ANTARKTISZ

Az Antarktisz-egyezmény
 1959. december 1-jén kötötték meg
 Eszerint az egyezmény szerint bármely ország létesíthet az Antarktisz területén
tudományos kutatóállomást
 A környezetszennyezés szigorúan TILOS!!
 Magyarország 1984-ben írta alá az egyezményt
 Az egyezmény célja, hogy az Antarktiszt az emberiség csak békés célokra használja
 Az egyezmény megtiltja a katonai tevékenyégeket, de a katonák jelenlétét nem

Antarctic Treaty - Discovering Antarctica

Kutatóállomások
 Sok ország tart fenn kutatóállomást az Antarktisz területén
 Sok egész éveben lakott
 Nyáron kb 4000 ember dolgozik ezekben, télen ez lecsökken 1000 főre
 Időszakosan más táborok segítik a kutatást
  (573) 24 hours on a research station in Antarctica - YouTube

Kommunikáció
 Az Antarktisz nemzetközi hívószáma +672
 A kontinensen vezetéknélküli telefonszolgáltatás épült ki
 Más kapcsolat műholddal lehetséges még
Katonai helyzet
 Az Amerikai Egyesült Államok Hadereje bevezette az Antarktiszi Szolgálati
Kitüntetést a kutatásaikat az Antarktiszon végző civilek és katonák számára
 A kitüntetést, amelyet azok kaphatnak meg, akik két teljes, hat hónapos időszakot
töltöttek a kontinensen

Antarktiszi expedíciók, felfedezések

 1911 december 14-én a norvég Roald Amundsen és csapata fedezték fel először a d-i
sarkot
  Több magyar meteorológus is részt vett különböző kutatásokban a kontinensen
például:
♦ Fazekas István (Amundsen-Scott amerikai)
♦ Bolza Alfonz (Mawson ausztrál)
♦ Titkos Ervin, Barát József, Hirling György (Mirnij szovjet)
♦ Legutóbb Jurányi Zsófia (2016-2018 között) dolgozott légkörkémikusként a német
Neumayer III állomáson
Globális felmelegedés az Antarktiszon
 Az Antarktisz a Föld leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb kontinense
 A legtöbb csapadék hó vagy jégkristály formájában hullik az évfolyamán
 Az Antarktiszt és a körülvevő óceánt a hó és a jég jelenléte uralja, amely egyrészt
nagyon érzékeny az éghajlatváltozásra, ugyanakkor fontos visszacsatolási
mechanizmusokon keresztül befolyásolja a globális éghajlati rendszert
 A vizsgáló tanulmányok megerősítik, hogy az Antarktisz jeget veszít, és így
hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez (Kelet Antarktisz)
 “Az Antarktiszi-félsziget jégvesztesége viszont közvetlen következménye az óceáni-
és léghőmérséklet emelkedésének. Azonban ne úgy gondoljunk az Antarktiszra, mint
egy olvadó hóemberre, hanem inkább úgy, mintha a jégmező a tengerre csúszna.“
 2020-ban több kutatóállomáson is 20 Co –ot mértek.
 Arra a kérdésre, hogy nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik-e a választ nem tudjuk,
biztos, hogy jeget veszít, de jelenleg a folyamat még nem visszafordíthatatlan
 A kutatások továbbra is folynak sok kutatóállomáson, hogy minél többet tudjunk meg
többek között erről a témáról
További források:
A globális felmelegedés hatása a leghidegebb kontinensre. Az Antarktisz szerepe a globális
éghajlati rendszerben | Másfélfok (masfelfok.hu)
Antarktisz – Wikipédia (wikipedia.org)