Rakiás Ferenc

Villamos alapismeretek tantárgy

1. Ohm törvénye:
Ha két változó mennyiség hányadosa állandó, akkor azt mondjuk, hogy a két mennyiség egyenesen
arányos. A fogyasztóra kapcsolt feszültség egyenesen arányos a fogyasztón átfolyó áram erősségével.
Ezt a törvényszerűséget Georg Ohm német tudós határozta meg először: az áramkörbe kapcsolt
fogyasztó sarkain mérhető feszültség, és a feszültség hatására a fogyasztón átfolyó áram erőssége
egyenesen arányos, ha a fogyasztó hőmérséklete állandó.
Az 𝑈/𝐼 hányados – adott fogyasztó esetén – állandó, ezt nevezzük ellenállásnak.
𝑅=𝑈/𝐼
ellenállás =feszültség/áramerősség
1 ohm (Ω) = 1 volt (V)/amper (A)

2. Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; (példák

a különböző anyagokra):
Az anyagok az elektromos árammal szemben való viselkedésük szerint lehetnek: vezetők, szigetelők
és félvezetők.
A vezetők olyan anyagok, amelyeken áthalad az elektromos áram (könnyen elmozduló
töltéshordozókat tartalmaznak.
Jó elektromos vezetők:
fémek, elsőrendű vezetők (ezüst, réz, vas, alumínium stb.), ezek anyaga az elektromos vezetés hatására
nem változik meg.
elektrolitok (savak, sók, bázisok vizes oldatai), másodrendű vezetők, mert az áram hatására vegyileg
átalakulnak
grafit: kristályaiban sok szabad elektron van, ezért jó vezető.
A szigetelők olyan anyagok, amelyeken nem halad át az elektromos áram (kevés szabadon elmozduló
töltéshordozót tartalmaznak). Pl.
gázok (pl. hidrogén, kis sűrűségű, kis szivárgás, oxigén jelenlétében robban)
olajok (pl. transzformátookban használják)
üvegek (kiváló szigetelő, olcsó, hátránya: törékeny, utólag nem megmunkálható)
műanyagok (pl. elektromos kábelek)
kerámiák (pl. távvezetékek, dugaszok, foglalatok)
csillám (jó szigetelő és hővezető)
papír (jó hővezető, de csak szárazon)
A félvezetők olyan anyagok amelyek kis hőmérsékleten szigetelőnként viselkednek és a hőmérséklet
emelkedésével a vezetőgépességük nő. Ha a kristályszerkeztükbe idegen anyagot juttatnak be, a
vezetőképességük egyszerre nagyot nő. Pl. germánium, szilicium.
A félvezető anyagokat diódák, tranzisztorok és integrált áramkörök gyártásához használják.

3. A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet):

Az ellenállás függ a hőmérséklettől, a vezeték anyagától, a hosszától és a keresztmetszetétől.
A különféle anyagok különböző ellenállásúak, ezért szükséges bevezetni a fajlagos ellenállás
fogalmát. Egy anyag fajlagos ellenállása egyenlő a belőle készült 1m hosszú, és 1m² keresztmetszetű
vezető elektromos ellenállásával. A fajlagos ellenállás jele: ρ (ró)
A vezeték hosszának növelésével növekszik az elektromos ellenállás is, az ellenállása egyenesen
arányos a hosszával.
A vezeték keresztmetszetének növelésével az elektromos ellenállás csökken, ez azt jelenti, hogy a két
mennyiség fordítottan arányos egymással.

4. A vezeték ellenállása:
A huzal (vezeték) ellenállása egyenesen arányos a hosszával (I), és fordítottan a keresztmetszetével
(A). Arányossági tényező az anyagára jellemző fajlagos ellenállás ().

R=*I/A

5. A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése:

A hőmérséklet növelésével a vezeték elektromos ellenállása is növekszik. Egyes fémek ellenállása
nagyon alacsony hőmérsékleten (-273 °C-hoz közeledve) nullává válik. Ezt a jelenséget
szupravezetésnek hívjuk.
Az ellenállás hőmérséklettől való függésére az anyagok szerkezeti tulajdonságaiban kell keresni a
magyarázatot.
Különböző anyagok ellenállása különböző mértékben és irányban változik a hőmérsékletváltozás
hatására.
Nagyon leegyszerűsítve a fémeknél a hőmérséklet növekedésével az elektronok mozgékonysága
csökken, (nő az ütközések száma), ez növeli a fémek ellenállását. A szénnél a hőmérséklet növekedése
növeli a töltéshordozók számát, és ez csökkenti az ellenállást.