ÓKORI SPÁRTA

FEHÉR TAMÁS & HEGEDÜS MÁTYÁS

 SPÁRTA
Az ókori Spárta egy görög városállam
volt, amely katonai erejéről, szigorú
társadalmi struktúrájáról és egyedülálló
kulturális szokásairól volt ismert. Spárta a
görögországi Peloponnészoszi-félszigeten
feküdt, és az kr.e. 5. és 4. században a
régió egyik nagyhatalma volt.
 SPÁRTA FELEMELKEDÉSE
Spártát a Kr. e. 8. században alapították a térségbe vándorolt dór
görögök. Idővel a város hatalmas katonai erővé nőtte ki magát,
mivel polgárai már fiatal koruktól kezdve széleskörűen képezték
magukat, hogy képzett katonákká váljanak. Spárta egyedülálló
politikai rendszeréről is ismert volt, amelyben két király közösen
uralkodott, a vének tanácsa és a polgárok gyűlése korlátozott
hatalommal rendelkezett.
 SPÁRTAI GYEREKNEVELÉS
• A spártai társadalom erősen szabályozott volt, és a katonai kiképzésre és fegyelemre helyezte a
hangsúlyt.
• A gyerekek felnevelése, elég érdekesnek bizonyult. A spártai fiúk hétéves korukig édesanyjuknál
nevelkedtek. Erre az időszakra sem a család melege volt a jellemző, hiszen anyjuk nem ölelhette meg őket
és születésüktől kezdve rendszeresen egyedül hagyták őket a sötétben, hogy így tanuljanak meg
szembenézni a félelemmel és a magánnyal. Amikor betöltötték hetedik életévüket, a fiúkat a katonai
kaszárnyákba vitték, ahol megkezdődött a tényleges kiképzésük. A folyamatos edzés mellett
elsajátították a matematika, a zene és a filozófia alapjait is.
• 12 éves koruktól rendszeresen kirakták őket a vadonba, mindenféle ruha és élelem nélkül, rákényszerítve
őket, hogy maguk teremtsék meg a túlélés szükségleteit. A fiúkat lényegében arra bíztatták, hogy
vadásszanak, harcoljanak vagy akár lopjanak másoktól – vagy egymástól –, de ha valakit rajtakaptak,
amint éppen lop, azt kegyetlenül megverték. Előfordult az is, hogy két fiút egy verembe helyeztek, hogy
harcoljanak meg a küzdőtér közepére helyezett darab sajtért.
• A spártai fiatalok 20 évesen váltak nagykorúvá és teljes értékű állampolgárrá – de csak azután, hogy
kiállták az egyik legkegyetlenebb próbatételt. Minden évben, a Diamastigosis nevű ünnepen a felnőtt kor
küszöbére érkezett fiúkat kiállították a nyilvánosság elé és korbácsolni kezdték őket. A fiataloknak nem
szabadott kifejezniük a fájdalmukat és lényegében azon kellett versenyezniük, hogy ki bírja a legtovább a
kínzással felérő próbatételt. Akik korán feladták, azok csak a spártai középréteg tagjai lehettek és nem
részesültek teljes polgárjogban.
• Akik ezen is túl estek, igazi spártaiakká váltak .
• Továbbra is kaszárnyákban kellett élniük, egészen harminc éves korukig, amikor is elég éretté váltak
ahhoz, hogy megházasodjanak és saját családot alapítsanak.
• Hasonlóan a fiúkhoz, a lányok is a családjuktól elszakítva nevelkedtek. Nekik szintén meg kellett tanulni a
lándzsavetést, a birkózást és a fizikai fájdalmak elviselését, hiszen az akkori vélekedés szerint, csak egy
spártai anya tud életet adni egy erős spártai gyermeknek.
 SPÁRTAI TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA
• Teljes jogú polgárok:
A rendszer általunk ismert végső formájában minden spártai
egyformán fel volt jogosítva az államéletben való
részvételre.
• Ez a jogosultság ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy az
illető polgár spártai nevelésben részesült, spártai fegyelem
és erkölcsök szerint él s járulékát a férfiak közös ebédjéhez
szabályszerűen lerója.
• A spártai társadalom élén a két király állt, akik két családból,
az Agiadák és Eurüpóntidák közül kerültek ki. A trónt
mindkét dinasztiában a legidősebb fiú örökölte, de egy
külön szabály értelmében a király trónra lépése után
született fiai rangelőnyben voltak, az idősebbek csak utánuk
következtek. Mivel a királyok legfontosabb szerepe a
hadvezetés volt, ha egyikük még kiskorú volt, akkor helyette
régensként egy férfi családtagja intézte az ügyeket.
• A többi teljes jogú polgár, az ún. egyenlőek jogi helyzete
elvileg egyenlő volt. Részt vehettek a népgyűlésen, ami
megválasztotta közülük a legfontosabb tisztségviselőket, az
5 ephoroszt, akik egyes egykorú vélemények szerint a
tényleges hatalmat birtokolva türannoszokként vezették
Spártát. A vének tanácsa, a gerúszia tagjait élethosszig
választották a 60 évesnél idősebb polgárok közül. A spártai
társadalom igen tagolt volt, eltérő jogú polgárokkal:
a homoioszok voltak a teljes jogú polgárok, ezt a jogot csak a legidősebb fiú
örökölte automatikusan.
Részleges jogúak vagy a polgárjogra esélyesek
a hüpomeiónok spártainak született polgárok, másod-, illetve
többedszülöttek, akiknek nem jutott klarosz;
a mothaxok törvénytelen gyerekek voltak, akik a teljes jogú polgárok módjára
kaptak kiképzést és teljesítettek katonai szolgálatot;
a treszanteszek olyan spártaiak voltak, akiket kizártak a teljes jogú polgárok
(homoiosz) közül, mert a harctéren gyáván viselkedtek;
a trophimoszok perioikoszok vagy külföldiek gyermekei voltak, akik spártai
nevelést kaptak;
a neodamódészek egykori helóták voltak, akiket felszabadítottak,
mert hoplitaként szolgáltak;
a nothoszok olyan törvénytelen gyerekek voltak, akik nem kaptak spártai
nevelést.
Körüllakók
a perioikoszok a szabad, saját településeiken autonómiát élvező népek tagjai
voltak;
a szkiritészek a spártai állam határán, Szkiritiszben laktak a perioikoszokéhoz
hasonló helyzetben.
Szolgák
a helóták az ókori Spárta földművelő, jobbágysorú (tehát nem rabszolga), a
poliszban politikai jogok nélkül élő tagjai;
a duloszok adható-vehető rabszolgák voltak.

SPÁRTA HATÁSAI A VILÁGRA
• Katonai képességek:
Spárta híres volt katonai
erejéről, fegyelméről és
hatékonyságáról. A
spártaiak néven ismert,
magasan képzett katonáit
egész Görögországban
félték és tisztelték. Spárta
katonai ereje lehetővé
tette számára, hogy uralja
a szomszédos
városállamokat, például
Messeniát és Arkádiát, és
megalapozza
hegemóniáját a
Peloponnészosz felett.
• Politikai rendszer:
Spárta egyedülálló
politikai rendszerrel
rendelkezett, amely
az oligarchia és a
• Tartós örökség: Hanyatlása és végső militarizmus elvein
bukása ellenére Spárta öröksége alapult. Kormányát
fennmaradt. Katonai hagyományai, két örökletes király
politikai rendszere és kulturális eszméi • Mítosz és legenda: A vezette, akik
számtalan nemzedéket inspiráltak, és 300 spártai megosztották a
továbbra is alakítják az ókori világról legendája, akik i. e. hatalmat a vének
alkotott képünket. Ma az ókori Spárta 480-ban a tanácsával és a
romjai évente turisták ezreit vonzzák, thermopülai polgárok gyűlésével.
emlékeztetve minket az egykor hatalmas csatában Ezt a rendszert más
városállam maradandó hatására. feltartóztatták a városállamok,
hatalmas perzsa például Athén
sereget, megragadta csodálták és
• Kulturális hatás: A spártai kultúrát a a nép képzeletét, és utánozták, és
fegyelem, a szigor és a keménység a bátorság és az igyekeztek átvenni a
jellemezte. A fizikai erőnlét, a katonai önfeláldozás spártai kormányzás
kiképzés és az önfeláldozás szimbólumává vált. elemeit.
hangsúlyozása sok görögöt inspirált, és A történetet
később a Római Birodalom is átvette. A számtalan
spártai eszmék a modern katonai könyvben, filmben
kultúrára is hatással voltak, különösen az és műalkotásban
Egyesült Államokban, ahol a "spártai" mesélték el újra,
kifejezést gyakran használják a megszilárdítva
bátorságot, fegyelmet és önzetlenséget Spárta helyét a nép
megtestesítő katonákra. képzeletében.
Köszönjük szépen a
figyelmet!!!