Az ókori Görögország – Spárta

Földrajzi környezet: Spárta poliszát a dórok alapították a Peloponnészoszi – félszigeten a Lakoniai-

síkságon a Taygetosz hegység közelében az i.e. 9. században (a spártaiak magukat lakedaimónoknak
hívták, a Spárta fennhatósaga alatt álló területet pedig Lakóniának – pajzsaikra ezért a Λ (lambda) betűt
festették)

Társadalom és gazdaság: A dórok leigázták az itt élő akhájokat és a messzénai háború után még több
ember került az uralmuk alá – mindezeket a leigázott népeket helótáknak nevezték. Számuk
sokszorosan nagyobb volt, mint a spártai polgároké, ezért a spártaiak fő feladata a helóták ellenőrzése
és fékentartása volt. Három alapvető társadalmi réteg volt:
A teljes jogú polgárok: Katonasággal és politikával foglalkoztak. A földet egyenlő nagyságú parcellákra
osztották-ezt a helóták művelték. A föld nem kerülhetett magántulajdonba, eladni nem lehetett.
Körüllakók (perioikoszok): Szabad emberek, akik nem rendelkeztek polgárjoggal, de földtulajdonuk volt.
Földműveléssel, kereskedekemmel, kézművességgel foglalkoztak. Adót fizettek és helyenként tagjai
voltak a spártai hadseregnek.
Helóták: Leigázott őslakosok, rabszolgaságban éltek, az állam rendelkezett felettük. Büntetlenül
megölhették őket. A hadseregben csak fegyver nélkül, végszükség estén alkalmazták őket.

A spártai nevelés: A polgárokat a polisz teljes szolgálatára nevelték. Az idősek döntöttek arról, hogy a
megszületett gyermek életképes-e. A gyenge újszülötteket a Taygetosz szakakadékaiba vetették, vagy a
sorsukra hagyták. A hetedik életév után a fiúk családjuktól elszakítva korcsoportonként katonai
táborokban nevelkedtek-rendkívül kemény kiképzést kaptak. A kiképzéshez hozzátartozott a ,,gyanús”
helóták lemészárlása (krüpteia). A férfiak 30 éves korukig nem alapíthattak családot, addig
férfiközösségekben (szüsszitia) éltek. Csak katonáskodással és politikával foglalkoztak.

A spártai állam: A polisz irányítását a Geruszia (Vének Tanácsa) és 5 ephorosz (felügyelő) irányította. A
Geruszia 30 tagja 2 királyból és 28 hatvan év feletti polgárból állt. A 28 tagot a népgyűlés (apella)
választotta meg.

A két király legfőbb feladata a hadsereg vezetése volt. Kivételezett helyzetük volt, de szigorúan
ellenőrizték őket, bizonyos időszakokban ujraválasztották őket.
A Geruszia: tagjai votak a legfőbb törvényhozók, bírák. Mindenbe beleszólhattak, a népgyűlés
határozatait felülbírálhatták.
Az ephoroszok: ellenőrizték a királyokat és a Gerúsziát, bíróként is működtek,1 évre választották őket.

A spártaiak körében ismeretlen volt az arisztokrácia fogalma. Minden polgár betölthetett bármilyen
hivatalt, tagja lehetett a Gerúsziának, stb. Az egyenlőség fenntartása érdekében nem kereskedett-
vaspénzt vezettek be, hogy elriasszák az idegen kereskedőket. A spártaiak a VI. század közepén
létrehozták a peloponnészoszi szövetséget. Ez katonai szövetség volt, biztosította Spárta fontosságát
Görögországban. Spárta szerepe főleg a görög-perzsa háborúkban és az ezt követő ppeloponnészoszi
háború után volt jelentős.
Spártai hoplita – lambda betűs pajzzsal. Peloponnészoszi-félsziget