6.

Egy másik görög út: Spárta

 I. Spárta sajátos útja
Spártát a Peloponnészosz-félszigetre bevándorló dór törzsek alapították. (Kr.e.
XII. sz.)
Eurótász folyó völgyében
Spárta fejlődése kezdetben a többi poliszéhoz hasonló volt, bekapcsolódtak a
kereskedelembe, virágzott a gazdaság.
Valami miatt azonban (nem tisztázott a történetírásban, hogy miért) a Kr.e.
VI.sz.-ban a spártai társadalom befelé fordult és katonai mintaállammá
vált.
Majd a Kr.e. V. sz.-tól megint közeledett a többi poliszban tapasztaltakhoz.
II. A spártai állam és társadalom
A spártai társadalom csúcsán a dór származású teljes jogú
polgárok álltak.
A polgárok az államtól egyenlő nagyságú földet (parcellát)
kaptak, melyet helótákkal (leigázott akhájok leszármazottai)
műveltettek.
A helóták nem voltak rabszolgák, mert lehetett családjuk és kis
parasztgazdaságuk. A földet azonban csak használhatták, ezért a
spártai polgárnak terményhányaddal tartoztak. Teljes
kiszolgáltatottság – bármikor megölhették őket.
A szabadokhoz tartoztak a körüllakók (perioikoszok) – dór
származásúak, a peremvidékeken éltek. Kézművesek. Politikai
jogaik nem voltak, de szükség esetén katonáskodniuk kellett.
Politikai jogokkal a spártai polgárok rendelkeztek.
Minden 30. évét betöltött polgár részt vehetett a népgyűlés munkájában. És
választás útján a 60 év felettiek a vének tanácsában is.
A vének tanácsának nagyobb szerepe van, mert a népgyűlésben csak az
általuk előterjesztett javaslatokat fogadhatták el. A véneknek vétójoguk is
volt. (ha nem tetszett nekik a népgyűlés döntése)
Az állam élén 2 király állt, de az ő feladatuk a hadvezetésre és a vallási
élet irányítására korlátozódott.
Spárta életét ténylegesen az 5 felügyelő (ephorosz) irányította – választás
a polgárok közül, 30 év felettiek. Feladataik: bíráskodás, tisztviselők
ellenőrzése, külpolitika.
A spártaiak a vezetőiket nem a származás vagy a vagyon alapján
választották. Számukra fontosabb volt a tekintély és az életkor.
 III. A spártai nevelés
A spártai polgár fő feladata a katonáskodás. Ezért a nevelés célja a jó
katonává nevelés. 60 éves korukig katonakötelesek.
A nők feladata: erős gyermekeket szülni, akik jó katonák lesznek.
Taügetosz – legenda vagy valóság? - életképtelennek tartott csecsemők
pusztulásra ítélése
Nevelési eszközeik: szigor, büntetés, családi helyett közösségi nevelés
(7-30 éves korig), melyet az állam felügyelt.
IV. A görög katona és harcmodora
A hoplita, vagyis a nehézfegyverzetű gyalogos katona nagy kerek pajzsot
(hoplon), mellvértet, fém lábszárvédőt viselt.
Fő fegyvere a lándzsa, később az egyenes, kétélű kard. Vasfegyverek.
A hoplita saját költségén szerelte fel magát.
Zárt harci alakzatuk a falanx – megvalósításához nagy létszámú
katonaság kell. Ha sikerült a sort tartani, ez nagyon hatékony volt a
rendezetlen ellenséggel szemben, így ez képezte a görög katonai sikerek
alapját.

Tk: 116/13