Kelemen Katalin

L6rinczi Gyula
Steiger Judit

.. ,
KOZGAZDASAGTAN
JOGASZOKNAK
I.
Mikrookon6mia
Kelemen Katalin-L6rinczi Gyula-Steiger Judit

KOZGAZDASAGT AN JOGASZOKNAK I.
Mikrookon6mia
Kelemen Katalin-L6rinczi Gyula-Steiger Judit

KOZGAZDASAGTANJOGASZOKNAK
I.
 Kelemen Katalin ,
1.,2.,3. fejezet es a 6. fejezet 6.1.,6.2. pontja

L6rinczi Gyula

4. fejezet

Steiger Judit

5. fejezet es a 6. fejezet 6.3. pontja

Szerkesztette

Steiger Judit

A k6tetet kiadja a Rejtjel Kiad6

Felel6s vezet6: Manfai Tiborne
T6rdeles: Gaspar Eva

Nyomdai mlll/kalatok:
DELA Kft., Debrecell
Felelos vezeto: Ujvali Bela
Tel.: 533-183
 TARTALOMJEGYZEK

1. fejezet
BEVEZETES A KOZGAZDASAGTUDOMANYBA 13

1.1.1. A kozgazdasagtudomany 13

1.1.2. A kozgazdasagtudomany mint tarsadalomtudomany 15

1.1.2.1. Jog es kozgazdasagtudomany 16

1.2. A kozgazdasagi elmeletek tortenete 17

1.2.1. A kozgazdasagtan tudomanyelmelete 17

1.2.2. Kezdetek 19

1.2.4. Az 1870-es evek marginalista forradalma,

a neoklasszikus kozgazdasagtan kialakulasa 30

1.2.5. A marxi alternatfva 32

1.2.6. A keynesi forradalom 34

1.2.7. Monetarizmus 36

1.2.8. Intezmenyi kozgazdasagtan vagy institucionalizmus 37

1.2.8.1. Institucionalizmus es jog 40

1.2.8.1.1. A gondatlansag problemakore 40

 1.2.8.1.2. A tulajdonjog 40

1.2.8.1.3. BOntet6jog 41

1.2.9. Mainstream k6zgazdasagtan, a szintezis 42

1.3. Gazdalkodas es gazdasagi rendszerek 42

1.3.1. Premodern gazdasag 43

1.3.2. Modern gazdasag 45

1.3.2.1. A kapitalista gazdasagi rendszer 48

1.3.2.1 .1.A vegyes gazdasag t6rteneti tfpusai 51

1.3.2.2. A szocialista gazdasagi rendszer 52

1.3.2.3. A szocialista gazdasagi rendszert61

a posztszocializm usig 56

2. fejezet
BEVEZETES A MIKROOKONMOMIABA 61

2.1. A mikro6kon6miai vizsgalatok targya, szemleletm6dja 61

2.2. A mikro6kon6mia szerepl6i es kapcsolataik 63

2.3. Realfolyamatok, penzfolyamatok 65

2.3.1. A penz es funkci6i 66

2.4. A piac - Piaci kereslet es kfnalat 67

2.4.1. A piac fogalma 67

2.4.2. A kereslet es a kfnalat 67

2.4.2.1. A kereslet - egyeni kereslet, piaci kereslet 67

2.4.2. A kfnalat - egyeni kfnalat, piaci kfnalat 67

 2.4.3. Keresleti fOggveny 68

2.4.4. Kfnalati fOggveny 69

2.4.5. A piac tfpusai 70

2.4.5.1. Kompetitfv, vagy versenyzo piac 70

2.4.5.2. Monopol piac 71

2.4.5.3. Oligopol piac 72

2.4.5.4. Monopolisztikus verseny 72

2.4.6. Kereslet es kfnalat egyensulya a kompetitfv piacon -

Marshall-kereszt 73

2.4.7. A piaci kereslet nehany jellemzoje 75

2.4.7.1. Az arvaltozas hatasa a keresletre-

a keresleti gorbe tulajdonsagai 75

2.4.7.2. A keresletet befolyasol6 egyeb tenyezok-

a keresleti gorbe eltol6dasa 76

3. fejezet
A FOGYASZTOI MAGATARTAs ELMELETE 79

3.1.1.0ptimalizalas a hasznossag kardinalis felfogasa

eseteben 80

3.1.2. Optimalizalas a hasznossag ordinalis ertelmezese

eseten 84

3.1.3. Specialisan viselkedo kozombossegi gorbek 93

3.1.4. A jovedelemvaltozas hatasa a fogyaszt6i keresletre 98

3.1.5. Az arvaltozas hatasa az egyeni keresletre 104

 3.1.6. A fogyaszt6i tobblet 108

3.2. Piaci kereslet 110

3.2.1. Az egyeni kereslettol ujra a piaci keresletig 110

3.2.2. A kereslet rugalmassaga 111

3.2.2.1. A kereslet arrugalmassaga 111

3.3.2.2. A kereslet jovedelemrugalmassaga 113

4. fejezet
A VALLALAT 115

4.1. A vallalat, mint gazdasagi alany 115

4.2. A vallalati tevekenyseg realoldali elemzese 122

4.3. A termelesi fUggvenyek 126

4.3.1. Az egytenyezos (hozadeki) fUggveny 126

4.3.2. A kettenyezos termelesi fUggveny 131

4.3.3. Optimalizaci6s eljarasok a kettenyezos termelesi

fUggveny segftsegevel 137

4.3.4. A skalahozadeki fUggveny 140

4.4. A vallalati tevekenyseg penzugyi oldalr61 val6 elemzese 142

4.4.1. A profit fogalma es termeszete 142

4.4.2. A profit mennyisegi meghatarozasa 144

4.4.3. Az elemzes idotavja 146

4.5. A vallalat koltsegei rovid tavon 147

4.5.1. A koltsegek osztalyozasa 147

 4.5.2. A kbltsegek alakulasa rbvid tavon a termeles
fUggvenyeben 151

4.6. A vallalati kbltsegek hosszu tavon 154

4.6.1. A hosszu tavu atlagkbltseg es hatarkbltseg 154

4.6.2. A hosszu tavu atlagos kbltseg es a skalahozadek 156

4.7. A vallalati bevetelek 157

4.7.1. Az bsszes, az atlagos es a hatarbevetel 157

4.7.2. A bevetelek alakulasa az ertekesftes

fUggvenyeben 158

4.8. A vallalati profit elemzese 159

4.8.1. Profitmaximalizalas 159

4.8.2. Specialis profitfogalmak 163

4.8.3. A kfnalat alakulasa rbvid es hosszu tcivon 166

4.9. A termelesi tenyezbk piacai 169

4.9.1. A termelesi tenyezok kereslete 169

4.9.2. A munka kfnalata 174

4.9.3. A toke kfnalata 178

4.9.3.1. A nem ujratermelheto toke javak kfnalata 179

4.9.3.2. Az ujratermelheto tokej6szagok kfnalata 181

5. fejezet
PIACI STRATEGIA - PIACI HATALOM 183

5.1. A klasszikus vallalatt61 a cegbirodalmakig 183

5.1.1. A vallalatok viselkedesenek piaci jellemz6i 185

5.1.1.1. A t6keletesen versenyz6 es a t6bbiek 186

5.1.1.2. Vallalati parameterek 191

5.1.1.2.1. Termek-parameterek 192

5.1.1.2.2. T6ke parameterek 193

5.1.1.2.3. Alanyi parameterek 194

5.1.1.2.4. K6rnyezeti parameterek 195

5.1.1.2.5. Osszefoglalva 197

5.2. Piaci magatartas elemek 198

5.2.1. Az arkepzes es a profit szerkezeti jellemz6i 198

5.2.1.1. Az arelfogad6 magatartas 200

5.2.1.1.1. Az arelfogad6 vallalati magatartas 200

5.2.1.1.2. Az arelfogad6 iparagi magatartas 213

5.2.1.1.3. Az arelfogad6 iparag krvulr61 -

a megtamad6 magatartas 215

5.2.1.2. Az armeghataroz6 magatartas 216

5.2.1.2.1. Az armeghataroz6 monopol

szerkezet 217

5.2.1.2.2. Az armeghatciroz6 oligopol

szerkezet 225
 5.2.1.2.4. A monopsz6nium es a bilateralis
monop61ium 234

5.3.Piaci szerkezeti elemek 235

5.3.1. Kfnalati oldal 235

5.3.1.1. Meretgazdasagossag,
valasztekgazdasagossag 235

5.3.1.2. Differencialt termekek

es valasztekgazdasagossag 237

5.3.1.3. A termeszetes monop61ium 238

5.3.1.4. Mesterseges monop6liumok,

jogi monop61iumok 240

5.3.2 Keresleti oldal 241

5.3.2.1. A vevok 242

5.3.2.2. A reklam, a korlatozott racionalitas

es az aszimmetrikus informaci6k 245

5.3.2.3. Az ardiszkriminaci6 (ardifferencialas)

es a kettos arkepzes 248

5.4.Piaci strategiai elemek 253

5.4.1. Az osszetett strategiai viselkedes 253

5.4.1.1. Termelesi strategiak 253

5.4.1.2. Arstrategiak 254

5.4.1.3. Tranzakci6s strategiak 256

5.5. A piaci szerkezetek j61eti elemzese es a piaci regulaci6 257

5.5.1. Piaci hatekonysag es holtteher vesztesegek 257

 5.5.2. A termeszetes es a vezetekes monop61iumok
szabalyozasa 259

5.5.3. A piaci er6fbleny es a trbsztellenes tbrvenyek 261

6. fejezet
A MIKROSZINTO KORMANYZATI BEAVATKOzAs OKAI 263

6.2.Tarsadalmi j61et 270

6.3. First best - second best 271

Abnlk forrasjegyzeke 276

 BEVEZETES
A KOZGAZDASAGTUDOMANYBA

A k6zgazdaszok ir6nikusan szoktak megjegyezni, hogy a gazdasag-

hoz - es persze a focihoz - mindenki ert. Az ir6nia reszben jogtalan,
hiszen szOletesCmktol kezdve 1 k6z0nk van a gazdasagi folyamatok-
hoz, atsz6vi eletOnket, nem tudjuk kivonni al61a magunkat. Megjele-
nunk fogyaszt6kent a kOl6nb6zo aruk piacan, megjelenOnk munka-
vallal6kent a munkapiacon, megtakarftott penzOnket bankba tesszOk,
ad6t fizetOnk, juttatasokat kapunk az allamt61, es meg hosszan so-
rolhatnank. Mindek6zben termeszetes, hogy allftasokat fogalmazunk
meg a gazdasaggal, gazdalkodassal kapcsolatosan. FelmerOlhet a
kerdes, hogy mi kOlonbozteti meg a "hetk6znapi" allftasokat a tudo-
manyos allftasokt61, vagy maskeppen, hogy mikorra datalhatjuk a
k6zgazdasagtudomany megszOleteset.
A gazdalkodas az emberi elet resze. A gazdalkodas fogalma 6sz-
szekapcsol6dik a szukosseg fogalmaval, hiszen az eroforrasok eleg-
telen volta miatt van szOkseg a gazdalkodasra. Az emberek - mint
mindig - javakat allftanak elo, munkamegosztas alakul ki k6z6ttOk, a
javakat elosztjak, elfogyasztjak. Ezt a folyamatot vizsgalja a kbzgaz-
dasagtudomany.
Polanyi Ka~oly megkOl6nb6zteti2 a "gazdasagi" terminus 5zubsz-
tantfv es formalis jelenteset.
A "gazdasagi" szubsztantfv . , se az ember me elhetesenek a
termeszettor es embertarsait61 val6 fOggesebol indul ki. A termeszeti

1 Sot, mar mar korabban is.

2 Polanyi Karoly: A gazdasag mint intezmenyesftett folyamat In: Polanyi (1976)
 es tarsadalmi kbrnyezettel folytatott cseret jelenti, amennyiben az hoz-
zajuttatja az embert a szuksegleteit kielegft6 javakhoz. A gazdasagi
folyamatokat tehat a termeszeti es tarsadalmi kbrnyezetbe agyazza.3
A kbzgazdasagtan a "gazdasagi" terminust a formal is jelentese
szerint ertelmezi, amely a gazdasagi rendszeren belul vonatkozik
azokra a valasztasi szituaci6kra, amely ukbs menn ise ben
rendelk~sre all6 eszkbzbk felhasznalasi m6djai kbzul kell valasz-
t~nl. Kozgazdasagtan logikaja a cer-8szkbz viszonyon alapul, az
r eszkbzbk felhasznalasi m6djai kbzbtti valasztast a cel hatarozza
meg, a gazdasagi szerepl6k racionalitasa az eszkbzbk celokkal val6
egyeztetesere vonatkozik.
A kbzgazdasagtudomanyon belul meg szoktak kulbnbbztetni az
_elmeleti es az alkalmazott kbzgazdas~nt. Elmeleti kozgazdasag-
tudomany a mikrookon6mia, a makrookon6mia, a vilaggazda-
sagtan, a kUlgazdasagtan vagy nemzetkozi gazdasagtan, es az
osszehasonHt6 vagy komparatfv gazdasagtan. Alkalmazott kbz-
gazdasagtan peldaul a vallalati gazdasagtan4, a penzugytan, a kbr
nyezetgazdasagtan, stb. Az elmeleti kbzgazdasagtan a gazdasag
alapvet6, lenyegi, atfog6 bsszefUggeseit pr6balja megragadni, mfg
az alkalmazott kbzgazdasagtan a gazdasag egy reszteruletenek mu-
kbdesere koncentral, s a vizsgal6das f6 szempontja a gyakorlati al-
kalmazhat6sag.
A mikrookon6mia - mikro szinten - azaz az egyes gazdasagi
szerepl6k szintjen vizsgalja azok dbnteseinek tbrvenyszerusegeit.
A gazdasagi szerepl6k kbrnyezetekent a piacot tetelezi, s ebbe a
piaci kbrnyezetbe helyezi a fogyaszt6, illetve a vallalat dbnteseit.
A makrookon6mia a gazdasag egeszenek mozgastbrvenyeit
elemzi, az egyes gazdasagi szerepl6k dbnteseinek hatasait bsszeg-
z6 aggregalt kereslet es kfnalat bsszefUggeseit, a gazdasag teljesft-
menyenek alakulasat, a penzugyi intezmenyi rendszert, az allam
gazdasagi szerepvallalasat, stb.

3 A gazdasagi folyamatok tarsadalmi kontextusban (k6rnyezetben) val6 elemzese-

vel elsosorban a gazdasagszociol6gia foglalkozik. E szemleletm6d megismerese
nem fer bele a mainstraim 6kon6miat (a k6zgazdasagtan foaramat) bemutat6
mikro6kon6mia es makro6kon6mia kurzusokba. Az "agazati" targyak k6z6tt azon-
ban kfnalunk - t6bbek k6z6tt - ebbol is fzelftot.
4 Persze az egyes teruletek tovabb bonthat6k, peldaul a vallalati gazdasagtan esete-
ben is t6bb teruletet kul6nfthetUnk el, ugy mint marketing, keszletgazdalkodas, stb.
 A nemzetkozi gazdasagtan uj ertelmezesi keretben, a piacgazda-
sa9.Qt nemzetkbzi kapcsolataiban, nemzetkbzi kbrnyezetben elemzi a
gazdasagi folyamatokat, a vilaggazdasagtan pedig a globalis vila -
rendszer fogalmab61 kiindulva erte mezi - tbbbek kbzbtt - a global is
gazdasagl tejlodes-, struktura-, es fUggbseg valtozasanak tendenciait.5
Az osszehasonlfto gazdasagtan azt vizsgalja, hogy melyek azok
az intezmen e a e meghatarozzak e azdasa Trends tf-
~sat, lefrjak az egyes gaz asagl rendszerek legjellemzbbb tulajdon-
sagait. Az bsszehasonlft6 kbzgazdasagtan azokra az intezmenyekre
helyezi a hangsulyt, amelyet a mikrobkon6mia, vagy a makrobkon6-
mia kulsb adottsagkent feltetelez.

A tarsadalomtudomanyok, illetve egyes tarsadalomtudomanyi iskolak

kbzbtti fontos kulbnbsegre utal, hogy mit gondolnak egyen es tarsada-
10m, egyeni cselekves es a tarsadalmi struktUra kapcsolatar61. Ennek
alapjan ketfele megkbzeiftest kulbnbbztetheWnk meg, a m6dszertani
holizmust, illetve a m6dszertani individualizmust. A modszertani'
holizmus felfogasa szerint a ~almi strukturak dbntben meghata-
rozzak az egyen viselkedeset es gondolkodasat. Ugy gondoljak, hogy
az individuum, az egyes ember kevesse tUdja befolyasolni a tarsadal-
mi folyamatokat, azok meghatarozzak az eletet, viselkedeset. Azt fel-
tetelezik, hogy a tarsadalomban es a gondolkodasban melyen meg-
gybkerezett es tart6s struktUrak uralkodnak, amelyet az egyenek a
szocializaci6 soran elsajatftanak, belsbve tesznek. A modszertani in-
dividualizmus, mint ahogy ez t;1 nevebbl is kitOnik, az egyenbbl indul
JsLaz egyenLviselkedesre es €Selekvesre teszi a h~mgsulyt, a tarsa-
dalmat az egyeni viselkedesek bsszegzbdesekent fogja tel. E szemle-
le160l az is kbvetkezik, hogy az ember, az egyen kepes tarsadalmi-
gazdasagi kbrnyezetet alakftani, megvaltoztatni, fgy felelbs is azert,
ami kbrulbtte tbrtenik.

5 Steiger Judit: Vilaggazdasag - kOlgazdasag in: K6zgazdasagtan II. ELTE AJK

Budapest 1993, 130. oldal.
 A kozgazdasagtudomanyra a m6dszertani individualizmus a
6
jellemz6. A fundamentum az egyes gazdasagi cselekv6, a mak-
rogazdasagi folyamatok az egyeni cselekvesek osszegz6dese-
b61 ad6dnak.7

Meg szoktak kulonboztetni a pozitfv es

normatfv kozgazdasag-
tantB is.~k az ertekmentessegce torekv6, l~fr6, a tenyek rogzf-
.!eset celz6 tudomanyt nevezik (mi van), normatfvnak az ertekekhez,
el6feltevesekhez kot6d6 iskolakat, amelye~os allapot meg-
fogalmazasara es az ahhoz vezet6 ut keresesere koncentralnak(mi
legyen). J6 iranytO lehet Weberg gondolata, mely szerint a tudomany
feladata az is, hogy megmutassa, a gyakorlati allasfoglalasok mely vi-
lagnezeti alapallasb61 vezethet6k Ie, azaz ... " ha ezt az allasfoglalast
valasztod ezt az istent szolgalod, es megserted a tobbit"10. A tudo-
many megmutathatja, hogy milyen utakat valaszthatunk, az egyes va-
lasztasok milyen kbvetkezmenyekkel jarnak, milyen ertekekhez kbthe-
t6ek, a valasztas azonban mar nem a tudomany feladata.

A jogi szabalyozas termeszetesen a gazdasagi elet kereteit is szaba-

Iyozza. Ezek a szabalyok akkor lesznek hat~konyak, ha a szabalyal-
kot6k ismerik a gazdasagi szerepl6k motivaci6it, erdekeit, a gazda-
sagi intezmenyek, a gazdasagi folyamatok mOkodesi mechanizmu-

6 A XVIII. szazadban szuletett tudomany eseteben ez nem meglepo. Ez a kor "fe-

dezi fel" es allftja ktizeppontba az indivfdumot.
7 Ez persze nem jelenti azt, hogy ami az egyes cselekvore igaz, az a sokasagra is

igaz lesz. Ezt a tevedest hfvjak a tudomanyos megismeresben az "tisszetetel

csapdajanak". Peldaul, ha egyvalakinek nagyon j6 lesz a termese mondjuk diny-
nyebol az j61 jar, de ha mindenkinek nagyon j6 lesz a termese, akkor mindenki
mar nem fog j61 jarni. Vagy: ha egyvalaki felall a nezoteren, az jobban fog latni,
ha mindenki felall, nem fog mindenki jobban latni, stb.
8 Lasd: Friedman (1986)

9 Weber, Max: A tudomany mint hivatas (1995), [1919]

10 Weber im. 44. oldal
sat. Masreszt a jogi karnyezet vissza is hat a gazdasagra, bizonyos
jogintezmenyek, peldaul tulajdon, szerzodes, stb. alapvetoen megha-
tarozzak a gazdasag mOkadeset. Kiszamfthat6 es stabil jogrend nel-
kOI nehezen mOkadhet j61 egy gazdasag.
A jogaszok szamara a kazgazdasagtan nem csak a gazdasag
szferaja kapcsan lehet fontos. Az akon6miai kazelftesm6d az emberi
viselkedes egyre szelesebb karet - beleertve a nem piaci viselkede-
seket is - h6dftja meg.
A gazdasagi gondolkodas a jog terOleten is egyre inkabb teret nyer.
Ne~ egy kanyv hivatkozik a Yale jogi fakultasanak professzorara 11,
aki szerint a "a jog kazgazdasagi megkazelftese a huszadik szazadi
jogtudomany legfontosabb fejlemenye". Az akon6miai kazelftesm6d a
jog terOleten arra kfnal tudomanyos elmeletet, hogy a jogi szankci6k
mikent hatnak az emberi viselkedesre. Ez - a ~zok szamara uj tf-
pusu megkazelftes - segfthet megftelni,. hogy a tarvenyek mennylben
arkalmasak elerni azokat a tarsadalmi celokat, amelyre hivatottak.12

1.2. A kozgazdasagi elmeletek tortenete 13

I

Azzal a kerdessel, hogy mitol tudomany a tudomany, mik azok a krite-

riumok, amelyek alapjan elvalaszthat6 egymast61 egy hetkaznapi allf-
tas es egy tudomanyos allftas a tudomanyfiloz6fia es a tudasszociol6-
gia foglalkozik. Azonban - ha erintolegesen is - mi sem kerOlhetjOk
meg, ha be szeretnenk mutatni egy tudomany multjat es jelenet.

11 Bruce Ackermant idezi: R. Cooter - T. Ulen: Jog es k6zgazdasagtan Nemzeti

tank6nyvkiado Bp. 2005 14. oldal
12 A 1.2.8.1. fejezetben nehany konkret peldat is bemutatunk jogi problemak k6z-
gazdasagi modszerekkel t6rteno elemzesere.
13 "Egy tudomany t6rtenete lenyegenek resze, rendszerenek alapja - szukseges se-

gedeszk6ze tovabbfejlesztesenek es feltetele melyebb megertesenek" Kautz

Gyula Eloszo, 1860, idezi Bekker 1995 96. oldal
 A tudomanyos megismeres tbrteneteben a tudomanyossag els6 kri-
teriumakent a verifikalhatosa ot szoktak kiemelni, ami azt jelenti, hogy
akkor fogadhat6 el egy allftas tudomaQY.Qssaga.::...ha az empirikusan 14
vagy logikailag igazolhat6: Ezt az iranyzatot pozitivizmusnak hfvjak.
Karl Popper (1912-1994) "ujftasa" atalszifikaci6s ely, azaz hogy a
t12egeatolaslegyen kriteriuma egy tUdomanyos elmelet elvetesenek.
Mindket megkbzelftes a tudomanyos megismeres Ql6dszertana-
nak egysegessegeb61 indul ki. Ezt veti el Thomas Kuhn (1922-1996)
az 1962-ben megjelent "A tudomanyos forrciffi'fffnak szerkezete" cfmO
mOveben. Kuhn tudomanyfejl6desi koneepei6ja arra epul, hogy nines
univerzalis m6dszer, a tudomanyos megismeres m6dszerei, a tudo-
manyossag kriteriumai valtoz6ak. Egy adott korszak uralkod6 elvet a
normaltudomany es a paradigmafogalmaval jelbli. ~paradigma
olyan bssietartoz6 tetelek, fogalmak, elemzesi m6dszerek rendsze-
re~melyet egy szakma iranyad6 kbzvelemenye elfogad. blyan fel-
te;:vesek, amelyeket nem kerd6jelezneK meg, m6dszertani elvek,
szabalyok, •...
amelyeket kbvetnek az eljarasaikban. A~hni felfogas
s?erint e~ tudomanyag tbrtenete egyma~tkez6 paradigmak
tbt!.enetekent f9ghat6 fel, a tudomanyos forradalom pedig a paradig-
mavaltassal egyenl6.
Szels6segesen relativistanak szokas belyegezni Feyerabend
(1922-1974) p~$Ztm-.9dernJeltogasat. E szerint a tudomany "anar-
ehista vallalkozas", ahol minden m6dszer elmegy ("anything goes"),
nines olyan elv, ami alapjan el lehet dbnteni, hogy ez tudomanyos, az
pedig nem.
A kbzelmultban szuletett te6riak fontos jellemz6je a m6dszertani plu-
ralizmus es a szoeiol6giai elem er6teljes megjelenese a tudomanyos
megismeres elmeleteiben, azaz annak hangsulyozasa, hogy a tudas
adott kor adott tarsadalmi bsszefUggeseiben, kulWrajaban gybkerezik.
Ha a kuhni paradigma fogalmat hasznaljuk, akkor a legfontosabq
kerdes, hogy mikor alakult ki egy olyan bsszefUgg6 es j61 ellen6rizhe-
t6 pa(adigma, amelynek alapjan a kbzgazdasagtanr61, mint bnall6
tudomanyr61 beszelhetUnk, illetve melyek az egymast kbvet6 para-
digmak megkulbnbbztet6 vonasai. Mikor es miert kbvetkeznek be a
jelent6s elmeleti megujulasok, mivel magyarazhat6 az egyes para-
digmak sikere vagy bukasa.
 A kbzgazdasagtan elmelettbrtenetenek bemutatasakor altalaban
ket rekonstrukci6s lehetbseget szoktak megkulbnbbztetni.15
Az egyik szerint a kbzgazdasagtan megjeleneser61 akkor beszel-'
hetUnk, amikor a XVIII. szazadban meghataroz6va valik ezen a teru-
leten is a rendszer eszmeje. A "gazdasag mint onall6 rendszer" fel-
fogas a piacgazdasag absztrakt elmeletenek megszuletesehez kap-
csol6dik, a gazdasagi cselekv6 ekkor valik "homo oeconomicussa", a
kbzgazdasagtan pedig mas ismeretagakt61 elvalik. E megkbzelftes
szerint szerint a XVIII. szazadt61 Quesnay es Smith frasaival alakul ki
a tudomany. E narratfvaban az bkon6mia elmeleti iskolakra oszlik,
jellemz6je pedig - a termeszettudomanyokhoz tbbbe-kevesbe ha-
'sonl6an - az brbk igazsagokra, az objektivitasra val6 tbrekves.
A masik elbeszelesm6d - nevezhetjuk historicista narratfvanak - a
kbzgazdasagtan tbrtenetet az antikvitasig vezeti vissza, a kultura tbr-
tenetenek nagy szakaszait alkalmazva a korszakolasnal.
/

Az i.e. IV. szazadban elt Arisztoteleszt61 szarmazik a kbzgazdasag-

tan neve. Az .Qlc.onomia, a haztartas, az igazgatas szorosan bsszefo-
n6dik tarsadalmi es moralis kerde'sekkel. Az - Ariszitotelesz altai
megkulbnbbztetett - harom tudomany, az etika, a politika es az
oiconomia legfontosabb~funkci6ja el6segfteni a kbzbsseg boldogula-
sat, elerni "az ember szamara a j6t", a j6 eletet, a boldogsagot, a kb-
zbsseg lehet6 legjobb rendjet. Arisztotelesz a tarsadalmi igazsagos-
sagnak is az egyik els6 teoretikusa.
Az 6kori gorog kor utan a masodik elmelettbrteneti szakasz a
kozepkori skolasEika. A kbzepkori kbzgazdasagi gondolatok teol6-
giai tanulmanyokban talalhat6k es jellemz6en~, azaz arra
iranyulnak, hogy ml!...is kell tenni.a kereszteny hfv6knek ahhoz, hogy
elnyerjek az brbk udvbsseget. A szerzesl motivumot becstelennek

15 Gazdasagelmeleti olvasmanyok Alapmuvek, alapiranyzatok (2002) szerkesztet-

te: Bekker Zsuzsa Aula, Budapest g()ndolatmenete alapjan.
tekintettek, elutasftottak a kamatot, hiszen az ido istene, ezert pedig
nem lehet arat kbvetelni. Kerestek az igazsagos arat..
A harmadik nagy korszak a_merkantili§..ta korszak, amely a XV"
XVI., illetve XVII. szazadra teheto. Ez az eredeti tokefelhalmozas, a
nagy fbldrajzi felfedezesek, az egyre bovulo tokes ~reskedelem ko-
16
ranak gazdasagi nezeteit tartalmaz6 iskola. A merkantilistak szakf-
tanak a vallasi, erkblcsi vonatkozasokkal es bnmagukban tanulma-
nyozzak a gazdasagi jelensegeket.
A~s - ami erdeklodesuk kbzeppontjaban allt - forrasat
a kereskedelemben, azon belul is elsosorban ulkereskedelemben
latt~zt gondoltak, hogyha egy orszag tbbbet ad el ku 0 on, mint
amennyit onnan vasarol, akkor penz, azaz nemesfem halmoz6dik fel
az orszagban, ami mar maga a gazdagsag. A kulkereskedelem eme
pozitfv merleget az allam aktfv beavatkozasanak segftsegevel, pro-
tekcionista vampolitikaval szerettek volna elerni.
Az allamhatalom es a kereskedelmi toke erdekei bsszecsengtek, hi- '
szen az allamhatalomnak is rengeteg penzre volt szuksege a burokra-
cia, a hadsereg fenntartasahoz. A varosi kezmuves es kereskedo pol-
garsag a kiralysag szbvetsegeseve es tamaszava valt a feudalis bar6k
elleni harcban is. Cserebe az allamhatalom is tamogatta a polgarsagot,
a mar emlftett vedovamokkal, privilegiumokkal, monop61iumokkal.
A politikai gazdasagtan fogalma 1715' a merkantilistakt61 szarmazik
- a XVII. szazad elejen egy francia merkantilista, Montchretien hasz-
nalta eloszbr - utalva politika es gazdasag szoros kapcsolatara.
A korai merkantilizmus korszakaban - amit monetar rendszernek,
vagy Angliaban bullionista szakasznak neveznek - csak a petlzre
koncentralnak, a nemesfemek felhalmozasara, a nemesfemek kivi-
telenek korlatozasara. A kesoi merkantilizmus mar raebred arra,
hogy csak a kereskedelem reven nem gazdagodhat az orszag, a
gazdasag nbvekedesenek kulcsa a manufakWrak letrehozasa, az
ipar fejlesztese. A korai merkantilizmusban az ipar szerepe arra kor-
I,Hoz6dlK,hOgy megakadalyozza a nemesfemek kivitelet, mfg a kesoi
merkantilizmusban a protekcionista gazdasagpolitika fo celja a hazai
ipar fejlesztese.

16 Innen szarmazik a nevOk is. A mercator sz6 keresked6t jelent.

17 Sokak fejeben ez a fogalom kizar61ag a marxista politikai gazdasagtant jelenti,
ez azonban alkalmatlan leszukftes.
 Az angol merkantilizmus egyik leghfresebb kepviseloje a XVI.
szazaa vegen, a XVlI. szazadban elt Thomas MoQ.O. Franciaor-
szagban a XVII. szazad masodik feleben .....
Colbert penzugyi iranyfta-
sa alatt nyer leginkabb teret a merkantilizmus. Europa nehany or-
szagaban - pI. Portugaliaban, Italiaban, Nemetorszagban - a mer-
kantilizmus egy specialis valfaja, a kameralizmus volt jellemzo.
Ezekben az orszagokban a XVIII. szazadban eras polgarsag hfjan a
kincstar erdekeit szem elott tarto kameralistak foglalkoztak a gaz-
dasagi kerdesekkel. Az altaluk ajanlott gazdasagpolitika pedig telje-
sen merkantilista jellegu.

A fiziokratizmus Franciaorszagban a m~rkantilizmus kritikajakent

szul81et1, A dbntOen mezogazdasagi jellegu orszagban a colbert-i
merkantilizrl1US m~gbukott, es szetzilalt, feudalis kbtbttsegekkel ter-
helt mezogazdasagot hagyott maga utan a XVIII. szazad elejere.
Maga a fiziokracia kifejezes a termeszet uralmat lelenti. A fiziokra-
tak az egyeduli produktfv szektornak a mezogazdasagot tekintettek,
szerintUk az uj ertek a mezogazdasagban keletkezlR, az "iparban
csak a dolgok bsszeszerelese folyik". Elkepzeleseiket a francia felvi-
lagosodas eszmei hatjak·a1, A gazdasag elkepzelt termeszetes rend-
jet frjak Ie es hasonlftjak bssze a valosaggal. A gazdasag elkepzelt
termeszetes rendje a Jaissez faire elv~ epul. A szamukra idealis
mez6gazdasag a tokes mezogazdasag, ahol a fbld tulajdonosa a
fbldbirtokos, a muveloje a tokes berlo.
A fiziokratak a szo szoros ertelmeben kbzgazdasa.9i iskolat kepez-
tek, tagjai rendszeresen talalkoztak. Az iranyzat viszonylag rbvid ide-
ig mukbdbtt, kbrulbelul az 1750-es evektol az 1780-as evek kbzepe-
ig. Szellemi vezeruk Fran90is Quesna~18 (1694-1774),. XV. Lajos es
Madame Pompadour haziorVosa volt.i Quesnay leghfresebb muve
"Gazdasagi tablazata", amelyben a mezogazdasagban termelt uj er-
tek kbrforgasat mutatja be naturalis (termek) es penz formaban a tar-

18 ejtsd: kene
19 Erdekes, hogy a XVII-XVIII. szazadban nagyon sok orvos valik a k6zgazdasag-
tan muvel6jeve, pI. Petty, Mandeville, vagy Ouesnay, mindannyian orvosok vol-
tak, akik a verkeringes ana-rOgiajat pr6bciltak a gazdasagra alkalmazni.
sadalQm haram ogtalya, a Qerl6k, az ip,arosok es a fQjdbirtokosok
kozott. Ez fa munka a makrookon6miai elemzes els6 kfserletenek is
tekinthet6, amelyben kozponti helyet foglal el a tarsadall'!1i osszter-
mek fogalma.
Adam
. Smith is jart
~
Quesnay versailles-i kastelyban lev6 lakosztalya-
ban, ahol osszegyOltel< a fiziokratak. Abb'an rakon Smith es a fiziokra-
tak elkepzelese, hogy mindkett6ben megjelenik a rausseau-j termesze-
tes rend gondolata, azaz, hogy a termeszetnek es a tarsadalomnak is
letezik egy, mondjuk a gondviseles altalletrehozott idealis rendje.
A fiziokratak szerint a gazdasag idealis rendjet az emberi ertelem-
nek kell felismernie, megval6sftani es 6rkodni felette. SzerintOk az
emberi ertelem erre korlatlanul kepes is. Az idealis rendet tehat az
esz uralmanak megval6sftasaval, emberi intezmenyekkel kell letre-
hozni. A gyakorlatban is a merkantilista es feudalis kotottsegek ellen
kuzdottek, amelyeket karasnak, esszerOtlennek es termeszetelle-
nesnek tartottak.

A XVII. es kulonosen a XVIII. szazad gondolkod6inal a szeffiLegmy_fo-

galma kiemelked6 fontossagu. Az individuum, a termeszetes enm-er
szenvedelyek osszessege. Ebb61 ad6dik a kerdes, hogy a sok szen-
vedely fUtotte individuum hogyan integral6dhat tarsadalomma.
A francia hagyomany - mint lattuk - a "nagybetOs eszben" hisz,
abban, hogy aJe~et, a tarsadalom, a gazdasag torvenyszerOse-
gei felismerhet6k, lefrhat6k, az egyenek kepesek kozosen a minden-
ki szamar~ legkedvez6bb szaba~at megalkotni (Iasd szerz6des-
elmeretek). - -
Az aa.!:!goIOl<
valasza az erdek fogalmara epft. Az angolszasz gon-
dolKO 6k szerint az egyen~kepes a sajat erdekeit felismerni, s annak
m_egfelel6en cseleKedni. Es ennyi eleg is, hisz letezik e szeme yte-
~eIJY, ~mi osszehangolja az egJ~nl erdeke.ikaLk.o.\Le1Qegye-
nek cselekveseit, ez a piac. Nezzuk mindezt reszletesebben.
 A XVII. szazad vegen, majd a XVIII. szazad elejen t6bbsz6r is
megjelenik Londonban egy verses fabula20 A mehek meseje cfmmel.
Szerzoje Bernard Mandeville, \holland szarmazasu, Londonban elo
orvos. MandevilLe ~eseje koraAngliajat, az angol tarsadalmat mutat-
ja be. A kep nem WI hfzelgo, nezzunk nehany sort, kezdjuk - stfluso-
san - a jogaszokkal.
"Az ugyvedek nem vagytak masra, csak
Hogy feleik k6zt viszalyt szftsanak,
Utaztak telekkonyvre, okiratra,
Ugyeiket furfanggal szaporftva.
A rossz ugyet is megvedeni keszek,
Falat bontva t6rvenykonyvben resnek.
Az orvosok csak penzt meg hfrt kerestek,
S utols6 gondjuk volt: a paciensek.
Mestersegehez legtobbje nem ertett,
Csak ahhoz, hogy vagjon agg6d6 kepet. ...
S ha dolgoztak az allam erdekeben,
a tarcajuk is hfzott tole szepen.
Kis fizetesbol mind nagylabon eltek,
S emlegettek folyton a tisztesseget.
Akinek utja nem volt egyenes,
»p6tdfj«-nak mondta, amit fgy keres,
bar arr61, mit a sotetben kerestek,
vilagosan beszelni nem szerettek."

S fgy tovabb, a vers a tarsadalom minden retegenek kepmutat6,

penzhajhasz6 magatartasat frja Ie. A tortenet szerint Zeusz varazsla-
tara megvaltozik a mehkas tagjainak viselkedese es att61 a napt61

-
mindenki erkolcsosen viselkedik, a munkajanak el, nem pazarol, nem
akar WI sokat fogyasztani, nem hajhassza a luxust, nem korrupt.
A valtozasnak azonban lesz egy nem kfvant kovetkezmenye is, a
mehkas elszegenyedik, a g¥d9sag onkremegy .
.A fabula tehaCeg paradoxonra epu , a g.anbun es a kozj6 pa-
radoxonara. Mandevil ---fo- .ondanival6ja, hogy az egyeni bunol< a
- .9azdasag felviragzasahoz vezetne~, tehat ami az egyen szintjen bu-
nos magatartas, az gazdasagi ertelemben hasznos, j6 lehet.
Hasonl6 paradoxont - a rnaganerdek es a kozj6 ellentetet - majd
a klasszikus kozgazdasagtan atyjanal, Adam Smith-nel is talalunk.
Smith szemely szerint elhatarolta magat a "cinikus" Mandeville-t61,
Smith szamara az egyeni erdekek kovetese egyaltalan nem szamft
bOnriek, -aZ a term~szetes ember termeszetes joga. --
- Mandeville szatfrajaban §jvaUk az erk_olcsileg j6 a gazdasagilag
hasznost61, tehat ha ugy tetszik: a gazdasagi alrendszert elvalaszlTa
atarsadalom tobbi szferajat61, fgy a normakt61. 21
Mas szerz6k eppen ellenkez6leg, erkolcsi erteket tulajdonftanak a
gazdasagilag hasznosnak.22 Az utilitarista Jeremy Benth~m-nal es
B~njamin Franklin-nel peldaul m~i hasznos, a JO tehat le-
vezethet6 a hasznossagb61. A haszon egyuttal erkolcsi'igazolas is, a
maganhaszon egyben a becsuletes elet szimb.6JJ,.Jma, es ahol a ma-
ganhaszon vezet el a kozhaszonhoz, a kozj6hoz is.
Ez a harm6nia jellemzi a klasszikus iskola meghataroz6 sz~melyi-
segenek, Adam Smith kapitalizmus felfogasat is.

1776-ban jelenik meg a kozgazdasagtan atyjanak, a sk6t szar-

mazasu ~t 1723-1790) f6 muve: Vizsgal6da? a nemze-
tek gazdagsaganak termeszeter61 es okair61 cfmmel23 Londonban.
A konyv mar a szerz6 eleteben nagy figyelemnek orvendett es elis-
mertsegre tett szert, majd a kovetkez6 100 evre_a kozgazd.§sagtan
bibliajava valt. Smithnel is megtalalhat6 a felvilagoSOdas eszmerend-
~-
szereb61 szarmaz6 gazdasagi elet termeszetes rendje, amelynek az
egyik sarokkove, hogy az egyenek a sajat erdekeiket kovetik. Sza-
mara ez nem bun, mint Mandeville-nel, hanem az emberi termeszet
termeszetes megnyilvanulasa. Smith rendszereben az eg eni erde-
kek koveteset nem szabad korlatozni, mert az a szabad verseny, il-
- --~----.
21 Mandeville etikaja abbol a szempontb61 is merfbldk6, hogy nala jelenik meg az
un. erkblcsi relativizmus, azaz a j6 es a rossz a tarsadalomban alakul ki, esetle-
ges, nem probalja azt valami abszoluthoz kbtni, pI. istenhez.
22 Reszletesebben lasd Heller 1972
23 tovabbiakban: Nemzetek gazdagsaga
 letve a piae intezmenyi keretei kozott a kozj6, illetve a tarsadalom ja-
vat is szolgalja. A piae, illetve a sza ad verseny olyan intezmeny,
amely beesatornazza az egyeni erdekeket a kozj6 iranyaba. A piae
arra tudja az egyeneket kenyszerfteni, hogy ugy elegftsek ki sajat er-
dekeiket, hogy azzal a tobbiek javat szolgaljak. A piae intezmenyi ke-
retei kozbtt pI. egy pek akkor tud magas jbvedelemre szert tenni es
fgy sajat erdekeit szolgalni, ha j6 min6segu es elerhet6 aru kenyeret
kfnal a tobbiek szamara, egyben a kozj6t is szolgalva.
Smith altai hasznalt, az6ta hfresse valt fogalom aJathatatlan kez:
..."annak ellenere, hogy az..egyen esak sajat erdekeit tartja szeOl el6tt
.... lathatatlan kez vezeti 6t egy eel fele, amelyet 6 nem is keresett ...
azzal, hogy 6 a sajcH erdeketl«5vetl,gyakran a tarsadalomet ered-
menyesebben mozdftja e16, mintha annak el6mozdftasa lett volna a
val6sagos eelja.,,24A lathatatlan kez I?ersze nem mas, mint - mai fo-
galmunkkal elve - a..gabadversenyes piae. Smith a gyakorlatban is
fellepett a piae korlatozasa ellen, Igy pelaaul a munkaer6 feudalis
korlatozasa, a merkantilizmus korlatai ellen, illetve a szabad kOlke-
reskedelmi politika es a foldek teljesen szabad adasvetele mellett.
Smith rendszerenek az egyeni erdek es a szabadpiae mellett a
kovetkez6 fontos fogalma a m illetve munl{amegosztas.
Smith az ertek eredetet a munkaban latta, szemben a flzlokratakka(
akik esak egy meghatarozott agazafo-an, a mez6gazdasagban fedez-
tek fel az ertekteremt6dest. Smith altalaban a munkat tartja a gaz-
dagsag forrasanak, azon belOI is a munka termelekenysegenek
szentel nagy figyelmet, ami a munkamegosztast61 fOgg, a munka-
megosztas fejl6desevel parhuzamosan n6. A folyamatot f6muveben
egy gombostU-keszft6 manufaktCtraval illusztralja. Mfg a ~ehekbE3..na
gombostU-keszftes minden fazisat egy munkas vegzl, addig a manu-
fakturakban a teljes folyamatot felbontjak reszmuveletekre es a kO-
Ibnboz6 reszmuveleteket mas-mas munkcfs yegzi. Igy gombostUke-
szftes hatekonysaga a sokszorosara nbvekszik, a munkasok Ogyes-
sege nagymertekben megn6, hisz mindig ugyanazt a reszmuveletet
vegezik. Nem kell atallni egyik munkafolyamatr61 a masikra, a szer-
szamokat is kbnnyebb tokeletesfteni. Hatranya, hogy sokkal monoto-
nobba valik a munka. Smith - koranak megfelel6en - egy I2reindusz-
trialis kapitalista gazdas-aQm 'mutat be, majd ew 8enerab6v_al~e-
--c--------
24 Adam Smith: Nemzetek gazdagsaga. Budapest, 1940. I. kat. 449. aldal [1776]
s6bb ~vid Ricardo lesz aZ,aki mar az ipari forradalom utani
indusztrial6dott Anglia gazdasagat elemzi.
Smith azt is lefrja, hogy a munkamegosztas t6keletesfteseben a
piacnak, a v~rsenynek van a legfontosabb szerepe. A piac arra
kenyszerfti a szerepl6Ret, hogy olyan tevekenyseg fele mozduljanak,
amiben a legjobbak - ez a sajat erdekOk is -, fgy a piac arra is j6,
hogy hatekony, optimal is munkamegosztast alakftson kr'-'
A n6vekedes azonban - a merkantilistakkal szemben - Smithnel
ne~_az~lam gazdagsaganak gyarapodasat, hanelfl _azegy~-
~enek, fQgyasz~anak n6vekedeset jelenti, am,ely a munkameg-
- -
osztas kib6vOlese, a produktiv munkasok szamanak vagy termele-
-
Jenysegenek n6vekedese reven K6-vetkezik be.
Adam Smith kora deista25mechanikus vilagkepet vallotta, amely-
ben a tarsadalom egy olyan gepezet, amelyet ha magara hagynak, a
tarsadalmi j61et maximumat biztosftja .... "a rendszer egy olyan kep-
zeit gep, amelyet azert alkottak, hogy kepzeletben egybekapcsolja
azokat a mozzanatokat es hatasokat, amelyek a val6sagban erve-
nyesOlnek" Smith a gazdasagi 6sszefOggeseket egy olyan logikai
rendszerbe foglalja, amely az emberi termeszet alapt6rvenyen nyug-
szik. Ez a felfogas megnyitotta az elmeleti gazdasagtan utjat a rend-
szerepftes fele.
Szemben a szociol6giai ertelemben iskolat alkot6 fiziokratakkal, a
klasszikus k6zgazdasagtan - a merkantilizmushoz hasonl6an - maga
is ut61agos rekonstrukci6 termeke. Az elmelettorteneszek altalaban
Smith: A nemzetek gazdagsaga cfmu muvenek megjeleneset61
a szaz -evvel kes6bbl, ugynevezett margihalJs forradalomig el-
telt evszazadot tekintik a_klasszikus kozgazdasagtan koranak.
A klasszikus iskola kepvisel6i teremtettek meg azt a nyelvet es foga-
lomrendszert, ami a k6vetkez6 szazadban meghataroz6va valik.
Deane26 frja: "A Smith-i paradigmat bekesen felOlvizsgaltak, korri-
galtak es kiterjesztettek a XIX. es a XX. szazad folyaman, de ideol6-
giai iranya latsz61ag erintetlen maradt a kOl6nb6z6 iskolakban, ege-
szen a modern neoklasszilills ortodoxiaig bezar6Iag."
E klasszikus paradigma I~ge,---...hogy a gazdasagi cselekv6
-zgyeni erdeke es a tarsadalmi celok k6z6tt k6zponti aka rat o_elkUltg-

25 Isten letet elismero, de a vilagra kozvetlen hatasat tagad6 felfogas.

26 Deane 1984, 55. old.
~mt harm6niat a piaci mechanizm~s, qm~y .9 hosszu tavu gazdasa-
gl nbvel\edest-isbiztosftJa. zen
ideol6gia szerint a hat6sagok - az
egynaz es az allam - minimalis mertekben avatkoznak be az emberi
szabadsagba.27 A paradigmahoz meg hozzatartoznak olyan nagyon
fontos elmeleti konstrukci6k, mint a ricardoi munkaertek-elmelet es
mennyisegi penz-elmelet, a Malthus-fele nepesedesi torveny, vala-
mint a kereslet-kfnalat egyensulyat megfogalmaz6 Say-dogma.

David Ricardo (1772-1823)28, az angol klasszikus kozgazdasagtan

szTilten emblematikus kepviseloje egy generaci6val k6s6bp elt, mint
Adam Smith. Ricardo munkassaga a XIX. szaza e so 2 evere tehe-
to, az 0 kora mar a gyaripar Angliaja.29 A piacr61, a versenyrol - mint a
klasszikus kozgazdaszok - hasonl6 nezeteket vall, mint Adam Smith.
Ricardo tobb teruleten is maradand6t alkotott, ezek kozul a legfon-
tosabb a mennyisegi penzelmelettel kapcsolatos gondQlatai, a kul-
kereskedelmi elmeletek teruleterol a komparatfv el6ny elmelete, il-
letve az elosztas elmelete. Az elso kettovel a makrookon6mia kur-
zuson reszletesen foglalkozunk, itt az elosztassal kapcsolatos te6ria-
jat mutatjuk be.
1817-ben jelent meg fo muve: "A politikai gazdasagtan es az ad6-
zas alapelvei" cfmmel. Ennek kozeppontjaban _az elosztas-kerdese
all, ami szamara a kozgazdasagtan egyik legfontosabb kerdese.

27 Az alia mot a XVII. szazadban a merkantilista teoretikusok olyan szeNezetnek

tekintettek, amely kepes biztosftani az ember termeszetes jogait, tobbek kozott a
tulajdont es a biztonsagot, azaz az allamnak kell megteremtenie a polgari gaz-
dasag novekedesenek felteteleit. A termeszetjog es kozgazdasagtan kapcsolata
a XVIII. szazad folyaman megvaltozik, amikor mar kevesbe van szuksege a pol-
garsagnak az allami gyamkodasra. Ekkor mar pont a termeszetjog neveben lep-
nek fel az allami beavatkozasa ellen.
28 Ricardo a valaha €lIt leggazdagabb kozgazdasz - annak ellenere, hogy egy filler
(es diploma) nelkul indul a londoni tozsden karrierje, miutan szinten uzletember
edesapja hazassaga miatt kitagadja.
29 Elmeleti munkassaga egy anekdota szerint a veletlennek koszonheto. Egy fQr-
dohelyen - feleseget elkfseNen - a konyvtarban kezebe akadt Smith: Nemzetek
gazdagsaga cfmu konyve, s ez akkora hatassal volt ra, hogy behat6bban kezdett
el foglalkozni elmeleti kerdesekkel.
 Ricardo a makrogazdasagi jovedelmet - mint egy tortat - harom
reszre bontja, amelyen harom osztaly osztozik: az iRari burzsoaziae
~ profit, a nggybirtokos~a foldjaradek, a munkasoke pedig a ber.
A korara 'eHe-mzo protekcionista torvenyek gatoltak a kulfoldrol
val6 gabonabehozatalt, ez meglehetosen megnovelte a mezogaz-
dasagi termekek arat es megnovelte a fOldesurak jaradekat. Ke-
sobb a nap61eoni haboruk idejen a Nap61eon altai letrehozott konti-
nentalis zarlat szintUgy novelte a mezogazdasagi termekek arat es
szukftette a piacot. Ricardo elemzese szerint a mezogazdasagi
termekek magas ara, a magas foldjaradek az ipari burzsoazia profit-
jat csokkenti, ezaltal a gazdasagi fejlodest fekezi. Az ipari burzsoa-
zia profitjat csokkenti egyreszt, mivel a mezogazdasagi termekek az
iparban nyersanyagkent jelennek meg, tehat megnonek az ipari
koltsegek, masreszt a mezogazdasagi termekek magas ara a bere-
ket is felnyomja, hiszen a munkasosoknak legalabb akkora bert kell
fizetni, hogy megelhessenek. Mar Smith is sokszor beszelt arr61,
hogy az ertekteremto a munka, de tobbfele m6don is definialta az
ertek fogalmat, Ricardo viszont kovetkezetesen epfti fel a maga
munkaertek-elm~t, amelyet arra hasznal, hogy bebizonyftsa,
hogy a foldesuri osztaly magas jaradeka igazsagtalan, nem legitim.
Ugyanis ha a munka hozza letre az erteket, akkor a munka altai
megtermelt jovedelembol a foldesurak altai kiszakftott magas ara-
nyu jaradek, a magasan tartott arak, azaz a piac korlatozasab61
ad6dnak. Ez raadasul a gazdasagi fejlodes gatja is, hiszen az ipari
profit csokkenese korlatozza a tokefelhalmozast, az ipar fejlodeset.
Ricardonal tehat a~ ipari burzsoazia es a foldbirtokos osztaly konf-
li1<tusara helyez6dik_ a hangsuly a~ elosztas elmelete lsaQ.c~n.
RiCardo;ha ugy tetszik, partos kozgazd_asznak tekintheto, hiszen az
ie.ari burzsoazia erdels..ei~di, mivel a gazdasagi fejlodes kulcsat az
ipar fejlodeseben latja. ~ ( ~ [ 1.LJ1~'rz·l- tlM.(~
Say es Malthus

A klasszikus kozgazdaszokat, a klasszikus paradigmat targyalva

meg kell emlftenunk Ricardo ket hfres kortarsat, a francia Jean
Baptiste Say-t (1767-1832), illetve az angol Thomas Robert Maltnus-t
(1766-1834).'
 Say munkassagab61 az ~tekelmelete - elmeleti harcban allott
Ricardoval -- es az ~ete - ami Say-dogrna.-.+leven
vonult be a kozgazdasagtanba - a leghfresebb. -
Say az eile.k fogalmat ujszerOen, ape-ogyaszt6 oldalar6ilozelfti
meg, nala e 'ru e eket annak hasz ssa a hatarozza me ,szem-
ben Ricardoval, akl a terme es, a ra ordftas fel6rkozelftette aRerdest
es kizar61ag a munkat
- - tartotta ertekalkot6tenyez6nek.
, -Say tobbfele
ertekalkot6 (hasznossagot letrehoz6) tenyez6t megkOlonboztet, fgy
pI. a munkat, a t6ket es a termeszetet is.
Say ertekesftesi elmeletet viszont Ricardo is elfogadta, hisz az a
klasszikus paradigmara jellemz6 m6don a piac tokeletessegere utal. A
~a\!.-dogma ugy is felfoghat6, mint a kompetitiv piac egyensulyi elme-
lete. Tobbtele megfogalmazasa is ismert, lassunk nehanyat: w,inden
eladas egyben vetel; a piac egyOtt n6 a termelessel; az osszkereslet
egyut1116 az-ossztermelessel, vagy mio.Qenkfnalat megteremti a maga
.~@sl~et. A Say-dogma azt mondja ki, hogy a szabadversenyes 'pra-
con a kereslet es a kfnalat automatikusan egyensulyba kerOI, hiszen a
term~ b6vOlese, a kfnalat novekedese fizet6kepes keresletet is let-
rehoz a berkiaramlas, az egyeb koltsegekre fordftott penz elkoltese
reven. Ha a kfnalat me_gteremti a keresletet. akkor nem jbhetneJ< letre
tQlterm~ \/alsagok,. az egyensuly automatikusan kialakul. Terme-
szetesen az elmeletbe mikro-szintO kudarcok30 belefernek, azaz a
Say-dogma sem garantalja, hogy minden egyes termel6, minden
egyes termeke eladasra kerOl, "megtalalja a maga keresletet". A piac
egeszet_erint6 tultermelesi valsagok azonban kizarhat6k. A szabad-
versenyes piacon nagyon gyorsan kapnak jelzeseket a relative kis kf-
nalattal jelentkez6 piaci szerepl6k. Peldaull ha egy nem piackepes
termekkel jelenik meg egy elad6, akkor a piac reakci6ja informMa - a
kutyanak sem e - es enyszen I, ogy mo oSltson. Azaz mas ter-
mekkel jelenjen meg, kOlonben tonkremegy, vagy ~mas foglalkozast
valasszon, ezaltal szOkOI a kfnalat, stb. A piac alkalmazkodasra keny-
szerfti szerepl6it, fgy, - ha mikroszintO kudarc el6 is fordul - a piac
egeszen az egyensuly letre fog jonni.
Ricardo masik hfras kor-, es egyben honfitarsa mar kevesbe opti-
mist Malthu nepesedesi
. elmeletenek lenyege, hogy~ a nepesseg
...:.---
szama exponeneialisan no, ezzel szemben a termeles - az elelmi-
szertermeles is - esak j6val alaesonyabb utemben no. Ha osszevet-
juk e ket informaei6t, kirajzol6dik a szomoru veg.

1.2.4. Az 1870-es evek marginalista forradalma,

a neoklasszikus kozga,zdasagtan kialakulasa

A klasszikus kozgazdasagtan kepviseloi - mai fogalmainkkal elve -

makro kerdesekkel foglalkoztak, a gazdasag egeszenek mukodesi
meehanizmusa, annak fejlodese, novekedese, es az ehhez hasonl6
kerdesek alltak figyelmuk kozeppontjaban. A XIX. szazad vegen ki-
alakul6 neoklasszikus kozgazdasagtan mind targyaban, mind vizsga-
lati m6dszereben ujat hoz a klasszikus kozgazdaszokhoz kepest.
A neoklasszikusok vizsgal6dasainak kozeppontjaban a gazdalko-
d6~ en- szerepel, a gazdasagi eselekvo, tehat a fig~Ie~ro
szintre iranyul. A folytonossag a klasszikusok es a neoklasszikusok
ROZott abban all, hogy a klasszikus kozgazdaszok piaer61 alkotott fel-
fogasat a neoklasszikusok is elfogadjak, azt kulso adottsagkent, az
altaluk vizsgalt gazdasagi eselekvo kornyezetekent tetelezik. A neo-
klasszikus kozgazdasagtan azt vizsgalja, hogy a gazdasagi cselek-
v6 ~ szukos er6forrasait hogyan tudja a leghatekonyabban, leg-
_~ptimalisabba_n !elhasznalni adott cel erdekeben. Ez az adott eel
a fogyaszt6nal a hasznossag maximalizalasa, a termelonel, a valla-
latrial pedig a profit31 maximalizalasa lesz.
Mint azt a marginalista forradalom neveben is jelzi, az alkalmazott
m6dszer is uj, j6val nagyobb teret nyernek a matematikai eszkozok -
azon belul is a hatarelemzes - a kozgazdasagi elemzesekben.
A hatarelemzes tulajdonkeppen nem mas, mint egy maximalizalasi
efjaras a differeneialszamftas segftsegevel, amely megmutatja, hogy
a szukos eszkozoket hogyan lehet a leghatekonyabban felhasfQ.alni
a eel erdekeben.
A neoklasszikus kozgazdaszokhoz altalaban harom iskola
kepvisel6it szoktak sorolni: ~tarhaszon elmelet, a hatarterme-
lekenysegi_elmelet, iIIetve az aitalanosegyensuly elmelet kepvi-
sel6it. -- - -
 Idoben legkorabban az 1870-es evekben a hatarhaszon elmelet
szuletik meg, erdekes m6don t}?rom kulbnpbzo szerzo nag~61 egy
idoben "fedezi fbl": az angol Stanley Jevons, az osztrak Carl Mem,
illetve a svajci Leon Walras nevehez is kbtik ezt a fogyaszt6i maga-
tartast vizsgal6 elmel t"e.
A hatarhaszon elmelet - a klasszikusok munkaertekelmeletehez
kepest - mas tartalommal es mas oldalr61 hatarozza meg az ertek
fogalmat. Mfg a klasszikus ertelmezes a munka oldalar61 kbzelft, ad-
dig a hatarhaszon elmelet kepviseloi a fogyaszt6 oldalar61 alkotjak
meg a szub"ektfv ert€~kelmeletUket. N§iuk az erteket az hatarozza
meg, h~z aru a ogyaszt6 szubjektuma szamara mekkora hasz-
nossaggal ~ j6szag32 hasznossagat az is befolyasolja, hogy
mekkora mennyisegben all a fogyaszt6 rendelkezesere, fgy megszu-
letik a csbkkeno elvezetek elvehez hasonl6 csbkkeno hatarhaszon
elve, amely szerint egy termek p6tl61agos egysege a fogyaszt6k
szamara egyre kisebb hasznossagot nyujthat.
A hatarhaszon elmelet~ tehat azt vizsgalja, hogy a )ogyaszt6 a
rendelkezesre all619vedelmel hogyan osztja el a, kulbnobzQ j6szag-
felesegek kbzbtt a cel561..lJogy.,a lehet6 legnagyobb hasznossagot
v~arolja meQ, feltetelezve, hogy a fogyaszt6 egyertelmOen kepes
ertekeleni a szamara elerheto javak hasznossagat.

A. hatartermelekenysegi elmelet eseteben a gazdasagi cselekvo

a vallalat, akinek celja a profitjanak maximalizal~sa. A hatartermele-
kenysegi elmelet tehat annak az optimalizalasi eljarasnak a mecha-
nizmusat mutatja be, ami adott arakmelletta vallaTatkibOcsatasaoak
azt a mennyiseget keresi, ami szamara a leheto legna,.gyobb profitot
biZtosltJa. .
.---

32 A kbzgazdaszok gyakran hasznaljak a j6szag kifejezest. Ezen nem csak a tehe-

neket, hanem minden lehetseges arut es szolgaltatast ertenek.
 Az altalanos egyensulyi elmelet pedig a mar megismert ket el-
meletet kapcsolja ossze, mikor a fogyasztok hasznossag-, es a ter-
melok profitmaximalizalo torekves~b61 kiindulva kidolgozza a keres-
letnek a hatarhaszon elemzesen es a termelesnek a hatartermele-
keny-s~ alapulo ,kolcsonosen osszefUgg6 elmeletet. E szintezis
Marshall nevehez kapcsolodik, akinek megkozelfteset a gyakran ide-
i:ett mondassal szoktak illusztralni: "A vitat arrol, hogy az erteket a
hasznossag vagy a termelesi koltseg kormanyozza-e, ugyanolyan er-
telmesnek kell tekintenunk, mintha arrol vitatkoznank, hogy az olio
also vagy fels6 szara vagja-e el a koze helyezett papfrdarabot.,,33
1809-ben jelent meg Marshall: Principles of economics (A.--kGzgaz.£a-
sa ta a elvei) c. mOve, ami megkozelft61eg fel evszazadig a koz-
gazdasagtan a~apmOvekent funkcionalt.

A neoklasszikus paradigma

A neoklasszikus paradigma a XIX-XX. szazad fordulojara alta-

lanossa valik es a XX. szazad harmincas eveinek keynesi forradalma
ellenere a mai napig meghatarozza a mikrookonomia elmeletet,34
A neokiasszikus paradigmat mar szuletesekor is ellentetesen erte-
keltek, voltak, akik a kozgazdasagtan professzionalizalodasat lattak
35
benne, a pozitfv tudomany kialakulasat. Magukra a neoklasszikus-
okra is jellemz6 az ertekmentes tudomany hangsulyozasa. Masok vi-
szont ugy ertekeltek, hogy az elvont elmelet a gyakorlattol elfavolodik
esa-g-aLdcrSagpolitika szamara is hasznalhatatlanna valik.

A neoklasszikus kozgazdasagtannal kozel egyid6ben, Nemetorszag-

ban szuletik meg a kapitalizmus marxi kritikaja. 1867-ben adtak ki
Karl Marx: A t6ke cfmO mOvenek az I. kotetet. Marxot - els6sorban fi-

33 Marshall: Pinciples of Economics, London, MacMillan, 8. kiadas, 290. old.

34 Azert targyaltuk ebben a fejezetben meglehet6sen szukszavuan a neoklasszikus
k6zgazdasagtant, mert a kes6bbiekben reszletesen megismerjOk teziseit.
35 Lerro, ertekmentes tudomany.
loz6fus leven - a politika iranti erdekl6dese terelte a k6zgazdasag-
tan, a politikai gazdasagtan tanulmanyozasa fele.
Mfg a klasszikus, neoklasszikus k6zgazdasagtan a kapitalista
gazdasagi rendszert ugy jellemzi, mint ahol a magantulajdon es a pi-
ac intezmenye harm6niat teremt az egyes szerepl6k, illetve egyen es
k6z6sseg k6zt, addig a marxi te6riab~n a tarsadalmi osztal~ok k6z6tti
konfliktus a meghataroz6.
A neoklasszikus k6zgazdasagtanhoz kepest Marx vizsgal6dasi te-
rulete szelesebb, hiszen a tarsadalmi viszonyokat is meghataroz6nak
tekinti a gazdasagi mechanizmusok megertesekor. Nala a legfonto-
sabb tarsadalmi viszony a termelesi viszony, ami a t6kes gazdasag
eseteben a t6ke-munka, azaz a termel6 eszk6z6kkel rendelkez6k, il-
letve a termel6 eszk6z6kkel nem, csak a munkaerejukkel rendelke-
z6k alapvet6 viszonya.
Marx a polgari tarsadalom mozgast6rvenyeinek elemzesekor
nagyban tamaszkodik az angol klasszikusok, els6sorban Ricardo fo-
galomrendszerere. 6 is harorT) osztalyt, illetve haromfE§Tejovedelmet
kUl6nbbztet meg: a 19lQllirtokosok, a t6kesek, es a mun1<aso~ oszta-
Iyat, a f6lgjaradekot, a profitot, es a bert. Csakugy, mint Ricardonal,
Marxnaiis az ertekelmelet, a munk-aertek elmelet, illetve az eloszta-
si-, vagy j6vedelem elmelet all a k6zeppontban. Azonban mfg
Ricardo a t6kes-f6ldbirtokos konfliktusb61 indul ki, addig a marxi
rendszerben a t6kes-munkas ellentet az alapvet6.
A marxi monkaertek elmelet megkul6nb6zteti a csereertek es a
hasznalati ertek36 fogalmat. A hasznalati ertek az ~runak az a tulaj-
donsaga, amely alkalmassa teszi a szuksegletek kielegftesere.
A hasznalati erteket a konkret munka kifejtese hozza letre. A cs..§re.-
e[tek jelenti az elvont ertekfogalmat, amelyet - a marxi definfci6 sze-
rint - egy aru el6allftasahoz tarsadalmilag szukseges munkamennyi-
seg, az absztrakt munka hataroz meg. Az ertek fogalmat elvonat1<oz-
tatja a konkret munka kifejtest61 es beagyazza a tarsadalmi viszo-
nyok k6ze. Az absztrakt munka - leegyszerUsftve - ugy ertend6,
hogy egy aru erteket az hatarozza meg, hogy az adott kor adott

36 A Toke elozmenyekent megjelent marxi muvek meglehetosen "kompromittaltak"

a smithi munkaertek elmeletet, amely hozzajarulhatott a hasznalati ertek, hasz-
nossag fogalmanak eloterbe keruleseben. Lasd neoklasszikusok. (Matheisz,
2008)
technikai szfnvonalan egy olyan aru eloallftasahoz atlagosan mekko-
ra munkamennyisegre vagy szOkseg, elvonatkoztatva a konkret
munkakifejtok esetleges Ogyessegetol vagy Ogyetlensegetol.
A marxi ertekelmeletnek az elosztas-, illetve kizsakmanyolas
elmeletnel van jelentosege. Eszerint miutan a tokes tarsadalomban
a termelesi eszkozok tokes tulajdonban vannak, a munkasok kenyte-
lenek aruba bocsatani a munkaerejOket, hogy megelhessenek. A to-
kes azonban a munkasoknak munkaber formajaban nem fizeti ki tel-
jes egeszeben azt az osszeget, amit ok a munkajukkal eloallftottak,
hanem annak csak egy reszet. A ketto kozotti kOlonbseget, az ertek-
tobbletet a tokes - a tulajdon jogan - elsajatftja, azaz Marx szerint -
kizsakmanyolja a munkasokat. Hiszen, ha ezt az erteket a munka
hozza letre, akkor annak ellenerteke is a munkast illetne. A tokes
azert teheti ezt meg, mert a gazdasagi kenyszer feltetelei a termelesi
eszkozok tokes tulajdonaval biztosftva vannak. Marxnal a termelesi
tenyezok tokes tulajdona teszi lehetove a kizsakmanyolast, tehat a
termelesi tenyezok tarsadalmi tulajdona szOntethetne ~eg azt.

A XX. szazad elejere a neoklasszikus kozgazdasagtan uralkodava

valik, intezmenyesOI. Ezzel parhuzamosan egyre nagyobb lesz az el-
lentmondas a lassan szaz eve uralkoda alapfeltevesek, illetve a gaz-
dasagi valasag kozott. Az uralkoda (neoklasszikus) dogma szerint a
piacgazdasagban az arak es a berek szabad mozgasa kettos funkci-
at tolt be. Egyreszt meghatarozza, hogy mibol mennyit termeljenek,
illetve a termelesi tenyezoket hogyan kombinaljak oly madon, hogy
azok koltsege minimalis legyen, illetve a megtermelt termekekbol be-
folya jovedelmet elosztja a termelesi tenyezok tulajdonosai kozott.
Masreszt biztosftja, hogy - teljes foglalkoztatas mellett - letrejojjon a
piacokon az egyensuly, az osszkereslet egyOtt nojon az osszterme-
lessel. Ez utabbi a - mar ismert - Say-dogma. Gazdasagi depresz-
szia, vagy akar az 1920-as evek vegi, az egesz- vilag.ra kiterjedo val-
~ag a tankonyvek tetelei szerint nem fordulbatn a. -
Erre az ellentmondasra reagal John Maynard Keynes (1883-
1946). Fa mOve 19-3~nt meg ,,~ foglalkoztatas,a-kamaLes
a penz altalanos elmelete" cfmmel. Ebben megtagadja az uralkoda
 ortodoxia nezeteit, a Say-dogmat, szakft az elmult 100 ev alapfelte-
veseivel. A piac, a- rugal mas arak, berek els6 funkci6jat elfogadja,
de azt javasolja, hogy ezt a mikrobkon6mia mikroszinten targyalja.
Makroszinten - tagadva az egyensuly automatikus letrejbttet - az
aggregalt kereslet es kfnalat ujfajta meghatarozasat es bsszefUg-
geseit fogalmazza meg. fgy tulajdonkeppen Keynes ata valik
szet a kozgazdasagtan mikro- es makrook1>n6miara, ahol a?
mikr.o.b.konomla a lasszikus neo a asa tan alapte-
tereJb61 epftkezik, mfg a m,a robkon6mia elme etet eyne~a
meg, s ami a keynesi elm~let gazdagoCfasab61 es ellen' , yzat i-
b61 all.
Keynes abb61 indul ki, hogy a Say-dogma nem mukbdik, a piacok
nem rugalmasak, fgy a valsag oka az, hogy nines elegseges fizeta-
kepes kereslet a megtermelt javak szamara. Nem fogadja el azt a
neoklasszikus receptet, hogy varjunk a piac korrigal6 hatasara - hf-
resse va It az a mondata, hogy "hosszu tavon mindannyian halottak
vagyunk". Keynesn~1 az allamnak kell szerepet vallalni befektetesek-
kel, beruhazasokkal, hogy ujabb lenduletet adjon a gazcfci.sagnak.
Recesszi6ban az emberek is visszafogjak a kiadasaikat, fogyaszta-
sukat, a vallalatok is visszatartjak beruhazasaikat, hiszen a kilatasok
rosszabbodnak. fgy csak az allam maradhat az a szerepl6, aki bein-
dftja a gazdasagi nbvekedes gepezetenek mukbdeset. Keynesnel
tehat radik' I'san valtozik az allam gazdasagi szere eral vallott filo-
~z6fia. fg a klasszikus, neoklasszik-us kbzgazdaszok az allam sze-
repvallalasanak minimalizalasara tbrekedtek, addig Keynes az allami
beavatkozasoknak komoly gazdasagelenkft6 es gazdasagi egyen-
sUlyt letrehoz6 szerepet tulajdonft.
Keynes azt is felismerte, hogy csakugy a recesszi6, mint a gazda-
sagi fellendules, bnmagat er6sft6 folyamat. Peldaul egy allami beru-
hazas reven a gazdasagba pumpalt penz nem all meg az els6 sze-
repl6knel, hanem h61abda szeruen kezr61-kezre vandorol, fgy az
bssznemzeti kiadasok valtozasa messze meghaladja az eredeti be-
ruhazasra kbltbtt bsszeg nagysagat. Ez a hfres-nevezetes ~~
m~ljlQ1Wh?~
-- eynesi felfogas uj atekintetben is, hogy itt a penz nem semle-
ges kbzvetft6 eszkbz, hanem mind a valsagok, mind a fellendulesek
bnal16 okava is valhat.
 A keynesi modell logikaja kbnnyen atlathat6, ami a maga koraban
azert is fontos volt, mert a neoklasszikus akademikusok elmeletei sok-
szor meg a gazdasagi szakemberek szamara sem voltak erthet6ek.
If;- keyoesi el~tre alapozott Qazdas~itika a II. vilaghaboru
utan nagyon sikeresse valt, a fejlett piaegazdasagu orszagok szinte
kivetel nelkul alkalmaztak. Az e gazdasagpolitika iranti bizalom a
hetvenes evekbeo liLndult meg, amikorra sok orszagnak gazdasagi
-nbVe!<edes-.helyett stagnalassal, kbltsegvetesi defieittel, nbvekv6 inf-
laei6val kellett szembeneznie. Mindez a 'l!£netarizmus neven ismert-
t8 valt elmeleti iskola ternyereset eredmenyezte.

1.2.7. Monetarizmus

Mfg a harmineas evekbent~n~1 a mupkanelki!l.§siget, a fizet6kepes

kereslet hian at tartotta a fegnagyobb problemanak, addig a hetvenes
evekben ~ onetarizmu kepvisel6i az, jpflaci6t tekintik a legf6bb-et=-
lenseguknek:- A hatvanas-hetvenes evekol2barrobbanasa, az inflaei6s
varakozasok beepulese az arakba es berekbe, a s~kszerv~tek
nyomasa, a monenrOk, az ~ligop6liumQk arervenyesft6 kepesse-
genek meger6sb ese, mind-mind az arszfnvonalat emel6 tenyez6.
A monetaristak szerint a megnbvekedett aranyu k~i kiadasok
ninesenek alarendelve sem a profitmotivumoknak, sem a gazdasagi
eiklusok hullamzasanak, s nem egyszer mag uk okoznak valsagot.
Mfg Keynes abb61 indult ki, hogy a maganszektor instabil es gaz-
dasagi valsag idejen az allamnak kell beavatkozni, addig a moneta-
rizmus kepvisel6i szerint a lJ1aganszektor stabil es a.? allami beavat-
kozas kimenetele ketseges.
A monetarizmus, vagy masneven a chicag6i iskola leghfresebb
kepvisel6je Milton criedmal1"(1912-2006) a realgazdasag stabilita-
sat a fogyasztas relatfv cilland6sagaval indokolja. A permanenes jb-
vedelem hipotezise szerint a f9.9--Y'asztasegyenletes, esak akkor val-
tozik meg, ha a jbv6beni jbvedelemmel kapesolatos varakozasok
alapvet6en m6dosulnak. Egy atmeneti rosszabb id6szak nem valtoz-
tatja meg a fogyaszt6k szokasait, ekkor inkabb felelik megtakarftasa-
ik egy reszet, a j6 evekben pedig tbbbet takarftanak meg. Ha a fo-
gyasztas hosszu tavon stabil, akkor nines szukseg kormanyzati fo-
gyasztaselenkft6 beruhazasokra.
 A monetaristak masik tamadasa a keynesizmussal szemben
- "olyan, hogy ingyen ebed, nem letezik" alapon - az, hogy a kor-
manyzati kiadasok RI~zO"ritJaka magankiadasokat. Ez azt jelenti,
hogy a kormanyzat barhonnan is finanszfrozza kiadasait, azzal min-
dig a maganberuhaz6kat hozza hatranyosabb helyzetbe (peldaul
emelked6 ad6k vagy emelked6 hitelkamatok) reven.
A monetarizmus szellemi tradfci6ja a mennyisegi penzelmelet.
EIs6 kepvisel6i a XVI., XVII. szazad folyaman eltek, akik a nagy f6ld-
rajzi felfedezesek idejen az Eur6paba araml6 rengeteg nemesfem,
majd az azt k6vet6 arszfnvonal emelkedesb61 azt a k6vetkeztetest
vontak Ie, hogy a penzmennyiseg es az arszfnvonal kozott egye-
nes aranyossag van. SzerintCJk hosszu tavon a penz semleges,
vagy ahogy mondani szoktak: ,Jatyolkent borftja be a realfolyamato-
kat", azaz nem befolyasolja a termeles nagysagat. Ha megn6 a ren-
delkezesre al16 penzmennyiseg, akkor ezt az emberek el akarjak K61-
teni, az fgy Jetrej6v6 tulkereslet azonban felhajtja az arakat. Hume
peldawa merkantilista gazdasagpolitika kritikajat a mennyisegi
penzelmeletre alapozva fogalmazta meg, azaz f616sleges felhalmoz-
ni a sok penzt egy orszagban, az csak a hazai arszfnvonalat emeli.
A monetarizmus kepvisel6i - csakugy, mint el6deik- azt valljak,
hogy a penz semleges, nem befolyasolja hosszabb tavon a realfo-
lyamatokat37. A termeles szabalyozasat a piacra kell bfzni, a gaz-
dasagba val6 beavatkozas f6 eszk6ze a monetaris politika legyen.
A 'is olitikanak a gazdasagban lev6 penz menn iseget
ug kell alakftania, og a penzmennyiseg no edesi uteme
I<oves~ a realszfera kl ocsa asanak novekedeset, ekkor fenn-
tarthat6 az arstabilitas, elkerulhet6 az inflaci6.
-

A hagyomanyos k6zgazdasagtan a gazdasagi cselekv6k viselkede-

set piaci k6rnyezetben vizsgalja, ahol a tarsadalmi-, allami-, jogi-, stb.
k6rnyezet kul6nb6z6 intezmenyei nem tartoznak a vizsgaJ6das tar-
gyaba. Az intezmenyi k6zgazdasagtan pedig pont azt kutatja, hogy
, mi~abaIYOk, intezmenyek38 hatarozzak meg a gazdasagi
szerep ok viselkedeset, hQ9yan tortenik a dontes, a cselekves
I adott kornyezetben. "A f6aramu kbzgazdasagtan arr61 sz61, hogy
mit valasztanak az emberek a lehet6segek kbzul, az intezmenyi kbz-
gazdasagtan pedig azt, hogy miert nem all szabadsagukban valasz-
tani.,,39
Meg kell kulbnbbztetnunk a regi es uj institucionalista iskolat,
amelyek szemleletm6djukban meglehet6sen kulbnbbznek egymas161.
A regi institucionalizmus a kapitalista intezmenyek kritikajara teszi a
hangsulyt. Az uj intezmenyi kbzgazdasagtan kbvet6i elfogadjak a
modern piacot, elfogadjak a mikrobkon6mia alapteziseit, es az bko-
n6mia analitikus eszkbzeit hasznaljak az intezmenyek vizsgalatara.
Nem vetik el az individualizmust, de kitagftjak, az egyenek kbzbtti
kooperaci6t es konfliktust is vizsgalva, hiszen a_szereplok kozotti
e uttmukodes szabalyai kepezik az uj intezme~}!i kbzgazdasag-
.an vizsgal6dasanak targyat.
A regi institucionalista kritika - Polanyi kifejezesevel elve - arra
vonatkozott, hogy az egyen be van agyazva tarsadalmi kbrulmenyei
kbze, a kultura termeke, nem pedig tert61 es id6t61 fUggetlenul cse-
lekv6 racionalis leny. A regi, amerikai institucionalistak a XX. szazad
els6 evtizedeiben felismertek a - a tbrtenelmileg valtoz6 - intezme-
nyek fontos szerepet, az uralkod6, neoklasszikus bkon6mia kemeny
kritikajat adtak, de nem tudtak bnall6, alternatfv elmeleti rendszert ki-
dolgozni.
Az uj intezmenyi is kola szinten az intezmenyek lenyeges szere-
p_ethangsulyozza a gazdasagban, amelyek nem semlegesel<,haneril
befolyasoljak a gazdasagi folyamatok alakulasat es a gazdasagi ala-
nyok magatartasat. ~Elfog~djak a bagyomanyes kbz§a.zdasagtan
megallapftasait, viszont kiszelesftik a vizsgal6das teruletet a neo-
RTasszikUSkbzgazdak altai figyelmen kfvul hagyott, vagy csak felule-
tesen kezelt problemakat is bevonva. lIyen peldaul a vallalatok bels6
'- "-.
mukbdese, a vallalatok kulbnbbz6 tfpusai, vagy akar a csaladi kap-
--

38 Az intezmeny fogalmat a kovetkez6 fejezetben targyaljuk reszletesen.

39 Eredetileg a kozgazdasagtan es a szociol6gia kOlonbsegekent fogalmaztak meg,
de az intezmenyi kozgazdasagtan es a mainstream kozgazdasagtan viszonyara
is illik. Osszehasonlft6 kozgazdasagtan, Aula, 1997.44. old.
csolatok, erzelmek, a politikai aktivitas, a jog, a j6tekonykodas, a di-
vat, stb., hogy csaKnenany temat emlftsurlk. ----
A hagyomanyos okon6mia a racionalitas leger6sebb formajat
fogadja el, amit H. Simon fgy jellemez: "A klasszikus modell megko-
veteli az osszes valaszthat6 alternatfva ismeretet. A donteshoz6nak
teljes egeszeben ismernie kell minden egyes alternatfva kovetkez-
menyeit, kepesnek kell lennie arra, hogy kiszamftsa ezeket. A sz6-
ban forg6 modell teljes bizonyossagot kovetel meg az emlftett ko-
vetkezmenyek jelen es jov6beni ertekeleseben. A donteshoz6nak
kepesnek kell lennie arra, hogy a hasznossag valamilye;;l konzisz-
tens merceje alapjan osszehasonlftsa egymassal az egyes kovet-
kezmenyeket, barmilyen soktelek es elter6 termeszetOek legyenek
is ezek.,,40
Az uj intezmenyi iskola realisabb feltetelek kozott pr6balja ele-
mezni a gazdalkod6 alanyok viselkedeset, szerintOk a racionalitas
csak korlatozottan mukodhet. A cselekv6k informaltsaga tokelet-
- -
len, fgy ertekel6 mechanizmusaik is val6szfnusegi alapuak, azaz
nem tudjak el6re jelezni teljes megbfzhat6saggal a jov6beni ese-
menyeket. ~ ,. t '-4.'- ~
AJe.,illitcis fele torekves hfvja eletre az opportunizmus fogalmat is.
Az opportunizmus a "tokeletlen racionalitasb61" es az "onerdek haj-
haszasab61" tev6dik ossze, es nem mas, mint az informaci6 eltorzf-
tasa a celb61, hogy felrevezessen, megtevesszen. Kihfv6 formaja a
--
hazugsag, a lopas, a csalas. Korlatlan racionalitas mellett az oppor-
tunizmus lehetetlen lenne, mert a tranzakci6ban reszt vev6 szerepl6k
ezt felismernek es megakadalyoznak. Korlatozott racionalitas mellett
el6fordulhat, hogy a beosztottak viselkedese sajat maguk es nem a
f6nokeik szamara hasznos. Ez persze ujabb kozgazdasagi (optimali-
zalasi) problemat vet fol, nevezetesen, hogy az ellen6rzes, illetve az
opportunista cselekves megakadalyozasanak koltsege nagyobb,
vagy az opportunista magatartasb61 fakad6 kar.
 Az uj intezmenyi kbzgazdasagtan az bkon6mia eszkbztarat ujabb es
ujabb terOleteken alkalmazza, ami al61 a jog sem kivetel. Ronald H
Coase, amerikai kbzgazdasz e terOleten folytatott munkassagaert
kapott Nobel-dfjat 1991-ben. Peldakent nezzOnk meg egy-ket jogi
problemat es a kbzgazdasagtan eszkbzeivel operal6 valaszokat.41

Nagyon sok baleset hanyagsag es gondatlansag kbvetkezmenye.

A kerdes, hogy egy szemely vagy jogi szemely felelosse te~to-e a
terOleten bekbvetkezo valamennyi balesetert. Learned Hand 947-
ben szOletett modellje harem fontos tenyezovel operal:
- a baleset bekbvetkezesenek val6szfnOsege (P) \
- a serOles vagy kar merteke (L)
- a baleset megelozesenek kbltsege (C)

Har:l~modellje szerint akkor va90lhat.6 valaki ondatlansaggal, ha

P
.....- . L > C~zaz ha a kar merteke meghaladja a baleset megelozese-
nek kbltsegeit. E modell szerint a tarsadalmi j61et maximalizalasa er-
dekeben addig erdemes biztonsagra, megelozesre kblteni, amlg an-
nak haszna meghaladja a kblt~geit. E szerint kis val6szfnOseggei
bekbvetkezo balesetek megelozesere kblteni pazarlas.

1.2.8.1.2. A tulajdonjog

Ronald Coase 1960-ban megfogalmazott tete Ie szerint a tulajdono-

sok a tulajdont a legertekesebb m6don fogjak hasznalni - sokszor a
jogi szabalyozas ellenere. Buchholz a csendhaborftas peldajan
elemzi Coase tetelet. Eszerint kepzeljOk el, hogy Frank Sinatranak
van egy night klubja, a szomszedjaban pedig Szundi Simon lakik, aki
nehezen viseli, amikor Sinatra dalra fakad. Simon bepereli Sinatrat,
arra hivatkozva, hogy joga van haborftatlanul szundikalni. Sinatra ar-
 ra hivatkozik, hogy neki viszont joga van enekelni. A bfr6sag Simon
mellett dbnt es bezaratja Sinatra lokaljat.
Coase elmelete szerint a tbrtenet nem er veget, a gyakorlatban at-
t61 fUgg, hogy mi tbrtenik, hogy ki ertekeli tbbbre a sajat erdeket:
Sinatra a night clllbjat, -avagy Simona ~e-K&s-alvasa. a Sinatranak
tbbbet meger klubja, mint Simonnak a bekes alvasa, akkor megvesz-
tegetheti Simont, hogy vonja vissza keresetet. Ha Simon tbbbet kb-
vetelne, mint amennyit Sinatranak meger az enekles, akkor Sinatra
nem fog fizetni, sem enekelni. Ha Sinatra kevesebbet ajanlana, mint
Cil.mennyiSimonnak kell, ugy Simon utasftja el az uzletet. A bfr6sag
ellenkezo dbntese eseteben, azaz ha Sinatra dalolashoz val6 joga
nyerne, Simon vasarolhatja meg Sinatra nemasagat. ~§..e tetele
tehat azt mondja ki, hogy a jog nem feltetlenul hatarozza meg, mi fog
tbrtenni, pusztan annyit, hogy ki vasarolhat eski adhat el.
- oase ugyanez a gondolatmenetet alkalmazza a kbrn ezetszeny-
nyezesere is. Hasonl6 alkufolyamat jatsz6dhat Ie a szennyezo es a
karosultak kbzbtt.

1.2.8.1.3. Buntet6jog

Gar~- tbbbek kbzbtt - a..buntetojog teruleten is a kbltseg-

h zon elemzessel operal, modellje szerint-a bunbzok merlegelik a
tbrvenysertes e kbvetesenek hasznat es az arat, azaz a kbltseget.
----
Szerinte a bunbzok elrettenteseben ket valtoz6 a legfontosabb:
- a felderftesi es letart6ztatasi mutat6,
- a buntetes sulyossaga.

A ket valtoz6 fontossaga is valtoz6 mas es mas buncselekmenyek

eseteben. Egyes esetekben Becker szerint mar a felderftes tenye is
elrettento lehet, mfg mas esetekben csak a szigoru buntetes.

42 Gary Becker 1992-ben kapatt Nabel-dfjat az okan6mia eszkozeit az emberi vi-

selkedes kOlonbozo terOleteire kiterjeszto vizsgalataiert.
 1.2.9. Mainstream43 kozgazdasagtan, a szintezis

A kbzgazdasagtan ma meghataroz6 iranyzata, a mainstream bko-

n6mia, a marginalista forradalomb61 kinbvb mikrobkon6mia es a
keynesi forradalomb61 kialakul6 makrobkon6mia sajatos kevereke.
A posztkeynesianusok es a neo-neoklasszikusok kbzbtti alapveto kO-
Ibnbseg a gazdasag alapproblemajanak megfogalmazasaval j61 jel-
lemezheto. A posztkeynesianusokat inkabb a gazdasag nem egyen-
sulyi allapotanak es idobeli valtozasainak problemai foglalkoztatjak,
mfg a neo-neoklasszikusokat azok az erok, amelyek a gazdasago.t
egy hipotetikus egyensuly fele mozgatjak.
A kbzgazdasagi gondolkodas foaramat61 tbbbe-kevesbe eltero
iranyzatok mindig leteztek, gondoljunk peldaul Marxra, vagy Malthus
nezeteire. Nines ez maskepp ma sem. A ma iskolakka szervezodo
alternatfv aramlatok tUinyom6 resze arra helyezi a hangsulyt, hogy
gazdasagi jelensegek komplexen, tarsadalomba agyazottan is ertel-
mezhetok, amihez interdiszciplinaris kbzelftesre van szOkseg.44

1.3. Gazdalkodas es gazdasagi rendszerek45

A azdalkodas mint olyan egyid6s aZ @mberis.e.ggel,az viszont tbrte-

netileg v~6, hogy a QEzdasagi folyamatok milyen m6don int~z-
menyesOlnek .
.•.
~Azokat ClZ emberi viselkedest E.efolyasol6 szabalyoka.t s~oka-
so kat, ma atartasi elveket normakat nevezzOkJntezmenyeknek,
,ame yek tarsadalmilag is ~fogadottak. Ezek lehetnek f.QLmalisak,_
vagy informaliglk, letrejbhetnek spontan vagy tudatosan. Az intez-'
menyek ~esetol v~rettenth~ek formalis szankei6k (pI.

43 Uralkod6 iranyzat, meghataroz6 foaramlat.

44 Ilyen peldaul a moralgazdasagtan, amely a haszonelvu motivaci6 mellett mas magya-
raz6 valtoz6t, az erk61csi normakat is bevonja gazdasagi viselkedes elemzesebe.
45 A gazdasagi rendszereket bemutat6 fejezet a premodern gazdasagot tekintve
Polanyi Karoly (1976) fogalmi keretere, a modern gazdasagi rendszereket bemu-
tat6 resz pedig az Osszehasonlit6 Gazdasagtan (Aula, 1997) illetve Kornai Ja-
nos (1983, 1993) gondolatmenetere, epOI.
buntetes), loformalis szankci6k (a t6bbiek rosszallasa), vagy a bels6
normava tett szabalyok eseteben a sajat lelkiismeretunk is. Az in-
tezmenyek fontos tulajdonsaga a stabffitasuk, azaz hosszu tavon es
ismetl6d6en hatarozzak meg az emberi viselkedest.
Az alabbiakban a zdasagi folyamatok integralasaban me hata-
roz6 szerepet bet61t6 intezmenye e mutatjuk be, azo at, amelyek al-
tai meghataroz6dik az egyes gazdasagi rendszerek tfpusa is.

A kapitalizmus el6tti tarsadalmakban " ... az emberi gazdasag altai a-

ban belesz6v6dik az ember tarsadalmi viszonyaiba. Az ember nem
ugy cselekszik, hogy az anyagi javak birtoklasaval kapcsolatos
egyeni erdekeit 6vja; ugy cselekszik, hogy a tarsadalmi helyzetet,
tarsadalmi jogait, tcirsadalmi javait 6vja meg. Az anyagi javakat csak
annyira becsuli, amennyire ezt a celt szolgaljak." " ... hianyzik a dfja-
zasert vegzett munka elve; hianyzik a legkisebb er6feszftes elve; hi-
anyzik minden olvan 6nal16 es elkul6nult intezmeny, amely gazdasa-
gi motfvumo\<Dn46 alapul.,,47_
De akkor mi_biztosftja a rendet a termelesben es az elosztasban?
Melyek azok az ismetl6d6, megszilardult mechanizmusok - azaz in-
tezmenyek - amelyek 6sszehangoljak az egyeni cselekedeteket,
szabalyozzak a gazda'kodastjPo,anyl Kar~Mla premodern tar-
sadalmak eseteben harom olyan elvet emel kl, ami erre v~laszt aa-
hat: nevezetesen a redisztribucio, a reciprocitas es a haztartas
(oikosz) e~ ;p -

~ reciprocitj.s, vagy a"an ' c e, azt jelenti, hogy a k6z6sseg ~,

egy tagja, csoportja ellat bizonyos j6szagokkal egy masik tagot, cso-
portot - ellenszolgaltatas nelkul. Nem a viszonzas miatt adjak jt a
javakat, mint az arucsereben, nanem a tarsadafml szokasoknak,
normaknak engedelmeskedve. AntropologlEli vlzsgalatok szeri-nt a re-
clprocltas elve els6sorban a
tarsadalom szexualis szervezetenek, a

46 ~zdasagi motfvumokon az arucsere, a piaci szerepl6k motfvumai ertend6k.

47 Polanyi Karoly (1976): Tarsadalmak es gazdasagi rendszerek in: u.6.: Az archaikus
tarsadalom es gazdasagi szemlelet p.: 49-80, Gondolat, Budapest, 54. es 57. old.
48 Polanyi Karoly (1886-1964).
csaladnak, a ):..okonsagn~k a vonatkozasaban mOk6dik.49 Ez az elv
fgy fenntartja mind a termeles, mind a csaladfenntartas biztonsagat.
Az ajandekoz6 nem az ajandekozott61 fog viszontkapni, hanem val a-
ki mast61, peldankban a felesege csaladjanak ferfitagjait61. A recipro-
citas elve mai, piaci tarsadalmunkban is megtalalhat6, mint kiegeszf-
t6 elv, peldaul a szul6k segftik 9yermekeiket, a ~zajandek intez-
menye, a kalaka munka, stb.
A redisztribuci6 elve - elsosorban teruleti alapon - olyan k6z6s-
, - ----="'"
segeRben mukOdik, ahol egy k6z6s fon6k ala tartoznak a tarsadalom
tagjai. Az ilyen alapon szervezodo k6z6ssegek tagjai a megtermelt
javaik d6nto hanyadat beszolgaltatjak

~iandekozza a kbz6sseg ta...9jait, adomanyokat

-
a fon6knek, aki raktarozza azt.
A fon6,k az adott k6z6sseg szokasai szerinti rftusok alkalmab61 meg-
oszt. E~ tfpusu ujra-
elosztas az alapja a kulkereskedelemnek, a k6z6ssegi celokra t6rte-
" -- ------~
no ad6zasn§.k, vagy a padi keszulode~nek, de ezen gazdasagi funk-
ci6k teljesen felold6dnak a nem gazdasagi motivaci6kban, azaz a
tarsadalmi rftusokban. f\z ujraelosztas elve termeszetesen~,
peldaul a j6vedelmek egy reszet Cld6kent befizetik a gazdasagi sze-
replok az allami budzsebe, amit az allam mas, nem piaci elvek sze-
rint, peldaul a meltanyossag elve szerint.f!lraoszt. • }
A reciprocitas es a redisztribuci6 nemcsak kisk6z6ssegre korlato-
z6dott, hanem hatalmas meretekben is mOk6d6tt, gondoljunk csak a
piramisok civilizaci6jara.
A harmadik elv a ~-4ztarM§ mve, a sajeH hasznalatra torten6 ter-
melE~st jelenti. Semaja a zart csoport, a csoporttagok szuksegletei-
nek k~ t6rteno 'termeles es tarolas. Intezmenyesulese
t6bbfele lehet, mOk6dhet egy patriarchalis csalad kereteben, de mO-
k6dhet egy f61desuri majorsag eseteben is. A k6z6sseg merete lehet
kisebb vagy nagyobb, s a belso szervezete is lehet despotikus, vagy
akar demokratikus.

49 A reciprocitasra jellemzo pelda az anyai agu rokoni kotelezettseg a Trobriand-

szigeteken. (Polanyi peldaja Malinowski es Thurnwald antropol6giai kutatasaira
hivatkozva) Eszerint a ferfiaknak notestvereiket, illetve az 0 csaladjukat kell el-
latni, aminek jutalma a presztizs, a j6 hfrnev. Szokas szerint a megajandekozott
csalad raktara elott szertartasosan mutatjak be az ajandek elelmet es ez azt biz-
tositja, hogy mindenki szamara egyertelmu legyen az ajandek kival6 minosege
es ez persze ismertte is valjon.
 M~ jellemzo, hogy nines piae, nines szukse keres-
kgdelen:u:.e, nem nyeresegert folytanak a termelest, h~nem haszoa-
latra. A .E.nmtfVgazcta%g5an a riYereseg motlvl!fna:a-rn-ankcteit va-
10 fizetsegvaras, a munka minimumra val6 korlatozasa nem jellem-
~A gazdasagi rendszerek be vannak agyazva a tarsadalmi viszo-
nyok kbze, az-.?nyagi javak elosztasat nem gazdasagi motfvumok
giztosftjak.
A tarsadalomtud6sok kbzbtt sokaig uralkodott Polanyi nyoman a
"premodern gazdasag, a tarsadalomba beagyaz6dott gazdasag'- mo-
dern gazdasag, a kiagyaz6dott gazdasag" feltetelezes. Mai tudasunk
szerint a modern piaegazdasag sem fUggetlenftheti magat a tarsadal-
mi viszonyokt61. Az viszont egyertelmO, hogy a modern gazdasag -
jellemzo viselkedesi semaival - j6val inkabb elkulbnftheto alrendszer,
mint a premodern gazdasag, az omlll6 gazdasag~ rendszer abszt-
rakci6ja is a modern piacgazdasag lE~trejottehez kothet6,
_bnall6gazdas~i ren_dszerr61 akkor beszelunk, amikor a gazda-
sagi"Sterepl6k cse~ a tarsadalom tbbbi alrendszeretol elku-
Ibnulve egy, a gazdasagra jellemz6, sajat logika, azdasa i kal-
kulaci6 vezerli. A kbltsegek es hasznok ezen uralma a piacgaz a-
~~lelreJotreve kbvetkezik be.

1.3.2. Modern gazdasag

(kti-s.
-r,
A omparatlv k"~)
ozgaz d'asagtan a f un k'elona'I'Isan e Ik"I"
u onu"It gaz d a-
50
sagi rendszer ket legfontosabb intezmenyet emeli ki, amelyek
.. ---~-------_--:=--
50 A gazdasagi rendszerek tipologizalasara t6bben is kfserletet tettek, Maga a foga-
10m a XIX, szazadb61 a nemet t6rteneti iskolahoz tartoz6 tud6sokt61 szarmazik,
Az osztalyozas kriteriumakent is t6bbfele fogajom megjelenik, List pI. a termeles
kul6nb6z6 tfpusai alapjan (halaszat, vadaszat, f6ldmuveles, ipar, kereskedelem)
pr6balta elkul6nfteni a gazdasagi rendszereket, Bucher a termel6k es fogyaszt6k
k6z6tti tavolsag kul6nb6z6 tfpusait valasztotta kriteriumkent, Hildebrandt a penz-
hasznalat kul6nb6z6 m6dja alapjan pr6balt tipol6giat felallftani, Marxnal a tuiaj-
donviszonyok jelennek meg a legfontosabb -Rriteriumkent, Rostownal a gazdasa-
gi n6vekedes kul6nb6z6 stadiumai az elkul6rri-tes alapja, Eucken a cseregazda-
sagot, illetve a k6zpontilag iranyftott gazdasagot kul6nb6ztette meg, mfg Peters
a dominans koordinaci6s mechanizmus es a dominans rendelkezesi hatalom a
termeles es elosztas felett ket kriteriuman alapftotta rendszer~t.
 meghatarozzak a kOlonbozo gazdasagi rendszerek tfpusait. E ket
I in' eny a tulajdon es a koordinaci6 intezmenye.
A-< A<tUI~01l a~_emberek lava hoz vain hozzajutasat szabalyozza.
bJ.laje· kizar61agossagot oiztosft a tulajdonos szamara. A tulajdon
fogalma~t tartalmaz:
- a_vagyontargy hasznalatanak jogat,
- evagyontargyb61 szarmaz6 hasznok elsajatftasanak jogat,
- ~yontargy formajanak es tartalmanak megvaltozwtasara
iranyul6 jogot,
- az el6bbi jogok elidegenftesenek jogat.

A tulajdonjogokat politikai Ei§jQgi eszk6z6k intezmenyasftik, illetve

s~nkcionalja~ertesuket. A J§pitalista tarsadalom megszulete-
sevel Jon letre a modern magantulajdon. ~ort61 valik szet gazda-
sagi es politikai hatalom, hiszen ett61 kezdve nemjelenti a Rolitikai
hatalom elvesztese a vagyon elveszteset is. A tulajdon fogalma~-
gantulajdonkent jel.enik meg, de ez atvihet6 k6z6s dol~kra is, amivet

r0
V
letrej6n a tarsadalmi tulajdon vagy a k6z6s tulajdon fogalma.
A gazdasagi szerepl6k tevekenyseget 6ss~hango.l.Q.szabalyozasi
folyamatot nevezzuk !<oordinacionak. A koo fRClci6s mechanizmu-
sok t6bbfele tipol6giaja ismeretes, fgy peldaul rnal 1983) (f1e~yfele
k,oordinaci6s mechanizmust mutat be, ~J?iaci es bOrokratik.us me 1-
lett az ~..etikai (horizontal is kapcsolatok, erk61csi normak) es..it:;
agre§.z-
szfv (vertikalis kapcsol~szak) koordinaci6t is. Kornai (1'993) egy
r'ila§ll< tiRQIDgiaLaban ~...QIdinaci6s mechanizmust kul6nb6ztet
meg: a l?Orokrati~us, a piaci, az o..Dkormanyzati, az etikai es a
csaladi koordinaci6t. A modern gazdasagban mindegyik megjelen-
het, dominans koordinaci6kent azonban csak az alabb reszletezend6
kett6, a piaci es a burokratikus koordinaci6.

~ koordinacio jellemz6i:
- ?- gazdasagi szerepl6k k6zQ!.ti kaRcsolato~ .p.orizontalise.k, mel-
lerendeltek, a felek jogilag egyenranguak - ~
- a gazdasagi szerepl6ket.e,penzbeni nyere§.eg motivalja,
- a gazdasagi tranzakci6k monetizaltak
- a gazdasagr szerepl6k tranzakci6it kfser6 ir:lf.orm~k k6zul leg-

-
fontosabb az ar.
 A burokratikus koordinaci6 jellemz6i:
- a gazdasagi szerepl6k kbzbtti k~cso2tok '"':rtikalisak, ala-
J) I
fblerendeltsegi viszony van kbzbttuk, a vertikalls kapcsolat tar-
t6s es intezmenyesult: "fent" es ,,1ent"egyarant elismerik,
- az egyenek vagy szervezetek keszteteset a koordinator utasf-
tasainak es tiltasainak elfogadasara jogi szankci6kkal alata-
masztott adminisztratfv kenyszer biztosftja,
a gazdasagl ugyletek nem feltetlenul monetarizaltak, nem feltet-
lenul fejez6dnek ki penZ6en. - ,

Gazdasagi rendszerek a tulajdon

es a koordinaci6 tfpusa szerint

A tulajdon (amely dominansan lehet magantulajdon vagy allami tu-

lajaon) e~6 (piaci, illetve burokratikus) in..tezmenye segft-
segevel a gazdasagi rendszerek ket tfpusa kul6nfthet6 el. E ket ismerv
a
alapjan lehetseges kimeneteleket az alabbi tablazat foglalja bssze:

1.3.2./1. tablazat:
A tulajdon es koordinaci6 altaI meghatarozott gazdasagi rendszerek

Magantulajdon Allami tulajdon

dominanciaja dominanciaja
Piaci koordinaci6 Kapitalizmus
Burokratikus koordinaci6 Szocializmus

A tulajdon es a koordinaci6 tfpusai nem fUggetlenek egymast61.

A kapitalizmusban a piaci koordinaci6 a magantulajdonnal, e szocia-
lista gazdasagi rendszerben a burokratikus koordinaci6 az allami tu-
lalPonnal kapcsol6dik 6~sze. A masik ketfajta parosftas a magantu-
lajdon es a burokratikus koordinaci6, illetve az allami tulajdon es a
piaci koordinaci6 k6z6tti kapcsolat "gyenge". Ezek a kombinaci6k
csak alarendelten, nem dominans m6don jelennek meg, a magantu-
la~on korlatozottan letezhethet az allamszocializmus burokratikus
~ordinaci6jan belul, illetve az allami tulajdon szerephez juthat a ka-
pitalizmus piaci viszonyai kbzbtt.
A magantulajdon es a piaci koordinaci6 dominanciajara epul6 kapita-
lista gazdasagi rendszerben a"magantulajdonosi jogok teljesse val-
nak. A termelesi tenyez6k adhat6k es vehet6k, a gazdasagi szerep-
16ka t~rmekeket piaci ertekesftes celjara terrnelik, a termekek aruk, a
termeles celia a maximalis haszon megszerzese.
~ -
Kapitalizmus tfpusok:
Szabadversenyes piacgazdasag, vegyesgazdasag

1.3.2.12. tablaza t:
A korai es a modern piacgazdasag f6bb jellemz6i

Szabadversenyes
Vegyes gazdasag
piacgazdasag
Tulajdon csaladi magantu- tarsasagi tulajdon
lajdon (tulajdon es funkci6 szet-
(tulajdon es funk- valasa)
ci6 egysege) intezmenyi tulajdon
allami tulajdon
Piac szabad verseny Szabalyozott verseny
atomizalt piaci monop6lium, oligop61ium
szerepl6k monopolisztikus verse~
Allam gazdasagi passzfv, "ejjeli6r" aktfv:
szerepe ve rsenyszabalyozas,
kozjavak termelese,
ciklusszabalyozas,
j61eti funkci6k, iparpoliti-
ka, stb

A modern kapitalizmus51 a tc5ke-magantulajdon gyarapftasi elven

nyugsiik. A korai keli3italizrnus id6szakaban a rnagantulajdont els6-

~ ~ ------
sorban a csaladi tulajdon jellemezte, amely korlatlan felel6sseggel
jart egyutt. A..•t6ke tulajdonosa es _at6ket mOk6dtet6 szemely ~Itala-
b.§n ugyanaz volt. A XIX. szazadi ipari forradalom es a XX. szazad
hajnalan megkezd6dott t.9megtermele~ hatalmas tokeket igenyelt.
Ezt a t6keigenyt a korlatozottan novekv6 c~aladi magantulajdon nem
tudta kielegfteni, ezert megszOletett a korlatolt felel6ssegO gazdasagi
~sasagok intezmenye, amelynek tiQ]l<us peldaja a reszvenytarsa-
~. A tulajdonosok t6keinek osszead6dasab61 a reszvenytarsasag,
vagy a korlatolt felel6ssegO gazdasagi tarsasagok megteremtik a le-
hetoseget a_ nagy t6keigenyll \/alialkozasQk megszuletBsehez, mi-
kozben a tulajdonosok kockazatat csokkentik, hiszen azok csak a
reszvenyek ertekenek erejeig felel6sek a tarsasag tevekenysegeert.
A gazdasagi tarsasagok eseteben a~k a tulajdonnal kap-
c~latos dontesek egy reszet a menedzserekre bfzzc\k'!flY szetv~lik
a tulajdon es az ellenorzes funkci6ja. (KOlon irodalma van annak,
hogy a tUTajaOnosoK es menedzserek kozotti erdekellentetet es az
abb61 fakad6 koltsegeket hogyan lehet csokkenteni.)
A XX. szazad masodik feleben a kapitalista gazdasagokban nem-
csak a magantulajdonban lev6 vallalatok merete, illetve ? t.ulajdon in-
t~menyi formaja valtozik meg, hanem megjelennek uj tulajdonosok is,
fgy peldaul intezmenyek52, 6nkormanyzatok, vagy az allam. A kapitalis-
ta orszagokban az 1945 utan megszaporodott allarnrvattalatok gyakran
nem valtottak be a hozzajuk fUzott remenyeket, a hetvenes evekt61 pri-
vatizalasi hullamot talalunk. Altalaban elmondhatjuk, hogy a magantu-
lajdonban lev6 v~lIalatok - piaci korulmenyek kozott -'- h~tekonyabb§ln
rnQkodnek, miQLaz allami vallalatpk. Az allami vallalatok koltsegvetesi
korlatja felpu~ azaz az allam magara vallalhatla egy bizonyos
mertekig a vesztesegeiket. Termeszetesen elkepzelhet6, hogy a hate-
konysagon kfvul mas cel erdekeben allamosftanak egy ceget.
A vegyesgazdasagban a 1.Qkesmagantulajdon mellett megtalal-
hat6 az allami t!JJajdon is, illetve a piaci szabalyozast az allami sza-
balyozas egeszfti ki. Az allami szabalyozas tobbfele terOletet erint.
A szabadversenyes piac atomizalt es viszonylag kis mereta sze-
repl6ivel szemben a XX. szazadban a IIls;mopolista, oligopolista sze-
re.QL6kmegjelenesevel a piaci verseny jellege megvaltozik, C£ allam
a versen szabalyozasaval me r6bal"a kikuszobolni a monop611-
umok, oligop61iumo negatfv hatasait.
r
 ~ gazdasagi fe~sel aZ~lIam altai nyujtott kozjavak53, az al-
lami beruhazasok, peldaul infrastrukturalis beruha 'sok iranti igeny
is megno. A nagyvarosok es hatalmas infrastrukturalis beru azaso-
kat Igenyelnek, gondoljunk a csatornahal6zat, az uthal6iat az elekt-
romos hal6zat, stb. kialakftasara. Az allami kiadasokat szinten n6ve-
lik az~s, a kultUra kiadasai, es akkor meg nem beszeltUnk az
olyan kiadasokr61, ami az allami adminisztraci6hoz, a vedelemhez
kapcsol6dnak (rendorseg, katonasag, bfr6sag, ugyeszs~, igazsag~
ugyi szervek, ad6hivatalok, miniszteriumok, stb.). _
A XX. szazadban az allam ciklusszabalyozo szereperol is be-
szelhetUnk, amikor ;Jazdasagi viss~es idejen kul6nfele eszk6z6k-
kel, pI. allami beruhazasokkal pr6baljak fellendfteni a gazdasagot.
Szerepet vallalhat az allam egyes iparagak fejlesztesebsm, 6szt6n-
z~nis. .•.•.
A II. vilaghaboru utan mindenhol !Tlegn6vekszik a j61eti kiadasok
, az allam ujraeloszt6 szerepe megno. j6h~ti allam fogalma a
azad termeke, ami azt jelenti, hogy az allam ~ i61etegy bizQ..nyos
szjntjet rninden-egyen gamara alanyi, aliampolgarLlQgon, a piact61
fi'lggetlenul garantalj.a. A j61eti allam funkci6ja az, hogy a piacon, a piaci
elvek alapjan j6vedelemhez jutottak k6z6tt kialakult egyenlotlensegeket
rnersekelje es_a piaci elosztas elve mellett a meltanyossag elve~s
g~ia a iav~ masodlagos elosztasa54 SQran. A XX. szazadi iparo-
sftas, urbanizaci6 folyamata a tcirsadalom szerkezetet is nagymertek-
ben megvaltoztatta. A XX. szazadi atomizalt csaladok mar nem kepe-
sek azokat a funkci6kat ellcitni, amit a korabbi nagycsalad: fgy peldaul
aPgyerekek, az Jdosekellatasa, gondozasa csaladon belul. Az, hogy a
j61eti allam milyen mertekben es milyen m6don fejti ki tevekenyseget,
az termeszetesen 6rt' ti olitik' tradfci6kt61 i fUgg. E~
6.o-d-~apian haromfele i61eti allamot szokas megkul6nb6ztetni: a
liberalis, korporativista es a szocialdemokrata joleti allamot,55
~--.:._~-------------~
53 Azokat a j6szagokat nevezzOk tiszta k6zjavaknak, amelyek fogyasztasab61 senki
nem zarhat6 ki, s amelyek fogyasztasa soran nines rivalizalas, azaz egyesek fo-
gyasztasa nem es6kkenti a t6bbiek fogyasztasi lehet6seget. A definfei6 ertelme-
ben nem teljesen tiszta, de k6zj6szag pI. az uteai vilagftas, egy hfd, k6zbizton-
sag, altalanos iskolai oktatas, parkok, k6zepOletek, stb.
54 A piae osztja el els6dlegesen a j6vedelmeket, az allami ujraelosztas a masodlagos.
55 A j61eti allam szerk.: Levai Katalin 199, Esping-Andersen tip~anak ket krite-
riuma van. AZ~ hogy ~ilyen mertekben piaetalanftja a javakhoz vale b~a-
 Az arszabalyozo iac alta' ralt azdasa nak ket .. , eti forma-
ja alakult ki: a s£.abadversenyes piacgazda$ag es a ~da-
s.~ Mindket forma jellemzoje, hogy a)oke-magantulajdon es C! piaci
koordinacio dominanciajan nyugs~ik. Azonban a ,@gyes gazdasag
tovabbi altfpusait is megkOlonboztethetjOk56: a piac altai veze..Ielt, a
t§rgyalasos vagy neokorporatfv, a..t allam altai vezerelt vegyes gaz-
dasagot. E modellek kozotti kOlbnbseg arra vezetheto vissza, hogy
az egyes orszagokban ma~_-_m_a~s_s_~rep jutott az allamnak es a piac-
nak az iparfejlode~n es az iparfejlodeshez szOkseges tokefelhal-
mozasban. A~orai - spontan - iparosodas utjat jaro orszag<;>k~c
altai vezerelt modern gazdasagba erkeznek, mfg a~ iparosodasban
'megkesettek eseteben az allamnak kellett aktfv szerepet vallalni,
ezekben az allam altai vezerelt vegyes gazdasag alakult ki jellemzo-
en.57 A ~us jellegzetes elterest mutat penzOgyi inte~m~ny
rendszerOk, a bankrendszOk strukturajaban is.58
.....

jutast az allam, a asi, hogy a juttatasokkal a tarsadalom mely csoportjait ce-

lozza meg az allam. '
A~angolszasz orszagokra jellemz6 Jjbenilis j61eti allamban altalaban a - vi-
szonylag szereny - ellatas a tarsadalom marginalis, legszegenyebb csoportjait
~a, a szolgaltatasokhoz hozzajutas ~ve a szelektivitas, azaz nem univerza-
lisan, allampolgari jogon, hanem a szuksegesseget igazolva valik jogosultta az
allampolgar.
A skandini3v orszagokr~6 szocialdemokrata j61eti allamban az ujraelosz-
tas merteke - harom k6zul - a leg;;agyobb, az allam a legt6bbet 'von el e celra a
gazdasagi szerepl6kt61, a I~s;elesebb ti3rsadalmi retegeket univerzalis alapon jut-
tatja egy ellatashoz. Az allampolgarok j61eti ellatasahoz val6m •.agas szintd garan-
ciajaval
r szemben itt a __magas elvonas teljesftmenyrombol6 hatasat emlfthetjuk, az
allami szolgaltatasok hatekonysaganak romlasat, az univerzalitas elve pedig meg-
takarftja a szelektalas k6ltsegeit, viszont sokszo~ ellentetbe kerulhet az igazsagos-
sag elvevel. ~korporativista, vagy etatista j61eti allamban a ~eltanyossag elve
gyakran kiegeszul az allamhoz val6 lojalitas elvevel, amikor bizonyos j61eti szolgal-
ta.@sokat statuszhoz kapcsolnak, peldaul allami alkalmazotti'Siatuszhoz. '
56 Katzensteint (1978) es Zysmant(1983) idezi az Osszehasonlft6 gazdasagtan,
Aula, 1997. 93. old.
5? A XIX. szazad utols6 harmadaig fennal16 japan feudalizmus pI. kedvez a centra-
lizalt es burokratikus allami gepezet kiepftesenek. Az allam kulcsszerepl6 lesz
Japan kes6i, am de eredmenyes kes6i iparosftasanak.
58 Miutan az allami beavatkozas altalaban a bankrendszeren keresztol zajlik.
 A piac altai vezerelt vegyes gazdasag eseteben a le~b
§z allami szerep. Az allam csak makrogazdasagi szabalyoz6kkal je-
lenik meg a gazdasagban, a ruikrofolyamill.okba~ avatkozik be.59
Az allam altai vezerelt vegyes gazdasag eseteben az allam
nemcsak a makroszabalyozasban vett reszt, hanem aktfvan beavat-
kozik a ~azdasagi folyamatokba is.
A targyalasos vagy neokorporaHv vegyes gazdasag eseteben
a piaci koordinaci6t es az allami beavatkozast a gazdasagi szerepl6k
tekszervez~vel k6t6tt alkuk is befolyasoljak. A tcirgyalasok, az
a uk legfobb szerepl6i a gazdasagi erdekcsoportok, azaz a munka-
aj6k, illetve a munkavallal6k erdekcsoRprtjai, ~ es
a politikai partok elitjei. Ideol6giai hatter a szocialis partnerseg fogal-
ma, ami leegyszerusftve azt jelen i, ogy ,ellentetes erdeku felek, pI.
a munkaad6k-munkavallal6k kompromisszumos, konszenzusos min-
d~nki altai e!!!?-9adhat6 megoldasra t6rekednek. -
A targyalasos gazdasag jellemz6it talalhatjuk olyan nyitott gazda-
sagokban, mint Ausztria, Svedorszag, Norvegia, Belgium, Dania, Hol-
landia, Norvegia~agy Svajc. Az allam altai vezerelt vegyes gazdasag
ril'odellJenek tekinthetjuk Japant vagy Franciaorszagot, mfg a piac altai
vezerelt vegyes gazdasag az angolszasz orszagokban, mint pI. az
Egyesult Kiralysagban es az Egyesult Allamokban a jellemz6.

A szocialista gazdasagi rendszer eseteben, mint lattuk az ?lIami...tu-

..
I~don meghataroz6 sulya es a bQrokratikus koordinaci6 dominancia-
ja jellemz6. !$grJlai (1993)60 elemzese azonban arra is ravilaglf; hogy
a kommunis!9..-Y..agy marxista-Ieninista part os~politigL ha-
talma az a meghataroz6 tinyez6, amelyb61 k6vetkeznek a tovabbi
rendszerspecifikus intezmenyek illetve jelensegek. (1.3.2.13. tablazat)

59 A bankrendszer elkOlbnOI a vallalati szferat61, a bankoknak nincsenek erdekelt-

segei az iparban, hanem els6sorban rbvid tavu hitelezesi funkci6kat latnak el.
60 A szocialista gazdasagi rendszerr61 sz616 gazdag irodalomb61 Kornai hivatkozott
muve a legatfog6bb es a legjelent6sebb elemzes. Jelen fejezet mondanival6jat
els6sorban erre epitettOk.
 A 90litikai struktUra hozza l8ire az altala kfvanatosnak tartott tulaj-
donformat61, az allamUlliajdont, mindez pedig szulJ a szabad vaTfal-
• <

kozas, a verseny kiiktatasat, az informaciok k6zpontosftasat, 'Lb.!e-

rarchlkus strukturakat, azaz a burokratikus koordiocici6t. A rend-
szer eddigi elemei termeszetesen meghatarozzak a szerepl6k erde-
keit, moHvumait es viselkedeset, iIIetve a koztLik lev6 viszonyok
legjellemz6bb vonasait. Olyat mint a tervalku, a pa!..ernalizmus, a
p~H0rlat, a mennyisegi b.ajsza, gyel:lge arerz.@k@AY-
seg, stb. A szerepl6k jellegzetes viselkedese pedig jo nehany jelleg-
zetes, es tartos gazdasagi jelenseghez vezet, ugymint az §roltetett
~6vekedes, a ~ohiany es ~eluli mllOkanelki'lliseg, a
kronikus hianygazdasag, a kulkereskedelem rendszerspecifikus sze-
-------
repe, stb.
'

1.3.2.13.tablazat:
A kauzalitas fo iranya

A m-1. part Az allami A burokra- Gazdasagi Tipikus es

osztatlan tulajdon tikus aktorok tartos
hatalma => uralkodo koordinacio Tipikus gazdasagi
pozfcioja => tulsulya => viselkedesi jelensegek
modjai =>

A klasszikus rendszer fenti, alapveto vonasai valtozatlanok ma-

radnak a szocialista gazdasagi rendszer felbomlasaig, fUggetlenul at-
tal, hogy a gazdasagiranyftasi rendszer, direkt, vagy ,,68-as me-
chanizmus reform" utani, indirekt Hpusarol van szo.
Az ugynevezett direkt gazdasagiranyftasi rendszer burokratikus
koordinaciojat a naturaliakban tOrteno tervezes jellemzi. A vallala-
tok tevekenysegenek ezen szabalyozasa - miutan a tervezes terme-
szetesen a gazdasagi folyamatok 6sszes mozzanatat nem tudja le-
fedni - csak nehanyat kiemel, t9rzulasokhoz vezet, tUl a baziselv
teljesftmenyvisszafogo hatasan. A vallalatok mozgastere a~t~lku

61 A szocialista ideol6gia egyertelmuen hirdeti az allamosftast, illetve a magantulaj-

donhoz kapcsol6d6 szuverenitas sem fer 6ssze a total is hatalommal.
 keretei kbze szorul. A tervezest megkbnnyftendb a vallalatok szerve-
zeti rendszeret a relative kis szamu, nagy mereW, hierarchi~ fel-
epul6 na vallalatok dominaljak.
z arak mesterse ese 'zettek, aminek kbvetkezteben a
vallalatok nyeresege vagy vesztesege sem mond WI sokat a gazdal-
kodas hatekonysagar61. Az arak azonban arra felhasznalhat6k, hogy
a kOzpont er6forrasokat csoportosftson at egyik vallalatt61 a masik-
1;10z.avagy egyik agazatb6163 a masikba.
A_vallalatok koltsegvetesi korlatja pL!ha, ami azt jelenti, hogy
veszteseg eseten gZ allam azt megfinanszfrozza, hiszen' a vallalati
cs6d, avagy a munkanelkuliseg ideol6giai okokb61 nem letezhet.
A puha kbltsegvetesi korlat nem mukbdhet az allam je~ent6s
redisztriB1lt1\lszerepe nelkul: / --
Az er6forrasok atcsoportosftasat a szocialista gazdasagi rendsze-
reket jellemz6 gazdasagpolitikai cel, az er61tetett iparosftas is meg-
""
kbveteli. A tart6san fenal16 magas beruhazasi hanyad azonban nem
az ahftott nbvekedesi celt ("utolerjuk Amerikat"), hanem makro-
strukWralisan Wlfejlett64 gazdasagi strukturakat eredmenyezett.
A vallalatok mikroszinW beruhazasi ehseget a gazdasagi kockazat
hianya (Iasd puha kbltsegvetesi korlat), a nagyobb mereW vallalat
jobb erdekervenyesft6 pozfci6ja, illetve az er6forrasok kizar61ag a
kbzponton kereszWli allokaci6ja magyarazza.
A fejlett piacgazdasagok es a piacgazdasag tagadasara epul6
szocialista gazdasagi rendszerek kbzbtti egyre inkabb erzekelhet6
_"hatekonysagi szaka~" mar az btvenes, de kulbnbsen a hatvanas
evekben a legtbbb szocialista orszagban reformtbrekveseket hfvott
e~.
----
Reszlegesen fel k[vantak hasznalni a piaci mechanizmusokat,
•.
amolyan "terv es piac" egyutteset letrehozni. A reformok kbzponti tb-

62 Az arrendszer ketszintO, termel6i es fogyaszt6i arakra valik szet. Ha a fogyaszt6i

arak alacsonyabbak, mint a termel6i arak, ami politikai okokb61 gyakorta megtor-
tent, negativ ketszfnGsegr61 beszelOnk.
63 Lasd a mez6gazdasag er6forrasainak atcsoportosftasa az iparba az agrarol16
segftsegevel. _
64 A gazdasagi rendszer agazati strukturaja es a gazdasagi fejlettseg nem fOgget-
len egymast61. Makrostrukturalis tulfejlettsegen itt most azt ertjOk, hogy a szocia-
lista orszagokban altalaban a fejlettsegi szintjOkhoz kepest relative magas ara-
nyu ipar jott letre, azonban az 6ket jellemz6 alacsony fejlettsegi es hatekonysagi
szinten.
rekvese a vallalati bnal16sag, a vallalti erdekeltseg nbvelese s ezzel
parhuzamosan a vallalatok kbzbtti horizontal is, piaci kapcsolatok
er6sftese a rendszer hatekonysaganak nbvelese erdekeben. A gya-
korlatban a r~m Magyarorszagon az 1968-bar:l az"lr azdasa i
- echanizmus" bevezetesevel vette kezdetet.
Az uj, ugynevezett !,!}.direktgazdasagir~ftasi rendszer ket leg-
fontosabb tbrekvese:
• A vallalati onall6sag novelE~se a hatekonysag erdekeben
• Anaturalis, direkt szabalyozas, !.§rvutasftas (ami minden egyes
vallallat tevekenyseget kul6n-kulbn naturaliaban hatarozta meg)
~Ivaltasa lDdirekt, piaci es penzUgyi szabalyoz6kkal (ame-
Iyek altaranos szabalyok az bsszes vallalat szamara)
/'
Kornai (1980) szemleletes anal6giaja (1.3.2.14. tabla) a szul6-
gyermek kapcsolatan keresztOl mutatja be az allam-vallalat kapcsola-
tat a reform el6tt es utan a foly6 termeles es a beruhazasok teruleten.

1.3.2.14.tablazat:
A paternalizmus fokozatai

A foly6 termeles A beruhazasok

inputellatasa elosztasa
A paternalizmus fokozatai reform reform reform reform
el6tt utan el6tt utan
4. Termeszetbeni juttatas- + +
passzfv elfogadas
3. Termeszetbeni juttatas-aktfv ++ ++
kfvansag
2. Penzbeni ellatmany ++
1. Onellat6 - kisegftessel ++ ++
O. Onellat6 - magara hagyott

A foly6 termeles szintjen tervezett vallalati 6nal16sagot j61 jellemzi,

hogy a..Y.aua ti 'bvedelmek tervezet 60% vallalatok - 40% allam
megoszlas a gyakorlatban 20% vallal~80% allam aranyra m6-
dosult.
 A normatfv, indirekt piaci es penzugyi szabalyoz6k muk6dese is
problematikus. A direkt tervutasftasok torz hatasaihoz hasonl6an az
indirekt rendszerre a szabalyozovoluntarizmus jellemz6, azaz a hi-
~s ismereteken alapul6 rossz ellentmondasos hatasokkaljillQ
szabalyok. -
-A szabalyozas normativitasa65 is j6reszt szabalyozolebontas
vagy "egyedi szabalyozas"-sa alakult, ami azt jelenti, hogy a k6z-
pont kezivezerlessel, egyedi szabalyoz6k reven k6zvetftette - a k6z-
pont es a vallalat k6zti alkuk (szabalyoz6alku) eredmenyekent kiala-
kftott - elvarasokat az egyes vallalatok fele.66

1.3.2.3. A szocialista gazdasagi rendszert6/

a posztszocializmusig

A kommunista part osztatlan hatalmanak felszamolasa a par- es

lamenti demokracia letrehozasa es konszolidalasa teremtette meg
a re~rvaltas szukseges feltetelet a k6zep-kelet-eur6pai szocialis-
ta orszagokban. Ebben meghataroz6 volt a kuls6 feltetelek megval-
tozasa, a gorbacsovi "gl~znoszty" ~s "p~resztrojk..i'.
A valtozasokat generaltak a gazdasagi nehezsegf:?k is: a hiany, a
technTh:ai fejl6des sulyos elmaradasa, a pazarlas, a hatekonytalan-
sag, a fogyasztas elmaradasa, a lakossag elegedetlensege, illetve a
hatalmon lev6k elbizonytalanodasa, a represszi6 enyhulese.

Az allami tulajdon maganosftasanak k6vetkezteben val6sagos

tulajdonosok, es valtozatos tulajdoni konstellaci6k j6ttek letre. ~-
vatizaci6 improvizatfv 'ellege67 ellenere mewremt6d6tt a n;.ag.fuliu~

65 Minden vallalatra egyforman ervenyes volta.

66 "Az ajt6n kitessekelt tervlebontas a szabalyoz61ebontassal az ablakon keresztOl
visszaj6tt, espedig az eredetinel sokkal bonyolultabb valtozatban." Sara-Szab6
(1994) 285. old.
67 A nyolcvanas evekben t6bbfele tulajdonreform elkepzeles fogalmaz6dott meg
(Lengyel, 1989), ugy mint:
• menedzser tulajdon vagy kereszttulajdon
• vagyonk6zpont, vagyonpenztar, nyugdfjpenztar, biztosft6k, 6nkormanyzatok
 ~on biztonsaga, a h?tekony gazdalkodas lehatosege, tokeinjekci6-
hoz jutott a gazdasag, p[ivatizaci6s bevetelhez a Is.QJt.sag-'Letes,
A privatizaci6 kapcsan fontos kerdes, hogy kik lettek a korabbi al-
la+!Jl.vagyon uj tulajdonosai. A szocializmus ev~i a tarsadalom d6nto
t6bbsege szamara nem tett felhalmozast lehetove, ezert a leendo uj
hazai tulajdonosokat kul6nfele hitelkonstrukci6k segftettek. Ezzel
azonban nyilvan nem mindenki tudott elni. Az u" azdasagi elit sz '
016giai jellemzoit tekintve a korabbi gazdasagi elit kontinuitasat fi-
gyelhetjuk meg.
A tagan ertelmezett privatizacio fogalmaba nemcsak a korabbi
allami tulajdon maganosftasat, hanem az ujonnan szulet6 magan-
vallalkozasokat is ertjuk. A rendszervaltas utan gombam6d szapo-
rod6 vallalkozasok d6nto t~zegeDY, a helyi szol-
galtatas piacara oriental6dik. Ez atalakftja a vallalati meretstru!tu-
.rcit.Js, a szocialista kor~k keves szamu nagyvallalata utan jellem-
zoen a a sz' u mikrovallalkozas a 'ellemzQ.5B A tUlajdon, a me-
retstrukWra mellett az agazati struktUra is atalakul, az ipar korabbi
dominans szerepe megszunik. •. ~

A "sem terv, sem piac" korszak reformintezkedesei (1.3,2.15. tabla)

6nmagukban nem tudtak megvaltoztatni a szocialista gazdasagi
rendszer alapveto jellemzoit, azonban nemi tanulasi tapasztalatot je-
lentettek a piaci koordinaci6 fele vezeto uton.

• onigazgatas
• reprivatizalas
• privatizalas .•.
Ezek mas-mas kovetkezmenyekkel jarnak a gazdasag hatekonysaga, a tarsa-
dalmi struktura, avagy a tarsadalmi igazsagossag szempontjab61.
A privatizaci6 folyaman inkabb tapasztalhattuk a m6dszerek esetlegessege,t.
mint e vilagos, ervekkel aiM' asztott el ' . eles kovetkezetes ve i . .
68 A cegnagysag egjellegzetesebb mer6sza"makent altalaban ajoglalkoztatottal5,
szarfla szolgal - ez alapjan tipizaljak a mikro-, kis-, kozepes-. stb. vallalkozaso-

------
kat. 1997-ben Magyarorszagon a 700 ezer mukbd6 vallalk6zas-91-%=a 1iLe,m-
bernel kevesebbet foglalkoztat (mikrovallalkozas), a vallalkozasok haromnegye-
de egyeni vallalkozas, s a vallalkoz6knak ketharmada foalla~ (Laki, 1998) ,
 1.3.2.15.tab/aza t:
Reformintezkedesek krono/6giaja:

Magyar- Lengye/- Cseh-

Reformintezkedesek
orszag orszag sz/ovakia
Kbteleza beszolg. rendszer 1956 1971 1960
eltbrlese a mQ-ben
Tervutasftasok eltbrlese 1968 1982 1990
Kbzponti anyaggazdalkodas 1968 1991 1990
eltbrlese
Elsa lepesek az arak Iiberaliza- 1968 1957 1991
ci6jara
Egyseges arfolyamrendszer 1981 1990 1991
bevezetese
Belepes a Valutaalapba es a 1982 1986 1990
VilaQbankba
Val/alkozasok alapftasanak 1982 - 1991
bizonyos mertekO szabadsaQa
Csadtbrveny bevezetese 1986 1983 1991
KetszintO bankrendszer bevezetese 1987 1988 1990
Szja 1988 1992 1993
Afa 1988 1993 1991
Tarsasagi Tbrveny 1989 1990 1991
Kulkereskedelem liberalizaci6ja 1989 1990 1991
MunkanelkOli sagely bevezetese 1989 1990 1991

A rendszervaltas egyOttjar a korabbi szabalyok es intezmenyek

f~lszamolas~val peldaul az arak es az import liberalizalasaval
(1990), a kbzponti berszabalyozas eltbrlesevel (1992), a beruhazasi
dbntesek decentralizalasaval, il/etve uj, piackonform in~zmenyek
letrehozasaval, mint peldaul a Gazdasagi Versenyhivatal, az Alrami
B.§.nkfeIOgyelet, az hI/ami Ertel<papfrfelOgyelet, az Orszagos Mun a-
ugyi Kbzpont, a~ stb. -
Az uj piackonform intezmenyek megteremtesenel azonban las-
sa~ alakul ki egy uj uzleti kultura, e.9Y uj polgari moral. ~
~
58
 .t<ornai (2005) a Kozep-Kelet-Eur6pai atalakulast egyreszt paratlan
sikertortenetnek ertekelt az alabbi jellemz6i miatt:
01''2. A v~ a nyugati civilizaclQJejl6desenek f6 iranyaba-7
m~{ek vegbe, a kapitalista gazdasagi rendszer es a demokracia ira-
n~ .
3j To.!!lis ata~ulas mind~ szferaban (Politika, gazdasag, jog-
renClszer, a tarsadalmi struktUra, stbT
4 Er6szakmentes.
5/ Bgkes k6rulmenyek k6z6tt zajlott, nem el6zte meg haboru,
ni c~ idegen katonai megszallas:-
6. Elkepeszt6 gyorsan, 1-1.5 evtized alatt.

Az atalakulasi folyamat azonban mindennapi csal6dasokkal is

..egyuttjar, olyanokkal mint a szegenys~g~ mynkanelkiiliseg,egyenI6t-
~ ------
novekedese, a roml6
beni bizalmatlansag, stb.
kozbiztonsag, az intezmenyekkel---, szem-
.-------.--
 BEVEZETES A MIKROOKONOMIABA

2.1. A mikrookon6miai vizsgalatok targya,

szemh~letm6dja

A mikrookonomia az egyes gazdasagi szerepl6k donteseinek tor-

venyszerusegeit vizsgalja, azt, hogy a szukos er6forrasokat hogyan
oSltt~k szet a verseng6 celok kozott.
A mikrookonomiaban a gazdasagi szerepl6k ~t kulon-
boztetjuk meg, a fogyaszt6t es a vaTlalafot. A fogyasz~ lehet
egyetlen szemely, egy haztartas, emberek valamilyen c oportja, fo-
gyaszt6v§ a-z:-teszi~bogy a termekeket es szolgaltatasokat szukseg-
letkielegftes, vagy mas neven vegs6 felhasznalas eljab61 vasa-
rolja. A fogyasztokat ~ ~keresletu jellemzi. A vallalat Iyan uzleti
szervezeteket takar, akiR azert allftanak el6 valarneJy'termeket. vagy
szolgaltatast, hogy profitra tegyenek szert. A vallalatokat a kfnalatuk
jellemzi. A vallalatok es a fogyasztok a piacokon kerulneR kapcsolat-
ba egymassal, a piac hangolja ossze a szuksegleteket es a kfnalatot.
Azt feltetelezzuk, hogy a fogyaszto, illetve a vallalati magatartasra
felallftott modell az osszes fogyaszto, illetve az osszes vallalat maga-
tartasat lefrja.
A gazdasagi szerepl6k vilagos cella endelkeznek, CLfogyaszto a
fogyasztas soran az altala e er et6 hasznossa ot, a vallalat a pro-
fitjat akar"a aximalizalni.
~asagi szere 16k racionalisak, donteseiket az ugynevezett
instrumentalis racionalitas jellemzi, ami celhoz vezet6 ut racionalis
voltat jelentiS9, azaz adott cel erdekeben konzisztens dontesek meg-
hozatala~a kepesek. Altalanosan ezt ugy is megfogalmazhatjuk, hogy
a szerepl6k a szukos er6forrasaikat a leghatekonyabb modon sze-
 retnek felhasznalni. A hatekonysagon azt ertjuk, hogy az er6forras-
ok felhasznalasanak nines meg egy olyan kombinaei6ja, ami jobb
eredmenyre vezethetne.
A gazdasagi szerepl6kr61 azt is feltetelezzuk, hogy teljesen in-
forrnaltak, azaz ismerik a piaeon kfnalt javakat, sz.olgaltatasokat es
azok arait. Az informaei6k ingyen allnak rendelkezesukre. A fogyasz-
t6 tehat ismeri a piaci arakat, termeszetesen tisztaban van masik
korlatozo feltetelevel, a jbvedelmevel. -
Fogyaszt6nk vUagos preferencia rendszerrel is rendelkezik. Ez
azt jelenti, hogy a piaeon kfnalt aruk es szolgaltatasok hasznossa-
gahoz egyertelmOen es kbvetkezetesen viszonyul. Hasznossagon a
java~ szukseglet kielegft6 kepesseget ertjuk. (A fogyaszt6nk fzlese-
vel, azaz, hogy mi a vagy targya nem foglalkozunk, azt kuls6 adott-
sagkent tetelezzuk.70)
A mikrobkon6mia tehat arra keresi a valaszt a fogyasztoi maga-
tartas elemzesekor, hogy a fogyaszt6 altai megvasarolhat6 aruk es
szolgaltatasok halmazab61 - figyelembe veve a rendelkezesre all6
jbvedelmet es az aruk es szolgaltatasok arat is - milyen m6don tudja
kivalasztani azt a kombinaei6t, amelyet a leginkabb preferal~Ezt a
leginkabb preferalt kombinaei6t nevezzuk az optirnalis "osza korn-
binacionak.
A vallalat eseteben azt keressuk, hogy mennyit kell termelnie egy
vallalatnak adott termekb61 ahhoz, hogy a lehet6 le9!lagyobb_ pro-
fitra tudjon szert tenni, ahol a rofit a bevetel es a kbltseg kulbnbse-
ge. A bevetel a megtermelt aruk eladasab61 1szarmazik, a kbltsegek
pedig a termelesi tenyez6k vasarlasab61 ad6dnak.

70 Termeszetesen nem keves elmelet pr6bal erre a kerdesre is valaszt adni. Ezek
kbzul van amelyik a szuksegleteket az ember biol6giai meghatarozottsagab61 ki-
indulva pr6balja rangsorolni. Mas megkbzelftesek a reklam, a vallalatok manipu-
laci6jara f6kuszalnak, es azt elemzik, hogyan alakfthat6 kfvulr61 ki a vagy vala-
mely termek irant. (PI. Packard, 1971) A fogyasztas tarsadalmi kontextusban is
ertelmezhet6, amely szerint az elfogyasztott javak szimbolikus uzenetet is hor-
doznak a tbbbiek szamara, a fogyaszt6 tarsadalmi rangletran elfoglalt helyer61,
vagy valamilyen csoporthoz val6 tartozasar61. (PI. Campbell, 1996)
71 Egyenl6re az egyszeruseg kedveert azt feltetelezzuk, hogy a vallalat a kibocsa-
tasat teljes egeszeben ertekesfteni is tudja.
 A mikro6kon6mia a hagyomanyos ertelemben vett k61tsegeken tul
a k61tsegek k6ze sorolja az ugynevezett opportunity cost-ot, .a fel-
aldozott haszon k61tseget is. Ha egy adott er6forrast felhasznalunk
egy m6don, lemondunk egy masik fajta felhasznalasi m6d j6vedel-
mer61. Peldaul, ha az egy milli6 forint megtakarftott penzemb61 vallal-
kozni kezdek, akkor lemondok az egy milli6 forintom kamatair61, es
lemondok arr61 is, hogy alkalmazottkent j6vedelemhez juthatnek va-
lahol. A felaldozott haszon minimalis j6vedelem elvaraskent is felfog-
hat6, hiszen ha a vallalkozasom annyit sem hoz, mint a penzem ka-
mata es az alkalmazotti fizetesem lenne, akkor nem eri meg vallal-
koznom.
A gazdasagi szerepl6k kornyezete a piac. A k6rnyezet egyeb
elemeit - pI. jogi, tarsadalmi, 6kol6giai, stb. - egyenl6re nem vesszuk
figyelembe. A mikro6kon6mia a piacokat a gazdasagi szerepl6k er6-
viszonyai, a verseny jellege alapjan !!Qologizalja, a gazdasagi sze-
repl6k viselkedeset elter6 piacokon elter6 lehet6segek, fgy elter6 t6r-
venyszerusegek jellemzik.
A mikro6kon6miaban tehat annak m6djat keressuk, hogy a gazda-
~agi s~repI6k-h0gyan tudjak optimalizalni a helyzetOket ugy, hogy
az altaluk elerhet6 hasznossagot vagy profitot maximalizaljak.

2.2. A mikrookonomia szerepl6i

es kapcsolataik

A haszonmaximalizal6 fogyaszt6 - aki a termekeket es szolgaltata-

so kat vegs6 felhasznalas celjab61 vasarolja - optimalis valasztasa
meghatarozza, hogy az egyes j6szagokb61 mekkora mennyise-
get hajland6 megvasarolni adott aron. Ez azert fontos, mert az
egyes fogyaszt6k adott j6szag iranti keresletenek 6sszegz6deseb61
ad6dik egy j6szag piacanak 6sszkereslete.
A vallalat azert allft el6 valamely termeket vagy szolgaltatast,
hogy profitra tegyen szert. A vallalatok kfnaljak a fogyasztasi cikkeket
es szolgaltatasokat (output), amelyeket a termelesi tenyez6k (inpu-
tok) megvasarlasa es felhasznalasa reven allftottak e16. A mikro-
6kon6mia a vallalat bels6 folyamatait nem elemzi, mintegy "fekete
dobozkent,,72 fogja fel azt:

2.2./1. tab/azat:
A valla/at mint Fekete doboz

Az egyes vallalat - adott j6szagb61 val6 - kfnalatanak nagysagat

tehat az d6nti el, hogy mekkora kfnalat mellett maximalis a profit-
ja. A vallalatok kfnalatanak 6sszegz6deseb61 ad6dik egy termek piaci
kfnalata.
A fogyaszt6k es a vallalatok, Ozleti szervezetek73 kapcsolatban
allnak egymassal. Egyreszt a fogyasztasi cikkek es szolgaltatasok
piacain, ahol a vallalatok altai el6allftott j6szagokat a fogyaszt6k ke-
resik, vasaroljak meg. A masik kapcsolat a termelesi tenyez6k piaca-
in t6rtenik. A mikro6kon6mia azt feltetelezi, hogy a termelesi tenye-
z6k tulajdonosai a haztartasok, a termelesi tenyez6ket pedig az Ozleti
szervezetek vasaroljak meg. A termelesi tenyez6n ertjOk pI. a mun-
kat, a fizikai t6kejavakat, a penzt6ket, a termeszeti tenyez6ke , mint
pl~ f6ldterOletek, stb. A haztartasok, minf a termelesi tenyez6k tulaj-
donosai, a termelesi tenyez6k aruba bocsatasa reven jutnak j6vede-
lemhez, amely j6vedelmet mint fogyaszt6k a fogyasztasi cikkek pia-
can k61tenek el. Az Ozleti szervezetek, vallalatok a termelesi tenye-
z6ket megvasarolva, azokat feldolgozva tudjak el6allftani a fogyasz-
tasi cikkeket, amit a fogyasztasi cikkek piacan kfnalnak a fogyaszt6k,
haztartasok szamara.
A gazdasag egesze - az egymassal kapcsolatban all6 - piacok
rendszerekent foghat6 tel.

72 A "fekete doboz" arra utal, hogy csak azt nezzuk, mi megy be, illetve mi jon ki,
azt, hogy hogyan alakul at az input outputta, azt nem vizsgaljuk.
73 Az uzleti szervezet es a vallalat fogalmat szinonimakent hasznaljuk.
 2.2.12.tablazat:
A fogyaszt6k es a vallalatok kapcsol6dasi pontjai:

r---------- ---- "\ ----------- ---.,.f

I Fogya&Zt3tMki.adiiaok FOGVASZTASI AtheY'lei
I r;--- .------ J JAVAK ----_._--- -;
I
I

I r· Fog~s lavak
PJACA I
FogyMZtaal 11l'Y-
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I -I
f I
I
I I I I
I I

I
I I
I 1
I f
I I
lle~ld taoyez:Ok TERMEU~SI Tel'l'Mleal lnputok :
t.: _ TENvEZ6K ________ ._J I
pjACA
L .J&t.d./mek,..: ,~ TermelHt
•..... k$C'~
•.•__ - JI

-------------- : aruk es szolgaltatasok aramlasa (realfolyamat)

- - - - - - - : penzaramlas (penzfolyamat)

A fogyaszt6k es termel6k kapcsolata egyreszt realfolyamatokb61

(aruk es szolgaltatasok csereje) all, masreszt penzfolyamatokb61.
A piacgazdasagban a csere nem k6zvetlen arucsere, hanem enz
k6zvetftese utjan val6sul meg. A k6zvetlen arucserevel szemben,
ahol mindig meg kellene keresnu,nk, hogy kinek van arra szuksege,
amivel mi rendelkezunk, a penz mindenki altai szfvesen elfogadott
j6~9-,_bis.z--eR-barmlre_atvalthat6. A penz legfontosabb tulajdonsaga,
hogy altalanosan elfogadott csereeszkoz, fizetesi eszkbz. A tbrte-
nelem soran soktele dolog betbltbtt ilyen funkci6t, els6sorban olyan
j6szagfelesegek, amelyek adott kbzbssegben erteknek szamitottak,
ilyenek pI. a s6, az allatb6rbk, stb. A legtbbb helyen id6vel a kis
mennyisegben nagy erteket kepvisel6 nemesfemek veszik at ezt a
szerepet. A mai modern penz a nemesfemek "bels6 ertekevel" mar
nem rendelkezik, "erteket" a vasarl6ereje hatarozza meg, azaz hogy
egysegnyi penz mennyi arura cserelhet6. A mai modern penz hitel-
penz, a modern gazdasag ketszintO bankrendszerenek hitelezesi
mechanizmusaban keletkezik. Ezzel reszletesen a makrobkon6mia
cfmO targy tanulmanyozasa soran ismerkedOnk meg.

* A penz csereeszkoz, kbzvetfti az arucseret.

* A penz elszamolasi egyseg is, egy mertekegyseg, ami az arak
mercejeOI is szolgal. Ennek segitsegevel tudjuk a javak csere-
aranyait meghatarozni. Ennek az elszamolasi egysegnek a se-
gitsegevel valnak merhet6ve a kOlbnfele tfpusu gazdasagi telje-
sitmenyek.
* A penz a hitelezes eszkoze is.
* A penz felhalmozasi eszkoz, azaz ertek6rz6 funkci6ja is van.
A gazdasagi szerepl6k megtakaritasaikat is tarthatjak penzben
- inflaci6 mellett ez persze nem ajanlatos -, hiszen a penz a
leglikvidebb megtakaritasi forma, azaz a legkbnnyebben at-
valthat6 mas javakra. A gazdasagban lev6 penzallomany egyes
elemeit Iikviditasuk szerint is csoportosithatjuk, igy a
leglikvidebb forma a keszpenz es a bankszamlapenz. A tagan
ertelmezett penz fogalmaba, amit vagyontartasi penz vagy kva-
zi penznek nevezOnk, az olyan lekbtbtt banki takarekbeteteket,
vagy befektetesi alapok szamlain lev6 penzeket is beleertjOk.
Ezek kevesbe likvidek mint a keszpenz vagy a bankszamla-
penz, hiszen nem hasznalhatjuk 6ket minden vasarlasnal fize-
tbeszkbzkent, am kbnnyen Iikvid penzze tehet6ek - altalaban
nemi veszteseggel, pI. a kamatr61 val6 lemondassal.
* A penz termeszetesen nem csak nemzeti, hanem nemzetkozi
relaci6kban is betbltheti a fbnti szerepeket.
 2.4. A piac
Piaci keres let es kfmilat

A kapitalista gazdasagban - akarmelyik t6rteneti tfpusar61 van sz6 -

els6sorban a piac koordinalja74 a gazdasagi szerepl6k cselekveseit.
A mikro6kon6miai vizsgalatok szfntere is a piac, a gazdasagi szerepl6k
viselkedesenek vizsgalatakor azok k6rnyezetekent a piacot tetelezzOk.
A piac az elad6k es a vevc5k cserekapcsolatainak az osszes-
sege, ahol a szerepl6k szamara a legfontosabb informaci6t az arak
k6zvetftik. A piacon az egyes szerepl6k viselkedesenek ered6jekent
alakul ki a piaci kereslet es kfnalat.

A fogyaszt6 szamunkra legfontosabb tulajdonsaga a kereslete. A fo-

gyaszt6 egyeni kereslete alatt azt ertjOk, hogy adott fogyaszt6 meg
akar es meg is tud egy termeket vasarolni adott aron, azaz fize-
tc5kepes kereslettel rendelkezik. A piaci kereslet az egyeni fizetc5-
k~ es keresletek osszegzc5desebo aCf6dik, egy adott termekre
vonatkozo osszes fizet6kepes keresletet jelenti.
-

A vallalat jellemz6je a kfnalata, azaz, hogy egy termekbc51 adott

aron mennyit hajland6 piacra vinni eladas celjab61. A kfnalat ese-
ten is beszelhetOnk egy .termel6 _kfnalatar6J es a piaci kincila a e-
szer61, amikor adott termek osszes termelc5jenek kfnalatat ossze-
gezzuk.

74 Piac letezik nem kapitalista gazdasagokban is, altalaban mint nem dominanas
koordinaci6s mechanizmus.
 A keresleti fOggveny a kereslet alakulasat a piaci ar fUggvenyeben fr-
ja Ie. Ebben az esetben is - mint azt a mikro6kon6miaban gyakran -
t", .~, feltetelezzuk ceteris paribus elvet, ami azt jelenti, hogy egy telJyezo
~ - jelen- esetben a piaci ar - valtozasanak hatasara koncenfralunk, fel-
.•
tetelezve, hogy minden mas keresletre hat6 tenyezo, mint peldaul a
ogyaszt6k j6vedelme, fzlese, a t6bbi termek ara, valtozatlan.
Sajat tapasztalatb61 is k6nnyen belathat6, hogy mind az egyeni,
mind az egyeni fogyaszt6k keresletet 6sszegzo piaci keresleti g6rbe
eseteben a kereslet mennyisege es az ar nagysaga k6z6tt fordftott
aranyu az 6sszefOgges. Alacsony ar mellett egy termek irant na-
gyobb a kereslet, mint magas ar eseteben. Ennek grafikus kepe egy
negatfv meredeksegu, cs6kkeno fOggveny.

Ahal:
p: a termek piaci ara (price)
d1.d2 •.. : egyeni kereslet1. egyeni kereslet 2. (demand)
D: az egyeni keresletekbol osszead6d6 piaci kereslet (Demand)

2.4.3.11. abra
A piaci keres/eti gorbe az egyeni keres/eti gorbek horizonta/is osszege
 Az abran - negyszerepl6s piacot feltetelezve - a negy egyeni ke-
resleti gorbet - minden ar mellett - osszegeztOk, ebb61 ad6dott a pi-
aci keresleti gorbenk.75

A kfnalati fOggveny a kfnalat nagysagat mutatja a piaci ar fOggve-

nyeben - a tobbi tenyez6 (pI. a jovedelem, a tobbi termek ara, stb.)
alland6sagat feltetelezve.
Minel !!lagasabb a piaci ar, annal vaI6sifITtI·t{b, hogy nemcsak
megterCtlDek a termel6 koltsegei, hanem profitot 's el tud emi. Ebb61
adodik, hogy a termel6knek magas piaci-' mellett jobban megeri a
piacra lepni kfnalatukkal, mint alacsony piaci ar mellett, ahol egyre

S
A KiNALAT MENNYISEGE

2.4.4.11. abra
A piaci kfna/ati fOggveny

75 Egy fUggveny fUggetlen valtozojat az x-tengelyen szokas abrazolni, ez azonban

nem ervenyes a keresleti es kinalati gorbere. Itt - hagyomanyosan - a fUggetlen
valtozo, az ar kerOI az y-tengelyre.
kisebb a haszonkulcsuk, esetleg egyeseknek a piaci ar mar a kbltse-
geit sem fedezi. Kbnnyen belathat6, hogy mind az egyes termel6 kf-
nalata, mind egy adott termek piaci kfnalata eseteben, ami a terme-
16k tevekenysegenek bsszegz6deseb61 ad6dik, az ar es a kfnalg.t
nagysaga kbzbtt egyenes aranyossag van.
A kfnalati fUggveny tehat adott termek bsszkfnalatat mutatja ku-
Ibnbbz6 arak mellett, mfg a keresleti fUggveny adott termek bsszes
keresletet mutatja kulbnbbz6 arak mellett.

A piacok tipizalasara kulbnfele ismerveket hasznalbatunk,

MegkulbnbbztethetUnk piacokat a szerint, hogy milyen aru serel rajta
gazdat. fgy peldaul beszeltunk mar a fogyasztasi cikl\ek placar6176 es
a ter elesi tenyez6k piacar6177. A fogyasztasi cikkek vegs6 felhaszna-
lasra kerulnek a fogyaszt6 reven, mrg a termelesi tenyez6ket azert va-
srrojak~ alia atok, hogy valamilyen termeket aliltSanak el6 vele.
?Regionalisan 's elhatarolhatjuk a piacokat egymast61: egy-egy te-
lep~r:e9i6, orszag piaca, de beszelhetunk tbbb orszagot atfog6
nagysagu piacokr61 is, pI. a Kbzbs Piacr61.
A mikrookon6miaban a piacokat c!- piaci szerepl6k er6viszo-
nyai es a iaci verseny jellegzetessegei'alapjan t~P~
~ :::::::---

A tipol6gia egyik p61usat jelenti a szabadversenyes vagy kompetitfv

. -
plac.
Ilyen piacon nagyszamu elad6val es vev6vel talalkozunk, akik
kereslete illetve kfnalata egyenkent nagyon kicsi a piac egeszehez
kepest. A keresett es kfnalt arut homogennek78 es tbkeletesen oszt-
hat6nak tetelezzuk.

76 Termeszetesen ezt tovabb is bonthatnank, pI. gabonapiacra, mobiltelefonok pia-

cara, stb.,
77 Peldaul munkapiac, t6kepiac, a fold piaca, stb.
78 Azonos termek. Homogen termek piacan minden vallalat termeke egyforma a
fogyaszto szamara, fgy - egyforma arnal - kozombos melyiket valasztja.
 A piaera val6 beh~pes79 es az onnan val6 kilepes konnyu. Az
egyes piaei szerepl6 - kis kapaeitasab61 ad6d6an - a piaei arat nem
kepes befolyasoln' fgy az ar kuls6 adottsag, amihez alkalmazkodnia
kell. A kompetitfv piae szere I"i ehat arelfogad6ak.,
A kompetltlv piaeon tokeletes versenyrc51 beszelunk, minden
egyeb esetben a verseny "nem tbkeletes", azaz a szerepl6k valami-
Iyen m6don befolyasolni tudjak a piaei arat.
A tbkeletesen versenyz6 piae a.? er6forrasok leghatekonyabb fel-
hasznalasat, illetve a termek legalaesonya arat eredmenyezi. A
ficItekGA-ysagon azt ertjuk, hogy az er6forrasoknak nines egy olyan
masik kombinaei6ja, ami jobb eredmenyre vezethet.

A tipol6gia masik p61usa a tiszta mono 6Uum. Ebben az esetben

egyetlen iaei szereplc5 - az elad6 vagy a vev6 - ural"a a iae e e-
~zet. A vev6 monopolhelyzetet monopsz6nianak hfvjuk. A mono-
polhelyzet lehet6seget teremt - a fizet6kepes kereslet hataraln e ul
- az arak befolyasolasara, a monopolvallalat armeghataroz6.
rvrQii"O'P6liummatbbbfele m6don valhatnak a vallalatok. Elkepzel-
heW, hogy egy vallalat strategiaja megakadalyozza masok belepeset
egy piaera. Lehet, hogy tbbb vallalat lep fuzi6ra80, vagyj2..ss~ehanJlol-
ja viselkedeset. El6fordulhat, hogy egy vallalat olyan ismeretekkel
rendelkezik, amivel masok nem (pI. szabadalom). Allami vedelmet is
elvezhet egy vallalat a belep6k ellen. A piae merete is lenet a kora,
hogy esak egyetlen vallalat szamara eleg a nyereseges termeleshez.
Vat}, amit nagyobb mennyisegben oles6bban lehet termelni, mint ki-
esiben, s ez a meretgazdasagossagi korlat el6nyt jelenthet egy
nagyvallalatnak.

79 A piac jellemz6it termeszetesen a termek jellege is meghatarozza, pI. egy t6ke-

igenyes iparagban nehezen kepzelhet6 el a tbkeletes verseny, mert a nagy t6ke-
igeny a belepest eleve nehezfti.
80 ,.
Osszeolvad egy vallalatta.
Oligopol piac eseteben nehany nagy szereplo uralja a piacot, spe-
cia,lis esete a duop6lium, amikor ketten vannak. Ezen a piacon ko-
moly akadalyok gatoljak az ujabb kfnal6k belepeset. Az oligopol piac
szerepl6i mar ele nagyok ahhoz, hogy befolyasoljak a piaci arat, a
piaci folyamatokat, viszont egymashoz is - k6zvetve, vagy Kozvetle-
nul - alkalmazkodniuk kell. Ha az oligop61ium tagjai 6sszehan9.2ljak
te~.keny-'seguket, kartellt8' hoznak letre, vagy hivatalos megallapo-
das nelkul - hallgat61agosan - 6sszejatszanak, koo eratfv oligop6-
liumr61 beszelunk. Ha a megegyezes a piac valamennyl vallalatara
vonatkozik, a kartell monop6liumkent muk6dik.

A modern gazdasag jellegzetessege a termekdifferencialason ala-

.9 16 onol2olisztikus ve~seny.82 Ekkor megkul6nb6ztetett, fgy egy-
mast nem t6keletesen helyettesft6, de hasonl6 funkci6t bet61to ter-
mekek versenyer61 van sz6. A megkul6nb6ztetes alapja lehet - t6b-
bek k6zt - a termek markaja, de lehet a kfnal6 lokalis helyzete83 is.
Monopolisztikus verseny eseten nincs jelent6s akadalya a piacra le-
pesnek, fgy az altalaban sokszerepl6s piac, viszont a termekek meg-
kul6nb6ztetese miatt a vallalatoknak van nemi et6sege az arakat
- a kompetitfv szintnel - magasabban tartani.

81 A kartell olyan vallalatszovetseg, amely megegyezik tevekenysegenek ossze-

hangolasban. Altalaban a kibocsatas mennyisege es az ar az, amit egyeztetnek.
82 Itt tehat mar nem homogen termekr61 van sz6, mint a korabbi tfpusok eseteben,
hanem differencialt termekr61.
83 A sarki zoldseges kozelebb van, mint a vasarcsarnok.
2.4.6. Kereslet es kfnalat egyensulya
a kompetitfv piacon - Marshall-kereszt

A ompetitfv piacon a szerepl6k kapacitasa - a piac egeszehez ke-

pest - olyan kicsi, hogy nem tudnak hatni a piaci arra, ezert az ar
szamukra kuls6 adottsag. A piaci szerepl6knek a piaci ar oz atkal-
mazkodniuk kell, annak fUggvenyeben cselekszenek.
Nezzuk meg egyidejuleg egy termek keresletet es kfnalatat a
komp ., . ~ A keresleti es kfnalati fUggven eg uttes abrajat
Alfre Marshall, a neoklasszikus azgazdasagtaniskolaterem cje
utan Ma - eresZtnek hfvjuk. A keresleti es kfnalati garbe met-
szespontjaRijelal egy egyensulyi pontot, ami megmutatja, hogy mek-
kora piaci arnal, a termek milyen mennyisege mellett kerul a kereslet
~es a kfnalat egYensulyba. A szabadversenyes piacon kialakul6
egyensulyi arat piactisztft6 arnak is nevezik, utalva ezzel arra,
hogy hosszabb tavon a kereslet es kfnalat mindig egyensulyba kerul.

~
Tulkinalaf
__ A

2.4.6.11. abra.
Marshall-kereszt, azaz egy termak piaci kereslete as kinalata
kompetitiv pia con
 Vizsgaljuk meg, hogyan is jbn letre automatikusan a keresett es
kfnalt mennyiseg egyensulya a kompetitfv piacon.
Tetele:llzuk fel, hogy egy adott pillanatban az egyensulyi ar fblbtti
'r alakul ki. (2.4.6.11.abra) Ebben az esetben a kfnalat mennyisege
meghaladja a kereslet mennyiseget, azaz a tulkfnalat van a piacon.
A tulkfnalat eseten a termel6k nem tudjak eladni a megtermelt java-
kat, ezert k' nytelenek csbkkenteni az arat, nehogy a "nyakukon ma-
radjon" az adott termek. Csbkken6 fir mellett a termel6k szukftik-a kf-
nalatukat is, lathatjuk teh1t, hogy a-piac a~ egyensulyi arnal maga-
sabb ar eseteben automatikusan az egyensulyi pont fele mozdul el
az ar, illetve a kfnalat csbkkentesevel. _ -
Nezzuk, mi tbrtenik akkor, ha E.- e ensul~i arnal alacsonyabb ar
alakul ki a piacon. (2.4.6.11.abra) Ebben az esetben az adott aruk ke-
reslete meghaladja az adott aru kfnalatat, azaz tUlkeresletr61 beszel-
netLink. Ha a fogyaszt6k "veszik a termeket, mint a cukrot", a terr:ne-
16k megtehetik, hogy emeljek az arat, illetve hogy nbveljek a kfnala-
tukat. Ebben az esetben is az egyensuly fele mozdult el a piac.
A kompetitfv piacon az egyensuly automatikus letrejbttet nevezzuk
piaci mechanizmusnak, vagy piaci automatizmusnak.84
arshall-kereszt az egyensulyt statikusan, az id6tenyez6t61 el-
tekintve, egy adott pillanatban abrazolja. Az egyensuly a val6sagban
dinamikus, a piaci fir illetve az adott termek keresett es kfnalt meny-
nyisege az egyensulyi pont kbrul ingadozik. Az ingadozasnak az id6-
tenyez6 az aka, nevezetesen hogy a termel6 a piaci arak alapjan egy
adott pillanatban hoz egy dbntest. De mire a dbntes kbvetkezmenyei
megval6sulnak, peldaul a magas piaci fir eseteben ugy fteli meg,
hogy erdemes meg termekkel a piacra lepnie, addigra a piacon lev6
helyzet megvaltozhat, azaz a tbbbiek korabbi dbntesenek kbvetkez-
menyei "beernek". fgy el6fordulhat, hogy a piac egesze tUllendul az
egyensulyi ponton, hiszen a piac az egyes termel6k dbnteseib61 all
bssze, azok bsszegz6desekent tetelez6dik. Ebben az esetben ellen-
kez6 iranyba, de ujra az egyensuly fele mozdul el a piaci fir es a kf-
naltlkeresett mennyiseg.
2.4.7. 1. Az arvaltozas hatcisa a keres/etre -
a keres/eti gorbe tu/ajdonsagai

Egy adott termek ara es kereslete kbzbtt negatfv a kapcsolat, azaz -

ha minden mas tenyezo valtozatlan - ha nbvekszik az ar, keveseb-
bet vasarolnak, ba csbkken az ar tbbbet vasarolnak belole. Ezt az
bsszefUggest grafikusan egy negatfv meredeksegO gbrbe frja Ie.
Ha egy termek ara emelkedik, az egyreszt m6dosftja a termekek
araranyait, masreszt csbkkenti a realjbvedelmet. Aremelkedes hata-
sara a eresett mennyiseg is ket okb61 csbkken. Az egyik ok a he- f2.
Iyettesitesi hatas, amely azt jelenti, hogy egy nbvekvo aru termeket

I
I
-----t-----
I I
I
I I
I I
I I
I ID
. J I B

D
A

P1: ar
Po: a megn6vekedett ar
D A: Pomellett keresett mennyiseg
D B: P1 mellett keresett mennyiseg

2.4.7.11.abra
A kereslet mennyisegenek valtozasa az arvaltozas hatasara
egy mas, hasonl6 termekkel helyettesfthetik a fogyaszt6k. A masik
ok a jovedelmi hatas, ami azt jelenti, hogy az arnbvekedes a realjb-
v~dermet csbkkenti, azaz a jbvedelem valtozatlansaga mgllett maga-
sabb aron kevesebbet tudnak vasarolni a termekb61.
Hogy meIYTkhatas milyen mertekben ervenyesul els6sorban, azt a
termek jellege hatarozza meg. Egy olyan termek aremelkedese ese-
teben, amely alapvet6 szerepet tblt be a fogyasztasban es nehezen
helyettesfthet6 val6szfnUleg a jbvedelmi hatasb61 ad6d6 kereslet-
csbkkenes lesz a dominans. Egy kbnnyen helyettesfthet6 termek ar-
emelkedese utan a helyettesftesb61 ad6d6 keresletcsbkkenesr61 be-
szelhetClnk inkabb.
Ha minden mas tenyez6 valtozatlan (ceteris paribus), csak az ar
valtozik, akkor a keresleti gorben mozdulunk el, jutunk ugyan an-
nak a gorbenek egyik pontjar61 a masikra, mikbzben megvaltozik
a keres let mennyisege.

I
I
I
----t-----
I AI
I I
I I
I I
I I
i I

D~D.. Di
KERESETT MENNYISEG

2.4.7/.2.abra
A keres/et jellegenek megva/tozasa, a keres/eti gorbe e/to/6dasai
2.4.7.2. A keresletet befolyasol6 egyeb tenyezok-
a keresleti gorbe eltol6dasa
~
Ha feloldjuk a ceteris paribus elvet - azaz az aron tuli, egyeb keres-
letre hat6 tenyez6k valtozatlansaganak feltetelezeset -, a keres let
jellege is megvaltozhat. Ebben az esetben nem az eredeti keresleti
gorben mozdulunk el, hanem a keresleti gorbe tol6dik el.
Egy termek keresletet - az aran WI - bef~yasolhatja a jovedelem
nagysaga, a toobi termek ara, a divat, a reklamok hatasa, hogy csak
alegfontosabbakat emlftsuk. A kereslet nagysaga megvaltozhat pel-
daul a jovedele rLoyekedesenek hatasara, a leggyakrabban azon-
ban a~ivatv_altoza hat ra. Peldaul, ha divatba jon a csfp6nadrag,
akkor a csfp6nadrag minden aranal megn6 a kereslet a csfp6nadrag
irant, azaz eltol6dik a csfp6nadrag keresleti gorbeje. (Ld. abra.)
 AFOGYASZT61MAGATARTAs
,
ELMELETE

A fogyaszt6i magatartas elemzese so ran az egyes fogyaszt6 dbnte-

seit vizsgaljuk, azt keressuk, mi hatarozza meg a termekpiacokon kf-
nalt j6szagok iranti keresletenek nagysagat.

~. szazad vegen a neoklasszikus kbzgazdaszok altai megalko-

tott fOQ¥.8..SztciLmag.illartaselm_elete a . szazadban kialaku i. '-
tarista azdalkodasi hagyomanyra epftkezik. A model I kbzponti fo-
ga a hasznossag, a javak szukse letkiele ft6 kepessege85.
A fogyaszt6 maxlmalls megelegedesre, azaz az altala megvasarolha-
t6 sznossago maxlmumar tbrekszik.
A fogyasz 0 raclonalis cselekvo, aki a rendelkezesere all6 lehetose-
gek halmazab61 kivalasztja86 a szamara legmegfelelobb kombinaci6t.
Az elerheto lehetosegek halmazanak ismeretet a telj~s infor-
O1altsa feltetelezessel biztosftjuk, amin azt ertjuk, hogy egyreszt
minden informaci6 a rendelkezesre all es megszerezheto, masreszt
az informaci6k ingyenesek. A fogyaszt6 altai ~et6 lehet6sege~
halmazat elsosorban a rend41kezesre all6 jbvedelme, illetve a piacon
kTnalt arufelesegek arai korlatozza~ •
Az 6j)timalis vala.§ztas elofeltetele a fogyaszt6 vilagos referen:.
cia-rendszere, azaz a piacon kfnalt j6szagfelesegek hasznossa-
gahoz egyertelmu a viszonya, legalabb rangsorolni tudja azokat a
hasznossag szempontjab61.

85 Mint mar utaltunk ra, a fogyaszto szuksegleteinek tartalmat nem vizsgaljuk, kuls6
adottsagkent tetelezzuk.
86 A fogyaszto keresletenek id6beliseget61 eltekintOnk, azaz modellunk statikus.
 AJ9g asztasi magatartast elemzo modell tehat arra keresi a va-
laszt, hogy a fogyaszto a rendelkezesre alia j6vedelmet adott arak
mellett hogyan k61ti el, mibol es mennyit vasarol a kul6nb6zo joszag-
felesegekbol ugy, hogy....
a leheto legnagyobb hasznossagot tudja rea-
lizalni. Ezt a maximalis hasznossagGt r:lyujto fogyasztoi kosarat ne-
vezzuk a optimalis j6szagkombinaci6nak.

A hasznossag merese es merhetetlensege:

a hasznossag kardinalis es ordinalis ertelmezese

A hasznossag merese alapjan ketfajta felfogast, ketfajta iskolat

kul6nb6ztethetUnk meg, az egyik a hasznossag kardinalis, a masik
i a hasznossag ordinaHs felfogasan alapul.
rt~. A hasznossag k rdinalis 1negk6zelftese eseteben a fogyaszto az
rilil~ elfogyasztott joszagok hasznossagahoz toszamokat tud rendelni, az-
az egy joszag szubjekti.v. asznossaga egyertelmuen merheto.
Sot\.(}. '" A hasznossag rdinalis felfogasan alapulo rendszer a kardinalis
felfogas azon problemajara valaszol, hogy hogyan lehet kvantifikalni
a kul6nb6zo valasztasokkal kapesolatos hasznossag nagysagat, az-
az a hasznossag mikeppen is merheto. Az ordinalis felfogasa esete-
ben a fogyaszto az egyes :oszagok hasznossagat abszolut ertelem-
ben nem tudja megmerni, de z egyes joszagok, vagy joszagkosarak
k6z6tti relaeiot vilagosan e zekeli, azaz rangsorolni tudja azokat. Ket
joszagr6r vagy Ret joszagkosarrol mindig el tudja d6nte'ni, hogy me-
Iyik hasznosabb szamara, avagy melyeknek egyenerteku a hasznos-
saga. A relaeioo ul aZQohar:l-ner:A.-8~ek.eH-aJtuI6nt>seg nag~agat
(szemben a kardinalissal). Erre azonban nines is szukseg, hiszen itt
a hasznossag a prefereneiak lefrasanak eszk6ze, amihez a relaeiok
erzekelese is elegendo. -

3.1.1.0ptimalizalas a hasznossag
kardinalis felfogasa eseteben

EI6sz6r a hasznossa Js§rdinalis mereset feltetelezve vizsgaljuk meg,

hogy milyen feltetelek mellett lesz optimalis a fogyaszto valasztasa.
Ehhez a hatarelemzest hfvjuk segftsegul, amihez szuksegunk lesz
nehany uj fogalom bevezetesere.
 A fogyaszt6 altai l)1egvasarolt j6szagok osszhasznat nevezzuk tel-
jes haszonnak (TUJ87, ennek maximalizalasa a fogyaszt6 celja.

------
A hatarhaszon fogalma, a csokkeno hatarhaszon elve

A hatarhaszon (MU)88 egy adott j6szag utols6 egysege altai okozott

hasznossagot jelenti. Maskeppen: eJJYj6szag fogyasztasanak egyseg-
\

n i novekedese hogyan valtoztatja meg a teljes haszcm nagysagat.

~ar a hatarhaszon fogalma is uta I ra, hogy egy adott j6szagfele-
seg-U1ennyisege es hasznossaga nem fUggetlen egymast61 A csok-
-Keno hatarhaszon elv~azt fejezi ki, hogy egy adott j6szag novekvo'
menn is-ege eseten azok hatarhaszna egyre klseE5 lesz. P-eldaul a
fogyaszt6 szamara az els6 pohar limonade hasznossaga a legna-
gyobb, a masodike mar kisebb, a harmadike meg kisebb es fgy to-
vabb.89 A cs6kken6 hatarhaszon elvet - megfogalmaz6ja utan -
Gossen elso torvenyenek I nevezzuk.

A hatarhaszon es az osszhaszon alakulasa

egy termek fogyasztasa soran

3. 1. 1.11. tablazat
A hatarhaszon (MU) es a teljes haszon (TU) alakulasa
egy termek eseteben

A termek mennyisege TU MU
1 8 8
2 13 5
3 16 3
4 17 1
5 15 -2

87 Total utility
88 Marginal utility
89 A csokken6 hatarhaszon elve a csokken6 elvezetek elveb61 szuletett, habar ne
felejtsOk el, hogy ezek nem szinonim fogalmak. Peldaul egy fogorvosi kezeles
hasznos lehet, de nem biztos, hogy elvezetet is okoz.
 A hatarhaszon a fogyasztas egyseggel vale nbvekedese hatasara
bekbvetkez6 bsszhaszonban vale valtozaskent is felfoghato. Ha fel-
tetelezzOk a javak tbkeletes oszthatosagat, akkor az alabbi modon
abrazolhatjuk a teljes hasznot es a hatarhasznot az elfogyasztott jo-
szag mennyisegenek fOggvenyeben:

10

2 3
" 6
t 7 X
I
MU I
I
I
I
I
I
G
J
J
I
6 I
I
I
I
I
I
I
0 2 ;)
•• 5 II 7 X

3.1.1.12.abra
A teljes haszon as a hatarhaszon fOggvany
 _ _ e~ven cSQkken6 utemben n6vekv6 fUggveny a
telftettsegi pontig, mfg a hatarhaszon fUggveny cs6kken6 fUggveny.
Amekkora mennysegnel a teljes haszon fUggveny eleri a maximumat
- ennel a pontnal a teljes haszon fUggveny a fo yaszto telft6deset jel-
zi - ott a hatarhaszon fuggveny nulla erteket vesz e.o=c ' zon
to ven az bsszhaszon tOggvenyb61 szarmaztathato, annak els6 de-
rivaltja. A teljes haszon uggveny azt mutatja meg, hogy a 0 meny--
nyiseg elfogyasztasa reven a fogyaszto mekkora hasznot realizalhat.
A telftettsegi pont utan elfogyasztott joszagok hatarhaszna mar nega-
tfv, ugyhogy azok elfogyasztasa csbkkentik az bsszhasznot.
A hatarhaszon elmelet kardinalis felfogasa - amely a javak hasz-
nossaganak abszolut nagysagat is meghatarozza - egyben ertekel-
melet is. Ez - a munkaertek elmelettel szemben, ami a termelesre,
az aru el6allftasara fordftott munkara tette a hangsulyt -, a. fogyaszto
szubjektumabol indul ki, es az ertek nagysagat a fogyaszto szubjek-
tuma altai meghatarozott hasznossa"gbol vezeti Ie. A hatarhaszon
elmelet felfogasa szerint egy aru erteket annak hatarhaszna hataroz-
za meg, az. ertek tehat nem fUggetlen a javak rendelkezesre alia
menn ise et61 sem. -----------:---

Az optimalis joszagkosar91 kivalasztasa

A fogyaszto nem csak egy termeket fogyaszt, hanem a piacon kf-

nalt aruk kbzul tbbbfele joszag elter6 mennyiseget vasarolja meg.
A .fQ.gyaszto szamara az optimalis joszagkosarat - adott jbvedelme
es adott arak mellett - aIegnagyobb hasznossagot nyujto kombina-
cia ·elenti.
Belathato, hogy a fogyaszto szamara akkor optimalis a joszagkom-
binacio, ha~a _joszagok hatarhasznai kiegyenlit6dnek, azaz meg-
egyeznek egymassal. Ebben az esetben mar nem lehet ugy atrendez-
ni a fogyasztoi kosarat, hogy az nbvelje a fogyaszto bsszhasznat.
Amfg valamely joszagfeleseg hatarhaszna meghaladna a kosarban
lev6 tbbbi joszag hatarhasznat, addig meg atrendezhet6 lenne a kosar

90 A teljes haszon fUggveny egy adott pontjahoz huzhat6 erint6 meredeksege

(iranytangense) fejezi ki az adott pontban a hatarhaszon nagysagat. Hiszen a
hatarhaszon az osszhaszon novekmenyeit frja Ie pontr61 pontra.
91 A j6szagkosar es j6szagkombinaci6 kifejezeseket szinonimakent hasznaljuk.
ugy, hogy az az osszhaszon novekedesevel jarna egyutt. Ekkor meg
az atrendezeskor a felaldozott haszon kisebb lenne, mint a nyert ha-
szon. Az optimalis kombinaci6 eseteben ezek megegyeznek.
A hatarhaszon elmelet a penz hasznossagat a penzen vasarolt j6-
sza haszDossagayal meri, fgy az optlmalis j6szagkombinaci6 ese--
teben az egysegnyi penzre jut6 j6szagfelesegek hatarhaszna egyen-
Iftodik ki.
MUxlPx=MUy/Py=MUzlPz ...
Azaz - ha a fogyaszt6 az osszes penzet elkolti -, az utols6 penz-
egyseg elkoltesevel nyerheto hatarhaszon barmely termek eseteben
ugyanakkora es az megegyezik a penz hatarhasznaval. 92 .-
A hatarhasznok kiegyenlft6desenek feltetelet Gossen-masodik
torvenyenek...tlw-.6zzu -
oll-ykiegyen ftodes elve barmely szukosen rendelkezesre al-
16 era arras f-elhasznalasanal alkalmazhat6. Az erc5fQrrasokat fgy
kell kombinalni, hogy azok - egysegnyi koltsegre jute - hozama
megegyezzen. Ezzel az elvvel a tovabbiakban meg tobbszor talal-
kozunk.

3.1.2. Optimalizalas a hasznossag ordinalis ertelmezese

eseten

Mfg a hasznossag kardinalis merese eseten annak abszolut nagy-

sagat is meg tudtuk hatarazni - fgy ket j6szag, vagy j6szagkosar ko-
zotti osszehasonlftas eseteben a hasznossaguk kulonbseget is is-

92 Itt valik fontossa, hogy eltekintOnk az id6tenyez6t61, hiszen a valosagban a jove-

delmOnket nem egy adott pillanatban koltjOk el, ezzel szemben a penz hatar-
hasznat konstansnak tetelezzOk. PenzOnk hatarhaszna, azaz az utolso egyse-
gen vasarolhato hasznossag nem fOggetlen a mennyiseget61, tehat ha jovedel-
mOnk egy reszet mar elkoltottOk, akkor a megmarado penzOnk utolso egysege-
nek a hatarhaszna nagyobb. Ezt nem veszi figyelembe a statikus modeliOnk, ha-
nem azt feltetelezi, hogy a joszagkombinaciorol vale dontes id6t61 fOggetlen, az-
az a kombinacio kialakftasa kozben nem valtozik meg a penzOnk erteke, annak
hatarhaszna konstans.
mertOk - addig az ordinalis szemlelet ezt nem teszi szOksegesse.
A hasznossag ordimllis felfogasara alapul6 model! a fogyasztok
preferenciainak efrasakor a fogyaszto altai valaszthat6 j6szagko-
sarak kozotti relaci6t hatarozza meg. Ket joszagkosar bsszevete-
sekor azok hasznossaga vagy kOlbnbbzik, vagy egyforma, akkor azt
mondjuk, hogy kbzbmbbsek. Az ilyen paronkenti osszehasonlftas
lista·at nevezzOk preferenciarendezesn~k. Ez sorba rendezf93- a
joszagkosarakat, a jobban preferalt kosarak nagyob6,aKeves e pre-
feralt kosarak kisebb szamot kapnak.

A valasztasi lehetosegek sorba rendezese csak "jol viselkedo pre-

ferenciak" eseteben lehetseges, azaz feltetelezzOk, hogy fogyasz-
tonk kovetkezetesen tud valasztani a lehetseges fogyasztoi kosa-
rak kbzbtt. Ez a logika nyelven ugy frhato Ie, hogy
a) a preferenciarendezes telje azaz a fogy-aszto minden lehetse-
ges kombinaciot bssze asonlft, '
b) J:efle.xfv,azaz minden Kosar olyan jo, mint sajat maga. Ez azt je- (\..r~~"
lenti; ogy a fogyaszto minden joszagkosarat azonosftani tud, a ~
joszagkosarak es hasznossaguk ugyp.n az marad,
c) a preferenciarendezes raozitf'i, azaz. ha x fogyasztoi Kosar
hasznossaga > y, es y > z, akK'or x > z. . ~

A fogyaszt6i ter, a kozombossegi terkep

TetelezzOk fel, hogy, fogyasztonk csak ket termekbol valaszthat, e

ket termek kOlbnbbzo mennyisegeinek kombinacioit egy koordinata-
rendszerben is abrazolhatjuk: (A 3.1.2.11. abrat lasd a kbvetkezo 01-
dalon.)
A tengelyek a terlJJekek mennyiseget reprezentaIjak, fgy a koordi-
natarendszer altai hatarolt sfk az x es y termekek kOlbnbbzoKombi-
t"!acloinak mertani helye. Ezt a sfkot fogyaszt61 terne wagy j6szag-
ternek is nevezik.
E koordinata rendszerben a fogyaszto preferenciait a kbzbmbbsse-
gi gbrbek segftsegevel abrazolhatjuk. A kozombossegi gor azon
termekkombinaci6k mertani helye, amely a fogyaszt6 szamara ugyan-
akkora hasznossagot reprezentalnak.94 A fogyaszt6k preferenciarend-
szeret lefr6 k6z6mb6ssegi g6rbek egyOttese a k6z6mb6ssegiterkep.
e-

3.1.2.11 abra
A fogyaszt6i fer

A fogyaszt6i terben vegtelen sok k6z6mb6ssegi g6rbe helyezke-

dik el. Az otl96t61 tavolabb es6 g6rbek egyre nagyobb hasznos-
sagot jelent6 kosarakat kepviselnek.
6. k6z6mb6ssegi g6rbek negatfv ha"lasuak. Az, hogy egy "j61 vi-
selked6" k6z6mb6ssegi g6rbe csak negatfv hajlassz6g0 lehet, k6ny-
nyen belathat6. Egy k6z6mb6ssegi g6rbe egy adott pontjahoz kepest
a pozitfv meredeksegO helyeken lev6 pontok mindket termekb61 na-
gyobb mennyiseget reprezentalnak.

94 FeltetelezzOk a javak folyamatos oszthatosagat, azaz hogy barmilyen kis reszt

meg lehet vasarolni be1610k.
 3.1.2.12. abra
A k6z6mb6ssegi g6rbe

3.1.2.13. abra
A k6z6mb6ssegi terkep
 3.1.2.14.abra
Egy k6z6mb6ssegi g6rbe tetsz6/eges pontjahoz kepesti
pozitiv meredeksegO pontokat tarta/maz6 sik

Ha feltetelezzuk, hogy a hatarhasznok pozitfvak, akkor a domi-

nancia elvet elfogadva, azaz azt, hogy a tobb: jobb, a mindket ter-
mekb61 nagyobb mennyiseget jelent6 komblnacio biztos, hogy na-
gyobb osszhasznot jelent a kiindulopontunkhoz kepest.
A kozombossegi gorbek nem metszhetik, es nem is erinthetik
egymast, a definfciojukbol adodoan ugyanis, ha lenne egy kozos
pontjuk, akkor az osszes pontjukban egybe kellene esniuk.
~.,.ko.4.Qmbossegigorbek tehat negatfv meredeksegQek es_az ori-
• '> \gora kOA-v~*ek. Az ilyen tfpusu kozombos_segi gorbe kozgazdasagi
tartalma az, hogy a fogy,aszt6 hajland6 a jgszagokat ~g~massal
helyettesfteni. A kozombossegi gorbe egy adott pontjanak mere-
e segeb61 tudhatjuk meg, hogy az egyik joszagbol vale nyereseg
erdekeben mennyit hajlando a masikbol felaldozni.
 Vegyuk egy kozombossegi gorbe ket tetszoleges pontjat. Az egyik
pontb61 ugy juthatunk el a masikba, hogy az egyik termekb61 felaldo-
zunk a masik erdekeben. Az A pontot reprezental6 X1,Y1kombinaci6
a B pontban X1+~X, Y1-~y kombinaci6va m6dosult, ugy, hogy mindket
kombinaci6 osszhaszna ugyanakkora, hiszen azonos kozombosseg'
gorben leva pontokr61 van sz6. A -~y/~x arany mutatja meg, hogy mi-
Iyen aranyban kellett a ket j6szagot helyettesrteni ahhoz, hogy az
osszhaszon ne valtozzon. Ez az arany, a belyettesftes rataja, geo-
metriailag a ket pontot osszekot6 egyenes, a szelo meredeksege.

c:u
0\
'ell

'~Y1
c::
tE
,~Y2
'"
II)
'0
."
~

I
x, x2 X
X joszag mennyisege

3.1.2.1S.abra
A he/yettesftes rataja, a sze/6 meredeksege

Egy adott pontot vizsgalva az adott ponthoz huzott erinto mere-

deksege fogja megmutatni a ket terme~ helyettesrtesi aranyat. Ezt
helyettesftesi hatarratanak (MRS)95 nevezzuk. A helyettesrtesi ha-
tarrata tehat azt fejezi ki, hogy a fogyaszt6 az adott j6szagb61 mekko-
ra mennyiseget hajlando felaldozni a masik joszag egy egysegenek
nbvelese celjabol - valtozatlan bsszhaszon mellett. A helyettesftes
hatarnitaja a gbrbe menten valtozik, nevezetesen csokken, mivel a
tengelyek fele haladva kbzelft a hajlasszbg a vfzszinteshez, illetve a
fUgg6legeshez. Ennek kbzgazdasagi tartalma az, hogy a fo aszto
az atlagot preferalja a szels6segekkel szemben, azaz na az egyik
termekb61 nagyobb mennyiseg all rendelkezesere, abbol egyre tbb-
bet hajlando felaldozni a masik termekert cserebe, a szOkbsen ren-
delkezesre alia joszagbol viszont egyre kevesebbet.
A helyettesftes hatarrataja mogott a hatarhasznok aranya hu-
z6dik meg. Egy gbrben mozogva a javak helyettesftese az bssz-
haszon valtozatlansagaval jar egyutt, azaz:
L\x· MUx + L\y . MUy = a
Ha ezt atrendezzuk:
L\y/L\x = - MUxlMUy.

A hanyados azt fejezi ki, hogy a hel ettesftes rataja (illetve hatar-
rataja is) megmutatja nekunk a hatarhasznok ara..oyat anelkul, hogy a
~
hatarhasznok abszolut nagysagat ismernenk.
--

Idaig a fogyaszto fzleset bemutato preferenciarendszert ismertuk

meg, most nezzuk meg, hogy fogyasztonk ket korlatja: a jbvedelme,
illetve a kfnalt javak ara hogyan hataroljabe valasztasi lehet6segeit.
A fogyasztoi terben most azt fogjuk abrazolni, hogy fogyasztonk
adoU jbvedelmeb61, a termekek adott arai mellett mely kombinaciokat
tudja megvasarolni. A fogyaszto altai megvasarolhato kombinaciokat
r-epr:ezentalo egyenest hfvjuk koltsegvetesi egyenesn k, vagy
budget egyenesnek. Egyenlete az fTja Itr, hogyalogyaszto a jbve-
delmet - modellunkban ket termekre - x es y termekre kblti el:
I = x . Px + Y . Py
ahol:
I = a fogyaszto jbvedelme
x= x termek mennyisege
Px= x termek ara
y = y termek mennyisege
Py= y termek ara
 K6nnyen meghatarozhatjuk az egyenes ket tengelymetszetet,
aminek k6zgazdasagi tartalma az, hogy mekkora mennyisegu x j6-
szagpt vasalOlnank, ha a teljes j6vedelmunket x-re k61tenenk (y-b61
semmit), illetve mekkora mennyisegu y j6szagot vasarolnank, ha a
telj~s j6vedeimOnket y-ra k61tenenk (x-b61 semmit). A ket tengely-
metszet k6nnyen kiszamfthat6: a j6vedelem/x termek ara, illetve a
jbvedelem/y termek ara lesz, azaz I/Px, illetve I/Py.

_I
Px

3.1.2.16. abra
A koltsegvetesi, vagy budget egyenes

A tengelymetszetekbal az is latszik, hogy a k61tsegvetesi egyenes

meredeksege a ket fogyasztasi cikk araranyanak felel meg. (PXlPy)
A b1tsegvetesl egyenes, illetve az alatta leva pontok reprezentaljak
a me veheta kombinaci6kat (tla alatta van, akkor nem k61ti el teljes
egeszeben a j6vedelmet· a fogyaszt6, ha rajta, akkor igev), a- fo-
gyaszt6i terben, mfg a k61tsegvetesl egyenesJelett leva l2ontok nem
elerhetak a fogyaszt6k szamara. - -
 A k6z6mb6ssegi g6rbek, illetv~ a k61tsegvetesi egyenes segftse-
gevel hat~rozhatjuk meg azt az optimaJis j6szagkombinaci6t, amely a
le1}nagyo6b hasznossagot biztosftja fogyaszt6nk szamara. Az lesz az
optimal is kombinaci6, amely a koltsegvetesi egyenest eppen erin-
to kozombossegi gorbe erintesipontjaban talalhat6. Ez a pont a
• fogyaszt6 altai meg elerheto, lehet6 legnagyobb hasznossagot biz-
tosft6 kombinaci~ ~ - - ,

3.1.2.n. abra
Az optimalis j6szagkombinaci6
a hasznossag ordinalis ertelmezese eseten

Az erintesi pontban (0) a k6z6mb6ssegi g6rbe es a k61tsegvetesi

egyenes meredeksege megegyezik, azaz a~ hatarhasznok a~anya
megeg ezik az arak aranyaval, hiszen a k61tsegvetesi egyenes mere-
e seget az arak aranya hatarozza meg, a k6z6mb6ssegi g6rbe me-
redeksege pedig a hatarhasznok aranyaval meghatarozhat6. Tehat:
MUxlMUy = PxlPy.
 Ezt atalakftva:
MUxlPx = MUy/Py.
Ez nem mas, mint a hatarhasznok kiegyenlftadesenek elve, amit a
haszno~sag kardinalis megk6zelftese eseten lattunk a fogyasztasi
optimum meghatarozasanal. Azaz a hasznossag ordinalis merese
eseten alkalmazott optimalis valasztas is megfelel Gossen masodik
t6rvenyenek.

A korabban bemutatott - negatfv hajlassz6gu, orig6ra konvex - "j61

viselkeda" k6z6mb6ssegi g6rbek eseteben a j6szagkosar ket j6szaga
helyettesftheta, de nem t6keletes helyettesftai egymasnak. Ez az at-
valtasi arany valtozasab61 is kitOnt, hiszen a helyettesftes hatarrataja
a tengelyek fele haladva egyre cs6kkent, ami azt jelentette, hogy a
szukeben leva j6szagb61 egyre kevesebbet hajland6 felaldozni a fo-
gyaszt6 a basegben rendelkezesre all6 j6szag javara.
Az alabbiakban nehany olyan esetet mutatunk be, ahol a fogyasz-
t6 preferenciai specialisak, ami termeszetesen a k6z6mb6ssegi
terkepen is tetten erheta.

Ha ket termek t6keletesen helyettesftheta egy-massal, akkor a he-

Iyet esftes hatarrataja I<OnStanslesz, a fogyaszt6t a ket termek egyut-
tesmennyisege fogja csak erdekelni. (A 3.1.~/1. abrat lasd a k6vet-
keza oldalon.)
Az abran a leheta legegyszerubb esetet abrazoltuk, amikor a fo-
gyaszt6nk 1/1 aranyban hajland6 helyettesfteni az egyik termeket a
masikkal. Ebben az esetben a g6rbe meredeksege -1. Peldaul, ha
mindegy szamomra, hogy a teamba kristalycukrot vagy kockacukrot
teszek, akkor 1 kockacukor helyettesfthet 1 kiskanal kristalycukrot,
ebben az esetben csak a cukor mennyisege szamft, a formaja nem.
 3.1.3.11. abra
T6keletesen helyettesfthet6 j6szagok k6z6mb6ssegi g6rbei

A takeletes kiegeszfta termekeket a fogyaszto mindig ragzftett

aranyban fogyasztja. Ilyen peldaul a benzin es az auto, avagy a bal
labas cipa es a jobb labas cipa.
Takeletes kiegeszft6 termekek eseten a kazambassegi garbe
L alaku. Az L csucsa ott lesz, ahol a ket termek ragzftetfa:ranya meg-
felel egymasnak. A tengelyekkel parhuzamos egyenesen lev6 pontok
azt jelzik, hogy hiaba van a ragzftett aranyon tul valamelyik termek-
b61 tabb, a fogyaszto szamara attol meg nem valik hasznosabba a
kombinacio. Peldaul, ha van 2 db bal cip6m, es 3 db jobb cip6m, ez
meg nem jobb kombinacio, mint 2bal + 2jobb, hiszen a cip6ket csak
parban tudom hasznalni.
 L..- U
2

U1

3.1.3.12. abra
Kiegeszit6 termekek kozombossegi gorbei

Azokat a j6szagokat, amelyek a fogyaszt6 szamara nem jelente-

nek hasznossagot, semleges j6szagnak hfvjuk. Ebben az esetben
csak a szamara hasznos j6szag az erdekes, fgy a semleges j6szag
tengelyevel parhuzamos egyeneseket kapunk k6z6mb6ssegi g6r-
bekent. (A 3.1.3.13. abrat lasd a k6vetkez6 oldalon.)
Semleges j6szag eseteben nem ervenyesOI a dominancia elve, itt
a semleges j6szag barmely nagy mennyisege sem okoz hasznossa-
got a fogyaszto szamara.
 t U4

3.1.3.13. abra
Sem/eges j6szag k6z6mb6sssegi g6rbei

Mfg a semleges j6szagok nem jelentettek hasznossagot, addig a

karos j6szagok cs6kkentik a fogyaszt6 hasznossag erzetet. A karos
j6szagokat a fogyaszt6 kifejezetten nem kedveli, am elofordulhat
olyan szituaci6, amikor egy pozitfv hasznossagu j6szag egy negatfv
hasznossagu j6szag fogyasztasahoz van k6tve.(Ha megeszed a
spen6tot, kapsz csokit.) lIyenkor a karos j6szag fogyasztasanak n6-
vekedeset a kedvelt j6szagb61 t6rteno t6bbletfogyasztas kompenzal-
hatja. A k6z6mb6ssegi g6rbek pozitfv meredekseguek lesznek.

Elkepzelheto, hogy ~gy terme~ bizOll os menn iseg elf09'iaszta-

salg hasznos a fogyaszt6 szamara, majd a telftettsegi ont elerese
utan ugy viselkedik, mint azt a karos j6szagoknal la"ttuk.
 3.1.3.14. abra
Karas j6szag k6z6mb6ssegi g6rbeje

palinka kozom b5ssegi g5rbek

•••
i

/
/;,
telitettsegi pont

/.
//

---.--.-----------')tlo-
fOrttojas (db)

3.1.3.15. abra
Telftettseget kifejez6 k6z6mb6ssegi g6rbe
 Ebben az esetben is a kbltsegvetesi egyenes es kbzbmbbssegi
brbe segftsegevel tUdjuk~meghatarozni az optimal is joszagko bi-
naei6t. peeialis ozbmbbssegi gbrbek eseteben azonban az MRS =
PxlPy feltetel esak akkor elegseges feltetele az optimalis valasztas-
nak, ha a kbzbmbbssegi gbrbe helyettesftesi hatarrataja esbkken6.
Ez a speeialis gbrbeknel azonban - mint lattuk - nines mindig fgy.
Altalanossagban ugy fogalmazhatjuk meg az optimum kriteriumot,
hogy a kbltse vetesi egyenes es a leginkabb preferalt kbzbmbbssegi
gbrbe kbzbs pontjat kell keresnunk.

A fogyaszt6i optimum vizsgalatakor a fogyaszt6 adott jbvedelme es

adott arak mellett kerestuk az optimalis j6szagkombinaei6t. Kepzeljuk
el azt az esetet, hogy a fogyaszt6 jbvedelme megvaltozik. Ez a kblt-
segvetesi egyenes elmozdulasaval is jar. ,.--

t1\jo a ko l.t'tst;gvetesl. egyenes

1\ ynOVekede~ eseten

\ az eredetl kOltsegvetesl
egyenes

a koltsegvetesi egyenes
jovedelemcsokkenes eseten
I
-L-.-
i

3.1.4.1.1. abra
A j6vede/emva/tozas hatasa a k6/tsegvetesi egyenesre
 A koltsegvetesi egyenes meredekseget az arak aranya hatarozza
meg. Valtozatlan arak feltetelezese eseten az uj koltsegvetesi egye-
nesOnk meredeksege ugyanaz marad, tehat C\.Z eredeti koltsegvetesi
egyenesOnk tol6dik el jobbra, ha a jovedelem novekedeserol, balra,
ha csokkeneserol van sz6.

Ha a fogyaszt6i terben a kOlonbozo szintO jovedelmek altai meg-

~atarozott optimumpontokat osszekotjOk, akkor megkapjuk az un. jo-
vedelem-fogyasztasi gorbet (ICC = income consumption curve).

3.1.4.12. abra
Jovedelem-fogyasztasi gorbe (ICC)

A jovedelem-fogyasztasi gorbe arr61 ad informaci6t, hogy - valto-

zatlan arak mellett - q.fogyaszt6 kOlonbozo jovedelemszintjein meny-
n it vasarolna a vizsgalt termekekbol. Vizsgaljuk meg az ICC kOlon--
bozo alakjanak kozgazdasagi ta a mat:
 1. ha az ICC gbrbe 45°-ban emelkedb egyenes, ebben az esetben
mindket fogyasztasi cikkbol aranyosan nbvekszik a fogyasztas,
a jbvedelem nbvekedese eseteben;
2, az alabbi abran a fogyaszto a jbvedelemnbvekedes hatasara
egy ideig tbbbet kblt y termek beszerzesere, mint x vasarlasara,
de mindket termek fogyasztasa nbvekszik a jbvedelem nbveke-
desevel parhuzamosan;
3. az x termek fogyasztasa a jbvedelem csak bizonyos szintU
emelkedeseig nbvekszik, majd csbkkenni kezd, amit fogyasz-
tonk az y joszag nbvekvo aranyu fogyasztasaval helyettesft.
Ez arra utal, hogy az x joszag inferior, y pedig szuperior joszag.
--:-- ---- -----

X termek mennyisege

3.1.4.13. abra
Inferior as szuperior j6szag ICC gorbaje

Korabban mar definialtuk, hogy az olyan joszagokat, amelyekbol a

fogyaszto J)ag}{obb jovedelem eseten aranyos'ill. tobbet vasarol,
normal joszagoknak nevezzOk, mfg a, 'bvedelem nbvSlkedesevel
bekbvetkezo keresletcsbkkenes eseteben mferior ·_osza ro be-
szelOnk, illetv;- a jbvedelem nbvekeaeset meghalado mertekben
------------ ----- ---
fogyasztott j6szagok •.a szuperior javak ALi+lferior j6szagok altala-
ban az alacsony jbvedelemszinten fogyasztott j6szagok. ~eldaul ala-
csonyabb jbvedelemszint mellett tbbb zsfroskenyeret fogyasztunk, de
ha megn6 a jbvedelmCmk, akkor nem a zsfroskenyer fogyasztasat
nbveljOk, hanem mas j6szag, mondjuk a sonka irant nbvekszik meg a
keresletOnk. A...,::szuperior j6szagok a els6sorban a magasabb jbvede-
lemszintekhez kbthet6k. Peldaul, ha nbvekszik a jbvedelmOnk egyre
tbbbet kbltOn u azasra. Osszessegeben az, hog¥. melyik j6szag,
"mikent" viselkedik, a fogyaszt6 preferenciait61 es a jbvedelemszintje-
t61 fOgg, fgy ugyan az a j6szag kOlbnbbz6 m6don viselkedhet mas-
mas fogyaszt6nal.

A 'bvedelem-fo aszta~i gbrbeb61 szarmaztathatjuk az E

brbe ami a fogyaszt6 egYI termek iranti keresletet mutatja meg
RtrtbTI1:5oz6jbvedelemszintek mellett. Ebben az esetben a fOggetlen
valtoz6 a t~.9.y~-r delme lesz ten ely), a fOgg6 valtoz6 az
eg\,ik j6szag keresett mennyisege (x tengely).
~z Engel-gbrbe alakjab61 kbvetkeztethetOnk a j6szag normal,
~ior vagy szuperTor Jellegere. Normal j6szag Engel gor69Je POZltiV
meredeksegu, az inferior j6szagok Engel-gbrooje visszahajlik (y ten-
gely fele), negatfv hajlasu, mfg a szuperior javak Engel-gbrbeje az x-
tengely fele hajlik.
Az Engel-gbrbe egy adott pontjaban ertelmezett meredeksege a
fogyasztasi hatarhajland6sagot jelzi, azaz hogy a jbvedelem egy-
s-egnyi valtozasa mekkora valtozast eredmenyez a j6szag fogyaszta-
saban. Az Engel-gbrbe egy adott pontjahoz huzott sugar meredek-
sege a f09yasztasi atlag ajland6sagot mutatja, azaz hogy a teljes
jbvedelem mekkora hanyadat fordftotta adott termek vasarlasara a
fogyaszt6. E fogalmakkal majd a makrobkon6miaban fogunk talal-
kozni.
 3.1.4.14. abra
Az Engel g6rbe szarmaztatasa a j6vedelem-fogyaszas g6rbeb61
 jllvedelem

1
I

3.1.4./5. cibra
Normal j6szag, inferior, as szuperior j6szag Engel g6rbaje
Terjunk vissza fogyaszt6i terunkhbz es tetelezzuk fel, hogy valtozaJ-
I n 'bvede ~ett e ik termek " , toztafuk, Ebben az
esetben bltse vetesi e enesunk u anc elmozdul. Miutan az
araranyok hatarozzak meg a meredekseget, valtoz6 ar eseten a val-
toz6 aru termek tengelymetszete is elmozdul, a valtozatlan aru ter-
meke termeszetesen nem. Az ar nbvekedese utan a tengelymetszet
az origohoz kbzelebb kerul. (Kisebb mennyiseget tudnank megvasa-
rolni ugyan akkora jbvedelemb61 magasabb aron) Csbkken6 ar ese-
teben a kbltsegvetesi egyenes az origot61 tavolabb metszi a tengelyt.
(Tbbbet tudnank megvasarolni.)

3.1.5.11. abra
Az arvaltozas hatasa a k61tsegvetesi egyenesre

Modellunkben azt feltetelezzuk, hogy nem valtozik a nominal jbve-

delem es a ketelemu fogyaszt6i kosarunkb61 az egyik j6szag ara val-
tozatlan marad.
 Az arvaltozas az egyeni fogyaszto eseteben is a mar ismert kett6s
hatassal jar, a helyettesftesi es a jovedelmi hatassal. A jbvedelmi ha-
tas azt jelenti, hogy az arvaltozas a fogyaszto realjbvedelmet csbkkenti,
az_aremelkedes utani kbltseQvetesi egyenes egy origohoz kbzelebb es6
kbzbmbbssegi brbet tud ciaK"ennten·. A realjbvedelem csbkkenese
mla gyaszto csak kisebb mennyisegu joszagot tud megvasarolni.
MasreszC a "vekedett aru termek e ysegnyi enzre jute
hasznossaga csbkken, fgy az 0 timumra tbrekv6 fogyasztonak at kell
~znle a Rosarat a relative olcsobba valt termek javara. Ez a he-
Iyettesftesl atas.
'-
Az arvaltozas hatasara elmozdult kbltsegvetesi egyeneseink terme-
szetesen uj optimumpontokat hataroznak meg. Ezeket bsszekbtve
kapjuk meg az ar-fogyasztasi gbrbet (PCC = price consumption
curve), amely. azon ontok bsszesse e a el ek a fogyaszto valasz-
tasat mutatja meg az eg)'ik
_e..--terme valtozo
__ ara eseteben, valtozatlan
----~-
jbve e em es a maslK termek valtozatlan ara mellett.

x termek
mennyisege

3.1.5.12. abra
Ar-fogyasztas g6rbe (PGG)
 ~PCC alakja arrol is tajekoztatast ad. hogy~on~es joszagrol
~n e szo, amikor az arvaltozas es a kereslet valtozas ozott negatfv a
kapcsolat, avagy valamilyen specialis, paradox hatas figyelhet6 meg.

Az ar-fogyasztas gorbeb61 szarmaztathatjuk - a mar korabban

megismert - egyeni keresleti gorbet, ami - a fogyaszto jovedelmenek
es a tobbi aru aranak valtozatlansagat feltetelezve - adott termek
aranak kulonboz6 szintje mellett mutatja meg a fogyaszto altai kere-
sett mennyiseget.
A keresleti gorbe kozonseges j6szagok eseteben csokken6 (ne-
gatfv hajlasszogu), ami az ar es a keresett mennyiseg kozotti negatfv
kapcsolatra uta!.
Elkepzelhet6ek azonban olyan paradox esetek, amikor az arvalto-
zas es aetvaltozas "nem normalisan" mozog. Ilyen peldaul a
Thomas eble 61 elnevezett hatas, amikor egy termek ma as ara
I

p.@sztizs ' el is bfr, fgy az arnovekedes hatasara sem csokken a

keresIef,---sUt
0" edhe"T az arcsokkenes hatasara pedig szukulhet.
Mfg Veblen-hatas 6 altalaban cunagasabb jovedelemmel rendelke-
z6k a~talvasarolt " eseteben figyelhet6 meg, addig egy masik
parado ifffen-hat' az alacson jovedel" .. 'ben.
Gifffen-hat eseteben szinten az Igyelhet6 meg, hogy egy
terme " novekedese hatasara annak nem hogy csokkenne a
kereslete, hanem meg novekszik is. A XIX. szazadban elt angol sta-
tisztikus, R. Giffen azt tapasztalta, hogy alacsony jovedelmu haztar-
tasokban a_kenyer aremelkedese utan3 kenyerfogyasztas m~gn6.
A jelenseg magyarazata az aremelkedes jovedelmi hatasaban rejlik
Az alacsony jovedelmu haztartasokban a kenyer aremelkedesenek
hatasara a realjovedelem csokken, de mivel a kenyer alapvet6 es az
elelmiszerfogyasztas nagy hanyadat kitev6 joszag, amit nem lehet
helyettesfteni, a kevesebb jovedelemb61 ebb61 az alapvet6 joszagbol
vasarolnak tobbet, es mas termekekb61 kevesebbet. Ebben az eset-
ben a jovedelmi hatas tUlkompenzalta a helyettesftesi hatast. Ez alta-
laban oly.a.otermeknel figyelhet6 meg, amelyek alapvet6 jelent6segu
a. fogyasztasban, nem helyettesfthet6, amit a fogyaszto mindenkepp
megvasarol, azaz inferior j6szag. A iffen-hatas mindig inferior j6-
sz-agoKnal' 6 me . Belathat6, hogy minden Giffen-j6szag
egy en inferior j6szag, ami fordftva viszont nem igaz, nem minden
inferior j6szag valik Giffen-j6szagga.

: .!. 1. I
I.... I 1\
I I
I I
I I
I I
I I
I I
I I
I
__ ~__ I I
I
I
___ L_~I __ I
I
I I
I I
r I
I I

3.1.5.13. abra
Az egyeni keres/eti g6rbe szarmaztatasa a PCC-b6/
 Bizonyara Onak, mint fogyasztok is ereztek mar, hogy megkatattek
almaik uzletet, megvasaroltak egy regen vagyott termeket egy adott
aron, amiert akar tabbet is hajlandoak lettek volna fizetni. Ebben az
esetben az Onak szamara jelentett hasznossag es a piaci ar eltert
egymastol. Az Onak altai realizalthasznossag meghaladta a termek
piaci arat. A ketto kazatti kulanbazetet nevezzuk fogyaszt6i tobb-

--
(Ie neRj
A fogyasztoi tabblet a hasznossa
nyen megfoghato, hiszen ebben az e abszolut e e s mer-
ni tudjuk a fogyaszto .§ltqJrealizalLbasznossagot s assze tudjuk vetni a
piaci arral. A csokken6 hatarhaszon elveb61 azt is tudjuk, hogyha egy-
fa~a termekb61 tabbet vasarol a fogyaszto, az els6 termek altai okozott
hasznossag nagyobb, mint a masodikra es fgy tovabb. Azonban nyil-
vanvaloan az asszes termek piaci ara megegyezik es nem haladja
meg az utolso termek hatarhasznat, hiszen ha meghaladna, nem len-
ne optimalis a fogyaszto. valasztasa. A piaci arat meghalado hatar-
eseteben fo ztoi tabbl tealizal a fogyaszto. -r

A hasznos 0 Inali;> .elfogasa eseren IS erte mezhet6 a fo-

gyasztoi tabblet. Az un. r ' ., s a az a legnagyobb penzasz-
szeg, aminel tabbet a vev6 semmikep em lenne ha'lando kifizetni
adott joszagert. A piacT ar es a rezervacios ar kulanbse,ge.JasZ-Ci fo-
gyasztoi tabblet. .;'-
,- A fogyasztoi tobbletet ertelmezhetjUk egyeni fogyaszt6 ese-
teben, de ertelmezhetjUk egy j6szag piacara is.
A fogyasztoi tabblet nagysagat grafikusan' a keresleti garbe segft-
segevel abrazolhatjuk, hiszen a keresleti garbe fejezi ki azt, hogy
adott arakon a fogyasztok mennyi hajlandoak vasarolni. fgy a fo-
gyasztoi tabblet a kere$leti garbe es a piaci ar kazatti terulet.
, remelkedes hatas~ra - (p. majd p* ar) a fogyasztoi tabblet~k-
ken.-Egy resze - a magasabb ar miatt - arbevetelle alakul, mas re-
- --
sze - a kereslet csakkenes miatt - kiesik. Az eladok - ha tehetik -
aremeles segftsegevel igyekeznek a fogyasztoi tabbletet arbevetel-
Ie alakftani. --
 3.1.6.11. abra.
A fogyaszt6i t6bblet

3.1.6.12. abra
A fogyaszt6i t6bblet aremelkedes utan
Az egyes fagyaszt6 bizanyas j6szag iranti kereslete (mennyi szere-
pel belole az aptimalis j6szagkasarban) a hasznassag maximalizala-
sa saran hataroz6dik meg. A fagyaszt6i magatartast elemezve elju-
tattunk - a mar karabban megismert - egyeni keresleti gbrbeig, ami
fagyaszt6 egy adatt termek iranti keresletet mutatja meg kulbnbbzo
arak mellett, felteve, hagy jbvedelme es a tbbbi termek ara valtazat-
Ian. Azt is tudjuk, hagy egy termek piaci keresletet az egyeni keresle-
ti gbrbek bsszegzese utan kaphatjuk meg, bsszegezzuk az egyeni
keresletek mennyiseget a kulbnbbzo arak mellett. Az egyeni keresleti
gbrbek (d) termeszetesen elterhetnek egymast61, hiszen a fagyasz-
t6k jbvedelme, illetve preferenciai is elteroek lehetnek. Az egyeni ke-
resleti gbrbek x tengely menti (harizantalis) bsszegzodese menten
szuleto piaci keresleti gbrbet (0) mutatja be az alabbi abra:

3.2.1.11.abra
Az egyeni keres/eti gorbek osszegz6deseb6/ szu/et6
piaci keres/eti gorbe
Az egyeni keresletet befolyasol6 tenyez6ket mar ismerjuk, a k6vet-
kez6kben_~ei kereslet mozgasat j61 lefr6 kereslet rugalmassago-
kat elemezzuk, amelyek a piaei keresletet leginkabb befolyasol6 te-
nyez6k hatasat meri. 97

A kul6nfele aruk kereslete azok arvaltozasara nem egyforman rea-

gal. kereslet arru almassagaval me merhefuk ho _ e dott aru
~eteben a kereslet hogyan reagal annak arvaltozasaral.....A~ereslet
arrugalmassaga azt fejezi ki, hogy az adott aru aranaK 1%-os valto-
zasa eseten a kereslet hogyan valtozik meg. Kepletben:

E - a keresett mennyiseg szazalekos valtozasa

o- az ar szazalekos valtozasa '" \.;
<.
Ha az ~rrugalmassag abszolut erteke 1-nel nagyobb, akkor rugal-
m-.9s keresletr61 beszelunk, ha 1-nel kisebb, akkor rugalmatlanr61.
A gyakorlatban - ha esak nines kul6n6s jelent6sege - gyakran el-
hagyjak a rugalmassag negatfv el6jelet es a rugalmassag abszolut
erteket hasznaljak.
~ esetben a kereslet arrugalmassaga ne9atfv el6jelG, hiszen
a Kereslet es az ar ellenkez6 iranyban m6dosul. Altalaban az is meg-
figyelhet6, hogy kozonseges termekeknel - magas art61 lefele el-
mozdulva - a kereslet arrugalmassaga es6kken6, azaz relatfve ma-
gasabb arnal erzekenyebb a kereslet, mint alaesony arnal. E] a ke-
res let torvenye.
Korabban megismertunk azonban mar olyal1 paradox hatasokat
is, amikor az arvaltozas es a keresletvaltozas "nem normalisan" el-
lentetes, hanem azonos iranyba mozog. Ilyen a Veblen-hatas es a
Gifffen-hatas. Ezeket termeszetesen a kereslet arruga massaga IS
Je zi.

97 A piaci keresleti gorbek megszerkesztese, prognosztizalasa nagyon nehez, a ke-

reslet rugalmassagok egyszerubb, am annal hasznosabb meresi, vizsgaiati esz-
kozok.
 Az arrugalmassag nagysaga t6bbfele tenyez6t61 fUgg, meghataro-
zo, hogy a termek milyen szerepet jatszik a fogyasztoi kosarban,
vagy peldaul az, hogy mennyire helyettesfthet6. Azon termekek arru-
assaga, amelyek k6nnyen helyettesfthet6k '~alaba~ nagy. -
-~-----
Arrugalmassag es arbevetel

Az arrugalmassag mer6szama arrol is tajekoztatast ad, hogy az

arvaltozas utan a bevetel valtozasa milyen iran u. A bevetel az ar
es az elaoott mennyiseg szorzataval egyenl6, ha egy termek arat n6-
velik, az normal esetben cs6kkenti keresletet, fgy kerdeses, hogy az
arvaltozas utani bevetel hogyan alakul. Az arrugalmassag erre is ad
eligazftast. Ha egy termek arrugalmas, azaz 1-!!el nagyobb a rugal-
massaga, akkor aurn6vekedes a bevetel cs6kkeneset eredmenye-
zi.~Ha a termek arrugalmatlan, azaz' a rugalmassaga 1-nel lm>ebb,
akkor az aremeles hatasara n6ni fog a teljes bevetel. Ha az arrugal-
massag 1-gyel egyenl6, akkor az arbevetel valtozatlan marad.

Azt is vizsgalhatjuk, hogy egy adott termek keresletet hogyan be-

folyasolja egy masik termek aranak a valtozasa. Ez kul6n6sen egy-
mast ~6 vagy egymast kie eszft6 ermekek eseteben le-
het erdekes. Az azonos szuksegletet kielegft6 javakat nevezzuk he-
lyettesft6 termekeknek, mfg az egyut!esen - es altalaban meghata-
rozott mennyisegi aranyban - nasznalt javakat kiegeszft6knek. (He-
lyettesft6 peldaul a zsemle es a kifli, kiegeszft6 az auto es a benzin.)
Kepletben:
x termek keresletenek •
~ I

szazalekos valtozasa
y termek arvaltozasanak-4.-r
szazalekos valtozasa \ ~
A keresletet befolyasol6 tenyezok kozCJIkitCJntetett szerepe vat}. a io~
delemnek. A kereslet 'ovedelemru almassaga azt mutatja meg,
hogy e adott termek kereslete hogyan valtozik a jovedelem 1 %-os
valtozasanak hatasara.
ep ete:

jovedelemrugalmassag = keresletvaltozas szazaleka

jovedelemvaltozas szazaleka
A jovedelemrugalmassag nagysaga es elojele a javak jellegerol is
tajekoztatast ad. Altalaban, a normal j6szagok esetAben a j6yedelem
nove' a kereslet is aran osan no gy termek irant.
nferior, agy alarendelt '6sza 'eJLB_Jovedel!illLnfut-ekecl.esa.a
kereslet csokkeneset eredmenyezi. Az inferior j6szagokb61, mint lat-
tuk, a acsonyabb jovedelemtartomanyban sokat vasarolnak az em be-
rek, majd magasabb jovedelemtartomanyban a j6szag fogyasztasa
csokken szuperior JOszagok keresletenek novekedese megb.a.l.a.Qja
a jovedelem novekedeset.
..•... ---
Az egyes fogyaszt6k keresletet es azok eredojebol szCJleto piaci
kereslet jellemzoinek megismerese utan a kfnalati oldalt meghataro-
z6 torvenyszerusegek fele fordftjuk figyelmCJnket.
 A VALLALAT

Az el6z6 fejezetekben a haztartas, a fogyaszt6 gazdasagi magatar-

tasanak t6rvenyszerusegeivel ismerkedtOnk meg. A haztartas es a
vallalat gazdasagi szempontb61 sok hasonlasagot is mutat alapvet6
kul6nb6z6segeik mellett. Legfontosabb k6z6s vonasuk, hogy mindket
gazdasagi alany gazdalkodik, azaz beosztja szuk6s er6forrasait.
Termeszetesen k6z6s jellemz6juk az is, hogy mindkett6 emberi teve-
kenyseg reven val6sftja meg gazdasagi tevekenyseget.
Kul6nb6znek azonban abban, hogy ez az emberi tevekenyseg
pontosan milyen celokat kovet, es milyen eszkozoket haszmll fel
celjai elerese eraekeben. Ennek bemutatasa lesz ezen fejezet
alapvet6 feladata.

T6rtenelmileg a vallalkozas, a vallalat a haztartasb61, pontosabban

a csaladi gazdalko-dasb61 fejl6d6tt ki. Osid6k ata a csalad, az emberi
egyutteles termeszett61 adott kerete adta a gazdalkodas kereteit is.
Ez a legkul6nfelebb formakban 61t6tt testet az evezredek folyaman a
vilag kul6nb6z6 reszein. A. premodern id6szakokban gyakran szinte
eszrevehetetlenul felold6dott a tagabb nemzetisegi, t6rzsi keretek-
----
ben, val6jaban azonban vegig alapvet6en hatarozta meg ezeknek a
tagabb kereteknek a viszonyrendszeret is. Nem lehet veletlen ennel
fogva, hogy a t6ke§ gazdasag kifejl6dese soran a csaladi gazdalko-
das, csaladi vallalkozasok formajaban valik a korai t6kes gazdasag
uralkoda formajava, nyomaiban megmaradva mind a mai napig98. Mi
t6bb, ezek a csaladi vallalkozasok, szerencses k6rulmenyek eseten,

98 Gondoljunk itt olyan hires vallalatokra, mint pI. a Fiat, amely az Agnelli csalad tu-
lajdona (ma mar csak reszben).
 akar t6bb szaz even at fennmaradhattak.99 A csaladi vallalkozasok
mellett, tulajdonkeppen azokkal egyuttmuk6dve, azokra epftve, az al-
lam is megjelenik a maga szervezeteivel. T6bb ilyet hoztak letre a t6-
kes gazdasag kifejl6desenek hajnalan.100
A csaladi vallalkozas a mai napig a termelo tevekenyseg egyik
meghataroz6 formaja maradt. Ebben a formaban el tovabb a csalad-
nak, mint tagjai szuksegleteinek kielegfteset maximalni akar6 k6z6s-
segnek a gazdalkodasa a modern gazdasag k6rulmenyeinek megfe-
lelo profitorientalt gazdalkodassal. Egy nagyon osi gazdalkodasi for-
maval allunk itt szemben, tulajdonkeppen minden gazdalkodasi for-
ma archetfpusaval, osapjaval, amely specialis helyzetekben a tokes
versenyben is megallja a helyet. Bizonyos szempontb61 azonban
ezek a csaladi vallalkozasok idegenek a mai termelesi k6rnyezetben.
A magantulajdonon alapul6 gazdasag eleve a munkamegosztas-
nak k6sz6nhette kiemelkedeset az evezredes, lassu n6vekedest biz-
tosft6 egyszeru ujratermeles 6rd6gi k6rebol. Ebbol egyenesen k6vet-
kezik, hogy egyes tarsadalmi-gazdasagi intezmenyei is akkor latjak
el a legjobban feladataikat, ha kizar61ag csak a sajatos, rajuk jellem-
zo rendben, szabalyok es celok szerint muk6dnek, es kizar61ag a ra-
juk -r6tt feladatot latjak el. Ezen elobbi szabaly egyebkent minden
modern tarsadalom muk6desi alapelve kell, hogy legyen. A gazda-
sagra lebontva ez azt jelenti, hogy a gazdasagi muk6des akkor a
leghatekonyabb, ha kizar61ag erre rendelt szervezetek, a rajuk vo-
natkoz6 szabalyok szerint, csak a sajat, sajatos celjaikat k6vetve te-
vekenykednek. A modern tokes vallalatok igen, a csaladi vallalkoza-
sok pedig nem felelnek meg ennek az alapveto kriteriumnak. tLhaz-
tartasoknak ugyanis haztartaskent, a tokes vallalkozasnak edig-ek-
kent kell muk6dnie a gazdasagilag elerheto legnagyobb nat.ekonysag
erdekeben. Mindez nem jelenti azt, hogy egyes specialis teruleteken
a csaladi vallalkozasoknak ne lenne helyuk, azonban biztosan nem

99 Eppen 2007-ben jelentett csod6t egy t6bb mint ezer eve ugyanazon csalad ke-
zeben leva vallalkozas. Termeszetesen ezzel nem a tokes vallalat, hanem a
csaladi vallalkozas kontinuitasat akartuk erzekeltetni. Tokes vallalkozasokr61
beszelni a tokes gazdasag megjelenese elott t6bb mint botorsag.
100 Ezek k6z01 a Kelet-Indiai Tarsasagok voltak a legjelentosebbek (brit, holland,
francia, dan), amelyeket maganszemelyek hoztak ugyan letre, de jelentos allami
funkci6kat kaptak, es allami feladatokat is vegrehajtottak. Ezek tekinthetok a
mai a vegyes gazdasag korai elodeinek.
ezek fogjak biztosftani a fejlett gazdasagok oly annyira irigyelt hate-
konysagat.
Vegyuk ezek utan sorra, melyek azok a sajatossagok, melyek ki-
zar61ag a tokes gazdasag vallalatat jellemzik, illetve kell, hogy jelle-
mezzek. ~ -

A) a gazdasagi tevekenyseg celja

---EZ kulonbbzteti meg a legmarkansabban a tokes vallalkozast min-
den mas gazdalkodasi format61. A gazdalkodas celja, sikerenek fok-
meroje itt ugyanis egy elvont, absztrakt kateg6ria, a profit, amely
nem mas, mint a ~allalkozas penzben szamftott (ami mar bnmaga-
ban absztrakci6) beveteleinek es kbltsegeinek a kulbnbsege. Ennek
adott kbrulmenyel< kbzbtt tbrteno maximalizalasa, vagy, mas oldalr61
kbzelftve, a folyamatos nbvekedes a magantulajdonon alapul6 gaz-
dasag lenyegi termeszetehez tartozik. A profitr61 a kesobbiekben bo-
ven lesz sz6. Itt kell megemlftenunk azonban, hogy ez a legfonto-
sabb elteres a haztartast61, hiszen a haztartas nem profitjanak nbve-
lesere, hanem tagjai szuksegleteinek leheto legteljesebb kielegftese-
re tbrekszik.

"
B)/a tevekenyseghez felhasznalt er'9..forrasok
A tokes gazdasag vallalata a tevekenysegen-e-z jellemzoen ket ero-
forrastfpust oos2.CJalfel (a oket es a munkat). Ezek kbzul a legspe-
cialisabb a toke, amely az egesz gazdasag elnevezeset adja, es
amely nem formajaban, mennyisegeben, ertekeben, vagy akarmi
masban, hanem kizar61ag belso gazdasagi lenyegeben kulbnbbzik
minden mas gazdasagi alany altai felhasznalt eroforrast61. Errol resz-
letesen a kbvetkezo fejezetben lesz sz6.
f'
C) a tevekenyseg eredmenye
Avallalatok a s'zukseglet-kielegftesre alkalmas j6szagok eloallfta-
sat vegzik piaci viszonyok kbzbtt. Ez annyit jelent, hogy arukat allfta-
flak elo, amelyek piaci mechanizmusok kbzvetftesevel, a piac utjan
jutnak el a fogyaszt6khoz, azaz a haztartasokhoz. Ez a piaci kbzvetf-
tettseg az, amely eloidezi a versenyt, a tokes ~azdasag egyik leg-
szembeWnobb jellemzojet. A vallalati tevekenyseg eredmenyet veg-
so fokon a piac ertekeli, es ez az, amiben a tokes vallalatok minden
mas gazdasagi alanyt61 kulbnbbznek.
 D) a vallalati tevekenyseg szervezettsege
A vallalati szervezet megfelel6 kialakftasa elengedhetetlen tarto-
zeka a t6kes gazdalkodasnak. Ezzel foglalkozo teruletek sokasagat
talaljuk a gazdasagtan keretein belul es azon kfvul is. lIyen terulet
peldaul a vallalkozas-gazdasagtan, de ide tartozik a szervezes-
vezetes, a penzugyi ismeretek jelent6s resze es meg sok egyeb
mas. Jelen konyvben ezekkel csak erint61egesen fogunk foglalkozni.

A vallalat nagyon sok kulonboz6 formaban jelent meg a gazdasagi

elet szfnpadan. Alapvet6 hiba, amikor kulonboz6 tudomanyteruletek
(els6sorban a jog) vallalati formait (pI. reszvenytarsasag) belekeverik
a gazdasagtani elemzesekbe. A gazdasagtannak onmagaban tobb-
fele vallalati kategorizalasa van, el6szor ezeket kell tisztazni. Ezek
utan kepezheti vizsgalat targyat esetleg az, hogy ezek a formak mi-
Iyen konkret jogi kontosbe bujva jelennek meg. A gazdasagtan meg-
kulonboztetheti a vallalatot a piaci viselkedese szerint (monopol,
-
oligopol helyzetben lev6 vallalat, illetve versenyz6 piacon vale muko-
dese szerint, azaz tokeletesen vagy monopolisztikusan versenyz6), a
-
termelesi vertikumban elfoglalt helye szerint (vegtermeket, koztes
ermeket, alapanyagokat gyarto vallalat), vagy akar, az el6bbi felosz-
tas mas megkozelftesekent, szektorialis jellege szerint (primer, sze-
kunder, tercier szektorban mukod6 vallalat). Termeszetesen egyeb
csoportosftasok is elkepzelhet6k.

Felreertesek forrasa lehet, hogy a vallalati mukodes vizsgalatakor

meg mindig alapvet6en a termelesb61 indulnak ki, holott ma mar a
fejlett gazdasagokban a GDP 75-80%-at a szolgaltato s ktor nyujt-
ja. Ennek jelent6s hanyada (kb. 60%) az informacios szektor. A ter-
melesi tevekenyseg csak ezt a szolgaltato tevekenyse-gm latja el
anyagi javakkal, szerepe kiegeszft6 jellegu.101 Hasonlo jatszodott Ie a
XX. szazad masodik feleben, mint a XVIII. szazad masodik feleben.
Akkor a mez6gazdasagi termeles addigi primatusa adta at a helyet
az ipari termeles els6bbsegenek. Ez azonban nem zavarta meg evti-
zedekig az ezzel foglalkozo tudosokat abban, hogy a mez6gazdasagi

101 Gondoljunk a bankok megn6tt gazdasagi hatalmara, vagy a nagy elelmiszerlan-

cok (pI. K-Mart) hihetetlen penzOgyi erejere. De pusztan a szamok is magukert
beszelnek.
termeles sajatossagaib61 induljanak ki.102 Ahogy akkor a mez6gaz-
dasagi termeles az eletfeltetelek biztosftasahoz alapvet6nek tOnt,
ugy tOnik most annak a minket minden fbldi j6val elhalmoz6 ipar.
A hangsuly es a gazdasagi-tarsadalmi suly azonban mar a szolgal-
tat6 szektoron van.

Foglaljuk ossze akkor a vallalat fogalmaval kapcsolatos ismerete-

inket! A vallalati tevekenyseget alapvet6en az kulbnbbzteti meg a fo-
gyasztast61, hogy itt nem a sajat, hanem masok (a fogyaszt6k) szuk-
segleteinek kielegftesere alkalmas j6szagokat (arukat es szolgaltata-
sokat) allftanak e16, i1letve nyujtanak. Megjegyezzuk, hogy ez az el-
kulbnftes nemcsak a kbzgazdasagtan, hanem a szamvitel es az ad6-
jog szempontjab61 is els6rendu fontossaggal bfr.103 Az el6allftott
aruk, nyujtott szolgaltatasok tbmegenek egy resze kbzvetlenul szol-
galja a szuksegletek kielegfteset. Ezeket vegtermekeknek nevezzuk.
Azokat az arukat es szolgaltatasokat, amelyeket mas j6szagok el6al-
Iftasahoz hasznalnak fel, kbztes termekeknek hfvjuk. A gazdasagi
elemzes (bar jelent6s kivetelekkel104) egyarant vonatkozik a vegter-
mekekre es a kbztes termekekre.
A vallalat az a gazdasagi keret, amelyben a j6szagok el6allftasa
(aruk termelese, illetve szolgaltatasok nyujtasa) folyik. A vallalatot a
mikrobkon6miaban ta,gan ertelmezzuk.

A vallalat fogalmaba tartozik minden olyan tevekenysegi for-

ma, keret, ahol masok (a fogyasztok) szGksegleteinek kielegfte-
sere alkalmas aruk el6allftasa, iIIetve szolgaltatasok nyujtasa
folyik, fGggetlenGI annak tenyleges vagy jogi megjelenesi forma-
jatol.

Ilyenforman az egyeni vallalkozas eppugy vallalatnak min6sul,

mint a szabadusz6 muvesz tevekenysege, aki ecsettel, vaszonnal es
feStekkel dolgozik (altalaban a jbv6nek).

102 Ennek legszebb peldaja a Malthus-Ricardo vita a XIX. szazad elejen.

103 Ha az er6forrast (j6szagot) a vallalati jellegu tevekenyseghez hasznaljak fel, ak-
kor az elszamolhat6 kbltsegkent, ha kbzvetlenOI szemelyes szOksegletek kiele-
gftesere (akar a vallalati mukbdes kereten belOI) fordftjak, akkor nem.
104 Ilyen peldaul a makroszintU teljesftmeny merese alapesetben.
 A vaIJalkozas abban kulonbozik a vallalat fogalmat61, hogy itt nem
a gazdasagi keretre, hanem az abban foly6 tevekenysegre koncent-
ralunk. Ett61 eltekintve a ket fogalom azonos gazdasagi tartalmat fed
Ie, es az el6bbieket szem el6tt tartva nyugodtan hasznalhatjuk eze-
ket a fogalmakat szinonimakent.
Nem ilyen egyszeru a vaIJalkoz6 fogalmanak meghatarozasa.
A vallalkoz6i tevekenyseg egy special is munkafajtakent ertelmezhe-
t6, ami azonban a t6kes gazdasagban kiemelt jelent6seggel bfr.
Schumpeter105 6ta tudjuk, hogy a vallalkoz6 a gazdasagi megujulas
legfontosabb szemelyi letetemenyese. Tevekenysege nem sorolhat6
be egyszeruen a munkavegzes tobbi valfaja koze. Ezert a kes6bbi-
ekben kulon foglalkozunk a vallalkoz6i munkaval a normal profit
elemzese soran.

A vallalati tevekenyseg lenyege abban all, hogy a termelesi (szol-

galtatasi) folyamatban
r az er6forrasokat ~inputokat) aroKJ<aalakftjak,
__

illetve a szolgaltatasok nyujtasakor felhasznaljak. Az fgy keletkez6

aru nyujtott szolgaltatas az ~Termeszetesen ennek a folya-
matnak meg sok egyeb feltetele van (az inputok beszerzese, a ter-
melesi, szolgaltatasi folyamat megszervezese, a j6szagok ertekesf-
tese, stb.).
A vallalkozasi tevekenyseg lenyege ket 0ldalr61 kozelfthet6 meg.
Mivel a t6kes gazdasag monetarizalt, a gazdasagi folyamatok meg-
ragadhat6k realoldalr61 es monetaris 0ldalr61 is.
A vallalati teveken seg realoldalr61 nem mas, mint az inputok
(er6forrasok) atalakftasa outputta. A vallalatnak ehhez er6forrasokat-
kell beszerezrtie (a piacr61), es az outputokat ertekesfterlie kell (a pI-
a 0 . Az el6bbiekhez ket fontos~dolgot kell hozzatenni: -
1. vallalkozas az er6forrasait (a t6ket es a munkat) penzert
szerzi be a piacon, es cg..outputot is penzert ertekesfti, eze a
realo Clal elemzeseben is penzben adhatjuk meg az egyes te-
nyez6ket, j6szagokat. A penz itt mer6szamkent szerepel csu-
pan, fizikai-technikai jelleggel.
2. z output ertekesftese e ugy hozzatartozik a gazdasagi fo-
yamat oz, mint maga a termeles (szolgaltatas). A t6kes gaz-

105 Joseph Alois Schumpeter (1883-1950) osztrak k6zgazdasz, aki a vallalkoz6 es

az innovaci6 els6 pontos k6rulfrasat adta.
 dasagi folyamat ugyanis nem 6nmagaert van (mint a korabbi
korok gazdasagaban, ahol a termek elkeszOlte mar Ie is zarta
az ujratermelesi ciklust), hanem fogalmilag masok szOkseglete-
inek kielegfteset celozza, ezert a piaci ertekesftes a termelesi-
szolgaltatasi folyamat szerves resze.

~.s'oldalrol t6rten6 elemzes eseten az inputok koltseg-

kent jeTennek meg, az output pedig bevetelkent. z eremti meg az'
a'a a profit kimutatcisa oz. A 'profit csak elvont, monetaris szinten
ermeroes targyal ato. Ezert feltetlenOI szOkseges egy komplett k6lt-
seg-, bevetel- es profit elemzes a monetarizalt takes gazdasag valla-
lata mOk6desenek megertesehez. A korabbi korok es gazdasagi for-
mak vizsgalatcihoz jellemz6en elegend6 realoldali elemzest vegezni
(gondoljunk peldaul a german formacio - illetve a bel61e kifejl6d6tt
feudalis tarsadalom - gazdasagara, ahol egy input-output analfzis
megfelel6 kepet ad akar a parasztbirtok, akar a nagybirtok gazdasagi
viszonyairol) .
A fogalmi tisztanlatcis kedveert sz6gezzOk Ie, hogy

I putnal.s-nevezzuk a termeh~si-szolgaltatasi folyamatba bevitt

es 0 eJ1lasznalt termelesi tenyez6t (t6ket es munkat).

Mfg az output ti:

- - ""'

Outputnak nevezzuk a termelesi-szolgaltatasi folyamat ered-

menyet, azaz az abban el6allftott, iIIetve nyujtott arukat es szol-
galtatasokat.· ..--

A~yakran hasznaljuk ezert a lermelesi tenyez6k szinoni-

majaken tovabbiakban, mfg az out JdLgyakran egyenertekOkent
szerepel ~ kLbocs_atag;.al.Lenyegeben ugyanazokrol a dolgokr61 van
szo, csak a megk6zelftesi mod mas.106 Az input es az output a valla-

106 Gyakran zavar6 lehet a tudomanyos gondolkodasban, hogy egy objektumnak

tbbb elnevezese van, att61 fUgg6en, hogy honnan kbzelfti.ink a vizsgalat targya-
hoz. Ez azonban, ha jobban belegondolunk, a vilag legtermeszetesebb dolga.
Egy adott szemely is tbbbfelekeppen hatarozhat6 meg: a szul6 fel61 nezve gye-
rek, a sajat gyermeke szemszbgeb61 anya/apa, a hazastarsnak ferj/feleseg, a
hat6sagnak pedig egyszerOen ugyfel.
lati mOkbdes, a transzformacio oldalarol, annak viszonylataban vizs-
galja a)erl!lelesi teD¥-ezoket, illetve a kibocsatast.
Termeszetesen a vallalat a toket nem annak elvont formajaban,
hanem konkret termelesi eszkbzbk formajaban hasznalja tel. Ennek
megertesehez majd akkor juthatunk el, ha a toke lenyeget megtar-
gyaltuk. A fentiek szerint mind a tbrtenelmi, mind pedig a gazdasagi
logika azt diktalja, hogy a realoldali elemzessel kezdjOk.

A vallalkozas ·O-p.u~gftsegevel ~.utputot al,lft ~I~. A eloallftasi fo-

I¥.amatot transzforma<i6nal< nevezzuk. Az alabbl abra a legegysze-
rObb valtozato-an-mlj atTabe a vallalati tevekenyseget.

Termelesi Termekek
tenyezok erteke-
TRANSZ-
beszerzese sftese
FORMAclO
(piaci (piaci
folyamat) folyamat)

A tokes gazdasagban alapvetoen ketfele inputtal (termelesi tenye-

zovel) szamolhatunk, ugymint:
A) a toke (am it K-Yql jelbIOnk),
B) a munka (amit L-Iel jelbIOnk).

A toke absztrakt fogalom, ezert lenyege is csak fogalmilag ragad-

hato meg:

A toke a termeh~si-szolgaltatasi folyamatban felhasznalt olyan

eroforras, amely korabban kifejtett munka reven jott letre.
 AQrnint termelesi tenyezo csak annyit jelent, hogy a gazdasag
kora i teljeSftmenyenek egy resze a leheto legkCtlbnfelebb formak-
ban megjelenik a termelesi-szolgaltatasi folyamatban, mint annak
egyik agense (alkot6ereje). NezzCtk meg, a jobb megertes kedveert,
nehany megjelenesi formajat!
A toke elsosorban kCtlbnfele tokej6szagokban jelenik meg. Ezeket
6nmagukban is tbbbfelekeppen csbportosfthatjuk. Az egyes gazda-
sagi terCtletek mas es mas csoportosftasat adjak a tokej6szagoknak,
az adott terCtlet sajatossagainak megfeleloen. fgy megkCtlbnbbztethe-
tOnk befektetett eszkbzbket es forg6eszkbzbket (am it a szamvitel es
a vallalkozas-gazdasagtan is hasznal). A befektetett eszkbzbkben le-
kbtbtt toke tart6san megragad ebben a' konkret formajaban, es fgy
hossza6b tavra megkbti a vallalat kezet, korlatozza a toke konkret
formajara vonatkoz6, amugy nagyon tag rendelkezesi lehetoseget.

Mas megkbzelftesben elkCtlbnfthetCtnk materialis es immaterialis

javakat, vagy maskeppen szellemi alkotasoRat (ami a jognak egy fon-
os megkCtlbnb6ztetese, de a szamvitel is hasznalja). Sok eltero
megkbzelftessel talalkozunk a gyakorlati eletben is. A mikro-
6kon6miaban altalaban (peldaul a fenti fontos kivetellel) nem'teszCtnk
Kulbnbse eea tokej6szagok egyes fajtai kbzbtt. Ennek az oka az,
hogya kbzgazdasagtan, mint gazdasagi alaptudomany elvonatkozta-
tasi szintje mas, mint a gazdasaggal foglalkoz6, vagy azt is erinto
egyeb tudomanyagake. Itt a toket egysegesen, egynemukent kezel-
jCtk, mint a gazdasagi tevErkenyseg egyik inputjat. A konkret peldak-
ban termeszetesen semmi akadalya, hogy egyes tokej6szagokat ne-
vesftsCtnk, es ezzel mutassuk be a tokeinput hatasat a termelesi fo-
Iyamatra.
A toke konkret megjelenesi formaja lehet penzbeli. lIyenkor a
multban felhalmozott munka likvid formaban all rendelkezesre, a toke
szabadon alakfthat6, formalhat6 ebben az esetben. Sot, a toket el
lehet hasznalni akar a munkaero kifizetesere is. lIyenkor a toke mun-
kaber alakjat blti. Ez akkor kbvetkezik be, ha az adott termelesi ciklus
(az inputok megvasarlasat61 az output ertekesfteseig eltelt ido) hosz-
szabb, mint a berfizetesi ciklus, es korabban felhalmozott munkat
(toket) kell felhasznalni a munkasok jarand6saganak rendezesere.
A toke tehat nem mas, mint felhalmozott munka, amelyet a terme-
les szolgalataba allftunk. Ezert a toket szarmazekos termelesi te-
nyezonek tekintjuk, mert maga is a gazdasagi termelofol amat
eredmenye. Kicsit leegyszerusftve a d6lgot, azt mondhatjuk, hogy a
gazdasagi, vallalati tevekenysegben felhasznalt input lehet kozvetle-
nul az emberi tevekenyseg (munka), vagy korabbi emberi termelote-
vekenyseg eredmenye, amit nem kozvetlenul szukseglet-kielegf-
tesre, hanem erre alkalmas j6szagok eloallftasara fordftanak (toke).
Fontos megjegyezni, hogy az egesz folyamat piaci atteteleken ke-
resztUl, monetaris formaban, altalaban a penzugyi rendszer kozbeik-
tatasaval zajlik. De ez a lenyegen mit sem valtoztat.

A munka, mint termelesi tenyezo nem a termelesi tevekenyseg re-

szekent jon letre. A munkaerot a fogyaszt6 (a haztartason, mint gaz-
dalkodasi kereten belul) a fogyasztasi folyamatban termeli ujra 107.
A munkaero ujratermeleseben szerepet jatszik, tobbek kozott, a tar-
sadalom teljes anyagi-kulturalis oroksege, a szokasokkal, a tarsa-
dalmi hagyomanyokkal egyutt. 8. [Ilunkat a munkaerejevel az ember
kepes a termelesi-szolgaltatasi folyamatban kifejteni.
-
A munka a termelE~si folyamatban az ember altai kozvetlenul
nyujtott erc5forras, az emberi termelc5tevekenyseg kozvetlen
megnyilvanulasi formaja.

Mivel a munkavegzesi kepesseg, a munkaero a fogyasztasban, es

nem a termelesi folyamatban termelodik ujra, a munkat eredeti ter-
melesi tenyezonek tekintjuk. Ebbol az is kovetkezik, hogy a munka-
era meg e elo szintO ujratermelese nem vetheto ala a termelesi fo-
Iyamat logikajanak, hanem egy onall6, komplex folyamatkent ertel-
mezendo. Azok az orszagok, amelyek ezt belattak, jelentos sikereket
ertek el a gazdasagi eletben (is).108Vegso fokon ugyanis ~ munkaero

--
hozza letre a tokej6szagokat is, fgy hosszu tavon mindenfele '.pR.en
---
a munka~ pontosabban a munkat kifejto, munkaerejet _a termelesi-
-'-
szolgaltatasi folyamatban felhasznal6 ember a legfontos~ezo.
Hosszu tavon alapvetoen ~unkae[o szfnvonala hatarozza meg egy
adott orszag gazdasagi fej1ettseget (sot, nem csak azt). A gazdasagi
elet nemzetkozive
-.......-. - -
valasa, a kozlekedes
- fejlodese azt eredmenyezte,

107 Mondd meg mit fogyasztasz, es megmondom milyen munkaero lesz beloled.
108 Nagyon j6 pelda erre az Uni6b61 frorszag, a Tavol-Keletrol pedig Del-Korea.
hogy az egyes orszagok mar egymas el61 halasszak el a jol kepzett
munkaer6t (a folyamat kbzismert angol kifejezessel: brain drain, azaz
agyelszfvas), ami a nemzetkbzi viszonyok egyik legnagyobb proble-
majava kezdi kin6ni magat.

A termeleshez egyeb er6forrasokat is felhasznalnak (term6fbld,

termeszeti kincsek, a banyavagyon). Ezeket gyakran tekintik eredeti
termelesi tenyez6knek a munka mellett, es ekkent vonjak be az
elemzesbe. Ezzel a megkbzelftessel szemben az alabbi fenntarta-
sokkal kell elnunk.
A term6fbld es a termeszeti kincsek csak a munka es a t6ke
egyuttes alkalmazasa reven vehetnek reszt a termelesi folyamatban,
valhatnak annak reszeve. Ezek az er6forrasok hHrejottlikben nem
kapcsolodnak sem kbzvetlenul, sem kbzvetve a t6kes termelesi fo-
Iyamathoz, mintegy kfvul vannak azon. A termeszeti kincsek adott-
sagok, amelyekkel banni kell tudni.109 Ezert a term6fbldet, az asvanyi
kincseket, a szel-, a vfz- a napenergiat helyesebb a t6kes gazdasag
targyi feltetelrendszerenek, objektfv gazdasagi kbrnyezetenek tekin-
teni, mintsem termelesi tenyez6nek. Ezek azok a nem valtoztathato
adottsagok, amelyeket ki lehet aknazni, es amelyekkel meg kell ta-
nulni egyutt elni.

A termeszeti. korn ezet es annak a termelesbe bevonhat6

elemel(a term6fold, a termeszeti kincsek, a szel-, a vfz- es a
napenergia) a vallalkozasok kUls6 feltetelrendszerenek a reszei,
es adottsagoknak tekintend6k.

A termelesi folyamat a termelesi tenyez6k (a munka es a t6ke)

kombinaciojabol hoz letre joszagokat. Ehhez figyelembe kell vennie,
es fgenybe veheti a termeszeti kbrnyezet altai meghatarozott adott-
sagokat. Az inputokat alakftja outputta. A termelesbe bevitt inputtol

109 Egyebkent is megfontoland6 lenne, hogy minden szinten kivegyOk a termeszet

nyujtotta eroforrasokat a tokes gazdasag rendszerebol, es eltero feltetelekkel
muk6dtessOk azokat. Szemmel lathat6, es ma mar egyre tobbek szamara nyil-
vanval6, hogy a tokes gazdasagi logika nem kompatibilis a termeszeti erofor-
rasok felhasznalasa soran megkfvant racionalitassal. Errol egy kornyezet-
gazdasagtani kurzuson kaphatnak bovebb ismereteket az erdeklodok.
fUgg az output. Mivel ez a kapcsolat egyertelmu es fgy fUggvenysze-
ruen ertelmezheto. Az fgy kepzett fUggvenyeket termelesi fUggve-
nyeknek nevezzuk.

Azokat a fUggvenyeket, amelyek egyertelmu kapcsolatot allf-

tanak fel a termelesbe bevitt inputok es az output kazatt, terme-
lesi fUggvenyeknek nevezzuk

A termelesi fUggvenyek a realoldali elemzes legfontosabb reszei,

fgy a tovabbiakban ezekkel fogunk foglalkozni.

Az inputok es az outputok kozotti viszony legegyszerubb es legalap-

vetobb formaja az, amikor azt vizsgaljuk, hogy egy adott input (a toke
vagy a munka) hogyan hat az output mennyisegere. Ebben az eset-
ben a masik termelesi tenyezot egy adott szinten rogzftjuk, es a val-
toz6 termelesi tenyezo fUggvenyeben vizsgaljuk az output, azaz a ki-
bocsatas alakulasat. Jelen peldankban ro zftsuk a toket. Ennek
megfeleloen a munka (L) lesz a fUggetlen vaiTozo es a kibocsatas (Q)
a munkat61 fUggo valtoz6.

A jobb belatas kedveert kepzeljunk el egy uzemcsarnokot, ahol

gepjarmu-alkatreszt gyartanak, es ahol a munkaero fa tevekenysege a
gepsorok munkajanak ellenorzese, az esetleges hibak elharftasa, a
szukseges manualis feladatok elvegzese. Nezzuk meg, mennyi a ta-
pasztalat szerinti output a kulonbozo munkasletszamok mellett.
A munkaerot egysegenkent adagoljuk, az egyseg szabadon valasztott
(Iehet fa, ida, vagy akar forint, a munkaberbol kiindulva). Jelen konyv-
ben a munka mennyiseget munkaidoben (munka6raban) adjuk meg.
 Megnezzuk, hogyan alakul a termeles kul6nb6zo munkamennyi-
seg mellett. ~zt a 6tl61a os kibocsatast, amit egy ujabb munka6ra
felhasznalasaval nyerunk, acmunka hatartermekenek nevezzuk.
~
-

A rnunka hatarterrneke terrneles novekedesene.!< az a rne~y-

n isege arnel egy tovabbi rnunkaegyseg errnelesbe allftasaval
erheto el. ---

Hasonl6keppe atarozhat6 meg a .. eke is. A munka

hatartermeket PL-Iel, a toke hatartermeket PK-val jel6ljuk. A ha-
tartermek kiszamo aSI m6dja a k6vetkezo (a m , bemutatva):

A keplet azt mutatja, hogy hany egyseggel no meg a kibocsatas,

ha egy p6tl6 munkaerot alKalmazunk a termelesi (szolgaltatasi)
folyamatba A d egyszeruen csak azt jelenti, hogy nem az egesz ki-
bocsatast, nem a teljes munkaeroletszamot vesszuk figyelembe, ha-
nem a vlzsgalt teny.ez.6.Delca~Itozas~.
Megvizsgalhatjuk azt is, hogy a kul6nb6zo munkasletszamok mel-
lett mekkora az egy munkasra eso kibocsatas.

Hasonl6ke'oZhat6 meg tokealia termekeis. Ii munka

atlagtermek - toke atlagtermeket PK-val ·eI6Ijuk. Az atlag-
termek kiszaml ' . m6dja a k6vetkezo (a mu emutatva):
f •
~ l-'-t '
'APL =QIL
A keplet azt mutatja meg, hogy egysegnyi munkara mekkora kibo-
csatas esik kul6nb6zo mennyisegu munka alkalmazasa mellett.
A kapott tapasztalati eredmenyeket frjuk be egy tablazatba, majd
abrazoljuk egy koordinata-rendszerben. A toke mennyisege r6gzftett,
a gepek 300 6ran at muk6dnek egy h6napban.
 Munka Munka
A munka
atlag- hatar-
Kibocsatas es a toke
Munka6rak termeke termeke
(Q) aranya
(L) (APL)Q.!L (MPL) =:
db/h6 munka6ra/
db/ db/a~ I
c4 gep6ra
munka6ra munka6ra-
50 50 1 1 0,16
100 110 1,1 1,2 0,33
150 180 1,2 1,4 0,5
177 215 1,3 1,3 0,59
200 240 1,2 1,1 0,66
250 280 1,12 0,6 0,83
300 300 1 0,4 1
350 310 0,89 0,2 1,16
400 315 0,79 0,1 1,33

ossztermek
atlagtermek
hatal1ermek

munkaoramonap .
munkaora
 Az abran, a jobb attekinthet6seg kedveert, a hatartermek es az at-
lagtermek ertekeit elter6 beosztassal vettOk tel.
Az adatok es a g6rbek alapjan lehet6seg nyflik a hozadeki szfe-
rak elemzesere:.-._- _
Elmeletileg~ hozadeki szferadkulbnfthetOnk el.
A tapasztalati eredmenyeket elemezve azt lathatjuk, hogy a terme-
les alakulasa sajatos gbrbet fr Ie. A munka p6tl61agos alkalmazasa
q.Lelejen egyre nagyobb mertekbe~1i az OlJtp.u.tGt.Ez teljesen
logikus, hiszen ekkor a gepekhez viszonyftva messzemen6en elegte-
len a munkasletszam, a kifejtett munkamennyiseg. fgy minden egyes
ujabb munka6ra megvaltaskent hat, es a kibocsatas egyre nagyobb
emelkedeset okozza. Az, hogy a kibocsatas nem pusztan nagymer-
tekben, hanem egyre nagyobb utemben n6, a munkaer6 bsszedol-
gozasanak, bsszefogasanak, a munkamegosztas egyre kiter"edtebb 1
alkalmazasanak kbszbnhet6.110 Ez a szakasz a nove va 'k- >

szferaja. Itt a p6tl61agos munkaid6 altai elert termelesnbvekedes egy-

re na ¥-obb, a hatartermek egyre n6. Ez a szfera addig a pontig tart,
ahol a hatartermek 6. b~ eleri maximumat.
Kes6bb ez a nbvekedes megall, es a p6tl61agos munkaid6 mar
ner12..kepes nCigyobb mertekben nbvelni a termelest, mint e16z6.
Ez az- alland6 hoza szferaja. Az alland6 hozadeki szferaban a L ,
p6tl61agos munkald6 ugyanannyival nbveli a kibocsatast, mint a kbz-
vetlenul el6tte alkalmazott. A hatartermek ebben a szakaszban al-
land6. Az abran es a szampelaan ez a hozadeki szfera nem jelenik
meg, illetve pontszeru.
Bi~onyos munkasletszam felett a plusz munkaer6 mar nem kepes
annyival nbvelni a termelest, mint az el6tte munkaba a1l6. A termeles
nbvekedesi uteme csbkken, j611ehet az bsszes kibocsatas meg min-
dig n6. Ez sokkena hoza e szferaja. A p6tl61agosan alkalma- /}
zott munkaer6 egyre kevesbe kepes nbvelni az outputot, a hatarter- ..J'
mek csbkken. Ez a-szfera ket reszre oszthat6, a relevans tartomany-
- c <

110 Ez egy sajatos szinergikus hatas, ahol az egyes munkaero kOl6n-kOl6n vett
teljesftmenye alatta marad az ugyanolyan letszamu munkaero k6z6s teljesft-
menyenek. Minel t6bb munkaero dolgozik 6ssze, annal nagyobb ez a
szinergikus hatas, fgy a p6tl61agos munkaerovel egy nagyobb mertekben no a
termeles.
 r es a nulla hozadekra. Az elso szakaszban az atlagtermek meg
nbvekszik, majd eleri maxirTiL:iri1at.-Avallalkozasok jellemzoen ebben
a hozadeki szferaban mQkbdnek, ezert ezt relevans tartomanykent
ertelmezzOk.

Relev' 5 tartoman nak nevezzuk egy adott termeh~si tenyezo

azbn inputmennyisegeit, ahol a masik tenyezo rogzftese mellett
a tenyezo hozadeka me ozitfv, de csokkeno.

Biztosan eljutunk egy olyan munkamennyisegig, ahol a tovabbi

munka mar nem kepes hozzajarulni a termeles nbvelesehez, Ez a
ulla hozade szteraja, ahol az u'abb dol ozo munkab ' IILtasaval a
ter e es mar nem no, a hatartermek nullava valik. Eddig a gyakor-
latban altalaban nem jutna~ mlvel Ozletileg nem is racionalis, fgy
ennek az elemzeset mellozzOk.
Es vegOI lehetseges az is, kelloen nagy munkainput mellett, hogy
a termelesi folyamatban mar zavart okoz az ujabb dolgozo megjele-
~l
nese, fgy az bsszes kibocsatas csbkken, Ez a \ileaativ1f<5Z-a:ch~ki
szfera, ahol a otlola os munkaido alkalmazasa kife'ezetten csbk-
k~nti a 1ermelest, igy a munka hozadeka negatfv ertekkel adhato
m~zaz a hatartermek negatfv lesz.

A fenti hozadeki szferak fontos eligazftast jelentenek a termeles

iranyftoi szamara. Altalanossagban azt mondhatjuk, hogy a potlola-
gos termelesi tenyezo alkalmazasa a csbkkeno hozadeki szferaban
valik jellemzoen gazdasagtalanna. Az egyszerQseg kedveert ezt
minden vallalkozas es minden termelesi tenyezo vonatkozasaban fel-
tetelezzOk. Alapszabalykent kimondhatjuk, hogy normal esetben (te-
hat nem indulo vagy csodbe jutott vallalkozasnal):

Valamennyi vallalkozas valamennyi termelesi tenyezo esete-

ben a csokkeno hozadeki szteraban mukodik (a masik termelesi
tenyezo rogzftese mellett).

Ezt a szabalyt a csokkeno hozadek elvenek nevezzOk, es a ke-

sobbiekben meg hivatkozunk ra. Azt, hogy a vallalkozas vegOI pon-
tosan mennyi termelesi tenyezot alkalmaz, csak a termelesi tenye-
zok piacainak ismereteben tudjuk megmondani. Ezt egy kesobbi fe-
jezet targyalja majd. bsszegzesul fogalmazzuk meg a csbkken6
hozadek elvet. ~ -

cs6kkeno hozadek elve azt mond"a ki, hogy a vallalkoza-

soknal alkalmazott ~melesi tenye;z6k (munka es toke k6vetke-
z£ egysege kisebb :mertekben nii\le " ibocsatast, mmt a meg-
lozoen termel' , 'tott egyseg, amennyiben a masik terme-
lesi tenyezot r6gzftjGk"

Ezt termeszetesen nem jelenti azt, hogy special is esetekben a val-

lalkozas ne mukbdhetne egy adott termelesi tenyez6 vonatkozasa-
ban egy masik hozadeki szferaban. Mint em IftettUk, ilyen lehet az
ujonnan alapftott vallalkozas, de ilyen lehet a rosszul iranyftott valla-
lat is. Ezekkel a specialis esetekkel itt nem fogunk foglalkozn1.
Figyeljunk1e ctf~ is, hogy a csbkken6 hozadek elve mennyire em-
lek~os~.2Q I. t6rveny~re: amely a csbk~en6 hatarhaszo,n elv~t
mo . a . ket elv hasonlosaga azon alapszlk, hogy a gazdalKoctas
kereteben mind a fogyaszt6, mind pedig a termel6 igyekszik beo5z-
tani szukbser670rrasa,t. ' Ebb61 pedig kbvetkezik, hogy mind a fo-
gyasztasl cikkek (ami-a munkaer6 ujratermelesenek sajatos inputja),
mind pedig a termelesi tenyez6k p6tl61agos egysegeinek igenybeve-
telet akkor fogjak abbahagyni, amikor hozzajarulasuk a celzott ered-
menyhez (hasznossag, illetve kibocsatcis) mar csbkken.

A vallalkozas adott keretek kbzbtt maga hatarozza meg azt az input-

kombinaci6t, amivel el6allftja az outputot. A kulb biiziLm nka-t6ke
v..ariaci6k elter6 kibocsatast eredmenyeznek. Ebben az esetben
mindket termelesi tenyez6t valtoztatva vizsgaljuk az out ut alakula-
sat. Az elemzest mindig adott id6keretben vegezzuk. Ez lehet egy
het, egy h6nap, egy ev, vagy barmilyen mas, az adott vallalkozas
szamara esszeru id6intervallum. Az elemzest a ketten ez6s termele-
si fUggveny segftsegevel vegezzuk.
 Az abrazolasnal a tengelyekre a ket termelesi tenyezo kerul (a K es
az L). A koordinatarendszer minden pontja ekkor a ket termelesi te-
nyezo egy-egy kombinaci6jat adja.111
Felmerulhet a kerdes, hogy mi van a fUggo valtoz6val, a Q-val, hi-
szen a fenti kepletbol ad6d6an mind K, mind pedig L fUggetlen valto-
z6k, amelyektol fUgg a kibocsatas (Q) alakulasa. Termeszetesen egy
harmadik (terbeli) tengelyre Q-t is felvehetnenk, ez azonban jelento-:
sen bonyolftanaaz abrazolast. Megmutatjuk:

A vizsgalat bonyolultsaga miatt ezert inkabb azt feltetelezzuk, aho-

gyan ezt mar korabban is tettuk, hogy a vallalatok a csbkkeno (de po-
zitfv), azaz a relevans hozadeki szferaban mukbdnek, ezert a p6tl6la-
gos inputok nbvelik (ha csbkkeno utemben is) a termelest. Ezert okkal
feltetelezhetjuk, hogy az orig6t61 tavolabbi tenyezokombinaci6 maga-
sabb kibocsatast jelent, mint az orig6hoz kbzelebbi. fgy at orig6t61 va-
16tavolsag elegendo a kibocsatas nagysaganak a meresere is.

111 Itt utalnunk kell a fagyaszt6i magatartas elmeletere, aha I nagyan hasanl6 tech-
nikaval dalgaztunk a kozombossegi gorbek megszerkesztese saran.
 A kettenyezos termelesi fUggvenynel a kovetkezo elofeltevesekkel

o
elunk:
A munka es a toke bizonyos korlatok k03.9tt kep_eshelye-ttesfte-
ni e mast, azaz a kieso toke helyen munkat alkalmazva a ki-

G bocsatas nem csokken, es viszont.

2. Mind a tokere, mind a munkara erven es_a csbkkeno hozadek
elve, azaz a valtozatlan toke mennyiseg mellett alkalmazott p6t-
161agosmunka egysege kisebb mennyiseggel noveli a kibocsa-
tast, mint az ezt megelozoen alkalmazott munkaegyseg ugyan-
ezen tokemennyiseg mellett, es viszont.
3. Mind a toke, mind pedig a munka v~eJen kis egysegekre
oszthat6k. Ez eleg remisztoen hangzik, de szuksegunk van erre
a feltetelre, hogy folytonos vonalakkal dolgozhassunk. Gyakor-
lati jelentosege szempontunkb61 csekely.
~A felhaszn 'It technol6gia es az alapveto termelesi feltetelek (az
L/Ozemmeret) adottak. Ez azt jelenti, hogy elemzesunk alapveto-
en rQvid tavra vonatkozik.

Adott toke-munka kombinaci6 meghatarozott kibocsatast tesz le-

hetove. Minden egyes ponthoz a fenti koordinatarendszerben egy
adott kibocsatasi szint is tartozik, amely az adott tenyezokombinaci6-
val, azaz az adott toke-munka arannyal eloallfthat6. Nezzunk erre
egy egyszeru szampeldat! A munkat kifejtett munka6raban, a toket
pedig gep6raban adjuk meg. A termelesi idoszak legyen egy h6nap.

Munka (L) Toke (K) Kibocsatas (Q)

munka6ra/h6nap . qep6ra/h6nap db/h6nap
100 800 300
150 600 300
200 450 300
250 ·350 300
300 300 300
350 270 300
400 250 300
450 240 300
500 235 300
 A tablazatb61 lathat6, hogy a t6ke bizonyos mertekig helyettesfthe-
t6 munkaval, es viszont. Ezert elmeletileg (es bizonyos korlatokkal
gyakorlatilag) meg tudunk hatarozni olyan t6ke-munka kombinaci6-
kat, amelyek azonos kibocsatast eredmenyeznek. Ezeknek a megta-
lalasa (Iegalabbis elmeletileg) semmilyen nehezseget nem okoz, ha
a k6vetkez6 algoritmust alkalmazzuk:
1. Valasszunk ki egy tetsz61eges t6ke-munka kombinaci6t (azaz
barmelyik pontot a koordinatarendszerben).
2. Tudatosftsuk magunkban, hogy ezzel a t6ke-munka kombinaci-
6val egy adott kibocsatas erhet6 el.
3. VegyOnk el a t6kemennyisegb61 egy tetsz61egesen kicsiny egy-
seget.
4. Gondoljuk vegig, hogy ez altai a kibocsatas csokkeni fog, hi-
szen a kevesebb t6kevel kisebb output erhet6 el.
5. NezzOk meg, mekkora munkamennyiseget kell p6tl61agosan al-
kalmaznunk, hogy a termeles visszaalljon a t6kecsokkentes
el6tti szintre.
6. Ezt a munkamennyiseget hozzateve, biztosan olyan (de az e16-
z6t61 elter6) t6ke-munka aranyt kapunk, amely a valtoztatasok
el6tti kibocsatast teszi lehet6ve.
7. Ezzel a koordinatarendszerben egy masik pontra jutunk, masik
t6ke-munka kombinaci6t kapunk, ugyanolyan kibocsatassal.
8. Ezen uj pontb61 kiindulva ismeteljOk meg a muveletsort a
3. pontt61.

Ezzel a m6dszerrel szamtalan olyan t6ke-munka parost talalha-

tunk, amelyek azonos kibocsatast tesznek lehet6ve. Ha az fgy ka-
pott pontokat osszekotjOk, egy olyan gorbehez juthatunk, amelyen
az osszes t6ke-munka kombinaci6 azonos kibocsatast tesz lehe-
t6ve.
 Az . uant gorbe 01 an on
tc5ke-munka kom maci6k azonos kibocsatast
ehetc5ve.

Milyen megallapftasok tehet6k tbbb isoquant gbrbevel kapcsolat-

ban?
Mivel mind a t6ke mind a munka hozadeka pozitfv a vizsgalt tar-
tomanyban, az orig6t61 tavolabb lev6 isoquant magasabb kibocsatasi
szintet jelent, mln a kbzelebb lev6. A pozitfv hozadekb61 fakado f6i1ti
megallapftas miatt nem kenyszerOIOnk ra tenylegesen arra, hogy a
kibocsatast kOlbn tengelyen jelbljOk.
Amennyiben azt vizsgaljuk, hogy a t6ket mennyire kepes helyette-
sfteni a munka (es viszont), azt talaljuk, hogy minel kisebb aranyban
van jelen a munka, relatfv (a t6kehez viszonyftott) szukbssege miatt
annal job ban kepes helyettesfteni a t6ket (es viszont). Ezert a gbrbe
fels6 reszen, ahol a munka relatfve szukbs, egysegnyi munka na-
gyobb mertekben tudja helyettesfteni a t6ket, mint a gbrbe als6 regi6-
 jaban, ahol mar b6seges a munka, de viszonylagosan szukas a t6ke.
Ez a gazdasagi sajatossag adja a garbe jellegzetes, gJig6ra konv~
alakjat. Ezt a jelenseget, jelen esetben a munkcira vonatkoztatva, a
~munka csakken6 technikai hel ettesftes' arrata'anak nevezzOk, es
~RTS II ~-se ravidftjOk. Termeszetesen mindez a t6kere is ugyanfgy
levezethet6.

A technikai helyettesftes csokkeno hatarrcHcfa aZl.io_9almazza

me , ,o~y J nove vo mennyiseg(j~ es--,~sokk,en~ hoz~~eku
terme eSI tenyezo egyre ~es e kepes nelyJlltesit-eR-l--a-Csokke-
nomennylsegu';es igy eg re novekvo hozadeku masik termelesi
enyezot.
'--
A technikai helyettesftes csakken6 hatarrataja egy tetsz61eges
isoquanton szemleltethet6.
 Ilyen isoquant garbe szamtalan szerkesztheto, hiszen minden
egyes kibocsatasi szinthez tartozik egy isoquant, es kannyen belat-
hat6, hogy a koordinatarendszer valamennyi pontja, azaz minden to-
ke-munka paros egy ilyen isoquant garben helyezkedik el. A vegtelen
oszthat6sag feltetele miatt ugyanis az isoquantok vegtelen suruse-
guek. Minden egyes kibocsatasi szinthez tartozik egy isoquant, ame-
Iyen azok a toke-munka parok talalhat6k, melyek kombinaci6javal az
adott kibocsatas eloallfthat6.

4.3.3. Optimalizaci6s eljarasok a kettenyezos

termelesi fUggveny segitsegevel

A kettenyezos termelesi fUggveny j61 hasznalhat6 egyszerubb

optimalizaci6s eljarasoknal, ahol a vallalkozasnak a vegtelen szamu
(gyakorlatban persze veges szamu) lehetseges toke-munka kombi-
naci6b61 kell kivalasztania a szamara gazdasagilag leginkabb megfe-
lelot. A tokes azdasa monetaris 'ellege miatt ehhez azonban szOk-
segOnk van a munk ' a..tC _e.egy-eg egysegenek az arara. Ezeket
a tovabbiakba L -el illetv PK -v91 fogjuk jelalni.
Amennyiben ismerjOk a to es a munka egysegarat, meg tudjuk
adni minden egyes termelesitenyezo-kombinaci6 arat. Azt is feltete-
lezzOk, hogy a toke es a munka az adott arakon a piacon beszerez-
heW, tehat keresletOnk nem fogja befolyasolni a piaci arakat. Ez tu-
lajdonkeppen szabad versenyt jelent a termelesi tenyezok piacan (er-
rol bovebben a kbvetkezo fejezetben).
Kavetkezo feladatunk az, hogy megkeressOk azon toke-munka pa-
rokat, amelyek azonos asszegert szerezhetok be a piacon, A megol-
das lenyegileg egyezik az isoquant garbe megszerkesztesenel el-
mondottakkal, ezert itt reszletes bemutatasat61 eltekintOnk. A mun-
kab61 kevesebbet vasarolva, az fgy felszabadult penzt tokere kaltjOk,
ezzel olyan uj toke-munka kombinaci6t kapunk, amelynek az ara fel-
tetlenOI egyezni fog az elozovel. A kapott toke-munka parok egy
egyenesen helyezkednek el. Az fgy kapott egyenest i ocosLag.y.e.:.
nesnek nevezzOk.
~k meg az elmondottakat egy abran!
 t6kej6szag ara
egy gepOrar.
vetave

A fentieket megertve megadhatjuk az isocost egyenes definfci6jelt.

f Az isocost egyenes olyan pontok mertani helye, amelyhez tar-

j toz6 t6ke-munka kombinaci6k arosszege azonos.

Kepletben: I8 = PL L + Pk K
!
~ L------J
ahol ~ (budget) vallalkozas szamara rendelkezesre all6 penz-
ugyi keref:Pr-iHet e Pk pedig a munka es a toke egysegara.
Az isocos egyenesek6ol, az isoquantokhoz hasonl6an, vegtelen
sok szerkesztheto. Minden egyes arosszeghez tartozik egy isocost
egyenes, amelyen az adott penzbol vasarolhat6 osszes kombinaci6
megtalalhat6. Az egyenesek meredekseget a toke es a munka arai-
nak aranya hatarozza meg.

Az isoquantok es az isocostok ismereteben ketfele optimalizaci6s

eljarasra nyflik lehetoseg:
 Az egyik esetben adott penzosszegb61 szeretnenk maximali.s-out-
putot elerni.
masl esetben adott me Lse~et szeretnenk el6allftani tllinima-
lis rafordftassal.
(

Abban az esetben, ha a penzosszeg adott, el6szor az isocost

egyenes segftsegevel meg kell hatarozni, hogy melyek azok a tenye-
z6kombinaciok, amelyek az adott penzugyi keretb61 megvasarolha-
tok. Ezek utan hatarozzuk meg az isoquant gorbek segftsegevel azt
a konkret t6ke-munka parost, amelyekkel a legnagyobb output allft-
hato e16. Ezt technikailag ugy oldjuk meg, hogy a megszerkesztett
isocost egyeneshez megkeressuk azt az isoquantot, amelyik a legta-
volabb van az origotol - hiszen a fentiek ertelmeben ez biztosftja a
legnagyobb kibocsatast - de a rogzftett penzosszegb61 meg eppen
megvehet6, azaz a tenyez6kombinacio rajta van az isocost egyene-
sunkon.
Nezzuk a fentieket egy abran!

lokej6szag ara
egy gep6rara
vetitve
geporaJho

munka6ra are
munka6ram6
 Az optimalis tenyezokombinaci6 az lesz, ahol az isocost egyene-
sunk meg eppen erinti az orig6t61 legtavolabb eso isoquant gbrbet,
azaz azt a tenyezokombinaci6t, ami a rendelkezesre all6 penzbol meg
eppen megveheto, es az elerheto legnagyobb kibocsatast biztosftja.
A masik esetben, ha a kibocsatas adott (mert peldaul a beszallft6
uzem rbgzftett megrendelesekkel dolgozik), akkor meghatarozzuk az
isoquant gbrbek segftsegevel az bsszes olyan toke-munka part,
amelyekkel az adott output elerheto. Ezek utan az isocost egyenesek
kbzul kivalasztjuk azt, amelyik a legkbzelebb van az orig6hoz (es fgy
a legalacsonyabb kbltsegvetest jelenti), de meg megvasarolhat6 az
altala meghatarozott penzbsszegbol egy olyan kombinaci6, amely a
kfvant outputot nyujtani kepes. Ez egy olyan isocost lesz, amely meg
eppen erinti a megadott kibocsatasra alkalmas tenyezokombinaci6k
halmazat tartalmaz6 isoquantot.
Ezek az optimalizaci6s eljarasok, kulbnbsebb matematikai eszkbz-
tar nelkul is, hasznos segftseget nyujtanak kis- es nagyvallalkoza-
soknak egyarant a kbltseg-hatekony termeles megval6sftasaban.
Emellett fejlesztik a gazdasagi racionalitasnak megfelelo gondolko-
das kialakulasat.

A hozadeki fUggvenynel az egyik termelesi tenyezo p6tl61agos egy-

segenek hatasat vizsgaltuk a kibocsatasra, a masik tenyezo valtozat-
lansaga mellett. A kettenyezos termelesi fUggvenynel alapvetoen azt
neztClk, hogy az egyik tenyezo milyen mertekben kepes helyettesfteni
a masikat. Szuksegesnek mutatkozik azonban annak az elemzese is,
hogy mi tbrtenik a kibocsatassal akkor, ha mindket termelesi te-
nyezot azonos aranyban n6veljuk. A ket termelesi tenyezo egy-
mashoz viszonyftott aranya ilyenkor valtozatlan marad. Ennek terme-
lesre gyakorolt hatasat mutatja be a skalahozadeki fUggveny.113
skalahozadeki fuggveny arra ad valaszt, hogy a termeles bovf-
~ mikent-bef-o~ az egy t~m_ekegysegre jut6 tenyezo-
felhasznalast. A skalahozaaelCott igazan jelentos es merheto, ahol a
....-----

113 Az angol szakirodalomban t6bb elnevezessel is megtalalhatjuk: eg economies

of scale, returns to scale.
termeles (szolgaltatas) kiterjesztese ujabb termelo- (szolgaltat6) egy-
segek letesftesevel tbrtenik. J6 pelda erre a kOlbnbbzo ettermi es
aruhazlancok terjedese. lIyen esetekben az egysegnyi kibocsatasra
eso csbkkeno kbzvetett kbltsegek (pI. a menedzsment dfja, a szamvi-
teli kbltsegek), valamint az egyseges beszerzesi politikaval elerheto
csbkkeno nyersanyag-kbltsegek eredmenyezik a nbvekvo skalaho-
zadekot. Mas esetben (pI. aut6gyartas) a nagyobb sorozatok ered-
menyeznek alacsonyabb egysegkbltseget, es fgy nbvekvo skalaho-
zadekot. Magat a hozadekot szazalekos arannyal szoktak merni,
hogy az input es az output eltero gazdasagi jellegebol fakad6 kO-
Ibnbsegeket kikOszbbbljek. Ez hasonlft a kOlbnfele rugalmassagok
szamftasanal tt met6dussal.
Ennel fogva ovekv6 skalahozadekr61 akkor beszelhetOnk, ha a
termelesi ten ez" e _ szazalekos, rbgzftett aranyban tbrteno nbvele-
se atasban tbbb mint egy szazalekos nbvekedest eredmenyez.
ando a s alahozadek akkor, ha e szazalekos emelkedes az
i kban ugyar:tcsak egy szazalekos outputnbvekedessel jar.
Veg'Orcsokkeno a skalahozadek akkor, ha az e szazaleknyi
nbveke~utokban kevesebb, mint egy szazalekkal nbveli a
kibocsatast. NezzOk meg mindezt egy szampeldan! Az egyszeruseg
kedveert tetelezzOk fel, hogy az inputok aranya 1:1, es a mennyise-
gOket rendszeresen a ketszeresere nbveljOk.

Munka (L) Toke (K) Kibocsatas (Q)

munka6ra/h6nap gep6ra/h6nap db/h6nap
75 75 50
150 150 125
300 300 300
600 600 600 '-.
1200 1200 1000 t,
2400 2400 1500 I
~IA.......:

A fenti adatokkal rendelkezo vallalkozas eleinte a nbvekvo (300-

ig), majd az alland6 (600-ig), vegOI a csbkkeno skalahozadek szfera-
jaban mukbdik.
 Az egyes esetek teljesen eltero piaci szerkezetek iranyaba mutat-
nak. Az aut6gyartasban es a repCJlogepgyartasban kozismert a no-
vekv6 hozadek fontos piacalakft6 szerepe. A cs6kkeno skalahozadek
ezzel ellentetben a termeles n6velese eseten egyre rosszabb terme-
lekenyseget eredmenyez, hiszen a tenyezo-felhasznalasnal lassubb
CJtemben no a kibocsatas. Ez megakadalyozza a nagy gazdasagi
egysegek letrej6ttet, hiszen azok gazdasagtalanabbak lennenek a ki-
csiknel. J6 pelda erre az egyedi termekek gyartasa (kCJl6nfele luxus-
cikkek).
,-Ameddig n6vekvo a skalahozadek, nagy val6szfnuseggel erdemes
a termelest bovfteni, amennyiben a szCJkseges er6forrasok racionalis
piaci arc3"i1a rendelkezesre allnak. Azert beszelCJnk r~cionalis piaci
arakr61, mert modelljeink az extrem k6rCJlmenyeket nem kepesek ke-
zelni. Ilyen k6rCJlmenyek k6z6tt special is feltetelrendszereket kell al-
kalmazni. Amennyiben a skalahozadek cs6kken6ve valik (es ez
elobb-ut6bb mindig bek6vetkezi r6videsen elerk~zCJnk a te(meles
bovftesenek hataraihoz. Azt, hogy ezek a hatarok hol huz6dnak, a
mindenkori input- es outputpiacok arai fogjak maghatarozni.

4.4. A vallalati tevekenyseg penzugyi oldalrel vale

elemzese

A profit a tokes vallalati gazdalkodas k6zponti eleme, ertelme es cel-

ja. Kis tUlzassal azt is mondhatjuk, hogy a profitcel adja a tokes gaz-
dalkodas belso hajt6erejet a fogyasztas me e. aztartasok oldala-
r61 a fogyasztas, zCJkse let-kielegftes minel teljesebb megval6sf-
tasa, a vallalkozasok oldalar61 a minel nagyobb profit elerese adja a
tokes gazdasagnak azt az immanens lendCJletet, amely a termeles es
a fogyasztas korabbi korokat megszegyenfto bovCJleseben mutatko-
zik meg. Azonban a J2Jofit Janus-arcu jelenseg. Az egyik oldalr61
nezve merhetetlenCJI szep, a masik oldalr61 nezve nem kifejezetten
az. NezzCJk meg k6zelebbrol kettos termeszetet, vizsgaljuk meg le-
nyeget!
 A szep oldalat vizsgalva a profitnak megallapfthatjuk, hogy a val-
lalkozasok a profit maximalasa iranti igyekezetukben arra toreksze-
nek, hogy a beveteleiket noveljek, es koltsegeiket csokkentsek. Be-
vetelekhez viszont csak a fogyasztoi igenyek kielegftesenek utjan
juthatnak. Koltsegeik pedig a termeleshez (szolgaltatashoz) szukse-
ges termelesi tenyezok megszerzesekor merulnek tel. Osszefoglalva
a kovetkezoket mondhatjuk a tokes vallalkozas tevekenysegerol errol
az oldalrol.
1.'A vallalkozasok torekszenek arra, hogy a fo asztoi igen~eket
minel magasabb szinten elegftsek ki. Ezert (is) nevezik teljes joggal a
to~~ tarsadalmat fogyaszt6f1arsadalomnak.
2. A koltsegek termelesi tenyezok (eroforrasok) felhasznalasat je-
lenfik. A vallalkozasok torekszenek !5oltsegeiket t'Dinimalizalni, ami
annyit jelent, hogy az eroforrasokkal takarekoskodni-igyekeznek (a
munkanelkuliek nagy banatara).

Megallapftottuk, hogy
-----
profit lleyetel es koltseg kulonbsegekent
adhato meg. A fentiek ismereteben es azokat osszefoglalva elmond-
hato, hogy a profitmotfvum kovetkezteben

a vallalkozas igyekszik a szukos er6forrasok felhasznalasat mi- j

nimalizalni a fogyaszt6i igenyek maximalis kielegftese mellett. \

Ez mar eleve eleg ellentmondasossa teszi a vallalati gazdalko-

dast, hiszen a koltsegek minimalizalasara iranyulo torekveseket al-
landoan ossze kell egyeztetni a fogyasztoi igenyek maximalis kielegf-
tesevel. Ez neha furcsa dolgokban nyilvanulhat meg, es igen gyakran
a fQgyasztok megtevesztesevel jar egyutt.
A profit rossz oldalat nezve elmondhatjuk, hogy mind a termelesi
tenyezok, mind pedig a fogyasztoi szuksegletek konkretak, es fgy
vegesek. A profit viszont egy penzugyi, gazdasagi, tarsadalmi abszt-
rakcio, es mint ilyen, vegtelen. Ebbol viszont az alabbiak kozvetlenul
kovetkeznek:
1. A profitmotfvum miatt a vallalkozasok a fogyasztoi szuksegle-
teket is vegtelenfteni igyekszenek. esterse esen er'eszte-
nek fo asztas' ig.ell¥-t, ami kieleguletlenseget, frusztraciot,
deprivaltsagot (ertsd: a megfosztottsag erzese) okoz a tarsa-
 dalomban.114 Ennek karos hatasai szembeWnok a mai tarsada-
Io..mban.

- Hiaba torekszik a vallalkozas a

r~s egyerteltIlQ jeleit mutatjak. -
2. A profit utani hajsza miatt a bioszfera veges eroforrasai a kime-

k61tseg minimalizalasara, ha az egyre nagyobb mertekO terme-

lesi volumen a tenyezok egyre nagyobb mennyisegenek terme-
lesbe val6 bevonasaval jar.

a tokes vallalkozas az absztrakt es fgy vegtelen profitot a konk-

ret es fgy veges fogyaszt6i szuksegletek es termelesi tenyezok
reven torekszik elerni.

it tehat e szerre aldas es..atok. Fontos motivaci6s tenyezo

es rombol6 ero mind tarsadalmi, mind pedig gazdasfuf vonat ozas-
- -
ban. A tokes tarsadalom ellentmondasossaga j6reszt a profitmotf-
vumban gy6kerezik, onnan ered.
-

Eddig a vallalati tevekenyseget a tenyleges transzformaci6, azaz az

atalakftas oldalar61 vizsgaltuk. Kiindul6pontunk az volt, hogy a vallal-
kozas az in utokb61 outputot ~Ift elo, es egy tenyleges technikai,
technol6giai feltete rendszer hatarozza meg, hogy ~dott inplJ1b.Q1
mennyi output hozhat6 letre. A tokes gazdasag piacgazdasagi jellege
mla azon an a gazdasag alanyai, fgy a vallalkozasok is, penzugyi,
monetarizalt k6rnyezetben tevekenykednek. Raadasul a felszfnen ez
jelenik meg elsodlegeskent. A vallalkozas szamara az __ inputok elso-
sorban nem mint az output eloallftasahoz technikailag szukseges ter-
melesi tenyezok, hanem mint k61tsegek jelennek meg. Ugyanfgy a ki-
bocsatas nem mint a
termeles eredmenye, mint szuksegle-
Klelegitesre alkalmas j6szag, hanem mint bevetel fontos a vallalat
szamara. Miert van e sajatos szemlelet? A rejtely kulcsa a profitban ta-

114 Erre mondta b61csen egy egyhazi ember: "a szegenyseget nem annyira az
anyagi javak hianya, mint inkabb a tulzott vagyak jelentik".
lalhato meg. A vallalkozas, es fgy tulajdonkeppen az egesz t6kes gaz-
dasag f6 hajtoereje ugyanis a profitmotfvum. A vallalkozas eredme-
nyessege, s6t tarsadalmi hasznossaga is alapvet6en a profit nagysa-
gan merhet6 Ie. Ezert a 'yallalat tevekenyseget p$.nzoen. ell megra-
gadnom, hogy a profit kimutathato legyen. Enne¥f51yamall a technikai
megfontolasok szinte teljesen figyelmen kfvul hagyhatok, minden
mozzanat penzben vale kifejezese lesz fontos es felhasznalhato.

A onetaris megkozelftesben ezek szerint az inputok (termelesi

tenyez6k) termeszetes megjelenesi formaja szinte lenyegtelen, csak
penzugyi vonzatuk a relevans. A t~rmelesi tenyez6k penzugyi vonza-
tait koltsegeknek nevezzuk.

~ a piacon beszerzett es a termelesi folyamatban

felhasznalt termelesi tenyez6k (i,!l uto~) pia~i ara.

A termeles eredmenye, az output (kibocsatas) konkret megjelene-

si formaja, naturalis jellege szinten masodlagos kerdes a vallalkozas
szamara. EIs6dleges az output ertekesfteseb61 szarmazo bevetel.

Figyeljunk fel arra, hogy mindket meghatarozasban a iaci ka"p-

cS_Qla ont6. A technikai relaciok elvesztik jelent6seguket, a piaci
viszonyok uralkodnak. A fentieket el6re bocsatva most mar lefrhatjuk
a vallalkozas legfontosabb osszefUggeset penzugyi oldalrol:
'. - - - TIC - To~-G
Bevetel - Koltseg = Profit '<:> 'Ar ...<. L

I
rt-~~Ca~
"CS« L~
t

Tn T{) ~{) b' rG

az osszes profit egyenl6 az osszes bevetel es az osszes koltseg
kulonbsegevel.

Kes6bb majd megismerkedunk egy ennel reszletesebb fogalom

rendszerrel is. Addig azonban a koltsegekkel es a bevetelekkel kell
el6bb kozelebbi ismeretsegbe kerulnunk.
A azdasagi tevekenyseg (mint minden mas emberi tevekenyseg)
me-Qtia arozotnd6keretben~Hik. A gazdasagi dbnteshozatalnal es
az ezeket megel6z6 elemzeseknel fontos az az id6horizont, amelyre
az elemzest elvegezzOk. Ez lehet akfu par nap is (egy rbvid lejaratU
forg6eszkbzhitel felvetelenel), vagy akar tbbb evtized (egy strategiai
dbntesnel az alternatfv energiahordoz6k alkalmazasa tekinteteben).
Az id6tavokat aszerint erdemes meghatarozni, hogy a gazdasagi
dbntest meghataroz6 feltetelrendszer, amelynek kereteben az elem-
zes folyik, mennyire adott, mennyire rbgzftett, mely elemei valtoztat-
hat6k es melyek nem.
Adott esetben barmilyen id6tav es barmilyen feltetelrendszer er-
telmes es hasznos lehet. Egy balatoni etterem menedzsere tervezhet
harom h6napos szezonokra egyenkent, de tervezhet 10 vagy 20 eyre
el6re is. Mindig a konkret gazdasagi szituaei6 es feltetelrendszer
dbnti el, hogy milyen id6keretben erdemes tervezni. Az egyes id6ke-
reteket ott erdemes elhatarolni, ahol lehet6seg nyflik a feltetelek je-
lent6s valtoztatasara, vagy a feltetelek jelent6s valtozasa varhat6.
A gazdasagtanban elmeletileg altalaban ket id6tavot kulbnftCmk el
aszerint, hogy lehet6seg van-e a termeles felteteleinek jelent6s val-
toztatasara. Jelent6s valtoztatas alatt ertjOk peldaul uj gepek beszer-
zeset, uj telephely letesfteset. Leegyszerusftve azt mondhatjuk, hogy
nagyobb ertek!Lt6.keberubazasra lehet6seg van-e, avagy~ines. En-
nek megfelel6en elkOlbnftOnk rbvjd tavu e emzest, ~hol ilyen beruha-
asra nines l~het6seg, illetve h~szu tavu elemzes , ahol a kOlbnbb-
~6 beruhazasi lehet6segeket is viLs-g-a1fiatjuk.
Az elemzest kOlbn vegezzuk el hosszu tavra es rbvid tavra.
A gazdasagtanban a fentiek szerint jellemz6en aszerint kOlbnftjOk el
a rbvid tavot a hosszut61, hogy a_befektetett ~szkb-?bk bsszetetele es
menn iseg~ valtoztathat6-e-Y,agy sem.

A kozgazdasagtanban rovid tavnak tekintjuk azt a peri6dust,

amelyen belul a tpke konK'ret megjelenesi formaja (reszben) be-
fektetett eszkozokben rogzult es mennyisegileg adott.
,Hosszu tavon a toke konkret alkalmazott form~a es mennyi-
sege teljes egeszeben valtoztathat6.
A vallalkozasokkal foglalkoz6 elmeleti teruletek (k6zgazdasagtan,
szamvitel, vallalkozas-gazdasagtan, vallalati penzugyek) szamtalan
felosztasat adjak a vallalati k6ltsegeknek. A k6zgazdasagtani felosz-
tas, mint a fentiek k6zul a legabsztraktabb, ket alapveto fajtajat isme-
ri a k6ltsegeknek, ugymint: .a!lar:lQG-~} k6ltseg.eJ<es valtoz6 var" .
lis) k6ltsegek.115

z alland6 koltsegek azok a koltsegek, amelyek nem Wgge-

nek a terme es menn isegeta, es amelyeket Fe- vel (fixed cost)
jelolUnk.
_valtoz6 koltse ek azok a koltsegek, amelyek
enny-ise etal (is) fUggene~, es amelyeket ~vel
cost) jelolUnk. ------

Termeszetesen a fix k61tsegek sok minden egyebtol, fgy arakt61,

piaci viszonyokt61 fOgghetnek, mfg a valtoz6 k61tsegek is fOggenek
sok minden mast61 a termelesi volumenen kfvu!. A k61tsegeket a
gazdasagtanban elsosorban a termeles fOggvenyeben vizsgaljuk, fgy
ez a teny a d6nto elhatarolasukban is.
~ ozo 0 tsege legfontosabb konkret megjelenesi formai a k6-
vetkezo :
- a termelesben (szolgaltatasban) k6zvetlenul resztvevo munka-
sok QJuokabere es ennek.@zterb.e.i. (azaz a munka, mint terme-
lesi tenyezo k6Itsege),
- a termelesben (szolgaltatasban) k6zvetlenul felhasznalt anya
energia, felkesz termek (azaz a termeles foly6 kb tsegel .
--"'--------
fix k61tsegek Ie ntosabb konkret megjelenesi formai:
- az amo IzaciQ. (a tart6san lek6t6tt eszk6z6k ertekcs6kkenes-
enek k61tsegkent val6 elszamolasa),

115 Gyakran talalkozhatunk a r6vid es a hosszu tavu k61tsegalakulas k6z6tti kG-

16nbsegtetellel. Ett61 a megk6zelftest61 jelen k6nyvben eltekintOnk.
 - r
a beJ:! dfjak a fzingdfjak (az idegen tulajdonban leva eszk6z
utan fizetett k6ltseg),
- az igaz atasi biztonsagi, k6nyvvezetesi k6ltsegek.
- -
A fentieken kfvul meg nagyon sokfele formaban es m6don jelen-
hetnek meg a vallalkozas k6ltsegei. Alapvetaen azonban valamennyi
megjelenesi forma visszavezetheta az elabb felsorolt k6ltsegfajtakra.

A fenti ket k61tsegtfpus segftsegevel ~bi k61tsegek hatarozha-

t6k meg, vezethetak Ie. Ezek a k6vetkezak.

A oss ""Itse dja meg a termelesben felhaszmilt valtoz6

es alland6 koltseg osszeget, amit TC-vel (total cost) jeloli.ink.
-------
A termeles mennyisegenek ismereteben kiszamolhat6, hogy egy
termeke ysegre mek a killtse.g..-esik. Az i1yen k61tsegtfpusokat at-
la k61tsegnek nevezzuk. Atlagk61tseget szamolhatunk az alland6-:a
valtoz6 es az osszes k61tsegre is.

Atlagos (osszes) ko ~ek nevezzi.ik (es AC-vel, average

cost, jelolji.ik az a 0 seget, amely megmutatja, hogy a kibo-
c~atas egy egysegere mekkora osszes koltseg esik. ---

C =TC/Q
----..c.-_ /

~s valtoz6 koltse ne nevezzi.ik (es AVC- vel, average

variable cost, jelolji.ik) azt a koltseget, amely megmutatja, hogy a
kibocsatas egy egysegere mekkora valtoz6 koltseg esik.
,
 Az atla kbltse ek fontos informaeioval szolgalnak az egyes t~-
mekek eloallftasi kbltsegeirol;-amelyek fgy kbnnyen bsszevethetok a
t rme e laei araval, es pontos gazdasagossagi sza~ta$OK alapja-
ul szolgalhatnak. Ezek a szamftasok feltarjak a veszteseget okozo
termekeket, amelyektol fgy a vallalatFtermelesi-szoi'galtatasi p-rofl'
meg Isztfthato. A vallalatok ugyanis soktele termeket gyartanak,
tbbbfele szolgaltatast nyujtanak. A gazdasagi tisztanlatashoz feltetle-
nul szukseg van az egyes joszagok konkret kbltsegvonzatainak
elemzesere. Egy termeket eloallfto, egyfajta szolgaltatast nyujto val-
lalat eseten a helyzet egyszerubb, de a gazdasagi szamftasok ott
sem nelkulbzhetok.
Az egyik legfontosabb kbltsegtfpust hagytuk a vegere. A figyelmes
olvaso eszrevehette, hogy a gazdasagtani elemzesek jellemzoen a
potlolagos egysegekre koneentralnak. Nines ez maskent a kbltsegek
eseteben sem. Itt ~hatarkbltseg adja a potlolagos kbltseg fogalmat.

A hatark61tseg az a k6ltseg, amely ahhoz szukseges, hogy a

kibocsatast egysegnyivel n6veljuk. Maskeppen kifejezve: .a ter-
eh~s e segnyi n6velese mekkora k61tse nQ.\l.eke,h~s. lar.
A hatark61tseget Me-vel (marginal cost) jel6ljuk.

A hatarkbltseg a gazdasagossagi szamftasok es a profitelemzes

legfontosabb adata. Kiesit leegyszerusftve azt mondhatjuk, hogy a
mukbdo, bejaratott vallalkozasok szinte esak a hatarkbltse et figyelik
(es persze a hatarbeveteleket) - de errol majd kesobb. --~.

Nezzuk meg a vizsgalt kbltsegeket egy konkret szampeldan! Elo-

szbr keszftsuk el egy adott vallalkozas kbltsegeibol az abrazolasuk-
hoz szukseges tablazatot, majd a szokott modon az adatok segftse-
gevel rajzoljuk meg egy koordinatarendszerben a kapott kbltsegfUgg-
venyeket!
Az alabbi adatokat gondolatban egy konkret vallalat konkret ter-
melesi-szolgaltatasi adataikent kezeljuk! A kbltsegek fabatkaban
vannak megadva, s azert nem forintban, hogy kisebb szamokkal dol-
gozhassunk.
 4. tciblazat '
J ('\' \,
V "
,

•
•

J~
I

0,
'/ . ( , " l-
. ,
Q FC VC TC AVe AC AFG MC
0 10000 0 10 - - - -
10 10000 298,02 10289,02 29,8 1029,8 1000 29,8
50 10000 1452,5 11452,5 29,5 229,5 200 28,86
100 10000 2820 12820 28,2 128,2 100 27,35
200 10000 5360 15360 26,8 76,8 50 25,4
300 10000 7740 17740 25,8 59,13 33,33 23,8
400 10000 10080 21080 25,2 50,2 25 23,4
500 10000 12500 22500 25 45 20 24,2
600 10000 15120 25120 25,2 41,9 16,7 26,2
700 10000 18060 28060 25,8 40,1 14,3 29,4
800 10000 21440 31440 26,8 39,3 12,5 33,8
3900 10000 25380 35380 28,2 39,31 11,1 39,4
1000 10000 30000 40000 30 40 10 46,2

A tablazatb61 sok minden leolvashat6 koltsegek alakulasaval kap-

csolatban. Lathat6, hogy a valtoz6 koltseg elobb lassul6, majd
gyorsul6 utemben no. Emiatt a hatarkoltseg elobb csokken, aztan no.
A valtas nagyjab61 400 termek eloallftasanal kovetkezik be. Ekkor a
hatark61tseg a minimumon van. Ez igaz az osszes koltsegre is.
Pontos mennyiseg megadasahoz szuksegunk lenne a termekenkenti
elemzesre.
A fix koltsegek miatt az alacsonyabb kibocsatasi szinteken na-
gyon magas az egy termekre eso osszes es fix koltseg (az AC es
az AFC).
A fix koltsegek miatt az egy termekre eso valtoz6 es osszes
koltseg eltero kibocsatasnal kezd el noni. Az AVC mar 500 termek
korul, mfg az AC csak 800 es 900 darab kozott.
A tovabbi elemzest a koltsegfuggvenyek segftsegevel vegez-
zuk el.
4.5.2. A koltsegek alakulasa rovid tavon
a termeles fUggvenyeben

A koltsegfUggvenyek segftsegevel reszletesen elemezhetjuk a kolt-

segek alakulasat a termeles fUggvenyeben.

A koltsegfUggvenyek megmutatjak, hogy az egyes koltsegti-

pusok hogyan valtoznak a termeles fUggvenyeben, azaz a kibo-
csatas valtozasa milyen koltsegvaltozasokat idez elc5.

Egyszeru a dolgunk, csak a fenti tablazatot kell egy koordinata-

rendszerben felvennunk, es ebben elemezhetjuk a koltsegeket.
Az attekinthet6seg kedveert abrazoljuk el6szor az osszes, a valtoz6
es a fix koltseg fUggvenyeit!

Me
Fe

A kovetkez6 koordinatarendszerben az aU §koltse _ek es a batcir-

koltseg fUggvenyeit vettuk fel.
'-----
 I
~
~
• C,
Isl-. ~.

Alaposan megnezve es ertelmezve a koltsegfuggvenyeket ot le-

nyeges sajatossagot fedezhetOnk tel. Nezzuk ezeket az egyszerubb-
tol aladva a bonyolultabb fele.
1. A v' z6 "ltseg-es az <isszes-kGltseg-Rig§ve~g+§ azonos
ta~gymast61. Ez azert van, mert kulonbseguk az ~-
d6 "Itseg, ami nem valtozik a termeles valtozasaval (1 - vc = FC .
. IA, atla os fix koltseg fUggvenye a termeles nove e esevel fo-
Iyamatosan kozelft a vfzszinte_s tengelyhez. A ~eles novelesevel
ugyanis e se n i termekre egyre kevesebb jut az allana6-koltseg-
MI FC / Q = AFC).
3. z os valtoz6 koltseg es az atla os osszes koltseg gorbeje
fo amatosan koze I egymashoz. Ez abb61 vezetheto Ie, hogy ku-
lonbseguk az atlagos fix koltseg, amely a fentiek ertelmeben folya-
matosan c" en (7\"C- 'AVC = AFC).
4. Ha alaposabban me rrezzttk-abrainkat, lathatjuk, hogy a valtoz6
ko ' orbeje es a" es koltseg-9orbeje ermen ott valt utemet,

116
----
azaz megy at assul6 novekedesbol gyorsul6 novekedesbe,116 ahol a

Ezt a matematikaban inflexi6nak, illetve inflexi6s pontnak nevezik.

hatark61tse nek minimumQontja van. Ennek megertese mar kicsivel
komolyabb megforltOlast igenyel. A valtoz6 k61tseg "valtozasait" a ha- ~
t~rk6ltseg adja meg. A hatark61tsegb61 olvashqtjuk ie, -hogy a k6vet- t
kez6 kibocsatasi egyseg mennyire n6veli a k6ltsegeket. Ameddig a c-
p6tl61agos termekegysegek egyre kisebb mertekben n6velik a k6lt-
segeket, addig a hatark61tseg cs6kken. Amikort61 a termeles egy-
segnyi n6velese egyre nagyobb plusz k61tseget kfvan, a hatark61tseg
n6ni kezd, hiszen a hatark61tseg fejezi ki a termeles egysegnyi n6ve-
lesehez szukseges plusz k6ltseget. Ebb61 egyenesen k6vetkezik,
hogy ahol a valtoz6 k61tsegek n6vekedese cs6kken6 utemub61 n6-
vekv6 utemube megy at, ott a hatark61tsegnek minimumerteket kell
felvennie. Mivel az 6sszk61tseg valtozasaban ertelemszeruen csak a
valtoz6 k61tseg valtozasai jelennek meg, a fent elmondottak ervenye-
sek az 6sszes k61tsegre is.
Ebben a pontban szukseges a legkisebb p6tl61agos k6ltsegratordf-
tas a termeles n6velesehez.
5. Megfigyelhet6 tovabba, hogy az atlagos valtQz6 es az atlagk6lt-
se minimum ontban metszi atiatark6fiseg. Ez azert van fgy,
mert az at agos k61tsegek nem masok, mint mozg6 atlagok. A hatar-
k61tseg az uJ e e , ame lye az uj atlag szamoland6. Amennyiben az
atlagba bekerul6 uj ertek (ami jelen esetben a hatark6ltseg) a korabbi
atlagnal alacsonyabb, az uj atlag a korabbinal biztosan kevesebb
lesz, azaz az atlagkoltseg cs6kkeni fog. Abban a pillanatban, hogy
a hatark61tseg meghaladja az atlagk6ltseget, es fgy az atlagszamf-
tasba k6vetkez61eg bevonand6 ertek magasabb a korabbi atlagnal,
az ujonnan szamolt atlag biztosan magasabb lesz az el6z6nel.117
(ACmin= MC, illetve AVCmin = MC).
- Az A~in a azdalkodas egyik legkitLintetettebb pontja, mivel egy-
segnyi kibocsatas ittj enyli a lekisebb k6Itsegrafo...r:.9itast.Ezt a pon-
tot ezert lechnikai optimum pontnak nevezzuk.
'- ---~--~.

117 Ez egy peldan bemutatva valik igazan egyszeruve. Mindenki szamolt mar isko-
lai jegyeibol atlagot. Az ujonnan kapott jegy a hatark61tsegnek megfelelo tenye-
zo. Ha az ujabb jegy gyengebb az addigi atlagnal, akkor az ujonnan szamolt at-
lag biztosan gyengebb lesz, mint az elozo. Amint jobb jegyet kapunk addigi at-
lagunknal, atlagunk javulni fog.
 A vallalkozasok szamara az alabbi egyszeru gyakorlati megfonto-
lasok vonhatok Ie a kbltsegfUggvenyek elemzesebol.
termeles nbvele~evel az egy termekre eso ~o ~g csbk-
ken. Ezert szukseges azoknal a vallalatoknal, ahol a fix kbltseg rela-
tive magas, a kibocsatas megfelelo szintjet biztosftani. fgy peldaul a
magas berleti dfju Ozletek forgalmanak el kell ernie egy bizonyos
szintet, hogy a vallalkozas rentabilis legyen. A valtozo es az bsszes
.kbl-tseg nbvekedesi Oteme is rejt nemi megfontolasra erdemes saja-
tossagot. A tapasztalat (es a szampeldank) szerint van e Y. p-ont,
amelynel a nbvekedesi Otem meglodul, es a otlolagos termeleshez
szOkseges glusz kbltsegek, azaz a hatarkbltseg nbvekedni kezd.
A vallalkozas ekkor kezd el tbbb telep elyen muk6dni, k61f6zik job-
ban megk6zelftheto, dragabb telephelyre. A vallalkozas mindennapi
eleteben ez nem tOnik fel, az esemenyek logikus rendben kbvetik
egymast, a k61tsegek szinte eszrevetlenOI "szaladnak el". A vallalat
gyakran tCIllepi sajat piacanak n6vekedesi lehetosegeit. Ezert a val-
sagmenedzseles, amennyiben a problemak a kesobbiekben mar a
vallalat letet fenyegetik, igen gyakran a leepftes, a vallalat meretenek
a csbkkentese reven veli megtalalni a valsagbol kivezeto utat.118
A k61tsegfOggvenyek segftsegevel hatarozhatjuk meg a vallalko-
zas altai folytatott tevekenyse technikai 0 timum pontjat. Ez az op-
timum pont az at/agos 6sszes kbltseg minimum pontjaban talalhato.
E~n i output eloallftasa itt igenyli a legkisebb teQ¥.aZo-rator-
diti.s.t, azaz az eroforrasokbol ebben a pontban kell a legkevesebbet
a termeles egy egysegenek eloallftasahoz felhasznalni.

Hosszu tavon valamennyi termelesi feltetel valtoztathato, minden

k61tseg valtozo kbltse-.Qkentfoghato tel. Ezert hosszu tavon fix kolt-
segek nincsenek. A termeles kOl6nbbzo Ozemmeretekben folyhat.
Az egyes uzemmeretek kulbn-kulbn megvizsgalhat6k a valtoz6 kblt-
segeket illet6en. Hasonl6an, rbgzftve a termelesi egysegek (pI. fod-
raszuzletek) szamat, a_valtoz6 kbltsegek kulbn-kulbn meghatarozha-
t6k-asze~int,hany uzletegysegb61 al16 vallalkozasban gondolkodunk.
Ez a megkbzelftes kulbnbsen az uzletlaneok vilagaban fontos, ahol a
vallalkozas b6vftese nem egy telephelyen belul, hanem ujabb es
ujabb szolgaltat6 egysegek felallftasan keresztCJItbrtenik. Szamtalan
j61 mukbd6 vallalkozas kbvette ezt a fejl6desi utat a vilaggazdasag-
ban. Kis tulzassal azt mondhatjuk, hogy a mai szolgaltat6 gazdasag
leggyakrabban alkalmazott megoldasa ez. Vannak olyan varosok,
ahol egyedi jellegu bolt mar alig talalhat6, szinte kizar61ag homogeni-
zalt uzleti egysegekkel jelen lev6 uzletlaneok talalhat6k.119
Ilyen esetekben a azdasagi laeionalitas az uzletegysegek opti-
l1}alis szaman~meghatarozasat kfvanja. Ehhez az 'tla os valtoz6
kblts 'g.eKbsszevetese adja meg az elemzes eszkbzet. A kulbnbbz6
mennyisegu uzleti egysegekb61 all6 laneoknak elter6 az egy ter-
mekre es6 valtoz6 kbltsege. Ezeket bsszevetve megallapfthat6 az
uzleti egysegek azon mennyisege, amely mellett az termekre es6
valtoz6 kbltseg a minimalis lesz. Az egy termekre es6 valtoz6 kblt-
se tbbb ok miatt lesz elter6 kulbnbbz6 uzletegyseg-szam mellett.
Egy kiskereskedelmi lane peldaul jelent6s beszerzesi aresbkkenest
erhet el nagyobb tetelben tbrten6 vasarlas eseten. A beszerzesi
mennyiseg nbvelesenek hatart szab tbbbek kbzbtt a szallftasi kblt-
segek nbvekedese (tavolabbi uzletekbe is kell szallftani), a felvev6
piae nagysaga. Ezen parameterek kbzbtt kell az 0 f alis nagysa-
ot me hatarozni.
Az elemzes alkalmazhat6 egy telephelyen mukbd6 vallalkozasra
is, ahol a hosszu tcivra lekbtbtt t6ke (pI. a gepek) mennyisegenek
valtozasa mellett vizsgaljuk az egyes esetekre az atlagkbltseg ala-
kulasat.
Az cltJagkoltseg gorbek minimumpontjai (kulbnbbz6 uzemmeret
mellett megadva AC1, AC2, AC3) adjak ki a hosszu tavu atlagkolt-
~eg (LAC) g6rbejet. Sajatos alakjara is utalva szokas burkol6' brbe-
nek is nevezni. A hosszu tavu atlagkbltseg, a rbvid tavuhoz hasonl6-
an, a minimumpon'tjaban eg enl6 a hosszQ tavu hatarkbltseggel.

119 Egy An liaban keszult kimutatas szerint (mert mar ilyen kimutatas is van) ara-
nyai6an leginkabb Exeter varosa "uniformizalt".
"-
 Az atlagkoltseg mellett hosszu tavon ertelmezhet6...a.b ' tavu
!:latarJ<oltseg (LMC) is. A hosszu tavu hatarkoltsegnek meghataro-
zasa:

az a koltseg, amellyel az osszes koltseg valtozik, ha az outputot

valtoztatom, es minden koltseg valtoz6 koltseg.

Az alcfmben szerepl6 ket fogalmi szorosan osszefUgg egymassal.

Mindkett6 a vallalkozas hosszu tavu mukodese vizsgalatahoz nyujt
segftseget. A skalahozadek a technika oldalar61, azaz realoldalr61
kozelft, mfg a hosszu tavu Koltsegek -elemzese penzClgyi, monetaris
jellegu. - ~ - - - .
A ket elemzes egyClttesen a vallalkozas hosszu tavu terjeszkede-
senek, b6vClIesenek a lehet6segeit tarja tel. A kett6 kozotti osszefUg-
ges a kovetkez6:
 A skalahozadek jellege donti el, hogyan valtozik a hosszu ta-
vu atlagos koltseg, ha valamennyi inputot azonos aranyban no-
velUnk, amennyiben az egyeb tenyez6ket valtozatlannak vesz-
szuk.

Ez annyit jelent, hogy novekv6 skalahozadek eseten egy 20 sza-

zalekos outputnoveleshez nem szukseges az inputok 20 szazalekos
novelese.
A hosszu avuMltsege15 es a skalahozadek egyuttes alka!maza-
saval lehet meghatarozni a vallalkozas jov6beni fejI6desenek"b6-
vUlesenek utjat. Ennek soran figyelemmel kell lenni arra, hogy mind
a koltsegek, mind pedig a technol6gia valtozasa kihat erre a noveke-
desi utra. Mindemellett a koltsegek es a technol6gia egymassal is
kolcsonhatasban all, hiszen elter6 technol6giaknak elter6 lesz a kolt-
segvonzatuk, illetve a koltsegek jelent6s valtozasa kozvetlen hatas-
sal lesz az alkalmazott technol6gia gazdasagossagara.120

Elmeletileg a bevetelekkel kevesebb nehezseg ad6dik, mint a koltse-

gekkel. A vallalati osszes eel (TR) alapvet6en az eladott mennyi-
se es a termek_piaci aranak szorzatakent hatarozhat6 meg.

Kepletben:
r I {i
10'
~ or,
~ «II'
h'U • Q\A..t\.
'
k~
v,- {, 0f"~ e t\ r'v ~w.e' ,
Az R itt a bevetelt jelenti (es az angol revenue sz6b61 szarmazik).
Amennyiben versenyz6 piacon mukodik a vallalkozas, az osszes be-
vetel egyenes aranyban n6 az eladott mennyiseggel, hiszen az adott
piaci aron az egyes szerepl6k szamara barmilyen mennyiseg elad-

120 A 2008-as olajvaJsag fenyeben ezek az 6sszefOggesek kOl6n6sen elesen lat-

szanak, es megn6tt jelent6sseggel bfrnak.
hat6. Ekkor bevetelCmk minden eladott termekegysegnel az adott pi-
aci arral no. Termeszetesen a kereslet (itt nem targyalt) torvenysze-
rOsegei is szerepet jatszanak ebben a folyamatban.
Ezt a bevetel-novekmenyt ratarbevetel11ek nevezzOk.

Kepletben:
,Ie- y( '
l,J..rl'.' I r;(" I '\ '~J<-.Vo4,.
f n'.",
~
.L('l;.
MR = dTR I dQ J ' I
\ . - ~ r' lJ ~ ~. It l· CJ-(~

A hatarbevetel az a p6tl61agos bevetel, amelyhez a kovetkez6

termekegyseg (szolgaltatasegyseg) piaci ertekesftesevel jut a
vallalkozas.

Atlagbevetelnek nevezzUk a bevetelnek azt a mennyiseget,

amelyet egy termekre vetftve realizalunk a piacon.

' Ie tben:
~ 'tot :0vv-0 ~
r \
'-A'r\1
Kep
AR = TR I Q
~(L- IrJl ~ _ 1~"-:.' wi- 't h,.(
Az egyes beveteli mutat6kat a gyakorlatban es az elmeletben a
kb/vetkezokre lehet hasznalni:
( 1:,Az bss~~evetel az b~szes kbltseggel egyOtt adja meg a val-
( lala~ bsszes profitjat az adott idoszakra.
2. A hatarbevetel a hatarkbltseggel egyOtt a profitmaximalas alap-
veto eszkbze. - -.
3. Az atlagbevetel az atlagkbltseggel egyOtt a vallalati termekkal-
kulaci6 soran egy adott termek rentabilitasara, kifizetodo voltara
a~ utmutatast (ez ut6bbival nem foglalkozunk, mivel ez ma a
reszletes vallalati kalkulaci6 terOlete).

A.vallalat beveteleLalapvetoen ket dologt61 fOggenek:

a) a_~aci art61,
b) a valla at11<i5ocsatast61.
 ~aci ar kuls6 tenyez6k altai is b~folyasolt, a ~ibocsatas...alapve-
t6en 9. vaUalatotLiTlulik. A vallalat, keves kivetellel, kepes kibocsatasa
novelesere. A kerdes csak az, hogy ez megeri-e neki.
Versenyz6 piacon a vallalkozas az adott piaci aron ertekesfti
termeket, az altala piacra vitt termekmennyiseg nem befolyasolja
a piaci arat. Nem versenyz6 piacokon a piacra vitt mennyiseg hat
a piaci arra, de nem mindenkinel, csak azoknal, akik aralakft6, va-
gyis dominans pozfci6ban vannak.

A piaci verseny alapja a profitmotfvum. Annak feltetelezese, hogy a

resztvev6k rofitjuk maximalizalasara torekszenek. Tovabbi feltetel,
hogy a technologia
- ~
az adott keretek kozott nem lecserelhet6, tehat
rogzftett. Az egyes vallalkozasok gazdasagi letalapja a specializa-
ci6, egy adott termelesi-szolgaltatasi folyamat megszervezese es
fenntartasa. Ez nem jelenti azt, hogy ezt a tevekenyseget csak es
kizar61ag egy vallalkozas vegzi, s6t.

Az elad6 a fentiek ertelmeben most a elfo ad6k. Szamukra a pi-

aci ar kuls6 adottsag, ami t6IUk teljesen fUggetlen tenyez6k ere-
~Itozik. Szabadon vandorolhatnak az egyes tevekenyse-
gek kozott, ennek csak es kizar61ag a valtassal jar6 gyakorlottsag-
veszteseg es az egyeb, ezzel jar6 technikai-gazdasagi nehezsegek
kepezik akadalyat.

Ismerve a vallalkozas beveteleit es koltsegeit, megallapfthatjuk azt

a kibocsatasi szintet ahol a vallalkozas_ maximalis profitot fog reali-
zalni.
A versenyz6 piacon mukod6 vallalkozas bevetelei a novekv6 ki-
bocsatas es a piacon kialakult ar Liggvenyeben egy adott marade -
segu egyenessel frhat6k Ie. A hatarbevetel pedig egy, a vfzszintes
-----
tengellyel parhuzamas egyenes lesz, hiszen minden p6tl61agasan er-
tekesftett termekegyseg ugyanannyival (az adatt piaci arral) noveli a
bevetelt.

r-o u ~"{,.~«., -
cr ",'lQ.., X &10u1 r
~
W~·j

,-

C --- ---
ibocsatas

A koltsegeket az elozo fejezetekben reszletesen elemeztU ro-

fitmaximum elemzesehez az ossze koltseg es a hatarkj)ltseg alaku-
ia:sanak ismeretere lesz szuksegunk. Abrazaljuk a szabadan ver-
senyzo vallalkazas prafitmaximal6 kibacsatasat!
A tavabbiakban ezen abra segftsegevel hatarozzuk meg azt a ki-
bacsatasi szintet, ahal a profit maximalis erteket vesz tel.

A) Kivalasztjuk azt az intervallumat, ahal a J2!Qf.iLP.0zitw., tehat az

~es bevetel na9Y~E,_mit az osszes koltseg. Ezt az abran
att talaljuk meg, ahal az_osszes bevetel gocbeje (illetve egye-
nese) felette halad az osszkoltseg gorbejenek.
- 'P'
 6sszes bevetet
hatarbevetel
6sszes k6~seg
hatark6~seg

" (_, I
. ~ ( c' 1C

B) Lcltjuk, hogy az osszkoltseg az intervallum elejen talalkozik az

osszes bevetellel (gorbeik metszik egymast), es ugyanez torte-
nik az intervallum vegen.
C) Belathat6, hogy az lo1ar.v.allurrLelejen a ket gorbe tavolodik
egymast61, mfg az intervallum vegen kozeledik egymashoz.
D) A leglenyegesebb annak megertese, hogy a ket gorbe akkor es
ott lesz egymast61 a legtavolabb, amikor ez a tavolodas atmegy
kozeledesbe.
E) Konnyen belathat6, hogy amennyiben erint6ket huzogatunk a
ket gorbehez, ezek az erint6k szettartanak abban az esetben,
ha gorbek tavolodnak egymast61, es osszetartanak, amikor a
gorbek kozelednek egymashoz.
F) Abban a pontban, ahol a gorbek tavolodasb61 kozeledesbe
mennek at, a hozzajuk illesztett erint6k parhuzamosak.
G) A matematikai megoldas lenyege az, hogy a gorbekhez huzott
ello-t6k meredekseget az osszes koltse (TC) eseteben a ha-
tarkoltseg ~MC), az osszes bevetel (TR) eseteben a hatarbeve-
tel (MR) adja meg. Ennek bizonyftasat mell6zzuk, de a fentiek-
b61ez pontosan kovetkezik.
 H) Amennyiben a g6rbekhez huzott erint6k parhuzamosak, az
el6bb elmondottak k6vetkezteben az adott kiboesatasnal a ha-
tark61tseg egyenl6 a hatarbevetellel.
I) Mivel az 6sszes bevetel g6rbeje itt halad a legtavolabb az 6sz-
szes k61tseg g6rbeje felett, ez a maximalis profit szintje. Ezert a
aximalis profitot biztosft6 kiboesatasnal a hatark61tseg egyen-
16a hatarbevetellel, azaz - ~

_,1J
" /~'r «(

mely pont a t6kes gazdasag legfontosabb igazodasi pontja. Minden

piaei formaban, inden vallalkozas ebbe a profitmaximal6 helyzetbe
t6rekszik. --
~
A gyakorlati eletben a vallalkozasok tUinyom6 t6bbsege nem sza-
molja ki matematikai pontossaggal a profitot, es nem rendelkezik
megfelel6 mennyisegu es pontossagu adattal, de nines is erre szOk-
segOk. Muk6d6 vallalkozasok eseten, a profitmaximal6 pont elerese-
hez elegend6 a fenti, MR = MC egyenlettel megadott igazodasi pont
ismerete. A gazdalkodas, es fgy a gazdasagtan es a konkret vallal-
kozasok is, ahogy arr61 mar t6bbsz6r sz6 volt, p6tl61agos e9}~segek-
ben gondolkodnak, hatarelemzest vegeznek. Elegend6 a tev~
--
seg b6vftesere figyelni, es a tovabbi kiboesatas k61tsegeit es b_evete-
leit 6sszevetni. Ha ezt folyamatosan elvegezzOk, automatikusan ma-
ximaljuk a profitot.
A vallalkozas ezert mindig a ovabbi tevekenyseg hatark61tsegeit
es hatarbeveteleit :veti 6ssze. Amennyiben a hatarbevetel meghalad:-~
ja a hatark6ltseget, a vallalkozas megval6sftja a b6vftest, es ezz8la
kOl6nbseggei (MR - MC) a profit n6ni fog. Ezt a kOl6nbseget hatar-
profitnak nevezzOk es Mn-vel jel6ljOk. .->

A hatarprofit az a p6tl61agos profitmennyiseg, amit a kibocsa-

tas egysegnyi novelese eredmenyez.

R - MC, illetv
dTn I dO = dTR I dO - dTC I dO
 A vallalkozas tehat alapvet6en hatarprofitban gondolkodik, es ha-
tark61tsegeit es hatarbeveteleit figyeli argus szemekkel. Osszefoglalva:

A profitmaximalizal6 vallalat addig noveli az outputjat (Q),

ameddig az output noveh~sehez szukseges plusz koltsegek (Me)
alatta maradnak az output noveleseb61 szarmaz6 plusz bevete-
leknek (MR), es fgy a hatarprofit (Mn) pozitfv, es az osszes profit
(Tn) ezzel az ertekkel novekedni fog.

A vallalkozasok ezzel a praktikus, egyszeru, folyamatosan alkal-

mazhat6 m6dszerrel tartanak a maximalis profitot biztosft6 kiboesa-
tasi szint fele.
Az eddigiekben felteteleztuk, hogy a vallalkozas kepes pozitfv pro-
fitot realizalni. Ez azonban ninesen mindig fgy. A tovabbiakban meg-
vizsgaljuk a profitmaximalast olyan helyzetekben, ahol pozitfv profit
realizalasara nines lehet6seg.

A vallalkozas a gyakorlati eletben a fentebb elemzett, elvont profitfo-

galomhoz esak gazdasagi elemzes utjan juthat el. Ennek az oka az,
hogy a gazdasagi nyilvantartasok (jelesul a szamvitel) mas logika
alapjan tartjak nyilvan a k6ltsegeket. A szamviteli szabalyok nem te-
szik ugyanis lehet6ve valamennyi gazdasagi k61tseg elszamolasat.
Ezert a szamvitelben kimutatott profit nem egyezik meg a tenyleges
azdasagl rofittal.-

A vallalkozasra iranyad6 szabalyok szerint kimutatott nyere-

seget szamviteli profitnak nevezzuk.

A szamviteli profitot korrigalnunk kell a szamvitelben el nem sza-

molt k6ltsegekkel, amennyiben a tenyleges gazdasagi profitot sze-
retnenk megkapni. Ezek a k61tsegek a k6vetkez6k:
 1. A vallalkozas nem szamolhatja el kbltsegkent a vallalkozasban
lekbtbtt sajat toke kamatat. Kbzgazdasagi szempontb61 nezve
azonban a sajat toke is termelesi tenyezo, amelynek a kbltseget
figyelembe kell venni a profit megallapftasanal. A sajat toke
kamatat tenylegesen nem fizeti ki a vallalkozas, fgy a felmerulo
kbltseget a haszonlehetoseg-kbltseg (opportunity cost) segftse-
gevel hatarozhatjuk meg. A sajat toke kbltsegenek egy alterna-
tfv biztos befektetes hozamat szoktuk venni, amelyhez a toketu-
lajdonos alacsony kockazat mellett, kbnnyen hozzajuthatna. Ez
lehet peldaul egy banki lekbtes kamata. Kbnnyen belathat6,
hogy az a vallalkozas, amely nem hozza a toke e ftve leg-
alabb ~iztos banki befektetes hozamat, gazdasagl.l€!.g v.§szte-
segesnek tekintheto.
2. 'Gyakori eset, hogy a ' lIalkoz61i a vezeto menedzserek Q m
ber'bvedelemben (hanem jellemzoen osztalekkent) veszik fel te-
vekenyseguk ellenerteket, fgy a em 'elenik allalati kbltsegek
k.Qzbtt. Kifejtett munkajuk termelesi tenyezokent kerul a termelesi
(szolgaltatasi) folyamatba, fgy azdasagilag kbltsegkent merul tel.
A haszonlehetoseg-kbltseg segftsegevel meg kell allapftani, mek-
kora bsszeget kapna a vallalkoz6, a menedzser, ha tevekenyse-
get a piaci berek alapjan fizetnek ki. Ezt az bsszeget kell gazda-
sagi kbltsegkent beallftani a szamviteli kbltsegek melle (Ievonva
belole az esetleg tenylegesen berkent kifizetett bsszeget).

A fentieket bsszegezve elmondhatjuk, hogy a vallalkozas szamvi-

telben szamolt.kbltsagait ki kell egeszftenun a sajat tOke kamata-
val es a vallalkoz6i munka dfjaval, es megkapjuk a vallalkozas gaz-
dasagi kbltsegeit. Ezt a gazdasagi kbltseget levonva a bevetelbol a
tenyleges gazdasagi profithoz jutunk.

Gazdasa . . nak nevezzuk a sajat toke kamatat es a val-

lalkoz6i munka dfjat is tartalmaz6 gazdasagi koltseg levonasa

-
utan fennmarad6 vallalati nyereseget.

A gazdasagi profit a tenyleges profit, a vallalkozasi kockazat piac

altai elismert jutalma, amelyhez valamennyi termelesi tenyezo kblt-
sege feletti bevetelbol realizalnak a vallalkoz6k, illetve a vallalkozas-
ban tokevel resztvevok.
 A t6kesek es a vallalkoz6k t6kevel es munkaval is hozzajarulnak a
vallalkozas mukadesehez. Az ennek a reven realizalt javedelem egy
specialis profit, amely a vallalat szempontjab61 tenyez6kaltsegkent
jelenik meg. Ebben hasonlft a munkaer6 berere, amely a munkaer6
szempontjab61 javedelem, a vallalkozas oldalar61 kaltseg.

AJokesek es a vallalkoz6k altaI a termelesbe (szolgaltatasi 10-

Iyamatba) vitt termelesi tenyezok (toke es munka) utan realizalt
jovedelmet normal Rr01itnak nevezzuk .
.,

Az elnevezes onnan ered, hogy ez az a javedelem, amennyit a

gazdasagban normal karulmenyek kazatt ezeknek a termelesi tenye-
z6knek a biztosftasa fejeben meg lehet szerezni. A normal profit
alapvet6en negy reszb61 tev6dik assze:
1. a s 'at t6ke utani kamat (haszonlehet6seg-kaltseg segftsegevel
mutatjuk ki, es az osztalekb61 fizetik),
2. az idegen t6ke utani kamat (tenyleges kifizetesre kerul, a
szamvite I b tsegek kazatt szamoljak el),
3. a vallalkoz6 munkajanak berben kifizetett ellenerteke (tenyleges
kifizetesre keru , a s~mviten koltsegek kazatt szamoljak el)
I

4. a vallalkoz6 munkajanak osztale!sb61 fizetett ellenerteke (ha-

szonlehet6seg-kaltseg segftsegevel mutatjuK RI).

Fontos megjegyezni, hogy normal profit csak annyiban keletkezik,

amennyiben a vallalkozas bevetele arra fedezetet nyujt. Kulanasen
igaz ez a haszonlehet6seg-kaltseg segftsegevel kimutatott elemekre.
lIyenkor az osztalek nem nyujt elegend6 fedezetet a felhasznalt ter-
melesi tenyez6k ellenertekenek a kifizetesere. A vallalkozas csak a
szamviteli profitot tekintve nyereseges, tenyleges gazdasagi profitja
negatfv, a vallalkozas gazdasagilag veszteseges.

~;~t:p~
A vallalkozas alapvet6en a gazdasagi profitjat hasznalhatja a te-
vekenysege b6vftesere, fejlesztesre. A vallalkoz6k es a t6kesek (be-
fektet6k) a normal profitjuk egy reszer61 is lemondhatnak a siker er-
dekeben. Ez a vallalkozas sajat, bels6 forrasa, amely a legk6tetle-
nebb felhasznalasi lehet6seget biztosftja. T6bben eppen ezt a k6tet-
lenseget tekintik a nyeresegb61 val6 finanszfrozas legf6bb hatranya-
nak. A vallalkozasnak azonban keletkezik meg egy nagyon fontos
sajat, bels6 forrasa a nyereseg mellett. Ez ~z amortizaci6. A tart6san
lek6t6tt eszk6z6k ertekcs6kkenese a vallalat szamara k61tsegkent je-
lenik meg. Ez a k61tseg annyiban specialis, hogy nem kel Iflzetni, a
bevetelnek ezt a k61tseget fedez6 resze a vallalatnal marad.
Az ekkent kepz6d6 p6tlasi alap a vallalkozas szamara szabadon
felhasznalhat6 forras. Ezert a kepz6d6 amortizaci6s alap9t profitjel-
I?gu j6vedelemnek tekintjuk, es a legtagabb profitfogalomba bele-
ertjuk.

Brutt6 rofitnak nevezzuk az .amortizaci6t is magaban foglal6

vallalati nyereseget, amely a vallalat sajat, bels6 forrasat kepezi.

Az amortizaci6 ket alapvet6 ok miatt fontos, es ugyanezen okok

miatt tekinthet6 profitjellegu tenyez6nek:
1. a gyors technikai fejl6des k6vetkezteben a p6tlassal is mindig uj
technika kerul a termelesi (szolgaltatasi) folyamatba, fgy a p6t-
las a technikai megujulas fontos eszk6ze,
2. a vallalkozas, igen tag keretek k6z6tt, maga d6nt az amortiza-
ci6 felhasznalasar61, ami szinten profitjelleget er6sfti.121

A vallalkozas a piaci viszonyok ismereteben d6nt a piacra vitt meny-

nyisegr61. A legfontosabb orientaci6s faktor a placon lalakult elada-
si ar, mely szamara kuls6 (exogen) faktor.
~ vallalkoz6 maga, k6zvetlenul, a koltsegeket tudja befolyasolni.
A k61tsegekre hat6 tenyez6ket ezert bels6 (endogen) teny.ez6knek te-

121 Ez egyebkent a vallalati gyakorlatban jelent6s visszaelesekre (pI. t6kekivonasra,

a nyereseg osszegenek eltorzftasara) ad lehet6seget.
 kinthetjuk. A kbltsegek, kulbnbsen a kfnalat szempontjab61 alapvet6 je-
lent6segu hatarkbltseg (MC), alapvet6en az alabbiakt61 fUggenek:
(1~ vallalkozas merete,
ts;a vallalkozas altai felhasznalt valtoz6 inputkbltsegek,
U' az alkalmazott technol6gia.

A versenyz6 piacon mukbd6 vallalkozas rovid tavu piaci alkal-

mazkodasi folyamataban a verseny profitmaximalo celt kbvet.
Eszerint a termeles fUggvenyeben valtoz6 hatarkoltseget (MC) veti
bssze a hatarbevetellel (MR), ami a piacon kialakult arral (P)
egyenl6. Peldaul a tojastermel6 egy tojas p6tl61agos el6allftasanak
kbltseget (ennek nagy resze a tap) veti bssze a tojas piaci araval.
Termeszetesen itt is, mint minden piacon, az MR = MC egyenl6seg-
nelle " ibocsatas' szint biztosftja a profitmaximal6 outputot.
vallalkozas kbltsegeit gazdasagi koltsegkent kezelju~, ami azt
jelenti, hogy a kbltsegek fedezik a normal profitot, a fedezeti pont
feletti profit ekkent tiszta gazdasagi profitkent jelenik meg.
Rbvid tavon a termelesben lekotott alloeszkozok rogzftettek, fgy
a teriiieTO veszteseg eseten sem hagyja el az adott piacot, legfeljebb
tevekenysege feifUggeszteser61 dbnt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a
vallalkozas merete, az alkalmazott technologia, es fgy a fix kolt-
~gek nern- m6dosfthat6k. A vallalkozas kizar61ag az adott kapacita-
son belul tudja a kibocsatasat m6dosftani, es ezzel a valtoz6 kbltsegeit
(VC), ezen keresztUl pedig a hatarkbltseget (MC) befolyasolni.
A vallalkozas szamara a piaci ar es fgy a hatarbevetel adottsag,
ro.'J.i aVQr:l bltsegei is j6resz..!.rbgzftettek, fixe~Ezert a profitmaxi-
mal6 output nem biztos, hogy pozitfv profitot jelent. A vallalkozas a
fenti feltetelrendszer ertelmeben kizarolag kibocsatasat tudja
valtoztatni az adott uzemmeret keretein belUl.

Hosszu tavon a piacon a vallalkozas man6verezesi lehet6segei

megn6nek. Megvaltoztathatja az alkalmaZ'Otttechnol6giat, nbvelheti
az uzemmeretet, illetve a telephelyek szamat, vegs6 esetben ott-
hagyhatja az adott termek piacat.
 A hosszu tavu alkalmazkodas elindfthat kUls6 (piaci) es bels6
(vallalaton belUli) folyamatokat egyarant. Ket megoldas kbzul va-
la~hat:
J.,Jelhagyja a piacot, es masik teruleten pr6bal szerencset,
2/m,&gpr6balja kbltsegeit leszorftani (a technol6gia fejlesztesevel,
az uzemmeret valtoztatasaval, ami a hosszu tavu kbltseggbr-
ben val6 elmozdulast jelent).

A hosszu tavu alkalmazkodasi folyamatban a vallalatok piacot val-

tanak. Folyamatos aramlas van a nyereseget biztosft6 piacok fele a
veszteseges piacok iranyab61. Ez a vandorlas azt eredmenyezi, hogy
bsszessegeben a nyereseges piacokon a belep6 tovabbi termel6k
Ie fogjak szoritani az arakat. Ellenben a veszteseges piacokon a
kinalat csokkenese aremelkedest fog el6idezni. A piacokra val6
szabad belepes, illetve az ezekr61 val6 szabad kilepes egy meghata-
rozott egyensulyi pont fele tereli az adott piacot. Ez lesz a piac
h~szu tavu egyensulyi pontja.
A kbvetkez6 egyenl6segek ervenyesulnek:
1. Hosszu tavon a verseny eltGnteti a gazdasagi profitot.
2. Ez a termeles technikai optimum pontja, adott technol6gia
alkalmazasa eseten itt kerul egy termek el6allftasa a legkeve-
sebbe.
3. Vegul, de nem utols6sorban ez eg~ofitmaxi~~6 pont, ezert

Mi a verseny igazi gazdasagi jelent6sege? Pontosan ez az alkal-

mazkodasi folyamat. Ennek kereten belul a vallalkozasok a profitma-
ximal6 celt kbvetve egyreszt

mindent megtesznek a technol6gia fejleszteseert, a megfelel6

uzemmeret kialakitasaert, mert ezzel csokkenthetik koltsegeiket,
masreszt
folyamatosan uj piaci lehet6segeket keresnek, ahol magasabb
ar erhet6 el a versenytarsak alacsony szama miatt.

A fent lefrt m6don a vallalkozasok kepesek folyamatosan profitot

realizalni. Ez azonban nem a piaci verseny tbrvenyszen1segeivel
szemben, hanem pontosan azokat felhasznalva t6rtenik.122 Ennek
ara a folyamatos piaci alkalmazkodas, reszben uj piacok felfedezese,
reszben a technika fejlesztese reven.

A termelesi tenyez6k (munka es t6ke) irant a vallalkozasok tamasz-

tanak keresletet a piacon. Altalanossagban azt mondhatjuk, hogi a
vallalati tenyez6keresletet vegs6 fokon a vallalkozas altai el6allftott
termekek iranti kereslet hatarozza meg. A vallalkozasok termelesi te-
nyez6k iranti kereslete a vallalkozasok altai el6allftott termekeJ<, nyuj-
tott szo galtatasok irant megnyilvanul6 fogyaszt6i kereslet fuggvenye.

-
Ezel't"ezt a-vallalati keresletet szarmazekos keresletnek nevezzuk. -

A vallalati tenyez6kereslet vegs6 fokon a fogyasztok terme-

kek es szolgaltatasok iranti keresleteb61 szarmaztathato, ezert
I
szarmazekos keresletnek nevezzUk.

A vallalkozasok ugyanis kizar61ag azert tamasztanak keresletet a

termelesi tenyez6k irant, mert a szukseglet kielegftesere alkalmas j6-
szagokat (termekeket es szolgaltatasokat) szandekoznak nyujtani a
fogyaszt6knak. A vallalkozasok konkret keresletet azonban t6bb te-
nyez6 befolyasolja. Ezek lehetnek a vallalkozason kfvuli es a vallal-
kozason beluli tenyez6k.

Ci)A -
vallalati tenyez6keresletet befolyasol6 kuls6 tenyez6k:
a allalkoza ermekei (szolgaltatasai) iranti
, kereslet, a termek
(szolgaltatas) piacon kialakul6 egysegara, azaz az outputpiacok
helyzete (am it a vallalati bevetelek elemzesenel mar egy oldal-
r61megvizsgaltunk),

122 Ahogy az ember repOlni is nem a fizika t6rvenyeit athagva, hanem azokat fel-
hasznalva tanult meg.
 - a munkaero es a tokej6szagok piaci ara. azaz az inputpiacok
helyzete, (amelyeket a vallalati koltsegelemzesnel mar erintet-
tlink, es jelen fejezet kesobbi reszeiben kfnalati oldalr61 tanul-
manyozunk).
B) A vallalati tenyezo keresletet befolyasol6 belso tenyezo:
- a vallalkozasnal alkalmazott technol6giak es szervezeti megol-
dasok (amit a megismert termelesi fUggvenyekkel tudunk korul-
frni).

A fentieket egyseges rendszerbe foglalva meghatarozhatjuk a valla-

lat termelesi tenyezok iranti keresletet. A termelesi tenyezok arait (PL,
PK) adottnak vesszuk. Ez azt jelenti, hogy..a vallalati kereslet valto-
zasa nem befolyasolja a termelE~si tenyez6k egysegarat. Adottnak
vesszuk a vallalat termekei piacan (az outputpiacon) kialakult arat is.
Ezzel azt feltetelezzuk, hogy adott aron a vallalkozas barmilyen meny-
nyisegu termeket tud ertekesfteni a piacon, az altala piacra vitt
mennyiseg nem befolyasolja a termek egysegarat (P), azaz a ha-
tarbevetel azonos marad es egyenlo a termek egysegaraval (MR = P)
Mindez a tokeletes verseny elmeleti keretei kozott igaz. A nem tokele-
tesen versenyzo piacok sajatossagait a kovetkezo fejezet targyalja.
A vallalat a termelesi tenyezok adott kombinaci6jat alkalmazza, a
munka es a toke meghatarozott aranyban, egymasra tekintettel kerul
be a termelesi folyamatba. Ezert a vallalkozas termelesi tenyezok
iranti kereslete csak egysegesen vizsgalhato a tokere es a munka-
ra vonatkoz6an.

A vallalkozas szamara rovidtavon egy adott keret all rendelkezes-

re, amit termelesi tenyezokre kolthet. Ezt a koltsegkeretet pr6balja a
vallalkozas ugy elkolteni, hogy a leheto legnagyobb profitra tehessen
szert. Ezt a koltsegkeretet reszletesen elemeztlik az isocost egyene-
sek kapcsan.
A vallalkozas, mint emlftettlik, a termekei iranti kereslet fUggve-
nyeben tart igenyt termelesi tenyezokre. A termekei reven bevetelt
realizal. Amikor p6tl61agos termelesi tenyezot allft a termelesi folya-
matba, azt nezi, hogy ennek a reven mekko a bevetel-novekedest
erhet el, illetve a p6tl61agos termelesi tenyezo beallftasa QJenn ivel
novelte a koltsegeit. Ezt a ket erteket osszevetve dont a p6tl61agos
termelesi tenyezo alkalmazasar61. Jeloljuk a p6tl61agos termelesi te-
 t I
f (

nyezo . altai okozott koltsegnovekedest MFC-vel (marginal factor

cost). Ez a tenyezo hatarkoltsege. -

A potlolagos termelE~si tenyezo altai okozott koltsegnoveke- ~

des a tenyezo-hatarkoltseg, amit MFC-vel jelolUnk. f
A vallalat ezzel veti ossze a tenyezo beallftasftval-elert bevetel-
nbvekedest. Ezt a bevetel-nbvekedest jelbljuk MRP-vel (marginal
revenue product). Ez a tenyezo hatarbevetele.

A potlolagos termeh~si tenyezo altai okozott bevetelnove-

kedes a tenyezo-hatarbevetel, amit MRP-vel jelolUnk.

A tenyezo-hatarkbltseg megadhat6 az adott termelesi tenyezo

mennyisegenek es aranak szorzatakent. fgy a munkara:

Az elemzesunkben a p6tl61agos termelesi tenyezobol mindig egy

egysegnek a kbltsegvonzatat tekintjuk, fgy a tenyezo-hatarkbltseg
mindig egyenlo a tenyezo egy egysegenek az araval. fgy mindket te-
nyezore igaz, hogy

A tenyezo-hatarbevetel megadhat6 az adott p6tl61agos termelesi

tenyezo altai altai elert termelesnbvekedes es a termek piaci aranak
s~rzatakent munkara es tokere egyarant. A termelesnbvekedest
MP-vel jelbljuk (marginal product), es ez tulajdonkeppen nem mas,
mint a hozadeki fuggvenynel megismert hatartermek.
 Mielott tovabbmennenk, terjOnk vissza rbviden a vallalati termeles
sajatossagaira:
I. Azt, hogy a p6tl61agos termelesi tenyezo egy egysege mekkora
plusz kibocsatast eredmenyez, felteve, hogy a masik termelesi
tenyezo mennyiseget nem valtoztatjuk, a hozadeki fUggveny
adja meg. Ez a fOggveny fogja meghatarozni a vallalkozas te-
nyezokeresletenek nagysagat rbvid tavon.
II. Azt, hogy a vallalkozas a termelesi tenyezoket milyen konkret
kombinaci6ban alkalmazza, a kettenyezos termelesi fUgg-
veny segftsegevel adhatjuk meg. Ez a fOggveny hatarozza
meg az alkalmazott munka es toke aranyat.
III. Azt, hogy a vallalkozas a termelesi tenyezoket hosszu tavon
mekkora mennyisegben fogja alkalmazni, a skcilahozadeki
fUggveny segftsegevel allapfthatjuk meg.

A vallalat termelesi tenyezok iranti kereslete rbvidtavon teh.§t a 18-

nyezo hatarkbltsegetol es hatarbeveteletol fOgg. A vallalat addi nb-
v~unka, illetve toke iranti keresletet, amfg a tenyezo-hatarkbltseg
alatta marad a tenyezo-hatarbevetelnek. A kOlbnbbzet a vallalatl pro-
fitot nbveli. Mivel a munka, iIIetve a toke hozadeka csokkeno (Ieg-
alabbis rbvidtavon mindenkepp), az MFC elobb-ut6bb eleri az MRP
szintjet MP (a hatartermek) csbkkenese miatt. bsszegezve azt
mondhatjuk:

A profitmaximal6 vallalat addig noveli a termelesi tenyezo

iranti keresletet, amfg a p6tl61agos termelE~si tenyezo koltsege
(MFC) el nem eri a p6tl61agos termelE~si tenyezo alkalmazasaval
elert bevetel novekedest (MRP).

A vallalati profitmaximalas feltetele a termelesi tenyezok oldalar61

tehat: . ~ \ 0- (~~
1 ,-: . ~ U
~C=MRP. \

A vallalat a termelesi folyamatban a piaci viszonyok ismereteben

alkalmaz toket, illetve munkat. Minden esetben azt vizsgalja, hogy a
termelesi tenyezore kiadott egy penzegyseg mekkora bevetel nbve-
kedest jelent a szamara. Azt a termelesi tenyezot alkalmazza, ahol
ez az ertek a magasabb. Amennyiben fgy tesz, a csb enb hozade~
elve mi tt a 6tl61agosan alkalmazott termelesi tenyezo egyre keve-

-
sebb plusz termeket jelent, azaz csbkken a hatartermeR (MP). Emfatt
- -
egy penzegysegre egyre kisebb bevete1 nbve1<eaes esrK:'""Ebbol be-
lathat6, hogy optimalis kbltsegfelhasznalas eseten a termelesi tenye-
zore kiadott egy penzegysegre jut6 bevetel-nbvekedes azonos lesz
minden termelesi tenyezo vonatkozasaban.

Vezessuk Ie ezt a profitmaximal6 tenyezo-felhasznalas egyenlete

segftsegevel! A kiindul6pontunk az MFC = MRP egyenloseg azzal,
hogy a tenyezo-hatarbevetel felfrhat6 a hatartermek es a termek pia-
ci aranak szorzatakent (MRP = MP x P).
Amennyiben a vallalat optimalisan kbltbtte el a rendelkezesre al16
penzt, az MFC = MP x P egyenloseg minden termelesi tenyezore
fennall. Az egyenloseget atrendezve azt kapjuk, hogy

azaz min.d.eD-ter: elesi tenyezo eseteben az eg¥s_egAytkeHse§-l'e...jut6

hatartermek azonQs, ~esegyenlo a termek..arauak..l:eG~proka.v-aL
A fentiekbol kbvetkezik, hogy a munkara es tokere vonatkoz6an
fennall az alabbi egyenloseg
-\--M-p-L-'-M-F-C-L-=-M-PK-'-M-F-c-K,-l~

ami ~ egyenlohatar elv (eRuimarginal princiQle)....t~melesi megjele-

s

nese, Gossen II. tbrvenyenek technol6giai megfeleloje.

Osszefoglalva elmondhatjuk, hogy

a vallalkozas akkor kolti el optimalisan a termeh~si tenyezokre

rendelkezesre allo koltsegkeretet, ha a termelesi tenyezore kol- 11
tott utolso penzegyseg azonos termelesnovekedest, es fgy be-
vetel-novekedest okoz minden termelesi tenyezo eseteben.

Mindezek alapjan elmondhatjuk, hogy a tenyezo hatarbevetele ha-

tarozza meg az alkalmazott termelesi tenyezo mennyiseget, es fgy
kozvetve azt az bsszeget, amit a vallalat hajland6 a termelesi tenye-
 z6 egysegeert kifizetni. Termeszetesen a termelesi tenyez6k ara a
piacon alakul ki. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a termele-
si tenyez6k kfnalatanak is. Terjunk at most erre.

A munkat, a tobbi termelesi tenyez6hoz hasonl6an, a haztartas viszi

a piacra. Mfg azonban a t6kej6szagok haztartasi kfnalata sok eset-
ben kozvetft6k reven kerul a piacra (gondoljunk itt a penzugyi szektor
kozvetft6 szerepere), a munka kozvetlenul a haztartasb61 szarmazva
jelenik meg piaci kfnalatkent. fgy a munkakfnalat nagysaga es min6-
-?ege kozvetlenul kovetkezik a haztartas gazdasagi celjaib61. A mun-
kakfnalat elemzesener ezert a haztartas gazdasagi magatartasab61
kell kiindulnunk.
A ha..?tartas hasznossagmaximal6 celt kovet, amit leegyszerusftve
ugyiS kifejezhetOnk, hogy jobban szeretnenek elni a haztartas tagjai.
A hasznossagot a haztartas szamara alapvet6en azok a j6szagok je-
lentik, amelyeket a haztartas a piacon megvasarol. Vasarolni azonban
csak akkor tud, ha megfelel6 mennyisegu jovedelemmel rendelkezik.
Jovedelemre viszont akkor tehet szert, ha termelesi tenyez6t (munkat
es/vagy t6ket) visz a piacra. Jelen fejezetben az vizsgaljuk, mi es ho-
gyan hatarozza meg a piacra vitt munka mennyiseget es min6seget.
Jelent6s- efolyasolhat)a a munkakfnalatot az allami juttatasok
rendszere (gondoljunk itt els6sorban a munkanelkuli ellatasokra, ame-
lye magas szfnvonala egyertelmuen munkakfnalat-visszafog6 hata-
su). A haztartas munka-kfnalatat befolyasolja az is, hogy a m aveg-
zesi kegesseg fenntartasa megfelel6 regeneraci6t, karbantart' st ige-
nyel (mind testileg, mind szellemileg). Ezert a munkavegzes mellett je-
lent6s szerepet to It be a szabadid6, amikor a munkavegzesi kepesseg
regeneralhat6, illetve a hasznos j6szagok fogyasztasa zavartalanul
megtortenhet. A munkakfnalatot befolyasoljak a munkaer6 adottsagai,
kepzettsege, attitUdje (szorgalmas vagy lusta), csaladi viszoQyai, es az
-a gamasa i kor y.ezet, amelyben a munkat vegezni kell. A gazdasagi
kornyezet megadja az atla osao teljesftend6 munkaid6t, fgy fontos
meghataroz6ja a munka kfnalatanak. Emellett a tarsadalmi kornyezet
lehet munkara (es fogyasztasra) sarkall6, vagy inkabb kenyelmes elet-
ritmust diktal6. Nagyon fontos kuls6 befolyasol6 tenyez6 a piacon el-
erhet6 realber. A munka min6segenek meghatarozasaban kiemelt
szerepeV8.rr az adott orszag oktatasi es egeszsegugyi rendszerenek
is. A fenti elemek bels6 es kuls6 tenyez6kre oszthatok.
Osszefoglalva azt mondhatjuk, hogy. a munkaer6 mennyisegi es

-
min6sEigi_kfoalatat az alabbi tenyez6k hatarozzak meg:

( A) Kuls6 tenyez6k:
~ a piacon elerhet6 realber,
- az altalanos gazdasagi-tarsadalmi kornyezet (milyen a munka-
hoz vale altalanos tarsadalmi viszony),
- az allami ujraelosztas rendszereben elerhet6 jovedelem,
r- az orszag oktatas' 's egeszsegugyi rendszere.
B) Bels6 tenyez6k:

-
\- a munkaer6 adottsaga, kepzettsege,
- a munkaer6 attiWdje
~
- (munkahoz vale hozzaallasa),
- a munkaer6 csaladi viszonyai,
- a t6kejoszagok piacra viteleb61 elert egyeb jovedelme,
- a szabadid6 es a joszagok hasznossagana egyeni ertekelese.
'-

Mindezek egyuttesen hatarozzak meg, hogy egy adott haztartas

milyen min6segu es mekkora mennyisegu munkaer6vel jelenik meg
a piacon. EgY.--9.dQUorszagban a munka kfnalata emiatt c§.ak nagyon
~teiLeJemzessel batarozhato meg. Nehany jellemz6 es fontos~
tenyez6 kiemelesevel azonban a kozgazdasagi eszkoztarral is be
tudjuk mutatni, ha korlatozottan is, a munka kfnalatanak alakulast.
Kimunkalt kozgazdasagi eszkoztarunk a .hasz'l0ssag~re
van, ezert a kfnalatot meghatarozo tenyez6kb61 emeljuk ki azokat,
amelyek a hasznossagmaximalashoz kozvetlenul szuksegesek. Ezek
a kovetkez6k:
a) a piacon elerhet6 realber (hiszen a fogyaszto, a haztartas ebb61
vasarolja meg a hasznos joszagokat),
b) a szabadid6 es a j,oszagok hasznossaganak egyeni ertekelese,
azaz a fogyaszto preferenciarendezese.

A tobbi tenyez6t adottnak veve, vizsgajuk meg, hogyan alakul egy

adott munkaer6 munkakfnalata a realber es sajat hasznossagi prefe-
renciai fUggvenyeben! A kozombossegi gorbek elemzesenel megis-
mert modon vegyunk fel egy olyan koordinatarendszert, ahol a fUgg6-
leges tengelyen a realber, a vfzszintesen pedig a rendelkezesre alia
id6 talalhato. Szamftasainkat egy napra vonatkoztatjuk, es orakban
szamolunk, fgy a realbert oraberben adjuk meg, a rendelkezesre alia
maximalis id6 pedig 24 ora. A munkaer6 fgy a nap 24 orajat oszthatja
fel a szabadid6 es a munkaid6 k6z6tt. Ha 24 orat dolgozik (ami nem
csak elmeletileg lehetseges r6vid tavon), at!s9r a teljes 24 ora a meg-
kapja az adott orabert. Amennyiben nem dolgozik semmit (ez meg in-
kabb fe-aIls ieflet6seg), akkor berj6vedelme nulla lesz. Amennyiben ezt
a ket szels6 helyzetet 6sszek6tjOk, egy olyan, az isocost egyenesek-
hez hasonlo egyenest kapunk, amelyen rajta van az 6sszes, az adott
realber mellett szerezhet6 j6vedelem. Lassuk ezeket egy abran!

8 Ora munkavsl
megszerezhe16
munkabeh

A fenti abrat tovabb elemezve egyeb k6vetkezteteseket is levon-

hatunk. FeltetelezzOk, hogy a munkaer6, a fogyasztonal megtanult
racionalis modon k61ti el j6vedelmet, amelyert egy adott mennyisegu
fogyasztasi cikket vasarol. Ennek a fogyasztasicikk-t6megnek a
munkaer6 (a fogyaszto) szamara adott nagysagu hasznossaga van,
sajat szubjektfv ertekftelete szerint. A munkaer6 szamara a szabad-
id6 egysege is egy adott hasznossaggal bfr, szinten szubjektfv ertek-
ftelete szerint. Ezeket szem el6tt tartva k6nnyen belathatjuk, hogy a
fenti koordinatarendszer minden pontja egy sajatos fogyasztoi kosa-
rat jelent. Ebben a fogyasztoi kosarban ket "do log" talalhato a legku-
lonfelebb osszetetelben:
a) a realberert vasarolhato arucikkek, valamint
b) adott mennyisegu szabadid6.

Ezeket a kosarakat a tovabbiakban ugy kell kezelni, mintha normal

fQ9 asztoi kosarak lennenek. A munkaer6 ugyanugy epes preferen-
ciat nyilvanftani a osarak kozott, mint ahogyan azt a fogyasztoi ma-

- -
gatartas elemzese soran lattuk. A kosarakboL ugyanugy !§het ko-
zombosse§i~§0FGeket meghatarozni. Egy adott kozombossegi gorben
lev6 kosarak (azaz.§zqbadid6-joszag kombinaciok) osszes haszna a
munkaer6 szamara azonos. A munkaer6, mint fogyaszto, hasznos-
sag-maximalizalo, ezert azt a szabadid6-joszag kombinaciot yalaszt-
ja adott realber eseten, amelyik a legnagyobb osszes hasznot nyujt-
Ja. maximalis hasznot nyujto kosar az lesz, amelyik az orig6tol'a
legtavolabb van, es az adott realberb61 meg eppen megvasarolhato.
Rogzftsuk a realbert egy adott szinten, es nezzuk meg az fgy adodo
optimalis kosarat!
 Ezt az elemzest valamennyi realberszintre el tudjuk vegezni. fgy
kbzvetlenul megkaphatjuk azt a munkaid6-mennyiseget, amennyit a
munkaer6 kulbnbbz6 realberek mellett kfnalni fog. Ehhez csak a fenti
abrat kell atalakftanunk ugy, hogy a vfzszintes tengelyre nem a sza-
badid6, hanem a munkaid6 kerul.
Ezzel kapcsolatban egy erdekes jelensegre kell felhfvni a figyel-
met. A munkaber nbvelesevel tbbb munka kfnalatara tudjuk serken-
teni a munkaer6t. Nagy val6szfnuseggel a munkaer6 egy ideig nb-
velni fogja munkakfnalatat, hiszen ez ket oKbollS racionalisaszama-
ra. Egyreszt a magasabb munkaberb61 tbbbet tud vasarolni a szama-
ra hasznos j6szagokb61, masreszt a szabadid6 dragabb lesz szama-
ra, hiszen szabadid6ben magasabb jbvedelemt61 esik el. Megn6 a
szabadid6 haszonlehet6seg-kbltsege.
Hosszabb tavon azonban, magas berek eseten mast tapaszta-
lunk. A munkaer6 visszafogja mun akfnalatat, mert a magas jbve-
delemb61 olyan mennyisegu termeket kepes vasarolni, amelyhez
mar csak nagyon alacsony hatarhaszonnal bfr6 tovabbi termekeket
tudna vasarolni. Ezert inkabb szabadidejet nbveli munkaideje rova-
sara. Ez a fejlett orszagokban (a 01 a berszfnvonal magas) j61 meg-
figyelhet6. Bizonyos berszint felett ezert az egyeni munkakfnalat
csbkkenni fog.
Az egyeni munkakfnalat specialis, visszahajl6 gbrbevel frhat6 Ie a
reaiber fUggvenyeben. Az egyeni munkakfnalatok alakftjak a kulbn-
bbz6 piacok munkakfnalati gbrbejet. Az aggregat munkakfnalati gbr-
bek mar nem mutatnak visszahajl6 kepet, ez csak az egyeni munka-
kfnalatra jellemz6. A makroszinW munkapiac pedig mar mas sajatos-
sagokat mutat, itt a nbvekv6 realber mindig nbvekv6 munkakfnalatot
fog eredmenyezni.

fA t6k a korabbi termelesi folyamatok eredmenyeb61 a gazdasag

szamara biztosftott er6forras, termelesi tenyez6. A t6ke tbbbfele
alakban megjelenhet. Legszembetuno'1J15 m jelenesi formaja a
penz de a termelesi folyamatba kbzvetlenul mindig
J
,--.., j6szag
- formaja-
ban kerul. Az el6bbit penzt6kenek az ut6bbit realt6kenek is nevez-
hetjuk. A realt6ke t6kej6szagok formajat blti. Csak realt6ke kbrebe
tartoz6 j6szagok kfnalatanak elemzeset vegezzuk el itt, hiszen a val-
lalati termel6folyamatra vagyunk alapvet6en kfvancsiak.
A t6ke'6szagok alapvet6en ketfelekeppen vonhat6k a termelesbe:
a megvasaroljak a t6kej6szagot,
berlik a t6kej6szagot123.

A t6kej6szagok kfnalatat a t6kej6szagok megjelenesi formai alap-

ja et reszre bontva targyaljuk:
a) a nem ujratermelhet6 j6szagok (mint a term6f61d, a telek, a ba-
nyavagyon va amlnt
b az ujratermelhet6 j6szagok (mint az epulet, a gep, a teheraut6).

A t6ke jelent6s hanyada olyan j6szagokban testesul meg, amelyek

eredetileg nem 9 termelesi folyamat eredmenyekent j6ttek letre.
Csak a termelesi folyamatba t6rtent bevonasukkal valtak t6keve.
Bennuk ~ emberi munka testesul meg, csak a termelesbe val6
bevonasuk t6rtent jellemz6en korabbi teljesftmenyb61 szarmaz6
penz se ftsegevel. Ennyiben viszont osztjak a t6bbi t6kej6szag sor-
sat. Ide tartozna a termelesbe bevont f61dteruletek, a varosi telkek,
az asv' Lkincsek. Ezek ujratermelese nem lehetseges, fgy kfnala-
tuk rugalmatlan. Piaci viszonyok k6z6tt ezek kereslete es az ertuk
fizmetTvetelar, illetve berleti dfj (koncesszi6s dfj, jaradek) alapvet6-
en a felhasznalasuk segftsegevel elerhet6 t6bbletbevetel fUggve-
nye, Olyan mertekben veszik igenybe ezeket a tenyez6ket, amilyen
mertekben a segftsegukkel el6allftott termekek piaci viszonyai azt
lehet6ve teszik.
Amennyiben a r6gzftett kfnalatU t6kej6szagokat megvasaroljak,
ugy az ertuk fizetend6 vetelar a t6kesftett hozamukkal lesz egyen-
16. Ezt ugy kapjuk meg, hogy a~t6k§j6szag segftsegevel elert e es
hozamot egy valasztott biztonsagos befektetes hozama segftsegevel
feltb esftjuk. BiztOflSa"gos befektetes hozamat adja peldaul egy
iranyaa6 banki kamatlab. Amennyiben a bankban lek6t6tt penzunk
-----
evi 5%-ot hoz, es a tokej6szag hozama evi 1 milli6 forint, akkor az
adott tokej6szag ara 20 milli6 forint, mivel ennyi penzt kellene a
bankban lekbtnbm ahhoz, hogy evi egymilli6hoz jussak.

A tenylegesen termelesbe kerUl6 t6kej6szagok mennyisege

igy a piaci kamatlabakt61 es a t6kej6szag segitsegevel a piacon
elerhet6 hozamt61 fUgg.

Berlet eseten penztoket nem kell lekbtnCJnk, fgy az eloallftott ter-

mekek (nyujtott szolgaltatasok) piaci arait61 fUggo kereslet, a pia-
con elerhet6 hozam hatarozza meg kizar61ag a fizetend6 berleti
dijat.124

Amennyiben a termelt termekek arai emelkednek, a keresleti

egyenes jobbra felfele eltolodik, az egyensulyi berleti dfj no. Az
egy~sul
--- -- --
i berleti dfj ott talalhat6 ahol a tenyezo-hatarkbltseg e yen-
-

124 David Ricardo ezt igy fogalmazta meg: nem azert magas a gabona ara, mert
magasak a berleti dijak, hanem azert magasak a berleti dijak, mert a gabona
ara magas.
10a tenyezo-hatarbevetellel. A megismert-MFC = egyenloseg itt
is fuvenyes. enyezo-hatarkbltseg jelen esetben a termelesi tenye-
zo egy p6t/6/agos egysegenek hasznalataert fizetett berleti dfj.
A fenti abra egy szelso esetet mutat be. A nem ujratermelheto j6-
szagok kbre is bovftheto a legtbbb esetben. Ezert kfnalatuk csak
extrem esetekben teljesen rugalmatlan.125 A muvelesbe vont fbld
bovftheto, tovabbi asvanykincs-Ielohelyeket tarnak fel, jelentos a
varosok, kbzsegek telekfejlesztesi munkaja. Ezekben az esetekben
a kereslet-kfnalati viszonyok az ujratermelheto tokej6szagokehoz
hasonl6ak.

Az ujratermelheto j6szagok kfnalatat a fentieken kfvul az is befolya-

solja, hogy az tJjratermel~suk mennyire gyorsan val6sfthat6 meg. Ar-
ra az idoszakra, amelyben az ujratermelesuk nem lehetseges, a nem
ujratermelheto j6szagok sorsat osztjak._ '
Az ujratermel eta tokej6szagok kfnalata fu 9 ujra el" kcltse-
gei~to is. Ezert a piacra vitt j6szagok mennYlsege fUgg azok piaci
arat61, ami pedig a segftsegukkel eloallftott termekek mennyisege-
nek es piaci aranak kbzvetett fUggvenye. Amennyiben a tokej6sza:
ot me vasaroljak, szabalyos kereslet-kfnalati viszonyokkal van
dolgunk a fentieket szem elott tartva. (A 4.16. abrat lasd a kbvetke-
zo oldalon.)
Amennyiben a j6szagokat berlik, a berleti dfj lesz az a tenye-
zokbltseg, amit a berlonek ki kell fizetnie. Ekkor a iaci Kfnalbt az
1VfFc = MRP egyenloseghez fog igazodni azzal, hogy bizonyos mi-
nlmalis osszeg alatt, amibe a tokej6szag fenntartasa kerul, a toketu-
lajdonos nem fogja berbe adni a j6szagot. Az-MfC jelen esetben a
tokej6sz;;ig p6tl61a os egysegenek eloaliliasi kbltseget jelen.!La berle-
ti dfj fizetesenek idoszakara vetftve. Az MRP az idoszakra f1Zetett
berleti dfj.

125 Teljesen rugalmatlan peldaul a londoni bels6 varosreszek (a City, Belgrave stb.)
•
telekkfnalata.
 rovidtavon
rugalmErtlanna
valik • kin8iat

alkalmazott
t5kej6szag
mennyisege

Amennyiben uj technol6gia alkalmazasa miatt, vagy a tokej6szag

reven eloallftott iranti kereslet megnovekedese miatt a tokej6szaggal
elerheto p6tl61agos bevetel (MRP) megno a tokej6szagot felhasznal6
oldalan, a vallalkoz6k hajland6ak lesznek magasabb berleti dfj fize-
tesere. Ez tovabbi berbead6kat csabft a piacra, a kfnalat noni, a ber-
leti dfj emelkedni fog. Ez tortenik akkor, amikor nepszeruve val6 udu-
lohelyen egyre tobben kfnaljak fel szobaikat, otthonaikat fizetoven-
deg-szolgalat kereteben, nem tudva ellenallni a magas berleti dfjak
csabftasanak.
Figyeljunk arra az egyszeru gazdasagi jelensegre, hogy q.rni az
egyj gazdasagi szereplonek bevetel, a masiknak kiadas. fgy a. ber-
bead6 szamara a [)Qtl6lagosan kiadott szoba bere MBE -a,zaz hatar-
termek-bevetel, mfg ugY.§Dez az utazasi iroda szamara MFC, azaz
t.enyezo-hatarkoltseg.
Attekintettuk a legfontosabb termelesi inputok piaci osszefUggese-
it, s ezzel a vallalatok legfontosabb alapismereteivel fordulhatunk a
bonyolultabb piacok fele.
 PIACI STRATEGIA -
PIACI HATALOM

Az el6z6 fejezetben megismerkedtCmk a vallalat klasszikus mOk6de-

sevel, legfontosabb input-output 6sszefOggeseivel, s e folyamatok
vallalati vezerlesenek legk6zvetlenebb celjaval, az uzleti profit szer-
zesevel. A vallalati fogalmak a vallalati tevekenyseg egeszenek
megerteset szolgaljak. Ezek ismereteben mar lehetseges a vallalati
formak szfnessegenek es piaci k6rnyezetet befolyasol6 szerepenek
elemzese is. Ezert a xallalati nagysag, a pLaci ma -,itartas, es a }2ia-
cok strategiai alakitas8flak kerdeseivel foglalkozunk a tovabbiakban.
Az 6sszefOggest ezek k6z6tt k6nnyO atlatni. A vallalatok nagysaga
behatarolja piaci magatartasukat, melybe beletartozik a piac elemei-
nek el6zetes befolyasolasa (strategia) is. A strategiai viselkedes 6n-
magaban tudatos uzletpolitikat jelent, de a tul j61 sikerult vallalati 6sz-
szejatszasok a fogyaszt6k megkarosftasaval jarhatnak, a WI nagyra
n6tt cegek piaci er6f61enyuket k6nnyen szerzett haszonna alakfthat-
jak, s egy-egy fogyaszt6 tiltakozasa WI keves ahhoz, hogy vissz-
hangja legyen. Szukseg van ezert a piac meretehez kepest tulsago-
san meghataroz6va lett (er6f6lenyes helyzetO) vallalatok magatarta-
sanak szabalyozasara (regulalasara).
A nagysag, a kibocsatasi es a vallalati meret megvaltozasa az
eddig elemzett vallalati 6sszefOggesek k6zul j6 nehanyat uj megvila-
gftasba helyez.
Bizonyosan azonnal belathat6 a k6vetkez6 allftas: egy vallalat
maskent viselkedik a piacon akkor, ha 6 csak 1 az ott lev6 12-b61, s
maskent akkor, ha 6 a 12 ceg konzorciumi vezet6 vallalata (a 12 ceg
egyuttes magatartasat iranyftja). Es termeszetesen az sem mindegy,
hogy az a tucat vallalat a vilaggazdasag mamutcegeit jelenti-e, vagy
orszagunk 12 legnagyobb 6riasvallalatat, esetleg a helyi piacot
egyebkent kezben tartani kepes tucatnyi kiskeresked6t. MeretOkb61
pedig kbvetkeztethetOnk arra is, hogy ezek a szerepl6k egymast61
elter6en kalkulaljak Maikat, maskent reklamoznak, mas strategiat
folytatnak, vagyis magatartasukat nagysaguk, es mozgasterOk is
meghatarozza. (De a helyzetet, a kicsinyseg es a nagysag proble-
majat, kepesek vagyunk erzelmileg is azonnal atelni, csak gondol-
junk bele abba, hogy ki szeretne kisegerkent tancol6 elefantok kbze
keveredni? S ha megis odakerOlt, netan maradnia is kell, mi lehet a
strategiaja?!)

A vallalatok viselkedese kbrnyezetOkt61 es sajat nagysagukt61 is

fOgg. Tudjuk mar az el6z6 fejezetb61, hogy minden ce hosszu tavu
O]:leti celja a_njvekedes, hiszen
• nagyobb vallalatnak a kisebbel azonos hozamrata mellett is na-
gyobb _[o.fittQmegekeletkezik,
• nagyobb vallalatoknal a szeriatermeles technol6giai el6nyei at-
lagkbltseg csbkkenessel jarnak, fgy meg a klcsi1<kel a:~(onosar
mellett is nagyobb profitjuk keletkezik (ezt kes6b~me.@tgaz-
dasagossagnal elemezzOk),
• agyo vallalato na nemcsak a szakosodas, a specifikus
termeles el6nyei, hanem a nagysagb61 kbvetkez6en a tbbb
gazdasagi agra kiterjed6 integralt termeles el6nyei is kialakul-
hatnak. A gazdalkodas teljes vertikumanak kezbentartasa a
termel6t61 a fogyaszt6ig tart6 lancolatban olyan szervezesi es
hatalmi el6nybket biztosfthat egy ceg szamara, melyekkel egy
kisvallalat bizonyosan nem rendelkezik (ezt kes6bb a valasz-
tekgazdasagossagnal elemezzOk), ...-
• nagyots6 vallalatoknak kbnnyebb ismertseget elemiOk reklamja-
jkkal, mivel a vasarl6k kbnnyebben - azonosftjak a termeket az
lsmert ceggel es markanevvel,126 emiatt reklamjaik kbltse hate-
konyabbak, mikbzben erte esftesi celjaikatis elerik,

126 Ezt a beazonosftasi hatast hasznaljak ki gyakran a kisebb cegek olyan forma-
ban, hogy az agyonreklamozott, s emiatt nem keves kbltsegbe kerOl6 markane-
vek "farvizen utaznak". Ez annyit jelent, hogy sajat, egyebkent nevtelen, isme-
retlen termekOket olyan markanev-kbzeli felirattal, szimb61ummal latjak el, ami a
felOletes, vagy a trendi markanevekben nem teljesen tajekozott vasarl6t megte-
veszti. fgy lesz az Adidas cip6 helyett Adidedas, vagy Adios markaju a valamivel
olcs6bban vett termek.)
 • nagyobb vallalatoknak onmagukban, vagy kulonboz6 strategiai
viselkedesuk alakftasaval lehet6seguk van piacbefolyasol6 ha-
talmi aktusokra (armeghatarozas, marketin~g "hadviseles", hal6-
zatok, ertekesftesi formak es partnerkapcsolatok iranyftasa,
stb.),
• nagyobb vallalatok a hazai es a killiQlQl f2iac ~gyutteset is kepe-
sE?~Qel<J2efolyasolni, s e teruleti viselkedes differenciala-
saval tovabbi kulon hasznokat is tudnak szerezni (pI. dompingar
meghatarozas, termeles kulfoldre helyezese, stb.),
• nagyobb vallalatok t6keerejuknel fogva jobb pozfci6kban van-
nak erdekerv '~tesuket tekintve is - mind foglalkoztatottaik-
kal, mind kisebb piaci partnereikkel, mind a szabalyoz6 hat6sa-
gokat illet6en,
• s vegezetUl a nagyobb vallalatoknak az eddig felsoroltak egyut-
tes kovetkezmenyekent lehet6seguk van a piaci tokeletlense-
gek (pI. fogyaszt6k informaci6 hianya) reszbeni kijavftasara, az
uzleti bizonytalansagok bizonyos csokkentesere, az ebb61 ere-
d6 hasznok megszerzesere, s er6s erdekervenyesft6 pozfci6ik-
kal ved~rnir4Q.eLek.lenntartasara is (e hatasok j61eti elemzese-
re szinten sor kerul kes6bb).

Hasonlftsuk ossze most mar a reszletek elemzesevel is a piacon

mukod6 vallalatok modelljeit es fordftsuk figyelmunket arra, hogy a
vallalat nagysaga es a piac nagysaga kozott milyen osszefUggese-
ket talalunk.

Elemzesunkben el6szor a vallalati formak tiszta elmeletet hasznaljuk

a tfpusok megalkotasahoz. Megismerjuk a versenyz6 es a nem-
versenyz6 piaci szerkezetet (piaci mode lit) es e szerkezetnek a valla-
lati nagysaggal, a vallalati viselkedessel val6 szoros kapcsolatat.
Abb61 indulunk ki, hogy a Ie e.Q szera!Jb j7elyzet az, amikor ~al-
lalat semmit nem tud befolyasolni, csak onm~v~deset. Le-
gyen ez egy kicsiny-ceg kulonosebb hatalmi torekvesek nelkul, akar-
jon csupan "egyszeruen csak megelni" tevekenysegeb61, s nezzuk
meg, hogy milyen hatasok erik mukodese kapcsan. lIyen "jelentekte-
len" helyzetben a piachoz, az ott megjelenok igenyeihez, cselekvese-
ihez fog igazodni. Mivel a hozza hasonl6 vallalatok valamennyien fgy
tesznek, ezert a cselekvesek egyuttes eredojekent alakulnak a fo-
Iyamatok anelkul, hogy barmelyik szereplo vezerelne azokat. Mivel
alapvetoen a piac mechanizmusai szabalyoznak, ezert a vallalat is, a
vallalatok egyuttesen is es a piac is !okeletesen versenyzo.
Fogalmazhatnank ugy is, hogy az iranyftcis, a szabalyozas hianya
miatt alakul ki a "termeszetes" piaci helyzet. Azokat a piacokat tala 1-
juk jellemzoen versenyzo helyzetben, melyek vagy oly kicsik, hogy
nem erdemes az iranyftasukkal foglalkozni, vagy oly nagyok, hogy
meg nem alakult ki az atfog6 iranyftasuk lehetosege, vagy valamely
mas ok miatt egyszenJen nem vettek meg kezbe, s ezert nem tudja
mas szabalyozni, mint "csak" a piaci mechanizmus. S mert csak az
szabalyozza, hat tbkeletesen piaci, azaz tisz!an versen~o mecha-
nizmusu.
Ha meghatarozott piacokon valamely, - kesobb reszletezendo -
ok miatt nem tbkeletesen versenyzo a mechanizmus, akkor egysze-
nJen negatfv formaju meghatarozasban ad6dik a masik lehetseges
eset elnevezese, a nem t6keletesen versenyzo127 piaci modelle.
Ezert viseli a kbvetkezo resz ezt a cfmet: a tbkeletesen versenyzo es
a tbbbiek. Mert val6ban, most meg csak annyit mondunk a tbbbiek-
rol, hogy valamilyen formaban aszimmetrikussa teszik a piaci kap-
csolatokat, s mivel ezt szamtalan bonyolult formaban teszik, most
egyszenJbb meg csak a "tbbbiek" bsszefoglal6 nev hasznalata.

Induljunk ki abb61, hogy a piacok erotereinek, szerkezeti mukbdese-

nek feltarasakor jellemezhetnenk ugy is a vallalatokat, hogy mennyi-
ben hasonlft viselkedesDk ahhoz, melyet egy idealis pia con val6sfta-
nanak meg. Ez az ideal (vagy tiszta model I) a piacelmeletben a toke-
letesen versenyzo piac. A piac jellege meghatarozza az egyedi val-

127 A nem t6keletes piacokat szokas tbkeletleneknek is nevezni, de a magyar nyelv-

ben meghonosodott tbbbes jelentes miatt a tbkeletlen kifejezes helyett inkabb a
nem t6keletes kifejezest hasznaljuk.
lalatok, s a vallalatok 6sszessegenek mOk6deset is az adott agazat-
ban.128
Ha csak egyetlen piacon elemezzuk a vallalatot, s ez a piac t6ke-
letesen versenyz6, akkor a vallalatot versenyzo vallalatnak nevez-
zuk. Jellemz6je, hogy a piaci szerkezeten valtoztatni nem t~ ezert
sajat kibocsatasat alakft6 d6nteseivel reagal a piac valtozasaira. Ha
sok-sok hasonl6, ugyanilyen helyzeW- vallalat van a piacon, akkor
azok egyuttesen, 6sszesftett hatasokkal alakftjak a piaci cselekvese-
ket, de a versenyz6 piacokon az egyes vallalatok jellegen ez mit sem
valtoztat. Lehet azonban ugy is, hogy nehanyan 6sszefognak eppen
azert, hogy a piac jelleget a maguk javara alakftsak. Ezert a piac jel-
leget, a piac modelljet a vallalatok egyuttes cselekveseiben ragadhat-
juk meg.
Sok-sok vallalat egyuttes piacat iparagnak, vagy agazati piacnak
nevezzuk. Ezen piacok mOk6deset piaci modellel, mas neven piaci
szerkezettel frjuk Ie. Az 6sszes versenyz6 veil/alat egyuttes cselekve-
set mar a piaci modellel jellemezhetjuk, ezert az i1yen, egyuttesen is
alkalmazkod6 jellegO mOk6dest tijkeletesen versenyzo piaci mo-
dellnek, vagy versenyzo piaci szerkezetnek nevezzuk.
---p:;zertnevezzuk t6keletesnek ezt a piaci mOk6dest, mert semmi-
Iyen mas hatassal nem kell kalkulalniuk a szerepl6knek, mint a piaci
mechanizmussal, es a piaci er6hatasok altai letrej6tt arral. Azert ne-
vezzuk versenyz6nek, mert mind a keresleti, mind a kfnalati oldalon
sok szerepl6 forgalmaz sok k6z6nseges termeket minden kul6n6-
sebb rugalmatlansag es korlatozas nelkul. Tokeletessege a szerep-
16k semlegessegen, szimmetriajan, informaltsagan, a termekek min-
denfajta mennyisegi es min6segi kul6nlegesseg nelkulisegen es kor-
lat/an b6vfthet6segen a/apul. Versenyzo jellege pedig a hatekonysa-
gi kenyszeren alapul.

128 Most foglalkozzunk egyelore a piac muk6desevel, melyet ne keverjunk 6ssze a

vallalat muk6desevel. Kesobb latni fogjuk, hogy a vallalat "szerepe" a piaci "for-
gat6k6nyv" szerint is alakul, s ugyanakkor t6bb szfnpadon kul6nb6zo szerepe-
ket egyszerre is jatszhat a vallalat. Lehet egy ceg csak nagyon pici a piac mere-
tehez kepest, de uralhatja is akar az egeszet, sot t6bb piacot egyutt is iranyfthat.
Peldaul nemzetk6zi d6mping alkalmazasa eseten a hazai uralkod6 piaci es a
nemzetk6zi versenyzo piaci szerep egyuttes alakftasab61 ad6dik szamara a ha-
szon maximalizalasanak lehetosege.
 Vagyis egyszerOen sz6lva: tumultus van az ilyen piacon vev6b61,
elad6b61, termekb61, s mert mindenki egy a sokb61, jelentektelen bn-
magaban, ezert alkalmazkodik. Alkalmazkodik a kialakult mechaniz-
musokhoz, az elfogadott ertekekhez. ~z alkalmazkod(js keay..szere
teszi hatekoanya a versenyt, mert nem belattatja, hanem kikenysze-
,.rfli az alkalmazkodast; d~ez taplalja az alland6an lehetseges nyere-
segeket es vesztesegeket is, melyeket a piac igenyeineKfolytonos
valtozasanTfiatt a cegeknek (is) el kell viselniQk. Azok a vallalati ve-
zet6k azonban, akik a bizonytalan jbv6vel kapcsolatos jatekszenve-
delyt kevesebbre becsQlik egy kiismerhetetlen piacon, mint a biztos
nyeres brbmet szabalyozott kbrQlmenyek kbzbtt, strategiakat kezde-
nek el kialakftani a piac befolyasolasara, hogy ez altai mindig a nyer-
tes oldalon tudjanak maradni, s kezdenek bsszeallni a "tbbbiek".

Kbnnyen belathatjuk, hogy minel nagyobb a kibocsatas es az ez-

zel bsszefUgg6 t6kenagysag, anna inkabb torekszenek avalTalatok
befekteteseiket valamilyen m6don a piaci bizonytalansagt61 megve-
dnC -
• Megpr6baljak ezert .JermekQket min6segileg elter6ve tenni,
megjeleneset sajatossa alakftani, nevQk feltOntetesever "mar-
kazni", d~engialtta (megkQlbnbbztethet6ve) valtoztatni, s a
fogyaszt6t v..aJamUy_an m6don hozzakbtni.
• HC\-_a~k erre alkalmatlan, akkor a kfnalati oldalt szabalyoz-
zak. KQlbnbbz6 korlatokat, szOr6ket igyekeznek beepfteni a ter-
melesi kapcsolatokba, megszerzik es szabadalmaztatjak, vagy
eltitkoljak a technol6giai ujftasokat, felvasaroljak az ala anyag-
gyart6k cegeit.
• A j61 ertekesfthet6 arukb61 termekcsaladokat alakftanak ki a
termekek ujabb es ujabb generaci6ival, melyek elkfsernek ben-
nQnket "a bblcs6t61 a sfrig". (8 nemcsak a bankok es az eletbiz-
tosft6k, de az aut6markak es az ezer reszes argentin filmsoro-
zatok is hosszu tavon szeretnenek eletOnk reszei lenni.)
• Mindezek mellett meg r6baljak a piac szerepl6it is csoportokba
szervezni, bel61Qk hal6zatokat es lancolatokat kiepfteni, sazo-
kat is iranyftani.-
 • Eredmenyre vezet a vev6i racionalitas "elaltatasa" nemcsak
reklamokkal, de ififormalatlansaggal, vagy tulzasba vitt informa-
ci6s felkeresesekkel, s a piac atlathatatlansagaval is, ahol a
vev6 mar a megismeres remenyet is feladja, mert annyira bo-
nyolultnak es eleve kilatastalannak fteli meg sajat informalis
helyzetet,129

A "t6bbiek" tehat nem semlegesek sem termekeikben, sem vallala-

tukban, s a vev6i informalas is szemelyre szabotta lesz.
Mindezen eszkozok a/ka/mazasanak !£9nyege,hogy aszimmetrikus
kapcso/atot hozzanak /etre az egyik szerep/6, az e/ado javara, mert
mindaddig, amig ez tenntarthato, szamara e/6nnye/ jar. A versenyzo
piaci szerkezet megtorese, egyes e/emeinek e/6zetes beto/yaso/a-
sa az, amit /atunk, s igy a piaci hatasok eredmenyekent sem kapha-
tunk mast, mint amit mar e/6zetesen "beallitott" az iranyito szerep/6.
A piac egyes e/emeinek a/akitasa reszben attev6dik a nagyvalla/atok
marketing osztci/yainak te/adatkorebe (terme/esi kibocsatas szaba-
/yozas, arkepzes, intormaciok, keres/et-a/akitas). fgy a piaci modell
egyes e/emei mar nem a piaci versenyben a/aku/nak ki.
A ruga/mas piaci mechanizmus egy reszenek a piacr6/ a v;illa-
/atba va/6 athe/yezese jellemzi az aszimmetrikussa va/6 piaci kap-
cso/atokat. Er6to/en es poziciok jonnek /etre egy-egy agazati piac
szerkezeteben, s a piac mereteive/ egyuttnovekszik, de /ehet, hogy
m""eg-gyorsabban is n6 az egyes vezet6 valla/atok, valla/atcsoportok
nagysaga. Ugyanezen agazatban megmaradhatnak ugyanakkor mas

129 Ezt a fogyaszt6i viselkedest nevezzQk korlatozott racionalitasnak. Amikor a fo-

gyaszt6 nem bfzik sajat tudasaban, mert ugy veli, alkalmatlan a teljes megisme-
resre (ugy gondolja, meg sem ertene peldaul egy laptop vasarlasakor, hogy
mennyire nem bsszemerheto egy operaci6s rendszer es egy adott operaci6s
rendszeren belQli programcsomag, ha peldaul egy Vista es egy Office 2007 kb-
zbtti valasztasr61 van sz6), vagy eleve atruhazza a d6ntest az elad6ra, mert az
nala bizonyosan t6bbet tud. Ez a fajta vevoi (fogyaszt6 oldali) szubjektrv, vagy
objektrv informaci6-hiany eleve erofblenyesse teszi az elad6i (vallalati) oldalt.
Tanacstalan vevok a szamukra ismeretlen technol6giaju, de azonos hasznalatu
termekek kbz6tt vagy az ismerosen hangz6 markanev szerint dbntenek (vegre
valami ismeros a nehez valasztasban!), vagy meg rosszabbul tesznek, azt felte-
telezik, hogy a dragabb aru bizonyosan jobb is. Mindket hamis palyara a marke-
ting technikak allftottak ra a fogyaszt6i gondolkodast.
 va//a/atok kicsinynek as a/ka/mazkod6nak, hiszen nem minden valla-
/atb6//esz nagyvalla/at as nem minden piac va/ik iranyrtott piacca.
A kicsinyseg es az alkalmazkodas azonban egy erofblenyes pia-
con mar mas tartalmat nyer, mint eddig. Ha van erofblenyes, domi-
nans iranyft6, akkor a piac szerkezete nem versenyzo (mert azt mar
uralja a nagyvallalat, vagy a nagyvallalatok), hanem a kisvallalat, a
nem uralkod6 valla/atok vise/kedase versenyzo, vagyis alkalmazko-
d6. De meg az alkalmazkodas is mas, mint eddig! Cselekvesukben a
dominans vallalat altai kialakftott kbltseg-, ar-, es jbvedelem viszo-
nyokaLkell figyelembe venniuk, hiszen ezek vezerlik a piacot. Ezert
evezzuk ezeket a kis cegeket bsszefoglal6an versenyzo szegely-
nek, mert jellemzojuk a nagy, a dominans vallalat melletti egyuttesen
versenyzo mOkbdesuk. Mindaddig, amfg az uralkod6 ceg, (vagy ce-
gek) piaci reszesedese el nem eri a 100%-ot, s ki nem szorftja a ki-
csiket, addig a "maradek", a "mindenki mas" szamara nem lehetse-
ges egyeb viselkedes, mint az alkalmazkodas.

--
Lassan minden relatfvva lesz: van versenyzo piac, versenyzo sze-
-
gely, versenyzo vallalat, foglaljuk ezert bssze a legfontosabb kapcso-
'Iatokat a korabban lefrtak alapjan a vallalati nagysag es a piaci mo-
dell kbzbtti bsszefUggesben. Fontos tehat
• a vallalat nagysaga azagazati piac nagysagahoz k~pest,
• az azonos jellegO vallalatok egyuttes nagysaga az agazati piac
nagysagahoz kepest, es
• a vallarat nagysaga tbbb agazati piac egyuttes nagysagahoz
kepest.

Osszefoglalva:
Sok kicsi vallalat, melyek kbzul egy-egy az agazati piac meretehez
kepest jelentektelen, bnmagaban bizonyosan t6ka/etesen versenyzo
valla/at.
Ha ugyanezen vallalatok egyuttesen kiteszik a teljes agazatot, ak-
kor a piaci szerkezet, vagy piaci modell is t6ka/etesen lLerseDY~o.
Ha ugyanezen valla/a tot<egyuttesen a piac nagysaganak csgk egy
reszet alkotjak es mellettuk az agazati piacon erofble.Qyes vallalat
dohlinalja az adott piaci jelensegeit, akkor versenyzo szega/yne~-
vezzuk egyuttesen az egyenkent egyebkent tbkeletesen ver~enyzo
vaJlalatokat es erofblenyesnek, vagy nem t6ka/etesen versenyzonek
nevezzuk a piaci szerkezetet.
 Ha egy vallalat bnmagaban tbbb agazati piacon is jelen van, s
mindegyiken alkalmazkod6an viselkedik, akkor meg mindig tbkelete-
sen versenyzo, s mert bnmagaban nem kepvisel jelentos erot, ezert
a piaci szerkezeten nem is valtoztat.
Ha a vallalat bnmagaban is olyan nagy, hogy kepes egy agazati
"piacon dominans lenni, akkor mind a va//a/atat, mind a piaci madellt
nem t6ke/etesen versenyz6nek nevezzuk. Azon vallalatok, melyek
fbbb agazati piacot egyuttesen iranyftanak, a vallalatbirodalmak.
A piaci moaellek azonban nem bovulnek birodalmakka, a nem tbkele-
tesen versenyzo modell megnevezest alkalmazzuk meg a vilagpiacok-
mis, ha olyan szerkezetOel< -(pI.:a koolaj nemzetkbzi piacara).
Most mar latjuk, hogy a piac merete, a vallalatok szama es a
vallalatok nagysaga logikai rendszert alkotnak, s ezek relaci6ival
frhatjuk Ie a piac szerkezetet.
Kevesnek bizonyul azonban bnmagaban az a megkulbnbbztetes,
mely a tbkeletes versenytol val6 elterest fejezi ki mindbssze a piaci
szerkezet lenyegekent. ~m ele en a
cs Ii a tokeletesen verseny-
zc5vagy a nem tokeletesen versenyzc5 ~fol~nves)...Riaci modellt
asznalni, hiszen lattuk, hogy nemcsak 's t' VilcAl::Jak.
Az el-
teresek tbbb forrasb61 erednek, a kulbnbsegek differencialtabbak,
mint egy "igen-nem" felosztas. E tovabbi kulbnbbzesek forrasait tar-
juk fel a vallalati parameterek elemzesevel.

Ahogyan az emberek viselkedeset is meghatarozzak parametere-

ik,130ugy a vallalatokat is kulbnbbzo parameterek segftsegevel jelle-
mezhetjuk:

130 Peldaul a n6k idealisnak mondott 90-60-90-es parametere, mely a mell-, derek-,
es csip6-kormeretet jelenti es barmely szepsegverseny egyik tontos eleme az
el6zsurizesnel, mar adhat nemi biztonsagot, kOlonosen, ha meg nehany "j6
szam" csatlakozik ehhez eletkorban, magassagban, testsulyban. Azonban az,
hogy kinek teszik tejere a koronat, gyakran nemcsak parameter, hanem strate-
gia kerdese is. Ehhez nemi szepseg semmikeppen sem jon rosszul, de a moz-
gas, a latvany, s meg a mosolyok iranyanak megtervezese is javithat e parame-
tereken.
Jelentese: a termekek homogenek (egyformak) lehetnek, vagy diffe-
rencia/tak (azonos hasznalhat6sagon belul kisse elter6ek, vagy kife-
jezetten elter6 min6seguek), vagy "ss etettek (tbbb termek egyutte-
se ujabb hasznossagokat is nyujt). Fontos tovabba, hogy a termekek
oszthat6ak-e (a Hz ezres szeriaju termekekb61, lehet-e csak egy-egy
darabot is venni), vagy reszben oszthatat/an formaban szolgaltatha-
t6k-e (vezetekes, hal6zatos szolgaltatasok). Mindezen jellemz6k a
termekarat alapvet6en meghatarozzak majd.
Egy valla/at piaci he/yzeteben komo/y je/ent6sege van outputja
termekjellemz6inek. Kozonseges, tomeges arukkal, melyek barmi-
Iyen mennyisegben ertekesfthet6k, nem tudunk piaci uralmat szerez-
ni, csupan elfogad6k, alkalmazkod6k lehetOnk. Kulbnlegesebb a
helyzet a meg mindig egyszeru, feldolgozatlan, de straMgiai/ag fon-
tos termekeknel. Ezt azonnal belatjuk, ha az OPEC k6olajtermel6ire
es azok ar-vagy termelesi kartell lehet6segeire gondolunk, s mar
szinte halljuk a napi hfradasok megszokott sz6-fordulatait" ... a k60laj
ara a nemzetkbzi t6zsdeken ma ismet felfele szarnyalt..."
Nem kell feltetlenul strategiai jelent6seggel bfrnia a termeknek
azonban ahhoz, hogy egyedi legyen, mivel tart6san ervenyesul6 ha-
tasokat mi magunk is beepfthetOnk a termek-jellemz6kbe tudatos

-- -
tervezessel. Az egyik ilyen technika a termekek differencia/asa, a
masik, az egymast kiegeszft6 termekek (komp/ementer termekek)
aruka cso/asa ~a~y kote.gben ertekesftese. Mindkett6re j6 pelda a
c Donald's hal6zat ertekesft6 reriClszere. Ki gondol a Mac Farm
menure ugy, mint egy daralt husos szendvicsre buborekos vfzzel?!
Amit ugyanazon dolog e ketfele ertelmezese kbzbtti kulbnbsegnek
gondolunk, az a markanevvel kialakftott termekdifferencialas lenyege
(az image, a design, es a prom6ci6, tervezese az arculatnak, a meg-
jelenesnek, a kommunikaci6nak es a reklamnak). A "menu" pedig
maga az arukapcsolas, a rohan6 eletm6d kesz csomagja, gondol-
kodnunk sem kell az bsszeallftasan, mar kigondoltak "szamunkra" a
marketing szakemberek. (A gyerekek menujeben termeszetesen ki-
sebb jatekr61 is gondoskodva, s bizony el6fordulhat, hogy az egesz
csalad gyerekmenut valaszt csak azert, hogy "bsszeegye" egy mese
bsszes figurajat a csalad elkenyeztetett kedvence kedveert.)
CegCJnknag sa .at kifejezhetjCJk t6kejenek penzertekeben, a kiboesa-
tas szeria nagysagaban, s ami ennek id6beli megterCJles(vonzata, az
elsCJIIedt k61tsegekben is. Am' tett s vissza nem vehet6
multbell . e~eknek, vagyis az elsCJllyedt k61tsegeknek, ala"pvet6
szerepe van a piaer61 val6 szabad k1=-esbe epes elfeteleinek alaku-
lasaban.
H~ nincsenek e/§ullyedt k6/tsegek, barki megje/enhet a piacfJn kf-
--.:..-
nalataval, s barki eltOnhet egy pere alatt, hisz nines, ami ebben
- visz-
sZfltartsa, ezert az i/yen piacok versenyz6k. Mine/ nagyobb a terme-
les'1okeszukseg/ete, annal nehezebb a termeles indftasa, ezzel an-
na/ magasabb a be/epesi kor/at is, de eppoly nehez kilepni is az aga-
zatb61, mivel a hirtelen kilepes a befektetett ertekek egy reszenek el-
vesztesevel jarhat.
Szoktak ezt ugy is fogalmazni, hogy rDineJnagyobba!5.jelenbeIU;>e-
tekteteseink, aDnal nehezebbek atvaltasi lehet6segeink, annal job-
ban orlatozzak j6v6beni lehet6segeinket mai befekteteseink.131
Ezert az slsCJllyedt k61tsegek fUggnek ugyan az alkalmazott szamvite-
Ii formakt61 is (hogy milY8Jl gyors az amortizaei6), a v' sarolt, a Ifzin-
gelt es a be It eszk6zok aranyat61 is, de azert az iparagak t6 e/ge-
nye nem va/asztas kerdese es ritkan lehet komplett Martin-aeel ke-
meneeket rovid berletre kapni. S ha felidezzCJk azt a korabbi ismere-
tet is, hogy a minimalisan hatekony kiboesatasi meretnek a teehnol6-
giab61 ad6d6 koltsegosszefUggesei is vannak, melynek lenyege rovi-
den sz61va annyi, hogy minel nagyobb a kiboesatas, annal alaeso-
ny-abb az atla koltseg, akkor mar sejtjCJK,hogy a sok ezres aut6sie-
r-i~artasahoz, fogalmazzunk most meg esak fgy: nem keves t6ke,
elsCJllyedtkoltseg sZCJkseges.132

131 Gondoljunk egyszeruen egy humant6ke peldara es maris erthet6: minel t6bbet
fektettunk id6b61 es penzb61 tanulmanyainkba, annal nehezebbe valik a szak-
mavaltas. (Berepul6 pil6tab61 ritkan lesz plasztikai sebesz, vagy zenetud6s es
nem azert, mert a ki-es belepes korlatozva lenne, hanem azert mert maga az
atvaltasi nehezseg jelenti a korlatot.)
132 Tovabbi reszletek e kerdesr61 a fejezet 5.2.1.-es pontjanal olvashat6ak.
 Ha mar tudjuk, hogy milyen termekkel foglalkozzunk, s ahhoz mennyi
befektetett t6kere van szukseg, s a t6keigenyesseg alapjan mar
szamftasokat vegezhetCJnk penzunk megterulesere is, akkor fordftsuk
figyelmunket a piaei szerepl6kre, mivel ezek allapota, jellemz6i is be-
folyasoljak piaei viselkedesunket.
A t6ke/etesen versenyz6 piaci model/ben a szerep/6k jo/ informa/-
tak, mind a kereslet, mind a kfnalat alanyai ruga/masan a/ka/maz-
kodnak az arhatasokhoz. Vagyis, ha az arak valtoLrTak~ a he-
Iyettesftesi es a j6vedelmi hatasok eg~uttes eredmenyenek alakfta-
saval optimalizaljak piaei helyzetCJket.1 3 Optimalizalni azonban esak
akkor tudnak j61 ujra meg ujra, ha alland6an megfelel6en informaltak,
ha az informaei6k a termekek es a piae lenyegi vonasait illet6en tel-
jesek, es h§ teljesO/ a he/yettesfthet6seg szabadsaga.
Ebben a vonatkozasban azonban er6s aszimmetria van a keresleti
es a kfnalati szerepl6k helyzete k6z6tt a nagy t6kelek6tesu, modern
teehnol6giaju iparagak termekeinel kul6n6sen. Ha a termeknek nines
helyettesft6je, akkor a termek informaei6jat es arat a fogyaszt6k fize-
t6kepessegehez szabjak kfnal6ik, mfg ha az informaei6 is t6megaru-
va lesz, s k6nnyen elerhet6ve valik (peldaul interneten), akkor a ter-
mek t6megesse lesz es ezzel ara is hanyatlani fog.
Ha a termekeket differencialjak, ha a vev6i-csopartokat e/kii/6nf-
tik, ha a kfmi/6k ha/6zatot a/kotnak134, akkor ezekke/ egyre mere-
vebbek a szerkezeti e/emek a piacmuk6deseben, s fgy magasabb

133 Peldaul, ha dragul a benzin, akkor el6szbr elkezdik az oles6bb benzinkutakat

keresni, azutan kevesebbet aut6zni, megpr6balnak egyre tbbben egyOtt utazni,
kisebb fogyasztasu aut6kat venni, illetve van, aki mindezeket kihagyva egysze-
rOen aWl neha a kerekparjara.
134 Vagyis ha ugyanolyan hasznalatu termekek kbzbtt jelent6s kOlbnbsegeket erve-
nyesftenek (differeneialnak)- peldaul pardue fekete szfnO Suzuki esak GLX fo-
kozatban kaphat6, ami felmilli6 forinttal dragabb, mint az bsszesen negy fele
szfnben kaphat6 alaptfpus. Ha ugyanazon a tarsasutazason mas-mas aron uta-
zunk aszerint, hogy tbrzs-utaskent, vagy maskent vettOk-e jegyOnket (vev6i
esoportok elkOlbnftese), illetve ha esak azert kell j6val dragabban megvasarol-
nunk valamit, mert bizonyos termekek esak bizonyos ertekesft6kt61 szerezhet6-
ek be (kfnal6i haI6zat), akkor ezek az ertekesft6 alanyi parameterei, melyeken
valtoztatni nem tudunk, tehat aszimmetrikus a kapesolat.
arak erhet6k el. Ha tomegesen es 0les6n elerhet6k a vev6k szamara
az informaei6k, ha a vasarl6k legalabb klubokat alkothatnak (eso-
portkedvezmenyek eleresere), akkor a verseng6 jelleg- er6sodese
miatt az arak is alaesonyabbak.
Az arerzekenyseg vevoi esoportokat hoz /(3tre, s esoportonkent, de
ha lehet, szemelyenRenCis kulon arakat hataroznak meg az egyeb-
kent azonos koltsegQ termekek eseten is. Az informaci6s e/zartsag
egyik speeialis esetet jelentik a valla/atok Oz/eti titkai, melyek gyakor-
ta nemesak sajat gazdalkodasukra vonatkoz6 adatokb61, de a fo-
gyaszt6kat is erint6, am nem publikus informaei6kb61 is allnak. Az
a/anyok egyik specia/is esete a hat6sagi engedellye/ rende/kezo va/-
/a/atok, melyek fogyaszt6vedelmi, kozegeszsegugyi es mas okokb61
kulon jogosftvanyokkal is rendelkeznek, s tiszta formajat jelentik a pi-
aei toredezettseg mesterseges letrehozasanak.
Barmely formaban keletkezzek is, minden o/yan eljaras, beavatko-
zas, engedelyezes, me/y a piaci alanyo ruga/massagaf cs6kkenti,
mereviti a piaciszerkezetet, rongalja a versenyzo piaci a/ka/mazko-
(fast, s emiatt dragitja az arukat, s ezze/ j6vede/met von e/ azokt6/,
akiket hatranyosan erint. - -- -

ex er ' liak ..l even osszefoglalt jelenseg e fejezet vonatkozasaban

megkerulhetetlen, noha reszletesebb kifejtesevel egy kes6bbi fejezet
foglalkozik majd. Az externaliak kifejezessel 01 an hatasokat jelolunk,
melyeket piaei szerepl6k szenvednek el, de az nem a piaei kapesola-
taik eredmenyekent jon letre. Ezert ezt a hatast "a meg nem fizetett
tenyez6"-nek is szoktak nevezni, illetve gyakorta tulesordulasnak is
hfvjak. A jelenseg /enyege, hogy ugy jutunk hasznossaghoz, vagy
ugy szenvedunk el karokat, hogy az uzleti tranzakci6s akaLatunkt6/,
piaci e~elekmenY.'einkt61 tugget/en, va amely fo/yamat t6bb/etbaszna,
vagy tObbletkara, vagyis tUlcsordulasa.135 S mert e nagysagok akar

135 D6ntsek el bn6k, hogy t6bblethaszonnak, vagy t6bbletkarnak tekintik-e, ha kert-

szomszedjuk hazan a riaszt6berendezes olyan tavolsagra van beallftva, hogy
sajat kertjQkben teU minden lepesQkre reflektorok kapcsolnak be. Ha csendes-
bekes nyaresteket terveznenek, lehet, hogy karosnak tekintenek, de ha mar ha-
 ozitfv akar ne atfv iranYRan hatr}ak _mindenkeppen a piaci Mon, a·
piaci nagysagon kfvuliek, - hiszen ez a lenyeguk -, azaz bizonyosan
nem szabalyozta nagysagukat a piac, ezert e.i~ci kudarckent is em-
legetjuk 6ket. -
Mi a megoldas, es miert hasznaljuk parameterkent az externalia-
kat? Mert az externa/iak sDrDsege meghatarozza a piacok hatekony-
sagat. Mine t6bb, feloidhatatla-n kuls6-Fiafas-rombofja a PIEfct"friecha-
nizmUs eredmenyet, annal ertelmetlenebb a piaci muk6des, s lehet,
hogy mas cseremechanizmussal kell felvaltani. Az is lehet, hogy WI
sok, egymassal is ellenerdekelt szerepl6t erint a hatas, s egysze-
rubb, b.a beemelik a vallalati muk6desbe ezeket a hatasokat, azaz
i'lterna/izaljak. Ez -a megolLfas azonban a piac helyett, a
piacot ki-
kusz6b6/ve jut eredmenyre, viszont j6 megoldas lehet, ha kevesebbe
kerul, mint a piacosft6 forma.
A piaci mego/dast e kerdesben reszben az jelenti, hogy versenyz6
vallalatok eseten magana/kuk formajaban pr6baljak meg egymas k6-
z6tt piacosrtani a hatasokat, azaz megfizetni egymasnak ezeket a
t6bblethatasokat. Ezek a t6bblettranzakci6k azonban t6bbletk6ltse-
gekkel is jarnak es el6fordulhat, hogy rosszabb, de 0lcs6bb elviselni
bizonyos negatfv hatasokat, mint jogi uton rendezni, tovabbi tranzak-
ci6s k61tsegekkel terhelve a hatas nagysagat. A versenyz6 vallala-
toknal nagyobb vallalatok eppen meretUkb61 ad6d6an kepesek lehet-
nek vallalati bels6 tevekenyseguk kereteibe bevonni az extern hata-
sokat (megvasaroljak a foly6vizet szennyez6 vallalatot, s bels6 k6lt-
segukke lesz most mar a vfz tisztftasanak k6Itsege). A versenyz6
vallalat, ha er6f61enyes piaci szerkezetben alarendelt szerepben mu-
k6dik, akkor a bizonyfthat6an vele megfizettetett t6bbletk61tsegeket
az er6f61enyes cegt61 jogi uton pr6balhatja meg visszakapni.
Latnunk kell tehat, hogy a piaci ku/s6, vagy a valla/ati be/s6 meg-
o/das az externaliak kezelesere, sok esetben egymas alternatfvai.
A valasztast e megoldasok k6z6tt jelent6sen befolyasolja a vallalati
meret, a szerepl6k szama, a szerepl6k viselkedese es k61tsegvisel6
kepesseguk.
S v~ezetUl, ha seD:La_ma~1J alku,~em az inwrnalizalas nem le-
hetseges, akkoi=;naj61 informaltak a piaci szereRI6k '0 szaba yval-

rom betbresen lennenek tlll ugyanezen a nyaron, akkor az is lehet, hogy "a meg
nem fizetett tenyez6" hasznanak tekintenek a hatast.
,tozc3sok...elereseert jarhatnak k6zbe (Iobbizhatnak). Ez azonban mar
tCJlmutat a piaci viselkedes elemzesen, hiszen kormanyzati beavat-
k ast teone s~ukseg_esse, de erdemes tUdni,1lOgy nem mincfig le-
hetseges, s nem is mindig erdemes piaci megoldast talalni.

A felsorolt parameterek egyuttese hatarozza meg a vallalatok cse-

lekvesenek k6ret adott piacokon. A modern uzleti tevekenysegben a
vallalatok egyszerre t6bb piacon, t6bbfele szerepk6rben is megjelen-
hetnek, s megjeleneseiket egyuttesen, vallalati, megfelel6 nagysag-
nal "cegbirodalmi szinten" tervezik. Lehet, hogy az egyik agazatban
egy differencialt termek gyart6jakent, a masik agazatban ennek s~er-
viz:szolgaltat6jakent, egy harmadik agazatban (mondjuk a bankszfe-
raban) a termekehez kapcsol6d6 hitelk6zvetftokent talalkozunk
ugyanazzal a ceggel. Gondoljunk pelcfaul arra, hogy autagyart6knal
es forgalmaz6knal, szervizelok, berbead6k, Ifzingelok eseteben mi-
Iyen surun fordul elo, hogy barmely tranzakci6hoz sajat bankjuk
nyujtja az azonnali k61cs6nt is, S szinte ridegen udvariasak azz~1 a
vevovel, aki azonnal kifizeti a termeket, mivel megfosztja oket a kap-
csol6d6 uzletek tovabbi hasznait61. S lehet, hogy ugyanez a ceg
azert tamogat futball csapatokat is, mert annak reklamerteke van. S
mindannyian tudjuk, hogy nemely futballklub eseteben szinte eld6nt-
hetetlen, hogy jatekosai, vagy tulajdonos befektetoi, esetleg szurkol6i
klubjainak j6/rossz PR erteke magasabb-e a futball nevu uzletben.

5.1.1.2.5. Osszefoglalva

A vallalatok piaci viselkedesenek eddigi elemzese nyoman elmond-

hat6 a k6vetkezo: A t6keletes verseny piaci szerkezeteben a ver-
t'" __

~eny.zQ'Lallalatok alkalmazkodn-ak a praci k6rnyezethez, melyet a pi-

aci a ~y...o.kegyuttes csele vesel alakrtanak ki. Ai. arakban, a kibo-
csatasban es a j6ved8femben rugalmasriiechanizmusok alakrtjak a
dinamikus versenyzo piaci szerkezetet. Ebben a szerkezetben a pia-
ci alanyok termek- es szolgaltatasaramlast megval6srt6 piaci tranz-
akci6i a helyettesrthetoseg szabadsaga, az alanyi semlegesseg es a
versenyzoi magatartas miatt hatekony formaban val6sulnak meg.
A t6keletes verseny piaci szerkezetenek t6redezette alakrtasaval,
a piaci szereplok aszimmetriajanak letrehozasaval rugalmatlan piaci
szerkezet jon letre. A rugalmatlansag a termek, a toke, az alanyi es
kornyezeti parameterek elemeiben tarhat6 tel. Minden olyan hatas,
melya piac toredezettseget val6sftja meg, olyan terheket helyez el a
piaci szerkezetben valamelyik alany oldalan, mely a kapcsolatok
szimmetriajat, s vele a piac hatekonysagat rontja. Az a szereplo, aki
e korlatozasokat elszenvedi, tobbletterheket visel, s folytonosan
megfizeti a piac nem tokeletesen versenyzo szerkezetenek, torede-
zettsegenek arat.
De ki fizeti meg? Es milyen formaban? Es bizonyosan fizetnie kell-
e, vagy nem lehetne-e a piacront6 hatasokat szabalyozassal kikusz-
obolni? Ezekre a kerdesekre kapunk valaszt a tovabbiakban.

A piaci mechanizmus es a piac iranyftasanak model I vizsgalataban

most az ara/aku/assa/ kezdilnk fog/a/kozni. Tudjuk, hogy a vallalati
viselkedes alapveto jellemzoje, hogy alkalmazkodik-e a piachoz,
vagy iranyftani kfvanja azt, esetleg maga bocsatja ki egyedul a teljes
agazati kfnalatot. Gondoljunk csak bele, hogyan viselkedunk mi ma-
gunk is! Ha nagy es atlathatatlan tomegben egyedul vagyunk, akkor
val6szfnUleg alkalmazkodunk a kornyezetUnkhoz; ha kisebb csoport-
ban valamely okb61 kiemelkedoek vagyunk, akkor iranyfthatjuk is a
csoportot azzal osszefUggesben, amiben kiemelkedtUnk; mfg ha
egyedul maradunk a terepen, akkor mindent mi alakfthatunk (s ma-
ganyos imperatorokka valhatunk). Ez a helyzetbeli kulonbseg mutat-
kozik meg az arak alakftasanak lehetosegeben a cegeknel is.
A piaci mozgasok k6zepponti e/erne az ar. A korabbi fejezetekben
mar megtudhattuk, hogy az arak nemcsak a piaci igeny-es ertekva/-
tozasok kifejez6i, hanem j6vede/erne/osztasi szerepuk is van. (J61
jartunk egy uzleten, nagy a hasznunk, vagy belebuktunk, ami veszte-
seg, netan teljes csod is lehet). Az arak vizsgalata ezert osszekap-
csol6dik a profitok elemzesevel is.
 Az ar e/6zetes befo/yaso/hat6saga javunkra j6vede/met juttat, leg-
alabbis el6zetes varakozasunk szerint (hiszen bizonyosan nem a
veszteseget akarjuk "beleprogramozni" az arakba). Azonban, ha ki-
csik vagyunk, akkor legfeljebb velemenyOnk van az arrol, mert az
arat el kell fogadnunk, de a velemenyOnk meg senkit nem erdekel;
mfg ha nagyok vagyunk, akkor ugy epftjOk fel az arat mar el6re, hogy
bizonyosan benne legyen az a haszon, amit realizalni szeretnenk, s
nagysagunk miatt masok ezt kenytelenek is lesznek elfogadni:.. A val-

--
lalati na9),'sag tehat meghatarozo elem az arkepzesnel.
A piac meretehez kepest fejezzuk ki a valla/at nagysagat (hiszen a
nagysag relativ fogalom), s vizsgalatunkban most szOkftetten csak
egyetlen agazati piacot es egyetlen vallalati relaciot (csak az output
piaci kfnalati relaciot) elemzOnk. fgy egy-egy vallalat egyel6re csak
egyetlen kibocsatasi nagysaggal rendelkezik, melyet valtoztatni ke-
pes, de helyzetet most ez hatarozza meg. Eszerint a piacon kialakult
arral kapcsolatos magatartasa:
• vagy arelfogad6;
• vagi armeghatarozo (melynek majd tovabbi alformai is lesz-
nek) --

Ha ;j[elfogad6 pozfcioju, akkor relative ,,~is" vallalatrol van szo,

melyet a korabbi elemzesek alapjan mar versenyzo vallalatnak ne-
vezhet" .,..
H 'rmeflhataroz6 pozfcioju a vallalat, akkor

l
• vagy a termekparameter,
• vagy a tokeparameter,
• vagy az alanyi parameter,
• vagy a kornyezeti parameter,
esetleg t6bb parameter egyOttes felhasznalasaval kerOlhetett armeg-
h~tarozo helyzetbe.

A t~rmekparameter (termekdifferencialas) alapjan kialakftott ira-

nyfto pozfcioju vallalatot l1)onopolisztikusan versenyzo vallalatnak
nevezzOk.
A t§keparameter alapjan kialakftott iranyfto pozfcio megszerzese
alapjan, aszerint, hogy a belepesi korlatot egyedOI, vagy csoportosan
alakftjak ki, monopolium, vagy oligo2..olium az iranyfto vallalat, il-
letve vallalatcsoport megnevezese.
 Az alanyi parameter alapjan kialakftott (perszonalis differeneiala-
son, szeme yi kCll6nbsegtevesen alapul6) uralmi pozfci6ju vallalat
megnevezese ardiszkriminal6 monop6lium, vagy ardiszkriminal6
oligop6lium. ---- --
A ~L parameterek alapjan letrehozott iranyft6 pozfei6t
szabalyozasi monop6liumnak nevezzClk.

Induljunk ki a /egegyszerDbb helyzetb61, vizsgal6djunk esak rovid ta-

von, elemezzClk csak egyetlen agazatban a most meg ismeretlen val-
lalatok arakkal kapcsolatos magatartasat. EmeljClnk ki mintakent egy
vallalatot a sok k6zClI, s vizsgaljuk meg parametereit.
Legyenek termekei homogenek, k6z6nseges hasznalati cikkek,
melyekb61 tueatszam, vagy Hz ezerszarn kapni az agazatriak megfe-
lel6 barmelyik vasarlasi formaban, vagy helyen. Leven a termek nem
tul bonyolult, rTJ.,inimalist6keigeny m~.Jlettel6allfthat6, ezert az elsClly-
Iyedt k61tsegek nagysaga legalabb annyira 6sszefUgg magaval a C8g
muk6dtetesevel, mint a termekkel, vagyis barmikor iparagat vagy
t~rmeket valthat a vallalat, ha k61tsegei nem terCllnek meg. Az ~Ia~y'i
parameter a vevoi o/dalro/ sem/eges, vagyis barkinek ertekesfthe-
tOnk. Vev6inketri6m egyesevel keressClk fel, egyedi igenyeiket egy-
el6re nem vizsgaljuk, s azzal, hogy vasarol-e termekClnkb61, el~gen-
d6 mertekben nyilvanftja ki szamunkra hasznossag ertekeleset. Kf-
nalati oldalr61 a valla/atnak nines ku/6n6s a/anyi jellemzoje, tehat nem
tagja hal6zatnak, nines kCll6nleges szabalyozasi formaja, s nem eleg
nagy ahhoz, hogy externaliakb61 ad6d6 gondjain vallalati internaliza-
lassal (Ieegyszerusftve: kockazatot kived6 bekebelezessel) tudjon
segfteni.
Mintaul valasztott cegClnk gyartson szekeket, hfvjuk vallalatunkat
"Madaeh tanitvanyai Kft"-nek, s egyel6re a szeklabak muveszi fara-
gasa meg ne okozzon gondot szamunkra. Igenyes vev6inket most
meg nem keressClk fel kCll6n, szemelyesen. Eladunk tehat barkinek, s
e szekek lakasban, irodaban, iskolaban, k6rhazban, barhol hasznal-
hat6ak, s nagy mennyisegben, t6megesen is vehet6ek termekeink.
Nyissunk egy honlapot cegunk szamara, uzletOnk es szekeink fot6i-
val, arlistajaval, valamint elerhet6segeinkkel informaljuk vev6inket.
Maradjunk csak egyszeruek, most meg ne ultessunk legszebb sze-
keinkre reklam celokb61 senkit,136 meg ne nyissunk virtualis irodalmi
kavez6t sem kavehazi berendezeseink bemutatasara, s tekintsuk uz-
leti titoknak, hogy faragott szekeinkkel milyen kul6nleges k6rnyezet-
ben talalkozhatnak majd vev6ink. Nezzuk, megelunk-e a szekekb61?!
Az els6 kerdes, hogy melyik szeket milyen aron kfnaljuk arlistank-
ban? Ehhez el6sz6r sz6rf61gessunk kicsit a neten a konkurencia ce-
geinek honlapjain, jarjunk be nehany ertekesft6helyet fizikailag is,
vasaroljunk meg nehany fontosabb piackutatasi adatot. Keszftsunk
ezutan 6sszehasonlft6 tablazatot, hogy ki, mit, mennyiert adott, s
volt-e valami, ami kul6nlegesse, egyedive tette ertekesfteset. Egy
minimax fUggvennyel megallapfthatjuk, hogy milyen arsav az, ame-
Iyen belul kell legyunk szekeink kul6nb6z6 mennyisegeivel, ha meg
akarunk elni ezen a piacon.137
Azt is lathatjuk, hogy mekkora az a mennyiseg, amelyet az egesz
agazati piac tesz ki, s ezek utan tudhatjuk magunkr61, hogy a piac
mekkora hanyadat vagyunk kepesek lefedni. Ha olyan eredmenyt
kaptunk, melyb61 arra k6vetkeztetunk, hogy nem nagyon kul6nb6-
zunk a t6bbiekt61, hogy kibocsatasunk kul6n-kul6n jelentektelen az
egesz agazathoz kepest, akkor kalkulaci6nkban ennek az arak es a
mennyiseg viszonyaban is ki kell fejez6dnie. Ha pedig ez fgy van,
akkor arelfogad¢k kenyszerulUnk lenni akkor, ha kibocsatasunkkal
egyetlen cegkent sem az arakon, sem a t6bbiek magatartasan piaci
er6tlensegunk miatt nem tudunk valtoztatni. De az arsav melyik re-
szen lehet szamunkra megfelel6 a muk6des? Milyen arat fogadunk el
kul6nb6z6 kibocsatasi mennyisegek mel/eft?
Elvezet a valaszhoz koltsegeink arfedezetenek vizsgalata. A tan-
k6nyv el6z6 fejezetenek ismeretei birtokaban ez nem lesz nehez fel-
adat. Ossze kell vetnunk k61tsegeink alakulasat az ertekesftesi beve-
tel alakulasaval (mert az a meglepetes nem erhet bennunket, hogy a

136 Se kisgyereket, se szep not, se allatk61yk6t - mint a legsikeresebb reklamhor-

doz6kat
137 Tul dragan nem vesznek k6z6nseges dol got, WI olcs6 arak mellett mi megyunk

t6nkre, tehat lebegunk egyelore a megtapasztalt legmagasabb es legalacso-

nyabb ar k6z6tt, vagyis egy arsavban.
kaltsegekbe beepftett javedelmunk, vagyis a normal profit sem reali-
zaI6dik). Azt varjuk ettol a piact61 mOkadesunk feltetelekent, hogy
minden ujabb ertekesftesi egyseg (60) eladasi ara (P) legalabb fe-
dezze az eladott utols6 termekkel asszefUggo kaltsegvaltozast (MC),

Minden ujabb termek ertekesftesenek bevetele (MR) mindig leg-

alabb az ujabb termek kaltsegvaltozasanak (MC) nagysagat kell,
hogy fedezze ahhoz, hogy folyamatosan erdemes legyen ezen a pia-
con tart6zkodni. Addig maradunk, amfg
, l'
" r'"

Az arak azonban, barhol is legyenek, egyetlen versenyzo vallalat

szamara befolyasolhatatlanok, vagyis minden ujabb eladasnal erve-
nyesulni fog az MR=P egyenloseg, ami annyit jelent, hogy minden
ujabb bevetel mindig azonos az cirral. De mi/yen magas arra/, ho//e-
het az adott kibocsatasi mennyiseghez tartoz6 arszint? Nem akarhol,
rnert MR-nek (a hatcirbevetelnek) fedeznie kell MC-t (a hatcirkaltse-
get), s ezert ugyanakkor az MC=P asszefUggesnek is teJjesulnie kell.
Ennek erdekeb6i1""megpr6balhatjuk kisse emelni cirainkat, hogy kalt-
segeink bizonyosan beleferjenek. lIyenkor azonban minden lehetse-
ges eladas meghiusul, mert a vevok mindaddig masokt61 vesznek,
mfg van olcs6bb, ugyanolyan termek.
A piacon a vallalatok nagy szama oda vezet, hogy az egyedi val-
lalat keresleti gorbeje egy vfzszintes egyenes lesz, es csak a val-
lalatok termekeivel szemben tamasztott egyuttes keresletet kifejezo
garbe negatrv meredeksegO. Azert vfzszintes a vallalat keresleti gar-
beje, mert a kereslet vegtelen rugalmassagu, az egyedi vallalati ki-
bocsatas pedig jelentektelen, mert a vallalat kicsi. Vagyis a piaci ke-
resleti garbe negatrv meredeksegO,138 de a vallalate azert nem, mert
ahhoz arra lenne szukseg, hogy kibocsatasanak hatasa legyen az
arak megvaltozasara. ~
Tudjuk a vallalat klasszikus ismere~Ql, hogy ax MR=MC/egyen-
loseg a profitmaximum kriteriu r(l1MAX) , s mindezeK egyuttes er-
telmezesevel most mar altalanosan vizsgalva a kerdest, a kovetkez6
lenyeges mozzanatok emelhet6k ki:
• az iparagi piacra termel6 vallalatok, ha k6zel azonos helyzeWek
(szimmetrikus cegek), s kbzbs jellemz6juk, hogy a piaci aron
egyenkent nem tudnak valtoztatni, akkor arkepzesi magatarta-
sukat az arelfogadas jellemzi. Ha a cegek szimmetrikusak, s
az arak egy adott savban mozognak, akkor a piaci egyensuly
mellett megval6sul6 atlagar olyan ar, melyet minden egyes val-
lalat elfogad egy-egy adott kibocsatasi szinthez, 5 fgy mind-
egyikuk u yanazt, az adott szinthez tartoz6 arat allapftja meg,
vag~+s MR=P~
• az ip'al:ag cegei valamennyien profitmaximalizalQ!<'i'vagyis a ce-
geknek a.ddig erdemes termelniuk, -amfg MR (mely = P) > MC, s
mindaddig folytatjak is a termelest, mfg mar csakMR (mely = P) ,
= MC, vagyis akkor val6sul meg az egyenl6seg, amikor az utol-
s6 termekegyseg mar zerus profit mellett realizal6dik.139 Az ed-
dig kibocsatott termekbsszesseg a kibocsatasi maximum, s eb-
b61 kbvetkez6en _az eddig elert profitC?§s~~g a profitmaxi-
mum, vagyis mindaddig nbveli kibocsatasat a ceg, mfg az utol-
's6 kibocsatott termekre teljesul az MR=MC.

139 Kbnnyen belathatjuk, hogy miert kell mindaddig elmenni a kiboesatas nbvelese-
ben, amig mar el nem tOnik a profit. Honnan tudjuk ugyanis, hogy meddig b6vit-
suk a kiboesatast? Ha meg tbbbet adunk el, mint eddig, s az adott utols6 termek
bevetelvaltozasa nagyobb, mint ugyanezen termek kbltsegvaltozasa (vagyis
MR > Me), akkor miert ne folytatnank az eladas (a kiboesatas) b6viteset?
S meddig megyunk tovabb? Amig a legutols6 valtozasnal mar nem nagyobb
MR, mint Me, vagyis ahol a hatarprofit nulla. Ezzel a logikaval vezettek Ie a regi
gbrbgbk a vilag vegtelensegenek egyszeru magyarazatat. Azt mondtak: men-
junk el a vilag vegeig, ha a vilag veges. Ha ott valami miatt meg kell allnunk, ak-
kor van ott meg valami, ami megallitott, es ha van ott meg valami, akkor ez meg
nem a vilag vege. Ha pedig nem allftott meg semmi, akkor ez meg bizonyosan
nem a vilag vege. Ezert a vilag nem veges e magyarazat szerint, s ne is keres-
suk a vilag veget most tovabb, de a profit veget, utols6 nagysagat ismerjuk: ha
ugyanis a hatarprofit O-val egyenl6, akkor nines profitnbvekmeny, s mi itt bizo-
nyosan megallunk.
 Q' Q Q Q Q
o 1 2 3

Lathatjuk, hogy Po arszint mellett a vallalat ket kulbnbbz6 mennyi-

seget is termelhetne, de nem lenne uzletileg racionalis, ha akkor,
amikor Po*Oo < Po* 00', akkor a vallalat ugyanolyan ar mellett a ke-
vesebb mennyiseget, s vele a kevesebb arbevetelt termelne.
A masik ok, mely ugyanezt a profit 0ldalar61 vilagftja meg, az, hogy
mindaddig, amfg az MC brbe mioimuma el.n.em ~ri,_adcll~a kibo-
csatas nbveke ese a kbltsegek c~ken_eJ2e mellett val6sul meg. Ha
ugyanolyan ar mellen a kbltseg csbkken, ak 0 Izonyosan nbvek-
szik a profit. Emiatt a profitot hoz6 kibocsatas nbvelese egeszen ad-
dig a pontig tart, mfg a hatarkbltseg a hatarbevetelt, vagyis az azzal
azonos arat ujra el nem eri (vagyis amfg az MC az MR-t ujra el nem
eri). Ezt a profitot abrazolja az a lencse alaku terulet, melyet 00 es
00' kbzbtti kibocsatasnal lathatunk, mert az MC gbrbe ennyivel van
alatta MR-nek, azaz az aktualis Po arnak.
 ------------- -I
I
\

Q' Q Q Q Q
o 1 2 3

• Az elmondottakb61 pedig mindezek utan az k6vetkezik, hogy a

t6keletesen versenyzo piacon minden egyes vallalat szamara
igaz az, hogy P=MR=MC. Csakhogy P az atlagart61 alacso-
nyabb es magasabb is lehet (ezt nevezWk arsavnak), s a pro-
fitmaximalizal6 szempont miatt biztosan kevesebb mennyiseget
bocsat ki a ceg az alacsonyabb, es nagyobb mennyiseget a
magasabb arnal, ahogyan azt mar a korabbi abrakon elemez-
Wk. Tehat: az arsav kUlonbozo pontjaihoz kulonbozo kibo-
csatasi mennyisegek tartoznak, 5 ezek kozott osszefUggest
talalhatunk, melyet a versenyzo vallalat kfnalati fUggvenye-
nek nevezunk.
 I
---------- ~

/! Ave

Q
o
Q
1
QQ
2 J
Q

Latjuk, hogy most mar kib6vOIt a megvizsgaland6 fOggvenyek sza-

ma, mivel az AVC es AC gbrbeket is bevontuk a vizsgalatba. Mi ennek
az oka? Az, hogy most mar keves csak annyit mondanunk, hogy
P=MR=MC bsszefOgges kijelbli szamunkra a profitmaximumot ad6 ki-
bocsatast, hiszen latjuk, hogy ilyen pont tbbb is van. A P=MR=MC
szukseges, de nem e/egseges fe/tete/. Az abran lathaM valamennyi p-
re teljesOI ugyanis, s akkor azt mondhatnank, hogy valasszuk P3-t, hi-
szen az a legn.agyobb, de akkor azt is mondanunk kellene, hogy csak
azert a legnagyobb, mert ugy jelbltOk ki. OsszefOggest kell talalnunk
tehat, oiyat, ami egyertelmuen kijelbli a legalacsonyabb es a legmaga-
sabb ar nagysagat, hisz egyebkent csak bnkenyes, vagy a val6sagban
megfigyelt (empirikus) piaci adatokra hivatkozhatunk.
1. lE~pes KezdjOk a /ega/acsonyabb, a Po arnafl. Itt azt latjuk, hogy
ez az ar a profit maximalizal6 MR=MC bsszefOgges szerint akar meg
alacsonyabb is lehetne, hiszen MC minimumanal ad6dna az a legala-
csonyabb ertek, melynek kibocsatasaval egyaltalan meg ertelmezhet6
ez az bsszefOgges. Azt kell azonban eszrevennOnk, hogy a vallalat
AVC gbrbejenek minimumat sem erne el akkor ez az ar, ami azt jelen-
ti, hogy ilyen eladasi arak mellett a kibocsatas arbevetele nem fedezne
a ceg atlagos valtoz6 kbltsegeit sem. Ez pedig azt jelentene, hogy
nem lenne olyan kibocsatasi mennyiseg, mellyel erdemes lenne mQ-
kbdnie a vallalatnak, mivel minden ujabb termek nagyobb kbltseggel
jarna, mint bevetellel (AVC>P, ami=MR), vagyis minden egyes darab
ratizetes lenne. Tehat barmely Po alatti ar mellett a kibocsatasi tenge-
Iyen nulla erteket talalunk, vagyis a tbkeletesen versenyzo vallalat kf-
nalati fUggvenye a Po pontig egy egyenes a P tengelyen, mivel addig
a kibocsatas nulla. Az 5.4-es abra az S=f(P) jelblesQ egyenessel a tb-
keletesen versenyzo vallalat arfuggo kfnalati fUggvenyenek elso sza-
kaszat, a tul alacsony ar melletti nulla kibocsatasat mutatja.

Q Q QQ Q
o 1 2 3

2. h~pes Egy arnyalattal jobb csak a Po ar, megis nagy kulbnbseget

jelent, a termeles beindftasat jelzi. Ebben a pontban az ar (Po) eppen
fedezi egyetlen rbvid termelesi ciklusra az atlagos valtoz6 kbltsegeket.
Ez azt jelenti, hogy meg eppen az uzembezaras hataran van a valla-
lat, vagyis ez az a minimumar, ami alatt mar bizonyosan azert nem
termel, mert az ar nem fedezi az atlagos valtoz6 kbltseg (AVC) mini-
mumclt sem, s ezert a biztos vesztesegre racionalisan nem fog kblteni.
Po ar ponton viszont meghatarozott mennyiseget, Qo-t bocsat ki. Ar-
bevetele a Po* Qo, ami annak a teglalapnak a nagysaga, melyet az
5.5.-bs abra mutat. A vallalati kibocsatasnak azt a mennyiseget, mely
a kbvetkez6 bsszefUgges szerint hatarozhat6 meg,

P = MR = MC = A VCM1N
uzembezarasi pontnak nevezzuk.

Q Q QQ Q
o 1 2 3

Az mar bizonyos, hogy az atlagos valtoz6 kbltseggbrbe (AVC) mi-

nimumpontja felett halad6 hatarkbltseg gbrbe (MC) fogja mutatni ett61 a
pontt61 a vallalat kfnalati fOggvenyenek (S=f(P)) masik reszet. Ez a po-
zitfv MC gbrbe AVC felett nbvekv6 resze meg mindig tovabbi reszek-
ben vizsgaland6, mert a vallalat helyzetet kCllbnbbz6keppen alakftja.
3. h~pes Ha a Pres arat tekintjuk, nem tal<ilunk nevezetes pontot
es egyertelmOen nevesfthet6 bsszefUggest. Azt latjuk ugyanis, hogy
P1 felette van ugyan az Clzembezarast meghataroz6 arnak, de ala-
csonyabban van az C-9.Qrb .. umanal, vagyis P -nel. fgy ertel-
mezhet6 tartalma egy tartomanyon belClIvan: mar nem kell bezarni a
eeget, de meg nem is terOI meg az bsszkbltseg termekegysegre jute
r~zeJ vagyis az atl~gkbltseg. Ha pedig ezrgy van, akkor meg minden
input jbvedelme nem terOlt meg. S melyik az az input, amelyik az AFC
(vagyis a gepek) es az AVC (vagyis a munka es az anyagok) megterO-
lese utan meg egeszeben nem fedez6dbtt? A vallalkozei input jbve-
delme hianyzik meg, mely alternaHv medon szinten kbltseg-elem: va-
gyis a normalprofit. Ha nines meg egeszeben, akkor ugy fogalmazunk:
veszteseges tartomanyban vagyunk. Mindaddig, mfg az AC mini-
mumat el nem eri a piaci ar, vagyis amfg minden kbltseg termeRegy-
, eso resze az arban meg nem terOI, vesztesegben vagyunk. Te-
hat: Po es P2 k6z6tti artartomanyban a valla/at veszteseges kibocsatcis
mel/ett termel. Ezt a tartomanyt lathatjuk az 5.6.-os abran:

Q Q QQ Q
o 1 2 3

Miert termel egyaltalaban vesztesegesen?

Mert arra szamft, hogy megvaltoznak az arak a piaeon. Mert rbvid
tavon meg nem teszi tbnkre a veszteseg (hosszu tavon a t6kejet elne
fel), s mert elhagyni az iparagat egy jbvedelmez6bbnek latszeert,
ugyanesak penzbe kerOI. Ha azt a penzt, melyb61 egy masik iparagba
vonulna at, alternaHv medon tekintjOk, s el nem kbltbtt formajaban itt
---------:eszteseg finanszfrozasra fordftja a vallalat, akkor hasznosabban
hasznalta fel er6forrasait. Itt ugyanis befektetett t6kejenek egy resze
mar nem visszavehet6, a fix k61tsegek egy resze elvesz, ha megszun-
teti a termelest. Ezert ha megterulnek atlagos valtoz6 k6ltsegei, s a fix
k61tsegeit ebben az id6tavban befolyasolni nem tudja, akkor "csak"
normal profitjanak egy reszet (maximum az egeszet, de csak azt) ve-
szfti el. R6vid idejl1 veszteseggel ezek a helyzetek meg megmenthe-
t6k, hosszu tavon azonban a veszteseg vallalasa cs6dbe visz.
4. h~pes a P2-es arszint vizsgalata. A vallalati kibocsatasnak azt a
nagysagat, melynel a piaci arban megterul a termekegysegre jut6
6sszk61tseg (vagyis az AC, melyr61 tudjuk, hogy TC/O), s mely a k6-
vetkez6 6sszefUgges szerint hatarozhat6 meg r6vid tavon:

P = MR = MC = ACM1N
fedezeti po_ntnak nevezzuk.

Ezt abrazolja az 5.7.-es abra, melyen "F" pont jel61i a P2-es arhoz
tartoz6 02 kibocsatast, azaz a fedezeti pontot es ,,0" jel61i a Po arnak
megfelel6 00 kibocsatasi mennyiseget, azaz az uzembezarasi pontot.

- -----
o--/

OQQQ Q
o 1 2 3
 A fedezeti pontban szamtalan nevezetes asszefUgges egyuttesen
hatarozhat6 meg. Egyszerre igazak a kavetkezak:
• adott termelesi mennyiseg mellett az ar fedezi a hatarkaltseget,
az atlagkaltseg minimumat es azonos a hatarbevetellel is,
• adott termelesi mennyiseg mellett az ar fedezi az explicit es
implicit kaltsegek asszeget,
• adott termelesi mennyiseg mellett a vallalat normal profitot rea-
lizal, vagyis a ceg asszes alternatfv kaltsege megterul,140 s ve-
gul
• adott termelesi mennyiseg mellett a vallalat a technikai optimu-
maban termel.

5. h~pes - A P3-as arszint, illetve barmely P2 feletti ar mar gaz-

dasagi profitot is biztosft a vallalat szamara. A fedezeti pont felet-
ti ar mellett az asszbevetel es az asszkaltseg kulanbsege tiszta gaz-
dasagi profitot hoz a cegnek. Ez a legjobb lehetseges termelesi hely-
zet a vallalat szamara. Azonban ahogyan a veszteseges tartomanyt
sem maga valasztja a vallalat, hanem arelfogad6 kenyszeru helyzete
hozza szamara a P2 alatti arat, ugyanugy ez a gazdasagi profitot ho-
z6 helyzet sem a vallalat tevekenysegenek eredmenye. Mindezek a
piaci arak mozgasanak hatasai, s ahogyan lefele, ugy felfele is mo-
zognak az arak, a vallalatok profit celjait61, de nem viselkedesuk
egyuttes hatasait61 fUggetlenul. Azon vallalatok, melyek egyenkent
takeletesen versenyza helyzetben vannak, kizar61ag kibocsatasi
mennyiseguk valtoztatasaval tudjak az arhatasokat profit tarekvese-
iknek megfelelaen kezelni. Az armozgasoknak megfelel6 kibocsa-
tas valtoztatas a versenyza egyedi vallalat szamara a megfelela pi-
aci magatartas, am a vallalatok egyuttesen csak a takeletesen ver-
senyza piaci modellben viselkednek ugyanrgy.

Mivel MC garbe AVC minimumpontja feletti minden pontjaban tel-

jesul az MR=MC profitmaximalizal6 feltetel, (hiszen MC maga a gar-
be, MR pedig az ar-egyenes metszespontjaban ertelmezheto, (mivel
MR=P)), ezert MC pozitfv meredeksegu resze AVC minimum pontja

140 EmlekezzOnk a korabban tanultakra, a normal profit pontos tartalma a 4.8.1.-es

pontban mar meghatarozasra kerOIt.
felett a vallalat kfnalati fUggvenyenek masodik "reszlete" Ugy is fo-
galmazhatunk, hogy

a vallalat az MC gorbe menten termel AVC minimum felett, 5

egyaltalan nem termel AVC minimum alatt. Ez a kettos meghata-
rozas egyuttesen adja a versenyzo vallalat kfnalati fUggvenye-
nek lenyeget, melyet az 5.8.-as abra mutat be.

I
~
I
I
Ave
I

QQQQ Q
o 1 2 3

MegismerkedtUnk a versenyzo vallalat rovid tavu kfnalati dontese-

ivel. Latjuk, hogy kfnalati gorbeje hatarkoltseg gorbejevel ugy esik
egybe, hogy kizar61ag meghaMrozott armagassagban (A VGMIN), s
oft meghatarozott mennyisegben bocsatja ki termekeit. E pont felett
azonban minden arnovekedesre kibocsatas novekedessel valaszol, s
kOlonosen fgy van ez AC MIN felett. A versenyzo vallalat profitmaxi-
malizal6 viselkedese tehat azt mutatja, hogy a fedezeti pont tekinthe-
to egyensulyi arnak a vallalatok termelesi donteseinel. (Ezert a "Ma-
dach tanftvanyai Kft" szekeinek termeleseben is ezek a nevezetes
pontok lehetnek iranyad6k a piacra lepesnel.)
Az iparag nagysaga es az abban mukod6 vallalatok szama szorosan
osszefUgg egymassal. EIs6 lepeskent abb61 indulunk ki, hogy az
iparag nagysagat az iparag termekei iranti osszesftett keresletb61 es
az iparag vallalatai altai nyujtott osszesftett kfnalatb61 egyensulyi
medon hatarozhatjuk meg. Egyel6re csak rovid tavu elemzest veg-
zunk, nem foglalkozunk sem a vallalatok novekedesevel, sem az
ujonnan belep6 vallalatokkal (vagyis az iparagat adott helyzeteben
elemezzuk).
Az adott iparagi piacon ervenyesul6 egyensulyi ar meghata-
rozza a piacon mukodni kepes vallalatok szamat. E "megszamla-
lashoz" a vallalatokat egyuttesen ugy modellezhetjuk, hogy magatar-
tasukat szimmetrikusan vizsgaljuk, ami itt azt jelenti, hogy mindany-
nyian ugyanazon osszesftett keresleti fUggvenyre ugyanolyan arelfo-
gad6 m6don reagalnak, s koltsegszintjeiket is kozel azonosnak te-
kintjuk. A modell tovabbi resze meg annak feltetelezese is, hogy mi-
ne/ t6bb a ceg, anna/ er6teljesebb a verseny. Ebben az esetben ez
azt jelenti, hogy az iparag nagysaganak korlatjara tekintettel a kfna/at
n6vekedeseve/ egyre a/acsonyabb arak fognak ervenyesQ/ni. Ezek a
csokken6 arak egyre kevesbe fogjak fedezni a koltsegeket. Ezert
azok a vallalatok, akik az uzemszuneti pont kozeleben tart6zkodnak,
bizonyosan tonkremennek. Az agazat egeszeben azonban kozel
azonos koltsegszinten vannak a cegek (szimmetrikusak)s az egesz
agazat nem mehet tonkre. fgy tovabb mar feltetelezhetjuk, hogy a
cegek jellemz6en fedezeti pont kozeliek, s ekkor mar az inverz osz-
szefuggesek 141 alapjan pontosan tudhatjuk, hogy hany vallalat van
az iparagban.

141 Az ugynevezett inverz 6sszefUggesek, vagyis az inverz keresleti es az inverz

kfnalati fUggveny 6sszefUggesek lenyege, hogy ketfelekeppen vizsgalhat6 az ar
es a keresleti, illetve a kfnalati mennyiseg kapcsolata. Maradva szorosan a feje-
zet temajanal, az inverz kfnalati fUggveny a k6vetkez6t jelenti: ha nem a kibo-
csatast tekintjOk az ar kapcsolataban, hanem az arat tekintjOk a kibocsatas
fUggvenyeben, akkor inverz kfnalati fUggvenyr61 beszelOnk. Ha a kibocsatast te-
kintjOk az ar kapcsolataban, akkor az t6rtenik, amit az el6z6 oldalak elemzese
tartalmazott, vagyis aszerint, hogy milyen arak ervenyesOlnek, kOl6nb6z6 meny-
nyiseget bocsat ki a vallalat, illetve kOl6nb6z6 szamu vallalat el meg a piacon.
Ha az arat tekintjOk a kibocsatas fUggvenyeben, akkor a piacon ervenyesOl6
 Ha pedig tudjuk, hogy hany vallalat van, akkor a cegek szama, (es
k6zel azonos nagysaga), valamint a piac merete es szerkezete k6-
z6tt a k6vetkez6 6sszefUggest allapfthatjuk meg:
• Minel t6bb a vallalat az iparagban, annal nagyobb a kfnalat, an-
nal alacsonyabbak az arak, s a cs6kkeno kibocsatas mellett az
egysegnyi kibocsatas k61tsege bizonyosan no. A vallalat sza-
mara kedvezotlen helyzetben romlik a termeles hatekonysaga,
s kevesebb a profit, ha az iparagi piac szerkezete t6keletesen
versenyzo. Vagyis a t6ke/etesen versenyzo veilla/atok egyOtte-
sen kiszorftjeik azokat, akik a szimmetrieinak nem megfe/e/6ek,
mert kul6nben az 0 piaci ertekesftesi lehetosegeik romlanak.
Ezert az iparagban a fedezeti egyensulyi ar csak meghata-
rozott szamu vallalatot tart fenn.
• minel t6bb a vallalat az iparagban, annal alacsonyabb arak er-
venyesulnek, ami azt jelenti, hogy a fogyaszto szamara vi-
szont kedvezo a versenyhelyzet fokoz6dasa, a versenyzo
iparagi szerkezet, vagyis a t6keletesen versenyzo piaci modell.
• ha az iparag 6sszes cege k6zel szimmetrikus, akkor az egyen-
sulyi ar k6z6s befolyasolasaval lenne elerheto, hogy n6vekvo
k61tsegeik n6vekvo arakban fejezodjenek ki. K61tsegeik cs6k-
kentesere az uzemmeret n6vekedese is lehetoseget adna,
azonban ezek a cegek jellemzoen kicsik az iparag meretehez
kepest. Ezert ezek a vallalatok kozosen is csak arelfogadok
es nem arbefolyasolok, ezert nem marad mas megoldas
szamukra, mint sajat helyzetQk6n egyedi megoldasokkal valtoz-
tatni.

Az iparag tokeletesen versenyzo piaci szerkezete tehat fokoz-

za a versenyt, s mindaddig, mfg a vallalatok egyuttes cselekveseket
nem hoznak letre, addig a versenyzo szerkezetbol ad6d6 armozga-
sok a fogyaszt6k szamara hasznos piaci hatasokat eredmenyeznek.
Mindezek mar most megalapozzak a piacmodellek j61eti elemzese-
nek mondanival6jat: barmely elteres a t6keletes versenytol, bizonyo-
san j61eti veszteseggel jar.

arak meghatarozzak a kibocsatas mennyiseget, s akkor ez a vallalati kibocsa-

tasi nagysagok ismereteben megmutatja, hogy hany vallalat kepes megelni a
piacon.
5.2. 1. 1.3. Az arelfogad6 iparag kfvD/ro/-
a megtamad6 magatartas

A kUlbnbb~6 iparagak es azok kulbnbbz6 piacai kbzbtti mozgasok-

ban is lehet egy vallalat tbkeletesen versenyzo magatartasu. Ezt a
relaci6t elemzi a megtamadhat6 piacok elmelete,142 Nepszeru el-
nevezese szerint ezt a magatartast, mely a piacok kbzbtti allokaci6-
ban (eroforras athelyezesben) val6sftja meg a vallalati befektetesek
optimalizaci6jat, ugy is hfvjak, hogy "atutaz6 magatartas", vagy "ra-
gadozQ magatartas". Az olyan piacokat, melyeken ezt megval6sft-
jak, a megtamadhat6 piacok (contestable markets) elnevezesen kfvul
gyakorta a "Fogd a penzt es fuss" (hit and run) tfpusu piacok kifeje-
zessel is illetik - utalva ezzel arra, hogy itt a megjelenesnek egyeb
celja nincs a vallalat reszer61, mint az id61eges haszon gyors meg-
szerzese.

A hatcirk6/tseg a/apu arazas, mint a tbkeletes, vagy mas neven

tiszta verseny piacainak arkepzesi m6dja, nem je/enti fe/tat/enD/ az
azonos tokenagysagu szerep/ok pia cat. Mivel az adott piacon az ar a
hatarkbltseggel egyenl6 az iparagban mukbd6 barmely vallalat sza-
mara, ezert az ar, mint a hatarkbltseg merteke, egyben a piacra val6
belepes feltetele. Ha egyeb korlatoz6 feltetelek nincsenek, akkor az
iparagban eddig nem mukbd6, de adott araknak megfelel6 nagysagu
hatarkbltseggel termelo barmely vallalat megjelenhet a piacon. Az
"atutaz6k" rbvid ideju megjelenessel is kiszorfthatjak az addigi piaci
szerepl6ket, ha szamukra sem a belepes, sem a kilepes nem jar je-
lent6s kbitsegtbbblettel, vagy valamely okb61 ezek a kbltsegek mar
nem terhelik 6ket143. A tiszta versenyz6 piacokat pedig nem jellemzi
a t6keparameter korlat, vagyis a belepeshez nincs szukseg jelent6s
t6kenagysagra, s emiatt a kilepesnel sem veszftenek a szerepl6k a
meg nem terul6 kbltsegek miatt .

142 Baumol, W. J.: 'Contestable Markets: An Uprising int the Theory of Industry
Structure', American Economic Review, 72,1, pp. 1-15.
143 Mert peldaul valamely mas szerepl6 azt mar atvallalta, vagy tamogatja a vallala-

tot az uj piacokra val6 belepesben.

 E/6szor is az, hogy a r6vid ideig is fennall6 gazdasagi profit lehe-
t6seget azonnal kihasznaljak az uj belep6k, akik maradnak is mind-
addig, amfg a gazdasagi profit nullava nem lesz. Masodszor az, hogy
ha a belep6 (barmely okb61) alaesonyabb arat tud ervenyesfteni, mint
az egyensulyi ar, akkor vev6ket esabfthat el masokt61. Harmadszor
(mindezek k6vetkezteben) az, hogy az iparag alland6 verseny-
kenyszerben termel. A fedezeti ont altai meghatarozott k6ltseg-
szint mind a teljes iparagra, mind hosszu tavra a hosszu tavu
atlagkoltseggorbe (LAC) mfnimumahoz- rendeli a-hatarkOlts-eget
(me y az arra onos).
A megtamad6 piaei magatartas tehat mind az iparag szelesse-
geben, mind az id6 hosszusagaban egy altalanos feltetelt hata-
roz meg a t6keletesen versenyz6 piaeon val6 megmaradasra:
rt-i ~ ~!.LL
t~tkk
LI'J == [~rC'~\
=MR=MC=LACMIN {
~ ~ ~
(.;.

Barme/y toke/etesen v~rsenYZOszerep/6szamara, akar iparagon

be/uli, akar iparagon kfvu/i, ugyanaz a profitmaximum kriterium
hatarozhat6 meg, a fenti azonossag. Az iparagba val6 be- es kile-
pes, illetve a vallalati nagysag n6vekedese, (melyet ugyanugy te-
kinthetnenk a n6vekmenynek megfelel6 uj szerepl6nek is) azonos
logikara epOI: az egyes vallalatok kiboesatasat61 fUggetlen ar veze-
relte piaeon a szerepl6k arelfogad6 magatartasa olyan hatark61tseg
6sszefOgges mellett tartja fenn a vallalatot, melynek alapja az
LACMIN. Az ett61 elter6 magatartasuakat az atutaz6k azonnal kiszo-
rftjak a piaer61, az id6 pedig hosszu tavon raszorftja 6ket a megfele-
16piaei magatartasra.

A vallalatr61 sz616, el6z6 fejezetb61 megtudtuk, hogy a termeles

teehnikailag b6vfthet6, s a k61tsegek n6vekedese sem jelent aka-
dalyt, ha az arbevetel n6vekszik. Tehat sem teehnol6giai, sem k6lt-
seg, sem arbeveteli hatara nines a profitszerzesnek - kizar61ag a
piae az, mely e n6vekedes akadalya lehet. A vallalati folyamatok
vegpontja es ertelme _a pia~i ertekesftes. Ha nem tudunk eladni,
vagy ha nem megfelel6 aron sikerul eladni a termeket, akkor min-
den addigi faradtsag hiabavalo volt. Az arkepzes, az armozgas
szabadsaga a piaei ertekesftesben, ez a kozepponti elem a piaci
modellekben. Ezert esoportosftottuk a piaei szerkezeti elemzesnel
a piaei magatartast az arkepzes modja szerint arelfogadokent es
armeghatarozokent.
Az armeghatarozo piace/emzesek a keres/eti fuggvenyb6/, a fo-
gyasztoi igenyek adta lehet6segekb61 es korlatokbol indu/nak ki. Ki-
na/aU o/da/ro/ vizsgalva a kerdest elmondhato, hogy ezt a keresletet
egy egesz iparag, egy teljes agazati piae kfvanja kielegfteni, s ezert
az ar es a kfnalati mennyiseg viszonyaban a/apvet6 je/ent6segu,
hogy mi/yen a piac merete es azon belul milyen a kfnalati mennyise-
gek aranya a gyes szerepl6k k6z6tt. Rbviden: mil en~ az-eifuti-
szonyo . Ha esak~a sajat-d6ntesevel kell szamolnia egy vallalatnak,
mert kepes a teljes piaei keresletet kielegfteni, bizonyosan mas ar-
viselkedest tanusft, mint ha versenytarsai is vannak, s egeszen mast
akkor, ha barmennyit is termel, semmi hatasa nines az arakra.
Azzal fogunk az armeghatarozo magatartas elemzesebe, hogy
hangsulyozzuk: nem minden ar, ami arnak latszik. Csak azert
elemezzuk az arral kapcsolatos magatartast Hpusjegykent, mert
minden tovabbi magatartaselem is ebben osszpontosul.144

A vallalatok viselkedesenek elemzeseben most a masik vegpont fele

fordulunk, a nem t6keletesen versenyz6 piae modelljeben a legna-
gyobb t6keletlent, a monopoliumot elemezzuk.
A monop61ium kifejezes jelentese 145 k6zgazdasagilag a k6vet-
kez6: egyetlen (kiveteles, kizarolagos) resztvev6 uralja a piacot

144 Kes6bb latni fogjuk, hogy a termekparameterek, az alanyi parameterek es mas

elemek is mar j6 el6re "megalapozzak" az arat, pedig a termek meg nem is ke-
rOlt piacra.
145 (mono = egyetlen)
valamelyik, vagy mindket piaci oldalon. Lehetseges l;0-al~ali
monop61ium - e tank6nyvi resznek most ez a temaja -, de van ke-
reslet oldali monoI261l!Jm, ezt monopszoniumnak nevezzuk, illetve
e etseges mindkeL oldalon is egyszerre monopolhelyzetet letre-
hozni, s ezt ~t6s szerkezetet bilateralis (ketoldalu) monopoli-
um-.!lals.hfvjuk. A vizsgalatba egyel6re parameter kul6nbsegeket nem
viszunk bele, tisztan logikai alapon vezetjuk Ie a monop61ium armeg-
hataroz6 viselkedesenek lenyegi jellemz6it.

-Az armeghataroz6 pozfci6 azt jelenti, hogy a vallalatnak piackor-

/atoz6 hata/ma van, monopoler6vel rendelkezik. Va/ami/yen piaci
er6f6/eny juttatja abba a helyzetbe, hogy az arakat nem elfogadja,
hanem sajat maga alakftja, s termeszetesen a maga javara. Feltete-
lezhetjuk, mert igaz, hogy ez a vallalat is profiterdekelt, vagyis telje-
sulni fog a

profitmaximum kriterium nMAX : MR=MC

- -
Ez szukseges, de nem elegseges feltetele az ar meghatarozasa-
nak. Azt, hogy milyen aron tud ertekesfteni egy vallalat, a keresleti
g6rbe segftsegevel hatarozhatjuk meg, hiszen ertekesftes csak az
lesz, amit a vev6k megvesznek. Vizsgaljuk meg ezert a vallalat ke-
resleti g6rbejet, vagyis nezzuk meg azt, hogy egy-egy arhozmilyen
ke s eti mennyisegek tartoznak, milyen mennyisegeket bocsathat
realisan piacra a vallalat. Barmely adott ar mellett a piaci keres le-
ti nagysag es a tobbi vallalat kfnalati nagysaga kozotti kGlonb-
segb61 meghatarozhato, hogy mennyit ertekesfthet az adott
vallalat.
Megvizsgaljuk tehat, hogy milyen kfnalati mennyisegeket jelente-
nek a teljes piac meretehez kepest az egyes vallalatok. Ha olyan idilli
a helyzet, hogy a teljes iparagi piacon csak egyetlen vallalat !?izto-
sftja a piaci kereslet teljes mennyiseget, akkor ezt a vallalatot tisz-
ta monopoliumnak nevezzuk. Az arak alakulasa ebben az esetben
kizar61ag a vallalat piaci muk6deset61 fUgg, kizarolago§ armeghata-
rozo pozfci6ban van. Ez azonban ritka helyzef,nem nagyon gyakori-
ak az ilyen piacok.
Nem sztJkseges a teljes piaci mennyiseget csak egyet/en valla/at-
nak terme/nie ahhoz, hogy monopolhelyzetbe jusson, e/eg "csak"
aszimmetriat teremtenie a maga javara, vagyis a piaci kibocsatasi
mennyiseg felenel valamivel tabpel mar armeghatarozo helyzetbe
S ha ott van; s helyzete biztosftja, akkor sajat cegenek a ke-
resleti garbe magasabb artartomanyait fogja biztosftani, masoknak
az alacsonyabbakat, hiszen azok ugyis kenyszerulnek arelfogadok
lenni. (Termeszetesen csak akkor engedi at meg az alacsonyabb ar-
tartomanyt is a monopolium, ha nem erdekelt ennek kihasznalasa-
ban, vagy nem kepes ra valamely okbol). Miert vannak itt magasabb
es alacsonyabb arak es hogyan alakul ezek dominans "Ieosztasa"?
Foglalkozzunk most el6szar a monopolium megismeresevel, hiszen
6 iranyft.

Az olyan aszimmetrikus piacon,

• ahol adott ateiac mer~ (Q _ mert ha nem az lenne, akkor mi-
nek a legalabb 51 %-at latna el termekeivel, s tudna meghata-
roznl"?arat .. ; -

• ahol ismerjuk a piaci keresleti fuggvenyt (0), s vele a legma-

gasabb arat is, melyen meg e adni lehe -(P, mert piackutatas-
nak min6sul az a hosszu folyamat, mire a eg feln6tt a piac me-
retehez);
• valamint a hatarbeveteli (~ es a hatarkoltseg lijg venyt
(mert az m~atJa
~--
, s meghatarozfiatj!Jk a monopolarat.
,....

A reszletekr61: a Js.f2re.s~· .6rbe egy monopolizalt piacon ismet

~v meredekseg(;, mert a teljes piac mukbdesi modja szerint ala-
kul: vagyis mlnel tabbet ertekesftenek (minel nagyobb az eladott
mennyiseg), annal inkabb csakken az ar. Ez a keresleti garbe tehat
nem olyan egyenes, mint a takeletesen versenyz6 vallalate volt, mert
az kicsinysege okan nem volt kepes befolyasolni az arakat. Ez a pia-
ci modell azonban mar az er6falenyes szerepl6ke, ahol az, amit a
nagyok alakftanak, az egesz piac asszefUggeseben ertelmez6dik.
Tehat, amikor a versenyz6 vallalat navelte kibocsatasat, akkor az
arak nem valtoztak, ha a monoRolium naveli kibocsatasat, akkor csak
csbkken6 arak mellett tud eladni. Nezzuk meg az ar es a mennyiseg
kapcsOTiitiii az 5.9.-es abran a monop61ium altai n6velt kibocsatas
eseten!
 ~(
p

--
Jelentese a kovetkezo: ha a monop61ium Q'-rol Q"-re noveli kibocsa-
tasat, akkor P'-rol P"-re csokken6 ara mellett fogja termekeit rea izalni.
-IS. keresleti gorbe barmely pontjat tekintve, ha arat valasztunk, a meny-
nyiseg adott, ha mennyiseget valasztunk, akkor az ar. Az abran "A"-val
jelolt teglalap es a "B"-vel jelolt teglalap terOletenek nagysaga mutatja
az arvaltozas es a mennyisegi valtozas eredmenyhatasat. A bevetel-
valtozas termeszetesen 'Wgg a 0 gorbe meredekseget61, de azon az
osszeWggesen, melyet most hangsulyozni szeretnenk, nem valtoztat.
A h~nyeg, hogy min~ mennyisegi nov~les olyan arc§.okk~nto
hatassal jar, mely nemcsak a mennyisegileg novelt kibocsatas
arat csokkenti, hanem az ahhoz az arhoz tartoz6 teljes kibocsatasi
mennyisegarat isHa az arat P'-r61 P"-re csokkenti a monop6lium, ak-
Ror a P" arszinten a B terOlettel jelolt tovabbi ertekesftesi bevetelhez
jUt.146 Ahhoz azonban, hogy ezt ertekesfthesse, nemcsak a" - a'
mennyisegre, hanem a teljes a" mennyisegre a csokkent arral

146 A vallalat klasszikus fejezeteb61 tudjuk, hogy a teljes bevetel (TR) az ar (P) es a
mennyiseg (Q) szorzata (TR=P*Q), vagyis az abran az A, illetve a B teglalap te-
rOlete ezt a beveteli nagysagot mutatja.
szamolhat, vagyis (P' - P") * Q' bevetel kiesese lesz. A bevetelvalto-
zast (MR-t) az A es B teglalap teruletenek kul6nbsege adja.
Fogalmazhatunk ugy is: mivel a keresleti g6rbe negatfv meredek-
se U minden ujabb bevete-I (a hatarbevetel) mindig az ar alatt ma-
rad, mivel kl ocsmast n6velni cSak az ar cs6kkentese reven lehet.
A1iatarbeV-efe-ta kibocsatas n6vekedesevel lehet pozitfv es lehet ne-
gatfv is. Ha a hatarbevetel pozitfv, akkor a teljes bevetel a kibocsatas
n6vekedeseJel no, haJ1egatfv, akkor a teljes bevetel csokken. S ami
min ebbol kovetkezik: ott van a teljes bevetel maximuma, ahol a ha-
tarbevetel nulla. Ez az 6sszefUgges mindig meghatarazza a monopo-
lium kalkulaciojat. A monop61ium lehetseges j6vedelmet azonban (az
ar-k6ltseg 6sszefUg~seken tul) erosen meghaMrozza a keresleti
g6rbe egyik jellemz6je, a keresleti arrugalmassag is, de ennek me-
Iyere most nem megyunk. Csupan annyit hangsulyozunk, hogy minel
rugalmatlanabb a kereslet, a mennyiseg-ar paras 6sszefUgges miatt,
annal nagyobb j6vedelmet biztosft a monopolium szamara.
Hogyan hatarozza meg arat a monop6lium? Ehhez hasznaljuk
fel a k6vetkezo 5.10.-es abrat, melyen lathato, hogy CUIlOn-9t:>0lium
hatarbeve ~IUJlggy~enye_[le--9atfvmeredeksegu es a keresleti gorGe
alatt talalhato.
 1. Eisokent a profitmaximum szerinti MR=MC metszespontot a
Q tengelyen ugy ertelmezzuk, hogy ezt a mennyiseget erdemes
kibocsatani (Q'), mivel ez adja a legnagyobb profitot. Azt vi-
szont latjuk, hogy ha ezen a metszesponton ertelmeznenk az
arat is (Pll), akkor az egeszen mas kibocsatasi mennyiseget
adna a keresleti fUggvenyen, mint amibol kiindultunk.
2. Ezert a maximalis profitot ad6 kibocsatasi mennyiseg arat a
D gorben ertelmezve a P' pont lesz a P tengelyen a monopolar
szintje.

A lepesek gazdasagi tartalma a kovetkezo: a maximalis profitot

hoz6 kibocsatasi mennyiseget kfvanjuk ertekesfteni, de ehhez figye-
lembe kell vennunk a fizetokepes keresletet a piacon. Tehat nMAX es
D egytittes ertelmezesevel a monopolar meghatarozhato.
Nem latszik azonban meg errol az arr61, hogy nagyobb hasznot
biztosft-e, mint a normal profit, hiszen nem sz61tunk eddig meg a
monop61ium koltsegeinek reszleteirol, vagyis AVC, AC, LAC lehet-
seges nagysagair61. Lenyegileg ezek a koltseggorbek nem kulon-
boznek a korabban bemutatottakt61, s az inputok arainak kulonbozo-
seget sem indokolja semmi. A profit kozgazdasagi tartalmar61 mar
korabban megtudtuk, hogy a toke normalis szintO hozama (normal
profitkent) a ceg koltsegeinek resze, a vallalakoz6i input koltsegekent
mutatkozik az osszkoltsegben (melynek termekegysegre jut6 koltse-
ge az AC). A monop6lium val6sagos jovedelme e folott keletkezik, a
val6sagos profitot a gazdasagi profit jelenti. Van azonban gazdasagi
profit a tokeletesen versenyzo piacon is, ha az arak a fedezeti pont
fole kerulnek (igaz, alaja is kerulhetnek es eppen ez a mozgas teszi
idolegesse keletkezeset, amint arr61 korabban mar esett sz6). Ezert
az erofolenyes piacon tartos (hosszu tavon is jelentkezo) gaz-
dasagi profitnak kell keletkeznie az aszimmetrikus piaci erovi-
szonyok tart6s fennallasa eseten. Meg kell tehat vizsgalni, hogy a
normalprofitnak megfelelo fedezeti osszefUggesek hogyan ervenye-
sulnek monopolarnal. Nezzuk meg eloszor az ehhez szukseges
fUggvenyek elhelyezkedeset az 5.11-es abran!
 A mar ismert profitmaximalizalo metszesponttal a D gbrben ertel-
mezett monopolar lathatoan az AC gbrbe minimuma felett helyezke-
dik el - es ez nem veletlen. Azt ugyan gondolhattuk, hogy nem lehet
uralni egy piacot normalprofit szintO arral, de bnmagaban az, hogy
egy vallalatnak tartosan normal profit feletti jbvedelme van, meg nem
szOksegszeruen jelenti azt, hogy az a ceg monopolium.(Szamtalan
esete lehet peldaul tartos jaradekok keletkezesenek, melyeket valla-
latok kOlbnleges okokbol realizalnak,147 de ezek targyalasara itt nincs
lehetbseg). A helyzetet tovabb bonyolftja, hogy a monopolium sem
tesz szert mindig pozitfv (normaltol nagyobb) profitra, es hogy
ugyanez a monopolium nemzetkbzi piacokon normalprofitert is haj-
lando forgalmazni. Nem cizellalva tovabb a lehet6segek lefrasat, a
lenyegre bsszpontosftva elmondhato, hogy a tart6san gazdasagi
promot biztosft6 ar feltetele a monop61iumnal az, ogy a pro It-
maXlmumot biztosft6 kibocsatasi mennyiseghez tartoz6 AC
gorbe a keresleti gorbe alatt legyen .
--.
.....••

147 Peldaul, gondoljunk bele nehany vilaghfrQ teniszez6, focista, vagy mediasztar
jaradekaba, melyet ismertsege juttat - esetleg sajat - cege szamara.
 Bizonyosan leszurhet6 volt mar az eddigiekb61 is, hogy a monop6-
liumnal mindig esak adott arakr61 volt sz6 es nem a kifejezes hagyo-
manyos ertelmeben vett kfnalati fCJggvenyr61.lIyen a monop61iumnak
ugyanis nines. Kulonboz6 kfnalati mennyisegekhez kulonboz6 arakat
rendel - tehat a hagyomanyos ertelemben inverz kfnalati fUggve-
nye lenne, mert nem az art61 teszi fCJgg6ve a mennyiseget, hanem
mennyisegeket akar realizalni altala meghatarozott arakon. Mindezek
nyoman a mennyiseg-ar osszefCJgges, annak profittartalmat is kife-
jezve a kovetkez6 lehet:
• gazdasagi profitot tartalmaz6 monopolar (ezt abrazolja az
5.10.-es abra, melynel a P' es P" bz.Q1.tL ar!5ulonbozet az AC
gorbe feletti res~en pozitrVprofitot (gazdasagi profitot) mutat, az
Ac-gor e .?_keresleti gorbe alatt helyezkedik el;
• nulla gazdasagi profitot tartalmaz a monopolar, ha az AC
gorbe valamely pontja kf'{ulr61 erinti a keresleti gorbet (mlve AC
gCfr5e 0 alakCJ,ezert esak egy pontja erintheti a keresleti gorbet
felulr(1)
• profitveszteseget tartalmaz6 monopolar eseten az AC es az
LAC fCJggvenyek kfvul esnek a keresleti gorben. Az ~Iehet-
seges, hogy az AC-nek mindig alatta elhelyezked6 AVC a ke-
resleti gorbe alatti teruleten belul talalhat6, de ez mar az uzem-
szuneti pont lehet6sege. Ezt sem zarhatjuk ki, rovid id6szakban
ez is lehetseges, de az bizonyos, hogy huzamosabb ideig egy
er6folenyes nagyvallalat nem a es6dponton tart6zkodik.

A monop61iummal kapcsolatban biztosan megfogalmazhat6

jovedelmi elvaras roviden ennyi: MR=MC, & MR<P, & hosszu ta-
von legalabl? normal profit. ' J' 1~
.M.. -== ~ '.;t.. (f \. 1rl:-.---k • r V\.-c fJl
Sz6t kell meg ejteni a monopolar negatfv tarsadalmi hatasar61,
ami az 5.1 O.-es es az 5.11.-es abran is egyertelmuen lathat6: a mo-
nop61ium dragabban es kevesebbet kfnal, mint a tokeletesen
versenyz6 piaci modell szerepl6i. Emiatt a tarsadalom szamara
nem hatekony, a fogyaszt6kt61 jovedelmet van el, mas szerepl6k
szamara is vannak karos hatasai, melyeket kes6bb, minden forma
megismerese utan elemzunk. E fejezetreszben eddig meg esak a
kozonseges kozgazdasagi monop61iumokkal foglalkoztunk. Nem
reszleteztUk a termeszetes monop61iumokat, mert azt esak a meter-
gazdasagossaggal egyutt erdemes vizsgalni. Utalni szukseges arra
is, hogy vannak allami monopoliumok is (ahol az allam hatarazza
meg a diszkriminacios kart, ugyanakkor fair hozadekot biztosft), 5
hogy vannak ardiszkriminalo monopoliumok is (els6-, masod-,es
harmadfoku ardiszkriminalassal, de ezekr61 kes6bb, a strategiaknal
lesz meg szo).

Ha megismerhet6 a piac merete, 5 ha azon belul nehany ceg egyut-

tesen koordinalt cselekveseivel (kolluzios, asszejatszo magatar-
a ,vagy iszamithat6 cselekvesi modellekkel, felismerhet6en
iranyitja a piaci mechanizmusokat ~rQfQlenye~ci6t kialakit-
va a maga javara, akkor a piaci modellt oligopolizaltnak7 az iranyi-
t6 csoportot pedig oligop61iumnak nevezzuk.
A piaci iranyftas modja kulanbaz6 lehet aszerint, hogy milyen mo-
don vezerelhet6k a szerepl6k, illetve, hogy vezerelhet6k-e egyalta-
Ian. Ahogyan az eletben gyakorta lenni szokott, nemelyek harcosab-
bak, 5 csak csatavesztesek utan adjak meg magukat. Masok harco-
sabbak, es meg is nyerik a csatakat, 5 tovabb mar a piac nagyraga-
dozoiva valnak. S megint masok kepesek a teniszpalyan, vagy ma-
sutt, szobeli megallapodasokkal cegbiradalmakat egyuttes cselek-
vessel vezerelni. A lenyeg mindegyikben ugyanaz: a piaei modell
ugy irhat6 Ie, mint "kevesek iranyitasaval megval6sul6 aszimmetrikus
piaemDk6dtetes", melyben e szerkezet reven a normalprofitnal na-
gyo b haszon (gazdasagi profit) tart6s megszerzese a eel. A vezerl6
elv, az era 0 enyes pozfcioba jutas - a kivitelezes pedig vagy kazas
magatartas megvalosftasa azonos celiranyban, vagy ellentetes fo-
Iyamatok asszjatekanak ered6jekent jan letre.
Az oligopolium ugy is lefrhato lenne egyszeruen, hogy felnavekv6
monopolium (meg nem eleg nagy, hat kepzeli).148 Celja szerint
ugyanis izarolagos piaci er6faleny me.gszerzesere tarekszik. Csak
meg nem tudja azt megvalosftani, hat asszefog masokkal, mart
egyuttesen mar a piac iranyftoi lehetnek. A csapatot a prafitnaveles

148 Az mar kicsit durva, de targyszeru, hagy "egy csapat t6keletlen j61 megszedi
magat azan, hagy kepes kiuzni a piacr61 a t6keletes versenyt."
lehetosegenek eras kfvanasa tartja ossze, de csak addig, amfg mas
erok nem novekednek erosebbre (peldaul, mfg barmelyik egyik nem
hiszi magar61 azt, hogy mar eleg eras ahhoz, hogy egy uj konstrukci-
6ban iranyft6 lehessen). A lenyeg tehat a csapatos dominancia
egyuttes ervenyesfteseben van. A m6dok, ahogyan ez megval6sft-
jak, az oligop61iumok kulonbozo tfpusainak alapjat adjak.

FelsorolasszerD en:
• ragadoz6k,
• tokeletlen osszejatsz6k - reakci6 jatekok
• tokeletlen osszejatsz6k - arvezerlok
• tokeletes osszejatsz6k - kartell

Mas megfogalmazasban:
• piaci harci modellek,
• jatekszabalyok szerint felismerheto magatartasok, reakci6 mo-
dellek
• laza, vagy eseti kolluzi6k, arvezerlesek,
• kartellek.

Lathat6 mar a felsorolasb61, hogy a harcosabb, S ezzel egyben

versenyzobb piaci viselkedestol halad a felsorolas a bekesebb, de
egyre nagyobb piaci erofolenyt kepviselo formak fele. A nyugalom
zaloga, hogy az egyre nagyobb es biztosabb osszejatszasok mar
majdnem a monop6lium hatasfokan tudnak mukodni. Igaz, hogy meg
a kartellben is mindig fennall a disszidens veszely (valamelyik tag
csal, vagy kiugrasat keszfti elo csalassal), de a kozos erdek inkabb
az, hogy egyutt szinte monop61iumszeruen mukodjenek. A h~nyeges
mozzanat az oligop6liumi modellben az erofoh~nyes tagok sza-
mara az, hogy ha versenyeznek egymassal a hatalomert, akkor
csokkennek beveteleik, viszont ha rivalisaikkal egyuttmukod-
nek, tobbet nyernek az oligop61iumi formab61, mint ha sajat pia-
ci erejuk alapjan reszesednenek a teljes piaci bevetelbol.
Az oligop61ium altaI ervenyesftheto piaci arak a monopolarnal
alacsonyabbak, de a t6kelet~sen versenyzo araknal magasabbak.
A resz etes szamftasok bemutatasa nelkul, ervkent fogadhat6ak el
azok a szamok, melyek ennek a kozos erdeknek az alapjat kepezik.
A monop61ium a monopolar reven a gazdasagi profit 3/3-at kepes
tartosan megszerezni, mert egyedul van. A tbkeletesen bsszejatszo
kartell, melynek ara monopolar tartalmu, szinten 3/3-ad gazdasagi
profitot szerez, de ez csalas eseten ennel kevesebb is lehet, illetve a
haszon tartossaga is kartell-megallapodas es versenyszabalyozas
fClgg6. A tbkeletlen bsszejatszok maximum 2/3-nyi gazdasagi profit-
hoz jutnak, de a kbzbttuk rosszabbak csak 1/3-nyihoz. S vegul a ra-
gadozok olyan arharcot folytatnak, hogy gyakran gazdasagi profitju-
kat is felaldozzak az adott piaci teruletek megszerzeseert, s kes6bb
mar mas viselkedest, mas format valasztanak (hosszu tavon nem er-
demes ragadozokent viselkedni, mert az szinte a tbkeletes versenyt
modellezi, sa haszon ott a legalacsonyabb).
Miel6tt az oligopol formak reszleteivel foglalkoznank, a piaci er6fb-
leny alakulasaval kapcsolatban szukseges egy alapbsszefClggest
tisztazni. A monopolium egyedul tartja kezben agazatat. Ha tbbb ver-
senyz6 vallalat is mOkbdik az agazatban, melyek arelfogadok, akkor
azokat szegelyvallalatoknak nevezzuk, mfg az er6fblenyes helyzetO
iranyftot dominans vallalatnak. AZJzIQfQ!!jnYi}J mindig a_hatcirk6/t-
seget megha/ad6 arkeezesse/, vagyis hosszu tavon gazdasagi profit-
ta mu 6dik, a ~szege yvalla/ato pedig a fedezeti 6sszefUgges mia t
hosszu tavon norma pro itot rea/iza/nak. -
A ragC!d~6k pontosan azt teszik, amit gondolunk: sajat helyzetCln-
k6n ugy kfvannak jobbftani, hogy k6zben masokat gatolnak. Ezek a
cegek nemhogy t6keletesen, nemhogy t6keletlenul, de egyaltalan nem
mOk6dnek egyutt senkivel. Celjaik els6sorban a versenytarsak be le-
pesenek megakadalyozasara iranyulnak, vagy ha mar az agazatban
vannak a rivalisok, akkor azok befolyasanak csbkkentesere, s ha le-
het, a piacrol vale teljes kiszorftasara vonatkoznak. Miert oligopol fajta
ez? Azert, mert ha ezt a celt egy kisvallalat tOzi ki maga ele, akkor leg-
feljebb fenyeget6nek mutatja magat, de nem jelent tenyleges veszelyt.
A ragadozok az iparagban jelent6s nagysagu vallalatok, csak bnma-
gukban meg nem eleg nagyok, de hiszik, hogy a piaci harc kemeny
formajaban legy6zik a versenytarsakat. Ezert felhasznalnak minden
eszkbzt. A bekesebbek kbzul emlftClnk nehanyat: a versenytarsaknal
alacsonyaob ara , nagyobb kibocsatast (hogy a hozza atpartolo vev6-
ket is ki tudja elegfteni), illetve a tbnkrementek eszkbzeinek gyors fel-
vasarlasat (nehogy vissza tudjon terni) emlfthetjuk meg. Azonban,
mert ez verseny, tartalekokkal is kell rendelkeznie a vallalatnak ahhoz,
hogy relatfve hosszabb ideig is tarthassa magat a versenyz6i arakhoz.
 Ez a viselkedes a tokeletesen versenyzoket nem jellemzi, ezert tar-
toznak a ragadoz6k mar a nagyobb vallalatokhoz.
A tokeletlen osszejatsz6k (nem kooperatfv oligop6lium) azok,
akiket a jateKszabalyok, vagy reakei6ik alapjan elemezhetOnk, kulon-
bozo formakban. Lefrni ezeket "osszjatekuk" alapjan lehet, s emiatt
gyakran szoktak az oligop61iumi modelleket 'atekelmeleti peldakent is
hasznalni. Mindegyik resztvevo tudja, hogy eselekveseivel hatassal
van az osszes versenytarsra, kiboesatasukra, a piaei arakra, s azo-
kon keresztOl a megszerezheto profitokra.
f\ toke/etten osszejatsz6k egyik csoportja reakci6jatekoJsa.L,jat-
szik". Hallgat61agos koordinaei6s strategiat folytatnak, melyet kiboesa-
tas vezerleskent val6sftanak meg. Kezdjuk az egyszerubbekkel, azzal
az oligop6liummal, melynek esak ket tagvallalata van, s melyet ezert
duop6liumnak nevezunk. Ha ket ilyen tagvallalat egyforma, ugyan-
olyan me e en kepes fenyegetni egymast, ezert ug adozasnak
nines ertelme. Ha megallapodni nem akarnak egymassal, vagy nem
lehetseges, mert peldaul torvenyi akadalyokba utkozik a versenysza-
balyozas miatt, akkor nem marad mas, mint a ·atek. A felallas lenyege
a kovetkezo: ketten egyutt adjak az iparagi kiboesatas ossz-
mennyiseget, de egyik sem tudja a masikr61, hogy az mennyit boesat
ki es azt milyen aron kfnalja. Ki kell tehat szamftani a masik lepeseit
anelkul, hogy barmi informaci6nk lenne tole. Hogyan lehetseges ez?
Eloszor szamba vesszuk a terepet: ketten egyutt nem termelhetOnk
tobbet, mint egy egesz tokeletesen versenyzo piae es ugyanakkor
nem termelhetOnk kevesebbet, mint egy monop6lium. E ket vegpont
kozott kell elhelyezkednie az egyuttesen szamftott oligopol kiboesa-
tasnak, Matematikai megoldasa olyan ~eakei6 fUggvenyekkel lehetse-
ges (melytol a nyajas joghallgat6 olvas6kat most megkfmeljuk), mely-
ben az egyik tagvallalat kfnalatanak alakulasa a masik tagvallalatr61
feltetelezett kfnalat szerint alakul. Logikaja a kovetkezo: ha ismerjuk a
piae meretet (hogyne ismernenk!), s ha abb611evonjuk a sajat kiboesa-
tasunkat, akkor, mert ketten vagyunk, a maradek a masik vallalat ki-
boesatasa lesz. fgy viszont egymas reakci6i kalkulalhat6k.
Azt a mode lit, mely a fent lefrt m6don mukodik, Cournot
duop61ium modellnek nevezik. A Cournot modell egy egyensulyi al-
lapotot fr Ie a ket azonos nagysagu vallalat mukodesere. Ha. a valla-
latok egyformak, akkor hatarkoltsegeik is megegyeznek, s fgy a piaei
a.!-k.ettejuk egyuttes kiboesatasi mennyisege alapjan a keresleti fUgg-
vennyel me hatarozhat6. Ebben a modellben egyuttmukbdni sem
kell, hiszen !5ft~e~_egymast kiszamftSlni, aminek az alapjat az jelen-
ti, hogy egyidejuleg hozzak meg dbnteseiket. (Az egyuttmukbdes
egyebkent nem kizart kbzbttuk, s6t! Err61 sz61 a szerz6desi gbrbe
problema, csak "jatekosabb" az alaphelyzet).
A Staekelberg duop61ium modell hasonl6 reakci6jatek formaban
ad magyarazatot egy masil< kettagu oligop61ium formara. Ebben ki-
emelt jelent6sege van annak a tenynek, hogy a ket vallalat aszim-
~triku~ _kapcsolatu es dbnteseik sem egyidejuek. Ha az egyik valla-
lat ugy fteli meg, hogy korabban megtett lepeseivel mar el6zetesen
befol~asolja a masik lepeseinek lehet6segeit, akkqr vezerelni ~epes
azt. Ezert vezetc5 vallalatnak nevezhetjuk az el6bb lep6t es kovetc5

-
vallalatnak azt, aki lepeshatranyban van. A jatekhoz tartozik terme-
szetesen, hogy a vezet6 fogja ezutan vezerelni a kibocsatasi meny-
nyisegeket. Azzal ugyanis, hogy el6szbr lep, teljes mennyiseget ke-
pes elhelyezni a piacon, fgy a kbvet6nek e piac ellatasab61 annyi jut,
amennyit a kereslet lehet6ve tesz. Tulajdonkeppen a .sak~jatek min-
ta'ara el tudjuk kepzelni, hogy egy "vezet6" kepes el6relatni a jateK
lepeseit es ebben az "output mennyiseg-ar meghatarozas" jatekban
el6nyevel folyamatosan a masiknal tbbb profitra szert tenni. El6nybk,
Iepesek es dbntesek folytonossaga az egesz folyamat, mely vegul
hata mat -es tbbbletjbvedeimet eredmenyez. ~,
7t16/(elet/en 6sszejatsz6k masik csoportja a hal/gat6/agos koordi-
naci6s strategiaban az arvezerlest va/6srtja meg. Ennek is szamtalan
formaja van. Az egyik legegyszerubb a~arometrikus.-aw~zerles, ami
azt jelenti, hogy az agazatban az egyik nagyvallalat arait a tbbbiek
azert kbvetik, m§rt a vezerl6 olyan informaci6s helyzetben van, ami
m§FreKad6nak szamft a tbbbiek kbzbtt.149 Az elnevezes arra utal, hogy
a mertekad6 ceg, mint oarometer mukbdik a tbbbiek szamara.
Ugyanilyen egyszeru a huvelykuji-szabaly (vagy haszonkul-
esos arvezerles), mely ahaszonkulcs mertekenek kalkulaci6jara
uta!. Eszerint minden termek araban akbltsegek felett ugyanannyi
,. -- - -

149 Meg nem nevezett bels6 forrasokb61 informaci6khoz jut, mag as szinW d6ntesi
k6r6kb61 szamara informaci6kat juttatnak. Ezeknek azert van kiemelt jelent6se-
ge, mert ilyen nagy vallalatoknal mar szamtalan adat Ozleti titok, fgy jellemz6en
- ha az ipari kemkedest kizarjuk - csak reakci6kb61, mOk6desb61 lehet k6vet-
keztetni bizonyos mozgasokra.
(huvelykujjnyi) ~sznot kalkulalnak, vagyis mindig fix haszonrataval
szamolnak.
Az alacsonykoltsegG arvezerles erdekessege, hogy tulajdon-
keppen ertelmetlennek latszik, mint er6fblenyes armeghatarozas.
A dolog magyarazata abban van, hogy a technol6giailag fejlett, de
meg nem eleg nagy termel6 olcs6bban is el6 tudja allftani ugyanazt a
termeket, mint az agazat nagyvallalatai, de nem le~et monop_6lium,
mert nem kepes ellatni mennyisegileg a placot. Arvezerl6 megis
azert lehet, mert technol6giaja mar mertekad6 lesz az agazatban, ki-
hfvast jelent a tbbbi ceg szamara.
S az arvezerl6k sorat vegul a dominans vallalati arvezerles
zarja. Pontosan azt jelenti, amire gondolnank: a dominans vallalat
. 'I"a az arat a piacon, hogy tudja a versenyz6 szefjely, hogy
mekkora az a maradek piac, ahova arelfogad6kent meg bekerulhet
kfnalataval.

A tokeletes osszejatszas modellje a kartel1.150 Letrehozasanak

indokoltsaga kbnnyen atlathat6 logikaja alapjan: mindket vallalat ve-
zet6kent viselkedhet, ha kbzbs reakci6fUggvennyel, monop6liumsz~
nJen mukbdnek. Profitjaik maximalizalasanak legjobb m6dja, ha ku-
Ibn-kulbn nem sajat termelesi pozfci6ik szerint alakftjak kibocsatasu-
kat, hanem a meretel6nybket kihasznalva az egyuttes, alacsonyabb
kbltsegekkel term.§lnek.151 Kbzbsen kalkulalt aruk monopolar, mely-
nek gazdasagi profitjat azutan visszaosztjak egymas kbzbtt a kbzre-
mukbdes aranyaban. Az egyszeruseg kedveert feltetelezzunk ket kb-
zel azonos kbltsegszinttel termel6 tagvallalatot, az egyiket nevezzuk
"A"-nak, a masikat "B"-nek, mint az ikreket152• Elemeznunk kell a leg-
fontosabb fUggvenyeket, hogy a kartell el6nyei lathat6ak legyenek.
A korabbi fejezetreszekben lefrt ismereteket felhasznalva, reszlete-
sebb indoklas megismetlese nelkul keressuk a kbvetkez6 abran azt a

----
p-ontot, mely a kartell piaci ara lesz. Nezzuk meg az 5.12.-es abrat!
- - ---
150 Mas formak is leteznek, de a tananyag alapozQ jellege miatt itt e kerdessel bo-
vebben nem foglalkozhatunk.
151 EmlekezzOnk az LAC fOggvenynel a termelesi Ozemmeret osszefOggesre.
152 Tudtak, hogy ikerterhesseg eseten a magzatokat az ultrahang vizsgalatoknal
"A"-nak es "B"-nek szoktak nevezni - nem tudvan a terhesseg korai stadiuma-
ban meg nemOket (illetve ha a szOlok nem kivanjak szOletes el6tt megtudni
gyermekeik nemet)?!
 o
~~ I'···

"qlct.z~ q1+2 q

Mielott teljesen elborzadnank, ismerjuk meg a sokasagban azokat a

fuggvenyeket, melyek ujdonsagot mar nem jelentenek, s vegyuk esz-
re, hogy nemelyikbol tbbb is van, mivel a kartell tagjai (A vallalat es B
vallalat) nemcsak tagok egyesevel, hanem kartell is egyutt (vagyis
A+B is), s maris erthetobb a helyzet. A kartell q1+2 mennyiseget fog ki-
bocsatani, mivel ennyi a profitmaximumnak megfelelo MRkartelies
MCA+Bmetszespontjaval ertelmezett kibocsatasi mennyiseg. A keres-
leti gbrben ennek megfeleloen ertelmezett kartellar (mely tartalmilag
monopolar) az artengelyen a Pk-val jelblt pont. Ezek utan mar a tbkele-
tesen bsszejatsz6 oligop61ium alapvetoen hasonlft a monop6liumra.
Megjegyzendo meg annyi, hogy a val6 vilag szfnessegeben gyak-
ran nem olyan kiegyenlftettek az eroviszonyok a kartelltagok kbzbtt,
mint azt itt az elmelet tisztasagaban lattatjuk. Azonban, ha arra gon-
dolunk, hogy a nem azonos erovonalak menten szervezodo kartell-
ben jobb-e gyengebb pozfci6ju vallalatnak lenni, s a nagyobb erve-
nyesuleset is segfteni, mikbzben aranyosan kevesebbet kapunk, ak-
kor eleg csak arra gondolni, hogy a kartellen kfvul viszont bizonyosan
csak arelfogad6k lennenk. S a normalprofitnal meg a keves gazda-
sagi pr9!it is tbbb. -
 Az egyik legfuresabb piaei modell, melyet elnevezesenek k6zelisege
miatt sOrOn 6sszekevernek a monop61ium modelljevel. Hasonlatos-
saguk valamennyi val6ban van, de esak annyi, hogy a monopo-
Iisztikus verseny is monopolizacion, termek-monopolizacion
alapul, s ezert armeghatarozo, vagyis erof61enyes piaei modell.
Erof61enye azonban nem a piaei meret eroviszonyaiban szerzett do-
•minaneiaval fUgg 6ssze, hanem termeke mOszaki-teehnoI6giai-jogi
monopolizalasaval.
A kizar61agossag nem a piacra, hanem a .xal/alat termekere
vonatkozik. A piac itt is versenyzo es nagyszamu resztvevo kfnalja
arujat a piaeon, s az egyes kfnal6knak kfnalati mennyiseguk alakfta-
saval nines hatasuk az arakra. S hogy mi a "esavaras" ebben a foga-
lomban? Ez olyan versenypiae, ahol a szereplok armeghataroz6k, de
esak sajat termekukre vonatkoz6an es ennek az egesz piaera nines
hatasa. Sajat termekuk armeghatarozasanal viszont nekik figyelem-
mel kell lenni a piaei arakra, mert igaz, hogy a differencialt termek
mar tavolibb helyettesft6je valamely masiknak (eppen ezert diffe-
reneialtak), de azert helyettesfto, s a vevo idovel el is partolhat. Mife-
Ie dolog az, amiben diktalni lehet, s megsem szamft a piaeon, s
megsem iranyftjuk vele a piaeot?
A megoldas kulcsa a termekben van, a termekparameternek
itt kiemelt jelentosege van. A termekben, mely olyan, mintha olyan
lenne, mint a t6bbi, esak megis kiesit mas, kiesit jobban vonz, kiesit
jobban felismerheto. Felismerik, mert nWr~az\'a Vg (ez Adidas es
nem Adios, vagy Adidedas). Vagyis, az ugynevezett differencialt
termek tartalmi lefrasahoz mindazon jellemzok egyuttese hozzatar-
tozik, melyekkel kiemelhetjuk a termeket a t6bbi k6zuL
A monopolisztikus verseny piacanak versenyzo jelleget erosfti
az is, hogy korlatlan ki-es belepes lehetseges, de ez is ertheto,
hisz a belepest megakadalyozni nem tudjuk a sokfele, monopolizalt
termek miatt, a kilepes meg a vallalati toke nagysagan mulik. Ha tul
sok toke kell, akkor versenyzo piaera vagy esak speeialis okokb61
lepnek be, vagy be se lepnek. S ha nem leptek be, kilepni sem lesz
nehez.
Ezert a versenY..Jen¥ege a termek "eleMnek", termekcsalcidjimak
me terv~zeseben van, annak mindenfele teehnikai, ertekesftesi-es
egyeb kulbnlegessegeiben, s ha lehet, a vegelathatatlan kbtbdesek
kialakftasaban. A _keresleti gbrbe rugalmassagaval es meredekse-
gevel bsszefUggb lepesekkel_pr6baljak meg elerni a kfnal6k, hogy
t~ iranyaban megvaltoztassak a kereslet jellemz6it. Mindad-
dig, amf sikeruLkiemelni valamivel a tbbbi termek kbzul, addig ez
aremelesre (kulbnleges bearazasra) ad lehet6seget, s addig sze-
rez et6 tbbbletproflt (a normalnal nagyobb) a termek ertekesftese-
b61, mfg kulbnlegessegei fennallnak. Ha elveszfti ujdonsagat, kulbn-
legesseget (gondoljunk peldaul a szamft6gepek gyartasanak piaca-
ra es rohamos areseseire az ujdonsag gyors elmulasaval), kbzbn-
seges homogen tucat-termekke valik, s piaca is tbkeletesen ver-
senyz6ve lesz.
A kereslet megvaltoztatasanak a kibocsatas nbvekedesre hat6
pozitfv hatasait latjuk az 5.13-as abran, mely a monopolisztikus ver-
seny rbvid tavu hatasanak lenyeget mutatja be. Ha az egyedi keres-
letet meg tudjuk valtoztatni termekeinkkel kapcsolatban (d-r61 d'-re
tol6dik a fogyaszt6i ertekftelet valtozas miatt a kereslet), akkor az er-
tekesfthet6 mennyisegek is valtozni fognak.
 A monopolisztikus verseny termekdifferencialasanak ertelmet es
szfnesseget frja Ie majd a vev6k es reklamok elemzesenel az
5.3.2.1. es az 5.3.2.2.-es pontnal talalhato fejezetresz, ezert az ide
tartozo mondanivalo egy masik vonatkozasban ott meg jelent6sen
b6vulni fog.

A keresletoldali monopoliumot, vagyis amikor a piacon egyetlen

vev6je van az adott termeknek, monopszoniumnak nevezzuk.
Lehet6segei hasonloak, mint amir61 mar szo volt a monopoliumnal,
vagyis minden hasonloan van, csak minden maskent. Szokas is a
monopszoniumot a monopolium tUkorkepenek nevezni. Armeghata-
".
rozo ez a piaci szerkezeti forma is, cs..§.knem a kfnalataval, hanem a
vasarlasaval. Ugyanolyan ar-mennyiseg parosban gondolko va,
ugyanugy egy-egy me venni kfvant mennyiseghez rendeli az arat
(es ez sem fordftva, vagyls nem az arhoz igazodik a mennyiseg, mert
ez a forma eppen olyan er6folenyes helyzetre epft).
A monopszoniumok az inputok piacan nagyon jellemz6ek: fgy pel-
daul a mez6gazdasagi termekek felvasarlasaban, a !ermeszeti~r6-
forrasok piacan, s kulonosen a munkapiacon. Helyi munkaadok, ku-
lornleges agazatok vallalatai specialis helyzetben vannak azzal, hogy
a munkavallaloknak nehezsegekbe, vagy jelent6s tobbletkoltsegekbe
kerul mas szamara munkat kfnalni. Ez megalapozza annak megvalo-
sftasat, hogy az atlagostol alacsonyabb bereket fizessenek, ugyan-
olyan alacsony sZ1nten~indenkinek. Itt is igaz az, hogy a hatarvalto-
zas (a hatarber) valamennyi egyedre megvaltoztatja a berszintet, va-
gyis ennel a formanal a ber emelkedese rontja a hatarprofitot. A gaz-
dasagi profit lehet6sege ebben az alacsonyabb ertekben van. Az is
lehetseges egyebkent, hogy peldaul a berek alig ternek el az egyen-
sulyi szintt61, de olyan tovabbi e 6frasokkal terhelik meg a munkaval-
lalot (Iegyen tagja szovetsegeknek, nyugdfjalapnak, biztosftoknak),
mely a ceg koltsegeit csokkenti ezzel, vagyis alternaHv modon ez is a
monopszonium hasznat noveli.
 Az elmondottakb61 k6vetkezik, hogy az a monop61ium, aki ,mind az
inputok, mind az outputok piacan monopolhelyzetben van, duplan
nyer. Alacsony aron vesz, magas aron ertekesft, s tovabbi korlatok-
kal most nem is foglalkozunk. Jellemz6en el6fordul6 forma ez pelda-
ul a ~an, a repu-l6gepgyartasban. S ha belegondolunk,
hogy mennyire nem hetk6znapi termekekr61 van sz6, akkor azt is
megertjuk, hogy azok a magasan kvalifikalt munkavallal6k sem he-
Iyezkedhetnek el akarhol, akik ezekben a szakmakban dolgoznak.

A fejezet eddig megismert reszeib61 megtudtuk, hogy milyen nagy je-

lent6sege van a kfnalati mennyisegnek es min6segnek az er6f6le-
nyes piaci muk6des kialakulasaban. Azt is lattuk, hogy ezeken az
~trikus piacokon a fogyaszt6k kevesebb es dragabb terme-
k!3ket vehetnek. Vizsgaljuk meg most azt, hogy van-e ennek valami-
Iyen elkerulhetetlen oka: a piac szerkezete es a kfnalati adottsagok
~z6tt van-e_ technol6giai, gazdasagossagi 6sszefUgges? Bizonyo-
san gondoljuk, hogy van, kul6nben a kerdes fel sem merulne, ezert
meg tovabb pontosftjuk: szuksegszeru kapcsolat van-e a technol6gia
es a piaci szerkezet k6z6tt, s lehet-e pozitfvuma is e kapcsolatnak
vagy csak veszlt vele a tarsadalom, a fogyaszt6). Ennek elemzese-
hez visszaterunk a termekparameter es t6keparameter fogalmakhoz.

5.3. 1. 1. Meretgazdasagossag, valasztekgazdasagossag

(economies of scale, economies of scope)

Ha a piacokat kfvulr61, meg ismeretlenul szemleljuk, az els6, ami fel-

tOnik az, hogy ahol nagyobb a kibocsatas, ott alacsonyabbak a k6lt-
segek, ami lehet6seget adna az alacsonyabb arakra, s megis gyak-
 ran eppen az ilyen piacok monopolizaltak. Az alacsonyabb koltsegek,
azaz atlagkoltsegek (hiszen ennek van armeghata:roz6 szerepe) a
nagyobb termelesi volumenbol erednek, melyet csak nagyobb felve-
vopiacon lehet ertekesfteni. Vagyis az elso ok-okozati sorozat a ko-
vetkezo: t~rmelesi meret novekedes, koltseg_csokkenes, arcsokke-
nes, piaci erofoleny es piaci meret novekedes.
A kibocsatas meretnovekedesenek elso osszefQggese a meret-
hozadek volt, mely azon alapult, hogy ha egyszerre es a hOZadeki
szakaszokat is figyelembe veve ooveljOk a termelesi inputokat, akkor
lehetseges folytonos output novekedest elerni a. termeles altaI.
-
Az output n6vekedesenek azt a m6djat, mely a novekvo meretho-
~
zadekhoz az atlagos fix koltsegek (AFC) csokkene§e reven az at-
lagkoltseg (A ) csokkeneset tarsftja, meretgazdasagossagnak
nevezzlik. Az osszefQgges lenyege, hogy a nag szeri<iiu _tenneles
beindftasanak alland6 koltsegei a kibocsatas valtozasaval nem no-
nek, emiatt egyre tobb termek kozott oszlik meg ugyan_az ix kblt-
seg. A kibocsatas nbvekedesevel csbkkeno AFC az AC reszekent is
hat, ezert az is csbkken mindaddig, amfg a valtoz6 koltseg nbveke-
d~se ezt nem ellensulyozza. Amfg a..JlgjarkQltseg az atlagkoltseg
alatt marad, meretgazdasagos a termeles.
A fent lefrt osszefQgges csak azonos termekparameter eseten all
fenn. Ugyanazon homogen es oszthato termek eseten lehetseges
szazezres szeriakat kibocsatani. Ugyanez a tokeparametert a bele-
pesi korlatokkal osszefQggesben erinti. Olyan vonatkozasban ugyanis,
hogy a nbvekvo szeriak novekvo jelenbeli tokeszlikseglete olyan
nagysagu elslillyedt koltsegekkel jarna, ha a termelo elhagyna az
agazatot, hogy ez a veszteseg onmagaban belepesi korlatot je-
lent. A belepesi korlat persze az uj belepokre vonatkozik elso jelente-
seben. S mert ok azonos hatekonysagu termelest csak ugyanolyan
technol6giaval erhetnenek el, ezert a belepeshez szQkseges tokefelte-
telek ugyanolyanok. Es nem ismeretlen elottQnk, hogy ami belepesi
korlatot jelent, az alternatfv m6don ugyanakkor a kilepes korlatja is.
Azt latjuk tehat, hogy a nagymeretil termeles gazdasagossaga on-
magaban belepesi korlatkent ertelmezheto, vagyis az erof6/enyes
piaci szerkezet kia/aku/asat erosfti.
 I.
ft~nClgyobb termelesi volum~n.EdQQha!-.abb61,hogy
nagyobb szeriakat termelnek ugyanazon cegek, s ekkor a me-

C. retgazdasagossag no, tovabba abb61 is, hogy

tabb ceg van a piacon (s ekkor a termekvalasztek no).

A nbvekedes ket lehetseges utja szerint ket kOlbnbbza gazdasa-

gossagi elany is realizalhat6. Kibocsatas nbvekedest jelent, ha
• az egyre nagyobb szeriakat a ve e egyOtt nbve eda vallalat,
vagy vallalatcsoport bocsatja ki, s meretgazdasagossagi e/a-
nybket realizal,
• vagy ha uj '1allalatot.1epnek be az jparagba, akik a minimalisan
szOkseges Ozemmerettel rendelkeznek, s tbbb, kbzel azonos
termek termelesebal valasztekgazdasagossagi elanybket rea-
lizalnak. - - --

A valasztekgazdasagossag termekparameter jellemz6je ~ dif-,

ferencialt termek es a kie eszft6 termekek je9-yei. Akkor al egy
vallalat valaszMkgazdasagossagi el6nnyel, ha termelasat megosztja
e termakcsaladon beWI t6bb differenejalt ermak k6z6tt, vagy ha
kiegaszft6 termakeket egyuttesen termel as forgalmaz.
Barmelyik legyen is az ok, az eredmeny fogyaszt6i szempontb61
ugyanaz: a fogyaszt6i j61et lehetseges nbvekedese. Nbvekva valasz-
tekb61 a fogyaszt6 szamara nagyobb a valasztas szabadsaga, mfg a
meret a dasagos~ag nbvekedese a kbltsegcsbkkenes utjan arcsbk-
ke eshez vezethet. Ez ut6bbi azonban nem automatikus. A kbltseg-
----
csbkkenesnek az arban val6 megjelenftese csak valamilyen keny-
szer, vagy piaci nyomas eredmenyekent jbn letre, mivel a kbltseg-
cSbkkenes "termeszetes" forrasa a profit nbvelesenek.

5.3.1.2. Differencialt termekek

es valasztekgazdasagossag
A differenc;alt termekek, a monopolisztikus verseny es a valasztek-
gazdasagossag szorosan bsszefOgga jelensegek. A differencialt ter-
mekek termelesi elanyei a valasztekgazdasagossagb61 ad6dn.ak,
fQ[galmazasi elanyei pedig az bsszead6do fogyaszt6i sZ9ksegletek-
bal es a hatekony piaci informaci6kb61 es reklamb61. A valasztekgaz-
dasagos termelesnek es forgalmazasnak szamtalan elonye kbzul
csa nehanyat emlftve:
G)a fogyasztoi i~enyek kbnJJyebben felkelthetok ilyen kesz cso-
magok irant 15
•./tb~b kbzeli termek egyuttes termelese hatek yrabb kbltsegal-
lokaciot tesz lehetove, az inputok felhasznalasa es atvaltasai
az arig kulbnbbzo termekek kbzbtt nagyon alacsony kbltseggel
jarnak
\...!.-Xatermekinformacios es reklamkbltsegek is megoszlanak ezek
kbzbtt a termekek kbzbtt
• a kibocsatas nbvekedeset folyamatosan arra a termekre tudjak
tervezni es ~tvinni, amelyik a legpiackepesebb a differencialt
termekek kbzul.

A valasztekgazdasagossag tehat a differencialt termekkel es a

monopolisztikusan versenyzo piaccal fUgg bssze, mfg a meretgazda-
sagossag minden erofblenyes piaccal bsszefUgg. Ne gondoljuk
ugyanakkor azt, hogy barmelyik termeket ne akarnak akar tbkelete-
sen versenyzo piacon is ertekesfteni kibocsatoik, ha eleg nagy a ka-
pacitasuk, de azt feltetlenul hangsulyozni kell, hogy mindket elony
eloszbr is meghatarozoan a nagymeretO termeleshez es az erofble-
nyes piaci szerkezethez kbtheto.

A piac merete es annak elemzese, hogy hany ceg fer el az adott pia-
con, a keresleti gbrbevel es a hosszu tav~ atlagkbltseg gbrbeKkel ha-
tarozhato" meg. Az elozo pontban elemzett meretgazdasagossag leg-
latvanyosabb megjelenese a kibocsatasi szeriakat, az uzemmeretet
megjelenfto hosszu tavu atlagkbltseg gbrbenel (LAC) lathato. A k6lt-
seghatekonysag felteteleit mar korabban elemeztOk, ezert tudjuk,

153 Gondoljunk a kesz ajandekcsomagokra, a gyorsettermi menOkre, es arra, hogy

nyaralasunk csomagban ertekesftett utazasa is repOI6jegy+szallas+biztosftasok
osszeallftott kosar szolgaltatast jelent. Es a legritkabb esetben szedjOk szet a
csomagot.
hogy a burkol6gorbe 154 a legjobb kbltsegmegoldas, azonban a piac
merete is meghatarozza a szCJksegesszeriakat. NezzCJkmeg ehhez
a kbvetkezo abrat!

~
'0

.~ P3
III

'-.
'0

« P,
,~/c,
I

q3 03 Qt
A fermeles kapacifas nagysaga

Azt latjuk, hogy az LAC3 gbrbehez tartoz6 kibocsatassal egyetlen

vallalat kepes ellatni a teljes agazati keresletet. Termeszetes mo-
nop61iumnak nevezunk egy vallalatot, ha a teljes piaci mennyi-
sege IseBb koltseggel kepes eloallftani, mint ket, vagy tobb
vallalat. Az aorara tekintve ujra meg egy bsszefOggest kell kiemelni.
Az LAC1 kbltsegszintje lathat6an ugyanakkora, mint az LAC3 gbrbe
szintje, de azt is eszre kell venni, hogy a kibocsatasi mennyisege
elenyeszo LAC1-nek. Vagyis nem lehet monop6lium, mert nem
kepes ellatni az agazatot, ebbol kbvetkezoen nem lehet iranyft6 po-
zfci6ju.
A termeszetes monop61iumokat illetoen jelentosege van annak is,
hogy burkol6gbrbejCJk mely szakasza esik a keresleti gbrbe ala. Ha a
keresleti gbrbe az LAC3 gbrbet meg minimumpontja elott metszene,
akkor ez a vallalat eras termeszetes monop6lium lenne, mivel meg
kbltsegeinek csbkkenese mellett is kepes lenne kielegfteni a teljes
piacot. Mivel azonban az abran azt latjuk, hogy LAC3 gbrbe mar
emelkedo szakaszanal tart, ezert az abrazolt vallalat gyenge terme-
szetes monop6lium.
S vegul most eljutottunk oda, hogy azt a kerdest, vajon lehetse-
ges-e elony is a monopoliumok letebol, a termeszetes monopolium
kapcsan reszben megvalaszolhatjuk. A term_eszetes mOI}Q oliumi
h.§lyz§..L1!gyanisket §llapveto tartalommal s2okott letrejbnni. Az egyik
a technologiai fbleny, ami az uj technologia innovatfv hatasanak
ereClmenyekent jelentos kbltsegcsbkkenes mellett hoz letre uj terme-
keket. Ez a helyzet bizonyosan T;;sznos a tarsadalom szamara. Ezt
afejlesztest es termek-innovaciot nem kepes egy kistermelo finan-
szfrozni, mivel a kutatasok nagy resze ma elsosorban a nagyon be-
fektetes igenyes alapkutatasokkal fUgg bssze. Ezert ~ monopoliu-
moknal tarsadalmilag pozitfv megfteles ala esik az uj termekek tech-
nologiai kifejlesztesevel kapcsolatos tevekenyseg. Bizonytalanabb,
sot allandoan valtozo_a mJillft~lese a masik termeszetes monopoliu-
mi teruletnek, a kQzszolgaltatok mukbdesenek.

Mesterseges mon.QRoliumi helyzetek akkor jbnnek letre, ha egy pia-

con kfvu . sz.ereplQ-.teremt monopolhelyzetet. Szukseg akkor lehet ra,
ha valamilyen valos tarsadalmi igeny kielegftese diktalja a monopoli-
um megteremtesenek, vagy fenntartasanak szukseget. Jo i mono '-
lium peldaul, ha valamely szakmaba valo belepest korlatoznak, en-
gedelyhez kbtriek, esetleg kamarakhoz,- szbvetsegekhez valo tarto-
z~nak.Qlo a szakma kepviseloi szamara (peldaul az ugyvedek es
az orvosok piaci erofblenyre tehetnek szert, s jelentos armegna aro-
zo tenyezove is lehet mindezen kbrulmeny). A kamarak az engede-
Iyek kiadasan keresztul korlatozhatjak a piacra lel20k szamat, az
egyetemeR felveteli keretszamai mar a szakmai kezdeteket is, mobili-
tasi tiltasok a regional is mozgast korlatozhatjak, elhelyezkedesi sza-
balyok pedig a mukbdesi felteteleket.
Kizarolagos jo okat biztosft a tbrveny hatalma peldaul az uj ter-
meke Ita aloJanak, forgalmazojanak. szellemi tulajdon vedelme
a tudas-kereskedelemben biztosft monopoljogokat... szabada-
10m, a copy-right,_a vedjegy, az il2C!rjJitok, tylajdonosaik szamara biz-
tosft Jogo at, s a termeKe ara gyakran ezek megfizetese miatt mo-
nopolaras. Ugyanakkor a kutatas-fejlesztesek kbltsegeinek arat leg-
alabb reszben fgy tov~bb lehet harftani azok eredmenyenek fogyasz-
t6jara. Mivel bsztbnzi az innovatfv, kreatfv er6feszfteseket, letrehoz6-
janak (vagy a termeknek, funkci6nak, szimb6lumnak, stb.) vedelmet
biztosft, de ez a vedelem nem mindig eleg a kal6zmasol6k, a szet-
szed6k es beepft6k ellen. A ciasmonop6lium_vedell!!.ere azert is
szukseg van, mert szamtalan olyan iparag van, melyekben ezek nel-
kul nem folyna kutatas, s az eredmenyek elerese eletbevag6. (sejtku-
tatas, elektronikai kutatasok, stb.). S vegezetUl erdekessegkent je-
gyezzuk meg, hogy a cegeket elhagy6 munkatarsak, az elvalt fele-
segek, es mas "kbrbn kfvulive lett" szemely lefrasaib61 tudhat6, hogy
gyakorta eppen azert nem szabadalmaztatja nehany ceg felfedeze-
seit, hogy az ne jusson masok tudomasara, s nem dokumentalja leg-
fontosabb uzleti titkait, hogy kiszivargasukkal ne legyen btletad6 a
versenytcirsak szamara.

A minimalisan szukseges uzemmeret, a hatekony uzemmeret es a

termel6vallalatok eletkepessege (rbvid es hosszu tavon) egymassal
bsszefugg6 fogalmak es a cegek piac-kepessegenek meghataroz6
kbrulmenyei. Legalabb ilyen fontos azonban a keresleti oldal reszle-
teinek ismerete is, mert itt is igaz az, ami a klasszikus vallalatnal: le-
het barmilyen hatekony a termeles, fejlett a technol6gia, alacsony a
kbltseg, ha a termek csak rossz aron, vagy egyaltalan nem eladhat6,
minden hiaba volt. Lehet vegtelenul innovatfv a termek, ha a vev6
nem erti mukbdeset, nem tudja minbseget felmerni, ha keptelen
hasznalni, mert minimal is informaci6i sincsenek a termekr61. Ezert
keresni sem fogja a piacon. Az a tengernyi mennyisegu "kutyu", mely
vev6k tbmegei szamara beazonosfthatatlan funkci6ju muszaki cikk
csupan, alacsony araival sem lesz vonz6, mert ara is erdektelen, ha
a termek is erthetetlen a vev6 szamara.
A kfnalat oldali tudaselemzes utan a keresletoldali tudaselem-
zes kerdeseivel foglalkozunk. A termelesi technol6gia rohamos fej-
 16dese mogott elmaradt a vev6i oldal tudastartalma. Att61, hogy mo-
biltelefonon is lehet epftesi engedelykerelmet az elektronikus koz-
igazgatasi rendszerbe bekuldeni, att61 meg nem biztos, hogy erre
minden mobiltelefon vasarl6 kepes is, vagy, hogy egyaltalan, igenyt
tart ilyen szolgaltatasra. A tomegfogyasztas koraban, mely kifejezet-
ten az elad6k erdekei altai iranyftott, a vev6ket informalni, reszlete-
sen tajekoztatni kell, igenyeiket felkelteni az ujabb lehet6segek es
termekek irant, s mindezek kozott az arnak is van jelent6sege, de
mar kozel sem olyan meghataroz6. A marketing, a piaei ertekesftes-
sel es termekelhelyezessel foglalkoz6 ismeretek, mely az eladas
teehnol6giajat-psziehol6giajat tarja fel, legalabb olyan fontos a keres-
leti oldalon, mint a gy6gyszerkutatas teehnol6giai szabadalmai ker-
desei a kfnalati oldalon.
A nem-ar verseny kerdeseit reszletezzOk a tovabbiakban. A to-
keletesen versenyz6 piaei modellben az ar kiemelt jelent6seggel bfr,
mindent az ar iranyft, mert az arvaltozasra reagal a kfnalat, s az arral
kapesolatos mennyisegi osszefUggeseket fejezi ki a kereslet. Ezert is
elemeztUk a kulonboz6 piaemodelleket els6kent arelfogad6 es ar-
meghataroz6 szerepOkben. Az ar-kozeppontU meehanizmus a mo-
nopolM es az oligopolar eseteben is fontos marad, de mar kiegeszul a
keresletet er6sen befolyasol6 mas elemekkel is (reklam, informaei6k,
vev6k, piaeok szegmentalasa, stb.). Minel nagyobb egy vallalat, annal
tobbet tud piaei strategiara kolteni, s ezzel annal inkabb kepes maga-
hoz kotni vev6it. Kulonosen fgy van ez a monopolisztikus verseny ese-
teben, ahol meg mindezeken kfvul a termekek differeneialasa is kifeje-
zetten tudatosan a vev6i oldal hangsulyozasat, a keresleti elemek dif-
fereneialtsaganak elismereset jelenti.

A vev6, mint a l2iae kiralya es a vev6, mint a "vasarlasra beallftand6

p-roduktum" - korulbelul ez a eelfUggvenye az ertekesftesi strategiak-
nak. Mindent tudni akarunk a vev6kr61, hogy j61tudjunk kalkulalni visel-
kedesukkel, s ha j61 mertuk fel a helyzetet, akkor a eel iranyaban veze-
relhet6ek a folyamatok. A vev6ket egyuttesen a keresleti gOJbe ,. lJ
A vev6k vagyai, szuksegletel id6vel valtoznak, ezert a vev6k aggrega-
tumat (osszesftett viselkedeset) lefr6 keresleti gorbe is valtozik. S6t!
A nagyvallalatok maguk akarjuk 6ket valtoztatni, ha lehet t6megesen,
tart6san vezerelve, mert annal jobb hatasfokkal muk6dik strategiajuk,
annal bizonyosabban szamfthat6 ki el6re a piacvezet6 ar.155

Mik a vevoi alanyi parameterek?

C~ a vev6k szama,
8 a vev6k fizikai elhelyezkedese,
l!. a vev6k szegmentalhat6saga,
c- a vev6k kereslet rugalmassagai - arrugalmassag, j6vedelemru-
galmassag

A vevok szama azert fontos tenyez6, mert keves vev6 eseten

nem foglalkozunk igenyeikkel, ha t6megtermekr61 van sz6 (mert nem
gazdasagos, legfeljebb elveszftjuk 6ket), am annal fontosabbak lesz-
nek, ha magas min6segu, ritkabb es dragabb termeket szeretnenk
eladni. Ezert a keves vev6 a legmagasabb arszinten, az ehhez tarto-
z6 atlag feletti min6seggel (extrakkal), kul6nleges ertekesft6 lancola-
tokkal (exkluzfv egyeni tanacsadassal), lehet, hogy kisebb zart klu-
bokban, fogyaszt, vci.sarol, s mindezt a megkul6nb6ztet6 format ar-
diszkriminaci6nak nevezzuk majd.

A vevok elhelyezkedese a fizikai-tarsadalmi terkepz6 er6vel kap-

csolatos, ami a tavo sag661 es a valasztekigeny eltereseb61 ad6dik.
Induljunk ki abb61, hogy nem erdemes gyufat, vagy cementet a t61unk
300 kilometernyire lev6 uzletben beszerezni, ha a termek ara ala-
csony, vagy ha a szallftasi k61tseg magas. Ezert a vev6k, azoknak az
aruihoz jutnak hozza k6nnyebben, akik a hely.i el1ekesftest vegzik.
Ha helyben sok elad6 van, akkor termekeik k6z6tt lehetseges atval-
tas (atmehetUnk a masik boltba). Ha keves, akkor a helyben lev6k
el6nyben vannak, mivel tovabbi k61tsegeket okoz a vasarl6nak, mas-
hol beszerezni a termeket. Ez a helyi el6ny a differencialas alapjava

155 Az egyik legjobb eszkoz ehhez peldaui a divat, mert ennek sokan meg akarnak
felelni, masokt61 elvarjak, hogy megfeleljenek, s vannak, akiknei szukseges,
mert el6fras, hogy megfeieljenek. A divat trendek gyakori vaitoztatasaval, az
anyagok, a formak, a szfnek valtogatasaval egesz iparagak novekedese biztosf-
tott, s a media kepi viiaga kozvetfti is, hogy melyek az elfogadhat6 ruhak, frizu-
rak, butorok, aut6k, lakasok, nyaralasok.
va/hat, s az e/ad6 megn6ve/heti a termek arat addig a szintig, mfg a
masik beszerzesi helyre vale elutazas alternatfv k61tsege ezt megen-
gedi. Van, hQm{-a vevo meg ezt is vallalja, mert a fizikai tavolsag ne-
h?-olyan val-asztek=-.kul6nbseggel is jar, melyet a vevo szeretne atl~p-
ni. Ezert mindazok, akik nem k6vetik a helyi divatot, szokasokat,
vagy kul6nleges igenyeik vannak, ezt a fizikai elhelyezkedesbol ado-
do hatranyukat, rajuk harulo t6bbletkiadassal fizetik meg.156 Leszur-
hetjuk ebbol azt a k6vetkeztetest is, hogy minden egy"es u eL?e/ad6)
forgalmanak tB(u/e1i.kiterjedesfJ nagy va/6szfnusegge/ monopQtizalja
vf;Jv6it(hetk6znapi termekek eseten pedig teljes biztonsaggal).
A vevok elhelyezkedese a vevok teruleti surusegevel is 6sszefUgg .
•
Minel surubben lakott a terulet, s minel nagyobb a vevok szama, an-
nal biztosabban no a piac merete, nagyobb a vevok fizetokepessege,
ezert az oriascegek jelenlete, monopolisztikus versenye is varhato a
piacon.

A vev6k szegmentalhatosaga a vevok csoportosfta§a, majd zart

ertekesftesi csoportokka kepzeset jelenti a vallalatok uzletpolitikaja-
ban. Mine/ kevesebbet tudnak egymasr6/ a vev6k, anna/ inkabb /eva-
laszthat6k egymasr6/, s minel jobban lezarjuk az atjarast k6z6ttUk,
annal inkabb vezerelhetok egyedien mind a termekminosegben,
mind az arban. Finomabban fogyaszt6i k/uboknak nevezhetjuk eze-
ket, ahol a vevo maga szeretne a klubhoz tartozni es nem szeretne,
hogy barki oda tartozhasson. (Egy megfeleloen magas eves tagdfjjal
- 2008-as magyarorszagi arakon peldaul evi 10 millio forintos tagdfj-
jal egy teniszklubban - k6nnyen elerheto, hogy noha belephetne bar-
ki, megsem fog belepni mindenki). Vagyis fJ.-fizE-t6JsWessegbizonyo-
san vev6i csgf2~f2Z6-i$[T7erv. Megteremthetjuk azonban ezt ~
zodesekkel (az un. husegszerzodesek), c 0 ortszol altatasokkal (di-
~ ok kedvezmenyei, vagy a masik veglet: a.-\LLE-v.enqe-
gek extra szolgaltatasai). A szegmentalhatosag alapjat informacios
lekerdezesek, statisztikak, marketing- azonosftasi technikak jelentlR, s
ezekre epftik az ertekesftesi strategiakat. - -- ---
A vev6k keresletru almassagai - arrugalmassag, jovedelem-
ru a sag ismeretei is .?zt a ce t szolgaljak, hogy a termekpara-
--- --~-----
156 Ezert olyan viragz6 uzletag a csomagkuld6 kereskedelem - kulbnbsen a ritkan
lakott teruleteken.
lJletereket az alanyi pllrameterekhez rendeljuk egyedileg es cso-
portosan is azert, ho minden "i sze mensre kOlbn m-aximal-
hassuk a profitot. Tudnunk kell, hogy a vev6 luxuseikkeket es-het-
koznapi termekeket milyen aranyban vasarol, hogy mit61 valik nala
egy normal joszag superior (feIOlertekelt), vagy inferior (alarendelt)
termek~e, mert ez a vev6 j6vedel~mrL!galmassa9.?val fOgg ossze.
T'udnunk erdemes, hogy milyenek a szokasos legeszit6 termekeik,
mert akkor esomagban is arulhatjuk a termeket, s maris legalabb egy
termekkel tbbbet adtunk el. (Peldaul, ha olyan bikiniket arulunk,
melynek az also reszehez ket kOlbnbbz6 fels6 is tartozik, akkor a val-
tozatossag miatt, ha ket alsohoz egy fels6t tarsitunk, akkor a mono-
kini lehet6sege miatt vetettOnk meg - remelhet61eg esinos es fiatal
vev6inkkel - bsszesen harom termeket egy helyett). S vegOI, nagyon
fontos az arru almassag vev6k es vev6i eso ortok szerinti merese is
(peldaul a benzines auto hasznalok vasarlasi szokasait ~s j~6b~1i
valasztasat befolyasolja a benzin aranak es a benzin helyett hasz-
nalhato alternatrv Ozemanyagok aranak alakulasa is), vagyis nem-
esak az arrugalmassag, hanem a keresztarrugalmassag alakulasa is
vizsgalando elem.

Mindezen vev6i ismeretekre eprt a jo reklam.

-.
5.3.2.2. A reklam, a korlatozott racionalitas
es az aszimmetrikus informaci6k
A reklam jelent6segevel ma mar minden piaegazdasagi szerepl6 tisz-
taban van. A modern tbmegfogyasztot szamtalan manipulaeioval
probaljak meg dbnteseiben befolyasolni, s 6t magat is targynak,
psziehologiai targynak tekintik a piaeiranyito strategiakban. Terme-
szetesen individua/is szabadsagat hangstJ/yozzak fogyaszt6i donte-
a
seiben, s fogyasztas reszeve~rTi73.r-a szabadid6, a szorakozas,
a politika, a hirek fogyasztasa is. "A j6 hir nem hiT" szellemisegu hrr-
portaloktol a kOlbnlegesen megtervezett tanaesado halozatokig min-
dent reklammal, egyre agresszrvebb, eletOnk minden terOletet befono
reklammal adnak el. Lassan kialakult mar az a kbzvelekedes is, hogy
amit nem rek/amoznak, abban bizonyara va/ami hiba van, mert hall-
gatnak rola, vagyis nem vallaljak fel, annyira szOkseges kellekke lett
 a reklam. IIletve ha hallgatnak r6la, akkor nem lehet statuszszimb6-
lum, s mert a vasarl6k egy resze utanozza a tbbbit, fgy az ismeretlen
termek ebb61 bizonyosan kimarad.
Mikbzben a versenyhivatalok vizsgalatainak feltarasaib61 sokat
hallunk fo ~aszt6i megtey:esztesekr61 es hamis rek/amokr6/ is, meg-
sem hisszuk, hogy beesapnak a reklamokban hallott informaei6k
(peldaul az a esodaszer, mely 1 het alatt 10 kil6val tesz kbnnyebbe,
mikbzben se mozogni, se ehezni nem kell, mar tbbb mint gyanus,
megis hatalmas forgalma van). S val6ban, gyakran nem esapnak be
a reklamok, esak szelektfv informaci6kat adnak (miert hangsulyoznak
a hatranyt?), s mi hisszuk azt, hogy ez a teljesseg. Vagy ha nem
hisszuk is, de nines eleg id6nk, energiank "megkutatni a piaeot".
A rek/amok kulbnbbz6 raciona/is ervekre es pszicho/6giai hatasok-
ra epftenek.157 A vasarl6k egy resze azonban useges percraul j61
bevalt regi termekeihez, vagy egyszeruen ~em h9.9yja magat befo-
Iyasolni reklamok altaI. Ezert a reklamok ereje is korlatozott. M,?radek
ereje viszont b6ven eleg ahhoz, ogy tajekoztasson (s vele el6hfvja
u] szuksegleteinket) es meggy6zzbn, amivel tovabb kfvanja nbvelni
eddigi fogyasztasunkat, s ezert mindennapjaink eluzhetetlen reszeve
va It - keretlenul.
Miert olyan hatasos megis, noha mindezt tudjuk r6la? Mert a 10-
gyaszt6k korlatozottan raeionalisak es korlatozottan in10rmal-
t . A korlatozott raelonalitassal kezdjOk az e1emzest, mert a korlato-
zott informaei6kat is mar esak azok akarjak felhasznalni dbnteseik-
ben, akik legalabb annyira raeionalisak, hogy tbrekednek informaei6-
kat szerezni vasarlas el6tt (most a vallalatok tudatos beszerzesi poli-
tikajaval, ahol 6k is vasarl6k es szakmaszeruen merik fel a piaeot,
nem foglalkozunk, esupan a fogyaszt6kkal).
A korlatozott racionalitas azzal a belaMssal fUgg bssze, hogy a
fogyaszt6k tudjak, hogy nem ismerhetnek meg minden termeket be-
lulr61, alaposan, de ha megismerhetnek is, nem biztos, hogy meger-
tenek. Ritka az a vasarl6, aki az ipari termekekt61 a banki termekekig,
a plazma televfzi6t61 a lakashitel-szerz6desekig minden reszismeret-

157 A legnagyobb cegek reklamhadjarataik megtervezesehez a legkOIonboz6bb

szakembereket is igenybe veszik. Nemcsak a reklamok gyartasaval foglalkoz6-
kat termeszetesen, hanem sajat filoz6fusokat is peldaul, uj gondolatok megfo-
galmazasara.
tel rendelkezik a vasarolni kfvant termekr61 es a vasarlas k6rulme-
nyeir61. A fogyaszt6k, ha beszereznek is informaci6kat, inkabb az
arakra koncentralnak, mivel a min6seg bonyolultabb kerdes, s a
szabvanyok, tanusftvanyok, j6tallas es garancia erdejeben mar az at-
lagfogyaszt6 bizonyosan elteved. Ezert z adott vasarlasra koncent-
ral, tudvan kockazatait, megpr6bal olyan racionalis tenyez6ket egy-
begyujteni, melyek a d6nteset befolyasoljak: a....91.'art6j6 hfrneve, a
termek ujdonsaga, ara es helyettesfthet6sege (minel ujabb, annal he-
Iyettesfthetetlenebb, s a kutatas-fejlesztes k61tsege miatt bizonyosan
dragabb), s ezek informaci6iban bizonyosan helyet kap a reklam.
A fa ~s~~6k d6nteseikben gyakorta k6vetkezetlenek,158 s megfigyel-
het6 az is, hogy gyorsan felejtenek, s hiaba volt sikertelen egy vasar-
lasuk (egy kulf61di utazasuk), bfznak abban, hogy a k6vetkez6 ugyan-
ilyen sikeres lesz (s mar csomagolnak is, mert szeretnek utazni).
Az aszimmetrikus informaci6k, vagy a korlatozott informaci6k a
~------
min6segr61, a vasarlasi k6rulmenyekr61, az arr61, s barmely fontos
reszletr61 - a fogyaszt6 korlatozasat jelenti. Fogyaszt6vedelmi sza-
balyok, min6segre vonatkoz6 el6frasok, a kfnal6kra vonatkoz6
szakmai engedelyek formajaban is megpr6baljak cs6kkenteni mind-
azon lehet6segeket, melyek a fogyaszt6k informaci6s diszkriminaci6-
jahoz vezetnek. A vasarl6k k6telez6 tajekoztatasa, annak melysegi
es reszletes b6vftese el6segfti az informaci6s korlatok cs6kkenteset,
csak minel szelesebb k6ru es minel reszletesebb az informaci6, a fo-
gyaszt6k szamara annal kevesbe feldolgozhat6. Ezzel fUgg 6ssze az
aszimmetrikus informaci6 is. Az elad6nak fel kell fednie minden fon-
tos informaci6t, illetve a vev6 szakert6kkel is (termeszetesen t6bblet-
k61tseg aran) megvizsgaltathatja a termeket, hogy informaci6khoz jus-
son. IlIetve a szolgaltatas igenybe vev6je is fel kell, hogy tarjon bizo-

158 A kognitfv disszonancia jelensege kOItinbtiz6 okokkal fOgg tissze es szamtalan

formaban fellelhet6. Ismeretes peldaul, az ugynevezett horgonyhatas, amikor
valaki valamihez kepest ertekel, s szamtalan, j6val nagyobb el6nyt sem szamol,
ha az eredeti feltetelek ktizOI csak egy is nem teljesOI. A "mult-hatas" es a "jtiv6
hatas" egy meghatarozott id6htiz kepest ertekel. Az egyik tUlertekeli multbeli be-
fekteteseit es mindig ahhoz viszonyit (a regi szep id6khtiz kepest nehez hasonl6
ujat kinalni), a masik a j6v6 bizonytalansaga miatt agg6dva barmely kicsiny biz-
tonsagot is tulertekel (20%-os inflaci6 mellett is bankban hagyja penzet 5% ka-
matra, csak biztonsaga legyen, s ktizben 15%-al cstikken a biztonsagi tartaleka
erteke, vagyis biztonsaga).
nyos informaci6kat (eletbiztosftasnal komolyabb betegsegeit). Az in-
fQIDlaci6k. beszerzese, vagy nyujtasanak k61tsegei gyakran emelik
,meg az arat, s kikenyszerfteni is inkabb csak a minimalis min6segre
vonatkoz6akat lehet. Ezert a kevesbe racionalisan vasarl6k mind6sz-
sze annyi informaci6t szereznek, amennyi 6nmagat61 kfnalkozik, s ez
gyakran nem egyeb, mint a reklam, amit viszont kikerulni sem k6nnyu.

5.3.2.3. Az ardiszkriminaci6 (ardifferencialas)

es a kettos arkepzes
P.rdiszkrimimlei6nak nevezzLik azt az eladasi gyakorlatot, mely-
ben ugyanazt a termeket mas aron adjak kLilonbozc5 szereplc5k-
nek (kul6nb6z6 vev6i csoportoknak, kul6nb6z6 piacoknak, kul6nb6-
z6 orszagoknak). Ehhez el6sz6r is el kell kul6nfteni a vev6i csoporto-
kat, szaknyelven: szegmentalni kell a vev6ket. Mivel ezzel mar fog-
lalkoztunk az el6z6 pontban, most csupan annyit emlftUnk meg meg,
hogy kul6n szegmensnek min6sul a kulf6ld, melyr61 a nemzetk6zi ar-
differencialas kapcsan lesz sz6.
Az ardiszkriminaei6 nem egyszeruen esak kLilonbozc5 arakat
kepezc5 gyakorlat, hanem olyan kombinalt strategia, melyben a fi-
zet6kepesseggel kalkulalt haszonszerzes kul6nb6z6 ertekesftesi
strategiait dolgozzak ki. Alapjat az jelenti, hogy a rugalmas kereslet
erzekenyebb, a rugalmatlan kereslet kevesbe erzekeny az arra, ezert
a vevc5i eso ortok keresleti rugalmassaganak elemzesevel megal-
lapfthat6, hogy az e es cso ortokban mi az a maximalis ar, mely az
eladasnal ervenyesfthet6 (melyet a tank6nyv orabbi feJezeteiben
rezervaei-6s arnak neveztunk). Az arerzekenyseget befolyasolja meg
marka " , ,s e miatt a k6t6des miatt a vev6k hajland6ak t6bbet is
fizetni ugyanazon termekert kedvenc ceguknek. Er6s k6t6desek ki-
alakftasa lehetseges fogyaszt6i klubokkal, kedvezmenyes vasarl6i
kartyakkal, akci6kkal es egyebekkel. A kedvezmen ek es a c olJO"r-
ros akci6k az ardifferencialas egyik megval6sftasi formajat jelentik,
fokent az alacsonyabb artartomanyban. Eppfgy van sajatos technika
a magasabb artartomany,ban is, ahol az egyedi igenyek egyedileg
igenyes kfnalatat alakftjak ki, s eppen ezert egyedileg magas arakon:-
Az ardiszkriminaci6 tenyleges megval6s1 asci oz feltetel tovabba
az is, hogy a vev6i csoportok, vagy piaci szegmensek k6z6tt ne le-
gyen lehetseges sem csere, sem atjaras (tehat senki ne tudja to-
vab5forgalmazni azt a terme e ~mihez alacsonyabb aron jutott
azert, mert kedvezmenyezett csoport tagja, vagy senki ne legyen
mas altai helyettesftheto, ne vehessen senki mas helyett kedvez-
menyt igenybe). Rbviden: feltetel, hogy ne lehessen kedvezmeny-
kereskedelmet folytatni.
~ ardiszkriminal6 monop6lium, vagy oligQp61ium ezzel az arpoliti-
kaval azt az egyszeru gyakorlatot kfvanja sajat vallalatan belLiI meg-
val6sftani, hogy "bejatssza" a teljes keresleti gbrbe alatti terLiletet (ez-
zel persze kiszorftva masokat a piacr61). A celt ugy erheti e, a a ke-
resleti gbrbe minden pontjahoz, vagy kisebb szakaszahoz lehetseges
ertekesftesi arakat rendel - termeszetesen a profitmaximum-krite-
rium betartasaval. NezzLik meg ezt a kbvetkezo 5.15.-bs abran, me-
Iyen P' arhoz Q' mennyiseg es P" arhoz Q" mennyiseg tartozik. Lat-
hatjuk, hogy ha P' es P" ar kbzbtt is lehetne eladasi ar, s ha lenne,
akkor a feheren maradt haromszbg terLileten is lenne eladas, sot! Ha
P' ar felett is talalnank i1yen magas rezervaci6s arral rendelkezo ve-
voket, akkor az annak megfelelo egyre kisebb mennyisegek egyre
exkluzfvabb ertekesfteset tenne lehetove ez az armagassag.
 Egeszen a hatarokig fokozva, lehetseges lenne, hogy ha a teljes
kfnalati mennyiseget egyedi vev6nkenti eladassal forgalmaznank,
hogy a teljes fogyaszt6i tbbbletet megszerezze a vallalat, mert min-
den vev6nek rezervaci6s aran adna el, s ezzel a keresleti gbrbe
menten mozogna.

Az ardiszkriminaci6 szokasos tankbnyvi felosztasa szerint lehet:

• els6foku,
• masodfoku es
• harmadfoku ardiszkriminaci6

es e tankonyvben lehetseges meg egy negyedik forma is: a

nemzetkozi ardiszkriminaci6 is.

z elsofoku ardiszkriminaci6 a lS3gfinomabb kulbnbsegteves a

vev6k fizet6kepessege es arertekelese kbzbtt. Minden vev6t e.gyedi-
Ie keresnek fel, megpr6baljak az alku-mechanizmusban a lehetse-
ges legmagasabb rezervaci6s arakat felderfteni, az igenyeket fel-
merni, s ennek alapjan tovabbi arnbvekedest elerni. Ez sok id6t ige-
nyel es mely informaci6s szintet is jelent, elmelyult bizalomra is epft,
ezert f6kent a magas artartomanyban realizalhat6 technika.

A masodfoku ardiszkriminaci6 lenyege, hogy mennyisegi

csoportonkent allapft meg arakat, vagyis ez a nagykereskedelem,
vagy diszkont aruhazak technikaja is.159 A vev6 minel nagyobb tetelt
vasarol, annal alacsonyabb aron vehet.

harmadfok' clrdiszkriminacio arrugalmassagi vevoi csopor-

tokat epez, s ugy osztja meg kfnalatat a csoportok Kozatt, hogy
mmden csoport nagysaga a rugalmassag szerinti profitered-
menytol fUgg. Vagyis a nagyob6 csoport az lesz, ahol a legjobb az
MR=MC e etel szerinti megterules. Ennek a vev6i csoportnak nbve-
Iik mlndaddig az ertekesftest, mfg azonos nem lesz a tbbbi csoport
eredmenyevel.

159 Budapesti vevoknel a j6zsefvarosi piac alku mechanizmusa szerint is ismert le-
het, mert a tablakon ez all: "ha egyet veszel 1000 Forint, ha kettot veszel darab-
ja 800 Forint, ha tizet veszel 600 Forint. .. stb."
 A negyedfoku ardiszkrimimici6 a nemzetkozi ardiszkrimina-
las, szaknyelven a domping-arkepzes. Lenyege, hogy ~ vevoi
csop-ortokat az egyes kUlfoldi orszagok vevoi jelentik, s eppen
annyira arrugalmassaguk alapjan szegmentaljak a csoportokat,
mint a hazai piacon. A~ ardiszkriminaci6 ebben az esetben a ha-
zai piac es a_nemzetkozi ptac arai kozott val6sul meg.
Az egyszeruseg kedveert csak ket orszagot tekintsunk, s vessuk
bssze rbviden a hazai es a nemzetkbzi ar differencialasanak lenye-
get. Nezzuk meg ehhez az 5.16.-os abrat, mely a dbmping ar kalku-
laci6t abrazolja!

A kartellar abraja utan mar nem csodalkozunk, ha MR-bbl es

MC-bol kettot is latunk egyszerre - gondoljuk, hogy valami kettos-
segre epfto alakzatr61 van sz6. Nos, itt a kettosseg a kbvetkezo:
A dbmpingelo ceg otthon erofblenyes pozfci6ju, a masik orszagban
(vagy a nemzetkbzi piacon altalaban) pedig versenyzo vallalat, ahol
arelfogad6 pozfci6ju. Latjuk az abran, hogy ha csak a mOnopol
mennyiseget termelne, akkor mindbssze Q'-t bocsatana ki, mert a
hazai hatarbevetel (MR') es a hatarkbltsege (MC), ennel a pontnal
profit-maximal is. A masik orszagban (vagy a nemzetkozi piacon) ala-
csonyabb aron tud csak ertekesfteni, hiszen ott nem armeghatarozo,
de ha meg Q es Q' kozotti mennyiseget bocsat ki, akkor tovabbi pro-
fithoz jut. S teheti ezt mindaddig, mfg a nemzetkozi ar szintjet jelento
P arszintet az MC gorbe el nem eri. . el a nemzetkozi piacon ver-
senyzo a vallalat, ezert ott szamar P=MR,. s ha ugyana or Cis,
akkor ez~ a on a maximalis osszpr' _. Iztosfto pont. -:-=
Lathato, hogy P es P' ket klilonbozo afR~e-p"""z""'e-'ssel
jon letre, az
e ik mono alar, a asik versenyar. Az is lathato, hogy a dom-
ping ceg a et arke zes eg~littesevel tobb profithq,z jut, mintha
csak az egyikkel foglalkozna. S vegul nem kerulheti el figyelmunket
az sem, hogy a hazai arak magasabbak, mint a nemzetkozi arak.
Ez is ertheto (ha nem is szeretheto), mivel a hazai piacot egy nagy
ceg kepes monopolizalni, a nemzetkozit mar nehezebb.

Arak es nem arak kapcsolataban (rugalmassag, minoseg, infor-

macio) az utolso kulonlegesseg a kettos arkepzes, mely szinten nem
csak arkepzes. _ _
ettos arke zes ala "a az arukapcsolas, a csoma ban! me-
nu e 6tegben valo ertekesftes. Eisosorban kiegeszfto terme -
paroknal alkalmazhato (pI.: Mici Macko menu a gyermek mozi bufe-
jeben: pop corn + udfto; vagy a THome dfjcsomag: kabelteve + in-
ternet szolgaltatas, de ez itt nem a reklam helye ...). Lehet azonban
az is, hogy azert kettozzuk meg azt, ami egyebkent egy is lehetne,
mert hasznalatanak minden reszletet fgy tudjuk kulon-kulon is profit-
tal tartosan osszekapcsolni. Peldaul, amikor egy internetszolgaltato
belepesi dfjat is ker (egy fix osszeget), es havi dfjat is fizettet, de
1 eves husegszerzodest is kottet, ezzel biztosftva a havi dfjat
12-szeresen (ettol mar ez is fix osszeg, a havidfj kamatos kamattal
szamftott eves osszege), s meg a hasznalathoz fizikailag szukseges
modem arat is a belepes reszeve teszi, akkor bizonyosan minimum
ketreszes arkepzest alkalmazott. Hasonlo konstrukciot jelentenek a
I~ing szerzodesek (a berlet es az adasvetel meghatarozott tfpusu
kombinacioja), vagy a franchise szerzodesek is, ahol egy konstrukci-
on belul kulon arat kell( fizetni a termekertes kulon arat a jogert. En-
nek minden reszletevel most mar nincs lehetoseg foglalkozni, min-
den esetre felhfvjuk figyelmuket, hogy ezen kerdesek az arkepzes es
piaci ertekesftes halado fejezeteihez tartoznak.
 Piaci strategiaban hatarozzak meg a vallalatok azokat a h~ es
zatokat, melyekkel a versenytarsak, vagy a fogyaszt6k, vagy bar-
<mely mas piaci szerepl6 magatartasat, illetve donteseit meghata-
rozo piaci kornyezetet befolyasolni kfvanjak. Csak azok a strate-
giak hatekonyak, melyek a piac befolyasolni kfvant szerepl6it olyan
lepesekre, cselekvesekre kesztetik melyek a strategiat alakfto al-
tai kfvant celt valosffjak meg.
,....

Az bsszetett strategiai viselkedes a bizonytalan jbv6beli piacokra ki-

alakftott cel- es eszkbzrendszer, me y en a an a atvaltasok5an es
nelyettesltesekben, folytonosan ujraoptimalizalt helyzetek en val6sft-
jak meg a cegek hosszu tavu nbvekedesuket. A dinamikus piacalakf-
tas e jelensege olyan bsszehangolt tevekenysegekre epul, melyben
a vallalatok megpr6baljak mas piaci szerepl6k lepeseit sajat mag uk,
vagy masok altai (kormanyzati szabalyozas, szakmai szervezetek,
stb.) ugy befolyasolni, hogy ezek egyuttes hatasakent piaci er6fb-
lenyt, vagy tart6san magas hasznokat tudjanak szerezni. Az bssze-
tett strategia egyarant alkalm.9.z termelesi, ar es formai a al\otasi
(tranzakci6s) strategiai lepeseket.

A termelesi strategiak a vallalatok nbvekedesi celjatJ,echnoI6giai,

innovaci6s, kbltseg es telephel valasztasi eljarasok _se.gftik.A valla-
lati nbvekedes kulbnbbz6 agazatokban (feltbrekv6, standard gyart6,
vagy regi agazatokban) val6sulhat meg. Aszerint, hogy melyikben
lesz vegul, kulbnbbz6 termelesi megoldasok szolgalhatjak a celt. Ha
feltbrekv6, csucstechnol6giai agazatban jelent6s a ceg tevekenyse-
ge, akkor az uJ technolQgiak tanulasi gbrbeje es a terme.k (vagy ter-
mekcsalad) eletgbrbeje szerint alakul kfnalata. Az u' termekek jel-
lemz6en ma as mono olaras termekek a strate ia ezert a placveze-
t6 szerepre iranyul. Az innovaci6s strategia a regi termeket es vele
termel6iket kiszorftja a piacr61, s ha a ceg hosszu tavon is kepes a
kuLeua -fe'lesztes finansz(rozasara, akkor tart6san piacvezet6 ma-
radhat.
Ha standard technol6giat alkalmaz a vallalat, akkor a meretgazda-
sagossagi el6ny6kkel es a yalasztekgazdasagossaggaUs.-.szamolhat.
A felfut6 termeles k6ltse~cs6kkent6 hatasat fokozni lehet termeles-
kjhelyezessel (outsourcing), logisztikai rendszerek muk6dtetesevel,
termelesi hal6zatok (akar nemzetk6zi) kialakftasaval. S vegul a regi
agazatokban val6 jelenlet el6nyeir61 frva el kell mondjuk, inkabb pi-
acszerz6, piac lefoglal6 szerepe van, semmint a felfutas finanszf-
rozas, melyet persze a j6v6ben meg kialakfthat a vallalat ebben az
agazatban is.
T6bb agazatban egyutt is kepesek termelni az igazan nagy vallala-
tok, s el6nyuket a "t6bb labon alias", a profit stabilizalas <:eljab61a ku-
16nb6z6 orszagok, agazatok es termekek k6z6tti termelesi-diverzifi-
kaci6 szolgalja. Oriasi vallalatbirodalmak jellemz6en t6bb iparagban
is erdekeltek, hogy t6kejuket megfelel6en legyenek kepesek k6z6ttuk
mozgatni (allokalni). Az orszagok k6z6tti t6kemozgatasnak lehet i-
acszerz6 celja, k61tsegcs6kkent6 celja (olcs6 kulf61d6n termelessel),
hogy az alacsonyabb ad6kr61, netan ad6paradicsomi celokr61 mar ne
is beszeljunk. -

5.4. 1.2. Arstrategicik

A strategiak egeszen nyilvanval6 megjeleneset jelentik az arstrategi-

ak. Kul6n6sen fgy van ez a harcosabb fajtaknal, melyek k6zul a sze-
Ifdebbek "csak" arhaboruval fenyegetnek, masok szandekosan e16-
keszftik a masik kiszorulasat az agazatb61.
Ragadoz6 1rkepzesne nevezzuk azt a format, melyben olyan
aremelesi es arcs6kR'entesi harcot Jolytat az egyik er61enyes piaci
szerepl6, melynek folytonos ismetlesevel kfvanja kifarasztani az el-
lenfelet, vagy a t6bbi kisebb vallalatot az agazatban. Az alland6 is-
metlesekhez a ragadoz6 eleg t6keer6s, mert addig nem is indftja az
ar-hullamvasutat, mfg meg nem gy6z6dik a masik oldal erejer61. E16-
sz6r me pro alja megszerezni a vev6it, majd hihet6 fenyegeteseket
fogalmaz meg az arhaboru elkeruleser61, s vegul beindftja az arhabo-
 rut. Ha az ellentel tovabb bfrja, mint ahogyan gondolta, erdemes fel-
kfnalni a fUzi6ehetoseget, mert eleg eras partner lehet.
'Az ifju ragadozok ugy tesznek, mintha ... A ragadozas elmeletei
elsosorban koltsegelonybkre alapozott arhaborus modellek. Azonban
azt, hogy milyenek a kbltsegei, csak a vallalatok tudjak, mert kulsok-
nek ezt nem aruljak el. Ezert a mult nelkuliek, az uj cegek, az ifjak,
gyakran hasznaljak azt a m6dszert, hogy drasztikus arcsbkkE2ntest
hajtanak vegre, amitol a tbbbiek azt hihetik, hogy olyan uj technol6-
giajuk van, ami tbnkreteszi a tbbbieket. Es a hiszekenyek bekesen
eTvonulnak- az agazatb61, mentve, ami mentheto. Azonban az is elo-
fordulhat, hogy nem meri fel j61 az agazatot az, aki addig nem volt
belul, s a nagy bregek szorftjak ki az ifju tbrekv6t.
A behatolo arkepzes technikaival naponta talalkozhatunk a pia-
corl." EI6szbr hozzaszoktatjak..a vev6t az uj termekhez, s ekkor ala-
csonyan allapftjak meg az arat. Ez azonban csak a csali. Amint be-
epul a vev6k fogyasztasaba a termek, a felfut6 agban mar jelento-
sen emelik az arat, mivel a korabbi alacsony ar csak befektetes volt
a ogyasztas felfuttatasahoz es a magasabb bevetelu uzlethez.
Ezt a magasabb arat mar lefoloz6 arnak hfvjak, mivel az addigi ar-
veszteseget a megemelt arral fblbzi Ie (viszi el a tbbbletet) a valla-
lat. Az alacsony arral behatol6 arkepzesnek meg lehet az a pozitfv
tbbblethozadeka is, hogy kbzben nehany versenytars is elhagyja a
piaco.
limit ar 'gazatfuggo belepesi arakat hataroz meg. A magasabb
jbvedelmu agazatban nagyobb profitot kalkulal, az alacsonya5b jb-
ve elmuben kevesebbet, fgy alakul ki termekenek als6-felso -artarto-
manya, melynek atlaga gazdaagi profitot eredmenyez. ~
Ii. kizaro arkepz lenyege, hogy a vallalat olyan termektbmeget
viSZ--a piacra, ogy azzal mindenkit lehetetlenftsen az eladasban.
Ehhez a termektbmeghez alacsony arakat allapft meg, fgy meg an-
nak az eselyet is kizarja, hogy beruhazassal a jbvoben erdemes le-
gyen a piacra lepni. Ha ez elegge hihet6 fenyegetesnek latszik, akkor
erofblenyes marad a piacon.
 Ezek a strategiai elemek els6sorban a vallalati forma-valtasok, az
alternatfv megoldasok lehet6segeit jelentik. Strategiai okokb61 lehet
fuzi6kat letrehozni, s ugyanezen okokb61 lehet azokb61 kilepni is.
Milyen tranzakei6 halmazok azok, melyek er6sftik a bels6ve tevest
(a vallalati forma alakftasat), s melyek azok, amelyek inkabb a piaei
kuls6 kapesolatokat er6sftik. Egyszerubben kiesit, hogy erthet6bb
legyen: lehetOnk kapesolatban partnereinkkel szerz6desekkel, s6t
szervezhetjuk a termeles egeszet kulbnbbz6 kbrbe-szerz6desekkel
(haI6zatban) is. Most nem szamftva ennek szamtalan "ad6megtaka-
rft6" vonatkozasat, elmondhat6, hogy ez a rendszer mindaddig j61
mukbdik, mfg a partnerek szama nem tbmeges, mfg a szerz6desi
feltetelek betartasnak nines kulbnbsebb akadalya, s azt a partnerek
folyamatosan akarjak is, s mfg nem bizonytalan az uzletag jbv6je.
Amint opportunista partnerek strategiaja indul el, amint e -ket
szallft6 tudatara ebred sajat strategiai helyzete fontossaganak,
megkezd6CITk a kuzdelem, melynek jogi megoldasa nagyon hossza-
dalmas is lehet. Ezert ha a vallalat ugyanezen kapesolatokat bels6
vallalati rendszerben mukbdteti (vagyis az extern kapesolatokat
internalizalja), jelent6sen nbvelheti mukbdesenek biztonsagat.
Egyaltalaban elmondhat6: ha a vallalat internalizal, akkor a biz-
tonsagot reszesfti el6nyben, s ha a vallalat tevekenyseget,
vagy reszlegeket kihelyez a korabbi bels6 rendszerb61, akkor
az alternaHv valasztasokat es a diverzifikalas lehet6seget kf-
vanja megval6sftani.
A vallalatok nbvekedesenek lehet6seget jelentik a fuzi6k. A verti-
kaliS, a horizontaTis es a konglomeratum fuzi6k olyan el6nybkkel
jarnak a lenyegi elem, a t6kenbvekedes megval6sftasan tul, melyek
a ee en !?elul tarjak aJudast, az informaei6kat, melyek kezelni kepe-
sek bizonytalansagi es hiany helyzeteket, s melyek a profitmozga-
tasnak is biztos esatornakat nyitnak meg.
, I
D
 5.5. A piaci szerkezetek j6h~ti elemzese
es a piaci regulaci6

A j61eti elemzesek kozeppontjaban fa aszt6k, aJerllleL6k es a tar-

s~m egeszen~.\5 azon elonyei _es vesztesegei allnak, melyek-a
piacmodellek mukodesenek kovetkezmenyekent jonnek letre. Jel-
l~mz6 kiindulasi pont a j61eti elemzesekqel, hogy a versenyz6 piacg,k
mindig olcs6k, az er6fo'len es iacok .. "k, s ezert a tarsa-
dalom erdekei,Laz ~r6folenyes piacok szerkezetenek m_egtorese, ve·r-
senyz6ve alakftasa szolgalja. Mindezek szolgalataba olyan kartell-
ellenes es trosz ellenes torvenykezest, gLeci v..ersenyszabalyozast M- -
Iftanak, melyek kulonboz6 orszagokban (regi6kban) kulonboz6 m6-
dokon, am mindenkeppen piactorzulasokt61 mentes versenyt kfvan-
nak megteremteni. A szabalyozas hatasossaga azon fordul meg,
hogy ~kecul-e a technol6giai es piaci okokb61 alland6an valtoz6 .gaz-
dasagi tartalmat, azokat tenylegesen, mukodesukben is lefr6 es
nemcsak formailag korulfr6 jogi forma.kbaQ-le~~ni.
c: _

A piaci hatekonysag elemzesnel a jellemz6 kiindul6pont, hogy min-

den versenyt61 val6 elteres j61et csokkenest eredmenyez. J\ nem ha-
tekony piac tarsadalmi veszteseget Jlpltteher vesztes~nek ne-
vezzu. z osszefoglal6 neve mindannaK ~ 19vifuelfilTI vesLt segWk,
mely abb61 szarmazik, hogy a monopoler6 a piac rugalmas szerkeze-
tet megtori, s a kialakult korlatozott cs~lekveseknek tarsadalmi
vesztesegei keletkeznek. Ennek e~yik resze .a f~szt6i tobblet
el~~ese, egy r:oasik resze termel6i veszteseg (a kistermel6k
vesztesege). A fa aszt6i tobblet elvesztese az arnovekedesb61
ad6dik,
,...----... a termel6i tobblet elvesztese pedig az erofolenyes cegek
koltsegcsokkeneseb61, mellyel a meretgazdasagossaggal nem ren-
delkez6 kistermel6 versenyezni nem tud. Hasonlftsuk ossze a kovet-
kez6 abra segftsegevel a piacon ervenyesul6 monopoler6 j61eti ko-
vetkezmenyeit a tokeletesen versenyz6 piac j61eti helyzetevel.
 MC-AC
o

Azt lathatjuk, hogy az g;.17.-es abra b) reszeben az ~ak hosszu

tavu atla k61tseg szintGek (fedezeti 6sszefUgges), s mert az arak at-
lagk61tseg alapuak, ezert a fogyaszt6k jelent6s fogyaszt6i t6bblethez
juthatnak. R6viden: az arak alaeson ak, a ~iboesatas na a fo-
gyaszt6 i61 jar. Az abra a reszeben a monopo arat abrazoltuk annak
j61eti tartalmaval. Lathat6, hogy a korabbi teljes fogyaszt6i t6bblet az,
mely atalakul kOl6nb6z6 tartalmu j6vedelmekke, vagyis a fogyaszt6
maris rosszul jar, mivel az alaesony arak mellett eddig megmaradt
16vedelme bizonyosan es6kken. Raadasul az abrazolt ar a k6z6nse-
ges monop6liume, mert az ardiszkriminal6 monop6lium a teljes fo-
gyaszt6i t6bbletet sajat j6vedelemme alakftja (gazdasagi profitta).
A monopolar eseteben E.M ar alatt gazdasagi profitot, telette fo-_
~t talalunk. Ezt ugy kell ertenOnk, hogy akinek a re-
~s ara (amit prefereneiai alapjan szfvesen megfizetne az adott
termekert) olyan magas, hogy a monopolar felett helyezkedik el, az
~that Togyasztol to5bTethez is. Az viszont bizonyos, TiOgy akik
PK es PM ar k6z6tt vasaroltak volna, azok mar nem fognak a k6z6n-
seges monopolar mellett vasarolni, mivel ott mar nines ar, noha le-
hetne, esak akkor nem realizal6dna az a teglalap, amit ott latunk: a
gazdasagl profit. Ez a profit tart6s, mivel az er6f61enyes piaei szerke-
zeten alapul, s mindaddig fennallhat, mfg a szerkezet ezt biztosftja.
Ebb61 pedig mindig k6vetkezni fog a harmadik elem: az a lathat6 ha-
romsz6g, melyet az abran holtteher vesztesegkent nevesftOnk. Je-
'--------------
lentes-tartalma a k6vetkez6: a piac szerepl6i ennyivel dragabban (a
haromsz6g fOgg61eges befog6ja az ar tengelyen), es ennyivel keve-
sebbet (a haromsz6g vfzszintes befog6ja a mennyisegi tengelyen)
vasarolhatnak az adott termekb61 a monop61iumi termeles miatt.
Mondhatjuk, a tarsadalom a hatan, mint holtterhet viszi a monop6li-
um terhet.
Az er6f61enyes piaci szerkezet tehat .dragabban es kevesebbet
t~rmel, minta tokeletesen versenyz6 piac. Emlatt szamtalan vev6t
foszt meg fogyaszt6i t6bbletet61, mas vevoket pedig egyaltalaban a
vasarlas lehet6seget61. Mindez olyan, a piaci mechanizmusok altai
letrehozott j6vedelem elosztasi valtozassal is jar, melyben az er6f6-
lenyes szerepl6 tart6san kepes a piac mas szerepl6ivel megfizettetni
pozfci6jab61 ered6 t6bbletj6vedelmet (gazdasagi profit). A holtteher
veszteseg cs6kkentese a monop61iumok szabalyozasanak els6rendO
celja.

5.5.2. A termeszetes
es a vezetekes monop61iumok szabalyozasa

A ,gyenge termeszetes monop61iumok mOk6desehez a legt6bb kor-

manyzat segftseget nyujt, mivel ellat6i szerepere szukseg van. Jel-
lemz6 megjelenese a vfz-, gaz, villanyszolgaltatas teruleten tapasz-
talhat6 a vezetekes hal6zatok kiepftese miatt. Ezeknel alterna Tv ha-
16za 0 at epfteni sokhelyutt nem lehet es gyakran nem is erdemes.
fgy viszont, mert fOggesben tarthatna fogyaszt6it, monopolar megha-
tarozasanak nem lenne korlatja egyeb, mint a tarsadalom fizet6ke-
pessege, s emiatt mOk6desuk makro szabalyozast igenyel. Mivel a
fogyaszt6knak nincs helyettesftesi lehet6seguk, ezert e vallalatoknak
ellatasi k6telezettseguk van. Szabalyozasuk kiterjed:
\.-1. a kibocsatas szabalyozasra,
2. a~ arszabalyozasra, es
3. a profitszabalyozasra is.

Szabalyozasukban tamogat6 elemkent jelenik meg, hogy kedvez-

menyes k61tsegelszamolast engedelyeznek szamukra: olyan k61tseg
elemeket is elszamolhatnak, melyeket mas piaci szerepl6k nem, s
szubvenci6ban (k6ltsegvetesi tamogatasban) is reszesulhetnek.
 Kozgazdasagi vonatkozasokban szabalyozasukat MC alapu es
AC alapu arszabalyozassal val6sftjak meg, mely egyben kibocsatas
es profitszabalyozast is jelent. Elemezzuk ehhez az 5.18.-as abrat!

MC
Pm

Pa AC
pt

0 Om Q. OJ Q

Azonnal felismerjuk a OM kibocsatashoz tartoz6 PM arat, s a ke-

resleti gorben lathat6 M pont a monopolar osszefUggesre uta!. Az is
lathat6, hogy AC gorbe meg csokken6, s hogy MC alulr61 metszi az
AC-t, mind a 0 keresleti gorbet. Tehat, ha a monopolar szintje alatt
hatarozzuk meg a szabalyozott arat, meg nem dontjuk romlasba a
ceget, csupan csokken a profitja. Hogy mennyivel az els6sorban att61
fUgg, hogy melyik arszabalyozasi alapot valasztjuk, mivel lathat6,
hogy AC alapon magasabb, MC alapon alacsonyabb az ar, s ezekkel
osszefUgg6 profit keletkezik. Vagyis a leghatekonyabb ar a piac
szamara az MC-vel azonos szintO armeghatarozas lenne, s teljesen
hatastalan maradna egy PM szint feletti arszabalyozas.
A tul alacsonyra szabalyozott arak mellett a monop61ium felhagy a
termelessel, s hianyt keletkeztetve hajtja fel az arakat. A tul magasan
szabalyozott monopolarak viszont jovedelmet vonnak el a lakossag-
t61, vagyis a fogyaszt6i tobbletet csokkentik a monopol fel javara.
Ezert e megoldast abban az arkalkulaci6s m6dban talaltak meg,
mely ~ard!szkriminaci6ra epul ugyan (vagyis szamol a vev6k rugal-
massagaval), de meghagyja a teljes fogyaszt6i tbbblete. lIy m6don
az arkepzes tovabbi alapjat az a feltetel kepezi, hogy a monopolarat
adgig Lehei csak csbkkenteni, hogy a bevetelek a kbltse e edez-
zek. Az ilyen m6don szamftott arat Ramsey-arnak nevezzuk.

Mar az el6z6 pont is erintette a piaci er6fbleny szabalyozasanak ker-

deset, de csak egyetlen vonatkozasban. Azt is leszQrhettuk tapaszta-
latkent a megel6z6 fejezetreszekb61, hogy szamtalan teruleten es
formab~ell fellepni a versenyz6 piac felteteleinek megteremtese,
vlsszaallftasa erdekeben. A j6 szabalyozas hatekonnya teheti a pla-
co, s megtlsztlt atja tbkeletlensegeinek egy reszet61. De van-e, s
ha van, milyen a j6 szabalyozas? Vajon nem a nyomasgyakorl6k
iranyaba rendez6dnek-e at a szabalyozassal az er6vonalak, s ha
nem, vajon csbkkentik-e elegge a tarsadalmi vesztesegeket?! Tete-
lezzuk fel a mindenkori j6indulatu kormanyzatot, s a szabalyoz6k es
tbrvenyhoz6k pozitfv szerepet se vitassuk el a szabalyozasi folya-
matban.
lIyen feltetelek mellett az altalanos szabalyozasi celok magatar-
tass~at akat es szerkezetszabalyokat frnak Ie. Megfogalmazzak a
versenyszabal oknak megfelel6 viselkedest es az ett61 val6 elteres
szan ci6it is. Felsoroljakazokat apiaci szerkezetl Je emzo et, me-
lye piactorzulashoz vezetve rontjak a versenyz6i magatartast. Tar-
talmilag keresletbsztbnz6 es kfnalatbsztbnz6 csoportokban is vizs-
galhat6ak, de ett61 most eltekintCJnk.
Orszagonkent es tbrtenelmi id6szakonkent elter6 m6don es sza-
balyozasi formaban ervenyesultek a trbsztellenes es kartellell§!1es
politikai lep~sek. A kartellek szabalyozasa a horizontaJls ' ikalis
artellekre es a vertikalis korlatozasokra is kiterjedt, de a kartell leg-
ujabb ormajat, a konglomeratumot jelenleg nem tud'ak ele hateko-
nyan elerni, mivel megjelenesi ormai olyan valtozatosak es oryan
gyorsan atalakul6k, hogy a megfelel6 eszkbzbk, jogi instrumentumok
ehhez meg nem alakultak ki. A legfontosabb szabalyozasi kerdesek
- kbzgazdasagi nez6pontb61 - fo vona a~ban a bvefl?(!z6k:
 • az. erof61enn el 16 visszaeles tilalma,
• a fogyaszt6i megtev.esztesek tilalma,
• ~ korlatoz6 megallapodasok tilalma
• es a tisztessegtelen verseny tilalma

Ezeken belClI szamtalan reszletszabalyozassal talalkozunk a

szennyezes szabalyozast61 az egeszsegv'edelmi kerdeseken at a
reklam szabalyozasara es az informaci6k felfedesere vonatkoz6 sza-
balyokig. A szabalyok, a reszletszabalyok, es a szabalyozas egesz
rendszerenek ismertetetesere azonban a jogaszok szamara autenti-
kusabb forrast jelentenek a jogi szaktargyak, mint a k6zgazdasagtan.
Ezert azzal veszClnk bucsut a versenyzo es erof61enyes piacokt61,
hogy tovabbi izgalmak varjak meg a joghallgat6kat e targyk6rben a
jogi tantargyak kereteben.
 A mikroszintu
kormanyzati beavatkozas okai

A mikrobkon6mia modellje szerint a gazdasagi szerepl6k egyeni cel'a-

ikat a lehet6 leghatekonyabban akarjak elerni, azaz a leg Isebb r' r-
" al a legnagy-obb ere meny ez JutnJ. lasszikus es neoklasszi-
us ozgazaaszok szenn a om etitlv giac koordinaci6ja nemcsak ~'
mikroszinten vezet az er6forrasok legoptimalisabb felhasznalasahoz, -
hanem makroszinten is a leghafekon abb megoldas. Gondoljunk csak
Adam Smith 1,Iathatatian Kezere , a 0 az egyeni erdek kbvetese hoz-
za letre a kbzj6t, hiszen a piac kikenyszerfti a leghatekonyabb megol-
dasokat, a gazdasagi szerepl6k az egyeni erdekeiket a piacon csak-
ugy kbvethetik, ha a tbbbieknek is j6t okoznak. A .Q.eoklasszikus ertel-
mezes szerint a piaci mechanizmus eredmenyekent mind az er6for-
rasok felhasznalasa, mind a javak elosztas to hate-'ro
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a latha-
tatlan kez lathatatlan okoikent160 viselkedik, azaz a piac nem hozza
letre az eroforrasok leghatekonyabb felhasznalasat. A piaci me-
chanizmus ezen hibait nevezzuk piaci kudarcok161nak. Az ezekb"l
d6d6 vesztesegek kiku_szbbGleseaitalaban a korm ' nyza.U.eladata. Itt
es most az a celun ogy a meg nem ismertetett162 piaci tbkeletlen-
J

segeket163 mutassuk be, a kormanyzati beavatkozasok mechanizmu-

sait a makrobkon6mia 164 soran targyaljuk reszletesebben.

160 Hankiss (1983)

161 A piaci elegtelenseg, vagy piaci t6keletlenseg kifejezesek is hasznalatosak.
162 Peldaul a tokeletlen versenyb61 ad6d6 hatekonysagvesztest korabban mar resz-
letesen targyaltuk, itt most csak a folsorolas szintjen emlitjOk.
163 A teljesseg igenye nelkOI.
164 K6zgazdasagtan II.
JC I " ~v~ J /' '
 • A v.ers_eny kUda~
A mo ern g~dasagban - a mar megismert okokb61 (pI. t6ke-
igeny, meretgazdasagossagi el6ny6k, special is tudas, stb.) - a
verseny a legt6bb teruleten Is,.orantsemt6keletes, ami hatekon -
sagveszteseggel jar (Iasd holttehervesztes' 165).

• Aj<ozjavak Jete
A gazClasagi javak166 ket nagy csoportjat kul6nb6ztethetjuk
meg. A tiszta maganjavak oszthat6ak es kisajatfthat6ak, szem-
ben az osz atat an, a fogyasztasaban rivalizalas nelkuli167, a
fogyasztasab61 senkit ki nem zeirhat6 tiszta kozjav,gkkal. Fon-
tos, hogy a megkul6nb6ztetes alapja a fogyasztas jellegeb61
ad6dik. Maganj6szag peldaul egy szendvics, ~6zi6sza.9 peldaul
a honvedelem. Vegyuk eszre, hogy a tiszta k6zj6szagb61
- oszthatatlan jellegeb61 ad6d6an - mindenkinek ugyan annyit
kell elfogyasztania (pI. k6zbiztonsag), annak ellenere, hogy a
fogyaszt6knak elter6 elkepzelesuk lehet annak kfvanatos meny-
nyiseger61. A kfvanatos mennyiseg nem esik egybe az optimalis
mennyiseggel, melyet a teirsadalmi hateirhasznQk (MSB) es a
teirsadalmi hatark61tsegek (MSC) egyensu-Iyi pont'aken oz
meg a k6vetkez6 abra:

165 Ezt a problemat a kOl6nb6z6 piaci formak hatekonysaganak elemzesekor tar-

gyaltuk reszletesen.
166 A gazdasagi javakat a termeszeti javakt61 kOl6nb6ztethetjOk meg. A termeszeti

javak korlatlanul es ingyen allnak rendelkezesOnkre (egyre kevesebb van ilyen),

igy nem kell velOk gazdalkodni, mig a szuk6sen rendelkezesre al16 gazdasagi
javakkal igen.
167 "A" fogyaszt6 fogyasztasa nem cs6kkenti "B" fogyaszt6 altai fogyaszthat6 j6-
szag mennyiseget s vagy hasznossagat. Maganj6szag eseten, ha "A" megeszi
a szendvicset, akkor "B" ehes marad, mig k6zj6szag eseten, pI. ha "A"-nak vila-
git a vilagit6torony, aH61meg "B"-nek is vilagit.
 I
~<; I
c --~---=+
B --- - = I
-0:1- MB
Dt-MB
A - I 0, -MB
Tim. ktfztQua.;.

• Mfg a magan osza ok kfnalata altalaban a iacra bfzhato, a

k.Qzjoszagok€ ngm.-Miutan ne_m zarhato ki senki a kfujoszag
fogyasztasabol, annak koltsegeihez vale onkentes hozzajarulas
clltalaban problematikus (mindenki azt szeretne, ha masok fi-
zetnenek), ezt hfvjak a potyazas problemajanak. A kozjoszag
jellegeb61 adodoan tehat-az arrendszer nem kepes adagolni a
kozjoszagot, fgy annak kfnalata az pllamr,n haryl. Adodik a
kerdes tehat, hogy mekkora a koz'avak op-timalis mennyise-
genek kfnalata. A erdes tarsadalmi vetu ete a 0 e tlV donte-si
m<5dszerekhei vezet168, a gazdasagi elem~es a koz'osza~6-
allftas' ,. se _eit veti ossze a
togyasztok fizete ' _' andosaga-
val. E szerint akkor gazdasagilag hatekony egy kozjoszag kfna-
latanak mennyisege, ha a fizetesi hatarha'iandosa ok osszege
~ezik a 'osza hatarkoltsegevel. (Lasd az --abran).
• A tiszta kozjoszagJok es a tiszta maganjoszagok tulajdonsagai-
val vegyesen rendelkez6 javakat nevezzuk ,yegyeS~k.
A vegyes javak a gyakorlatban joval gyakrabban for~ et,-
 mint a tiszta k6zjoszagok, am ezekre is jellemz6ek a tiszta k6z-
joszagok problemai.
• lIyenek peldaul a lokalis vegyes javak, aZ..lltea k6zvil§gftasa az
ott lakoknak es az arra jaroknak vilagft, vagy a.lorlatos meQnyi-
segu javak, pl., ha a szabadstrand teruletere nem fer mar ra a
t6rulk6z6m, akkor ki vagyok zarva, vagy a dfjk6teles javak, pl.,
ha nines 1000 Ft-om a mozijegyre, akkor nem tudom megnezni
a filmet, ha nines radiom, nem tudom hallgatni az adast, stb.

• Kuls6 gazdasagi hatasok, avagy az externaliak

Ha egy gazdasagi szerepl6 (fogyaszto vagy vallalat) teve-
kenysege hatassal van masokra, koltseget ro rajuk, vagy ho-
zamot hajt nekik ugy, hogy a hatas kibocsatoja nem nyujt
kompenzaciot a koltsegert, vagy nem kap ellenszolgaltatast a
hozamert, azdasa i hatasrol oeszelGnk. A k61tse et
k6Z6 kuls6 azdas~ i hatas a ne ativ externaTia, a: hozamot
n ujto a pozitlv externa I . Negatlv externalia eseten a tevekeny-
seg tarsadalom alta "flzetett" 6sszk61tsege nagyobb, mint a gaz-
dasagi szerepl6 egyeni k6ltsege. Pozitfv externalia eseten a tar-
sadalmi haszon meghaladja a gazdasagi szerepl6 egyeni hasz-
nat. Ha a vallalat tevekenyseger61 van szo, az termel6i
externalia, a fogyasztas "mellektermekekent" letrej6v6 hatas pe-
(jig a fogyasztoi externalia. Extern hatas eseten a azdasa i
szerepl6 tevekenysege altai okozott kar vagy hozam nem ke-
pezi a szerepl6 e yeni gazdasa i kalkulacio"anak resz~t, hisz
az nem Jeenik meg k6 tsegkent, avagy bevetelkent. Igy az egyeni
gazdasagi k61tsegek es .tarsadalom altai fizetett k6ltsegek, illetve
az egyeni hozamok es a tarsadalmi hozamok elternek egymastol
(az elteres adja az externalia nagysagat). A termel6i ne ativ
xternaliak legjellemz6bb peldaja a ornyezetszenn ezes.
A vallalat tevekenysege soran pI. fUst6t boesa' . art
okoz a k6rnyezetenek. Korabban lattuk, hogy egy vallalat output-
janak optimalis nagysagat a k61tsegei es bevetelei figyelembe ve-
televel hatarozza meg (megeelozva a maximal is profit elereset).
fgy a vallalat termekkibocsatasanak optimal is mennyisege el-
ter attol, mintha figyelembe venne a tevekenysegevel jaro
osszes koltseget. Azaz az 6sszes k61tseg figyelembe nem vete-
Ie a tarsadalom szamara nem a leghatekonyabb utat jelenti.
 Az alia fe . a.lesz, hogy ro-egakadalyozza a tarsadalom j61eti
vesztesegeit, olyan szabalyozassal, ami egyreszt a karokat inter-
nalizalja es /vagy a negaVv externaliak letre"ottet eleve me aka-
dalyozza.
Termel6i pozitfv externaliara pelda, ha egy -9yar felujftja a hoz~a
vezet6 utat, ami a k6rnyezetenek is el6ny6s.
A fogyaszt6i externalia megftelese sokszor szubjektfv, pl., ha
mo~omzedunk palpusztais kenyeret majszol, akkor az "i1lat" fzle-
sOnkt61fOgg6en okoz kart, avagy hasznot. Ha viszont katalizator nel-
kOli motorral furikazunk, egyertelmuen negatfv externaliat termelOnk.
killse gazdasagi hatasokat ertelmezhetjOk olyan - az embe-
rek altai ertekelt - javakkent is, amiknek nincsen piaca. Peldaul
ninesen piaea a palpusztai szaganak, vagy a kes6 esti koesmai ri-
esajnak. Mfg a piae automatikusan kikenyszerfti a hatekony kiboesa-
tast, a piae nelkOli hatasok eseteben a tarsadalmi intezmenyekre ha-
rul ez a feladat.
Sokszor abb61 ad6dik a problema, hogy a szerepl6k jogosftvanyai
ninesenek vilagosan meghatarozva. Korabbi peldankra utalva
F. Sinatra azt hiszi, joga van dalolni, S. Szundi pedig azt hiszi, joga
van aludni. Ha a jogosftvanyok vilagosan meghatarozottak, es van-
nak egyeztetesi meehanizmusok, maris piaeot teremtettOnk a kOls6
hatas szamara, lehet6ve teve a hatekony eseret169.
A negaHv externaliak problemajat gyakran ertelmezik a strate-
giai racionalitas problematikajakent is, azaz, amikor az egyenr
eselekves kimenetele fOgg a masik eselekveset61 is 170. (Miert pon en
szereltessek fel katalizatort, ha masok nem teszik?) Az ilyen helyze-
teket gyakran illusztraljak a jatekelmeleti modellek segftsegevel,
bemutatva, hogy az e eni erdek k6vetese komoly karokat okozhat a
k6z6sse nek, s hogy bizonyos esetekben esa az egyOttmuk6des
hozhat eredmenyt. Az 6nerdekk6vet6 magatartas kudareait illusztral6
modellek k6z01 a leghfresebb az un. fogoly-dilemma tfpusu helyzet.
A fogoly dilemmaja modell a k6vetkez6 helyzetb61 indul ki: van ket
fogoly, akiket bankrablassal gyanusftanak, de nines elienOk bizonyf-

169 Reszletesebben lasd R. Coase (1984, 2004)

170 A k6zgazdasagtan gazdasagi szereplojere alaphelyzetben a parametrikus racio-
nalitas jellemzo, azaz ugy optimalizal, hogy a korlatoz6 feltetelei kOlso adottsag-
kent tetelezodnek.
tek. Ha mindketten tagadnak - valami mas okbol - 1-1 ev buntetest
soznak a nyakukba. Ha mindketten bevalljak, 5-5 ev buntetest kap-
nak. Ha az egyik tagad, es a masik bevallja, akkor, aki bevallotta, azt
szabadon boesatjak, aki tagad, az 10 ev buntetest kap. A kimenete-
leket az alabbi abra szemlelteti:

A. fo A. fo 01 : Vall
B. fogoly: Tagad 1 10 0
B. fogoly: Vall o 5 5

6.1.12. abra
A fogoly dilemmaja

A foglyok termeszetesen nem kommunikalhatnak egymassal.

A mode II jol illusztralja, hogy a eselekves eredmenye nagyreszt attol
fUgg, hogy a masik hogyan eselekszik.
Vizsgaljuk meg a kimeneteleket, ha a szerepl6k egoista strategiat
kbvetnek, azaz az egyeni nyereseget tartjak szem el6tt, avagy ko-
operalnak, azaz a kbzbs nyereseget tartjak el6terben. Termeszete-
sen a kooperaeionak is megvannak a feltetelei, az egyiittmukbdes a
felek kbzbtti bizalom eseten joval kbnnyebb, mint anelkul. A gyakor-
laf6an gyakran az allam kenyszerfti ki a koordinaeiot.

• Informaci6s kudarcok
A gazdasagi eselekv6kr61 modelljeinkben azt felteteleztUk, hogy
"teljesen informaltak" az adott piaei szituaeiorol, s ezen - az in-
gyenesen rendelkezesre allo - informaeiok birtokaban hozzak
meg dbnteseiket. A gyakorlatban azonban a piae gyakran eleg-
telen vagy aszimmetrikus informaeiohoz juttatja a gazdasagi
szerepl6ket. Ennek neha nines jelent6sege, neha azonban ko-
moly karokat okozhat. Ha a cselekvok informaltsaga tokelet-
len, az ertekel6 meehanizmusaik is valoszfnusegi alapuak, az-
az nem tudjak el6re jelezni teljes megbfzhatosaggal a jbv6beni
esemenyeket. Ha egy 'osza min6segere vonatkozo informaeio
kbltseges, akkor valoszfnUleg az eladok es vev6k Kuran bz6 in-
formacioval fognak endelezni a szoban forgo arurol, ezt nevez-
zuk asszimetrikus informaci6nak. Tipikus pelda a munkaer6-
 piac, vagy a hasznalt aut6k piaca. Az asszimetrikus .
kereslet kfnalat hatekony eg ensul at felb ", a bizalmat-
lansag lenyo' ra at. A jobb min6segu ciru tulajdonosai-
nak erdeke, hogy ez az asszimetria felold6djon, fgy gyakran va-
lamilyen "elzes" - pI. garancia az aut6ra, vagy intezmenyesult
titulusok a munkaer6piacon - reven n6velik a bizalmat a terme-
keik irant. Ha iac' eJ:epJ6knek nem erdeke, hogy az 6sszes
informaci6t a t6bbi sz,erepl6 rendeik'ezeserebocsassa;- akkor az
allamnak kell beavatkoznia - az olyan teruleteken ahol ez hate-
konysagi veszteseget okozhat -, hogy k6telezze a szerepl6ket
az informaci6 nyujtascira. . or zem ontb61 1<6z'6-
sza nincs rivalizalas a fogyasztasaban, azaz egy tovabbi sze-
replb informalasa nem cs6kkenti a korabbi szerepl6k szamara
rendelkezesre al16 informaci6t. A piaci kfnalat - a k6zjavakhoz
hasonl6an - sokszor nem elegseges, fgy bizonyos informaci6k
nyujtasa az allamra harul. lIyenek peldaul meteorol6giai infor-
maci6k. Az "informaci6s forradal6m" koraban az informaci6k
'-szinte k61tsegmentesen reprodukalhat6k, tovabbfthat6k, mik6z-
ben letrehozasuk sokszor nagyon is k6ltseges. Ebb61 ad6dik a
problema, hogy a letrehoz6 gyakran keptelen elsajatftani a let-
rehozott informaci6/ termek hozamat az informaci6technol6gia
fejlettsege miatt. Ilyen esetekben segfthetnek az olyan jogin-
tezmenyek, mint pI..-£. szerz6i vedeler:n. Maga az informaci6-
technol6gia is felvet gazdasagi hatekonysagi problemakat.
Az informaci6s technol6gia altalaban olyan eszk6z6k rendsze-
ret jelenti, amelyek kiegeszftik egymast. Ha valaki letette vala-
mely rendszer mellett egyszer a voksat, gyakorlatilag "bezar6-
dik", hiszen az egyik rendszerr61 a masik rendszerre val6 atval-
tasi k61tseg a nem kompatibilis kiegeszft6k miatt nagyon magas
lehet. A fogyaszt6k ilyeten "bezarasa" rugalmatlan kereslethez
vezet, es a magasabb cirak reven a fogyaszt6i t6bbletet az el-
ad6k elsajatfthatjak. Az elad6k versenye, a fogyaszt6k becser-
keszese altalaban a minel kedvez6bb belepesi feltetelekkel t6r-
tenik, illetve a fogyaszt6 hasznossaga - a hal6zatb61 ad6d6an -
att61 is fUgg, hogy hanyan hasznaljak meg azt a fajta termeket.
 A hagyomanyos bkon6mia szerint - ami a piac liberalis felfogasan
alapul - az elosztasi igazsagossag ertelmetlen kateg6ria, mivel a piac
szemelytelen es erkblcsileg semleges. A hatekonysag a kbzponti
kerdes. Legfbljebb az egyeni tranzakci6kat iranyft6 szabalyok igaz-
sagossagar61 beszelhetUnk, azaz egyenek szabadon dbnthetnek
mindenki szamara egyforman adott -szabalyok kbzbtt. A kompetitfv
piaci allokaci6 pareto optimcWs elosztashoz vezet, ami azt jelenti,
hogy senki hel zetet nem et ar a nelkul 'avftani ho val"aki mas
rosszab hel zetbe ne kerulne. A pareto optimalis elosztas azonban
egyenlc5tlen elosztas, egyaltalan nem jelent meltanyos H1 elosztast.
A joleti kozgazdasagtan kbzponti kerdese, hogy hogyan lehetse-
ges a piaci tarsadalom j61etenek maximalizalasa, nogyan maximali-
2;alhato a tarsadalom tagjainak egyuttes jolete. Ennek vizsgalati
eszkbze a tarsadalmi joleti fUggveny.
A pareto optimum kriterium nem ad utmutatast a tekintetben, hogy
ho ' 'kelendc5 valakine a ·obb hel zete, mas rosszabb
helyzetbe kern ese aran, marpedig e nelkul nem vizsgalhat6 a tar-
sadalmi j61eti fuggveny. Ez azt jelenti, hogy az egyes szemelyek
hasznossagi szintjeit elter6 sullyal ertekeljuk az aggregalt tarsadalmi
-
j61et szempontjab61. Ez nem mas, mint ertekvalasztas kerdese.
,
Nezzunk erre egy-ket peldat:
~ t ( r l
Utilitarius tarsadalmi ·ole telfogas:
A tarsadalom j61ete az egyeni j61etek bsszege, ahol barmely
egyen hasznanak egysegnyi nbvekedese ugyan akkora ertekO a tar-
sadalom szamara. (Ebben az esetben a tarsadalmi j61et az egyenl6t-
lenseg nbvekedesevel parhuzamosan is n6het.)

171 Meltanyosnak nevezOnk egy elosztast, ha nines egyetlen szerepl6 sem, aki a
mas j6szagkosarat preferalna sajatjaval szemben. Ha egy elosztas meltanyos
es pareto hatekony is, akkor az egy igazsagos elosztas.
 F! wlsi tarsadami "olE~t1el10 as (minima>L"oleti fUggveny):
----
A tarsadalom j61ete a legrosszabb helyzetO egyen j61eten mulik,
--
nines atvaltas a rosszabb es jobb helyzetOek k6z6tt. j6let n6veke-
dese tehcit a Ie rosszabb hel zetO szere 10 '6letenek 'avulasa, s -ez,
amfg egyenlotlenseg f6nnall, a tarsadalmi j61et n6velheto ..

Az elmeleti k6z azdasa tannak persze elsosorban nem az a dol-

ga, hogy ertekfteletet alkosson, hanem hogy megmutassa, ik I -:.
hetnek a k6vetkezmen ei az egyes d6nteseknek, illetve azok mely
ertekekhez apesolhat6k. Az ertekvalasztas, a a6ntesek me hozata-
la 11 gazdasagpolitika, a politi~ feladata.
~

A "first best" es a "second best" kifejezes is a pareto hatekonysag

fogalomrendszerehez tartoz6 mondanival6t hordoz.

A pareto hatekonysag piaei modellre epft es arra az allokaei6s

hatekonysagi elvre, melyet pareto hate oJJ¥Sagi-CLRtimumkriterium-
\sBnt ismerunk. Lenyege, hogy t6rekszunk egy olyan h~kony hely-
zet kialakftascira, ami a korabban mar ismertetett k6rulmeny javftasi
kriteriummal frja Ie a pareto hatekony pi,gei rendszer beavatkozas,
n ' Ikuli mOk6deset. Azonban ez az elv nem hasznalhat6 tarsadalmak-
ra, mive azo ban szamtalan olyan helyzet lehetseges, hogy valakik
helyzete a nelkul javul, hogy egyidejOleg valaki mase romlana. Az
i yen valtozasokat areto javulasnak nevezzuk. K6z6ssegi meretO
d6nteseknel gyakr: n eo or u, hogy a valtozasok iranya olyan, hogy
6sszessegeben t6bben nyernek, mint ahanyan veszftenek. lIyenkor,
ha a nyertesek kompenzaljak a veszteseket, vagy ha legalabb eggyel i.
t6bb nyertes van, mint ahany vesztes, akkor letrej6tt a areto ·avulas.

A 1irst best megoldas a tarsadalomban a piaeok mOk6dese sza-

mara esues-hatekony megoldast jelent, azonban az egyeni hasznos-
sagok ertekelesere es piaei elosztasara alkalmas esupan. J61 hasz-
nosfthat6 piaci beavatkozasok hataselemzesere is, sot a piae kepes
jbvedelmeket is eljuttatni a megcelzott szereplbkhbz, de a piac nem
alkalmas mindenre a piacgazdasagokban sem. A tarsadalmi j61et
nem vezethetb Ie peldaul az egyeni hasznossagi preferenciak bsz-
szegzeseb61, mely preferenciak viszont a piacokat igen j61 iranyftjak.
Miert nem? A valasz lenyege rbviden annyi, hogy azert, mert ha mi
vagyunk sa'at hel zetCInk hasznossa ainak Ie 'obb me ftel5'i akkor
kQIs6 szempont szerint nem hatarozhatjak meg hasznossagainkal, a

---
bels6k viszont szubjektivek. A j61eti fUggvenyek az egyenek hasz-
nos-s-a-g-I
-sz-l-n..,...tJe
...•...
' n-e'k--no-s-sz-eget
maximalizaljak, de milyen szempontok
szerint hozzak meg a kormanyzatok a j61et maximalizalasat szolgal6
el6frasokat? Nos, nemcsak a kormanyzati dbntesekben, de a_kbz-
gazdasagtanban is, bizonyos problemaknal feladjuk a )lrst be t

-
megoldast, azaz a pareto hatekonysag kovetelmenyet.

Tudatosan s amftasba veve a '" zbbblhetetien nem 0 timalis

korlatokat, kimondhatjuk a seco azaz a .mas.odik-l~j.GOb
~a5.J .e.ne enyegi uzenetet: mivel a reszpiacokon, illetve
az bsszefqgg6 (egyensulyi) piacokon is lehetseges, hogy nem te.lje-
sill a pareto optimalitas feltetele (Iasd peldaul az er6fblenyes piacok
tart6s jelenletet a piaci szerkezetekben), ezert a legjobb helyzetbe
ugy juthatunk, ha nem teszunk semmit azert, hogy teljesuljbn az
adott kbrulmen ek kbzbtt. Vagyis ha egy feltetel teljesfthetetlen, ak-
kor a tbbbi megval6sftasara kar tbrekedni, kar er6forrasokat pazarol-
ni ra. Ebb61 a korman ~eavatko~§is szerepere azt a kbvetkezte-
test vonhatjuk Ie, hogy akkor celszeru a beavatkozas mel16zes_e
barmelyik piacon, ha az bsszes tbbbi piac j61 mukbdik. A~
va -0 eavatkozast, a iacok szabal ozasat ezert indokoltta tehetik a

-
piacok mukbdesi zavarai.

A makrookon6mia tanulmanyozasa soran reszletesen bemutat-

juk majd az allami beavatkozast megval6sft6 kormanyzati szektor
eszkbzrendszeret, szabalyozasi m6dszereit, illetve a kormanyzati
beavatkozasok hatasmechanizmusait is. Ez azonban a mikrobkon6-
mianak mar nem targya.
 Felhasznalt es ajanlott irodalom

Andorka Rudolf (1996): Uj elmeleti orientaci6k a vilag szociol6giaja-

ban Val6sag 1996/2
Buchholz T. G. (1998): Uj btletek halott kbzgazdaszokt61 Eur6pa,
Budapest
Baumol, W. J.: 'Contestable Markets: An Uprising int the Theory of
Industry Structure', American Economic Review, 72,1, pp. 1-15.
Bre aley, Richard A. - Myers, Stewart C.: Modern vallalati penzugyek.
Panem Kbnyvkiad6, Budapest, 2005.
Carlton, Dennis,W. - Perliff,Jeffrey,M. (2003): Modern piacelmelet
Panem, Budapest
Campbell, Colin (1996): A modern fogyaszt6i etosz rejtelye in: REP-
L1KA 21-22 P.117-139
Chikan Attila (2004): Vallalatgazdasagtan. Aula Kiad6, Budapest
Coase, H. Ronald (1984): A tarsadalmi kbltseg kerdese in: Harmathy
A. - Saj6 A. (szerk.): Gazdasagi es jogi tanulmanyok II. KJK BP
Coase, H. Ronald (2004): A vallalat, a piac es a jog Nemzeti Tan-
kbnyvkiad6, Budapest
Cooter, Robert - Ulen, Thomas (2005): Jog es kbzgazdasagtan
Nemzeti Tankbnyvkiad6, Budapest
Cullis, John - Jones, Philip (2003): Kbzpenzugyek es kbzbssegi dbn-
tesek Aula, Budapest
Deane, Phyllis (1984): A kbzgazdasagi gondolatok fejl6dese KJK,
Budapest
Elster, Jon (2001): A tarsadalom fogaskerekei Osiris, Budapest
Farkas Janos (1994): Perleked6 tudaselmeletek Gondolat BME, Bu-
dapest
Fukuyama, Francis (1997): Bizalom. A tarsadalmi erenyek es a j6let
megteremtese. Eur6pa Kbnyvkiad6, Budapest
Fukuyama, Francis (2000): A Nagy Szetbomlas. Az emberi termeszet
es a tarsadalmi rend ujjaszervezese. Eur6pa Kbnyvkiad6, Budapest
Gazdasagelmeleti olvasmanyok Alapmuvek, alapiranyzatok (2002)
szerkesztette: Bekker Zsuzsa Aula, Budapest
Hankiss, Elemer (1983): Tarsadalmi csapdak, diagnozisok, Magveto,
Budapest
Hamori Balazs: Erzelemgazdasagtan. A kozgazdasagi elemzes kiter-
jesztese. Kossuth Kiado, Budapest, 1998.
Heyne, Paul - Boettke, Peter - Prychitko (2004): A kbzgazdasagi
gondolkodas alapjai, Nemzeti Tankbnyvkiado, Budapest
Hunyady Gybrgy - Szekely Mozes (szerk.) (2003): Gazdasagpszi-
chologia. Osiris Kiado, Budapest,
Illes Lajos - Hustine Beres Klara - Tampe Ferenc (2001): Kbzgaz-
dasagtan II.
Makrobkonomia es nemzetkbzi gazdasagtan. Szent Istvan Egyetem,
Gbdbllo, 2001.
Kornai Janos (1980.) A hiany. Kbzgazdasagi es Jogi Kbnyvkiado,
Budapest
Kornai Janos (1983): Burokratikus es piaci koordinacio Akademia,
Budapest
Kornai Janos (1993): A szocialista rendszer HVG KIAOOI RT Buda-
pest,
Kornai Janos (1995/1996): Negy jellegzetesseg A magyar fejlodes
politikai gazdasagtani megkbzelftesben I. II. Kbzgazdasagi Szemle
1995/12 es 1996/1. Kos to/any, Andre (2000): Tozsdepszichologia.
Kavehazi eloadasok. Perfekt Penzugyi
Szakoktato es Kiado Rt, Budapest
Krugman, Paul R. - Obstfeld, Maurice (2003): Nemzetkbzi gazda-
sagtan, Panem, Budapest
Kbzgazdasagtan I. Mikrobkonomia (1992): szerkesztette: Nagy La-
jos. JATEPress Szeged. (JATE AJK - ELTE AJK kbzbs tankbnyv).
Kbzgazdasagtan II. Makrobkonomia (1993): szerkesztette: Matheisz
Erzsebet ELTE AJK Budapest
Larinczi Gyula (2005): Vallalkozasgazdasagtan Rejtjel Kiado, Buda-
pest
Matyas Antal (1999): A hagyomanyos kbzgazdasagtan bfralata es
kutatasi kbrenek kiszelesftese az uj intezmenyi iskola kepviseloi
reszerol Akademia, Budapest
Matyas Antal (2004): A modern kbzgazdasagtan tbrtenete Aula, Bu-
dapest
Milgram, Paul - Robelts, John (2005): Kozgazdasagtan, szervezet-
elmelet es vallalatiranyftas. Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest.
Mikrookonomia (2004) szerkesztette: Kopanyi Mihaly KJK-Kerszov,
Budapest
Nagy kozgazdaszok az okortol napjainkig (1997) Kossuth, Budapest
Packard, Vance (1971): A rejtett rabeszel6k in: Feltorekves, reklam,
szexualitas Amerikaban Gondolat, Budapest
Polanyi Karoly (1976): Az archaikus tarsadalom es gazdasagi szem-
lelet Gondolat, Budapest
Riesman, David (1983): A maganyos tomeg. KJK, Budapest,
Oroszi Sandor (1994): Bevezetes a mikrookonomiaba JPTE, Pecs
Osszehasonlfto gazdasagtan (1997) szerkesztette: Bara Zoltan -
Szabo Katalin Aula, Budapest
Samuelson, Paul A. - Nordhaus, William 0.(2005): Kozgazdasagtan.
Akademia Kiado, Budapest,
Salt Katalin: Mikrookonomia (2001) TRI-Mester Kiado, Tatabanya
Steiger Judit (szerk.) (2005): Gazdasag es jog Gondolat Kiado, Bu-
dapest
Steiger Judit (2008): Jog es kozgazdasagtan hataran, Rejtjel, Buda-
pest
Taylor, John B. (2001): Principles of Microeconomics. Houghton
Mifflin Company, Boston-New York
Varian, R. Hal (2001): Mikrookonomia kozepfokon KJK-Kerszov, Bu-
dapest
Weber, Max (1982): A protestans etika es a kapitalizmus szelleme.
Vallasszociologiai frasok. Gondolat Konyvkiado, Budapest
 Abnlk forrasjegyzeke

1.3.2./1. tablazat Bara - Szabo, 1997.34.0

1.3.2./2. tablazat Bara - Szabo, 1997. 92. o.
1.3.2./3. tablazat Kornai, 1993. 381. o.
1.3.2./4. tablazat Kornai, 1980. 577. o.
1.3.2./5. tablazat Kornai, 1995.
2.2./2. tablazat Nagy, 1992. 72. o.
2.4.3./1. abra Nagy, 1992. 95. o.
2.4.6./1. abra Kopanyi, 2004. 15. o.
2.4.7/1. abra Solt, 2001. 31. o.
3.1.1./2. abra Nagy, 1992. 80. o.
3.1.2./5. abra Kopanyi, 2004. 41. o.
3.1.3./2. abra Solt, 2001. 56. o.
3.1.3./3. abra Solt, 2001. 57. o.
3.1.3./4. abra Solt, 2001. 57. o.
3.1.3./5. abra Solt, 2001. 58. o.
3.1.4./1. abra Solt, 2001. 62. o.
3.1.4./2. abra Nagy, 1992. 92. o.
3.1.4./3. abra Solt, 2001. 70. o.
3.1.4./4. abra Nagy, 1992. 92. o.
3.1.4./5. abra Solt, 2001. 70. o.
3.1.5./2. abra Solt, 2001. 73. o.
3.1.5./3. abra Nagy, 1992. 93. o.
3.2.1./1. abra Nagy, 1992. 95. o.
4.8. abra Nagy, 1992. 117. o.
4.9. abra Nagy, 1992. 118. o.
4.10. abra Nagy, 1992. 130. o.
5.12. abra .Nagy, 1992. 139. o.
5.13. abra Nagy, 1992. 142. o.
5.14. abra Kopanyi, 2004. 323. o.
5.17. abra Nagy, 1992. 145. o.
5.18. abra Nagy, 1992. 185. o.
6.1. abra Nagy, 1992. 170. o.
 I
2 0'00123
I
828848