You are on page 1of 82

Szocio-emocionális készségek fejlesztése

és az életpálya-tervezés támogatása
tehetségmentorálással

Hallgatói segédlet

Nemzeti Tehetség Központ 2020


2

Szocio-emocionális készségek fejlesztése és az életpálya-tervezés támogatása


tehetségmentorálással
30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés
Alapítási engedély nyilvántartási száma: 432/10/2020

Minden jog fenntartva, másolása és sokszorosítása kizárólag az alapító engedélyével.

Összeállította:
Dr. Katona Nóra
3

Tartalomjegyzék

A szocio-emocionális készségek bemutatása és jelentőségük a tehetségek


személyiségfejlődésben ......................................................................................................... 7
(H.1.3.) ................................................................................................................................... 7
A szocio-emocionális készségek meghatározása (H.1.4.) ...................................................... 9
Erős oldalak és bizonytalanságok (H.2.3.) ............................................................................ 14
A tehetség specifikus megnyilvánulásai (H.2.4.) ................................................................... 17
Iskolai helyzeteik és megoldásaik (H.3.3.) ............................................................................ 26
A „jó” cél (H.3.4.) .................................................................................................................. 30
Mitől lesz bajnok a bajnok? (H.3.5.) ...................................................................................... 34
Erőforrások tárháza (H.4.1.) ................................................................................................. 37
Kortárskapcsolatok (H.4.3.) .................................................................................................. 41
Kommunikációs megnyilvánulások (H.4.5.) .......................................................................... 44
Kapcsolati háló mint rezilienciafaktor (H.4.6.) ....................................................................... 46
Rezilienciát támogató külső-belső erőforrások (H.5.3.) ......................................................... 51
Kettős különlegesség (H.5.4.)............................................................................................... 56
A tehetségbarát környezet kialakítását segítő TARGET motivációs modell és differenciálás
nyolc szempontja(H.5.5.) ...................................................................................................... 64
Racionális döntéshozatal: előnyök–hátrányok (H.6.3.) ......................................................... 68
Az Életpálya Építési Terv (ÉÉT) (H.6.4.) .............................................................................. 72
Fontos élményeim – Záró kör (H.6.7.) .................................................................................. 77
Személyiségformálás tehetségmentorálással c. mentorképzés záródolgozata elkészítésének
szempontrendszere .............................................................................................................. 78
4

1. Szocio-emocionális készségek és jelentőségük a személyiségfejlődésben

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
5

___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
6

___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
7

Tematikai egység címe:


A szocio-emocionális készségek bemutatása és jelentőségük a
tehetségek személyiségfejlődésben
(H.1.3.)

Melyik definíció melyik fogalomhoz tartozik?


1. kitartás, 5. önkontroll,
2. kreativitás, 6. önszabályozás,
3. motiváció, 7. reziliencia és megküzdés,
4. önészlelés, 8. társas kompetenciák.
a) _____________________________
Olyan lelki jelenség, amely az egyén céljainak, szükségleteinek felismerésével és a
kitűzött célok elérésével foglalkozik, energiát ad a viselkedésnek.
b) _____________________________
Olyan célorientált erőfeszítések együttese, amellyel az egyén irányítja saját
ismeretelsajátító és problémamegoldó viselkedését. Az irányítás során növeli a
gondolkodásra vonatkozó tudatosságát, cselekvési stratégiákat választ, tervez,
ellenőriz, célokat tűz ki.
c) _____________________________
Alkotóképességet, teremtőképességet jelent. Személyiségjellemzőként is beszélünk
róla, amikor az információk feldolgozásában és azokra való reagálásban meghatározó
jellemző.
d) _____________________________
Olyan készség, amelynek révén az egyén rövidtávú, azonnali cselekvést sürgető
impulzusoknak képes ellenállni a hosszú távú célok előtérbe helyezése érdekében.
e) _____________________________
Mindazon tanult viselkedések összessége, amelyek a hatékony interperszonális
kapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükségesek.
f) _____________________________
A képességre vonatkozó énképet, valamint az énhatékonyságot foglalja magában. A
képességre vonatkozó énkép azt tükrözi, hogy az egyén általában hogyan érez múltbeli,
jelenlegi vagy idealizált teljesítményeivel kapcsolatban, míg az énhatékonyság a
specifikus feladatok jövőbeli megoldásának sikerességével kapcsolatos elvárásokat
tükrözi.
g) _____________________________
Odaadás és hajlandóság, amellyel az egyén akadályokat is leküzdve, erőfeszítést tesz
egy feladat megoldására, egy készség elsajátítására vagy valamilyen cél elérésére.
h) _____________________________
Olyan alkalmazkodási folyamat, melynek során a kockázatok jelenléte ellenére a
folyamat pozitív eredménnyel végződik. A felnövekvő egyén annak ellenére sikeres,
hogy környezetében megjelenő számos akadályoztató tényezővel kell megküzdenie.
8
9
Tematikai egység címe:
A szocio-emocionális készségek meghatározása (H.1.4.)

Kösse össze a definíciót a fogalommal!


Írja a rövid történetek mellé, hogy milyen szocio-emocionális készségek érintettek a
helyzetben, indokolja is és írja le, milyen ötletei lennének a beavatkozásra!

1. Készség, mely elősegíti, hogy az egyén


pontosan észlelje érzelmeit, gondolatait és
hatásukat a viselkedésre. Ez magában
foglalja az egyén erősségeinek és
gyengeségeinek pontos felismerését, a
megalapozott magabiztosságot és
optimizmust.
2. Készség, mely elősegíti a tiszteletteljes és
konstruktív választást a személyes viselkedés
és társas interakciók sokféle lehetősége
közül, figyelembe véve az etikai
sztenderdeket, társas normákat és a cselekvés realisztikus következményeit egyaránt.
3. Interperszonális készség, mely magában foglalja az egyértelmű kommunikációt, az
aktív hallgatást, az együttműködést, a nem megfelelő társas nyomásnak való
ellenállást és szükség szerint a segítség kérését vagy a segítség nyújtását.
4. Saját érzelmek, gondolatok és viselkedések hatékony irányítása különböző
helyzetekben. Ez magában foglalja a stresszkezelést, az impulzusok kezelését,
önmotiválást, személyes és tanulmányi célok kitűzését, valamint a célok eléréséért tett
lépéseket.
5. Készség, mely elősegíti, hogy az egyén képes legyen a saját kulturális hátterétől eltérő
személyek nézőpontjának felvételére, eltérő társas és etikai normák megértésére, a
családban, az iskolában és a közösségben rendelkezésre álló támaszok, erőforrások
felismerésére és azonosítására.
10
a) Júlia népi táncot tanul gyermekkora óta.
Nagyon élvezi és szereti – szép hangja
miatt gyakran szólókat is énekel a népi
együttesben, társai elismerik. A sok
mozgás ellenére gömbölyded testalkata
miatt gyakran gúnyolódások célpontja
az iskolában. Tornaórákon gyakran
jelenti, hogy otthon felejtette a
felszerelését. Amikor gúnyolják, nagyon
megbántódik, és elfut, hogy a többiek ne
lássák könnyeit. Mostanában senkivel
nem beszélget az iskolában. Az
egyébként jól tanuló lány már órákon
sem jelentkezik, csak akkor válaszol, ha
felszólítják.

b) Jánost nagyon érdekli, hogyan


működnek a dolgok? Sokat „bütyköl”
édesapjával otthon, aki mechanikai
műszerész. Amikor társai beszélgetnek,
mindig elkezdi megmagyarázni, hogy
miként működnek egyes gépek –
gyakran nem is illeszkedve a
beszélgetés témájához. Társai már
inkább szétrebbennek és félrevonulnak,
amikor közeledni látják. János nem érti,
mi lehet a baj – hiszen mindig engedi,
hogy lemásolják a fizika háziját.
11
c) Lenke minden osztályrendezvény lelke.
Tele van ötletekkel, és ha meg kell
szervezni bármit – biztosan ő az egyik
motorja ennek. Úgy gondolja, hogy ha ő
már megszervezett egy programot,
akkor úgy kell történnie mindennek,
ahogyan ő azt előre elképzelte. Emiatt
gyakran konfliktusba kerül kortársaival.
Ezek a konfliktusok legtöbbször azzal
végződnek, hogy némi kiabálás után
Lenke sértődve elvonul. Mostanában
már senki sem szeretne a
csoportmunkáknál egy csoportba kerülni
Lenkével.

d) Levente nagyon rugalmas és kreatív


gondolkodású: ha megkérdezik
valamiről, akkor pontosan válaszol, és
utána kifejti, hogy alternatív
értelmezésben hogyan lehetne választ
adni a kérdésre (emiatt nem szívesen
szólítja fel a tanár sem). Unatkozik az
órákon – szünetekben is unatkozik, mert
társaival nem talál közös érdeklődési
kört. Helyette igyekszik vicces lenni és
másokat ugratni (nagyon jó nyelvi
készségei vannak), de vicceivel is
gyakran megsért másokat.
12
2. Az énkép és az önértékelés szerepe a tehetség kibontakoztatásában

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
13
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
14
Tematikai egység címe:
Erős oldalak és bizonytalanságok (H.2.3.)

Olvassa el a megadott esetleírást, és a következő oldalon lévő ábrába írja be, hogy milyen
erősségei és milyen fejlesztendő területei (maximum 5-5) lehetnek a történetben bemutatott
diáknak (A diák nevét írja az „ÉN” alakzatba)!
Miután befejezte a munkát – beszélje át csoportjával –, készítsenek egy közös térképet az
erősségekről és fejlesztendő területekről! Indokolják is meg választásukat!
Sorolják be a közösen azonosított énkép-elemeket a diasoron is látható leíró tartalmi körökbe!
Fogalmazzanak meg tisztázó kérdéseket (maximum 5), amelyeket feltennének a főhősnek,
hogy jobban megértsék az ő nézőpontját és vélekedését!

Béla

Béla két osztályismétlés után végre hatodik osztályba jár. Az osztályban kortársaival nem
ideális a kapcsolata, de nem is céltáblája a gúnyolódásnak, „megvan”. Létezik egy szűkebb
kör, akikkel gyakrabban együtt van, ők „jó fej”-nek tartják, mert mindenféle szokatlan járművet
épít a környéken található lomokból, és iskola után együtt próbálják ki azokat. Ők úgy jellemzik
Bélát, mint akinek nagyon jó humora van, és éleslátással azonosítja, hogy miért nem működik
jól egy gép, amit tervezett. A hibát ki is tudja javítani. Iskolai munkájára jellemző, hogy
dolgozatai viszonylag jól sikerülnek, de az órai munkában nem vesz részt, és a házi feladatait
nem oldja meg. Bukásai abból adódnak, hogy a tanárok eltérően értékelik passzivitását, a házi
feladatok és a bevonódás hiányát. Az új matematikatanár észreveszi, hogy Béla rendkívül
könnyedén érez rá egy-egy új matematikai fogalom lényegére, a példamegoldás mögött
meghúzódó logikai összefüggésekre. A korhatár szerint felfelé nyitott tantárgyi és
képességtesztek, mérések eredményeit megismerve meglepetten tapasztalja, hogy Béla
szinte hibátlan megoldást készít, nemcsak matematikából, hanem szövegértésből is.
Érdeklődni kezd Béla családi hátteréről és megtudja, hogy szülei elváltak, édesanyja egyedül
neveli két fiatalabb testvérével. Az osztálytársaitól megtudja, hogy egy kisebb hullámvasutat
épített kistestvéreinek a kertben. Ráadásul édesanyjának egy melegházat is épített a
palántaneveléshez (amivel kiegészítik szűkös forrásaikat), amit automatizált: panelek nyílnak
fel, ha túl meleg van, és automata csöpögtető rendszert épített kukázott alkatrészekből. A
tanártársak kevésbé lelkesek, ha Béláról van szó, mert nyeglének és nemtörődömnek tartják.
Alapjában véve magának valóként jellemzik. Elhanyagolt kinézetét az egyedülálló szülő
elfoglaltságának és Béla hanyagságának tulajdonítják. Amikor a matematika tanár megkeresi
a szülőt, akkor ő nyitott arra, hogy plusz foglalkozást nyújtson Bélának, de az a kikötése, hogy
Béla továbbra is haza tudja vinni testvéreit az iskolából, óvodából, mert az az egyetlen dolog,
amiben valóban segít is otthon. Bár az anya megemlíti, hogy rajongva szereti a testvéreit, és
15
amit ők kérnek tőle, azt mind megteszi. Szívesen játszik velük, tanítja őket. Az óvodás kisfiút
is már megtanította olvasni – büszkélkedik az anya.

Ricsi

Ricsi a középiskola réme a tanárok szemében, de kihívást jelent szüleinek is. Nem szokatlan,
hogy villogó karácsonyfaégőkkel díszítve jelenik meg az iskolában, hogy felkeltse kedvenc
barátnője érdeklődését. Haját többszínűre festi, vagy amikor a zenekarban lép fel, piros
kesztyűt visel. Kompetencia méréseken kiemelkedően teljesít (95% felett), de nincs a felső
10%-ban az iskolai osztályzatai alapján. A korhatár szerint felfelé nyitott, nem iskolai
tesztekben viszont életkora feletti produkciót nyújt. Minden nehézség nélkül teljesíti a
követelményeket, de házi feladatait nyilvánvaló módon az iskolában a tízperces szünetekben
írja meg. Az órákon nem nagyon aktív, látszólag mindig mással foglalkozik, de akárhányszor
felszólítják, mindig mindenre tud válaszolni. Egyedül a zene érdekli. Három hangszeren is
kiválóan játszik: csellózik, tubázik és basszusgitározik. Az iskolán kívül két jazz együttese is
van, és az első CD-jét készíti egy megnyert verseny eredményeként. Társai rajonganak a
dalaiért és zenéjéért, de ezzel nem él vissza, nem sztároltatja magát. Igaz, csak ez az egyetlen
szál, ami osztályához köti, mert más közös tevékenységben nem nagyon vesz részt.
Osztálytársai kedvelik, mert segít nekik, ha valamit nem értenek. A zeneiskolában tanárai
öntörvényűnek tartják, de ha sikerül megláttatni vele egy-egy feladat célját, akkor Ricsi
lelkesen dolgozik rajta. A zenekarban csellistaként és tubásként is megállja a helyét. Mindig
lehet rá számítani. Szülei tele vannak panasszal, hogy otthon nem csinál semmit – maga körül
sem tart rendet – alapszabályokat nem tart be: akkor jön-megy, amikor kedve tartja. Egyetlen
dolog köti le: a ZENE. Felvételt nyert a művészeti főiskolára, ahol tanulmányait ősszel már
megkezdheti.
16

Erős oldalak

Bizonytalanságok
17
Tematikai egység címe:
A tehetség specifikus megnyilvánulásai (H.2.4.)

Tehetségesekre kiváltképp jellemző az ún. „túlzott izgalmi állapot”, amely különböző


területeken jelentkezhet. Ez a túlzott izgalmi állapot nem patológia, hanem a tehetség
specifikus megnyilvánulása, de emiatt nehézségei is lehetnek a diáknak a beilleszkedésben,
mert kortársai szokatlannak, furcsának tarthatják viselkedését. Ha ehhez a kortársakkal közös
érdeklődési kör hiánya és/vagy kommunikációs nehézségek társulnak (mert pl. túlságosan
választékosan beszél vagy annyira logikusan fejt ki valamit, hogy a többiek elunják), könnyen
peremhelyzetűvé és végül szociálisan elszigeteltté válhat. A túlzott izgalmi állapotba kerülés
az egyik oka a tehetségesek perfekcionizmusának.

A továbbiakban ezekkel a területekkel foglalkozik a csoport.


1. A csoport ismerkedjen meg annak a területnek a jellemzőivel (a későbbi oldalakon
találja az egyes területek jellemzőit), amit a csoport vállalt.
2. A flip-chart papírokon egy-egy terület megnevezése áll.
3. A csoporttársaival együtt keressenek bánásmódra vonatkozó ajánlásokat az asztalra
előkészített „B” jelű kártyák közül. Minden csoport vigye el és gyurmaragasztóval
rögzítse a flip-chart papíron azokat a bánásmódra vonatkozó ajánlásokat, amelyekről
úgy gondolja, hogy a területéhez illeszkednek. Vita esetén a csoportok egyezkedjenek
egymással.
4. Készítsenek további 1-2 ajánlást a saját területükhöz, vagy egy piktogramot, ami
közvetíti annak lényegét.
5. A bánásmódra vonatkozó ajánlások elkészültét követően maximum 3 percben
számoljanak be saját ajánlásaikról.
6. A további oldalakon található területjellemzéseket felhasználhatja a bánásmódi
ajánlásokhoz készített jegyzetek rögzítésére is.
18
Pszichomotoros terület
- az ideg- és izomrendszer rendszer túlzott izgalmi állapota miatt magas
energiaszint és annak levezetése iránti igény
Jellemzők Javasolt bánásmód

 erőteljes versengés
 túlzott munkavégzés

 gyors beszéd, gyors gyaloglás


 ujjakkal dobol

 lábát rázza
 ceruzavéget rág

 túlzott fizikai energia


 gyors vagy leállíthatatlan beszéd
 impulzív cselekvések

 kirobbanó energia levezetése


szünetekben
 jobban tanul mozgásos feladatokban,
vagy ha mozgást igénylő helyzetekben
van

 nyugtalanság, állandó fészkelődés


 önsértésre való hajlam
19

Érzékszervi terület
- szenzoros és/vagy esztétikai örömök iránt érzékeny reakció
Jellemzők Javasolt bánásmód

 erőteljes művészeti érdeklődés


 figyelem és társaság igénylése

 túlevés
 a kényelem és luxus igénye

 az érzelmi feszültséget is érzékszervi


formákká alakítja át

 sok felszínes társas kapcsolata van


 fokozott érzékenységgel reagál
érzékszervi ingerekre

 magas az érintési igénye (ő érinthessen


és őt érintsék)
 kifejezetten örömét leli esztétikus
tárgyak közelében
 túlzottan érzékenyen reagálhat
érzékszervi ingerekre pl. szagra,
textúrákra, a fény intenzitására
20
Képzeleti/kreatív terület
- események erőteljes vizualizálásának képessége, újszerű és szokatlan
megoldások keresése és kedvelése
Jellemzők Javasolt bánásmód

 élénk, színes képzetek kevésbé tiszta


formában: álmok és rémálmok, a
valóság és fikció keveredése

 intuitív megoldások jellemzik

 számára nincs egyértelmű és világos


határvonal a képzelet és valóság között

 képzetek és benyomások asszociálása


 intuitív, megnövekedett tudatosság

 találékonyság
 verbális kifejezésekben is vizuális
metaforákat alkalmaz

 erőteljes fantáziavilág
 szokatlan megoldások
21
Intellektuális terület
- elvont gondolkodás iránti igény, analógiák kedvelése, összefüggésrendszerek
keresése
Jellemzők Javasolt bánásmód

 elemző, analitikus gondolkodás


 elméleti kérdésekben történő elmerülés
 a logika szépségének értékelése

 kitartóan kérdez rá részletekre


 feltáró kérdéseket tesz fel

 a tudás szomjazása
 pontos megfigyelőképesség

 telhetetlenség a tanulásban, semmi


nem elég
 szereti a rejtvényeket és a misztikumot

 a megértés iránti mélységes igény


 intoleráns a pontatlanság és a hibák
iránt

 intenzív figyelem-összpontosítás
 elméleti gondolkodás
22
Érzelmi/emocionális terület
- intenzíven él meg érzelmi élményeket, gyenge ingerekre is erőteljes
érzelmi reakciókat ad
Jellemzők Javasolt bánásmód

 erőteljes lelkesedés
 másokért való aggódás

 erős kötődés személyekhez,


élőlényekhez, helyekhez, dolgokhoz
 gátoltság (szégyenlősség és
visszahúzódás)
 a személyes és társadalmi
igazságosság erős igénye
 erős felelősségérzés
 mások érzelmeit erősen átéli

 emlékezete érzelmi szálak mentén


működik
 a halál foglalkoztatja

 félelmek, szorongások és depresszió


jellemezheti
 magas biztonsági szükséglet

 kizárólagos kapcsolatok igénye


 nehéz alkalmazkodás új
környezetekhez
23
3. A kivételes teljesítmény motivációs háttere

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
24
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
25

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
26
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

Iskolai helyzeteik és megoldásaik (H.3.3.)

Olvassa el az alábbi rövid helyzetleírásokat és soroljon fel a diák viselkedését


magyarázó annyi okot, amennyi csak eszébe jut!
1. Két diák folyton beszélget egymással tanítási óra alatt.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
2. Egy gyerek, nagyon ritkán jelentkezik és ritkán szólal meg az osztályban, pedig a
dolgozatai alapján a tanár értelmesnek tartja.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
3. Egy diák úgy érvel, hogy azért nem tudja az adott tantárgyat jobb eredménnyel tanulni,
mert a tanultakat nem tudja a továbbtanulásához felhasználni.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
27
____________________________________________________________________
Egy diák a tanár véleményével szembehelyezkedik. Olvasmányaira vagy az interneten
szerzett információra hivatkozik a tanári véleménnyel szemben.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
28
4. Játékos önismereti feladatot kapnak idegen nyelvórán, amivel a diákok önmagukat
jellemezhetik, de néhány diák a fiúk közül viccet csinál belőle.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
A diák az őt rendszeresen tanító tanárnál nem jól teljesít, de egy hónapos távolléte
alatt az őt helyettesítő tanárnál teljesítménye javul, s láthatóan a szünetekben ezután
is találkoznak, beszélgetnek.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
5. Nagyon ingerült, dühös lesz, hogy a tanár bejelenti: „Ma elmarad a dolgozatírás.”
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
6. Sosem tartja be a feladatok beadásánál és befejezésénél a határidőket.
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________

Az Életmód kérdőív (lásd túloldal) kiértékelése:

Extroverzió: 1a, 4b, 11b, 13a _____ Gondolkodó: 3a, 8b, 14b, 15b _____
Introverzió: 1b, 4a, 11a, 13b _____ Érző: 3b, 8a, 14a, 15a _____

Praktikus: 2a, 5a, 7a, 16a _____ Szervezett: 6a, 9b, 10b, 12a _____
Képzeleti: 2b, 5b, 7b, 16b _____ Rugalmas: 6b, 9a, 10a, 12b _____

E vagy I: …… P vagy K: ……. G vagy É: …… Sz vagy R:…….


29
Életmód
Olvass el minden kérdést gondosan, és válaszd ki a felkínált két lehetőség közül azt, amelyik
jobban illik rád! Összesen 10 pontot oszthatsz szét az „A” és a „B” válasz között. Ha úgy érzed,
az A kijelentés igaz rád, akkor az „A” elé írhatsz pl. 10-et a „B” elé pedig 0-t, de az „A” elé
írhatsz 8-at és a „B” elé 2-tőt. Ez esetben az „A” sokkal inkább igaz Rád mint a „B”, de azért a
„B” is igaz egy kicsit. Ha inkább a „B” igaz rád, akkor pedig fordítva írd be a számokat. Ha úgy
érzed, hogy egyformán igaz rád mindkét kijelentés, akkor mindkét helyre 5-öt, 5-öt írjál! A
BEÍRHATÓ SZÁMPÁROKAT MEGTALÁLOD A PÉLDASZÖVEG MELLETT. Bármelyik
számpárt választhatod. Az a fontos, hogy a számok beírása a véleményedet fejezze ki.
Esténként
A mindig ugyanabban az időben megyek aludni. (10) (9) (8) (7) (6) (5) (4) (3) (2) (1) (0)
B akkor megyek aludni, ha fáradt vagyok. (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10)

1. Amikor egy nagyobb társaságban 9. A szobámban, az ágyamon, az asztalomon a holmimat


vagyok, leggyakrabban inkább ....A általában széjjel hagyom.
.... A beszélek. ....B rendszeresen elpakolom a helyére.
.... B hallgatok.
10. Ha van feladatom (házi feladat vagy házimunka),
2. Az ötleteim, gondolataim akkor
.... A körülbelül ugyanolyanok, mint ....A a szórakozásra, pihenésre szánt idő után szeretem
társaimé. elvégezni.
.... B gyakran egészen eltérnek ....B a szórakozásra, pihenésre szánt idő előtt szeretem
társaimétól. elvégezni.

3. Amikor valakiben csalódom, 11. Amikor a születésnapi zsúromat/bulimat tervezem,


.... A ezt hamar elfelejtem. akkor
.... B hosszabb időbe telik, amíg ....A csak néhány jó barátomat szeretném meghívni.
elfelejtem megbántottságomat. ....B sok barátomat szeretném meghívni.

4. Azt szeretem, ha 12. Amikor pénzt költök valamire, akkor


.... A van néhány jó barátom. ....A előtte hosszú ideig gondolkodom, mire is
.... B sok barátom van. költsem.
....B gyorsan döntök felőle.
5. Azokat a tantárgyakat kedvelem, amelyek
.... A az iskolán kívül is használható 13. Másokhoz képest
tudásra tanítanak. ....A gyorsan szerzek új barátokat.
.... B megindítják képzeletemet. ....B lassan szerzek új barátokat.

6. Azt szeretem, ha az asztal, ahol tanulok 14. Annak alapján hozok döntéseket dolgokról, hogy
....A tiszta és rendezett. ....A a szívemre hallgatok.
... B bármilyen is lehet. ....B az eszemre hallgatok.

7. Olyan dolgokról szeretek írni, 15. Ha valaki nem tartja be nekem tett ígéretét, akkor
....A amelyek tényleg megtörténtek. ....A hosszú ideig megbántottnak érzem magam.
....B amiket én találok ki. ....B gyorsan túlteszem magam rajta.

8. Amikor az emberek sértő dolgokat 16. Olyan számítógépes játékokat vagy társasjátékokat
mondanak nekem, vagy amikor ugratnak, szeretek játszani,
akkor ....A amelyeknek kész játékszabályai vannak.
....A megbántják az érzéseimet. ....B amelyek lehetővé teszik, hogy mi magunk
....B ez nem nagyon zavar engem. találjunk ki szabályokat.

KATONA NÓRA (2007) STUDENT STYLES: A COMPARATIVE STUDY. PHD DISSZERTÁCIÓ. ELTE, BTK
30
Tematikai egység címe:
A „jó” cél1 (H.3.4.)

Olyan mint ez a betű!

Pontos – A cél legyen egyértelmű, és pontosan azt írja le, amit szeretnénk vagy, amit tenni
fogunk!
Ellenőrizhető – A cél legyen ellenőrizhető, hogy tudjuk, mikor értük el a célunkat!
Pozitív – A célokat inkább pozitív, mint negatív fogalmakban jó leírni. Azt írjuk le, mit fogunk
csinálni és nem azt, hogy mit nem fogunk.
Írott – A célokat írásba kell foglalni. Az írásba foglalt célok olyanok, mint az önmagunkkal kötött
szerződések, ezért nehezebb őket figyelmen kívül hagyni.
Tervezett – időben – Tervezzünk, hogy a cél eléréséhez legyen biztosítva a megfelelő
időtartam. Dátumot/határidőt is adjunk meg az egyes lépésekhez!
Alcélok – A cél legyen emészthető! – A nagy célokat bontsuk fel kisebb alcélokra!
és
Személyes – A cél legyen személyes. Rólunk szóljon, ne más valaki célja legyen!

1
átdolgozva: Katona Nóra - Pataki Eszter - Szitó Imre: Ráhangolás „A hallássérült fiatalok eredményes munkába állítása érdekében a
pályaorientációt és a szakképzést segítő szolgáltatáscsomag kidolgozásának a támogatása” c. projekt tananyaga Budapest: FSZK.
31
a) Olvassa el az alábbi történeteket és írja le a történet után, hogy milyen alapelvek
sérülnek az egyes történeteknél! Melyek valósulnak meg?
1. Aladár 15 éves leigazolt sportolóként úszik. Olyan szeretne lenni, mint Phelps. Ezért
pontosan eljár a napi két edzésre, és mindent megtesz, amit az edzője mond. Most
az Ifjúsági Európa Bajnokságra készülnek. Aladár teljes erőbedobással dolgozik, mert
nem akar „beégni” a versenyen, hogy még érmet sem szerez. Aladár edzője pontos
edzési tervet, forgatókönyvet állított össze, hogy mikor, milyen versenyre készülnek.
Mindig részletesen megbeszélik, hogy mit, hogyan és miért csinálnak az
időeredmények javítása érdekében.
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
2. Balázs 15 éves leigazolt sportolóként úszik. Olyan szeretne lenni, mint Phelps. Ezért
pontosan eljár a napi két edzésre és mindent megtesz, amit az edzője mond. Fogalma
sincs, hogy mit miért csinálnak, csak azt tudja, most állóképességén kell javítani.
Mivel nagyon szeretné, ha sikeres lenne, két hosszal többet úszik annál, mint amit az
edzője mond.
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
3. Csaba 15 éves és leigazolt sportolóként úszik. Szüleivel néhány éve a kistelepülésről
Budapestre költözött, hogy közelebb legyenek az uszodák és ne kelljen annyit utaznia
még az edzések mellett. Szülei sportgimnáziumba íratták, mert így remélik, hogy a
tanárok is jobban megértik, ha itt-ott késik a napi két edzés miatt. Szülei és edzője is
úgy gondolják, hogy megvan minden adottsága ahhoz, hogy ő legyen az új Michael
Phelps. Csaba edzője pontos edzési tervet, forgatókönyvet állított össze, hogy mikor,
milyen versenyre készülnek. Mindig részletesen megbeszélik, hogy mit, hogyan és
miért csinálnak az időeredmények javítása érdekében.
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
32
4. Dénes 15 éves leigazolt sportolóként úszik. Olyan szeretne lenni, mint Phelps. Ezért
pontosan eljár a napi két edzésre és mindent megtesz, amit az edzője mond. Most az
Ifjúsági Európa bajnokságra készülnek. Már megúszta a szintidőt, de ahhoz, hogy
ideje javulhasson a versenyre, egyre több hosszt kell leúsznia ugyanannyi idő alatt.
A terv az, két hét alatt eléri, hogy eggyel több hosszt tud leúszni ugyanannyi idő alatt.
Dénes szeretné, ha eddigi erőfeszítései eredménnyel járnának, így teljes
erőbedobással dolgozik az edzéseken.
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
b) A fenti történetek alapján a hibás célmeghatározásoknál fogalmazzon meg segítő
kérdéseket a történetben szereplő fiatalok számára, amelyeket megfogalmazhat
később mentoráltjainak is, hogy ellenőrizze, valóban hatékony, „jó” cél-t
határoztak-e meg?
______________________________________________________________________
______________________________________________________________________
______________________________________________________________________
______________________________________________________________________
______________________________________________________________________
33
34
Tematikai egység címe:
Mitől lesz bajnok a bajnok? (H.3.5.)

Olvassa el a kijelölt történetet! Gyűjtse össze, milyen külső és belső tényezők támogatták ez
eredményes szereplést? Milyen célokat tűztek ki maguk elé, mesteri célokat vagy teljesítmény
célokat? Hullámos vonallal húzza alá a teljesítmény célra utaló kijelentéseket és sima vonallal
a mesteri célra utalókat!

Hosszú: Az történhetett Cseh Lacival, mint velem négy éve (Dajka Balázs írása2)
Legutóbb 2000-ben volt olyan, hogy egy női úszó három egyéni számban is nyerni tudott az
olimpián, akkor a holland Inge de Bruijn triplázott. Ezt a bravúrt ismételte most meg Hosszú
Katinka, a 400 vegyes és a 100 hát után 200 vegyesen is megszerezve az aranyérmet, pedig
önkritikusan elismerte, sok dolgot elrontott úszás közben.

Nem kellett volna a másikat figyelni


"Szintén probléma volt, hogy nem lett volna szabad átnézegetnem a másik pályára, ahol a brit
O'Connor úszott. Akkor úszom a legjobban, amikor arra koncentrálok, amit csinálok, 100 háton
például fogalmam sem volt, hogy nyertem, mert nem nézelődtem. Most érzékeltem, hogy ott
van, kétszer-háromszor rá is néztem. Ezért jó, hogy ennyit versenyzem, mert így is sikerült
elsőnek célba érnem” – magyarázta a bajnok, aki a sűrű programja ellenére nem érezte magát
fáradtnak.
A kedd esti programban 200 pillangón is úszhatott volna a középdöntőben, ettől azonban
visszalépett, amit nehéz, ugyanakkor jó döntésnek nevezett. Hosszú úgy érkezett Rióba, hogy
korábban négy éve, 400 vegyesen elért 4. hely volt a legjobb eredménye az Olimpián. A 200
vegyes után azt mondta, egyáltalán nem számolgatott előre, hogy Rióban hány érem jöhet
neki össze.

Most nem voltam ideges, mint Londonban


"Ha csak egyet nyertem volna, akkor is az az érzés uralkodott volna el bennem, hogy ez
hihetetlen, így meg aztán főleg. A londoni olimpia előtt túlzottan ideges voltam, hogy mi lesz,
ha nem nyerek semmit, és aztán az is lett a vége. Most viszont csak készen akartam állni a
versenyekre, kiadni magamból mindent, és ez három aranyérmet ért" – mondta Hosszú a
verseny utáni sajtó tájékoztatón. Azt is megkérdezték tőle, szerinte mi történhetett Cseh
Lászlóval, aki tavaly a VB-n gyönyörű versenyzéssel nyert 200 pillangón, idén a londoni EB-n
nagy időt úszva újabb aranyat szerzett – majd Rióban csak a hetedik helyen végzett. Ha
megúszta volna a londoni idejét, akkor nem Michael Phelpset ünnepelte volna az uszoda.

2
http://www.origo.hu/olimpia-2016/uszas/20160810-hosszu-katinka-nyilatkozata-a-200-vegyes-megyerese-utan.html
35
"Attól függetlenül, ami ma történt, Cseh Laci nagy úszó, aki sok érmet nyert a magyar
úszósportnak, és remélem, hogy folytatja. Az történhetett vele, mint velem Londonban, túl
nagy nyomást helyezett magára. Jobb lett volna, ha úgy versenyez, hogy nem gondol az
aranyra."

Minden húzást élveznek a kék nyelvű magyarok (Ujlaky-Gazdag István3 írása; részlet)
Tótka Sándor és Molnár Péter a középdöntőbe futam másodikként, a döntőbe
futamgyőztesként jutott Kajak2 200-on. A doppingügy miatt az utolsó pillanatban beugró
egység ajándéknak tekinti az olimpiát, és a két kenus szemmel láthatóan majd kicsattant a
boldogságtól. Célba érés után például a kék nyelvükkel viccelődtek: „Isszuk ezt a kék löttyöt –
mutattak az izotóniás italukra –, és Dana (Kozák Danuta) megjegyezte, hogy kék a nyelvünk.
Csináltunk is egy közös képet, és viccelődtünk kicsit – hát ilyen jó a hangulatunk, ennyire nem
vagyunk ráfeszülve az olimpiára, jól telnek a mindennapjaink.”
Miután Tótka elmesélte a belső poént, hasonlóan derűsen nyilatkozott Molnár is: „Huszonkét
éve ültem életemben először hajóba, és az első számú célom volt, hogy egyszer egy olimpián
részt vehessek. Ez most megtörtént, én pedig minden egyes nap azért ültem be a hajóba, mert
szeretem, nekem ez az életem, a szerelmem. Amilyen hangulat átjár mindent itt Rióban, azt
elképzelni nem tudtam volna. Minden egyes húzást élvezek, minden lélegzetvétel öröm,
boldogság, nagyon-nagyon jól érezzük magunkat!”
Tótka szerint egyenesen örültek, hogy nem nyerték meg az előfutamot, és mehettek még egy
középfutamot is, ugyanis annyira élvezték a versenyzést, hogy mehetnek még egyet az
olimpián. Mivel a tavalyi vb első öt helyezettjéből négy az ő előfutamukban lapátolt, tisztában
voltak azzal, hogy nehéz lesz, ráadásul hibáztak egy aprót, a rajtjuk lassabb lett, mint a
többieké. „Középfutamnak viszont jobbat nem is kívánhatnék” – jegyezte meg Tótka.
A doppingügyre utalva Tótka azt mondta, „a kényszerszünet miatt ajándéknak tekintjük ezt az
utat, semmi nyomás nincs rajtunk, a döntőben vagyunk, nézzük, mi jön ki belőle. Mi kiadjuk
magunkból azt, ami bennünk van.”

Risztov Éva olimpiai bajnok 10 ezer méteren!4 (Gyúrós István és Kis Réka írása; részlet)
"Tegnap érkezett meg (édesanyám) teljesen titokban és számomra váratlanul. Igazság szerint
már nagyon untam az ittlétet, haza akartam menni, úgyhogy a jövetelük valósággal
felvillanyozott" - mesélte Risztov Éva, aki több évi visszavonultság után jó három és fél
esztendeje kezdte újra az úszást, méghozzá hosszú távon. Bár később a medencés
versenyúszáshoz is visszatért, s a brit fővárosban duplázott: előbb az 50-es uszodában próbált
szerencsét, vagy gyűjtött inkább muníciót a mostani maratonihoz, hogy aztán parádés

3
http://www.origo.hu/olimpia-2016/kajak-kenu/20160817-kajak-kenu-elofutamok-a-rioi-olimpian-augusztus-17-en.html
4
http://www.delmagyar.hu/olimpia-2012-london/risztov_eva_olimpiai_bajnok_10_ezer_meteren/2292597/
36
teljesítménnyel örvendeztesse meg a magyar tábort, az érte a helyszínen és odahaza
szurkolókat egyaránt.
"Nem úgy ébredtem, hogy győzni fogok, csak azt tudtam, hogy nagyon odateszem majd
magam. Tavaly (2011), a sanghaji világbajnokságon, amikor kizártak, érmet vettek el tőlem,
én pedig szerettem volna itt bebizonyítani, hogy jogtalanul bántak el velem. Nagyon jó erőben
éreztem magam, s hamar az élre mentem, hogy elkerüljem a lábvizezést, a könyökléseket, a
bolyozást, és csak magamra ügyeljek. Végig tudtam, hogy áll a mezőny, s a cél előtt is láttam,
hogy jön az amerikai lány, de végig kordában tartottam az erőmet, akadt még tartalék, hogy
első legyek. Képes lettem volna még egy hajrát indítani. Nem jutott eszembe, hogy az olimpia
a tét, úgy voltam vele, hogy ez csak egy sima úszóverseny. Az volt a tervem, hogy már az
elején előremegyek, mert a VB-n elvettek tőlem egy aranyérmet, amikor együtt úsztam a
mezőnnyel" – mondta Risztov Éva a Nemzeti Sportnak.
"Köszönöm a debrecenieknek, hogy három éve hittek bennem, hogy befogadtak, a
városvezetésnek, élén a polgármester úrral, hogy végig kitartottak mellettem, s mögöttem
álltak. Köszönöm a megterhelő edzéseket Széles Sándornak és edzői teamjének, de Gyurta
Daniéknak is, akikkel együtt készülhettem. Dani a mai rajtom előtt csak annyit mondott:
+nyomjad!+. Megfogadtam a tanácsát."
37
4. A szociális kompetenciák és a társas környezet hozzájárulása a kivételes képességek
fejlődéséhez

Tematikai egység címe:


Erőforrások tárháza (H.4.1.)

Olvassa el az erőforrásként használható jellemzők rövid listáját, és válassza ki azt az ötöt, ami
a leginkább jellemzi!
Válassza ki az ötből azt a kettőt, amit szívesen megoszt másokkal (maximum kettőt lehet
megosztani)!

Örömmel dolgozom önállóan.


Van bátorságom ahhoz, hogy tanácsot kérjek, ha valamit nem tudok.
Jó humorérzékem van.
Jól kezelem a stresszhelyzeteket.
Képes vagyok realisztikus célokat kitűzni önmagam számára.
Pozitív önértékeléssel rendelkezem.
Önfegyelemmel rendelkezem.
Életteli, energikus vagyok.
A józan észre hallgatok.
Vannak terveim, ambícióim az életem alakulásával kapcsolatban.
Jó kérdéseket tudok feltenni.
Jól kezelem a másoknak adott visszajelzéseket, különösen, ha negatív tartalmú
visszajelzést kell adni valakinek.
Képes vagyok nem-verbális jelzéseket hatékonyan kommunikálni mások számára
Jó segítője vagyok másoknak.
Képes vagyok vitavezetésre, ha nézeteltérés és vita alakul ki különböző emberek
között.
Alapvetően bízom másokban anélkül, hogy nekik tenniük kellene ezért bármit is.
Jól tudok információkat, adatokat szervezni, rendezni.
Képes vagyok odafigyelni a részletekre egy feladatvégzés során.
Képes vagyok lényeglátóan gondolkodni.
Képes vagyok teljesen elmerülni egy tevékenységben (megfeledkezem az idő
múlásáról).
Érdeklődéssel tanulmányozom a saját kultúrám és más kultúrák hagyományait.
Örömteliek számomra a nyelvi társasjátékok és a szóviccek.
Szívesen foglalkozom logikai fejtörőkkel, a Rubik-kocka forgatásával vagy Sudoku-
val.
38
Nap, mint nap szívesen hallgatok zenét.
Gazdag képzelőerővel rendelkezem.
A munkámban saját ötleteimet hatékonyan valósítom meg.
Örömmel meditálok, jógázom vagy imádkozom.
Könnyedén össze tudok szerelni egy bútort leírás alapján.
Szívesen használok audio-vizuális és a számítógépes eszközöket a tanításban.
Szívesen barkácsolok, végzek kézügyességet igénylő kreatív tevékenységet.
Megfelelően és szívesen gondozok szobanövényeket vagy kerti növényeket.
39

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
40
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
41
Tematikai egység címe:
Kortárskapcsolatok (H.4.3.)

Olvassa el a kijelölt történetet, és válaszoljon a kérdésekre!


1. A főhős milyen jellemzői teszik őt a zaklatás céltáblájává?
2. Vannak-e utalások kortárs nyomásra?
3. Milyen módokon zaklatják?
4. Mentorként milyen elképzelésekkel támogatná a főhős társas kapcsolatainak
eredményes kibontakoztatását?

Márk története
Márk 13 éves és 7. osztályos egy hat évfolyamos gimnáziumban. Nehéz időket élt meg
általános iskolában. Soha nem jött ki igazán jól az osztálytársaival, akik korábbi iskolájában
„okoská”-nak csúfolták. Mindig elsőként adott választ a tanár kérdéseire, és lelkesen
fogalmazott meg további kérdéseket a tanároknak. Különösen nyelvi területen kiemelkedő:
választékos beszédével, logikus okfejtésével kitűnik kortársai közül. Mivel soha nem volt
sportos testalkatú, és ügyetlen volt, gyakran volt ugratások céltáblája a szünetekben. Márk
nagyon várta már az új iskolát, ahol új diákokkal találkozhat majd, akik olyan iskolákból jöttek,
ahol nem ismerték előtörténetét.

Fogalma sem volt, hogy a dolgok még ennél is rosszabbra fordulhatnak. Alacsony, vékony volt
és szemüveges. Már az első napon dinkának, majomnak és négyszeműnek nevezték, amikor
végigment a folyosón a nagy hátizsákjával. A nagyobb 8. és 9. osztályosok lökdösték a
folyosón, és kinevették, amikor menet közben meg-megingott, hogy megtartsa egyensúlyát.
Az általános iskolában még némi vigaszt talált a tanárai támogató magatartásában, akik
dicsérték szellemességét, újszerű gondolatait, és elismerték választékos beszédét. Az új
iskolában új tanárai negatívan reagáltak rá – és ez összezavarta. Például hiába kapott
csillagos ötöst irodalom órán a dolgozatára, irodalom tanára nyilvánosan megalázta az
osztályban azzal, hogy szándékosan olyankor szólította fel, amikor éppen gondolataiba merült
és nem figyelt oda. Olyanokat mondott, mint például: „Azt gondolod, olyan okos vagy, hogy
neked nem kell odafigyelned, ahogyan másoknak?” Márk úgy érezte, a tanár megjegyzéseivel
csak olajat önt a tűzre. Ebben az iskolában a diákok körében amúgyis „ciki” bevallani, hogy
valaki tanul vagy szereti a tudást.

Márkkal egyre többször fordult elő este otthon, hogy nehezen aludt el, és ha elaludt, felriadt
az éjszaka közepén. Elkezdett fájni a gyomra, amikor az iskolára gondolt, és azt mondogatta
szüleinek – nem akar iskolába menni. Amikor szülei megkérdezték az okát, azt mondta: „Miért
42
utál engem mindenki? Nem értem, mit tettem, hogy ezt érdemeljem? Senki sem kedvel. Még
a tanáraim sem. Miért nem tudnak elfogadni az emberek annak, aki vagyok?”

Márk szülei aggódtak. Egyre panaszkodott Márk, hogy fáradt. A valaha energikus Márk egyre
többször csak otthon ült és üres szemmel bámult maga elé. Márk lelkiismeretesen megírta a
háziját, és készült a dolgozatokra, de már hiányzott az elmélyülés igénye, a szenvedély.
Amikor szülei bementek az iskolába, tanárai azt mondták, Márk jól boldogul, nincsen semmi
baj. Az osztályfőnök nem tudott semmiféle kiközösítésről vagy gúnyolódásról, de megígérte,
hogy utánanéz és felhívja a szülőt. Nem hívta fel.

Bár az iskolapszichológus támaszt nyújtott, néhány stratégiát megtanított a zaklatás


kivédésére, és próbálkozott osztályszintű beavatkozásokkal, Márk helyzete nem változott.
Továbbra is zaklatták, elvették a holmiját, „véletlenül” bezárták az osztályba vagy az öltözőbe,
és kiközösítették, nem beszéltek vele, csúfolták. Végül Márk, az iskolapszichológus és a
szülők együtt úgy döntöttek, hogy 8. osztályba már egy másik iskolába iratkozik át.

Az új iskolában lehetőség van több tehetséges gyerekkel is azonos csoportban dolgozni. Az


első néhány hét után arról számol be szüleinek, hogy valódi barátai vannak, akikkel
beszélgetni tud mindenféléről. Szülei is azt látják, hogy visszatért az életkedve, és egyre
szenvedélyesebben tanul, készül az órákra.

Melissa története
Édesanyja gyanította, hogy Melissának beilleszkedési nehézségei vannak a nyolc évfolyamos
gimnáziumban, ahol 6. osztályos. Az édesanya az ötödik osztályban csak arra gondolt, hogy
lánya nehezen találja meg a helyét. Ő is kitűnő tanuló volt, és nehezen találta a helyét a
kortársai között. Úgy gondolta, hogy lányát is a teljesítményre törekvés teszi magányossá.
Eddig nem tulajdonított nagyobb jelentőséget ennek, még azután sem, hogy Melissa egy év
elteltével sem beszélt az iskoláról, soha nem ment el még osztálytársaihoz, és ő sem hívott
meg senkit.

Amikor az osztályfőnökkel konzultál a szülő, az osztályfőnök siet megnyugtatni, hogy igazán


nincsen gond. Valószínűleg nehéz dolga van Melissának beilleszkedni egy olyan
természettudományos érdeklődésű osztályba, ahol mindössze hat lány van. Kiválóan teljesít
matematikából, és kiemelkedő, ahogyan összefüggéseket lát meg és rendszerezi az
információkat. A páros és csoportmunkákban szívesen látott társ a többiek részéről, mert
lényeglátásával mindig segíti a csoport munkáját, és biztosan az elsőként fejezi be a csoport
a feladatot.
43
Melissánál tic jelent meg a 6. osztály márciusában – száját összeszorítva húzogatja a száját.
Ekkor felkeresi az iskolapszichológust a szülő, aki megfigyeléseket végez. Azt tapasztalja,
hogy Melissa fantáziadús és impulzív. Ami a szívén, az a száján, emiatt irányítónak tűnik egy
kortárs kapcsolati helyzetben, és nincs tekintettel arra, hogy összeszokott gyerekek
érzékenységét sérti meg gyorsan kimondott, határozott véleményével. Szeretne egy csapatba
tartozni a lányokkal, de hárman már korábbról ismerték egymást, két lány pedig már eleve
barátnő volt korábban is. A két csapat között egy laza kapcsolat alakult ki. Melissa az egyedüli,
aki magányosként érkezett a szűk lánytársaságba.

A fiúk ugyan nem reagálnak a lányok dolgaira, de a lányok minden alkalmat megragadnak,
hogy kiközösítsék Melissát. A lányok mindig kitalálnak valamit a szünetben, hogy ki az, aki
éppen nem lehet velük szünetben (előbb megnézik, hogy mi az a tulajdonság Melissán, ami
rájuk nem jellemző, pl. kék zokniban van, s azt mondják, hogy ma az nem lehet velük, akinek
kék zoknija van). Aztán minden napra van valami más kizáró ötlet. Ezt nem nehéz
megvalósítaniuk, mert Melissa szülei nem figyelnek arra, hogy mi a divat – és Melissát sem
nagyon érdekli. Főleg más osztályba járó lányoktól kapja meg a gúnyolást, hogy „nagymami”.
A lányok létrehoztak egy facebook csoportot is, ahová nem veszik fel Melissát.

Melissa rémálma a tornaóra. Ott más osztályokkal együtt vannak a lányok. Ügyetlensége és
darabos mozgása miatt állandó csúfolódások céltáblája – két ballábasnak, botlábúnak és
lyukas kezűnek is csúfolják – mert a labdát sem tudja magabiztosan elkapni. Csapatjátéknál
és sorversenynél mindig utolsóként választják a csapatba – gyakran hangoztatva, milyen
balszerencsések, hogy nekik jutott Melissa.

Otthon mindezt nem meséli el Melissa – továbbra is csendes, magába forduló. Panaszkodni
csak osztályfőnökének próbál, aki leinti, hogy ne árulkodjon. (Ilyenkor Melissa nem csak
panaszkodik, hanem rögtön tippeket ad a tanárnak, hogy mit érdemel a „bűnös”.)

A szülőkkel a tanév utolsó napjaiban is találkozott a pszichológus, és megállapodtak a nyári


programban: barátok hívása – nyári táborok – drámajáték foglalkozásokra bekerülni – kisebb
kedveskedő ajándékok kigondolása, amelyekkel barátságot lehet ápolni – egy angol nyelvű
amerikai honlap felkeresése, ahol szimulációs játékkal szemléltetik, hogy bully helyzetben az
áldozat hogyan adhat asszertív választ. Ősszel egy tehetségmentor bekapcsolását is tervezik
közösen a szülővel, mert Melissa elvont fogalmi és matematikai gondolkodása 150-es IQ pont
felett van.
44
Tematikai egység címe:
Kommunikációs megnyilvánulások (H.4.5.)

I. Egészítse ki a megfelelő szóval (passzív – asszertív – agresszív) az alábbi


bekezdéseket!
Amikor valaki ………………………………………… módon viselkedik, nem mondja ki,
amit gondol, ami foglalkoztatja. Hagyja, hogy a többiek beléfojtsák a szót,
megfélemlítsék őt, parancsolgassanak neki és általában nem áll ki a jogaiért. Az ilyen
személy véleményét, érzéseit, kezdeményezéseit nem veszik figyelembe a többiek, és
gyakran kihasználják őt.
A másik végletes viselkedés az olyan személyt jellemzi, aki
…………………………………………. Az ilyen személy mindenkinek parancsolgat, és
úgy szólal meg, hogy megfélemlítse a többieket. Provokálja, ugratja, piszkálja a társait,
és lenézi az eredményeit. Fellépésével azt fejezi ki, hogy csak az a fontos, amit ő akar
és akkor, amikor ő akarja. Nem fontos neki, hogy a másik mit érez. Az sem baj, ha
verekedésbe keveredik.
Az ………………………………………… viselkedés azt jelenti, hogy a személy
megmondja másoknak, amit érez és amit gondol, de úgy, hogy tekintettel van másokra.
Az …………………………………………személy felismeri és tiszteletben tartja a másik
véleményét, elképzeléseit. Nem erőszakolja rá magát másokra, de azt sem hagyja, hogy
kihasználják. Ez azt is jelenti, hogy kiáll a jogaiért, de igazságos és őszinte próbál lenni.
Az ilyen viselkedés nem azonos a jó modorral, nem az udvarissságról szól, hanem arról,
hogy az egyén kimondja mások számára, mit érez, mit gondol anélkül, hogy a másik
ember érzéseit és gondolatait figyelmen kívül hagyná.
II. Az alábbi kérdéseknél jelölje a megfelelő betűjel beírásával, hogy a reakció inkább
passzív (P), asszertív (A) vagy agresszív (G)!
a) Szilvia elkezd flörtölni Bélával az ebédszünetben. Béla kezdetben ezt élvezi,
de amikor Szilvia rátapad, akkor megpróbál visszavonulni. De Szilvia nem
hagyja békén és Béla a következőt mondja, teszi:
………. „Igazán rosszul érzem magam Szilvi, amikor ennyire rám szállsz. Ez zavar
engem. Légy szíves, ne csináld ezt!”
………. „Hm. Hm! Szilvi! Mi szállt meg?”
………. Meglöki Szilvit és rákiabál. „Tűnj el! Nem érdekelsz! Nem érted meg?”
45
b) Gyuri felajánlja Zitának, hogy megjavítja a biciklije láncát. Amikor Zita
megköszöni neki, Gyuri azt mondja: Ha igazán meg akarod köszönni, gyere
ide és csókolj meg.
………. Nehogy már egy ilyen nyomorékot csókoljak meg, mint amilyen te vagy!
………. Becsapottnak érzem magam, mert először segítséget kínálsz, utána mégis
azt várod el, hogy ellenszolgáltatást nyújtsak. Ha nem elég, hogy egyszerűen csak
megköszönöm, légy szíves, ne ajánlj fel segítséget a jövőben!
………. Zita grimaszol egyet és elhajt a biciklijével.
c) Szeréna az iskola folyosóján szembe találkozik Lajossal, aki derékon ragadja
és belesuttogja a fülébe. „Ma igazán jól nézel ki!” Szeréna megáll, és azt
mondja:
………. Jaj, ne haragudj Lajos! Úgy hallom, csörög a mobilom.
………. Nahát! Ember vagyok nem sósperec. Ezért hálás lennék, ha levennéd a
kezed rólam és tisztelettel bánnál velem!
………. Vedd le rólam a koszos mancsaidat, te perverz, mert különben nem marad
ép fog a szádban!
d) András visszaviszi az üzletbe a farmert, mert a cipzár nem működik. Az eladó
azt mondja:
………. Valóban, ez a cipzár nem működik. Hozhatok egy másik farmert helyette?
………. Ó, nagyon sajnálom. Az én hibám. Ki kellett volna próbálnom a cipzárt,
mielőtt eladom.
………. Tudom, hogy te rontottad el a cipzárt! Ugye? Nem hagyom, hogy
megkárosítsd az üzletet!
e) Lídia ragaszkodik ahhoz, hogy Aliz segítsen neki felcipelni néhány holmit a
nagytanáriba. Aliz azt mondja:
………. Attól tartok, hogy akkor elkések az angol órámról, de ha ezt szeretnéd, akkor
rendben.
………. Valami bajod van? Eltört a karod?
………. Ebben a szünetben nem tudok neked segíteni Lídia. Időben oda kell érnem
az angol órára
III. Karikázza be, hogy csoportjának melyik párbeszédtípust kell előadnia! Elég, ha a
párbeszéd két fordulóból áll. Döntsék el, hogy a 3 fős csapat melyik két tagja adja
elő a jelenetet!
a) Ákos passzív – a fiúk agresszívak
b) Ákos agresszív – a fiúk agresszívak
c) Ákos asszertív – a fiúk………………...(szabadon választható)
46
Tematikai egység címe:
Kapcsolati háló mint rezilienciafaktor (H.4.6.)

1. Kihez fordulhat egy tehetséges gyermek/fiatal segítségért, ha problémája van? A középről


induló vonalra írja rá a segítőt (pl. tanár, osztályfőnök, anya, szülő, apa, barát stb.) a vonal
végén látható téglalapokba azoknak a problémáknak a jellegét, amivel úgy gondolja, hogy
elsősorban ehhez a személyhez fordulna/fordulhatnak (egy téglalap – egy
problématípus). Szükség esetén egészítse ki az ábrát!
Ne töprengjen sokat – elég az első ötleteket leírni!
Az a korosztály, akivel Ön foglalkozik, Ön szerint elsődlegesen kihez fordulna? Készítsen
rangsort a lehetséges segítők között a feléjük irányuló bizalom feltételezett nagysága
alapján!

Tehetséges
fiatal
47
2. Olvassa el az alábbi történetet:
János most 15 éves, de kisgyermekkora óta állami gondozott, nem ismeri édesapját,
édesanyját. Nincsenek szülei, akiktől hetente zsebpénzt vagy születésnapjára ajándékot
kaphatna. János kiemelkedő matematika és fizika tudása és érdeklődése miatt került egy
jó hírű gimnázium 9. osztályába. Az osztályba jelentkezéskor csak az osztályfőnöke tudta
még, hogy ő állami gondozott, és azt kéri, ezt ne árulja el az osztálytársainak, persze
mégis kitudódik a dolog annak alapján, hogy hol lakik. Telnek, múlnak a hetek, és egy idő
után nyilvánvaló lesz, hogy az osztályban szinte mindenkinek van MP4 lejátszója, csak
Jancsinak nincs. Érdeklődése alapján az is látszik rajta, hogy nagyon szeretné, ha lenne.
Jánosnak jó a kapcsolata az osztálytársaival – bár zárkózottnak találják, mert nem mesél
magáról, de mindig szívesen segít a tanulásban bárkinek, aki hozzá fordul. Ráadásul jól
is magyaráz – mindig azt érezteti a másikkal, hogy ezt ő is tudta volna, ha belegondol.
Amikor elérkezik Jancsi születésnapja, az osztály két diákja négyszemközt azt javasolja
az osztályfőnöknek, hogy összedob az egész osztály Jancsi számára egy MP4-re valót,
és meglepik vele. Az osztályfőnök tart attól, hogy Jancsi az átadásnál visszautasítja az
ajándékot, ezért elmondja neki, mivel szeretné meglepni az osztály. Jancsi hevesen
tiltakozik ez ellen. Az osztályfőnök szeretné, ha egy tőle független személy is beszélne
Jancsival erről.
a) Miért gondolhatja úgy Jancsi, hogy vissza kell utasítania az ajándékot?
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
b) Milyen következményei lehetnek, ha Jancsi elutasítja a többiek kezdeményezését?
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
c) Milyen kérdésekkel segíthetné Jancsinak más nézőpontból látnia a helyzetet?
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
48
5. Szocio-emocionális jellemzők és kihívások tehetségek különleges csoportjaiban

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
49
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
50
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
51
Tematikai egység címe:
Rezilienciát támogató külső-belső erőforrások (H.5.3.)

Olvassa el az itt található 2 történetet!


Azonosítsa, hogy alulteljesítő vagy kettős különlegességgel rendelkező tehetségesről van-e
szó!
Azonosítsa, hogy a főhős milyen személyes erőforrásokkal rendelkezik, melyek
környezetében a protektív tényezők! Mely belső erőforrások növelésével, külső protektív
tényezők kialakításával vagy kockázati tényezők kiküszöbölésével támogathatná a tehetséges
fiatal megküzdését?
(A történetek után található 40 erőforrás serdülőknek c. dokumentum segítséget nyújt ezek
azonosításában.)

Dénes 12 éves és 7. osztályos


Az iskolában:
Dénes nyolc éves kora óta rendszeresen jár a Nevelési tanácsadóba magatartási problémái
miatt. Viselkedését váratlan dühkitörések jellemzik, amikor tárgyakat dobál, és könyveket tép
szét, társait üti. Kiváló szókincse, az olvasás iránti érdeklődése, kiemelkedő
problémamegoldási képessége ellenére csak a közelmúltban derült fény tehetségére. Az egyik
intelligencia teszt felvétele után a 145-155 közötti IQ értékpont megállapítása meglepetésként
érte tanárait.
Dénes szereti, ha „menő”-nek tartják. Szabadidejének jelentős részét a fiatalok egy olyan
csoportjával tölti, akiket bajkeverőknek tart a környék. Néhány barátjának már volt
összeütközése a törvénnyel.
Dénes szeret rajzolni, és szereti a zenét. Noha nem játszik hangszeren, arról beszél, hogy egy
rock banda tagja lesz, amikor idősebb lesz. Zene iránti vonzalmát és a rock bandához való
csatlakozásának fantáziáját úgy kombinálja művészi készségeivel, hogy CD borítókat tervez,
és skicceket készít azokhoz a zenei videókhoz, amit producerként szeretne majd
megvalósítani.
Dénes egyértelműen vezéregyéniség – noha nem feltétlenül a megfelelő módon juttatja ezt
kifejezésre. Tudja, hogyan vonjon be embereket a terveibe, és arra is képes, hogy motiválja
őket a vele való együttműködésre.
Az iskolai tantárgyakban rapszodikus a teljesítménye. Amikor valamilyen kreatív projektben
kell részt vennie, ez kellően motiválja ahhoz, hogy be is fejezze a feladatot. Kreatív írás
feladatokban kiemelkedik. Dénes gyakran beszél arról, hogy szívesen írna dalszövegeket.
Nagyon tehetségesen – művészien rajzol. Iskolai teljesítménye nagyban függ a tanárral való
kapcsolatától. Ha kedveli a tanárát, akkor nagyobb valószínűséggel teljesíti az elvárásokat –
másként nem érdekli őt a dolog.
52
Otthon:
Dénes édesanyjával és húgával él együtt. Dénes öt éves volt, amikor szülei elváltak. Édesapja
az ország egy másik szegletében él, így csak iskolai szünidőben találkozik vele személyesen
– a köztes időben telefonon tartják a kapcsolatot. Dénes édesanyja nagyon aggódik. Attól tart,
hogy Dénes rossz társaságba keveredett, barátai rossz hatással vannak rá, és előbb-utóbb ő
is összeütközésbe kerül a törvénnyel. Panaszkodik, hogy nem tud érvényre juttatni
szabályokat (nem jön haza időben, nem végzi el a háztartási munka ráeső részét). Felismeri
fia kiemelkedő intellektusát és kreativitását, de nem tudja, hogyan támogathatná, hogyan
lehetne fia érdekeinek szószólója. Az édesanya legnagyobb aggálya az, hogy valami
törvénybe ütközőt tesz (híresztelések szerint a barátai drogfogyasztók).
Önmagáról:
„Azért járok iskolába, mert muszáj. Mihelyt a tankötelezettség lehetővé teszi, otthagyom az
iskolát, és egy rock bandát alapítok. Mindenképp fogok hozzá majd videoklipeket készíteni.”
Szerinte a legnagyobb kihívást azt jelenti számára, hogy az emberek őrültnek tartják az iskolai
verekedései miatt: „De igazából nem érdekel, mit gondolnak rólam.” Így nyilatkozik
erősségeiről (gunyoros mosollyal): „Nem tudom – talán a bajkeverésben vagyok a legjobb.”

Daniella 12 éves és 7. osztályos


Az iskolában:
Daniella nyolcéves kora óta rendszeresen jár fejlesztő foglalkozásokra a matematika terén
tapasztalható nehézségei miatt. Ugyanakkor a Woodcock-Johnson Kognitív Képességek
tesztjében a teljes skálán 129-139 IQ pont között teljesít. Teljesítményében jelentős
egyenetlenségek tapasztalhatóak: a fogalmi analógiák, a téri viszonylatok és vizualizáció terén
teljesítménye a felső 1%-ban található. Ennek eredményeként egy tehetségesek számára
indított gazdagító programban vesz részt hetenként egy alkalommal, szombati napokon.
Az iskolában egyenletesen jól teljesít, bár tanárait rendszerint meglepi szokatlan és újszerű
megoldásaival. Csak a matematikával vannak nehézségei. Ott is a számok memorizálásával
van problémája – szekvenciálisan, előre megadott algoritmusokhoz illeszkedő feladatokat
kiválóan old meg – gyakran meglepi tanárát az alapszekvenciák szokatlan (de helyes)
kombinációjával.
Matematikai képességeivel kapcsolatos problémáit jól példázza, hogy amikor fejlesztő
foglalkozáson forgószínpad szerűen kell feladatokat megoldani, akkor a számítógépes
programozott oktatáscsomag feladatait könnyedén oldja meg – még arra is jut ideje, hogy a
nehezebben boldogulóknak segítsen. Ugyanakkor a 3x3-as SUDOKU jellegű papír-ceruza
feladatnál többszörösen hibát vét az egyszerű összeadásban.
Noha a sport terén nem különösebben kiemelkedő, mégis a lányok kézilabda csapatának a
csapatkapitánya, mert kiválóan lát a pályán, és jól tudja irányítani az embereket ahhoz, hogy
a begyakorolt kombinációkat sikerrel alkalmazzák. Ez segít ellensúlyozni azt a tényt, hogy a
53
többiek „furának” tartják. Annyira képes belefeledkezni (akár iskolában is) egy-egy
olvasmányba, hogy hangosan felnevet, vagy megjegyzést tesz az olvasmánnyal
kapcsolatban. A többiek ezt úgy értelmezik, hogy magában beszél, ezért „dilis”.
A helyzetlátó és szervező képessége miatt szívesen választják csoporttársnak, amikor
hosszabb ívű és összetett projekten kell dolgozni, mert hatékonyan tesz javaslatokat, hogy ki,
mivel foglalkozzon. Ugyanakkor nehezíti az együttműködést, hogy újabb és újabb ötletekkel
áll elő, amit a többiek nehezen követnek.
Az iskolai feladatokat gyakran saját szájíze szerint írja át (bevallása szerint azért, hogy
érdekesebb legyen). Emiatt nem feltétlenül felhőtlen a viszonya az összes tanárral, akik a nem
hagyományos módszereket követő megoldásokkal nehezebben barátkoznak meg.
A gazdagító programban a vele foglalkozó tanára nagyon független gondolkodóként jellemzi:
ő az, aki a nap elején kiválasztja, hogy milyen projekten szeretne dolgozni – és ahhoz
ragaszkodik – függetlenül attól, hogy barátai mit preferálnak. Elmélyülten és teljes odaadással
dolgozik. Sokféle dolog érdekli – a természettudományos kísérletektől kezdve a művészeti
alkotásokon át. Jellemzően, ha nem ért valamit, időben jelzi, de ha az átfogalmazás sem segít,
akkor a konkrét háromdimenziós tárgyak bevonása segít a magyarázatba.
Otthon:
Szülei igyekeznek támogatni gyermeküket azzal, hogy rendszeresen kapcsolatot tartanak az
iskolával, és igyekeznek feladatai elvégzéséhez a személyes támogatást és tárgyi feltételeket
megteremteni. Mindenben támogatják – éles eszű, rendkívüli intellektusú gyermeknek látják,
aki testvéreivel jól kijön (középső gyermekként két lánytestvére van), sok mindent együtt
csinálnak a háztartásban, de többfajta hobbija van: videókat készít, modelleket épít, rajzol,
alkot és fest. Szabadidejében is szívesen vesz részt csapatsportokban.
Az apa felidézi, hogy az otthoni tanulásnál a matematikai alapműveletek használatánál a téri
elemek segítenek – amikor szorzást kell felidézni, akkor azokhoz a jellemzőkhöz kötődik,
amelyek a memoritert segítő kártyákon találhatók (pl. a 6x6=36 egy barna kártyán volt, aminek
a felső sarka piros tollal lett firkálva).
Önmagáról:
Erősségem, hogy a lelki szemeim előtt látom legtöbbször a megoldásokat, hogyan szeretném,
hogy kinézzen a végeredmény. Jól tudok szervezni. Nehézségeiről szólva azt említi, hogy
gyakran a megoldás alakulása közben formálódnak újabb és újabb ötletei. Emiatt gyakran
változtatja elképzelését, ezért ha időre leadandó feladat van, akkor kicsúszik az időből.
54
40 fejlődési erőforrás serdülőknek5
KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK
Támogatás
1. Családtól érkező támogatás – család érzelmi támogatása.
2. Pozitív családi kommunikáció – a serdülő pozitív kommunikációja a szülővel és a
tanácsok meghallgatása a szülőtől.
3. Más felnőtt kapcsolatok – a serdülő 3 vagy több felnőttől támogatást kap, akik nem a
szülei vagy szülőt helyettesítő személyek.
4. Gondoskodó szomszédok – a serdülő gondoskodást tapasztal a szomszédjai részéről.
5. Gondoskodó iskolai klíma – az iskolai környezet gondoskodó, bátorító.
6. A szülők bevonódnak az iskolai munkába – a szülők bevonódnak és segítik a serdülőt,
hogy sikerei legyenek az iskolában.
Felhatalmazás
7. A közösség elismeri a serdülőt – a fiatal tapasztalja, hogy a felnőttek közössége
elismeri őt.
8. A fiatal, mint erőforrás a közösség számára – hasznos szerepeket kap a közösségben.
9. Mások szolgálata – közösségi szolgálat hetente legalább 1 vagy több órát.
10. Biztonság – a serdülő biztonságban érzi magát otthon, az iskolában és a
szomszédságban.
Határok és elvárások
11. Határok kijelölése a családban – a család szabályozza, ellenőrzi és
következményekkel látja el, hogy a serdülő hol tartózkodik.
12. Határok kijelölése az iskolában – az iskolai szabályok és azok következményei
világosak, egyértelműek.
13. Határok kijelölése a szomszédságban – a szomszédok felelősséget vállalnak a fiatal
magatartásának ellenőrzéséért.
14. Felnőtt szerepmodellek – a szülők és más felnőttek modellt nyújtanak a pozitív,
felelősségteljes viselkedésről.
15. Pozitív kortárs befolyás – a serdülő legjobb barátai modellt nyújtanak a felelősségteljes
viselkedésről.
16. Magas elvárások – a szülők és a tanárok egyaránt kifejezik, hogy jól kell csinálni a
dolgokat.
Az idő konstruktív felhasználása
17. Kreatív tevékenységek – a serdülő 3 vagy több órát tölt hetente szabadidejében
barkácsolással, zenetanulással, színházzal vagy más művészeti tevékenységgel.

5 http://www.search-institute.org/content/40-developmental-assets-adolescents-ages-12-18
55
18. Programok serdülőknek – a serdülő 3 vagy több órát tölt hetente sporttal, vagy más
szabadidős tevékenységben vesz részt, iskolában vagy a lakóközösségben.
19. Vallásos közösség – a serdülő 1 vagy több órát tölt hetente vallásos közösségben.
20. Időtöltés otthon – a serdülő a baráti társaságában nem több mint 2 vagy ennél
kevesebb éjszakát tölt.
BELSŐ ERŐFORRÁSOK
Elköteleződés a tanulás iránt
21. Teljesítmény motiváció – a serdülő motivált arra, hogy jól teljesítsen az iskolában.
22. Iskolai előmenetel – a serdülő aktív erőfeszítést tesz, hogy haladjon a tanulmányaiban.
23. Házi feladat – a serdülő naponta legalább 1 órát tölt a házi feladataival azokon a
napokon, amikor órái vannak az iskolában.
24. Kötődés az iskolához – a serdülő törődik az iskolájával.
25. Örömteli olvasás – a serdülő örömmel olvas 3 vagy több órát hetente.
Pozitív értékek
26. Gondoskodás – a serdülő magasra értékeli, ha segíthet másoknak.
27. Egyenlőség és társadalmi igazságosság – magasra értékeli a szegénység
csökkentését.
28. Integritás – a serdülő kialakít nézeteket és kiáll saját nézetei mellett.
29. Becsületesség – kitartóan bízik, amikor nincs könnyű helyzetben.
30. Felelősség – elfogadja a felelősségteljes helyzeteket.
31. Mértéktartás – a serdülő visszafogja magát a szexuális aktivitástól, nem iszik alkoholt,
nem használ drogokat.
Társas kompetenciák
32. Tervezési és döntéshozatali készségek – ismeri, hogyan kell tervezni és döntéseket
hozni.
33. Interperszonális kompetencia – rendelkezik empátiával, érzékenységgel és a
barátkozáshoz szükséges készségekkel.
34. Kulturális kompetencia – ismerettel rendelkezik az eltérő kultúrával rendelkező
emberekről, és képes kapcsolódni hozzájuk.
35. Ellenállás készségei – képes ellenállni a kortárs nyomásnak és a veszélyes
helyzeteknek.
36. Békés konfliktusmegoldás – a szabályok betartásával old meg konfliktusokat.
Pozitív identitás
37. Személyes erő – rendelkezik a kontroll érzésével, hogy a dolgokat képes befolyásolni.
38. Önértékelés – magas önértékeléssel rendelkezik.
39. Célok – vannak hosszú távú céljai, életcéljai.
40. Hit a személyes jövőben – optimista saját személyes jövőjét illetően.
56
Tematikai egység címe:
Kettős különlegesség (H.5.4.)

Olvassák el az alábbi esetleírásokat! Döntsék el, hogy melyik tehetséges tanuló alulteljesítő,
melyik kettős különlegességű? A H.5.2. Hallgatói segédlet alapján azonosítsák, hogy milyen
jellemzők vannak jelen! Az előadás diasorában találják meg a motivációs okok miatt
alulteljesítő és a kreatív alulteljesítő tehetségesek jellemzőit, a tanulási zavar és az ADHD főbb
jellemzőinek listáját ebben a gyakorlati feladatban az alábbiakban olvashatják.

Az ADHD főbb jellemzői


Az ADHD tüneteit három csoportba szokás osztani:

Főleg figyelmetlenség tünetei (az iskolában):


 Mások jelenléte könnyen eltéríti.
 Nem hallja, mit mondanak neki.
 Nem tudja fenntartani a szemkontaktust, amikor szólnak hozzá.
 Nem tudja követni a szóbeli utasításokat.
 Nem emlékszik az utasítások sorrendjére.
 Nem tud megmaradni az olvasásnál azon a helyen, ahol tartanak az olvasásban.
 Kihagyja, összekeveri a betűket az írásban.
 A feladatvégzéssel kapcsolatos időt rosszul használja fel.
 Félreérti az utasítást és nem fejezi be az órán a feladatokat.
 Nem tud egyedül dolgozni olyan feladatokon, amelyeket a kortársai egyedül is
teljesítenek.
 Nem készíti el házi feladatait.

Főleg az impulzivitás tünetei (az iskolában):


 Elkezdi a feladatot, mielőtt utasításokat kapna.
 Közös tevékenységeknél, szabályjátékoknál nem vár arra, mikor következik.
 Kérdezés nélkül válaszol.
 Félbeszakítja a tanárt vagy a diákokat, amikor beszélnek.
 Amikor csendben dolgoznak a többiek, ő beszélget.
 Izeg-mozog a helyén ülve.
 Nem olvassa el önállóan az írásbeli utasításokat.
 Könnyen dühbe gurul, agresszívvé válik verbálisan vagy fizikailag.
 Nem engedelmeskedik az utasításoknak.
 A következményekre nem gondol.
57
Főleg a hiperaktivitás tünetei (az iskolában):
 Nem ismeri fel a viselkedés rejtett szabályait (a tanár belép az osztályba – csend –
felállás – jelentés várás – leülés figyelés az utasításokra – feladattal való foglalkozás)
 Belekezd több újabb tevékenységbe, mielőtt befejezné az egyiket.
 Elhagyja a helyét engedély nélkül.
 Állandóan izeg-mozog, valamit kezével-lábával csinál.
 Csoporthelyzetben nem csinálja meg a feladatait.
 Séta helyett ugrándozik, futkározik.
 Nem várja meg a szóbeli segítséget a tanártól - előbb kezd el dolgozni.
 Gyakran túlságosan izgatott.

A tanulási zavar
Az intelligenciaszint és a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb
tanulási teljesítményt nyújt a személy neurológiai deficit vagy funkciózavar miatt, sajátos
kognitív tünetegyüttessel. Ezek az ún. részképesség zavarok alapvetően nehezítik a tanulás
során az olvasás, az írás és/vagy a matematikai fogalmak és eljárások elsajátítását. A tanulási
zavar a korai időszakban alakul ki és felnőttkorban is fellelhetőek a tünetei. A teljesítménnyel
kapcsolatos nehézségek miatt másodlagos tünetként kialakulhat szorongás, önértékelési
zavar, vagy a meg-nem-értettség és elutasítottság légkörében az oppozíciós viselkedészavar.
A diszlexia (olvasási nehézség) főbb tünetei:
• Különböző betűtévesztések:
o látási kép alapján történő tévesztés: pl:.t=j; t=f; h=n;
o hallási kép alapján történő tévesztés: pl.: p=b; t=d; s=sz;
o magánhangzó tévesztések: pl.: ó=; u=ü; e=a.
• Felesleges betűk, szótagok betoldása, betűk, szótagok kihagyása, szótagcserék: pl.:
redő=rendőr; vontat=vonat.
• Hibás kombináció: a hosszabb szavakat sokszor az érthetetlenségig eltorzítják, pl.
lendkerekes = lenkenderes.
• A betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése: pl. ól=ló; üt=tü; tál=lát.
• A szövegértés zavara: nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg
tartalmára, ezért tanulja nehezen az anyanyelvi tárgyakat.
• Az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai osztályfokban elvárhatótól.
• Lassú olvasási tempó, az olvasás sebességét nehezen tudja a szöveg bonyolultsági
fokához igazítani.
• Az olvasottakat változó mértékben érti és jegyzi meg.
• Problémát jelent a lényegkiemelés.
• Új szavak, kifejezések nehezen épülnek be szókincsébe.
• Nehézséget jelent számára, ha hosszú ideig kell olvasnia.
58
A diszgráfia (írási nehézség) főbb tünetei:
• Rossz ceruzafogással, görcsös, rossz vonalvezetéssel, lassan ír.
• Legtöbbször az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket téveszti: pl.: l=f; l=b; u=v; a=e.
• A hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékeli, ezek jelölése
számára nehéz.
• Alaki diszgráfia: írás külalakja rendezetlen (csúnya az íráskép, szabálytalan
betűformák, változó betűnagyság, gyakori áthúzások és átjavítások, nehezített a
betűalakítás és a betűkapcsolás).
• Tartalmi diszgráfia: betűtévesztés (lehet rendezett íráskép mellett), betű-, szótag- vagy
szókihagyás; a szavak téves egybe-, illetve különírása; nyelvi-, helyesírási és
fogalmazási nehézség; toldalék lehagyása szó végéről, vagy külön írása; mindent
egybeír.
A diszkalkúlia (számolási nehézség) főbb tünetei:
• Alapvető matematikai ismeretek elsajátításának nehezítettsége, hiánya.
• A számok sorrendjének megfordítása (az alaki érték meg nem értése).
• A hasonló formájú matematikai jelek összecserélése, jelentőségük pontatlan
értelmezése, nyelvi fogalmakban történő átfordításuk nehezítettsége.
• A műveletek sorrendjének felidézésének nehezítettsége.
• Probléma a kulcsfogalmak megértésében, alkalmazásában és a
problémamegoldásban.
• Táblázatok, grafikonok nehézkes értelmezése.
• Szervezési és időbeosztási problémák.

Alma 16 éves, 10. osztályos tanuló


Az iskolában:
Alma szenvedélyesen szereti a lovakat. Részletekbe menően képes társalogni bármiről, ami
szenvedélyével kapcsolatos: a különböző kitenyésztett fajtáktól kezdve, a háziasítás
történetén át, a lovak képzéséig és a lovaglás különféle típusáig – bármiről. Alma tehetséges
művész, és egy kiváló, részletes portfóliót hozott létre saját lovakról szóló képeiből, rajzaiból
és festményeiből.
Alma gyakran hozzászól az osztályban a megbeszélésekhez, ebben vizuális emlékezetére,
fejlett szókincsére és sajátos humorérzékére támaszkodik. A tanárok elismeréssel
nyilatkoznak arról, hogy a bemutatott információkból milyen részleteket képes felidézni.
Alma számára azonban kihívás az olvasás és az írás. Hangos olvasása nem folyékony,
szavanként olvas, és gyakoriak a szófelismerési és szövegértési hibái. Olvasásában a látásból
már ismert szavakra és a kontextusra, nagyszerű érvelési és bejósló készségeire
támaszkodik. Alma szégyelli rossz hangos olvasását, és utálja, amikor felszólítják, hogy ő
59
olvasson fel valamit. Írási-olvasási nehézségei miatt szerencsére nem gúnyolják, de nem is
része az osztályban a diákok „menő” körének.
Alma írásműveit a lazán egymáshoz kapcsolt nagyszerű, kreatív ötletek halmaza jellemzi.
Írásműveiben rengeteg a nyelvtani és helyesírási hiba. Alma mindig is küzdött a heti
helyesírási versenyekkel az általános iskolában, s noha minden nap sokat gyakorolt és készült
rá, legjobb esetben is 2-est vagy 3-ast sikerül elérnie. Most a középiskolában is nagyon meg
kell dolgoznia, hogy irodalmi fogalmazásainak kitűnő tartalma ellenére ne 1-es legyen a
helyesírási része a dolgozatnak.
Szerencsére a művészeti szakközépiskolában sokkal fontosabb tény az, hogy Alma
eredményesen indult országos és nemzetközi rajzversenyeken, ahol rendre a díjazottak között
szerepelt.
Otthon:
Alma édesanyjával és öccsével él együtt. Idejének nagy részét a házi feladatok megírásával,
a helyesírás gyakorlásával vagy a lovakkal kapcsolatos internetes kutatásokkal tölti, miközben
rendszeresen gyarapítja a lovak rajzait tartalmazó portfólióját. Sok videót néz – ha teheti, a
tanulás részeként –, olvasás helyett inkább a témához kapcsolódó videókon elérhető
információt keres. Minden hétvégén lovagol és munkát végez a lovardában a lovaglás fejében.
Inkább otthonülőnek tartja őt édesanyja, aki nem bánná, ha többet segítene.
Alma önmagáról:
Nagyon zavarja, hogy nem tud olyan szinten írni és olvasni, mint osztálytársai. Emiatt
„butának” érzi magát. Különösen a helyesírása miatt tart az írásos feladatoktól. Ugyanakkor
úgy általában sem érzi, hogy osztálytársai kedvelnék, és ő sem tesz meg mindent azért, hogy
tagja legyen az iskolai társaságnak. Azt állítja, hogy nem talál senkit, akivel hasonló lenne az
érdeklődési köre.

Bori 13 éves és 8. osztályos


Az iskolában:
Bori vizsgálatát azért kezdeményezte az iskola 6. osztályos korában, mert annak ellenére,
hogy szeret olvasni, jól olvas, és sokféle jó ötlete van, szemmel láthatóan nehézségei vannak
az iskolai elvárások teljesítésével. Így meglepetésként éri őket, hogy a Woodcock-Johnson
Kognitív Képességek II. tesztjében 135 és 145 IQ pontértéket ér el a teljes skálán. Az általános
ismeretek, a beszélt nyelvi készségek terén különösen kiemelkedő szinten produkál, a
tehetségesek szintjén teljesít (a felső 1%-ban). A tanárok úgy jellemzik, hogy nagyon szeretne
teljesíteni az iskolában, udvarias, tisztelettudó és élvezi az olvasást. A tanárok úgy jellemzik,
hogy nagyon szeretne teljesíteni az iskolában, udvarias, tisztelettudó. Úgy tűnik, hogy Bori
szeret iskolába járni, de időnként nagyon szorongó. Nagyon egyértelmű, hogy mindig plusz
időre van szüksége ahhoz, hogy rendszerezze, megértse és feldolgozza az információkat –
különösen matematika órán van így. Még az alsó tagozatban a számtan nem okozott jelentős
60
problémát, bár a szorzótábla és a mértékegységváltások elsajátítása lassan ment. Azonban
most, a felső tagozatban kihívást jelent az egyenletek világa. Ugyanakkor a logikai fejtörőkben,
kombinációs készséget igénylő feladatokban jól teljesít. Az osztályban gyakran nem érti meg,
hogy mit várnak el tőle. Az utasítások megértésének hiánya gyakran hátrányosan hat a
feladatok időre történő teljesítésére is. Az egyik tanára megjegyezte, hogy a megértés
rendszeres ellenőrzése sokat javított Bori feladatmegoldásainak minőségén és a beadás
pontosságán, matematika órán.
Otthon:
Borit édesanyja úgy jellemzi, mint ragyogó elme, elbűvölő és vonzó személyiség, aki
éleslátása mellett is keményen dolgozik. Tehetséges a zenében, négy hangszeren is játszik.
Az iskolai zenekarban is hangszercsoport vezető. Az elsődleges aggályok a gyenge
tanulmányi teljesítmény és az információk félreértése. A gyenge tanulmányi eredményei amiatt
születnek, mert a munkáit általában késedelmesen adja be, Bori nagyon érzelmes (szinte
minden nap sír), túlzottan érzékeny és gyakran lesz „beteg”, amikor egy feladat beadásának
határideje közeleg. Már kiskorától kezdve nehézségei vannak a nagymozgások
összerendezésével. Például csak 9 évesen tanult meg biciklizni. Egészségügyi szempontból
az allergiák és légúti fertőzések tömkelege jellemzi. Így az elmúlt tanévben kb. egy hónapot
hiányzott ilyen jellegű problémák miatt.
Bori önjellemzése:
Bori különösen az utóbbi tanévet nagyon frusztrálóként értékeli. Nagyon szeretne sikeres lenni
az iskolában. Stresszként éli meg, hogy milyen nehézzé vált számára az iskola az utóbbi
évben, mert úgy gondolja, képes lenne ötösöket szerezni a legtöbb tantárgyban. Mostanában
azok a világhírek aggasztják, amiket a TV csatornák is bemutatnak. „Nagyon ijesztő a SARS
vírus terjedése, a terrorizmus és a háború” – mondja Bori. Azt is bevallja, hogy az osztályzatai
miatt is aggódik – noha keményen dolgozik. Bori szerint a tanárok túl sok feladatot adnak, és
úgy érzi, túlterhelt. Szerinte nem nehezek a kapott feladatok – egyszerűen csak túl sok.
Szerinte sokkal jobb lenne, ha több időt adnának – különösen a hosszabb távú kutatómunkára.
Hajlamos nagyon sok információt összegyűjteni a kutatás során, aminek elolvasása is időbe
telik és még több időbe azok rendszerezése. Azt mondja, hogy sokkal jobban boldogul az
írásos feladatleírásokkal, mintha csak szóban hallaná őket. Amikor megkérdezik, hogy miért
nem adja be a már elkészült feladatot a határidőre, akkor azt válaszolja azért, mert, ha nem
értette pontosan, mi is a feladat, vagy úgy érzi, hogy saját elvárásainak nem felel meg a
beadandó munka minőségi szintje, akkor azért nem adja le, hogy még csiszolni és javítani
lehessen rajta.
61
Géza 12 éves, 5. osztályos
Az iskolában:
Géza 12 évesen az ötödik osztályban tanul. Osztálytársainak nagyon jó barátja, gyakran és
szívesen jelentkezik önként, hogy segít a munkájukban (akkor is, amikor önmaga sincs kész
a saját feladatával). Géza kiemelkedően jól boldogul az elvont gondolkodást igénylő
feladatokkal. Nagyon szeret „Miért?”, és „Mi lenne, ha…?” típusú kérdésekre válaszolni, illetve
ilyeneket feltenni, különösen, ha a probléma természettudományi területtel kapcsolatos.
Szenvedélyesen érdeklik az UFO-k és a földön kívüli lények. Naponta vannak történetei,
amiket megoszt osztálytársaival az éppen látott UFÓ-król vagy a Földön kívüli élettel
kapcsolatos tudományos kutatásokról.
Általában véve nehezek számára az iskolában elvárt általános készségek, mint például az
utasítások követése, a beadandó feladatok számon tartása és határidőre történő elkészítése.
Gyakran felszínes, feledékeny és nagyon szervezetlen. A szervezetlenség nyilvánvaló abból,
hogy nem tudja számon tartani a határidőket, a beadandó megoldott feladatokat állandóan
elhagyja, semmilyen szervezettséget nem tud tartani a lefűzős dossziéban, amit erre a célra
használhatna. Géza tanárai rendkívüli nehézségekről számolnak be, amikor Gézának oda kell
figyelnie valamire az osztályban – különösen csoportmunka vagy kevésbé strukturált (pl.
egyéni) munka esetén. Ilyen helyzetekben elkezd fészkelődni a helyén, kibámul az ablakon,
matat bármivel, ami a keze ügyébe kerül: ruhájával, a padjában található holmikkal stb. Nagy
kihívást jelent számára befejezni a feladatokat, vagy a feladatra összpontosítani, több mint
néhány percre. Ez őt magát is frusztrálja, különösen akkor, amikor látja, a többiek végeztek
már a feladattal, de ő nem. Ilyenkor elkezd szorongani – különösen, ha tudja, hogy emiatt a
szünetben bent kell maradnia, hogy befejezze a feladatát. Figyelemösszpontosítása
jelentősen javul, amikor kiscsoportban dolgozik (nem több mint 3 fő), vagy egyéni tanári
figyelmet kap. Géza nincs jó viszonyban tulajdontárgyaival: mindenét és bármilyen tulajdonát
képes elhagyni: ruhaneműt, könyveket, papírokat, házi feladatot. Bármit, amit a nap során kap.
Otthon:
Géza szülei elkötelezetten segítik Gézát, de időnként nagyon frusztráltakká válnak. Arról
számolnak be, hogy többször és ismételten kell Gézának szólni, hogy tudomásul vegye,
szóltak hozzá. Édesanyja azt mondja: „Olyan, mintha a saját világában lenne. Gyakran olyan
benyomásom volt, hogy ténylegesen a hallásával van probléma!”
Noha az új gyógyszerelés kipróbálását követően némileg javult a helyzet, még mindig jelen
vannak a régi problémák. Géza az iskolában felejti a házi feladatra vonatkozó feljegyzést
(pulcsiját, tízórais dobozát, jegyzeteit stb.), és többször el kell ismételni kéréseket vagy
utasításokat számára. Szülei attól tartanak, megtépázza majd Géza önértékelését, amikor
egyre inkább tudatában lesz saját gyenge pontjainak.
62
Géza önmagáról:
Géza azt mondja: „Én egyszerűen buta vagyok. … mindent elhagyok, és sosem fejezek be
időben semmit.” Amikor erősségeiről kérdezik, azt válaszolja, neki olyan nincs.

Károly 15 éves, 10. osztályos


Az iskolában:
Károly már úgy ment iskolába, hogy tudott íri, olvasni, számolni, noha senki sem tanította
kifejezetten erre. Önmagától tanulta. Ennek köszönhetően osztályt ugrott az alsó tagozatban,
így járhat életkorához képest idősebb kortársakkal egy osztályba. A Woodcock-Johnson
Kognitív Képességek Tesztjében a teljes skálán a felső 1%-ban teljesít. Az auditív terület a
relatív gyengesége, ahol csak átlagos a teljesítménye.
Ezzel éles ellentétben áll iskolai teljesítménye, ahol csak közepesen teljesít. Leggyakrabban
azért kerül bajba, mert az iskolai gyakorló feladatok végzése helyett csak álmodozik, rajzolgat.
A tanárok nem értik, hogy a kiváló képességei miatt korábban osztályt ugró diák, miért nem
teljesít? A beadandó feladatokat gyakran „átírja”, így hiába ötletdúsak a feladatok/beadandók,
mivel nem a kijelölt feladatot végzi, csak közepest kap. Az érdemjegyek alakulásába az is
belejátszik, hogy munkái nehezen olvashatóak. Írásos munkáit betűkihagyások és
tagolatlanság (egybeírások) jellemzik.
A tanárok öntörvényűnek és makacsnak tartják. Emiatt egyre ritkábban készíti el feladatait,
úgy érzi, nincs miért törnie magát. Az egyik tanára javasolta, hogy vitakörbe járjon. Károly
megfogadta a tanácsot. A vitakörben kiélheti, hogy különböző nézőpontokból szemlélve járjon
körül problémahelyzeteket. Rendszerint sikerül is új megvilágításba helyeznie a kérdéseket –
szokatlan érvrendszereket használva. A vitakört vezető tanár azonban arról számol be, hogy
lehengerlő, nehezen követhető és igen heves érvelései miatt a társakban feszültséget kelt.
Kortársai ugyan nem bántják, de nem is kedvelik. A vitakörből rendszeresen neveznek
csapatot az Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenybe.
Vannak olyan tanárai, akik az órákon érdeklődőnek tartják, de a többség nagyon zavarónak
tartja, sőt rendbontónak nevezi amiatt, mert inadekvát módon áll elő szokatlan ötletekkel,
felborítva az órák tervezett rendjét. Tanárai arról panaszkodnak, hogy gyakran olyan, mintha
másik bolygón lenne – álmodozik órákon. Ugyanakkor, ha felszólítják, az esetek nagy
többségében tudja, hogy miről van szó.
Egyedül fizikaórán csillog. Ezeken az órákon a tanár arra buzdítja, hogy tervezzen szemléltető
kísérleteket, amit – ha a tanár is megfelelőnek tart – meg is valósíthat az órán. Ennek a
szereplésnek azonban az lett a következménye, hogy a kezdetben „beszólásai” miatt kedvelt
Károlyt elkezdték „tudós törp”-nek nevezni – utalva testalkatára és fiatalságára. Osztálytársai
nem fogadták be maguk közé, de aktívan nem is utasítják el. Károly inkább peremhelyzetű.
Egyszerűen nincs közös érdeklődési területük.
63
Otthon:
Három fiú közül Károly a legfiatalabb. A szülők igyekeznek teljes mértékben életben tartani
Károly kíváncsiságát. Apja rendszeresen beszerez olyan műszaki dolgokat, amit
szétszerelhet, hogy megnézze „hogyan működik”. Korábban a Technikai Lego volt Károly
kedvence, amiből a mai napig működő szerkezeteket alkot. Most minden zsebpénzét
alkatrészekre költi, és valódi működő modelleket épít. Másik szenvedélye az olvasás –
mindenféle tárgykörben válogatás nélkül falja a könyveket. Ilyenkor teljesen elveszíti
időérzékét, nem észleli környezetét („se lát se hall”). A szülők arról számolnak be, hogy mivel
teljesen elmélyül az otthoni hobbijaiban, nincs szívük számon kérni rajta a háztartási munka
feladatait. Egyébként is a családban mindenki a „legkisebb”-ként kezeli, és az iskolán túli
feladatokból szinte minden felelősség alól felmentik. A szülők keserűen nyilatkoznak az
iskoláról. Igyekeznek az iskolában egyengetni Károly útját, nem értik, hogy miért nem éreznek
rá a tanárok, hogy Károly nem rosszalkodni akar, hanem unatkozik. Tanácstalanok, hogy
mitévők legyenek.
Károly önmagáról:
Amikor az iskoláról beszél, azt mondja: „Unalmas hely – állandóan unalmas dolgokkal
nyaggatnak. Semmi értelme. Favágás.” Nehézségként az nevezi meg, hogy nincs olyan
kortársa, akivel megoszthatná érdeklődését. Magányos. Erősségének tartja, hogy minden
feladatot meg tud oldani, ha igazán akarja. Kedvenc időtöltésének azt nevezi meg, hogy
megértse, miként működnek a gépek, örömmel végzi működő modellek összeállítását és ezek
rajzos szinten történő megtervezését.
64
Tematikai egység címe:
A tehetségbarát környezet kialakítását segítő TARGET motivációs modell
és differenciálás nyolc szempontja(H.5.5.)

Olvassa el az előző H.5.4. feladatban ismertetett Borbála, illetve Géza esetleírását. Gyűjtse ki
a főhős erősségeit és fejlesztendő területeit. A TARGET modell (lásd H.3.2.) által adott
szempontok mentén készítsen beavatkozási tervet: A Feladat (T) és Csoportszervezés (G)
szempontok esetén az alábbi differenciálási módok ismeretében tegyen javaslatokat.

A DIFFERENCIÁLÁS 8 LEHETSÉGES MÓDJA AZ OSZTÁLYBAN


1. Különböző nehézségi szintű feladatok adása egy osztályon belül – egyazon tanítási
órán vagy foglalkozáson belül legalább 2 vagy 3 nehézségi fokozatban különböznek a
feladatok ugyanazon témakörön belül.
2. Különböző eredmények – hasonló feladatot kap minden diák, de bizonyos diákoktól
komplexebb megoldást vár el a tanár a feladat megoldásában.
3. Eltérő időtartam – hasonló feladatot kap minden diák, de néhány diák számára az
alapfeladat megoldásához kevesebb időt kap, mert míg a többiek az alapfeladatot
oldják meg, ők további feladatokat kapnak. (Itt nem biztos, hogy a nehézségi szintben
különböznek a további feladatok, hanem többletmunkáról van szó.)
4. Eltérő támogatás – hasonló feladatot kap minden diák, de néhány diák kevesebb
támogatást kap a tanártól, mint mások.
5. Eltérő forráshasználat – ugyanazon feladathoz eltérő mennyiségű forrást kell
felhasználni.
6. Csoportmunka azonos képességűekkel – néhány feladat elvégzéséhez a hasonló
képességűek kerülnek átmenetileg egy csoportba, ez esetben a csoport kap könnyebb
vagy nehezebb feladatot (a csoport létének átmeneti állapota a lényeges, nem állandó
képességcsoportos oktatásról van szó).
7. Ugyanazon probléma megoldásának indításához néhány diák kevesebb információt
kap, mások többet.
8. Házi feladat – elérő szintű házi feladat adása, a házi feladatban a magasabb
képességű diákoknak a feladat több aspektusát szükséges kidolgozni.
65
Feldolgozáshoz:

Erősségek: Fejlesztendő területek:

A beavatkozás szempontja (ebbe kell beilleszteni a differenciálás meghatározott módjait)!

T – a feladatok nehézségi szintje

A – utasítani vs. választást hagyni

R – elismerés

G – csoportszervezés

E – értékelés

T – idői ráfordítás

Egyéb:
66
6. Tehetséges diákok életpálya-építésének tervszerű támogatása

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
67

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
68
Tematikai egység címe:
Életpálya-tervek realitásai (H.6.1)

Különféle élethelyzetekben lévő serdülőkorú szereplők reális és irreális továbbtanulási


elképzeléseinek leírásai kapcsán jelölje meg, hogy az életpálya-tervek realitását (elérhető /
elérhetetlen).

Egy jó beszédkészséggel rendelkező, de túlsúlyos fiú, akinek jó Elérhető /


humorérzéke van, filmsztár szeretne lenni. elérhetetlen
Egy 16 éves lány, akinek mindig gyenge érdemjegyei voltak a Elérhető /
középiskolában, orvos szeretne lenni. elérhetetlen
Egy 8 osztályos végzettséggel rendelkező 15 éves lány szakmát Elérhető /
szeretne tanulni. elérhetetlen
Egy nagyon alacsony, 18 éves fiú profi kosárlabdázó szeretne lenni. Elérhető /
elérhetetlen
Egy verekedős utcai csoport tagja holnaptól már nem akar többé Elérhető /
verekedni. elérhetetlen
Egy 15 éves egészséges, de gyenge fizikai erővel rendelkező fiú azt Elérhető /
tervezi, hogy 2 naponta 1 órás erősítő edzést fog végezni egy elérhetetlen
edzésterv alapján.

Tematikai egység címe:


Racionális döntéshozatal: előnyök–hátrányok (H.6.3.)

Az alábbiakban Alma, illetve Károly előtt álló döntési helyzeteket olvashat. Esetüket a Kettős
különlegesség vagy más? (H.5.4.) c. segédletben olvashatták. Mentoraként Alma, illetve
Károly (a kapott esetnek megfelelően) arra kéri Önt, hogy segítsen az alábbi döntésekben.
Milyen alternatív lehetőségeket lát Alma/Károly előtt? Milyen lehetséges előnyök és hátrányok
fogalmazhatók meg az egyes alternatívák esetében?
a) Három különböző lehetőség is van önkéntes munkára.
Az alternatívák mérlegelésekor milyen megfontolásokat
alkalmazna?
 menhelyi állatokról való gondoskodás (Alma)/egy gépi
forgácsoló műhelyben segédmunkát végezni (Károly)
 állami gondozott gyerekeknél szakkör vezetés
69

(tetszőleges témában) (mindkettőnek)


 egy kalandparkban dolgozni (tájékoztatást adni,
segédmunkákat végezni) (mindkettőnek)

alternatíva előny hátrány

b) Almát szaktanárai indítani szeretnék az Országos


Középiskolai Rajzversenyen, de ehhez a lovak
rajzolásán kívül még más formák lerajzolásában is
jártasságot kell szereznie, és határidőn belül kell
elkészítenie a rajzot. Alma nem szereti az ilyen
versenyhelyzeteket. Mit tegyen Alma?
Károly - A vitakör vezetője azon gondolkodik, hogy
Károlyt is bevonja az Országos Középiskolás
Problémamegoldó Verseny csapatába, és ezt fel is veti
Károlynak. Fizika tanára viszont azt ajánlja, hogy az
egyéni indulást lehetővé tevő Ifjúsági Tudományos és
Innovációs Tehetségkutató Verseny-en induljon. Mit
tegyen Károly?
70

alternatíva előny hátrány


71

c) Alma azon gondolkodik, hogy belovagló lovász lesz, vagy


esetleg a Képzőművészeti Egyetemre jelentkezik grafika
szakra, vagy inkább az Iparművészetin próbálja meg a
tervezőgrafikus szakot. Mit tegyen Alma?
Károly azon gondolkozik, hogy gépészmérnök, politikai
elemző vagy inkább közlekedésmérnök legyen-e? Mit
tegyen Károly?
alternatíva előny hátrány
72
Tematikai egység címe:
Az Életpálya Építési Terv (ÉÉT) (H.6.4.)

A megadott eset alapján töltsék ki az alábbi Életpálya Építési Tervet! A „Tervezési és


cselekvési program” céljainak megfogalmazásánál gondoljanak a hatékony
célmegfogalmazás alapelveire is („Pepita S”)!

Kitöltési útmutató:
Az Életpálya Építési Terv általános alapelvei:
• Legkésőbb 10. osztályban célszerű elkezdeni – de lehet korábban is!
• A korábbi kezdés indoka:
• nagyon körvonalazatlan érdeklődés túlzottan specifikus és szűk érdeklődés
(kudarc hatása)
• Félévente legalább egyszer rátekinteni.
• Hasznos eszköz az önkéntes munka irányának meghatározásában is.
Fejléc: tartalmazza az összes fontos szereplő nevét és elérhetőségét.
1. Továbbtanulási célok, pályacélok megnevezése, a célok változásai, pályaérdeklődési
kérdőívek eredményei
• Ez a rész összegzi a pályaorientációt segítő kérdőívek eredményeit. illetve
• azokat az elképzeléseket, amelyek a mentoráltban felvetődtek, mint lehetséges
továbbtanulási célok.
2–3. Kognitív és szocio-emocionális jellemzők
• Áttekintés arról, hogy az iskolai és az iskolán kívüli életben mi jellemzi a diákot.
• A kognitív jellemzők körébe tartoznak a képességek és az iskolai vagy iskolán kívüli
teljesítmények, esetleg versenyeredmények:
• itt szükséges véleményt nyilvánítani arról, hogy a mentor milyen területen látja
tehetségesnek a mentoráltat.
• A szocio-emocionális jellemzők különféle területeiről a jelenlegi képzés nyújtott
eligazodást: énkép (önismeret), motiváció különféle elemei, társas kapcsolatok és
kompetenciák.
4–5. Erősségek vs. Fejlesztendő területek
• Erősségek: a kognitív képességek és a szocio-emocionális terület olyan jellemzőit
tartalmazza, amelyekre támaszkodni érdemes a pályaelképzelések alakítása során.
• Fejlesztendő területek: a kognitív képességek és a szocio-emocionális terület olyan
jellemzőit tartalmazza, amelyeken VÁLTOZTATNI szükséges, mert akadályozhatják az
erősségek érvényre jutását.
73
6–7. Környezeti elemek
• Környezeti támogató elemek: tanárok, társak, szülők, iskolában alkalmazott
módszerek, a mentor saját maga, tehetséggondozó programok, különféle
szakemberek bevonása, külső támaszok, pl. edző, tapasztalatszerzés a munka
világában, ennek a folyamatnak az értékelése.
• Környezeti feltételrendszer módosítása:
• iskolai, otthoni környezet, szabadidős elfoglaltságok,
• bizonyos elemeinek módosítása, tapasztalatszerzés a munka világában, ennek
értékelése,
• a módosítás irányának megnevezése.
8–9. Hobbik és értékek
• Hobbik: szabadidős tevékenységek, amelyek szerepet játszhatnak a pályacélok
meghatározásában – hobbik alakulásának követése,
• Értékek: személyes értékek, amelyek fontosak az egyén számára az életstílus
kialakításában, befolyásolják a pályacél megfogalmazását, pl. önállóság, önkifejezés a
pályán, magas jövedelem – ezek a beszélgetésen kívül pszichológiai pályaválasztási
vizsgálatok eredményeiből megismerhetők (pl. Super: Munkaérték kérdőív
eredménye).

Tervezés és cselekvési program


• Itt kerülnek meghatározásra a pályatervezéssel kapcsolatos továbbtanulási célok
(célonként egy bekeretezett egység készítendő) – H.6.4. segédlet.

bővítés leszűkítés
• Fontos, hogy többféle cél is megfogalmazódjon a pályaorientáció korai szakaszában
és a lehetséges célok leszűkítése a továbbtanulási döntéshez közeledve, a későbbi
szakaszban valósuljon meg.
74
Tehetséges Tanulók Életpálya Építési Terve

A mentorált neve: Iskola/osztály:


…..…………………………………………….. ………………………………………….…….…
A szülők neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ………………………………………….…….…
Az osztályfőnök neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ………………………………………….…….…
Mentor neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ………………………………………….…….…
Szakmai, szakterületi mentor/ok neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ………………………………………….…….…
Megnyitás dátuma: Átadás/lezárás dátuma:
………………………………….…….… ………………………………………….…….…

1. Továbbtanulási célok, pályacélok megnevezése, a célok változásai, pályaérdeklődési


kérdőívek eredményei
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
2. Kognitív jellemzők, képességek, iskolai és iskolán kívüli teljesítmények
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
3. Szocio-emocionális jellemzők iskolában és iskolán kívül
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
75
4. A kognitív és szocio-emocionális jellemzők erősségei, amelyekre támaszkodni lehet
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
5. A kognitív és szocio-emocionális jellemzők fejlesztendő területei, amelyeken változtatni
szükséges
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
6. Környezeti támogató tényezők, amelyekre már támaszkodni lehet
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
7. Újabb környezeti támaszok, környezeti akadályozó feltételek gyengítése
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
8. Hobbik, kedvelt tevékenységek, a hobbik változásai
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
9. Személyes értékek, melyek a célokat befolyásolják, az értékek változásai
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
76
Tervezés és cselekvési program6

Kiválasztott továbbtanulási cél: _________________________________________________


a. Alcélok 1: ______________________________________________________
b. Alcélok 2: ______________________________________________________
1. A kiválasztott célhoz kapcsolódó egyéni jellemzők:
a. Célelérést segítő kognitív és szocio-emocionális erősségek, amelyekre
támaszkodni lehet
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
b. Célelérést gátló, fejlesztendő területek, amelyeken változtatni szükséges
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
c. A fejlesztés lépései:
_____________________________________________________________
2. A kiválasztott célhoz kapcsolódó környezeti tényezők:
a. Támogató tényezők
______________________________________________________________
b. Újabb környezeti támaszok kialakításának lépései
______________________________________________________________
c. Környezeti akadályozó tényezők csökkentésének lépései
______________________________________________________________
3. Fejlesztésre vonatokozó határidő, időtartam megnevezése:
____________________________________________________________________

Megjegyzés: Fontos, hogy többféle cél is megfogalmazódjon a pályaorientáció szakaszában


és a lehetséges célok leszűkítése a továbbtanulási döntéshez közeledve valósuljon meg.

6 A bekeretezett egység egy célra fogalmazódik meg. Ha több továbbtanulási cél is körvonalazódik, akkor a döntés-előkészítés
részeként a döntés támogatása érdekében minden célra külön-külön megfogalmazásra kerül egy-egy ilyen egység. Az alcélok
száma tetszőlegesen tovább növelhető szükség szerint.
77
Tematikai egység címe:
Fontos élményeim – Záró kör (H.6.7.)

Gondolja végig a képzésen tanultakat, hallottakat, az itt szerzett élményeit, és írjon minden
négyzetbe egy-két gondolatot!

Amit eddig is jól csináltam: Ami újszerű volt és kipróbálom:

Amiről szerettem volna még hallani, és Amit másképp fogok csinálni:


utánanézek:

Válasszon ki EGY kijelentést, ami vagy az „Ami újszerű volt és kipróbálom” vagy az „Amiről
szerettem volna még hallani, és utánanézek” c. négyzetbe került, és ossza meg a többiekkel
a záró kör során!
78

Személyiségformálás tehetségmentorálással c. mentorképzés


záródolgozata elkészítésének szempontrendszere

1. Válasszon ki egy olyan tanulót, aki általános iskolában 7. évfolyamon tanul, vagy
középiskolában legalább 1,5-2 éve van hátra az iskola befejezéséig.
2. A kiválasztott tanuló legyen kiemelkedő képességű valamilyen tehetségterületen és erről
legyen valamilyen „bizonyíték”, versenyeredmény vagy tanulói munkák, pl. tanulói
portfólió alapján vagy pszichológiai tesztek alapján. Tehetséges alulteljesítés gyanúja
esetén is szükséges lenne hivatkozni azokra az adatokra, amelyekre építve a tanulót
valamilyen területen tehetségesnek tekinti.
3. Készítse el a tanulóról a képzésen kapott Életpálya Építési Terv (EÉT) (amelyet Word
formátumban is megkapott e-mail címére), használja fel hozzá a képzés során közreadott
kitöltési útmutatót. Amennyiben elektronikusan tölti ki az átvezetési tervet, lehetősége van
1 sornál hosszabb választ is adni az EÉT dokumentumban a szempontsor listázott
témaköreire.
4. A személyiségjogokra tekintettel a tanuló nevét és a vele foglalkozó személyek nevét
meg kell változtatni, esetleg jeligés nevet lehet a szereplőknek adni, a lakcím esetén csak
a település nevét szükséges beírni, a pontos elérhetőség adatait a személyiségjogokra
tekintettel ki lehet hagyni. Ezen szempontok kizárólag a dolgozat kontextusára vonatkozik,
mert a mindennapi mentori munkában alkalmazott tervben a személyes adatoknak
szerepelniük kell.
5. Az Életpálya Építési Terv, mint dokumentum kitöltése után összefüggő szövegben
értelmezze az átvezetési terv egységeinek a tartalmát. A szöveges értelmezés során
legyen tekintettel a következőkre:
a) Emeljen ki prioritásokat a pályaelképzelési célok, az egyéni és környezeti erős
oldalak, valamint a fejlesztést igénylő területek összességén belül.
b) A tanuló ellentmondásos, problematikus iskolai teljesítése és viselkedése esetén
különösen fontos, hogy alternatív magyarázatokat adjon a felmerülő problémákra.
c) Az elemzett eset értelmezése során támaszkodjon a képzés során szerzett
ismeretekre és a gyakorlatokon szerzett tapasztalatokra. A szövegben jelenítse meg
azokat a fogalmakat, amelyekkel a tehetséges diákok önértékelését, motivációját,
társas helyzetét, alulteljesítését, versenyeken való részvételhez való viszonyát, illetve
pályaválasztási elképzeléseinek alakulását a tehetségesekre jellemző értelmezési
keretekbe lehet helyezni.
d) Használja fel a képzés során szerzett tudást és a gyakorlatokon szerzett tapasztalatot
a fejlesztési célok és lépések megfogalmazásánál, azok indoklásánál. A szakmai
indoklás mellőzésével feltüntetett fejlesztési célok és lépések nem eléggé értékesek,
alacsony pontszámot kapnak.
79
e) Külön térjen ki arra a fejlesztési célok és lépések megfogalmazásánál, hogy milyen
speciális lehetőségei vannak a tehetséges diák segítésére a mentori szerepkörben
egyéni helyzetben és milyen lehetőséget tud biztosítani a diák számára a
fejlesztéshez oly módon, hogy további szakembereket vagy programokat von be a
tehetséggondozás megvalósítása érdekében.

A dolgozat leadásának határideje: e-mail-ben a megadott címre a képzés lezárulását követő


két héten belül.
A dolgozat terjedelme: 6000 karakter szóközökkel
A leadás formátuma: pdf formátum

Üres, fénymásolható űrlap a következő oldalakon található.


80
Tehetséges Tanulók Egyéni Átvezetési Terve

A mentorált neve: Iskola/osztály:


…..………..………………………………….. ……………………….…….…
A szülők neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ……………………….…….…
Az osztályfőnök neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ……………………….…….…
Mentor neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ……………………….…….…
Szakmai, szakterületi mentor/ok neve: elérhetősége:
………………………………………….…….… ……………………….…….…
Megnyitás dátuma: Átadás/lezárás dátuma:
………………………………………….…….… ……………………….…….…

1. Továbbtanulási célok, pályacélok megnevezése, a célok változásai, pályaérdeklődési


kérdőívek eredményei
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
2. Kognitív jellemzők, képességek, iskolai és iskolán kívüli teljesítmények
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
3. Szocio-emocionális jellemzők iskolában és iskolán kívül
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
81
4. A kognitív és szocio-emocionális jellemzők erősségei, amelyekre támaszkodni lehet
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
5. A kognitív és szocio-emocionális jellemzők fejlesztendő területei, amelyeken változtatni
szükséges
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
6. Környezeti támogató tényezők, amelyekre már támaszkodni lehet
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
7. Újabb környezeti támaszok, környezeti akadályozó feltételek gyengítése
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
8. Hobbik, kedvelt tevékenységek, a hobbik változásai
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
9. Személyes értékek, melyek a célokat befolyásolják, az értékek változásai
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
82
Tervezés és cselekvési program7

Kiválasztott továbbtanulási cél: _________________________________________________


c. Alcélok 1: ______________________________________________________
d. Alcélok 2: ______________________________________________________
1. A kiválasztott célhoz kapcsolódó egyéni jellemzők:
a. Célelérést segítő kognitív és szocio-emocionális erősségek, amelyekre
támaszkodni lehet
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
b. Célelérést gátló, fejlesztendő területek, amelyeken változtatni szükséges
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
c. A fejlesztés lépései:
_____________________________________________________________
2. A kiválasztott célhoz kapcsolódó környezeti tényezők:
a. Támogató tényezők
______________________________________________________________
b. Újabb környezeti támaszok kialakításának lépései
______________________________________________________________
c. Környezeti akadályozó tényezők csökkentésének lépései
______________________________________________________________
3. Fejlesztésre vonatokozó határidő, időtartam megnevezése:
____________________________________________________________________

Megjegyzés: Fontos, hogy többféle cél is megfogalmazódjon a pályaorientáció szakaszában


és a lehetséges célok leszűkítése a továbbtanulási döntéshez közeledve valósuljon meg.

7 A bekeretezett egység egy célra fogalmazódik meg. Ha több továbbtanulási cél is körvonalazódik, akkor a döntés-előkészítés
részeként a döntés támogatása érdekében minden célra külön-külön megfogalmazásra kerül egy-egy ilyen egység. Az alcélok
száma tetszőlegesen tovább növelhető szükség szerint.

You might also like