A magyar államalapítás 1

A magyar államalapítás
Géza fejedelem
• 972-ben lett fejedelem (Taksony utódja)
• törzsfők lázadása
o a törzsfők meg akarták őrizni függetlenségüket a fejedelmi hatalommal szemben
o keményen lépett fel ellenük, ezért is nevezték „véres kezűnek”
o hadsereg
▪ új harcmodorra van szükség
▪ behívja a német lovagokat
o bár halálakor már csak három törzsfő maradt (köztük Koppány), a törzsek egyesítése
csak István uralkodása alatt fejeződött be
• vallás
o eredeti vallása: tengrizmus (török és mondgol népekre jellemző)
o 972-ben üzenetet küldött Ottó császárnak, hogy ő és családja meg kívánnak
keresztelkedni
o az I. Ottó által küldött Bruno püspök keresztelte meg
o Géza az István, öccse a Mihály nevet kapta (jelképes nevek)
o Géza felvette ugyan a római kereszténységet, de állítólag továbbra is pogány
szertartásokra járt
o amiért a római kereszténységet választotta:
▪ döntenie kellett, hogy melyik szövetség a kisebbik rossz (NRCS vagy Bizánc)
▪ a Bizánc-bolgár háborúban megszűnt a bolgárok önállósága is, ezt nem akarta
▪ az NRCS (róm. kat.) közelebb volt, ezért nagyobb veszélyt is jelentett, mint
Bizánc
▪ egy másik törzsből származó fejedelem, Fajsz már egyszer behívta a
bizánciakat, így ők nem Géza törzsét fogadták volna el uralkodónak
o „Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek áldozzak” (Gézának tulajdonított
mondás)
o a császár küldött térítőket, de először csak az előkelők tértek át
o Pannonhalmi Bencés Apátság
• 973 Quedlinburg
o NRCS-ben birodalmi gyűlés
o Géza 12 magyar urat küldött, nem személyesen jelent meg (ezzel jelezte, hogy
független uralkodó- ez a politika az egész Árpád-korra jellemző volt)
o békét köt az NRCS-vel és megállapodnak a térítőkről is
• külpolitika
o az erdélyi Gyula lányát, Saroltot veszi feleségül
o lányait külföldi országok vezetőhez adja
o Istvánnak egy bajor hercegnőt szerez meg (Gizella)
o térítőket és hospeseket hív be
• új központ: Esztergom
• utódlás
o primogenitúra
▪ elsőszülött fiú (István)
▪ nyugat-európai minta
 A magyar államalapítás 2

o szeniorátus
▪ legidősebb (legrátermettebb) férfi rokon (Koppány)
▪ régi pogány hagyomány

Szent István
• a hatalom megszerzése
o Koppány
▪ követeli a trónt
▪ szeniorátus és levirátus (feleségül kéri Saroltot)
▪ övé Somogy megye
o mivel Sarolt nemet mond, Koppány elkezdi ostromolni a székhelyét, Veszprémet
o István a német lovagok segítségével Veszprém közelében legyőzi Koppányt
o Koppányt felnégyelik, és a darabjait négy olyan várra tűzik ki, amelyek szomszédosak
a még be nem hódolt településekkel (Győr, Esztergom, Veszprém, Gyulafehérvár)
o 997-től István a fejedelelm
• koronázás
o 1000 karácsonya/ 1001 január 1.
o II. Szilvesztertől kér koronát (ha a császártól kér, hűségesküt kellett volna tennie)
o a koronával együtt a magyar egyház kiépítésére is szabad kezet kapott
• a hatalom kiterjesztése
o csak 1028-ra fejeződött be
o le kellett győzni
▪ a kabarokat
• vezetőjük: Aba Sámuel
• Ø összecsapás, csak hozzáadja egy testvérét
▪ Ajtonyt
• Maros-vidék ura (sóbányák)
• bizánci kapcsolatai vannak
▪ az erdélyi gyulát
▪ Vazult (megvakíttatja)
• egyházszervezet kiépítése
o 2 érsekség, 8 püspökség
o kötelezővé teszi a kereszténységet (nem csak a nemeseknek)
o törvények
▪ kötelező templomba járás
▪ 10 falunként egy templom
▪ tized
▪ asylum jog: aki a templomba menekül, nem büntethető (de köteles szolgálni
azt)
▪ a papok felett csak az egyházi bíróság ítélkezhet
• az államszervezet kiépítése
o patrimoniális állam (80%-ban királyi magánbirtok)
o vármegyéket szervez
▪ a központ mindig egy vár (a megyés ispán székhelye)
 A magyar államalapítás 3

▪ az ispán feladatai
• közigazgatás
• bíráskodás
• hadsereg irányítása
• adószedés (az 1/3-a az övé)
▪ vármegyeszervezet
• megyés ispán
• várispán (ha több vár van)
• várjobbágyság (tisztek, előkelők)
• várnép (dolgoznak)
▪ nádor: a király mellett
▪ egyházi, magán és királyi magánbirtokok (vándorló udvartartás)
• törvényhozás
o 2 törvénykönyvének másolata maradt fenn, de ezek is inkább ítélkezési szabályok
o a büntetés a ranggal arányos, tehát azonos bűnre más-más büntetés szabható ki az
elkövető társadalmi csoportjától függően
o új birtokrend
o egyház helyzete
o királyi birtok sérthetetlensége
• pénzverés
o első fajta: uralkodása kezdetén, csak kevés kerül belőle forgalomba
o stephanus rex
▪ ez már értékálló
▪ egész Európában elterjed
• királyi bevételek
o adók
o szabad dénárok (bevándorlóktól szedett adó)
o vámok
o sómonopólium
• társadalom
o király
o ispán
o vitéz
o vulgáris (nép)
o rabszolga
• külpolitika
o NRCS
▪ 1024-ben új császár (Konrád), új dinasztia
▪ támadást indít ellenünk, de visszaverjük
o lengyelek
▪ visszaküldik a magyar feleséget → ellenséges viszony
▪ a legyőzött erdélyi gyula is a lengyelekhez menekül
o Velence
▪ István Orseolo Ottóhoz adja egyik testvérét
▪ az ő gyermekük lesz Orseolo Péter
• utódlás
o 2 gyermek
 A magyar államalapítás 4

▪ Ottó (1 évesen meghalt)

▪ Imre (1031-ben halt meg)
o idoneitás
▪ törvény
▪ az uralkodónak szellemileg és fizikailag is alkalmasnak kell lennie
o jelöltek
▪ Vazul
• pogány volt
• megvakíttatták, ólmot öntöttek a fülébe → fizikailag már nem volt
alkalmas
• fiai (András, Béla, Levente) Lengyelországba menekültek
▪ Orseolo Péter
• Nyugat-Európában nevelkedett → keresztény
• István unokaöccse
• őt jelölik ki utódnak
• István 1038 augusztus 15-én halt meg, Székesfehérváron temették el