség, és a egy ellenállás és egy zseblámpaégő, amelyekre grafikusan ábrázoltuk kra is - a túlélés forrása.
benne létrejövő árame a bennük létrejövő áramerősség függését a rájuk kapcsolt feszültségtől. 2.2.10. Az elektromos energia és teljesítmény. Joule törvénye A fotoszintézissel létrejövő glükóz felhasználásával a növények szénhidrátokat hoznak létre. Ezeket a
rősség arányával? Az ellenállás esetében az áramfeszültség grafikon egy egyenes vo szénhidrátokat a növények saját fejlődésükre hasznosítják, de ezek jelentik az állatok számára a legjelentő-
nal, ezért ohmikus ellenállásnak nevezzük. sebb táplálékot is, mert ezekkel a növényekkel táplálkoznak.
dási rovat
Miért világít a képen lévő égő? Hogyan töltik be szerepüket az elemek az áramkör-
Az benne létrejött áramerősség egyenesen arányos a sarkokra kap
ben?
csolt feszültséggel mindaddig, amíg a felmelegedése nem érzékelhető. KÍVÁNCSIAKNAK
Miért melegednek fel – többé-kevésbé – a vezetékek, amikor elektromos áram
I = U vagy U = R · I „megy” át rajtuk? A növényekben van egy klorofillnak nevezett színezék, pigment. A klorofil – a látható
R
KÍVÁNCSI
Az elemek – vagy a feszültségforrás – biztosítják az elektromos áram létrejöttét tartományokból – elnyeli a fényt a piros-narancs és a kék-ibolya tartományokból, és
Az U és az I közötti arányossági állandó a vezető elektromos az áramkörben. Az elektromos áram W energiája – tulajdonképpen – azt az áram visszaveri a zöld fényt, ami megmagyarázza, hogy miért látjuk a növényeket zöldnek.
ellenállása. forrás által végzett mechanikai munkát jelenti, amelyet q elektromos töltésnek az
áramkör keresztmetszetén történő átjuttatására Δt idő alatt kell fordítani, tehát: JEGYEZD MEG
MEGHATÁROZÁS: Egy vezető R elektromos ellenállása az az ál
AKNAK
W=U·q Fotoszintézis létrehozásához szükség van: napenergiára, szén-dioxidra, klorofillra és vízre.
landó, skaláris fizikai mennyiség, amely a rá kapcsolt feszültség és
A fotoszintézis termékei: oxigén és glükóz.
a benne létrejött áramerősség arányát méri, miközben a vezető ahol U az áramforrás sarkai közötti feszültség. Ha a q = I · Δt t behelyettesítjük, akkor: W = U · I · Δt szén-dioxid + víz => glükóz + oxigén
hőmérséklete állandó marad. lesz.
60 69 136
6
Kiegészítő értékelési módszerek
Gyakorlati alkalmazások Megoldott feladatok Értékelési feladatlap (önértékeléssel)
3. EGYSÉG OPTIKAI JELENSÉGEK 2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK

Megoldott feladat
2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK
A FIZIKA TÖRTÉNETÉBŐL
Elsőként Armand Fizeau (1819–1896) mérte meg a fény sebessé- 1 Ábrázoljatok egy elektromágnest. ÖNÉRTÉKELÉSI FELADATLAP
gét, 1849-ben. Fizeau egy erős fényforrást, egy nagyon gyorsan for- a) Ha a tekercsnek N = 100 menete van, a sugara R = 1,5 cm, a Hivatalból jár: 2 p.
gatható fogaskereket, és egy – a fényforrástól 8 km-re levő – tükröt rézhuzal fajlagos ellenállása ρ = 1,7 · 10–8 Ω · m, és keresztmet
Értékelő
1 Felhasználva a megadott, és megfelelő módon toldalékolt kulcsszavakat, másoljátok be a fü-
használt. szete S = 1,5 mm2, határozzátok meg a tekercs ellenállását;
Jean Bernard Léon Foucault (1819–1868) a javított Fizeau mód- oglindă (1 p) zetbe, és töltsétek ki a szövegben található szabad helyeket: „Amikor egy … feltöltött vezető
b) Mekkora elektromos feszültséget kell a tekercsre kapcsolni test megérint egy másik … , nem töltött testet, akkor az első testen levő elektromos töltés
szerén, a fogaskereket forgó tükörre cserélte. ahhoz, hogy olyan elektromágnessé alakuljon át, amelyben szétoszlik mindkét testen a szabad elektronok közötti … elektromos … miatt.
roată dințată în rotație
Albert Michelson (1852–1931) tökéletesítve Foucault kísérletét, az áramerősség I = 8 A?
feladatok
1926-ban a ma is ismert értéket kapta. c) Rajzoljatok egy helyes irányba mutató mágnestűt, az elektromágnes egyik végéhez közel. taszítás, vezető, elektromos, erő
Megoldás: 2 Két azonos, S1, illetve S2 fémgömb elektromos töltéseit tartalmazza a táblázat. Írjátok be a
A periszkóp egy lencsékből, tükrökből és/vagy optikai hasábokból összeállított eszköz, amelyik segítsé-
gével adott magassági szintről egy másikon lehet megfigyeléseket végezni, például tengeralattjáróról. a) A tekercset alkotó rézhuzal ellenállását az Rhuzal = ρ · l/S összefüggéssel számítjuk ki, ahol, l a huzal (1 p) füzetbe azokat az elektromos töltéseket, amelyekkel a két gömb rendelkezni fog az érintkezésük
hossza. Ez a hossz a tekercset alkotó menetkörök hosszainak az összege: I = N · Lkör = N · 2πR. után:
I = N · Lkör = N · 2πR. Az elektromos érintkezés S1 +q –q 0 4q 0 4q
Portfóliós
PORTFÓLIÓS HÁZI FELADAT (100 · 2 · 3,14 · 1,5 · 10–2) m előtt
Tehát: Rhuzal = ρ · N · 2 πR/S = 1,7 · 10–8 Ω · m · = 10,676 · 10–2 Ω => S2 –q –q +q 0 –5q 8q
Keressetek könyvekben és a világhálón információkat a periszkóp használatáról és periszkóp típu- 1,5 · 10–6 m2
sokról. Készítsetek PowerPoint bemutatót, amelyben bemutatjátok keresgéléseitek eredményeit. => Rhuzal ≈ 0,106 Ω. Az elektromos érintkezés S1
b) U = R · I = 0,106 Ω · 8 A ≈ 0,84 V. c) után S2
feladat
S N
MINI-LAB oglindă 3 Egy elektosztatikus inga alumínium lapocskával borított polisztirén gömböcskéje elektro-
Építsetek tükrös periszkópot, egyedül (2 p) mozással N = 1000 elektront veszített.
lumină a) Milyen a gömböcske elektromos töltése?
A következő anyagokat használjátok: két síktükröt, egy karton csövet,
45°
b) Mekkora a gömböcske elektromos töltése azonnal az elektromozása után?
egy kést, egy kést és egy egyenlő szárú derékszögű háromszögű vonalzót.
Ismert az elektron elektromos töltése: e– = –1,6 · 10–19 C.
Jelöljétek a kartoncsövön a tükrök leendő helyeit, az ábra szerint. A 45ᵒ-os
vonalzót használva, helyezzétek a csőhöz képest 45ᵒ-ba a tükröket, és lyu- 4 Írjátok le 8-12 sorban a füzetbe azt, amit elektrosztatikus
kasszátok ki a csövet ott, ahonnan a megfigyelést végzitek, illetve ahol (1 p) szempontból láttok a mellékelt ábrán.
majd behatolnak a fénysugarak. Az ablak párkánya alá helyezkedve ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉGEK
ellenőrizzétek az így megépített periszkópot, megfigyelve, hogy mi van az
ablakon kívül. 45° I Fogalmazzatok meg válaszokat a következő kérdésekre:
1. Magyarázzátok meg a jelenséget, amely miatt a 2. Magyarázzátok meg, hogy mi történik az alábbi
Figyelj a kés használatára! szög vonzza a gémkapcsokat. Jelöljétek a mág képen ábrázolt kísérletben.
oglindă nesezett gémkapcsok É és D sarkait, ahogy a
mágneses észak és dél szerintetek elhelyez 5 Két pontszerű, egymást F erővel vonzó test elektromos töltése q1 és q2. Számítsátok ki, hogy
kedik. (2 p) hányszorosan csökken a testek közötti vonzási erő, ha a töltések közötti távolság felére csökken,
• A síktükrök és a gömbtükrök gyakran részét képezik az orvosi gépeknek, eszközöknek, de a katonai- q1 megháromszorozódik, és q2 megfeleződik! Feltételezzétek, hogy a kölcsönhatás levegőben
és földmérő berendezéseknek, és a tudományos laboratóriumok felszerelésének is. jön létre.
• Például a fogászati tükörrel – amelyik homorú/konkáv –, az orvos a nagyított képét látja a fogak hátsó falának. 6 Ismerteknek tekintve az: e = 1,6 · 10–19 C és me = 9, 1 · 10–31 kg állandókat, határozzátok meg,
• A fényszórók, a távcsövek, a vetítőgépek képalkotó részei homorú gömbtükröket tartalmaznak. (1 p) hogy hány elektront adott le, és mennyivel csökkent egy fémtest tömege, ha a töltése +16 nC?
Tanulási
• A napenergia befogásakor, és annak hővé alakításakor szintén használnak konkáv tükröket.
• Az utak mellett, a nehezen belátható helyeken, egyes kereszteződéseknél konvex/domború gömbtükröket
szerelnek föl, amelyek arra szolgálnak, hogy az autók vezetői láthassák az úton, utcákban, autópályákon szabad TANULÁSI NAPLÓ
szemmel nehezen belátható helyekről érkező járműveket.
Gondold végig mindazt, amit az Elektrosztatika fejezetben tanultál
napló
• A gépjárműveken, motorkerékpárokon, villamosokon látunk visszapillantó sík- és domború/konvex tükröket. A
domború tükrök a tárgyakról kisebbített képeket alkotnak, viszont nagyobb részt fognak át az útból, és ezáltal lehetővé ∎Elektromozás, elektromos töltés ∎ Elektromozott testek közötti kölcsönhatás ∎ Coulomb törvénye
teszik, hogy az autó vezetője szinte mindent lásson, ami a jármű mögött történik. Jegyezd le a füzetedbe, a mellékelthez hasonló táblázatba azt, amiről Szeretném
azt hiszed, hogy tudod, amit megtanultál, és amit még szeretnél Tudom! Megtanultam!
tudni!
megtanulni a statikus elektromosságról.
100 86
52
Digitális változat
A digitális változat teljes egészében tartalmazza a nyomtatott tankönyv tartalmát, ráadásként vannak
benne interaktív gyakorlatok, didaktikai játékok, animációk, filmek és szimulációk.
Mindezeknek az a célja, hogy további kognitív értékkel gyarapítsanak.
A tankönyv oldalai megtekinthetők az asztali számítógép monitorján, a lapgépen, a tabletten, a telefonon,
kitűnő böngészési tapasztalatot nyújtva.
A digitális böngészés lehetővé teszi a tankönyv végiglapozását, és a visszatérést az előző tanulási tevé-
kenységhez.
A tankönyv elektronikus változatának hasonló a tartalma, mint a nyomtatottnak, és pluszban tartalmaz egy
sor interaktív multimédiás tanulási tevékenységet: statikusakat, animáltakat, interaktívakat.
statikus IMTT
Rajzokat, fényképeket, statikus diagramokat, statikus térképeket tartalmaz.
Animált IMTT
Animációkat vagy filmeket tartalmaz.
Interaktív IMTT Nagyfokú interaktivitású oktatási elemeket tartalmaz (folyamatok szimulációit,

feladatmegoldásokat, kísérletet és felfedezést, oktató játékokat), amelyekkel a
tanulónak sikerül magasabb kognitív értékre szert tenni.
7
AZ ÁLTALÁNOS KOMPETENCIÁK ÉS A SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
A VIII-OS FIZIKA TANTERV SZERINT,
AMELYET A 3393/28.02.2017 SZ. MINISZTERI RENDELETTEL HAGYTAK JÓVÁ
1. E gyes fizikai jelenségek strukturált, legfőképp kísérletes tudományos kutatása
1.1 Fizikai tulajdonságok és jelenségek feltárása különféle tudományos (kísérleti/elméleti) kutatások ál-
tal
1.2. Egyes módszerek és műszerek használata a kísérleti és elméleti eredmények rögzítésére, szervezésé
re és feldolgozására
1.3. A tudományos kutatás során nyert információk szintézise egy magyarázat/általánosítás érvekkel tör-
ténő alátámasztására
2. E gyszerű fizikai jelenségek tudományos magyarázata és azok technikai alkalmazásai
2.1. A természetben és különféle technikai alkalmazásokban azonosított komplex fizikai jelenségek be-
sorolása a tanult fizikai jelenségek típusaiba
2.2. A természetben és különféle technikai alkalmazásokban azonosított egyszerű fizikai jelenségek
megfelelő tudományos nyelv használatával történő – ok okozati típusú – magyarázása
2.3. Egyes fizikai jelenségek természetben és/vagy azok technikai alkalmazásaiban esetlegesen előfor-
duló, emberekre vagy a környezetre ható negatív hatások megelőzése
3. Egyszerű fizikai jelenségekkel és azok technikai alkalmazásaival kapcsolatos, kísérletekkel vagy más
forrásokból nyert adatokkal és információkkal történő értelmezése
3.1. Mérvadó tudományos adatok szerzése saját megfigyelésekből és/vagy különféle forrásokból
3.2. A kísérleti, tudományos adatok felhasználása különféle bemutatási módokba
3.3. A kapott adatok és a saját tanulási tapasztalat fejlődésének autonóm, kritikus értékelése
4. Feladatok / probléma-helyzetek megoldása a fizika sajátos módszereivel
4.1. Egyes mennyiségek és elvek, tételek, törvények, fizikai modellek használata a feladatok / alkalmazá-
si probléma-helyzetek és/vagy okfejtések megmagyarázására
4.2. Egyszerű modellek használata a fizika különféle területeiről az egyszerű feladatok / probléma-hely-
zetek megoldásakor
Sikerült!
8

alkalmazásait tanulmányozzuk, és
fedezzük föl
 Hőmozgás
 Hőegyensúly
 Hő
 Energia átadása hő formájában
 Kalorimetria
 Halmazállapotok
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3, 3.1, 3.2, 3.3, 4.1, 4.2
9
1.1. Hőjelenségek
1.1.1. A Brown-mozgás. A hőmozgás. A diffúzió. A hőállapot.
A hőegyensúly. Az empirikus hőmérséklet
Vajon hogyan jut el a szag

a kibocsátó testtől az azt érző
személyig?
És milyen gyorsan?
Ha egy terembe különböző tárgyakat hoznak, azok szaga szétterjed minden irányba, függetlenül a hal
mazállapotuktól. Mégis, megfigyelhetjük, hogy szükség van valamennyi idő elteltére, amíg a szag elér egy
tárgytól ahhoz a személyhez, aki érzékeli a szagot.
1. KÍSÉRLET A Brown-mozgás tanulmányozása
Szükséges Munkamenet
anyagok Kapard meg a színes ceruza hegyét, hogy nagyon finom port kapj. Keverd össze a
∎ színes port nagyon kevés vízzel.
ceruzabél Vegyél egy csepp színes port tartalmazó vizet, és tedd rá egy mikroszkóplemezre.
∎ mikroszkóp Tanulmányozd mikroszkóppal, hogy mi történik a színes porszemcsékkel.
∎ víz Próbáld meg lerajzolni egy mikroszkóppal megfigyelt porszemcse pályáját.
Figyeld meg a laboratóriumban végzett kísérlet során lefényképezett pályát!
KÖVETKEZTÉSEK
• A színes porszemcsék mozgása azt mutatja, hogy a víz nagyon apró
részecskékből áll, amelyek állandó mozgásban vannak.
• Egy színes, apró porszemcse pályája azt mutatja, hogy azoknak a ré
szecskéknek a mozgása, amelyek a vizet alkotják, haotikus (rendezet
len, nincs előnyben részesülő iránya), és a pálya töréseit a porszemcse
és a vízrészecskék közötti egymás utáni ütközések okozzák.
1827-ben a skót származású brit botanikus, Robert Brown először mutatta ki kísérleti
leg, hogy az anyag nagyon apró, mozgó részecskékből áll. Ő egy mikroszkóplemezen látta,
ahogy a szuszpenzióban lévő apró pollenszemcsék könnyedén és haotikusan mozognak, és
ezeknek a részecskéknek a sebessége nő a hőmérséklet növekedésével. A nagy botanikus tiszteletére a
részecskék mikroszkópban látható mozgását Brown-mozgásnak nevezzük .
1905-ben Albert Einstein matematikailag is leírta a Brown-mozgást. A pollen
szemcséket megütik az apró vízrészecskék, amelyek több százszor kisebbek, mint a
pollenek, ezért azok nem láthatók a mikroszkóppal. A vízrészecskéket molekuláknak
nevezzük, és mivel a rendezetlen mozgásuk függ a hőmérséklettől, ezt hőmozgásnak
nevezzük.
10
1.1. Hőjelenségek
Jusson eszünkbe!
Ha elemezzük egy test állapotát, akkor azt mondjuk róla, hogy meleg vagy hideg. Így annak a testnek a
hőállapotára utalunk.
Egy test hőállapotát – mennyiségileg – a hőmérsékletnek nevezett skaláris alapmennyiség jellemzi.
A hőmérséklet mérésére használt mérőeszköz a hőmérő.
2. KÍSÉRLET A diffúzió
A. Szükséges anyagok A. Munkamenet

∎ egy átlátszó edény Tegyél tintát a kis tartályba, és azt tedd az edénybe.
∎ egy kis tartály Addig önts vizet az edénybe, amíg a kis tartály pe
(üvegcse, kis reméhez ér. (Útmutatás: ha azt szeretnéd, hogy a
pohár) kísérlet rövidebb ideig tartson, akkor ügyelj rá,
∎ tinta hogy az edénybe öntött víz meleg legyen.)
∎ víz
B. Munkamenet
B. Szükséges anyagok
Tegyél az egyik edénybe hideg vi
∎ két átlátszó edény
zet (a hűtőszekrényből), és a má
∎ hideg és meleg víz
sikba meleg vizet.
∎ tinta
Tegyél megközelítőleg azonos
mennyiségeket az edényekbe.
KÖVETKEZTETÉS
A tintamolekulák külső beavatkozás nélkül hatolnak be a
vízmolekulák közé. Ezt a jelenséget diffúziónak nevezzük, A folyamatok kísérleti ellen
és a hőmozgással magyarázható. őrzéséért nyissátok meg: https://
phet.colorado.edu/sims/html/dif
A fizikusok által az idők során elvégzett kísérletek igazol fusion/latest/diffusion_en.html, és
ták, hogy a diffúzió a testek és anyagok minden halmazállapo kövessétek az ottani utasításokat.
tában előfordul, és gyorsabban játszódik le, amikor nagyobb a
hőmérséklet.
3. KÍSÉRLET A hőmérséklet mérése. A hőegyensúly

Munkamenet
Szükséges anyagok
Tegyél hideg vizet az edénybe, és meleg vizet
∎ egy átlátszó edény a pohárba.
∎ egy átlátszó pohár Tedd a hőmérőket a vízbe, hogy megfigyel
∎ meleg víz hesd, mi történik a víz hőmérsékletével a kí
∎ hideg víz sérlet ideje alatt.
∎ két hőmérő Tedd a meleg vizet tartalmazó poharat az
edénybe úgy, hogy a hideg és a meleg víz ne ke
veredjen össze, de a pohár közvetítésével köl
csönhathassanak.
Várj néhány percet.
Figyeld meg a hőmérők kezdeti jelzéseit.
Mi történik a hőmérők jelzéseivel néhány perccel az után, hogy beletetted
a meleg vizes poharat a hideg vizes edénybe?
11
KÖVETKEZTETÉS
Amikor egy meleg test érintkezik egy hideg testtel, akkor a meleg test hőmérséklete csökkenni kezd és
a hideg testé nőni kezd. De az a fajta változás leáll egy idő után, amikor a két test hőmérséklete azonossá
válik. Ezt a végső állapotot, amelyben a testek hőmérséklete már nem változik,
A meleg víz és a hi-
hőegyensúlyi állapotnak ne
deg víz közötti ter-
vezzük. Azt mondjuk, hogy az Meleg víz Hideg víz mikus kölcsönhatás
edényben lévő víz hőegyen
súlyban van a pohárban lévő
vízzel, és az ő – közös – hőmér
sékletüket egyensúlyi hőmér-
sékletnek nevezzük.
1742-ben Anders Celsius svéd fizikus javasolta, hogy a hőmérsékletet olyan hőmérő
vel mérjék, amely a higany hőtágulásán alapszik. Celsius viszonyítási alapul a víz for
rási hőmérsékletét – (100 ᵒC) normál légköri nyomáson –, és a jég olvadási hőmér-
sékletét – (0 ᵒC) normál légköri nyomáson –, választotta. Mivel ennek a hőmérsékleti
skálának a viszonyítási értékei egy mennyiség kísérleti megállapításán alapszanak,
ezért azt empirikus hőmérsékletnek nevezzük, és t-vel jelöljük.
1848-ban William Thomson brit fizikus (utólag Lord Kelvin) kijelentette, hogy létre
lehet hozni egy olyan hőmérséklet-mérési skálát, amelyik ne függjön semmilyen anyag
tól. Más szavakkal egy abszolút skálát. Ennek az észrevételnek az alapja, hogy a test
hőmérséklete és a molekulái vagy atomjai hőmozgása között közvetlen kapcsolat van.
Az abszolút hőmérséklet nulla értéke annak az állapotnak felel meg, amikor teljesen
megszűnik a hőmozgás. Az abszolút nulla hőmérsékletet utólag állapították meg, és a
–273,15 ᵒC hőmérsékletnek felel meg. Ezért az SI-ben a hőmérséklet mértékegysége a
Kelvin, míg a Kelvinben mért hőmérsékletet abszolút hőmérsékletnek nevezzük, és T-vel jelöljük.
T = t + 273; t = T – 273.
JEGYEZD MEG
A Brown-mozgás A hőmozgás A diffúzió
• Robert Brown botanikusról • Ábrázold egy test molekulái • Egy anyag részecskéinek
kapta a nevét. nak mozgását. behatolását jelenti, egy másik
• Ábrázold néhány szilárd por • Minden testben, anyagban lé anyag részecskéi közé, külső
szemcse mozgását folyadék- tezik, halmazállapottól füg beavatkozás nélkül.
vagy gázszuszpenzióban. getlenül. • Gyorsabban következik be, ha
• Annál érdekesebb, minél: • Spontán és örökös. az anyagok hőmérséklete na
– apróbbak a szemcsék a • Rendezetlen, haotikus. gyobb.
szuszpenzióban; • Nagyobb hőmérsékleten he • Akármilyen halmazállapot
– viszkózusabb a folyadék; vesebb (a molekulák sebessé ban létrejön.
– magasabb a hőmérséklet. gei nagyobbak).
Egy anyag/test szagát azért lehet érezni, mert az anyag szagérzést kiváltó molekulái diffundálnak a levegő
ben. A diffúzió gyorsabban következik be, ha a hőmérséklet – amelyen létrejön –, nagyobb.
12
1.1. Hőjelenségek
ALKALMAZÁSOK
A hőmozgás tanul
mányozásának
egyik leglátványo
sabb műszaki al
kalmazása a
gőzgép volt. Ennek megépítéséhez az idők során több tudós járult hozzá, az utolsó
James Watt volt. Így vált lehetővé a gőzmozdonyok és a gőzhajók építése.
1.1.2. A hő, folyamatfüggő mennyiség

MEGJEGYZÉS: Ha egy meleg testet összeérintünk egy hi
deg testtel, akkor a meleg test hőmérséklete csökken – és
azt mondjuk róla, hogy lehűl –, közben a hideg test hőmér
séklete nő, – és azt mondjuk róla, hogy melegszik. Megfi
gyelhetjük, hogy az egyik test hőállapotának a változása a t1 pillanat t2 pillanat
másik test hőállapota változásának a rovására jön létre. Azt Kezdő állapot Végső állapot
mondjuk, hogy a két test között energiacsere történik. ∆t = t2 – t1 = az az időintervallum, amely
Az így cserélt energiát hőnek nevezzük. alatt lejátszódik a fizikai folyamat
Milyen fizikai mennyiség a hő? Mit mér?
1. KÍSÉRLET Energiacsere hő révén
Szükséges anyagok Munkamenet

∎ borszesz-égő
Tegyél vizet az edénybe. Mérd meg a víz kezdeti
∎ kronométer hőmérsékletét. Borszeszégővel melegítsd a vizet.
∎ hőmérő Mérd a melegedési folyamat időtartamát, és figyeld
∎ edény vízzel meg, hogy mennyi idő kell a hőmérséklet 5 Cᵒ-al történő
növekedéséhez. Hát ahhoz, hogy 15 Cᵒ-al nőjön?
A FIZIKA TÖRTÉNETÉBŐL KÖVETKEZTETÉS
James Prescott Joule angol fizi Ahogy nő a melegítés időtartama, úgy nő a víz hőmérséklete
kus volt, aki 1840 és 1875 között is, tehát nagyobb melegítési idő alatt a víz több hőt kap.
elvégzett egy sor kísérletet, hogy
tisztázza a hő fogalmát, az ener
giatípusokat (mechanikai-, hő-, JEGYEZD MEG
elektromos- stb.) és a közöttük lévő
A melegítés vagy hűtési folyamatok alatt a testek és anyagok
kapcsolatot. Joule – többek között
hőenergiát adnak át egymásnak, amit hőnek nevezünk. A hő
– foglalkozott a hő tanulmányozá
egy skaláris fizikai mennyiség, jele a Q, és a Nemzetközi Mér
sával is. Az energia mértékegységé
tékrendszerben [SI] a mértékegysége:
nek neve az ő tiszteletére Joule, és
[Q]SI = 1 J.
jele a J.
13
A melegítés során a test vagy anyag által kapott hőt pozitívnak tekintjük, míg a test vagy
anyag hűtésekor leadottat negatívnak tekintjük.
A hő nem a test jellemzője, tehát nem egy állapothatározó fizikai mennyiség, hanem a
változás folyamatát jellemzi, vagyis fizikai folyamathatározó.
HŐMÉRSÉKLET – ÁLLAPOT – IDŐPONT HŐ – FOLYAMAT – IDŐINTERVALLUM

A hőmérséklet állapothatározó fizikai mennyiség, A hő folyamathatározó fizikai mennyiség,
amely egy test hő- vagy melegségi állapotát írja le. amely az egyik test által a másik testnek egy
Minden időpontban a testnek adott hőmérséklete van. folyamat során átadott hőenergiát méri. A
Egy melegítési vagy hűtési folyamat során a ∆t = t2 – t1 időintervallum alatt lejátszódó
hőmérséklet változik.; ezért egy ∆t = t2 – t1 időtartamra melegítési vagy hűtési termikus folyamat
kiszámíthatjuk a megfelelő hőmérséklet változást: során, a testek között cserélődött hőt a teljes
∆θ = θ2 – θ1, ahol θ1-el jelöltük a test hőmérsékletét a időtartamra vonatkoztatjuk. Ezt jelölhetjük,
t1 időpontban, és θ2-vel a test hőmérsékletét a t2 idő például Q12-vel.
pontban.
A hő egy skaláris, folyamathatározó fizikai mennyiség, amelynek jele a Q, Joule-ban mérjük, és az egyik
test által a másiknak átadott hőenergiát jelenti.
1.1.3. A vezetés, áramlás, sugárzás által hő formájában átadott energia
Amíg teafőzőben vizet forralunk, annak nemfémmel borított fogantyúja

nem süt, de a fémedény nagyon forró. Az edényből gőz távozik, amely felemel
kedik.
Az a mód, ahogy az energia – különféle anyagokon keresztül – hő formájában
egyik testből a másikba jut, bizonyos szabályokat követ, és függ azok halmaz
állapotától.
Hogyan adódik át az energia egyik testből a másikba, hő formájában? Befolyásolja ezt azoknak a testeknek a
halmazállapota, amelyek között létrejön az energiaátadás?
1. KÍSÉRLET Hővezetés

∎ fémrúd Vízszintesen rögzítjük a rudat az állványra, amelyre
∎ felfogó állvány helyenként, az égő gyertyából lecsöpögő viasszal
∎ gyertya rajzszegeket ragasztunk.
∎ rajzszegek A gyertya lángjával melegítjük a rúd szabad végét, és megfigyeljük, hogy mi történik.
Milyen sorrendben esnek le a rajzszegek?
MEGJEGYZÉS: A rajzszegek akkor esnek le, amikor a viasz, amivel fölragasztottuk, elegendő hőt vesz át
a rúdtól, ahhoz hogy megolvadjon. Egymás után válnak le, a rúd melegített végétől kezdődően.
14
1.1. Hőjelenségek
KÖVETKEZTETÉS
Egy szilárd test esetében – ami
lyen a fémrúd a kísérletben – az
anyagát alkotó részecskék nem
látható módon mozognak –
egymáshoz képest –, hanem lépésről lépésre adják át egymásnak az energiájukat. Ezt a fajta hőenergia
átadást hővezetésnek nevezzük.
B. Szükséges anyagok B. Munkamenet

∎ borszeszégő Minden rúd egyik végére ragasztunk egy-
∎ azonos hosszúságú, egy rajzszeget az égő gyertya viaszával.
eltérő anyagú rudak A képen látható módon rögzítjük a rudakat az
(alumínium, réz, alátétre úgy, hogy a másik végüket a borszesz
üveg, kerámia vagy égő melegítse. Egyszerre esnek le a rajzszegek?
más nem gyúlékony
anyagból) KÖVETKEZTETÉS
∎ viasz, égő gyertyából
∎ fa alátét Egyes anyagok könnyebben vezetik a hőt, ezért azokat hővezetőknek
∎ rajzszegek nevezzük; más anyagokon nehezebben továbbítódik a hő, ezért azokat
hőszigetelőknek nevezzük.
C. Szükséges C. Munkamenet
anyagok Egy kémcsőbe néhány kocka jeget teszünk.
∎ égő A kémcső alján levő jégkockákat gémka
gyertya poccsal rögzítjük.
∎ gém- A kémcsövet az alátéttel megdőlten tart jég víz
kapocs juk úgy, hogy a felső végét melegítse a gyer
∎ kémcső tya lángja. Azt észleljük, hogy a cső felső
∎ alátét végében forr a víz, miközben lent a jég nem olvad meg.
∎ jég
∎ víz
A víz nem jó hővezető.
JEGYEZD MEG
• Hővezetés szilárd anyagokban – lépésről-lépésre valósul meg. Hővezető anyagokban (fémekben)
nagyobb sebességgel, és lassabban a hőszigetelőknek nevezett anyagokban (fa, textília, kaucsuk stb.).
• Hővezetés folyadékokban – a legtöbb folyadékban a hővezetés sokkal lassabban történik, mint a
hővezető szilárd anyagokban. Az okok közül az egyik az, hogy a folyadékok sűrűsége általában
kisebb, mint a szilárd anyagoké.
• Hővezetés gázokban – a folyadékoknál is körülményesebben valósul meg. Ezért a gázokat jó hőszi
getelőknek tartjuk. Ez az oka annak, hogy egy dupla ablak jobban szigeteli a hőt, mint egy szimpla.
• Hővezetés vákuumban – vákuumban lehetetlen a hő terjedése vezetés révén, mert hővezetés során
a hő egyik részecskéről a másikra adódik át, de a vákuumban nincsenek részecskék.
15
2. KÍSÉRLET Hőáramlás
A. Szükséges A. Munkamenet
anyagok Kivágjuk a papírlapot az ábrán lát
∎ gyertya ható módon.
∎ állvány Az így kapott spirált állványra helyez
∎ papírlap zük, az égő gyertya fölé, arra ügyelve,
hogy a láng és a papír alja közötti tá
volság körülbelül 10 cm legyen.
Figyeld meg, hogy mi történik. Mi forgatja a spirált?
KÖVETKEZTETÉS
A láng fölötti levegő felmelegszik, és felfelé áramlik. A gázok vagy folyadékok esetében az energia nem
csupán egyik részecskéről adódik át a környezetében lévő másiknak, hanem a fluidumban létrejövő
áramlás révén is. Ezt a fajta – hő formájában létrejövő energiaátadást –, konvekciónak vagy hőáram
lásnak nevezzük.
Ha – a korábban bemutatott – kémcsöves kísérletben a jeget úszni hagyjuk,

és a kémcső alját melegítette volna a láng, akkor a jég olvadása előbb követ
kezett volna be, mint a víz forrása, mert a hő formájában történő energiaátadás
hőáramlás, és nem hőve
zetés útján jött volna létre.
Miközben a jeget a kémcső
aljára szorítottuk, a hő csak
hővezetéssel juthatott el
hozzá, mivel a meleg folya
dék hőáramlással fölfele
áramlott. Ez az oka annak,
hogy a hőforrás, amivel a vizet vagy a levegőt melegítjük,
víz jég
annál hatékonyabb, minél föntebbre helyezzük.

∎ cérna A papírcsíkokat a cérnára ragasztjuk.
∎ keskeny papír- A cérnát egy nyitott ablak széleihez rögzítjük, előbb az ablak aljához közel,
csíkok utána a közepéhez, majd a felső részéhez, ahogy az alábbi képeken is látszik.
∎ ragasztószalag Mit figyelhetünk meg?
16
1.1. Hőjelenségek
KÖVETKEZTETÉS
Amikor a légkör levegője hidegebb, mint a teremben található levegő, akkor az ablak alján lévő papír
csíkok a terem belseje felé hajolnak el, illetve a külseje felé, ha a felső részén vannak. Ha az ablak kö
zepén vannak a papírcsíkok, akkor függőlegesek maradnak.
Egy teremben, a hő konvekciós áramlással továbbítódik a levegőben. A fűtőtest által melegített levegő föle
melkedik, és mivel melegebb mint a körülötte lévő testek, hőt ad le azoknak. Hőleadással lehűl és leereszkedik,
majd a folyamat ciklikusan ismétlődik.
Az ilyen hőátadást könnyen megfigyelhetjük a tengerparton. Nappal a föld melegebb lesz mint a víz, és
jobban felmelegíti a levegőt mint a tenger vize, annyira hogy a szellő a tenger felől fúj. Éjszaka a föld gyorsab
ban lehűl mint a tenger, és a
fuvallat a tenger felől fúj.
Ezért a tengeri szellő nap
pal egyik, míg éjszaka ellen
kező irányból fújdogál.
3. KÍSÉRLET Hősugárzás
Munkamenet
Szükséges anyagok
Tedd mindkét hőmérőt a vizet
∎ hőforrás tartalmazó edénybe, és bizonyo
∎ két hőmérő (lehető- sodj meg róla, hogy ugyanazt a
leg egyformák) hőmérsékletet mutatják-e.
∎ fekete papír Az egyik hőmérő higanytartályát vond be fekete papírral, míg a másik hő
∎ sztaniol mérő higanytartályát pedig sztaniollal.
∎ edény vízzel Közelítsd a két hőmérőt egy lánghoz vagy egy hősugárzóhoz körülbelül
∎ hőforrás 5-6 cm távolságra.
Figyeld meg, hogy mit mutatnak a hőmérők higanyoszlopai.
KÖVETKEZTETÉS
A meleg testek elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Ez min
den közegen át tud hatolni, akár a vákuumon is. A sugárzás nem
függ a részecskék ott tartózkodásától.
Az a hő, amelyik a Naptól a Földre jut, sugárzás útján továbbítódik.
Minden test sugarakat nyel el és ver vissza. Azok, amelyek több su
gárzást nyelnek el, mint vernek vissza – amilyen a fekete papír –,
több hőt nyelnek el. Amelyek többet vernek vissza, mint elnyelnek
– amilyen a sztaniol –, kevesebb hőt vesznek át. Ezért javallott,
hogy nyáron világosabb színű ruhákba öltözzünk.
JEGYEZD MEG
• Hő továbbítása hővezetéssel – a szilárd testek esetében gyakori hőátadási mód.
• Hő átadása hőáramlással, konvekcióval – a fluidumok (folyadékok és gázok) esetében gyakori
hőátadási mód.
• Hő átadása sugárzással – abban az esetben gyakori, ha a testek nem érintkeznek, hanem távol van
nak egymástól. Ezek vákuumban is átadják a hőt.
17
dop
ALKALMAZÁSOK
A termosz
A termosz olyan edény, amelyik forrón vagy hidegen tartja a folyadé învelitoare
vid exterioară
kokat. Dupla üvegfala van, (hőszigetelő anyag) a falak között vákuum pereți din plastic
van. A vákuum meggátolja a hővezetést, és a hőáramlást is. A külső fal de sticlă
argintați
ezüstözött üveg, amely visszaveri a sugárzást. Az üvegfalakat merev supă
fierbinte
műanyag-borítás védi. Az edényt hermetikusan záró dugó hőszigetelő plată care
fixează
anyagból készült. bidonul
A testek melegítésének láthatóvá tétele
A testek által kibocsátott sugárzás egyik alkal
mazása a hőtérképek készítése, amikor az infravörös sugárzást látható sugárzássá ala
kítják. Az ilyen térképeken pirosra színezett – melegebb – és kékre színezett – hidegebb
– részek figyelhetők meg.
A hőátadásnak három módja van: hővezetés, hőáramlás és

hősugárzás. A hőátadási folyamatokban leggyakrabban mind
három kimutatható. Sok esetben az egyik uralkodó.
1.1.4. Technológiai kiterjesztés: A hőerőgép

A személygépkocsik életünk részét képezik. Az, hogy
napjainkban könnyűszerrel tudunk közlekedni, a hőerőgép
felfedezésének köszönhető.
Hogy működik egy hőerőgép?
A legegyszerűbb hőerőgép, amit el

tudunk készíteni, az előző órán bemu
tatott eszköz: a papírspirál alá helye
zett gyertya.
1. KÍSÉRLET A hőerőgép

∎ gyertya ∎ papír- Annyira húzd ki a fecskendő dugattyúját, hogy ne
∎ háromláb spirál gyedében levegő legyen.
∎ rúd ∎ forró víz Olvasd le a fecskendő beosztásáról a dugattyú
∎ fecskendő helyét.
18
1.1. Hőjelenségek
Tömd be légmentesen a fecskendő nyílását (ragasztóval vagy

olvasztott műanyaggal).
Tedd a fecskendőt forró vízbe, és melegítsd a benne levő leve
gőt, hogy a dugattyú szabadon mozoghasson.
Néhány perc múlva ellenőrizd a dugattyú helyzetét.
KÖVETKEZTETÉS
Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796–1832) francia
Bizonyos esetekben, amikor a hő egy na fizikus és mérnök volt, aki tanulmányozta a hő me
gyobb hőmérsékletű testből egy alacso chanikai mozgássá történő átalakítását. A tanulmá
nyabb hőmérsékletű testbe megy át, nyait az „Elmélkedések a tűz mozgató erejéről” című
elmozdíthat bizonyos testeket. Az előző könyvében, 1824-ben tette közzé.
kísérletben a láng által kibocsátott hő moz
gásba hozza a papírspirált, vagy a fecskendő sursă caldă (temperatură înaltă)
dugattyúját.
căldură primită
Q1 (energie consumată)
A mellékelt ábrán egy hőerőgép működésé
nek energetikai vázlata látható.
A berendezés hőt kap a „meleg”-nek nevezett
hőforrástól. A hő egy része mechanikai energiává W
motor lucru mecanic util
(mechanikai munkává) alakul át, míg egy másik termic (energie utilă)
része leadódik egy „hideg” hőforrásnak nevezett
másik testnek. A hőleadást követően a berende
zés visszatér kezdeti állapotába.
căldură cedată
Működése során a hőerőgép ilyen „működési Q2
(energie pierdută)
ciklusokat” ismétel.
sursă rece (temperatură joasă)

MEGHATÁROZÁS: A hőerő
gép hatásfoka az a mennyi JEGYEZD MEG
ség, amelynek értéke egyenlő • A hőerőgép működéséhez szükséges energiát általában fűtőa
a motor által szolgáltatott nyagnak nevezett anyagok elégetésével kapjuk. Ha az égés a mo
hasznos mechanikai munka toron kívül történik, akkor külsőégésű motorról beszélünk. Ha
(hasznos energia) és az el viszont az égés a motor belsejében történik, akkor az belsőégésű
használt ener gia (a meleg motor.
hőforrástól kapott energia) • A belsőégésű motorok esetében a gyújtás többféleképpen történ
hányadosával: het: szikrával, sűrítéssel stb.
L • A motor működési ciklusa két részre osztható – ilyenkor a motort
η= kétütemű motornak nevezzük, – vagy négy részre – a négyü-
Qkapott
temű motor esetében.
Példának okáért a továbbiakban bemutatjuk egy szikragyújtású belsőégésű motor működését, amelyik
négy ütemű. A berendezés egy hengerből áll, amelynek a belsejében van egy – a fecskendőjéhez hasonló –
dugattyú. A hengeren van két nyílás, amelyeket egy-egy szeleppel lehet kinyitni vagy becsukni. Az egyik
nyílás egy csövön keresztül csatlakozik ahhoz a tartályhoz, amelyben benzingőz (könnyen égő anyag) talál
ható, míg a másik a kipufogó csőhöz van csatlakoztatva. A henger végébe egy gyertya van szerelve, amelyik
elektromos hatásra szikrákat kelt. A dugattyú karokkal és csuklókkal kapcsolódik a „bütykös tengelyhez”,
amelyik a dugattyú haladó mozgását egy tengely forgó mozgásává alakítja át.
19
1. ütem: 2. ütem: 3. ütem: 4. ütem:
Szívás Sűrítés Égés Kipufogás
dugattyú
szívó hajtókar benzin-
szelep - bütykös gőz kipufogó
gyertya szelep
tengely - levegő
rendszer keverék
motor-
test
Kinyílik a szívószelep, Mindkét szelep A gyertya szikrát vet, amely Kinyílik a kipufogó sze
a benzingőz-levegő ke zárva van, a du hirtelen begyújtja a benzin lep; a (tehetetlenül) lefele
verék bejut a henger gattyú emelkedik. gőzt, aminek az égése hőt állít mozgó dugattyú kinyomja
be, a dugattyú süllyed, A benzingőz-le elő. Az égés során keletkező a hengerből az égési gázo
a bütyköstengelyt haj vegő keverék gázok lefele nyomják a du kat, majd a berendezés
tó kar lefele mozog. sűrítődik, gattyút, mechanikai munkává kész lesz az újabb szívás
nyomásuk nő. alakítva a hő egy részét. ra.
A hőerőgép a fűtőanyag égésekor keletkező hőt mechanikai munkává alakítja át. A működés ideje alatt leadja
a hő egy részét – tehát szükség van egy, a motort hűtő rendszerre.
1.1.5. Kalorikus együtthatók. Kalorimetria

Amikor az egyik kezemmel megérintek egy fából, és
a másikkal egy fémből készült tárgyat, a fát melegebb
nek érzem, mint a fémet, bár azok hosszú ideje ugyan
abban a teremben vannak, azonos hőmérsékleten.
Ha vizet akarok melegíteni egy bögrében, akkor ke
vesebb hőre van szükségem, mintha egy nagyobb
edény vizet szeretnék megmelegíteni.
Hogyan számítható ki az a hő, amit egy test a melegítése, vagy a hűtése közben felvesz, illetve lead?
1. KÍSÉRLET A kapott/leadott hő mennyiségét befolyásoló tényezők

∎ két borszeszégő Tegyél eltérő mennyiségű, azonos hőmér
∎ stopper/óra sékletű vizet a két edénybe (például
∎ két hőmérő 100 g-ot az egyikbe és 200 g-ot a másikba).
∎ két üvegedény Mérd meg, hogy mennyi idő kell ahhoz,
∎ víz hogy az első edényben lévő víz hőmérsék
lete 15 ᵒC-al nőjön, és mennyi idő kell ahhoz, hogy a második edényben lévő víz
hőmérséklete 15 ᵒC-al nőjön. Mit állapítasz meg?
20
1.1. Hőjelenségek
KÖVETKEZTETÉS
Egy test vagy anyag által kapott vagy leadott hő egy melegítési vagy hűtési folyamat során függ a test
tömegétől. Összehasonlítva két – azonos anyagból készült, de eltérő tömegű test esetében – az azonos
hőfokkal történő melegedési folyamatot, megállapítható: hogy a testek megegyező fokokkal történő
melegedéséhez szükséges hőmennyiségek hányadosa azonos a testek tömegeinek a hányadosával. Ki
jelenthetjük tehát, hogy: egy melegítési vagy hűtési folyamat során a test által kapott vagy leadott
hőmennyiség egyenesen arányos a hőt kapó vagy leadó test m tömegével.

∎ borszeszégő Tegyél vizet az edénybe. Mérd meg a víz kezdeti hőmér
∎ stopper, óra sékletét. Melegítsd a vizet a borszeszégővel.
∎ hőmérő Mérd le a melegítési folyamat időtartamát, és figyeld
∎ edény vízzel meg, hogy mennyi idő szükséges a hőmérséklet 5 ᵒC-al
történő növekedéséhez. Hát, hogy 15 ᵒC-al nőjön?
KÖVETKEZTETÉS
Melegítési folyamat során egy test által felvett hőmennyiség függ a folyamat során bekövetkező
hőmérsékletváltozástól. Kijelenthetjük, hogy a melegítési és hűtési folyamatok során a hőmennyiség
egyenesen arányos a hőmérséklet Δt változásával.
C. Szükséges C. Munkamenet
anyagok Tegyél egyenlő mennyiségű vizet az egyik, és olajat a má
∎ borszeszégő sik edénybe.
∎ stopper, óra Ügyelj, hogy a víznek és az olajnak azonos legyen a kez
∎ hőmérő deti hőmérséklete.
∎ üvegedény Mérd le, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a víz hő
∎ víz mérséklete 15 ᵒC-al nőjön.
∎ olaj Mérd le, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az olaj hőmérséklete 15 ᵒC-al
nőjön. Mit veszel észre?
KÖVETKEZTETÉS
Egy melegítési folyamatban a test által adott hőmérsékletváltozás esetén felvett hő mennyisége függ
annak az anyagnak a természetétől, amelyből a test készült. Következésképpen meg lehet határozni egy
anyagi állandót, amelyet fajhőnek nevezünk.
JEGYEZD MEG
A fajhő jele a c, és azt a hőmennyiséget jelenti, amely egy kilogramm anyag egy Celsius fokkal történő
felmelegítéséhez szükséges. Egy anyag fajhőjének matematikai kifejezése:
Q
c=
m · Δt
ahol: Q = a kapott vagy leadott hő, m = az anyag tömege, ∆t = a hőmérséklet változása.
J
Egy anyag fajhőjének mértékegysége a számítási képletéből következik, és: [c]SI =
kg K
21
Példák a fajhőre: ALKALMAZÁS
Anyag Fajhő (J/kgK) Anyag Fajhő (J/kgK) Mennyi az 500 g mennyiségű víz hő
Víz 4185 Ezüst 251 mérsékletének 20 ᵒC-ról 60 ᵒC-ra történő
Jég 2090 Vas 460 emeléséhez szükséges hő mennyisége?
Etil-alkohol 2482 Alumínium 920 A fenti összefüggés alapján
Benzin 1880 Ólom 125 J
Q = m · c · Δt = 0,5 kg ·4185 ·(60 ᵒC –
Réz 382 kg K
– 20 ᵒC) = 83700 J .
MEGJEGYZÉS: Egy test hőmérsékletének változása ugyanaz ha Celsius fokokban vagy ha Kelvinben fe
jezik ki: ∆T = [(60+273)K – (20+273)K] = 40 K; ∆t =60 ℃ – 20 ℃ = 40 ℃ .
JEGYEZD MEG
A hő egyik mértékegysége a kalória. Egy kalória megegyezik azzal az energia mennyiséggel, amely
ahhoz szükséges, hogy egy gramm desztillált víz hőmérsékletét 19,5 ᵒC-ról 20,5 ᵒC-ra növeljük:
1 cal = 4,186 J
MEGJEGYZÉS: Amikor két különböző test ugyanakkora Q hőmennyi

séget kap, akkor az egyik hőmérséklete ∆t1-el, de a másiké ∆t2-vel
változik, ami különbözik ∆t1-től. Ez a testek eltérő tömegeik és
különböző anyagaik miatt van így. A kapott hőmennyiség és a meg
felelő hőmérséklet-változás aránya a test állandója, amely az adott
test termikus viselkedését jellemzi, és hőkapacitásnak nevezzük.
JEGYEZD MEG ALKALMAZÁS

Egy test hőkapacitásának a jele C, és azt a hőmeny- Egy kancsóban 100 g víz van. A kancsó
nyiséget jelenti, amely a test hőmérsékletének egy fok hőkapacitása 550 J/K. Mekkora annak a
kal történő megváltoztatásához szükséges. Egy test hőmennyiségnek az értéke, amely a kan
hőkapacitásának matematikai kifejezése: csó víz hőmérsékletének 15 ᵒC-ról 55 ᵒC-ra
Q történő emeléséhez szükséges?
C=
Δt A szükséges hőmennyiség egyenlő a
ahol Q = a kapott vagy leadott hőmennyiség, míg ∆t = a víz felmelegítéséhez szükséges hőnek, és
hőmérséklet-változás. a kancsó felmelegítéséhez szükséges hő
Egy test hőkapacitásának a mértékegysége a számítási nek az összegével:
képletből következik, és:
Q = Q1 + Q2 = m · c · ∆t + C · ∆t =
J
[C]SI = J
K = 0,1 kg · 4185 · (55 ℃ –
Egy test hőkapacitása, tömege és anyagának a fajhője kg K
között fennálló összefüggés: J
– 15 ℃) + 550 · (55℃ – 15 ℃) =
K
C=m·c
A fajhő és a hőkapacitás két kalorikus együttható. = 38740 J .
22
1.1. Hőjelenségek
ALKALMAZÁSOK
1 5
A kaloriméter
A kaloriméter egy kísérleti eszköz, amelyik hőszi 6
geteli a belső edényében lévő testeket és anyagokat a
környezettől. A kaloriméter egy külső (4), és egy ben 3
ne található belső edényből áll (5). A két edényt 4
hőszigetelő tartók választják el egymástól (6), ame
lyek miatt hőszigetelő légréteg is lesz az edények kö
zött. A kaloriméternek hőszigetelő anyagból készült
fedele van (3) két lyukkal, amelyeken egy hőmérő (1)
és egy kavaró (2) meríthető a kaloriméterbe.
2
2. KÍSÉRLET Kalorimetria

∎ kaloriméter Mérd meg az üvegedény tömegét; tegyél bele hideg vizet, és mérd meg újra;
∎ két hőmérő kivonással számítsd ki a hideg víz tömegét.
∎ mérleg Tedd a hideg vizet a kaloriméterbe. Várd meg, amíg megállapodik a kaloriméter
∎ üvegedény be tett hőmérő folyadékoszlopa. Olvasd el, és jegyezd le ezt a hőmérsékletet.
∎ meleg víz Tegyél meleg vizet az üvegedénybe, és határozd meg, mint az előbb, a meleg
∎ hideg víz víz tömegét. A másik hőmérővel mérd meg a meleg víz hőmérsékletét. Jegyezd
le ezt a hőmérsékletet.
Öntsd rá a meleg vizet a kaloriméterben lévő hidegre. Kezdeti Az egyensúlyi
Várd meg a hőmérséklet kiegyenlítődését, és olvasd le a Tömeg
Test hőmérséklet hőmérséklet
(g)
hőmérőt. Vezesd be az adatokat a következő táblázatba: (ᵒC) (ᵒC)
Számítsd ki a hideg víz által kapott hőt, Q1 = m1 · c · (t – t1), Hideg víz m1 = t1 =
majd azt, amit a meleg víz adott le, Q2 = m2 · c · (t – t2). t=
Meleg víz m2 = t2 =
Mit állapítasz meg?
KÖVETKEZTETÉS
A hideg víz által kapott, kísérletileg meghatározott hőmennyiség értéke, nagyon meg hőmérséklet (°C)
közelíti a meleg víz által leadottnak az abszolút értékét. A különbség a kísérleti méré t2
si hibáknak, és annak tulajdonítható, hogy elhanyagoltuk a kaloriméter hőkapacitását.
A kísérletből kiderül, hogy ha egy test hőt ad át egy másiknak, akkor az egyik test ál t
tal leadott hő egyenlő a másik test által felvett hővel. Egy hőmérséklet-idő – dia idő
gramon ábrázolva – a két vízmennyiség hőmérsékletének alakulását, a mellékelt t1
grafikont kapjuk.
JEGYEZD MEG
A Kalorimetria az a része a fizikának, amelynek keretein belül a hőátadást és a kalorikus együtthatókat
tanulmányozzák.
A Qkapott = |Qleadott| matematikai összefüggést kalorimetrikus egyenletnek nevezzük.
23
ALKALMAZÁS
Egy kaloriméterbe, amelyben 300 g tömegű, t1 = 70 ᵒC hőmérsékletű és c1 = 4185 J/(kg ∙ K) fajhőjű víz
van, 200 g tömegű t2 = 20 ᵒC hőmérsékletű és c2 = 2300 J/(kg ∙ K) fajhőjű alkoholt öntenek. A kalorimé
terben létrejövő egyensúlyi hőmérséklet 57 ᵒC. Mekkora a kaloriméter hőkapacitása?
Felírjuk a kalorimetrikus egyenletet: Qkapott = |Qleadott| .
A kaloriméter és a víz ad le hőt: Ebben az esetben ez a
Q = Q + Q = m · c · (t – t ) + C · (t – t ) . hőmérséklet-idő diagram:
leadott 1 C 1 1 1 1
Az alkohol kap hőt: Qkapott = m2 · c2 · (t – t2) . hőmérséklet (°C)
Mivel t < t1, |Qleadott| = m1 · c1 · (t1 – t) + C · (t1 – t) . 70
A hőkapacitásra ezt kapjuk:
m · c · (t – t2) – m1 · c1 · (t1 – t) 57
C= 2 2 20
t1 – t idő
C = 53,73 J/K.
KÍSÉRLET 3 Egy szilárd test fajhőjének meghatározása

∎ hőforrás Tegyél a kaloriméterbe vizet, amelynek előbb megmérted a tömegét.
∎ kis fém tárgy Mérd meg a fém tárgyat, majd melegítsd néhány percig a vízforraló edény fövő
∎ kaloriméter vizében.
∎ mérleg Tedd a felmelegített tárgyat a kaloriméterben levő vízbe. Várd meg a
∎ víz hőegyensúly beálltát, és jegyezd le az egyensúlyi hőmérsékletet.
∎ vízforraló edény Vezesd be az adatokat az alábbi táblázatba:
Test Tömeg (g) Kezdeti hő Egyensúlyi
mérséklet (ᵒC) hőmérséklet (ᵒC)
A kalorimetrikus egyenletet alkalmazva
m · c · (t – t1) Víz m1 = t1 =
ezt fogod kapni: c2 = 1 1 . t=
m2 · (t2 – t) Fém tárgy m2 = t2 = 100 0C
Melegítési és hűtési folyamatokban a különböző testek által cserélt hőt a kalorimetrikus együtthatókkal lehet
kiszámolni: fajhő, Q = m · c · ∆t ; hőkapacitás, Q = C · ∆t vagy a kalorimetrikus egyenletből: Qkapott = |Qleadott|.
1.1.6. Halmazállapotok. Jellemzők

A bennünket körülvevő anyagi világban
találunk kemény testeket, mint a kövek, fa,
üveg stb. – amelyekre azt mondjuk, hogy szi
lárdak –, anyagokat, amelyek folynak, mint a
víz, olaj, tej stb. – amelyekre azt mondjuk,
hogy folyadékok –, és másokat, amelyek lát
szólag felbomlanak vagy, amelyekről tudjuk,
hogy léteznek, érezzük, de nem látjuk, mint a
levegő, a szén-dioxid, a gőz stb. – amelyekre
azt mondjuk, hogy gázok.
24
1.1. Hőjelenségek
Melyek a testek halmazállapotához kapcsolódó jellemzők?
1. KÍSÉRLET Szilárd állapot

∎ kiskanál Tedd a kiskanalat különböző alakú edé
∎ különböző nyekbe. Figyeld meg az alakját és a térfogatát.
alakú edények Megváltoznak ezek, ha a kiskanalat egyik edényből a másikba
teszed?
KÖVETKEZTETÉS
A szilárd testek megtartják alakjukat és térfogatukat különféle helyzetekben, és attól
függetlenül is, hogy milyen edénybe tesszük azokat. Azt mondjuk, hogy ezeknek
saját alakjuk és saját térfogatuk van.
JEGYEZD MEG
Belső szerkezetük tekintetében, szilárd testekben az atomok mértanilag rendezett, csomópontoknak
nevezett helyet foglalnak el. Az általuk alkotott mértani szerkezetet kristályrácsnak nevezzük. Szilárd
anyagokban a hőmozgás az atomok rezgő mozgásában valósul meg, amely annál hevesebb, minél na
gyobb a hőmérséklet. Az atomok között olyan erők hatnak, amelyek megtartják őket a kristályrácsban,
ezért nem tudjuk betenni a kezünket egy szilárd testbe. Íme néhány kristályrács:
2. KÍSÉRLET Folyékony állapot

∎ színes folyadék (például Önts azonos mennyiségű folyadékot egyik edényből a másikba.
narancslé) Figyeld meg, hogy mi történik a folyadék térfogatával és alakjával.
∎ különböző alakú edények
KÖVETKEZTETÉS
A folyadékokat saját térfogat jellemzi,
de felveszik annak az edénynek az
alakját amelyben vannak.
25
JEGYEZD MEG
Folyadékokban az atomok két-hármanként csoportosulva molekulákat alkotnak. A vízmolekula
(H2O) például két hidrogén és egy oxigén molekulát tartalmaz.
A hőmozgás a molekulák rendszertelen mozgása, köz
ben a molekulák egymással meg az edény falával is ütköz
nek. A hőmérséklet növekedése következtében nő a
molekulák sebessége, és a mozgási energiájuk is.
A folyadékok molekulái között nagyon kicsik a távolsá
gok. Elmondható, hogy a folyadékok gyakorlatilag össze
nyomhatatlanok (nem nyomhatók össze).
3. KÍSÉRLET Gázállapot

∎ egy átlátszó üveg Tegyél egy csepp folyékony brómot
henger (kémcső) egy üveghengerbe, és zárd le a hen
∎ egy csepp bróm gert egy fedéllel. A bróm rövid idő
alatt elpárolog.
Figyeld meg, hogy mi történik a gázállapotú brómmal, annak

alakjával és térfogatával.
KÖVETKEZTETÉS
A gázok szétterjednek a rendelkezésükre álló edény teljes térfogatában. Felveszik az edény alakját és
kitöltik annak teljes térfogatát.
JEGYEZD MEG
A gázok belső szervezettsége nem sokban különbözik a folyadékokétól. Az atomok ezekben is
molekulákba csoportosulnak, amelyek folytonos mozgásban vannak, ütköznek egymással és az edény
falaival – hőmozgás.
Azonban a folyadékoktól eltérően, a gázok
ban a molekulák közötti távolságok na
gyobbak. Ez az oka annak, hogy a gázok
összenyomhatóak.
SZILÁRD FOLYÉKONY GÁZ

Van saját alakja Felveszi az edény alakját Felveszi az edény alakját
Van saját térfogata Van saját térfogata Kitölti az edény térfogatát
– Összenyomhatatlan Összenyomható
26
1.1. Hőjelenségek
1.1.7. Kiterjesztés: Halmazállapot változások

A környezetünkben megfigyelhetjük
a vizet; folyékony, jég vagy gőz állapot
ban is, és ugyanakkor azt is, hogy
könnyedén alakulhat át egyik halmazál
lapotból a másikba.
Hogyan mehet át egy anyag egyik

halmazállapotból a másikba?
Párolgás és lecsapódás
1. KÍSÉRLET A párolgás és a lecsapódás
∎ teafőző Tegyél vizet a teafőzőbe és melegítsd, amíg gőzkép
∎ fém fedő ződést észlelsz.
∎ melegítő Tartsd a fedőt ferdén a gőz fölé.
∎ víz Figyeld meg, hogy mi történik a gőzzel, amikor a
fedőhöz érnek.
KÖVETKEZTETÉS
Amikor melegítjük a vizet, akkor egy része gáz halmazállapotba megy át, amit gőznek is nevezünk. A
folyékony halmazállapotból gáz halmazállapotba történő átalakulást párolgásnak nevezzük. Áramlás
sal a meleg gőzök fölemelkednek. A fedő hideg, és a gőzökkel érintkezve átvesz azok hőjéből. Így a gőzök
lehűlnek, és folyadék állapotba mennek át. Azt mondjuk, hogy a gőzök lecsapódnak, kondenzálódnak.
B. Szükséges B. Munkamenet
anyagok Tegyél vizet egy pohárba. Egy írószerrel jelöld a víz
szintjét.
∎ pohár
Tedd a poharad meleg, napsugaras helyre. Hagyd ott
∎ víz
hosszú ideig (néhány órát). Figyeld meg, hogy mi tör-
ténik a víz szintjével.
KÖVETKEZTETÉSEK
• Amikor egy folyadék fedetlen edényben van, akkor egy része elpárolog, annak ellenére, hogy a hő
mérséklete alacsonyabb, mint a folyadék forrási hőmérséklete, vagyis a forráspontja. Ebben az eset
ben párolgásról beszélünk, ami lassú folyamat.
• Ha egy folyadékot bizonyos hőmérsékletűre melegítünk, akkor teljes tömegében párolog. Ezt a folya-
matot forrásnak nevezzük, és a hőmérsékletet, amelyen ez megvalósul forrási hőmérsékletnek,
forráspontnak nevezzük, ami függ az anyag természetétől, milyenségétől.
Anyag éter alkohol vegytiszta víz olaj higany arany vas
Forráspont (°C) 35 78 100 200 357 2660 3000
• A gáz halmazállapotból folyékony halmazállapotba történő átalakulás a párolgás ellentettje, és lecsa-
pódásnak, kondenzációnak nevezzük.
27
ALKALMAZÁSOK ÉS ELŐFORDULÁS A TERMÉSZETBEN

víz körforgása a természetben
A
Mivel a tavak, tengerek, folyók stb. vizét melegíti a Nap, azok párolognak.
A nagy gőzök felemelkednek a légkörben, és nagy mennyiségben felhőt ké
peznek. A vízpára a légnyomástól függő légáramlatokkal mozog, és amikor
hideg helyre érkezik, akkor lecsapódik, és eső formájában a földre esik.
Desztillálás
1. folyadék Két egymással keveredett folyadékot szétválaszthatunk, ha
gőzei a forrási hőmérsékletük eléggé eltérő. A módszert desztillálás-
hűtő nak nevezzük, és abban áll, hogy addig melegítjük a keveréket,
amíg hőmérséklete el nem éri a benne található legalacsonyabb
1. folyadék forráspontú összetevő forrási hőmérsékletét. A megfelelő
folyadékok meleg anyag forró gőzei felemelkednek, és bejutnak a hűtőbe – egy

elegye víz hideg berendezés, amelyben a gőzöket szállító cső hűtődik –, azok
víz
lecsapódnak, és a folyadékot összegyűjtik a berendezés kiveze
tésénél. A magasabb forráspontú folyadék abban az edényben
marad, amelyben a keverék eredetileg volt.
A hűtőszekrény căldură extrasă din

alimentele depozitate,
A freon szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú la vaporizarea freonului
congelator
anyag, de nagy nyomáson folyadékká alakul. Amikor a freon lichid
nyomás csökken, hőfelvétellel gázállapotúvá alakul.

A freont a hűtőszekrény berendezésében használják.
căldură
Csőrendszerben áramoltatják, és elpárolog, amikor degajată la
áthalad a fagyasztón, ahol hőt von el a benne lévő élel răcirea
freonului vapori de freon
miszerekből. Utána a kompresszorban összesűrítő
dik, és a kényszer hatására folyadékká alakul, közben
hőt ad le a hűtőszekrény hátsó falán lévő hőcserélőn. aripioare de răcire
Ezt követően a folyamat ismétlődik. pompă electrică
Olvadás és szilárdulás
2. KÍSÉRLET A víz szilárdulása

∎ fedeles befőttes Töltsd a befőttes üveget színig vízzel. Tedd rá a fedelet
üveg az üvegre (anélkül, hogy rácsavarnád).
∎ víz Tedd a vízzel teli, lefedett üveget a fagyasztóba, és
∎ fagyasztó várj, amíg a víz teljesen megfagy.
Mi történt az üveg fedelével?
KÖVETKEZTETÉS
Amikor a vizet hűtik, és a hőmérséklete eléri a 0 ᵒC-ot, akkor szilárd állapotúvá válik, vagyis megfagy.
Amikor a víz szilárd állapotba megy át, akkor azt tapasztaljuk, hogy megnő a térfogata.
28
1.1. Hőjelenségek
3. KÍSÉRLET A jég olvadása
anyagok Tedd a jégkockákat egy pohárba, és önts
∎ pohár rájuk annyi vizet, hogy az a pohár pe
∎ víz reméig érjen. Ekkor a jégkockák egy ré
∎ jég sze a víz szabad felszíne fölött van.
kockák Várd meg, hogy elolvadjon az egész jég.
Milyen szinten van a víz szabad felszíne?
KÖVETKEZTETÉS
MEGJEGYZÉS: Ha olvadás közben mérjük
A jég olvadásával a vízszint nem nő. Az olvadásból a jég hőmérsékletét, akkor megállapíthat
származó víz tökéletesen belefér abba a térfogatba, juk, hogy az állandó marad mindaddig, amíg
amekkora volt a jég vízben lévő része, ami igazolja a teljes jégmennyiség folyadék nem lesz.
Arkhimédész törvényét.
JEGYEZD MEG
Amikor egy folyadék egy ALKALMAZÁSOK ÉS ELŐFORDULÁS TERMÉSZETBEN
bizonyos hőmérsékletre Az a tény, hogy a jégnek kisebb a sűrűsége,
lehűl, akkor szilárd álla mint a folyékony víznek, nagyon fontos sze
potba megy át. Ezt a fizi repet játszik a természetben. Télen a jég a víz
kai folyamatot fagyásnak felszínén keletkezik, és védő réteget képez a
vagy megszilárdulásnak vízi élőlények számára.
nevezzük. Két vagy több fémet megolvasztva, és az ol
A víz esetében a folyamat vadékokat bizonyos arányokban összekavarva
hoz egy termikus ano ötvözeteket kapunk. Ezek
mália kötődik, ugyanis a hasznosak, mert egyes fé
jég térfogata nagyobb mek nehezen használhatók
lesz, mint a vízé volt. tiszta állapotban; ötvözéssel
Ugyanakkor a sűrűség javulnak a tulajdonságaik.
csökken a fagyással, ami Az arany például nagyon puha. Ezüsttel, rézzel
megmagyarázza, hogy a vagy cinkkel ötvözik, hogy nőjön a keménysége.
jég úszik a vizen.
4. KÍSÉRLET A halmazállapot-változási hőmérséklet
anyagok Tegyél vizet egy műanyag pohárba. Helyezz
∎ gyufa rá egy gyufaszálat. Tedd az egészet fa
∎ finom só gyasztóba, amíg megfagy a víz.
∎ műanyag Vedd ki a poharat a fagyasztóból, és figyeld
pohár meg a vízre fagyott gyufaszálat. Szórj apró
∎ víz sót a gyufaszálas jégre. Néhány máso
∎ fagyasztó dperc után próbáld meg kivenni a gyu
faszálat.
29
KÖVETKEZTETÉS
A gyufaszálat ki lehet venni, mert bár a tiszta víz 0 ᵒC-on olvad, a sós víz kisebb hőmérsékleteken fagy.
Tehát az olvadási hőmérséklet függ az anyag természetétől.
Ezért szórnak sót az úttestre és a járdákra télen, így előzve meg a csúszás okozta baleseteket.
JEGYEZD MEG
Az olvadási
• Növelve egy szilárd test hőmérsékletét, fokozódik a kristályrácsban lévő ato hőmérséklet
mok rezgő mozgása. Egy bizonyos hőmérsékleten a rezgés annyira hevessé Anyag
(°C) légköri
válik, hogy az atomokat a mértani szerkezetben tartó kötések elszakadnak, és nyomáson
az anyag folyékonnyá lesz. Ezt a folyamatot olvadásnak nevezzük. higany –39
• Az olvadással ellentétes folyamat a szilárdulás, amelyet a folyadéknak a meg
jég 0
szilárdulásáig történő hűtésével érünk el.
cink 430
• A szilárd anyag folyadékká, és a folyadék szilárddá változása ugyanazon a hő
alumínium 660
mérsékleten következik be. Ezt a hőmérsékletet olvadásai hőmérsékletnek
nevezzük. ezüst 960
A mellékelt táblázatból látszik, hogy a különböző anyagok olvadási hőmérsékle vas 1535
tei mennyire eltérőek. ólom 327,5
5. KÍSÉRLET A nyomás hatása az olvadási hőmérsékletre

∎ egy erős cérna Kösd a mérőtömegeket a cérnaszál végeire.
szál Fordítsd az üvegedényt szájával lefele, majd
∎ jégkocka tedd a jégkockát a fenekére, és a cérnát a jég
∎ üvegedény kockára úgy, hogy a mérőtömegek az edény két
∎ két azonos oldalán függjenek, megfeszítve a cérnaszálat.
mérőtömeg Tedd az egészet a fagyasztóba. Rövid időkö
∎ fagyasztó zönként, percenként figyeld meg, mi történik.
KÖVETKEZTETÉS JEGYEZD MEG

A cérnaszál alatt a jég nagy nyomásnak van kitéve, mert A víz esetében a folyékony állapotból gáz
az erő, amellyel a cérna nyomja, nagyon kis felületre hat. állapotba, és a szilárd állapotból folyékony
Nagy nyomáson az olvadási hőmérséklet 0 ᵒC alá süllyed, állapotba történő átmenetek függnek a
tehát a cérna alatti jég megolvad, a víz azonnal a cérna nyomástól:
fölé kerül, ahol a normális nyomás és az alacsony hő • ha a légköri nyomás csökken, akkor a
mérséklet miatt visszafagy. Így a cérnaszál áthalad a jég forráspont is csökken.
kockán anélkül, hogy kettévágná. • ha a jégre kifejtett nyomás nő, akkor az
olvadási hőmérséklet csökken.
ALKALMAZÁSOK
A korcsolya
Korcsolyázásnál ez fontos szempont. Mivel a korcsolya lemezei nagyon
vékonyak, kis felületen érintkeznek a jéggel, és nagy nyomást fejtenek ki arra.
A lemezei alatt olvadással kis mennyiségű víz keletkezik, amelynek kenő ha
tása van, és elősegíti a korcsolya csúszását. Ahogy a korcsolya nyomása megszűnik, a víz visszafagy.
30
1.1. Hőjelenségek
Szublimáció és deszublimáció
MEGJEGYZÉS: JEGYEZD MEG

A naftalin erős • A szilárd halmazállapotból gáz
szagú, a molyok halmazállapotba történő átalaku
ellen használt lást szublimációnak nevezzük.
anyag. Szilárd Bizonyos anyagoknál figyelhető
tabletták formájában szekrényekbe meg, mint amilyen a jód, a nafta
helyezik. Szobahőmérsékleten köz lin, a kámfor, a száraz jég stb.
vetlenül gázhalmazállapotúvá ala • A fordított folyamatot, a gázállapotból szilárdba történő
kul át, szublimál. átalakulást deszublimációnak nevezzük. A száraz jeget
szén-dioxid deszublimációjával állítják elő.
ALKALMAZÁSOK
Nyomtatással előállított személyre szóló ajándékok
A színes tintákban lévő pigmentek – bizonyos nyomáson és hőmérsékleten
előidézett szublimációjával és deszublimációjával – a papírról közvetlenül arra
a tárgyra kerülnek, amelyre nyomtatni kell anélkül, hogy a rajzolatok a tinta
szétfolyása vagy szétszóródása miatt elrontódnának. Így nagyon jó felbontású
nyomtatott képeket lehet kapni.
Hőfelvétellel vagy hőleadással egy anyag a rá jellemző hőmérsékleten egyik hal

mazállapotból a másikba mehet át. Ez a hőmérséklet változtatható a nyomás
módosításával.
1.1.8. Kiterjesztés: A jég olvadásakor fellépő

hőcserék tanulmányozása – rejtett hők
Az anyagok halmazállapot-változása hő formájában történő energiaátadással történik.
Ha például jeget melegítünk, akkor az megolvad.
Mi történik a hőmérséklettel a jég olvadása közben? Hogyan lehet kifejezni a víz és környe
zete között létrejövő, a halmazállapot-változás ideje alatt cserélődő hőt?
încălzitor
1. KÍSÉRLET A jég olvadása electric
A. Szükséges anyagok A. Munkamenet gheață

pisată
∎ fémtölcsér A pohár fölé szereljük a tölcsért. A tölcsérbe tesz-
∎ elektromos melegítő szük az aprított jeget, majd beillesztjük a melegítőt
∎ beosztásos pohár a jégdarabkák közé, és bekapcsoljuk. Megmérjük,
∎ zúzott jég hogy mennyi idő alatt gyűlik össze a pohárban pahar
∎ stopper, óra bizonyos mennyiségű víz, majd hogy mennyi idő

alatt gyűlik össze kétszeres mennyiség a pohárban.
31
∎ beosztásos pohár Tedd a pohárba a jeget, és abba a hőmérőt. Kö
∎ zúzott jég vesd a hőmérő mutatta értéket a jég olvadása
∎ hőmérő közben. Mit tapasztalsz?
KÖVETKEZTETÉSEK Joseph Black skót fizikus

volt, aki 1761-ben fölfe
• Azt figyelhetjük meg, hogy a megolvadt jég tömege annál nagyobb, minél dezte, hogy a jég olva
több hőt kapott a jég. dása közben hőt vesz fel,
de közben nem változik a
• A jég olvadása közben a hőmérséklet nem változik, állandó marad. Mégis
hőmérséklete. Ő vezette
mindezen idő alatt a jég hőt kap. Tehát a jég által az olvadásához kapott
be a rejtett hő fogalmát.
hő meghatározásához nem használhatjuk az előző leckéknél tanulmá
nyozott összefüggést (Q = m · c · Δt).
JEGYEZD MEG
A halmazállapot-változással járó folyamatok során, az egyik állapotból a másikba alakuló anyag, és a környe
zete között cserélt hő egyenesen arányos az anyag tömegével, és rejtett vagy látens hőnek nevezzük. Az
arányossági állandó jele λ, és fajlagos látens/rejtett hőnek nevezzük. A fajlagos látens hő függ annak az
anyagnak a természetétől, amelyik egyik halmazállapotból a másikba alakul át, és azzal a hőmennyiséggel
egyezik meg, amennyi egy kilogramm anyag egyik állapotból a másikba történő átalakulásához kell.
Q J
λ= tehát [λ]SI =
m kg
A mellékelt ábrán adott mennyiségű, hosszabb
időn keresztül melegített jég hőmérsékletének
változását ábrázoltuk. A zölddel ábrázolt részek
azokat a melegítési folyamatokat mutatják, ame
lyek közben nőtt a hőmérséklet, és a hőmennyiség
a Q=m·c·Δt összefüggéssel fejezhető ki. A pirossal
ábrázolt részek az egyik halmazállapotból a másik
ba történő átalakulást mutatják, miközben a
hőmérséklet állandó marad, és a kapott hőmennyi
séget a Q = λ · m összefüggés adja meg.
A leírt folyamatok mindkét irányba létrejöhetnek, tehát λszilárdulási = λolvadási; λpárolgási = λlecsapódási.
Íme néhány anyag fajlagos látens hője és átalakulási hőmérséklete:
Anyag jég vas réz alumínium higany

Fajlagos olvadási látens hő (J/kg) 3,3 ∙ 105 2,7 ∙ 105 1,8 ∙ 105 3,8 ∙ 105 0,12 ∙ 105
Olvadási hőmérséklet (°C) 0 1535 1083 660 –39
Anyag víz higany alkohol vas oxigén
Fajlagos párolgási látens hő (J/kg) 23 ∙ 105 2,9 ∙ 105 8,5 ∙ 105 0,50 ∙ 105 2,13 ∙ 105
Forrási hőmérséklet (°C) 100 357 78 2862 –183
ALKALMAZÁS
Számítsátok ki az 500 g jég megolvasztásához szükséges hőmennyiség értékét.
Megoldás: Q = λ ∙ m = 3,3 ∙ 105 J/kg ∙ 0,5 kg = 16,5 ∙ 105 J.
32
1.1. Hőjelenségek
Egyik halmazállapotból a máikba történő átmenet során egy anyag és környezete között cserélt hő, egyenlő
az adott anyag tömege és fajlagos látens hője szorzatával: Q = λ ∙ m.
Egyik halmazállapotból a másikba történő átalakulás során a hőmérséklet nem változik, állandó marad.
1.1.9. Technológiai kiterjesztés: A nemhomogén rendszerek egyensúlyi

hőmérsékletének megállapítása
Amint meg tudjuk magyarázni a fizikai jelenségeket, és azok
ra, a jellemző fizikai mennyiségek között matematikai össze
függéseket állapítunk meg, előrejelzéseket tehetünk. Ha egy
térben különböző halmazállapotú testek termikus érintkezés
be kerülnek, azt mondjuk, hogy azok nemhomogén rendszert
képeznek. Egy nemhomogén rendszerben a fizikai tulajdonsá
gok változása nem folyamatos. A különböző halmazállapotú
testeket határoló felületeken egyenetlenségek jelennek meg.
Milyen adatokra van szükségünk ahhoz, hogy előre

tudjuk jelezni egy nemhomogén rendszer testeinek ter
mikus alakulását?
1. KÍSÉRLET A nemhomogén rendszer hőegyensúlya

∎ víz Mérd meg, és jegyezd
∎ zúzott jég le a két test m1 és m2
∎ melegítő tömegét.
∎ két kis méretű Mérd meg annak a
test, amelyek víznek a tömegét,
nek korábban amit a kaloriméterbe
meghatározták teszel, jegyezd le az m
a fajhőjét tömegét, és mérd meg
∎ kaloriméter a t hőmérsékletét.
∎ hőmérő Tedd az első testet a zúzottjeges edénybe. A hőmérséklete rövid idő alatt eléri a
∎ mérleg t1 = 0 ᵒC hőmérsékletet. Tedd a másik testet a forrásban lévő vízbe. A hőmér
séklete rövid idő alatt eléri a t1 = 100 ᵒC hőmérsékletet.
Vedd ki a testeket, és tedd azokat a kaloriméterbe.
Mi történik, amikor a testeket bele teszed a kaloriméterbe? A hideg test (amelyik a zúzott jégből lett
kivéve) Q1 = m1 · c1 · (te – t1) hőt kap, ahol te-vel jelöltük a hőegyensúlyi állapot hőmérsékletét.
A forró test (amelyik a forró vízből lett kivéve) Q2 = m2 · c2 · (te – t2) hőt ad le. Feltételezve, hogy a víz
Q = m · c · (te – t) hőt kap, ahol c a víz fajhőjét jelöli, akkor Q2 > Q1.
Ezt kapjuk, ha alkalmazzuk a kalorimetriás egyenletet: m2 · c2 · (t2 – te) = m1 · c1 · (te – t1) + m · c · (te – t)
m1 · c1 · t1 + m2 · c2 · t2 + m · c · t
Tehát: te = . Helyettesítsd be a számértékeket, és számítsd ki az hőe
m1 · c1 + m2 · c2 + m · c
gyensúlyi hőmérsékletet.
33
Kövesd, hogy mit mutat a hőmérő, miután a két testet a kaloriméterben levő vízbe tetted, és jegyezd le a
mutatott hőmérsékletet a hőegyensúly beálltakor. Ellenőrizd, hogy a számítással kapott érték megegyezik-e
a kísérlettel megállapítottal. Azonosítsd a hibaforrásokat, és találj módszereket azok csökkentésére.
KÖVETKEZTETÉS
A hőszámítási összefüggések segítségével meg tudjuk határozni – elméletileg – a testek nemhomogén
rendszerének a hőegyensúlyi hőmérsékletét. Ez nem egyenlő a kísérlet során kapott értékkel, mert az
elméleti meghatározásnál nem lettek figyelembe véve a hőveszteségek, és elhanyagoltuk a kaloriméter
hőkapacitását.
Ahhoz, hogy egy testekből álló nemhomogén rendszer termikus fejlődésére vonatkozó előrejelzéseket tehes
sünk, szükséges ismernünk a tömegeket, a fajhőket (vagy hőkapacitásokat) és a testek kezdeti hőmérsékleteit.
1.1.10. Kiterjesztés: Fűtőanyagok
Ahhoz, hogy hőt kapjunk, rendszerint olyan eszközöket használunk, amelyek valamilyen anyagot fo
gyasztva fenntartanak egy égő lángot. Legyen viasz, olaj, fa, szesz vagy más, azt mondjuk a tűz fenntartására
elfogyó anyagról, hogy az fűtőanyag.
Hogyan kapunk hőt fűtőanyagok segítségével?

Milyen tulajdonságaik vannak a fűtőanyagoknak?
1. KÍSÉRLET Fűtőanyag

∎ két azonos edény, Tegyél az első borszeszégőbe megmért m tömegű alkoholt,
amelyekben egyenlő és a második borszeszégőbe kétszer kisebb m/2 tömegű alkoholt. Melegítsd az
mennyiségű, azonos első borszeszégővel az első edényben levő vizet, amíg az alkohol elfogy, és a
hőmérsékletű víz vízbe tett hőmérőről jegyezd le a víz kezdeti és végső hőmérsékletét.
van Melegítsd a második borszeszégővel a második edényben levő vizet, amíg az
∎ két borszeszégő alkohol elfogy, és a vízbe tett hőmérőről jegyezd le a víz kezdeti és végső hőmér
∎ két hőmérő sékletét. Hasonlítsd össze a víz hőmérsékletének első edénybeli változását a máso
∎ alkohol dik edénybelivel.
KÖVETKEZTETÉSEK
Ismételd meg az előző kísérletet, • Egy fűtőanyag elégetésekor keletkező hő mennyisége egyene
tegyél a borszeszégőkbe mege sen arányos az égetés során elfogyott fűtőanyag tömegével.
gyező mennyiségű alkoholt az el • Egy fűtőanyag elégetésekor keletkező hő mennyisége függ a
sőbe, illetve olajat a másodikba. fűtőanyagként használt anyag természetétől.
34
1.1. Hőjelenségek
JEGYEZD MEG
A fűtőanyagok elégetésével hőt kapunk.
A halmazállapottól függően vannak szilárd fűtőanyagok, – mint a fa
vagy a szén –, folyékonyak – mint amilyen a petróleum, a benzin, moto
rin/gázolaj, alkohol, olaj – vagy gázneműek – mint a földgáz és a hid
rogén.
Az előállítás módja szerint a fűtőanyagok lehetnek természetesek – mint
a fa és földgáz – vagy mesterségesek – mint a benzin vagy a motorin.
Ahhoz, hogy egy anyag fűtőanyagnak minősüljön, nem le
het túl magas a gyulladási hőmérséklete, viszont legyen
magas az égési hőmérséklete, és égése legyen önfenntartó.
Egy fűtőanyag égése során felszabaduló hő a Q = m · q
matematikai összefüggéssel fejezhető ki, ahol m az égés
során elhasznált fűtőanyag tömege, míg q a fűtőérték
nek nevezett anyagi állandó.
MEGHATÁROZÁS: A fűtőérték Íme néhány fűtőanyag fűtőértéke:

skaláris fizikai mennyiség, amely Fűtőanyag metán alkohol motorin benzin szén fa
megadja az egy kilogramm fűtőa Fűtőérték
35000 23855 42000 45980 29260 16470
nyag elégetésekor kapott hőt. (KJ/kg)
Q J
q= [q]SI =
m kg
ALKALMAZÁS
Számítsátok ki, hogy mennyi motorin szük Több hő előállításához nagyobb meny-
séges 100 KJ mennyiségű hő előállításához. nyiségű fűtőanyagot kell elégetni.
Megoldás: A fűtőanyag annál jobb, minél könnyeb
Q 100 MJ ben gyullad meg, könnyebben ég és nagyobb a
Q = m · q => m = = ≈ 2,38 kg. fűtőértéke.
q 42000KJ
kg
Megoldott feladatok
1 Gergő egy l = 10 cm oldalélű, t1 = 20 oC hőmérsékletű sárgaréz kockát t2 = 80 oC hőmérsékletűre melegít.
Ismerve a sárgaréz fajhőjét: c = 380 J/(kg · K), és a sűrűségét: ρ = 8500 kg/m3, számítsátok ki a folyamathoz
szükséges hő mennyiségét.
Megoldás:
A fajhő meghatározásából, és a sárgaréz fajhőjének ismeretéből kiindulva, a
kocka alakú test által kapott hőt így számítjuk ki:
Q = m · c · Δt, ahol m = a test tömege, c = a sárgaréz fajhője,
míg Δt = t2 – t1 a test hőmérsékletváltozását jelöli.
A test tömegét az m = ρ · V, míg a térfogatát a V = l3 összefüggéssel számítjuk ki
Következésképpen Q = ρ · l3 · c · (t2 – t1) = 8500 kg/m3 · 103 · 10–6 m3 · 380 J/(kg · K) · 60 K =>
Q = 193800 J = 193,8 kJ
35
2 Villő egy kaloriméterbe (m1) mennyiségű, forrásponton lévő (tf = 100 oC ) vizet önt, amibe néhány
tg = – 4 oC hőmérsékletű jégkockát tesz. A hőegyensúly beállta után a tanuló által mért hőmérséklet
t0 = 0 oC, és a kaloriméterben csak víz van.
a) Ábrázoljátok grafikusan a víz és a jég közötti hőcserét.
b) Számítsátok ki az m2/m1 hányadost, ahol m2 a jég kezdeti tömegét jelöli.
A következő kalorikus együtthatók ismertek: ca = 4180 J/(kg · K), cg = 2090 J/(kg · K), λ = 3,3 · 105 J/kg.
Megoldás:
t (°C)
a)
100
b) A kalorimetriás egyenlet: |Qleadott| = Qkapott,
ebben az esetben így írható fel: Q1 = Q2 + Q3,
Q1
ahol Q1 a víz által a jégnek leadott hő modulusza, Q2 jelöli a jég által
0 ᵒC eléréséig felvett hőt, míg Q3 a jég által az olvadásához kapott hő.
Mivel
Q1 = m1 · ca · (tf – t0), Q2 = m2 · cg · (t0 – tg), és Q3 = m2 · λg,
0 Q3 a kalorimetrikus egyenlet:
timp (min.)
m1 · ca · (tf – t0) = m2 · [cg · (t0 – tg) + λg] lesz =>
–4 Q2
m2 ca · (tf – t0) 4180 · 100 418000

= = = ≅ 1,23
m1 cg · (t0 – tg) + λg 2090 · [0 – (–4)] + 330000 8360 + 330000
ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉGEK
I Fogalmazzatok meg válaszokat a következő kérdésekre:
1. Ha egy kályha hőt ad le a szoba levegőjének, akkor mi történik a szoba falán lévő hőmérő folyadékosz
lopával?
2. Mit használnátok inkább: egy olyan serpenyőt, amelynek fogantyúja is ugyanabból az anyagból készült,
vagy egy fanyelű serpenyőt? Miért?
3. Hány gramm vizet kapunk 40 g vízgőz lecsapódásakor?
4. Hogyan tudjátok elkülöníteni a naftalint a homok-naftalin keverékből?
5. Melyik laboratóriumi eszköz hasonlít a termoszhoz? Miért?
6. Miért törik el egy vízzel teli üveg, ha fagyos időben a balkonon hagyják?
7. Hogyan terjed az aragáz lángjának a hője? Hővezetéssel, hőáramlással vagy sugárzással?
II Határozzátok meg az alábbi kijelentések igazságértékét:

1. A hőmozgás az anyag molekuláinak rendezett mozgása. I/H
2. A hő folyamatot jellemző fizikai mennyiség. I/H
3. A Brown-mozgás csak vízben figyelhető meg. I/H
4. Az alumínium hővezető anyag. I/H
5. A hőáramlásos hőterjedés a szilárd anyagok sajátossága. I/H
6. A hő vákuumban is terjedhet. I/H
7. A hőegyensúlyban lévő testek hőmérséklete olykor eltérő. I/H
8. Különböző anyagok forráspontja különböző. I/H
9. Párolgás közben a víz hőt ad le. I/H
10. A hőkapacitás egy testre jellemző mennyiség. I/H
36
1.1. Hőjelenségek
III Készítsetek megoldásokat a következő feladatokhoz:

1. A Júliából, Csongorból és Borókából álló gyerekcsoport, a következő kísérleti adatokat tartalmazó
táblázatot készítette el, az „Egy szilárd test fajhőjének meghatározása” című laboratóriumi gyakorla
ton:
Mérés
tvíz (ᵒC) ttest (ᵒC) tegy (ᵒC) c (J/kgK) cátlag (J/kgK) Δc (J/kgK) Δcátlag (J/kgK)
sorszáma
1 18 80 20
2 20 80 22
3 22 80 24
A gyerekek kaptak egy-egy munkalapot, amelyeken szerepelt a víz és a kaloriméter fajhője:
ca = 4180 J/kgK; ccal = 900 J/kgK. Júlia megmérte az ismeretlen test tömegét, mx = 100 g, Csongor
megmérte a víz tömegét, mv= 200 g, míg Boróka megtudta, hogy mekkora a kaloriméter tömege, mkal =
120 g.
Tudva, hogy a kísérlet során beletették a ttest hőmérsékletű testet a kaloriméterben lévő vízbe, amelyeknek
a hőmérséklete a táblázatban lévő tvíz volt, – illetve meghatározták a rendszer egyensúlyi hőmérsékletét
– egészítsétek ki a fenti táblázatot, és behelyettesítve a fent említett mennyiségek számértékeit számítsátok
ki a szilárd test fajhőjét: cátlag – Δcátlag ≤ c ≤ cátlag + Δcátlag.
2. Anna ki akarja számolni, hogy adott idő alatt mennyi hőt fejlesztett a szobája
melegítésére használt metán. A felhasznált metán térfogata V = 5 m3, a sűrű
sége ρ = 0,7 kg/m3, míg a metán fűtőértéke q = 35 MJ/kg. Hogyan jár el a lány,
és mi a kapott eredmény?
3. Emma a fűtőtestre tett egy tálcát, amelyen 20 jégkocka volt. Tíz jégkocka ol
vadt el. Mennyi hőt kapott minden egyes jégkocka, ha tíznek a tömege m = 200 g, és a jég fajlagos olva
dáshője: λ = 3,3 · 105 J/kg?
4. Csongor, egy előzetesen t1= 100 ᵒC hőmérsékletűre melegített m1 = 50 g tömegű alumíniumgolyót egy
elhanyagolható hőkapacitású kaloriméterbe tesz. A kaloriméterben m2 = 300 g tömegű, t2= 20 ᵒC
kezdeti hőmérsékletű víz van. Határozzátok meg:
a) a kaloriméter lefedése utáni egyensúlyi hőmérsékletet.
b) Mennyivel változna a rendszer egyensúlyi hőmérséklete, ha figyelembe vennénk a kaloriméter hőka
pacitását? Ismertek a következő fajhők: cvíz = 4180 J/kgK, cAl = 920 J/kgK, és a kaloriméter hőkapacitása:
C = 200 J/K.
IV Úgy egészítsétek ki a rejtvényt, hogy megkapjátok a kék oszlopba rejtett szót.

1. Hőállapotot mérő eszköz 1.
2. Hőterjedési mód gázokban. 2.
3. Mi történik a fűtőanyaggal, miközben hő keletke
zik? 3.
4. Minden testnek és anyagnak van. 4.
5. Mi történik a hőmérő folyadékoszlopával ha fűtő 5.
testhez közelítjük?
6.
6. Így jut el a Nap energiája a Földre.
7. A kaloriméterben bizonyos idő után jön létre. 7.
8. Stopperrel vagy órával mérik. 8.
9. Minden ebből van. 9.
37
ÖNÉRTÉKELÉSI FELADATLAP
Hivatalból jár: 2 p.
1 Felhasználva az alábbi táblázatban lévő kulcsszavakat, egészítsétek ki a szövegben lévő
(1 p) szabad helyeket:
Egy … szigetelt edénynek olyan fala van, amely nem teszi lehetővé a … átadását.
A fürdőszoba tükrét víz … borítják, amikor a vízpára … . Forrás közben a folyadék …
… marad.
cseppek, állandó, hő, termikusan, lecsapódik, hőmérséklete
2 Nyilakkal társítsátok a fizikai mennyiség nevét, a mértékegységet és a számítási képletet:

(1 p)
fajhő Q J
ΔT kg
hőkapacitás Q J
m kg · K
fajlagos rejtett hő Q J
m · ΔT K
3 Villő, m = 1 kg tömegű vizet melegít, amelynek a kezdeti hőmérséklete t1 = 20 ᵒC volt. Milyen
(2 p) mennyiségű hő szükséges az összes víz elpárolgásához? Ismertek: a víz fajhője:
cvíz = 4180 J/kgK és a víz fajlagos párolgási rejtett hője: λp = 2260 kJ/kg.
4 Fogalmazz meg olyan kijelentéseket, amelyekből derüljön ki a következő fogalmak jelentése:
(2 p) molekula, sugárzás, szublimáció, hőmozgás.
5 Milyen tömegű jeget tud megolvasztani egy kerámia csésze hője, ha az t1 = 90 ᵒC-ról
(2 p) t2 = 20 ᵒC-ra hűl le, és a fajhője c1 = 750 J/kgK, tömege pedig m1 = 350 g, ha benne m2 = 200 g
tömegű c2 = 4185 J/kgK fajhőjű tea van?
Ismert a jég fajlagos látens olvadáshője: λ = 3,3 · 105 J/kg.
TANULÁSI NAPLÓ
Gondold végig mindazt, amit a HŐJELENSÉGEK fejezetben tanultál.
Brown-mozgás. Hőmozgás. Diffúzió. Hőállapot. Hőegyensúly. Empirikus hőmérséklet ∎ Hő, folya-
∎
mathatározó mennyiség ∎ Hőátadás – vezetéssel, áramlással, sugárzással ∎ Hőerőgép ∎ Kalorikus
együtthatók. Kalorimetria ∎ Halmazállapotok. Jellemzők ∎ Halmazállapot-változások ∎ Jég olvadása mi
att föllépő hőcserék tanulmányozása – rejtett hők ∎ Nemhomogén rendszerek egyensúlyi hőmérsékletének
megállapítása ∎ Fűtőanyagok
Jegyezd le a füzetedbe, a mellékelthez hasonló táblázatba azt, amiről Tudom! Megtanultam! Szeretném
azt hiszed, hogy tudod, amit megtanultál, és amit még meg szeretnél tudni!
tanulni a hőjelenségekről.
38
2. EGYSÉG E LEKTROMOS ÉS MÁGNESES
JELENSÉGEK

felfedezni
 A testek elektromozását
 Coulomb törvényét
 Egyenáramú elektromos
áramköröket
 Jellemző fizikai mennyiségeket és
az azokat mérő műszereket
 Az elektromos áramköröket
jellemző törvényeket
 Az elektromos energiát és tel-
jesítményt. A Joule törvényt
 Az elektromágneseket és azok
alkalmazásait
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3, 3.1, 3.2, 3.3, 4.1, 4.2
39
2.1. Elektrosztatika
Hogyan kaphat egy test elektromos töltéseket?

Megváltoztathatjuk egy test elektromos töltését?
Leukipposz és Démokritosz, két görög filozófus, már az ókorban

megfogalmazták az anyag szerkezetének elképzelését. Ők úgy gon
dolták, hogy az anyagoknak diszkrét, szemcsés szerkezetük van, az
összetevő részecskék oszthatatlanok és örökök. Több évszázadon
keresztül ez az elképzelés uralta a materialista filozófiát. A XIX.
század elején rakták le a tudományos atomizmus alapjait, elmélet,
amelyik szerint az anyagot atomok és molekulák alkotják.
Amint azt az előző osztályokban, fizika és kémia órákon tanultátok, az atomoknak a Naprendszerhez hason
lító szerkezetük van, ezért a leírásukra használt egyik modellt planetáris atommodellnek nevezzük. Az atom
mag középen helyezkedik el, és protonokat meg neutronokat tartalmaz, benne összpontosul az atom szinte
teljes tömege.
Az elektronok az atommag körül találhatók.
Bizonyos eljárásokkal – amilyen az elektrolízis – az elektronok átadhatók egyik atomról a másikra.
MEGHATÁROZÁS: A q elektromos töltés, skaláris fizikai mennyiség, amely egy test elektromozottságá
nak mértékét jellemzi, a testet alkotó atomok elektronhiányát vagy elektrontöbbletét.
[q]SI = 1 C (Coulomb)
MEGJEGYZÉS: Nagyon kis elektromos töltésekkel fogunk dolgozni, és törtrészeket használunk:

1 μC = 10–6 C; 1 nC = 10–9 C.
A kísérletileg kimutatott legkisebb elektromos töltést elemi elektromos töltésnek nevezzük;
az elemi elektromos töltés számértéke egyenlő az elektron, illetve a proton elektromos töltésével:
e = 1,6 · 10–19 C
Amikor az atomban az elektronok száma (–e negatív töltésű részecskék) egyenlő a protonok számával
(e pozitív töltésű részecskék), akkor az atom elektromos szempontból semleges.
A nagyobb sugarú pályákon található elektronok gyengébben kötődnek az atommaghoz, ezért könnyebben
hagyhatják el azt, hogy egy másik atomhoz „költözzönek”, és hogy annak az elektronpályáján folytassák moz
gásukat. Ennek az elektronátadásnak következtében az elektront elvesztő atom +e nettó elektromos töltésre
tesz szert, hiányzik egy elektronja, de van egy nem ellensúlyozott protonja, ezért pozitív ionnak nevezzük.
Az elektront kapó atom –e nettó elektromos töltéshez jut, van egy fölösleges elektronja, és ezért negatív
ionnak nevezzük. Hogy milyen könnyen kaphat, vagy veszíthet el elektronokat egy atom, az attól függ, hogy
milyen az elektronburok-szerkezete annak az atomnak.
Mivel NEM adhatók át elektrondarabkák, minden elektromos töltés egész számú többszöröse az elemi
elektromos töltésnek. Azt mondjuk, hogy az elektromos töltés kvantifikált. q = n · e, ahol n természetes szám.
Az anyagokat elektromos vezetőkre és szigetelőkre osztjuk.
Vannak anyagok, mint a fémek, amelyekben az atommagtól legtávolabbi elektronok nagyon gyengén kötődnek
hozzá. Gyakorlatilag szabadon mehetnek át egyik atomról a másikra. Ezeket az anyagokat elektromos vezetőknek
nevezzük, mert (a szabad elektronok mozgása miatt) lehetővé teszik, hogy az elektromosság „átfolyjon” rajtuk.
Más anyagokat – például az üveg, a porcelán, a műanyagok –, amelyekben gyakorlatilag nincsenek szabad
elektronok, és azok nem engedik, hogy „átfolyjon” rajtuk az elektromosság, szigetelőknek nevezünk.
Egy anyag elektronátadással kaphat elektromos töltést, és változhat az elektromos töltése.
40
2.1.1.Elektromozás és elektromos töltés. Elektromozott testek kölcsönhatása
Miért hallunk pattogásokat, és látunk villámokhoz hasonló apró

szikrákat, amikor gyapjú pulóvert vetünk le?
Miért keletkeznek olykor apró elektromos kisülések, ha macskát
simogatunk?
Szintén a korábbi osztályokban tanultatok a testek elektromozásáról, amely jelenség már az ókorban
is ismert volt. Milétoszi Thalész (VI. sz. Kr. e.) megfigyelte a borostyánkőnek (a görög neve elektron) azt a
tulajdonságát, hogy ha megdörzsölik, akkor vonzza a könnyű testeket.
1. KÍSÉRLET Elektromozás dörzsöléssel

Egymás után dörzsöljetek meg két üvegrudat selyemmel. Dörzsöljetek meg egy műanyagrudat prémmel.
Ha közelítetek egymáshoz két-két rudat, egymás után, azt tapasztaljátok, hogy az üvegrudak taszítják
egymást, de a műanyagrúd és akármelyik üvegrúd vonzza egymást. A rudakat alkotó üvegről és műanyagról
– anyagok, amelyek dörzsöléssel megváltoztatták tulajdonságaikat –, azt mondjuk, hogy elektromozottak.
Ha egy műanyag vonalzót gyapjúszövethez vagy a hajatokhoz dörzsöltök, akkor olyan tulajdonságra tesz
szert, hogy vonzza a szövetet vagy a hajat, és taszít egy másik, szövettel megdörzsölt műanyag vonalzót.
Miután műanyag fésűvel fésülködtök,

észrevehetitek, hogy a fésű vonzza a papír
darabkákat és a hajszálakat. Ilyenkor a fésű
elektromozott állapotban van.
A selyemdarabbal történő dörzsölése
közben az üvegrúd atomjai elektronokat
adnak át a selyemnek. Így az üvegrúd elek
tromos szempontból pozitívvá, míg a se
lyem negatívvá válik.
JEGYEZD MEG
• Az azonos anyagból készült, egyforma módszerrel elektromozott testek mindig taszítják egymást.
A különböző anyagokból készült elektromozott testek vonzhatják vagy taszíthatják egymást.
• Csak kétféle elektomozottsági állapot lehetséges: az egyik azonos az üvegrúdéval – amelyről azt
mondjuk, hogy pozitívan töltött, tehát hogy pozitív elektromos töltéstöbblete van (dörzsölés előtt a
rúd elektromosan semleges volt) – és a másik azonos a műanyag vonalzóével, amelyről azt mondjuk,
hogy negatívan töltött, tehát hogy negatív elektromos töltéstöbblete van.
• Az azonos jelű töltések mindig taszítják egymást, míg a különböző jelű töltések mindig vonzzák
egymást.
Az elektromos töltést, amellyel az üvegrúd, illetve a műanyag vonalzó töltődik fel, Benjamin Fran
klin nevezte el, pozitív (+) és a negatív (–) töltésnek.
Utólag derült ki, hogy a két töltéstípus a proton, illetve az elektron töltése.
41
Megdörzsölés előtt az üvegrúd elektromosan semleges volt (minden atomja elektromosan semleges
volt). A selyemdarabbal történt megdörzsölésekor pozitívan töltődik. Ez azt jelenti, hogy dörzsöléssel el
veszít valahány elektront – amelyek átkerülnek a selyemdarabra –, és ellensúlyozatlan fölös pozitív töl
tések maradnak a rúdon. Végül az üvegrúdban lesz valahány pozitívan ionizált atom, míg a selyemdarabban,
azzal egyenlő számú negatívan ionizált atom található. Tehát a selyemdarab is elektromosan töltött lesz, de
negatívan töltött. Hasonlóképpen van a műanyag vonalzó esetében is (vagy a fésűjében).
Annyi a különbség, hogy végül a műanyag vonalzóban lesz valahány negatív ion, míg a gyapjúszövetben
azzal megegyező számú pozitív ion.
Az elektromozott testek kölcsönhatását egy ballonos kísérletben figyelhetjük meg.
2. KÍSÉRLET Elektromos töltések kölcsönhatása

∎ két ballon Fújd föl a ballonokat, majd kösd be a szájukat!
∎ cérna a ballonok Ahhoz, hogy elektromozd, dörzsöld meg az egyik ballont a gyapjúszövet
szájának bekötésére tel, majd érintsd a másik ballonhoz.
∎ gyapjúszövet Tegyél egy papírlapot az egymást taszító ballonok közé!
∎ papírdarabkák, Figyeld meg, hogy mi történik a ballonokkal azonnal az után, hogy össze
szöszök érintkeztek. Hát kevés idővel az érintkezés után?
Mi történik, amikor beteszed a papírlapot a ballonok közé?
KÖVETKEZTETÉS
Az elektromozott ballon vonzza a semleges ballont. Érint
kezéskor a ballonok azonos töltésűekké válnak, és taszítják
egymást. Mivel a papírlap semleges, vonzza mindkét ballont.
Elektromos töltések kölcsönhatása

Elemezzétek a következő elektrosztatikus ingák kölcsönha
tását.
Az elektromozott testek mindig vonzzák a semleges testeket.
A negatívan elektromozott testek taszítják egymást, akár
csak a pozitívan elektromozottak.
Egy negatívan elektromozott test mindig vonzza a pozitívan
elektromozottat.
Amikor levetünk egy gyapjú pulóvert, akkor A leírt folyamatok kísérleti ellenőrzése érdeké
a dörzsölődő anyagokon összegyűlő töltések ben nyissátok meg: https://phet.colorado.edu/
miatt pattogások és apró villámokhoz hasonló sims/html/balloons-and-static-electricity/latest/
szikrák keletkeznek. Ugyanez a jelenség fordulhat balloons-and-static-electricity_en.html, és kövessé
elő, amikor egy macskát simogatunk. tek az ott talált utasításokat.
A testek három módszerrel elektromozhatók: dörzsöléssel, érin-

téssel, és megosztással.
Elektromozás érintéssel
Amikor egy elektromosan töltött, vezető test hozzáér egy másik
töltetlen, vezető testhez, akkor a szabad elektronok közötti taszító
elektromos erő hatására, az első testen található töltések szétoszlanak
42
mindkét testen – azok a lehető legjobban eltávolodnak egy

mástól. Tehát az érintéssel történő elektromozáskor, az erede
Kézben tartva milyen anya
tileg semleges test ugyanolyan elektromos töltésekkel töltődik
gok elektromozhatók?
fel, mint amilyenek az elektromosan töltött testen voltak.
A szigetelő anyagok kézben tartva elektromozhatók. Amikor egy szigetelő rudat dörzsöléssel elektromoz
nak, akkor a fölös elektromos töltések nem juthatnak a kezünkhöz, mert egy szigetelő anyagban – gyakorlatilag
– nem léteznek szabad elektronok, amelyek elszállítsák ezeket a töltéseket.
A vezető anyagok, mint amilyenek a fémek, kézben tartva nem elektromozhatók, mert azokban nagyon sok
szabad elektron van, és ha a vezető anyagnak negatív elektromos töltéstöbblete van, akkor azok a testünkön keresztül
– mert az jó vezető –, a földbe „folynak”, és a vezető test elektromosan semleges marad. Ez azért történik, mert az
azonos elektromos töltések taszítják egymást, és igyekeznek a lehető legmesszebbre eltávolodni egymástól.
A fémek mégis elektromozhatók, ha azokat szigetelő állványra rögzítjük, ilyenkor az elektromos töltéseknek a
testtől a földhöz, vagy fordítva történő „folyása” már nem történhet meg.
Az elektroszkóp az elektromos töltés jelenlétének kimutatására szolgáló eszköz. Fémrúdra felfüggesz

tett vékony fémlemez-párból áll, amelyek üvegfalú dobozban találhatók, hogy védve legyenek a légáramla
toktól. A fémrúd másik végére egy fémgömböt rögzítenek. Amikor az elektroszkóp semleges, akkor a
fémlemezkéi függőlegesen lógnak, egymás mellett. Ha ezek elekromozódnak, akkor a lemezkék azonos
elektromos töltésekkel töltődnek fel, taszítják egymást, tehát eltávolodnak egymástól.
3. KÍSÉRLET
Figyeljetek, és magyarázzátok meg, hogy mi történik, ha:
1. egy semleges fémrudat – a szigetelő nyelénél fogva – érintenek hozzá a feltöltött
elektroszkóp fémgömbjéhez;
2. megérintitek a feltöltött elektroszkóp gömbjét egy azonos jelű töltéssel töltött testtel;
3. megérintitek a feltöltött elektroszkóp gömbjét egy ellentétes jelű töltéssel töltött testtel;
4. a feltöltött elektroszkóp gömbjéhez egy azonos jelű töltéssel töltött testet közelítetek;
5. a feltöltött elektroszkóp gömbjéhez egy ellentétes jelű töltéssel töltött testet közelí
tetek.
Elektromozás megosztással
Ha az elektroszkóp gömbjéhez közelítünk egy pozitív töltéssel feltöltött üvegrudat, anélkül hogy megérin
tenénk, az vonzani fogja a két fémlemezkén lévő szabad elektronokat. Azok a fémrúdon át a gömbbe áramol
va összegyűlnek a fémgömbben, – amit negatívan töltenek fel –, de otthagyják a lemezkéken az ellensúlyozatlan
pozitív elektromos töltéseket. Mivel a fémlemezkéknek az elektromos töltésük azonos jelű, taszítják egymást.
A pozitív és a negatív elektromos töltéseknek ezt a szétválasztási módját polarizálásnak, megosztásos
elektromozásnak nevezzük. Mi történik, ha eltávolítják az üvegrudat?
MEGJEGYZÉSEK:
• Az elektroszkóp fém részének összegzett elektromos töltése mindig
nullával lesz egyenlő.
• Amikor a feltöltött rúd eltávolítódik, akkor az elektroszkópon lévő elek
tromos töltések újrarendeződnek, és az visszatér eredeti állapotába.
Mi történik, ha az elektroszkóp fémgömbjét egy vezető huzallal

földeljük?
43
Ha a polarizált elektroszkóp fém részét egy fémhuzallal leföldeljük, akkor a rajta lévő negatív töltések a földbe
áramlanak, és így a fém részének pozitív töltésfeleslege marad. Ha elvágjuk a földdel meglévő összeköttetést,
majd eltávolítjuk a töltött rudat, akkor az elektroszkóp pozitív töltésfelesleggel marad, amely az elektromos erők
hatására szétoszlik a teljes felszínén.
Ezt az elektromozási módot nevezzük indukált elektromozásnak vagy megosztással történő elektromozás-
nak, az így elválasztott töltéseket pedig indukált töltéseknek nevezzük.
Elektromos töltéseket elektrosztatikus gépekkel lehet összegyűj

teni. A legelterjedtebb a Van de Graaff generátor. Ennek két pólusa van:
egy töltéskollektornak nevezett, belül üres fémgömb (1) és egy má
sik, kisebb, negatív töltésekkel töltött gömb (2). A kollektor egy oszlo
pon helyezkedik el, amelyben egy gumiszalag vagy gumival borított
selyemszalag található, és a meghajtó hengereken van átvetve, azokat
pedig hajtókar vagy villanymotor hajtja meg. A szalagról két fémkefe –
egyik a generátor felső részében (3), a másik pedig az alsóban (4) –,
átveszi a két henger és a szalag közötti súrlódás miatt, a szalagon meg
jelenő töltéseket, és továbbítja azokat a két gömbnek. A töltéskollektor
pozitívan elektromozódik, a kisebb gömb pedig negatívan elektromo
zódik.
2.1.2. Coulomb törvénye

Milyen tényezők befolyásolhatnak két, pontszerűnek tekintett, elektromo
san töltött test között ható kölcsönhatási erőt?
E tényezők keresése közben Coulomb egy

torziós mérleget használt, amely egy vé Coulomb törvénye két,
kony szálra (2) függesztett könnyű, szigetelő elektromosan töltött pont
rúdból (1) áll. Egyik végén egy kicsiny – A – szerű test közötti elektromos
vezető gömb van, a másik végére pedig egy kölcsönhatási erő képletét
papírszárnyacska van ragasztva (3) – amely határozza meg. Charles Au
csillapítja a rezgéseket, és kiegyensúlyozza a guste de Coulomb (1736–
gömb súlyát. Egy második, vezető, azonos 1806) fizikus kísérleti úton
átmérőjű, az elsővel ugyanazon a szinten, és a határozta meg, 1784-ben.
rudat függesztő száltól ugyanakkora távolság
ra található – B – gömb, mereven kötődik egy
szigetelő tartóhoz.
Az egész rendszer egy üvegből készült védő hengerben található (4), és
egy különleges anyag elnyeli a benne lévő vízpárát, hogy biztosítva legyen a
minél jobb elektromos szigetelés.
Nézd meg figyelmesen a kísérleti eszközt! A következő tényezők

közül melyik befolyásolhatja a töltött gömbök között ható kölcsönhatási
erőt: a gömbök közötti távolság, azok elektromos töltései vagy a göm
bök körül, az eszközben található szigetelő közeg természete?
44
Mindkét gömb tetszőleges, q1, illetve q2 elektromos töltéssel töltődik

fel. Azok vonzzák vagy taszítják egymást, és a vízszintes rúd az elfor
dulása miatt, megcsavarja az azt felfüggesztő szálat. Megmérve a szál
csavarodásának a szögét, ki lehet számítani a gömbök közötti köl
csönhatási erőt, és kísérletileg megállapítható, hogy:
– az egymástól r távolságra lévő q1 és q2 töltések között mért erő F;
– az egymástól r/2 távolságra lévő q1 és q2 töltések között mért erő 4F;
– az egymástól r/3 távolságra lévő q1 és q2 töltések között mért erő 9F.
A gömbök között ható vonzási vagy taszítási erő, fordítottan arányos az azok középpontjai közötti távolság
négyzetével.
Az előzőleg elektromozott két gömböt utólag, egy harmadik – elszigetelt –, azonos méretű, de nem
elektromozott gömbhöz érintve, fokozatosan kisütik. Ismétlődő érintésekkel lecsökkenthető bármelyik
gömb töltése, előbb az eredeti érték felére, majd a negyedére, és így tovább.
Úgy fordítják el a függesztő szál fölső végét, hogy a gömbök mindannyiszor egymáshoz r távolságra
kerüljenek vissza, mint voltak eredetileg. Minden kisütés után megmérik a megfelelő csavarodási szöget, és
kiszámítják a kölcsönhatási erőt a töltések különböző értékeire.
Kísérletileg megállapítható, hogy:
– q1 és q2 töltésekre a mért erő F;
– q1/2 és q2 töltésekre a mért erő F/2;
– q1/2 és q2/2 töltésekre a mért erő F/4, és így tovább.
Adott távolságra, az elektromos kölcsönhatási erő arányos az elektromos töltések értékeivel.
Az ilyen típusú kísérlet alapján Coulomb me

gállapította a nevét viselő törvényt: MEGJEGYZÉSEK:
• A vákuum elektromos permittivitásának, ε0, az
Két, q1 és q2 elektromos töltésekkel feltöltött, értéke
egymástól r távolságra lévő, a közöttük lévő tá ε0 = 8,856 · 10–12 F/m.
volsághoz képest pontszerűnek tekintett test kö • Következésképpen az 1/(4πε0) állandó értéke
zött, a vonzási vagy taszítási erő a testeket 9 · 109 Nm2/C2.
összekötő egyenes mentén hat, amelynek a nagy Egy közeg εr relatív elektromos permittivitása
sága megegyezik az adott közeg ε permittivitásának, és
a vákuum ε0 permittivitásának az arányával:
F = k |q1 q2|
r2 εr = ε
ε0 .
1
amelyban a k állandó k = alakú, • A vákuum relatív permittivitása egyenlő eggyel.
4πε
• Minden más közeg relatív permittivitása na
ahol ε egy, az adott anyagra jellemző, elektro- gyobb egynél.
mos permittivitásnak nevezett állandó. Ezek • Egy közeg relatív permittivitása megmutatja,
figyelembe vételével Coulomb törvénye a Nem hogy két elektromosan töltött test között hány
zetközi Mértékrendszerben (SI) így írható fel: szor nagyobb az elektromos kölcsönhatási erő
vákuumban, mint az illető közegben.
1 |q1 q2|
F=
4πε r2
45
ALKALMAZÁS
Két kis gömb pozitív elektromos töltése q1= +1 nC és q2= +9 nC, és egymástól r = 20 cm távolságra
vannak rögzítve. Kiszámítjuk, hogy a gömbökkel azonos tengelyen, q1-től milyen x távolságra kell elhe
lyezni egy harmadik, q pozitív töltésű testet, hogy az nyugalomban maradjon.
A mechanika alapelvei szerint egy q pozitív, elektromos töltés
sel töltött test, akkor van nyugalomban, ha:
F1 + F2 = 0.
Választunk egy vízszintes tengelyt, amelynek kezdőpontja a q1
középpontjában van, és az irányítása q2 felé mutat.
F1 = F2
Behelyettesítve ebbe az összefüggésbe Coulomb törvényének képletét, azt kapjuk hogy:
1 |q1 q| 1 |q2 q| q1 q2 q q
= ; = ; √ 1= √ 2 .
4πε x 2
4πε (r – x) x
2 2
(r – x)2
x r–x
A megoldások számértékei: x1 = 5 cm és x2 = –10 cm. A második, –10 cm, megoldás – a választott ten
gely figyelembe vételével – nem elfogadható, mert az azt jelentené, hogy a q test az első test baljára kerül
ne, ahol az nem lehetne egyensúlyban, mert mindkét gömb taszítaná.
TERMÉSZETBENI ALKALMAZÁSOK
Villám, villámcsapás és dörgés
Vihar közben az eget villámok szabdalják, és dörgések-
nek nevezett erős zajokat hallani. Olykor villámcsapások is
létrejönnek. A meteorológiai jelenségek lényegének megér
tése előtt, az emberi
ség az istenek dühének
vagy varázslásnak tu
lajdonította ezeket.
A felhők bizonyos
részei pozitív elektro
mos töltésekkel töl
tődnek fel, mások meg
negatív elektromos töltésekkel, és amikor a felhők közel kerülnek
egymáshoz, akkor az eltérő jelű töltésekkel rendelkező részek között
villámnak nevezett elektromos kisülés jön létre.
Amikor az elektromos kisülés egy elektromozódott felhő alja, és
egy, a földön lévő test között jön létre, akkor a jelenséget villámcsa-
pásnak nevezzük.
A villám és a villámcsapás keletkezésének magyarázatát csak a XVIII. század közepén
fogalmazta meg, és ellenőrizte Benjamin Franklin (1706–1790). Ő fedezte fel a villám
hárítót, amely megvédi az épületeket vagy a hajókat az elektromos kisülésektől. Szintén
Benjamin Franklin fedezte fel az: elem, vezető, „pozitív” és „negatív” elektromos töltések
kel elektromozott testek fogalmakat.
46
Benjamin Franklin 1752-ben William fiával együtt végezte

el híres sárkányeregető kísérletét, vihar idején, amellyel be
bizonyította, hogy a villám egy, a természetben előforduló e-
lektromos jelenség. A sárkányon és a zsinórjának a végén volt
egy-egy kihegyezett fém csúcs, a zsinór lenti végéhez pedig egy
selyemmasnis kulcsot közelített, hogy azzal létrehozza az
elektromos kisülést.
Mindketten egy színben voltak, hogy szárazon tartsák a se
lyemzsinórhoz a hozzáférést. A sárkányt és a selyemzsinórt
esővíz áztatta, ezért vezetők lettek. Amikor Franklin az alsó
fémcsúcshoz közelítette a kulcscsomót, akkor szikra keletkezett, ami azt
bizonyította, hogy a villám elektromos természetű. Figyelmeztetés!
Szerencséjük volt, hogy a villámból levezetett elektromos töltés nem Ne próbáljatok meg
volt elég ahhoz, hogy megölje Franklint vagy a fiát. Bár normális körül hasonló kísérletet végezni,
mények között egy villámcsapás azonnal megöl akárkit, aki elég bátor ah mert hatásai nagyon súlyos
hoz, hogy egy sárkányt eresszen fel vihar idején. sérüléseket okozhatnak!
KÍVÁNCSIAKNAK
Utólag Franklinnak az az ötlete támadt, hogy a villámot egy hegyes végű
fémoszlophoz vonzza, ami vastag vezetékben folytatódott, és a lenti végét
elföldelte – ezek ugyanis lehetővé teszik a felhők károkozás nélküli kisülését.
A tapasztalatok igazolták, hogy a hegyes végek elősegítik az elektronok
mozgását.
Benjamin Franklin első villámhárítója egy három méter hosszú és 27 centi
méter széles vas volt, amit egy philadelphiai kereskedő házára – a háztól
elszigetelve –, és egy, a lenti végén földelt fémhuzallal szereltek. Napjaink
ban a nagy tudós által felfedezettől, nagyon kicsit különböző villámhárító
kat használunk.
A villámhárítót hosszú ideig borúlátón kezelték, és léteztek olyan tudósok
is, akik hevesen ellenezték. Történelmi dokumentumok igazolják, hogy Ve
lence lakosai használták. 1778-ban a velenceieknek minden hadihajóját felszerelték villámhárítóval.
Tíz év múlva az angol hajók árbócaira is tettek. 1782-ben minden philadelphiai középületnek, de a la
kóházak egy részének is volt villámhárítója (400 villámhárító volt).
Tanácsok természeti okokból bekövetkező áramütések elleni védekezéshez (villám, villámcsapás)

• Már, amikor dörög, fennáll a veszélye, hogy vil • A vihar után még fél óráig az épületben kell ma
lámcsapás érje. Ilyenkor sürgősen védőhelyet radni, mert még előfordulhatnak elektromos ki
kell keresni, ha lehet, akkor épületbe kell menni. sülések.
Az épületeknek van villámhárítójuk. • Aki gépkocsiban van, maradjon is ott, mert biz
• Vihar idején nem szabad fa alá állni! A villámcsa tonságos: a fém karosszéria úgy viselkedik, mint
pás veszélye magas tárgyak közelében a legna egy Faraday-kalitka, amely megakadályozza az
gyobb. elektronok mozgását a belsejében.
• Nem ajánlott hegyes fémtárgyak, mint az esernyő
vagy villa stb. kézben tartása.
47
Az elektrosztatikus árnyékolás
A Faraday-kalitka hatást vagy az elektrosztatikus árnyékolási hatást 1843 -ban fedezte fel, és tette
közzé az angol fizikus, Michael Faraday. Ez a hatás abban nyilvánul meg, hogy szabad elektromos töltések
csak a vezető felületén vannak. Lehetetlen az elektronátadás a vezető belseje, és a külseje között.
A Faraday-kalitka egy vezető, fémhálóból kialakított, minden oldalról zárt térrész, amelyen nagyon
apró lyukak vannak, és fémlapok vagy vezető háló borítja. Még a leereszthető, fémvázas fedelű, textil
borítású autó is majdnem olyan védelmet nyújt egy elektromos kisülés esetén, akkor is, ha egy tökéletlen
„kalitka”. A villámcsapás érte repülőgépeket vagy a síneken közlekedő járműveket is ugyanaz a mechaniz
mus védi meg, amely alapján a Faraday-kalitka működik.
A statisztikai nyilvántartások szerint egy repü 2011. június 24-én a Bostoni Tudományos
lőgépet átlagban 1000 repülő-óránként ér villám Múzeum egyik bemutatóján egy férfi bezárkó
csapás. Azonban a „Faraday-kalitka” hatás miatt, az zott egy fémkalitkába, miközben egy Van de
elektromos sokk nem jelent veszélyt az utasokra. Graaff generátor egy villámot keltett.
ALKALMAZÁSOK A TERMÉSZETBEN ÉS A TECHNIKÁBAN

A Szent Elmo tüze néven ismert jelenség az ókor óta ismert. Magas és he
gyes testek, mint a haranglábak vagy a kastélyok kéményei, de akár hegycsú
csok körüli erős, a tűzhöz hasonlító csillogásban nyilvánul meg ez a jelenség.
A légcsavarok végein, a szárnyak csúcsain, a pilótafülke ablakain és a repülő
gép orrán is megjelenik akkor, ha a repülőgép olyan légkörben száll, ahol jég
kristályos, száraz havazás vagy vihar van. Úgy néz ki, mint egy lilásfehér
szikrákból álló vékony csokor, amelynek a hossza általában 20 centimétert is
elér. A jelenséget viharban gyakran megfigyelték a tengerészek, amikor a „tűz”
megjelent a hajók árbócai mentén.
Az elektrosztatikus festés – magasfeszültségű
áramforrást használva; a festék-, zománc- vagy por
szemcsék megosztással, vagy ionizációval elektro
mozódnak. A szemcsék egyaránt rákerülnek a festett
tárgynak a festékszóróval szemben lévő, és a test
hátsó felületére is, ami tökéletes festékes fedést biz
tosít.
Szennyeződések elektrosztatikus elválasztása magvaktól (borsó,
bab, gabonák), hogy elkülönüljenek az idegen részecskéktől (apró kavi
csok, faszilánkok stb.), amelyeknek a színe különböző.
48
Rovarirtók elektrosztatikus szórása növények kezelése érdekében.

A növényeknek van bizonyos mértékű elektromos vezetőképességük, és mi
vel kapcsolódnak a földhöz, minden ionizált rovarirtó szemcse a növények
re rakódik, következésképpen a veszteségek minimálisak.
Megoldott feladatok
ét azonos fémgömb q1 = 10 µC, illetve q2 = 20 µC elektromos töltéssel van feltöltve.
1 K
a) Mekkora elektromos töltése van egyenként a vezető gömböknek az érintkezésük után?
b) Mekkora elektromos töltése kellene legyen egy harmadik, ugyanolyan fémgömbnek ahhoz, hogy az
első két gömbhöz érintve, a szabad elektronok újraeloszlása után, a három gömb már ne legyen elektromo
san töltött?
Megoldás:
a) Az érintkezésük után az elektromos töltés egyenlő mértékben oszlik meg az
azonos gömbökön.
Mivel az összes elektromos töltés értéke Q = q1 + q2 = 10 µC + 20 µC = 30 µC, az
egyes gömbök töltése, az érintkezést követően:
q = Q/2 = 30/2 µC = 15 µC = 15 · 10–6 C lesz.
b) A három gömb töltésének az összege akkor lehet nulla, ha a harmadik gömb töltése q3 < 0, negatív:
q1 + q2 + q3 = 0. Tehát q3 = – (q1 + q2) = – 30 µC.
2 Egy proton és egy elektron egymástól 0,8 mm távolságra van.

a) Ábrázoljátok a két részecske között kölcsönható erőket, és számítsátok ki ezek nagyságát.
b) Hasonlítsátok össze – egyenként – az elektron és a proton közötti vonzási elektrosztatikus erőt a
súlyaikkal. Mit vesztek észre?
Ismert az elektron töltése és tömege, e– = –1,6 · 10–19 C; me = 9,1 · 10–31 kg; a proton töltése és tömege,
e+ = 1,6 · 10–19 C; mp = 1,6 · 10–27 kg. A nehézségi gyorsulás értékét g = 10 N/kg-nak vesszük.
Megoldás:
a) Mivel hatás és visszahatás van, jelöléssel F12 = F21 = F, és mivel egy pozitívan meg egy negatívan töl
tött részecskéről van szó, ezek az erők vonzási erők.
|q q |
Coulomb törvénye értelmében: F = k 1 2 , ahol q1 = e+ = +1,6 · 10–19 C,
r2
q2 = e– = – 1,6 · 10–19 C , a részecskék közötti távolság pedig r = 0,8 mm.
Feltételezzük, hogy a részecskék vákuumban vannak, ezért 1/(4πε0) = 9 · 109 Nm2/C2.
1,6 · 1,6 · 10–38
F = 9 ·109 · = 9 · 2 ·2 · 10–23. Vagyis F = 36 · 10–23 N.
0,8 · 0,8 · 10–6
b) A két részecske súlyát így számítjuk ki:
Ge = me · g = 9,1 · 10–31 kg · 10 N/kg ⇒ Ge = 9,1 · 10–30 N < F
Gp = mp · g = 1,6 · 10–27 kg · 10 N/kg ⇒ Gp = 1,6 · 10–26 N < F
Tehát a proton és az elektron közötti elektrosztatikus vonzási erő jelentősen nagyobb, mint e két
részecske bármelyikének a súlya.
49
1. Hogyan térnek ki az elektroszkóp fémlemezkéi, ha megérintjük egy pozitívan elektromozott rúddal az
elektroszkóp szintén pozitívan töltött gömbjét?
2. Hogyan térnek ki az elektroszkóp fémlemezkéi, ha megérintjük egy pozitívan elektromozott rúddal az
elektroszkóp negatívan töltött gömbjét?
3. Az alábbi ábrákon egy szigetelő rúdra rögzített, pozitívan elektromozott, kis méretű gömbvezetőt, egy
szigetelő talpra rögzített fémhengert, és egy kezdetben nem elektromozott elektrosztatikus inga közötti
elektrosztatikus kölcsönhatást ábrázoltuk. Írjátok le minden egyes esetben a látott elektrosztatikus köl
csönhatásokat.
A B C
4. Lehet, hogy egy elektromozott A test egy bizonyos nagyságú erővel hasson egy másik elektromozott
B testre, és a B test nagyobb erővel hasson az A testre? Miért?
II Válasszátok ki a helyes választ jelölő betűt.

A q, illetve a 2q töltéseket hordozó testek között ható kölcsönhatási erők az ___ ábrán vannak helyesen
feltüntetve.
1. a) b)
c) d)
2. Hogyan változik két nyugalomban lévő, pontszerű, elektromozott test közötti elektrosztatikus erő, ha
mindkét elektromos töltés kétszereződik?
a) kétszereződik; b) azonos marad; c) négyszeresére csökken; d) négyszeresére nő.
3. Ha közelítünk egymáshoz egy elektromozott és egy semleges ballont, akkor azok:
a) vonzzák egymást; b) taszítják egymást; c) nincs közöttük kölcsönhatás; d) nem határozható meg,
hogy vonzzák-e vagy taszítják-e egymást.
4. Ha két pontszerű, elektromozott test között a távolság harmadára csökken, akkor a testek közötti köl
csönhatási erő:
a) 3-szorosára nő; b) 9-szeresére nő; c) harmadára csökken; d) nem változik.
5. Miután két egyforma, eltérő elektromos töltéssel töltött test érintkezik, azoknak:
a) biztosan nulla elektromos töltésük lesz; b) ugyanakkora elektromos töltésük lesz, mint eredetileg
volt; c) mindeniknek ugyanakkora, az eredetileg nagyobbal megegyező elektromos töltése lesz;
d) mindeniknek ugyanakkora, az eredeti töltések algebrai félösszegével egyenlő elektromos töltése
lesz.
III Állapítsátok meg a következő kijelentések igazságértékét:
1. Ha egy elektromozott testet – egy vezető segítségével – a földdel kapcsolunk
össze, akkor az az eredetivel ellentétes töltésekkel elektromozódik. I/H
50
2. Két eltérő módszerrel elektromozott test mindig vonzani fogja egymást. I/H
3. Két egymás dörzsölésével elektromozódott test egyenlő nagyságú
és ellentétes jelű töltésekkel töltődik fel. I/H
4. Az elektromos töltés mértékegysége a SI-ben a Coulomb. I/H
5. Ha az elektromos kisülés egy elektromozott felhő, és egy,
a Földön lévő test között jön létre, akkor azt villámnak nevezzük.. I/H
IV Egészítsétek ki a hiányzó szavakat az alábbi állításokban:
1. Egy elektron elektromos … … a nagysága egyenlő 1,6 … .
2. Ha egy bádoggal fedett ház fölött elektromozott felhő van, akkor az a tető feltöltődik … , és javasolt,
hogy a házban levők védelme érdekében szereljenek fel egy … .
3. A fémekben … vannak, amelyek egyik atomról átmehetnek a másikra, és azokat … nevezzük.
4. Az … magoknak … elektromos töltésük van, és a fémekben nem … .
5. Ha egy másik testtel nem érintkező semleges vezető … töltődik fel, akkor az egyik vége … lesz, és
a másik végének az … negatív.
6. Két … töltött gömb közötti vonzási vagy … erő fordítottan … a középpontjaik közötti …
négyzetével.
V Készítsetek megoldásokat a következő feladatokhoz:
1. Három azonos fémgömb elektromos töltése: q1 = 12 μC; q2 = –2 μC és q3 = 10 μC. Ezeket a testeket
összeérintik. Mekkora elektromos töltése lesz utána az egyes gömböknek?
2. a) Minden egyes fémgömb esetében keressetek, és jegyezzetek le a füzetetekbe egy-egy lehetséges
kezdeti töltésértéket úgy, hogy az érintkezés után azok már ne legyenek elektromosan töltöttek.
b) Határozzátok meg a hiányzó elektronok számát, illetve a többletét minden egyes gömb esetében, az
általatok kezdetinek tekintett állapotban.
Tudott, hogy egy elektron elektromos töltése: e– = –1,6 · 10–19 C.
3. Egy elektroszkóp fémgömbjét egymás után azonos, minden egyes esetben 60 µC elektromos töltéssel
töltött gömbbel elektromozzák. Először megérintik az elektroszkópot, majd eltávolítják a gömböt, és
újratöltik, ami után újra megérintik vele az elektroszkópot. Mekkora elektromos töltése lesz az
elektroszkópnak két egymást követő érintés után? Hát hat egymást követő érintés után?
4. Villő forgatja egy Van de Graaff generátor hajtókarját, és úgy gondolja, hogy sikerült neki annyira fel
töltenie a fémgömböt, hogy annak 1015 elektronja hiányozzon.
a) Ebben az esetben, mekkora elektromos töltéssel van feltöltve a generátor gömbje?
b) Abbahagyva a hajtókar forgatását, a lány hozzáérint a generátor gömbjéhez egy azonos, nem
elektromozott gömböt, majd eltávolítja azt. A továbbiakban ezt a második gömböt egy harmadik ,
kezdetben semleges, azonos gömbhöz érinti. Milyen elektromos töltése lesz végül a három gömb
nek? Egy elektron elektromos töltése: e– = –1,6 · 10–19 C.
VI Úgy egészítsétek ki a rejtvényt, hogy megkapjátok a kék oszlopba rejtett szót.
1. Az atommag körül található részecske. 1.
2. Elektromos töltéssel tölt fel egy testet.
2.
3. Érintés nélküli elektromozás.
4. Az elektromos töltések elvesztése. 3.
5. Az elektromos töltések kimutatására szolgáló 4.
eszköz. 5.
6. Természetes elektromos kisüléskor keletkező 6.
hang. 7.
7. Elektromosan töltött testek között léphet fel.
8.
8. Egy állványon lévő, cérnára függesztett polisztirén gömböcske.
51
1 Felhasználva a megadott, és megfelelő módon toldalékolt kulcsszavakat, másoljátok be a fü
(1 p) zetbe, és töltsétek ki a szövegben található szabad helyeket: „Amikor egy … feltöltött vezető
test megérint egy másik … , nem töltött testet, akkor az első testen levő elektromos töltés
szétoszlik mindkét testen a szabad elektronok közötti … elektromos … miatt.
taszítás, vezető, elektromos, erő
2 Két azonos, S1, illetve S2 fémgömb elektromos töltéseit tartalmazza a táblázat. Írjátok be a
(1 p) füzetbe azokat az elektromos töltéseket, amelyekkel a két gömb rendelkezni fog az érintkezésük
után:
Az elektromos érintkezés S1 +q –q 0 4q 0 4q
előtt S2 –q –q +q 0 –5q 8q
Az elektromos érintkezés S1
után S2
3 Egy elektosztatikus inga alumínium lapocskával borított polisztirén gömböcskéje elektro

(2 p) mozással N = 1000 elektront veszített.
a) Milyen a gömböcske elektromos töltése?
b) Mekkora a gömböcske elektromos töltése azonnal az elektromozása után?
Ismert az elektron elektromos töltése: e– = –1,6 · 10–19 C.
4 Írjátok le 8-12 sorban a füzetbe azt, amit elektrosztatikus
(1 p) szempontból láttok a mellékelt ábrán.
5 Két pontszerű, egymást F erővel vonzó test elektromos töltése q1 és q2. Számítsátok ki, hogy
(2 p) hányszorosan csökken a testek közötti vonzási erő, ha a töltések közötti távolság felére csökken,
q1 megháromszorozódik, és q2 megfeleződik! Feltételezzétek, hogy a kölcsönhatás levegőben
jön létre.
6 Ismerteknek tekintve az: e = 1,6 · 10–19 C és me = 9, 1 · 10–31 kg állandókat, határozzátok meg,
(1 p) hogy hány elektront adott le, és mennyivel csökkent egy fémtest tömege, ha a töltése +16 nC?
TANULÁSI NAPLÓ
Gondold végig mindazt, amit az Elektrosztatika fejezetben tanultál

∎Elektromozás, elektromos töltés ∎ Elektromozott testek közötti kölcsönhatás ∎ Coulomb törvénye
Jegyezd le a füzetedbe, a mellékelthez hasonló táblázatba azt, amiről Szeretném
tudni!
megtanulni a statikus elektromosságról.
52
2.2.1. Elektromos áramkörök. Egy áramkör összetevői. Áramforrások
Mi kell ahhoz, hogy egy égő világítson?
Jusson eszünkbe!
Az előző osztályokban megtudtad, hogy egy zseblámpa világításához
szükséged van egy lámpafoglalatra, összekötő huzalokra és egy elemre.
Ha vezérelni akarod, hogy a lámpa világítson vagy sem, akkor szükséged
van egy kapcsolóra is. Így létrehoztál egy elektromos áramkört.
MEGHATÁROZÁS: Az egyszerű elektromos áramkör egy elemből, egy lámpából vagy

más fogyasztóból – például egy motor –, egy kapcsolóból és összekötő huzalokból álló
összeállítás.
+ –
A lámpát és a motort elektromos fogyasztóknak nevezzük. Az elem egy áramforrás. Az áramforrás –
vagy elektromos generátor – tartja fenn az elektronok mozgását úgy a külső áramkörben, mint saját belsejé
ben is.
Amikor a Amikor a
kapcsoló kapcsoló zárt,
nyitott, akkor az akkor az
áramkör nem áramkör
működik, működik, a
a lámpa nem lámpa világít,
világít, a motor a motor
nem működik. működik.
A lámpa akkor világíthat, amikor a fémhuzalok érintkeznek,

MEGHATÁROZÁS: Az elektronok
így zárva be az elektromos áramkört, amelyben elektromos
rendezett mozgását fémvezetőkben
áram jön létre – az elektronok áthaladnak a fogyasztókon és a
elektromos áramnak nevezzük.
huzalokon, de az elem belsején is.
MEGJEGYZÉS: Az elektromos töltéshordozók bármilyen rendezett mozgását elektromos áramnak ne

vezzük. Ezeket az eseteket mutatjuk be a következő leckékben.
Ha a töltéshordozók rendezett mozgásának sebessége az idő múlása közben állandó, akkor az elektro
mos áramot egyenáramnak vagy stacionárius áramnak nevezzük.
A fémekben, az atomok elektronburkainak legkülső héján található elektronok könnyűszerrel juthatnak át
egyik atomról a másikra – ezeket szabad elektronoknak vagy vezetési elektronoknak nevezzük. Egy áram
forrás bekapcsolásáig a fémek szabad elektronjainak mozgása rendezetlen; ezek mozgási sebessége 10 km/s
nagyságrendű. Az áramforrás bekapcsolása után a szabad elektronok mozgása rendezetté válik, és megköze
lítőleg 1 cm/s sebességgel, annak pozitív pólusa felé tart. Egyszerre van jelen az áramforrás jelenléte miatt létre
jövő rendezett mozgás, és a hőmozgás miatt meglévő rendezetlen mozgás.
53
Miért továbbítódik az elektromos áram – gyakorlatilag azonnal – nagyon nagy távolságokra? Gyakorlatilag a kap
csolás pillanatában, be- vagy kikapcsoláskor azonnal világít, vagy sem a lámpa, mindegy, hogy milyen messze van.
Ennek az a magyarázata, hogy az elektronok kölcsönhatása – gyakorlatilag azonnal –, a fény sebességével

(3 · 108 m/s) továbbítódik. Az elektromos áramforrás negatív pólusa felől, a vezetőbe belépő elektronok száma
megegyezik – a vezető huzalból a másik végén, az áramforrás pozitív pólusa felé kilépő – elektronok számával.
Az elektromos áram választott irányítása a külső áramkörben (a fogyasztókban és vezetékekben) – me

gegyezés szerint – az áramforrás pozitív sarkától annak negatív sarka/pólusa felé mutat.
Az elektromos áram választott irányítása az elem belső áramkörében – megegyezés szerint – az áram
forrás negatív sarkától annak pozitív sarka/pólusa felé mutat.
Az alábbi táblázat az áramkör részeinek jelképes ábrázolását tartalmazza.
Áramköri rész A képe A jele Aramköri rész A képe A jele
+ –
Elem Zárt kapcsoló
Összekötő
Lámpa
huzalok
Nyitott
kapcsoló
Motor M
1. KÍSÉRLET Az egyszerű áramkör tanulmányozása

∎ lámpa, elem, vezető huzalok Vezető huzalokat használva kapcsold össze a lámpát az elem
∎ irodai fém gémkapocs mel. Ellenőrizd, hogy világít a lámpa.
∎ fogpiszkáló Sorban iktasd be a huzalok végei közé a fogpiszkálót, a ceruza
∎ ceruzabél (grafit) belet, az üvegdarabot és a papírt, hogy megbizonyosodj arról,
∎ egy üvegdarab (üvegrúd) hogy átengedik-e az elektromos áramot.
∎ papír Utána sorba merítsd a huzalok végeit – egymástól távol, vi
∎ egy edény, desztillált vízzel gyázva, hogy ne érintsd meg a kezeddel a folyadékot –, a desztil
∎ konyhasó lált vizes edénybe, a csapvizes edénybe, majd abba a csapvizes
∎ egy edény, csapvízzel edénybe, amelyben konyhasót oldottál fel. Minden egyes eset
ben figyeld meg, hogy világít-e a lámpa vagy sem.
54
KÖVETKEZTETÉSEK
Így ellenőrizted mindazt, amit az Elektrosztatika leckében megtudtál a vezetőkről és a szigetelőkről:
• A fémek, a grafit, az ásványi sókat tartalmazó víz vezető anyagok, lehetővé teszik az elektromos
áramkörök zárását, így biztosítva azok működését.
• A műanyag, a száraz fa, az üveg, a papír, a desztillált víz szigetelő anyagok, vagy elektromos
szigetelők, ezek megszakítják az elektromos áramköröket.
ALKALMAZÁS
Kapcsolj több lámpát ugyanahhoz az elemhez, sorba vagy párhuzamosan. Mi történik, ha kiég a
lámpák közül az egyik? Még világíthat a másik lámpa? Magyarázd meg!
A B
Elektromos áramforrások
Az elektromos áramforrások nem állítanak elő energiát! Azok az energia egyik típusát alakítják át elek
tromos energiává. Az átalakított energia típusától függően, az áramforrások több félék lehetnek:
Galvánelemek és akkumu Dinamók és alternátorok Napelemek – a fény ener

látorok – a kémiai energiát ala – a mechanikai energiát alakít giáját alakítják át elektromos
kítják át elektromos energiává ják át elektromos energiává energiává
KÍVÁNCSIAKNAK
A Volta-elem a fizika egy új korszakának a kezdetét jelöli, és a tudomány alkal
mazásainak az emberiség szolgálatába történő állítását ösztönzi. Alessandro
Volta fizikus találta fel 1799-ben. Ez volt az emberiség történetében az első
elektromos elem. Az elektromos elemek őse lehetővé tette a kémiai energia
elektromos energiává alakítását. Ez a nagy találmány egy függőleges oszlopból
állt, amelyben a következő – volta cellának nevezett –, összeállítás ismétlődött:
egy fém réz korong, egy sóoldattal átitatott papírkorong meg egy cink korong.
55
2.2.2. Az elektromos feszültség. Az elektromotoros feszültség
Az áramforrásnak az elektromos áramkörben az a szerepe, hogy biztosítsa
az elektromos töltéshordozók mozgását. Gyakorlatilag az az energiaforrás,
amely elvégzi az ezek állandó sebességgel történő mozgatásához szükséges
mechanikai munkát.
Miért szükséges mechanikai munkát végezni a töltéshordozók helyvál

toztatásához? Meg tudjuk mérni ezt a mechanikai munkát?
Például a szabad elektronok a külső áramkörben – az áramforráson kívül –
történő mozgásuk közben ütköznek a fémvezető kristályrácsában lévő atomok
kal, ezért veszítenek a mozgási energiájukból, és a sebességük csökken. Az
áramforrás gyorsítja őket, hogy fenntartsa a sebességük állandóságát, így me
chanikai munkát végez. A belső áramkörben az elektronok az elektrosztatikus
erők ellenében mozognak, ami miatt mechanikai munkát kell fogyasztani.
Az áramforrásnak hasonló szerepe MEGHATÁROZÁS: Egy áramforrás elektromotoros fe

van, mint egy pompának, amely egy ma szültsége (e.m.f.) az a skaláris fizikai mennyiség, amely
gasan lévő medencébe juttat fel vizet, azt az általa végzett mechanikai munkát méri, ami az
ahonnan az szabadon folyik –, mint az elek egységnyi elektromos töltés mozgatására fordítódik, az
tronok külső áramkörben történő „folyása”. áramkör teljes hosszában.
W
E= q
ahol: E az áramforrás elektromotoros feszültsége;

[E]SI = 1 V; W az áramforrás által, a q töltés mozgatására
elvégzett mechanikai munka a teljes áramkörben;
[W]SI = 1J; q a szállított töltés a teljes elektromos áram
körben; [q]SI = 1 C.
A feszültség mértékegysége, Alessandro Volta olasz fizi
kus tiszteletére, a Volt.
1J
1V=
1C
MEGHATÁROZÁS: 1 Volt annak az áramforrásnak az elektromotoros feszültsége, amelyik 1 Joule

mechanikai munkát végez, miközben 1 Coulomb elektromos töltés végighalad a teljes áramkörön.
A q elektromos töltésnek a teljes áramkörben történő mozgatására, egy áramforrás által fordított W
mechanikai munka felosztható: a q töltés mozgatására elfogyasztott Wk mechanikai munkára a külső áram
körben, és a q töltés mozgatására elfogyasztott Wb mechanikai munkára, az áramforrásban.
W Wk Wb
W= Wk + Wb ahonnan: q = q + q
– A W/q arány az áramforrás E elektromotoros feszültsége.

– A Wk/q arány egyenlő azzal a mechanikai munkával, amelyet az áramforrás végez ahhoz, hogy az
egységnyi elektromos töltés áthaladjon a külső áramkörön, az U feszültségesés az áramforráson kívüli
(külső) áramkörön vagy U kapocsfeszültség.
56
– A Wb/q arány egyenlő azzal a mechanikai munkával, amelyet az áram

forrás ahhoz végez, hogy az egységnyi elektromos töltés áthaladjon az áram MEGHATÁROZÁS: Az
forráson, vagyis az áramforrás belsejében létrejövő u belső feszültségesés. elektromos potenciál
Ezek alapján az energiamérleg: az áramkör egy pontjá
ban az a skaláris fizikai
E=U+u mennyiség, amely azzal
Ha kiválasztjuk az áramkör két tetszőleges pontját – 1 és 2 –, akkor az ezek
a mechanikai munkával
közötti elektromos feszültség egyenlő a q elektromos töltés e két pont közötti
egyenlő, amely az egy
szállításához szükséges mechanikai munka, és a szállított töltés nagyságának
ségnyi elektromos töl
az arányával. Ezt elektromos potenciálkülönbségnek is nevezzük.
tést abból a pontból egy
W12 olyan másik pontba szál
U= q = V2 – V1 lítja, amelynek az értéke,
megegyezés szerint,
Egy áramköri rész sarkai közötti feszültséget a voltmérőnek nevezett mérő
0 (például a földön).
műszerrel mérik. A voltmérőt az elektromos áram egyik hatása alapján építik.
2.2.3. Az elektromos áram erőssége

Amikor elektromos feszültséget kapcsolunk egy vezető két pontja közé, akkor elektromos áram jelenik
meg, ami a szabad elektronjainak az irányított mozgása.
Mennyire „sok” áram halad át a vezetőn?
A válaszért vegyünk egy olyan fémhuzalt, amely egy egysze

rű elektromos áramkör része. Tetszőleges Δt idő alatt, a huzal
keresztmetszetén n elektron halad át. Ezek az elektronok
q = n · e nagyságú elektromos töltést szállítanak q = n · e.
MEGHATÁROZÁS: Az elektromos áram erőssége skaláris

fizika mennyiség, amely a vezető keresztmetszetén egység
nyi idő alatt áthaladó töltésmennyiséget jelenti:
q
I=
Δt
ahol: – I az elektromos áram erőssége;
– q az a töltésmennyiség, amely a vezető keresztmetsze
tén Δt idő alatt halad át.
[q]SI = 1 C, [Δt]SI = 1 s
MEGJEGYZÉSEK: Az elektromos áram erőssége a SI skaláris

alapegysége. Az áramerősség mértékegységének neve Am
per, és a jele A. Meghatározását később adjuk meg.
Az áramerősséget meghatározó összefüggés alapján pil Az elektromos áram erőssé
lanatnyilag elmondható, hogy: gét az ampermérőnek neve
zett műszer méri. Az
1C
1A= ampermérőt az elektromos áram
1s
hatásainak egyike alapján építik.
57
2.2.4. Az elektromos áram erősségének és
az elektromos feszültségeknek a mérése
Vajon táplálhatnánk-e bármilyen lámpát bármilyen
elemmel, anélkül hogy gondjaink lennének?
Hogyan tudhatnánk meg, hogy milyen áramerős
séget és elektromos feszültséget tud elviselni egy lámpa,
anélkül hogy kiégjen?
A továbbiakban kiderítjük, hogy milyen tényezők befolyá
solják a keletkezett elektromos áram erősségének az értékét
egy egyszerű áramkörben. Ezért, mérőműszerként voltmé
A rőt és ampermérőt használva, egyszerű áramkörökben
mérjük a feszültségek és az áramerősségek értékeit.
V Figyelem! Az ampermérőt mindig sorba kötjük azzal az
áramköri résszel, amelyben az áramerősséget szeretnénk
+ – mérni, míg a voltmérőt párhuzamosan kapcsoljuk azzal az
áramköri résszel, amelyen feszültséget szeretnénk mérni.
1. KÍSÉRLET Az elektromos áram erősségének mérése
anyagok A vezető huzalokat használva, kapcsold össze a lámpát
∎ lámpa az elemmel. Ellenőrizd, hogy világít-e a lámpa.
∎ elem A használt huzalok csatlakozásai közé iktasd sorba az
∎ vezető ampermérőt, és olvasd le, amit mutat.
huzalok Ha több ampermérőd is van, akkor iktass be egyet-egyet
∎ kapcsoló az áramkör különböző helyeire, és figyeld meg, hogy
∎ ampermérő mennyit mutatnak.
KÖVETKEZTETÉS
Az egyszerű áramkörben az elektromos áram erősségének értéke az áramkör bármelyik helyén azonos.
2. KÍSÉRLET Az elektromos feszültség mérése egy

áramköri rész sarkain

∎ lámpa A vezető huzalokat használva, kapcsold
∎ elemek össze a lámpát az elemmel és a kapcso
∎ vezető huzalok lóval. Ellenőrizd, hogy világít-e a lámpa.
∎ kapcsoló Kapcsold a voltmérőt egymás után, pár
∎ voltmérő huzamosan az áramköri részekkel, és fi
gyeld meg, hogy mennyit mutat.
58
MEGJEGYZÉSEK:
• Amikor – zárt áramkörben – a voltmérőt az áramforrás sarkaira kapcsolod, akkor sarkain mért U
feszültséget mutatja. Amikor pedig – zárt áramkörben – a voltmérőt a lámpa sarkaira kapcsolod, akkor
a lámpa sarkain mért U feszültséget mutatja.
• Ha megszakítod az áramkört, akkor az áramforrás sarkaira kapcsolt voltmérő annak E elektromotoros
feszültségét mutatja.
3. KÍSÉRLET Egy zseblámpa égőjének

áram-feszültség grafikonja
∎ zseblámpa-égő Állítsátok össze az áramforrás táplálta égő
∎ változtatható feszült áramkörét, majd csatlakoztassátok a mérő
ségű tápegység műszereket is.
∎ vezető huzalok Az áramforrás állítógombjával változtassátok
∎ kapcsoló az égőre kapcsolt feszültséget, és jegyezzétek
∎ ampermérő le az ampermérő és a voltmérő mutatta érté
∎ voltmérő keket egy táblázatba.
Ábrázoljátok grafikusan az I áramerősséget,
az alkalmazott U feszültség függvényében.
KÖVETKEZTETÉSEK
0,8
A táblázat – egy hasonló kísérlet során Sorsz. I(A) U(V) 0,7
kapott –, a zseblámpa-égőre kapcsolt 1 0 0 0,6
2 0,2 0,9 0,5

feszültségeknek, és a kapott áramerőssé
I(A)
0,4
3 0,3 1,67
geknek az értékeit tartalmazza, míg a 4 0,4 2,5 0,3
táblázat mellett lévő grafikon a létrejött 5 0,5 3,2

0,2
áramerősség függését ábrázolja, az alkal 6 0,6 4,37

0,1
0
mazott feszültség függvényében. 7 0,7 5,54 0 1 2 3 4 5 6
U(V)
MEGJEGYZÉS: Az égőben létrejött áramerősség nem lineáris függvénye a sarkaira kapcsolt feszültség
nek, az égőben az áramerősség nem egyenesen arányos a rákapcsolt feszültséggel.
Hogy elkerüljük az égő kiégését, nem szabad nagyon nagy áramerősségeket elérni, ami a feszültség fokoza
tos növelésével oldható meg. Az égőkön fel van tüntetve az a névleges feszültség, amelyen azok jól működnek.
Egy sűrűn használt, két sarkú áramköri rész az ellenállás. Ahhoz, hogy többet tudjunk meg az ellenállás
ról, egy egyszerű áramkörbe fogjuk iktatni, ahol változó
elektromos feszültséget kapcsolunk rá, és mérni fogjuk a
rákapcsolt feszültséget, valamint a benne létrejövő áram
erősséget.
Vajon más elektromos fogyasztókkal lehetnének gondjaink?

Hogyan tudhatnánk meg, hogy milyen áramerősséget, és milyen elektromos feszültséget viselnek el azok
károsodás nélkül, hogy a működésük zavartalan legyen?
59
4. KÍSÉRLET Egy ellenállás áramerősség-feszültség grafikonja
Szükséges anyagok Munkamenet A
∎ ellenállás Kapcsold az ellenállást a huzalokkal az elemre.
V
∎ változtatható feszültségű Kösd az ellenállással sorba az ampermérőt, és
tápegység vele párhuzamosan a voltmérőt. + –
∎ vezető huzalok A tápegység gombjával változtasd az ellenállásra
∎ kapcsoló kapcsolt feszültséget, és jegyezd le egy táblázatba az ampermérő
∎ ampermérő és a voltmérő által mutatott értékpárokat.
∎ voltmérő Ábrázold grafikusan az I áramerősséget az alkalmazott U feszült
ség függvényében.
KÖVETKEZTETÉSEK
Sorsz. I(mA) U(V) 6
A táblázat – egy hasonló kísérlet során kapott 1 0 0 5
2 0,1 0,1
–, ellenállásra kapcsolt feszültségeknek, és a 3 0,49 0,5
4
I(mA)
mért áramerősségeknek az értékeit tartal 4 1,02 1
3
2
mazza. A táblázat mellett lévő grafikon a 5 1,75 1,7
1
6 2,55 2,6
létrejött áramerősségeket ábrázolja, az alkal 7 3 2,9 0
0 1 2 3 4 5 6
mazott feszültségek függvényében. 8 4,5 4,4 U(V)
9 5,1 5
MEGJEGYZÉS: Az ellenálláson átfolyó

áramerősség lineárisan függ a sarkaira Az ellenállás jó körülmények közötti működésének
kapcsolt feszültségtől. A létrejött ára biztosítása érdekében el kell kerülni, hogy nagy erős
merősség egyenesen arányos az alkal ségű áramok jöjjönek létre benne, ezért a feszültséget
mazott feszültséggel. fokozatosan kell növelni.
A továbbiakban az ellenállások és más áramköri részek jellemzőit fogjuk tanulmányozni, amelyek meg
mutatják, hogy miként használhatók céljaink elérése érdekében.
2.2.5. Az elektromos ellenállás

i történik egy ellenállásra
M Az előző leckében tanulmányozott áramköri részek közé tartozik
kapcsolt feszültség, és a egy ellenállás és egy zseblámpa-égő, amelyekre grafikusan ábrázoltuk
benne létrejövő árame a bennük létrejövő áramerősség függését a rájuk kapcsolt feszültségtől.
rősség arányával? Az ellenállás esetében az áram-feszültség grafikon egy egyenes vo
nal, ezért ohmikus ellenállásnak nevezzük.
A benne létrejött áramerősség egyenesen arányos a sarkokra kapc
solt feszültséggel mindaddig, amíg a felmelegedése nem érzékelhető.
I = U vagy U = R · I
R
Az U és az I közötti arányossági állandó a vezető elektromos
ellenállása.
MEGHATÁROZÁS: Egy vezető R elektromos ellenállása az az ál

landó, skaláris fizikai mennyiség, amely a rá kapcsolt feszültség és
a benne létrejött áramerősség arányát méri, miközben a vezető
hőmérséklete állandó marad.
60
Egy vezető elektromos ellenállása

SI mértékegységének a neve, Georg MEGJEGYZÉS: A gya
Simon Ohm fizikus tiszteletére, Ohm. korlatban nagy elek
[R]SI = 1 Ω tromos ellenállásokkal
1 Ohm annak a vezetőnek az e- fo gunk dolgozni, és a
lektromos ellenállása, amelyben 1 A több
szörösöket alkal
erősségű áram jön létre akkor, amikor mazzuk: Georg Simon Ohm (1789–1854) német
a sarkaira 1 V feszültséget kapcsol 1 kΩ = 103 Ω fizikus, a nevét viselő törvény felfedezé
1 MΩ = 106 Ω séért ismert. A törvény egy vezetőben
nak. létrejövő elektromos áram erősségét fejezi
1. KÍSÉRLET Ellenállások elektromos ki a sarkaira kapcsolt elektromos feszült
ellenállásának meghatározása ség, és az elektromos ellenállása függvé
Szükséges anyagok nyében.
∎ 500 Ω és 1000 Ω-os Munkamenet
ellenállások A
Készítsd el a mellékelt ábra szerinti áramkört
∎ változtatható feszültségű
(egymás után, mindenik ellenállással): V
tápegység
A tápegység gombjával módosítsd az ellenál + –
∎ vezető huzalok
lásra kapcsolt feszültséget, és egy táblázatba
∎ kapcsoló
jegyezd le az ampermérő, és a voltmérő által
∎ ampermérő
mutatott értékeket.
∎ voltmérő
KÖVETKEZTETÉSEK
• Az áramerősségre és az 500 Ω, illetve 1000 Ω értékű ellenállásokra kapcsolt feszültségek az alábbi
táblázatokban szerepelnek. (I. táblázat, R = 1000 Ω; II. táblázat, R = 500 Ω); a sarkaikra kapcsolt
feszültségek függvényében létrejött áramerősségek grafikus ábrázolása pedig, a táblázatok melletti
diagramon szerepel.
• A sarkokra kapcsolt feszültség és az ellenállásban létrejött áramerősség arányának az értéke – mindenik
ellenállásra –, mindaddig ugyanakkora, – tehát állandó –, amíg az ellenállás hőmérséklete nem változik.
I. táblázat II. táblázat 12
Sorsz. I(mA) U(V) U/I (Ω) Sorsz. I(mA) U(V) U/I (Ω) 10
R = 500 Ohm
R = 1000 Ohm
1 0 0 1 0 0
8
2 0,1 0,1 1,00 2 0,2 0,1 0,50
3 0,49 0,5 1,02 3 1 0,5 0,50
I(mA)
4 1,02 1 0,98 4 2,1 1 0,48

5 1,75 1,7 0,97 5 3,45 1,7 0,49 4
6 2,55 2,6 1,02 6 5 2,6 0,52 2

7 3 2,9 0,97 7 5,8 2,9 0,50
8 4,5 4,4 0,98 8 8,4 4,4 0,52 0
0 1 2 3 4 5 6
9 5,1 5 0,98 9 10 5 0,50 U(V)
2. KÍSÉRLET Az elektromos ellenállás függése a vezető anyagának természetétől és

méreteitől
∎ változtatható feszültségű tápegység Készítsd el a mellékelt ábra sze
∎ ampermérő, voltmérő rinti áramkört:
∎ különböző anyagú és eltérő méretű vezetők
(réz, alumínium, grafit) Egymás után kapcsold az 1. és a 2. sarkok közé a ren
delkezésedre álló vezetőket:
61
a) az azonos anyagú és azonos keresztmetszetű, de különböző hosszúságú vezetőket;
b) az azonos anyagú és azonos hosszúságú, de eltérő keresztmetszetű vezetőket;
c) az azonos keresztmetszetű és azonos hosszúságú, de eltérő anyagú vezetőket.
Kapcsolj ugyanakkora feszültséget mindenik vezetőre, és mérd az áramerősséget.
Minden egyes esetben jegyezd be az ampermérő és a voltmérő által mutatott értékeket a kísérlet adattáblá
zatába.
Számítsd ki az R = U/I arányt minden egyes esetre.
KÖVETKEZTETÉS
Kísérletileg megállapítható tehát, hogy egy ohmikus vezető R elektromos ellenállása egyenesen arányos
a vezető l hosszával, és fordítottan arányos a keresztmetszete S területével.
l
A vezető elektromos ellenállásának az anyagától és méreteitől való függését az: R = ρ összefüggés
s
adja meg, ahol ρ a vezető anyag fajlagos ellenállása: [ρ]SI = 1 Ω · m.
A vezető anyag fajlagos ellenállása csak annak az anyagnak a természetétől függ, amelyből készült az
ellenállás. A vezetők fajlagos ellenállása a 10–8÷10–5 Ωm intervallumban van, a félvezetőké 10–5÷107 Ωm, míg
a szigetelőké 108÷1020 Ωm közötti.
Az elektromos áram hőhatása az elektromos áram által átjárt veze

tők felmelegedésében nyilvánul meg. MEGJEGYZÉSEK:
Kísérletileg megállapították, hogy a fajlagos ellenállás függ a vezető – a vezetők – fémek – elektro
hőmérsékletétől: mos ellenállása nő, amikor
ρ = ρ0 (1 + αt) a hőmérséklet emelkedik;
– Egyes anyagok elektromos
ahol: – ρ0 az anyag fajlagos ellenállása a viszonyított hőmérsékleten, ellenállása, mint a nemfé
ami elvileg 0 ᵒC vagy a szobahőmérséklet; mek (grafit, germánium,
– ρ az anyag fajlagos ellenállása, ha a hőmérséklet t; szilícium) csökken, ha a
– α a fajlagos ellenállás termikus együtthatója, [α]SI = fok–1. hőmérséklet emelkedik.
A vezető elektromos ellenállása is egy hasonló összefüggés szerint Ezeket félvezetőknek ne
függ a hőmérséklettől: vezzük.
R = R0 (1 + αt)
Az elektromos ellenállások közvetlen mérésére a gyakorlatban analóg (mutatós), vagy digitális (szám
kijelzéses) ohmmérőket használnak.
A digitálisak ellenállásmérő lehetőséggel is rendelkező multiméterek részei. Ezeknek az eszközöknek a
többsége nagyon nagy értékektől – 100 MΩ-nál nagyobbaktól – nagyon kicsikig, valamint 0 és 1 Ω között
nagyon pontosan mér. Nagyon sok multiméternek van automatikus méréstartomány választási funkciója is.
Egyes digitális multimétereknek van áramkör-folytonosság ellenőrző funkciója. Ezeknek van egy rezgés
keltőjük, amelyik hanggal jelzi, ha folytonos az áramkör. Ha az áramkör megszakad, és a multiméter kap
csolója ON állásban van, akkor a műszer
nem bocsát ki semmilyen hangot. A digitá
lis multiméter használható: kap csolók
zárása, biztosítékok, elektromos csatlako
zások, vezetékek és más áramköri részek
ellenőrzésére.
62
3. KÍSÉRLET Az elektromos ellenállás mérése digitális ohmmérővel

∎ különböző értékű Kapcsold be a multimétert. Válaszd ki az ellenállásmérő funkciót és a megkö
ellenállások zelítő méréstartományt, amelyről úgy gondolod, hogy ott kell mérned – álta
∎ digitális ohmmérő lában egy nagy méréstartományt választanak –, hogy megelőzzék a műszer
vagy multiméter esetleges meghibásodását.
A műszer vezetékeinek csúcsait érintsd a mérendő ellenállások sarkaihoz.
Módosítsd a mérőműszer méréstartományát, hogy a műszer megfelelő ér
Figyelmeztetés! téktartományán mérj.
Sose próbáljatok az
elektromos hálózattal
táplált áramkörökön el
lenállást mérni! Fennáll
annak az esélye, hogy
tönkre megy az ohm
mérő, és téged is áram
ütés érhet!!!
MEGJEGYZÉS: Ha nincsenek ellenállásaid, akkor használhatsz ceruzabél grafitot.
KÍVÁNCSIAKNAK
A te tested elektromos vezető. Megmérheted az elektromos ellenállá
sát, ha a műszert a legnagyobb méréstartományra állítod, majd a huza
lainak szabad végeit a két kezed ujjai közé szorítod. Ez az oka annak,
hogy miért NEM szabad kézzel hozzáérni a vezetékek végeihez akkor,
amikor 100 000 Ω-nál nagyobb ellenállást mértek, azért mert az
befolyásolná a leolvasott értékek pontosságát.
Az elektromos ellenállás az a fizikai mennyiség, amely azt a módot jellemzi, ahogyan egy vezető akadá
lyozza az elektromos áram áthaladását, oka a szabad elektronok és a fém kristályrácsának pozitív ionjai közötti
ütközések. A vezetőre kapcsolt feszültség és a benne létrejövő áram erősség arányát méri, ami állandó.
2.2.6. Ohm törvénye

Milyen összefüggés van az ellenállásra kapcsolt feszültség és a benne
létrejövő áramerősség között?
Az egyszerű áramköröknél tanul

mányozott ellenállásokkal kapott kí
sérleti eredmények szerint, a bennük
létrejött áram erőssége egyenesen ará
nyos az alkalmazott feszültséggel.
63
U
Az R ellenállást tartalmazó áramköri részre felfedeztük, hogy I = vagy U = R · I, ami kísérletileg iga
R
zolja a Georg Simon Ohmról elnevezett törvényt:
Az egyszerű áramkör egy részében létrejött I áramerősség egyenesen arányos az arra a részre
kapcsolt U feszültséggel, az arányossági tényező az illető áramköri rész R elektromos ellenállásának
az inverze.
Ha alkalmazzuk Ohm törvényét az áramforrást tartalma
MEGJEGYZÉS: Ez Ohm törvénye az zó, r ellenállású* áramköri részre, akkor ezt kapjuk:
egyszerű áramkör egy részére. u = r · I.
Figyelembe véve a korábban kapott U = R · I összefüggést, összeadva tagonként az előző két egyenletet,
E
következik, hogy: u + U = (r + R) · I, vagyis E = (r + R) · I vagy I =
, ami az egyszerű áramkörre vonat
r+R
kozó matematikai leírása Ohm törvényének a teljes áramkörre.
Az egyszerű áramkörben létrejött elektromos áram I erőssége egyenesen arányos az áramforrás
E elektromotoros feszültségével, az arányossági tényező pedig az áramkör teljes ellenállásának az
inverze.
ALKALMAZÁS
Amikor egy egyszerű elektromos áramkörbe iktatnak egy R1 = 10 Ω ellenállású ellenállást, akkor az
áramerősség I1 = 3 A lesz, és amikor azt az ellenállást egy másik, R2 = 20 Ω ellenállásúval helyettesítik,
akkor az áramerősség I2 = 1,6 A lesz. Számítsd ki az áramforrás r belső ellenállását.
E E
Ohm teljes áramkörre vonatkozó törvényéből azt kapjuk, hogy: I1 = ,I = .
r + R1 2 r + R2
I1 r + R 2 I r –I r
Elosztva tagonként a két egyenletet: = amiből következik, hogy: r = 1 1 2 2 , r ≈ 1,43 Ω.
I2 r + R 1 I2 – I 1
Mi történik akkor, amikor egy egyszerű áramkörben a külső áramkör elektromos ellenállása nagyon kicsi,
és értéke megközelíti a nullát?
Milyen jelenségek fordulhatnak elő, ha véletlenül érintkezik az elem sarkaihoz csatlakozó két vezeték?
Ebben az esetben rövidzárlat jön létre. Ez azt jelenti, hogy az

elem sarkai – gyakorlatilag – elhanyagolható ellenállású (R = 0)
vezetékkel vannak összekötve.
Az egyszerű áramkör Ohm törvénye szerint, ebben az esetben Áram nélkül
ezt kapjuk: IRZ = E , ahol IRZ a rövidzárlati áram erőssége. ELEM

r
MEGJEGYZÉS: Ebben az esetben az IRZ áramerősség nagyobb,

mint amikor a külső áramkör elektromos ellenállásának jelen Rövidzárlat
tős értékei vannak; IRZ> I.
A rövidzárlatot el kell kerülni, mivel a megnövekedett áramerősség miatt felmelegednek a vezetékek, ami
hirtelen túlmelegedést idézhet elő, akár tüzet is okozhat. Erről a helyzetről később többet tudtok meg.
* Az áramforrásoknak is van bizonyos belső elektromos ellenállásuk, amit rendszerint r-rel jelölnek. Egyes esetekben ez az
ellenállás elhanyagolható.
64
2.2.7. Az ellenállások kapcsolása

Mi történik, amikor több ellenállást sorba kapcsolunk?
Ebben az esetben, az áramforrás U kapocsfeszültsége egyenlő a három

ellenálláson mérhető U1, U2 és U3 feszültségek összegével.
U = U1 + U2 + U3.
Alkalmazva Ohm törvényét mindenik ellenállásra: U = IR1 + IR2 + IR3.
De U = I · RS, amiből következik, hogy az R1, R2 és R3 ellenállások elektromos
ellenállásaival egyenértékű RS eredő ellenállást az: RS = R1 + R2 + R3 össze
függés adja meg.
JEGYEZD MEG
Több – sorba kapcsolt – ellenállás elektromos ellenállása egyenlő azok
ellenállásainak az összegével.
Mi történik, amikor több ellenállást párhuzamosan kapcsolunk?
Párhuzamos kapcsolás esetén a három ellenállás együttes hatása kisebb

lesz, mint az egyes ellenállásoké egyenként, mivel egy új ellenállás párhuza
mosan kapcsolása, egy új utat nyit az áram számára. A párhuzamos kap
csolás eredő ellenállását a következő összefüggés adja meg:
1 1 1 1
= + + .
RP R1 R2 R3
JEGYEZD MEG
A párhuzamos ellenállás inverze a párhuzamosan kapcsolt egyes ellenállások inverzeinek az összege.
ALKALMAZÁS
Számítsd ki a mellékelt ábrákon szereplő ellenállás-kap
csolások egyenértékű ellenállását, tudva, hogy az elektromos a
ellenállások értékei: R1 = 3 Ω, R2 = 4 Ω.
a Az első esetben az ellenállások sorba vannak kapcsolva:
RAB = R1 + R2, RAB = 7 Ω. b
b A második esetben az ellenállások párhuzamosan van
nak kapcsolva.:
1 1 1 R1 R2 c
= + ; RCD = .
RCD R1 R2 R1 + R2
Amiből következik, hogy RCD = 12/7 Ω.
c A harmadik esetben ez a két kapcsolás sorba van kapcsolva, RAB és RCD: RMN = RAB + RCD.
Amiből következik, hogy RMN = 61/7 Ω.
Azért használunk ellenálláskapcsolásokat, hogy olyan ellenállásértékeket kapjunk, amilyennel nem rendelke
zünk. Sorba kapcsolással nagyobb értékeket, míg párhuzamos kapcsolással kisebb értékeket kapunk, mint a hasz
nált ellenállások elektromos ellenállásai.
65
2.2.8. Kiterjesztés: Kirchhoff törvényei
Ha tudjuk, hogy milyen összefüggések vannak az alkalmazott feszültségek és az elektromos ellenállások

között, akkor hogyan tudnánk kiszámítani az alábbi ábrán szereplő áramkör ellenállásaiban létrejövő áramerőssé
geket? Még érvényes Ohm törvénye erre az áramkörre?
A Az elektromos áramkörök rendszerint bonyolultak, egy vagy több áram
I1 I2 I3 forrást, több különféle módon kapcsolt fogyasztót tartalmaznak, így alkotva
R1 R2 R3 elektromos hálózatokat. Egy elektromos hálózatban a következő
mennyiségek fordulnak elő: az áramforrások elektromotoros feszültségei,
az áramköri ágak ellenállásai és az azokban létrejövő áramerősségek.
E1 E2 E3 A bemutatott áramkörnek elágazásai vannak, ezért elektromos hálózat
a neve. Az elektromos hálózatok részei:
B
– hálózati csomópont – az a hely, ahol a hálózat legalább három vezeté
ke – ága – érintkezik: A, B;
– áramköri ág – két egymást követő csomópont közötti bármilyen veze
tő rész: AR1E1B; AR2E2B; AR3E3B;
– áramköri hurok – áramköri ágakból (oldalakból) létrejövő zárt kör
vonal (a kezdő és végpontja azonos): AR1E1BE2R2A; AR3E3BE2R2A.
Ha ismertek a fogyasztók elektromos ellenállásainak és az áramforrá
Gustav Robert Kirchhoff soknak az e.m.f.-einek az értékei, akkor az egyenáramú elektromos hálóza
(1824–1887) német fizikus tok elsődleges problémáját az ágaikban létrejövő áramerősségek
volt. Felfedezte az elágazó kiszámítása jelenti.
elektromos áramkörökre vo
natkozó, a nevét viselő törvé Kirchhoff első törvénye (vagy a csomó-
nyeket. Jelentős hozzájárulá- pontok törvénye) kimondja, hogy egy áram
sai voltak a fizika más terüle
köri csomópontba összefutó áramerősségek
tein is. Kirchhoff törvényei az
elektromos töltések magma- algebrai összege nulla.
radását fejezik ki, áramkörök Megegyezés: az áramköri csomópontba
ben. A bebizonyított törvénye- érkező áramerősségeket pozitívnak, míg a
ket egyenáramú elektromos csomópontból távozó áramerősségeket ne
hálózatokban (áramkörökben) gatívnak tekintik.
alkalmazzák.
Kirchhoff második törvénye az áramköri hurkokra vonatkozik, és kimondja, hogy egy áramköri hurok
ban az elektromotoros feszültségek algebrai összege egyenlő, az abban a hurokban létrejövő feszültségesé
sek, vagyis minden egyes ág áramerőssége és eredő ellenállása szorzatainak az algebrai összegével.
ALKALMAZÁS
Visszatérünk a lecke elején bemutatott áramkörhöz, amelyre ismer A
tek az áramforrások E1, E2, E3 e.m.f.-ei és a fogyasztók R1, R2, R3 elektro I1 I2 I3
mos ellenállásai. R1 R2 R3
A Kirchoff törvényeinek alkalmazásakor kapott egyenletek lehetővé I II
teszik e hálózat I1, I2, I3 áramerősségeinek a kiszámítását.
Ezt a hálózatot a következő lépésekben oldjuk meg: E1 E2 E3
• Azonosítjuk a hálózat csomópontjait: A és B.
B
• Azonosítjuk a hálózat ágait.
66
• Jelöljük az áramerősségeket, és irányításokat választunk azoknak, abban az esetben, ha nincsenek.

• Alkalmazzuk Kirchhoff első törvényét: az A csomópontra: I1 + I2 – I3 = 0
a B csomópontra: –I1 – I2 + I3 = 0
Látható, hogy az egyenletek azonosak. Tehát két csomópontra egyetlen egyenletet kapunk. Általánosít
va elmondható, hogy n csomópontra n – 1 független egyenlet kapható.
• Kiválasztjuk azokat az áramköri hurkokat (az I. és a II. az előző ábrán), amelyekre alkalmazzuk Kir
chhoff II. törvényét.
• Ebben a két hurokban választunk körüljárási irányokat (az ábrázolt nyilak irányításai).
Megegyezés: Az ellenállásokon létrejövő feszültségeséseket pozitívnak tekintjük, ha a választott hu
rok körüljárási iránya megegyezik az elektromos áraméval. Az elektromotoros feszültségeket akkor te
kintjük pozitívnak, ha a hurok körüljárási iránya az áramforráson a (–)-tól a (+) fele halad át.
• Alkalmazzuk Kirchhoff második törvényét
az I. hurokra: E1 – E2 = I1 · R1 – I2 · R2 a II. hurokra: E2 – E3 = I2 · R2 + I3 · R3
A három egyenlet: I1 + I2 – I3 = 0
E 1 – E2 = I1 · R1 – I 2 · R2
E 2 – E3 = I2 · R2 + I 3 · R3
Három egyenletből álló háromismeretlenes – I1, I2 és I3 – egyenletrendszert kapunk, amelybe be tud
juk helyettesíteni az ismert értékeket, hogy kiszámoljuk az áramerősségeket.
A hálózatok esetében nem alkalmazzuk Ohm törvényét a teljes áramkörre. Alkalmazva Kirchhoff törvényeit
egy három egyenletből álló, háromismeretlenes – I1, I2, I3 – egyenletrendszert kapunk, amelybe be tudjuk
helyettesíteni az e.m.f. feszültségek, és az ellenállások értékeit, hogy kiszámítsuk az áramerősségeket.
2.2.9. Az áramforrások kapcsolása

Soros kapcsolás
Több áramforrás sorba kapcsolásakor, az egyik áramforrás negatív sarkát a következő áramforrás po
zitív sarkához kapcsoljuk.
Egy olyan áramkört veszünk, amelyben két egyforma, E elektromotoros feszültségű és r belső ellenállású
elem van sorba kapcsolva, amelyek egy R ohmikus ellenállású fogyasztót táplálnak.
1. KÍSÉRLET Elemek sorba kapcsolása

∎ 2 azonos elem Sorba kapcsolva az elemeket, állíts össze egy
(9 V-os elemeket áramkört az alábbi ábra szerint.
használunk)
E1 E2
∎ vezető huzalok
∎ kapcsoló r1 r2
∎ ampermérő I
∎ voltmérő
R
Kapcsold a voltmérőt az R ellenállás sarkaira, és olvasd le a mutatott értéket.
Majd kapcsold sorba az ampermérőt az R ellenállással, és olvasd le az amper
mérő által mutatott értéket.
67
KÖVETKEZTETÉSEK ALKALMAZÁS
Kísérletileg megállapítható, hogy az áramforrások sor Alkalmazd Kirchhoff II. törvényét, és
ba kapcsolásával az áramkör úgy viselkedik, mintha egy számítsd ki az ellenálláson áthaladó áram
olyan egyenértékű áramforrást tartalmazna, amelynek: erősségét.
– az egyenértékű elektromotoros feszültségük egyenlő Kirchhoff II. törvénye:
az áramforrások e.m.f.-einek összegével: ES = E1 + E2 , 2E
2 · E = I(R + 2 · r), tehát I = .
ha pedig azonosak, akkor: ES = 2·E ; R + 2r
– az egyenértékű belső ellenállás pedig egyenlő az Hasonlítsd össze az ezzel az összefüg
géssel kiszámolt értéket az ampermérő
áramforrások belső ellenállásainak az összegével:
által mérttel. Megegyeznek-e?
rS = r1 + r2 , ha pedig azonosak, akkor: rS = 2·r .
Párhuzamos kapcsolás
Az áramforrások párhuzamos kapcsolásához együtt kapcsolják a
pozitív, és a negatív sarkokat, és a fogyasztót is e sarkok közé kötik.
2. KÍSÉRLET Az elemek párhuzamos kapcsolása
Munkamenet
Szükséges anyagok
Párhuzamosan kapcsolva az eleme
∎ 2 azonos elem ket, állíts össze egy áramkört az alábbi
(9 V-os elemeket ábra szerint:
használunk)
∎ vezető huzalok E I1
∎ kapcsoló r
∎ ampermérő E I2
∎ voltmérő r
R I
Kapcsold a voltmérőt az R ellenállás sarkaira, és olvasd le a mutatott értéket.

Kapcsold az ampermérőt az egyik áramforrást tartalmazó ágba, és olvasd le a mutatott értéket. Utána
kapcsold, és olvasd le az ampermérő mutatta értéket a másik áramforrást tartalmazó ágba, és végül mérd
meg az áramerősséget az ellenállás tartalmazó ágban.
KÖVETKEZTETÉSEK
ALKALMAZÁS
Kísérletileg megállapítható, hogy az azonos elektromos áram
Alkalmazd Kirchhoff máso
források párhuzamos kapcsolásával az áramkör úgy viselkedik,
dik törvényét a bal oldali,
mintha egy olyan egyenértékű áram
egyenértékű áramkörre, és
forrást tartalmazna, amelynek: Ep I számítsd ki az ellenálláson
– az eredő elektromotoros feszültsége: rp áthaladó áram erősségét.
Ep = E
I vagy
– az eredő belső ellenállás: R Hasonlítsd össze az össze
rp = r/2.
függéssel kiszámí
tott értéket
Általánosítás: n azonos, E elektromoto
az ampermérővel mért érték
ros feszültségű és r belső ellenállású, párhuzamosan kapcsolt
kel. Azonosak?
áramforrás eredő elektromotoros feszültsége: Ep = E, míg az ere
dő belső ellenállása: rp = r/n.
68
MINI-LAB
Készíts egyedül elemet citromból
Az elemek az elektronok két különböző fém közötti mozgatásával keltenek ele

ktromos áramot. Az egyik fém a pozitív pólus, a másik pedig a negatív.
A két fém egy réz pénzérme, és egy horganyozott szög vagy irodai gémkapocs
lehet. Szükségünk van még egy oldatra, amelyik vezesse az elektronok mozgását a
két pólus között. Ez az oldat egy citrom leve is lehet.
Válassz egy lédús citromot, nyomd bele egymástól néhány centiméterre a pén
zérmét és a gémkapcsot, hogy létrehozd az elem pólusait/sarkait. Ügyelj, hogy a
citromban ne érjen össze a gémkapocs az érmével, mert ha összeérnek, akkor az
elem nem fog működni, és nem jön létre feszültség a sarkok között.
Csatlakoztass voltmérőt az így létrehozott elem sarkaira, és mérd az általa
előállított feszültséget.
Készíts még egy citromelemet, majd kösd sorba, illetve párhuzamosan őket, és
mérd meg az általuk létrehozott feszültséget és áramerősséget. Igazolja-e ez a kísér
let az egyenértékű elem jellemzőit?
2.2.10. Az elektromos energia és teljesítmény. Joule törvénye

Miért világít a képen lévő égő? Hogyan töltik be szerepüket az elemek az áramkör
ben?
Miért melegednek fel – többé-kevésbé – a vezetékek, amikor elektromos áram
„megy” át rajtuk?
Az elemek – vagy a feszültségforrás – biztosítják az elektromos áram létrejöttét
az áramkörben. Az elektromos áram W energiája – tulajdonképpen – azt az áram
forrás által végzett mechanikai munkát jelenti, amelyet q elektromos töltésnek az
áramkör keresztmetszetén történő átjuttatására Δt idő alatt kell fordítani, tehát:
W=U·q
ahol U az áramforrás sarkai közötti feszültség. Ha a q = I · Δt -t behelyettesítjük, akkor: W = U · I · Δt
lesz.
69
JEGYEZD MEG
• A teljes áramkör által elfogyasztott energia: Wt = E · I · Δt
• A külső áramkör által elfogyasztott energia: Wk = U · I · Δt
• A belső áramkör által elfogyasztott energia: Wb = u · I · Δt
Ha az áramkörben lévő fogyasztó egy R ellenállású ellenállás, akkor James Prescott Joule (1818–
az általa kapott energia hővé alakul: 1889), angol fizikus nagyon jó
U2 kísérletező volt. Az elektromos
Q = U · I · Δt = R · I2 · Δt = · Δt,
R áram hőhatását tanulmányozta,
ami Joule törvényének matematikai kifejezése, az elektromos áram felfedezte azokat a tényezőket,
hőhatásának törvénye, amely kimondja, hogy: amelyek befolyásolják az áram
Az elektromos árammal átjárt vezető által kibocsátott hő egyenesen átjárta vezetőn felszabaduló hőe
arányos a vezető R elektromos ellenállásával, a benne létrejött I elek nergiát. Az ezek közötti kapcsolat
tromos áram négyzetével, és az áram áthaladásának Δt időtartamával. matematikai kifejezése a nevét
viselő törvény.
Q = R · I2 · Δt
Célkitűzésünk, hogy kísérletileg értékeljük, hogy mennyi hőt ad le egy nikkelin vezeték a kaloriméterben
lévő víznek, ha azt áramforrással tápláljuk. Ezért tanulmányozni fogjuk a kaloriméterben levő víz hőmérsé
klete Δθ változásának (növekedésének) függését az I áramerősségtől, a használt vezetékek R elektromos
ellenállásától, és az elektromos áramnak a nikkelin vezetéken történő áthaladása Δt időtartamától.
1. KÍSÉRLET Joule törvényének kísérleti ellenőrzése

∎ stabilizált feszültségű A kaloriméterbe 200 g vizet ön
áramforrás tünk, és megmérjük a hőmérsék
∎ 0–3 A-es ampermérő letét. Belemerítjük a kaloriméter
∎ kaloriméter (megfe fedelére rögzített nikkelin-huzal
lelő hőmérővel és ellenállást az edényben levő vízbe.
keverővel) Az áramkört változtatható fe
∎ víz szültségű áramforrással táplál
∎ nikkelin huzalellenál juk, mérjük az áram áthaladási
lások időtartamát, és követjük a hőmé
∎ csúszó-érintkezős rő által mutatott hőmérsékletet.
reosztát Hogy több ellenállás-értékünk
∎ összekötő huzalok legyen sorba vagy párhuzamo
∎ kapcsoló san kapcsoljuk a nikkelin ellen
állásokat.
A kísérlet során kapott értékeket bevezetjük egy táblázatba.

Utólag grafikusan ábrázoljuk a víz Δθ hőmérséklet-változásának függését az I áramerősségtől, és a hasz
nált nikkelin huzalok R elektromos ellenállásától.
KÖVETKEZTETÉS
Az elektromos áram ellenálláson történő áthaladásakor termelődő hő, egyenesen arányos az áram
áthaladásának időtartamával.
70
Egy R = 20 Ω ellenállás különböző értékű feszültségekkel történő táplálásakor, azonos időtartamokra

(5 min), a következőket kapjuk:
6
Sor R Δθ Δt 6
I (A) ο I2 (A)
sz. (Ω) ( C) (min) 5 5
1 20 0 0 0 4 4
2 20 0,25 0,7 5 0,0625 3 3
3 20 0,5 1,6 5 0,25
2 2
4 20 0,7 3,2 5 0,49
1 1
5 20 0,8 4,1 5 0,64
6 20 0,9 5,2 5 0,81 0 0
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1
I (A) I2 (A)
KÖVETKEZTETÉS
Az elektromos áram ellenálláson történő áthaladásakor felszabaduló hő, egyenesen arányos az
áramerősség négyzetével.
Amikor az I = 1 A erősségű elektromos áram azonos időtartamokig (5 min), de más-más elektromos el
lenállású nikkelin-darabokat jár át:
Sor R I Δθ Δt
sz. (Ω) (A) (οC) (min)
KÖVETKEZTETÉS
1 0 0 0 Az elektromos áram ellenál
2 5 1 1 5
láson történő áthaladásakor
3 10 1 1,8 5
4 15 1 3,7 5
felszabaduló hő, egyenesen
5 20 1 5,2 5 arányos az R elektromos el
6 40 1 9,8 5 lenállás értékével.
JEGYEZD MEG
ALKALMAZÁS
Ha az egyszerű áramkör egyes áramköri részei által elfogyasztott ener
Azonosítsd azokat a leg giát megadó összefüggésekbe behelyettesítjük Ohm törvényéből az
fontosabb hibaforrásokat, áram erősségét, akkor ezt kapjuk:
amelyek befolyásolják ezt a
kísérletet, és javasolj megol R · E2 r · E2 E2
Wk = · Δt Wb = · Δt Wt = · Δt
dásokat a csökkentésükre. (R + r)2 (R + r)2 (R + r)
Figyelembe véve a teljesítmény meghatározását, egy

fogyasztó elektromos teljesítményét a következő össze MEGHATÁROZÁS: 1 Watt a teljesítménye an
függés fejezi ki: nak a fogyasztónak, amely 1 Joule elektromos
W energiát fogyaszt 1 másodperc alatt.
P=
Δt
Az elektromos teljesítmény mértékegysége SI-ben:
[P]SI =1 J/s =1 W
MEGJEGYZÉSEK:
Az elektromos energia mindennapi mérésekor egy nagyobb,
kilowattórának nevezett mértékegységet használunk:
1 kWh = 103 W · 3600 s = 3,6 · 106 J
Az elektromos teljesítmény közvetlen mérésére szolgáló mérőműszert wattmérőnek nevezzük.
71
JEGYEZD MEG A FIZIKA TÖRTÉNETÉBŐL
Figyelembe véve az elfogyasztott három féle energia
Az izzólámpát egy
kifejezéseit a különféle áramköri részeken, a bemu
szerre ketten találták fel,
tatott egyszerű áramkörre a teljesítmények:
1879-ben: Thomas Alva
E2 r · E2 Edison, az Amerikai
Pt = E · I = Pb = u · I =
(R + r) (R + r)2 Egyesült Államokban, és
Az áramforrás külső áramkörnek nyújtott teljesít Sir Joseph Wilson Swan,
ményét is befolyásolja az R külső ellenállás értéke Angliában, aki angol ve
gyész volt, és az első
R · E2 fénykibocsátó elektromos lámpát készítette,
Pk = U · I =
(R + r) de nem tudta megőrizni benne a vákuumot,
ezért az izzószála hamar elégett. Thomas
KÍVÁNCSIAKNAK Edison volt az, aki nagy elektromos
ellenállású, vékony grafit szálat alkalmazott,
• Az izzólámpa tökéletesítéséhez több mint 20 tu amely 40 órát világított egyfolytában. Na
dós járult hozzá. gyon jelentős döntés volt az oxigén kizárása
• A Sinaia-i kastélynak felavatása első évétől (1883) az üvegbúrából, mert ez a gáz segítette elő az
volt elektromos árama. izzószál lángra lob banását, ami miatt az
• 1900-ban körülbelül egy millió ember lakásában izzólámpa rövid idővel az áramforrásra kap
volt elektromos világítás. csolás után tönkrement.
A továbbiakban megmérjük egy elektromos égő teljesítményét, amelyet változtatható feszültségű áram
forrásról táplálunk.
2. KÍSÉRLET Egy elektromos égő teljesítményének meghatározása
Szükséges anyagok Munkamenet – +
∎ zseblámpa égő Összeállítjuk az itt ábrázolt áramkört:

∎ változtatható feszültségű Az áramforrás gombjával módosítjuk az égőre kapcsolt
tápegység feszültséget; Bevezetjük az ampermérő és a voltmérő A
∎ vezető huzalok mutatta értékeket az alábbihoz hasonló táblázatba. V
∎ kapcsoló A P = U · I összefüggéssel kiszámítjuk az égő teljesít
∎ ampermérő ményét.
∎ voltmérő KÖVETKEZTETÉSEK
Sorsz. I (A) U (V) P = U · I (W)
1 0 0 0 Az égő teljesítménye nő, ami
2 0,2 0,9 0,18
kor a sarkaira kapcsolt fe
3 0,3 1,67 0,50
4 0,4 2,5 1,00 szültség nő.
5 0,5 3,2 1,60 Az égő erősebben világít,
6 0,6 4,37 2,62 amikor nagyobb a teljesítmé
7 0,7 5,54 3,88 nye.
Az égő azért világíthat, mert amikor az izzószálán elektro

mos áram halad át, akkor izzásig hevül.
Amikor áram „járja” át a vezetékeket, akkor azok – többé-
kevésbé – fölmelegednek, mert ellenállást fejtenek ki az
elektronoknak az áramkörön történő „átfolyásával” szemben.
72
2.2.11. Kiterjesztés: Az elektromos áram kémiai hatása. Az elektrolízis

Amikor egy égőt tartalmazó áramkört desztillált ví
zen keresztül zárunk, akkor az égő nem világít. Ha a
vízbe néhány csepp savat vagy bázist, esetleg kevés
konyhasót teszünk, akkor az égő világíthat.
Savas, bázikus vagy sóoldatban hogyan jön létre

elektromos áram?
A folyékony halmazállapotú, az elektromos áramot

vezető anyagokat elektrolitoknak nevezzük.
Amikor ionos anyagot vízbe teszünk, akkor az elektrolitikus disszociációnak nevezett jelenség játszódik
le: pozitív ionokra és negatív ionokra válik szét. Ha ilyen oldatba egy elektromos áramör két elektródáját he
lyezzük, akkor az ionok mozgása a katód, illetve az anód felé irányul. Ezt a jelenséget az elektromos áram
kémiai/vegyi hatásának nevezzük. A folyadékokban létrejövő elektromos áramot ionos áramnak nevezzük.
1. KÍSÉRLET A nátrium-klorid oldat elektrolízise

∎ stabilizált Berzelius-pohárban készítse
feszültségű tek NaCl oldatot, tegyétek az
áramforrás elektródákat az oldatba, és az
∎ ampermérő így létrejött elektrolizálót kap
∎ Berzelius-pohár csoljátok az áramforrásra.
∎ NaCl desztillált Figyeljétek meg, hogy mi tör
vizes oldata ténik a két elektródán.
∎ Két réz elek-
tróda, tartón KÖVETKEZTETÉSEK
∎ összekötő
huzalok Nátrium-klorid esetében a Na+ ionok a katód felé, míg a Cl– ionok az anód felé
vándorolnak.
Az anódon sárgás-zöldes gáz – klór – fejlődése észlelhető, míg a katódon hid
rogén szabadul fel, a Na+ ionokkal ott létrejövő kémiai reakció következté
ben.
JEGYEZD MEG
Az elektrolízis az a jelen Az elektrolitikus
ség, amelynek során egy oldatokban két fajta
elektrolitikus oldat pozitív töltéshordozó van –
és negatív ionjai a két pozitív- és negatív ionok
elektróda fele irányítód –, amelyek rendezetten
nak, és azokon semlegesí mozoghatnak azon ele
tődve atomokká alakulnak. ktródák fe lé, amelyek
A fémek mindig a katódra közé elektromos feszült
rakódnak le. séget kapcsolnak.
73
2.2.12. Kiterjesztés: A teljesítmény átadása egyszerű egyenáramú
elektromos áramkörben
Milyen tényezők befolyásolják az áramforrás teljesítményé

nek átadását a külső, egyszerű áramkörnek?
Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, egy kísérlet

eredményeit fogjuk használni, amelynek során egy E e.m.f.-ű,
r belső ellenállású elemből, és egy változtatható R ellenállás
ból álló egyszerű áramkörben mérjük az I áramerősségnek,
és az ellenállás sarkaira kapcsolt U feszültségnek a változását.
A kísérlethez használt összeállítás a képen látható.
1. KÍSÉRLET Az áramforrás fogyasztónak átadott teljesítményének

tanulmányozása egyszerű áramkörben
∎ változtatható értékű Elkészítettük a mellékelt ábra szerinti áram A
ellenállás kört.
∎ 4,5 V feszültségű, Módosítottuk, és mértük az R ellenállás érté R
r = 3 Ω belső keit; mértük az ellenállásra kapcsolt U feszült V
ellenállású elem séget, és a benne létrejött áram I erősségét. E, r
∎ összekötő huzalok Leolvastuk, amit az ampermérő és a voltmé
∎ ampermérő rő mutatott, majd a P = U · I összefüggéssel kiszámoltuk az égő teljesítmé
∎ voltmérő nyét.
∎ digitális ohmmérő Az R ellenállás értékének függvényében, utólag ábrázoltuk grafikusan az
ellenállás által elfogyasztott teljesítményt.
KÖVETKEZTETÉS
Ha ismerjük egy elektromos áramkörben az E e.m.f.-et és az áramforrás r belső ellenállásának az érté
két, akkor a fogyasztó R ellenállása változásának függvényében, ábrázolhatjuk grafikusan a külső áram
körnek átadott teljesítményt:
r=3Ω
74
MEGJEGYZÉS: Az áramforrás által a külső JEGYEZD MEG

áram körnek átadott teljesítmény egyetlen Ha az áramforrás által, a külső áramkörnek
esetben maximális: akkor, amikor a külső átadott teljesítménye képletébe
áramkör R ellenállása egyenlő a használt R · E2
áramforrás r belső ellenállásával. Pk =
Minden más esetben az áramforrás által, a kül (R + r)2
ső áramkörnek átadott teljesítményének az behelyettesítjük az R = r értéket, akkor a kapott
értéke, a külső áramkör két eltérő értékű R el összefüggés: E2
lenállására azonos. Pmax =
4r
Egy elektromos áramkör esetében a teljesítmény optimális – legkedvezőbb – átadásnak az a feltétele, hogy
a külső áramkör R ellenállása egyenlő legyen a használt áramforrás r belső ellenállásával.
Megoldott feladatok
1 A
ndrás figyeli a mellékelt ábrán levő műszert, (amely sorba van kapcsolva a la 68
boratóriumban összeállított kapcsolás égőjével) és megpróbálja meghatározni:

a) mit mér ez a műszer, és milyen értéke van a mért mennyiségnek? 0 100
b) Hány elektron halad át egy másodperc alatt az égőn? Ismert az elektron

elektromos töltésének a modulusza: e = 1,6 · 10–19 C.
1A
Megoldás:
a) A mérőműszer egy ampermérő. A skálájának 100 beosztása van, amelyek megfelelnek a vele mérhe
tő legnagyobb Imax = 1 A, erősségű áram erősségének. Így egy beosztásnak egy Amper század része
felel meg. Az ampermérő által mutatott 68 beosztás az áramerősséget jelöli:
I = 1 · 68 A = 0,68 A = 680 mA.
100 q N·e
b) Figyelembe véve az áramerősség meghatározását: I = = , ahol q = N · e az az elektromos
Δt Δt
töltésmennyiség, amely Δt idő alatt halad át az áramkör keresztmetszetén, meg tudjuk határozni az
elektronok számát: N = I · Δt = 85 · 1017.
e
2 A mellékelt grafikon az áramerősségnek az eltelt idő szerinti változását mu I (A)
tatja, az áramkör egy részén. 0,2
a) Δt = 4 s alatt mekkora töltésmennyiség halad át az áramkör keresztmetszetén?
b) Mekkora a mechanikai munkavégzés ennek a töltésmennyiségnek az áramkör x
két pontja közötti szállításakor, ha az elektromos feszültség értéke U = 16 V?
c) Ha az áram I = 200 mA erősségének értéke állandó, akkor mekkora az α
elektromos ellenállása annak az áramköri résznek, amelyen a feszültségesés U? 0 4 8 t (s)
Megoldás:
a) A grafikon dőlésszögét kifejezhetjük, mint a grafikon – a ferde egyenes – és – a vízszintes időtengely
– által bezárt szög tangensét: tgα = 0,2 = x – 0 , és kiszámítjuk az áramerősséget a t = 4 s pillanatban:
8 4–0
x = 0,2 · 4 = 0,1 A.
8
I. módszer: Az áramkör keresztmetszetén Δt = 4 s időtartam alatt áthaladó elektromos töltésmeny-
nyiség számszerűen egyenlő az időtartamnak megfelelő, az áramerősség grafikonja alatti területtel. Itt
láthatunk egy derékszögű háromszöget, amelynek egyik befogója 4 s-al, míg a másik 0,1 A-el egyenlő.
75
Δq = 4 · 0,1 = 0,2 C
II. módszer: 2
Δq
Az áramerősség átlagos értéke: Iá = , ahol Δq az az elektromos töltés, amely Δt = t2 – t1 idő alatt átha
Δt
lad az áramkör keresztmetszetén. Az áramerősség növekedése lineáris, ezért Iá = a t1, illetve t2 időpilla
natok áramerősségeinek számtani középarányosa. Δt = 4 s-ra Iá = 0 + 0,1 = 0,05 A, ezért
2
Δq = Iá · Δt = 0,05 A · 4 s = 0,2 C vagy, egyszerűbben: Δq = 0,2 C.
b) L = q · U = 0,2 C · 16 V = 3,2 J.
U 16 V
c) Az ellenállás meghatározása értelmében: R = = = 80 Ω.
I 0,2 A
3 Az (1) és a (2) egyenesek a vezető keresztmetszetén, az idő függvényében átha
ladó töltésmennyiségek változását ábrázolják egy áramkörben, ha: I1 = állandó,
illetve I2 = állandó.
a) Az áramerősségek közül melyik a nagyobb?
b) Számítsátok ki I1-et és az I2-t, ha: q1 = 75 C; q2 = 50 C; t = 0,5 s.
c) Mit jellemeznek az (1) és (2) egyenesek dőlésszögei (tgα, ahol α az egyenes
és az időtengely közötti szög)?
Megoldás:
Δq
a) I = . Mindenik áramerősséget annak a töltésmennyiségnek a függ q (C)
Δt (1)
vényében fejezzük ki, amely ugyanazon időtartam alatt halad át az áram
Δq q – 0 q1 Δq q q1
kör keresztmetszetén: I1 = 1 = 1 = ; I2 = 2 = 2 . (2)
Δt t–0 t Δt t q2
Mivel a grafikon szerint q1 > q2, következik, hogy: I1 > I2.
q 75 C q 50 C
b) Mivel a) szerint: I1 = 1 = = 150 A, és I2 = 2 = = 100 A, az a) 0 t (s)
t 0,5 s t 0,5 s
pont következtetése igazolt.
c) A grafikonból látszik, hogy az (1) és (2) egyenesek dőlésszögei az I1 és I2 áramerősségeket ábrá-
zolják: tgα1 = q1 = I1 és tgα2 = q2 = I2.
t t
gy elem, amelynek elektromotoros feszültsége E = 12 V és belső ellenállása r = 0,75 Ω egy párhuzamos
4 E
ellenállás-kapcsolást táplál, amelyben R1 = 3 Ω és R2 = 9 Ω. E, r
a) Milyen értékeket fognak mutatni az áramkörbe iktatott ideális mérőmű
szerek? I1 R1
A
b) Milyen értékei vannak az R1, illetve R2 ellenállásokon áthaladó I1 és I2
áramerősségeknek? I
V
c) Mi történik, ha az ideális voltmérőt* egy ideális ampermérővel** helyet
tesítjük, és mit fog mutatni ez a műszer? I2 R2
Megoldás:
a) Kiszámítva az Rp egyenértékű ellenállást, a lehető legegyszerűbbre alakítjuk az áramkört:
1 = 1 + 1 ; behelyettesítve a számértékeket 1 = 1 + 1 = 4 és R = 2,25 Ω-t kapunk.
p
RP R1 R2 RP 3 Ω 9 Ω 9 Ω
* Az ideális voltmérőnek nagyon nagy elektromos ellenállása van; így az azt átjáró elektromos áram elhanyagolható erősségű, ezért
nem befolyásolja az áramerősséget abban az áramköri részben, ahova csatlakoztatva van.
** Az ideális ampermérőnek elhanyagolható elektromos ellenállása van azért, hogy ne módosítsa az áramerősség értékét abban az
áramköri részben, ahova csatlakoztatva van.
76
Az a mpermérő az egyszerű áramkörben (az eredeti áramkör fő ágában) létrejövő áramerősséget mu
tatja, amelyet az egyszerű áramkörre vonatkozó Ohm törvény alkalmazásával határozzuk meg:
E
I= .
R+r
12 V
Ebben az esetben: R = Rp , tehát I = = 4 A.
2,25 Ω + 0,75 Ω
A voltmérő a külső áramkör sarkain mért feszültséget mutatja: U = Rp · I = 2,25 Ω · 4 A = 9 V.
b) Mivel a feszültség a párhuzamosan kapcsolt ellenállások sarkai között ugyanakkora, ezt a feszültsé
U 9V U 9V
get kétféleképpen fejezhetjük ki: U = R1 · I1 => I1 = = = 3 A; U = R2 · I2 => I2 = = = 1 A.
R1 3 Ω R2 9 Ω
c) Az ideális ampermérőnek az ellenállása nulla. Voltmérő helyére kapcsolva, az ampermérő rövidre
zárja az ellenállás-kapcsolást. Ez azt jelenti, hogy a két ellenálláson ezért nem halad át áram, és az
ampermérő azt az áramot mutatja, amelyet akkor kapunk, ha R = 0:
E 12 V 4
ISC = = = 12 · = 16 A. I1 E, r R1
r 0,75 Ω 3
E2, r2
5 I smerve az áramforrások elektromotoros feszültségeit és az ellenálláso
kat, határozzátok meg az ábrán látható hálózat ágaiban az áramerőssé I2 R2
geket. Számszerű alkalmazás: E1 = 40 V, E2 = 8 V, E3 = 23 V, r1 = r2 = r3 = 1 Ω, A B
R1 = 10 Ω, R2 = 5 Ω.
I3
Megoldás:
E3, r3
Ezt a feladatot Kirchhoff törvényeit alkalmazva oldjuk meg.
Kirchhoff I. törvényét, ennek a hálózatnak két csomópontja közül, csak az egyikre írjuk fel. Legyen ez az
A csomópont: I1 + I3 = I2 (1)
A II. törvényt, a három áramköri hurok közül, csak kettőre írjuk fel úgy, hogy az (1)-es összefüggéssel
együtt három egyenletünk legyen a három ismeretlenre: I1, I2, I3.
Az előjelekre vonatkozó megegyezést alkalmazva: E1 – E2 = I1 · (r1 + r2 + R1) + I2 · R2 (2)
E 3 = I 2 · R 2 + I 3 · r3 (3)
Az (1), (2) és (3) egyenletekből álló rendszer megoldása érdekében kivonjuk a (2). egyenletből a (3)-at:
E1 – E2 – E3 = I1 · (r1 + r2 + R1) – I3 · R3
Kifejezzük az I3-at, majd az I2-t I1 függvényében:
I · (r1 + r2 + R1) + E3 + E2 – E1 E – E – I · (r1 + r2 + R1)
I3 = 1 és I2 = 1 2 1
r3 r3
Ezeket behelyettesítve az (1) összefüggésbe, egy egyismeretlenes egyenletet kapunk, amelyből I1:
(r3 + R2)(E1– E2) – E3 · R2
I1 =
R2(r1 + r2 + r3 + R1) + r3(r1 + r2 + R1)
Kirchhoff egyenleteinek felírása után azonnal behelyettesíthetők az értékek.
Az áramerősségek értékei végül: I1 = 1 A, I2 = 4 A és I3 = 3 A lesznek.
1. Ilonka, a padjában ülve olvasta le a laboratóriumban, a szomszéd
A2
12A
A1 A3
padon lévő áramkör mutatós, analóg mérőműszerei által mutatott
értékeket. Milyen mérési hibák lehetnek a kísérlet eredményében, és 2A
ez hogyan kerülhető el?

2. Mit mutatnak a mellékelt ábra ampermérői?
9A
77
3. Két egyforma hosszúságú, ugyanolyan anyagból készült huzalból az egyik vastagabb, a másik véko
nyabb, mindegyik egy áramkörbe van kapcsolva és ugyanannyi ideig, ugyanolyan erősségű áram halad
át rajtuk. A vékonyabb huzal sokkal jobban felmelegszik. Magyarázd meg, hogy miért?
4. Hogyan változik egy vezető huzal elektromos ellenállása, ha a hosszát háromszorosára növeljük?
5. Milyen értéke kell legyen egy elektromos huzal S keresztmetszetének, ha annak hossza megfeleződik,
ahhoz hogy az elektromos ellenállása ne változzon?
6. Milyen esetben kapunk maximális erősségű áramot egy egyszerű áramkörben? Hát maximális külső
feszültséget?
II Válasszátok ki a helyes válasznak megfelelő betűt.

U U E
1. Így írjuk fel Ohm törvényét az egyszerű áramkörre: a) R = ; b) I = ; c) I = ; d) U = R · I.
I R (R + r)
2. 1 kWh a következőt jelenti: a) 1000 W teljesítményt egy óra alatt; b) 1000 J energiát; c) 3600 J/h tel
jesítményt; d) 3600 kJ energiát.
3. Egy egyszerű egyenáramú áramkörben az elektronok mozgása: a) az elektromos áram megegyezés
szerinti irányítású; b) az áramforrásban a plusztól a mínusz fele tart; c) az áramforrásban a mínusztól
a plusz fele tart; d) hol erre, hol arra tart.
III Határozzátok meg az alábbi kijelentések igazságértékét:

1. A kapocsfeszültség mindig egyenlő az E elektromotoros feszültséggel. I/H
2. Egy elektrolitikus oldatban az elektromos áram a vezetési elektronok rendezett mozgását
jelenti. I/H
3. Egy elektromos melegítő működése az elektromos áram hőhatásán alapszik. I/H
4. Egy fémvezető elektromos ellenállása nem függ a hőmérséklettől. I/H
5. Egy elektromos áramkörben a fogyasztók csak sorba és párhuzamosan kapcsolhatók. I/H
6. Az áramforrás pozitív sarka vonzza a vezetési elektronokat. I/H
7. A rövidzárlati áramerősség a lehető legkisebb az egyszerű áramkörben. I/H

1. Egy elem … feszültsége azt az elem által elvégzett mechanikai munkát jelenti, amely az egységnyi
elektromos … végig viszi a teljes … .
2. Az áramforrás sarkaira kapcsolt ideális … az elektromos … -et mutatja, ha az áramkör … és az
áramforrás kapocsfeszültségét, ha az áramkör … .
3. Az elektromos … akkor áramlanak egy … , ha annak két vége között létezik egy elektromos …
különbség, amit … feszültségnek is neveznek.
4. Minden elektromos … összetételében vannak: … , oldalak (vagy … ) és áramköri … .
5. Egy … hurokban az elektromotoros … algebrai összege egyenlő az … és elektromos … szor
zatainak, az illető hurok minden ágára vonatkozó … … .
6. Egy áramkör bármelyik … -kapcsolása behelyettesíthető egyetlen ellenállással, anélkül hogy meg
változna a kapcsolása sarkai között a … vagy az áram … az áramkörben.

1. Egy feszültségforrásnak az elektromotoros feszültsége E = 20 V, a belső ellenállása pedig r = 1 Ω.
a) Milyen erősségű áram halad át egy Ré = 9 Ω ellenállású égőn?
b) Az égőt egy ideális ampermérőre cserélik. Ebben az esetben mekkora az áramerősség?
78
E, r
E, r
A
c) Az ampermérő helyére egy ideális voltmérőt E, r E, r E, r
iktatnak. Milyen erősségű az elektromos áram?
Határozzátok meg az áramforrás kapocsfeszültségét
az a), b), c) esetekben. A V
a) b) c)
E, r E, r
2. Boróka csoportja a labora K zárva zárva zárva zárva nyitva nyitva nyitva nyitva E, r
1
tóriumban tanulmányozza a K zárva zárva nyitva nyitva zárva zárva nyitva nyitva
2
mellékelt ábrán szereplő K zárva nyitva zárva nyitva zárva nyitva zárva nyitva V K3 B3 B1
K1
3 A
áramkört, egymás után kap B1 x -
E, r
csolva be és ki a K1, K2 és K3 B2 x -
K2 B2
kapcsolókat. A tanulók el B3 x -

készítik a mellékelt tábláza
V
tot X-el jelölve, ha a megfelelő égő világít, és – -szal, ha nem. Mit írtak ők a táblázatba?
3. Határozzátok meg a mellékelt áramkör ellenállás-kapcsolásának egyenér R1 M
tékű ellenállását, ha ismertnek tekintjük minden ellenállás értékét:

R1 = 3 Ω, R2 = 4 Ω, R3 = 6 Ω, R4 = 12 Ω. R2 R3
U
4. Készítsétek el a mellékelt képen szereplő áramkör ábráját. Az ampermérő I = R4
1,4 A-t és a voltmérő U = 5,6 V-ot mutat; az áramforrások egyformák, min N
denik belső ellenállása r = 2 Ω.

Határozzátok meg:
a) az égő ellenállásának értékét;
b) Az áramforrások elektromotoros feszült-
ségeit, külön-külön;
c) Az égő által, tíz perc alatt, hő formájában
kibocsátott energiát.

1.
1. Ilyen kapcsolás is van.. 2.
2. Kisebb a huzal ellenállása, ha a hossza ... 3.
3. Az elektromos feszültség mértékegysége. 4.
4. Az ilyen áramkörben nem világít a lámpa.
5.
5. Ilyen anyagban jön létre elektrolízis.
6.
6. Ilyen kell legyen az elektromos kábel.
7.
7. A töltéshordozók rendezett mozgása.
8. Az áramforrás feszültsége. 8.
9. Összetett anyag felbontása elektromos árammal. 9.
10. Elektromos energiát szolgáltat. 10.
11. A töltéshordozót jelemző fizikai mennyiség. 11.
79
1 Az alábbi négyszögben lévő, megfelelően ragozott szavakkal egészítsétek ki a szövegben
(1 p) található szabad helyeket: „Az … áramkörökben, az elektromos fogyasztók … szükséges
elektromos energiát az … állítja elő. A fogyasztók elektromos … kapnak, és hőt, fényt, …
állítanak elő.”
működés, elektromos, energia, áramforrás, mechanikai munka
2 Egy egyenáramú fogyasztó sarkain az elektromos feszültség állandó, és U (V) 65

(2 p) az értéke U = 100 V. A mellékelt grafikonon a szállított elektromos töltés az
abszcisszán van. a) Milyen jelentése van az ábra satírozott részén lévő 0 100
területnek? b) Ha az áramkörön áthaladó áram erőssége I = 5 A, akkor hatá
q (C)
rozzátok meg az elektromos töltés fogyasztón keresztül történő szállítá
sához Δt = 10 min idő alatt szükséges energiát. 2A
3 A nyolcadik osztály tanulói elvégeznek egy, az 65 150

(1 p) Ohm törvényét az áramkör egy részén ellenőrző kí
sérletet. Két csoportban dolgoznak, és az ampermé 0 100 0 200
rőik az ábrán látható értékeket mutatják. A használt
ellenállások értékei R = 15 Ω. Mekkora az elektromos
2A 2A
feszültség az egyes ellenállások sarkain?
150
4 Hozzátok létre a szükséges megfeleléseket.
(1 p) Mérőműszer a) ampermérő b) voltmérő c) ohmmérő0 d) wattmérő200 e) elektromos fogyasztásmérő
Fizikai mennyiség A. elektromos B. elektromos C. elektromos D. elektromos E. elektromos ellenállás
teljesítmény energia áramerősség feszültség
2A R1
5 Az áramkör ellenállásainak az értékei: R1 = 300 Ω, illetve R2 = 600 Ω, és az
(2 p) áramforrás belső ellenállása r = 1 Ω. a) Mekkora az áramforrás elektromotoros
R2
feszültsége, az áramerősség értéke a fő ágban I = 0,3 A? b) Számítsátok ki az + –
ellenállások elektromos teljesítményeinek értékeit? E, r
6 Az R = 9 Ω ellenállásból és az r = 1 Ω belső ellenállású áramforrásból álló egyszerű elektromos áram

(1 p) körben a létrejött elektromos áram erőssége I = 140 mA. Számítsátok ki az áramforrás elektromotoros
feszültségét.
TANULÁSI NAPLÓ
Gondold végig mindazt, amit az Elektrokinetika fejezetben tanultál
∎ Elektromos áramkörök. Egy áramkör összetevői. Áramforrások ∎ Elektromos feszültség. Az elektro-
mos áram erőssége ∎ Mérőműszerek – ampermérő, voltmérő, ohmmérő, wattmérő, multiméter
∎ Elektromotoros feszültség ∎ Elektromos ellenállás ∎ Ohm törvénye az áramkör egy szakaszára ∎
Ohm törvénye a teljes áramkörre ∎ Ellenállások kapcsolása ∎ Kiterjesztés: Kirchhoff törvényei ∎ Azonos
áramforrások kapcsolása ∎ Az elektromos energia és teljesítmény. Joule törvénye ∎ Kiterjesztés:
Az elektromos áram kémiai hatása. Az elektrolízis ∎ Kiterjesztés: A teljesítmény átadása egy egyenáramú,
egyszerű áramkörben
Tudom! Megtanultam!
azt hiszed, hogy tudod, amit megtanultál, és amit még szeretnél tudni!
megtanulni az elektrokinetikáról
80
2.3. Az elektromos áram mágneses hatása

2.3.1. Ez elektromos áram mágneses hatásának kísérleti tanulmányozása.
Elektromágnesek
Hogyan viselkedik a mágnestű, amikor egy elektromos áram által

átjárt vezeték mellett van?
Hans Christian Oersted (1777–1851)
dán fizikus és vegyész – az elektromosság
és mágnesesség közötti kapcsolat kutatásá
val – jelentős hozzájárulást fejtett ki a XIX. szá
zadban a tudomány fejlődésére. 1820-ban
felfedezte, hogy az iránytű mágneses mu
tatója mindannyiszor elfordult az É–D
irányból, amikor elektromos áramot ho
zott létre a vezetékben, amikor zárta a Vol
ta-elemmel táplált elektromos áramkört.
A továbbiakban tanulmányozni fogjuk azokat a tényezőket, amelyek befolyásol

ják az elektromos áram mágneses hatását olyan áramkörökben, amelyekben elek
tromos áram jön létre.
1. KÍSÉRLET Az elektromos áram mágneses hatása

∎ mágnestűk Ellenőrizd a vezető huzalból készült, elektromos áram
∎ elem vagy mal átjárt hosszú egyenes tekercs – körkörös koncentrikus
feszültségforrás vezetékek – közepébe helyezett mágnestű viselkedését.
∎ vezető huzalok Tápláld a tekercset, és figyeld meg a mágnestű visel
∎ vezető huzalból kedését a tekercsben.
készült hosszú Ellenőrizd az áram átjárta tekercs
egyenes tekercs tengelyére, majd a tekercs mellé
∎ körtekercs helyezett mágnestű viselkedését.
(toroid) Tápláld a tekercset, és figyeld meg a
mágnestű viselkedését a tekercs
tengelye körüli helyeken.
81
Minden esetben fordítsd meg az áram irányát a hosszú egyenes te
kercsben, ezért cseréld föl egymás között a tápkábeleket. Figyeld
meg ezeknek a cseréknek a hatását.
KÖVETKEZTETÉSEK
• Az árammal átjárt hosszú egyenes tekercs tengelye mentén elhelyezett mágnestű a tekercs menetei
nek a síkjára merőlegesen helyezkedik el. Az áram irányának a megfordításakor a mágnestű megfor
dul 180ᵒ-al, jelezve, hogy megfordult az általa jelzett mágneses mező.
• Az árammal átjárt körtekercs (toroid) tengelye mentén elhelyezett mágnestű a tengely irányában
helyezkedik el. Megfordítva az áram irányát, a mágnestű megfordul 180ᵒ-al, jelezve, hogy megfordult
az általa jelzett mágneses mező.
• Az árammal átjárt vezetékek körül – függetlenül a vezeték alakjától –, a mágnestű kitér az É–D
irányból, így jelezve egy – a földitől eltérő – másik mágneses mező jelenlétét.
JEGYEZD MEG MEGJEGYZÉS: ahhoz, hogy felerősítsük az

Az elektromos áram mágneses hatása abban nyil árammal átjárt tekercs belsejében a mágne
vánul meg, hogy az áram átjárta vezeték körül mág- ses mező hatását, behelyezhetünk egy vasból
neses mező jön létre. Ez a mágneses mező okozza a készült mágneses magot, elektromágnest
mágnestű kitérését az É–D irányból. hozva így létre.
Elektromágnesek
Az elektromágnesek elektromos árammal átjárt vasmagos tekercsek. A vasmagnak az a szerepe, hogy
fölerősítse az elektromos áram tekercsekben létrejött mágneses hatását. Változtatva az áram erősségét a
tekercsben, ellenőrizni lehet azt az erőt, amelyet az kifejt a vas tartalmú testekre. Az állandó mágnessel
szemben, amely nem igényel energiát, az elektromágnesnek az a hátránya, hogy működéséhez egyenáramú
táplálás szükséges.
MINI-LAB
Készíts egyedül elektromágnest
Szükséges anyagok: egy 15 cm hosszú vastag szög
vagy vasrúd, 3 méter szigetelt rézhuzal, egy 4,5 voltos
elem, egy darab dörzspapír – hogy eltávolítsd a réz
huzal végeiről a szigetelést –, és néhány irodai gém
kapocs.
Tekerd föl a szigetelt rézhuzalt a szögre, hogy teljes hosszában borítsa azt, kihagyva két egyenlő darabot a vé
geiből. Mindkét végéről távolítsd el a szigetelést néhány centiméter hosszan, majd egy kapcsolón keresztül, össze
kötő huzalokkal csatlakoztasd a végeit az elemhez.
Közelítsd az így létrehozott elektromágnest az irodai gémkapcsokhoz, zárd az áramkört, és figyeld meg a mág
neses hatást.
82
Az elektromos árammal átjárt vezetékek mellett a mágnestűk kitérnek az É–D irányból, ami az igazolja, hogy
mágneses mező veszi őket körül. Ez az elektromos áram mágneses hatása.
2.3.2. Az elektromágnes által kifejtett erő

vas tartalmú testekre
Milyen tényezők befolyásolják, egy elektromágnes által – vas

tartalmú tárgyakra – kifejtett erőt?
Először tanulmányozzuk a tekercs paramétereinek – a me

netek száma, a menetek területe, a tekercs magja – a hatását.
Elemezd a mellékelt rajzokat. A két elektromágnes közül
melyik vonz több gombostűt? Miben különböznek?
KÖVETKEZTETÉSEK
JEGYEZD MEG
A nagyobb menetszámú elek- Kísérletek igazolják, hogy az elektromágnes által – vasat tar
tromágnes több gombostűt talmazó tárgyakra – kifejtett erő függ a tekercs menetszámá
vonz. nak négyzetétől: F~N2
Most pedig kísérletileg tanulmányozzuk az elektromágnes által kifejtett erő

függését az áram erősségétől, és irányától.
KÍSÉRLET 1 Egy elektromágnes által kifejtett erő

∎ elektromágnes Készítsétek el az ábra szerinti kísérleti összeállí
– két tekercses, tást, majd tápláljátok csak az egyik tekercset.
vasmagos tekercs
Közelítsétek a kampót az e-
∎ talpas kampó és lektromágnes vasmagjához. Ad
bevágott vasko dig terheljétek a kampót, amíg az
rongok elektromágnes már nem tudja
∎ feszültségforrás megtartani a súlyukat. Jegyezzé
∎ vezető huzalok tek le egy táblázatba azokat a
∎ kapcsoló súlyértékeket, amelyekre a ko
∎ ampermérő rongos kampó elválik az elektro
mágnes vasmagjától. Több – a
tekercsen áthaladó – áramerős
ség-értékre végezzétek el a mé
rést.
Utólag kapcsoljátok rá mindkét tekercset a feszültségforrás

ra, majd figyeljétek meg, hogy mi történik az elektromágnes
vasmagja által a korongos kampóra kifejtett erővel.
83
KÖVETKEZTETÉSEK
Sorszám G (N) I(A) I2(A)
• Az elektromágnes által – a korongos kampó súlyának megtartására – kifejtett 1 0 0 0
erő, egyenesen arányos az elektromágnes tekercsében létrejött elektromos 2 0,15 0,1 0,01
3 0,35 0,2 0,04
áram négyzetével:
4 0,55 0,3 0,09
G = F ~ I2 5 1,2 0,4 0,16
• Az elektromágnes által – a korongos kampó súlyának megtartására – kifejtett erő, egyenesen arányos
N2-el, ahol N a tekercs menetszáma.
Olyan kísérletekben, ahol eltérő keresztmetszetű tekercsekkel dolgoztak, megállapították, hogy az
elektromágnes által kifejtett erő egyenesen arányos a tekercs keresztmetszetének S területével:
F~S
A kísérletek során lejegyzett adatok szerint, az elektromágnes által, vasat tartalmazó tárgyakra kifejtett erőt a
következő tényezők befolyásolják: a vasmag léte, a menetszám, a tekercsmenet területe, valamint a tekercs me
neteit átjáró elektromos áram erőssége.
TECHNIKAI ALKALMAZÁSOK
Az alábbi képeken látható eszközök igen sok helyen megtalálhatók, és a részüket képező elektromágne
sek alapján működnek. Minden ház bejáratánál van csengő. Az elektromágneses darukat – acélöntödékben
– nagyon nehéz vas- és acéltárgyak felemelésére, és szállítására használják, de a vasat és acélt is tartalmazó
hulladékok válogatására is. Az elektromágneses jelfogók, más néven relék, – nagy távolságra lévő –, min
denféle elektromos áramköröket vezérelhetnek.
84
Hogy működik az elektromos csengő? Hát az elektromágneses daru?

Miért használunk elektromágneses reléket?
A villanycsengő tartalmaz egy fémharangot, amelyik cseng, ami

kor megüti a kalapács. Ez történik, amikor megnyomjuk a kapcsoló
gombot – amelyik az áramkör kapcsolója –, ekkor az elektromágnes
tápfeszültséget kap, és vasmagja vonzza az acéllemezt. A lemez a ha
ranghoz üti a kalapácsot. Miközben az acéllemez közeledik az elektro
mágnes vasmagjához, bomlik az elektromos csatlakozás, ami miatt
megszakad az áramkör, és a kalapács visszatér nyugalmi állapotába,
közel a haranghoz. A mozgássor mindaddig újrakezdődik, amíg a kap
csológombot lenyomva tartjuk.
Az elektromágneses darut
nehe zen mozgatható vastárgyak
emelésére és szállítására használ
ják. Ez egy harang alakú elektro
mágnest tartalmaz.
Az elektromágneses relé fő al-
katrésze egy zárólemezes elektro-
mágnes. A nagy távolságra levő
áramforrás nagyon kis áramerős
ségével nyit vagy zár egy kapcso
lót, ami egy másik elektromos
áramkört vezérel. Nagyon indokolt a használata nagyon nagy erős
ségű áramkörök vezérlésére. Gyakorlatilag lehetővé teszi nagy erős
ségű áramnak kis erősségű árammal történő ellenőrzését. Így lehet
távolról vezérelni a személygépkocsik indítását.
KÍVÁNCSIAKNAK
Trükkök és bűvészkedések
Az elektromágneseket az előadások világában is használják. Az egyik
bűvészmutatványban például a színpadon van egy fadoboz. Az illuzionista
kezdeményezésére feljön egy néző, és könnyűszerrel felemeli a dobozt, majd
visszateszi a helyére. A bűvész mágikus szavakat mormol, és megkéri a nézőt,
hogy ismét emelje föl a dobozt, de az bármennyire is igyekszik, nem sikerül
neki. Miért? A doboz dupla fenekű, és az egyik vasból van, de a mágikus szavak kiejtése közben bekap
csoltak egy elektromágnest, amelyik annyira vonzotta a padoláson levő dobozt, hogy attól nem lehetett
felemelni.
Egy másik mutatványban egy vastag lánc egyik vége a padoláshoz van kötve, míg a másikra egy nagy
vasgömb van szerelve. A gömb – a bűvész jelére – emelkedni
kezd, amíg a lánc kiegyenesedik, majd a bűvész fölmászik a
láncon a gömbig. Hogyan lehet ez? Egy – a nézők számára
láthatatlan –, a mennyezeten levő elektromágnest táplálnak,
és az annyira vonzza a gömböt, hogy a bűvész gond nélkül
tud felmászni a láncon.
85
Megoldott feladat
1 Á
brázoljatok egy elektromágnest.
a) Ha a tekercsnek N = 100 menete van, a sugara R = 1,5 cm,
a rézhuzal fajlagos ellenállása ρ = 1,7 · 10–8 Ω · m, és keresztmet
szete S = 1,5 mm2, határozzátok meg a tekercs ellenállását;
b) Mekkora elektromos feszültséget kell a tekercsre kapcsolni
ahhoz, hogy olyan elektromágnessé alakuljon át, amelyben
az áramerősség I = 8 A?
c) Rajzoljatok egy helyes irányba mutató mágnestűt, az elektromágnes egyik végéhez közel.
Megoldás:
a) A tekercset alkotó rézhuzal ellenállását az Rhuzal = ρ · l/S összefüggéssel számítjuk ki, ahol, l a huzal
hossza. Ez a hossz a tekercset alkotó menetkörök hosszainak az összege: I = N · Lkör = N · 2πR.
I = N · Lkör = N · 2πR.
(100 · 2 · 3,14 · 1,5 · 10–2) m
Tehát: Rhuzal = ρ · N · 2 πR/S = 1,7 · 10–8 Ω · m · = 10,676 · 10–2 Ω =>
1,5 · 10–6 m2
=> Rhuzal ≈ 0,106 Ω.
b) U = R · I = 0,106 Ω · 8 A ≈ 0,84 V. c) S N
1. Magyarázzátok meg a jelenséget, amely miatt a 2. Magyarázzátok meg, hogy mi történik az alábbi
szög vonzza a gémkapcsokat. Jelöljétek a mág képen ábrázolt kísérletben.
nesezett gémkapcsok É és D sarkait, ahogy a
mágneses észak és dél szerintetek elhelyez
kedik.
86
II Határozzátok meg az alábbi kijelentések igazságértékét: I/H

1. Az elektromágnesek elektromos árammal átjárt rézmagos tekercsek. I/H
2. Az elektromágnes által kifejtett erő függ a tekercsében
létrejövő áramerősség értékének a négyzetétől. I/H
3. Az elektromágnes által kifejtett erő nem függ
a tekercsében létrejövő áramerősség irányától. I/H
4. Egy elektromágnes tekercsébe helyezett vasmagnak
az a szerepe, hogy fölerősítse a mágneses hatást. I/H
5. Az elektromágnes tekercsének menetszáma
nem befolyásolja az általa kifejtett erő értékét. I/H
III Készítsetek megoldásokat a következő feladatokhoz:

1. Készítsétek el az alábbi két elektromos áramkör elektromos ábráját, és magyarázzátok meg a mág
nestű elhelyezkedésének a megváltozását.
2. A képen szereplő tekercs rézhuzalának a fajlagos ellenállása ρ = 1,7 · 10–8 Ω · m, és

keresztmetszetének területe S = 0,1 mm2. Az ideális áramforrás elektromotoros
feszültségének értéke E = 2 V, és az áramkörben létrejövő áram erőssége I = 250 mA.
Határozzátok meg:
a) a tekercs ellenállását, elhanyagolhatónak tekintve a tekercshez nem tartozó hu
zalok elektromos ellenállását;
b) annak a huzalnak a hosszát, amelyből a tekercs készült;
c) a tekercs hosszát, tudva, hogy meneteinek száma 50.
IV Úgy egészítsétek ki a rejtvényt, hogy megkapjátok a kék oszlopba rejtett szót.:
1. 1. Az elektromágnesben vasból van.

2. 2. Ha van a vezetékben, akkor mágneses mező veszi
3. körül.
4.
3. Árammal átjárt vasmagos tekercs.
4. A tekercs rézhuzalból készült része.
5.
5. Az árammal átjárt vezeték körül van.
6.
6. Dán fizikus és kémikus, aki tanumányozta az
elektromágnességet.
87
1 Egészítsétek ki a rajzot úgy, hogy négy – egymáshoz nem túl
(1 p) közeli pontban – elhelyeztek egy-egy helyes irányt felvevő mág
nestűt. (Jelöljétek meg minden mágnestű északi és déli sarkát.)
Vegyétek figyelembe, egymás után, a vezetéket átjáró áram
mindkét irányát.
2 Egészítsétek ki a szabad helyeket az alábbi szövegben:

(2 p) Az elektromágnesek elektromos árammal átjárt … vannak, és bennük … található.
A vasmagnak az a szerepe, hogy … a mágneses hatást. Megváltoztatva az elektromos …
értékét a tekercsben, … lehet az általa kifejtett erőt. Az állandó mágneshez képest – amelynek
nincs szüksége … –, az a hátránya, hogy ahhoz, hogy működjön az … , állandó, elektromos
árammal történő táplálásra van szükség.
3 A mellékelt ábrán bemutatott kísérletben módosítják a
(2 p) tekercs tápfeszültségét.
Az elektromágnes által kifejtett, a nehezéket megtartó erő
értéke egyenesen arányos a tekercsben létrejött áram erőssé
gének a négyzetével.
Számítsátok ki, hogy milyen erősségű kell legyen az áram a
tekercsben, ha a megtartott korongos kampó tömege eléri a
300 g értéket, és a kísérlet helyén a nehézségi gyorsulás értéke
10 m/s2.
4 Hányszorosan változik egy tekercs hossza, ha felére csökkentjük a menetek számát, anélkül,
(2 p) hogy csökkentettük volna a tekercsben lévő huzal hosszát? Mi történik a menet sugarával?
TANULÁSI NAPLÓ
Gondold végig mindazt, amit Az elektromos áram mágneses hatása fejezetben tanultál.
Az elektromos áram mágneses hatásának kísérleti tanulmányozása. Elektromágnesek Egy
elektromágnes által kifejtett erő vas tartalmú tárgyakra
tudni!
megtanulni a mágneses jelenségekről.
88
3. EGYSÉG
EGYSÉG OPTIKAI
OPTIKAI JELENSÉGEK
JELENSÉGEK

felfedezni
 A fény terjedése különféle
közegekben
 A fény visszaverődése és törése
 Tükrök és lencsék
 Optikai eszközök: a szem és a
nagyító
1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3, 3.1, 3.2, 3.3, 4.1, 4.2
89
3. EGYSÉG OPTIKAI JELENSÉGEK
3.1. Bevezetés az optikába
Hogyan lesznek láthatók a körülöttünk lévő
tárgyak? A FIZIKA TÖRTÉNETÉBŐL
A fényt és annak természetét már az ókorban
is tanulmányozták. Püthagorasz, Démokritosz,
Arisztotelész és Eukleidész a fény tanulmányo
zásában jelentős eredményeket értek el. Őket
Christian Huygens, Isaac Newton, Albert Ein
stein követte.
Ma tudjuk, hogy a fény az élethez elenged
hetetlenül szükséges, általa láthatjuk az alako
Ha éjszaka járkálunk a szobában, akkor beleüt kat és a színeket, információkat hordoz. A fény
közhetünk az ott lévő tárgyakba. Megtapogathatjuk, ugyanakkor – a világegyetemtől az atomig –,
megszagolhatjuk, de nem láthatjuk azokat. Bekap egy jelentős tudományos kutatási eszköz.
csolva a lámpát, vagy reggelig várva, körvonala Az optika a fizikának az a része, amely a fényt,
zódnak a testek, megkülönböztethejtük a színüket, a annak tulajdonságait, a terjedését és az anyaggal
szobában lévő tükör pedig a saját képünket mutatja. létrejövő kölcsönhatásait tanulmányozza.
Az optika görög eredetű szó, az opsis jelen
tése: a látás tudománya.
A fény az, ami láthatóvá teszi a dolgokat.
3.1.1. Fényforrások
A fényforrások olyan testek és anyagok, amelyek a bennük lejátszódó fizikai-kémiai jelenségek által
fényt tudnak kibocsátani.
90
Elsődleges fényforrások azok a testek és anyagok, amelyek saját fényt állítanak elő, és azt szétter
jesztik a környezetükbe.
Megkülönböztetünk:
– természetes fényforrásokat: a csillagok, a villámok, a vulkánkitörések és fény előállítására képes élő
szervezetek – a legismertebbek a szentjánosbogarak, de vannak ilyen halak, rovarok, lágytestű állatok, me
dúzák, és akár gombák is; míg a Nap – a Földhöz legközelebbi csillag –, minden nap küld nekünk fényt;
– mesterséges fényforrások: égő, gyertya, mécses, led, lézer stb.
Másodlagos fényforrások azok, amelyek elsődleges fényforrástól kapnak fényt, és azt terjesztik szét a
környezetükbe. Ilyenek a Hold, és a bolygók; bár nem állítanak elő fényt, szét tudják szórni a kapottat.
A testek láthatósága
A megvilágított testek olyan testek, amelyek fényforrásoktól kapnak fényt, és a kapott fény egy részét
szétszórják a környezetükbe. Az az oka annak, hogy mi láthatjuk azokat.
Annak szükséges feltétele, hogy egy tárgy látható legyen, az, hogy fényt „küldjön” a szemeink felé.
1. KÍSÉRLET Hogyan jut át a fény különféle testeken?

∎ egy gyertya Gyújtsd meg a gyertyát.
∎ egy celofán- vagy Tedd a gyertya elé rendre a celofánt, az
acetofán lap olajozott papírlapot, a kartondarabot és
∎ egy olajozott ezeken keresztül figyeld meg a gyertyát.
papírlap
∎ egy darab karton
Figyelem! Égő gyertyával fogsz dolgozni!
KÖVETKEZTETÉS
• A celofánlap átereszti a fényt, és tisztán látni rajta a lángot, ezért
azt mondjuk, hogy átlátszó tárgy.
• A kartonlap nem engedi át a fényt, ezért azt mondjuk, hogy átlát-
szatlan tárgy.
• Az olajozott papír átereszti a fényt, de nem lehet rajta keresztül
tisztán látni a gyertya lángját, ezért azt mondjuk, hogy áttetsző
tárgy.
JEGYEZD MEG
⦁ Az átlátszó testek és anyagok átengedik a fényt, és lehetővé teszik a részletek megfigyelését.
⦁ Az áttetsző testek és anyagok átengedik a fényt, és nem teszik lehetővé a részletek megfigyelését.
⦁ Az átlátszatlan testek és anyagok nem engedik át a fényt.
KÍVÁNCSIAKNAK
A celofán lap átlátszó, de több egymásra rakott celofánlap már áttetsző, tehát a celofán nem tökélete
sen átlátszó anyag. A testek és anyagok átlátszósága csökken, ha azok vastagsága nő.
91
3.1.2. A fény terjedése különféle közegekben
A fény szóródása
Miért jelenik meg a szivárvány? Miért

különbözik a tárgyak színe?
Az iskola laboratóriumában vannak üvegből készült prizmák – hasáb alakú átlátszó testek. Milyennek
látszik egy ilyen prizmán keresztül a Napból, hát egy égőből származó fény? Hasonlít a szivárványra?
1. KÍSÉRLET A fényszóródás megfigyelése

∎ egy optikai hasáb (a fényképen Úgy helyezd az optikai hasábot
látható, hasáb alakú, üveg tárgy) a fény elé, amint az a mellékelt
∎ egy fehér ernyő vagy a fal képen van.
∎ egy résen át érkező nap- vagy Addig forgasd a prizmát, amíg
lámpasugarak (izzószálas égőből) színes sávok jelennek meg az
ernyőn.
KÖVETKEZTETÉSEK
A Nap, és más izzó testek által kibocsátott fényt fehér fénynek nevezzük. Amikor a fénynyaláb az üveg
ből készült optikai hasáb valamelyik oldallapjához ér, akkor, felbomlik, és egy másik oldallapján a kö
vetkező színes nyalábok távoznak: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya. Azt mondjuk,
hogy a fehér fény ebből a hét színű, és a közöttük lévő átmeneti árnyalatú fényekből tevődik össze.
MEGHATÁROZÁS: A fehér fénynyaláb különféle színű fénynyalábokra történő szétválasztódását fény

szóródásnak nevezzük.
ALKALMAZÁS
Nézd figyelmesen az ernyőt, amelyen a színes sávokat látod. Jegyezd le a füzetedbe – balról jobbra –,
a látott sorrendben, a négyzetek irányában látható minden szín kezdőbetűjét. A következő színek közül
válassz: indigó, zöld, narancs, vörös, sárga, kék, ibolya.
A fehér fény PNSZKII színes sávokra történő felbomlását

úgy is kimutathatod, ha egy CD (vagy DVD) korong aktív
oldalát, illetve egy szappanbuborék felszínét nézed. Erről a
jelenségről későbbi osztályokban többet fogsz tanulni!
92
MINI-LAB
Hozz létre szivárványt egyedül
A szivárvány az égen átívelő sokszínű körív, amely ak
kor jelenik meg, amikor a Nap fényének útjába légköri
vízcseppek kerülnek. A vízcseppek ugyanúgy viselked
nek, mint az optikai hasáb, felbontják a fehér vényt a
PNSZKII színekre.
Ahhoz, hogy szivárványt hozz létre, annak észlelésére
alkalmas módon kell elhelyezkedj. Egy napsütéses regge
len vagy délutánon próbálkozz. Állj háttal a Napnak és
figyeld az esőből, egy vízesés gőzeiből, vagy egy kerti
víz-szórófejből származó vízcseppeket. Sok sikert!
A fényelnyelés és a testek színe

Amikor a fény különböző közegekben terjed, akkor előfordulhat az elnyelés jelensége: Az átlátszó testek
(például színszűrők) minden színárnyalatot elnyelnek, kivéve azokat, amelyek meghatározzák a színüket,
miközben az átlátszatlan testek minden színt elnyelnek, kivéve a visszaveréssel szétszórtakat, amelyek
meghatározzák a színüket.
Környezetünk tárgyai eltérő színűek. Az átlátszatlanok elnyelnek mindent a PNSZKII-ből, kivéve a saját
színüket, amit minden irányba szétszórnak.
Egy piros alma a piro Egy zöld levél elnyel min Egy kék ceruza elnyel min
son kívül minden színű den színű fényt, kivéve a zöl- den színű fényt, kivéve a kéket,
fényt elnyel, amit szétszór a det, amit szétszór a amit szétszór a környezetébe.
környezetébe. környezetébe.
2. KÍSÉRLET A fényelnyelés

∎ egy égő gyertya Figyeld meg a gyertyát mindenik szűrőn át.
∎ különféle színű szűrők Mi történik akkor, ha a gyertya elé szűrőket helyezel (különféle színű,
átlátszó lapok)?
Milyen színt látsz az egyes színszűrőkön át?
A B C D E
93
KÖVETKEZTETÉSEK
Minden, amit minden egyes szűrő mögül lehet látni, olyan színű, amilyet a szűrő átenged, mert a PNSZKII
minden további színét elnyeli. Írd a füzetedbe, hogy milyen színt érzékelsz az A, B, C, D, E szűrökkel.
Az átlátszó testek csak a saját színükkel megegyező fényt engedik át, a PNSZKII minden más színét elnyelik.
Helyezzétek a szűrőket a gyümölcsök elé – mint a képeken.

A B
A Egy sárga birsalmát piros szűrőn át néztek.
B Egy sárga birsalmát kék szűrőn át néztek.
C Egy piros almát piros szűrőn át néztek.
D Egy piros almát kék szűrőn át néztek.
Milyen színűnek látszik a gyümölcs minden esetben?
Magyarázzátok meg.
C D
A szivárvány a légköri vízcseppeken létrejövő fényszóródási
jelenség miatt keletkezik. A körülöttünk levő tárgyaknak olyan
színük van, amilyet nem nyelnek el, vagy amilyet a fehér fény
színeiből szétszórnak.
3.1.3. A fényterjedés elvei. A fénysugár. A fénynyaláb

A geometriai optika – eltekintve a fény természetétől – a fényterjedés törvényeit és az optikai képalko
tást tanulmányozza.
Az idők során felhalmozott tapasztalatok tették lehetővé a geometriai optika elveinek megfogalma
zását.
I. A fény egyenes vonalú terjedésének elve: egy átlátszó, homogén közegben a fény mindig egyenes
vonalban terjed.
1. KÍSÉRLET A fény egyenes vonalú terjedése

∎ két téglalap alakú kartonlap, a Próbáljátok megfigyelni a gyertya lángját úgy, hogy átnéztek
közepükön kicsiny kerek lyukkal az egymás után elhelyezett kartonlapokon. Mozgassátok azo
∎ egy égő gyertya kat fel-le és jobbra-balra mindaddig, amíg meglátjátok a gyer
tya lángját.
KÖVETKEZTETÉS
Amikor a gyertya lángja látható, akkor a szem és a kar
tonokon levő lyukak ugyanazon egyenes mentén talál
hatók.
MEGJEGYZÉS: Ezt az elvet nagyon jól illusztrálja az árnyék és a félárnyék keletkezése, valamint a Napfo
gyatkozás és a Holdfogyatkozás keletkezése.
94
3.2. A visszaverődés
ALKALMAZÁS
Vizsgáld meg az alábbi képeket, és jusson eszedbe az, amit az árnyékról, a félárnyékról, és a fogyatko
zásokról tanultál, majd írd be a füzetedbe az ábrázolt jelenségek magyarázatát.
MEGHATÁROZÁS: Az egyenest, amely mentén a fény terjed fénysugárnak nevezzük. Több fénysugár
együttesen fénynyalábot képez.
Attól függően, hogy a fénysugarak hogyan terjednek a

fénynyaláb:
• széttartó vagy divergens, ha a sugarak egy pontból
indulnak;
• párhuzamos, ha a sugarak párhuzamosak;
fascicul fascicul fascicul
• összetartó vagy konvergens, ha a sugarak egy divergent paralel convergent
pontban találkoznak.
II. A fénysugarak megfordíthatóságának elve: A fény ugyanazon a pályán halad mindkét irányba.
III. A fénysugarak függetlenségének elve: a fénysugarak egymástól függetlenek, vagyis egy fénysugár
terjedése nem függ más fénysugarak hatásától.
Ezeken az elveken alapszik a fényvisszaverődés és a fénytörés magyarázata, amelyeket a továbbiakban
fogunk tanulmányozni.
3.2.1. A fény visszaverődése
Ha figyelmesen körülnéztek, akkor tárgyak képének az ismétlődését látjátok egyes felületeken. Minél
fényesebbek azok a felületek – például: egy tó vizének felszíne, a tükör üvegének hátsó falán lévő ezüstré
teg, az ablaküvegek, egy csiszolt fémtálca –, annál tisztább képét látjuk a tárgyaknak vagy önmagunknak.
Miért
tükröző
dünk?
95
1. KÍSÉRLET Fényvisszaverődések síktükrökkel
anyagok Kérd meg a társad, hogy tartsa az egyik tük
∎ két röt a hátad mögött – függőlegesen –, és úgy
síktükör nézz az előtted lévő tükörbe, hogy lásd azt,
amit a mögötted lévő tükör mutat.
Kérd meg a padtársad, hogy bújjon el a szomszéd teremben, és hagyja nyitva az ajtót. A tükröt használva,
próbáld megtalálni „az eltűnt személyt”.
Sikerül-e látnod a hátad a második tükörrel? Hogyan kell azt tartanod, hogy lásd magad? Még mit látsz az
előtted lévő tükörben? Ábrázold vázlatosan a fénysugarak pályáját a szemedig.
Tükröt használva lehetséges-e, hogy lásd a másik szobába elbújt személyt, akkor ha szabad szemmel nem
sikerül meglátnod? Rajzold le a fénysugarak általad elképzelt, próbálkozásod közbeni pályáját.
KÖVETKEZTETÉS MEGHATÁROZÁS: A visszaverődés az
Az a tény, hogy láthatod a hátad, vagy hogy az ajtó mögé a jelenség, amelynek során a fénysugár
nézhetsz annak a jelenségnek tulajdonítható, hogy a visszatér abba az átlátszó közegbe,
fény visszafordul, amikor a tükör felületére ér. amelyikből érkezett akkor, amikor két
különböző közeg határfelületére ér.
MEGJEGYZÉSEK:
Az, hogy láthatjuk a körülöttünk levő tárgyakat, az a fényvisszaverődés mi
att lehetséges.
Amikor a fénynyaláb kölcsönhat egy tárggyal, akkor kisebb-nagyobb mér
tékben visszaverődik. Egyes tárgyak teljes egészében visszaverik a fényt,
vagyis a színek teljes „csomagja” visszatér abba a közegbe, amelyikből
származik. Ezek a testek nekünk fehéreknek tűnnek. Más tárgyak elnyel
nek bizonyos színeket, és visszaverik a többit, ezért színeseknek tűnnek.
Amikor egy SI beeső sugár egy sík, fényes határfelület

tel találkozik, akkor visszaverődik, visszafordul az IR irány A FIZIKA TÖRTÉNETÉBŐL
mentén abba a közegbe amelyikből származik. A fény visszaverődését
már az ókorban is tanulmá
nyozták. Euklidész görög
S R matematikus Kr. e. 300 körül
írta „Optika” című dolgo
zatát, amely kézirat történeti
igazolása Kr. u. a X. századból
származik. Nem ismert an
nak a neve, aki a fény
visszaverődés törvényeit
fölfedezte, de tudott, hogy
O
I Eukleidész és Arkhimédész
ismerték, és használták.
96
3.2.2. A fényvisszaverődés törvényei – kísérleti alkalmazás – síktükrök

Melyek a fényvisszaverődés törvényei? N
S R
MEGHATÁROZÁS: A síktükör egy nagyon sima, sík fe

lület, amelyik szinte teljes egészében visszaveri a fényt.
Ezért nagyon kézenfekvő, hogy a fényvisszaverődés tör

vényeit síktükör segítségével tanulmányozzuk. i r
Ábrázoljuk a tükröt, és megjegyezzük, hogy:
• SI = beeső sugár O
I
• IR = visszavert sugár
• IN = beesési merőleges (segédvonal)
• i = beesési szög
• r = visszaverődési szög
• I = beesési pont
1. KÍSÉRLET A visszaverődés
anyagok A munkaasztalra teszünk egy ív papírt, majd rá merőlegesen elhelyezzük a síktükröt.
∎ Réssel A lámpát vagy a lézert használva egy vékony fénynyalábot bocsátunk a tükörre. A fénysu
ellátott gár beesési pontjába megrajzoljuk a tükörre eső merőlegest (a fénynyalábot annyira vé
lámpa konynak tekintjük, hogy egyetlen fénysugárról beszélhetünk). Miután meghúztuk a
vagy lézer papírlapon a fénysugarak pályáit ábrázoló vonalakat, jelöljük az S, I, N, R pontokat. A szög
∎ síktükör mérővel megmérjük, és leírjuk egy táblázatba a beesési és a visszaverődési szögeket.
∎ szögmérő Megismételjük a kísérletet, megváltoztatva a beesési szöget.
A mérés i r
Hány síkban helyezkednek el az SI, IN, IR félegyenesek? sorszáma
Milyen összefüggés van az i és r szögek között, minden egyes 1.
mérés esetén? 2.
Úgy változtatjuk meg a fényforrás helyét, hogy az a vissza 3.
vert fénynyaláb irányában legyen. Mit veszünk észre?
KÖVETKEZTETÉSEK
1. A beesési sugár, a visszavert sugár és a beesési pontba húzott merőleges ugyanabban a síkban található.
2. A beesési és a visszaverődési szögeknek nagyon közeli értékeik vannak; figyelembe véve, hogy van
nak mérési hibák, úgy értékelhetjük, hogy i = r.
A fénysugár megfordíthatóságának elve értelmében, a fénysugarak pályája ugyanaz akkor is, amikor a
fényforrást abba az irányba helyezzük, amelyiken a visszavert sugár haladt.
JEGYEZD MEG
A visszaverődés I. törvénye: A beeső fénysugár, a visszaverődési felület merőlegese és a visszavert
sugár ugyanabban a síkban található.
A visszaverődés II. törvénye: A beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel: i = r.
MEGHATÁROZÁS: Azt a síkot, amelyben a beeső sugár, a visszavert sugár és a beesési pontba húzott
merőleges található, beesési síknak nevezzük.
97
MEGJEGYZÉSEK:
1. Ha a két közeg határfelülete sík és
sima, akkor egy párhuzamos beeső
fény nyalábnak egy párhuzamos
visszavert fénynyaláb felel meg. Ezt
a fajta visszaverődést szabályos
visszaverődésnek vagy irányított
visszaverődésnek nevezzük.
2. Ha a mattnak nevezett, egyenet szabályos – irányított – visszaverődés
len felületre érkeznek a beeső
sugarak, akkor a beeső párhuza
mos fénynyaláb sugarai kü lön
böző irányokba verődnek vissza,
és a visszavert fénynyaláb már
nem párhuzamos. Az ilyen
visszaverődést diffúznak nevez
zük. A visszaverődés törvényei
ilyenkor is érvényesek. Úgy te diffúz visszaverődés
kintjük, hogy minden sugár bee
sési pontja körüli piciny felület sík.
Egy tárgy képe síktükörben

Az alábbi képen szereplő, a tükörrel párhuzamos AB tárgy képének szerkesztéséhez, megszerkesztjük az
A és B pontok képeit. Hogy megkapjuk az A pont képét, két fénysugarat használunk, amelyek átmennek az
A ponton, és visszaverődnek a tükör felszínén. A két visszavert sugár meghosszabbítása A' metszéspont
jában lesz az A pont képe. A tárgy B pontja képének megszerkesztéséhez, levetítjük az A' pontot a B ponton
átmenő, a tükörre merőleges egyenesre. Így megkapjuk a B' képpontot.
Az AB tárgy A'B' képe párhuzamos a tükörrel.
A kép látszólagos vagy virtuális, mert a pontjai a visszavert sugarak meghosszabbításainak metszés
pontjaiban találhatók, és a tükörhöz képest szimmetrikus a tárggyal.
MEGJEGYZÉSEK:
I
1. A látszólagos (virtuális) kép nem fogható fel ernyőn, de r
szemmel látható. i
2. A tárgy-kép szimmetria bebizonyítható, amihez a mellékelt A O A’
ábrára alkalmazzuk a síkmértanban tanultakat, kimutatva,

hogy az AOI és A'OI derékszögű háromszögek kongruensek.
B B’
A kongruenciájukból következik, hogy a tárgy-tükör távol AB = valódi tárgy;
ság egyenlő a tükör-kép távolsággal. A’B’ = látszólagos kép, egyenes, és
nagysága egyenlő a tárgyéval.
JEGYEZD MEG
• Síktükörben egy tárgy képe virtuális, látszólagos.
• A távolság a tárgytól a síktükörig, és ettől a képig egyenlő.
• A kép mérete egyenlő a tárgy méretével.
98
3.2.3. Kiterjesztés: A visszaverődési törvények alkalmazásai a technológiában

A mindennapi életben megfigyelhettek különféle helyzeteket, amelyekben a fény visszaverődésén ala
puló eszközök nagyon hasznosak. Nézve az alábbi képeket, írjatok le néhány ilyen helyzetet.
Milyen – gyakran látott – eszközök működnek a fényvisszaverődés törvényei alapján?

Oglinda concavă
distanța focală (f)
A visszapillantó tükröket azért szerelik a gépkocsikra, hogy az autó vezetőjének – oldalt, vagy a hátsó
szélvédőn keresztül –, legyen lehetősége hátra látni. Az autó belsejébe síktükröket szerelnek, míg az ajtókra
kifele domborodókat, amelyeket konvex vagy domború tükröknek nevezzük.
A gömbtükrök gömbsüveg alakúak. Ha a belső felületük fényvisszaverő,
Focar
akkor azokat homorú vagy
konkáv tükröknek nevezzük, míg ha a külső felületük fényvisszaverő, akkor konvex vagy domború tükrök.
A homorú/konkáv tükörben a párhuzamos, és a tükörhöz képest szimmetrikus fénynyaláb a fókusz-
ponton keresztül verődik vissza – mint az alábbi ábrán –, az az a pont, amelyen keresztül áthalad a párhu
zamos fénynyaláb minden sugara.
Oglinda convexă distanța focală (f)

Oglinda concavă
distanța focală (f)
Focar
Focar
A fókuszpont a tükör csúcsa – a tükör peremén szemben lévő két pont közötti távolság középpontja –, és
annak a gömbnek a középpontja közötti távolságnak a felezőpontján van, amelyből a tükör származik.
Oglinda convexă
Domború distanța focală (f)
tükör esetében a párhuzamos fénynyaláb széttartón verődik vissza, mintha a sugarak a fókusz
pontból indultak volna.
KÍVÁNCSIAKNAK
A tudósok a Föld és a Hold közötti távolságot egy, az Apollo 11 holdutazásakor ott hagyott reflektor se
gítségével mérték meg. A reflektor sok olyan kisebb tükörből tevődik össze, amelyek mindig az ér
kezésük irányába verik vissza a Földön lévő lézerfény-forrás
Focar fénynyalábjait. A visszavert lézernyalábokat
egy távcsővel figyelik, amivel igen pontos Föld–Hold távolságmérést lehet végezni.
99
Elsőként Armand Fizeau (1819–1896) mérte meg a fény sebessé
gét, 1849-ben. Fizeau egy erős fényforrást, egy nagyon gyorsan for
gatható fogaskereket, és egy – a fényforrástól 8 km-re levő – tükröt
használt.
oglindă
Jean Bernard Léon Foucault (1819–1868) a javított Fizeau mód
szerén, a fogaskereket forgó tükörre cserélte. roată dințată în rotație
Albert Michelson (1852–1931) tökéletesítve Foucault kísérletét,
1926-ban a ma is ismert értéket kapta.
A periszkóp egy lencsékből, tükrökből és/vagy optikai hasábokból összeállított eszköz, amelyik segítsé
gével adott magassági szintről egy másikon lehet megfigyeléseket végezni, például tengeralattjáróról.
PORTFÓLIÓS HÁZI FELADAT

Keressetek könyvekben és a világhálón információkat a periszkóp használatáról és periszkóp típu
sokról. Készítsetek PowerPoint bemutatót, amelyben bemutatjátok keresgéléseitek eredményeit.
MINI-LAB oglindă
Építsetek tükrös periszkópot, egyedül
lumină
A következő anyagokat használjátok: két síktükröt, egy karton csövet,
egy kést, és egy egyenlő szárú derékszögű háromszögű vonalzót. Jelöljé 45°
tek a kartoncsövön a tükrök leendő helyeit, az ábra szerint. A 45ᵒ-os vonal
zót használva, helyezzétek a csőhöz képest 45ᵒ-ba a tükröket, és
lyukasszátok ki a csövet ott, ahonnan a megfigyelést végzitek, illetve ahol
majd behatolnak a fénysugarak. Az ablak párkánya alá helyezkedve
ellenőrizzétek az így megépített periszkópot, megfigyelve, hogy mi van az
ablakon kívül. 45°
Figyelj a kés használatára!

oglindă
• A síktükrök és a gömbtükrök gyakran részét képezik az orvosi gépeknek, eszközöknek, de a katonai-

és földmérő berendezéseknek, és a tudományos laboratóriumok felszerelésének is.
• Például a fogászati tükörrel – amelyik homorú/konkáv –, az orvos a nagyított képét látja a fogak hátsó falának.
• A fényszórók, a távcsövek, a vetítőgépek képalkotó részei homorú gömbtükröket tartalmaznak.
• A napenergia befogásakor, és annak hővé alakításakor szintén használnak konkáv tükröket.
• Az utak mellett, a nehezen belátható helyeken, egyes kereszteződéseknél konvex/domború gömbtükröket
szerelnek föl, amelyek arra szolgálnak, hogy az autók vezetői láthassák az úton, utcákban, autópályákon szabad
szemmel nehezen belátható helyekről érkező járműveket.
• A gépjárműveken, motorkerékpárokon, villamosokon látunk visszapillantó sík- és domború/konvex tükröket.
A domború tükrök a tárgyakról kisebbített képeket alkotnak, viszont nagyobb részt fognak át az útból, és ezáltal lehetővé
teszik, hogy az autó vezetője szinte mindent lásson, ami a jármű mögött történik.
100
3.3. A fénytörés
3.3. A fénytörés
3.3.1. A törésmutató
Ha részt vesztek egy triatlon versenyen, és száraz pályán, majd vízben kell futnotok, akkor a szaladási
sebességetek nagysága attól fog függeni, hogy milyen közegben haladtok.
Megérzéseinkre hagyatkozva el lehet azt képzelni, hogy a fény is hasonló „akadályokba” ütközik terjedé
se közben.
Optikai tekintetben miben különbözik a levegő és az üveg?
JEGYEZD MEG
• Átlátszó, homogén és izotróp közegekben – vagyis olyanokban, amelyeknek minden pontjukban és
minden irányban azonosak a tulajdonságaik –, a fény állandó sebességgel terjed.
• Vákuumban (olyan tér, amelyben az anyag nagyon ritkított), a fény sebessége c = 3 · 108 m/s .
Minden más, átlátszó közegben a fény sebességének kisebb az értéke.
• Azokat a közegeket, amelyekben terjed a fény optikai közegeknek is nevezzük. Ezeket a közegeket
a törésmutatónak nevezett fizikai mennyiség jellemzi.
MEGHATÁROZÁS: Egy átlátszó közeg abszolút MEGJEGYZÉS: Azt mondjuk, hogy egy közeg op-
törésmutatóján – n –, a fény vákuumbeli – c – se tikai sűrűsége nagyobb, ha az abszolút törés
bességének, és a fénynek az adott közegben mutatója nagyobb, mint egy másik közegé. Ezt a
elért sebességének – v –, az arányát értjük. következőképpen is ki lehet fejezni: a nagyobb
törésmutatójú közeg fénytörőbb.
n= c
v
Optikailag sűrűbb közegekben milyen a Fénytörőbb közegekben a fény sebessége

fény sebessége? kisebb, mint levegőben vagy vákuumban.
MEGHATÁROZÁS: Egy közeg (2) relatív törésmutatója egy másikhoz (1) képest – n21 –, az illető közegek
abszolút törésmutatóinak az arányát jelenti:
c
v
n21 = n2 = 2 = v1
n1 c v2
v1
ahol v1 és v2 a fény terjedési sebessége a két szóban forgó közegben.
101
Mi a törésmutató A mértékegység egyenletét így írjuk fel: [n]SI = [c]SI = m/s = 1 .

mértékegysége? [v]SI m/s
A törésmutató mértékegység nélküli tulajdonság.
MEGJEGYZÉSEK:
1. Bár a levegő optikailag sűrűbb, mint a vákuum, a továbbiakban úgy tekintjük, hogy a levegő abszolút
törésmutatója azonos a vákuuméval: nlevegő ≈ nvákuum = 1.
2. Egy átlátszó közeg törésmutatójának az értéke függ a rajta áthaladó fény színétől, ezért jön létre a
fény színszóródási jelensége. Az alábbi táblázat néhány anyag törésmutatóját tartalmazza, sárga
fényre.
Anyag n Anyag n
levegő (0 ᵒC, 1 atm) 1,000293 olajbogyó-olaj (20 ᵒC) 1,47
hélium (0 ᵒC, 1 atm) 1,000036 jég 1,309
hidrogén (0 ᵒC, 1 atm) 1,000132 plexiglas 1,49
szén-dioxid (0 ᵒC, 1 atm) 1,00045 Crown-üveg 1,52
víz (20 ᵒC) 1,333 gyémánt 2,42
etanol (20 ᵒC) 1,36
Megfigyelve a táblázat értékeit, a törőképességüket illetően, milyen különbségeket láttok a gáz, folyadék és
szilárd közegekkel kapcsolatban? Mit várhatunk, amikor a fény ezeken az eltérő közegeken át terjed?
A fény eltérő módon terjed levegőben és üvegben.

A levegő optikailag kevésbé sűrű, mint az üveg, és levegőben a fény sebessége nagyobb, mint üvegben.
3.3.2. A fénytörés – a jelenség kísérleti kimutatása
Amikor kinézünk az ablakon,

van, hogy úgy látjuk magunkat,
mint a tükörben, de közben ki is
látunk.
Ha vízben lévő érméket nézünk,
akkor azok közelebbinek tűnnek,
mint ahogy a valóságban vannak.
Amikor a fehér fény áthalad
az optikai hasábon, akkor eltér
eredeti irányától, és ugyanakkor
színekre bomlik, mint amikor át
halad a légkörben található víz
cseppeken, és szivárványt látunk.
102
3.3. A fénytörés
Ha két ceruzát egy pohár vízbe állítunk, akkor megtörtnek tűnnek, ha oldalról nézzük őket a pohárban.
A felsorolt példák mindenikében tapasztalt jelenséget fénytörésnek nevezzük.
JEGYEZD MEG
A két átlátszó közeg határfelületére beeső fénynyaláb visszaverő
Miért tűnik a medence
dik, de behatol a második közegbe is. A fénynek – a második közegbe
vize kevésbé mélynek, mint
behatoló részének – más a terjedési iránya, mint volt az első közeg
amilyen mély ténylegesen?
ben.
MEGHATÁROZÁS: Fénytörésnek nevezzük a fény terjedési irányának megváltozását. A fénytörés ak

kor jön létre, amikor a fénysugár áthalad egy átlátszó közegből egy másik átlátszó közegbe.
A mellékelt ábrán egy levegőből (1) egy másik közeg határfelületére

– mint például a víz vagy az üveg (2) –, érkező beeső fénysugarat ábrá
zoltunk. A beeső sugár két részre oszlik: az egyik visszaverődik, a másik
megtörik. Az ábra jelölései:
• SI: beeső sugár
• NN': a határfelület I beesési pontjába húzott merőleges
I
• IR: visszavert sugár
• IR': megtört sugár
• I: beesési pont
• i: beesési szög
• r: törési szög
1. KÍSÉRLET A fénytörés

∎ optikai korong Juttassátok be a lézer vagy a réses
∎ félhenger, plexi lámpa által kibocsátott fénynyalábot,
glasból a plexiglas félhengerbe, annak sík fe
∎ lézer vagy réses lületén, úgy, hogy a fénynyaláb el is
lámpa hagyja a plexiglast, annak a hengeres
felületén.
Mérjétek, és jegyezzétek le a mellékelttel megegyező táblázatba,
a beesési – i –, és törési – r –, illetve – i' és r' – szögek értékeit, a
test két felületén. Ötször változtassátok meg a beesési szöget, és
minden esetben jegyezzétek le a távozó sugarak törési szögeit is.
1. Figyeljétek meg, hogy a határfelületre húzott beesési merőlegeshez
Levegő/plexiglas
képest, milyen iránya van a levegőből a plexiglasba jutó megtört sugárnak.
Milyen összefüggés van a beesési és a törési, az i és az r szögek között? Sorszám i r
2. Mit vesztek észre akkor, amikor a sík felületre merőleges beeső sugár
az átlátszó testet határoló henger sugara mentén áthalad a plexiglason?
3. Hasonlítsátok össze az r’ és i’ szögeket, amikor a fény a plexiglasból a Plexiglas/levegő
levegőbe távozik. Sorszám r’ i’
103
KÖVETKEZTETÉSEK
1. A levegőből plexiglasba hatoló megtört sugár közeledik a felület merőlegeséhez. Mivel nlevegő ≈ 1, és
nplexiglas ≈ 1,5, megállapíthatjuk, hogy amikor a fény optikailag kevésbé sűrű közegből érkezik, akkor
a merőlegeshez törik: r < i.
2. Ha a beeső sugár a sík felületre merőlegesen érkezik, akkor a plexiglasban a henger sugara mentén
terjed tovább, és nem tér el eredeti irányától. Ebben az esetben: i = i’ = 0ᵒ és r = r’ = 0ᵒ.
3. Az adatokat tartalmazó táblázatból, a plexiglas/levegő átmenetre, azt látjuk, hogy ha a fény jobban tö
rő közegből kevésbé törő közegbe hatol, akkor a sugarak eltávolodnak a felület merőlegesétől: r’ < i’.
Rajzoljátok le a fénysugarak pályáját. Megtörtént-e, hogy nem láttátok a megtört sugarat? Mekkora bee
sési szögnél volt? Ezt a jelenséget teljes visszaverődésnek nevezzük, és egy későbbi leckénél tárgyaljuk.
A leírt jelenségek kísérleti ellenőrzéséért nyissátok meg a: https://phet.colorado.edu/sims/html/ben

ding-light/latest/bending-light_ro.html állományt, és kövessétek az ottani utasításokat.
ALKALMAZÁS H
{
Alkalmazva a fényvisszaverődés törvényeit, határozzátok meg a r
A I
víztartály fenekén lévő halacska képének a helyét.
Legyen P a halacska helye. A PI beeső fénysugár megtörik a víz fel h’
r
{
P’ i
színén, amikor vízből levegőbe lép, eltávolodva a merőlegestől. Miért? h
A megfigyelő a halacskát a szeme felé mutató irány mentén látja, i
tehát az IP’ irányba, ahol P’ ennek az iránynak, és a PA mentén haladó P
megtört sugár irányának a metszéspontja.
A kép helyzete a P’, míg h’ az a látszólagos mélység, ahol a h mélységben található halacska látszik.
Azért, mert nlevegő < nvíz, a medence alján lévő P pontból érkező fénysugár távolodik a felület merőlegesétől,
akkor amikor a vízből a levegőbe jut. Ez az a sugár, amelyet mi látunk, tehát a P pont képe a megtört sugár irányá
nak, és a P ponton áthaladó, a merőleges mentén megtörő sugárnak a metszéspontjában lesz, vagyis P’-ben,
ezért fog nekünk kevésbé mélynek tűnni a medence.
3.3.3. A teljes visszaverődés
Ha nyáron gépkocsival országúton haladtok, megtörténik, hogy az az érzésetek, hogy tőletek távolabb
vizet láttok az úton. Ez a kép úgy távolodik, ahogy ti haladtok, ezért nem sikerül utolérnetek.
A sivatagokban járóknak olyan optikai csalódásban van részük, hogy a távol lévő homokdünéket felfor
dítottnak látják, és mintha víz lenne alattuk.
Amikor a képek a talaj szintjén vannak, akkor a délibábot alsó állásúnak nevezik. Van felső állású déli
báb is, ami miatt a képek a levegőben lebegőknek, a tükrözött tárgy fölött levőknek látszanak.
104
3.3. A fénytörés
Mi a magyarázata a délibábnak? R N N N
n2
Gondoljunk arra, hogy az n2 törésmutatójú kö
R
zegből nézzük az (S) tárgyat, amelyik az n1 > n2
l l r l r R l
törésmutatójú közegben található.
i i r
Az előző lecke kísérleteivel fedeztük fel, i
hogy ha n1 > n2, akkor a megtört sugár eltávo R
1 2 3
lodik a felület merőlegesétől. Megmértük az i 4
beesési, és az r törési szögeket, fölfedezve, S n 1
hogy r akkor nő, amikor i nő. Meddig nőhet r?

Minden közegpár (például plexiglas / leve
gő) esetében van egy azokra jellemző, l-el jelölt, határszögnek nevezett beesési szög, amelyre a fény már
nem törik meg, már nem jut át a második közegbe. Ebben az esetben r = 90ᵒ. A határszögnél nagyobb beesé
si szögek esetében a fénynyaláb teljes egészében visszatér abba a közegbe, amelyikből érkezett. Ez a teljes
visszaverődés jelensége.
MEGJEGYZÉS: Vízbe merülő test esetében létezik egy olyan térrész, a vízen kívül, ahova a testről induló
sugarak nem jutnak el. Így a test láthatatlan annak, aki abban a térrészben helyezkedik el.
1. KÍSÉRLET A teljes visszaverődés megfigyelése

Helyezzetek egy üres poharat egy pénzérmére. Ha oldalról
nézitek a poharat, és nem fentről, akkor láthatjátok a pohár
alatti érmét. Majd töltsétek meg a poharat vízzel, és figyeljétek
meg, hogy ugyanabból a helyzetből nézve, látjátok-e az érmét.
Mi a magyarázat?
KÖVETKEZTETÉS
Ebben az esetben teljes visszaverődést észlelünk.
A délibáb – amit fata morgana-nak is hívnak

– a teljes visszaverődéssel magyarázható meg.
aer rece
raza de lumină necurbată
observator A meleg levegő – közvetlenül a felforrósodott
raza de lum curbată
ină
úttest vagy a homok mellett –, kisebb sűrűségű,
mint a hideg levegő, ezért optikailag is ritkább, ami
inii
aer cald a lum nivelul solului miatt a fénysugarak előbb a hidegebb rétegeken, és
ntă
apare egyre kisebb törőképességű rétegeken haladnak át.
ria
ec
to Létezik egy olyan réteg, amelyre a fény pont határ
szög alatt érkezik. Létrejön a teljes visszaverődés, és
i
tra
úgy látjuk a tárgyakat, mint a tükörben.

miraj suprafață fierbinte A bemutatott esetekben a víz, amit látni vélünk,
tulajdonképpen a tőlünk messze levő ég képe.
105
3.3.4. Kiterjesztés: A fénytörés törvényei. A törésmutató
Emlékezzünk!
Milyen törvények vezérlik a fénytörést?
Amikor a fény áthalad egy átlátszó
közegből (1), egy másik átlátszó közeg
be (2), akkor a közegek határfelületén
hir
te
len megváltoztatja terjedési irá
nyát: elszenvedi a fénytörés jelenséget.
A két közeg törésmutatójától füg
gően, a megtört sugár a határfelület
merőlegeséhez vagy közeledik, vagy tá
volodik attól.
Ha n1 > n2, akkor i < r és teljes vissza
verődés is létrejöhet.
1. KÍSÉRLET A fénytörés törvényeinek ellenőrzése

∎ optikai korong Megismételjük A fénytörés lecke kísérletét, I
∎ félhenger alakú (103. l.), eltérő beesési szögek alatt vé
plexiglas tárgy kony fénynyalábokat bocsátva a plexiglas
∎ lézer vagy réses sík felületére.
lámpa Azonosítjuk az SI, IR sugarakat, valamint a
levegő és a plexiglas közötti határfelület
IN merőlegesét.
Megmérjük az i és r, szögeket. Le Srsz. i sin i r sin r sin i / sin r
galább öt méréspárt végzünk; 1. 10° 0,17 6,8° 0,11 1,54
kiszámítjuk a sin i és sin r érté 2. 20° 0,34 13,4° 0,23 1,47
keket, majd a sin i/sin r arányt. 3. 30° 0,5 19,5° 0,33 1,51
A mellékelt táblázatban egy ilyen 4. 40° 0,64 25,0° 0,42 1,52
méréssorozat eredménye látható.
5. 50° 0,76 30,8° 0,51 1,49
Addig módosítjuk a beesési szöget a sík fe KÖVETKEZTETÉSEK

lületen, amíg a hengeres felületen teljes 1. A beesési sugár, a megtört sugár és a beesési merőle
visszaverődést nem kapunk. Megmérjük ges ugyanabban a síkban található.
azt a beesési szöget a hengeres felületen, sin i
amelyre a törési szög eléri a 90ᵒ-ot. 2. A arány értéke nagyon megközelíti a plexiglas
sin r
1. A kísérlet minden mérésére számítsá törésmutatójának abszolút értékét.
tok ki a sin i/sin r arány értékét. Határozzá 3. A határszög megközelítő értéke 42ᵒ.
tok meg az átlagértéket, és azonosítsátok a 4. Az adatok nem lehetnek pontosak. Hibák lehetnek a
hibaforrásokat. szögek leolvasásában, a fényforrás elhelyezésének
2. Mekkora a beesési szög értéke, amikor pontosságában, és a korong felülete és a beeső sugár
a fénynyaláb plexiglasból levegőbe hatol, és párhuzamosságában stb.
a törési szög eléri a 90ᵒ-ot?
106
3.3. A fénytörés
JEGYEZD MEG
Különböző átlátszó közegpárokkal végezve el a kísérleti méréseket, megállapítható, hogy a sin i / sin r
aránynak minden esetben meghatározott, állandó értéke van. Ez az érték egybeesik a 2. közeg – amelyen átha
lad a megtört sugár –, n21 relatív törésmutatójával, az 1. közeghez képest – amelyből érkezik a beeső fény.
Ezek után megfogalmazhatjuk a fénytörés W. Snell (1580–

1626) és R. Descartes (1596–1650) által megállapított tör MEGJEGYZÉS: A teljes vissza
vényeit: verődés esetén: i = l és r = 90ᵒ, amit
A fénytörés I. törvénye: behelyettesítve a fénytörés II. tör
A beeső fénysugár, a határfelület merőlegese és a megtört su vényébe: n1 · sin l = n2 · sin 90ᵒ,
gár ugyanabban a síkban található. n
tehát sin l = 2
A fénytörés II. törvénye: n1
A beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának az Ha a fény egy fénytörő közegből
aránya egyenlő a második közegnek az első közegre vonatkozta levegőbe terjed, akkor: n2 = 1, ezért
tott relatív törésmutatójával: az első közegre írhatjuk, hogy n1 = n.
sin i n Alkalmazva a fénytörés II. törvé
= n21 = 2 1
sin r n1 nyét, ezt kapjuk: sin l = .
n
az összefüggés így is fölírható: n1 · sin i = n2 · sin r Ezzel magyarázható, hogy a ple
ahol n1 = az 1. közeg abszolút törésmutatója xiglas esetében a határszög l ≈ 42ᵒ,
n2 = az 2. közeg abszolút törésmutatója. amint azt a kísérletben is láttuk.
Mivel n = c/v, ahol c = a fény sebessége vákuumban, míg v = a fény Tudott, hogy a plexiglas törésmu
sebessége az adott közegben, a fénytörés törvénye így is írható: tatója n = 1,49 =>
c 1
sin i v v l = arcsin ≈ arcsin 0,67 = 42ᵒ.
= 2 = 1 = n21. 1,49
sin r c v2
v1
A fény a fénytörés két törvénye szerint viselkedik:
1. a beeső és a megtört sugár ugyanabban a síkban van a határfelület merőlegesével.
2. n1 · sin i = n2 · sin r.
3.3.5. Gyakorlati alkalmazás: optikai szál, teljes visszaverődésű prizma
Már használjuk az opti

kai-szálas világhálót, örülünk
az elért, más továbbítási típu
sokhoz képest nagy átviteli,
valamint a nagy le- és feltölté
si sebességeknek.
Tudjuk, hogy endoszkópos
vagy más orvosi analíziseknél
használnak optikai szálakat,
amivel a test olyan részei is
láthatóvá válnak, amelyek
különben csak sebészileg vol
tak elérhetők.
107
Örülünk a nagyvárosok kivilágí
tott szökőkútjainak, csodáljuk a ki
színezett vízsugarak éjszakai játékát.
Ügyelünk, hogy este a kerékpá
runkon legalább macskaszemek le
gyenek.
Vajon ezekben mi a
közös?
JEGYEZD MEG
A teljes visszaverődés jelenségével nagyon gyakran találko
zunk a természetben és gyakorlati alkalmazásokban egyaránt.
Tudjuk, hogy teljes visszaverődéskor a fény visszatér abba az
átlátszó közegbe, amelyikből érkezett, és ilyenkor a fénytörés –
fénytörőbb közegből kevésbé fénytörő közegbe – már nem
következik be.
Az optikai szál egy hajszálvékony üveg- vagy műanyag-cső,

amelynek falain ismételten létrejön a fény teljes visszaverődése.
Ezzel az eszközzel lehetséges nagy mennyiségű információnak a
nagyon nagy távolságra történő eljuttatása.
Az optikai szálakat kiterjedten alkalmazzák a kommunikációban,
ahol sikeresen helyettesítik a fémhuzalokat.
Az optikai szálak használatának legfontosabb területei: az inter
net, rádió- és tévéműsor továbbítása, orvostudomány, katonai esz
közök.
Teljes visszaverődés prizmában
Egy korábbi leckében fölfedeztétek, hogy az optikai üvegben a határszög l = 42ᵒ.
Vegyünk egy optikai hasábot, prizmát, amelynek a szöge 90ᵒ.
Az a fénysugár, amelyik merőle
gesen hatol be a prizma egyik
oldallapján, teljesen visszaverődik
az átlós oldalon, ahogy az a mellé
kelt ábrán látható.
Ez azért történik, mert az első
fénytörésnél a szögek: i = r = 0, mi
vel a levegőből az üvegbe történő
átjutás az oldallapra merőlegesen
történik, és a fénynyaláb a szem
ben lévő második határfelületre
45ᵒ-os szög alatt érkezik.
Mivel l < 45ᵒ, teljesül a teljes
visszaverődés feltétele.
A fény 90ᵒ-al változtatja meg az
irányát (a), vagy visszatér ugyan
abba az irányba (b).
108
3.4. Vékony lencsék
Ezen az elven működik a periszkóp, a fényvisszaverő prizma, a bino

kuláris – prizmás – távcső és más optikai eszközök.
Periszkóp
A teljes visszaverődés nagyon fontos jelenség, mert nagyon sokféle gyakorlati alkalmazás alapját képezi.
Az optikai szál és a teljes visszaverődéses prizma rendkívül hasznosak különböző eszközök építéséhez, ame
lyek az életünk minőségének javításához szükségesek.

3.4.1. A lencsetípusok kísérleti azonosítása
Az ember több ezer éve használ lencséket. Biztos van
nak szemüveges barátaitok. A fényképezőgépek egyesek
nek közületek a kedvenc eszközük, és azok objektívjeinek a
lencséi felelősek a képek élességéért. Ha a zsebetekben van
a telefonotok, akkor nálatok is van lencse.
Mit tudsz létrehozni egy lencsével?
MEGHATÁROZÁS: Két gömbfelület, illetve egy sík- és

egy gömbfelület, amelyek egy homogén és átlátszó köze
get határolnak, lencsét alkotnak.
MEGJEGYZÉSEK:
• A lencsét – rendszerint – üvegből készítik, és levegő veszi körül. Vannak azonban esetek, amikor a
lencse például egy zselatinos átlátszó anyagban elhelyezkedő buborék.
• A homogén közeg minden pontjában ugyanolyan tulajdonságai vannak.
• A határfelületek gömbfelületekből származnak. (a sík felületet úgy is tekinthetjük, hogy egy nagyon
nagy sugarú felület felszínéből származik.).
109
Ahhoz, hogy tanulmányozhassuk a lencsét, szükség van arra, hogy
vegyük figyelembe néhány jellemzőjét:
• a határfelületeik C1 és C2 görbületi középpontjait;
n1
• A C1C2 optikai főtengelyt; n3
• A R1, R2 görbületi sugarakat; –R2

• A lencse n1, illetve a környezete n2 törésmutatóját; e
• A lencse e vastagságát; C2 O C1
+R1
• A lencse O középpontját. n2
A következő leckékben a görbületi sugarukhoz képest nagyon vékony
lencséket fogunk tanulmányozni. Ezeket vékony lencséknek nevezzük,
és nyíllal ellátott irányított szakaszokkal ábrázoljuk.
1. KÍSÉRLET Vékony lencsék alkotta képek megfigyelése

∎ egy laboratóriumi lencse Helyezzétek a lencsét egy, a Nap által megvilágított ablakkal szem
– a közepén vastagabb, beni (fehér) fal közelébe. Addig változtassátok a lencse helyzetét, amíg
mint a peremén –, ame a falon az ablak éles képét nem látjátok.
lyen +-al kezdődő, cen Készítsetek egy ábrát az ablakból jövő, a lencsén áthaladó, és a falon
timéterben kifejezett érték képet kialakító sugarak pályáiról.
szerepel Figyeljétek meg, hogy miként jelenik meg a képen mindaz, ami a ter
men kívül van, és látható az ablakon át. A nagyon messziről jövő suga
rak gyakorlatilag párhuzamosak, tehát tekinthetjük úgy, hogy a
végtelenből érkeznek. Mi történik velük, amikor áthaladnak a lencsén?
KÖVETKEZTETÉS
Egy tárgy képe megfigyelhető egy ernyőn; kisebbként, és fordítottként jelenik meg.
Ha fokozatosan változtatjuk a lencse és a fal közötti távolságot, akkor a kép egyre életlenebb lesz, és
végül nem lehet ráismerni a tárgyra.
A kísérletben használt lencse egy konvergens lencse, mert egy párhuzamos fénynyalábot egy olyan
sugárnyalábbá alakít át, amelyik összegyűlik egy pontban, összetartó, konvergens lesz.
JEGYEZD MEG
A lencséket konvergens – gyűjtő – lencsékre, és divergens – szóró – lencsékre osztjuk.
• A konvergens vagy gyűjtőlencséknek a pereme rendszerint vékony.
• A divergens vagy szórólencsék egy olyan sugárnyalábot, amely egy pontba gyűlne össze, párhuzamos
fénynyalábbá alakítanak át; ezeknek a lencséknek a pereme rendszerint vastagabb a közepüknél.
Ezeknek a lencsefajtáknak a lehetséges alakjai, és a jeleik az alábbi ábrán láthatók:
a konvergens a divergens
lencse jele lencse jele
kétszerese
domború sík-domború homorú-domború kétszeresen homorú sík-homorú homorúan domború
(bikonvex) (plan-konvex) (konkáv-konvex) (bikonkáv) (plan-konkáv) (konvex-konkáv)
110
2. KÍSÉRLET Vékony lencsék képalkotása

∎ gyűjtőlencse Fényforrással úgy világítjuk meg a laboratóriumi
∎ fényforrás készlet sík-domború lencséjét, ahogy a képen lát
∎ szórólencse ható.
∎ 3 vagy 4 lézer- Mi történik a párhuzamos fénynyalábbal?
zseblámpa Több lézerfény-nyalábbal világítjuk meg a kétsze
resen homorú lencsét, ahogy az a képen látható.
Mit lehet tapasztalni?
KÖVETKEZTETÉS
Amint az a mellékelt
ábrákon látható, a
fénysugarak gyűjtő
lencséken át vezető
pályája eltér a
fénysugarak szórólen F1 F2 F2 F1
csén történő áthala
dásáétól:
– A gyűjtőlencse a párhuzamos fénynyalábot összetartó fénynyalábbá alakítja. ás. Egy bizonyos pontból ér
kező széttartó fénynyalábból párhuzamos fénynyaláb lesz, miután áthalad a gyűjtőlencsén.
– A szórólencse a párhuzamos fénynyalábot széttartó fénynyalábbá alakítja át. Egy összetartó fénynyaláb
áthaladva a szórólencsén párhuzamos fénynyalábbá alakulhat.
3.4.2. A vékony lencsék jellemzőinek – fókuszpont, a kép helye –

kísérleti azonosítása
A lencséket széleskörűen
alkalmazzák a mindennapi
életben. Egyes lencséken
vagy lencserendszereken át
nagyon kis, mikroszkopikus
tárgyakat figyelünk meg,
míg másokon keresztül na
gyon távoliakat figyelünk
meg.
111
Vannak olyan esetek, hogy egy lencserendszeren át fényt vetítünk egy
ernyőre, és nem kell egy lencsén vagy egy készüléken átnéznünk ahhoz,
hogy lássuk azokat a képeket.
Miért használhatjuk annyiféle képpen és annyi célból a lencséket?
Kísérletezve figyelhettétek meg, hogy a gyűjtőknek nevezett lencsék (a) az optikai tengelyükkel párhu
zamos fénynyalábot egy pontba gyűjtik össze, míg a szórólencsék (b) szétszórnak egy ilyen fénynyalábot.
a) eset A gyűjtőlencse – Azt az F2 pontot, amelyben összegyűlnek az optikai főtengellyel párhuzamos
sugarak, a gyűjtőlencse képoldali fókuszpontjának nevezzük. Ha a beeső, párhuzamos fénynyaláb a len
cse jobb oldaláról érkezik, akkor a távozó sugarak a lencsével szimmetrikus F1 pontba gyűlnek össze, ame
lyet a gyűjtőlencse képoldali fókuszpontjának nevezzük. Ha F1-be egy pontszerű fényforrást helyezünk,
akkor az abból származó, és a lencsén áthaladó sugarak egy, az optikai főtengellyel párhuzamos fénynyalábot
alkotnak. A gyűjtőlencse fókuszpontjai valódiak.
O F2 F1 F2
f f f
b) eset Ahhoz, hogy megkapjuk a szórólencse képoldali fókuszpontját, meghosszabbítjuk azokat a lencse
által szétszórt sugarakat, amelyek az optikai főtengellyel párhuzamos, beeső fénynyalábból származnak. Ez
az F2 fókuszpont a lencse bal oldalán található, és virtuális (képzetes) fókuszpontnak nevezzük, mert a
sugarak meghosszabbításának metszéspontjában van. A lencséhez képest ezzel szimmetrikus pontot a
szórólencse tárgyoldali fókuszpontjának nevezzük. Ezen haladnak át a jobbról balra terjedő, az optikai fő
tengellyel párhuzamos, beeső fénynyalábból származó szétszórt sugaraknak a meghosszabbításai. Ha az F1-
be egy pontszerű fényforrást helyezünk, akkor az abból származó, és a lencsén áthaladó sugarak egy, az
optikai főtengellyel párhuzamos fénynyalábot képeznek.
F2 O F2 O F1
f f f
MEGHATÁROZÁS: A lencse optikai középpontja és a fókuszpont közötti

távolságot fókusztávolságnak nevezzük, és a jele f.
ALKALMAZÁS
Rajzoljatok le egy szórólencsét, jelöljétek a tárgy- és képoldali fókusz
pontjait, majd magyarázzátok meg a lencse tárgyoldali fókuszpontján
áthaladó sugarak útját.
112
KÍVÁNCSIAKNAK
A lencséknek másodlagos fókusz
pontjaik is vannak. Ezekben gyűlnek
össze azok a sugarak, amelyek az op 2
tikai főtengellyel kis szöget bezáró 2
fénynyalábokból származnak. Ezek a 2 2
fókuszpontok a lencse optikai főten

gelyére merőleges, fókuszsíknak ne
vezett síkban helyezkednek el.
gyűjtölencse – valódi fókuszpontok szórólencse – látszólagos fókusz-
pontok
1. KÍSÉRLET A vékony lencsék képalkotása
anyagok Helyezd ugyanabba az irányba, lehetőleg egy optikai padon, a meggyújtott gyertyát,
∎ gyűjtőlencse a gyűjtőlencsét és az ernyőt. Ernyő helyett használható egy függőleges, fehér fal is.
∎ szórólencse Ügyelj, hogy a gyertya fénye és a
∎ optikai pad lencse közepe az asztallappal pár
∎ gyertya huzamos egyenes mentén legyen.
∎ gyufa Így létrehozol egy centrált optikai
∎ ernyő rendszert.
∎ állvány Addig változtasd a gyertya és a len
cse helyzetét, amíg az ernyőn meg
nem kapod a gyertya éles képét.
Helyettesítsd a gyűjtőlencsét egy szórólencsével, változ

tasd a lencse és a gyertya helyét. Nézd az ernyőt, utána
nézd a lencsét.
Milyen állású a gyertya lángja a tárgyhoz képest (vagyis a gyertyához képest)?
Sikerül-e a gyertya több éles képét létrehoznod az ernyőn, ha a lencséhez viszonyított helyzete eltérő?
Milyen a kép mérete (a gyertya képének a magassága) a tárgy nagyságához képest (a gyertya magassága)?
Mi történik, ha a gyűjtőlencsét szórólencsével helyettesíted?
KÖVETKEZTETÉSEK
• Gyűjtőlencsével egy kép keletkezik az ernyőn. Azt mondjuk, hogy a kép valódi; a tárgy minden egyes
pontjának megfelel egy pont a képen. Amikor lerajzoljuk a sugarak pályáját erre a helyzetre, akkor a
kép a megtört sugarak metszéspontjában jön létre.
• A kép az ernyőn fordított: egy gyertya, amelynek lefele irányul a lángja.
• Megváltoztatva a gyertya és a lencse közötti (x1) és a lencse és az ernyő közötti (x2) távolságokat, bi
zonyos esetekben létrejön a gyertya éles képe. Van egy olyan elhelyezés, amelyre a kép kisebb, mint
a tárgy, egy olyan, amelyre a kép nagysága megegyezik a tárgyéval és egy harmadik, amelyre a
kép nagyobb, mint a tárgy.
• Amikor a gyűjtőlencse szórólencsére cserélődik, akkor lehetetlen képet az ernyőn felfogni. Csak a
lencsén keresztül nézhetjük a tárgyat, és kicsinyített képet láthatunk.
113
JEGYEZD MEG
Az alábbi ábrán egy vékony gyűjtőlencsét ábrázoltunk, amelynek O az optikai középpontja, a tárgyat az
optikai tengelyre merőleges, felfele mutató nyílban végződő szakasszal ábrázoltuk. Az optikai főtenge
lyen x1-el jelöljük a tárgy helyének a lencsétől mért távolságát, és x2-vel a kép helyének a lencsétől
mért távolságát.
y1-el jelöljük a tárgynak az optikai tengelyre merőleges, lineáris méretét (a magasságát), és y2-vel
a képnek az optikai tengelyre merőleges, lineáris méretét.
Amikor egy tárgy lencse által alkotott képét leírjuk,

akkor meg kell nevezzük, hogy az:
• valódi vagy virtuális;
• egyenes vagy fordított;
• kisebb, ugyanakkora vagy nagyobb, mint a tárgy.
Példának okáért a mellékelt ábrán a kép valódi, fordí O
tott, és kisebb, mint a tárgy, vagyis kicsinyített.
F1 F2
A tárgy–lencse, lencse–ernyő távol lencse kép irányítás a mérete a tárgyhoz képest

ságok, és a lencse típusától függően, a
valódi fordított állású kisebb vagy vele egyenlő
kapott képeknek a következő jellemzőik gyűjtő
lehetnek: látszólagos egyenes állású nagyobb, mint a tárgy
szóró látszólagos egyenes állású kisebb, mint a tárgy
F2 2f F2 2f
2f F1 2f F1
114
F1 2f 2f F2 F1 2f
2f F2
3.4.3. A vékony lencsék által alkotott képek mértani szerkesztése

Ha nagyítva szeretnénk látni azt, amit olvasunk, akkor a könyv
lapjához egy optikailag erősen nagyító lencsét, lupét vagy óriásna
gyítót közelítünk. Nem ernyőn látjuk a képet, hanem csak a szemünk
kel tudjuk megfigyelni a tárgynál jóval nagyobb képet.
Karl Friedrich Gauss (1777–1855),

nagy német matematikus, fizikus,
csillagász és geodéta, aki sokrétű
tudományos hozzájárulása, a több
szörös integrálok, mágnesesség, op
tika, és a nevét viselő mértékrendszer
területén elért eredményei miatt ma
radt híres. 404 tudományos dolgoza
tot írt, amelyekből csak 178 jelent
meg. Az optikai jelenségekről 1804-
ben tette közzé a Dioptrische Unter-
suchungen (Dioptrikus vizsgálatok)
Hogyan képződik a lencse alkotta kép? dolgozatát.
JEGYEZD MEG
A lencsék által alkotott képek szerkesztésekor tiszteletben kell tartani néhány elvet.
• A Gauss-sztigmatizmus: a tárgy minden pontjának (tárgypont) megfelel a kép egy pontja (képpont).
Ezt a két pontot összetartozó konjugált pontoknak nevezzük. A kapott kép éles, és sztigmatikus
vagy pontszerű képnek nevezzük.
Ez a feltételezés idealizálás, mert a képen – a gyakorlatban –, minden képpontnak egy folt felel meg.
Gauss szerint az optikai tengely melletti – azzal kis szöget bezáró –, vékony fénynyalábok által létreho
zott képek elég sztigmatikusak. Ezeket a sugarakat paraxiális sugaraknak nevezzük.
115
• Általában a tárgy (AB) az optikai főtengelyen,
a lencsétől balra található, és valódi, a tárgy
minden pontját, minden irányba terjedő, a
lencsén megtörő fénysugarak hagyják el. A
• A képpont megszerkesztéséhez a következő
képpen választjuk meg a sugarakat: O B’
– a lencsére az optikai főtengellyel párhuza
mosan érkező sugár, megtörve a lencsében, a B F1 F2
képoldali fókuszponton – F2 – terjed tovább.
– a lencse középpontján áthaladó sugár irá A’
nya nem változik meg.
– a tárgyoldali F1 fókuszponton áthaladó su
gár, megtörve a lencsében, az optikai főten
gellyel párhuzamosan terjed tovább.
Egy képpont meghatározásához ezek közül a sugarak közül kettő is elég.
• A sugarak megszerkesztése után megállapítjuk, hogy a kép valódi vagy látszólagos:
– ha az A-ból induló
sugarak ténylegesen
metszik egymást az
A’ pontban, akkor A’ A’
A
valós képpont (er
nyőn felfogható); A
– ha a képpont az O B’ F1 O F2
egyik sugár meg B
F1 F2 B’ B
hosszabbításának
és a másik sugárnak
a metszéspontjában A’
van, akkor a kép lát valódi kép látszólagos
szólagos (a lencsén kép
át láthatjuk).
Adott tárgypontból kiinduló két sugár felhasználásával szerkeszthetjük meg a neki megfelelő képpontot.
Gyűjtőlencse
A tárgy helye
A tárgy A kép A kép helye A kép szerkesztése
(a lencséhez képest)
valódi a 2f távolságra lévő valódi, F2 és a 2f tá f f
pontnál messzebb fordított, volságra levő
kisebb, pont között
mint a F2 C’
tárgy C F1 O
f f
116
A tárgy helye
valódi a lencse előtt, a tőle valódi, a lencse mö f f
2f távolságra levő fordított, gött, a tőle 2f
pontban egyenlő a távolságra levő
tárggyal pontban F2 C’
C F1 O
f f
valódi a 2f távolságra levő valódi, a lencse f f

pont és az F1 között fordított, mögött, a tőle
nagyobb, 2f távolságra
mint a levő ponttól F2 C’
tárgy távolabb C F1 O
f f
valódi F1-ben – a végtelenben f f
F2 C’
C F1 O
f f
valódi F1 és O között látszóla a lencsétől f f

gos, egye balra
nes
állású, na F2 C’
gyobb, C F1 O
mint a
tárgy
f f
Szórólencse
A tárgy helye
valódi bárhol, F2-től balra látszóla O és F2 között
gos, egye
nes állású,
kisebb,
mint a
tárgy F2 O F1
117
A tárgy helye
valódi F2-ben látszóla O és F2 között
gos, egye
nes állású,
kisebb,
mint a
tárgy F2 O F1
valódi F2 és O között látszóla O és F2 között

gos, egye
nes állású,
kisebb,
mint a
tárgy F2 O F1
3.4.4. Kiterjesztés: A vékony lencsék képletének meghatározása

A lencsének a szemhez vagy az ernyőhöz, és a tanulmányozott tárgyhoz viszonyított helyzetei jól meg
határozott matematikai kapcsolatban vannak a lencse fókusztávolságával. Ezért tudják a tudósok, hogy me
lyik esetben milyen lencsét használjanak.
Hogyan állapítjuk meg egy tárgy lencse által alkotott képének a helyét, és jellemzőit?
Megszerkesztjük az AB lineáris tárgynak a gyűjtőlencse által alkotott képét. A tárgy a lencse optikai fő
tengelyére merőlegesen, a lencsétől a fókusztávolságánál nagyobb távolságra található. A-ból húzunk egy –
az optikai főtengellyel párhuzamos – egyenest, egy másikat, amely áthalad a lencse középpontján, és egy
harmadikat a tárgyoldali fókuszponton át. Ezek az A’ pontban fognak találkozni. A kapott ábra segítségével
tanulmányozhatjuk az ABF1Δ ~ F1ONΔ és MOF2Δ ~ F2B’A’Δ hasonló háromszögeket, ahol M -el és N-el jelöl
tük az első és a harmadik sugár, valamint a lencse metszéspontját.
AB BF1 MO OF2
Felírjuk a hasonlósági aránypárokat: = és =
ON F1O A’B’ F2B’
Észrevesszük, hogy MO = AB, ON = A’B’ és F1O = OF2 = f , ahol f a lencse fókusztávolságának a nagysága.
118
Az előző összefüggésekből kapjuk:

A M
AB BF1 f
= =
A’B’ f F2B’
Alkalmazva az aránypárok tulajdonságát, meg
O B’
kapjuk az összetartozó pontok közötti összefüggést, B F1 F2
amit a vékony lencsék törvényének nevezünk:
BF1 · F2B’ = f 2
N
A tárgytól a tárgyoldali fókuszpontig, és a képtől A’
a képoldali fókuszpontig mért távolságok szorzata
egyenlő a lencse fókusztávolságának a négyzetével.
MEGJEGYZÉSEK:
• A lencsék törvénye érvényes a szórólencsékre is, és általában, a tárgy lencséhez viszonyított bármilyen
más elhyelezésére.
• A vékony lencsék törvénye felírható a tárgy és a lencse közötti (BO), illetve a kép és a lencse közötti
(OB’) távolság függvényében is, mivel: BF1 = BO – f és F2B’ = OB’ – f .
(BO – f ) · (OB’ – f ) = f 2
1 1 1
A számítások elvégzése után kapott végeredmény: + = (1)
OB’ BO f
hhoz, hogy ez az összefüggés ne függjön a lencse típusától, vagy a tárgy és a lencse közötti távolságtól,
A
olyan összefüggést használunk, amely figyelembe veszi a tárgy x1, és a kép x2 helyzetét.
Megegyezés az előjelekről y
Feltételezzük, hogy a lencse és az optikai
főtengely egy xOy koordináta rendszerre lett
rárajzolva. Így az összetartozó pontok (a tárgy Lentila
pont és a képpont) koordinátája – az Ox tenge
A (x , y )
lyen a lencséhez, illetve az Oy tengelyen az 1 1
optikai főtengelyhez viszonyított helyzetétől y

O
1
a. o. p.
függően –, pozitív vagy negatív. Az Ox tengely x1 x2 y2 x
pozitív iránya megegyezik a fénysugarak terje obiectul
A’ (x2, y2)
dési irányával.
Az x1 vagy az x2 helyzetet negatív számnak imaginea
tekintjük, ha a tárgy vagy a kép a lencsétől
balra helyezkedik el, illetve pozitív számnak, L
ha ezek a lencsétől jobbra találhatók. A tárgy + +
y1 illetve a kép y2 magasságát (a tengelyre me
a. o. p.
rőleges méreteket) pozitív számnak tekint – +
jük, ha az optikai főtengely fölött mérjük, – –
illetve negatív számnak, ha az optikai főten
gely alatt mérjük.
A fókusztávolságot:
– a gyűjtőlencséknél pozitívnak vesszük (f > 0);
– a szórólencséknél negatívnak (f < 0) vesszük.
119
MEGHATÁROZÁS: A vékony lencsék törőképessége – C – JEGYEZD MEG
fizikai mennyiség, értéke egyenlő a fókusztávolság inver Figyelembe véve az előjelekre vonat
zével.
kozó megegyezést, az (1) összefüggés
1 ből megkapjuk a vékony lencsék
C=
f alapképletét. Mivel az OB’ és BO sza
SI-ben a lencse törőképességének (törőerejének) mér kaszok pozitívak => BO = – x1; OB’ = x2.
tékegysége a dioptria; jele a δ (delta):
1 1 1
[C]SI = m–1 = δ – =
x2 x1 f
A gyűjtőlencse esetében C > 0, míg a szórólencse ese
tében C < 0.
ALKALMAZÁS
Villő egy laboratóriumi gyakorlattal szeretné A
megmérni egy lencse törőképességét. Elhelyezi az y 1

x2
optikai padon a réssel rendelkező fényforrást, a len F 1 B’
csét és az ernyőt. A rés a lencsétől 20 cm-re van. A B F2
x O 1
lencsétől 30 cm-re sikerül fölfognia az ernyőn a rés y2
éles képét. Milyen eredményt kap Villő az adatok fel

dolgozásakor? A’
Ügyelve az előjelekre, Villő előbb azonosítja a
mért mennyiségeket: x2 = 30 cm, illetve x1 = – 20 cm.
1 1 1 x –x 1
A vékony lencsék alapképletéből: – = , következik: 1 2 =
x2 x1 f x1 x2 f
1 – 20 cm – 30 cm – 50 1 100
Mivel C = , Villő kiszámíthatja a törőképességet: C = = cm–1 = =
f – 20 cm · 30 cm – 600 12 cm 12 m
C ≅ 8,33 δ.
Villő megfigyeli, hogy a fókusztávolság – pontosan ahogy várta – pozitív, f = 12 cm, hiszen a képet fel
tudta fogni az ernyőn.
MEGHATÁROZÁS: A lineáris nagyítás az a mennyiség, amelynek értéke megegyezik a kép magasságá

nak és a tárgy magasságának az arányával, jele β.
y
Figyelembe véve az előjelekre vonatkozó megegyezést: β = 2
y1
JEGYEZD MEG
• Ha β > 0, akkor a kép egyenes állású. Ha β < 0, akkor a kép fordított állású.
• Ha |β| > 1, akkor az azt jelenti, hogy a kép magasságának a modulusa nagyobb, mint a tárgyé, tehát a
kép nagyított.
• Ha |β| < 1, az azt jelenti, hogy a kép kicsinyített.
• A lineáris nagyítás mértékegység nélküli mennyiség.
Ha ismert a lencse f fókusztávolsága, a tárgy x1 távolsága a lencsétől, és a tárgy y1 lineáris kiterjedése (a nagy
sága), akkor a vékony lencsék alapképletével meghatározható a kép helye és jellemzői:
1 1 1 y
– = és β = 2
x2 x1 f y1
120
3.5. Optikai eszközök

3.5.1. Az emberi szem
Melyik érzékszervvel érzékeljük a legtöbb információt

a minket körülvevő világból?
A szemek szervezetünk legkomplexebb szerkezetű

szervei közül valók, és egy ablaknak tekinthetjük, amelyen
keresztül a külvilágot látjuk.
Az emberi szem alkotó elemei közé tartoznak a szemhé
jak és a szempillák, amelyeknek szemvédő szerepük van.
A szemhéjat belülről vékony, átlátszó kötőhártya borítja,
akárcsak az ínhártyát vagy szemfehérjét. A fény a szembe
az átlátszó szaruhártyán keresztül jut be. Ezt az ínhártya
veszi körül. A szaruhártya mögött van a szivárványhár-
tya, minden egyénre jellemző, egyedi, színes korong.
A szaruhártya és a szivárványhártya között a csarnokvíz-
nek nevezett folyadék található. A szivárványhártya kö
zepén egy fekete nyílás, a pupilla található.
Azért, hogy ne sérüljön a szem, nagyon erős fényben a
pupilla összehúzódik, kisebb lesz, míg sötétben kitágul,
megnagyobbodik. Ezt követően a fény áthalad a szemlen-
csén – amelynek kétszeresen domború, bikonvex lencse
szerepe van –, majd az üvegtesten, hogy a kép végül a re-
tinára vetüljön.
JEGYEZD MEG
Geometriai optikai szempontból a szem egy átlátszó
közegek: szaruhártya, csarnokvíz, szemlencse és üve
gtest által alkotott centrált optikai rendszer.
Ahhoz, hogy egy tárgyról éles kép jöjjön létre az szük

séges, hogy a pupillán áthaladó fénynyalábot a szemlencse
a retinára vetítse, függetlenül attól, hogy milyen távolság
ra található a tárgy. A fénynyalábnak a retinára vetítése a
szemlencse fókusztávolságának a változtatásával valósul
meg. A fókusztávolság változtatását a szemlencsét tartó
csillószerű izmok okozta alakváltozás idézi elő.
Ennek érdekében a szemlencse alkalmazkodási folya
mat részese. Amikor egy távol lévő tárgyat nézünk, akkor a
görbületi sugarai nagyobbak, míg amikor egy közeli testet
nézünk, akkor a szemlencse kidomborodik és a görbületi su
garai kisebbednek.
121
A nézett tárgy és az emberi szem közötti legkisebb távol
ság – ameddig az ember kényelmesen lát élesen –, nő az élet
korral, mivel a szemlencse alkalmazkodási képessége az idő
múltával gyengül.
A szemlencse alkalmazkodási képességének határai:
• a távolpont, a tisztánlátás legtávolabbi pontja, annak a
legnagyobb távolságnak felel meg, ahonnan a szemlencse
alkalmazkodása nélkül is élesen látjuk a tárgyakat. Ez az
egészséges szemnél a végtelenben, 15 méternél távolabb van.
• a közelpont az a legkisebb távolság, ahonnan az egészsé
ges szem még élesen lát, és ez fiataloknál 10–15 cm, míg fel Képalkotás az egészséges
nőtteknél körülbelül 25 cm. Az életkorral, különösen 40 év emberi szem retináján
felett, a szem alkalmazkodó képessége romlik, és megjelenik
az öregkori távollátás (presbiópia).
Minden eltérés a normális – emmetróp – lá

tástól látáshibát jelent. Az emberi szem leggya-
koribb látáshibái a távollátás (hipermetrópia),
és a rövidlátás (miópia).
• A rövidlátás a leggyakoribb látáshiba, és
születéstől megvan; mivel a rövidlátó szemgolyó
hosszabb, mint a normális szem, vagy a szemlen
cse fénytörése nagyobb, ezért az éles kép a retina
előtt jön létre. Ennek a hibának a javítására
szórólencséket használnak.
• A távollátás azért jelenik meg, mert a szem
golyó lapított vagy kisebb, mint a normális
szemé, és ebben az esetben az éles kép a retina
mögött jön létre. A túllátóságot gyűjtőlencsékkel
javítják.
• Az öregkori távollátás a szemlencse élet
korral járó rugalmasságvesztése miatt jelenik
meg. Ezért csak a távol lévő tárgyak láthatók jól.
Szintén gyűjtőlencsékkel javítják.
ALKALMAZÁSOK
Szemüvegek és kontaktlencsék
A látáshibák javításához szükséges lencséket szemüveg-keretekbe lehet
fogni, de kontaktlencseként is hordhatók. A szemüvegek sokunk számára nél
külözhetetlen kellékek. Az utóbbi években nagyon megszaporodott, és a folya
matosan nő azok száma, akiknek a látáshibáik kiküszöbölésére szemüvegre
van szükségük.
A kontaktlencsék viselésének nagyon sok előnye van: nem párásodnak be,
amikor kint hideg van, esik vagy havazik, és nem korlátozzák a látómezőt. Hát
rányuk, hogy drágábbak, mint a szemüvegek, és nagy figyelmet igényel a tiszta
környezetben történő kezelésük.
122
PORTFÓLIÓS
HÁZI FELADAT
A rövidlátás és kezelése
Elemezd a mellékelt ábrát. A be
mutatott ötletekből kiindulva, keres
gélj világhálós forrásokban, és mutasd
be azokat a lehetőségeket, amelyek
kel kezelhető a rövidlátás. Majd állíts
össze egy – esetleg vetített képes,
PowerPoint – bemutatót, azokról a le
hetőségekről, amelyekkel csökkent
hető ennek – a lakosság 25%-át érintő
látáshibának –, a hatása.
KÍVÁNCSIAKNAK
1. Az első látásjavító szemüvegeket 700 évvel ezelőtt készítették, hogy segítse az olvasást az időseknek.
Azokat a lencséket kvarcból készítették, és csontba vagy bőrbe rögzítették. Mivel a kereteket semmi
sem tartotta, azok mindig leestek, ezért nagyon kényelmetlenek voltak. A spanyolok ötlete volt, hogy
szalagokkal lássák el, amivel a fejre lehetett kötni, de ez az ötlet nem lett népszerű.
2. Napjainkban a szemüveglencsék többségét műanyagból, és nem üvegből készítik, hogy könnyebbek
legyenek, és ha leesnek, akkor ne törjenek el.
3. Bár már az első – szemen hordott – lencsék a XIII. századból származnak, a ma ismert kontaktlen
cséket 1949 óta készítik, és széles körű elterjedésük az 1970-es évek óta tart.
Optikai csalódások, optikai illúziók

Az emberi látási érzékelésnek a szem látva elemző képessége, és az ahhoz csatlakozó idegi pályák ké
pezik az alapját. Így sokszor az agy „értelmezi” a látási elemzőtől érkező információkat.
Vannak helyzetek, amikor az agy „becsapódik” és másként látjuk a tárgyakat, mint amilyenek azok a va
lóságban. Ezeket a képeket „optikai illúzióknak” nevezik.
Az optikai illúziók érdekesek. Azokat gyakran használják a bűvészek, ezért őket illuzionistáknak is hív
ják.
Az optikai illúziókat legtöbbször meg lehet magyarázni. Íme néhány példa:
A. A térbeliség illúziója
Az optikai illúziókat ábrázoló rajzok tulajdonképpen sík rajzok (egy fe
lületre lettek rajzolva). Ezek mégis térbeli, három dimenziós tárgyak képei,
és az agy „hozzászokott”, hogy hozzáadja a harmadik kiterjedést. Az itt
ábrázolt illúziók becsapják az agyat,
mert egy bizonyos szögből nézve az
ábrázolásokat, azok háromdimenzi
ós érzést keltenek, míg más szögből
figyelve más, az előzővel összeférhe
tetlen perspektívát nyújtanak.
123
B. A relativitáson nyugvó illúziók
Ha egy citrom után eszünk meg egy almát, akkor azt édesnek fogjuk érezni, de ha az után fogyasztjuk el,
miután csokoládét ettünk, akkor savanyúnak fog tűnni. Hasonlóképpen történik egyes képekkel, amelyeket
rosszul ítélünk meg a körülöttük lévő más képek miatt.
A jobboldali narancssárga korong nagyobb- A piros vonalak úgy látszanak, mintha közép fele gör-
nak tűnik, mint a bal oldali, de... nem az. Mérd bülnének. Tulajdonképpen azok egyenesek, és párhuza-
meg az átmérőiket, hogy meggyőződj róla. mosak. Ellenőrizd egy vonalzóval!
A kék vonalak különböző hosszúságúaknak Nem fogod elhinni, de a két X-el jelölt négyzet ugyan
tűnnek. És mégis, ellenőrizheted, hogy egyfor- olyan színű. Ennek ellenőrzésére takard le az ábrát egy
mák. Próbáld megmagyarázni az illúziód. ív papírral, amelyen a két négyzet fölött lyukakat vágtál.
C. A kétszemű látás miatti illúziók és az összpontosítás szükségessége

Mivel két szemmel látunk, ezért akkor látjuk tisztán a képet, ha a bal szemünkkel látott kép tökéletesen
tevődik rá a jobbal látottra. Ha egy képnek csak egy részét nézzük, akkor annak egy másik részét nem látjuk
tisztán. Ha tekintetünkkel az alábbi képeket pásztázzuk, akkor az az érzésünk, hogy mozognak. De ha figyel
münket egyetlen pontra összpontosítjuk, akkor a mozgási érzés megszűnik.
124
D. A fényvisszaverődésen és fénytörésen alapuló optikai csalódások

Rajzolj két nyilat egy ív papírra, Tölts vizet a pohárba, hogy Töltsd meg vízzel a poharat!
majd nézd azokat egy üres poháron csak az alsó vonalat fedje.
keresztül.
A második nyíl iránya is

A nyíl iránya megfordul. megfordul.
A pohár nagyítóként viselkedik, és a közeli tárgyakról fordított képet képez.
A szemünk az az érzékszervünk, amelyik az agyunk által kapott legtöbb információért felelős.
3.5.2. A nagyító vagy lupe

A lupe egy nagyító lencse, amelynek fókusztávolsága 1 cm és 10 cm közötti, és kis méretű tárgyak rész
leteinek megfigyelésére használják. A nagyító virtuális, nagyított és egyenes állású képet alkot a megfi
gyelt tárgyról.
A lupét mindig az egyik legegyszerűbb optikai eszköznek tekintették. A görögök és a rómaiak 2000
évvel korábban egy vízzel teli edényt használtak, hogy különféle tárgyak képét megnagyítsák.
Történelmi források arról tanúskodnak, hogy az első üvegből készült lencséket szerzetesek hasz
nálták kéziratok írása közben, körülbelül Kr. u. 1000-től. A túllátóságot javító lencsék 1200 után jelen
tek meg. További 200 évvel később találták föl a nagyítólencsés szemüvegek gyártásának módszerét,
és így a rövidlátóságot is javítani lehetett.
1. KÍSÉRLET Egy bogár megfigyelése nagyítóval

∎ egy lupe Vásárolj egy lupét vagy használj egyet az iskola laboratóriumában találhatókból.
∎ egy bogár Olvasd le a nagyító fókusztávolságát. Tedd a bogarat az asztalra, majd közelítsd
hozzá a nagyítót, annak fókusztávolságával megegyező távolságról. Figyeld meg
az alkotott képet, majd fokozatosan közelítsd a lupét a bogárhoz.
125
F1 F2
F1 F2
KÖVETKEZTETÉSEK
megfigyelt tárgy és a nagyító közötti távolság függvényében, a tárgy virtuális képe kisebb vagy na
•A
gyobb.
a a tárgy közelebb van a tárgyoldali fókuszponthoz, akkor a kapott kép nagyobb.
•H
Megoldott feladatok
1. Júlia a vizet tartalmazó tál alján lévő tárgyat nézi.
a) Felhasználva a képen szereplő sugár, valamint a víz felüle
tére merőleges, és irányváltoztatás nélkül megtörő fénysu
gár metszéspontját, rajzoljátok meg a nézett tárgy képét.
b) Ha az abszolút törésmutató n = 4/3 és a víz mélysége h = 12 cm,
határozzátok meg azt az összefüggést, amellyel
kiszámítható, hogy a víz felszínéhez képest milyen mélyen poziţia reală
látható a kép, majd számítsátok ki. a obiectului
Megoldás:
a) Legyen P az a pont, ahol a tárgy van. Rajzolunk egy P-ből N
induló fénysugarat, amely megtörik a levegő-víz határfe
{
r
lületen, majd Júlia szemébe jut. Ha a leány függőlegesen A I
néz, akkor az i beesési, és r törési szögek nagyon kicsik lesz
nek, értékük gyakorlatilag 0. h’ { r
b) A folyadék felületére eső merőlegesek párhuzamosak: AP||IN; h

P’ i
mértanilag P’I és PI szelik az AP||IN egyeneseket; a rajzon, a

i
PIAΔ-ben és a P’IAΔ-ben azonosítjuk az i és r szögeket. P’ az a
P
pont, amelyben a megtört sugár meghosszabbítása metszi a
PA merőlegest, tehát abban a pontban látja Júlia a tárgyat.
AI AI AI AI
A PIA és P’IA háromszögekben fölírjuk az i és r szögek tangenseit: tg i = = ; tg r = = .
AP h AP’ h’
Kicsi, 0ᵒ-hoz közeli szögekre (cos 0ᵒ =1), a tangens- és kotangensfüggvények megközelítőleg egyenlőek.
Így: h · tg i = h’ · tg r -ből h · sin i = h’ · sin r -t kapunk.
A fénytörés II. törvényéből:
n · sin i = 1 · sin r és az utolsó két összefüggésből látható, hogy: h’ = h/n. Amiből: h’ = 12 cm · ¾ = 9 cm.
126
2 A
z ábrán levő lencse esetében ismert a tárgy és a
lencse, illetve a lencse és a kép közötti távolság.
A
a) Határozzátok meg a lineáris nagyítást.
b) Határozzátok meg a lencse fókusztávolságát. y1
F1
x2
B’
c) Jellemezzétek a képet. B
x1 O F2
Alkalmazás: x1 = – 21 cm, x2 = 28 cm. y2
Megoldás:
A’
a) Figyelembe véve az előjelekre vonatkozó megálla-
podást, látható, hogy az ABO és A’B’O, hasonló három-
y x
szögekben 2 = 2 .
y1 x1 y x 28 4
Mivel a lineáris nagyítás β = 2 , következik, hogy: β = 2 = =–
y1 x1 –21 3
1 1 1 x1 · x 2
b) A vékony lencsék alapképletéből: – = , amiből f = .
x2 x1 f x1 – x2
– 21 cm · 28 cm
f= = 12 cm.
– 21 cm – 28 cm
c) A kép valódi, fordított állású és nagyobb, mint a tárgy.
3 S zórólencsékre is bizonyítsátok be a lencsék
törvényét.
Megoldás:
A M
A lencsék törvénye: A tárgy és a tárgyoldali fó-
kuszpont, valamint a kép és a képoldali fókusz-
pont közötti távolságok szorzata egyenlő a lencse y1 A’ N
fókusztávolságának a négyzetével. y2 O
Legyen egy szórólencse, amely létrehozza az
AB lineáris tárgy A’B’ képét. A fenti törvényben
B F2 B’ F1
említett BF1 és F2B’ távolságok zölddel vannak
ábrázolva. Ezekkel megszerkesztjük a satírozott
háromszögeket, amelyekre alkalmazzuk a ha
sonlóság alaptételét, amelyben MO = y1 és
NO = y2 .
y OF f
ΔABF1: NO||AB => 2 = 1 =
y1 BF1 BF1
y F B’ F B’
ΔF2MO: MO||A’B’ => 2 = 2 = 2 . Ebből következik, hogy: BF1 · F2B’ = f 2 .
y1 F2O f
1. A balettstúdióban, ahova Villő jár, az oldalfalakon tükrök vannak. A lány
a terem közepén áll, és ezekben nézi önmagát. Hány vele megegyező
képet lát?
2. Miért fénylik jobban egy kifényezett fémdísztárgy, mint egy durva felszínű?
3. Magyarázzátok meg a képen látható jelenséget. Milyen távolságra kell
tartsák a nagyítót ahhoz, hogy meggyulladjon a szalma?
127
4. Miben mérik a nagyítást? Magyarázzátok meg.
5. Magyarázzátok meg a jobb oldali képen látható eszköz működését, és
nevezzétek meg. Mire használják? Melyek az alkotó részei?
6. Írjátok le az ábrán lévő lencsét. Milyen
tulajdonságokkal kell rendelkezzen, hogy
vékony lencsének tekinthessük? Más
pontban fognak összegyűlni az ábrázolt
sugarak, ha a lencsének nő a törőképessége?
Az a pont közelebb, vagy távolabb lesz a
lencsétől?
7. Naplementekor a Nap magasabban lévőnek látszik, mint van a valóságban. Miért? Rajzoljátok le a
fénysugarak görbült pályáját.
II Válasszátok ki a helyes válasznak megfelelő betűt:

1. A lencse optikai főtengelye: a) egy képzeletbeli vonal, amely merőleges a lencsére, és áthalad annak
középpontján; b) egy fémrúd, amelyre a lencsét, az ernyőt és a fényforrást rögzítik; c) Egy képzeletbeli
vonal, amely áthalad a lencse középpontján.
2. Amikor a fény egy nagyobb törésmutatójú közegből egy kisebb törésmutatójú közegbe megy át, akkor:
a) a megtört sugár közeledik a felület merőlegeséhez; b) a megtört sugár távolodik a felület
merőlegesétől; c) nem jöhet létre teljes visszaverődés; d) egyből teljes visszaverődés jön létre.
3. Ha a törési szög 90ᵒ, akkor: a) a beesési szög egyenlő a határszöggel, és az értéke állandó; b) a beesési
szög egyenlő a határszöggel, és függ a két közegtől; c) a beesési szög is 90ᵒ-os; d) a beesési szög 42ᵒ.
4. A levegőben lévő sík-homorú üveglencse egy: a) gyűjtő-; b) szóró-; c) változó törőképességű-; d) a
fényt nem megtörő lencse.
5. Az optikai hasáb: a) mindig teljesen visszaverő; b) a beeső sugárral párhuzamosan téríti el a fényt;
c) minden színt ugyanabba az irányba téríti el; d) a különböző színeket különbözőképpen téríti el.

1. Egy szórólencse törőképessége pozitív. I/H
2. A dioptria az 1 m fókusztávolságú lencse törőképessége. I/H
3. Ha a beeső sugár merőleges egy síktükörre, akkor a
visszaverődési szög 90ᵒ. I/H
4. Egy síkpárhuzamos lemezre beeső fénysugár
a beeső sugárral párhuzamosan lép ki a levegőbe. I/H
5. 10 dioptria egyenlő 1/10 cm. I/H
6. Azok a színes fénynyalábok, amelyekre a fehér fény bomlik, amikor
áthalad az optikai hasábon, más sorrendben is elhelyezkedhetnek I/H

1. A … fénnyel megegyező beesési … színes sugarak … szögek alatt távoznak az … hasábból. Ez
azért történik, mert az optikai hasáb anyagának a … eltérő a következő színű sugarak mindenikére:
piros, … , sárga, … , kék, indigó, … .
2. A rövidlátó szem … kisebb távolságra van a normálisnál, ezért a végtelenben lévő pontok képei a
retina … jönnek létre. A rövidlátóságot … … javítják.
128
4. Az optika az a tudomány, amely a … és annak az … történő kölcsönhatását tanulmányozza. A ge

ometriai optika a … fogalmát használja, és olyan elveken alapszik, mint: a fény … terjedésének az
elve, a … … az elve.
4. Ha a két … elválasztó … egyenetlen, akkor a párhuzamosan beeső fénysugarak különböző …
verődnek vissza. A fényvisszaverődést … , míg a felületet … nevezzük.

1. Villő az árnyék keletkezését tanulmányozva gömb alakú, átlátszat
lan testet helyez egy pontszerű fényforrás elé. Megmérve a fény
forrástól 1m távolságra lévő ernyőn az árnyék átmérőjét, 40 cm-t
kap. A fényforrástól milyen távolságra van a gömb metszet-
korongja, amelyet érintenek a fénysugarak, ha az átmérője 10 cm?
2. Mielőtt iskolába menne, Csongor szeretné teljes egészében látni magát a tükör
ben. Az ő magassága 1,70 m, a szeme, valamint a fejtetője közötti távolság 10 cm.
a) Rajzoljátok le vázlatosan, és emeljétek ki a Csongor szemébe – visszaverődés
után – visszajutó fénysugarak haladását.
b) Határozzátok meg a tükör legkisebb magasságát.
c) A padolástól milyen távolságra kell elhelyezni a tükröt?
3. Boróka szeretné, hogy az ő kísérletében a fénysugarak az ábrán látható módon

verődjenek vissza.
a) Hova, és hogyan fogja ő elhelyezni a laboratóriumi készletben található tükrö
ket? Rajzoljátok le vázlatosan az elhelyezésüket.
b) Milyen szöget fognak bezárni egymással a tükrök?
4. Egy átlátszó közeg törésmutatója n = 1,6. Mekkora a fény terjedési sebességének az értéke ebben a
közegben? A fény terjedési sebességét levegőben c = 3 · 108 m/s-nek vesszük.
5. Egy fénysugár glicerinből üvegbe hatol, a beeső sugár 30ᵒ-os szöget zár be a felület merőlegesével.
a) Rajzoljátok le a fénysugarak haladását, és számítsátok ki a törési szög szinuszát. (Ismertek:
nüveg = 1,5 és nglicerin = 1,47.)
b) Állapítsátok meg, hogy milyen közegből jöhet a beeső fény a második közegbe – üvegből vagy glice
rinből –, ahhoz, hogy teljes visszaverődés jöhessen létre, és számítsátok ki a határszöget (sin l)
ebben az esetben.
6. Szerkesszétek meg az a, b és c esetekben hiányzó sugarakat. A b rajz esetében határozzátok meg a távozó
sugár szögének szinuszát (= az optikai hasábból kilépő sugárnak a felület merőlegesével bezárt szöge),
ha nüveg = 1,5, és a prizma üvegből van. Az A szög mértéke 30ᵒ.
129
A A A
30˚ 30˚ 30˚
i r
a) n b) n c) n
7. a) Rajzoljátok le egyezményes jelekkel az ábrán lévő három esetet, és magyarázzátok meg a kép nagy
ságát az alma helyzetének függvényében.
b) Ha a lencse fókusztávolsága f = 12 cm, akkor azonosítsátok azt a rajzot amelyik megfelel az
x1 = – 24 cm esetnek, és határozzátok meg az x2-t, valamint a nagyítás mértékét ebben az esetben.
c) A gyakorlatban lehetséges-e az, amit a rajz sugall? Hogyan lehetne egy hasonló kísérletet megva
lósítani?
2F F F 2F
2F F F 2F
2F F F 2F
8. Ha a tárgy és az ernyő közötti távolság állandó, és nagyobb a fókusztávolság négyszeresénél, akkor a
tárgy és az ernyő között mozgatva a gyűjtőlencsét, az ernyőn két képet lehet felfogni.
a) Színes ceruzákat használva, rajzoljátok meg mindkét kép keletkezésére a sugarak útját, ugyanazon
a rajzon.
b) Jellemezzétek a két képet, minden esetben megindokolva a tárgy lencséhez viszonyított helyét.
c) Jelöljétek x1 és x2-vel, illetve x1’ és x2’-el a megfelelő helyzeteket, és írjátok fel a vékony lencse alap
képletét mindenik esetre.
9. Bizonyítsátok be a lencsék törvényét a gyűjtőlencse esetében, ha a tárgyat a fókuszpont és a lencse
közé helyezik.
130
10. Júlia egy f = –10 cm fókusztávolságú szó

rólencsét tanulmányoz. A lencsét a gyer
tyától 15 cm távolságra helyezi el, amint az
ábrán látható, és a mellékelt ábra szerinti
látszólagos képet kapja. 2F F2 F1 2F
a) A lencsétől milyen távolságra keletkezik a
gyertya képe?
b) A kép a tárgyhoz képest hányszor lesz ki
sebb?
c) Ténylegesen mekkora a távolság a tárgy,
és annak a képe között?
11. Egy világító diódás fácska a gyűjtőlencse d > 2F
tárgyoldali fókuszpontjától 8 cm-el balra

található, és a képe képoldali fókuszponttól F2 2F
2 cm-el jobbra van. 2F F1
a) Számítsátok ki a lencse fókusztávolságát.

b) Számítsátok ki a lencse nagyítását.

1. A fényt színeire bontó, átlátszó anyagból készült test.
2. Ilyen a síktükör által alkotott kép.
3. Látszólagos képet alkotó sík felületű tárgy.
4. Akkor jön létre, ha a fény egyik átlátszó közegből egy másikba lép.
5. A fényt, valamint a fény és az anyagok kölcsönhatását tanulmányozó tudományág.
6. A látás szerve.
7. Az a legkisebb távolság, ahonnan az egészséges szem még élesen lát.
8. A gyűjtőlencse teszi, ha a tárgy nagyon nagy távolságra van.
9. Kis tárgyak megfigyelésére használt optikai eszköz.
10.Az a pont, amelybe a gyűjtőlencse összegyűjti, és amelyből a szórólencse szétszórja a fényt.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
131
1 A lenti téglalapban levő szavakat megfelelően toldalékolva, egészítsétek ki a szabadon
(1 p) hagyott helyeket: „A távollátó szem … a normálisnál … távolságra van, és nem látja élesen a
közeli tárgyakat. A keletkező kép a retina … jön létre, és a látás … javítható.”
gyűjtőlencsék, mögött, közelpont, nagy
2 A lencsétől 30 cm távolságra elhelyezett tárgy képe a lencsének a tárggyal azonos oldalán, a

(2 p) lencsétől 12 cm-re található. a) Milyen a használt lencse? b) Rajzoljátok le a sugarak haladását.
c) határozzátok meg a lencse törőképességét. d) Ha a tárgy magassága 2 cm, akkor milyen lesz a
képének a mérete?
3 Hozzátok létre a fogalmak és a jellemző rajzok közötti kapcsolatokat.
(1 p)
a) b) c) d)
A. rövidlátás B. távollátás
4 Két síktükör által bezárt A szög mértéke 70ᵒ. Egy fénysugár, O1
(1 p) amely párhuzamos az egyik tükörrel, előbb a másik tükrön verődik

vissza, majd azon, amelyikkel párhuzamos volt. Határozzátok meg D
a fénysugár kezdeti irányához képest létrejövő D eltérítési szögét. A

O2
5 Egy valódi tárgy képe fordított állású, és a tárggyal megegyező nagyságú. A lencse
(2 p) fókusztávolságának az értéke | f | = 50 cm. a) Milyen lencséről van szó? Készítsétek el a
képalkotásnak megfelelő ábrát. b) Határozzátok meg a tárgy és a kép közötti távolságot.
6 Júlia szeretne megérinteni egy növényt egy nagyon tiszta vizű tó fenekén. Függőlegesen nézi a
(1 p) növényt, és lemér magának egy h = 1 m hosszúságú nádat, amelyet tökéletesen megfelelőnek tart.
Ha jól mérte fel azt, amit látott, akkor mennyivel kell még meghosszabbítsa a nádszálat a második
próbálkozásához? Feltételezzük, hogy a tó vizének a törésmutatója n = 4/3.
TANULÁSI NAPLÓ
Gondold végig mindazt, amit az OPTIKAI JELENSÉGEK fejezetben tanultál.
∎ Fényforrások ∎ A fény terjedése különböző közegekben ∎ A fény terjedésének elvei. A fénysugár. A
fénynyaláb ∎ A fény visszaverődése ∎ A fénytörés törvényei – kísérleti alkalmazások – síktükrök ∎ A
fénytörés törvényeinek technológiai alkalmazásai ∎ A törésmutató ∎ A fénytörés – a jelenség kísérleti
bemutatása ∎ A teljes visszaverődés ∎ A fénytörés törvényei. A törésmutató ∎ Gyakorlati alkalmazások:
optikai szál, teljesen visszaverő optikai hasáb ∎ A lencsetípusok kísérleti azonosítása ∎ A vékony len
csék jellemzőinek kísérleti azonosítása – fókuszpont, a kép helye ∎ Vékony lencsék képalkotásának a
mértani szerkesztése ∎ A vékony lencsék képletének meghatározása ∎ Optikai eszközök ∎ Az emberi
szem ∎ A lupe
Szeretném
Jegyezd le a füzetedbe, a mellékelthez hasonló táblázatba azt, amiről Tudom! Megtanultam!
tudni!
azt hiszed, hogy tudod, amit megtanultál, és amit még szeretnél
megtanulni az optikai jelenségekről.
132
4. EGYSÉG KIEGÉSZÍTÉS: AZ ENERGIA ÉS
AZ ÉLET

felfedezni
 Energiaforrások
 Energiaátalakítás különböző
rendszerekben
 Az életfenntartási rendszer egy
űrállomáson
 Az életfenntartási rendszer egy
tengeralattjárón
1.1, 2.1, 2.2, 2.3, 3.1, 3.2, 3.3, 4.1, 4.2
133
4. EGYSÉG: KIEGÉSZÍTÉS: AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLET
4.1. Energiafajták. Energiaforrások
Elektromos áram, elektromos háztartási gépek, számító

gép, televízió, telefon, internet, személygépkocsik és más szál
lító eszközök stb. nélkül ma már nem tudjuk elképzelni az
életünket. Ezért a globális energiaigény egyre nagyobb.
A nukleáris energia kivételével, a Földön használt energi
afajták forrása a Naprendszer középpontjában található Nap.
A napenergia a legtisztább, újrahasznosuló energiafajta. A földlakók által gyakorlatilag kimeríthetetlen, és a

bolygónkon lejátszódó természetes folyamatok alapját képezi. Az olyan fűtőanyagok, mint a kőszén, a kőolaj,
a földgáz, és a tűzifa a Nap energiájának fotoszintézissel létrejövő közvetett átalakulásából származnak.
Energiafajták
Az eddig tanulmányozott energiafajták között találkoztál: mechanikai (mozgási és helyzeti) energi
ával, termikus (hő) energiával, elektromos energiával, mágneses energiával, vegyi- és fényenergiával.
Azonban van nukleáris energia is. Ez az energia a csillagokban, magfúziós reakciók nyomán szabadul föl.
KÍVÁNCSIAKNAK
A magfúzió az a folyamat, amely
nek során két atommag azért lép
reakcióba, hogy egy új atommagot
alkossanak, amelynek tömege na
gyobb, mint az eredeti atomma
goké. Ezekből a reakciókból
szubatomi részecskék is létrejön
nek, és óriási energiák szabadul
nak föl. A napfény forrása nukleáris
energia.
A napi energiaszükséglet legnagyobb részét fosszilis energia

hordozók és tűzifa elégetésével nyerjük. Olyan körülmények
között, amikor a globális elektromos energiaigény egyre na
gyobb, ezek a természetes energiaforrások kimerülhetnek.
A hőerőművek a legelterjedtebb elektromos erőművek.
134
A hőerőmű elve
Az elektromos áramot termelő hőerőműnek olyan hőfor
rásra van szüksége, amely biztosítja a víz melegítését egy
tartályban, hogy nagynyomású gőzöket kapjanak. Hagyomá
nyosan a hőenergia fosszilis tüzelőanyagok – kőolaj, földgáz,
kőszén – égetéséből vagy nukleáris maghasadásból szárma
zik. Újrahasznosítható energiaforrások használatakor a
hőenergia származhat: biomassza – tűzifa, biogáz, szerves
hulladékok – égetéséből, geotermikus vagy napkollektoros forrásból. A hőenergia a gőzök mozgási energi
ájává alakítódik, amivel megforgatják a turbina rotorját; a turbina hajtja az elektromos generátort, ami a
mozgási energiát elektromos energiává alakítja. Amikor ez a fogyasztóhoz, az izzólámpához ér, akkor
táplálja annak izzószálát. Ez az elektromos energia hőhatás révén hővé – hőenergiává – alakul, az izzószál
izzani kezd, és fényenergiát bocsát ki.
A leírt folyamatok kísérleti ellenőrzését megtekintheti

tek, ha megnyitjátok a https://phet.colorado.edu/sims/html/
energy-forms-and-changes/latest/energy-forms-and-
changes_ro.html állományt, és követitek az ott lévő utasí
tásokat.
A vízierőművek a víz helyzeti energiáját alakítják át

elektromos energiává.
A vízierőmű elve
Egy folyó völgyébe – amely mentén vízesés is lehet –, épí
tett völgyzáró gáttal – a víz feltorlaszolásával –, helyzeti
energia halmozódik föl. Ez, eséssel mozgási energiává ala
kul, amely forgatja a vízierőmű turbináit. A turbinák forgó
mozgása egy fogaskerekes hajtómű közbeiktatásával az e-
lektromos generátorhoz továbbítódik, amely átalakítja a moz
gási energiát elektromos energiává. Amikor ez a fogyasztó
hoz, az izzólámpához ér, akkor táplálja annak izzószálát. Ez az
elektromos energia hőhatás révén hővé – hőenergiává – ala
kul, az izzószál izzani kezd, és fényenergiát bocsát ki.
A leírt folyamatok kísérleti ellenőrzését megtekinthetitek, ha megnyitjátok a https://phet.colorado.edu/sims/

html/energy-forms-and-changes/latest/energy-forms-and-changes_ro.html állományt, és követitek az ott lévő
utasításokat.
A fényelektromos hatás
Az elektromos energia hagyományos, fosszilis tüzelőanyagok
égetésével történő fokozása környezetromboló hatást fejt ki az
élővilág rendszereire, ezért környezetbarátabb megoldásokra van
szükség. Az ilyen megoldások közül az egyik, a napenergia közvetlen
átalakítása elektromos energiává.
135
A napsugárzás elektromos energiává alakítása – fényelektromos hatás által –, napelemekkel – foto-
voltaikus cellákkal – történik. Ezeket félvezető anyagokból készítik.
MEGJEGYZÉSEK:
• A napenergia a legbőségesebb energiaforrás a Földön. Ennek az energiának egy részét elnyeli a légkör,
és szelek formájában jelenik meg, ami szélerőművekkel alakítható át.
• A napenergia közvetlen hasznosítása – mezőgazdasági termékek szárítására –, víz- és levegőmelegítő
napkollektorokkal, már régóta elterjedt.
Fényelektromos hatás
A napenergia hatására megjelenő elektromotoros feszültség jelenségét fény-
elektromos hatásnak nevezzük, és Alexandre-Edmond Becquerel, francia fizikus
fedezte fel 1839-ben.
Ez a hatás abból áll, hogy negatív – elektronok –, és pozitív – lyukaknak nevezett
elektronhiányok – elektromos töltések szabadulnak föl egy szilárd anyagban, ha
azok felszíne fénnyel lép kölcsönhatásba. Ez elektromotoros feszültség megjelenésé
ben nyilvánul meg, ami zárt áramkörben elektromos áramot hozhat létre.
A leírt folyamatok kísérleti ellenőrzését megtekinthetitek, ha megnyitjátok a https://

phet.colorado.edu/sims/html/energy-forms-and-changes/latest/energy-forms-and-
changes_ro.html állományt, és követitek az ott lévő utasításokat.
ELŐFORDULÁS A TERMÉSZETBEN
A fotoszintézis
A fotoszintézis egy folyamat, amellyel a növények napener
giát alakítanak át, hogy cukrokat állítsanak elő, tápanyagnak.
Ez biztosítja a növények növekedését, ami által alapvető
élelmiszereket biztosítanak nagyon sok állat számára. Ugyan
akkor fotoszintézissel fogyasztódik a levegőben levő szén-
dioxid, és oxigén szabadul fel, ami sok élőlényfajnak, közöttük
számunkra is a túlélés forrása.
A fotoszintézissel létrejövő glükóz felhasználásával a növények szénhidrátokat hoznak létre. Ezeket a
szénhidrátokat a növények saját fejlődésükre hasznosítják, de ezek jelentik az állatok számára a legjelentő
sebb táplálékot is, mert ezekkel a növényekkel táplálkoznak.
KÍVÁNCSIAKNAK
A növényekben van egy klorofillnak nevezett színezék, pigment. A klorofil – a látható
tartományokból – elnyeli a fényt a piros-narancs és a kék-ibolya tartományokból, és
visszaveri a zöld fényt, ami megmagyarázza, hogy miért látjuk a növényeket zöldnek.
JEGYEZD MEG
Fotoszintézis létrehozásához szükség van: napenergiára, szén-dioxidra, klorofillra és vízre.
A fotoszintézis termékei: oxigén és glükóz.
szén-dioxid + víz => glükóz + oxigén
136
Ilyen értelemben felvetődött a kérdés: használhatnánk-e a fotoszintézist olyan mesterséges rendszerek

kifejlesztésére, amelyek a napenergiát szénkibocsátási szempontból semlegesen alakítanák át?
A kutatók létrehoztak egy olyan mesterséges levelet, amely utánozza a természetes fotoszintézist, ami
tulajdonképpen egy fejlett napelem. A levél egy vizes edényben úszik, ahol a napfény segítségével szét
választja a víz két elemét – az oxigént és a hidrogént –, amelyeket aztán egy fűtőanyag-cellába tárolnak, és
elektromos energia előállítására használnak. Ezt az elemet olcsó anyagokból hozták létre, és tízszer haté
konyabban hozza létre a fotoszintézist, mint egy természetes levél. 45 órán keresztül képes megszakítás
nélkül működni, és elegendő energiát állít elő egy háztartás elektromos energiával történő ellátásához,
amelyhez naponta négy liternél kevesebb vizet használ föl.
Energiatermelés kis szén-lábnyommal
Pillanatnyilag még óriási mennyiségű fosszilis energiahordozó áll az

emberiség rendelkezésére, de azok mértéktelen fogyasztása a bolygóra
nézve súlyos következményekkel jár. Sürgető a mielőbbi minimális vagy
nulla üvegház-hatású gázokat kibocsátó elektromos erőművek és
elektromos állomások használata.
Az éghajlat-változás már sújtja a bolygónkat: a hőmérsékletek nő
nek, a csapadékféleségek változnak, a sarki jég- és hósapkák megolvad
nak, és a tengerszint nő, csökkentve így a szárazföldet, amelyen mi élünk.
Azok a szélsőséges meteorológiai és légköri jelenségek, amelyek árvizek
kel és szárazsággal fenyegetnek, sok régióban egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek.
Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében tett globális erőfeszítések közé tarto
zik a kis szénkibocsátású energiaforrások használata. A szén-lábnyom egyre gyakrabban használt foga
lom. A szén-dioxidot (CO2) és más üvegház-hatású gázokat kibocsátó emberi és ipari tevékenységek
hozzájárulását jelöli.
Melyek az alacsony üvegház-hatású gázokat kibocsátó energiaforrások?
Figyeld meg a mellékelt ábrát. Különféle elektromos

erőműveket ábrázol.
A vízierőművek a leeső vizek energiáját használják.
A szélerőművek a szél energiáját alakítják elektro
mos energiává.
A geotermális erőművek a vulkanikus és tektonikus
tevékenységű helyeken befogott forró vizet és gőzöket
használják.
Az áramlási erőművek az óceánok hullámzásából
és áramlataiból állítanak elő energiát.
A napelemek a fény energiáját alakítják át elektro
mos energiává.
A biomasszát elektromos energia előállítása céljára
– folyékony, gáz vagy szilárd –fűtőanyagokká alakítják.
A nukleáris erőművekben az urán maghasadásából
származó energiát használják.
A hidrogénes erőművek, víz elektrolíziséből szár
mazó hidrogén égetésekor termelődő hőből, állítanak
elő elektromos energiát.
137
KÍVÁNCSIAKNAK
A maghasadás az a folyamat, amelynek során egy nehéz atommag két vagy több, majdnem azonos
tömegű darabra hasad, gyors neutronokat, elektromágneses sugarakat és hőenergiát bocsátva ki.
A következő energiaforrásoknak alacsony az üvegház-hatású gázkibocsátásuk: nap-, szél-, geotermális-, vízi-,

nukleáris-, valamint a biomasszát, tengeráramlatokat és hullámokat vagy hidrogént hasznosító erőművek.
PORTFÓLIÓS HÁZI FELADAT

Hogyan járulhatunk hozzá a szén-lábnyom csökkentéséhez?
Takarékoskodjunk az energiával!
Internetes forrásokat tanulmányozva tájékozódj, és elemezd azokat a módokat, amelyekkel csökkent
hetnénk az energiafogyasztást a lakásban, az iskolában, a közösségben amelyben élünk. Utána készíts egy
bemutatót (esetleg PowerPoitn-ban) a javaslataiddal. Lehetséges szempontok: a vízfogyasztás csökkenté
se, az energiatakarékos lámpák és a tömegközlekedés használata, az autózás helyett a kerékpározás vagy
gyaloglás, az épületek hőszigetelése, a hulladékok újrahasznosításáért való válogatott gyűjtés stb.
4.2. Az energia és az élet

Az emberi szervezet egy fantasztikus rendszer, amely más apró, élő sejteknek nevezett rendszerekből
épül föl! Szüksége van energiaforrásra, és mint minden élő rendszer, a szénhidrátokat hasznosítja. Az em
beri test számára a szénhidrátok jelentik a legfontosabb energiaforrást, amelynek minden grammjából
4 kilokalóriát (17 kilojoult) fejleszt. A szénhidrátok felbomlásakor cukrok keletkeznek, és ezeknek a reakci
óknak nagy része során glükóz jön létre. A sejtekben, sajátos kémiai reakciók során, a glükóz oxidálódik,
amikor szén-dioxid és víz keletkezik, miközben felszabadul az élet fenntartásához szükséges energia.
A képen látható bicikliző leány a pedálokat tekerve mozgásba hozza a dinamó forgórészét, amelyik az izzólám
pát táplálja, amitől az világít. Honnan származik ez az energia?
Az energia megmarad, tehát ha a lámpa elektromos ener

giát kap, hogy világítson, akkor a Világegyetemben valami
más energiát veszít. Ebben az esetben az elhasznált energia
a lány izmaiból szabadul föl, és a lány által fogyasztott élelmi
szerekből származik. A folyamat tulajdonképpen a „kalóriák
égetése”, mivel az élelmiszerek energiatartalmát kalóriában,
és nem jouleokban fejezik ki. Az égetés fogalma a sejtek
lélegzésére utal, amelynek során a sejtek energiát szabadíta
nak fel, az élelmiszerekben levő anyagok, példának okáért –
szénhidrátok –, molekuláris kötéseiből, ami kémiai reakciók
során glükózzá alakul. A glükóz, a legismertebb cukormole
kulák nagy mennyiségű energiát tárolnak, amely a sejtek
szintjén átalakítható kémiai energiává, ami élteti az élő szer
vezeteket. Ez a folyamat nem nagyon hatékony. Ugyanis a pe
dálok mozgatásához a lány szervezete több energiát használ,
138
4.3. Az életfenntartási rendszer egy űrállomáson
mint amennyi a táplálékából mozgási energiává alakul. A többi energia hővé alakul, ami miatt a lány a
kerékpározás után le kell zuhanyozzon, és ennie is kell, hogy újratöltse szervezete energiatartalékait.
A kerékpár kerekének külső gumija megforgatja a dinamó rotorját, és elektromos energiát termel, ami
táplálja az izzólámpa fűtőszálát. A hőelektromos- vagy joule-hatás által ez az energia hővé (hőenergiává)
alakul, a fűtőszál izzásba jön, és fényt bocsát ki.
A leírt folyamatok kísérleti ellenőrzését megtekinthetitek, ha megnyitjátok a https://phet.colorado.edu/sims/

html/energy-forms-and-changes/latest/energy-forms-and-changes_ro.html állományt, és követitek az ott lévő
utasításokat.
KÍVÁNCSIAKNAK
Hány kilokalóriára van szükségünk naponta?
A naponta elfogyasztott kalóriák jelentik azt a fűtőanyagot, amelyre ahhoz van szükségünk, hogy éljünk,
hogy állandó legyen a testhőmérsékletünk, és hogy életünk elengedhetetlen funkciói, a légzéstől a bélmű
ködésen át az anyagcsere-folyamatokig működjenek.
A nemtől, életkortól, testtömegtől, testmagasságtól és a végzett tevékenységektől függően, a gyerekeknek
naponta körülbelül 1800 kilokalóriára van szükségük, a nőknek körülbelül 2000-re, míg egy férfi
kalóriaszükséglete eléri a 2800-at.
Ha a szervezetünk nem tudja leadni az energiafölösleget, és amikor a szükségesnél több energiát viszünk
be a szervezetünkbe, akkor a fölösleg zsírokká alakul.
Ahhoz, hogy formában maradjunk, a végzett fizikai tevékenységek nagyobb mennyiségű energiát kellene
felhasználjanak az elfogyasztottnál. Minden fölöslegesen elfogyasztott, de fel nem használt 7000 kilokaló
riától, egy kilogrammot hízunk. Példának okáért egy fánk körülbelül 200 kilokalóriát, egy 100 grammos
tábla csokoládé több, mint 500-at, 3 tojás 200-at és 10 csésze spenót 100 kilokalória energiát tartalmaz.
Ebben az esetben a következő energiaátalakulások játszódnak le:

az ételben levő energia => mozgási energia + hő => elektromos energia => hő + fény
4.3. Az életfenntartási rendszer egy űrállomáson

A jövőre vonatkozó
álom, hogy lesznek-e va
laha földi lakók a Holdon
vagy a Marson?
Amíg ebből az álomból valóság lesz, Föld körüli pályára bocsátottuk a Nemzetközi Űrállomást, a földi
civilizáció egy előőrsét, amely napjaink kutatási lehetőségeinek a határát képviseli.
A Nemzetközi Űrállomás (angol rövidítése ISS) a Föld felszínétől körülbelül 300 km magasan található
pályán kering, amelyet 24 óra alatt 16-szor tesz meg. Az ISS pályájának a magassága folyamatosan változik,
de az átlaga 380 km. Az energiaszükségletet egy tartószerkezetre szerelt, négy részből álló napelem-tábla-
rendszer biztosítja. Az állomás 14, különböző években felbocsátott modulból áll. Ezek mindenikében
139
laboratóriumok, raktártermek, hálószobák, sporttermek vannak. Egy csoport űrhajós dolgozik rajta, külön
leges, mikrogravitációs körülmények között. Az űrhajón tartózkodók fizikai teljesítőképességének fenn
tartását napi néhány órás tornatermi foglalkozással érik el, mert különben elsorvadnának az izmaik.
Ezen a műholdon az élet fenntartása más – a mindennapi élettől eltérő –, különleges feltételek teljesítését
is megköveteli, mint a huzamosan zárt térben élés, az élelmiszer és a víz biztosítása – ami létfontosságú.
A víz nagy helyet foglal el, és összenyomhatatlan, ezért nagyon nehezen szállítható ellátó űrhajókkal. És
nem is helyettesíthető más innivalóval, főzésre, mosásra vagy kísérletekben. A személyi higiénia fenntar
tására az űrhajósok különleges nedves törlőket használnak, amit nagyon kevés vízzel öblítenek le. A fog
krém ehető, hogy le lehessen nyelni, így vizet takaríthatnak meg. Víztakarékosság miatt a vizeletet hatékony
szűréssel és csírátlanítással újrahasznosítják, így nyerve vissza, és ihatóvá téve a benne levő vizet.
KÍVÁNCSIAKNAK
A mikrogravitációnak fontos szerepe van az űrállomáson végzett kutatások során, ahol a gravitációs
erő egyenlő a földi gravitációs erő milliomod részével. A Földön a két méter magasról leejtett ceruza
0,5 másodperc alatt ér a talajra. Erre az űrállomáson 10 percre van szüksége!
4.4. Az életfenntartási rendszer egy tengeralattjárón

Ahogy azt már tanultátok, a tengeralattjáró olyan hajó,
amelynek lehetősége van a víz felszínén is, és a mélyben is ha
józni. A tengeralattjáró lehet katonai, tengeralatti kutató, szál
lító vagy nagy mélységben zajló munkáknál beavatkozási célú.
A tengeralattjárón található személyzet számára a mélyben
töltött élet majdnem olyan, mint az űrben. Ezek az emberek
szűk helyen élnek, és dolgoznak, és gazdaságosan használják a
kor lá
tozott mennyiségben rendelkezésükre álló anyagokat.
A tengeralattjárók több hónapra el vannak látva vízzel és élelmi
szerekkel, de az adagokkal nagyon figyelmesen gazdálkodnak.
KÍVÁNCSIAKNAK
A tengeralattjáró legtöbb belső terét szándékosan sötétben
tartják, hogy segítsék a tengerészek látásának az alkalmaz
kodását a tenger mélyén uralkodó fényhiányhoz.
A hagyományos tengeralattjárók energiaszükségletét dízel-

és villanymotorok biztosítják. Az atom-tengeralattjárókon a
hajtást a fedélzeten található atomreaktorok által termelt ener
gia biztosítja.
KÍVÁNCSIAKNAK
Az USS Nautilus volt az első atom-tengeralattjáró, és 1955-ben bocsátották vízre. Egy golflabda mennyi
ségű urán fűtőanyaggal a Nautilus két év alatt több mint 110 000 km-t tett meg, újratöltés nélkül.
A tengeralattjárók hosszú ideig maradhatnak víz alatt, ezért olyan klimatizáló rendszerre van szüksé
gük, amely biztosítja a levegő kedvező hőmérsékletét, kivonja az emberek által kilélegzett szén-dioxidot, és
oxigénnel helyettesíti azt. A tengeralattjárókon a tengervíz elektrolízisével termelnek oxigént. Az elektrolí
zissel hidrogént és oxigént kapnak. A termelődő szennyezett vizet tartályokban tárolják, és időnként ki
pumpálják a tengerbe.
140
4.4. Az életfenntartási rendszer egy tengeralattjárón
A személyzet számára szükséges ivóvizet a tengervíz desztillációjával állítják elő; ezt felforralják egy
vízmelegítőben, a keletkező gőzöket lehűtik, hogy vegytiszta vizet kapjanak, és összegyűjtik egy másik tar
tályban. A só és a többi szennyeződés a vízmelegítőben marad.
A jövőtök a tiétek! Az emberiségnek az az álma, hogy lakásaik legyenek más égitesteken is, meg
valósulhat. Tanuljatok, kutassatok és próbálkozzatok!
De leginkább, ne felejtsétek, hogy:
„Az emberi fajnak nem kell ugyanabba a kosárba vagy ugyanarra a bolygóra tennie az
összes tojást” Stephen Hawking
1. Mi a kalória?
2. Hogyan fogalmazzuk meg az energiamegmaradás törvényét?
3. Mi a fotoszintézis?
4. Melyek a kis szén-lábnyomos energiaforrások?
5. Hogyan biztosítják a Nemzetközi Űrállomáson szükséges energiát?
II Válasszátok ki a helyes válasznak megfelelő betűt:

1. A legkevesebb üvegház-hatású gázt a következő energiaforrás bocsátja ki:
a) barnaszén; b) földgáz; c) napenergia; d) kőolaj.
2. Ilyen táskát vagy szatyrot kellene bevásárláskor használnotok ahhoz, hogy bevásárláskor csökkentsé
tek a szén-lábnyomotokat: a) saját műanyag zacskót; b) saját papírzacskót; c) saját, lenből vagy
gyapotból készült szatyrot; d) az üzletből vett egyszer használatos terméket (polietilén csomagot).

1. A szénhidrátok képezik a legfontosabb energiaforrást az emberi szervezet számára. I/H
2. A napsugárzás elektromos energiává alakítása fotoelektromos hatás révén
a napelemekben történik. I/H
3. A hőerőmű a víz helyzeti energiáját hasznosítja. I/H
4. Hogy biztosítsák a személyzet ivóvíz szükségletét, a tengeralattjárókon
tengervizet desztillálnak. I/H
IV Úgy egészítsétek ki a rejtvényt, hogy megkapjátok a kék oszlopba rejtett szót.

1. Az ember energia
1.
forrása.
2. Az élelmiszerben lévő energia 2.
mértékegysége.
3.
3. Az élet egyik forrása.
4. A növények napenergia átalakító 4.
folyamata.
141
1 Válasszátok ki a helyes válasznak megfelelő betűt:
(2 p) 1. A szén-lábnyom jelentése: a) a bolygó légkörébe az összes iparvállalat által kibocsátott
szén-dioxid; b) a Földön levő erdők összesített széntartaléka; c) egy személy, intézmény,
esemény, termék, város vagy ország teljes – közvetlen vagy közvetett – üvegház-hatású
gázkibocsátása; d) azok a széntartalékok, amelyek szén-dioxiddá alakítódnak akkor, amikor
kőolajat és földgázt égetnek, hogy elektromos energiát kapjanak.
2. Egy személy vagy egy cég a következő módokon tudja ellensúlyozni a szén-lábnyomát:
a) energetikai szempontból új, hatékony eszközöket használva; b) az eszközök és fényforrások
használaton kívüli lekapcsolásával; c) a fényforrások számának a csökkentésével; d) fák
ültetésével.
2 Egészítsétek ki a szövegben a szabad helyeket:

(2 p)
Az emberiségnek egyelőre még nagy … … fűtőanyaga van,de azok … fogyasztásának
súlyos következményei lesznek a … nézve. A … vagy … … -hatású gázokat kibocsátó …
erőművek használatának szükségessége … .
A fotoszintézis az a … , amellyel a növények átalakítják a … , hogy tápanyagnak … állít

sanak elő. Ezek biztosítják a növények … , aminek köszönhetően alapvető … lehet sok állat
nak. Időközben a … használódik a levegőben lévő … , és felszabadul az élet fennmaradásához
szükséges … .
3 Írjátok le röviden, 10–12 sorban, hogy miért mondhatjátok azt, hogy napenergiával vagytok
(2 p) táplálva.
4 Válasszátok ki a nagyon kevés üvegház-hatású gázokat kibocsátó erőműveknek megfelelő be
(2 p) tűket.
A B C D E F
TANULÁSI NAPLÓ
Gondold végig mindazt, amit az AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLET fejezetben tanultál

∎ Energiafajták. Energiaforrások ∎ Az energia és az élet ∎ Az életfenntartó rendszer egy űrállomáson
∎ Az életfenntartó rendszer egy tengeralattjárón
Jegyezd le a füzetedbe, a mellékelthez hasonló táblázatba azt, amiről Tudom! Megtanultam! Szeretném
azt hiszed, hogy tudod, amit megtanultál, és amit még szeretnél tudni!
megtanulni a különféle rendszerekben létrejövő energia-átalakításról
és -megmaradásról.
142
MEGOLDÁSOK
1. EGYSÉG: HŐJELENSÉGEK Elektrokinetika
II. 1. F. 2. A. 3. F. 4. A. 5. F. 6. A. 7. F. 8. A. 9. F. 10. A. I. 1. Leolvasási hiba. A skálát arra merőlegesen
III. 1. 318,19 < c < 333,35 J/kg K. 2. 122,5 MJ. nézze. 2. 3 A; 1 A; 12 A. 3. A hőhatással kibocsátott
3. 6,6 kJ. 4. 22,83 ᵒC; csökkenne. hő a nagyobb ellenállás esetén több. 4. Háromszo
rosan nő. 5. Kétszeresen csökken. 6. Rövidzárlat
IV. 1. H Ő M É R Ő kor; Ha nyitott.
2. H Ő Á R A M L Á S II. 1. b; 2. d; 3. b.
3. E L É G III. 1. F. 2. F. 3. A. 4. F. 5. F. 6. A. 7. F.
IV. 1. elektromotoros; töltés; áramkörön.
4. E N E R G I Á J A
2. voltmérő; feszültség; nyitott; zárt. 3. töltések;
5. E M E L K E D I K vezetőben; potenciál; elektromos. 4. hálózat; cso
6. S U G Á R Z Á S S A L mópontok; ágak; hurkok. 5. hálózati; feszültségek;
áramerősségek; ellenállások; algebrai; összegével.
7. H Ő E G Y E N S Ú L Y
6. ellenállás; feszültség; erőssége.
8. I D Ő V. 1.a) 2 A; 18 V; b) 20 A; c) 0 A. 2.
9. A N Y A G B Ó L K1 zárt zárt zárt zárt nyitott nyitott nyitott nyitott
K2 zárt zárt nyitott nyitott zárt zárt nyitott nyitott
1. Feladatlap termikusan; hő; cseppek; lecsapó K3 zárt nyitott zárt nyitott zárt nyitott zárt nyitott
dik; hőmérséklete; állandó. 3. 2594,4 kJ. 5. 233 g. B1 X - X - - - - -
B2 X - - - X - - -
2. EGYSÉG: ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JE- B3 X - X - X - - -
LENSÉGEK 3. 5 Ω. 4. a) 4 Ω; b) 5,6 V; c) 4704 J.
Elektrosztatika
II. 1. c. 2. d. 3. a. 4. b. 5. d; VI. 1. P Á R H U Z A M O S
III. 1. F. 2. F. 3. A. 4. A. 5. A. 2. R Ö V I D E B B
IV. 1. elektromos; töltésének; · 10–19 C. 3. V O L T
2. elektromosan; villámhárítót. 3. elektronok; 4. N Y I T O T T
szabadnak. 4. atom-; pozitív; mozognak. 5. meg 5. O L D A T B A N
osztással; pozitív; elektromozása. 6. elektromosan; 6. S Z I G E T E L T
taszítási; arányos; távolság. 7. Á R A M
V. 1. ≈ 6,67 µC. 2. a) –8 µC; –2 µC; 10 µC; 8. E L E K T R O M O T O R O S
b) 5 · 1013; 125 · 1011; ≈ 625 · 1011. 3. 45 µC; 9. E L E K T R O L Í Z I S
59,0625 µC. 4. a) 160 µC; b) 80 µC; 40 µC; 40 µC. 10. Á R A M F O R R Á S
VI. 1. E L E K T R O N 11. T Ö L T É S
2. E L E K T R O M O Z Test. 1. elektromos; működéséhez; áramforrás;
3. M E G O S Z T Á S energiát; mechanikai munkát. 2 a) mechanikai
4. K I S Ü L É S munka; b) 300 kJ. 3. 19,5 V; 22,5 V. 5. a) 60,3 V;
5. E L E K T
b) 12 W; 6 W. 6. 1,4 V.
R O S Z K Ó P
6. D Ö R G É S Az elektromos áram mágneses hatása
7. V O N Z Á S II. 1 F. 2 A. 3 A. 4 A. 5 F.
8. I N G A III. 2. a) 8 Ω; b) 47 m; c) 17,5 cm.
Test. 1. elektromos; vezető; taszító; erő. 2. 0; 0;

–q; –q; q/2; q/2; 2q; 2q; –2,5q; –2,5q; 6q;
6q. 3. a) pozitiv; b) 1,6 · 10–16 C. 5. 6F. 6. a) 1011;
b) 9,1 · 10–20 kg.
143
VI. 1. M A G 4. EGYSÉG: AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLET
2. Á R A M II. 1. c; 2. c.
3. E L E K T R O M Á G N E S III. 1. A. 2. A. 3. F. 4. A.
4. M E N E T IV. 1. É L E L E M
5. M E Z Ő 2. K A L Ó R I A
6. O E R S T E D 3. E N E R G I A
4. F O T O S Z I N T É Z I S
2. Feladatlap tekercsekből; vasmag; erősítse;
áramerősség; ellenőrizni; energiára; elektromágnes. 1. Feladatlap 1. c) 2. a), b), c), d). 3. mennyisé
3. 3,46 A. 4. a) kétszeresen csökken; b) kétszeresen gű; fosszilis; túlzott mértékű; bolygóra; csökken
nő. tett; nulla; üvegház-; elektromos; sürgető; folyamat;
napenergiát; cukrokat; növekedését; élelmiszere;
fotoszintézissel; szén-dioxid; oxigén. 4. A, B, C, D, F.
3. EGYSÉG: OPTIKAI JELENSÉGEK
II. 1. a) 2. b) 3. b) 4. b) 5. d)
III. 1. F. 2. A. 3. F. 4. A. 5. F. 6. F.
IV. 1. fehér, szög, eltérő, optikai, törésmutató,
narancs, zöld, ibolya. 2. távolpont, előtt, szórólen
cse, szemüveg, 3. fény, anyag, fénysugár, egyenes
vonalú, fénysugarak, megfordíthatóság. 4. közeg,
határfelület, irányok, diffúz, matt.
V. 1. 25 cm; 2. b) 85 cm; c) 80 cm. 3. b) 90ᵒ.
4. 1,875 · 108 m/s. 5. a) sin r = 0,49; b) üveg-glicerin;
sin l = 0,98. 6. nsin A = sin r; 0,75. 8. b) x2 = 24 cm;
β = –1. 10. a) x2 = –6 cm; b) 3,75 ori; c) 9 cm.
11. a) 4 cm; c) –1/2.
VI. 1. P R I Z M A
2. V I R T U Á L I S
3. S Í K T Ü K Ö R
4. F É N Y T Ö R É S
5. O P T I K A
6. S Z E M
7. K Ö Z E L P O N T
8. K I C S I N Y Í T
9. N A G Y Í T Ó
10. F Ó K U S Z P O N T
1. Feladatlap közelpontja; nagyobb; mögött;

nagyító. 2. a) szóró; c) –5 dioptria; d) 0,8 cm.
4. 140ᵒ. 5. a) gyűjtő; b) 200 cm. 6. Δh ≈ 33 cm.
144
Ez a tankönyv az Oktatási és Kutatási Minisztérium tulajdona. Az oktatási kerettanterv itt érhető el:
Ez a tankönyv a Minisztérium 3393/2017. 02. 28. számú Rendeletével http://programe.ise.ro.
jóváhagyott Kerettanterv szerint készült.
A gyermektámogatás telefonszáma 116.111

Mihaela Garabet
Raluca-Ioana
Constantineanu
Gabriela Alexandru

A tankönyvnek nyomtatott és digitális
változata van.
A digitális változat a nyomtatottal azonos
tartalmú.
Továbbá tartalmaz egy sor interaktív,
multimédiás tanulási tevékenységet
(interaktív gyakorlatokat, oktató
Fizika
játékokat, animációkat, filmeket,
szimulációkat).
Sosem nézd a tanulást úgy, mint egy
8
kötelességet, hanem mint egy irigylésre
méltó alkalmat, a szellem felszabadító
szépségének megismerésére, a saját
elbűvölésedre és annak a közösségnek a
hasznára, amelyhez tartozni fog későbbi
munkád. Fizika
Albert Einstein
ISBN 978-606-33-7090-8
9 786063 37090 8

Fizika Cls 8 V 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fizika Cls 8 V 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII

Tankönyv a VIII. osztály számára

Sosem nézd a tanulást úgy, mint egy

Tankönyv a VIII. osztály számára

A gyermektámogatás telefonszáma 116.111

Fizika. Tankönyv a VIII. osztály számára

Copyright © 2020 Grup Media Litera

Fordítás magyar nyelvre:

Kiadó: Vidrașcu și fiii CIP leírás Románia Nemzeti Könyvtára számára

2. Egység ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK 39

3. Egység OPTIKAI JELENSÉGEK 89

4. Egység KITERJESZTÉS: AZ ENERGIA ÉS AZ ÉLET 133

Új jelenségeket, azok törvényeit és

kia­la­­kí­tási, és a tantervi tartalmakon  Coulomb törvényét

alapu­ló tervezési modellt. A leckékhez Tartalmak  Jellemző fizikai mennyiségeket és

interaktív, gyakorlati, alkalmazási jellegű jesítményt. A Joule törvényt

ta­nu­lási-értékelési te­vé­keny­sé­gek tar­

összhangban lévő képek

tanulási tevékenységek Válaszok az indító

mért áramerősségeknek az értékeit tartal­ 4 1,02 1

Gyakorlati alkalmazások Megoldott feladatok Értékelési feladatlap (önértékeléssel)

3. EGYSÉG OPTIKAI JELENSÉGEK 2. EGYSÉG ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK

Interaktív IMTT Nagyfokú interaktivitású oktatási elemeket tartalmaz (folyamatok szimulációit,

Új jelenségeket, azok törvényeit és

Vajon hogyan jut el a szag

1. KÍSÉRLET A Brown-mozgás tanulmányozása

A. Szükséges anyagok A. Munkamenet

3. KÍSÉRLET A hőmérséklet mérése. A hőegyensúly

1.1.2. A hő, folyamatfüggő mennyiség

Milyen fizikai mennyiség a hő? Mit mér?

1. KÍSÉRLET Energiacsere hő révén

Szükséges anyagok Munkamenet

HŐMÉRSÉKLET – ÁLLAPOT – IDŐPONT HŐ – FOLYAMAT – IDŐINTERVALLUM

1.1.3. A vezetés, áramlás, sugárzás által hő formájában átadott energia

Amíg teafőzőben vizet forralunk, annak nemfémmel borított fogantyúja

A. Szükséges anyagok A. Munkamenet

B. Szükséges anyagok B. Munkamenet

Ha – a korábban bemutatott – kémcsöves kísérletben a jeget úszni hagyjuk,

B. Szükséges anyagok B. Munkamenet

A hőátadásnak három módja van: hővezetés, hőáramlás és

1.1.4. Technológiai kiterjesztés: A hőerőgép

Hogy működik egy hőerőgép?

A legegyszerűbb hőerőgép, amit el

Szükséges anyagok Munkamenet

Tömd be légmentesen a fecskendő nyílását (ragasztóval vagy

sursă rece (temperatură joasă)

1.1.5. Kalorikus együtthatók. Kalorimetria

1. KÍSÉRLET A kapott/leadott hő mennyiségét befolyásoló tényezők

A. Szükséges anyagok A. Munkamenet

B. Szükséges anyagok B. Munkamenet

MEGJEGYZÉS: Amikor két különböző test ugyanakkora Q hőmennyi­

JEGYEZD MEG ALKALMAZÁS

Szükséges anyagok Munkamenet

KÍSÉRLET 3 Egy szilárd test fajhőjének meghatározása

Szükséges anyagok Munkamenet

1.1.6. Halmazállapotok. Jellemzők

Melyek a testek halmazállapotához kapcsolódó jellemzők?

1. KÍSÉRLET Szilárd állapot

Szükséges anyagok Munkamenet

2. KÍSÉRLET Folyékony állapot

Szükséges anyagok Munkamenet

Szükséges anyagok Munkamenet

Figyeld meg, hogy mi történik a gázállapotú brómmal, annak

kialakítási, és a tantervi tartalmakon  Coulomb törvényét

alapuló tervezési modellt. A leckékhez Tartalmak  Jellemző fizikai mennyiségeket és

tanulási-értékelési tevékenységek tar

mért áramerősségeknek az értékeit tartal 4 1,02 1

Tömd be légmentesen a fecskendő nyílását (ragasztóval vagy

MEGJEGYZÉS: Amikor két különböző test ugyanakkora Q hőmennyi

Figyeld meg, hogy mi történik a gázállapotú brómmal, annak

folyadékok meleg anyag forró gőzei felemelkednek, és bejutnak a hűtőbe – egy

Hőfelvétellel vagy hőleadással egy anyag a rá jellemző hőmérsékleten egyik hal

∎ stopper, óra bizonyos mennyiségű víz, majd hogy mennyi idő

mindkét testen – azok a lehető legjobban eltávolodnak egy

Az elektroszkóp az elektromos töltés jelenlétének kimutatására szolgáló eszköz. Fémrúdra felfüggesz

Elektromos töltéseket elektrosztatikus gépekkel lehet összegyűj

Adott távolságra, az elektromos kölcsönhatási erő arányos az elektromos töltések értékeivel.

Az ilyen típusú kísérlet alapján Coulomb me

2 Egy proton és egy elektron egymástól 0,8 mm távolságra van.

3 Egy elektosztatikus inga alumínium lapocskával borított polisztirén gömböcskéje elektro

Gondold végig mindazt, amit az Elektrosztatika fejezetben tanultál

MEGJEGYZÉS: Az elektromos töltéshordozók bármilyen rendezett mozgását elektromos áramnak ne