PLC hardware felépítés. Mikroprocesszor alapú PLC.

Az előadás tartalma - Általános hardware felépítés. Funkciók. Központi és logikai

egység. Processzor típusok. Moduláris felépítésű PLC.

Általános hardware felépítés

A mai PLC-ket, kivitelük alapján két csoportba sorolhatjuk:

- kompakt
- moduláris
A kompakt PLC elnevezéséből adódóan hardverstruktúrája nem módosítható, egy
egységben tartalmazzák az összes szerkezeti elemet, vagyis a tápegységet, a CPU-t, az
összes ki- és bemenetet. Kizárólag megfelelő védettségű ipari tokozásban készül, kis
helyigényű, olcsó. Tipikus felhasználási területe a sorozatgyártásban készülő
berendezések, alkatrészek, illetve a PLC nyújtotta lehetőségeken belüli, jellemzői által
lefedhető egyedi vezérlések. Ezeket sokszor különféle feszültségekre előre skálázott
formában lehet kapni.

Kompakt kivitelű PLC (Moeller Easy család)

A moduláris felépítésű programozható logikai vezérlők jellemzője, hogy a

hardverstruktúrájuk – hasonlóan a személyi számítógépek alaplapjához – módosítható,
illetve bővíthető, a modulokkal, melyek a vezérlés valamely speciális funkcióját
önmagában ellátó áramköri kártyák. Ezeknek köszönhetően a PLC-ket saját igényeinknek
megfelelően építhetjük ki, és így olyan feladatokat is elláthatnak, amelyeket kompakt
vezérlőkkel nehéz lenne megvalósítani. Ezeket a rendszereket könnyebb skálázni,
bővíteni.

Moduláris PLC (Siemens S7-300 család)

1
Moduláris felépítésű PLC részegységei, bővítő moduljai:
• tápegység modul (opcionális):_100V – 240V AC feszültségből 24V DC stabil,
szűrt tápfeszültséget biztosít az áramköri kártyáknak
• I/O modulok: analóg, digitális jelek fogadása, illetve vezérlőjelek kibocsátása
• Kommunikációs, hálózati modulok: lehetővé teszik a programozható logikai
vezérlő, más berendezésekkel (pl.: PC, inverter) való információ cseréjét.

PLC-k funkcionális felépítése

Egy PLC rendszerben az alábbi egységeket találhatjuk meg:

• Központi logikai illetve feldolgozó egység (CPU)
• Tápegység
• Bemeneti és kimeneti egységek (I/O)
• Intelligens egységek
• Kommunikációs egységek
• Memória (RAM, ROM)

PLC-k funkcionális felépítése

A központi feldolgozó egység (Central Processing Unit)

A központi feldolgozó egység a bemenetek és kimenetek közötti, többnyire logikai

kapcsolatokat időben sorosan és ciklikusan hajtja végre. Futtatja a felhasználói programot
és vezérli a további egységeket. A felhasználói program vagy RAM-ban, vagy EPROM-
ban tárolódik. A program fejlesztése személyi számítógépen történik, és a kész programot
(már a CPU processzorjának gépi kódjában) viszik át a későbbi tárolóeszközbe. Egyes
PLC-k speciális, előlapi programozási lehetőséggel is rendelkeznek. A központi
vezérlőegység címezi a kimeneti és a bemeneti egységeket, parancsokat ad a rendszerben
lévő intelligens feldolgozóegységeknek.

2
A felsorolásból következik, hogy a PLC-k architektúrája nagymértékben hasonlít a
számítógépekhez. Ma a PLC olyan ipari számítógépnek tekinthető, amely speciális
hardveregységei és felhasználói programja révén a technológiai folyamatok vezérlésére,
szabályozására és intelligens kommunikációs egysége révén hierarchikus és/vagy osztott
folyamatirányító rendszerek létrehozására alkalmas (Ajtonyi 2002).

A központi feldolgozó egység fő feladata az adatok feldolgozása. A program ciklikusan

hajtódik végre, a CPU beolvassa a bemeneteket, feldolgozza az adatokat és frissíti a
kimeneteket.

3
A PLC- történelmében az első generációs PLC-k bitprocesszoros CPU egységgel
rendelkeztek.
Jellemzők:
• Csak egybites művelet
• Kevés számú utasítás
• Kisméretű memóriakezelés
• Alacsonyszintű pont-pont jellegű kommunikáció

A bitprocesszor egységei:
• Bemeneti multiplexer - a bementi logikai változók kiválasztása, a bementi cím
alapján
• Programozható logikai egység – a bemenetén lévő biteken elvégzi a
programmemóriában tárolt mikro-kód alapján a műveleteket

4
 • Akkumulátor – egybites operandus és eredmény regiszter
• Kimeneti tároló és demultiplexer - a kimenetek értéke egy programciklus alatt
• Adatmemória – a logikai műveletek részeredményének a tárolása

A logikai egység vázlata:

A programmemória hossza a ki/bemenetek és az utasítások számától függ. A következő

ábrán egy tízbites programmemória modell látható, két bit az utasítások kódolására 8
pedig az operandusoknak:

A program futása közben keletkező változók tárolására szolgál a RAM, adatmemória:

• Ezek valósítják meg az úgynevezett Merker funkciókat (M-memória zóna)
• I/O RAM bemeneti illetve kimeneti változók tárolására
• Időzítők és számlálók értékeinek a tárolása

A bitprocesszoros CPU bemutatása a működési elv megértését szolgálja. A mai PLC-k

mikroprocesszor alapú rendszerek, 8,16,32,64 bites CPU-val.

5
A mikroprocesszor alapú PLC-k felépítése nagymértékben hasonlít a bitprocesszoros
rendszerek felépítésére, egységei:
• Központi feldolgozó egység (CPU)
• Memóriák (RAM, ROM)
• Beviteli, kiviteli egység
• Sínrendszer

A bemeneti illetve kimeneti vonalak kezelésére négyféle módszer terjedt el:

• A bemeneti/kimeneti eszközök a processzor párhuzamos periféria-illesztőin
keresztül kapcsolódnak a cím/adat vezérlőhöz
• Bemeneti, kimeneti eszközök kezelésére külön I/O sín
• Távoli I/O kezelés
• Terepi, soros jellegű buszrendszer szervezésű I/O sín

Moduláris felépítésű PLC jellemzői:

• Négy általános célú regiszter – A,B,C,D

• Négy jelzőbit (N-előjel, O-túlcsordulás, C-átvitel, Z-zéró)
• 128 kbyte RAM, 128 kbyte Flash Eprom

RAM funkciók:
• Merker (M)
• Időzítő (T)
• Számláló (C)
• Adatmező ( DB)
• Rendszer RAM funkciók
• Stack RAM funkció

6
7