CISC - RISC processzor jellemzők

Processzorok
Neumann elv szerint a számítógép egy olyan eszköz, amely legalább két részből áll. Az egyik rész a
processzor, a másik a memória. A processzor feladata a műveletvégzés azokkal az adatokkal,
amelyek a memóriában találhatók. A Neumann elv fontos kikötése még az, hogy a program, azaz a
végrehajtandó utasítások sorozata is a memóriában van, sőt a program és az adat "ránézésre" nem
különbözik egymástól, azaz nincs külön memória az utasítások és egy másik a program tárolására.
Bár a Neumann elv nem írja elő, egy mai számítógépnek rendelkeznie kell egy harmadik részből is,
amely a külvilággal való kapcsolattartást biztosítja, azaz egy olyan rendszerrel, amely az
input/output (adatbevitel illetve adatkiadás) -ért felelős.

A processzor működése során kiolvassa a memóriából a soron következő utasítást, meghatározza a

műveletet és a hozzá szükséges adatokat, elvégzi a meghatározott tevékenységet, majd a kapott
eredmény eltárolja. Miután a processzor elvégezte a fenti tevékenységsort, rátér a következő
utasítás végrehajtására, és a sor a végtelenségig folytatódik. Fentiekből következik, hogy a
memóriának két művelettel kell rendelkeznie, olvasással illetve írással. A memóriának
természetesen olyannak kell lennie, hogy a processzor meg tudja benne találni az utasítást, illetve a
hozzá tartozó adatokat, azaz minden egyes tárolóelemnek címmel kell rendelkezni. Ez a tárolócím -
az egyszerűség kedvéért - egy sorszám 0-tól a memória méretéig. A későbbiekben látni fogjuk,
hogy a memória szervezése esetenként sokkal bonyolultabb lehet.
A processzor fő részei
1. vezérlőegység (CU), egyszerű műveleteket hajt végre, nagyon gyorsan, ezzel vezérli a
számítógépet (mint "főnök")
2. számoló és logikai egység (ALU), számolási és logikai műveleteket végez (mint "beosztott")
3. regiszterek (a processzoron belüli tároló helyek)

Processzorok fajtái
A processzoroknál alapvetően két különböző felépítést különböztetünk meg: a CISC- (Complex
Instruction Set Computer = teljes utasításkészlet) és a RISC- architektúrát (Reduced Instruction Set
Computer = csökkentett utasításkészlet). A két technológiával készült processzoroknak különbözik
az utasításkészletük. Az egyre gyorsabb processzorok eléréséhez új utat kellett találni, tehát a
processzorok architektúrája megváltozott. Amikor megvizsgálták a hagyományos számítógép-
alkalmazásokat, úgy találták, hogy az összes utasítás ötöde fordul nagyon gyakran elő, a maradék
jóval ritkábban. Ezért csökkentették az utasításkészletet és az utasítások formátumát. A RISC
filozófia célja tehát az, hogy kisebb, olcsóbb áttekinthetőbb processzorokat építsenek.
CISC processzorok
 bonyolultabb műveletvégzés
 több utasítás végrehajtása egyszerre
 változó hosszúságú utasítások
 gépi kódot futatnak
 összetett műveletek jellemzők rá
 az általuk használt gépekben CISC processzor van
RISC processzorok
 memória elérés csak load és store műveletek segítségével
 egyszerűsített címzési módok
 minden utasítás ugyanolyan hosszúságú
 az utasításokat lehetőleg egy órajel ciklus alatt hajtsa végre
 nagyszámú általános célú regiszter
CISC PROCESSZOR
Összetett utasításkészletű processzorok
A mikroprogramozott vezérlés megjelenésének következtében növekedett az utasítások
bonyolultsága. Ez azért következett be, mert a ROM tárolóban elhelyezett mikroprogram
végrehajtása gyorsabb, mint a központi tárak által biztosított sebesség, másrészről befolyásolta az
összetett utasításkészlet megjelenését a magas szintű programozási nyelvek széleskörű elterjedése
is. Történelmileg a számítógépiparban a CISC architektúrájú gépek domináltak. A piac nyomására,
hogy megőrizzék a kompatibilitást, megtartva a régi utasításkészletet, egyre bonyolultabb gépi
instrukciókat vezettek be a CPU családokon belül, ahol is a sokféle instrukcióval kényelmes gépi
kódú programozás lehetséges, és megfelelő hatékonyságú kódot lehet generálni a magas szintű
nyelveken írt programokhoz is. A nagy instrukciókészlet viszont nagy belső mikroprogramtárat
igényel.
A CISC processzor jellemzői
 Sok, akár néhány száz, közöttük több összetett instrukció.
 Bonyolultabb címzési módok lehetségesek, emiatt viszont változó hosszúságúak az
instrukciók. Ez mint látni fogjuk, nehezíti a pipe-line feldolgozást.
 A gépi instrukciók változó ciklusidőt, a komplexebbek meglehetősen nagy ciklusszámot
igényelnek. Ez is nehezíti az átlapolt feldolgozást.
 Az assembly programozás feltétlenül egyszerűbb: a komplex instrukciók valóban komplex
feladatokat oldanak meg. A compiler-ek írása is könnyű.
 Viszonylag kevés regiszter van.
Neves CISC processzorok az Intel 286/386/486 és a Pentium, a Motorola 68000 család
processzorai, a DEC VAX processzora, AMD stb.
RISC PROCESSZOR – Redukált utasításkészletű processzorok
Újabb felfogás szerint a teljesítmény növelhető redukált instrukciószámú processzorokkal, ahol
viszont a hardver és szoftver között sokkal kifinomultabb és igényesebb együttműködés lehetséges.
A koncepció statisztikai felmérések alapján merült fel, amikori azt vizsgálták, hogy a szoftverek
hogyan használják a processzor erőforrásait. Kiderült, hogy az egyszerűbb instrukciók
túlnyomórészt dominálnak még a CISC architektúrákban is. Hiába implementálták a komplex
instrukciókat, azokat ritkán használják. Egy csökkentett instrukciókészletű processzor, ami
tipikusan 50-80 instrukciót jelent, és amelynél szemben a CISC felépítéssel az instrukciók
dekódolására fix logikát alkalmaznak, nagyságrenddel nagyobb ütemezési sebességgel tud
dolgozni. Az amúgy is domináló egyszerű instrukciók mellet a felmerülő komplexebb feladatok -
kicsivel több kóddal, de optimált fordítással segítve - azért elvégezhetőek maradnak. Valószínűleg
hosszabb lesz a kód, de a cache memória ezen is segíthet, a háttértároló kapacitás pedig egyre
kevesebb gond a fejlődés során. A RISC fejlődést teszi lehetővé az a tény is, hogy a gyorsító
memóriák is fejlődnek, a processzor mikrokód helyettesíthető az egyre gyorsabb cache
memóriákkal.
A RISC architektúrák jellemzői
 Csak a legalapvetőbb instrukciók léteznek gépi szinten.
 Meglehetősen sok regiszter van. Ennek előnye nyilvánvaló, kevesebb a tárművelet, sok a
regiszterművelet.
 Fix a kódhosszúság, egyszerűek a címzési módok.
 Egyszerű a dekódolás és gyors is.
A RISC processzorokat eleve az operációs rendszerekhez és a compilerekhez igazítottan tervezik.
Az egyszerű instrukciók nemcsak egyforma hosszúságúak, hanem egyforma ciklusidőt igényelnek,
ezért az ún. "pipe-line" feldolgozás könnyű. Egyetlen hátrány látszik: a bonyolultabb feladatokat
instrukció-szekvenciákkal kell megoldani, ez a programok méretét, -hosszát - növelheti.
Híres RISC processzorok
A DEC cég 21064 Alpha processzora 200 MHz-es órajellel 400 MIPS-re, 200 MFLOPS-ra képes.
A Hewlet Packard híres RISC processzorai a PA-RISC processzorcsalád tagjai. A HP-9000
munkaállomások mind PA-RISC architektúrájúak. A SUN SPARCstation munkaállomások,
SPARCserverek processzorai a SPARC RISC processzorok. Az IBM RISC/6000 POWER
processzorcsaládja (gold, silver), a PowerPC processzora.
CISC – Összetett utasításkészletű processzorok
A mikroprogramozott vezérlés megjelenésének következtében növekedett az utasítások
bonyolultsága. Ez azért következett be, mert a ROM tárolóban elhelyezett mikroprogram
végrehajtása gyorsabb, mint a központi tárak által biztosított sebesség, másrészről befolyásolta az
összetett utasításkészlet megjelenését a magas szintű programozási nyelvek széleskörű elterjedése
is. Történelmileg a számítógépiparban a CISC architektúrájú gépek domináltak. A piac nyomására,
hogy megőrizzék a kompatibilitást, megtartva a régi utasításkészletet, egyre bonyolultabb gépi
instrukciókat vezettek be a CPU családokon belül, ahol is a sokféle instrukcióval kényelmes gépi
kódú programozás lehetséges, és megfelelő hatékonyságú kódot lehet generálni a magas szintű
nyelveken írt programokhoz is. A nagy instrukciókészlet viszont nagy belső mikroprogramtárat
igényel.
A CISC jellemzői
 Sok, akár néhány száz, közöttük több összetett instrukció.
 Bonyolultabb címzési módok lehetségesek, emiatt viszont változó hosszúságúak az
instrukciók. Ez mint látni fogjuk, nehezíti a pipe-line feldolgozást.
 A gépi instrukciók változó ciklusidőt, a komplexebbek meglehetősen nagy ciklusszámot
igényelnek. Ez is nehezíti az átlapolt feldolgozást.
 Az assembly programozás feltétlenül egyszerűbb: a komplex instrukciók valóban komplex
feladatokat oldanak meg. A compiler-ek írása is könnyű.
 Viszonylag kevés regiszter van.
Neves CISC processzorok az Intel 286/386/486 és a Pentium, a Motorola 68000 család
processzorai, a DEC VAX processzora stb.
CISC processzorok RISC processzorok

Az utasítások összetettek, több gépi Egy gépi ciklus alatt végrehajtható

ciklust igényelnek egyszerű utasítások

Csak a LOAD/STORE utasítások

Több utasítás is igénybe veheti a tárolót
használhatják a tárat

A pipelining feldolgozás kismértékű Jelentős pipelining feldolgozás

Mikroprogram által vezérelt utasítás-

Huzalozott utasítás-végrehajtás
végrehajtás

Változó hosszúságú utasítások Rögzített hosszúságú utasítások

Sokféle utasítás és címzési mód Kevés utasítás és címzési mód

Bonyolult mikroprogram Bonyolult fordítóprogram

Kevés regiszter Nagyméretű regisztertár

A vezérlési struktúra meghatározza a processzorok struktúráját is. Míg CISC processzorok esetében
a mikroprogramozott vezérlés a jellemző, addig RISC struktúrájú processzoroknál a huzalozott
vezérlést alkalmazzák.

CISC processzorok esetében az utasítások feldolgozása egy mikroprogrammal megvalósított

értelmezős interpreter segítségével történik, míg RISC processzorok esetében erre nincs szükség,
ugyanis a felhasználói program eleve egy egyszerű utasításokból álló gépi kódra fordítódik.

Azonosságok a CISC és a RISC processzorok között

1. Mindkettőben van ALU.
2. Mindkettőben van PC, IR.
Különbségek a CISC és a RISC processzorok között
1. CISC esetén megtalálható a mikro programtár
2. A PC máshol van
3. RISC esetén van CACHE: párhuzamosan keresünk a CACHE-ben és a memóriában
4. ALU, (nincs tároló hivatkozású műveleti utasítás)
5. ALU, memória, RISC esetén, Az op. kód CISC esetén
6. IR máshol van
7. Regiszterek száma