Az idő

TÉNYEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK
Idő mérése
Az idő mérése mindig valamilyen állandó csillagászati vagy fizikai jelenség alapján történik.
Időmérésre használt csillagászati jelenségek:
- a Föld saját tengely körüli forgása
- a Föld Nap körüli keringése,
- a Hold Föld körüli keringése
Időmérésre használt fizikai jelenségek:
- az inga lengésideje
- kvarckristály rezgése (kvarcóra)
- atomok rezgése (atomóra)
 Csillagászati módszerek
Valószínűleg a leghamarabb a "napnyi" időtartam mérését ismerték fel.
Bár a világos és sötét időszakok hossza nem egyforma, de egy sötét és egy világos időszak
együttes hossza mindig ugyanannyi.
Ezt az időtartamot nevezzük egy napnak. Ezt osztották később 24 órára.

Megfigyelték, hogy a Hold fázisváltozásai 29 és fél naponta

ismétlődnek.
Ezzel a hónap "természetes" alapjai is adottak.
 Csillagászati módszerek
Egy még nagyobb időegység
alapját adja, amennyi idő alatt
a Föld egyszer körüljárja a
Napot. Ezt az időszakot
nevezzük egy évnek.
Pontos időtartama 365 nap, 6
óra, 41 perc, 59 másodperc.
Csillagászati módszerek
Ezeket a jelenségeket viszonylag hamar felismerték és alkalmazták
időmérésre.

A babiloniak már Kr. e. 2400-ban az évet 12 egyenlő részre és a napot

24 órára osztották fel.
Ők és tőlük függetlenül az egyiptomiak is 365 nap és 6 óra hosszúnak
mérték az évet, ami nagyon jól megközelíti a pontos értéket.
Az ennél rövidebb időtartamok méréséhez már időmérő eszközök
szükségesek.
Régi órák
Napóra: a régi Egyiptomban találták fel. A napóra egy egyszerű változatát az árnyékórát
használták.
Ez két farúdból állt: az egyik árnyékot vetett a beosztással ellátott másikra.
Vízóra: Ugyancsak Egyiptomban alkalmazták a vízórát rövidebb időtartamok mérésére.
Az egyik edényből a víz az edény méretei által meghatározott időtartam alatt csepeg át a
másikba.
Homokóra: a középkorban használták a homokórát rövidebb időtartamok mérésére.
A két egymással keskeny csővel összekötött üvegedény méretei által meghatározott
időtartam alatt pereg át a homok a másikba. Lejárta után egyszerűen megfordítható és
újraindul.
Gyertyaóra: Ugyancsak a középkorban használtak a gyertyát is rövidebb időtartamok
mérésére. Először 900.körül említik, de bizonyára régebben is használták.
Az egyenletesen égő gyertyából azonos idő alatt azonos magasságú viaszoszlop olvad le.
 Mechanikus órák
Az első mechanikus órákat a 13. század vége felé készítették. Óriási
méretűek voltak, a templomok tornyába építették.
A kisebb méretű, háztartásokban is alkalmazható változataik 16.
században fejlődtek ki. Ekkor jelentek meg a zsebórák és karórák is.
A 20. század elején az olcsó, nagytömegben gyártott mechanikus karórák
mindenki számára elérhetővé váltak.
A jó minőségű, precíz mechanikus órákkal napi egy másodperces
pontosság érhető el.
Korszerű időmérő eszközök (kvarcóra)
Kvarcórák
Valamikor az 1970-es években jelentek meg az első kvarcórák.
Ezeknek a működése egy kvarckristály rezgésén alapul.

Egy megfelelően csiszolt kvarckristály akár sok millió rezgésre képes

másodpercenként. A rezgésszámot úgy állítják be, hogy könnyen
számlálható legyen.
A jó minőségű, különleges kialakítású kvarcórák kb. 30 évente térnek
el egyetlen másodperccel.
 Korszerű időmérő eszközök (atomóra)

A korszerű technika egyre nagyobb pontosságot igényel az időmérés terén. Ezért kifejlesztették az úgynevezett
atomórákat. Magyarországon az 1970-es években kerültek bevezetésre.
Itt a másodpercet egy atom rezgésidejéhez viszonyítják, ezt tudják nagyon pontosan mérni.
2000 évente egy tízezred másodperccel tér el.
Érdekességek az időről
Érdekesség 1 - Egy nap nem 24 óra

Valójában, amíg a Föld egy teljes fordulatot tesz, 23 óráig 56 percig és

4,2 másodpercig tart.
Érdekesség 2 - Az évek hossza nem állandó

Nehéz elképzelni, de bizony a dinoszauruszok idején egy csillagászati

év 370 napos volt. Ez annak volt köszönhető, hogy a Föld forgási
sebessége valamennyivel gyorsabb volt a jelenleginél. A lassulás
folyamatos, és a Hold tömegvonzásának köszönhető.
Érdekesség 3 - Az arcod felett gyorsabban
elszáll az idő, mint a lábaid felett
Persze, csak ha álló helyzetben vagy!
Einstein relativitáselméletének értelmében az idő a Föld
középpontjához közeledve egyre lassabban telik, ezt mérések is
bizonyították. Azért ne aggódj, nem valószínű, hogy egy napon
hirtelen ráncos arccal kelsz, miközben a lábaid még mindig fürgék és
fiatalosak: ez az időkülönbség a Mount Everest és a tengerszint
között is csupán 15 mikroszekundum.
Érdekesség 4 - Ezért gyorsul, ahogy öregszünk

Észrevetted már, hogy minél többször teszel meg egy útszakaszt,

annál kevesebbnek tűnik a megtételéhez szükséges idő?
Ez a kakukktojás-paradigma jelenségének köszönhető: az új,
ismeretlen dolgokról, élményekről az a benyomásunk, hogy
hosszabb ideig tartanak.
Ahogy öregszünk, egyre kevesebb ismeretlen élménnyel
szembesülünk, ezért is érezhetjük, hogy "felgyorsul" az idő múlása.
Érdekesség 5 – Az idő egységesítése
Az időzónák bevezetésének szükségessége az észak-amerikai vasutaknál vetődött
fel, mivel zavart okozott, hogy a kiinduló város és a célállomás eltérő időszámítást
alkalmazott.
Egy pedagógus javasolta az időzónák
bevezetését. 1883-ban került rá sor.
Az egyes országok között viták voltak a
kezdő, nulla sáv kiválasztásában. 1884-ben
elfogadták az időzónák nemzetközi
rendszerét, a kiindulópontja Greenwich
lett. (Greenwich Londontól nem messze
található.)
Időzónák
Elméletileg 24
időzónát határoztak
meg; -11 órától +12
óráig.
Ezzel szemben 40
időzóna létezik,
némely időzóna
félórás, vagy
negyedórás eltéréssel.
 Időzónák
Néhány esetben gazdasági érdekek felülírják a
napsütötte órák szinkronban tartásának igényét.
Így például Európa főbb kereskedelmi területei
egyetlen időzónába tartoznak.

Időzónák Európában
Nyugat-európai idő (UTC+0)
Közép-európai idő (UTC+1)
Kelet-európai idő (UTC+2)
Moszkvai idő (UTC+3)
Így lehetséges, hogy a svájci gyerekek télen,
reggel 8-kor sötétben mennek iskolába, vagy hogy
Párizsban nyáron este 11 körül még világos van.