NT MO 2012 Irodalom6mf

Szántóné Czecze Enikő
Megoldókulcs Szmolyan Gabriella Irodalom 6. Mun-

kafüzet és olvasmányok című könyvéhez
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

Tartalom
MONDÁK, BALLADÁK ................................................................................................... 4

Anonymus: Zalán futása (könyvtári munka) ................................................................... 4
Mikszáth Kálmán: Ajnácskő (könyvtári munka) ............................................................ 5
Mikszáth Kálmán: Beckó vára (könyvtári munka) ......................................................... 6
Lengyel Dénes: A tök és a csikó (könyvtári munka) ...................................................... 7
Lázár Ervin: A kovács ..................................................................................................... 8
Júlia szép leány.............................................................................................................. 11
Kőmíves Kelemen ......................................................................................................... 13
Molnár Anna ................................................................................................................. 15
Arany János: Mátyás anyja ........................................................................................... 16
Arany János: A walesi bárdok ....................................................................................... 19
ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYEK ..................................................................................... 21
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi ....................................................................................... 21
1. levonás ....................................................................................................................... 21
2. levonás ....................................................................................................................... 24
3. levonás ....................................................................................................................... 26
4. levonás ....................................................................................................................... 28
Összefoglalás ................................................................................................................. 30
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka .................................................................................. 32
ARANY JÁNOS: TOLDI ................................................................................................. 34
1. ének ........................................................................................................................... 34
2. ének ........................................................................................................................... 36
3. ének ........................................................................................................................... 38
4. ének ........................................................................................................................... 40
5. ének ........................................................................................................................... 42
6. ének ........................................................................................................................... 43
7. ének ........................................................................................................................... 46
8. ének ........................................................................................................................... 48
9. ének ........................................................................................................................... 50
10. ének ......................................................................................................................... 52
11. ének ......................................................................................................................... 54
12. ének ......................................................................................................................... 56
Összefoglalás – I. .......................................................................................................... 58
Összefoglalás – II. ......................................................................................................... 60
A KÖLTÉSZET ÜZENETE ............................................................................................. 63
Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram .......................................................................... 63
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez ......................................................................... 65
Ady Endre: A föl-földobott kő ...................................................................................... 67
KALANDOK, HŐSÖK, REGÉNYEK ............................................................................. 69
Defoe: Robinson Crusoe (Napló – Házépítés) .............................................................. 69
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! ....................................................................... 70
Christine Nöstlinger: A cseregyerek ............................................................................. 71
Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában ........................................................... 71
Gion Nándor: Postarablók ............................................................................................. 72
GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK ....................................................................... 73
Első rész, 5. fejezet ........................................................................................................ 73
Első rész, 12. fejezet ...................................................................................................... 74
Második rész, 12. fejezet ............................................................................................... 76
Második rész, 21. fejezet ............................................................................................... 77
Harmadik rész, 5. fejezet ............................................................................................... 78
Harmadik rész, 12. fejezet ............................................................................................. 79
Ötödik rész, 16. fejezet .................................................................................................. 81
Mondák, balladák
Anonymus: Zalán futása (könyvtári munka)
1. Anonymus eredeti szövegében milyen néven szerepel Zalán vezér? A, C
Salán
2. Mely híres magyar költő olvasta a névalakot Zalánnak? A, C
Vörösmarty Mihály
3. Anonymus művének műfaja gesta. Mit jelent a szó? B
Gesta: valakinek a viselt dolgai, története.
4. Miben különbözik a gesta a krónikától? B
Gesta: a történetírásban az eseményeket a krónikánál önállóbb felfogásban előadó műfaj.
5. Milyen viszonyokban álltak egymással a bolgárok és a görögök? A, C
A bolgárok és a törökök szövetségesek. A magyarok ellen harcolnak.
A, C
6. Honnan ered valójában a hungárus?
Az ótörök onogur szóból ered a hungarus név.
7. Mely folyók találkozásánál fekszik Bolgárfehérvár (Belgrád)? E
A Duna és a Száva találkozásánál fekszik Belgrád.
Még mit használnál?

P. Mester: A magyarok cselekedeteiről: A magyar középkori irodalom. Szépirodalmi
könyvkiadó, 1984
Szorgalmi feladat szörfözőknek
 Milyen szobor emlékeztet a csatára ma Tiszaalpár templomdombján?
4
szote.u-szeged.hu/in1st/rosa/honfem1/arpadok.htm
Árpád vezér bronzszobra.
 Melyik az a női név, melyet első előfordulása, a Zalán futása című eposz még férfinév-
ként alkalmaz?
nextra.ro/internetto/RMSz/1998/jul/jul1112.html
Etelka (hadzavaró, kacagányos Ete)
Mikszáth Kálmán: Ajnácskő (könyvtári munka)
1. Mit jelent a „mappa” szó? A

A szó iratgyűjtőt jelent
2. Fejtsd meg az „ipa” és a „tegez” szó értelmét is! B
ipa: após (régies, népies alak)

tegez: hordozható tok nyílvesszők számára.
3. Mely nagy magyar költő írt eposzt „Két szomszédvár” címmel? D
Vörösmarty Mihály
C
4. Mikszáth Kálmán gyakran és szívesen írt az északi országrészről. Miért?
Mikszáth Kálmán ennek az országrésznek, a Palócföldnek a szülötte.
5. Milyen békekötés során jutott török kézre a vár 1645-ben? E
A linzi békekötés során jutott a vár török kézre.
6. Mikor született a Balassa Menyhért árultatásáról című dráma? C, D
A Balassa Menyhért árultatásáról című dráma valószínűleg 1567-ben íródott.
7. Ki volt Thököly Imre? E
Erdély fejedelme volt.
5
 Budapestre vagy Pest-Budára költözött Mikszáth, amikor fővárosi lett?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/index.htm
Diákként 1866-ban, felnőtt férfiként 1873 júliusában költözött a fővárosba. A második

időpontban – az 1872. XXXVI. tc. alapján – ezt már Budapestnek nevezték
Mikszáth Kálmán: Beckó vára (könyvtári munka)
1. Csakugyan egybe kell-e írni a „szájhagyomány” szót? A
Igen.
2. Stibor vajda történetét Kisfaludy Károly is feldolgozta. Mikor? E
1819-ben.
3. A kígyómarás motívuma Shakespeare Hamlet című művében is szerepel. B

Hogy kell helyesen ejteni a drámaíró nevét?
sekszpír
4. A Biblia mely könyvében bukkan fel első alkalommal a kígyó motívum? C

Genesis: a második teremtéstörténetben bukkan fel első alkalommal a kígyómotívum.
5. Nevez meg Mikszáth leghíresebb novellásköteteit! E
A jó palócok
Tót atyafiak
6. Milyen típusai vannak a helyi mondáknak? E
Eredetmondák és az egyes vezérek hőstetteiről szóló mondák.
F
7. Stibor vajda sírkövét ismeri a művészettörténet. Mikor halt meg?
1414-ben halt meg Stibor vajda.
 Stibor vajda mely rokonáról tud még a művészettörténet? Mikor halt meg?
kfki.hu/~arthp/keptar/magzar/zmisc/faragvan/15sz/sirkovek/stibor.html
6
A fia meghalt 1434-ben.
 Miért jelentős művészettörténeti emlék a két Stibor sírköve?

kfki.hu/~arthp/keptar/magyar/zmisc/faragvan/15sz/sirkovek/stibor.html
A gótikus szobrászat emlékei.
Lengyel Dénes: A tök és a csikó (könyvtári munka)
1. Mit gondolsz, miért szőtt oly sok szép mondát Mátyás alakja köré az utókor emléke-
zete?
B
Mátyás királyt igazságos uralkodónak tartották.
2. Mátyás király nemcsak a szegényeket támogatta, hanem a művészeteket is

A
bőkezűen támogatta, vagyis mecénás volt. Honnan ered a szó?
mecénás: Maecenas kis birtokot adományozott Horatius római költőnek. Mentesítette a
művészt az anyagi gondoktól, és megteremtette számára az alkotás nyugodt körülményeit.
Az ő nevéből jött létre a mecénás köznév. Jelentése a tudományok és a művészetek bőkezű
pártfogója.
Maecenas, a gazdag római polgár i.e. 70–8 között élt. (A)
3. Mátyás korában két változatban is megírták Magyarország történetét. Kik? D

Antonio Bonfini Mátyás király megbízásából írta meg Magyarország történetét 1496-ig.
Pietro Ransano nápolyi követ nevéhez fűződik Magyarország történetének megírása.
4. Az angol irodalom hasonló mondaköre az Artus-mondakör. Ki a főalakja? C
Az Artus-mondakör főalakja Arthur király.
5. Ebben a korban játszódik Erkel Ferenc operája, a Mátyás bátyjáról szóló

E
Hunyadi László. Ki írta az opera szövegkönyvét?
Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának szövegkönyvét Egressy Béni írta.
 Hasonlítsd össze Hunyadi János és Hunyadi Mátyás zászlaját! Mit jelképez Mátyáséban a
piros-fehér sávozás?
geocities.com/zaszlok/hazateres/tortenel.html
Mátyáséban a családi jelképek mellett az országot jelképező Árpád-sávok és a kettős ke-

reszt látható.
 Hol született és hol halt meg Mátyás király?

britannica.com/seo/M/matthias-i
7
Kolozsváron született, Bécsben halt meg.
Lázár Ervin: A kovács
1. Az ördög, a sátán nemcsak vallási fogalom, hanem irodalmi motívum is, amely igen
gyakran bukkan fel a magyar és a világirodalomban. Olvasd el az ismertetést, majd
válaszolj a kérdésekre!
 Mit gondolsz, mely művek ihlették a lentebbi illusztrációkat a felsoroltak közül?

Dante Isteni színjátéka és Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve.
 Melyik rajzra, melyik leírásra emlékeztet leginkább Lázár Ervin novellája?

Lázár Ervin novellája a 2. rajzra és a Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műben
szereplő ördögfire emlékeztet.
 Szerinted milyen tapasztalatokból kiindulva alkotta meg az emberiség a sátánról szóló mí-
toszokat?
A gonosz és ismeretlen erőktől való félelemből kiindulva alkothatta meg az emberiség a
sátánról szóló mítoszt.
2. Lázár Ervin novellájának csak a közepe táján jönnek rá a jelenlévők, hogy maga a
Sátán áll előttük. Furcsaságok, szokatlan jelenségek azonban már korábban is fel-
tűnnek nekik. Vedd sorra a figyelmeztető előjeleket!
szagok: kénszag
érkezés a legény, a mester és a kisinas nem vették észre,
amikor bejött a sátán
a ló: Hátracsapta mind a két fülét, tehát rossz termé-
szetű
az első patkó: az első patkót a sátán összegyűrte
a bájgúnár lába: pata
3. Az ördög fölényeskedéséből, fenyegető vihogásából sejthetjük, hogy egy pillanat alatt

végezni tudna Szűcs Lajossal, sőt az egész faluval. A ravasz kovács mégis le tudja
győzni őt. Idézz fel néhány mesét, mondát, történetet, ahol a gyengébb ravaszsággal
túljár az erősebb eszén!
A három kismalac
A farkas és a hét kecskegida.
8
4. Metaforákat nemcsak a költők használnak, hanem mi is, mindannyian, mindennapi
beszédünkben. Számos ilyen köznyelvi metaforát látunk ebben a novellában is. Ma-
gyarázd meg eredetüket, értelmüket: mi köze a szárnynak az ajtóhoz, a hártyának a
papírhoz, és így tovább!
 Malaclopó:
Ujjatlan köpönyeg, amely alá el lehet rejteni a lopott malacot.
 Kétszárnyú ajtó:
Két szárnya van, mint a madárnak.
 A fogó két vaspofája:

A fogó olyan erősen zárul össze, mint egy vadállat pofája.
 Háromlábú lábos (egyáltalán: lábos):

Lábakon álló edény.
 Hártyapapír:
Vékony, mint a hártya.
 Lázár Ervin meséjében a sátán vesztét a lova okozza, hiszen azt akarta megpatkoltatni. Ki-
nek okoz gondot a „tudós disznó” Gárdonyi Géza meséjében?
kiskobak.hu
Galiba Mártonnak.
9
Júlia szép leány
1. Júlia koszorút kötni megy a mezőre – ezt teszik a lányok Vörösmarty Mihály „A ko-
szorú” című versében is.
 Milyen hangulatú a koszorúkötés Vörösmarty szerint? Mely évszak kedvelt szórakozása?

Az életet vagy a halált jelképezheti ez az évszak?
A koszorúkötés vidám hangulatú.
A koszorúkötés a tavasz kedvelt szórakozása.
Ez az évszak az életet jelképezi.
 A mezőn font koszorút fejdíszként használhatják a lányok. Milyen ellentétes hangulatot

társíthatunk még a koszorúhoz? A balladát olvasva melyik jelentésre gondoltál?
A koszorú a temetéshez is kapcsolódik.
A balladát olvasva erre a jelentésre gondolunk.
 Mit jelent a búzavirág? Miért nevezték el a búzáról? Milyen színű? Hol lát még ilyen színt
Júlia?
A búzavirág a búzamezőn nő, színe kék.
Az ég színe is kék.
2. Olvasd el Kosztolányi Dezső „Zsuzsika” című versének részletét!
 Legalább három olyan motívumot találhatsz a versben, amelyek a balladában is szerepel-

nek. Melyek ezek?
koszorú
búzavirág
csillag
 A csillagok mellett a nap és a hold is szerepelnek a balladában. Mikor látható egyszerre az

égen a nap és a hold? Mi fog történni a ballada szerint ebben az időszakban?
A nap és a hold az első kakasszó idején látható egyszerre az égen.
Ekkor indul el Júlia az égbe.
3. Vajda János és Juhász Gyula versében éppúgy a kakasszóra várnak az emberek,
mint a balladában.
 Milyen napszakban várakoznak a virrasztók? Milyenek a látási viszonyok? Mit jelképez

mindez?
Éjszaka, sötétben várakoznak a virrasztók. A látási viszonyok rosszak. Ez a nehéz körül-
ményeket és a bizonytalanságot jelképezi.
 Mit jelképez a kakasszó? Mire változik az éjszaka, mire a sötét?

A kakasszó a hajnalt jelképezi.
Az éjszaka nappalra, a sötét világosra változik.
 Júlia esetében is jót hoz-e a kakasszó? Miben más a motívum értelme, mint amit megszok-
tunk?
Júlia esetében a kakasszó a végső elválást jelenti az édesanyjától.
Ebben az esetben a motívum értelme a halál.
 Mihez hasonlítja Goethe a ballada műfaját?

Extra.hu/lexikon
A románchoz.
12
Kőmíves Kelemen
1. A bibliai Bábel tornyának építői hasonló nagy vállalkozásba fognak, mint a ballada
kőművesei.
 Mit tesz végül az Úr az építkezést látva?

Az Úr összezavarja az emberek nyelvét.
 Mindkét történetben jelen van bizonyos fajta igazságtalanság. Melyikben mi?

Kőmíves Kelemenné ártatlanul pusztul el. Az Úr egy értéket pusztít el.
 Kik az ellenszenvesebbek számodra? Bábel vagy Déva építői? Miért?

Déva építői, mert az ártatlan Kőmíves Kelemenné halálát okozták.
2. Ugyancsak a Bibliából ismerjük az álomfejtő József történetét.
 Ki az, aki figyelmeztető álmot lát a balladában?

A fáraó.
 Miről szól az álma?

Az álom hét kövér és hét sovány tehénről szól.
 Hogyan értelmezi?
A hét kövér tehén hét bőséges esztendőt jelent, míg a hét sovány tehén hét szűk esztendőt.
3. A kőművesek embertelenségének okozója a pénz, amit az építésért kapnak. Hasonló

a helyzet a Jézus elárulásáról szóló evangéliumi történetben is.
 Mennyiért öli meg feleségét Kőmíves Kelemen? Mennyiért árulja el Jézust Júdás?
Kőmíves Kelemen fél véka ezüstöt és fél véka aranyat kap. Júdás 30 ezüstért árulja el Jé-
zust.
 Mondj példát mai életünkből arra, amikor a pénzt fontosabbnak tartjuk a másik embernél!
 Milyennek láthatta apját Kőmíves Kelemen fia a tragédia előtt és utána?

A tragédia előtt erősnek, utána gyengének láthatta a fia Kőmíves Kelement.
13
4. Emberáldozatról olvashatunk Homérosz eposzában, az Iliászban is.
 Kőmíves Kelemen gonoszságának két áldozata is van. Kik ők?

Felesége és fia az áldozatok.
 Ki lehet a második áldozat Iphigénia történetében?

Iphigénia apja, Agamemnón.
 Nevezhetjük-e áldozatnak a két férfit: Kőmíves Kelement, illetve Agamemnónt?

Igen, mert a végzetet egyikük sem kerülhette el.
5. A második homéroszi eposz, az Odüsszeia is emlékeztet egy pontján a balladára.
 Idézd a balladából azt a két sort, amely szintén a munka egy helyben topogásáról szól!
„Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre!”
 Hogyan viszonyul a munka lassúságához Pénelopé, hogyan a kőművesek?

Pénelopé örül a munka lassúságának, ám a kőművesek nem.
 Milyen szerepet játszik a két történetben a hírnév?

Odüsszeusz hírnevét mindenki ismeri. A kőművesek Déva várának felépítésével szerez-
nek maguknak hírnevet!
6. A lassan haladó munkát a lucaszékhez is szokták hasonlítani.
 Te mennyi idő alatt tudnál egy széket kifaragni?
 Hányan dolgoztak Déva várán? Szerinted mennyi idő alatt végezhettek a munkával?
Tizenketten dolgoztak Déva várán, kb. 1 évig.
 Kapcsolatba hozható-e a ballada színhelye Hunyadi Jánossal?

poli.hu/erdely/varo-deva.htm
V. László Hunyadi Jánosnak ajándékozta a várat.
14
Molnár Anna
1. Alakítsd át a balladát mesévé azzal, hogy elhagyod belőle a párbeszédet! Egy monda-
tot mi írunk, egyet te. Ügyelj rá, hogy a mondatodhoz jól illeszkedjék a rákövetkező
kész mondat!
 Ajgó Márton elcsalta, elrabolta Molnár Annát, s egy nagy fa alatt szállt le vele a lóról.
Molnár Anna meglátta a hat felakasztott lányt.
 Mikor ezt látta, rájött, hogy ő is a lányok sorsára jutna.

Ajgó Márton felmászott a fára.
 Ő azonban nem mászott fel, hanem a gyilkost küldte előre.

Ajgó Márton kérte Annától a leejtett kardját.
 A leesett kardot nem adta vissza, hanem megölte vele Ajgó Mártont.
Molnár Anna hazalovagolt a falujába.
 Amikor hazaért, a férje nem ismerte meg őt a férfiruhában, de azért szállást adott neki.
Molnár Anna meg akarta tudni, hogyan érez iránta a férje.
 Vacsora közben kikérdezte a férjét: mit tenne, ha hazatérne a felesége.

A férj azt mondta, hogy nem szidná össze a feleségét.
 Erre Molnár Anna elárulta, hogy ő az, s kibékültek egymással.
2. Most járj el fordítva! Ha elhagyod az elbeszélő részeket, s csak a párbeszéd marad,

drámává alakítottad a balladát. Dolgozzunk ismét közösen!
 Gyere velem, Molnár Anna!

Nem megyek Ajgó Márton! Van nekem uram és kicsi fiam.
 Akkor elviszlek erővel!

Üljünk le a fa alá!
15
 Lefekszem aludni, addig ne nézz semerre!
Aludj el, Ajgó Márton!
 No, láttál-e valamit, amíg aludtam?

Nem láttam semmit.
 Akkor most mássz fel a fára!

Nem tudom, hogy kell fára mászni.
 No jó, megmutatom, hogyan kell. Jaj, a kardom leesett! Nyújtsd csak ide!
Nem adom vissza a kardodat!
 Segítség! Ááááá …!
És így tovább.
3. Fogalmazd meg, milyen két irodalmi kifejezésforma keveredik a ballada műfajában!
Drámai és lírai kifejezésforma keveredik a ballada műfajában.
 Milyen földrajzi szempontok alapján csoportosíthatjuk a balladákat?

Extra.hu/lexikon
Mediterrán és északi balladák.
Arany János: Mátyás anyja
1. Elkészítettük a ballada tartalmi vázlatát, de sajnos hibásan. Húzd ki a téves, felesle-

ges vázlatpontokat!
 a bevezetés
 a levél
 címzése
16
 szövege
 búcsúformája
 a megbízatás
 1. hét nap
 2. három nap
 3. egy nap
 a holló elragadja
 üldözik
 elfogják
 megjön a válasz
 Mátyás szabad
2. Olvasd el a rövid ismertetést a mű történelmi hátteréről, majd válaszolj a kérdé-

sekre!
 Nevezd meg a Mátyás előtt uralkodó három magyar királyt!

Habsburg Albert, I. Ulászló, V. László
 Mely pártok, családok versenyeztek a hatalomért az 1450-es években?

A Hunyadiak és a Cilleiek versenyeztek a hatalomért.
 Kik fizettek az életükkel ezért a viszályért?

Cillei Ulrik és Hunyadi László.
3. A balladából kiderül, mi a Hunyadi család címerállata. Tervezz te is címert magad-

nak!
4. A vers rímképletét így jelölhetjük: X X A X X A
 Hány sorossá alakítanád a versszakokat ahhoz, hogy páros ríművé váljék a vers? Melyik
változat tetszene jobban?
2 sorossá
az eredeti változat szebb
17
5. Hány versszakban látsz párbeszédet? Hányan van csak elbeszélés? Melyik csoportba
sorolnád a levél 4 versszakát? Miért?
11 stófában van párbeszéd, 7-ben nincs

a levelet is párbeszéd részének, kommunikációnak tekinthetjük.
6. Olvasd le a térképről, hány kilométerre fekszik légvonalban Prága Budától! Hány

óra alatt tette meg az utat oda-vissza a holló, ha reggel 7-kor indult, és csupán 1 órát
pihent Prágában? Milyen sebességgel repült? (km/óra)
A holló 16 óra alatt tette meg az utat. Sebessége 60 km/óra. 300 + 180=480 km 16 órát re-
pült. 960 km-t 16 óra alatt tett meg. 960: 16=60 km/óra a holló sebessége.
 Mely külföldi balladatípusok hatottak Aranyra?

freeweb. Hu/bel/erettsegi/ara.htm
A skót, a kelta, a székely.
18
Arany János: A walesi bárdok
1. Kösd össze a jelzőt és a jelzett szót!
hitvány ló
néma fű
fakó nép
istenadta tartomány
kövér ebek
2. Mi mihez hasonlít a vers szövege szerint?

Hasonlított Hasonlító
nép barom
kunyhók sírok
korona gyémánt
urak hitvány ebek
ősz bárd fehér galamb
3. Keress példát a megnevezett alakzatra az adott versszakból vagy máshonnét!

Versszak Alakzat Példa
2. kérdés Van-e ott folyó és földje jó?
4. megszólítás Ti urak!
10. ismétlés Edward király, angol király.
16. túlzás Anya, ne szoptass csecsemőt!
22. célzás Fejére szól, ki szót emel!
29. felkiáltás Meglátom én!
4. Gyűjtsd össze, kik szólalnak meg a versben az elbeszélőn kívül! Melyik két megszóla-
lás származhat esetleg ugyanattól a személytől?
Edward király, ősz bárd, ifjú bárd, harmadik bárd, lord-major

Az elbeszélő szólal meg a 4. és az 5. versszakban.
5. Jelöld be a mai Nagy-Britannia térképen a „velszi tartományt”!
19
6. Figyeld meg a versbeli ismétlődéseket! Egészítsd ki a táblázatot!
Ismétlődő motívum Ki mondja először? Ki ismétli?
föld, folyó, legelő, nép király a király kísérője
lágy évek a király az ifjú bárd
vad, hal, szem-szájnak elbeszélő király
fegyver csörög, háló hörög király ősz bárd
ti urak, ti urak király király
Edward király, angol király elbeszélő elbeszélő
7. Az ismétlések sokszor a fokozásra is alkalmat adnak. Figyeld meg, milyen erősebb

kifejezés lép a gyengébb helyébe az ismétléskor!
léptet vágtat
velsz ebek hitvány ebek
máglya lángsír
8. A balladaműfaj lényeges jellemzője a kihagyásos szerkezet, bizonyos dolgok ki nem

mondása, sejtetése. A walesi bárdok esetében melyek ezek az elemek?
 Mi történt a cselekmény kezdete előtt? Mik az előzmények?

A király meghódította a tartományt.
 Milyen céllal érkezik a király?

A király meg akarja tudni, hogy milyen a politikai hangulat a tartományban.
 Milyen érzésekkel fogadják? Hogyan viselkednek?

Negatív érzésekkel fogadják. Lázadnak a király ellen.
 Mely történelmi korszak jelenik meg leggyakrabban Arany balladáiban?

freeweb .hu/bel/erettsegi/ara.htm
14–16. század
20
Elbeszélő költemények
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
1. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő két sort:

„Holtra elunta magát; hosszúknak kezdte találni
A napokat s nem elég tágasnak az anyja telekjét.”
a) Fogalmazd meg ugyanezt prózában, a saját szavaiddal! Először egészen rövid mon-
datot alkoss, majd egyre részletezőbbet!
 2 szavas mondat: Nagyon unatkozott.
 4 szavas mondat: Nagyon unatkozott, s elvágyódott otthonról.
 6 szavas mondat: Nagyon unatkozott, s elvágyódott otthonról idegen tájakra.
b) Átírtuk az idézett két sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a

szöveget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Anyja kicsiny házában unalmas az élet örökké,
– –  – 
Ettől szenved a jó Matyi és elutazni szeretne.
– 
c) Átalakítottuk a hexameteres szöveget rímes, ütemhangsúlyos verssé. Egészítsd ki

úgy, hogy csakugyan rímeljen!
Matyi nagyon unatkozott,

az újabb nap sosem hozott
neki semmi kalandot,
ezért lopta a napot.
21
2. Keress érveket az állítás mellett vagy ellene! (Miért igaz, vagy miért nem igaz?)
„Matyinak igaza van: a minket ért sérelmeket meg kell torolnunk.”

Nem szabad hagyni, hogy mások bántsanak bennünket.
Ha bántanak bennünket, akkor sem szabad visszaadni az ütéseket.
3. Keress rokon értelmű szavakat!
a) Hogy mondja az író?
 veszekedett vele az anyja mocskolta le

 lusta életet élt ácsorgott el egész napokat
 fiatal legények egyforma korású virgoncok
b) Hogy mondanád te?
 a ludakra fente a fogát szemet vetett a ludakra

 korhely, léhűtő mihaszna
 vásári portéka eladni való áru
c) Mondd többféleképpen!
 megsüvegelték Döbrögit üdvözölték, köszöntötték

 főrevaló kalap
 fogdmegek szolgák, hajdúk
4. Fogalmazz kérdéseket, melyekre a megadott mondat a válasz!
 Miben bízott Matyi?

Abban bízott, hogy ügyes kupecként meggazdagodna.
 Miért vette észre a tömegben Döbrögi Matyit?

Mert egyedül ő nem vette le a süvegét.
 Mit szólt a sokaság Matyi szavaihoz?

Őrültnek tartották, és nevettek a fenyegetőzésén.
5. Matyi a vásárban. Mi a hiba a rajzon?
Matyi nem vette le a kalapját.
22
 Mi mindennel foglalkozott Fazekas Mihály azon túl, hogy költő volt?

Katona, természettudós, botanikus, a kollégium gazdasági vezetője, Debrecen főpénztár-

noka stb.
23
2. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő két sort:

„Képe azólta nagyon elváltoza néki, azomba
Döbrögi házánál elenyészett híre nevével.”
datot alkoss, majd egyre részletezőbben!
 2 szavas mondat: Arca megváltozott.
 4 szavas mondat: Arca megváltozott, s Döbrögiék elfelejtették.
 6 szavas mondat: Arca megváltozott, s Döbrögiék elfelejtették Matyi fenyegetőzé-

sét.
b) Átírtuk az idézett két sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a

szöveget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Mátyás arculatát az évek átalakíták.
– –
Rossz emlékezetét az idő már messze sodorta.
 – – 

Bátran készülhet a harcra,
Hisz megváltozott az arca
Régesrég nem látták őt,
Az egykori csínytevőt.
2. Keress érveket az állítás mellett és ellene! (Miért igaz, vagy miért nem igaz?)
 „Döbrögi súlyos hibát követett el: egy ismeretlenben sosem szabad megbízni.”
Az idegenek becsaphatják az embert.
A felesleges bizalmatlanság tönkreteheti az emberi viszonyokat.
 dúlva-fúlva búgva-morogva
 háztető fedél
 ceruza plajbász
24
 dibdáb fák rossz minőségű

 ötujjnyi hibázik ötujjnyi hiányzik
 husángot faágat
 (vissza)püfölgeti üti-veri
 hoppogat az ispán kiabál
 félénk a nép gyáva emberek
 Mivel kezelte az öregasszony Döbrögit?

Szappanos égett borral.
 Mit akar megmérni Matyi ilyen módon?

Hogy van-e ölnyi a kerülete?
 Mi tűnik fel az ispánnak?

Az tűnik fel nekik, hogy már sötétedik, és híre-hamva sincs uraknak.
5. Matyi mint építész. Mi a hiba a rajzon?
A kastély fedele még nem készült el.
 Milyen csillagászati kérdéssel foglalkozik Fazekas Esmerkedés az égitestekkel című tanul-

mányában?
gopher.mek.iif.hu:7070/00/porta/szint/human/szepirod/fazekas/egitest
 A Föld forog az Nap körül, vagy fordítva?
25
3. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő sorokat:

„Vándorlott, egy vén doktornál jó darab ízig
Szolgált, (hajdann ez valamely külföldi seregnél
Felcsér volt…”
datot alkoss, majd egyre részletezőbbet!
 2 szavas mondat: Egy doktornál szolgált.
 4 szavas mondat: A vándorlás alatt egy doktornál szolgált.
 6 szavas mondat: Matyi a vándorlás alatt egy öreg doktornál szolgált
b) Átírtuk az idézett sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a szö-

veget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Vándorlása során Matyit egy felcser befogadta,
 – –
S míg ott élt, kitanulta, amit kell tudnia, hogyha
– – – 
felcser akar lenni …

Matyi mérge nem csillapult:

orvosmesterséget tanult.
S mikor ezt már mind jól tudta,
Döbrögihez indult újra.
 „Döbrögi emberei vakon engedelmeskedtek uruk parancsának, ahelyett, hogy megvitatták

volna vele annak veszélyeit.”
Döbrögi emberei megszokták, hogy a parancs az parancs.
Döbrögitől féltek, ezért nem vitatkoztak az urasággal az esetleges veszélyekről.
26
 orvos felcsér
 betegség nyavalya
 latinul orvosi szaknyelven
 generális tábornok
 lóorvos állatorvos
 bévakolta a képét bemázolta az orcát
 kornyadozott betegeskedett
 füvek gyógynövények
 szemfül ügyes, élelmes
 Miért nem fogott gyanút Döbrögi?

Mert hihető volt, hogy egy katonai csapathoz igyekszik
 Kihez küldte Matyi a sánta banyát?

A paphoz küldte, hogy állást kérjen.
 Mit tettek a szolgák, amikor meglátták a félholt Döbrögit?

Üldözni próbálták Matyit, sikertelenül.
5. Mi a hiba a rajzon?
A veréskor az özvegyasszony nincs jelen.
 Kik voltak Fazekas Mihály nagy szerelmei Moldvában, Franciaországban?

mek.oszk.hu/porta/siint/tarsad/irodtud/magyarir/html/index.htm
Ruszánda, Ámeli
27
4. levonás
1. Ebben a részben olvashatjuk a következő sorokat:

„Húsz láncsást csak azért tartott, hogy tíze napestig
Tíze viszont éjjel mindég őrt álljon az udvar
Környékén…”
a) Fogalmazd meg ugyanezt prózában, saját szavaiddal! Először egészen rövid monda-
tot alkoss, majd egyre részletezőbbet!
 2 szavas mondat: Lándzsások őrizték
 4 szavas mondat: Éjjel-nappal lándzsások őrizték.
 6 szavas mondat: Döbrögi házát éjjel-nappal lándzsások őrizték.
b) Átírtuk az idézett sort, de megőriztük a hexameteres formát. Egészítsd ki úgy a szö-

veget, hogy sértetlen maradjon a ritmus!
Döbrögi házát éjjel s nappal is őrzik az őrök.
– – – 
Mindig tíz katonája vigyázza a nagy kaput, udvart
 – 
S környékét …

Palotáját éber strázsák

seregei jól vigyázzák.
Éjjel tízen óvják, s nappal
őrizteti más csapattal.
 „Döbrögi nyugodtan elbocsáthatta testőreit. Aki nem bánt másokat, annak nincs félniva-
lója.”
Annak a személynek nem kell félnie, aki nem akar megfélemlíteni másokat.
Soha nem lehetünk abban biztosak, hogy másoknak nincsenek rossz szándékaik.
28
 Hogy mondja az író?

beleivódott a szívébe fészket vert a szívébe
birtokára jószág ára
legény, fiatalember siheder
 elébe hág elé megy

 nem jött kézre Matyi nem sikerült elfogni Matyit
 ha azok megcsípnek ha azok elfognak
 nyargalj! igyekezz!
 kotródj! lódulj!
 ecsém! öcsém, barátom
 Miért nem tudták elfogni Matyit?

Mert nem tudtak személyleírást adni róla
 Mennyi pénzt adott Matyi a sihedernek?

Tíz aranyat.
 Miért nem fogadott fel még több testőrt Döbrögi?

Nem volt már szüksége rájuk, tudta, hogy többször nem jön vissza Matyi.
Döbrögi ájultan zuhant ki a kocsiból, és Matyi a földön verte meg.
 Mikortól tekinthető protestáns iskolának a debreceni kollégium, melynek Fazekas Mihály

is tanulója volt?
church.lutheran.hu/reformatio/paroik.htm
1550
29
Összefoglalás
1. Egy kis matematika
 Hány libát hajt Matyi a vásárra? 20 = A
 Hány máriásért árulja a liba párját? 3=B
 Hányat vernek rá a deresen? 50 = C
 Hány lándzsás őrt tart a házánál Döbrögi? 20 = D
 Hány lovas üldözi az ál-Matyit az utolsó veréskor? 10 = E
Végezd el az alábbi műveleteket! Ha jól számoltál, megtudod, hány éves volt Fazekas
Mihály, amikor nevének feltüntetésével nyomtatásban kiadta a Lúdas Matyit.
Vedd a C-t háromszor! = 150

Vond ki belőle a D kétszeresét! = 150 – 40 = 110
Oszd el az E-vel! = 110: 10 = 11
Szorozd meg a B-vel! = 11 ∙ 3 = 33
Add hozzá az A-t! = 33 + 20 = 53
Hány éves volt? = 53
5. Töltsd ki a táblázatot!
Hányadik levo- Hányadszor Hol veri meg Milyen alakban Mivel kötözi
nás? szenved Döb- Matyi? bukkan fel Ma- meg Döbrögit?
rögi? tyi?
gúzzsal (kender-
2 először az erdőben ács
kötéllel)
3 másodszor az ágyában felcser, orvos kendővel
4 harmadszor a vásárban járókelő semmivel
30
3. Döbrögi előtt tilos kiejteni bármit, ami a „lúd” szóra emlékeztet. Mire változtatja ne-
vét az iskolamester, a ludigmagister? Megtudhatod a függőleges betűsor összeolvasá-
sával.
1. B Ő R 1. Miből készült a felcser nadrágja?
2. F E J S Z E 2. Mivel vágják a fát?
3. P O R T É K A 3. Piaci áru más szóval.
4. H I N T Ó N 4. Min utazik Döbrögi?
5. J O B B Á G Y 5. Ki találja meg Döbrögit az erdő-
ben?
6. H Á R O M S Z O R
6. Hányszor áll bosszút Matyi?
megfejtés: rektor
4. Válogasd szét azokat a szavakat, amelyek Matyi orvostudományával kapcsolatosak

és azokat, amelyek építésztudományhoz tartoznak!
Építész orvos
ölmérő macskatövis
plajbász ördöggyökér
gerenda békacseresznye
tölgy fürdő
5. Írd a rajzok mellé, hogy hányadik levonásra utalhatnak!
fa: 2.
betegágy: 3.
ludak: 1.
lovas: 4.
 Mely munkájáért kapott Fazekas dicsérő oklevelet a Helytartótanácstól?

Magyar füvészkönyv
31
Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka
1. Vörösmarty egy olyan aprócska jelenségnek is nagy figyelmet szentel, amilyen ebben
a műben a pillangó. Ezt abból is láthatjuk, hogy nem kevesebb, mint hat jelzővel írja
le a lepkét. Melyek ezek? Te hányat tudnál még mondani?
A költő jelzői: Saját jelzőid:

vad gyönyörű
könnyű színpompás
kis szemet gyönyörködtető
tarka káprázatos
szép ragyogó
arany színes
2. A költemény egyik legszebb, leggyakoribb alakzata a párhuzam. Mindjárt az első

versszakban látunk ilyet: amilyen mozdulattal ül rejtekhelyén a vadász, éppoly nyu-
godtan, éppoly mozdulatlanul rejtőzik a forrásnál a vad. Fogalmazd meg egy-egy
mondatban, miféle párhuzam mutatkozik az alábbiak között!
 A lány és a pillangó:
A lány úgy szalad az erdőben, ahogy a lepke szálldos.
 A várt vad és a lány:

A vadászt szerencse érte: a várt vad helyett a leány jelent meg.
 Utolért pillangó és utolért lány:

A leány a pillangót ért utol, míg a vadász a lányt.
 Peterdi háza és ő maga:

Áll-e még az épület, és él-e még Peterdi?
 Peterdi vére, könnye:

Peterdi, a vén bajnok úgy hullatja könnyeit, ahogyan régen a vérét Nándorfehérvár ostro-
mánál.
 Mátyás és atyja, Mátyás és Peterdi:

Peterdi is apja lehetne Mátyásnak.
 Virág hervadása, Ilonka halála:

Ilonka olyan szép volt és olyan rövid életű, akár a virág.
32
3. A párhuzam sajátos formája az ellentétes párhuzam. Ilyet is láthatunk a 2. rész
utolsó és a 3. rész ötödik versszakában. Megtalálod-e őket?
– 2. rész:
„S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma.”
– 3. rész:
„Százszorozva vissza zeng nevése
A hegy és völgy és a zárt falak.
… Szép Ilonka némán és merőn áll.”
5. A szép Ilonka időmértékes, trochaikus verselésű mű:

Áll-e még az ősz Peterdi háza?
–  / – / – / – / – 
Fogalmazd meg, mit jelent a trocheus!

Egy hosszú és egy rövid szótagból álló versláb az időmértékes verselésben. Jele: – 
6. Keress hasonlatokat és metaforákat a költeményben!

Hasonlat:
pl. „Szól s iramlik, s mint az őz futása,
Könnyű s játszi a lány illanása.”
Metaforák:
pl. „Hunyt vezérem ifjú szép sugára…”
„Téged is, te erdők szép virága,
üdvözölve tisztel e pohár!”
„Hervadása liliomhullás volt.”
 Mely korabeli hexameteres történeti mű ösztönözte Vörösmartyt a Zalán futása megírá-

sára?
Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben (1829)
33
Arany János: Toldi
1. ének
1. Válaszd ki az 1. ének cselekményéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd al-
koss velük elbeszélő mondatokat!
alszanak, számol, olvas, dolgozik, figyel, fázik, vágyakozik, útbaigazít, kerékpározik, tér-
depel, elrepül, megsértődik
A béresek a boglyák tövében alszanak. Toldi Miklós a tájat figyeli. Vágyakozik a vitézi
életre. Útbaigazítja Laczfi Endre nádort. Miklós megsértődik, amikor Laczfi parasztnak
nevezi.
2. Melyik versszakból derül ki?

 Toldi ölni is tudna 12.
 haragszik a bátyjára 7.
 nyár van 1.
3. Miklós a műben egy szót sem szól Laczfi kérdésére. Tegyük fel, hogy dühében mégis
megszólal, és kikéri magának a „paraszt” titulust. Mit mondana?
Az úr ne szólítson engem parasztnak, én is nemesember vagyok!
4. Keress az első énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!

 tikkadt friss
 ösztövér kövér
 büszke szerény
 sóvárgó elégedett
 komor vidám
5. Bővítsd a mondatot!
„Toldi hazaindult.”
milyen? milyen? mikor? honnan? hogyan?

A megsértett és szomorú Toldi Miklós a találkozás után a mezőről szomorúan hazaindult.
34
Toldi Miklós élő tilalomfa
porfelhő sereg
Toldi Miklós villanás, égi háború
Toldi pillantása barna éjfél
7. Laczfi nádor volt. Olvasd el, mit jelent a nádor szó, majd válaszolj a kérdésekre!
 Kik fölött bíráskodott a nádor kezdetben, majd később?

A nádor kezdetben a királyi birtokokon élők fölött, később az egész ország lakossága fö-
lött bíráskodott
 Milyen szerepe volt az igazságszolgáltatáson kívül?

Katonai szerepe is volt.
 Meddig volt nádora Magyarországnak?

1848-ig.
8. Hasonlítsd össze Ilosvai Toldijának és Arany János művének a szövegét!
 Ki lehet „Károly”, akiről Ilosvai históriája beszél?

Károly (Róbert) (1301–1342)
 Milyen jelzőt kapcsol Toldi György nevéhez Ilosvai, milyet Arany?

Ilosvai művében jó Toldi György, Arany művében álnok Toldi György szerepel.
 Melyik változat mutatja befolyásosabbnak, a királyi családdal bizalmas viszonyban levő-

nek Györgyöt?
Arany János változata mutatja Györgyöt befolyásosabbnak.
 Miben más a Toldi valóságszemlélete, mint a János vitézé?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/arany/html/arany3.htm#Toldi
Hiányzik belőle a János vitéz fantasztikuma. Valószerűbb.
35
2. ének
1. Válaszd ki a 2. ének helyszínéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
velük leíró mondatokat!
Sürgés-forgás, konyha, bástya, illatok, mennyegző, torony, bárány, fegyver, cselédek, pus-
kapor, malac
A konyhában nagy a sürgés-forgás.

A cselédek annyi malacot vágnak, mintha menyegzőre készülnének.
A sülő bárányhús finom illatát lehet érezni.
2. Húzd át vízszintes vonallal a hamis állításokat!
 Toldi György kineveti az öccsét
 azonnal maga elé rendeli
 kezet csókol édesanyjának
 negyven embert hozott magával
 hátat fordít Miklósnak
3. Tegyük fel, hogy Toldi György vitéze gazdájának ad igazat, s Miklóst szemtelen su-
hancnak látja! Hogyan mondaná el testvérének vitáját?
Jó gazdám, Toldi György úr tisztelettel beszélt öccsével. Ám Miklós a jussát követelte

durva hangon. Úgy beszélt a gazdámmal, mint egy szemtelen suhanc. Pénzt akart, paripát
és fegyvert. Erre a gazdám arcul csapta. Miklós rá akart rohanni György úrra, ám az édes-
anyjuk közéjük állt.
4. Keress a második énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szótőt,
majd a képzett szót, például: megy – menő; kapa – kapál!
1. versszak: sokan vannak a konyhában népes népesebb
3. versszak: forgatja a malacot hinta hintálja
5. versszak: esznek lakoma lakomáznak
9. versszak: kegyetlen kőszív kőszívű
15. versszak: ütés csap csapás
36
5. Jelöld sorszámokkal a helyes időrendet!
Miklós megrohanja Györgyöt. 4.
György pofon vágja Miklóst. 3.
Anyjuk közéjük áll. 5.
Miklós kéri a jussát. 2.
Miklós kimegy a házból. 6.
György becsméreli Miklóst. 1.
6. Toldi György érkezése. Mi a hiba a rajzon?
A találkozást nem az öröm jellemezte, nincs ölelkezésről szó.
7. A gyűlölködő testvérek motívumával már a Bibliában is találkoztunk. Olvasd el Káin

és Ábel történetét, majd válaszolj a kérdésekre!
 Mi volt a különbség Káin és Ábel foglalkozása között?

Káin földművelő volt, Ábel pedig pásztor.
 Miből sejthetjük, hogy Ábel a legértékesebbet vitte az úrnak?

Abból, hogy az Úr csak Ábel ajándékára tekintett.
 Káin úgy érzi, az Úr jobban szereti testvérét, mint őt. Toldi György kiről feltételez hason-
lót?
Édesanyjáról feltételezi, hogy Miklóst jobban szereti, mint őt.
 Milyen különbségeket látunk Arany és Petőfi lelkialkatában?

Petőfi fiatalosabb, Aranyban több a kétség, lelkifurdalás.
37
3. ének
1. Válaszd ki a 3. ének szereplőihez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
velük jellemzést!
gonosz, gúnyolódik, sovány, ravasz, kineveti, félénk, bosszúszomjas, vesztét akarja
Toldi György gonosz természetű: szereti a gúnyolódást. Ravasz tervet eszel ki Miklós
megalázására. Bosszúszomjas ember, aki Miklós vesztét akarja. Felbiztatja a legényeket,
akik kinevetik Miklóst.
2. Kapcsold össze nyíl segítségével az okot az okozattal (pl.: hideg vankabátot veszek;
meleg vansüt a nap)!
Sok bort ittak sokat ettek
Törődöttek a vitézek feltámad szennyes indulatja
Tűri a szemtelenségüket vidámak
Felbiztatja legényeit megveti a dobálózó katonákat
3. Fogalmazd meg György levelét a nádorhoz, melyben feljelenti gyilkos öccsét!
Tisztelt Nádor Úr!

Fájdalommal írom ezt a levelet Önnek. Öcsém, Toldi Miklós gyilkosságot követett el.
Megölte az egyik szolgámat. A halált okozó testi sértést egy malomkővel követte el. Ké-
rem Nádor Uramat a méltó büntetés kiszabására.
Tisztelő híve: Toldi György
4. Keress olyan összetett szavakat a szövegben, amelyek hasonló szerkezetűek, mint az

itt felsoroltak!
2. versszak (kispénzű): nagyfejű
4. versszak (vaskapu): deszkabástya
6. versszak (postaláda): malomkő
38
5. Az állítás igaz, de a helymegjelölés összekeveredett. Jelöld nyilakkal, melyik hova
tartozik valójában!
Toldi György teli hassal üldögélt a deszkapalánkon.
Miklós félrehúzódva búslakodott az eresz alatt.
A dárdák nagyokat döndültek a telek lábjában.
6. Milyen szándékot forgat a fejében György? Megtudod a függőleges betűsor összeol-

vasásával.
1. E G Y E T 1. Hány vitézt öl meg Miklós?
2. D Ö N G Ő 2. Milyen hangot ad a palánk?
3. D Á R D A 3. Mi sebesíti meg Miklóst?
4. B O R T 4. Mit isznak a katonák az ebédhez?
5. E P E R 5. Milyen gyümölcs szerepel az 5.versszak-
ban?
Megfejtés: görbe
7. Ezt a képet már az ötödikes munkafüzetben is láthattad. Kit ábrázol? Hogyan kap-
csolódik Arany János művéhez?
Sámsont ábrázolja. Sámson olyan erős, mint Miklós.
 Mit csinál Toldi a katonák vetélkedése közben Ilosvainál–Aranynál?

Ilosvainál Miklós a vitézek között van, és a nehéz követ hajítja el. Aranynál egy „malom-
kődarabot” hajított a szolgák közé.
 Miben versengenek? Hogy kapcsolódik az eseményekhez a kő?

Rúd hajításában versengenek. Miklós egy „malomkődarabot” dob a vitézek közé.
 Melyik változat kelti fel inkább a részvétünket, szimpátiánkat Toldi iránt?

Arany János változata.
 Milyen alkati okokkal magyarázzák Arany érdeklődését az epika és a ballada műfaja

iránt?
extra.hu/lexikon/irok/romantik/arany.htm
39
Arany rejtőzködő alkat, személyiségét a ballada epikuma mögé rejti.
4. ének
1. Válaszd ki a 4. ének cselekményéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd al-
Elmenekül, eltemet, főz, bujdosik, mesél neki, fél, kitakarít, rajzol, utána küld, arat
Miklós elmenekült otthonról. A nádasban bujdosik. Bencét Miklós után küldte az édes-
anyja. Bence mesél neki a régi emlékekről.
2. Melyik versszakokból derül ki?
 Miklós Isten segítségében bízik 15.

 Vándorútra készül 16.
 Betegnek érezte a lelkét 2.
 Bence már Miklós nagyapját is szolgálta 13.
 Vörösbort is hozott 12.
 Három napon át kereste Miklóst 9.
3. Bence az utolsó versszak szerint búcsút vett Miklóstól. Figyeld meg, tegeződnek-e
vagy magázódnak! Fogalmazd meg az öreg cseléd elköszönő szavait!
Tegeződnek.
Vigyázz magadra kis gazdám!
Én meg vigyázok az édesanyádra.
4. Keress a negyedik énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!
 alélt élénk
 hasztalan sikerrel
 vitézség hitványság
 bealkonyodik felkel a nap
 keserűség vidámság
40
5. Bővítsd a mondatot! „Bence, a cseléd kenyeret vett elő.”
milyen? milyen? milyen? mit? mit? honnan?

A hűséges Bence, a régi, megbízható cseléd kenyeret, húst és bicskát vett elő a tarsolyá-
ból.
álom pillangó
sötétség fekete ponyva
nádtors Miklós ágya
Miklós hímszarvas
Miklós hánykolódó szíve paripa
álom méz
7. A 4. énekben sokat hallunk a nádasok élővilágáról. Olvasd el az ismertetést, majd vá-

laszolj a kérdésekre!
 Milyen nagyobb csoportba soroljuk a vízirózsákat!

A hínárfélékhez soroljuk a vízirózsákat.
 Mi a különbség a nád és a gyékény között?

A gyékény levele szélesebb, mint a nádé.
 Milyen állatokkal találkozhatunk a nádasban?

Földigilisztákkal, piócákkal, halakkal, siklókkal és vízimadarakkal találkozhatunk a ná-
dasban.
 Hogyan jelzi Arany, hogy helyenként szó szerint is átvesz Ilosvai művéből?
,’ jellel jelzi Arany a szó szerinti átvételeket.
 Miben tér el Ilosvai helymegjelölésétől?

Arany János a rét helymegjelölését nem használja.
 Milyen gyakorlati követelményekkel járt Arany életében a Toldi sikere?

Megismerkedett Petőfivel; a sikertől bátorítva elméleti kutatásba kezdett a népiességről.
41
5. ének
1. Válaszd ki az 5. ének helyszínéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
nap, sárga, hold, szögletes, csillagok, sötét, meredek, görbe, ragyog, piroslik, nádas, viha-
ros
A lemenő nap fénye piroslik a nádas felett.

Az égbolt sötét: csak a hold és a csillagok fénye világítja meg a nádast.
 A sötétben nem látszottak a farkaskölykök, ezért Miklós rájuk taposott.

 Miklós visszafordult Nagyfalu felé, mert otthon felejtette a kardját.
 A két nőstényfarkas egyszerre támadt Miklósra.
 A nősténnyel ütlegelte Miklós a kant.
 Miklós vándorolni indult, de a farkas kaland után visszafordult.
3. Tegyük fel, hogy Miklós nemcsak simogatta a farkaskölyköket, hanem becézgette,

kérdezgette is őket! Hogyan beszélne hozzájuk?
Gyertek ide, ne féljetek tőlem! Hol vannak a szüleitek? Biztosan megéheztetek, keresek
nektek ennivalót.
4. Keress az ötödik énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szótőt,
majd a képzett szót!
2. versszak: ismeretlen, furcsa: szok szokatlan
5. versszak: mérges, ingerült: düh dühösb
11. versszak: lélegzet, élet: lehel lehellet
12. versszak: károkozás, rontás: árt ártalom
Előtör a nádasból a hímfarkas. 3.
Toldi gondolkodik, mit kezdjen a tetemekkel. 5.
Az aranyfarkas Miklósra támad. 1.
Belerúg a nősténybe, de az talpra ugrik. 2.
42
Megfojtja a nőstényt. 4.
A kölykök már nem élnek, mikor vállára kapja a szülők tetemét.
7. Jack London amerikai író egy alaszkai aranyásó harcát írja le a haldokló farkassal.
Olvasd el az elbeszélés részletét, majd válaszolj a kérdésekre!
 Hol van Alaszka? Miért vált a kalandorok kedvelt úti céljává?

Alaszka Észak-Amerikában található. Aranyásás céljából mentek oda a kalandorok.
 Reálisnak, lehetségesnek tartod-e a leírt jelenetet? Miért?

Reálisnak tarthatjuk a részletessége miatt.
 Mit tudsz a farkasok emberrel szembeni viselkedéséről? Mennyire veszélyesek?

A farkasok vadászösztönük miatt veszélyesek az emberre.
 Mely ötvenes évekbeli Arany-mű fejezi ki leginkább az író kiábrándultságát, világfájdal-

mát?
freeweb.hu/bel/erettsegi/ara.htm
Bolond Istók
6. ének
1. Válaszd ki a találónak érzett szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss velük jellemzést!
gyengéd, zord, gyűlöli a családi viszályt, elővigyázatos, házsártos, békeszerető, igazságos,

akaratos, ősz hajú, gyászruhás, megértő, türelmetlen
Miklóst gyengéd érzelmek fűzik édesanyjához. Békeszerető és igazságos: gyűlöli a családi

viszályt. Elővigyázatosan lép be édesanyja házába. Édesanyja ősz hajú és gyászruhás.
2. Kapcsold össze nyíl segítségével az okot az okozattal!

nem akar zörgetni ugatni kezdenek a kutyák
földhöz szegezi az őrök ruháját tudatni akarja ottjártát
György mellé teszi a farkasokat nem akarja megijeszteni édesanyját
farkasszag terjeng a házban nem tudnak felugrani a riadókor
43
3. György összeszidja az őröket. Mit kiabál? Fogalmazd meg szavait!
Aludtatok az őrködés helyett! Az a gonosz suhanc itt járt. Felőletek meg is ölhetett volna!

itt felsoroltak!
1. versszak (diófa): gyümölcsöskert
3. versszak (keresztapa): édesanya
10. versszak (pofonütés): csókvetés
16. versszak (apámuram): anyámasszony

Miklós nagy erőt érzett az udvaron
A kutyák üvölteni kezdtek a mezőn.
Miklós édesanyja ájultan feküdt két karjában.
A katonák üldözték Miklóst az ágyon.
6. Hogyan ad hangot rémületének a felriadó csapat? Megtudod a függőleges betűsor

összeolvasásával
1. Vadászkutyák.
1. K O P Ó K
2. B U D Á R A 2. Hová indult Miklós?
3. F É L 3. Hogyan érez Toldiné?
4. Ö R E G
4. Milyen ágy Toldi György nyoszolyája?
5. H A R M A T O S
6. T E N T E 5. Milyen a gyep a kertben?
6. Így altatja Miklós a döglött farkast.
megfejtés: óbégat
7. A képen néhány híres kutyafajtát látsz. Melyiket képzelhetjük el Toldi György ku-
tyájaként?
A bal alsót, a magyar vizslát.
44
 Melyik politikai párttal rokonszenvezett Arany az 1860-as években?

extra.hu/lexikon/irok/romantik/arany.htm
Egyik párttal sem tudott azonosulni.
45
7. ének
1. Válaszd ki a 7. ének cselekményéhez kapcsolód szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
velük elbeszélő mondatokat!
felhők, vihar, hold, hóförgeteg, villámlás, köd, eső, fagy, mennydörgés, vulkánkitörés,
szárazság, sötétség, földrengés
A felhők eltakarták a holdat. Kitört a vihar. Az esőt villámlás előzte meg. Sötétségbe bo-
rult a falu. A mennydörgéstől féltek az emberek.
 egy cseh ölte meg az özvegy két fiát 7.

 Miklós Pest utcáit járja 13.
 négy nap alatt jut el Rákosig 4.
 György reggelig űzte az öccsét 2.
3. „A magyar nemzetet csúfra emlegeti” – olvassuk a cseh vitézről a 11. versszakban.

Hogyan kérkedik hőstetteivel? Miként becsmérli a magyarokat? Fogalmazd meg sza-
vait!
Gyáva magyarok, figyeljetek ide! Engem ugyan senki emberfia nem tud legyőzni! Én va-
gyok a legbátrabb és a legerősebb ember a világon!
4. Keress a hetedik énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!
 kietlen benépesült
 halvány pirospozsgás
 bús vidám
 elrémült bátor
 gőgös szerény
5. Bővítsd a mondatot! „Az asszony sírt.”
milyen? miért? hogyan? hol?
A gyászruhás asszony a haláleset miatt keservesen sírt a temetőben.
46
Jelző (milyen?) Jelzett szó (micsoda?)
elszéledt kutyák
ázott sereg
gyászos özvegy
sovány, halvány ábrázat
bús asszony
7. Olvasd el a lovagi párviadalokról szóló ismertetést, majd válaszolj a kérdésekre!
 Hol zajlottak a tornák?

A várak szomszédjában, elkerített területeken.
 Milyen harci küzdelemre került sor az első és a második fordulóban?

Dárdaöklelésre az első fordulóban, vívásra a másodikban.
 Mi volt a választott hölgy szerepe?

A győztesnek járó koszorút adta át a lovagnak.
 Mit jelent az „esmég” szó? Ilosvai története miben más, mint Aranyé?
Ismét. Ilosvai története szerint Miklós kétszeres gyilkos.
 Milyen irányból érkezik Toldi? Hogy lehet, hogy előbb látja meg Budát, mint Pestet?
Keletről érkezik. Buda magasabb fekvésű, mint Pest.
 Miről nevezetes Rákos mezeje?

Az itt tartott nemesi országgyűlésekről.
 Hogyan egyengette Arany pályáját barátja, Petőfi?

Írók közé, kiadókba vitte, Pestre csalta, biztatta, bevonta a népiesek triumvirátusába.
47
8. ének
velük jellemzést!
ravasz, jó emberismerő, vidám, előrelátó, magas, bosszús, igazságos, kevély, mindentudó,

szerény, okos, beteg, sovány
Toldi György ravasz ember. Ám a király jó emberismerő. Előrelátó és igazságos uralkodó.

Az okos király csapdát állít Györgynek. Lajos a mindentudó fejedelmek közé tartozik.
 György azért sír, mert nem sikerült a terve.

 A királynak ugyanaz a mentőötletet támad, ami Miklósnak.
 György lemond a vagyonról, mert reméli, hogy a királytól visszakapja.
 György megkaphatja a birtokot, ha öccse legyőzi a cseh vitézt.
 Otthon György idegrohamot kap, és dühöngeni kezd.
3. Toldi György elsápad, amikor azt hallja, hogy meg kell küzdenie a csehvel. Fogal-
mazz három kifogást a nevében!
Én csak nemesekkel küzdök meg, a csehnek pedig nincs nemesi címe.
Először küzdjön meg vele az egyik vitézem! Ha nem győzi le a csehet, akkor én következem.
Legyen Miklósnak az a büntetése, hogy meg kell küzdenie a cseh vitézzel!
4. Keress a nyolcadik énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szótőt,
majd a képzett szót!
3. versszak: bemutat ismer ismertet
5. versszak: álmélkodik, furcsának tart csoda csodál
6. versszak: érdemtelen méltat méltatlan
7. versszak: hallgatás csendes csendesség
8. versszak: nagyképű jó szív jószívű
48
 A király próbára teszi Györgyöt 5.

 Hidegen mosolyog 4.
 Kitalálja György szándékát 3.
 Elkomorul 2.
 Csodálkozik 1.
Toldi György nem a király előtt tépi a haját, hanem otthon.
7. A próbatétel gyakran visszatérő motívum az irodalomban. Idézzük fel néhány előfor-

dulását, majd válaszolj a kérdésekre!
 Mely műfajokban figyelhető meg a próbatétel mint séma?

A népmesékben és a műmesékben.
 Mondj további példákat a mesékben látott próbatételekre!

Pl. ki kell találni 3 találós kérdésre a választ.
 Mit gondolsz, miért nem találkoztunk próbatételekkel a versekben?

A próbatételek elbeszélése hosszabb terjedelmet igényelne. Nem is illik a líra műneméhez.
 Mely európai nyelveken olvasott Arany?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html
Latin, görög, német, angol, francia.
49
9. ének
kémény, keskeny utcák, zsindely, pad, magas tetők, férfi, járókelők, asszony, villamos,
domb, helikopter, vízesés, park, hajó, aluljáró
A keskeny utcákon magas tetőket látunk, amelyeket zsindely fed. A kémények fehérlenek
a holdfényben. A padokon járókelők ülnek: egy férfi és egy asszony.
2. Kapcsold össze a nyíl segítségével az okot az okozattal!
Sikoltoztak el akarja kérni a halott fiúk páncélját

Erősebb volt a bika meg akarják jutalmazni
májat adnak Miklósnak elszabadult egy bika
a temetőbe megy hullottak a kutyák
3. Egyik járókelő, egy asszony, izgatottan meséli el otthon a férjének, mi történt. Fogal-
mazd meg rövid beszámolóját!
Egy szilaj bika elszabadult a mészárszékről. Az ablakból néztem, de még így is féltem. A
kutyák sem tudták megállítani. A legények biztonságos helyre bújtak. Egy ismeretlen fiú a
szarvánál fogva fékezte meg a bikát. Ilyen bátor embert még soha nem láttam.

itt felsoroltak!
1. versszak (napsütés): házfal
2. versszak (evett-ivott): jött-ment
3. versszak (olvasóterem): vágóhíd
4. versszak (szülőotthon): hurkolókötél
50
Miklós kereste az özvegyasszonyt a vágóhídon.
Sok vidám járókelő sétált a temetőben.
Szeretett volna ott aludni a szomszéd udvarban.
A kutya átrepült a kerítésen, és nyekkenve esett le az utcán.
6. Mit rágnak haragjukban a szelindekek? A függőleges betűsor összeolvasásával meg-

tudhatod.
1. F U T 1. Hogy közlekedik a bika az utcán?
2. S Z Ü G Y É N 2. Hol folyik le a vére a füléről?
3. Z S I N D E L Y 3. Milyen tető fedi a pesti házakat?
4. K E S K E N Y 4. Mennyire tágas az utca?
5. H A R M A T T Ó L
5. Mitől nyirkos a sírdomb?
megfejtés: fület
7. A Minótaurosz a görög mondák gyakran visszatérő alakja. Tudod-e, hol őrizték?
A labirintusban őrizték.
 Mi a különbség a két eseménysor között?

Ilosvai szövegében Miklós a farkánál ragadja meg a bikát, Arany János művében pedig a
szarvánál.
 Vajon mi az oka Arany változtatásának?

Így mutatja be Arany János Miklós bátorságát.
 Melyik tetthez kell nagyobb bátorság?

A szarvánál megfogni a bikát bátrabb tett.
 Nevezd meg Arany néhány történelmi tárgyú balladáját!

bdeg.sopron.hu/~imo/tetel
A walesi bárdok, Szondi két apródja, Mátyás anyja stb.
51
10. ének
1. Válaszd ki a 10. ének cselekményéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd al-
megijeszti, érkezik, kalapál, kísértet, meghatódik, zongorázik, váratlanul, beszámol, ko-

cog, éjszaka, fúr, tornázik
Éjszaka van. Bence a temetőhöz érkezik. Váratlanul egy kísértet ijeszti meg. Bence meg-
hatódik, amikor Miklós összecsókolja. Bence beszámol az otthoni eseményekről.
 édesanyja küldte Miklós után Bencét 7.

 arany volt belesütve a kenyérbe 11.
 György már elment otthonról 6.
 Toldiné épp száz aranyat küldött 3.
 egy aranyat költenek a mulatságra 14.
3. Tegyük fel, hogy Miklós édesanyja levelet is tett a szelencébe! Mit ír benne?
Drága fiam, Miklós!

Nagyon aggódom érted! Bencével küldök neked 100 aranyat. Vigyázz magadra!
Ölel szerető anyád
4. Keress a tizedik énekben olvasott szavakkal ellentétes kifejezést!
 kecsegtető reménytelen
 tétovázva határozottan
 megárt használ
 apránként egyszerre
5. Bővítsd a mondatot! „Gazdája mulatott.”
kié? milyen? hogyan? kivel? meddig?
Bence erős gazdája vidáman mulatott a cimbalmossal hajnalig.
52
Helyszín, alkalom, helyzet Érzés, hangulat
temető ijedtség, rémület
Miklós kérdései türelmetlenség
vasszelence meglepetés, öröm
csárda mulatság, mámor
hajnal felé elgyengülés, alvás
7. Olvasd el a középkori pénzekről szóló leírást, majd válaszolj a kérdésekre!
 Mely korokra volt különösen jellemző a pénzhasználat?

A római korban, majd a VIII–IX. és a XIV. században volt elterjedt pénzhasználat.
 Nevezd meg Anjou királyainkat!

Károly Róbert és Lajos király.
 Milyen pénzek voltak forgalomban az ő korukban?

Aranyforint és dénár.
 Miben más Bence szerepe a két változatban?

Ilosvai változatában Bence tudta, hogy a kenyérben 100 arany van.
 Melyik szövegben övezi nagyobb tisztelet a szolgát? Miért mondhatjuk, hogy az esemény
egyben jellemzi is őt?
Ilosvai változatában Miklós édesanyja jobban bízik Bencében, mint Aranynál. Bence ké-
pes titkot tartani.
 Miért érdekesebb az esemény leírása Aranynál?

A váratlan fordulat miatt.
 Milyen mindennapos gondok nyűgözték le Aranyt nagykőrösi éveiben?

mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/arany/html/arany4.htm
Kiszorult az irodalomból, elutasították A nagyidai cigányokat, beteg volt.
53
11. ének
1. Válaszd ki a 11. ének helyszínéhez kapcsolódó szavakat! Húzd alá őket, majd alkoss
kék selyem, bársony, táncterem, szökőkút, arany bojtok, parkett, drágakő, halastó, hinta-
szék, trónszék, csillárok, erkély, korlát, lobogó
A királyi sátor kék selyemből készült. A ponyvát arany bojtok díszítették. A királyi trón-
szék csillogott a drágakőtől. A sátrak korláttal elválasztott helyen voltak. A Duna-parton
lobogót fújt a szél.
 Toldi átkelt a Lánchídon.

 Gyalogszerrel kelt át, mert be volt fagyva a Duna.
 Barna csónakkal kelt át ő maga.
 Kis ladikkal evezett át a Dunán.
 Egy révész vitte át a csónakján.
3. Toldi kurtán-furcsán, köszönés nélkül hagyja ott Bencét, s az öreg szolgának rosszul
is esik a figyelmetlenség. Fogalmazd meg, hogy dohog magában az öreg!
Milyen hálátlan ez a fiú! Bezzeg nem ilyen volt régen! Mennyit fáradtam érte, amíg meg-
találtam a nádasban.
4. Keress a tizenegyedik énekben igéből vagy névszóból képzett szavakat! Írd le a szó-
tőt, majd a képzett szót!
1. versszak: (hegedűs) cimbalom cimbalmos
4. versszak: (pletykál) vásár vásárlott
9. versszak: (sisakos) fegyver fegyveres
10. versszak: (ebédlő) lobog lobogó
54
 Toldi megöli ellenfelét 5.

 Kezet fognak egymással 2.
 Először kér kegyelmet a cseh 3.
 A csónakot ellöki a partról 1.
 Toldi győz a küzdelemben 4.
A csónakját Toldi berúgta a Dunába.
7. A sziget motívumával gyakran találkozhatunk az irodalomban. Olvasd el az áttekin-

tést, majd válaszolj a kérdésekre!
 Miért gyakoribb a szigetmotívum egyik nép irodalmában, mint a másikéban?

A földrajzi lehetőségek miatt.
 Hogyan kerülnek legtöbbször a hősök a szigetre?

Hajótörés miatt.
 Miért izgalmas dolog egy ismeretlen szigetre vetődni?

Sok-sok új és váratlan élményben lehet részünk. Ez igazi kalandot jelent.
 A magyar ember mely tulajdonságait látja tükröződni Toldi alakjában a mű elemzője,

Szerb Antal?
sulinet.hu/tanagyag/97102/on/igyjo/setup/portrek/arany/szerbaj.htm
Érzelmi ember, indulatos, hirtelen haragú.
55
12. ének
velük jellemzést!
rendkívüli hős, fiatal, kék szemű, kapkodó, mindenkinél erősebb, jóképű, gyors, gyermeki,
kitartó, szerény, búskomor, aggodalmaskodó
A rendkívüli hős, a fiatal Toldi Miklós mindenkinél erősebb volt. Jóképű arc és szerény
viselkedés jellemezte. Édesanyjához gyermeki szeretettel ragaszkodott.
2. Kapcsold össze nyíl segítségével az okot az okozattal!

Miklós megfeledkezik a dicsőségről a király sejti, hogy Miklós a páncélos
a király meg akarja jutalmazni Miklóst Miklós anyját látja közeledni
a király nyomoztatott Nagyfaluban a király kardot ad Miklósnak
a király Györgytől tudakolja a vitéz kilétét a király mindent tud György ármánykodásáról
3. Toldi György szűkszavúan búcsúzik anyjától mielőtt Nagyfaluba költözne, Toldiné

még most is szereti, hiszen a fia. Milyen szavakkal köszön el Györgytől?
Vigyázz magadra, fiam!

Sokat gondolok Rád, és a szeretetem elkísér utadon.

itt felsoroltak!
2. versszak (nagyravágyó): jóravaló
3. versszak (ázott-fázott): összesúgtak-búgtak
5. versszak (fülbemászó): földönfutó
9. versszak (gyermeknevelés): embervadászat

A cseh vitéz feje ott billegett fia karjai között.
A király azt a szablyát adta Miklósnak, amely ott függött Miklós kardja hegyén
Toldi Lőrincné örömkönnyeket hullatott a föld alatt.
Toldi György úgy szégyellte magát, hogy szívesebben lett volna királyi derekán.
56
6. Milyen korúnak mondja a szöveg Lajos királyt? Megtudod a függőleges betűsor ösz-
szeolvasásával.
1. Z
1. Úgy hullott szeméből a könny, mint a…
2. D Á R I U S 2. Az ő kincséért sem adta volna oda kardját
3. I S T E N N E K Miklós.
4. N É M E T 3. Kinek köszöni győzelmét Miklós?
5. F E L S É G E S 4. A király ilyen nemzetiségűnek véli a pán-

célost.
6. T É R D E N
5. Így szólítja Miklós a királyt.
6. Milyen testhelyzetben beszél Miklós a királyhoz?
megfejtés: zsenge
7. „Eladott a bátyád, de többször nem ád el”(Ferenczy Károly festménye) – olvassuk a

10. versszakban. Ki az a bibliai ablak, akit szó szerint eladnak testvérei?
József.
 Mi a közös a két elbeszélésben?

Miklós a cseh vagyonát a vitézek édesanyjának adja.
 Mi a különbség?
Ilosvai szövegében Miklós nem kegyelmez meg a csehnek.
 Melyik változatban fontosabb az igazság, melyikben az emberség?

Ilosvainál fontosabb az igazság, Aranynál pedig az emberség.
 Mikor készítette Fadrusz János Toldi a farkasokkal című szobrát?

kfki.hu/~arthp/keptar/magyar/f/fadrusz/muvek
1903-ban készítette.
57
Összefoglalás – I.
1. Toldi a párbaj napján többször is átkel a Dunán. Írd le a mozgását, útvonalát!
Pest–Buda–Pest–Sziget–Buda
2. A Toldi különböző énekeiben számos állattal találkozunk. Egészítsd ki a táblázatot!

Ének Helyszín Állat
1. Nagyfalu határában szöcske
2. Nagyfaluban, a konyhában bárány, malac, baromfi
3. a telek lábjában túzok
4–5. nádasban szárcsa, vadruca, bíbic, sirály, farkas
9. Pest város utcája bika
11. a csárda udvarán ló
3. Összegyűjtöttük az elbeszélő költemény néhány kulcsszavát. Keress hozzájuk rokon

értelmű szavakat, majd fogalmazz mondatokat, amelyek kifejezik a cselekmény lé-
nyegét!
 levente vitéz
 vagyon juss
 testvér fivér
 paraszt földművelő
 mulat vigad
Toldi Miklós szeretne beállni a vitézek közé. Kéri a fivérét, hogy adja ki jussát. Toldi
György lenézi a földművelőket. Miklós Bencével vigad a csárdában.
4. Toldi Györgyöt kétszer látjuk Nagyfaluban, kétszer Budán. Keress 5-5 találó szót,
mellyel jellemezni lehet őt az igen különböző szituációkban!
a) Nagyfaluban, érkezése után (2−3. ének)

magabízó, büszke, határozott, ellentmondás nem tűrő, kegyetlen
b) Nagyfaluban, a farkaskaland éjjelén (6−7. ének)

szitkozódó, bosszúszomjas, bosszúvágyó
c) Budán, mikor megpróbálja becsapni a királyt (8. ének)

ravasz, álnok, rókalelkű, hamis, fondorlatos
58
d) Budán, a párbaj idején (12. ének)
gyáva, fél, megijed, retteg, behódol
5. Csoportosítsd a főszereplőket, és írj a táblázatba néhány mellékszereplőt is! Kik van-

nak többségben: a jók vagy a rosszak?
„Jók” „Rosszak” Mellékalakok
Toldi Miklós Toldi György az özvegy
édesanyja cseh vitéz Toldi György szolgái
Bence A mészároslegények
Lajos király
 Az érett Arany egy évtizeden át szinte semmit sem írt. Mikor volt ez?
mek.oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/arany/html/arany5.htm
1865−1875
59
Összefoglalás – II.
1. Kösd össze az idézetet a megnevezett szóképpel, alakzattal!
Fölvevé a hajnal piros köpönyegét, HALMOZÁS

S eltakará vele az égboltnak felét.
S mint mikor egy fészek lódarázs fellázad, MEGSZEMÉLYESÍTÉS

olybá képzelhetni most az egész házat.
Halljá-é az özvegy e vadászi lármát, HASONLAT

Kürtölést, kurjantást, kopók csaholását?
Ez a Miklós dolga! Ezt más nem tehette! KÖLTŐI KÉRDÉS

Utána! Utána! Ilyen szedtevette!
Lett olyan sötétség, hogy semmi sem látszott, FELKIÁLTÁS

Zengett az ég szörnyen, csattogott, villámlott.
2. Nevezd meg önállóan az idézetben felismert szóképet, alakzatot!
 Áldjon meg, áldjon meg! – …anyja eddig mondta… ismétlés

 Kürtölést, kurjongatást, ebek csaholását… halmozás
 Be szép vagy! Be nagyon illel leventének… felkiáltás
 Mígnem a sötét éj szárnya alá vette… megszemélyesítés
 Aztán álommézet csókolt ajakára… metafora, megszemélyesítés
Toldi az egyik kezével tartotta a rudat.
60
4. Az állítás igaz, a helymegjelölések azonban összekeveredtek. Jelöld nyíllal, hová tar-
toznak valójában!
Mikor viszontlátta gazdáját, hatalmas könnycseppek csordultak ki a tarisznyában
rejtőzködő kulacsból.
Az éhes-szomjas Miklós nagyokat kortyolt az öreg Bence szeméből.
Miklós szerzett egy csónakot, és azzal érkezett meg. a város szélén épült vágóhídra.
Miklós megragadta az elszabadult bikát, és visszavitte Pestről Budára
 Lírai vagy epikus alkat inkább Arany? Nagy költő vagy nagy elbeszélő elsősorban?
mek.oszk.hu./porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/index.htm
Elsősorban epikus alkat, de lírikusnak is igen jelentős.
61
62
A költészet üzenete
Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram
1. Egészítsd ki a szerkezeti vázlatot!
 névtelen, mert a) eladta a nevét

b) régebben ingyen sajnálta kimondani
 beteg, sovány, mert a) éhezik

b) a drágaságom gondolkodik
 sajnálja, hogy ingyen a) vesznek levegőt

b) pazarlónak tartja magát
 bánatában a) sóhajtozik
b) jajgat
c) kulcsolódik keze
d) tűnődik
e) sajnálja, hogy a versben ingyen jött elő
2. Melyik mondat fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a betűjelét!

A) Ha valaki meg akar gazdagodni, a mindennapokban vállalnia kell a szűkölködést is.
B) A gazdagság bűn. A gazdagok gonoszsága kiül az ábrázatukra, meglátszik minden tet-
tükön.
C) A vagyon őrültté, bolonddá teszi birtoklóját.
D) Akinek a pénze az istene, az sohasem lesz boldog, mert mindig félteni és kevesellni
fogja vagyonát.
3. Kigyűjtöttük a versből Zsugori uram legfontosabb kulcsszavait. Mely szavakkal gaz-

dagítanád a szókincsét – ismerve egyetlen érdeklődési körét?
elad, kalkulál, kincs, pazarol, drágaság, arany, elveszteget, elrabol, számadás, kár
Igék Névszók
megszerez haszon
jól jár szerencse
becsap gyémánt
elveszít örökség
ellopják tőle nyeremény
4. Képzeld el a következő, napjainkban játszódó jelenetet! Két üzletember találkozik az

orvosi rendelő várójában: mindkettejüknek elviselhetetlenül fáj a feje. Kovács úr az-
nap csak 10 milliót nyert a tőzsdén a szokásos 30 helyett, Szabó úr pedig csupán 200
63
luxuskocsit értékesített a várt 300 helyett. Folytasd párbeszédüket a 3. feladatban
összegyűjtött szavakat is felhasználva!
 Jó estét, Kovács úr! Csak nem beteg?

Ne is mondja, Szabó úr. Rettenetes napom volt.
 Ma csak 10 milliót nyertem a tőzsdén. Ma sem volt szerencsém.

Én se jártam jól, csak 200 luxuskocsit adtam el.
 Hol maradt a hasznom? Jaj nekem, jaj nekem!

Én is elveszítettem a megszokott hasznomat.
 Meg fogom szerezni, ami nekem jár. Viszontlátásra Kovács úr!

Viszontlátásra Szabó úr! Sok szerencsét kívánok Önnek a pénzszerzéshez!
5. Jelöld a betűjelek és a római számok egymás mellé írásával, mely ritmusjelzések

mely szövegrészletekhez tartoznak!
A) Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul… III.
B) Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem… II.
C) Most is azért sohajt és dúl-fúl magába,
Mert nem adhatja az áert árendába… I.
I. X´XXXXXX / X´XXXXX
X´XXXXX / X´XXXXX C
II. – / – / – / –
– / – / – B
III. X´XXXXX / X´XXXXX / X´XXXXX A
 Ki volt a debreceni kollégium híres tanára fizikából, illetve történelemből?

Kerekes Ferenc, Budai Ézsiás
64
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
1. Egészítsd ki a szerkezeti vázlatot!
 a Remény jellemzése a) égi jelenség

b) istenségnek látszó
c) csalfa
d) vak
 a Remény cselekedetei a) kecsegtet

b) nevet
c) megcsal
 a boldogság kertje a) nárciszok

b) patak
c) fa
d) virág
e) rózsa
 a kert pusztulása a) rózsák hervadása

b) források kiszáradtak
c) zöld fák kiszáradtak
 búcsú az élettől a) a réttől

b) a mezőtől
c) a ligettől
d) kedvtől, Reménységtől
2. Melyik megfogalmazás fejezi ki leginkább a vers lényegét? Karikázd be a betűjelét!

A) A költő kertjében eleinte minden virult, de a téli hideg elpusztította a fáit, virágait.
B) A költő kesereg, mert mindent megkapott a sorstól, de Lilla szerelmét nem.
C) A versbeli beszélő minden vágya teljesült, de később mindent elveszített.
D) A versbeli beszélő szomorú, mert már nem tudja élvezni az élet örömeit: fáradt, halni
vágy.
65
3. Reményeink sokszor megcsalnak bennünket, bizakodás nélkül mégsem élhetünk. Fi-
gyeld meg környezetedben, mennyire másként viselkedik az optimista és a pesszi-
mista ember! Írd a táblázatba a bizakodó és a reményvesztett emberre jellemző sza-
vakat! Te milyen alkat vagy? Mely kifejezések a jellemzőbbek rád?
úgyse, hátha, nemigen, talán, bízom benne, majdcsak, tartok tőle, kétlem, aligha, esetleg
Bizakodó Reményvesztett
hátha úgyse
bízom benne nemigen
talán tartok tőle
majdcsak kétlem
esetleg aligha
4. Mely képek emlékeztetik Csokonait a boldogságra, melyek a szomorúságra? Jelöld

„B” és „SZ” betűkkel!
B B B SZ B SZ
csörgő patak, tavasz, nárcisz, hervadás, rózsa, kiszáradt patak,
SZ B SZ SZ B
tél, frissesség, kisült mező, éjszaka, fürgeség
 Mit jelent a poeta natus és a poeta doctus fogalma? Melyik illik Csokonaira?
Extra.hu/lexikon/irok/felvil/csokonai.htm
Született költő, tanult költő. Az utóbbi.
66
Ady Endre: A föl-földobott kő
1. Járjuk körül a versben szereplő toronymotívumot!

A) Hol találkoztál korábbi olvasmányaidban a motívummal?
Pl. a Bibliában, a Bábel tornyáról szóló részben.
B) Miféle tornyokat szoktak építeni a városokban? Nevezz meg legalább három funkciót!
templomtornyot, vártornyot, kilátótornyot
C) Párizs kapcsán mely toronyra gondolhatunk elsősorban? Mi a funkciója?
Az Eiffel-toronyra, amely kilátó.
2. Ha a „város” helyett „tornyot” mond a költő, akkor nem tesz mást, mint az „egész”
helyett annak „részét” nevezi meg. „messze tornyokat látogat” – messze városokat
látogat. Ezt a szóképet – a metafora távoli rokonát – metonímiának nevezzük. Miféle
„egészet” helyettesít a „rész „ megnevezése a következő idézetekben?
„Hallgat a száj…” Egész: fej
(Arany János: Ágnes asszony) Rész: száj
„A szív remélt…” Egész: lélek

(Vörösmarty: Előszó) Rész: szív
„Mindennapi kenyerünket add Egész: táplálék, maga az élet

meg nekünk ma…” Rész: kenyér
(Imádság)
„A téli kalapok elkeseredve Egész: öltözet

vonultak tova…” Rész: kalap
(Krúdy Gyula)
3. Gyűjtsd ki a versből a fönt-lent ellentétére, a kettő közötti mozgásra utaló igéket!

hullva földobnál
lehull föl-földobott
visszaszállnék tornyokat
4. Ha a „fönt „ jelképe a torony, akkor a „lent” jelképe a por lehet Ady versében: „le-
hull a porba, amelyből vétetett”. Olvasd el a motívum irodalmi szerepéről szóló is-
mertetést, majd válaszolj a kérdésekre!
 Milyen negatív tapasztalatai vannak a „lent”-ről a gyereknek, a felnőttnek?

A lent a gyereknek a kiszolgáltatottságot, a felnőttnek pedig az ismeretlenséget és a félel-
met jelenti.
67
 Hogyan beszélnek a népdalaink, népmeséink a „fönt”-ről?
A fönt egy boldogabb világ jelképe.
 Hogy függ össze a fönt fogalma az erő képzeletével?

Az jut el lentről föntre, aki erős.
5. „Lehull a porba, amelyből vétetett” – olvashatjuk a versben. A „vétetett” igealakot

szenvedő vagy passzív alaknak nevezzük, s olyan történést fejezünk ki vele, amely
akaratunktól függetlenül esik meg velünk. Ezt a tehetetlenséget fejezi ki Ady azzal is,
hogy kőhöz hasonlítja magát: nem a kőtől függ, ha feldobják, s az sem, ha leesik.
A) Mely szó fejezi ki az 5. versszakban ezt a passzív viszonyulást a történésekhez?

Százszor is.
B) Mondj példát életed azon eseményeire, melyek tőled függnek, s azokra, melyek nem raj-
tad múlnak!
Egyéni válaszokat várunk.
C) Szerinted melyik játszik nagyobb szerepet az ember életében?

6. Tervezed-e, hogy felnőttkorodban külföldre költözz, és ott vállalj munkát? Milyen

előnyei és hátrányai lennének egy ilyen döntésnek?
 Milyen korábbi irodalmi alkotások hatása érezhető Ady stílusán?

freeweb.hu/bel/e3/ma30.html
Kuruc költészet, erdélyi írók, Biblia.
68
Kalandok, hősök, regények
Defoe: Robinson Crusoe (Napló – Házépítés)
1. Rajzold le, milyen helyiségekből állt Robinson barlangja! Felsorolásuk megtalálható

a szövegben, elhelyezésük már rajtad múlik. Számozd be őket, és írd a térkép alá a
funkciójukat!
1. raktár
2. konyha
3. ebédlő
4. éléskamra
5. nyárilak a barlangon kívül
2. Milyen tárgyakat őriz Robinson a sátrában és a barlangjában?

– bútor: asztal, szék, fogas
– szerszám: vaskampó, faásó, kalapács, fejsze
– vadászfelszerelés: puskapor, vadászkutya, pisztoly
– vadászzsákmány: kecske, vadgalamb
– szállítóeszköz: tutaj
3. Milyen tevékenységekből áll össze Robinson napirendje?

– reggel: felkelés után 2-3 óra vadászat
– délelőtt: 11 óráig dolgozik, aztán ebédel
– ebéd után: 12-től 14 óráig alvás a meleg miatt
– estefelé: 14 órától estig dolgozik
4. Milyen állatok elejtéséről számol be?
galamb, kecske, hal
5. Ha te lennél Robinson, és palackpostán kérnél segítséget, mit írnál a levélbe?

Ne feledkezz meg a dátumról se!
Kedves Ismeretlen!
Én, szegény, szerencsétlen Robinson Crusoe hajótörést szenvedtem. A viharban minden

matróz meghalt, egyedül maradtam életben. Segítséget kérek attól, akihez eljut ez az üze-
net. A tengerből kiálló hajóroncs közelében van a sziget, ahol most élek.
A reménytelenség szigete, 1659. szeptember 30.
Robinson Crusoe
69
Robinsonnak nem volt talicskája. Bár megpróbálta, nem sikerült kereket készítenie. Nem
gőzhajó süllyedt el, és nem csónakon vitte partra a felszerelését.
 Miért nevezhetik életrajzírói kalandornak Defoe-t?

mek. oszk.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/vilagir/html/index.htm
Kereskedőként bejárta a fél világot, lázadóként bujdosott, katonaként harcolt.
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

1. Gyűjts olyan szavakat, kifejezéseket az olvasott részletből, amelyek jellemzőek az el-
beszélő vagy valamelyik szereplő stílusára!
Például:
elbeszélő (Scout): hősi küzdelmet vívtam vele; okosabbnak tartottam, ha nem zavarom;
Jem: „zsarnokoskodott fölöttem”
Mr. Radley: „Velünk soha nem állt szóba.”
Dill: „kicsi vagyok, de öreg”; „fura alak”; „haja egészen fehér”; „Igenis, az inadba szállt a bá-
torságod, és még a lábad ujját se mered betenni a kiskertjükbe.”
2. Egyéni megoldás.
4. Szóbridzs. Olyan szavakra gondoltunk, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az

olvasott történethez. A normál betűvel írt szavak hasonló jelentésűek (p.: óra – vekker).
A dőlt betűs szavak hasonló hangzásúak (pl.: éjfél – térfél).
remete, börtön, kíváncsi
5. Ítéld meg az olvasott mű alapján, igaz-e vagy hamis az állításunk! Alkoss te is hasonló
módon igaz és hamis állításokat az olvasott történettel kapcsolatban!
igaz, hamis, egyéni megoldások
70
Christine Nöstlinger: A cseregyerek

Például:
Anyu: „Anyu mindig pontosan tudja, nekem mi a jó.”
Apu: „Mindig úgy néz rám, mint egy pszichiátriai esetre, amikor még mindig nem tudok neki
igazi barátokat felvonultatni.”
Sybille: Sybille ravaszul okos.”

angol, szülők, oltalom
hamis, igaz, egyéni megoldások
Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában

Például:
Pirók András: „Pirók kettő viszi a labdát!”
Anti: „Én azzal az agyalágyulttal…”

71
válás, rendőrség, banda
hamis, igaz, egyéni megoldások
Gion Nándor: Postarablók

Például:
Margith Jani: „Tudtam, hogy a lehető legnagyobb gorombaságokat készül odamondogatni a
sötét képű Laczának.”
Jász Gábor: „- Az öreg Molnár bent fog égni a házban – mondtam, és majdnem elbőgtem
magam.”

Balkán, tűzoltó, külföld

hamis, hamis, egyéni megoldások
72
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Első rész, 5. fejezet
1. Gyűjtsd össze a magát „magyar úrnak” mondó rab külső, belső tulajdonságait!
Külső Belső
a) sebhelyes d) nem bíznak meg benne
b) sántít e) lebecsüli Ceceyt
c) érdes f ) ellentmondásos
a) Arca: d) Viszonya fogolytársaihoz:
b) Járása: e) Viszonya Ceceyhez:
c) Hangja: f ) Viszonya önmagához:
2. Figyeld meg az éjszakai erdő leírását!

Miről beszél az író? Mit mond róla?
az égről Az égen szakadozott felhők vannak.
az erdő hangjairól Fülemilék énekelnek.
a tábortűzről A tüzet a fa alatt már elborította a hamu.
a holdról A hold sarlója átlátszik a felhőn
a fákról A fa alatt elaludt a tűz
3. Hányféle akadállyal kellett szembenéznie Gergelynek a szökés során? Fogalmazz

úgy, mintha ő beszélne!
Eldöntöttem, hogy meg fogok szökni a törököktől.

Féltem, hogy Vicuska képes lesz-e a szökésre.
Attól is tartottam, hogy a törökök felébrednek.
A két ló kötőfékét sehogy sem tudtam eloldani.
4. Figyeld meg, melyik szereplőnek lát a lelkébe az író, belülről láttatva gondolatait, ér-
zéseit. Mit gondol, miről álmodik?
 a rabok beszélgetését hallva:

Megijedt a hóhér szóra.
73
 alvás közben:
A törökök megölik az édesanyját.
 álmából riadva:
Haza kellene mennie.
 hazafelé mentükben:
A szürke lovat is haza kell vinniük.
5. Tudod-e, mit jelent? Írd a szómagyarázatok alá az adott kifejezés betűjelét!
b), a), c) [csutora, násfa, aszú]
 Milyen szerepet játszott Gárdonyi apja a 48-as szabadságharcban?

Saját költségén fegyvergyárat alapított a honvédség számára.
Első rész, 12. fejezet
1. A fejezetben olvasható drámai jelenet többek között azért olyan feszült, mert az író
minden figyelmet a két férfi összecsapására irányít.
a) Figyeld meg, mit tudunk meg a környezetről, tájról! Hány mondatot szentel a leírás-
nak az író? Sok ez vagy kevés?
Egy mondat szól a környezetről. „A török állt a cserfánál és a fűre bámult.”
Ebben a fejezetben a párbeszéd a lényeges.
b) Milyen mellékalakok vannak jelen?

A 13. fejezetben nincsenek mellékalakok.
c) Mennyi idő alatt játszódik le a jelenet?

Néhány perc alatt játszódik le a jelenet.
d) Hány mondatban tudnád leírni, ami tényleges történés, és nem párbeszéd? Sok ez vagy
kevés?
Három mondatban. Kevés.
74
2. Hogyan jellemzi az író Jumurdzsákot szemének, tekintetének követésével? Mit fejez-
nek ki az egyes gesztusok?
Mi történik? Jumurdzsák tekintete Mit fejez ki?
várja az ítéletet a fűre bámul egykedvűséget
kérdést intéz a paphoz Az író erről csak ennyit ír: várakozást
„a török akkor fölemelte ar-
cát”
a pap kérdezi őt megelevenül a nézése érdeklődést
kiderül, hogy hazudott a bakancsát bámulja feszültséget
az amulettet kéri a pap a török lehajtja a fejét, nem csüggedtséget
látjuk a tekintetét
megszabadul a kötelékeitől szeme olyan, mint a tigris gyűlöletet
sárga tekintete
messziről visszakiált lángot fúj dühöt
3. Miért engedi el a pap Jumurdzsákot? Biztosan nem tudhatjuk, de lehetnek feltétele-

zéseink. Fogalmazz meg három ilyen elképzelést!
Talán azért, mert megkegyelmezett neki.

Talán azért, mert a papok nem katonák.
Talán azért, mert megsajnálta.
4. Melyik pillanatot idézi Benkő Sándor illusztrációja? Idézd azt a két mondatot a feje-
zetből, amely legpontosabban adja vissza a kép tartalmát!
„A török…hirtelen megfordult…
Azonban a pap már akkor nekitartotta a heggyel a lándzsát.”
c), a), b), [Korán, amulett, gyaur]
 Milyen pusztítást vittek végbe a törökök Eger környékén már az ostromot megelőző évek-
ben?
eger.hu/tort3.htm
Kifosztották a környező falvakat és kolostorokat.
75
Második rész, 12. fejezet
1. Gyűjtsd össze Budavár leírásának elemeit!

Miről beszél az író? Milyennek mondja?
falak magas
királyi kert fás-lombos
őr alabárdos
vízmedence márvány
ágyúk füstös, otromba
házikó zöldre festett, egyemeletes
2. Ceceyék meglepődnek Gergely érkezésén. Gyűjtsd össze a fejezetből a meglepettség

rokon értelmű kifejezéseit!
nini, meghökken, elámul
3. Ceceyék most, hogy úgy felvitte az Isten Vicuska dolgát, immár lenézik Gergelyt. Mit
gondolhat róluk a fiú, miközben nyugovóra tér a vendégszobában? Fogalmazd meg
gondolatait a következő szavak felhasználásával:
hálátlanok, lenézik, magasabb rangú, gőgösek, megvetik, gazdagabb, fennhéjázó, elfelej-
tik, előkelő
Gergely érezte, hogy Ceceyék lenézik őt. Elfelejtették, hogy Vicuskát megszöktette a tö-
rököktől. Magasabb rangúak és gazdagabbak nála. Előkelő ifjúhoz akarják majd hozzá-
adni Vicuskát. Gergely elszomorodott Ceceyék fennhéjázó viselkedése miatt.
4. Valahogy így festhetett Ceceyék háza, de mégsem egészen így. Mi a hiba a rajzon?
A földszinten csak két ablak volt.
 Honnan ered Eger város neve?

agria.hu/eger/tortenet.html
Az égerfa nevéből.
76
Második rész, 21. fejezet
1. Figyeld meg, hogy az író az események elbeszélése során nemcsak a látott dolgokról,
hanem arról is ír, amit hallanánk, ha ott állnánk a hősök mellett. Gyűjtsd össze, mi-
lyen hangokat hallunk a fejezetben!
Honnan hallatszik? Milyen hang?
a megdöbbent urak felől sírás
a templomtorony felől a müezzin éneke
a padisah sátrából zene
a vágtató ló irányából csattogás
a megölt török felől hörgés
a falépcső felől dübörgés
2. A padisah sátrából hangos zeneszó hallatszik: koboz, kánun és síp hangjai. Tudod-e,
mik ezek? Írd a szómagyarázatok alá az adott kifejezés betűjelét!
b), a), c) [kánun, koboz, síp]
3. Sokszor a csend is sok mindent kifejezhet. A hazatérő magyar urak kétségbeesetten

hallgatnak, mikor megértik, mi történt. Mit éreznek? Keress minél több kifejező
szót!
megdöbbentséget
csalódottságot
elkeseredettséget
félelmet
megbotránkozást
4. Jelöld a térképvázlaton nyilakkal Gergely mozgását az elbeszélt események során!
A szultán táborából a kapuhoz, onnét a Szentháromság térre, onnét Török Bálint házába,
onnét a veteményes kertekbe.
 Ki volt Eger várkapitánya, amikor a törököknek sikerült bevenniük a várost?

Eger.hu/tort4.htm
Nyáry Pál
77
Harmadik rész, 5. fejezet
1. Milyen hasonlatokkal teszi képszerűbbé elbeszélését az író?

Miről beszél? Mihez hasonlítja?
könny gyöngyhöz
vendégfogadó egy kis Bábelhez
országút a Dunához
az aga arca hollóhoz
egy borzas dervisről boszorkánymacskákhoz
b), c), a) [handzsár, turbán, atilla]
3. Az izgalmas jelenet megmutatja, milyen okosak, ravaszak és előrelátók Gergelyék,

de azért néhány hibát is elkövetnek. Mondj példát mindkettőre!
Okosságra vall Hiba
A karavánszerájban igyekeznek a török Nem adják el a lovat az agának. Mások előtt
szokásoknak megfelelően viselkedni. magyarul beszélnek.
4. Melyik pillanatot idézi Benkő Sándor illusztrációja? Idézd azt a mondatot a fejezet-
ből, amely legpontosabban adja vissza a kép tartalmát!
„Magyaros ruha volt rajtuk:…, vállukon bő rozsdaszínű teveszőr-köpönyeg, amelynek

csuklyája a fejükre volt húzva.”
5. A regényíró egyik legfontosabb feszültségkeltő eszköze a késleltetés, az ismeretek

visszatartása. Ebben a fejezetben például a delik és a dervis kilétét is sokáig homály
fedi. Figyeld meg, hogyan sejteti előre az író, hogy a dervis nem más, mint Jumur-
dzsák, majd írj hasonló vázlatot a delikről is!
a) Már első felbukkanásakor látjuk, hogy félszemű.
b) Kiderül, hogy Gergely ismeri őt valahonnan.
c) Az amulett, a pap említése után már majdnem biztos hogy ő az.
d) Apja megnevezése egyértelművé teszi kilétét.
e) A fejezet végén elhangzik a neve.
a) A háborúban az igaz hit zászlaját szolgálják.
b) Egyébként rablásból élnek
c) A delik mind törökök.
d) Jól élnek a rabok árából.
e) Ebben a fejezetben együtt esznek a rabjaikkal.
78
 Kik voltak Gárdonyi íróbarátai?

Bródy Sándor, Ambrus Zoltán
Harmadik rész, 12. fejezet
1. Hogyan születik a mese? Képzeld magad elé Gárdonyit, amint ül írómappája előtt, és
ezt a fejezetet tervezi! Hogyan alakulhatott ki képzeletében az epizód?
 A szöktetéshez szövetségest kell találniuk az őrök között. Miért?

Ez az egyetlen megoldás, hogy a rab közelébe férkőzhessenek.
 A szövetségesnek pénztelen, elégedetlen embernek kell lennie. Miért?

Csak ebben az esetben fog segíteni, mert szüksége van a pénzre.
 Négyszemközt kell vele találkozniuk. Miért?

A titoktartás miatt.
 A szöktetés végül nem sikerülhetett. Miért?

A bég nem tartotta be a megállapodást. A sárgaturbános katonát leteperte a földre. Kb. 50
katona jelent meg, akik megkötözték a hajón levőket.
2. A cselszövéshez számos információra, közreműködésre, technikai segítségre van

szükségük. Ki az, aki mindezt egy személyben biztosítja számukra?
Milciádesz
Mit jelent segítsége ténylegesen:
 információ:
Információt ad az új bégről (pl. topcsi volt, járt Esztergomnál, gyáva)
 közreműködők:
cigánylány
79
 „technikai eszköz”:
olasz ruha, aranytányér, szakáll, altatópor
3. Minek öltöznek, milyen alakot öltenek hőseink a szöktetés idejére?

Szereplő Minek öltözik?
Gergely dervis
Éva cigánylány
Jancsi perzsa kereskedő
Matyi kurd perecárus
Mekcsey halárus
4. „Mikor Konstantinápolyt még Bizáncnak hívták”… – olvashatjuk a fejezet elején.

Olvasd el a rövid ismertetést a város történetéről, majd válaszolj a kérdésekre!
 Milyen neveit ismerted meg ugyanannak a városnak?

Büzantion, Konstantinápoly, Bizánc, Isztambul
 Hány birodalomnak volt fővárosa?

Három birodalomnak volt fővárosa.
 Mikor élte elsőm második, harmadik virágkorát a város?

330-ban, 395-ben és 1453-ban.
5. Jelöld a térképen nyilakkal a szökés tervezett útvonalát!
Törökországon, Athénon és Itálián keresztül tervezik a menkülést.
 Ki láthatott többet az egri vár maradványaiból: Gárdonyi vagy mi?

eger.hu/tort3.htm
Mi, ugyanis a feltárások Gárdonyi halála után indultak meg.
80
Ötödik rész, 16. fejezet
1. Gyűjtsd össze a tűzkerék leírásában olvasható metaforákat! Mihez hasonlítja az író

– a kerék felvillanó lövelléseit: kilövellő tűz
– a kerék violaszínű lángnyelveit: ötven-öles tűzfecskendő
– a tűzfolyam jobbra-balra kanyargását: szikrázó tűzkerék
– a vörös, kék, sárga sziporkákat: csillagok
– a robbanások hangját: durrogás
– a kereket övező füstöt? felhőbe öltözött kerék
2. A fejezetnek bátran adhatnánk ezt a címet: „Többet ésszel, mint erővel”, hiszen a
tűzkeréken kívül még jó néhány kisebb-nagyobb hadicselről olvashatunk benne. Me-
lyek ezek?
kiszurkálás
megtüzesített lándzsák kilökése a falból
3. Balassi Bálint Egy katonaének című versében a magyar katonákról ad leírást, Gárdo-
nyi itt a törökökről. Hasonlítsd össze a felszerelésüket!
Csak a magyaroknak van: Csak a törököknek van: Mindkettőnek van:

párduckápa lándzsa zászló
sisak pajzs kopja
kard
4. Keress az illusztráción janicsárt és szpáhit! Milyen fegyverről ismerszik meg az

utóbbi?
kardjáról
5. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy értelme ne változzon, de minél több összetett szó
álljon a mostani szókapcsolatok helyett!
A vár megtorlása készülő védői páncélból készült sisakokban fogadták a török katonai
csapatot.
A vár védői: várvédők
Megtorlásra készülő: bosszúvágyó
Páncélból készült sisakban: páncélsisakban
Katonai csapatot: hadsereg
 Az új mondat:
A bosszúvágyó várvédők páncélsisakban fogadták a török hadsereget.
81
 Hány szóval lett rövidebb a mondat?
5
 Mit kért gyermekeitől Gárdonyi a halálos ágyán?

Menjenek el Bródy Sándorhoz, és kérjenek bocsánatot tőle.
82

NT MO 2012 Irodalom6mf

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT MO 2012 Irodalom6mf

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szántóné Czecze Enikő

Megoldókulcs Szmolyan Gabriella Irodalom 6. Mun-

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

MONDÁK, BALLADÁK ................................................................................................... 4

Anonymus: Zalán futása (könyvtári munka)

1. Anonymus eredeti szövegében milyen néven szerepel Zalán vezér? A, C

2. Mely híres magyar költő olvasta a névalakot Zalánnak? A, C

3. Anonymus művének műfaja gesta. Mit jelent a szó? B

Gesta: valakinek a viselt dolgai, története.

4. Miben különbözik a gesta a krónikától? B

Gesta: a történetírásban az eseményeket a krónikánál önállóbb felfogásban előadó műfaj.

5. Milyen viszonyokban álltak egymással a bolgárok és a görögök? A, C

A bolgárok és a törökök szövetségesek. A magyarok ellen harcolnak.

Az ótörök onogur szóból ered a hungarus név.

7. Mely folyók találkozásánál fekszik Bolgárfehérvár (Belgrád)? E

A Duna és a Száva találkozásánál fekszik Belgrád.

Még mit használnál?

Szorgalmi feladat szörfözőknek

 Milyen szobor emlékeztet a csatára ma Tiszaalpár templomdombján?

Mikszáth Kálmán: Ajnácskő (könyvtári munka)

1. Mit jelent a „mappa” szó? A

2. Fejtsd meg az „ipa” és a „tegez” szó értelmét is! B

ipa: após (régies, népies alak)

3. Mely nagy magyar költő írt eposzt „Két szomszédvár” címmel? D

Mikszáth Kálmán ennek az országrésznek, a Palócföldnek a szülötte.

5. Milyen békekötés során jutott török kézre a vár 1645-ben? E

A linzi békekötés során jutott a vár török kézre.

6. Mikor született a Balassa Menyhért árultatásáról című dráma? C, D

A Balassa Menyhért árultatásáról című dráma valószínűleg 1567-ben íródott.

7. Ki volt Thököly Imre? E

Erdély fejedelme volt.

 Budapestre vagy Pest-Budára költözött Mikszáth, amikor fővárosi lett?

Diákként 1866-ban, felnőtt férfiként 1873 júliusában költözött a fővárosba. A második

Mikszáth Kálmán: Beckó vára (könyvtári munka)

1. Csakugyan egybe kell-e írni a „szájhagyomány” szót? A

2. Stibor vajda történetét Kisfaludy Károly is feldolgozta. Mikor? E

3. A kígyómarás motívuma Shakespeare Hamlet című művében is szerepel. B

4. A Biblia mely könyvében bukkan fel első alkalommal a kígyó motívum? C

5. Nevez meg Mikszáth leghíresebb novellásköteteit! E

6. Milyen típusai vannak a helyi mondáknak? E

Eredetmondák és az egyes vezérek hőstetteiről szóló mondák.

1414-ben halt meg Stibor vajda.

Szorgalmi feladat szörfözőknek

 Miért jelentős művészettörténeti emlék a két Stibor sírköve?

A gótikus szobrászat emlékei.

Lengyel Dénes: A tök és a csikó (könyvtári munka)

2. Mátyás király nemcsak a szegényeket támogatta, hanem a művészeteket is

3. Mátyás korában két változatban is megírták Magyarország történetét. Kik? D

4. Az angol irodalom hasonló mondaköre az Artus-mondakör. Ki a főalakja? C

Az Artus-mondakör főalakja Arthur király.

5. Ebben a korban játszódik Erkel Ferenc operája, a Mátyás bátyjáról szóló

Szorgalmi feladat szörfözőknek

Mátyáséban a családi jelképek mellett az országot jelképező Árpád-sávok és a kettős ke-

 Hol született és hol halt meg Mátyás király?

Lázár Ervin: A kovács

 Mit gondolsz, mely művek ihlették a lentebbi illusztrációkat a felsoroltak közül?

 Melyik rajzra, melyik leírásra emlékeztet leginkább Lázár Ervin novellája?

3. Az ördög fölényeskedéséből, fenyegető vihogásából sejthetjük, hogy egy pillanat alatt

 A fogó két vaspofája:

 Háromlábú lábos (egyáltalán: lábos):

Szorgalmi feladat szörfözőknek

 Milyen hangulatú a koszorúkötés Vörösmarty szerint? Mely évszak kedvelt szórakozása?

 A mezőn font koszorút fejdíszként használhatják a lányok. Milyen ellentétes hangulatot