Én csak a derűs órákat számolom

A cím egyik mottó a sok közül, amit a falára (2017), egy üvegpohár napórát sörözni
napórák mellé szoktak írni, hogy díszítse (2017), és egyet a sofőr kollégám kolozsvári
az amúgy csak számjegyekből álló órala­ lakásának az erkélyére (2019). Ugyancsak
pot, de egyben egy dokumentumfilm soro­ 2019-ben készítettem egy hordozható római
zat címe is, amely az erdélyi napórákat napórát Dán Uza barátom felkérésére, ami­
mutatja be. Nekem annyira megtetszett a nek a rajzára ő bukkant rá. Eddig nem is
mottó tartalma, hogy már-már életfilozófi­ tudtam, hogy a rómaiaknak is volt hordoz­
ám kezd lenni... Jómagam marosvásárhelyi ható napórájuk, és ez különösen érdekes
vagyok, a romániai állami, közszolgálati napóra, nem kell hozzá iránytű!
TV Magyar Adásánál dolgozom. A szer­
kesztőségünk székhelye Bukarestben van,
én vidéki tudósító vagyok. A Temesvári
Természettudományi Egyetemen, fizika
szakon végeztem, így fizikatanár lettem, és
nyolc évig tanárként dolgoztam.
1991 óta dolgozom a televíziónál, mint
operatőr. 2 0 0 0 -től saját anyagokat is készí­
tek, tudományos és kultúrtörténeti témá­
ban, 2012 után minden évben készítettem
egy-két tudomány- vagy technikatörténeti
dokumentumfilmet, illetve portréfilmeket
erdélyi tudósokról, feltalálókról.
A csillagászattal a napórákon keresztül
kerültem kapcsolatba. Távcsövem nincs,
tagja sem voltam sok ideig semmilyen csil­
lagászati csoportnak, és az utóbbi két évben
iratkoztam be az EMCSE-be (Erdélyi MCSE), Gömbnapórám 2016-ban készült el
hogy másokat is megfertőzzek a napóra
hobbimmal, mert a napóra készítés „teljes" A legnagyobb napórám terve 2016-ban
foglalkozás: kell hozzá technikai tudás a készült el, de a napóra nem készült el azóta
tervezéshez, esztétikai érzék a díszítéshez és sem. Ennek a marosvásárhelyi vár udvarán
kézügyesség a kivitelezéséhez. Az 1970-es levő üvegkupolás turisztikai információs
évek elején készítettem az első napórámat központban lenne a helye, aminek az óralap­
egy parajdi hétvégi ház falára. Később 2005- ja az iroda padlója lett volna; készült volna
ben készítettem egy ekvatoriális napórát még egy horizontális napóra a kupola mellé,
a kertbe, egyet a családi házunk tűzfalára a teraszra. A tervek készen vannak, a terve­
(2012), egyet a frontfalra (2013), egyet a zőmérnök belefoglalta azokat a vár felújítási
garázs falára (2016), és egy gömbnapórát tervébe, de még nem valósultak meg.
- amire a legbüszkébb vagyok - az udvarra 2014-ben jött az ötlet, hogy ha már készí­
(2016). Továbbá készítettem egy ekvatoriális tek napórákat, akkor ennek az élvezetét és
napórát a debreceni barátaimnak (2015), örömét osszam meg másokkal is, annál is
egyet Szekeres Gerő alpinistának (2016), inkább, mivel a kultúránk része, és eddig
egyet a fiam iskolájának a frontfalára (2016), erre senki sem hívta fel a figyelmet. Úgy
három napórát a kolozsvári csillagvizsgáló gondoltam, érdemes mindezt bemutatni a

110
magyaradás nézőinek. Azóta is ezt teszem.
Miközben keresgéltem az információkat az
erdélyi napórákról, rábukkantam a magyar-
országi napórás csoportra, és úgy jutottam
el a debreceni napórás találkozóra is 2015.
szeptember 19-én.
Barcaújfalu napórája
Végül jó másfél év információgyűjtés,
rendszerezés után megszületett a sorozat
első része, és 2016. november 15-én, kedd
délután ment adásba az a bevezető rész,
amiben a napórák működésének a meg­
értéséhez szükséges alapvető ismereteket
mutattuk be. Hosszúra sikerült (37 perc),
ugyanúgy az első néhány rész is félórás lett
(Kolozs és Fehér megyék napóráiról, ahol a
legrégebbi napórák találhatók).
A kollégáim nem napóra szakértők, sőt, a
tv-nézők sem, ezért nem feltétlenül érdekli
őket a napórák működésének a részletei,
illetve minden egyes napóra elemzése ebből
a szempontból, úgyhogy kiderült, túl sok
a félóra. Akkor eldöntöttük, hogy lerövi­
dítem az egyes részeket negyedórásra, és
azt hiszem, igazuk volt a kollégáimnak,
most már „emészthetőbb" a film a nem
napóraszakértők számára is. A filmekben
bemutatjuk a települések történetét, vala­
mint az épület rövid történetét is, amelyen
a napóra van
Úgy gondolom, a magyaradás szempont­
jából a filmnek van még három „erőssége".
Egyik az, hogy mivel a napórák a magyar,
vagy szász keresztény kultúrkörhöz kap­
csolódnak, elvisznek bennünket olyan tele­
pülésekre is, ahol ma már nincs magyar­
ság, és ahova egyébként sosem mennénk
el. Ugyanis ahol napóra van, lennie kell
valamilyen nyoma a magyarságnak, vagy
szászságnak, vagy ezek hatásának az orto­
dox kultúrkörre, ahol nem volt divatos a
napóra. Ilyen volt például Szászkabánya,
ahol tulajdonképpen már nincs is napóra,
de egy 1980-as fényképen látható egy a
szász templom falán. Magyarok sincsenek,
de mikor odaértünk a hegyek közé eldu­
gott kis faluba, kiderült, hogy annak idején
ott magyar adminisztráció volt, és Victor
Tautu helybéli magán falumúzeumában
sok magyar könyv, kézirat található, ami­
ről senki sem tud, feldolgozva sincsenek,
és Victor bácsi is sajnálja, hogy nem tud
magyarul, nem tudja felmérni, mije van. Ez
nem az egyedüli eset.
A másik érdekes pontja a sorozatnak az,
hogy bemutatja a település nevének a törté­
netét, a legelső említésektől máig. Érdekes
látni, hogy az idők során hogyan változott a
települések neve, amiből olykor meghökken­
tő információkat is kapunk a magyar, szász
vagy román régi írásmódról. Engem nagyon
meglepett, hogy Erdélyben, a XVIII-XIX.
században sok román elnevezés a román
kiejtés szerint, de magyar betűkkel volt írva.
Ezeket az információkat éppen egy román
történész könyvében találtam meg.
Végül, a harmadik érdekesség, a „való­
ságra ébresztés": minden helység esetében,
ahol napóra van, egy táblázatban bemuta­
tom a helybéli lakosság nemzetiség szerinti
eloszlását az 1910-es, illetve a 2011-es nép-
számlálás adatai szerint. Az összehasonlítás
megdöbbentő sok szempontból, elsősorban
rávilágít a magyar és szász lakosság szám­
beli csökkenésére, de a következtetéseket
111
levonni már nem a film feladata. Engem ségre bukkanunk a helyszínen, amiről nem
annyiban érdekel, hogy mi történt az utóbbi tudtunk, akkor azt is lefilmezzük.
1 0 0 év alatt a napórát készítő és használó Miután megvannak a felvételek, a szöve­
közösségekkel. get átírom a terepen tapasztaltak szerint.
Hogyan készül a film? A kiszállásokra a Ezután jön a hangfelvétel, erre egy helybéli
televízió kocsijával járunk, ketten a sofőrrel, magyar színésznőt, Berekméri Katust kér­
Csergő Jóskával kutatgatjuk Erdély zugait. tem fel, elsősorban meleg, kellemes hangja
O többet utazik, hiszen a kolozsvári kollégá­ miatt, és ő örömmel el is vállalta. Amikor
kat is ő viszi filmezni. Szerencsére őt is meg­ valamilyen idézet kerül a filmbe egy régi
fertőztem a napórás hobbival, három nap­ könyvből, a helységről vagy az épületről,
órát ő fedezett fel: egyet Csíkszenttamáson, amin a napóra van, azt férfihang olvassa fel
ami a templomtorony restaurálásakor buk­ (legtöbbször Kiss Csaba rádiós, vagy Szélyes
kant elő, egyet Szászvolkányban, és egyet Ferenc színész), így elkülönül a női narrátor
Kézdivásárhelyen. Erdélyben van még egy hangjától.
napóra-kutató, Volker Wolmann úr, akinek Hát körülbelül ennyit a filmkészítés
hét kötete jelent meg a romániai technika- „műhelytitkairól".
történetről, és amikor beszámoltam neki
a szászvolkányi napóráról, csodálkozva
mesélte el, hogy ő ott volt megszállva egy
hétig a szász parókián, és nem vette észre
a feje fölött levő napórát. A kézdivásárhelyi
napóra felfedezése úgy történt, hogy egy
kolozsvári kollégám filmezett a Beke Ernő
Gyűjtemények Házában, és egyik szünetben
Jóska megkérdezte Beke urat, hogy nem
tud-e Kézdivásárhelyen napóráról, mire
Beke úr azt válaszolta, hogy „de igen, itt
van a fejünk fölött"!
Azokat az erdélyi napórákat, amikről
tudunk, lefilmeztem, lemértem az adataikat.
A sorozat vetítése lassan halad előre, ugyan­
is havonta egy kerül adásba, és maximum
15 perc lehet, hogy a nézők ne kapjanak
„napóramérgezést".
A sorozatot azokkal a megyékkel kezd­
tem, ahol kevesebb a napóra, ugyanakkor
kisebb a magyar és szász lakosok aránya;
számomra is izgalmas volt a kevésbé ismert
A kopernikuszi rendszer ábrázolása az oklándi
területeket feltérképezni.
unitárius templom famennyezetén (1771)
Egy film úgy készül, hogy először meg­
írom a szöveget, mert ez dönti el, hogy a Ami az erdélyi napórákat illeti, rengeteg
helyszínen mit és mennyit kell filmezni. A felderítő munka van a filmek mögött, ugyan­
szöveg megírásához alaposan informáló­ is nagyon kevés forrásanyag volt. (Xántus
dom a helység, illetve az épület történetéről. János: Napórák nyomában, Művelődés
Ott, ahol Orbán Balázs nem járt („A szé­ 1980/10: 34 napórát írt össze Erdélyben;
kelyföld leírása", 1868), elég nehéz dolgom Márton László: Toronyórák, 2005: 23 szé­
van. Ez a munka sok időt igényel, olyan kelyföldi napórát írt le; Keszthelyi Sándor:
monográfiákat keresek, amelyek politika- Erdély napórái, 2010: 74 napóra; Dán Uza:
mentesnek tekinthetők. Ha valami érdekes­ Erdély, Bánság, Pártium és Máramaros nap­

112
órái, 2014 - román nyelven: 106 napóra
van bemutatva). így lettem akarva-akaratla-
nul erdélyi „napóra-szakember", miközben
írtam a filmek szövegét, amiben 166 napórát
ismertetünk, és még 27-et, amelyek ma már
nincsenek. Ezalatt szemtanúi lettünk újabb
napórák születésének, de napórák eltűnésé­
nek is (Magyarcsesztve, Resicabánya, Bázna,
Kürtös). Az eddig elkészült filmek megte­
kinthetők a honlapunkon: www.magyara-
das.ro, az „M DOKUMENTUM" fülnél.
A geocentrikus rendszer ábrázolása a dióshalmi
görögkatolikus templom mennyezetén (1784)
Érdemes megemlíteni, hogy abból a 24
napórából, amelyek Keszthelyi Sándor
2010-ben közzétett internetes cikke sze­
rint már nincsenek meg, azok közül öt
előkerült: Barcaújfaluban (evangélikus
templom), Görgényszentimrén (kastély),
Gyergyóalfaluban (két napóra a katolikus
templom tornyán) és Kászonújfaluban (kato­
likus templom).
Ami engem erősen a csillagászathoz köt,
az a napórákon kívül a tudománytörténet,
ugyanis a csillagászat volt az, amely radiká­
lisan megváltoztatta az emberek gondolko­
dását és kialakította a mai értelemben vett
tudományos gondolkodásmódot.
Készítettem is az utóbbi években néhány
kimondottan csillagászati témájú dokumen­
tumfilmet, ezek is megtekinthetők a honla­
punkon. 2017-ben készült a „Megmozdult
a Föld" kétrészes dokumentumfilm arról,
hogyan és mikor ért Erdélybe a koperniku­
szi fordulat. A film ötlete onnan jött, hogy
Dán Uza mutatott egy fényképet egy mára-
marosi görögkatolikus templom mennyeze­
téről, Dióshalomról, amin egy 1784-ből szár­
mazó, a geocentrikus naprendszert ábrázoló
festmény látható. Tudtam, hogy Oklándon,
az unitárius templom mennyezetén van
egy festett kazetta, 1771-ből, ami a helio­
centrikus naprendszert ábrázolja, de arra
gondoltam, hogy 230 évvel Kopernikusz
könyvének megjelenése után nem nehéz egy
ilyet festeni, így nem törődtem vele különö­
sebben. Amikor megláttam a máramarosi
festmény fényképét, minden átértékelődött
bennem. Feltevődött a kérdés, hogyan lehet­
séges, hogy két, egyházi épületben található
naprendszer ábrázolás, amelyek alig 300
kilométerre vannak egymástól, mindkettő a
XVIII. század végén készült, ennyire ellenté­
tes felfogásban ábrázolják a Naprendszert?
Erre keresi a választ a film.
Ugyanilyen kultúrtörténeti témáról
készült egy másik csillagászati tárgyú film
is, a „Jön az üstökös!". Ennek készítésénél
nagy segítségemre volt az EMCSE, ahonnan
üstökös fényképeket kaptam, és Münzlinger
Attila erdélyi amatőr csillagász, aki adott
egy üstökös mozgókép felvételt is, ami sok­
kal látványosabbá tette a filmet, mert a néző
láthatott egy igazi üstököst mozgásban!
E két film készítése során arra a következ­
tetésre jutottam, hogy a tudomány eredmé­
nyei nagyon nehezen és későre kerülnek be
a hétköznapi ember gondolkodásmódjába,
több évszázad szükséges, hogy meg is ért­
sék, vagy el is fogadják azokat. Úgy tűnik,
hogy az érzelmek és az ember aktuális hie­
delemrendszere sokkal erőteljesebb eszköz
a környezet vélt, vagy valós megismerés­
ében, mint a tudományos, vagy a logikus
gondolkodás. Viccesen, és kissé eltúlozva
is, úgy tűnik, hogy a homo sapiens nem is
annyira sapiens, mint ahogyan gondoljuk,
inkább homo emotio. Nekünk, akik a ter­
mészet jelenségeit, vagy akár titkait akarjuk
megismerni és megismertetni, rengeteg dol­
gunk van még!
Miholcsa Gyula
113