13/B

Kollégiumi oktatás kialakulása Magyarországon:

A kollégiumi oktatás rendszere Magyarországon történelmileg sok változáson ment keresztül. A

kollégiumok hagyománya a középkorra vezethető vissza, amikor a szerzetesrendek mellett
iskolákat és kollégiumokat működtettek. A 16. és 17. században az egyetemi kollégiumok
jelentős szerepet játszottak a felsőoktatásban.

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) és az azt követő időszakban a Habsburg Birodalom szigorú

ellenőrzése alá került Magyarországon a kollégiumok szerepe csökkent. A felvilágosodás
korszakában (18. század) a kollégiumoknak új lendületet adtak, és az oktatás, a nevelés és a
tudomány terjesztése terén is fontos szerepet játszottak.

A 19. században, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a kollégiumok területén jelentős fejlődés

történt. A 19. század második felében az iparosodás és a modernizáció hatására nőtt az igény a
magasabb szintű oktatásra, és ebben a kollégiumoknak is kulcsszerepük volt.

A két világháború közötti időszakban (1918-1941) a kollégiumok továbbra is fontos szerepet

játszottak az oktatásban, de a politikai változások, köztük a trianoni békediktátum és a Trianon
utáni új államhatárok is befolyásolták a magyar oktatási rendszert.

A szocialista időszakban (1949-1989) a kommunista vezetés megváltoztatta az oktatási rendszert

és az oktatási intézmények működését. Ebben az időszakban a kollégiumok szerepe is módosult,
és az oktatásban való részvételük erősen szabályozott lett.

A rendszerváltás után, 1990-től kezdve, ismét változások történtek a magyar oktatási

rendszerben, és a kollégiumok szerepe ismét hangsúlyosabbá vált, különösen a felsőoktatásban.
Ma a kollégiumok a diákoknak szállást, étkezést és különböző kulturális, oktatási eseményeket
biztosítanak, segítve ezzel az egyetemi évek sikeres eltelését.

Jelentős magyar református kollégiumok:

 Debreceni Református Kollégium

o 1538-ban alapították
o Leghíresebb magyar református oktatási intézmény.
o Kiemelkedő diákok
 Kölcsey Ferenc
 Szentkirályi Szabó András
 Ady Endre
 Arany János
 Csokonai Vitéz Mihály
 Móricz Zsigmond
  Pápai Református Kollégium
o 1632-ben jött létre,
o Kiemelkedő szerepet játszott az oktatásban és a vallási nevelésben
o Kollégium területén működött teológiai főiskola is

o Kiemelkedő diákok
 Petőfi Sándor
 Jókai Mór
 Eötvös Károly
 Csoóri Sándor
 Nagy László
 Sárospataki Református Kollégium
o 1531-ben alapították
o 17. Században itt működött a Sárospataki Kollégiumi Könyvtár, amely ma is egy jelentős
könyvtár
o Kiemelkedő diákok
 Kossuth Lajos
 Kazinczy Ferenc
 Gárdonyi Géza
 Tompa Mihály
 Szemere bertalan
 Csokonai Vitéz Mihály
 Móricz Zsigmond

Partikula Rendszer

 A partikuláris iskola protestáns, főként református Kollégiumhoz, mint anyaiskolához

csatlakozott.
 A partikula tanerőit az anyaiskolától kapta
 A partikulák tananyagának, módszereinek mindenben meg kellett egyeznie az anyaiskoláéval
 a partikula tanulói tanulmányaik befejezése után az anyaiskolában folytatták tanulmányaikat
 A képzés végső célja a szakmai gyakorlat volt
 Kialakulását jelentős mértékben befolyásolták a társadalmi körülmények
o Szorosabb feudális kötelékek közt maradt Felvidéken, királyi Magyarország területén
kevés alakult ki
o Alföldön több, oka a török uralom
 Szinte teljesen megszűnt a feudális rendszer
 Vallásszabadság volt

Sajátos jogrendszere

 Legáció : Ez a jog a hallgatókat a kollégium nevében küldött delegátusok (legátusok) jogával

ruházta fel. A legátusok képviselhették a kollégiumot különböző egyetemi testületekben, például
a tanácsokban vagy más szervezetekben.
  Szuplikáció: Ez a jog a hallgatók kollektív követelési jogát jelentette a kollégium vezetése felé.
Amennyiben valamilyen panaszuk vagy kérése volt, a hallgatók szuplikációval fordulhattak az
intézmény vezetése felé.
 Peregrináció: A peregrináció a kollégiumon belüli vagy azon kívüli utazást jelentette. A
kollégiumok szokták szabályozni, hogy a diákok milyen feltételekkel utazhattak el, például
tanulmányi célokra vagy családi látogatásokra.
 Diák Tisztségviselők: A kollégiumokban a hallgatók általában választhattak diák tisztségviselőket,
akiknek különböző felelősségeik voltak, például az intézményi ügyek képviselete, a diákság
jogainak védelme, vagy akár a rend és diszciplin fenntartása.

Hajdúnánás oktatás története

- Feltételezések szerint az oktatás már a 17. század elején megkezdődtek
- Írádos forrás 1617-től áll rendelkezésünkre
- Az iskola fokozatosan fejlődött és vált ketté elemi és gimnáziumi szintre → 1898-ban épült meg a
gimmnázium
 Gyülekezet, a város és nagylelkű adakozóknak köszönhető
 1931-ben adták át az elemi iskola új épületét
- 1843: alsó-szabolcs-hajdú kerületi özvegyi és árva gyámintézetet megalapítása
o Elsősorban az elhunyt lelkipásztorok hátra maradt családtagjai számára nyújtottak
segítséget
o Később kiterjesztette szolgáltatásait
- 1948: Államosítás
→ megszűnt a református oktatás
- 1995: újra megkezdhette működését
→ Református Általános Iskola régi épületében
(2010: óvodai tagintézménnyel bővül)
- 1862: létrehozták az iskolás árvák segélyalapját
o 1872-től kezdte meg a tényleges segélyezést.
- 1906: ekkor épült meg a gimmnázium Bocskai utcai épülete