Termelésmenedzsment Példatár 2022

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Kvantitatív Menedzsment Intézet

2011, 2014, 2020, 2022
Negyedik javított, bővített kiadás
Termelésmenedzsment példatár
Szerzők:
Hauck Zsuzsanna
Minőségház, Kapacitástervezés, Kapacitások mérése (KM. 1-2.), Létesítmények telepítése (LT.
1-4.), Aggregált tervezés, Anyagigény-tervezés (MRP 1.), Rövidítésjegyzék és szótár
Kiss Viktor
Kapacitások mérése (KM. 3-7.), Termelékenység, Döntési fa, Létesítmények telepítése (LT.
5-9.), Lineáris folyamelrendezések telepítése, Anyagigény- tervezés (MRP 2.),
Készletgazdálkodás, Make-or-Buy, Life-cycle ownership, Lineáris programozás
Longauer Dóra
Kapacitáselemzés tárolókapacitásokkal, ABC elemzés a készletgazdálkodásban, Sorelmélet
Szerkesztette: Hauck Zsuzsanna, Longauer Dóra
Lektorálta: Hegedűs Dániel
Pécs, 2022
Tartalomjegyzék
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
1. Minőségház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
2. Kapacitástervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
3. Kapacitások mérése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
4. Kapacitáselemzés tárolókapacitásokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
5. Termelékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
6. Döntési fa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
7. Létesítmények telepítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
8. Lineáris folyamelrendezések telepítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
9. Munkaerőtervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
10. Termeléstervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
11. Termelési vezérprogram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
12. Anyagigény-tervezés (MRP) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
13. Készletgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
14. ABC elemzés a készletgazdálkodásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
15. Make or buy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
16. Life cycle ownership . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
17. Lineáris programozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159
3
18. Sorelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167
Rövidítésjegyzék és szótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
4
Előszó
Jelen példagyűjtemény a termelésmenedzsment tantárgyhoz kapcsolódó alapszintű feladatokat

foglalja össze. A könnyebb elsajátíthatóság érdekében minden témakörben találhatóak részle-
tesen levezetett, megoldott feladatok, valamint gyakorló feladatok. Fontos megjegyezni, hogy a
példatár nem helyettesíti, hanem kiegészíti a termelésmenedzsment témakörében írt tankönyvek
tartalmát. A példatár elsősorban alapképzésben (BA) tanulók számára készült, de felzárkóztatás
céljából ajánlott MA és MBA hallgatók számára is.
5
1. fejezet
Minőségház
MH 1. A „PécsiKözgáz” másodéves hallgatói ebben a félévben is igyekeznek versenyképes ta-

nulmányi átlaggal megjelenni az ösztöndíjpiacon. Ebből a szempontból (is!) különösen fontos-
nak tartják a termelésmenedzsment tantárgy jeles érdemjeggyel történő teljesítését. A tantárgy
teljesítésének három mérföldköve: csoportos prezentáció (10%), évközi dolgozat (30%), vizs-
gadolgozat (60%). A kívánatos eredmény eléréséhez a következő tanácsokat kapták a hallgatók:
• előadáson és gyakorlaton való aktív részvétel
• esettanulmányok rendszeres elolvasása
• csoportmunka (az esettanulmányok értelmezéséhez és a prezentáció elkészítéséhez)
• tankönyv elolvasása
• példatár feladatainak megoldása, begyakorlása
Az órai részvétel és a példák sikeres megoldása között erős pozitív kapcsolat fedezhető fel. A
példák megoldásában a tankönyv elolvasása is segítségnek bizonyul.
Az előző évek tapasztalatait a felsőbb évesek egy minőségházban jegyezték fel. Megállapí-
tásaik szerint a sikeres prezentációhoz a csoportos felkészülés kiemelten fontos (9). Kis jelen-
tőséget (1) tulajdonítanak ezen szempontból példafeladatok megoldásának, a többi paramétert
közepesen fontosnak (3) tartják. Az évközi dolgozat jó megírásában a csoportos felkészülés
kis magyarázó erővel (1) bír, a többi négy tanács elfogadása viszont kiemelten (9) ajánlott. A
vizsgadolgozat sikerében az évközi dolgozat jó megírásához képest csupán az esettanulmányok
elolvasása kap kisebb súlyt (3), hiszen ezek nagy részét már az évközi dolgozathoz át kellett
tanulmányozni a szorgalmas hallgatóknak.
a) Rajzolja fel a minőségházat és állapítsa meg, mely tanácsok megfogadása a legfontosabb

a felsőbb évesek tapasztalatai alapján!
6
Minőségház
b) Neve elhallgatását kérő hallgatónk csak a vizsgaidőszak befejeztével jutott hozzá az érté-
kes információkat rejtő minőségházhoz, így nem tudta teljesíteni a tárgyat (prez.: 3, zh.:
2, vizsga: 1). Az UV-hét kipihenése gyanánt elkezdte elemezni három legjobb barátja (az
anonimitás fenntartása érdekében az érdemjegyükkel jelöljük a hallgatókat) ösztöndíjpi-
aci viselkedését a termelésmenedzsment szegmensben:
– 5 minden tanácsot elfogadott, így kiváló eredményt elérve már két hete megkezdte
nyári pihenését.
– 4 jeles esélyekkel indult, azonban a kiváló évközi dolgozat megírása után elbízta
magát és elmulasztotta az órák látogatását, így 4-es kapott.
– 2-re sokkolóan hatott az év közben írt elégtelen érdemjegy (prezi 4-es), így min-
den tanácsot 75%-ban elfogadott. Az elsumákolt első két hónap lemaradása miatt
azonban csak elégséges érdemjegyet tudott szerezni a vizsgán.
Egészítse ki a minőségházat a vizsgaidőszakban empirikus úton tapasztalt információk-

kal és adjon tanácsot hallgatótársának a következő félévre vonatkozóan!
Megoldás
7
Minőségház
MH 2. Cégünk papírrepülők gyártásával foglalkozik. A fogyasztói igényeket három fő kategó-

riába soroljuk: teljesítmény, megbízhatóság és design, melyek fontossága rendre 50, 40 és 10
százalék. A súlypont megválasztásának kiemelt jelentősége van (9) a teljesítmény szempontjá-
ból. A szárny hajtása a teljesítményre és a megbízhatóságra jelentős (9), a designra közepes (3)
hatással van. A papír minősége a design szempontjából kiemelt fontosságú (9). A papírminőség
és a szárny hajtása között gyenge pozitív kapcsolat áll fenn. Készítsen minőségházat és hatá-
rozza meg, mely termékparaméterre érdemes a legnagyobb hangsúlyt fektetnie a vállalatnak!
Megoldás
A fogyasztói elégedettség javítása érdekében a szárny meghajtására érdemes nagy hangsúlyt

fektetni, hiszen ez a termékparaméter a fogyasztói igények teljesülését 55%-ban magyarázza.
A papírrepülőnk más versenytársak termékével való összehasonlításában is leginkább a szárny
hajtásával érdemes foglalkozni. A súlypont elhelyezése 33%-os súlyt kapott, így ez sem elha-
nyagolható tényező. A papír minősége viszonylag alacsony súllyal szerepel, nem szabad meg-
feledkeznünk azonban arról, hogy ez a termékparaméter gyenge korrelációban áll a szárny haj-
tásával, ezek szerint ha jobb minőségű papírból készül el a repülő, az megkönnyíti a szárny
meghajtását, ezért a papírminőség a 12%-nál nagyobb mértékben járul hozzá a fogyasztói igé-
nyek kielégítéséhez.
MH 3. Egy csokoládégyár a prémium szegmensben kíván versenyezni, ezért a lehető legjobb

minőségű termék előállítására törekszik. A marketing osztály megállapításai szerint a fogyasz-
tói igények és az azokhoz rendelhető súlyok a következők: különleges íz (5), a csokoládé lágy-
8
Minőségház
sága (4), a csokoládé formája (2). A különleges ízvilág a termelés során úgy alakul ki, hogy a
vállalat jó minőségű, különleges kakaóbabot használ (súly: 9), melyet megfelelő összetevőkkel
kombinál (ízesítés: 9) és pörköl (9). A csokoládé a finomítás és a hőkezelés során nyeri el lágy-
ságát (9), de ez nem jöhetne létre a megfelelő minőségű kakaóbab (3) pörkölése (3) nélkül. A
tetszetős forma elérésében a formázás (9) mellett a hőkezelésnek (3) is van jelentősége. A nem
említett összefüggések kis jelentőséggel (1) bírnak.
a) Készítsen minőségházat és értékelje az eredményt annak figyelembe vételével, hogy a

kakaóbab milyensége és ízesítése, valamint a hőkezelés és formázás között gyenge pozitív
kapcsolat áll fenn!
b) A csokoládégyárnak egy jelentős versenytársa van a prémium szegmensben. Az ő termé-

ke 1 és 5 közötti skálán értékelve 4-esre értékelhető ízvilágú, kiváló lágyságú és majdnem
tökéletes (4) formájú. A gyár saját terméke ugyanezen fogyasztói igényeket rendre 5, 2
és 4 értékkel elégít ki. Adjon tanácsot a vállalatnak!
Megoldás
A termékparaméterek közül a legnagyobb súlyt a kakaóbab és a pörkölés kapták, így ezekre

kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezeknek leginkább a különleges íz szempontjából van jelen-
tősége, melyben láthatóan jól teljesít vállalatunk. A különleges íz tekintetében megelőzzük,
9
Minőségház
formában pedig hasonlóan szerepelünk a versenytárshoz. Aggodalomra adhat okot, hogy a ver-
senytárs csokoládéi sokkal lágyabbak saját termékeinknél, ezért leginkább a finomítás és a hőke-
zelés folyamatán kell változtatnunk, de segíthet a kakaóbab és a pörkölés minőségének javítása
is.
10
2. fejezet
Kapacitástervezés
KT 1. Egy évi 250 munkanapon át két nyolcórás műszakban működő gyár két terméket állít
elő: X-et és Y-t. A menedzsment 15%-os kapacitáspárnával számol. Hány gépre van szükség a
kereslet kielégítéséhez, ha minden gép mindkét terméket elő tudja állítani?
X termék Y termék
Várható éves kereslet (db) 2000 6000
Sorozatnagyság (db) 40 60
Gyártási idő (óra/db) 4 3
Átállási idő (óra/sorozat) 5 8
Megoldás
Éves gépóraigény:
• X termék: 2000 db éves keresletre számítunk, egy sorozat nagysága 40 db, ezért 2000/40 =
50 sorozatban tudjuk legyártani a terméket. Minden új sorozat legyártására való felkészü-
lés 5 órát vesz igénybe (átállási idő), ezért az év során összesen 50 · 5 = 250 óra átállási
időre van szükség. Egy termék legyártása 4 óráig tart, ezért 2000 termék 8000 óra alatt ké-
szül el. Az éves átállási és gyártási időt összegezve X termék előállításához 8250 gépóra
szükséges.
• Y termék: A fenti logika alapján az átállási idő (6000/60) · 8 = 800, a gyártási idő 6000 ·
3 = 18 000, összesen 18 800.
• A két termék éves gépóraigénye:

2000 6000
· 5 + 2000 · 4 + · 8 + 6000 · 3 = 27 050 óra
40 60
Egy gép éves kapacitása: A gépek évi 250 munkanapon, két nyolcórás műszakban működnek,
vagyis egy gép egy évben 250 · 2 · 8 = 4000 óra működésre képes. Váratlan esetekre (például
11
Kapacitástervezés
meghibásodás, hirtelen keresletnövekedés) 15%-os kapacitáspárnát képezünk, így egy gép 4000
órás tervezett kapacitását 15%-kal csökkentjük:

nap műszak óra óra
250 ·2 ·8 · (1 − 0, 15) = 3400
gép nap műszak gép
Szükséges gépek száma: 27 050 órányi munka elvégzéséhez 8 db 3400 órás kapacitású gép
szükséges.
27 050
= 7, 96 → 8 gépre van szükség
3400
Megjegyzés: Mivel a keresletet mindenképp szeretnénk kielégíteni, ezért a szükséges gépek
számát minden esetben felfelé kerekítjük. Amennyiben az egész számot kevéssel haladja meg
az eredmény (pl. 8,01), mérlegelhetjük a kapacitáspárna kis mértékű csökkentését.
X, Y termék
Átállási idő (óra/év) 1050
Gyártási idő (óra/év) 26 000
Éves gépóraigény 27 050
Egy gép éves kapacitása 3400
Szükséges gépek száma 7, 96 ∼ 8
KT 2. Egy évi 300 munkanapon, két nyolcórás műszakban működő gyár két terméket állít elő:
X-et és Y-t. A menedzsment 20%-os kapacitáspárnával számol.
a) Hány gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez, ha a gépek speciális típusúak?
b) Hány gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez, ha a gépek általános típusúak?
X termék Y termék
Várható éves kereslet (db) 3000 12 000
Megoldás
a) Ha speciális gépeket vásárolunk, akkor egy gép egyfajta termék előállítására képes, külön
kell tehát kiszámolnunk az X, illetve az Y termék gyártásához szükséges speciális gépek szá-
mát:
12
Kapacitástervezés
Egy gép éves kapacitása: A gépek évi 300 munkanapon, két nyolcórás műszakban működnek,
vagyis egy gép egy évben 300 · 2 · 8 = 4800 óra működésre képes. A menedzsment döntésé-
nek megfelelően 20%-os kapacitáspárnát képezünk, így egy gép 4800 órás tervezett kapacitását
20%-kal csökkentjük:

300 ·2 ·8 · (1 − 0, 2) = 3840
Éves gépóraigény:
• X termék: 3000 db éves keresletre számítunk, egy sorozat nagysága 50 db, ezért 3000/50 =
60 sorozatban tudjuk legyártani a terméket. Minden új sorozat legyártására való felkészü-
lés 2 órát vesz igénybe (átállási idő), ezért az év során összesen 60 · 2 = 120 óra átállási
időre van szükség. Egy termék legyártása 4 óráig tart, ezért 3000 termék 12 000 óra alatt
készül el. Az éves átállási és gyártási időt összegezve X termék előállításához 12 120
gépóra szükséges.
• Y termék: A fenti logika alapján az átállási idő (12 000/60) · 1 = 200, a gyártási idő
12 000 · 3 = 36 000, összesen 36 200.
Szükséges gépek száma:
• X termék: 12 120 órányi munkát kell elvégezni a 3840 óra éves kapacitású gépekkel:
12 120/3840 = 3, 16 → 4 gép szükséges
• Y termék: 36 200 órányi munkát kell elvégezni a 3840 óra éves kapacitású gépekkel:
36 200/3840 = 9, 43 → 10 gép szükséges
X termék Y termék
Átállási idő (óra/év) 120 200
Gyártási idő (óra/év) 12 000 36 000
Éves gépóraigény 12 120 36 200
Egy gép éves kapacitása 3840 3840 Összesen
Szükséges gépek száma 4 10 14
Speciális gépek esetén tehát összesen 14 gépet kell vásárolnunk.
b) Az általános típusú gépek kedvező tulajdonsága, hogy többfajta termék gyártását teszik le-
hetővé, ezért a kapacitások tervezését a két termékre együtt határozzuk meg:
13
Kapacitástervezés
X, Y termék
Ha tehát általános típusú gépeket vásárolunk, úgy eggyel kevesebb, összesen 13 darab gépre
van szükség a két termék előállításához.
KT 3. Egy évi 200 munkanapon, egy nyolcórás műszakban működő gyár két terméket állít
kereslet kielégítéséhez, ha speciális típusú gépeik vannak?
X termék Y termék
Megoldás
X termék Y termék
Gyártási idő (óra/év) 12 000 7200
Éves gépóraigény 12 100 7240
Egy gép éves kapacitása 1440 1440 Összesen
Szükséges gépek száma 9 (8,4) 6 (5,03) 15
Megjegyzés: Érdemes mérlegelni az Y terméket gyártó gépekre vonatkozó kapacitáspárna kis

mértékű csökkentését, hiszen csak néhány órával van szükség többre, mint amennyit 5 gép
kapacitása lehetővé tesz.
KT 4. Egy évi 200 munkanapon, két nyolcórás műszakban működő gyár két terméket állít
kereslet kielégítéséhez?
14
Kapacitástervezés
X termék Y termék
Megoldás
X, Y termék
Megjegyzés: 7 általános típusú gépet kell üzembe helyezni. A kapacitáspárnát valamelyest csök-
kentve (pl. 9%-ra) már 6 gép működtetése is elegendő.
KT 5. Gyárunk az év 365 napján két nyolcórás műszakban termel. Az éves kereslet 15 000
darab, egy termék legyártása 3 órát vesz igénybe. Az átállási idő 1 óra, a sorozatnagyság 20
darab. A menedzsment 20%-os kapacitáspárnával számol. Hány gépre van szükség a kereslet
kielégítéséhez?
Megoldás

Szükséges gépek száma 10
KT 6. Gyárunk az év 300 napján, egy nyolcórás műszakban termel. Az éves kereslet 10 000
darab, egy termék legyártása 2 órát vesz igénybe. Az átállási idő 1 óra, a sorozatnagyság 25
darab. A termelő berendezések hasznosítási foka 80%. Hány gépre van szükség a kereslet ki-
elégítéséhez?
15
Kapacitástervezés
Megoldás
Mivel a termelő berendezések (gépek) kapacitásának csak 80%-át hasznosítjuk, ezért a kapaci-
táspárna 20%:
300 ·1 ·8 · (1 − 0, 2) = 1920
Egy gép éves kapacitását úgy is kiszámolhatjuk, hogy az összes elérhető gépóraszámot a ter-
melő berendezések hasznosítási fokával (80%) szorozzuk:

300 ·1 ·8 · 0, 8 = 1920

KT 7. Gyárunk az év 365 napján, a nap 24 órájában üzemel. Termékünk iránti napi kereslet 200
darab, egy termék legyártása 30 percet vesz igénybe. Az átállási idő 3 perc, a sorozatnagyság
25 darab. A termelő berendezések hasznosítási foka 75%. Hány gépre van szükség a kereslet
kielégítéséhez?
Megoldás

Kapacitáspárna: 25%
KT 8. 101 gépet 200 napig napi nyolc órát működtetünk. 24 000 terméket gyártunk 20 darabos
egységekben. Egy termék legyártása 5 órát vesz igénybe, az átállási idő pedig 1 óra. Határozza
16
Kapacitástervezés
meg a termelő berendezések hasznosítási fokát!
Megoldás
A termelő berendezések hasznosítási foka a megvalósított és a tervezett kapacitás hányado-
sa. Megmutatja tehát, hogy az egyébként rendelkezésünkre álló gépi kapacitás hány százalékát
hasznosítjuk. A 101 gép 200 nap alatt 101 · 200 · 8 = 161 600 órát képes működni, melyből
24 000 · 5 + 24 000/20 · 1 = 121 200 órát tervezünk felhasználni. A hasznosítás foka tehát:
121 200
= 0, 75 → 75%-os hasznosítási fok → 25%-os kapacitáspárna
161 600

Rendelkezésre álló éves gépóramennyiség 161 600
Termelő berendezések hasznosítási foka 75%
Kapacitáspárna 25%
KT 9. 120 gép segítségével 42 400 termék legyártását tervezzük 265 nap alatt, napi nyolc órás
műszakban. A sorozatnagyság 10 darab, az átállási idő 1 óra, egy termék gyártási ideje 5 óra.
Mekkora kapacitáspárnát képeztünk?
Megoldás
A 120 gép 265 nap alatt, napi 8 órás műszakkal számolva összesen 254 400 órát képes mű-
ködni, melyből 216 240 órát tervezünk ténylegesen hasznosítani. A megmaradó 38 160 gépóra
kapacitáspárnaként funkcionál, ez a teljes rendelkezésre álló kapacitás 15%-a:
216 240
= 0, 85 → 85%-os hasznosítási fok → 15%-os kapacitáspárna
254 400

17
Kapacitástervezés
KT 10. Egy évi 200 munkanapon, két nyolcórás műszakban működő gyár két terméket állít elő:
X-et és Y-t. Mindehhez 7 általános típusú gép áll rendelkezésére. Mekkora kapacitáspárnával
számolt a menedzsment?
X termék Y termék
Megoldás

18
3. fejezet
Kapacitások mérése
KM 1. A Tiszavirág fantázianévre hallgató virágüzletben a tulajdonos dolgozik. Egy virágcso-

kor elkészítése átlagosan 10 percet vesz igénybe, melynek 80%-át a növények előkészítésével,
20%-át a csokor díszes megkötésével tölti. A fizetéssel kapcsolatos teendők átlagosan 2 percet
vesznek igénybe.
a) Készítsen folyamatábrát a szolgáltatási folyamathoz!
b) Mennyi a folyamat ciklusideje, kapacitása és hatékonysága?
c) A virágbolt nagy népszerűségre tett szert a városban, így a megnövekedett kereslet kielé-
gítése érdekében kapacitásnövelésre van szükség. Hogyan változtat a kapacitás mutatóin
egy pénztáros alkalmazása?
d) Hány alkalmazott felvételére van szükség ahhoz, hogy ne legyen szűk keresztmetszet a
folyamatban?
Megoldás
a) 1 állomásunk van:
b) Ciklusidő: A teljes folyamat ciklusideje 8 + 2 + 2 = 12 perc.

Kapacitás: 1/12 csokor percenként.
Hatékonyság: 100%
19
c) 2 állomás:
Ciklusidő: 10 perc
Kapacitás: 1/10 = 0, 1 db/perc = 6 db/óra
Hatékonyság: a pénztáros 10-ből 8 percig tétlen, azaz a hatékonyság H = 12/20 = 0, 6 → 60%,
vagy másképp számolva
1 + 0, 1/0, 5
H= = 0, 6 → 60%
2
d) A három állomásban a csokor előkészítése a szűk keresztmetszet. Ha itt 4 főt foglalkozta-

tunk, akkor az állomás ciklusideje 2 percre csökken, ami megegyezik a második és a harmadik
állomás ciklusidejével, vagyis a folyamat kiegyensúlyozott. Összesen ez 4 + 1 + 1 = 6 fő fog-
lalkoztatását jelenti, azaz 5 embert célszerű felvenni.
KM 2. Egy gyorsétterem vendégei három állomás végigjárásával juthatnak kiszolgáláshoz: 1.

ételbár, 2. italpult, 3. pénztár. A kiszolgálási folyamatok átlagos időtartama rendre 7, 1, valamint
2 perc.
a) Készítsen folyamatábrát a probléma illusztrálására!
b) Mennyi a folyamat ciklusideje, kapacitása és hatékonysága, ha mindhárom állomáson

egy-egy alkalmazottat foglalkoztatunk?
c) A vezetőség 3 új alkalmazott felvétele mellett döntött. Mely állomás(ok)on célszerű fog-

lalkoztatni őket? Hogyan változnak a fenti kapacitásmutatók ebben az esetben?
d) Hogyan változik a helyzet további egy fő felvétele esetén?
e) Hány dolgozót kell felvennünk a teljes termelősor kiegyensúlyozásához?
20
Megoldás
a)
b) Ciklusidő: 7 perc, mivel ennyi a szűk keresztmetszet (ételbár) ciklusideje

Kapacitás: K = 1/7 fő/perc = 0, 143 fő/perc = 8, 6 fő/óra
Hatékonyság: 7 percből az italkiadók átlagosan 6, a pénztárosok 5 percet várakoznak, azaz
tétlen idejük 11 perc, ezért a hatékonyság H = 10/21 = 0, 476 → 47, 6% vagy másképpen:
1 + 0, 143/1 + 0, 143/0, 5
H= = 0, 476 → 47, 6%
3
c) Az ételbár kapacitását célszerű elkezdeni növelni, mivel ez az állomás a szűk keresztmetszet.

2 fő ételkiadó 3/7 = 0, 43 fő/percre növeli az állomás kapacitását, ez még mindig alacsonyabb a
másik két állomáshoz képest, ezért mindhárom dolgozót az első állomásra vesszük fel. Az első
állomás megnövelt kapacitása 4/7 fő/perc, ezért az új keresztmetszet a pénztár lesz (0, 5 < 4/7).
Az új kapacitásmutatók:
Ciklusidő: C = 2 perc
Kapacitás: K = 0, 5 fő/perc = 30 fő/óra
Hatékonyság: Egy ciklusban 6 · 2 = 12 percnyi munkáért fizetünk, ebből az állásidő (2 perc alatt
átlagosan) az ételbárban fejenként 2 − 7/4 = 1/4 perc, az italpultnál 2 − 1 = 1 perc, a tényleges
munkavégzés (12−4·1/4−1) = 10 perc, ezért a hatékonyság H = 10/12 = 5/6 vagy másképp:
4 · 0, 5/(4/7) + 0, 5/1 + 1 5
H= = = 0, 833 → 83, 3%
6 6
d) 3 fő felvétele után a pénztár kapacitása lett a szűk keresztmetszet, itt foglalkoztatjuk tehát
legújabb dolgozónkat. Két pénztáros esetén a 3. állomás ciklusideje 1 percre csökken, így újra
az ételkiadás válik szűk keresztmetszetté.
Az új kapacitásmutatók:
Ciklusidő: C = 7/4 perc
Kapacitás: K = 4/7 fő/perc = 34, 3 fő/óra
21
Hatékonyság: Egy ciklusban 7 · 7/4 = 12, 25 percért fizetünk, ebből az állásidő mindkét további
állomáson 3/4 perc egy ciklusban, azaz H = (12, 25 − 1 · 3/4 − 2 · 3/4)/12, 25 = 10/12, 25 =
0, 816, vagy másképp:
4 · 1 + (4/7)/1 + 2 · (4/7)/1
H= = 0, 816 → 81, 6%
7
e) A termelősor akkor teljesen kiegyensúlyozott, ha minden egyes állomás kapacitása (ciklus-

ideje) megegyezik. A három állomás kapacitásának legkisebb közös többszörösét kell megke-
resnünk a teljes kiegyensúlyozáshoz, ez pedig a K = 1. Ehhez az első állomáson 7, a másodikon
1, a harmadikon 2 fő foglalkoztatására van szükség, ami összesen 10 dolgozót jelent. Ezzel a
beosztással minden állomáson 1 perc a ciklusidő, azaz minden állomást átlagosan egy vendég
hagy el percenként.
KM 3. Egy üzemben nagy volumenben szendvicseket készítenek. Jelenleg egy alkalmazottunk

dolgozik az egész folyamaton. A zsemle felszeletelése és megvajazása 25 másodpercnyi idő-
be telik, a felvágottak és zöldségek elhelyezése 35 másodpercbe telik, míg a csomagolás 10
másodpernyi időt tesz ki. A részfeladatokat nem lehet szétbontani (pl.: külön szeletelésre és
vajazásra).
a) Készítsen ábrát és számolja ki a következő mutatókat:
1. Folyamat ciklusideje:
2. Folyamat kapacitása (óránkénti):
3. Folyamat hatékonysága:
b) A menedzsment úgy dönt, hogy 2 új dolgozót vesz fel, és három munkaállomásra bontja
a folyamatot (szeletelés/vajazás, felvágottak/zöldségek, csomagolás). Mindegyik dolgozó
egy feladatkört lát el. Számolja ki a következő mutatókat:
c) Az üzem egy nagyobb megrendelést kap. Óránként legalább 200 szendvicset kell előál-
lítaniuk. Hány dolgozóra lesz szükségük, és hogyan kell őket beosztani a munkaállomá-
sokhoz, hogy elő tudjuk állítani az igényelt mennyiséget?
22
7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen:

11. Fizetett munkaidő/ciklus:
12. Tétlen idő/ciklus:
d) Amennyiben egynél több dolgozót szeretnénk foglalkoztatni, de nem szeretnénk, hogy a

hatékonyságunk 100%-nál alacsonyabb legyen, legalább hány alkalmazottat kell foglal-
koztatnunk, és milyen elosztásban az állomások között?
13. Dolgozók száma:

1. állomás:
2. állomás:
3. állomás:
Megoldás
a)
1. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusidejét az mutatja meg, hogy mekkora időközönként

készülünk el egy kész szendviccsel. Ez esetünkben C = 25 + 35 + 10 = 70 másodperc lesz.
2. Folyamat kapacitása (óránkénti): Mivel egy szendvics elkészítése 70 másodpercbe telik, így
óránként K = 3600/70 = 51, 43 ≈ 51 szendvics készül el. A folyamat kapacitása 51, 43 szend-
vics/óra.
3. Folyamat hatékonysága: Ennek kiszámolásához meg kell határoznunk, hogy összesen ciklu-
sonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel egy dolgozónk van, így 1 · 70 =
23
70 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy a dolgozónk összesen hány másodpercet dol-
gozik egy ciklusidőn belül. Mivel mindegyik feladatot ő csinálja, így végig dolgozza a 70 má-
sodpercet. A folyamat hatékonysága: H = 70/(1 · 70) = 1 → 100%
b)
4. Folyamat ciklusideje: 2 új dolgozó esetén mindegyik állomáson egy ember fog dolgozni így
a folyamat ciklusideje a szűk keresztmetszet ciklusideje lesz, mivel az fogja meghatározni a
folyamat ciklusidejét.1 A folyamat ciklusideje így 35 másodperc lesz.
5. Folyamat kapacitása (óránkénti): A folyamat ciklusideje 35 másodperc, ami azt jelenti, hogy
35 másodpercenként készülünk el egy szendviccsel. Ebből számolva az óránkénti kapacitás:
K = 3600/35 = 102, 85 → 103 szendvics/óra.
6. Folyamat hatékonysága: Ennek kiszámolásához meg kell határoznunk, hogy összesen cik-
lusonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel három dolgozónk van, így
3 · 35 = 105 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy összesen hány másodpercet dolgoz-
nak alkalmazottaink egy ciklusidőn belül. Az első dolgozó 25 másodpercet, a második 35 má-
sodpercet, míg a harmadik 10 másodpercet. A folyamat hatékonysága tehát: H = (25 + 35 +
10)/(3 · 35) = 0, 6666 → 66, 66%
c)
7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen: Mivel legalább 200 szendvicset kell előállíta-
nunk óránként, így ki tudjuk számolni, hogy mennyi az a maximális ciklusidő, ami elfogadható,
ha tartani akarjuk a tervet: C = 3600/200 = 18 mp. Tehát 18 másodpercenként kell elkészül-
nünk egy szendviccsel, ami azt jelenti hogy a folyamat ciklusideje maximum 18 másodperc
1 Hasonlóan
a leggyengébb láncszem koncepciójához, ahol a lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem.
Esetünkben a folyamat olyan gyors, mint a leglassabb állomás.
24
lehet. Ezt a szűk keresztmetszet fogja meghatározni. Jelenleg a szűk keresztmetszet a második
állomás 35 másodperccel. Először ide veszünk fel még egy embert, így a kettes állomás ciklus-
ideje 35/2, azaz 17,5 másodpercre csökkent. Ekkor a folyamat ciklusideje 25 másodperc lesz,
ami az újonnan szűk keresztmetszetté előlépett első állomás ciklusideje lesz. Mivel a 25 másod-
perc még mindig sok nekünk, így oda kell embert felvennünk. Ha még egy embert állítunk be
az egyes állomáshoz, akkor az állomás ciklusideje 25/2 = 12, 5 másodperce csökken. Most új-
ból a kettes állomás a szűk keresztmetszetünk, de mivel a ciklusideje 17,5 másodperc, ami a 18
alatt van, így ezzel az alkalmazotti létszámmal elő tudjuk állítani az óránkénti 200 szendvicset.
Tehát összesen 2+2+1= 5 dolgozót kell alkalmaznunk.
8. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusideje egyenlő a szűk keresztmetszet ciklusidejével,

tehát 17,5 másodperc.
9. Folyamat kapacitása (óránkénti): A folyamat ciklusideje 17,5 másodperc, ami azt jelenti,
hogy 17,5 másodpercenként készülünk el egy szendviccsel. Ebből számolva az óránkénti kapa-
citás 3600/17, 5 = 205, 71 szendvics/óra.
sonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel öt dolgozónk van, így 5·17, 5 =
87, 5 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy összesen hány másodpercet dolgoznak alkal-
mazottaink egy ciklusidőn belül. Mivel az 1-es pontból tudjuk, hogy egy szendvics elkészítésé-
hez 70 mp kell, így ciklusonként 70 mp lesz a valóban ledolgozott munka. Ellenőrzésként: Az
első állomáson a 2 dolgozó átlagosan fejenként 12,5 másodpercet dolgozik. A második állomá-
son a 2 dolgozó átlagosan fejenként 17,5 másodpercet dolgozik, míg a harmadik állomáson az
1 dolgozó 10 másodpercet dolgozik. Ez összesen 70 másodperc. A folyamat hatékonysága:
2 · 17, 5 + 2 · 12, 5 + 10 70
H= = = 0, 8 → 80%
5 · 17, 5 87, 5
11. Fizetett munkaidő/ciklus: Összesen 5 dolgozónk van, így egy cikluson belül 5 · 17, 5 = 87, 5
másodpercnyi munkát fizetünk ki.
12. Tétlen idő/ciklus: A tétlen idő kiszámolásához a 10-es pontban kiszámolt valóban ledolgo-
zott 70 másodpercet használjuk fel. Mivel 87,5 másodpercet fizetnek ki ciklusonként, de csak
70 másodpercet dolgoznak valóban le a dolgozók, így a tétlen idő 87, 5 − 70 = 17, 5 másodperc.
d) 13. Dolgozók száma: Ennek kiszámolására az a legegyszerűbb mód, ha megtaláljuk a leg-
25
nagyobb közös osztóját) az egyes állomások/munkafolyamatok idejének. Esetünkben (25, 35,

illetve 10 másodperc) ez a szám az 5 lesz. Ezzel elosztjuk az egyes folyamatok időigényét, és
megkapjuk, hogy hány dolgozót kell az egyes állomásokon foglalkoztatnunk ahhoz, hogy a ha-
tékonyságunk ne csökkenjen 100% alá. Az első állomáson 25/5=5, a másodikon 35/5=7, míg a
harmadikon 10/5=2 dolgozót, tehát összesen 14 dolgozót kell foglalkoztatnunk.
14. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusideje a 13-as pontban megkapott (legnagyobb közös
osztó) 5 mp lesz. Fontos hogy ebben az esetben nincsen szűk keresztmetszet, mindegyik állo-
másnak a ciklusideje 5 másodperc lesz.
15. Folyamat kapacitása (óránkénti): A folyamat ciklusideje 5 másodperc, ami azt jelenti,
hogy 5 másodpercenként készülünk el egy szendviccsel. Ebből számolva az óránkénti kapa-
citás K = 3600/5 = 720 szendvics/óra.
16. Folyamat hatékonysága: A folyamat hatékonysága szükségszerűen 100% lesz, mivel erre
optimalizáltuk a 13-as pontban a munkaerő állományunkat. Ellenőrzésként: Meg kell határoz-
nunk, hogy összesen ciklusonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel 14
dolgozónk van, így 14 · 5 = 70 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy összesen hány
másodpercet dolgoznak alkalmazottaink egy ciklusidőn belül. Az első állomáson az 5 dolgozó
átlagosan fejenként 5 másodpercet dolgozik. A második állomáson a 7 dolgozó átlagosan fejen-
ként 5 másodpercet dolgozik, míg a harmadik állomáson az 2 dolgozó 5 másodpercet dolgozik.
Ez összesen 70 másodperc. A folyamat hatékonysága tehát 100%.
KM 4. Egy gyógyszertárban a receptek kiadásnál jelenleg egy ember dolgozik. A kiszolgálási

folyamat a következő 3 lépésből áll: A recept beolvasása 16 másodpercet, a gyógyszer előkere-
sése 48 másodpercet, míg a fizetés 56 másodpercet vesz igénybe.
a) Készítsen ábrát és számolja ki a következő mutatókat:
b) A menedzsment úgy dönt, hogy 2 új dolgozót vesz fel, és három munkaállomásra bontja a
folyamatot. Mindegyik dolgozó egy feladatkört lát el. Számolja ki a következő mutatókat:
26

c) A gyógyszertár tulajdonosa felmérések után megállapítja, hogy a környéken bezárt gyógy-

szertárak miatt hatalmas nyomás fog rájuk nehezedni, a következő héttől átlagosan órán-
ként 150 ügyfelet kell kiszolgálniuk. Hány dolgozóra lesz szükségük, és hogyan kell őket
beosztani a munkaállomásokhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az óránkénti 150 embert?



1. állomás:
2. állomás:
3. állomás:
Megoldás
a)
1. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusidejét az mutatja meg, hogy mekkora időközönként

távozik egy ügyfél a gyógyszertárból. Ez esetünkben C = 16 + 48 + 56 = 120 másodperc lesz.
27
2. Folyamat kapacitása (óránkénti): Mivel egy ügyfél kiszolgálása 120 másodpercbe telik, így
óránként K = 3600/120 = 30 embert tudunk kiszolgálni. A folyamat kapacitása 30 fő/óra.
lusonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel egy dolgozónk van, így 1 ·
120 = 120 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy a dolgozónk összesen hány másodper-
cet dolgozik egy ciklusidőn belül. Mivel mindegyik feladatot ő csinálja, így végig dolgozza a
120 másodpercet. A folyamat hatékonysága: H = 120/(1 · 120) = 1 → 100%
b)
4. Folyamat ciklusideje: 2 új dolgozó esetén mindegyik állomáson egy ember fog dolgozni így
a folyamat ciklusideje a szűk keresztmetszet ciklusideje lesz, mivel az fogja meghatározni a
folyamat ciklusidejét. A folyamat ciklusideje így 56 másodperc lesz.
56 másodpercenként távozik egy kiszolgált ügyfél a gyógyszertárból. Ebből számolva az órán-
kénti kapacitás: K = 3600/56 = 64, 29 fő/óra.
lusonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel három dolgozónk van, így
3 · 56 = 168 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy összesen hány másodpercet dolgoz-
nak alkalmazottaink egy ciklusidőn belül. Az első dolgozó 16 másodpercet, a második 48 má-
sodpercet, míg a harmadik 56 másodpercet. A folyamat hatékonysága tehát: H = (16 + 48 +
56)/(3 · 56) = 0, 7143 → 71, 43%
28
c)
7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen: Mivel legalább 150 ügyfelet kell kiszolgálnunk
óránként, így ki tudjuk számolni, hogy mennyi az a maximális ciklusidő, ami elfogadható, ha
tartani akarjuk a tervet: C = 3600/150 = 24 mp. Tehát 24 másodpercenként kell kiszolgálnunk
egy ügyfelet, ami azt jelenti hogy a folyamat ciklusideje maximum 24 másodperc lehet. Ezt a
szűk keresztmetszet fogja meghatározni. Jelenleg a szűk keresztmetszet a harmadik állomás 56
másodperccel. Először ide veszünk fel még egy embert, így az állomás ciklusideje 56/2 = 28
másodpercre csökkent. Ekkor a folyamat ciklusideje 48 másodperc lesz, ami az újonnan szűk
keresztmetszetté előlépett kettes állomás ciklusideje lesz. Mivel a 48 másodperc még mindig
sok nekünk, így oda kell embert felvennünk. Ha még egy embert állítunk be a kettes állomás-
hoz, akkor az állomás ciklusideje 48/2 = 24 másodperce csökken. Most újból a hármas állomás
a szűk keresztmetszetünk 28 másodperccel, ami még mindig több mint a szükséges 24, így ide
még egy embert felveszünk. Ekkor a ciklusideje az állomásnak 56/3 = 18, 67 másodperc lesz.
A folyamat új szűk keresztmetszete ismét a kettes állomás lesz, de mivel a ciklusideje 24 má-
sodperc, ami nekünk megfelelő, így ezzel az alkalmazotti létszámmal ki tudjuk szolgálni az
óránkénti 150 embert. Tehát összesen 1 + 2 + 3 = 6 dolgozót kell alkalmaznunk.
8. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusideje egyenlő a szűk keresztmetszet ciklusidejével,

tehát 24 másodperc.
kénti kapacitás 3600/24 = 150 fó/óra.
sonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: Mivel hat dolgozónk van, így 6 · 24 =
144 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy összesen hány másodpercet dolgoznak alkal-
mazottaink egy ciklusidőn belül. Mivel az 1-es pontból tudjuk, hogy egy ügyfél kiszolgálásá-
29
hoz 120 mp kell, így ciklusonként 120 mp lesz a valóban ledolgozott munka. Ellenőrzésként:
Az első állomáson az 1 dolgozó 16 másodpercet dolgozik. A második állomáson a 2 dolgozó
átlagosan fejenként 24 másodpercet dolgozik, míg a harmadik állomáson a 3 dolgozó átlagosan
fejenként 18,67 másodpercet dolgozik. Ez összesen 120 másodperc. A folyamat hatékonysága:
16 + 2 · 24 + 3 · 18, 67 120
H= = = 0, 833 → 83, 3%
6 · 24 144
11. Fizetett munkaidő/ciklus: Összesen 6 dolgozónk van, így egy cikluson belül 6 · 24 = 144
másodpercnyi munkát fizetünk ki.
12. Tétlen idő/ciklus: A tétlen idő kiszámolásához a 10-es pontban kiszámolt valóban ledol-
gozott 120 másodpercet használjuk fel. Mivel 144 másodpercet fizetünk ki ciklusonként, de
csak 120 másodpercet dolgoznak valóban le a dolgozók, így a tétlen idő 144 − 120 = 24 má-
sodperc.
d) 13. Dolgozók száma: Ennek kiszámolására az a legegyszerűbb mód, ha megtaláljuk a leg-

nagyobb közös osztóját) az egyes állomások/munkafolyamatok idejének. Esetünkben (16, 48,
illetve 56 másodperc) ez a szám a 8 lesz. Ezzel elosztjuk az egyes folyamatok időigényét, és
megkapjuk, hogy hány dolgozót kell az egyes állomásokon foglalkoztatnunk ahhoz, hogy a ha-
tékonyságunk ne csökkenjen 100% alá. Az első állomáson 16/8=2, a másodikon 48/8=6, míg a
harmadikon 56/8=7 dolgozót, tehát összesen 15 dolgozót kell foglalkoztatnunk.
14. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusideje a 13-as pontban megkapott (legnagyobb közös
osztó) 8 mp lesz. Fontos hogy ebben az esetben nincsen szűk keresztmetszet, mindegyik állo-
másnak a ciklusideje 8 másodperc lesz.
kénti kapacitás K = 3600/8 = 450 fő/óra.
16. Folyamat hatékonysága: A folyamat hatékonysága szükségszerűen 100% lesz, mivel erre
optimalizáltuk a 13-as pontban a munkaerő állományunkat. Ellenőrzésként: Meg kell határoz-
nunk, hogy összesen ciklusonként hány másodperc munkaerő áll rendelkezésünkre: mivel 15
dolgozónk van, így 15 · 8 = 120 mp. Második lépésként megvizsgáljuk, hogy összesen hány
másodpercet dolgoznak alkalmazottaink egy ciklusidőn belül. Az első állomáson a 2 dolgozó
átlagosan fejenként 8 másodpercet dolgozik. A második állomáson a 6 dolgozó átlagosan fejen-
30
ként 8 másodpercet dolgozik, míg a harmadik állomáson az 7 dolgozó 8 másodpercet dolgozik.

Ez összesen 120 másodperc. A folyamat hatékonysága tehát 100%.
KM 5. Egy bőrdíszműves táskákat készít. Jelenleg egyedül készíti el a táskákat. A termelési

folyamat a következő 3 lépésből áll: A bőr előkészítése 6 percet, az összevarrás 12 percet, míg
a csatok és egyéb kellékek felszerelése 8 percet vesz igénybe.
a) Számolja ki a következő mutatókat:
b) A bőrdíszműves úgy dönt, hogy 2 új dolgozót vesz fel, és három munkaállomásra bontja a
folyamatot. Mindegyik dolgozó egy feladatkört lát el. Számolja ki a következő mutatókat:
c) A bőrdíszműves nagyobb rendelést kap. A következő héttől átlagosan óránként 15 táskát

kell előállítani. Hány dolgozóra lesz szükségük, és hogyan kell őket beosztani a munka-
állomásokhoz, hogy elő tudjuk állítani az óránkénti 15 táskát?



1. állomás:
31
2. állomás:
3. állomás:
Megoldás
a) 1. Folyamat ciklusideje: 26 perc
2. Folyamat kapacitása (óránkénti): 2,31 táska/óra.
3. Folyamat hatékonysága: 100%
b) 4. Folyamat ciklusideje: 12 perc
5. Folyamat kapacitása (óránkénti): 5 táska/óra.
6. Folyamat hatékonysága: 72,2%
c) 7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen: 2 + 3 + 2 = 7 fő
8. Folyamat ciklusideje: 4 perc
9. Folyamat kapacitása (óránkénti): 15 táska/óra.
11. Fizetett munkaidő/ciklus: 28 perc
12. Tétlen idő/ciklus: 2 perc
d) 13. Dolgozók száma:
1. állomás: 3
2. állomás: 6
3. állomás: 4
32
14. Folyamat ciklusideje: 2 perc
15. Folyamat kapacitása (óránkénti): 30 táska
KM 6. Egy képkeretező egyedi posztereknek készít fakeretet. Jelenleg egyedül dolgozik. A ter-
melési folyamat a következő 4 lépésből áll: A poszter kivágása 150 másodpercet, a keret faanya-
gának kifaragása 400 másodpercet, a lakkozás gyorslakkal 340 másodperc, míg az összeszerelés
120 másodpercet vesz igénybe.
b) A bőrdíszműves úgy dönt, hogy 3 új dolgozót vesz fel, és a fenti négy munkaállomásra
bontja a folyamatot. Mindegyik dolgozó egy feladatkört lát el. Számolja ki a következő
mutatókat:
c) A képkeretező nagyobb megrendelést kap. A következő héttől átlagosan óránként 24

posztert kell előállítani. Hány dolgozóra lesz szükségük, és hogyan kell őket beosztani
a munkaállomásokhoz, hogy elő tudjuk állítani az óránkénti 24 posztert?

33


1. állomás:
2. állomás:
3. állomás:
4. állomás:
Megoldás
a) 1. Folyamat ciklusideje: 1010 másodperc
2. Folyamat kapacitása (óránkénti): 3,56 poszter/óra.
b) 4. Folyamat ciklusideje: 400 másodperc
5. Folyamat kapacitása (óránkénti): 9 poszter/óra.
c) 7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen: 1 + 3 + 3 + 1 = 8 fő
8. Folyamat ciklusideje: 150 másodperc
9. Folyamat kapacitása (óránkénti): 24 poszter/óra.
11. Fizetett munkaidő/ciklus: 1200 másodperc
34
12. Tétlen idő/ciklus: 190 másodperc
1. állomás: 15
2. állomás: 40
3. állomás: 34
4. állomás: 12
15. Folyamat kapacitása (óránkénti): 360 poszter
KM 7. Egy üzemben kézi festésű bögréket készítenek. Jelenleg egy alkalmazottunk dolgozik
az egész folyamaton. A folyamat részenként:
1. Bögre alapozófestékkel való bekenése: 25 másodperc
2. Alapminta felvitele: 35 másodperc
3. Alapszín felvitele: 60 másodperc
4. Egyedi minta felvitele: 50 másodperc
5. Egyedi színek felvitele: 60 másodperc
6. Védőfesték felvitele: 25 másodperc
b) A menedzsment úgy dönt, hogy 5 új dolgozót vesz fel, és hat munkaállomásra bontja a
folyamatot Mindegyik dolgozó egy feladatkört lát el. Számolja ki a következő mutatókat:
35
c) Az üzem egy nagyobb megrendelést kap. Óránként legalább 180 bögrét kell elállítaniuk.
Hány dolgozóra lesz szükségük, és hogyan kell őket beosztani a munkaállomásokhoz,
hogy elő tudjuk állítani az igényelt mennyiséget?



1. állomás:
2. állomás:
3. állomás:
4. állomás:
5. állomás:
6. állomás:
Megoldás
a) 1. Folyamat ciklusideje: 255 másodperc
2. Folyamat kapacitása (óránkénti): 14,12 bögre/óra.
36
b) 4. Folyamat ciklusideje: 60 másodperc
5. Folyamat kapacitása (óránkénti): 60 bögre/óra.
c) 7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen: 2 + 2 + 3 + 3 + 3 + 2 = 15 fő
9. Folyamat kapacitása (óránkénti): 180 bögre/óra.
11. Fizetett munkaidő/ciklus: 300 másodperc
12. Tétlen idő/ciklus: 45 másodperc
1. állomás: 5
2. állomás: 7
3. állomás: 12
4. állomás: 10
5. állomás: 12
6. állomás: 5
15. Folyamat kapacitása (óránkénti): 720 bögre
37
4. fejezet
Kapacitáselemzés tárolókapacitásokkal
KE 1. Tekintsük az alábbi termelési folyamatot:
• Az inputokat teherautókban szállítják a helyszínre, melyek kapacitása teherautónként 75

db.
• Az inputokat a termelés során három munkaállomás (A, B és C) munkálja meg, melyek

óránkénti kapacitása sorrendben 2000, 600 és 1200 db.
• A munkaállomások után tárolókat helyezett el a vállalat, melyek kapacitása rendre 3600,

300 és 30 000 db.
• A folyamatban nem keletkezik veszteség, azaz egy inputból egy output keletkezik.
a) Állapítsuk meg, melyik munkaállomás a szűk keresztmetszet és számítsuk ki, hány óra
alatt telnek meg a készáruraktár kapacitásai (30 000 db).
b) A vállalathoz a 8 órás munkaidő alatt 12 000 db input érkezik be (egyenletes eloszlással).

Elemezzük ennek hatását az egyes tárolókban levő készletszint alakulására.
c) Tegyük fel, hogy a szűk keresztmetszet kapacitását meg tudjuk emelni 900 db/óra-ra.
Hogyan alakul most az egyes tárolókban levő készletszint?
d) Mekkorára kellene megemelnünk a szűk keresztmetszet kapacitását annak érdekében,

hogy a teherautó-sofőröknek egyáltalán ne kelljen várakozniuk?
Megoldás
a) A termelés folyamatábrája:
38
A szűk keresztmetszet a B munkaállomás, ugyanis ennek a legkisebb a kapacitása (600 db/óra).

Ez a munkaállomás határozza tehát meg a teljes termelési folyamat kapacitását, ami ez alapján
600 db/óra, vagyis óránként 600 db késztermék érkezik a készáruraktárba (3. munkaállomás
utáni tároló). Mivel a készáruraktár kapacitása 30 000 db, a raktár 50 óra alatt telik meg:
30 000 db
= 50 óra
600 db/óra
b) A készáruraktár kapacitása 30 000 db, ezért a 12 000 db outputot könnyen el tudja a vállalat
tárolni (feltéve, hogy 2,5 napon belül el is tudja adni a végtermékeket). A B és C állomások kö-
zötti tárolók kapacitása 300 db, amelyre nincs szükség, ugyanis a B állomás outputját C állomás
rögtön fel tudja dolgozni (van rá elég kapacitása). Az A és B állomások közötti tárolók kapa-
citása 3600 db/nap. A beérkező 12 000 input feldolgozásához 12 000 db/8 óra = 1500 db/óra
kapacitásra lenne minimálisan szükséges az A állomáson. Ez nem jelent problémát, mivel az A
állomás kapacitása ennél nagyobb, 2000 db/óra. B állomás ugyanakkor csak 600 db/óra kapa-
citással dolgozik, vagyis óránként 1500 db - 600 db = 900 db készlet tárolandó az A és B között
elhelyezett tárolókban. Vagyis a tárolók kapacitása 3600 db / 900 db/óra = 4 óra alatt telik meg.
Az A és B közötti tárolókban, illetve a teherautókban levő készletek időbeli alakulását mutatja
be az alábbi ábra:
39
Az ábra magyarázata: Miután megteltek az A és B állomások közötti tárolók, a 8 órás műszak

további részében (8 - 4 = 4 óra alatt) 4 óra · 900 db/óra = 3600 db többletkészlet gyűlik fel a
teherautókban, melyek tárolására nincs elegendő kapacitás. Ezt a többletet összesen 3600 db
/ 75 db/teherautó = 48 teherautóban tárolják. Miután az összes input beérkezett a vállalathoz,
a készleteket 600 db/óra kapacitással dolgozzák fel (vagyis 600 db-bal csökken a készletszint
minden egyes órában). A teherautókban levő többletkészlet ezek szerint 3600 db / 600 db/óra
= 6 óra alatt fogy el. A teherautónkénti átlagos várakozási idő emiatt (14 óra - 4 óra)/2 = 5
óra/teherautó. Ez 48 teherautóra vetítve 48 teherautó · 5 óra/teherautó = 240 munkaórát jelent,
melyet a sofőrök várakozással töltenek. A telephelynek 12 000 db / 600 db/óra = 20 óra időbe
telik az összes input feldolgozása.
c) A termelés folyamatábrája:
A napi 12 000 db outputot a vállalat továbbra is el tudja tárolni a 30 000 db kapacitású kész-
áruraktárban. A B és C állomások közötti tárolók kapacitására nincs szükség, hiszen B állomás
outputját C állomás rögtön fel tudja dolgozni (van rá elég kapacitása). A beérkező 12 000 in-
put feldolgozásához 12 000 db/8 óra = 1500 db/óra kapacitásra lenne minimálisan szükséges az
40
A állomáson, ami nem jelent problémát, mivel az A állomás kapacitása ennél nagyobb, 2000
db/óra. B állomás ugyanakkor most csak 900 db/óra kapacitással dolgozik, vagyis óránként
1500 db - 900 db = 600 db készlet tárolandó az A és B között elhelyezett tárolókban. Vagyis a
tárolók kapacitása 3600 db / 600 db/óra = 6 óra alatt telik meg. Az A és B közötti tárolókban,
illetve a teherautókban levő készletek időbeli alakulását veti össze az előző esettel be az alábbi
ábra (a piros függvény jelöli az új készletszintet):

teherautókban, melyek tárolására nincs elegendő kapacitás. Ezt a többletet összesen 1200 db
/ 75 db/teherautó = 16 teherautóban tárolják. Miután az összes input beérkezett a vállalathoz,
a készleteket 900 db/óra kapacitással dolgozzák fel (vagyis 900 db-bal csökken a készletszint
minden egyes órában). A teherautókban levő többletkészlet ezek szerint 1200 db / 900 db/óra =
1,3 óra alatt fogy el. A teherautónkénti átlagos várakozási idő emiatt (9,3 óra - 6 óra)/2 = 1,65
óra/teherautó. Ez 16 teherautóra vetítve 16 teherautó · 1, 65 óra/teherautó = 26,4 munkaórát je-
lent, melyet a sofőrök várakozással töltenek. A telephelynek 12 000 db / 900 db/óra = 13,3 óra
időbe telik az összes input feldolgozása.
d) Annak érdekében, hogy a sofőröknek ne kelljen várakozniuk, maximum 3600 db / 8 óra

= 450 db/óra kerülhet a raktárba, ehhez a folyamat kapacitásának (a szűk keresztmetszet kapa-
citásának) legalább 1500 db/óra - 450 db/óra = 1050 db/óra-nak kellene lennie.
Megjegyzés: ha B állomás kapacitása 1050 db/óra, akkor továbbra is ez az állomás marad a
41
szűk keresztmetszet, tehát csak itt kell kapacitást bővíteni.
KE 2. Tekintsük az alábbi termelési folyamatot:
• Az inputokat teherautókban szállítják a helyszínre, melyek kapacitása teherautónként 100

db.
• Az inputokat a termelés során három munkaállomás (A, B és C) munkálja meg, melyek

óránkénti kapacitása sorrendben 2300, 1000 és 1000 db.
• A munkaállomások után tárolókat helyezett el a vállalat, melyek kapacitása rendre 5000,

15 000 és 24 000 db.
• A folyamatban nem keletkezik veszteség, azaz egy inputból egy output keletkezik.
a) Állapítsuk meg, melyik munkaállomás a szűk keresztmetszet és számítsuk ki, hány óra
alatt telnek meg a készáruraktár kapacitásai (24 000 db).
b) A vállalathoz a 8 órás munkaidő alatt 18 000 db input érkezik be (egyenletes eloszlással).

Elemezzük ennek hatását az egyes tárolókban levő készletszint alakulására.
c) Tegyük fel, hogy a B állomás kapacitását meg tudjuk emelni 1250 db/óra-ra. Hogyan
alakul most az egyes tárolókban levő készletszint?
42
d) Hogyan kellene megváltoztatnunk a B állomás kapacitását annak érdekében, hogy a teherautó-

sofőröknek egyáltalán ne kelljen várakozniuk?
Megoldás
a) A termelés folyamatábrája:
A szűk keresztmetszet a B és a C munkaállomás, ugyanis ezeknek a legkisebb a kapacitása

(1000 db/óra). Ez lesz emiatt a teljes termelési folyamat kapacitása is, vagyis óránként 1000
db késztermék érkezik a készáruraktárba (3. munkaállomás utáni tároló). Mivel a készáruraktár
kapacitása 24 000 db, a raktár 24 óra alatt telik meg:
24 000 db
= 24 óra
1000 db/óra
b) A készáruraktár kapacitása 24 000 db, ezért a 18 000 db outputot könnyen el tudja a vállalat
tárolni (feltéve, hogy 1,3 napon belül el is tudja adni a végtermékeket). A B és C állomások
közötti tárolók kapacitása 15 000 db, amelyre nincs szükség, ugyanis a B állomás outputját
C állomás rögtön fel tudja dolgozni (van rá elég kapacitása). Az A és B állomások közötti
tárolók kapacitása 5000 db/nap. A beérkező 18 000 input feldolgozásához 18 000 db / 8 óra =
2250 db/óra kapacitásra lenne minimálisan szükséges az A állomáson. Ez nem jelent problémát,
mivel az A állomás kapacitása ennél nagyobb, 2300 db/óra. B állomás ugyanakkor csak 1000
db/óra kapacitással dolgozik, emiatt óránként 2250 db - 1000 db = 1250 db készlet tárolandó
az A és B között elhelyezett tárolókban. Vagyis a tárolók kapacitása 5000 db / 1250 db/óra = 4
óra alatt telik meg. Az A és B közötti tárolókban, illetve a teherautókban levő készletek időbeli
alakulását mutatja be az alábbi ábra:
43

teherautókban, melyek tárolására nincs elegendő kapacitás. Ezt a többletet összesen 5000 db /
100 db/teherautó = 50 teherautóban tárolják. Miután az összes input beérkezett a vállalathoz, a
tárolókban levő készleteket 1000 db/óra kapacitással dolgozzák fel (vagyis 1000 db-bal csök-
ken a készletszint minden egyes órában). A teherautókban levő többletkészlet ezek szerint 5000
db / 1000 db/óra = 5 óra alatt fogy el. A teherautónkénti átlagos várakozási idő emiatt (13 óra
- 4 óra)/2 = 4,5 óra/teherautó. Ez 50 teherautóra vetítve 50 teherautó · 4, 5 óra/teherautó = 225
munkaórát jelent, melyet a sofőrök várakozással töltenek. A B állomásnak 18 000 db / 1000
db/óra = 18 óra időbe telik az összes input feldolgozása.
c) A termelés folyamatábrája:
A készáruraktár kapacitása 24 000 db, ezért a 18 000 db outputot könnyen el tudja a vállalat
tárolni (feltéve, hogy 1,3 napon belül el is tudja adni a végtermékeket). Az A és B állomások
közötti tárolók kapacitása 5000 db/nap. A beérkező 18 000 input feldolgozásához 18 000 db /
44
8 óra = 2250 db/óra kapacitásra lenne minimálisan szükséges az A állomáson. Ez nem jelent
problémát, mivel az A állomás kapacitása ennél nagyobb, 2300 db/óra. B állomás ugyanakkor
csak 1250 db/óra kapacitással dolgozik, emiatt óránként 2250 db - 1250 db = 1000 db készlet
tárolandó az A és B között elhelyezett tárolókban. Vagyis a tárolók kapacitása 5000 db / 1000
db/óra = 5 óra alatt telik meg. Az A és B közötti tárolókban, illetve a teherautókban levő kész-
letek időbeli alakulását mutatja be az alábbi ábra (a piros függvény jelöli az új készletszintet):

teherautókban, melyek tárolására nincs elegendő kapacitás. Ezt a többletet összesen 3000 db /
100 db/teherautó = 30 teherautóban tárolják. Miután az összes input beérkezett a vállalathoz, a
tárolókban levő készleteket 1250 db/óra kapacitással dolgozzák fel (vagyis 1250 db-bal csökken
a készletszint minden egyes órában). A teherautókban levő többletkészlet ezek szerint 3000 db
/ 1250 db/óra = 2,4 óra alatt fogy el. A teherautónkénti átlagos várakozási idő emiatt (10,4 óra
- 5 óra)/2 = 2,7 óra/teherautó. Ez 30 teherautóra vetítve 30 teherautó · 2, 7 óra/teherautó = 81
munkaórát jelent, melyet a sofőrök várakozással töltenek. A B állomásnak 18 000 db / 1250
db/óra = 14,4 óra időbe telik az összes input feldolgozása.
Vizsgálnunk kell még a B és C állomások közötti tárolók kapacitását. A B állomás 1250 db/óra
kapacitással adja az inputot a C állomásnak, a C állomás ugyanakkor csak 1000 db/óra kapaci-
tással dolgozik, emiatt óránként 1250 db - 1000 db = 250 db készlet tárolandó a B és C között
elhelyezett tárolókban. A B állomás a teljes napi inputtal 18 000 db / 1250 db/óra = 14,4 óra alatt
végez, emiatt a tárolókban elhelyezett készletszint maximuma 14, 4 óra · 250 db/óra = 3600 db.
45
Ezt követően a készletszint 3600 db / 1000 db/óra = 3,6 óra alatt csökken le nullára. A B és C
közötti tárolókban elhelyezett készletek időbeli alakulását mutatja be az alábbi ábra:
d) Annak érdekében, hogy a sofőröknek ne kelljen várakozniuk, maximum 5000 db / 8 óra =

625 db/óra kerülhet a raktárba, ehhez a B állomás kapacitásának legalább 2250 db/óra - 625
db/óra = 1625 db/óra-nak kellene lennie.
Megjegyzés: ha B állomás kapacitása 1625 db/óra, akkor továbbra is elegendő a B és C állo-

más közötti tárolókapacitás, ugyanis óránként most 1625 db - 1000 db = 625 db készlet kerül
raktározásra, amely a B állomás 18 000 db/1625 db/óra ≃ 11 órás munkaideje alatt 11 óra ·
625 db/óra = 6875 db, amely elmarad a rendelkezésre álló tárolókapacitástól.
46
47
5. fejezet
Termelékenység
T 1. Egy cég egérpadokat gyárt. Az 5 alkalmazott összesen 800 darabot tud előállítani óránként.
Az egérpadok értékesítési ára 2 $. Számolja ki a munka termelékenységét!
Megoldás
Output Előállított darabszám

Munka termelékenysége (1) = = =
Input Munkaóra
800 darab darab
= = 160
5 munkás · 1 óra fejenkénti munkaóra
Output Előállított érték

Input Munkaóra
800 darab · 2 $/darab $
= = 320
5 munkás · 1 óra fejenkénti munkaóra
T 2. Egy sütöde süteményeket süt, és 4 fő teljes munkaidős (8 óra/nap) személyzettel dolgozik.
Napi 3200 süteményt állítanak elő, és darabonként 2,50 $-ért értékesítik. Számolja ki a munka
termelékenységét!
Megoldás

Input Munkaóra
3200 darab/műszak darab
= = 100
4 munkás · 8 óra/műszak fejenkénti munkaóra
48
Termelékenység

Input Munkaóra
3200 darab/műszak · 2, 50 $/darab $
= = 250
4 munkás · 8 óra/műszak fejenkénti munkaóra
T 3. Egy cég egyedi ékszereket készít. 5 ékszerészük van, akik közül 4 napi 8 órát dolgozik,
még egy csak napi 4 órát. A cég 4 hetes ciklusokban termel, de csak munkanapokon. Jelenleg
360 darab ékszert tudnak egy ciklus alatt előállítani, darabonként 300 $ értékben. Számolja ki a
munka termelékenységét!
Megoldás

Input Munkaóra
360 darab/ciklus
= =
(4 munkás · 8 óra/nap + 1 munkás · 4 óra/nap) · 5 nap/hét · 4 hét/ciklus
darab
= 0, 5
fejenkénti munkaóra

Input Munkaóra
360 darab/ciklus · 300 $/darab
= =
(4 munkás · 8 óra/nap + 1 munkás · 4 óra/nap) · 5 nap/hét · 4 hét/ciklus
$
= 150
fejenkénti munkaóra
T 4. A Calcul Kft. speciális számológépeket gyárt. Az elmúlt hónapban 24 napot üzemeltek 8

teljes munkaidős dolgozóval, akik óránként 7,50 $-t kaptak. A cég 23 000 számológépet gyár-
tott, darabonként 12 $-os értékkel. A gépük jelenlegi költsége 50 $/óra és napi 8 órát kell üze-
meltetni. Az anyagköltsége egy számológépnek 4 $. Számolja ki a következő mutatókat:
• Munka termelékenysége
• Multifaktor termelékenység
49
Termelékenység
Megoldás

Input Munkaóra
23 000 darab/hónap darab
= = 14, 974
8 munkás · 8 óra/nap · 24 nap/hónap fejenkénti munkaóra

Input Munkaóra
23 000 darab/hónap · 12 $/darab $
= = 179, 688
8 munkás · 8 óra/nap · 24 nap/hónap fejenkénti munkaóra
Output Output értéke

Multifaktor termelékenység = = =
Input Input értéke
darab $
23 000 hónap · 12 darab
= óra nap $ óra nap $ darab $
= 2, 44
8 munkás · 8 nap · 24 hónap · 7, 50 munkaóra + 8 nap · 24 hónap · 50 óra + 23 000 hónap · 4 darab
T 5. Egy kórház szeretné megmérni orvosai termelékenységét. 20 orvossal dolgoznak, mind-

egyikük heti 40 órát dolgozik, 25 $-os órabérért. A kórház átlagosan heti 1600 beteget lát el.
A költségei napi elérik a napi 4500 $-t, miközben az államtól és a biztosítótársaságoktól heti
55 000 $-t kapnak. Számolja ki a következő mutatókat:
• Munka termelékenysége
• Multifaktor termelékenység
Megoldás
Output Ellátott betegek száma

Input Munkaóra
1600 beteg/hét beteg
= =2
20 orvos · 40 óra/hét fejenkénti munkaóra
Output Betegek ellátásából származó bevétel

Input Munkaóra
55 000 $/hét $
= = 68, 75
20 orvos · 40 óra/hét fejenkénti munkaóra
50
Termelékenység
Output Output értéke

Multifaktor termelékenység = = =
Input Input értéke
55 000 $/hét
= = 1, 068
20 orvos · 40 óra/hét · 25 $/munkaóra + 7 nap/hét · 4500 $/nap
51
6. fejezet
Döntési fa
DF 1. A Luxus-óra kft egy új karóra megtervezésén és bevezetésén gondolkozik. A tervezés

1 300 000 $-ba kerülne. Mivel ez igen magas költség, egy marketingkutatást végeztek, aminek
az eredménye a következő lett: A magas keresletre az esély 50%. Ebben az esetben a cég (a ter-
vezési költség levonása előtt) 10 millió $-os profitra tehetne szert. Egy közepes kereslet (20%
valószínűség) 1 millió $-os profitot jelentene. Amennyiben az óra nem aratna sikert (30%), ak-
kor a cég 3 millió $-t veszítene. Döntési fára alapozva a stratégiát, mi lenne a helyes döntés?
Megoldás
Döntési fa:
Óra bevezetésének várható értéke:
0, 3 · (−3 000 000 $) + 0, 2 · 1 000 000 $ + 0, 5 · 10 000 000 $ = 4 300 000 $
Az óra piacra dobásának várható értéke 4 300 000 $. Még ha ebből le is vonjuk a tervezés költ-
52
Döntési fa
ségét (1 300 000 $) még akkor is 3 000 000 $-os értéket kapunk, ami több mint a "tétlenséggel"
járó 0 $-os várható érték. A döntési fa alapján a helyes stratégia az óra bevezetése.
DF 2. Az Amerikai-Pite cukrászdát felkérték egy szerdai napon tartandó kerti mulatságon való
közreműködésre. A menedzser tudja, hogy a szerdai nap általában rendkívül alacsony forga-
lommal bír. Amennyiben kitelepülnek, és bezárják a cukrászdát aznapra, az 200 $-os bevétellel
járna. De azt is tudja, hogy a helyi egyetemi kosárlabdacsapat is szerdánként játszik, és ha nyer-
nek, akkor mindig 100 db pitét rendelnek a csapat és a szurkolók számára, darabonként 5 $-ért.
Megnézve a csapat statisztikáit, látja, hogy az esetek 30%-ban nyer csak. Mi lenne a helyes
döntés? Várni, hogy nyerjen a kosárlabdacsapat, és rendeljenek pitét, vagy a biztos 200 $-ért
kitelepülni a kerti mulatságra? A megoldáshoz használjon döntési fát!
Megoldás
Döntési fa:
Magyarázat:
A döntési fa alapján láthatjuk, hogy a cukrászdának ki kell települnie. A maradással járó várha-
tó érték csupán 150 $: 0, 3 · 500 $ + 0, 7 · 0 $ = 150 $
DF 3. Egy vállalat a 90 napos nyári szezonra helyiséget szeretne bérelni egy étteremnek. Az
épület, amelyen jelenleg gondolkoznak, 2 teremmel rendelkezik, egyenként napi 200 fő ellátá-
sára alkalmas befogadóképességgel. A marketing előrejelzés szerint amennyiben kedvezőtlen
lesz a gazdasági helyzet a nyáron, akkor naponta átlagosan csak 160 ember fogja látogatni az
éttermet. Átlagos gazdasági helyzetben ez a szám napi 290-re növekszik, míg kedvező gazda-
sági helyzet esetén napi 360 látogatóra számíthatnak. Az esély a kedvezőtlen, átlagos illetve
53
Döntési fa
kedvező helyzetre 30%, 50% illetve 20%. Egy terem bérlési díja 200 000 $. Ha mindkét termet
kibérlik, akkor 300 000 $-t kell fizetniük. A változó költségek levonása után, de a bérleti díj
kifizetése előtt egy vendég átlagosan 15 $ profitot hoz a cégnek. Rajzoljon fel egy döntési fát,
hogy bemutassa, mi lenne a menedzsment helyes döntése!
Megoldás
Egy terem Kettő terem

Kedvezőtlen gazdasági
15 $ · 160 · 90 − 200 000 $ = 16 000 $ 15 $ · 160 · 90 − 300 000 $ = −84 000 $
helyzet
Átlagos gazdasági
15 $ · 200 · 90 − 200 000 $ = 70 000 $ 15 $ · 290 · 90 − 300 000 $ = 91 500 $
helyzet
Kedvező gazdasági
15 $ · 200 · 90 − 200 000 $ = 70 000 $ 15 $ · 360 · 90 − 300 000 $ = 186 000 $
helyzet
Táblázat magyarázata:
Pl. bal felső cella: Amennyiben egy terem kibérlése mellett döntünk (200 000 $ költség), és
kedvezőtlen gazdasági helyzet alakul ki a nyárra, akkor napi 160 vendég esetén 15 $-os profit-
rátával számolva a 90 nap alatt 16 000 $-t tudunk keresni: 15 $ · 160 · 90 − 200 000 $ = 16 000 $.
Fontos észrevenni, hogy amennyiben csak egy termet bérlünk, és kedvező gazdasági helyzet
alakul ki, akkor is maximum csak 200 embert tudunk kiszolgálni egy nap, mivel nincsen elég
kapacitásunk többre.
Döntési fa:
54
Döntési fa
Döntési fa magyarázata:
Az egy terem bérlésének várható értékét a különböző gazdasági helyzetek esetén várható profit
súlyozott átlagaként kapjuk meg:
Egy terem: 0, 3 · 16 000 $ + 0, 5 · 70 000 $ + 0, 2 · 70 000 $ = 53 800 $
Két terem: 0, 3 · (−84 000 $) + 0, 5 · 91 500 $ + 0, 2 · 186 000 $ = 57 750 $
A döntési fa alapján a helyes út a két terem bérlése lenne, mivel a várható értéke nagyobb,
mint az egy terem bérléséé (57 750 $ > 53 800 $), de ha valamilyen oknál fogva el akarjuk
kerülni az esetleg pénzvesztést, akkor az egy termes megoldás tűnik jobbnak.
DF 4. Egy San Fransisco-i luxushajó menedzsmentje fodrászokat kíván szerződtetni a követ-

kező kéthetes Honolulu-i körutukra. A hajó utasainak száma egyelőre bizonytalan, mivel sok
múlik az utazási irodák utolsó pillanatbeli munkáján. Mivel az utolsó pillanatban rendkívül ne-
héz megfelelő mesterfodrászt találni, a szerződtetést az utasok számának beérkezése előtt el kell
intézni. Múltbeli tapasztalatok alapján az utasok lehetséges száma 400, 800 vagy 1200. Ezek
esélye 20%, 50% illetve 30%. Egy átlagos úton az utasok 10%-a kívánja igénybe venni egy fod-
rász szolgáltatásait. Egy mesterfodrász szerződtetésének ára 2000 $, és heti 7 napot dolgozva,
napi 6 utast tud kiszolgálni. A vendégek alkalmanként 180 $-t fizetnek (a hajótársaság bevéte-
le). Az adatok alapján kell-e fodrászt szerződtetni, és ha igen, hány darabot? Használjon döntési
fát a válasz bemutatásához!
Megoldás
Először is meg kell határoznunk, hogy körülbelül hány fodrászra lesz szükségünk. Ehhez ki kell
számolnunk egy fodrász kapacitását a kéthetes körút alatt. Mivel a fodrász mindennap dolgo-
zik, és napi 6 vendéget szolgál ki, így egy körút alatt 84 embernek tud a rendelkezésére állni:
7 nap/hét · 2 hét · 6 vendég/nap = 84 vendég
Tehát egy fodrásznak a kapacitása 84 vendég, kettőnek 168. Tudjuk, hogy az utasok általá-
ban 10%-a igényli a szolgáltatást, tehát a kereslet valahol az utasok minimum számának 10%-a
és a maximum számának 10%-a között lesz (400 · 0, 1 = 40, és 1200 · 0, 1 = 120). Levonhatjuk
a következtetést, hogy 1 vagy 2 fodrászra lesz szükségünk.
55
Döntési fa
Egy fodrász Kettő fodrász

400 utas 180 $ · 0, 1 · 400 − 2 000 $ = 5 200 $ 180 $ · 0, 1 · 400 − 4 000 $ = 3 200 $
800 utas 180 $ · 0, 1 · 800 − 2 000 $ = 12 400 $ 180 $ · 0, 1 · 800 − 4 000 $ = 10 400 $
1200 utas 180 $ · 84 − 2 000 $ = 13 120 $ 180 $ · 120 − 4 000 $ = 17 600 $
Táblázat magyarázata:
Pl. bal felső cella: Ha egy fodrászt szerződtetünk (2000 $), és az utasok száma csak 400 lesz,
akkor a 40 vendégtől a bevétel 7200 $ lesz. Ebből kivonjuk a fodrász szerződtetésének költsé-
gét, így megkapjuk az 5200 $-os hasznot: 180 $ · 0, 1 · 400 − 2000 $ = 5200 $.
Fontos észrevenni, hogy amennyiben csak egy fodrászt szerződtetünk, és 1200 utas jön el, ak-
kor is maximum csak 84 embert tud a fodrászunk kiszolgálni (a 120 helyett), mivel nincsen elég
kapacitása többre.
Döntési fa:
Döntési fa magyarázata:
Az egy fodrász szerződtetésének várható értékét a különböző utas számok esetén várható profit
súlyozott átlagaként kapjuk meg:
Egy fodrász: 0, 2 · 5200 $ + 0, 5 · 12 400 $ + 0, 3 · 13 120 $ = 11 176 $
Két fodrász: 0, 2 · 3200 $ + 0, 5 · 10 400 $ + 0, 3 · 17 600 $ = 11 120 $
A döntési fa alapján egy fodrász szerződtetése mellett kellene döntetünk, mivel a várható értéke
a döntésnek nagyobb, mint a két fodrász szerződtetésének (11 176 $ > 11 120 $). Ha azonban
56
Döntési fa
figyelembe vesszük, hogy mivel annak a valószínűsége, hogy több mint 400 utas jön el 80%,
az egyetlen egy fodrászunk vagy nagyon elfoglalt lesz (800 ember esetén 95%-os kapacitás ki-
használás), vagy egyáltalán nem lesz elegendő ideje, érdemes tüzetesebben megvizsgálni a két
fodrász adta lehetőségeket. Két fodrász esetén elkerülhetőek a 80%-os valószínűséggel előfor-
duló hosszú várakozó sorok, illetve a kiszolgálatlan vendégek. A várható értékekben nincsen
jelentős különbség, így mivel luxusutazásról van szó magas igényekkel, logikusabb lenne 2
fodrászt szerződtetni.
DF 5. Egy elektronikai cég egy új vasaló piacra dobásán gondolkodik. A marketing kutatásuk
kimutatta, hogy amennyiben kedvező a fogadtatása (60%), akkor 50 000 $ profitot hoz a cégnek,
amennyiben nem kedvező a fogadtatás (40%), akkor 20 000 $ veszteséggel számolhat a cég. Az
adatok alapján mi lenne a helyes döntés?
Megoldás
A vasaló piacra dobásának várható értéke 0, 6 · 50 000 $ + 0, 4 · (−20 000 $) = 22 000 $, tehát a
vasalót piacra kell dobni.
DF 6. Egy koncertszervező cég egy külföldi fellépőnek szervez előadást. A szervezésnél két
teremre szűkítették le a lehetséges helyszínt. Egy 5000 és egy 8000 fős befogadóképességgel
rendelkező teremen gondolkoznak. Bérleti költségük 10 000 $ illetve 15 000 $. Az időjárástól
nagyban függ a koncertre kilátogató nézők száma, mivel fagyos utakon kevesebben indulnak
útnak. Amennyiben teljesen lefagy az út, akkor 3000 főre számítanak, amennyiben enyhén lesz
fagyos az idő, akkor 5500 fő a várható vendéglétszám, és ha egyáltalán nincsen fagy, akkor
7500 vendég várható. A meteorológiai intézet szerint a következő nyilatkozatot adta az adott
napra:
• Fagyos: 20%
• Enyhén fagyos: 50%
• Teljesen fagymentes: 30%
Egy vendég jegyéből – a bérleti költség kifizetése előtt - a szervező cég 8 $-t tud profitként
realizálni. A fenti adatok ismeretében melyik termet kell kibérelnie a szervező cégnek és miért?
Mi a döntés várható értéke?
57
Döntési fa
Megoldás
A 8000 fős termet kell kibérelni, a döntés várható értéke 29 800 $.
58
7. fejezet
Létesítmények telepítése
LT 1. Négy település koordinátái az alábbiak: A(1, 1), B(5, 1), C(5, 7), D(3, 5).
a) Merőleges távolság minimalizálása esetén hova telepítene egy ellátó központot?
b) Változna-e javaslata, ha a városokban rendre 7, 5, 2 és 1 ezer ember lakna?
Megoldás
a) A négy települést koordináta rendszerben ábrázolva:
Az E-vel jelölt gravitációs központ koordinátái az A, B, C, D települések első (x), illetve máso-
dik (y) koordinátáinak számtani átlaga:
1+5+5+3
xE = = 3, 5
4
1+1+7+5
yE = = 3, 5
4
Az E(3, 5; 3, 5) gravitációs központhoz jól láthatóan a D(3, 5) település helyezkedik el a legrö-

videbb távolságra, ezért ide célszerű ellátó központot telepíteni.
59
b) Előző döntésünkben csak a távolság alapján választottunk telephelyet, azonban fontos le-
het vállalatunk számára, hogy adott település milyen mértékű keresletet reprezentál. Az egyes
településeket a lakosságszámmal súlyozzuk, így egy új gravitációs központot kapunk. Minél
nagyobb súlyt kap egy település, annál közelebb húzza magához a gravitációs központot. Az új
gravitációs központ koordinátái:
7·1+5·5+2·5+1·3
xE = =3
7+5+2+1
7·1+5·1+2·7+1·5
yE = = 2, 1
7+5+2+1
A gravitációs központ közelebb került a nagyobb településekhez, így ránézésre már nem dönt-
hető el könnyen, hogy melyik települést célszerű választani:
A súlyozás átrendezte döntési térképünket, A és B közül kell választanunk. Mindkét esetre meg
kell vizsgálnunk, hogy ha ide telepítjük a létesítményt, akkor milyen távolságokat kell a többi
település lakóinak megtennie. Értelemszerűen a legrövidebb távolságot keressük. A távolságok
kiszámítására több lehetőségünk van:
• Euklideszi távolságok kiszámítása (a távolságot légvonalban mérjük):
q q √
dAD = (xD − xA )2 + (yD − yA )2 = (3 − 1)2 + (5 − 1)2 = 20 = 4, 47
• Derékszögtávolságok kiszámítása (merőleges utcákat feltételezünk):
dAD = |xD − xA | + |yD − yA | = |3 − 1| + |5 − 1| = 6
• Súlyok felhasználása:
dAD · népesség = 4, 47 · 1, ill. 6 · 1
60
Eredmények összefoglalása:
A választása esetén:
Koordináták A-tól mért táv Lakossággal súlyozva

Település Népesség x y Euklideszi Derékszög Euklideszi Derékszög
A 7 1 1 0 0 0 0
B 5 5 1 4 4 20 20
C 2 5 7 7,21 10 14,42 20
D 1 3 5 4,47 6 4,47 6
Összesen (kerekítve) 16 20 39 46
B választása esetén:
Koordináták B-től mért táv Lakossággal súlyozva

A 7 1 1 4 4 28 28
B 5 5 1 0 0 0 0
C 2 5 7 6 6 12 12
D 1 3 5 4,47 6 4,47 6
A két lehetőség közül súlyozás nélkül B, míg súlyozással az A település választása célszerű.
Súlyok nélkül D-t választottuk az előző feladatrészben, most A-t választjuk.
LT 2. Régiónk 5 jelentősebb településének koordinátái a következők: A(5, 4), B(3, 3), C(2, 4),
D(4, 7) és E(1, 3).
a) Határozza meg a gravitációs központ koordinátáit!
b) A merőleges távolság minimalizálásának módszere szerint melyik városban érdemes sport-

csarnokot építenünk? Ha a módszer nem ad egyértelmű megoldást, milyen más lehetősé-
günk van a döntés meghozatalára?
c) Hogyan módosul döntésünk, ha az 5 település lakossága rendre 2, 3, 7, 1 és 2 ezer fő?
d) Marketingkutatásaink eredményeként megállapítást nyert, hogy a települések lakosai a

következő valószínűségek szerint vennék igénybe a sportcsarnok szolgáltatásait: 10%,
90%, 10%, 20% és 10%. Hol lenne érdemes a sportcsarnokot felépítenünk ebben az eset-
ben?
61
Megoldás
a) Az öt települést koordináta rendszerben ábrázolva:
A gravitációs központ koordinátái: F(3; 4, 2)
b) B és C település derékszögtávolsága is 1,2. Az euklideszi távolságban azonban van különb-

ség, C javára.
Ellenőrzés: A feladatot úgy is megoldhatjuk, hogy a gravitációs központtól vett derékszög-, ill.
euklideszi távolságot tekintve hasonlítjuk össze az ábrán láthatóan legközelebbi B és C váro-
sokat. A derékszögtávolság mindkét esetben 1,2 (ennek megállapításához a rácspontokon hala-
dunk), az euklideszi távolság azonban C-nek kedvez, hiszen a BF szakasz marad 1,2 hosszú, a
CF azonban rövidebb.
c) B választása esetén:

A 2 5 4 2,24 3 4,47 6
B 3 3 3 0 0 0 0
C 7 2 4 1,41 2 9,9 14
D 1 4 7 4,12 5 4,12 5
E 2 1 3 2 2 4 4
Összesen (kerekítve) 9,77 12 22,49 29
C választása esetén:
62

A 2 5 4 3 3 6 6
B 3 3 3 1,41 2 4,24 6
C 7 2 4 0 0 0 0
D 1 4 7 3,61 5 3,61 5
E 2 1 3 1,41 2 2,83 4
Összesen (kerekítve) 9,43 12 16,68 21
Az új gravitációs központ F ′ (2, 6; 3, 9), a súlyozott merőleges távolság C esetén kisebb: 21 (B:
29), itt érdemes építkezni.
d) Az új súlyokat úgy rendeljük az egyes településekhez, hogy a lakosságszámot az igénybe

vétel valószínűségével korrigáljuk: 2, 3, 7, 1 és 2 ezer fő 10%, 90%, 10%, 20% és 10%-a 200,
2700, 700, 200 és 200 fő.
A 0,2 5 4 2,24 3 0,45 0,6
B 2,7 3 3 0 0 0 0
C 0,7 2 4 1,41 2 0,99 1,4
D 0,2 4 7 4,12 5 0,82 1
E 0,2 1 3 2 2 0,4 0,4
Összesen (kerekítve) 9,77 12 2,66 3,4
C választása esetén:
Koordináták C-től mért táv Lakossággal súlyozva
A 0,2 5 4 3 3 0,6 0,6
B 2,7 3 3 1,41 2 3,82 5,4
C 0,7 2 4 0 0 0 0
D 0,2 4 7 3,61 5 0,72 1
E 0,2 1 3 1,41 2 0,28 0,4
Összesen (kerekítve) 9,43 12 5,42 7,4
Az új súlyozás B település választásának kedvez, mivel 2, 66 < 5, 42 és 3, 4 < 7, 4.
LT 3. Egy város önkormányzata egy új óvoda építését tervezi. A pontos helyszín kiválasztásá-
hoz a következő adatok állnak rendelkezésére:
63
• Négy telek áll a tulajdonában, ezek koordinátái: A(1, 5), B(2, 4), C(3, 2) és D(3, 4).
• A telkek vonzáskörzetébe tartozó lakosok száma rendre 20, 10, 25 és 25 ezer fő.
• A telkek vonzáskörzetében lakó óvodás korú gyermekek száma rendre 150, 500, 100 és
100 fő.
a) Határozza meg a gravitációs központ koordinátáit!
b) A merőleges távolság minimalizálásának módszere alapján melyik telekre célszerű épí-

teni az óvodát? A súlyozás közelebb vagy távolabbra viszi a gravitációs központot a vá-
lasztott telektől?
Megoldás
a) A gravitációs központ koordinátái E(2, 25; 3, 75), emiatt a lehetséges választás B vagy D.
b) Súlyozott derékszögtávolságok: 700 és 1150 (a lakosságszám esetünkben nem releváns in-

formáció, az óvodások számával súlyozunk). B telek választása célszerű, a súlyozás B koordi-
nátáihoz igazítja a gravitációs központot.

A 150 1 5 1,4 2 212,1 300
B 500 2 4 0 0 0 0
C 100 3 2 2,2 3 223,6 300
D 100 3 4 1 1 100 100
D választása esetén:
Koordináták D-től mért táv Lakossággal súlyozva

A 150 1 5 2,2 3 335,4 450
B 500 2 4 1 1 500 500
C 100 3 2 2 2 200 200
D 100 3 4 0 0 0 0
Euklideszi távolság használata esetén is a B telephely választása célszerű.
64
LT 4. Négy település koordinátái az alábbiak: A(0, 2), B(4, 1), C(5, 8), D(3, 5).
a) Merőleges távolság minimalizálása esetén hova telepítene ellátó központot?
b) Változna-e javaslata, ha a városokban rendre 3, 5, 10, illetve 1 ezer ember lakna? Ha a

módszer nem adna egyértelmű megoldást, milyen más lehetőségünk van a döntés megho-
zatalára?
Megoldás
a) A gravitációs központ koordinátái E(3, 4), az ehhez legközelebbi város D(3, 5).
b) A súlyozott gravitációs központ E(3, 84; 5, 05), vagyis továbbra is egyértelműen D a leg-
közelebbi város, akár derékszög-, akár euklideszi távolsággal számolunk.
LT 5. Alabama állam egy okmányiroda építésére készül egy bizonyos régióban. Az állam felmé-
rése eredményeképpen négy várost határoztak meg, mint lehetséges építési helyet. Az okmány-
irodákat főként ezekből a városokból látogatnák. A fő törekvés, hogy minél kevesebbet kelljen
utazniuk az embereknek. A városok közötti távolságokat a következő táblázat tartalmazza:1
Tuscaloosa Birmingham Montgomery Auburn

Tuscaloosa 79 151 206
Birmingham 79 136 159
Montgomery 151 136 81
Auburn 206 159 81
a) A vállalat vezetése melyik telephely mellett döntsön, és miért?
b) Amennyiben két okmányirodát kellene telepíteni, hova helyeznénk a másik okmányiro-

dát?
1A menettávolság km-ben értendő. A Tuscaloosa-ból Auburn-be vezető út 206 km.
65
Megoldás
a) Összegezzük városonként az oda a másik városokból tartó forgalom kilométerigényét. Innen
láthatjuk, hogy a legkevesebbet Montgomery városába kell utazniuk az embereknek, így oda
telepítjük az okmányirodát.

Montgomery 151 136 81
Auburn 206 159 81
SUM 436 374 368 446
b) Miután kiválasztottuk az első telephelyet, fel kell mérnünk, hogy hova lenne optimális telepí-
teni a másodikat. Mivel azt már meghatároztuk, hogy Montgomery-ben lesz az egyik okmány-
iroda, így onnan biztosan nem kell az embereknek utazniuk, tehát a sorát kitöltjük nullákkal.
Ezután soronként vesszük a városokat. Minden cellába egyenként beírjuk, hogy amennyiben az
adott városban lenne a másik okmányiroda, akkor hány kilométert kellene utazni a lakosoknak.
Például a Birmingham sorát megnézve tudjuk, hogy amennyiben Auburn városában lenne a má-
sik központ, akkor nem oda utaznánk, mivel 159 km-re van, és Montgomery-ben már van egy
okmányiroda. Tehát Montgomery-be mennénk, amelynél 136 km-re van, így a cellába a 136
kerül. Tuscaloosa sorában láthatjuk, hogy amennyiben Birmingham-ben lenne a másik központ
akkor oda utaznánk (cella értéke: 79). A többi cellát is hasonló analógia alapján kitöltjük.
66

Montgomery 0 0 0
Auburn 81 81 81
SUM 160 160 368 287
A kapott mátrix sorainak elemeit összegezve láthatjuk, hogy Tuscallosa vagy Birmingham lenne
az a város, amely választása esetén a legkevesebbet kellene utazniuk az embereknek. Ilyenkor
egyéb szempontok figyelembe vétele alapján dönthetünk. Amennyiben csak egy város alatt len-
ne a legkisebb szám (utazandó km), akkor oda telepítenénk az okmányirodát.
LT 6. Egy mélyhűtött húsokkal foglalkozó vállalat négy nagyvárosban szeretne üzletet nyitni.
A menedzsment véleménye szerint a négy üzlet közül kettő feldolgozó, és elosztó üzemként is
működne. Kiválasztották a régióban a négy lehetséges telephelyet. A döntő fontosságú szem-
pont a feldolgozó üzemből való szállításon van, amikor a fagyasztott húst szállítják. A visszafelé
tartó út kevésbé döntő szempont. A felmérések szerint a kamionoknak a következő menettávol-
ságokat kell megtenniük a városok közötti szállításoknál:2
Chicago Kansas Indianapolis St. Louis

Chicago 656 256 426
Kansas 656 727 376
Indianapolis 266 701 381
St. Louis 420 380 390
A városok közötti oda-visszautazási távolságban azért van különbség, mert az autópályák vo-
nalvezetése nem mindenhol engedi meg az oda-vissza forgalmat.
a) A vállalat vezetése melyik telephely mellett döntsön, és miért?
b) Amennyiben két elosztó üzemet kellene telepíteni, hova helyeznénk a másikat?

2A menettávolság km-ben értendő. A Chicago-ból St. Louis-ba vezető út hossza 426 km.
67
Megoldás
a) Összegezzük városonként az onnan a másik városokba tartó forgalom kilométerigényét.
Chicago Kansas Indianapolis St. Louis SUM

Chicago 656 256 426 1338
Kansas 656 727 376 1759
Indianapolis 266 701 381 1348
St. Louis 420 380 390 1190
Innen megállapíthatjuk, hogy az első telephelyet St. Louis városába kell telepítenünk, mivel
ebből a városból kell a legkevesebb kilométernyit szállítanunk a többi városba (1190 km).
b) Miután kiválasztottuk az első telephelyet, fel kell mérnünk, hogy hova lenne optimális telepí-
teni a másodikat. Mivel azt már meghatároztuk, hogy St. Louis-ban van az egyik telephely, így
oda biztosan nem kell szállítanunk, tehát az oszlopát kitöltjük nullákkal. Ezután oszloponként
vesszük a városokat. Minden cellába egyenként beírjuk, hogy amennyiben az adott városban
lenne egy másik telephely, akkor hány kilométert kellene utazni a kamionoknak. Például a Chi-
cago oszlopát megnézve tudjuk, hogy amennyiben Kansas városában lenne a másik központ,
akkor nem onnan rendelnénk a húst, mivel 656 km-re van, és St. Louis-ban már van telephe-
lyünk. Tehát St. Louis-ból rendelnénk, amely esetén 420 km-t kell a kamionnak utaznia, így
a cellába a 420 kerül. Indianapolis oszlopában láthatjuk, hogy amennyiben Chicago-ban lenne
a másik központ akkor onnan rendelnénk (cella értéke: 256). Mivel Kansas City-ből 727 km-t
kell utaznia a kamionnak, így amennyiben ott lenne a telephely, akkor St. Louisból rendelnénk
(cella értéke: 390). A többi cellát is hasonló analógia alapján kitöltjük.
68
Chicago Kansas Indianapolis St. Louis SUM

Chicago 380 256 0 636
Kansas 420 390 0 810
Indianapolis 266 380 0 646
St. Louis 420 380 390 1190
A kapott mátrix sorainak elemeit összegezve láthatjuk, hogy Chicago lenne az a város, amely
választása esetén a legkevesebbet kellene szállítanunk a fagyasztott húsokat (636 km). A má-
sodik telephely Chicago lesz. A két központhoz nem kell szállítani. Kansas City St. Louis-ból
fogja rendelni a húst, Indianapolis pedig Chicago-ból (380 km + 265 km = 636 km).
LT 7. Wisconsin állam két sportcsarnok építésére gyűjtött pénzt. Az állam vezetése felmérte
a sportolni vágyók számát a városokban, illetve az összegyűjtött összeg származási helyeit. A
felmérésük eredményeképpen négy várost határoztak meg, mint lehetséges építési területet. A
sportcsarnokokat mindenki látogatná sportolási, vagy rekreációs célból. A fő törekvés, hogy
minél kevesebbet kelljen utazniuk az embereknek, de az adakozók boldoggá tétele (tehát, hogy
legyen a közelükben egy sportcsarnok) is fontos. A legtöbben Waunakee-ból, még a legke-
vesebben Madison városából adakoztak. Az adakozók számát különböző súlyokkal jelölték a
táblázatukban.3
Madison McFarland Middleton Waunakee Lakosság Súly

Madison 11 9 14 235 1,2
McFarland 11 20 24 7 1,5
Middleton 9 20 11 17 1,8
Waunakee 14 24 11 12 3,0
a) A vállalat vezetése melyik két telephely mellett döntsön, és miért?
b) Mi lenne a megfelelő döntés, ha az adakozók lakhelyét nem vennénk figyelembe a sport-

csarnokok helyeinek kiválasztásakor?
3A menettávolság km-ben értendő. A Madison-ból Middleton-ba vezető út 9 km. A lakosság ezer főben van
meghatározva.
69
Megoldás
a) A távolságokat beszorozzuk a lakosság számával, ezzel megkapjuk hogy összesen hány kilo-
métert kell megtenniük a lakosoknak hogy eljussanak a másik városba. Az így kapott eredményt
megszorozzuk a súlyokkal. A 3102-es eredményt a következőképpen kaptuk meg: 11 km ·
235 lakos · 1, 2 súly. A súlyozott értékeket fogjuk utazási távolságnak használni a továbbiakban,
mivel a sokat adakozók utazás kilométereit fontosabbnak véltük, lévén, hogy ők finanszírozták
a projektet. Ezután összegezzük, hogy összesen melyik városba mennyit kellene utazniuk (sú-
lyozottan) a lakosoknak. Az összegek közül Madison városáé a legkisebb, így oda építjük az
első sportcsarnokot.
Madison McFarland Middleton Waunakee

Madison 3102 2538 3948
McFarland 116 210 252
Middleton 275 612 337
Waunakee 504 864 396
SUM 895 4578 3144 4537
Miután kiválasztottuk az első telephelyet, fel kell mérnünk, hogy hova lenne optimális telepí-
teni a másodikat. Mivel azt már meghatároztuk, hogy Madison-ban lesz az egyik sportcsarnok,
így onnan biztosan nem kell az embereknek utazniuk, tehát a sorát kitöltjük nullákkal. Ezután
soronként vesszük a városokat. Minden cellába egyenként beírjuk, hogy amennyiben az adott
városban lenne a másik sportcsarnok, akkor hány kilométert kellene utazni (súlyozottan) a la-
kosoknak. Például a McFarland sorát megnézve tudjuk, hogy amennyiben Middleton városában
lenne a másik központ, akkor nem oda utaznánk sportolni, mivel a fontossággal súlyozva 210-es
értéket kapott, és Madison-ban már van egy sportcsarnok. Tehát Madisonba mennénk, amelynél
70
116-os érték szerepel, így a cellába a 116 kerül. Waunakee sorában láthatjuk, hogy amennyiben
Middleton-ban lenne a másik központ akkor oda utaznánk (cella értéke: 396). Mivel McFarland-
nál 86-es értéket kaptunk, így amennyiben ott lenne a telephely, akkor Madison-ba mennénk
(cella értéke: 504). A többi cellát is hasonló analógia alapján kitöltjük.

Madison 0 0 0
SUM 895 779 512 391
A kapott mátrix sorainak elemeit összegezve láthatjuk, hogy Waunakee lenne az a város, amely
választása esetén (súlyozottan) a legkevesebbet kellene utazniuk az embereknek. A második
telephely Waunakee lesz. De mind a Middleton-i, mind a McFarlandi lakosoknak közelebb lesz
a Madison-i sportcsarnok (még ha a Middletoni lakosonak nem is sokkal), így feltehetőleg a
Madison-i sportcsarnok sokkal leterheltebb lesz.
b) Amennyiben nem vesszük figyelembe az adakozók lakhelyét, akkor a táblázatban megadott

súlyokat minden esetben 1-nek kell vennünk. Ekkor a fentihez hasonló eljárás után a következő
táblázatokat kapjuk:

Madison 2585 2115 3290
SUM 398 3213 2387 3645

Madison 0 0 0
McFarland 77 77 77
SUM 398 321 209 230
Innen látszik, hogy az első sportcsarnokot Madison-ban kell felépítenünk, a másikat pedig
Middleton-ban.
LT 8. Egy elektronikai berendezéseket összeszerelő vállalat új telephelyet keres. A menedzs-
71
ment a választásnál fontos szempontokat 11 csoportba sorolta (A-K), és egymással összeha-

sonlította. Például láthatjuk, hogy az életkörülmények (B) azonos fontosságot kaptak, mint a
munkaerő költségei (D), míg a felsőoktatás közelsége (F) lényegesen fontosabb, mint az adó és
közmű költségei (E). A lehetséges telephelyeket (T1-T5) a szempontok alapján 1-10-es skálán
értékelte. Melyik lenne az ideális telephely a vállalat számára abban az esetben, ha a 4 legfon-
tosabb szempont alapján értékelik a telephelyeket?
A B C D E F G H I J K
A (Képzett munkaerő) 3A 2C 2A 2A A/F 2A 2H 2A 3A 2K
B (Életkörülmények) 2B B/D 3B 3F B/G 2H 3I 3J 3K
C (Közelség a fogyasztókhoz) 3C 2C 3C 2C 2C 2C 3C C/K
D (Munkaerő költségei) 3D 2D D/G 2D 2I 3D 2K
E (Adó és közmű költségei) 3F 3G 2H 3I 3J 3K
F (Felsőoktatás közelsége) 2F 2F 2I 3F 3K
G (Más technológia-orientált vállalat közelsége) 3G 2I 3G 2K
H (Ipari parkok elérhetősége) 2I H/J 2K
I (Légiközlekedés közelsége) 2I 3K
J (Beszállítók elérhetősége) 2K
K (Közlekedési, szállítási lehetőségek)
T1 T2 T3 T4 T5
A (Képzett munkaerő) 6 8 9 10 10
B (Életkörülmények) 8 10 6 4 4
C (Közelség a fogyasztókhoz) 8 8 4 6 9
D (Munkaerő költségei) 9 10 10 3 3
E (Adó és közmű költségei) 8 10 7 8 4
F (Felsőoktatás közelsége) 8 9 8 8 6
G (Más technológia-orientált vállalat közelsége) 8 8 8 5 7
H (Ipari parkok elérhetősége) 9 10 8 6 7
I (Légiközlekedés közelsége) 7 4 9 10 10
J (Beszállítók elérhetősége) 10 10 9 8 7
K (Közlekedési, szállítási lehetőségek) 7 9 10 9 7
Megoldás
Első lépésként felmérjük az adott súlyok alapján, hogy mely szempontok a legfontosabbak a
cég számára. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy összeszámoljuk, egyes szempontok hány pontot
kaptak. Esetünkben a D szempont, azaz a munkaerő költségei, 12 pontot kapott, ahogy a mellé-
kelt ábra is mutatja. Egyenként összeszámolva megkapjuk, hogy a négy legfontosabb szempont
a K, C, I, és A négyes, azaz a közlekedési és szállítási lehetőségek, közelség a fogyasztókhoz,
a légiközlekedés közelsége, illetve a képzett munkaerő.
72
A (Képzett munkaerő) 3A 2C 2A 2A A/F 2A 2H 2A 3A 2K
B (Életkörülmények) 2B B/D 3B 3F B/G 2H 3I 3J 3K
C (Közelség a fogyasztókhoz) 3C 2C 3C 2C 2C 2C 3C C/K
D (Munkaerő költségei) 3D 2D D/G 2D 2I 3D 2K
E (Adó és közmű költségei) 3F 3G 2H 3I 3J 3K
F (Felsőoktatás közelsége) 2F 2F 2I 3F 3K
G (Más technológia-orientált vállalat közelsége) 3G 2I 3G 2K
H (Ipari parkok elérhetősége) 2I H/J 2K
I (Légiközlekedés közelsége) 2I 3K
SUM 15 7 20 12 0 14 11 7 16 7 23
Miután megtaláltuk a négy legfontosabb szempontot, a második táblázatból kiválasztjuk őket,

és ezek alapján hasonlítjuk össze a lehetséges telephelyeket. Ezek után az első táblázatból kapott
értékekkel (23, 20, 16, 15) súlyozzuk őket, és összegezzük telephelyenként a kapott eredményt.
T1 T2 T3 T4 T5
Összesen 523 551 589 637 651
A K tényező sorában és a T1 telephely oszlopában található 161-es értéket úgy kaptuk meg,
hogy a felső táblázatból kimásolt 7-es értékelést beszoroztuk a K tényező fontosságával (23),
amit az imént számoltunk ki. A végső táblázatból láthatjuk, hogy a legnagyobb értéket, 651-et,
a T5-ös lokáció kapta, így ott érdemes a telephelyet felhúzni.
LT 9. Egy microchipekkel foglalkozó vállalat új telephelyet keres. A menedzsment a választás-

nál fontos szempontokat 11 csoportba sorolta (A-K), és egymással összehasonlította. Például
láthatjuk, hogy az életkörülmények (B) nagyobb súlyt kaptak, mint a légiközlekedés közelsége
(I), míg a képzett munkaerő (A) ugyanolyan fontos, mint a közlekedési, és szállítási lehetősé-
gek (K). A lehetséges telephelyeket (T1-T5) 1-10-es skálán értékelte. Melyik lenne az ideális
telephely a vállalat számára, ha a 4 legfontosabb szempont alapján értékelik a telephelyeket?
73
A (Képzett munkaerő) 2A 2C 3A 2A 2F 2G 3H 2I 3A A/K
B (Életkörülmények) 2C 2D 2E 3F B/G 2H 2B 3J 3B
C (Közelség a fogyasztókhoz) 3C 2E 3F 2C 2H 2C 3C 2K
D (Munkaerő költségei) E/D 2D 2G 2D 2I 2J 2D
E (Adó és közmű költségei) 3E 3G 2E 3I 2E 2E
F (Felsőoktatás közelsége) 2F 3H 2I 3J F/K
G (Más technológia-orientált vállalat közelsége) 3G 2G 3G G/K
H (Ipari parkok elérhetősége) 2I 2J 2K
I (Légiközlekedés közelsége) 2I 3I
T1 T2 T3 T4 T5
B (Életkörülmények) 3 10 3 4 5
D (Munkaerő költségei) 9 8 7 2 10
F (Felsőoktatás közelsége) 8 7 3 4 7
H (Ipari parkok elérhetősége) 6 8 8 10 5
J (Beszállítók elérhetősége) 5 7 4 5 5
Megoldás
A legfontosabb tényezők: G, I, C és E elemenként 17, 16, 14 és 14-es súlyokkal. A megfelelő
táblázatok:
T1 T2 T3 T4 T5
Összesen 374 408 302 297 418
A legideálisabb helyszín a T5-ös telephely lenne.
74
8. fejezet
Lineáris folyamelrendezések telepítése
LFT 1. Egy hangszórókat összeszerelő üzem az egyik termék előállítását a következő részfo-
lyamatokra bontotta:
Közvetlen
Feladat Idő (mp)
előzmény
A 50
B 10 A
C 20 B
D 25 C
E 15 A
F 35 C,E
G 15 F
H 20 D,G
Az első oszlopban a feladat kódja, a másodikban a feladat elvégzéséhez szükséges idő, míg a
harmadikban a feladat elvégzéséhez szükséges közvetlen előzmény látható. Esetünkben az A
feladatnak nincsen közvetlen előzménye, míg az F feladatnak nem állhatunk neki, amíg nincsen
kész a C és az E feladat.
Az üzem heti 6 napot, napi 7 órát termel. Egy megrendelés szerint heti 2160 darab hangszó-
rót kell összeszerelniük. A folyamatot munkaállomásokon végzik. A feladatok bonyolultsága
miatt a menedzsment úgy szeretné a munkaállomások feladatait beosztani, hogy egy állomásra
ne jusson 4 részfeladatnál több. Minimálisan hány munkaállomást kell felállítani ahhoz, hogy
a megrendelésnek eleget tudjanak tenni? Ábrázolja a termelési folyamatot, és állítsa össze a
munkaállomások feladatát úgy, hogy a rendelkezésre álló üzemidővel elő tudják állítani a 2160
darab hangszórót! Számolja ki a folyamat hatékonyságát!
75
Megoldás
A termelési folyamat ábrája:
Mivel az üzem heti 6 nap · 7 óra/nap = 42 órát termel, így láthatjuk, hogy a hangszórók előállí-
tásához szükséges ciklusidő:
42 óra · 60 perc/óra · 60 mp/perc

= 70 mp/db
2160 db
Vagyis 70 másodpercenként kellene végezni egy hangszóróval ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni
a keresletet.
Amennyiben nem osztjuk munkaállomásokra a feladatot, úgy 190 másodperc alatt végeznénk a
hangszóró összeszerelésével (50+10+20+25+15+35+15+20 = 190). Mivel ez túl sok, így
meg kell határoznunk a munkaállomások minimális számát, ami a szükséges 70 másodperces
ciklusidőt lehetővé teszi: 190/70 = 2, 71. Minden esetben felfelé kerekítünk, így a szükséges
munkaállomások minimális száma 3.
A következő lépésben megpróbáljuk beosztani a feladatokat a munkaállomások között. Arra

rendkívül figyelnünk kell, hogy egyik munkaállomás ciklusideje sem haladhatja meg a 70 má-
sodpercet, mivel ekkor nem tudnánk legyártani a kívánt 2160 darabot hetente.
Az első munkaállomásnak mindenképpen tartalmaznia kell az A feladatot, mivel anélkül nem

lehet nekiállni a többinek. De mivel csak 50 másodpercig tart a folyamat, így célszerű hozzáven-
ni még feladatokat, ügyelve hogy a munkaállomás ne lépje túl a 70 másodperces ciklusidőt. Az
A feladat elvégzése után csak a B és az E feladat jöhet szóba, mivel a többinek még nem tudunk
nekiállni. Mivel ahhoz, hogy minél kevesebb munkaállomással meg tudjuk oldani a feladatot az
szükséges, hogy a rendelkezésre álló 70 másodperces ciklusidőt minél jobban kihasználjuk, így
az E feladatot fogjuk választani. Az első munkaállomáson tehát az A és az E feladatot fogják
végezni.
76
A következő munkaállomásokon elvégezendő feladatokat hasonlóan oldjuk meg. Az A és az

E feladatok elvégzése után csak a B feladatnak tudunk nekiállni. Kiválasztása után csak a C
jöhet szóba, így azt is hozzávesszük. Ekkor a soron következő feladatra két lehetséges opciónk
van, a D és az F. Mivel szeretnénk a 70 másodperchez minél közelebb járni, és jelenleg 30
másodpercnél járunk a munkaállomáson (B+C), így a 35 másodpercig tartó F feladatot fogjuk
kiválasztani. Tehát az ideális feladatkiosztás a második munkaállomásra a B, C és az F feladatok
lennének.
Tudjuk, hogy minimum 3 munkaállomásra lesz szükségünk. Tehát megpróbáljuk a maradék

feladatokat egy munkaállomásra kiosztani. Szerencsére ez lehetséges, mivel a maradék három
feladatnak az összesített ideje 60 másodperc.
77
Munkaállomás
Munkaállomás Feladat(ok)
ciklusideje (mp)
A
1 65
E
B
2 C 65
F
D
3 H 60
G
Hatékonyság: Az általunk meghatározott folyamatnak a következőképpen tudjuk kiszámolni a

hatékonyságát:
190 mp
= 90, 5%
3 · 70 mp
A számlálóban szereplő 190 másodperc a feladatok elvégzéséhez szükséges időtartamok össze-
ge, amit korábban is kiszámoltunk, míg a nevezőben a munkaállomások számát (3) szoroztuk
be a rájuk szánt maximális ciklusidővel (70 másodperc). Így megkapjuk, hogy a rendelkezé-
sünkre álló 210 másodpercnek, ami a három munkaállomáson rendelkezésre álló idő összege
egy ciklusidőből, 90,5%-át használjuk ki.
LFT 2. Egy kézzel faragott fa golyóstollakat gyártó vállalat elemezte a gyártási folyamatát és a
következő táblázatot készítette:
Közvetlen
Feladat Idő (mp)
előzmény
A 60
B 10 A
C 25 A
D 10 B
E 55 B
F 45 B,C
G 35 E,F
H 35 D
I 45 H,G
harmadikban a feladat elvégzéséhez szükséges közvetlen előzmény látható.
A vállalat heti 7 napon keresztül, napi 10 órát termel. Egy megrendelés szerint heti 3150 da-
rabot kell termelniük. A folyamatot munkaállomásokon végzik. A feladatok bonyolultsága mi-
78
att a menedzsment úgy szeretné a munkaállomások feladatait beosztani, hogy egy állomásra
darab golyóstollat! Számolja ki a folyamat hatékonyságát!
Megoldás
• A folyamat ciklusideje munkaállomások nélkül: 320 mp/db
• Szükséges maximális ciklusidő:
7 nap · 10 óra/nap · 60 perc/óra · 60 mp/perc

= 80 mp/db
3150 db
• Munkaállomások minimális száma: 320/80 = 4
• Munkaállomások beosztása:
Munkaállomás
ciklusideje (mp)
A
1 B 80
D
C
2 80
E
F
3 80
G
H
4 80
I
• Folyamat hatékonysága: 100%
• A termelési folyamat ábrája:
79
LFT 3. Egy kerámiatányérokat gyártó vállalat elemezte a gyártási folyamatát és a következő

táblázatot készítette:
Közvetlen
Feladat Idő (mp)
előzmény
A 35 F
B 25 C
C 20 F
D 15 A
E 20 A
F 50
G 30 D,E
H 35 G,I
I 40 B
darab kerámiatányért! Számolja ki a folyamat hatékonyságát!
80
Megoldás

= 100 mp/db
1512 db
• Munkaállomások minimális száma: 270/100 = 2, 7 → 3
Munkaállomás
ciklusideje (mp)
F
1 A 100
D
C
B
2 95
E
G
I
3 75
H
270 mp
• Folyamat hatékonysága: = 90%
3 · 100 mp
81
LFT 4. Egy akril ajándéktárgyakat gyártó vállalat elemezte a gyártási folyamatát és a következő
Közvetlen
Feladat Idő (mp)
előzmény
A 120
B 75 A
C 150 B
D 60 B
E 40 C,D
F 40 B
G 100 E,F
darab akril ajándéktárgyat! Számolja ki a folyamat hatékonyságát!
Megoldás

= 200 mp/db
1080 db
82
Munkaállomás
ciklusideje (mp)
A
1 195
B
C
2 190
F
D
3 E 200
G
585 mp
• Folyamat hatékonysága: = 97, 5%
3 · 200 mp
LFT 5. Egy speciális műszaki cikkeket gyártó vállalat elemezte a gyártási folyamatát és a kö-
vetkező táblázatot készítette:
Közvetlen
Feladat Idő (mp)
előzmény
A 90
B 50 A
C 80 A
D 10 A
E 40 B,C
F 80 D
G 30 E
H 70 F
I 90 E
J 120 G,I,H
83
A vállalat heti 6 napon keresztül, napi 7 órát termel. Egy megrendelés szerint heti 840 dara-
bot kell termelniük. A folyamatot munkaállomásokon végzik. A feladatok bonyolultsága miatt
a menedzsment úgy szeretné a munkaállomások feladatait beosztani, hogy egy állomásra ne
jusson 5 részfeladatnál több. Minimálisan hány munkaállomást kell felállítani ahhoz, hogy a
megrendelésnek eleget tudjanak tenni? Ábrázolja a termelési folyamatot, és állítsa össze a mun-
kaállomások feladatát úgy, hogy a rendelkezésre álló üzemidővel elő tudják állítani a 840 darab
műszaki cikket! Számolja ki a folyamat hatékonyságát!
Megoldás

= 180 mp/db
840 db
Munkaállomás
ciklusideje (mp)
A
1 C 180
D
B
2 E 170
F
H
3 160
I
G
4 150
J
660 mp
• Folyamat hatékonysága: = 91, 7%
4 · 180 mp
84
LFT 6. Egy üvegfújással foglalkozó vállalat elemezte a gyártási folyamatát és a következő

Közvetlen
Feladat Idő (mp)
előzmény
A 80
B 40 A
C 50 A
D 45 B
E 10 B
F 85 B
G 55 C
H 10 F,G
I 85 D,E
J 10 H
K 40 I,J
vállalat heti 7 napon keresztül, napi 10 órát termel. Egy megrendelés szerint heti 2800 dara-
bot kell termelniük. A folyamatot munkaállomásokon végzik. A feladatok bonyolultsága mi-
85
darab üvegtárgyat! Számolja ki a folyamat hatékonyságát!
Megoldás

= 90 mp/db
2800 db
Munkaállomás
ciklusideje (mp)
1 A 80
B
2 90
C
D
3 55
E
4 F 85
G
5 H 75
J
6 I 85
7 K 40
510 mp
• Folyamat hatékonysága: = 81%
7 · 90 mp
86
87
9. fejezet
Munkaerőtervezés
MT 1. A "Mindjárt szünet" utazási irodában az előrejelzett ideális foglalkoztatotti létszám

kéthavi periódusokkal számolva: 14, 11, 9, 5, 13, 15 fő. Jelenleg tízen dolgoznak a cégnél,
minden alkalmazottat minden feladat ellátására betanítanak. A túlóra maximálisan megenge-
dett mennyisége 25%. Egy fő foglalkoztatása normál munkaidőben 400 ezer forintba, a túlóra
+25%-ba kerül. Az iroda az állásidőt is fizeti. A felvétel költsége 200 ezer, az elbocsátásé 100
ezer forint.
a) Készítsen munkaerőtervet kapacitásszintező stratégia segítségével!
b) Készítsen munkaerőtervet keresletkövető stratégia segítségével!
c) Hasonlítsa össze az egyes stratégiák költségelemeit! Készítsen ez alapján kombinált ter-

vet!
d) Hogyan változnának a költségek, ha az állásidőért nem fizetnénk?
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia: a munkaerőszint állandó. Annyi alkalmazottat foglalkoztatunk,
hogy a legmagasabb létszámigényt (15 fő) túlórával (max. 25%) ki tudjuk elégíteni: 15/1,25 =
12 fő. Így a beosztás:
Periódusok
1 2 3 4 5 6
Igény 14 11 9 5 13 15
Állomány 12 12 12 12 12 12 Létszám (fő) Költség/fő (Ft) Költség (Ft)
Igénybe vett munkaerő 12 11 9 5 12 12 61 400 000 24 400 000
Igénybe nem vett munkaerő 0 1 3 7 0 0 11 400 000 4 400 000
Felvétel 2 0 0 0 0 0 2 200 000 400 000
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 100 000 0
Túlóra 2 0 0 0 1 3 6 500 000 3 000 000
Összesen: 32 200 000
88
Munkaerőtervezés
Megjegyzés. A 6 fős túlóralétszám azt jelenti, hogy az összes dolgozó túlóráinak száma annyi,
mint 6 dolgozó alapmunkaidős óráinak száma egy periódus alatt. (Vagyis heti 40 órás mun-
kaidőt feltételezve heti 240 óra túlóra.) Ez a túlóra-mennyiség a 12 alkalmazott között oszlik
meg. A 6. periódusban minden dolgozó 20%-kal többet dolgozik, mint normál munkaidőben,
így tudja elvégezni az egyébként 15 főre tervezett munkát. Értelemszerűen a 400 000 · 1,25 =
500 000 forintos bér is a 12 alkalmazott között kerül kiosztásra, a teljesített túlóra arányában.
b) Keresletkövető stratégia: adott periódusban annyi alkalmazottat foglalkoztatunk, amennyire

szükségünk van.
Periódusok
1 2 3 4 5 6
Igény 14 11 9 5 13 15
Igénybe nem vett munkaerő 0 0 0 0 0 0 0 400 000 0
Felvétel 4 0 0 0 8 2 14 200 000 2 800 000
Elbocsátás 0 3 2 4 0 0 9 100 000 900 000
Túlóra 0 0 0 0 0 0 0 500 000 0
c) A két stratégia összehasonlítása:
Stratégia Kapacitásszintező Keresletkövető

Munkavégzés költsége 24 400 000 26 800 000
Állásidő 4 400 000 0
Létszámváltozás 400 000 3 700 000
Túlóra 3 000 000 0
A kapacitásszintező stratégia előnye, hogy alacsonyak a létszámváltoztatásból eredő költségek,

a keresletkövető stratégiát követve viszont nem kell állásidőért, illetve túlóráért fizetnünk. A
keresletkövető stratégia mellett szól, hogy munkaerő-igényünk fokozatosan csökken a 4. perió-
dusig, majd fokozatosan növekszik, így nem válik hosszú távon irracionálissá a létszámmódo-
sítás: a kezdeti létszámkorrekciót fokozatos leépítés, majd bővítés követi.
Példa a két stratégia kombinálására: keresletkövető stratégia alkalmazása úgy, hogy a ma-
ximális létszám 12 fő (a túlóra adott esetben olcsóbb lehet, mint a létszámváltoztatás)
89
Munkaerőtervezés
Periódusok
1 2 3 4 5 6
Igény 14 11 9 5 13 15
Igénybe nem vett munkaerő 0 0 0 0 0 0 0 400 000 0
Felvétel 2 0 0 0 7 0 9 200 000 1 800 000
Elbocsátás 0 1 2 4 0 0 7 100 000 700 000
Túlóra 2 0 0 0 1 3 6 500 000 3 000 000
Stratégia Kapacitásszintező Keresletkövető Kombinált

Munkavégzés költsége 24 400 000 26 800 000 24 400 000
Állásidő 4 400 000 0 0
Létszámváltozás 400 000 3 700 000 2 500 000
Túlóra 3 600 000 0 3 000 000
Összesen 32 200 000 30 500 000 29 900 000
Kombinált stratégiánk az alapbér tekintetében a legjobb, a létszámváltoztatás és a túlóra költsé-

gei a két stratégia költségei közé esnek, összességében az új stratégia bizonyult a legolcsóbbnak.
Megjegyzés: A költségkalkulációt úgy is elvégezhettük volna, hogy nem teszünk különbséget

aszerint, hogy a felvett dolgozóink valójában végeznek-e munkát vagy sem. Ezzel a tényleges
munkavégzés költsége és az állásidő költsége összeadódott volna. Mivel a d) feladat az állásidő
különbségeire kérdez rá, ezért nem vontuk össze a fentiekben a két költségtételt.
d) Amennyiben nem fizetünk az állásidőért, úgy a kapacitásszintező stratégia mentesül 4,4 mil-
lió forint költségtől, vagyis ez lesz a legolcsóbb munkaerőterv, 27,8 millió forinttal.
MT 2. Egy étterem keresleti előrejelzései alapján a következő évben a szükséges pincérek szá-
ma a következőképpen alakul: 5, 7, 6, 8, 10, 13, 12, 13, 10, 8, 9, 9 fő. A jelenlegi létszám 9 fő.
A maximálisan megengedett túlóra 30%, melyért az - egyébként fejenként havi 300 ezer forin-
tos – alapbér 150%-át fizeti a tulajdonos, az állásidőért ugyanakkor nem jár bér. Egy dolgozó
felvétele 200 ezer, elbocsátása 100 ezer forintba kerül.
a) Készítsen munkaerőtervet kapacitásszintező stratégia segítségével!
b) Készítsen munkaerőtervet keresletkövető stratégia segítségével!
c) Hasonlítsa össze az egyes stratégiák költségelemeit!
90
Munkaerőtervezés
d) A költség-összehasonlítás eredménye alapján készítsen kombinált tervet!
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia: A legmagasabb szükséges létszám 13 fő, a maximálisan megen-
gedett túlóra 30%, emiatt az állandó létszám: 13/1,3 = 10 fő. Kapacitásszintező stratégia esetén
az első periódusban van szükség létszámkorrekcióra, hiszen az állomány minden periódusban
megegyezik. Mivel jelenleg 9 főt foglalkoztatunk, ezért az 1. periódusban kell 1 dolgozót fel-
vennünk, elbocsátásra nem kerül sor. Az állásidőért nem fizetünk, ezért nincs igénybe nem vett
munkaerő.
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Igény 5 7 6 8 10 13 12 13 10 8 9 9 110
Állomány 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 10 120
Igénybe vett munkaerő 5 7 6 8 10 10 10 10 10 8 9 9 102
Felvétel 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Túlóra 0 0 0 0 0 3 2 3 0 0 0 0 8
A 6-7-8 periódusokban 10-nél több munkaerőre van szükség, ezt túlórából pótoljuk: 3, 2, illetve
3 dolgozó teljes munkaidejének megfelelő mennyiségű túlórát alkalmazunk, melyet a 10 dol-
gozó között osztunk el.
b) Keresletkövető stratégia:
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Igény 5 7 6 8 10 13 12 13 10 8 9 9 110
Állomány 5 7 6 8 10 13 12 13 10 8 9 9 110
Felvétel 0 2 0 2 2 3 0 1 0 0 1 0 11
Elbocsátás 4 0 1 0 0 0 1 0 3 2 0 0 11
Túlóra 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
c) Költségek összevetése:
Költség/fő/hó Kapacitásszintező Keresletkövető

Alapbér 300 000 102 fő: 30 600 000 110 fő: 33 000 000
Létszám- +: 200 000 +11 fő: 2 200 000
+1 fő: 200 000
változtatás -: 100 000 -11 fő: 1 100 000
Túlóra 450 000 8 fő: 3 600 000 0
Összesen 34 400 000 36 300 000
91
Munkaerőtervezés
d) Javaslat kombinált stratégiára: Mivel az állásidőért nem fizetünk, ezért érdemes a kevésbé
forgalmas periódusokban is megtartani a dolgozókat, az első felvételre az 5. periódusban cél-
szerű sort keríteni. A 6. periódustól érdemes azt mérlegelni, hogy egy dolgozó felvétele és egy
havi bére összesen 500 000 forint, a túlóra 450 000 forint. Ha a dolgozó nálunk marad még egy
hónapig, akkor két hónap alatt 200 + 2·300 = 800 ezer forintot költünk rá, míg ha túlórával
helyettesítenénk, az 2·450 = 900 ezer forintunkba kerülne. Mivel a 7. periódusban 1-gyel csök-
ken a létszám, ezért a 6. periódusban 2 főt veszünk fel, egy főnek megfelelő munkaidőt pedig
túlórából pótlunk. A létszámon ezután nem változtatunk, hiszen az elbocsátásnak van költsége,
az állásidőnek viszont nincs.
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Igény 5 7 6 8 10 13 12 13 10 8 9 9 110
Állomány 9 9 9 9 10 12 12 12 12 12 12 12 130
Felvétel 0 0 0 0 1 2 0 0 0 0 0 0 3
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Túlóra 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 2
Az alapbér 108 főre 32 400 000 forint, a létszámváltoztatás költsége 600 ezer, a túlóráé 900
ezer forint lett, 33,9 millió forint az összköltség. Mivel két periódusban is túlóráztatunk, ezért
érdemes felvennünk még egy embert, hiszen így 900 helyett 800 ezer forintba kerül ez a két
periódusra eső munka:
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Igény 5 7 6 8 10 13 12 13 10 8 9 9 110
Állomány 9 9 9 9 10 13 13 13 13 13 13 13 137
Felvétel 0 0 0 0 1 3 0 0 0 0 0 0 4
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Túlóra 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
A kombinált stratégia összköltsége: 33 millió forint alapbér + 4·200 = 800 ezer forint betanítási
költség, azaz 33,8 millió forint.
MT 3. Egy gyógyfürdő keresleti előrejelzései alapján a következő évben a szükséges dolgozók

száma a következőképpen alakul: 9, 12, 14, 15, 13, 14, 15, 14, 13, 14, 15 és 14 fő. A jelenlegi
létszám 9 fő. A maximálisan megengedett túlóra 20%, melyért az - egyébként fejenként havi
92
Munkaerőtervezés
200 ezer forintos – alapbér 150%-át fizeti a tulajdonos, az állásidőért fizetett bér az alapbér
50%-a. Egy dolgozó felvétele 200 ezer, elbocsátása 100 ezer forintba kerül.
a) Készítsen munkaerőtervet kapacitásszintező és keresletkövető stratégia alkalmazásával!
b) Határozza meg az egyes stratégiák költségvonzatát, és tegyen javaslatot kombinált straté-

giára!
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia:
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Igény 9 12 14 15 13 14 15 14 13 14 15 14
Állomány 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 Létszám (fő) Költség/fő (Ft) Költség (Ft)
Munkavégzés 9 12 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 151 200 000 30 200 000
Állásidő 4 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 100 000 500 000
Felvétel 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 200 000 800 000
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100 000 0
Túlóra 0 0 1 2 0 1 2 1 0 1 2 1 11 300 000 3 300 000
Keresletkövető stratégia:
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Igény 9 12 14 15 13 14 15 14 13 14 15 14
Munkavégzés 9 12 14 15 13 14 15 14 13 14 15 14 162 200 000 32 400 000
Állásidő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100 000 0
Felvétel 0 3 2 1 0 1 1 0 0 1 1 0 10 200 000 2 000 000
Elbocsátás 0 0 0 0 2 0 0 1 1 0 0 1 5 100 000 500 000
Túlóra 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 300 000 0
Kombinált stratégia:
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Igény 9 12 14 15 13 14 15 14 13 14 15 14
Munkavégzés 9 12 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 151 200 000 30 200 000
Állásidő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100 000 0
Felvétel 0 3 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 200 000 800 000
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100 000 0
Túlóra 0 0 1 2 0 1 2 1 0 1 2 1 11 300 000 3 300 000
MT 4. Egy étterem keresleti előrejelzései alapján a következő évben a szükséges pincérek szá-
ma a következőképpen alakul: 12, 14, 15, 20, 24, 21, 19, 18, 17, 10, 9, 9. A jelenlegi létszám 10
93
Munkaerőtervezés
fő. A maximálisan megengedett túlóra 20%, melyért az - egyébként fejenként havi 300 ezer fo-
rintos – alapbér 150%-át fizeti a tulajdonos, az állásidőért ugyanakkor nem jár bér. Egy dolgozó
felvétele 200 ezer, elbocsátása 100 ezer forintba kerül.
a) Készítsen munkaerőtervet kapacitásszintező és keresletkövető stratégia alkalmazásával!
b) Határozza meg ezek összköltségét!
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia: Állomány: 24/1,2 = 20 fő
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Igény 12 14 15 20 24 21 19 18 17 10 9 9
Állomány 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 Létszám (fő) Költség (Ft)
Munkavégzés 12 14 15 20 20 20 19 18 17 10 9 9 183 54 900 000
Állásidő 8 6 5 0 0 0 1 2 3 10 11 11 57 0
Felvétel 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 2 000 000
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Túlóra 0 0 0 0 4 1 0 0 0 0 0 0 5 2 250 000
Periódusok
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Igény 12 14 15 20 24 21 19 18 17 10 9 9
Állomány 12 14 15 20 24 21 19 18 17 10 9 9 Létszám (fő) Költség (Ft)
Munkavégzés 12 14 15 20 24 21 19 18 17 10 9 9 188 56 400 000
Állásidő 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Felvétel 2 2 1 5 4 0 0 0 0 0 0 0 14 2 800 000
Elbocsátás 0 0 0 0 0 3 2 1 1 7 1 0 15 1 500 000
Túlóra 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
94
10. fejezet
Termeléstervezés
TT 1. Egy vállalat termékei iránt az adott év során a következőképpen alakul a kereslet:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000
A havonta előállított termékek száma a dolgozók számának átlagosan tízszerese. Minden alkal-
mazottat nyolcórás műszakban foglalkoztatnak, havi bérük teljesítménytől függetlenül fejen-
ként 400 ezer forintba kerül. Egy új dolgozó betanítása 400 ezer forint, elbocsátása 200 ezer
forint. Egy termék egyhavi raktározása 5 ezer forint költséget jelent. A dolgozók jelenlegi lét-
száma 100 fő. A vállalat nem kíván készletet hagyni a következő évre.
a) Készítsen termeléstervet kapacitásszintező stratégia segítségével!
b) Készítsen termeléstervet keresletkövető stratégia segítségével!

vet!
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia: A termék iránti éves kereslet 17 000 db, ez havonta átlagosan
1416, 67 terméket jelent. Egy dolgozó átlagosan 10 terméket állít elő, így havonta átlagosan 142
dolgozóra van szükség. 142 dolgozó havonta 1420 terméket állít elő. Mivel az utolsó hónapban
nem maradhat készlet, ezért decemberben 17 000-11·1420 = 1380 db-ot termelünk, amihez 138
dolgozóra lesz szükség. A kapacitásszintező stratégia táblázatos formában:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000
Termelés 1420 1420 1420 1420 1420 1420 1420 1420 1420 1420 1420 1380
Készlet 820 1340 1760 1880 1300 1020 1040 1260 1680 1000 -380 0
95
Termeléstervezés
A 11. hónapban olyan magas a kereslet, hogy az addig felhalmozott készletek felhasználásával
sem tudjuk kielégíteni. Mivel negatív számú termék nem lehet raktáron, ezért átstrukturáljuk
a kapacitástervet, a 11. hónapig összegezzük a keresletet: 16 000/11 = 1454, 5, vagyis 1460
db és 146 dolgozó. A 12. hónapban 17 000-1460·11=940 db-ot gyártunk és 94 dolgozóra lesz
szükségünk. Így már nincs negatív készlet, az utolsó hónapban pedig lenullázódik a raktár:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000 17 000
Termelés 1460 1460 1460 1460 1460 1460 1460 1460 1460 1460 1460 940 17 000
Készlet 860 1420 1880 2040 1500 1260 1320 1580 2040 1400 60 0 15 360
Költségek:
• Termelés: 1700 havi bér · 400 000 Ft/fő/hó = 680 millió Ft
• Készlet: 15 360 · 5000 = 76,8 millió Ft
• Felvétel: 46 fő · 400 000 Ft/fő = 18,4 millió Ft
• Elbocsátás: (146-94) fő · 200 000 Ft/fő = 10,4 millió Ft
• Összesen: 785,6 millió Ft
b) Keresletkövető stratégia: A keresletkövető stratégia lényege, hogy adott hónapban éppen

annyi kapacitás álljon rendelkezésünkre, hogy a keresletet ki tudjuk elégíteni. Annyi dolgozónk
is van tehát, ahányan a keresett mennyiséget elő tudják állítani:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000 17 000
Termelés 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000 17 000
Készlet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Dolgozó 60 90 100 130 200 170 140 120 100 210 280 100 1 700
Felvétel 0 30 10 30 70 0 0 0 0 110 70 0 320
Elbocsátás 40 0 0 0 0 30 30 20 20 0 0 180 320
Költségek:
• Készlet: 0 · 5000 = 0 Ft
• Felvétel: 320 fő · 400 000 Ft/fő = 128 millió Ft
• Elbocsátás: 320 fő · 200 000 Ft/fő = 64 millió Ft
96
Termeléstervezés
• Összesen: 872 millió Ft
c) Kombinált stratégia I.: Két félévre bontjuk a tervezési időszakot, ezzel jobban lekövetjük a
keresletet, de a két féléven belül szintezzük a kapacitásokat:
• Első félév összes kereslete 7500 db, vagyis 7500/6=1250 db/hó lesz a termelés és 125
dolgozó kell
• Második félév összes kereslete 9500 db, vagyis 9500/6=1583, 3 ∼ 1590 db/hó lesz a ter-
melés és 159 dolgozó kell, az utolsó hónapban 1550 db-ot gyártunk, hogy ne maradjon
készlet
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000 17 000
Termelés 1250 1250 1250 1250 1250 1250 1590 1590 1590 1590 1590 1550 17 000
Készlet 650 1000 1250 1200 450 0 190 580 1170 660 -550 0 9 320
A 11. hónapban negatív lenne a készletszint, ezért a második félév kapacitásait újra kell tervez-
nünk: 8500/5=1700 db/hó, a 12. hónapban pedig épp a keresletet termeljük.
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000 17 000
Termelés 1250 1250 1250 1250 1250 1250 1700 1700 1700 1700 1700 1000 17 000
Készlet 650 1000 1250 1200 450 0 300 800 1500 1100 0 0 8 250
Dolgozó 125 125 125 125 125 125 170 170 170 170 170 100 1 700
Felvétel 25 0 0 0 0 0 45 0 0 0 0 0 70
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 70 70
Költségek:
• Készlet: 8250 · 5000 = 41,25 millió Ft
Kombinált stratégia II.: Az első 5 hónapban keresletkövető stratégiát folytatunk, mivel a keres-
let hónapról hónapra növekszik. Az év hátralevő részében kapacitásszintezést tervezünk, ismét
ügyelünk a 11. hónap kiugróan magas keresletére:
97
Termeléstervezés
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 600 900 1000 1300 2000 1700 1400 1200 1000 2100 2800 1000 17 000
Termelés 600 900 1000 1300 2000 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1000 17 000
Készlet 0 0 0 0 0 0 300 800 1500 1100 0 0 3 700
Dolgozó 60 90 100 130 200 170 170 170 170 170 170 100 1 700
Felvétel 0 30 10 30 70 0 0 0 0 0 0 0 140
Elbocsátás 40 0 0 0 0 30 0 0 0 0 0 70 140
Költségek:
• Készlet: 3700 · 5000 = 18,5 millió Ft
Összehasonlító táblázat:
Költségek (millió Ft) Kapacitásszintező Keresletkövető Kombinált I. Kombinált II.

Termelés 680 680 680 680
Készlet 76,8 0 41,25 18,5
Felvétel 18,4 128 28 56
Elbocsátás 10,4 64 14 28
Összesen 785,6 872 763,25 782,5
Bár egyik költségelem tekintetében sem éri el a legalacsonyabb költséget, összességében mégis
a kombinált stratégia I. bizonyult a legjobb megoldásnak. A termelés (munkabér) költségei min-
den esetben 680 millió forintot tesznek ki. Kapacitásszintező stratégia alkalmazásával érhető el
a legalacsonyabb létszám-változtatási költség, ennek azonban a magas készletszint az ára. A
keresletkövető stratégia készletköltsége alacsony (0), ugyanakkor sokat fizetünk a létszámvál-
toztatásért. Megfelelő kombinált stratégia alkalmazásával ötvözni tudjuk a kapacitásszintező és
a keresletkövető stratégia előnyeit, csökkentve így az összköltséget.
További lehetőségek kombinált stratégiára:
• Több periódusra osztjuk az intervallumot (3, 4, . . . < 12)
• A stratégia egyes periódusokban történő változtatása
• Optimális megoldást az LP modell adna
98
Termeléstervezés
TT 2. Egy vállalat termékei iránt az adott év során a következőképpen alakul a kereslet:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Kereslet 900 800 1100 1500 2000 2500 2300 2400 1900 1300 2000 1900
A havonta előállított termékek száma a dolgozók számának átlagosan tízszerese. Minden alkal-
mazottat nyolcórás műszakban foglalkoztatnak, havi bérük teljesítménytől függetlenül fejen-
ként 500 ezer forintba kerül. Egy új dolgozó betanítása 400 ezer forint, elbocsátása 200 ezer
forint. Egy termék egyhavi raktározása 10 ezer forint költséget jelent. A dolgozók jelenlegi
létszáma 150 fő. A vállalat nem kíván készletet hagyni a következő évre.
a) Készítsen termeléstervet kapacitásszintező stratégia segítségével!
b) Készítsen termeléstervet keresletkövető stratégia segítségével!

vet!
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia: A termék iránti éves kereslet 20 600 db, ez havonta átlagosan
1716, 67 terméket jelent. Egy dolgozó átlagosan 10 terméket állít elő, így havonta átlagosan 172
dolgozóra van szükség. 172 dolgozó havonta 1720 terméket állít elő. Mivel az utolsó hónapban
nem maradhat készlet, ezért decemberben 20 600 - 11·1720 = 1680 db-ot termelünk, amihez
168 dolgozóra lesz szükség. A kapacitásszintező stratégia táblázatos formában:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 900 800 1100 1500 2000 2500 2300 2400 1900 1300 2000 1900 20 600
Termelés 1720 1720 1720 1720 1720 1720 1720 1720 1720 1720 1720 1680 20 600
Készlet 820 1740 2360 2580 2300 1520 940 260 80 500 220 0 13 320
Az aktuális készletszintet úgy számoljuk ki, hogy az előző periódus készletszintjéhez hozzáad-
juk az adott periódusban termelt mennyiséget, majd kivonjuk a keresletet:
• 1. hónap: 0 + 1720 – 900 = 820
• 2. hónap: 820 + 1720 – 800 = 1740
Mivel nem keletkezett negatív raktárkészlet, így nincs szükség a termelés újratervezésére.
Költségek:
99
Termeléstervezés
• Készlet: 13 320 · 10 000 = 133,2 millió Ft
• Elbocsátás: (172-168) fő · 200 000 Ft/fő = 0,8 millió Ft
b) Keresletkövető stratégia: A keresletkövető stratégia lényege, hogy adott hónapban éppen

annyi kapacitás álljon rendelkezésünkre, hogy a keresletet ki tudjuk elégíteni. Minden egyes
hónapban éppen annyi dolgozót foglalkoztatunk tehát, ahányan a keresett mennyiséget elő tud-
ják állítani. Mivel a kereslet és a termelés szintje minden hónapban megegyezik, ezért egyik
hónapról a másikra nem marad készlet:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 900 800 1100 1500 2000 2500 2300 2400 1900 1300 2000 1900 20 600
Termelés 900 800 1100 1500 2000 2500 2300 2400 1900 1300 2000 1900 20 600
Készlet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Dolgozó 90 80 110 150 200 250 230 240 190 130 200 190 2 060
Felvétel 0 0 30 40 50 50 0 10 0 0 70 0 250
Elbocsátás 60 10 0 0 0 0 20 0 50 60 0 10 210
Költségek:
• Készlet: 0 · 10 000 = 0 Ft
• Összesen: 1172 millió Ft
c) Összehasonlítva a két stratégia költségelemeit megállapíthatjuk, hogy kapacitásszintező stra-

tégia esetén a nagy készletszint, keresletkövető stratégia esetén a létszám-változtatásból eredő
költségek a magasabbak. Kombinált stratégia lehet például, ha az évet három periódusra oszt-
juk, így követjük a keresletet, az egyes periódusokon belül viszont kapacitásszintező stratégiát
folytatunk. A harmadik periódus elején a készlethiány elkerülése végett 1775 helyett 1900 da-
rabot termelünk:
100
Termeléstervezés
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 900 800 1100 1500 2000 2500 2300 2400 1900 1300 2000 1900 20 600
Termelés 1070 1070 1080 1080 2300 2300 2300 2300 1900 1730 1730 1740 20 600
Készlet 170 440 420 0 300 100 100 0 0 430 160 0 2 120
Dolgozó 107 107 108 108 230 230 230 230 190 173 173 174 2 060
Felvétel 0 0 1 0 122 0 0 0 0 0 0 1 124
Elbocsátás 43 0 0 0 0 0 0 0 40 17 0 0 100
A bérköltség változatlan, a készletezési és a létszámváltoztatásból eredő költségek a kapacitás-

szintező és a keresletkövető stratégia azonos típusú költségei között vannak:
• Készlet (db/év): 0 < 2120 < 13 320
• Felvétel (fő/év): 22 < 124 < 250
• Elbocsátás (fő/év): 4 < 100 < 210
Költségek:
• Készlet: 2120 · 10 000 = 21,2 millió Ft
Költségek (millió Ft) Kapacitásszintező Keresletkövető Kombinált
Termelés 1030 1030 1030
Készlet 133,2 0 21,2
Felvétel 4,8 100 49,6
Elbocsátás 0,8 42 20
Összesen 1168,8 1172 1120,8
TT 3. Egy vállalat marketing osztályának előrejelzései szerint a cég termékei iránti kereslet a
következő év hónapjaiban 1500, 1200, 1000, 1400, 2000, 2100, 1900, 1800, 1500, 1700, 2300 és
2000 db lesz. Egy dolgozó egy hónapban átlagosan 20 terméket állít elő. Minden alkalmazottat
nyolcórás műszakban foglalkoztatnak, havi bérük fejenként 450 ezer forintba kerül. Egy új
dolgozó betanítása 300 ezer forint, elbocsátása 150 ezer forint. Egy termék egyhavi raktározása
12 ezer forint költséget jelent. A dolgozók jelenlegi létszáma 50 fő.
101
Termeléstervezés
a) Készítsen termeléstervet az ismert stratégiák segítségével!
b) Az év kezdete előtt néhány nappal értesülünk róla, hogy a raktárban 1200 késztermékünk
van. Írja fel a két új termelési tervet! Tegyen javaslatot kombinált stratégiára!
Megoldás
a) Kapacitásszintező stratégia:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 1500 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 20 400
Termelés 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1700 1700 20 400
Készlet 200 700 1400 1700 1400 1000 800 700 900 900 300 0 10 000
Dolgozó 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 85 1 020
Felvétel 35 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 35
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 1500 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 20 400
Termelés 1500 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 20 400
Készlet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Dolgozó 75 60 50 70 100 105 95 90 75 85 115 100 1 020
Felvétel 25 0 0 20 30 5 0 0 0 10 30 0 120
Elbocsátás 0 15 10 0 0 0 10 5 15 0 0 15 70
b) Kapacitásszintező stratégia: A kezdeti készlet 1200 db, vagyis ennyivel kevesebbet kell ter-
melnünk egy év alatt, ami havi 100 db-ot jelent.
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 1500 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 20 400
Termelés 1600 1600 1600 1600 1600 1600 1600 1600 1600 1600 1600 1600 19 200
Készlet 1300 1700 2300 2500 2100 1600 1300 1100 1200 1100 400 0 16 600
Dolgozó 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 960
Felvétel 30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30
Elbocsátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 1500 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 20 400
Termelés 300 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 19 200
Készlet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Dolgozó 15 60 50 70 100 105 95 90 75 85 115 100 960
Felvétel 0 45 0 20 30 5 0 0 0 10 30 0 140
Elbocsátás 35 0 10 0 0 0 10 5 15 0 0 15 90
102
Termeléstervezés
Költségek (millió Ft) Kapacitásszintező a) Keresletkövető a) Kapacitásszintező b) Keresletkövető b)

Termelés 459 459 432 432
Készlet 120 0 199,2 0
Felvétel 10,5 36 9 42
Elbocsátás 0 10,5 0 13,5
Összesen 589,5 505,5 640,2 487,5
Az 1200 késztermék csökkenti a termelés összköltségét, keresletkövető stratégia esetén pedig

a létszámváltoztatás költségét is. A kapacitásszintező stratégiában azonban jelentősen emeli a
készletezési költségeket, ezért mindenképp alacsonyabb szinten érdemes kezdeni a termelést
az első hónapokban, a "keresleti gödrökben" (9-10. hónap) pedig célszerű lehet némi készletet
képezni az elbocsátás, majd felvétel helyett, pl.:
Kombinált stratégia:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 1500 1200 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1500 1700 2300 2000 20 400
Termelés 700 800 1000 1400 2000 2100 1900 1800 1700 1700 2100 2000 19 200
Készlet 400 0 0 0 0 0 0 0 200 200 0 0 800
Dolgozó 35 40 50 70 100 105 95 90 85 85 105 100 960
Felvétel 0 5 10 20 30 5 0 0 0 0 20 0 90
Elbocsátás 15 0 0 0 0 0 10 5 5 0 0 5 40
Összköltség: 432 + 9,6 + 27 + 6 = 474,6 millió Ft
TT 4. Egy vállalat marketing osztályának előrejelzései szerint a cég termékei iránti kereslet a
következő év hónapjaiban 1700, 1900, 2000, 1800, 1700, 1500, 1000, 1700, 2300, 2400, 1900
és 2000 db lesz. Egy dolgozó egy hónapban átlagosan 20 terméket állít elő. Minden alkalmazot-
tat nyolcórás műszakban foglalkoztatnak, havi bérük fejenként 450 ezer forintba kerül. Egy új
dolgozó betanítása 300 ezer forint, elbocsátása 150 ezer forint. Egy termék egyhavi raktározása
12 ezer forint költséget jelent. A dolgozók jelenlegi létszáma 100 fő. Készítsen termeléstervet
kapacitásszintező és keresletkövető stratégia segítségével! Elemezze a költségekben mutatkozó
különbséget!
Megoldás
Kapacitásszintező stratégia:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ
Kereslet 1700 1900 2000 1800 1700 1500 1000 1700 2300 2400 1900 2000 21 900
Termelés 1840 1840 1840 1840 1840 1840 1840 1840 1840 1840 1840 1840 21 080
Készlet 140 80 -80
103
Termeléstervezés
Az éves kereslet 21 900 db, ami havi szinten 1825 terméket jelent. Mivel egy dolgozó 20 ter-
méket állít elő, ezért 92 dolgozóra van szükség, így a havi termelés 1840 db. Ezt a stratégiát
követve azonban a 3. hónap keresletét nem tudnánk kielégíteni, így bővítenünk kell kapacitása-
inkat, figyelemmel tartva a 9-10. hónap magas keresletét is. Mivel a feladat szövege nem utal
arra, hogy az év végén szeretnénk megszabadulni a készletektől, ezért a termelés hosszú távú
folytatását feltételezzük, így a 12. hónapban nem bocsátunk el alkalmazottakat, hanem készletet
képezünk:
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ Költség
Kereslet 1700 1900 2000 1800 1700 1500 1000 1700 2300 2400 1900 2000 21 900
Termelés 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 1880 22 560
Készlet 180 160 40 120 300 680 1560 1740 1320 800 780 660 8 340 100,08
Dolgozó 94 94 94 94 94 94 94 94 94 94 94 94 1 128 507,6
Felvétel 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Elbocsátás 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 0,9
Σ 608,58
Ha meg szeretnénk takarítani az utolsó hónap 660 db-os készletére vonatkozó költségeket, 33
dolgozót kellene elbocsátanunk, ennyi alkalmazott termeli ugyanis a 33·20 = 660 db-os többle-
tet. A készletezési költség 12 000·660 = 7,92 millió forint, az elbocsátás 33·15 000 = 4,95 millió
forintba kerülne. Rövid távon 2,97 millió forintot megtakaríthatunk az elbocsátással, a döntés
hosszú távú helyessége a következő évi kereslettől függ.
Hónap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Σ Költség
Kereslet 1700 1900 2000 1800 1700 1500 1000 1700 2300 2400 1900 2000 21 900
Termelés 1700 1900 2000 1800 1700 1500 1000 1700 2300 2400 1900 2000 21 900
Készlet 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Dolgozó 85 95 100 90 85 75 50 85 115 120 95 100 1 095 492,75
Felvétel 0 10 5 0 0 0 0 35 30 5 0 5 90 27
Elbocsátás 15 0 0 10 5 10 25 0 0 0 25 0 90 13,5
Σ 533,25
A kapacitásszintező stratégia összköltsége magasabb, ennek oka a készletezésben rejlik. A ke-

resletkövető stratégiában nincsenek készletek, a termelés költsége (bérköltség) is alacsonyabb,
mivel éppen annyi terméket állítunk elő, amennyit el tudunk adni. Ezen stratégia nagy veszélye
azonban, hogy nem állandó a munkaerőszint. Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy munkaerőpi-
acon mindig van kellő számú és képzettségű munkaerő, akik azonnal rendelkezésünkre állnak.
Ha ez teljesül is (iparáganként, országonként, időben változhat), a betanulás akkor is elhúzód-
hat, mely a termelékenységre és a minőségre is rányomhatja a bélyegét. Érdemes tehát ezeket a
nehezebben számszerűsíthető tényezőket is figyelembe venni a stratégia kiválasztásakor, illetve
kombinált stratégia készítésekor.
104
11. fejezet
Termelési vezérprogram
TVP 1. Egy bútorgyár támlás és támla nélküli székeket gyárt. A következő két hónapban a
támlás székekre 500, majd 600, a támla nélküliekre 1200, majd 800 darabos kereslet várható.
(Előrejelzésünk a kereslet hónapon belüli egyenletes alakulását feltételezi.) A raktárban előbbi
fajtából jelenleg 250, utóbbiból 1500 db található. A gazdaságos sorozatnagyság 200, ill. 1600
db, az átfutási idő 2, ill. 1 hét. Mostanáig az első négy hétre érkeztek megrendeléseink, ezek
támlás székre 150, 100, 70 és 20 db, támla nélküli székre 900, 800, 500 és 400 db.
a) Készítsen vezértervet a támlás székek gyártásához!
b) Készítsen vezértervet a támla nélküli székek gyártásához!
Megoldás
a)
A táblázat kékkel színezett adatait, az előrejelzés és a megrendelés sorait a feladat szövege alap-
ján töltöttük ki.
105
A tervezett készlet kiszámítása: Az előrejelzés és a megrendelés közül a nagyobb mennyisé-

get vesszük figyelembe: 150 > 125, ezért az első héten az induló (250 db) készletből 150 db-os
kereslet kielégítését tervezzük. Az első héten tehát 250 – 150 = 100 db a tervezett készletünk.
Ebből a készletből a második hét keresletét (125) nem tudnánk kielégíteni, ezért egy sorozatot
(200 db) le kell gyártanunk (vezérprogram). Ahhoz, hogy a második hétre megérkezzen a 200
db támlás szék, két héttel korábban meg kell kezdenünk a gyártását. A második hét tervezett
készletszintje: 100 – 125 + 200 = 175 db, melyből ismét ki tudjuk majd elégíteni a következő
heti keresletet (125 db). A vezérprogram további oszlopainak kitöltését ugyanezen elvek szerint
folytatjuk.
b)
TVP 2. Vállalkozásunk grillsütőket gyárt. A következő négy hétre heti 80, az azt követő négy
hétre heti 120 termék iránti keresletet prognosztizáltak. Az eddigi megrendelések heti bontás-
ban 50, 50, 40, 40, 0, 0, 0 és 0 db. A sütőket 300 darabos sorozatokban gazdaságos gyártani,
2 hetes átfutási idővel. Induló készletünk 240 db. Készítse el a gyártás vezérprogramját, ha a
vállalat minden héten legalább 20 terméket szeretne raktáron tartani!
Megoldás
106
TVP 3. Egy kerékpárokat gyártó cég előrejelzései szerint a következő nyolc hét kereslete a kö-
vetkezőképpen alakul: 100, 100, 110, 110, 110, 120, 120, 120. Az eddig megrendelések rendre:
120, 110, 50, 50, 30, 20, 10, 0. A gazdaságos sorozatnagyság 400 db, átfutási idő 3 hét. Az
első hétre tervezett készletszint 380 db. Hány kerékpár van jelenleg a raktárban? Mennyi lesz
várhatóan a nyolcadik héten? Hány sorozatot kell legyártanunk, ezeknek melyik héten kell ne-
kilátnunk?
Megoldás Az első hétre tervezett készletszint 380 db, mely a jelenlegi készletszint 120-szal
csökkentett darabszáma, tehát jelenleg 380 + 120 = 500 kerékpár van készleten, mely a 8. hétre
várhatóan 380-ra csökken. Összesen két sorozatot kell legyártanunk:
107
TVP 4. Egy játékgyár termelési igazgatója a plüss sünök eladási előrejelzéseit tanulmányozza.
A következő hónap kereslete várhatóan havi 84 000 darab lesz, mely ezt követően 68 000-re fog
csökkenni. A raktárban jelenleg 30 000 plüss sün van, mely egy sorozatnál éppen 5000 darabbal
több. A gyártás átfutási ideje egy hét. Eddig az első három hétre érkezett tényleges megrendelés,
ezek nagysága: 22 000, 2000, valamint 1000 db.
a) Készítse el a plüss sün-termelés vezérprogramját!
b) Hogyan változna a vezérprogram, ha minden periódusban legalább 5000 db-os biztonsági

készletet szeretnénk a raktárban tudni?
Megoldás
a)
b) Biztonsági készlet: 5000 db. Az 5. hétre is rendelünk egy sorozatot, ettől a periódustól új-
raszámoljuk a készletszintet és a gyártási adatokat. A nyolcadik periódusban ismét alacsony
készletünk lenne (2000 db), ezért egy sorozat gyártását írjuk a vezérprogramba.
108
TVP 5. Teniszlabdákat gyártó vállalatunk fő terméke iránti kereslet a következő három hétben
3000, újabb három hétig 4000, majd két hétig 5000 darabra tehető. Mostanáig az első két hétre
érkezett megrendelés, mely éppen megegyezik az előrejelzett mennyiséggel. A raktárban 5500
labda várakozik eladásra, mely mennyiség 1300-zal haladja meg a sorozatnagyságot.
a) Készítsen vezérprogramot a következő nyolc hétre, ha az átfutási idő egy hét!
b) Hogyan változik a vezérterv, ha a maximális heti kapacitás egy sorozat?
Megoldás
a)
b) Amennyiben hetente maximum egy sorozatot, azaz 4200 darabot tudunk gyártani, úgy az
utolsó hétre 8400 db helyett csak 4200 db beérkezése lehetséges, ezért korábban kell a hiányzó
sorozatról gondoskodni. A korábbi periódusok közül az 1. és a 3. hétre nem rendeltünk tenisz-
labdát, ezek közül a készletszint alacsonyan tartása érdekében a későbbivel érdemes számolni.
Ahhoz, hogy a 3. hétre beérkezzen 4200 db, a 2. héten kell legyártani azt. Nemcsak a vezér-
programban és a gyártás kezdetében történik változás, hanem a tervezett készletek jelentős
növekedését is megfigyelhetjük. Gyakorlatilag az előző feladathoz képest további 4200 db-ot
raktározunk a 3. héttől a 7. hétig.
109
TVP 6. Talicskák gyártásával foglalkozó vállalatunk termékei iránt a következő nyolc hétben
2000 és 3000 termék iránti kereslet szabályos váltakozása várható. A mai napig az első há-
rom hétre érkezett megrendelés, mindhárom ezer darabról szól. Induló készletünk 9000 db, a
gazdaságos sorozatnagyság 1800 db, három hetes átfutási idővel.
a) Készítsen vezérprogramot!
b) Hogyan változna a vezérprogram, ha a menedzsment 2000 db-os biztonsági készlet tartá-

sát írná elő?
Megoldás
a)
b)
TVP 7. Egy bútorgyár egyik termékére a táblázatban jelölt előrejelzési és megrendelési adatok
jellemzőek. A terméket 200 darabos sorozatokban állítják elő, 2 hetes átfutási idővel. Induló
110
készletük 150 db. Készítse el a gyártás vezérprogramját, ha a minimális készletszint 40 db!

Melyik periódus(ok)ban kell gyártást indítani!
Megoldás
Ahhoz, hogy az 1. periódusban beérkezzen az első 200 db-os sorozat, 2 héttel korábban meg
kell kezdeni a gyártást.
TVP 8. Madáretetők gyártásával foglalkozó vállalatunk termékei iránt a következő év első nyolc
hetében várhatóan a táblázat szerint alakul a kereslet. Induló készletünk 300 db, a gazdaságos
sorozatnagyság 200 db, egy hetes átfutási idővel. Készítsen vezérprogramot!
111
Megoldás
Ahhoz, hogy az 1. periódusban beérkezzen az első 200 db-os sorozat, 2 héttel korábban meg
kell kezdeni a gyártást.
112
12. fejezet
Anyagigény-tervezés (MRP)
Fontos megjegyzés: Mielőtt nekiállna a következő rész áttanulmányozásához, olvassa el a ve-

zérprogramot is magában foglaló fejezetet.
MRP 1. A TVP 8. feladatban tárgyalt vállalat maga készíti el az értékesítendő madáretető-

ket. A vezérprogram szerint a következő év első 7 hetében 200, 200, 200, 200, 200, 400 és 200
db madáretető gyártását kell megkezdeni. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a megfelelő
alapanyagok rendelkezésre álljanak.
A madáretető gyártmányfája:
A vállalat a tetőket 30 darabonként rendeli egy alvállalkozótól, 2 hetes átfutási idővel. Az alapot
és a tartóoszlopokat saját leányvállalata készíti el. A házalapok elkészítése százasával történik,
egy hetes átfutási idővel. A tartóoszlopok gazdaságos sorozatnagysága 40 db, átfutási idő két
hét.
Készítse el az anyagigény-tervet, ha a készletszint alapokból 110, oszlopokból 540, tetőkből

250 db!
113
Megoldás Az anyagigény-terv a (TVP 8.) termelési vezérprogram utolsó sorából indul ki:
A vezérterv szerint a már beérkezett alkatrészek (alap, oszlop, tető) további megmunkálása és
összeszerelése 200 db-os sorozatokban történik, két hetes átfutási idővel. Ahhoz, hogy mindez
létrejöhessen, szükség van a gyártmányfa minden alkotóelemének beérkezésére, melyeket az
átfutási idő, a sorozatnagyság és a jelenlegi készletszint figyelembe vételével kell megrendelni
az alvállalkozótól, ill. a leányvállalattól.
A tetők megrendelésének kalkulációja:
A tetők megrendelését a vizsgált periódust megelőző héten meg kell kezdeni, várhatóan 2 hét
múlva érkeznek be, és mivel a madáretető elkészítéséhez további 2 hét szükséges, a megren-
114
delést követően egy tető jellemzően 4 hét múlva kerül egy madáretető díszeként az elosztó
rendszerbe, ezen keresztül pedig a boltokba.
Az alapok megrendelésének számításai:
Mivel egy alapra 4 oszlop kerül, ezért egy madáretetőhöz 4 oszlop kereslettel rendelkezik, így
a madáretető termelési vezérprogramjában kiszámolt igényt 4-gyel szorozzuk:
MRP 2. Egy hangszerbolt (MIS) menedzsere a következő 8 hetes előrejelzést kapta az elektro-
mos gitár után való várható kereslettől. Jelenleg 125 gitárjuk van raktáron. Egy alkalommal 90
gitárt tudnak rendelni, 3 hetes szállítási idővel.
115
Hét 1 2 3 4 5 6 7 8
Kereslet (db) 40 40 40 40 30 30 30 30
Amikor a gitárokat előállító üzem (GuitarM) megkapja a rendelést, tudja, hogy 3 hete van a
gitárokat legyártani, és leszállítani. Az üzem termelési igazgatója ellenőrzi a gitárhoz szükséges
alkatrészek, és félkész termékek készletét:
Szállítási/össze-
Kód Alkatrész neve Jelenlegi készlet Sorozatnagyság
szerelési idő
X Kész gitár 0 1
A Test 70 120 1
B Neck 110 150 1
C Húrok 100 200 1
D Hangszedő 300 60 1
E Híd 80 50 1
F Test fa 100 24 1
G Hangszedő 450 90 1
H Fogólap 110 50 1
I Nyak fa 160 80 1
J Fej 100 60 1
K Bund 500 600 1
L Fogólap fa 40 100 1
M Fej fa 50 100 1
N Hangolókulcs 210 600 2
Az ábrából láthatjuk, hogy egy gitár összeszereléséhez egy darab test (A), egy darab nyak (B) és
egy szett húr (C) kell. A test (A) összeszereléséhez három-három hangszedő (D) és szabályozó
(G), illetve egy-egy híd (E) és test fa (F) kell. A nyak (B) összeszereléséhez egy-egy fogólap (H),
116
nyak fa (I) és fej (J) kell. A fogólap további két alkatrészből, bundokból (K) és egy fogólapfából
(L) áll. A fej is két részből, fej fából (M) és hangolókulcsból (N) áll. Az alábbi ábrák részletesen
bemutatják a gitár részeit:
Készítsen vezérprogramot! Határozza meg, hogy melyik alkatrészből mikor és mennyit kell az
üzemnek elkezdeni gyártani!
Megoldás Első lépésként meg kell határoznunk, hogy a hangszerboltnak (MIS) mikor kell le-
adnia a rendelését. Ezt a már jól ismert táblázat segítségével fogjuk megtenni:
117
Láthatjuk, hogy a menedzsernek előreláthatóan az első, és a harmadik héten kell leadnia a 90

darab gitárra a rendelést, hogy ki tudja elégíteni a várható keresletet.
Következő lépésként meg kell határoznunk hogy a gitárokat előállító üzemnek mikor és mit
kell gyártania ahhoz, hogy időben (3 hét alatt) elkészüljön a gitárokkal. Legelőször meg kell
néznünk, hogy található-e kész gitár raktáron. Láthatjuk, hogy nincsen, így az összes megren-
delt gitárt le kell gyártanunk. A módszerünk rendkívül hasonló lesz az aggregált tervezésnél
használthoz.
Az üzem vezetője tudja, hogy a gitárokat a negyedik és a hatodik héten kell leszállítania. A
táblázatból tudjuk, hogy a kész gitár összeszerelési ideje egy hét. Azonban ahhoz, hogy össze
tudjuk szerelni a gitárokat, szükségünk lesz a kész alkatrészekre. Közvetlenül a testre (A), a
nyakra (B) és a húrokra (C). Ennek a három alkatrésznek kell megfelelő számban készen lennie
egy héttel azelőtt, hogy a kész gitárokat elszállítják, így meglesz az egy hét összeszerelési idő.
A következő táblázatot írhatjuk fel:
118
Magyarázat: Mivel tudjuk, hogy 70 darab test (A) van készleten, a harmadik hétre 90 darabra
lesz szükségünk és egyhetes a szállítási/összeszerelési idő, meg tudjuk állapítani, hogy a má-
sodik héten kell elkezdeni gyártani a megfelelő sorozatnagyságot (adott:120). Ahhoz hogy a
második héten el tudjuk kezdeni összeszerelni a testeket, a testekhez szükséges alkatrészeknek
készen kell lenniük a megfelelő számban az adott hétre. Az alkatrészek a következők: hangsze-
dők (D), a híd (E), a test fa (F) és a szabályozók (G). Most ezeknek a vezérprogramját fogjuk
elkészíteni:
119
Fontos észrevenni, hogy 120 darab testet kell előállítanunk, és ehhez 360 hangszedőre (D) és
szabályozóra (G), illetve 120 darab hídra (E) és test fára (F) lesz szükség. Ezt kiolvashatjuk az
120
összeszerelést meghatározó ábrából. A táblázat szerint az első héten kell elkezdenünk gyártani
a hidakat, a hangszedőket, és a test fákat, míg a szabályozókból van elég raktáron, így nem kell
elkezdenünk gyártani.
Hasonló módszerrel fogjuk meghatározni a nyakhoz (B) szükséges alkatrészeknek a legyár-

tását:
A nyakakat a negyedik héten kell elkezdeni gyártani. A sorozatnagyság 150. Ahhoz, hogy el
tudjuk kezdeni időben, a megfelelő alkatrészeket (fogólap, nyak fa, fej) a negyedik hétre el kell
készíteni.
121
Csak a fejet (J), és a fogólapot (H) kell elkezdenünk gyártani, mindkettőt a harmadik héten. A
nyak fából (I) van elég készleten. Ahhoz, hogy a megfelelő számú (50) fogólapot elő tudjuk
állítani időben, a megfelelő alkatrészeket (bund (K) és fogólap fa (L)) el kell készítenünk időre:
122
Fontos észrevenni, hogy az 50 fogólaphoz 50·21, azaz 1050 darab bund (K) kell. A fej (J)
összeszerelése is hasonló logikával elkészíthető. A megfelelő alkatrészek a fej fa (M) és a han-
golókulcsok (N):
123
Az utolsó, még nem lefedett alkatrész a húr.
Most, hogy meghatároztuk, hogy melyik alkatrészt, vagy félkész terméket mikor kell elkezdeni
gyártani/összeszerelni, ki tudjuk tölteni a táblázatot:
A gyártás elkezdésének
Kód Alkatrész neve Sorozatnagyság
hete
X Kész gitár
A Test 120 2
B Neck 150 4
C Húrok 200 4
D Hangszedő 60 1
E Híd 50 1
F Test fa 24 1
G Hangszedő 90
H Fogólap 50 3
I Nyak fa 80
J Fej 60 3
K Bund 600 2
L Fogólap fa 100 2
M Fej fa 100 2
N Hangolókulcs 600 1
124
13. fejezet
Készletgazdálkodás
A fejezetben lévő feladatokban a következő feltevésekkel fogunk élni:
1. A kereslet konstans
2. A megrendelési tételnagyság korlátok nélküli
3. A raktározási és a rendelési költségek a jelentősebb költségek
4. Egy termék megrendelése független a többi termékétől
5. A szállítási idő fix
6. A végeredményeknél kerekített összegeket használunk
KG 1. Egy kiskereskedelmi egység speciális kávéfőzőkkel is kereskedik. A kávéfőző beszer-

zési ára 110 $, és hetente 10 darabot értékesítenek belőle. A készletezés költsége éves szinten
a termék árának 20%-át emészti fel. Egy rendelés leadásának költsége (darabszámtól függet-
lenül) 120 $. Jelenleg a menedzsment 20 darabos rendelési tételeket használ. Mennyi ennek a
rendelési politikának az éves költsége? Hány dollárt tudna a kiskereskedelmi egység megtaka-
rítani amennyiben a gazdaságos sorozatnagyságot használná?
Megoldás
Először is ki kell számolnunk a jelenlegi rendeléspolitika éves költségét a következő képlet
segítségével:
s·D h·Q
TC(Q) = +
Q 2
ahol:
125
s = 120 $ Rendelési költség (darabszámtól független)
D = 52 hét · 10 db/hét = 520 db Éves kereslet
h = 110 $ · 0, 2 = 22 $ Készletezés darabonkénti nominális (abszolút) költsége
Q = 20 db Aktuális rendelési tételnagyság
120 · 520 22 · 20
TC(20) = + = 3340 $
20 2
Tehát a jelenlegi rendeléspolitikának az éves költsége 3 340 $.
A gazdaságos sorozatnagyságot a következő képlet segítségével kapjuk meg:

r r
2·D·s 2 · 520 · 120
GSN = = = 75, 31 ≈ 75 db
h 22
A gazdaságos sorozatnagyságnál kapjuk meg azt a rendelési tételt, ahol a készletezési és rende-
lési költségek összege minimális lesz:
120 · 520 22 · 75
TC(75) = + = 1657 $
75 2
KG 2. Egy ajándékbolt Rubik kockákkal is kereskedik. A termék beszerzési ára 12 $, és heten-

te 50 darabot értékesítenek belőle. A készletezés költsége éves szinten a termék árának 15%-át
emészti fel. Egy rendelés leadásának költsége (darabszámtól függetlenül) 51 $. Jelenleg a me-
nedzsment 1000 darabos rendelési tételeket használ. Mennyi ennek a rendelési politikának az
126
éves költsége? Hány dollárt tudna az ajándékbolt megtakarítani amennyiben a gazdaságos so-
rozatnagyságot használná?
Megoldás
Először is ki kell számolnunk a jelenlegi rendeléspolitika éves költségét a következő képlet
segítségével:
s·D h·Q
TC(Q) = +
Q 2
ahol:
h = 12 $ · 0, 15 = 1, 8 $ Készletezés darabonkénti nominális (abszolút) költsége
Q = 1000 db Aktuális rendelési tételnagyság
51 · 2600 1, 8 · 1000
TC(1000) = + = 1033 $
1000 2
Tehát a jelenlegi rendeléspolitikának az éves költsége 1 033 $.
A gazdaságos sorozatnagyságot a következő képlet segítségével kapjuk meg:

r s
2·D·s 2 · 2600 · 51
GSN = = = 383, 84 ≈ 384 db
h 1, 8
A gazdaságos sorozatnagyságnál kapjuk meg azt a rendelési tételt, ahol a készletezési és rende-
lési költségek összege minimális lesz:
51 · 2600 1, 8 · 384
TC(384) = + = 691 $
384 2
127
A következő feladatokban a fejezet elején tett kikötések közül az elsőt feloldjuk, és a ke-
resletet nem vesszük konstansnak.
KG 3. Egy nagykereskedelmi egység koncerteken használatos hangfalakkal kereskedik. A ter-

mék beszerzési ára 1500 $, és hetente átlagosan 90 darabot értékesítenek. A készletezés költsége
éves szinten a termék árának 15%-át emészti fel. Egy rendelés leadásának költsége (darabszám-
tól függetlenül) 2000 $. A kereskedelmi egység a gyártól 2 hetes szállítási idővel kapja meg a
rendelt termékeket. A kereslet normális eloszlású, és heti 20 darabos szórással rendelkezik. A
vezetés szeretne 80%-os fogyasztó kiszolgálási szintet tartani.
a) Mekkora a gazdaságos sorozatnagyság, és ezt használva mekkora a kereskedelmi egység

rendelésből és készletezésből származó költsége? (biztonsági készlet nélkül)
b) Hány darabos biztonsági készletet kell tartaniuk?
c) Mekkora az a készletszint, aminél az új megrendelést el kell indítaniuk?
d) Mekkora ennek a rendelési/készletezési politikának a költsége?
Megoldás
a)
128
Q Rendelési tételnagyság
q q
2·D·s 2·4680·2000
A gazdaságos sorozatnagyság képlete alapján: GSN = h = 225 ≈ 288 db. Vagyis
a gazdaságos sorozatnagyság 288 darab.
h·Q 2000·4680
A rendeléspolitika éves költsége biztonsági készlet nélkül: TC(Q = 288) = s·D
Q + 2 = 288 +
225·288
2 = 64 900 $.
b) A biztonsági készlet (bk) kiszámolásához a következő képletet használjuk fel:
bk = z · σL
illetve,
√
σL = σd · L
ahol:
σL A kereslet szállítási idő alatti szórása (db)
σd = 20 db A kereslet egy periódus (hét) alatti szórása
L = 2 hét Szállítási idő (lead time)
z0,8 = 0, 842A kiszolgálási szinthez tartozó (normális eloszlásnál használt) z érték

√
Behelyettesítve: σL = 20 · 2 ≈ 28 db és bk = 0, 842 · 28 ≈ 24. Vagyis a 80%-os fogyasztó ki-
szolgálási szinthez 24 darabos biztonsági készletet kell tartanunk.
c) A rendelési pont (RP) a következő képlettel számítható ki:
RP = d · L + bk
ahol:
d = 90 db Egy periódus (hét) alatti átlagos kereslet
Behelyettesítve: RP = 90 · 2 + 24 = 204 db. Tehát a készlet 204 darabosra csökkenésénél kell új

rendelést leadnunk.
d) A teljes költséget a következő képlettel kapjuk meg:
s·D h·Q
TC(Q) = + + bk · h
Q 2
129
A képlet első két tagját már ismerjük korábbról. A harmadik tag nem más, mint a fent kiszá-
molt biztonsági készlet teljes évre vonatkozó raktározási költsége. Behelyettesítve: TC(288) =
2000·4680
288 + 225·288
2 + 24 · 225 = 70 300 $. Tehát a biztonsági készlettel működő kereskedelmi
egység rendelési és készletezési politikájának a teljes költsége 70 300 $.
KG 4. Egy nagykereskedelmi egység irattartó szekrényekkel is kereskedik. A termék beszerzési

ára 800 $, és hetente átlagosan 100 darabot értékesítenek. A készletezés költsége éves szinten
a termék árának 20%-át emészti fel. Egy rendelés leadásának költsége (darabszámtól függet-
lenül) 1200 $. A kereskedelmi egység a gyártól 3 hetes szállítási idővel kapja meg a rendelt
termékeket. A kereslet normális eloszlású, és heti 15 darabos szórással rendelkezik. A vezetés
szeretne 95%-os fogyasztó kiszolgálási szintet tartani.
a) Mekkora a gazdaságos sorozatnagyság, és ezt használva mekkora a kereskedelmi egység

rendelésből és készletezésből származó költsége? (biztonsági készlet nélkül)
b) Hány darabos biztonsági készletet kell tartaniuk?
c) Mekkora az a készletszint, aminél az új megrendelést el kell indítaniuk?
d) Mekkora ennek a rendelési/készletezési politikának a költsége?
Megoldás
a)
Q Rendelési tételnagyság
q q
2·D·s 2·5200·1200
A gazdaságos sorozatnagyság képlete alapján: GSN = h = 160 ≈ 279 db. Vagyis
a gazdaságos sorozatnagyság 279 darab.
h·Q 1200·5200
A rendeléspolitika éves költsége biztonsági készlet nélkül: TC(Q = 279) = s·D
Q + 2 = 279 +
160·279
2 = 44 686 $.
130
b) A biztonsági készlet (bk) kiszámolásához a következő képletet használjuk fel:
bk = z · σL
illetve,
√
σL = σd · L
ahol:
σL A kereslet szállítási idő alatti szórása (db)
σd = 15 db A kereslet egy periódus (hét) alatti szórása
L = 3 hét Szállítási idő (lead time)
z0,95 = 1, 645 A kiszolgálási szinthez tartozó (normális eloszlásnál használt) z érték

√
Behelyettesítve: σL = 15 · 3 ≈ 26 db és bk = 1, 645 · 26 ≈ 43. Vagyis a 95%-os fogyasztó ki-
szolgálási szinthez 43 darabos biztonsági készletet kell tartanunk.
c) A rendelési pont (RP) a következő képlettel számítható ki:
RP = d · L + bk
ahol:
d = 100 db Egy periódus (hét) alatti átlagos kereslet
Behelyettesítve: RP = 100 · 3 + 43 = 343 db. Tehát a készlet 343 darabosra csökkenésénél kell
új rendelést leadnunk.
d) A teljes költséget a következő képlettel kapjuk meg:
s·D h·Q
TC(Q) = + + bk · h
Q 2
A képlet első két tagját már ismerjük korábbról. A harmadik tag nem más, mint a fent kiszá-
molt biztonsági készlet teljes évre vonatkozó raktározási költsége. Behelyettesítve: TC(279) =
1200·5200
279 + 160·279
2 + 43 · 160 = 51 566 $. Tehát a biztonsági készlettel működő kereskedelmi
egység rendelési és készletezési politikájának a teljes költsége 51 566 $.
131
A következő feladatokban egy újabb kikötést oldunk fel. Ebben az esetben kereslet mellett
a szállítási időt is valószínűségi változónak vesszük, tehát nem lesz kötött. Feltételezzük,
hogy a kereslet és a szállítási idő egymástól független.
KG 5. Egy kiskereskedelmi egység öngyújtókkal is kereskedik. A gazdaságos sorozatnagy-

ság a rendelésnél 2600 darab. Az átlagos kereslet hetente 1500 darab, 250 darabos szórással. A
szállítási idő átlagosan 4 hét, egyhetes szórással. A menedzsment 95%-os fogyasztó kiszolgálá-
si szintet határozott meg. Mekkora biztonsági készletet kell meghatározniuk hogy ezt el tudják
érni? Hány darabos készletnél lesz a rendelési pont?
Megoldás
A biztonsági készlet (bk) kiszámolásához most a következő képletet használjuk fel:
bk = z · σdLT
illetve, q
σdLT 2 · d2
= σd2 · L + σLT
ahol:
d = 1500 db Egy periódus alatti átlagos kereslet
L = 4 hét Átlagos szállítási idő (lead time)
σd = 250 db Kereslet szórása egy periódus (hét) alatt
σLT = 1 hét A szállítási idő szórása
σdLT Kereslet szórása a várható szállítási idő alatt
z0,95 = 1, 645 A kiszolgálási szinthez tartozó (normális eloszlásnál használt) z érték

√
Behelyettesítve: σdLT = 2502 · 4 + 12 · 15002 ≈ 1581 db és bk = 1, 645 · 1581 ≈ 2601. Vagyis
a 95%-os fogyasztó kiszolgálási szinthez 2601 darabos biztonsági készletet kell tartanunk.
A rendelési pont (RP) a következő képlettel számítható ki:
RP = d · L + bk
Behelyettesítve: RP = 1500 · 4 + 2601 = 8601 db. Tehát akkor kell a következő tételt (2600 db)
rendelni, amikor a készlet 8601 darabra csökken.
132
KG 6. Egy kiskereskedelmi egység multifunkcionális távirányítókkal is kereskedik. A gazdasá-

gos sorozatnagyság a rendelésnél 1010 darab. Az átlagos kereslet hetente 500 darab, 75 darabos
szórással. A szállítási idő átlagosan 5 hét, kéthetes szórással. A menedzsment 80%-os fogyasztó
kiszolgálási szintet határozott meg. Mekkora biztonsági készletet kell meghatározniuk hogy ezt
el tudják érni? Hány darabos készletnél lesz a rendelési pont?
Megoldás
A biztonsági készlet (bk) kiszámolásához most a következő képletet használjuk fel:
bk = z · σdLT
illetve, q
σdLT 2 · d2
= σd2 · L + σLT
ahol:
d = 500 db Egy periódus alatti átlagos kereslet
L = 5 hét Átlagos szállítási idő (lead time)
σd = 75 db Kereslet szórása egy periódus (hét) alatt
σLT = 2 hét A szállítási idő szórása
σdLT Kereslet szórása a várható szállítási idő alatt
z0,8 = 0, 842A kiszolgálási szinthez tartozó (normális eloszlásnál használt) z érték

√
Behelyettesítve: σdLT = 752 · 5 + 22 · 5002 ≈ 1014 db és bk = 0, 842 · 1014 ≈ 854. Vagyis a
80%-os fogyasztó kiszolgálási szinthez 854 darabos biztonsági készletet kell tartanunk.
A rendelési pont (RP) a következő képlettel számítható ki:
RP = d · L + bk
Behelyettesítve: RP = 500 · 5 + 854 = 3354 db. Tehát akkor kell a következő tételt (1010 db)
rendelni, amikor a készlet 3354 darabra csökken.
Gyakorló feladatok
133
Konstans kereslet, zérus szállítási idő:

1.
Adatok
Átlagos heti kereslet (db) 2500
Rendelési költség ($) 500
Fajlagos készletezési költség (%) 30
Beszerzési ár ($) 45
Megoldás
GSN (db) 3103
Teljes költség ($) 41 893
2.
Adatok
Megoldás
GSN (db) 182
Teljes költség ($) 456
3.
Adatok
Megoldás
GSN (db) 967
4.
Adatok
Átlagos heti kereslet (db) 15 000
134
Megoldás
GSN (db) 6 982
5.
Adatok
Megoldás
GSN (db) 122
Teljes költség ($) 427
Változó kereslet, állandó szállítási idő:

1.
Adatok
Heti kereslet szórása (db) 25
Fogyasztó kiszolgálási szint (%) 95
Szállítási idő (hét) 2
Megoldás
GSN (db) 2 419
Teljes költség biztonsági készlettel ($) 495
Biztonsági készlet (db) 58
Rendelési pont (db) 958
2.
Adatok
Átlagos heti kereslet (db) 5 000
135
Megoldás
GSN (db) 2 392
Teljes költség biztonsági készlettel ($) 12 968
Rendelési pont (db) 20 202
3.
Adatok
Megoldás
GSN (db) 494
4.
Adatok
Megoldás
GSN (db) 172
5.
136
Adatok
Megoldás
GSN (db) 125
Változó kereslet, változó szállítási idő:

1.
Adatok
Átlagos szállítási idő (hét) 4
Szállítási idő szórása (hét) 2
GSN (db) 783
Megoldás
2.
137
Adatok
GSN (db) 140
Megoldás
3.
Adatok
GSN (db) 125
Megoldás
4.
138
Adatok
GSN (db) 29
Megoldás
5.
Adatok
GSN (db) 170
Megoldás
KG 7. Egy kiskereskedő tükörreflexes fényképezőgépekkel kereskedik. Az heti (konstans) ke-

reslet 10 darab. A rendelési költség 150 $ rendelési tételenként. A kiskereskedő kiszámolta,
hogy beszerzési ártól függetlenül a készletezési költség 120 $ évente fényképezőgépenként. A
nagykereskedő, aki szállítja a fényképezőgépeket, a következő táblázatot küldte a kiskereske-
dőnek:
139
Rendelési tétel (db) Beszerzési ár ($/db)

1 - 49 500
50 - 79 480
80 - 99 460
100 - 450
Eszerint, amennyiben 1 és 49 közötti darabot rendel egyszerre a fényképezőgépekből, akkor

500 $-os áron kapja meg annak darabját. Amennyiben 50 és 79 közötti darabszámot rendel
egyszerre, akkor kedvezményes, 480 $-os áron kapja darabját, és így tovább. A kiskereskedő
fő költségei a rendelési, készletezési és beszerzési költségek. Határozza meg, hogy hány darab
fényképezőgépet kell egyszerre rendelnie a kiskereskedőnek, hogy a fő költségei minimálisak
legyenek!
Megoldás
Első lépésként kiszámoljuk az előző feladatokból jól ismert gazdaságos sorozatnagyságot (ren-
delési tételnagyságot):
r r
2·D·s 2 · 520 · 150
GSN = = ≈ 36 db
h 120
Amennyiben 36 darabot rendelünk egy tételben, akkor a táblázat szerint 500 $-os áron kapjuk
meg darabját a nagykereskedőtől. Számoljuk ki a teljes költséget ebben az esetben:
s·D h·Q 150 · 520 120 · 36

TC(36) = + + p·D = + + 500 · 520 = 264 327 $
Q 2 36 2
ahol a p a beszerzési árat jelöli.
Amennyiben növelnénk a rendelési tételt, akkor árkedvezményt kapnánk. Tudjuk, hogy na-
gyobb rendelési tétel növelné az első két költség (rendelési és készletezési) összegét, de csök-
kentené a beszerzési árat. Vizsgáljuk meg a nagyobb rendelési tételekhez tartozó teljes költ-
séget. Mindig az árcsökkenéshez szükséges rendelési tételnagyság legalsó elemét kell tekinte-
nünk, hiszen az adott tartományban itt a legkisebb az összköltség! Értelemszerűen a képletekben
a megrendelési tételnagyságon (Q) kívül a beszerzési ár is változik:
s·D h·Q 150 · 520 120 · 50

TC(50) = + + p·D = + + 480 · 520 = 254 160 $
Q 2 50 2
s·D h·Q 150 · 520 120 · 80

TC(80) = + + p·D = + + 460 · 520 = 244 975 $
Q 2 80 2
s·D h·Q 150 · 520 120 · 100
TC(100) = + + p·D = + + 450 · 520 = 240 780 $
Q 2 100 2
140
A kapott eredményekből azt állapíthatjuk meg, hogy a legalacsonyabb teljes költséggel a 100
darabos rendelési tételnagyság rendelkezik, így egyszerre 100 darabot érdemes a nagykereske-
dőtől megrendelni.
KG 8. Egy kiskereskedő Rubik kockákkal kereskedik. Az heti (konstans) kereslet 80 darab.

A rendelési költség 200 $ rendelési tételenként. A kiskereskedő kiszámolta, hogy beszerzési
ártól függetlenül a készletezési költség 15 $ évente kockánként. A nagykereskedő, aki szállítja
a Rubik kockákat, a következő táblázatot küldte a kiskereskedőnek:
1 - 499 25
500 - 999 24
1000 - 1499 23
1500 - 22,5
Eszerint, amennyiben 1 és 499 közötti darabot rendel egyszerre a Rubik kockákból, akkor 25
$-os áron kapja meg darabját. Amennyiben 500 és 999 közötti darabszámot rendel egyszerre,
akkor kedvezményes, 24 $-os darabáron szállítják, és így tovább. A kiskereskedő fő költségei a
rendelési, készletezési és beszerzési költségek. Határozza meg, hogy hány darab Rubik kockát
kell egyszerre rendelnie a kiskereskedőnek, hogy a fő költségei minimálisak legyenek!
Megoldás
Első lépésként kiszámoljuk az előző feladatokból jól ismert gazdaságos sorozatnagyságot (ren-
delési tételnagyságot):
r r
2·D·s 2 · 4160 · 200
GSN = = ≈ 333 db
h 15
Amennyiben 333 darabot rendelünk egy tételben, akkor a táblázat szerint 25 $-os áron kapjuk
meg darabját a nagykereskedőtől. Számoljuk ki a teljes költséget ebben az esetben:
s·D h·Q 200 · 4160 15 · 333

TC(333) = + + p·D = + + 25 · 4160 = 108 996 $
Q 2 333 2
ahol a p a beszerzési árat jelöli.
Amennyiben növelnénk a rendelési tételt, akkor árkedvezményt kapnánk. Tudjuk, hogy na-
gyobb rendelési tétel növelné az első két költség (rendelési és készletezési) összegét, de csök-
kentené a beszerzési árat. Vizsgáljuk meg a nagyobb rendelési tételekhez tartozó teljes költ-
séget. Mindig az árcsökkenéshez szükséges rendelési tételnagyság legalsó elemét kell tekinte-
141
nünk, hiszen az adott tartományban itt a legkisebb az összköltség! Értelemszerűen a képletekben

a megrendelési tételnagyságon (Q) kívül a beszerzési ár is változik:
s·D h·Q 200 · 4160 15 · 500

TC(500) = + + p·D = + + 24 · 4160 = 105 254 $
Q 2 500 2
s·D h·Q 200 · 4160 15 · 1000

TC(1000) = + + p·D = + + 23 · 4160 = 104 012 $
Q 2 1000 2
s·D h·Q 200 · 4160 15 · 1500
TC(1500) = + + p·D = + + 22, 5 · 4160 = 105 405 $
Q 2 1500 2
A kapott eredményekből azt állapíthatjuk meg, hogy a legalacsonyabb teljes költséggel a 1000
darabos rendelési tételnagyság rendelkezik, így egyszerre 1000 darabot érdemes a nagykeres-
kedőtől megrendelni.
Gyakorló feladatok
Mennyiségi kedvezmény a beszerzési árban:

1.
Adatok
Fajlagos készletezési költség ($) 250

1 - 20 1000
21 - 50 990
51 - 100 950
101 - 940
Megoldás
GSN (db) 43
Teljes költség GSN-nel ($) 216 616
Legalacsonyabb összköltségű rendelési tétel (db) 51
Teljes költség az optimális rendelési tétellel ($) 208 461
2.
142
Adatok

1 - 500 1500
501 - 1000 1490
1001 - 1500 1480
1501 - 1470
Megoldás
GSN (db) 50
Teljes költség GSN-nel ($) 9 384 980
Teljes költség az optimális rendelési tétellel ($) 9 384 980
3.
Adatok

1 - 100 40
101 - 200 38
201 - 300 37
301 - 35
Megoldás
GSN (db) 102
4.
Adatok
143

1 - 10 5000
11 - 15 4800
16 - 20 4600
21 - 4400
Megoldás
GSN (db) 18
5.
Adatok

1 - 250 75
251 - 500 70
501 - 1000 65
1001 - 60
Megoldás
GSN (db) 88
144
14. fejezet
ABC elemzés a készletgazdálkodásban
ABC 1. Egy kiskereskedelmi egység bicikli alkatrészeket árul. A cég szeretné a készletgazdál-
kodását ABC elemzés segítségével hatékonyabbá tenni. Az üzlet tulajdonosa a készletnyilván-
tartási egységeket (SKU-k) a hozzájuk kapcsolódó bevételek alapján kívánja kategorizálni úgy,
hogy az A és B típusú készletek közötti küszöbérték 80%, míg a B és C típusú készletek közötti
küszöbérték 95% legyen. A következő táblázat megadja az SKU-k egységárát és a múlt heti
eladásokat.
SKU Egységár Eladás

azonosító ($/db) (db)
SKU12220 1000 8
SKU12223 200 10
SKU12226 5 60
SKU12228 2500 12
SKU12229 50 30
SKU12230 500 8
SKU12232 40 25
SKU12235 5000 10
SKU12236 2 100
SKU12239 300 10
Rajzolja fel az összbevétel eloszlását az SKU-k függvényében! Hány darab SKU generálja a
bevételek 50%-át? Hány darab SKU tartozik az egyes kategóriákba (A, B és C)?
Megoldás
Az összbevétel eloszlásának ábrázolásához először számoljuk ki az egyes SKU-k által generált
múlt heti bevételeket:
145
SKU Egységár Eladás Összbevétel

azonosító ($/db) (db) ($)
SKU12220 1000 8 8 000
SKU12223 200 10 2 000
SKU12226 5 60 300
SKU12228 2500 12 30 000
SKU12229 50 30 1 500
SKU12230 500 8 4 000
SKU12232 40 25 1 000
SKU12235 5000 10 50 000
SKU12236 2 100 200
SKU12239 300 10 3 000
A következő lépésként rendezzük az SKU-kat az általuk generált bevétel alapján csökkenő sor-
rendbe, majd számoljuk ki a százalékos hozzájárulásukat az összbevételhez:
SKU Egységár Eladás Bevétel Összbevétel Összbevétel

azonosító ($/db) (db) ($) ($) (%)
SKU12235 5000 10 50 000 50 000 50
SKU12228 2500 12 30 000 80 000 80
SKU12220 1000 8 8 000 88 000 88
SKU12230 500 8 4 000 92 000 92
SKU12239 300 10 3 000 95 000 95
SKU12223 200 10 2 000 97 000 97
SKU12229 50 30 1 500 98 500 98,5
SKU12232 40 25 1 000 99 500 99,5
SKU12226 5 60 300 99 800 99,8
SKU12236 2 100 200 100 000 100
146
A táblázat ás az ábra segítségével megállapítható, hogy a bevételek 50%-át mindössze egyet-

len SKU generálja (SKU12235 azonosítójú). Az A készletkategóriába (80%-os küszöbérték) 2
SKU, a B kategóriába (95%-os küszöbérték) 3 SKU, míg a C kategóriába a maradék 5 SKU
tartozik.
ABC 2. Egy kiskereskedelmi egység autós kiegészítőket árul. A cég szeretné a készletgazdál-
kodását ABC elemzés segítségével hatékonyabbá tenni. Az üzlet tulajdonosa a készletnyilván-
tartási egységeket (SKU-k) a hozzájuk kapcsolódó bevételek alapján kívánja kategorizálni úgy,
hogy az A és B típusú készletek közötti küszöbérték 80%, míg a B és C típusú készletek közötti
küszöbérték 95% legyen. A következő táblázat megadja az SKU-k egységárát és a múlt heti
eladásokat.
147
SKU Egységár Eladás

azonosító ($/db) (db)
SKU8510 250 6
SKU8511 400 5
SKU8512 2500 8
SKU8513 1000 10
SKU8514 40 25
SKU8515 5000 12
SKU8516 130 10
SKU8517 2 200
SKU8518 5 160
SKU8519 500 6
Rajzolja fel az összbevétel eloszlását az SKU-k függvényében! Hány darab SKU generálja a
bevételek 50%-át? Hány darab SKU tartozik az egyes kategóriákba (A, B és C)?
Megoldás
Az összbevétel eloszlásának ábrázolásához először számoljuk ki az egyes SKU-k által generált
múlt heti bevételeket:
SKU Egységár Eladás Összbevétel

azonosító ($/db) (db) ($)
SKU8510 250 6 1 500
SKU8511 400 5 2 000
SKU8512 2500 8 20 000
SKU8513 1000 10 10 000
SKU8514 40 25 1 000
SKU8515 5000 12 60 000
SKU8516 130 10 1 300
SKU8517 2 200 400
SKU8518 5 160 800
SKU8519 500 6 3 000
A következő lépésként rendezzük az SKU-kat az általuk generált bevétel alapján csökkenő sor-
rendbe, majd számoljuk ki a százalékos hozzájárulásukat az összbevételhez:
148
SKU Egységár Eladás Bevétel Összbevétel Összbevétel

azonosító ($/db) (db) ($) ($) (%)
SKU8515 5000 12 60 000 60 000 60
SKU8512 2500 8 20 000 80 000 80
SKU8513 1000 10 10 000 90 000 90
SKU8519 500 6 3 000 93 000 93
SKU8511 400 5 2 000 95 000 95
SKU8510 250 6 1 500 96 500 96,5
SKU8516 130 10 1 300 97 800 97,8
SKU8514 40 25 1 000 98 800 98,8
SKU8518 5 160 800 99 600 99,6
SKU8517 2 200 400 100 000 100
A táblázat ás az ábra segítségével megállapítható, hogy a bevételek 50%-át mindössze egyetlen

SKU generálja (SKU8515 azonosítójú). Az A készletkategóriába (80%-os küszöbérték) 2 SKU,
a B kategóriába (95%-os küszöbérték) 3 SKU, míg a C kategóriába a maradék 5 SKU tartozik.
149
15. fejezet
Make or buy
MOB 1. Egy gyorsétterem szeretné a vitamin salátát felvenni a menüjébe. A cég két lehetőségen
gondolkozik. Az első esetben saját maguk állítanák elő a salátákat, amihez egy speciális hűtő-
szekrényt kell bérelni, évi 800 $-ért. A hűtőszekrény fogyasztása évi 200 $-ba kerülne. Ezen
felül minden egyes saját előállítási költsége, munkaerővel együtt 1,25 $-ba kerülne. A második
opció, hogy külső beszállítótól vásárolják a salátát, amely nem jár fix költséggel, viszont 2 $-os
áron szállítják.
a) Mi lenne a helyes döntés a gyorsétterem részéről?
b) Amennyiben a gyorsétterem 4 $-ért tudja a saláta adagját értékesíteni, úgy változik-e a

döntésük? Mi a helyzet 10 $-os árnál?
Megoldás
a) Az első esetben magas a fix költség (800 $ + 200 $), viszont alacsonyabb a változó költség
(1,25 $), míg a második esetben nincsen fix költség, de magasabb a változó költség. A helyes
döntés attól függ, hogy hány adag salátát tudnak értékesíteni egy évben. Meg kell keresni, hogy
a két opció költsége mekkora értékesített mennyiségnél lenne egyenlő:
fb + vb · Q = fm + vm · Q
ahol
• fb a "buy", azaz a vásárlás opció fix költsége
• fm a "make", azaz a saját elkészítés opció fix költsége
• vb a "buy", azaz a vásárlás opció változó költsége
• vm a "make", azaz a saját elkészítés opció változó költsége
150
Make or buy
• Q az értékesített mennyiség
A képletet átalakítva a következő egyenlőséget kapjuk:
fm − fb 800 + 200 − 0
Q= = = 1333, 33
vb − vm 2 − 1, 25
Tehát amennyiben 1333 adagot, vagy kevesebbet értékesítünk, úgy a vásárlás opció a megfele-
lő, 1334 vagy afelett pedig a saját készítés.
b) Fontos észrevenni, hogy a döntés szempontjából teljesen mindegy, hogy mennyiért áruljuk a
saláta adagját, mivel a különbség a két opció változó költsége között mindig ugyanannyi marad.
151
16. fejezet
Life cycle ownership
LCO 1. Egy költöztetéssel és rakodással foglalkozó vállalatnak a megnövekedett kereslet miatt

új járműre van szüksége. A becslések szerint a járműnek évi 25 000 kilométert kell megtennie.
A vállalat döntéshozói két járműre szűkítették le a lehetséges teherautók listáját. A Chevrolet
Van+ 40 000 $-ba kerül, átlagosan 11,8 liter gázolajat fogyaszt 100 km-en, és 0,11 $ a kilo-
méterenkénti üzemeltetési költsége. A második opció a Ford CityTrans amely ugyan drágább
(47 000 $), de csak 9,8 litert fogyaszt 100 km-en, és 0,12 $ a kilométerenkénti üzemeltetési
költsége. Mindkét járműnek 10 év lenne a hasznos időtartama a vállalatnál. Az üzemanyag ára
1,95 $/l.
a) Amennyiben a vállalat szeretné az összességében olcsóbb megoldást választani, úgy me-

lyik járművet kell beszereznie?
b) Évi hány kilométernél van az a pont, ahol a két jármű teljes költsége azonos? Ábrázolja
válaszát!
c) Befolyásolná-e a döntést, ha a járműnek csak évi 23 000 kilométert kellene megtennie?
d) Amennyiben az anyacég 0,15 $-os literenkénti támogatást nyújt az üzemanyagra, úgy

megváltozna-e a vállalat döntése?
Megoldás
a) A teljes költség a beszerzési árból, üzemanyag költségből illetve az üzemeltetési költségből
áll. A költséget a teljes, 10 éves időtartamra számoljuk.
Chevrolet Van+:
Beszerzési ár Üzemanyag költség Üzemeltetési költség Összesen
40 000 $ + 25 000 km/év · 10 év · 11,8 l/100 km · 1,95 $/l + 25 000 km/év · 10 év · 0,11 $/km = 125 025 $
152
Ford CityTrans:

Láthatjuk, hogy a jelenlegi feltételek mellett a második opció, azaz a Ford CityTrans a megfe-
lelő választás.
b) A megoldáshoz a két jármű költség típusait (fix + változó) állítjuk egymással szembe. A
fix költség mindkét esetben a beszerezési költség, a változó költség pedig az üzemanyag és
üzemeltetési költségek.
Beszerzési ár Kilométerenkénti költség Beszerzési ár Kilométerenkénti költség
40 000 $ + { 11,8 l/100 km · 1,95 $/l + 0,11 $/km } · x km = 47 000 $ + { 9,8 l/100 km · 1,95 $/l + 0,12 $/km } · x km
40 000 $ + 0, 340 $ · x = 47 000 $ + 0, 311 $/km · x

0, 029 $/km · x = 7000 $
7000 $
x=
0, 029 $/km
x = 241 379 km
241 379 km
Évenkénti km = = 241 379 km/év
10 év
A két teljes költség a 241 379 teljes (10 év alatt) megtett kilométernél, azaz évi 24 138 kilométernél lesz
egyenlő.
c) Igen, mivel ebben az esetben összesen 10 · 23 000 km = 230 000 kilométert kellene megtenni a jár-
műnek. A b) válaszból látható, hogy ennél a távolságnál még az első opció, azaz a Chevrolet Van+ a
megfelelő választás.
d) Újraszámolva a teljes költségeket a támogatással csökkentett üzemanyag árral azt kapjuk, hogy a
támogatással az egyes opció (Chevrolet Van+ ) a megfelelő választás.
153
Chevrolet Van+:

Ford CityTrans:

LCO 2. Egy taxikat üzemeltető vállalatnak a megnövekedett kereslet miatt új személyautóra van szük-
sége. A becslések szerint a járműnek évi 50 000 kilométert kell megtennie. A vállalat döntéshozói két
járműre szűkítették le a lehetséges személyautók listáját. A Renault TaxiGiant 15 000 $-ba kerül, át-
lagosan 10 litert gázolajat fogyaszt 100 km-en, és 0,07 $ a kilométerenkénti üzemeltetési költsége. A
második opció a Citroën Urban, amely ugyan drágább (20 000 $), de csak 9 litert fogyaszt 100 km-en,
és 0,08 $ a kilométerenkénti üzemeltetési költsége. Mindkét járműnek 12 év lenne a hasznos időtartama
a vállalatnál. Az üzemanyag ára 2 $/l.
a) Amennyiben a vállalat szeretné az összességében olcsóbb megoldást választani, úgy melyik jár-
művet kell beszereznie?
b) Évi hány kilométernél van az a pont, ahol a két jármű teljes költsége azonos? Ábrázolja válaszát!
c) Befolyásolná-e a döntést, ha a járműnek csak évi 45 000 kilométert kellene megtennie?
d) Amennyiben az anyacég 0,3 $-os literenkénti támogatást nyújt az üzemanyagra, úgy megváltozna-
e a vállalat döntése?
Megoldás
a) A teljes költség a beszerzési árból, üzemanyag költségből illetve az üzemeltetési költségből áll. A
költséget a teljes, 12 éves időtartamra számoljuk.
Renault TaxiGiant:

15 000 $ + 50 000 km/év · 12 év · 10 l/100 km · 2 $/l + 50 000 km/év · 12 év · 0,07 $/km = 177 000 $
Citroën Urban:

20 000 $ + 50 000 km/év · 12 év · 9 l/100 km · 2 $/l + 50 000 km/év · 12 év · 0,08 $/km = 176 000 $
154
Láthatjuk, hogy a jelenlegi feltételek mellett a második opció, azaz a Citroën Urban a megfelelő válasz-
tás.
b) A megoldáshoz a két jármű költség típusait (fix + változó) állítjuk egymással szembe. A fix költség
mindkét esetben a beszerezési költség, a változó költség pedig az üzemanyag és üzemeltetési költségek.
Beszerzési ár Kilométerenkénti költség Beszerzési ár Kilométerenkénti költség
15 000 $ + { 10 l/100 km · 2 $/l + 0,07 $/km } · x km = 20 000 $ + { 9 l/100 km · 2 $/l + 0,08 $/km } · x km
15 000 $ + 0, 27 $/km · x = 20 000 $ + 0, 26 $/km · x

0, 01 $/km · x = 5000 $
5000 $
x=
0, 01 $/km
x = 500 000 km
500 000 km
Évenkénti km = = 41 667 km/év
12 év
A két teljes költség az 500 000 teljes (12 év alatt) megtett kilométernél, azaz évi 41 667 kilométernél lesz
egyenlő.
c) Nem, mivel ebben az esetben összesen 12 · 45 000 km = 540 000 kilométert kellene megtenni a jár-
műnek. A b) válaszból látható, hogy ennél a távolságnál már a második opció, azaz a Citroën Urban a
megfelelő választás.
d) Újraszámolva a teljes költségeket a támogatással csökkentett üzemanyag árral azt kapjuk, hogy a
támogatással az egyes opció (Renault TaxiGiant) a megfelelő választás.
Renault TaxiGiant:

15 000 $ + 50 000 km/év · 12 év · 10 l/100 km · 1,7 $/l + 50 000 km/év · 12 év · 0,07 $/km = 159 000 $
155
Citroën Urban:

20 000 $ + 50 000 km/év · 12 év · 9 l/100 km · 1,7 $/l + 50 000 km/év · 12 év · 0,08 $/km = 159 800 $
Gyakorló feladatok
A következő feladatoknál a táblázatban megtalálja a két opció összehasonlításához szükséges adatokat.
Számolja ki mindkét opció teljes költségét, illetve azt a kilométer számot, amelynél a két opció teljes
költsége azonos!
LCO 3.
Opció Beszerzési ár ($) Fogyasztás (l/100 km) Üzemeltetési költség ($/km) Hasznos élettartam (év)
1. $ 10 000 10 0,05 15
2. $ 15 000 8 0,06 15
Becsült igénybevétel (km/év): 15 000

Üzemanyag költség ($/l): 1,8
Megoldás
1. opció teljes költsége: 61 750 $

Azonos költségű teljes megtett km: 192 308

Azonos költségű évi km: 12 821
LCO 4.
1. $ 50 000 10 0,05 20
2. $ 60 000 9 0,06 20

Megoldás
156

Azonos költségű teljes megtett km: 909 091

LCO 5.
1. $ 10 000 7 0,05 10
2. $ 8 000 6,5 0,05 10

Megoldás

Azonos költségű teljes megtett km: 0

Azonos költségű évi km: 0
Magyarázat: A második opció teljes költsége bármely megtett kilométernél kisebb lesz, mivel mind
a beszerzési, mind az üzemeltetési költsége alacsonyabb mint az egyes opciónak.
LCO 6.
1. $ 20 000 10 0,05 10
2. $ 30 000 9 0,06 10

Üzemanyag költség ($/l): 2
Megoldás
157
Azonos költségű teljes megtett km: 1 000 000

158
17. fejezet
Lineáris programozás
LP 1. Az Electric World elektronikus készülékek összeszerelésével foglalkozó vállalat két termék össze-
szerelésére kapott megbízást. A vállalat versenyelőnye a kiváló munkaerő. 20 képzett szakmunkás, és
9 betanított munkás áll rendelkezésükre fejenként heti 40 órában. Az egyes számú termék a SuperTab-
let, amelynek az összeszereléséhez egyenként 8 percnyi képzett munkaerő által végzett munka, illetve 4
percnyi betanított munka szükséges. A második termék a SmartPhone, amelynél ugyanezek az értékek
6, illetve 2 perc. Minden egyes SuperTabletért 10$-t, minden SmartPhonért 6$-t kap a vállalat.
a) Határozza meg, hogy a maximális bevétel eléréséhez melyik termékből hány darab összeszerelését
vállalja el a cég hetente! Mekkora ez a bevétel?
b) A SuperTablet megbízóí szeretnék, ha többet szerelne össze vállalat a termékükből. A Electric

World vezetőinek legalább mennyit kell kérni darabonként ahhoz, hogy érdemes legyen többet
termelni a SuperTabletekből?
c) A SmartPhone vezetői bejelentik, hogy mégsem tudnak 6$-t fizetni termékenként, hanem csak
5,5$-t. Meg kell-e változtatni a termelési struktúráját az Electric Worldnek?
d) A cég a végleges válasz megadása előtt azon gondolkozik, hogy túlóráztatja a munkásait a na-
gyobb bevétel reményében. Melyik típusú munkaerőt érdemes inkább túlóráztatni, és mekkora az
az érték amennyit maximum fizetne a túlóráért? Munkerőtípusonként maximálisan heti hány óra
túlórát engedélyezzenek?
e) Az Electric World a szakszervezetekkel való egyeztetés után a túlórák elhagyása mellett dönt.
Közben egy játékkonzolt gyártó cég jelezte, hogy szeretné, ha az Electric World a GameConsole
nevű terméküket is bevenné a termékportfóliójába. Egy GameConsole összeszereléséhez 12 perc
szakképzett munkaerő, illetve 5 perc betanított munkaerő kell. A cég darabonként 12$-t tud fizetni.
Az új információ birtokában mi a helyes döntés?
f) A GameConsole gyártói mindenképpen szeretnék ha az Electric World felvenné a terméküket.

Mekkora árat kell minumum kérni a cégnek ahhoz, hogy érdemes legyen a konzolt gyártani?
159
Megoldás
a) A feladat megoldásához felírjuk a probléma matematikai leképzését. Az bevétel maximalizálása lesz
a cél, tehát a célfüggvénybe is ez kerül. A SuperTablet lesz az egyes termék (x1 ), a SmartPhone a kettes
termék (x2 ). Az egyes termékért 10$-t kapunk, a kettesért 6$-t.
10x1 + 6x2 → max
Értelemszerűen nem tudunk végtelen számú terméket gyártani, mivel léteznek korlátok amelyek meg-
határozzák, hogy hány terméket tudunk maximálisan előállítani. Jelen esetben a korlát a rendelkezésre
álló munkaerő. 20 képzett munkás, illetve 9 betanított munkás áll rendelkezésünkre. Mivel az összesze-
reléshez szükséges adatok percben vannak megadva, így a munkaerő rendelkezésre állását is percben
kell meghatároznunk. Ez az első esetben – szakképzett munkás - 48 000 perc/hét (20 munkás · 40 óra ·
60 perc), a második esetben – betanított munkás – 21 600 perc/hét (9 munkás · 40 óra · 60 perc). Ezek
az értékek lesznek a korlátaink. A változók (x1 , x2 ) együtthatói a munka elvégzéséhez szükséges percek
lesznek:
Szakképzett munkaerő: 8x1 + 6x2 ≤ 48000

Betanított munkaerő: 4x1 + 2x2 ≤ 21600
Az ideális – ebben a feladatban bevételt maximalizáló – megoldást a Gazdaságmatematika tantárgynál

elsajátított szimplex módszerrel, vagy akár szoftver segítségével is elvégezhetjük. Jelen esetben a Mic-
rosoft Excel Solver nevű bővítményét használjuk.
A feladat megoldása:
160
A megoldásból kiolvasható, hogy a maximális profit eléréséhez a SuperTabletből 4200 darab, a SmartPhone-
ból 2400 darab összeszerelését kell elvállalnia a cégnek. Ebben az esetben 56 400$ a cég heti bevétele.
b) A kérdésre az érzékenységvizsgálat elvégzése után kapunk választ:
A SuperTablet jelenlegi együtthatója 10 (azaz 10$). Ezt minimum 2-vel kell ahhoz megnövelnünk (allo-
wable increase), hogy az optimális megoldás változzon. Tehát legalább 12$-t kell kérni a megbízóktól,
hogy több SuperTabletet termeljünk. A pontos értéket az együttható megváltoztatása utáni újrafuttatás
elvégzésével kapjuk meg.
c) Az érzékenységvizsgálatból láthatjuk, hogy a jelnelegi 6$-os árat egy teljes dolláral kell ahhoz csök-
kenteni, hogy az optimális megoldásunk (termelési struktúránk) megváltozzon. Mivel az 5,5$-os ár csak
0,5$-os csökkenés, így nem kell változtatnunk a termelési struktúránkon.
161
d) A kérdésre a választ az árnyék árak segítségével kapjuk meg. Az árnyékár azt mutatja meg, hogy
amennyiben egy korlátot egységnyivel növelnénk, úgy mennyivel változna meg a célfüggvény értéke.
Esetünkben az egységnyi változtatás a rendelkezésre álló percek számának változtatását jelenti. Amint
láthatjuk a szakképzett munkaerő minden egyes pótlólagos perce 0,5$-ral növelné meg a bevételünket
(célfüggvény értékét), míg a betanított munkaerő minden minden egyes pótlólagos perce 1,5$-ral nö-
velné meg a bevételünket. Mivel a korlátokat percekben mérjük, így minden egyes órányi túlóráért a
szakképzett munkaerőnek maximálisan 0,5$ · 60 = 60$-t, míg a betanított munkaerőnek maximálisan
1,5$ · 60 = 90 $-t adnánk meg. Amennyiben egyszerre csak egy munkaerőtípus túlóráját engedélyeznénk
(minden mást változatlanul hagyunk) úgy a szakképzett munkaerőnél maximum (16 800/60 =) 280, míg
a betanított munkásoknál (2400/60 =) 40 óra lenne a megfelelő.
e) Beépítve az új terméket a modellünkbe, és lefuttatva a szimplex módszert a következő eredményt kap-

juk:
A feladat:
10x1 + 6x2 + 12x3 → max
162
Szakképzett munkaerő: 8x1 + 6x2 + 12x3 ≤ 48000

Betanított munkaerő: 4x1 + 2x2 + 5x3 ≤ 21600
A feladat megoldása:
Innen látható, hogy a GameConsole a jelenlegi feltételek mellett nem kerülhet be a termékportfólióba.
Az ideális termelési mennyiség 0 darab.
163
f)
A kérdésre a választ a reduced cost oszlopból kapjuk meg, amely azt mutatja meg, hogy mennyivel kell a
célfüggvényben az együtthatót megváltoztatni ahhoz, hogy bekerüljön az optimális megoldásba a termék.
Tehát minimum 1,5-el kell növelni a darabonkénti bevételt, azaz (12+1,5=) 13,5$-t kell a GameConsole
összeszereléséért ígérni a vállalatnak, hogy bekerüljön a termékportfólióba.
LP 2. A Mezőgazdasági Vállalat a telepén tartott tehenek számára kíván szárazeledelt vásárolni. Négy
alapvető tápanyagot fontos bevinni a tehenek szervezetébe minden nap. Ezeknek a napi minimum szintje
a következő:
Tápanyag Min. mennyiség (gramm)

WWW 512
XXX 640
YYY 128
ZZZ 1024
A vállalat három cégtől kap ajánlatot. Az AAA cég szárazeledele 10$-ba kerül, és a négy tápanyagból
egyenként 24, 16, 8 és 48 grammot tartalmaz. A BBB cégé 16$-ba kerül, és tápanyagonként 16, 24, 0
és 64 grammot tartalmat. A CCC vállalat ajánlata egy olyan szárazeledel, amely 32, 8, 16, illetve 32
grammot tartalmaz tápanyagonként, és adagonként 11$-ba kerül.
a) Határozza meg, hogy amennyiben a Mezőgazdasági Vállalat szeretné minimalizálni a költségeit,

úgy melyik szárazeledelből mennyit kell rendelniük!
b) A BBB cég mindenképpen szeretné, ha tőle is vásárolnánk szárazeledelt. Mennyivel kell csök-
kentenie minimálisan az árát ahhoz, hogy a Mezőgazdasági Vállalat figyelembe tudja venni a
termékét?
164
c) Legújabb kutatások kimutatták, hogy a XXX tápanyagból elegendő a napi 600 grammnyi, az
YYY-ból pedig elég a napi 100 grammnyi bevitel. Melyik adat fontos a Mezőgazdasági Vállalat
szempontjából? Mekkora összeget tud a vállalat megtakarítani az új információ birtokában?
Megoldás
a) Jelölje x1 , x2 és x3 a három szárazeledelből vásárolandó mennyiséget. A célfüggvény így a következő:
10x1 + 16x2 + 11x3 → min
A korlátok ebben az esetben a tápanyagonkénti minimális mennyiségek:
WWW: 24x1 + 16x2 + 32x3 ≥ 512

XXX: 16x1 + 24x2 + 8x3 ≥ 640
YYY: 8x1 + 0x2 + 16x3 ≥ 128
ZZZ: 48 + 64x2 + 32x3 ≥ 1024
A feladat Excel Solver lefuttatása után a következő megoldást adja:
165
Láthatjuk, hogy a helyes megoldás 40 egységnyit vásárolni az AAA cég szárazeledeléből.
b) A választ az érzékenységvizsgálatból kapjuk meg:
A reduced cost oszlopban látszik, hogy minimálisan 1 egységnyivel kell csökkenteni az árukat ahhoz,
hogy egyáltalán figyelembe tudja a Mezőgazdasági Vállalat venni a terméküket.
c) Az eredeti válasz kimutatta, hogy a két tápanyag (XXX és YYY) közül csak az első okoz szűk ke-
resztmetszetet, így annak a csökkentése eredményezhet a célfüggvényben változást, azaz csökkentett
költséget. A mennyiségét az árnyékár segítségével kapjuk meg, a b) feladatban lévő táblázatból látható,
hogy az árnyékár az XXX tápanyagnál 0,625, ami azt jelenti, hogy a korlátban történő egységnyi változás
0,625 egységnyi változást okoz a célfüggvényben. A 640 egységről 600 egységnyire való csökkenés 40 ·
0,625 = 25 egységnyi csökkenést okoz a célfüggvényben, tehát amennyiben bevezetik az új szabályozást,
úgy az új teljes költség 400 - 25 = 375$ lesz.
166
18. fejezet
Sorelmélet
SE 1. Tekintsünk egy fodrászatot, ahol 1, 2 vendég/óra az érkezési ráta. A fodrász kiszolgálási kapacitása
óránként 2, 4 vendég.
a) Határozzuk meg a sor és a várakozási idő várható hosszát!
b) A marketing tevékenységnek köszönhetően az érkezési ráta 1, 68-ra nőtt. Hogyan befolyásolja ez

a várakozó sort?
c) Mennyi lesz az új várható várakozási idő, ha a fodrász felvesz maga mellé még egy azonos kvali-
tású fodrászt?
d) Mennyi időt töltenek a vendégek a rendszerben?
Megoldás
a) Mivel jelenleg egy fodrász dolgozik az üzletben, ezért a kiszolgáló csatornák száma 1 (s = 1). A
fodrászatba érkezők várható száma λ = 1, 2 vendég/óra (érkezési ráta), míg a kiszolgált ügyfelek várható
száma µ = 2, 4 vendég/óra (kiszolgálási ráta). Ezek alapján könnyen kiszámítható az egy kiszolgálási
csatornára számított hasznosítási faktor:
λ 1, 2
ρ= = = 0, 5
µ 2, 4
A fejezet végén található táblázatból kiolvasható a sorban várakozó vendégek átlagos száma (a sor
hossza): Lq = 0, 5 vendég (ρ = 0, 5 és s = 1 értékeket használtuk). Ez utóbbi segítségével pedig már
ki tudjuk számolni a várakozási idő várható hosszát is:
Lq 0, 5 vendég
Wq = = = 0, 4167 óra = 25 perc
λ 1, 2 vendég/óra
b) Az érkezési ráta most λ = 1, 68 vendég/óra, míg a kiszolgálási ráta változatlanul µ = 2, 4 vendég/óra.
167
Sorelmélet
λ 1,68
Ekkor ρ = µ = 2,4 = 0, 7 és a táblázatból kiolvashatjuk a sor várható hosszát: Lq = 1, 633 vendég
(ezúttal ρ = 0, 7 és s = 1 értékeket használtuk). A várakozási idő várható hossza emiatt:
Lq 1, 633 vendég
Wq = = = 0, 972 óra = 58, 3 perc
Mivel az érkezési ráta növekedett a marketing tevékenységnek köszönhetően, a sorban töltött átlagos
várakozási idő is megnőtt (a kiszolgálási csatornák száma nem változott).
c) Ezúttal s = 2-vel kell számolnunk, hiszen két fodrász dolgozik az üzletben. A sorban állók várható
száma ezúttal Lq = 0, 0976 vendég (a táblázatban ρ = 0, 7 és s = 2 értékeket használtuk). A várakozási
idő várható hossza pedig:
Lq 0, 0976 vendég
Wq = = = 0, 058 óra = 3, 5 perc
A várakozási idő lényegesen lecsökkent az új fodrásznak köszönhetően.
d) A rendszerben eltöltött idő a várakozási és a kiszolgálási idő összegeként határozható meg. Az előző
feladatrészben megállapítottuk, hogy az átlagos várakozási idő Wq = 0, 058 óra, a várható kiszolgálási
idő pedig nem más, mint a kiszolgálási kapacitás reciproka, vagyis Ws = 1/µ = 1/2, 4 = 0, 416 óra. A
rendszerben töltött teljes idő ezek alapján:
W = Wq +Ws = 0, 058 óra + 0, 416 óra = 0, 474 óra = 28, 4 perc
SE 2. Egy autós gyorsétteremben egy kiszolgáló ablak van. Óránként átlagosan 45 vendég érkezik az
ablakhoz. Egy vendég kiszolgálása 1 percet vesz igénybe.
a) Átlagosan hány vendég várakozik a sorban?
b) Várhatóan mennyi időt tölt egy vendég a gyorsétteremben (várakozási és kiszolgálási idő össze-
ge)?
Megoldás
a) Mivel csak egy autós kiszolgáló ablak van a gyorsétteremben, ezért a kiszolgáló csatornák száma 1
(s = 1). A gyorsétterembe érkezők várható száma λ = 45 vendég/óra (érkezési ráta), míg a kiszolgált
ügyfelek várható száma a kiszolgálási idő reciproka: µ = 1 vendég/perc = 60 vendég/óra (kiszolgálási
ráta). Ezek alapján a hasznosítási faktor:
λ 45
ρ= = = 0, 75
µ 60
168
Sorelmélet
A táblázat segítségével meghatározhatjuk a sorban várakozó vendégek várható számát: Lq = 2, 25 ven-

dég (ρ = 0, 75 és s = 1 értékeket használtuk).
b) A sorban várakozók számát felhasználva meg tudjuk határozni a várakozási idő hosszát:
Lq 2, 25 vendég
Wq = = = 0, 05 óra = 3 perc
λ 45 vendég/óra
A kiszolgálási idő 1 perc, emiatt a rendszerben töltött teljes idő:
W = Wq +Ws = 3 perc + 1 perc = 4 perc
SE 3. Egy bankban két pénztár üzemel. Óránként átlagosan 80 ügyfél érkezik a bankba, akik egyetlen
sorban várakoznak, hogy szabaddá váljon valamelyik pénztár. Az átlagos kiszolgálási idő 1, 2 perc.
a) Átlagosan mennyi időt tölt egy ügyfél a bankban?
b) Mennyi a bankban levő ügyfelek várható száma?
Megoldás
a) Mivel a bankban két pénztár üzemel, ezért a kiszolgáló csatornák száma 2 (s = 2). A bankba érkezők
várható száma λ = 80 ügyfél/óra (érkezési ráta), míg a kiszolgált ügyfelek várható száma a kiszolgálási
idő reciproka: µ = 0, 83 ügyfél/perc = 50 ügyfél/óra (kiszolgálási ráta). Ezek alapján az egy csatornára
(pénztárra) vonatkozó hasznosítási faktor:
λ 80
ρ= = = 1, 6
µ 50
A táblázat segítségével meghatározhatjuk a sorban várakozó vendégek várható számát: Lq = 2, 84 ügyfél

(ρ = 1, 6 és s = 2 értékeket használtuk). A várakozási idő várható hossza tehát:
Lq 2, 84 ügyfél
Wq = = = 0, 0355 óra = 2, 13 perc
λ 80 ügyfél/óra
A teljes rendszerben töltött időt megkapjuk, ha összeadjuk a várakozási és kiszolgálási idők várható
hosszát:
W = Wq +Ws = 0, 0355 óra + 0, 02 óra = 0, 0555 óra = 3, 33 perc
b) A bankban levő ügyfelek várható számát kiszámíthatjuk a rendszerben töltött idő (W ) és az érkezési
169
Sorelmélet
ráta (λ ) szorzataként a jól ismert formulával:
L = W λ = 0, 0555 óra · 80 ügyfél/óra = 4, 4 ügyfél
SE 4. Egy szolgáltatóhoz óránként 8 ügyfél érkezik. Két kiszolgáló csatorna van, melyek kapacitása
óránként 5 ügyfél egyenként. Az ügyfelek 60%-a az első, a másik 40%-a a második kiszolgáló csatornát
szeretné választani.
a) Átlagosan mennyi időt tölt egy ügyfél a rendszerben?
b) Átlagosan mennyi időt tölt egy ügyfél a rendszerben, ha nem engedjük meg a csatorna kiválasztá-
sának lehetőségét?
Megoldás
a) Vizsgáljuk elsőként az első csatornát, melyet az ügyfelek 60%-a választ. Az érkezési ráta ennél a
csatornánál λ = 0, 6 · 8 fő/óra = 4, 8 fő/óra, míg a kiszolgált ügyfelek várható száma µ = 5 fő/óra (ki-
szolgálási ráta). A hasznosítási faktor:
λ 4, 8
ρ= = = 0, 96
µ 5
Az első csatornánál sorban várakozók átlagos száma ezek alapján (a táblázatban ρ = 0, 96 és s = 1

értékeket használtuk):
Lq1 = 18, 1 fő
Ez utóbbi segítségével ki tudjuk számolni a várakozási idő várható hosszát is az első csatornára vonat-
kozóan:
Lq1 18, 1 fő
Wq1 = = = 3, 76 óra
λ 4, 8 fő/óra
A második csatornát az ügyfelek 40%-a választja, emiatt az érkezési ráta λ = 0, 4 · 8 fő/óra = 3, 2 fő/óra.
A hasznosítási faktor:
λ 3, 2
ρ= = = 0, 64
µ 5
A második csatornánál sorban várakozók átlagos száma tehát (a táblázatban ρ = 0, 64 és s = 1 értékeket
használtuk):
Lq2 = 1, 21 fő
170
Sorelmélet
Végül a várakozási idő várható hossza a második csatornára vonatkozóan:
Lq2 1, 21 fő
Wq2 = = = 0, 38 óra
λ 3, 2 fő/óra
Egy fő kiszolgálási ideje a kapacitás reciproka, azaz Ws = 1/µ = 1/5 óra. Az eddigiek alapján a rend-
szerben eltöltött várható idő:
W = Wq1 +Wq2 +Ws = 0, 6 · 3, 76 óra + 0, 4 · 0, 38 óra + 0, 2 óra = 2, 608 óra
b) Ha nem engedjük meg a csatorna kiválasztásának lehetőségét, akkor az érkezési ráta λ = 8 fő/óra,
míg a kiszolgálási ráta változatlanul µ = 5 fő/óra. Ekkor ρ = λ
µ = 85 = 1, 6 és a táblázatból kiolvashatjuk
a sor várható hosszát: Lq = 2, 84 (ezúttal ρ = 1, 6 és s = 2 értékeket használtuk). A várakozási idő várható
hossza emiatt:
Lq 2, 84 fő
Wq = = = 0, 36 óra
λ 8 fő/óra
A rendszerben töltött teljes idő pedig (figyelembe véve a kiszolgálási időt is):
W = Wq +Ws = 0, 36 óra + 0, 2 óra = 0, 56 óra
171
Sorelmélet
Sorban várakozó egységek átlagos száma (Lq )

a hasznosítási faktor (ρ) és a csatornák száma (s) függvényében
Lq Csatornák száma (s)

ρ = λ /µ 1 2 3 4 5 6 7 8
0,05 0,0026
0,10 0,0111 0,0003
0,15 0,0265 0,0008
0,20 0,0500 0,0020 0,0001
0,25 0,0833 0,0040 0,0002
0,30 0,1286 0,0069 0,0004
0,35 0,1885 0,0111 0,0008
0,40 0,2667 0,0167 0,0013 0,0001
0,45 0,3682 0,0240 0,0020 0,0002
0,50 0,5000 0,0333 0,0030 0,0003
0,55 0,6722 0,0450 0,0044 0,0004
0,60 0,9000 0,0593 0,0062 0,0006 0,0001
0,65 1,2071 0,0768 0,0084 0,0009 0,0001
0,70 1,6333 0,0977 0,0112 0,0013 0,0001
0,75 2,2500 0,1227 0,0147 0,0018 0,0002
0,80 3,2000 0,1524 0,0189 0,0024 0,0003
0,85 4,8167 0,1874 0,0240 0,0032 0,0004
0,90 8,1000 0,2285 0,0300 0,0042 0,0005 0,0001
0,95 18,0500 0,2768 0,0371 0,0054 0,0007 0,0001
1,00 0,3333 0,0455 0,0068 0,0010 0,0001
1,20 0,6750 0,0941 0,0158 0,0026 0,0004 0,0001
1,40 1,3451 0,1771 0,0325 0,0060 0,0010 0,0002
1,60 2,8444 0,3129 0,0605 0,0122 0,0023 0,0004 0,0001
1,80 7,6737 0,5321 0,1052 0,0228 0,0048 0,0009 0,0002
2,00 0,8889 0,1739 0,0398 0,0090 0,0019 0,0004
2,20 1,4909 0,2772 0,0659 0,0159 0,0037 0,0008
2,40 2,5888 0,4306 0,1048 0,0266 0,0065 0,0015
2,60 4,9328 0,6582 0,1610 0,0427 0,0111 0,0027
2,80 12,2735 1,0002 0,2412 0,0660 0,0180 0,0047
3,00 1,5283 0,3542 0,0991 0,0282 0,0078
3,20 2,3857 0,5130 0,1453 0,0428 0,0123
3,40 3,9061 0,7367 0,2086 0,0633 0,0190
3,60 7,0898 1,0553 0,2948 0,0913 0,0283
3,80 16,9370 1,5187 0,4116 0,1293 0,0413
4,00 2,2165 0,5695 0,1801 0,0590
4,20 3,3273 0,7839 0,2476 0,0828
4,40 5,2682 1,0778 0,3365 0,1143
4,60 9,2893 1,4869 0,4535 0,1556
4,80 21,6408 2,0711 0,6073 0,2093
5,00 2,9376 0,8104 0,2788
5,50 8,5902 1,6736 0,5527
6,00 3,6830 1,0709
6,50 2,1019
7,00 4,4472
7,50 12,1088
172
Rövidítésjegyzék és szótár
Rövidítés Angol elnevezés Magyar elnevezés

BOM bill of materials anyagjegyzék
CAD computer aided development számítógéppel támogatott fejlesztés
CAM computer aided manufacturing számítógéppel támogatott termelés
CPM Critical Path Method kritikus útvonal módszere
DBR drum-buffer-rope dob-ütköző-kötél modell
EDLP everyday low prices minden nap alacsony ár
EOQ Economic Order Quantity gazdaságos sorozatnagyság (GSN)
ERP Enterprise Resource Planning vállalati erőforrás-tervezés
FMS flexible manufacturing system rugalmas gyártórendszer
HOQ House of Quality minőségház
JIT Just-In-Time karcsúsított termelési rendszer
MPS Master Production Schedule termelési vezérprogram
MRP Material Requirements Planning anyagigény-tervezés
MRP II Manufacturing Resource Planning termelési erőforrásterv
POM Production and Operations Management termelés menedzsment
POQ Period Order Quantity periodikus rendelési tételnagyság
QFD Quality Function Deployment minőségfunkciók telepítése
RFID Radio Frequency Identification rádiófrekvenciás azonosító
SCM Supply Chain Management ellátásilánc-menedzsment
SKU stock-keeping unit készletnyilvántartási egység
UPC Universal Product Code egységes vonalkód
TPS Toyota Production System Toyota Termelési Rendszer (TTR)
TPT Throughput time rendszerben töltött idő, megmunkálási idő
TQM Total Quality Management teljeskörű minőségirányítás
VMI Vendor Managed Inventory beszállító által menedzselt készletek
L4L Lot-for-Lot igény szerinti rendelés
FOQ Fixed Order Quantity fix rendelési tételnagyság
IR Inventory Records készletnyilvántartás
173
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ÉS SZÓTÁR
Angol elnevezés Magyar elnevezés

aggregate planning aggregált tervezés
batch production kötegelt termelés, sorozatgyártás
bottleneck szűk keresztmetszet
bullwhip effect ostorcsapás hatás
capacity kapacitás
capacity cushion kapacitáspárna
capacity planning kapacitástervezés
center of gravity gravitációs központ
chase strategy keresletkövető stratégia
continouos process folyamatos gyártás, nem megszakítható folyamat
cycle time ciklusidő
decision tree döntési fa
demand kereslet
direct labor content közvetlen élőmunka-ráfordítás/igény/tartalom
direct labor utilization közvetlen munkaerő-hasznosítás
eight-hour shift nyolcórás műszak
economies of scale volumengazdaságosság, skálahatás, méretgazdaságosság
economies of scope választékgazdaságosság
efficiency hatékonyság
employee alkalmazott
efficiency hatékonyság
Euclidean distance euklideszi távolság
forecast előrejelzés
flow shop szalagszerű termelés
hiring workforce munkaerő felvétele
holding cost készletezési költség
house of quality minőségház
idle time állásidő, tétlen idő
inventory készlet
job shop műhelyrendszer
layoff elbocsátás
line process szalagszerű termelés
lead time leszállítási idő, átfutási idő
level-utilization strategy kapacitásszintező stratégia
line balancing lineáris folyamelrendezések telepítése
locating facilities létesítmények telepítése
lot size gyártási egység, sorozatnagyság
maintenance karbantartás
mixed strategy kombinált stratégia
multifactor productivity többtényezős termelékenység
overtime túlóra
possibility valószínűség
processing time gyártási idő
production plan termelésterv
productivity termelékenység
174
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ÉS SZÓTÁR
Angol elnevezés Magyar elnevezés

rectilinear distance derékszögtávolság
regular time alapműszak
safety stock biztonsági készlet
setup cost átállítási költség
setup time átállási idő
supply chain ellátási lánc
staffing plan munkaerőterv
throughput time rendszerben töltött idő, megmunkálási idő
transportation tableau szállítási tábla
175

Termelésmenedzsment Példatár 2022

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Termelésmenedzsment Példatár 2022

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Kvantitatív Menedzsment Intézet

Szerkesztette: Hauck Zsuzsanna, Longauer Dóra

Lektorálta: Hegedűs Dániel

8. Lineáris folyamelrendezések telepítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

11. Termelési vezérprogram . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

12. Anyagigény-tervezés (MRP) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113

13. Készletgazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

14. ABC elemzés a készletgazdálkodásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

15. Make or buy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150

16. Life cycle ownership . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152

17. Lineáris programozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159

Rövidítésjegyzék és szótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173

Jelen példagyűjtemény a termelésmenedzsment tantárgyhoz kapcsolódó alapszintű feladatokat

MH 1. A „PécsiKözgáz” másodéves hallgatói ebben a félévben is igyekeznek versenyképes ta-

• előadáson és gyakorlaton való aktív részvétel

• esettanulmányok rendszeres elolvasása

• csoportmunka (az esettanulmányok értelmezéséhez és a prezentáció elkészítéséhez)

• példatár feladatainak megoldása, begyakorlása

a) Rajzolja fel a minőségházat és állapítsa meg, mely tanácsok megfogadása a legfontosabb

Egészítse ki a minőségházat a vizsgaidőszakban empirikus úton tapasztalt információk-

MH 2. Cégünk papírrepülők gyártásával foglalkozik. A fogyasztói igényeket három fő kategó-

A fogyasztói elégedettség javítása érdekében a szárny meghajtására érdemes nagy hangsúlyt

MH 3. Egy csokoládégyár a prémium szegmensben kíván versenyezni, ezért a lehető legjobb

a) Készítsen minőségházat és értékelje az eredményt annak figyelembe vételével, hogy a

b) A csokoládégyárnak egy jelentős versenytársa van a prémium szegmensben. Az ő termé-

A termékparaméterek közül a legnagyobb súlyt a kakaóbab és a pörkölés kapták, így ezekre

• A két termék éves gépóraigénye:

a) Hány gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez, ha a gépek speciális típusúak?

b) Hány gépre van szükség a kereslet kielégítéséhez, ha a gépek általános típusúak?

Szükséges gépek száma:

Speciális gépek esetén tehát összesen 14 gépet kell vásárolnunk.

Megjegyzés: Érdemes mérlegelni az Y terméket gyártó gépekre vonatkozó kapacitáspárna kis

Átállási idő (óra/év) 750

Átállási idő (óra/év) 400

Átállási idő (óra/év) 146

meg a termelő berendezések hasznosítási fokát!

Átállási idő (óra/év) 1200

Átállási idő (óra/év) 4240

Átállási idő (óra/év) 140

KM 1. A Tiszavirág fantázianévre hallgató virágüzletben a tulajdonos dolgozik. Egy virágcso-

a) Készítsen folyamatábrát a szolgáltatási folyamathoz!

b) Mennyi a folyamat ciklusideje, kapacitása és hatékonysága?

b) Ciklusidő: A teljes folyamat ciklusideje 8 + 2 + 2 = 12 perc.

d) A három állomásban a csokor előkészítése a szűk keresztmetszet. Ha itt 4 főt foglalkozta-

KM 2. Egy gyorsétterem vendégei három állomás végigjárásával juthatnak kiszolgáláshoz: 1.

a) Készítsen folyamatábrát a probléma illusztrálására!

b) Mennyi a folyamat ciklusideje, kapacitása és hatékonysága, ha mindhárom állomáson

c) A vezetőség 3 új alkalmazott felvétele mellett döntött. Mely állomás(ok)on célszerű fog-

d) Hogyan változik a helyzet további egy fő felvétele esetén?

e) Hány dolgozót kell felvennünk a teljes termelősor kiegyensúlyozásához?

b) Ciklusidő: 7 perc, mivel ennyi a szűk keresztmetszet (ételbár) ciklusideje

c) Az ételbár kapacitását célszerű elkezdeni növelni, mivel ez az állomás a szűk keresztmetszet.

e) A termelősor akkor teljesen kiegyensúlyozott, ha minden egyes állomás kapacitása (ciklus-

KM 3. Egy üzemben nagy volumenben szendvicseket készítenek. Jelenleg egy alkalmazottunk

a) Készítsen ábrát és számolja ki a következő mutatókat:

7. Dolgozók száma állomásonként, és összesen:

d) Amennyiben egynél több dolgozót szeretnénk foglalkoztatni, de nem szeretnénk, hogy a

13. Dolgozók száma:

1. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusidejét az mutatja meg, hogy mekkora időközönként

8. Folyamat ciklusideje: A folyamat ciklusideje egyenlő a szűk keresztmetszet ciklusidejével,

d) 13. Dolgozók száma: Ennek kiszámolására az a legegyszerűbb mód, ha megtaláljuk a leg-

nagyobb közös osztóját) az egyes állomások/munkafolyamatok idejének. Esetünkben (25, 35,