Művészetelmélet történet 3.

A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20.

század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos
szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló
szövegolvasáshoz.

1. Gottfried Semper: „Tudomány, ipar és művészet. Javaslatok a nemzeti jellegű

művészeti érzés ébresztésére” és „Az eszményi múzeum terve” (1851).
Tudomány, ipar és művészet. Corvina, Budapest, 1980, 33-79.
https://drive.google.com/file/d/1jwNbupu7Lw4st9uEjh_34Au4he0RpowJ/
view?usp=share_link
2. Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus
(1872). Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986.
https://drive.google.com/file/d/1ANt1WC36SqgO6UBFpYXSEhsWV2WmH
VM7/view?usp=share_link

3. Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet (1819). Fordította

Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235–361. o.
[Harmadik könyv]
https://drive.google.com/file/d/1CiRgM_Lz9xnzgnT1pDm0Zv5XffwmWBm
c/view?usp=share_link

4. Riegl, Alois: A későrómai iparművészet (1901). Fordította: Rajnai László.

Budapest, Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o.
https://drive.google.com/file/d/1aRA-
UuDxiB3VuQCzCkhmWYEAeQ0Wn9pv/view?usp=share_link

5. Worringer, Wilhelm: „Absztrakció és beleérzés” (1908). Absztrakció és

beleérzés. Gondolat, Budapest, 1989. 13-101. o.
https://drive.google.com/file/d/0B02A9FI-EmSScTJsRmpmYThrVU0/view?
usp=share_link&resourcekey=0-BIbuzHHoLmlELop8t2Pyrg

6. Moholy-Nagy László: „A szelet-embertől az egész emberig” (1928).

http://www.intermedia.c3.hu/mszovgy1/moholy.htm és Festészet,
fényképészet, film (1925). Corvina, Bp., 1967.

7. Paul Klee: „Az alakításról” és „Alkotói vallomás”.

http://www.c3.hu/~tillmann/forditasok/Klee/Alkot.html
https://drive.google.com/file/d/1h5cNRmr8RtB9PZ5PnHBoPawJAfgxrz0_/
view?usp=share_link
8. Walter Benjamin: „A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korszakában”
(1936). http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html

9. Lukács György: „A művészet és az objektív valóság” (1934). A realizmus

problémái. Athenaeum, 1948. https://drive.google.com/file/d/1KHw-
izybWZNItZnXY-2-Xugh2yAWEh1w/view?usp=share_link

10. Panofsky, Erwin: „A perspektíva mint »szimbolikus forma«” és „Ikonográfia

és ikonológia: bevezetés a reneszánsz művészet tanulmányozásába” (1939). A
jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, Budapest, 1984, 151-218. és
253-254. https://arthist.elte.hu/TAMOP_412/3_4_panofsky.pdf

11. Heidegger, Martin: A műalkotás eredete (1935). Fordította Bacsó Béla.

Budapest, Európa, 1988.
https://drive.google.com/file/d/1vlSV5XNsY06ouezdLb9UVKXW94kPb1zk/
view?usp=share_link

12. Horkheimer, Max – Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája

(1947). Budapest, Gondolat – Atlantisz, 1990. 9–102. o.