Agrarjog

2020. 05. 16.
AGRÁRJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS
2019
JOGI ALAPISMERETEK
1
2020. 05. 16.
TÁRSADALMI NORMÁK
Norma fogalma
Általános magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a
követendőt. NORMA = SZABÁLY
„Primitív” társadalmak normarendszerének elemei

 Szokás
 Tabu
 totem
Modern társadalmak normarendszerének elemei

 erkölcs Közös vonások
 vallás  érvényesség
 illem  általánosság
 ismételtség
 divat  normativitás
 technológiai normák (azaz a szabványok)  hipotetikus szerkezet
 politikai és szervezeti normák  szankció,
 jog  reciprocitás
 értékviszony közvetítése
MI A JOG
• A jog a modern társadalom normarendszerének egyik eleme, amely más

társadalmi normákkal kölcsönhatásban érvényesül.
• A jogi normáknak a normarendszer többi eleméhez képest az a sajátossága, hogy
ezek az állam szervei által alkotott olyan szabályok, amelyek az adott állam
területén élő emberek és szervezeteik együttélését szabályozzák az állami
akaratnak megfelelően.
A jog fogalma
Általános magatartási szabályok összessége, amelyeket vagy állami szerv alkot,
vagy a nem állami normaalkotó eljárást (pl. népszavazást) az állam jogként ismeri
el, ennélfogva a társadalom minden tagja számára kötelezőek és amelyeknek
érvényesülését az állam akár kényszer útján is biztosítja.
2
2020. 05. 16.
JOGVISZONY
Jogilag szabályozott társadalmi viszony.
általános (minden embert
megillet);
egyenlő (mindenkit egyenlő JOGVISZONY
mértékben illet); ELEMEI
feltétlen (élve született
embert minden további
feltétel nélkül, a törvény alanya tárgya tartalma
erejénél fogva megillet)
természetes közvetett
(a dolog, amire a Azon jogok és
személy jogviszony vonatkozik) kötelezettségek
Jogképesség: jogok illethetik és
összessége,
amelyek a feleket
közvetlen
kötelezettségek terhelhetik
a jogviszonyból
jogi személy (a dologhoz kapcsolódó
fakadóan
emberi magatartás)
megilletik, illetve
terhelik
jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet Cselekvőképesség: valaki saját nevében, saját
cselekményével jogokat szerezzen, illetve kötelezettségeket
vállaljon (cselekvőképes, korlátozottan cselekvőképes,
cselekvőképtelen)
állam
JOGVISZONY ALANYA
Cselekvőképes-
Alanyok Meghatározás Jogképesség
ség
Természetes
személy
az ember + +
• jogszabályban meghatározott és megengedett
célra alakult
Jogi személy
• állami szerv által jóváhagyott SZMSZ-e van +
(Rt, Kft)
• jogi személy vagyona ill. tagjainak privát vagyona korlátozott -
egymástól elkülönül származékos
• jogi személy tartozásaiért a tag saját vagyonával
nem felel
• jogszabályban meghatározott és megengedett
Jogi
célra alakult
személyiség-
gel nem
• állami szerv által jóváhagyott SZMSZ-e van +
rendelkező
• a szervezet vagyona ill. tagjainak saját vagyona korlátozott -
egymástól nem különül el származékos
szervezet
• a szervezet tartozásaiért a tag saját vagyonával is
(Bt)
korlátlanul felel
• jogképessége eredetleges, mivel létéből fakad +
Állam • a polgári jogi jogviszonyokban a pénzügyekért korlátozott -
feleős miniszter képviseli eredetleges
3
2020. 05. 16.
MI A JOGRENDSZER
A jogalkotási folyamat révén létrejövő normák összessége a jogrendszer.
Tágabb értelemben valamely ország jogi megoldásait jelenti, amely magába

foglalja a jogszabályokat, a jogintézményeket, jogi döntések rendjét, vagyis az
adott konkrét érvényes joganyagot.
Szűkebb értelemben a jogrendszer: a jogszabályok rendezett összessége,

meghatározott elvek szerinti tagozódása.
Leggyakoribb felosztás alapján van:

a.) tradicionális (hagyományokon alapuló pl. iszlám jogrendszer)
b.) angolszász (common law jogrendszer: brit birodalom és USA)
c.) kontinentális jogrendszer (az európai országok)
A JOGRENDSZER FELOSZTÁSA - 1
KÖZJOG MAGÁNJOG
a felek alá-fölé rendeltségén nyugszik, a felek egyenjogúságán és
a közjogi testületnek egymáshoz, illetve mellérendeltségén alapul, célja a
a polgárokhoz való viszonyát magánérdek biztosítása.
szabályozza a közérdek biztosítása
céljából. Legfontosabb területei:
• Polgári jog
Legfontosabb területei: • Családjog
• Alkotmányjog • Szellemi oktatások joga
• Büntetőjog • Társasági jog
• Közigazgatási jog • Értékpapír jog
• Pénzügyi jog
• Nemzetközi jog
Alapvető elhatároló ismérv, hogy a

közjoghoz tartozó jogágaknál a
jogviszony egyik alanya mindig az
állam (illetve valamely szerve).
4
2020. 05. 16.
A JOGRENDSZER FELOSZTÁSA - 2
ANYAGI JOG
azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák a jogalanyok
követendő magatartásának tartalmát (az alanyi jogokat és az alanyi
kötelezettségeket)
ALAKI (ELJÁRÁSI) JOG

az anyagi jog érvényesülését szolgálva - eljárási rendet állapít meg az eljáró állami
szervek és az állampolgárok számára, valamint meghatározza az anyagi
jogszabályok kikényszerítésének módját.
MI AZ ÁLLAM?
Az állam fogalma
Az állam olyan szervezet, amely főhatalmat gyakorol egy meghatározott területen
élő népesség felett.
Az állam lényeges sajátossága, hogy rendelkezik a kényszer monopóliumával,
aminek folytán a területén élő népesség felett legitim erőszakot alkalmazhat.
Az állam fogalmi elemei

1. állami főhatalom
2. államterület
3. népesség
5
2020. 05. 16.
1. FŐHATALOM (SZUVERENITÁS)
Mi az a főhatalom (szuverenitás)
Azt mutatja meg, hogy ki rendelkezik az adott országban a legfőbb
hatalommal.
A modern államokban a főhatalom három formája különböztethető meg:

a) nép főhatalma (népszuverenitás)
b) jog főhatalma (jogszuverenitás)
c) állam főhatalma (állami szuverenitás)
1.a) A NÉP FŐHATALMA

A nép főhatalma (népszuverenitás): minden hatalom birtokosa a nép, amely
hatalmat kétféle úton tudja gyakorolni:
• közvetlenül: népszavazás és népi kezdeményezés útján saját maga dönt
• közvetett úton: képviselőket választ, akik helyette döntenek (ld. országgyűlési
képviselők, önkormányzati képviselők)
1.b) A JOG FŐHATALMA

A jog főhatalma (jogszuverenitás): minden államhatalmi megnyilvánulásnak
alkotmányosnak kell lennie:
• mivel az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán álló alaptörvény
6
2020. 05. 16.
1.c) AZ ÁLLAM FŐHATALMA
Az állam főhatalma (állami szuverenitás) az államhatalom nélkülözhetetlen

ismérve, melynek két oldala van:
• belső szuverenitás: az adott állam rendelkezik a legfőbb hatalommal az

ország területén, nincsen felette semmilyen szerv, amely korlátozná a
hatalmát. Kötelező érvényű jogszabályokat adhat ki, azt legális kényszer
útján érvényesítheti.
• külső szuverenitás: az adott állam a nemzetközi jogi jogviszonyokban

önálló jogalanyként léphet fel, szabadon köthet más államokkal
szerződéseket.
AZ ÁLLAMHATALOM MEGOSZTÁSÁNAK ELVE
• Az állam fogalmának egyik ismérve a főhatalom, vagyis az, hogy hatalmát

semmilyen más szerv sem korlátozhatja.
• Amennyiben ez a főhatalom egyetlen kézben összpontosul, az könnyen zsarnoki
hatalomhoz vezethet.
• A XVIII. században Charles du Montesquieu kidolgozta az államhatalmi ágak
elválasztásának elméletét:
az államhatalom megosztásával, vagyis az egyes hatalmi ágak elválasztásával
lehetőség nyílik (és ez az egyetlen lehetőség) a zsarnoki hatalommal szembeni
védekezésre.
• Az elmélet szerint ha a három hatalomból kettő ugyanazon személy, vagy testület
kezében van, az már a zsarnoki hatalom kialakulásához vezet.
• Montesquieu a hatalmi ágak elválasztásának szükségessége mellett kimondta azt
is, hogy mindhárom hatalmi ágnak rendelkeznie kell a másik kettő működését
ellenőrző, szükség esetén fékező, de a hatalmat el nem vonható jogosítványokkal
(fékek és egyensúlyok rendszere).
7
2020. 05. 16.
AZ ÁLLAMHATALOM MEGOSZTÁSÁNAK ELVE
Forrás: Petrétei J. 1995. Jogállam és hatalommegosztás. 25. In.: Petrétei J.: Alkotmányjogi Kéziratok. Janus Pannonius Tudományegyetem
Állam- Jogtudományi Kar, Pécs
1. FŐHATALOM (SZUVERENITÁS)
Az állam, a nép és a jog főhatalma közötti kapcsolat
Forrás: Petrétei J. 1995. Szuverenitás és hatalomgyakorlás. 45. In: Petrétei J.: Alkotmányjogi Kéziratok. Janus Pannonius Tudományegyetem
8
2020. 05. 16.
2. ÁLLAMTERÜLET
• Az államterület az a térség, ahol az állam hatalma megvalósul.
• Az állam területének elhatárolása az államhatárral történik, melyet nemzetközi
szerződések szabályoznak.
Az államterület összetevői:
• Szárazföldi terület: A földterületnek az államhatárok által körülvett része. A
szárazföldi terület nemcsak a föld felszínét, hanem a felszín alatti részeket is
jelenti. A szárazföldön nem mindig összefüggő területet alkot az államterület,
lehetnek elszórt területek is (pl.: szigetcsoportok).
• Vízi terület: Az ország határain belül lévő tavak, folyók, a beltengerek. A
nemzetközi vizeknek csak a partok meghatározott távolságáig terjedő része
tartozik az adott ország vízi területéhez, melyet a nemzetközi jog szabályoz.
• Légi terület: Az állam szárazföldi és vízi területe feletti rész, a világűr azonban
már nem tartozik az ország területéhez
• +: adott ország lobogójával ellátott hajók, az adott országban lajstromozott
repülőgépek, valamint a nagykövetségek
3. NÉPESSÉG
Az állam népessége jogi szempontból két csoportra osztható:
• jogi értelemben vett népesség: az adott állam állampolgárainak

összessége, tartózkodási helyüktől függetlenül.
(Az állampolgárság az embernek egy meghatározott államhoz fűződő
viszonya, amelyben mind az államnak, mind az embernek pontosan
meghatározott jogai és kötelezettségei vannak.)
• tényleges népesség: azoknak az embereknek az összessége, akik adott

időpontban az állam területén tartózkodnak, állampolgárságtól
függetlenül.
9
2020. 05. 16.
A JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJEI
1. Nemzetközi jogi szabályozás

2. Európai Uniós jogi szabályozás
3. Hazai jogi szabályozás
1. NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁS

A nemzetközi jog
 Fogalma: a nemzetközi közösség tagjai – döntően az államok – közötti
kapcsolatokat, viszonyokat szabályozó jogi normák rendszere
 Funkciói:
• Elsődleges: az államok együttélésének biztosítása
• Másodlagos: a nemzetközi közösség előtt álló közös feladatok
megoldása (pl. természetvédelem)
 Forrásai: nemzetközi jogban a törvényeket a szerződések (egyezmények,
okmányok) pótolják, amelyek lényegében formulázott jogelvek
 Pl. Biológiai Sokféleség Egyezmény

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi
kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
10
2020. 05. 16.
1. NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁS

Hogyan válik a nemzetközi jog a magyar jogrendszer részévé?
Hazai jogszabályban történő kihirdetéssel!
 Pl.
Nemzetközi Egyezmény Hazai kihirdetése
Biológiai Sokféleség Egyezmény 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai

(Rio de Janeiro, 1992 ) Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről
2003. évi XXXII. Törvény a

A veszélyeztetett vadon élő állat-
Washingtonban, 1973. március 3.
és növényfajok nemzetközi
napján elfogadott, a veszélyeztetett
kereskedelméről szóló
vadon élő állat- és növényfajok
egyezmény (CITES; Washington,
nemzetközi kereskedelméről szóló
1973)
egyezmény kihirdetéséről
2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

Az EU 28 európai ország között kialakított egyedülálló
gazdasági és politikai partnerség.
A második világháborút követően jött létre:

az első intézkedések a gazdasági együttműködés
előmozdítására irányultak
az egymással kereskedő országok gazdaságilag függenek

egymástól, ezért kerülni fogják a konfliktust.
BÉKE!
„Egyesülve a
sokféleségben.”
Ez az eredetileg pusztán gazdasági uniónak induló szerveződés idővel több területet is a

hatáskörébe vont, a fejlesztési segélyektől a környezetvédelmi politikáig.
11
2020. 05. 16.

Az Európai Unió joga nem hagyományos nemzetközi jog, hanem sajátos
jogrendszer. Keletkezésének alapja, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásuk
egy részéről lemondva, az Unió intézményeit jogalkotói és végrehajtói
hatalommal ruházták fel.
AZ UNIÓ JOGANYAGA
ELSŐDLEGES JOG MÁSODLAGOS JOG
az EU valamennyi intézkedésének az elsődleges joganyagban

alapjául, fő szabályozási hátteréül meghatározott elvekből és
szolgál célkitűzésekből származtatható
AZ UNIÓ ELSŐDLEGES JOGA
Szerződések
tagállamok közötti kötelező erejű megállapodások, amelyek
meghatározzák az
• uniós célkitűzéseket,
• intézményekre vonatkozó szabályokat,
• döntéshozatal módját,
• EU és a tagállamok közötti viszonyt
 Alapszerződések
 Csatlakozási szerződések
+ Az Unió alapjogi chartája és az uniós jog alapelvei
12
2020. 05. 16.

AZ UNIÓ MÁSODLAGOS JOGA
 Rendelet
• Általános hatállyal bír: norma jellegű aktus, a jogalanyok általánosan
meghatározott körére vonatkozik
• Teljes egészében kötelező: vonatkozik mind a tagállamokra, azok természetes
és jogi személyeire, mind az Unió intézményeire
• Közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban: minden további
tagállami aktus, végrehajtásról szóló rendelkezés nélkül a tagállamok jogának
részévé válik (a rendelettel azonos tartalmú tagállami jogszabály alkotása is
tilos, a tagállamok csak a rendelet végrehajtása érdekében hozhatnak
rendelkezéseket)

 Irányelv
• Az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező:
o címzettek: egy, több, vagy valamennyi tagállam
o kötelezően elérendő eredményt, célt határoz meg, valamint egy
határidőt, ameddig az irányelv átültetésének meg kell valósulnia
• A forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja:

o forma és eszköz: az átültetés érdekében hozott intézkedések jogi
formája (pl. törvény, rendelet)
o nemzeti hatóság: törvényhozás, közigazgatási szervek
13
2020. 05. 16.

RENDELET IRÁNYELV
Szerepe jogegységesítés jogharmonizáció
A tagállamban maga az Unió által alkotott az átültetés eredményeként a

megjelenő jog jog tagállam által alkotott jog
(az Uniós rendelet) (tagállami törvény vagy rendelet)
•Az Európai Parlament és a Tanács
2010/63/EU Irányelve (2010. szeptember
22.) a tudományos célokra felhasznált
A Tanács 2005/1/EK rendelete az állatok védelméről
állatoknak a szállítás és a
Pl. kapcsolódó műveletek közbeni •Hazai megjelenése:
védelméről…. •1998. évi XXVIII. Törvény az állatok
védelméről és kíméletéről (IV. Fejezet)
•40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelet az
állatkísérletekről

 Határozat:
az uniós jog alkalmazását szolgáló kötelező aktus.
 Ajánlás:
lehetőséget ad az EU intézményeinek, hogy magatartási
elvárásokat fogalmazzanak meg anélkül, hogy a címzettekre jogi
kötelezettséget rónának. Jelzi az Uniós jog jövőbeli alakulását.
 Vélemény:
lehetővé teszi az EU intézmények számára, hogy kötelező erő nélkül
véleményt mondjanak.
14
2020. 05. 16.
AZ EURÓPAI UNIÓ POLITIKÁI
KÖZÖS POLITIKA
= KÖZÖSSÉGI POLITIKA
Olyan területekre vonatkoznak, Ezek a területek ún. megosztott

ahol az EU fellépése kizárólagos, hatáskörbe tartoznak, azaz az EU
azaz ahol a Szerződés csupán kiegészíti a tagállamok
értelmében az EU döntési nemzeti politikáit (szubszidiaritás
kompetenciája a meghatározó elve alapján, főként irányelvekkel
(főként rendeletekkel szabályoz). szabályoz).
Pl.: Pl.:
• közös kereskedelempolitika • iparpolitika,
• közös agrárpolitika • foglalkoztatás és szociálpolitika
• közös monetáris politika • környezetvédelem
• fogyasztóvédelem
• kutatás- és technológiafejlesztés
3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS

KAPCSOLAT A NEMZETKÖZI ÉS AZ UNIÓS JOGGAL
(Magyarország Alaptörvénye szerint)
 Nemzetközi joggal:
„Magyarország … biztosítja a nemzetközi jog és a
magyar jog összhangját. Magyarország elfogadja a
nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.”
Meghatározzák a
 Uniós joggal: hazai szabályozás
„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való kereteit!
részvétele érdekében … az Alaptörvényből eredő egyes
hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai
Unió intézményei útján gyakorolhatja.”
15
2020. 05. 16.

JOGFORRÁS
 Fogalma:
Az a hatalmi tényező, vagy viszony, amelyből a jogi normák összessége ered.
A jogforrás fogalma tehát: vagy a jogalkotó szervet, vagy a jogalkotó
tevékenységet, vagy pedig e tevékenység produktumát – a jogi normát – jelöli.
 Csoportosítása (többek között):

• belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó szerv
• külső (alaki) jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a jogi norma
(jogalkotó tevékenység)
o a) jogszabályok
o b) közjogi szervezetszabályozó eszközök (ksze)

JOGSZABÁLY
 Fogalma:
Általános, mindenkire kötelező szabály, amelyet az állam alkot és
érvényesítését az állam biztosítja.
 Jellemzői:
• az arra feljogosított állami szervek által alkotott magatartási szabályok
összefoglalása egy-egy társadalmi viszony részleges vagy teljes körű
szabályozására
• a jogszabállyal szemben meghatározott követelményeket (ki alkothatja,
milyen eljárási szabályokat kell alkalmazni a jogalkotás során, milyen
tárgykörökben lehet jogszabályt alkotni) az alaptörvény és a jogalkotásról
szóló törvény határozza meg
16
2020. 05. 16.
3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS – a) jogszabályok

Mi tekinthető jogszabálynak?
• törvény (országgyűlés alkothat)

• kormányrendelet (kormány alkothat) H
I
• miniszterelnöki rendelet (miniszterelnök alkothat)
E
• miniszteri rendelet (miniszter alkothat) R
• Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete A
• önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete R
C
• önkormányzati rendelet (képviselő testület/közgyűlés alkothat)
H
• Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején kiadott rendelete
I
• köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete A

A jogszabályok hierarchiája
Külső (vagy alaki) jogforrás Belső (vagy anyagi) jogforrás
az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik a jogszabályt megalkotó állami szerv
Alaptör-
OGY (Σ2/3)
vény
OGY (pl. 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok

Törvények védelméről)
Kormány (40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelet

Kormányrendelet az állatkísérletekről)
Miniszterek (32/1999. (III. 31.) FVM

rendelet a mezőgazdasági haszonállatok
Miniszteri rendeletek tartásának állatvédelmi szabályairól)
Helyi önkormányzat képviselő

Önkormányzati rendeletek testülete/közgyűlése (pl. települések
állattartással kapcsolatos rendeletei )
17
2020. 05. 16.
Az egyes jogszabályok egymáshoz való viszonyában

eligazodást nyújtó JOGELVEK
1. Alacsonyabb szintű jogszabály nem ellenkezhet magasabb szintű jogszabállyal.

Ha mégis, akkor az alacsonyabb szintű semmis. (lex superiori derogat inferiori)
2. A később megalkotott jogszabály a korábbi jogszabály alkalmazhatóságát

lerontja. (lex posteriori derogat priori)
3. Amennyiben két jogforrás azonos szinten áll, ám ezek közül az egyik

általánosabb, míg a másik speciálisan szabályoz egy társadalmi viszonyt, akkor
a speciális jogszabályt kell alkalmazni. (lex specialis derogat generali)

JOGALKOTÁS ÉS JOGALKALMAZÁS
Jogalkotás
A jogalkotás és a jogalkalmazás kapcsolata
Tudatos, jogi szabályozás létrehozására
irányuló tevékenység, amelynek a jogalkotás determinálja a
„terméke” a jogszabály. jogalkalmazást
Jogalkalmazás
A jogalkotó által megfogalmazott Jogalkotás Jogalkalmazás
jogszabály általános parancsát,
előírásait egyedi, konkrét esetekre
vonatkoztató tevékenység, amelynek
„terméke” többnyire határozat (de más
is lehet). a jogalkalmazás tapasztalatai
visszacsatolnak a jogalkotásba
18
2020. 05. 16.

A jogszabályok érvényessége
A jogszabály keletkezéséhez kötődik és a jogi hatás kifejtésére való alkalmasságát jelenti.
AZ ÉRVÉNYESSÉG NÉGY
EGYÜTTES
FELTÉTELE
vonatkozó
arra feljogosított eljárási illeszkedjen a megfelelő
állami szervtől szabályok jogforrási módon legyen
származzon betartásával hierarchiába kihirdetve
készüljön
Bármelyik feltétel hiánya esetén a jogszabály semmis!

A jogszabályok hatályossága
A jogi hatásnak a tényleges bekövetkezhetőségét is magában foglalja A jogszabály
alkalmazhatósági körét mutatja meg (az érvényesség előfeltétele a hatályosságnak!!!).
A HATÁLY
TÍPUSAI
Időbeli hatály Területi hatály Személyi hatály Tárgyi hatály
mettől-meddig mely földrajzi kikre alkalmazható Milyen társadalmi

alkalmazható területen viszonyra
Kezdete: alkalmazható alkalmazható
- azonnali
- jövőbeli
- visszaható
Vége:
- új jogszabály
- mesemmisítik
- maga tartalmazza
19
2020. 05. 16.
3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS – b) ksze

Közjogi szervezetszabályozó eszközök
Név Normatív határozat Normatív utasítás
a vezetése, az irányítása vagy a
kizárólag saját szervezete és
felügyelete alá tartozó szervek
Tárgy működése, tevékenysége,
szervezete és működése, valamint
valamint cselekvési programja
tevékenysége
• országgyűlés • köztársasági elnök
• kormány • Miniszterelnök
• más testületi központi • a központi államigazgatási szerv vezetője
(a Kormány és más testületi
államigazgatási szerv
államigazgatási szerv kivételével)
• alkotmánybíróság
• OBH elnöke
Kibocsájtó • költségvetési tanács • legfőbb ügyész
• az alapvető jogok biztosa,
• MNB elnöke, ÁSZ elnöke
• fővárosi és megyei kormányhivatal
vezetője
• a polgármester, a főpolgármester, a
megyei közgyűlés elnöke és a jegyző
AGRÁRJOG - AGRÁRPOLITIKA
20
2020. 05. 16.
AZ AGRÁRJOG ALKOTMÁNYOS ALAPJA

Természeti erőforrás
a mesterséges környezet kivételével, a társadalmi
szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti
A föld és az élővilág,
elemek vagy azok egyes összetevői.
amennyiben társadalmi
Környezeti elem szükségletek kielégítését
a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember szolgálja, természeti
által létrehozott épített környezet, továbbá ezek erőforrásnak tekinthető!
összetevői.
A természeti erőforrásainkkal való gazdálkodás, a természeti javaink feletti önrendelkezés

megtartása az állam szuverenitásának (azaz főhatalmának) kulcseleme!
Magyarország Alaptörvénye (hatályos 2012.01.01-től)

ALAPVETÉS
P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
AZ AGRÁRJOG FOGALMA
Mire vonatkozhat az agrárjog kifejezés?
• olyan jogszabályok összességére, amelyek a mezőgazdasággal összefüggő
társadalmi viszonyokra vonatkoznak;
• beszélhetünk az agrárjogról, mint tudományterületről;
• vagy, mint tantárgyról.
A jogi szabályozás alapja az agrárpolitika, amely a jogon túlmutató tényező.
Az agrárjog fogalma:
Az agrárpolitikai célkitűzések megvalósítására létrejött jogszabályok összessége,
azaz az agrárpolitika végrehajtásának eszköze.
21
2020. 05. 16.
AGRÁRPOLITIKA
Agrárpolitika fogalma:
A mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira közvetlenül vagy áttételesen
ható tudatos állami(?) (törvényhozási, kormányzati és hatósági) beavatkozások
összessége. Eszközei és módszerei kiterjednek a birtokviszonyok, a termelési és
értékesítési feltételek, a jövedelmi helyzet, az érdekérvényesítés szabályozására,
illetve befolyásolására.
DE!
• Hazánk Uniós csatlakozásával a mezőgazdaságra vonatkozó kötelező érvényű
normák jelentős száma a közös döntéshozatal szintjén születik ( közös politika)
• Az Európai Unión belül túlnyomó részt a Közös Agrárpolitika (KAP) keretei
között alakítják ki az agrár-szabályokat.
• Ez azonban nem jelenti a nemzeti szabályozás teljes felszámolását.
• Az agrár-joganyag értelmezéséhez a jogon kívüli tényezőket (közgazdasági,
szociológiai, környezetvédelmi stb.) is figyelembe kell venni.
AGRÁRPOLITIKA – MIÉRT KÖZÖS?

Miért uniós szintű a mezőgazdasági politika?
• A mezőgazdaság egy olyan gazdasági ágazat, amelytől az élelmiszer-
biztonságunk függ, és amely központi szerepet játszik a természeti erőforrások
kiaknázásában és a vidéki térségek gazdasági fejlődésében.
• A közös agrárpolitika fő célja, hogy fokozza a mezőgazdasági termelékenységet,
ezáltal pedig megbízható és megfizethető élelmiszer-ellátást nyújtson a
fogyasztóknak, és hogy tisztes megélhetést biztosítson az európai uniós
gazdálkodóknak.
• A közös uniós politika abból a szempontból is előnyös, hogy a költségvetési
forrásokat hatékonyabban használja fel, mint ahogyan azt 28 különálló nemzeti
politika tenné.
• Európában a mezőgazdasági termékeknek egyetlen nagy közös piaca van, ahol
az egységes szempontok szerinti agrártámogatás tisztességes
versenyfeltételeket teremt az európai belső piacon, illetve a világpiacon
egymással versenyben álló gazdák számára.
22
2020. 05. 16.
TERMŐFÖLDDEL
KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
MI A FÖLD – JOGI ÉRTELEMBEN?

Termőföld:
az a földrészlet, amely
• a település külterületén fekszik,
és
• az INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő
(gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva (kivéve,
ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül)
Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld:

a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan
földrészlet, amely az INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN
• szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított
terület művelési ágban van nyilvántartva,
• továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet,
amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban
erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve
23
2020. 05. 16.
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Ingatlan-nyilvántartás: olyan közhiteles (ellenkező bizonyításáig az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett jogról illetve feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll és
az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg) nyilvántartás, amely
településenként (azon belül fekvésenként: belterület – külterület) tartalmazza az
ország valamennyi ingatlanának
• a törvényben meghatározott adatait,
• az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat
• és más, jogi szempontból lényeges (releváns) tényeket;
• tartalmazza továbbá az oda
bejegyzett személyeknek a
nyilvántartáshoz szükséges, a
törvényben meghatározott
személyazonosító- és
lakcímadatait is.
Ingatlan-nyilvántartás vezetése:
ingatlan fekvése szerinti
járási földhivatal.
FÖLDFORGALOM
24
2020. 05. 16.
MILYEN FÖLDEKRE VONATKOZNAK A

SZABÁLYOK?
A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre (továbbiakban föld):

• az ország területén fekvő valamennyi földre;
a védett természeti területnek minősülő földre (de! a természet védelméről
szóló törvényben foglalt eltérésekkel);
az erdőnek minősülő földre (de! az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról
szóló törvényben foglalt eltéréssel);
a Nemzeti Földalapba tartozó földre (de! a Nemzeti Földalapról szóló
törvényben foglalt eltérésekkel );
a tanyára (kivéve ha a földforgalmi törvény másként rendelkezik);
MILYEN ÜGYLETEKRE VONATKOZNAK A

SZABÁLYOK?
1. a föld tulajdonjogának bármilyen jogcímen (pl. adásvétel, ajándékozás,

csere) illetve módon történő megszerzésére (kivéve: a törvényes
öröklés, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés);
2. a földön haszonélvezeti jog alapítására;
3. a föld használatára; Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy

tulajdonában álló dolgot (ld. földet) birtokában
tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait
szedheti.
25
2020. 05. 16.
TULAJDON ÉS BIRTOK
TULAJDON BIRTOK
ténylegességi állapot, amelyben
az a jog, amelynél fogva valaki a valaki van akkor, amikor egy dolgot
dologra bárki jogosulatlan fizikai hatalmában tart, vagy
behatását kizárhatja megvan a lehetősége a dolog
(a dolog az enyém) rendeltetésszerű használatára
(a dolog nálam van, én használom)
a tulajdonos egyben birtokos is
lehet létezhet tulajdon nélkül is
(ha a tulajdonos maga műveli a (pl. a termőföld haszonbérlője)
földet)
KI SZEREZHET FÖLDTULAJDONT?
SZEMÉLYEK FÖLDTULAJDON
 (max. 300 ha)
Természetes személy
Magyar földműves
állampolgár nem földműves  (de csak max. 1 ha, kivéve közeli hozzátartozó)
EU tagállam földműves  (max. 300 ha)

állampolgára nem földműves  (de csak max. 1 ha, kivéve közeli hozzátartozó)
EU-n kívüli állam állampolgára ------
főszabály ------
személyiséggel nem
rendelkező személy
Jogi személy és jogi
 nincs maximum, de csak :

1. a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi
személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási
Kivétel szerződés alapján, valamint végintézkedéssel;
2. jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a
jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal
és időtartamra
maga az állam  (nincs maximum)
magyar  (föld fekvése szerinti települési önkormányzat
helyhatóság közfoglalkoztatás és szociális földprogram és
Állam
településfejlesztés céljára; nincs maximum)

maga az állam ------
nem magyar
helyhatóság ------
26
2020. 05. 16.
TERMÉSZETES SZEMÉLYEK
TULAJDONSZERZÉSE
A föld tulajdonjogát
Nem tagállami állampolgár
• belföldi természetes személy és (külföldi(!)) nem szerezhet
• tagállami állampolgár szerezheti meg. földtulajdont
Nincs különbség a magyar és az Európai Unió valamely másik tagállamából

származó polgárok között!
Ugyanazok a kritériumok vonatkoznak rájuk, a tagállami állampolgároknak is meg

kell felelniük a földműves fogalmánál kifejtett feltételrendszernek!
Földműves? Közeli hozzátartozó?
TULAJDONSZERZÉSE
Földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve
tagállami állampolgár, aki
• legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik
vagy
• ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
 mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében
és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan
árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező-
vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott,
vagy
 a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági
termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet,
illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes
közreműködésként végzi;
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és

a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér
27
2020. 05. 16.
FÖLDSZERZÉSI MAXIMUM /
BIRTOKMAXIMUM
A földszerzési maximum (azaz ekkora területű földet TULAJDONOLHAT):

• földműves (valamint az a nem földműves, aki közeli hozzátartozójától vásárol
földet) a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld
területnagyságának a beszámításával maximum 300 ha mértékig szerezhet
földet (kivéve részarány tulajdon)
A részarány-tulajdon egy sajátos tulajdoni hányad, amely nem
azonosítható be konkrét földrészlettel, csupán egy eszmei aranykorona
érték. Részarány-tulajdon megmutatta, hogy a TSZ közös használatában
álló ingatlanokból a TSZ tag mennyi földnek a tulajdonosa, annak mennyi
az aranykorona értéke - nem kötődött konkrét ingatlanhoz.
• nem földműves magánszemély (tagállami, belföldi) maximálisan 1 ha föld

tulajdonjogát szerezheti meg
BIRTOKMAXIMUM
Birtokmaximum (azaz ekkora területű földet BIRTOKOLHAT) (a fölterület
bármilyen jogcímen történő használata)
• Főszabály: 1200 ha!!!
földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát – a
már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – legfeljebb
1200 ha mértékig szerezheti meg.
• Kedvezményes birtokmaximum: 1800 ha!!!

• állattartó telep üzemeltetője,
• a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója
• ha a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának
tulajdonában álló földet használ
28
2020. 05. 16.
BIRTOKMAXIMUM
Kedvezményes birtokmaximum feltételei:
1. Állattartó telepnél feltétel, hogy a megelőző évben vagy a megelőző három év
átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség
elérte a 600 állategységet, és hektáronként legalább fél állategység átlagos
állatsűrűséggel kell rendelkezni. Az átlagos állatsűrűséget az élelmiszerlánc-
felügyeleti szerv állapítja meg, és annak igazolására kérelemre hatósági
bizonyítványt állít ki.
2. Vetőmag előállítónál feltétel, hogy a megelőző három év átlagában a már
birtokában lévő szántó művelési ágú föld egytizede, de legalább 120 hektár
vetőmag vagy szaporító anyag előállításának helyéül szolgált. Az átlagos
területnagyságot a növénytermesztési hatóság állapítja meg, és annak
igazolására kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.
3. Mezőgazdasági termelőszervezetnél a birtokmaximum 1800 hektár
területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet
legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával.
AZ ÁLLATEGYSÉG ARÁNYSZÁMA
57/2014. (IV. 30.) VM rendelet az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól
Két évnél idősebb szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lovak állatonként 1,0 ÁE
Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól két éves korig állatonként 0,6 ÁE
Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék és lovak állatonként 0,4 ÁE
Szamár, öszvér állatonként 0,6 ÁE
Szarvas állatonként 0,5 ÁE
Őz állatonként 0,2 ÁE
Juh állatonként 0,15 ÁE
Kecske állatonként 0,15 ÁE
Tenyészkoca, -kan 50 kg-nál nagyobb élősúly felett állatonként 0,5 ÁE
Egyéb házisertés állatonként 0,3 ÁE
Vaddisznó állatonként 0,2 ÁE
Nyúl állatonként 0,002 ÁE
Tojótyúk állatonként 0,005 ÁE
Kacsa, fácán állatonként 0,006 ÁE
Liba állatonként 0,012 ÁE
Pulyka állatonként 0,024 ÁE
Egyéb baromfi, galamb állatonként 0,003 ÁE
Strucc állatonként 0,15 ÁE
Hal halastó hektáronként 1,0 ÁE
Méh méhcsaládonként 0,2 ÁE
29
2020. 05. 16.
TULAJDONSZERZÉSE - CSERE
A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha
• a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására
vállalnak kötelezettséget
és
• a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már
tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik,
vagy
• a cserepartnerek
 egyike helyben lakónak minősül,
vagy
 egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve
azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát
képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy
közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
TULAJDONSZERZÉSE - AJÁNDÉKOZÁS
Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes
átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.
Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog
átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya
ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak

• közeli hozzátartozó,
• bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye,
• önkormányzat, és
• az állam javára lehet átruházni.
30
2020. 05. 16.
TULAJDONSZERZÉSE – JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI
•a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben,

Tulajdonszerzési jogosultság feltétele:
nyilatkozattal •teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt

• vele szemben öt éven belül nem került sor annak megállapítására, hogy
szerzési korlátozás megkerülésére irányuló jogügyletet kötött (pl.
zsebszerződés) másrészt, hogy
• ne legyen földhasználati díjtartozása, harmadrészt
• vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga
használja, ennek során
• közokiratba foglalt
 eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének
és
 vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5
évig más célra nem hasznosítja (de! ld. kivételek!).
• Pályakezdő gazdálkodónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a
tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen
 állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni,
vagy
 mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és mező-, erdőgazdasági
tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
Pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve
tagállami állampolgár, aki
• a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének
időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik,
• nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy
tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával,
• Legalább középszintű mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel
rendelkezik, és
• a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági
termelőként nyilvántartásba vételre kerül;
Mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet

tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező-
és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó,
illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy
megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál;
31
2020. 05. 16.
Nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél

• a föld használatát az alábbiak valamelyike javára engedi át
 földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy
 a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának
legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági
termelőszervezet
• társult erdőgazdálkodást folytat, vagy
• vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a
használatot más személy részére.
A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
• talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
• öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
• öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
• tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
• védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által
jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy
hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú
feladatok ellátása;
• mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület
létesítése;
• lakóépület létesítése;
• a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása.
32
2020. 05. 16.
Mi a helyzet akkor, ha valaki olyan földterület tulajdonjogát kívánja megszerezni,

amelyik harmadik személy használatában áll (pl. haszonbérlet áll fenn rajta)?
• a használatra kötött szerződésben megjelölt időtartam lejártát követően kell a
hasznosítási kötelezettségének eleget tenni,
• a használat időtartama az eredeti lejárati időponthoz képest nem
módosítható, tehát pl. a haszonbérleti szerződés nem hosszabbítható meg.
A FÖLD ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK „FOLYAMATA”

A föld értékesítésére irányuló szándék esetében az eladó ún. vételi ajánlatot tesz,
ezt azonban már egy konkrét vevő adás-vételi szerződésben történő nevesítésével
teszi. A vételi ajánlat így nem más, mint egy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba (azaz: közjegyző vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba)
foglalt adás-vételi szerződés.
Ez a szerződés több szempontból is speciális:

• Egyrészt olyan kötelező tartalmi elemeket határoz meg a törvény, amelyeknek
az adás-vételi szerződésben szerepelniük kell vagy csatolni kell azokat a
szerződéshez (ld. Nyilatkozatok előző diákon).
• Másrészt az még nem tekinthető végleges adás-vételi szerződésnek. Hiába
egyeztek meg a felek (az eladó és vevő), hiába ellenjegyezte azt közjegyző
vagy ügyvéd, annak végleges ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez további
feltételeknek kell megfelelni:
• elővásárlási jog
• hatósági jóváhagyás
33
2020. 05. 16.
ELŐVÁSÁRLÁSI JOG
Az elővásárlási jog intézménye nem új keletű a mezőgazdasági földek
átruházása tekintetében, jogalkotó célja továbbra is a birtokelaprózódás
megakadályozása.
Az elővásárlási jog a föld eladása esetén áll fenn.
Mit jelent az elővásárlási jog?

• A jogosultnak a dolog megvételére ad jogot mindenki mást megelőzően,
olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi
ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.
• Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen (a
jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot
megelőzi). Tehát földek esetében elővásárlási jog nemcsak a földforgalmi
törvény alapján állhat fenn, hanem más jogszabályokra illetőleg
szerződésekre alapítottan is.
ELŐVÁSÁRLÁSI JOG - SORREND
1. Állam
2. a földet használó olyan földműves,

a) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
b) aki helyben lakónak minősül, vagy
c) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3
éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-
vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton
legfeljebb 20 km távolságra van („közel lakó”);
34
2020. 05. 16.
3. az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
Bizonyos művelési ág vonatkozásában ide kerül néhány

„speciális” elővásárlási jog
4. az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül;
5. az olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági

üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek
közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti
település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem
zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van („közel lakó”).

„Speciális elővásárlási jog, amely a 3. és a 4. pont közé kerül:
i. a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását

megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben
lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz
szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és
rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott állatsűrűséggel
• rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban
nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár,
öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
• szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a)
alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint tejhasznú
szarvasmarha vonatkozásában, továbbá nyilvántartásba vett
takarmány-vállalkozásnak minősül
35
2020. 05. 16.
ii. a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld

eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja
földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék
előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
iii. a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása
esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja
kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
iv. a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a

helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja
vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.
A földet nem használó földművesek között (az előző diák 3. 4. és

5. pontjában, valamint „speciális” elővaásáarlási jog vonatkozásában) az
elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő:
1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
2. fiatal földműves,
3. pályakezdő gazdálkodó.
36
2020. 05. 16.
ELŐVÁSÁRLÁSI JOG - FOGALMAK

földet használó földműves
az a földműves, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a
föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki
helyben lakó
az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve
azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a
csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;
helyben lakó szomszéd

az a helyben lakó, vagy az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti
szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel szomszédos
település vonatkozásában helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy
használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a
haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
családi gazdálkodó
a családi gazdaságot vezető természetes személy (családi gazdaság: a
mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba
vett mezőgazdasági üzem);
gazdálkodó család tagjai

a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú
gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett
nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az
örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell
fiatal földműves
az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása
időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be
37
2020. 05. 16.
Értesítés az elővásárlási jogról
• A földforgalmi törvény alapján fennálló elővásárlásra jogosultakat hirdetmény útján,
• más jogszabályok illetőleg megállapodás alapján létesített jog esetén az elővásárlásra
jogosultakat személyesen (írásban) kell értesíteni.
A hirdetményi értesítés módja

• Az adásvételi szerződést annak aláírását követő 8 napon belül meg kell küldeni a föld
fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez, aki gondoskodik a polgármesteri
hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésről.
• A kifüggesztéstől számítottan az elővásárlásra jogosultaknak 60 napjuk van (jogvesztő
határidő) elővásárlási jogot elfogadó vagy azt elutasító nyilatkozatot tenni (ha valaki nem
nyilatkozik, az azt jelenti, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával).
• Az elővásárlásra jogosultnak – fő szabály szerint – nyilatkozatát (teljes bizonyító erejű
magánokiratba fogalva) a jegyző részére személyesen kell átadni (hogy az elfogadó
nyilatkozat az abban megjelölt személytől származik).
• A jegyző az átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adásvételi szerződés
eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
 a megyei földhivatal részére jóváhagyás céljából ha a jogügylet hatósági jóváhagyás
köteles
 az eladó részére, ha az adásvételi szerződés mentes a megyei földhivatal jóváhagyása
alól
Nem áll fenn elővásárlási jog:
• közeli hozzátartozók (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a
mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a
testvér) közötti adásvétel,
• a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező

adásvétel,
• a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más
földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétel,
• a települési önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljából
történő adásvétel,
• rekreációs célú földszerzés (a földművesnek nem minősülő belföldi természetes
személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat tulajdonában álló
és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld
megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő
családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak
hasznait) esetén.
38
2020. 05. 16.
HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS
A föld tulajdonjogának megszerzéséhez szükség van a megyei földhivatal

jóváhagyására, melyet a helyi földbizottság véleménye, állásfoglalása előz meg.
Helyi földbizottság:
• Az adás-vételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az agrárgazdasági
tevékenységet folytatók kötelező tagságán, és a tagok egyenlő szavazati jogán
alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamarának (NAK) a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti
területi szerve.
HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS – ADÁSVÉTEL ESETÉN

1. A megyei földhivatal a jegyzőtől beérkező dokumentációt először formai
vizsgálatnak veti alá és 15 napon belül dönt ezek alapján a jóváhagyás
megtagadásáról, ha:
• az adás-vételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött
szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
• az adás-vételi szerződés nem tartalmazza a vevő előírt nyilatkozatait, vagy azok
önállóan a nem kerültek csatolásra,
• az elfogadó jognyilatkozat
 az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,
 nem az elővásárlásra jogosulttól származik,
 az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az
elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy nem a megjelölt törvényen, vagy a
törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy
 az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra
jogosultnak az előírt nyilatkozatait, vagy azok önállóan nem kerültek csatolásra.
• megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok
megsértését.
39
2020. 05. 16.
2. Ha az előzetes vizsgálat eredményeként a megyei földhivatal nem

tagadja meg az adás-vételi szerződés jóváhagyását, és több
elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a
mezőgazdasági igazgatási szerv az elővásárlásra jogosultakat és az adás-
vételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend
alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.
3. A megyei földhivatal rendelkezésére álló okiratok és az általa készített

jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi
földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából.
• szerződéssel kapcsolatos
• földvásárló személyére vonatkozó

A helyi földbizottság 30 napon belül adja ki az állásfoglalását.
1. A helyi földbizottság állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e:

a) a birtokviszonyok átláthatóságára,
b) a spekulatív földszerzések megelőzésére,
c) az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot
képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére,
d) a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére,
e) az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, és
f) a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére
g) vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek
40
2020. 05. 16.

2. A földvásárló személyére vonatkozóan: a földbizottság állásfoglalása támogató
vagy nem támogató tartalmú lehet, de ezt adott esetben többfajta lehetőség közül
választhatja ki:
1. támogatja valamelyik elővásárlásra jogosulttal az adás-vételi szerződés
megkötését;
2. nem támogatja az elővásárlásra jogosulttal (vagy jogosultakkal) a szerződés
megkötését, de támogatja azt az adás-vételi szerződés szerinti vevővel (aki
nem elővásárlásra jogosult, „csak” egyszerűen földműves vagy egy hektárt meg
nem haladó területű föld esetében netán még az sem);
3. nem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását (sem elővásárlásra
jogosulttal, sem más vevővel) ebben az esetben a megyei földhivatal az adás-
vételi szerződés jóváhagyását megtagadja!
A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. A

közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv döntését nem
változtathatja meg!
NEM KELL HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS
Nem szükséges a megyei földhivatal jóváhagyása és erről kérelemre igazolást ad

ki:
• az állam, egyház, jelzálog-hitelintézet, önkormányzat tulajdonszerzéséhez,
• az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
• a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
• a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
• a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon
megszűntetésére kerül sor;
• a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves
részére való átadásával megvalósuló adás-vételhez;
• a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez.
41
2020. 05. 16.
FÖLDHASZNÁLAT
FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS
A földhasználati nyilvántartás
• A földhasználati nyilvántartás a járási földhivatalok által vezetett, az ingatlan-nyilvántartás
adataira épülő, de attól elkülönülő önálló és a földek használatáról, valamint a
földhasználókról vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás.
• A földhasználati nyilvántartás közhitelessége nem terjed ki a természetes személy
földhasználók természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adataira, illetve a
gazdálkodó szervezetek azonosító adataira.
Bejelentési kötelezettség
• A földhasználó köteles a használatot – annak megkezdésétől számított 30 napon belül – a
használt földterület fekvése szerint illetékes járási hivatalhoz bejelenteni (ugyanígy a
földhasználat megszűntetését is!).
• A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a földhasználatra, ha olyan földterületen áll
fenn, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban van nyilvántartva.
• A földhasználati bejelentést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon,
úgynevezett „földhasználati bejelentési adatlapon” kell teljesíteni.
42
2020. 05. 16.
KI A FÖLDHASZNÁLÓ?
Földhasználó az, aki a földet ténylegesen műveli!
Ez lehet:
1. a tulajdonos
2. a haszonélvező
3. olyan természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet lehet, akinek
földhasználata érvényes földhasználati jogcímen megkötött földhasználati
szerződésen alapul, például:
• haszonbérleti szerződés
• közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostársak közötti használati
megosztásról szóló megállapodás
4. állami tulajdonban álló föld esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyonkezelő, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi
joggyakorló szervezet
A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező a föld

használatát, hasznosítását:
• haszonbérlet,
• szívességi földhasználat,
• rekreációs célú földhasználat
jogcímén engedheti át.
KINEK?????
43
2020. 05. 16.
Kinek engedhető át a földhasználat?
A fölhasználat jogát
• földműves
• mezőgazdasági termelőszervezet
szerezheti meg
Kivételek:
1. Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek
minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti.
2. Haszonbérlet címén
• az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény,
• az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos
kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti.
1. Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi
személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából
megszerezheti.
2. Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy,
illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy – kivéve Nyrt.
– is megszerezheti.
FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK
A föld használatának átengedéséről szóló szerződést
• közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,
és
• a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá!
Szükséges elemek:
• Nyilatkozatok (ld. termőföld vétele)
• Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek ezen felül
kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság
megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen
mezőgazdasági üzemközpontot létesít.
44
2020. 05. 16.
MI AZ A SZERZŐDÉS?
A Szerződés fogalma:
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből
kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
követelésére.
Szerződési szabadság
• A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik
szerződő felet.
• A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a
felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha az eltérést a törvény nem tiltja.
Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom

Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét
kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály
által előírt tartalommal jön létre.
HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS
HASZONBÉRLET
x BÉRLET
Haszonbérleti szerződés alapján a Bérleti szerződés alapján a bérbeadó

haszonbérlő hasznot hajtó dolog meghatározott dolog időleges
időleges használatára vagy hasznot használatának átengedésére, a bérlő
hajtó jog gyakorlására és hasznainak a dolog átvételére és bérleti díj
szedésére jogosult, és köteles ennek fizetésére köteles.
fejében haszonbért fizetni. A
haszonbérleti szerződést írásba kell
foglalni.
A jogviszony tartós jellege, természete és gazdasági jelentősége miatt!

Az írásba foglalás a szerződés érvényességének feltétele!
A hatóság jóváhagyása a szerződés hatályba lépésének a feltétele (és nem a nem
létrejöttének vagy érvényességének feltétele!)
45
2020. 05. 16.
HASZONBÉRLET
hasznot hajtó dolog vagy jog,

x BÉRLET
tárgy bármilyen dolog

de kiemelten a termőföld!
jogosultság használat és haszonszedés csak használat
kötelezettség haszonbér fizetés bérleti díj fizetés
Termőföld haszonbérlete: a
haszonbérlő a termőföldet
Autóbérlés: a bérelt autót a bérlő
művelheti (azaz használhatja)
Pl. csak használhatja a bérlet
és a betakarított terményből
időtartama alatt
származó bevétel őt illeti
(haszonszedés)
Azaz a haszonbérlet és a bérlet közötti alapvető különbség, hogy míg a bérlet csak a
használat jogát biztosítja a bérlő számára, addig a haszonbérleti jogviszony alapján
a haszonbérlő emellett a dolog hasznainak szedésére is jogosult.
HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS -TARTAMA
A haszonbérleti szerződés időtartama:

• A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági
évre, és legfeljebb 20 évre köthető meg.
Kivéve:
• Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre

kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről
és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a
termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig
lehet megkötni.
46
2020. 05. 16.
HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS –
ELŐHASZONBÉRLETI JOG
Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben
ELŐHASZONBÉRLETI JOG illeti meg:
1. a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet,

• aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül,
• vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági
üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek
közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti
település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
Ezzel egy rangon:
• állattartó
• célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása,
vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
• célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
• szántó művelési ágban célja szaporítóanyag-előállításhoz szükséges terület biztosítása.
(földművesek)
2. az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
3. az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
4. az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja
legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a
haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20
km távolságra van (közel lakó);
47
2020. 05. 16.
(mg-i termelőszervezetek)
5. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű
szomszédnak minősül;
6. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek
minősül;
7. az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági
üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási
határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település
közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton
legfeljebb 20 km távolságra van (közeli illetőségű).
HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS – LÉTREJÖTTE
• A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által

elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe kell
foglalni, és azt a haszonbérbeadónak – a felek aláírásától számított 8 napon belül
– közölnie kell az előhaszonbérleti jog jogosultjaival.
• A haszonbérleti szerződést az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése
szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell
közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más
törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell.
• A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell az előírt
nyilatkozatokat is
48
2020. 05. 16.
HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS – LÉTREJÖTTE

• Az előhaszonbérleti jog jogosultja a kifüggesztést követő naptól számított 15
napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy
az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról
való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e
bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik.
• Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell
foglalni.
• Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság
jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is,
hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott
sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát.
• A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a
beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti
szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi
a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a
mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy
b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.
A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése
• A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás
szabályainak megfelelően jogosult.
A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítését nem a dolog
használata, kizárólag a haszonszedésre korlátozza a Ptk. A haszonbérelt
dolog használatára nem találni külön rendelkezést, így arra a bérlet
szabályait kell alkalmazni: a haszonbérlő a dolgot rendeltetésének és a
szerződésnek megfelelően használhatja, ellenkező esetben a
haszonbérbeadó a haszonbérlő eredménytelen felhívása után
felmondhatja a szerződést.
• Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően

megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége
fennmaradjon.
A termőföld használatára is előírja a Ptk. a rendes gazdálkodás
követelményét!
49
2020. 05. 16.
Költségviselési szabályok
• A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás
és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a
haszonbérlőt terheli.
• A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli.
A haszonbér megfizetése
• A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
A haszonbér mérséklése, elengedése

• A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli
esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos
haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet.
• Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a
haszonbérbeadóval közölni.
• A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető.
50
2020. 05. 16.
A haszonbér biztosítéka
• A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a
haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg (az
ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályai szerint).
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének

biztosítására szolgáló vagyontárgyból más
követeléseket megelőző sorrendben kielégítést
kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje
nem teljesít.
A haszonbérlet felmondása termőföld haszonbérlete esetén
Rendes felmondás: A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti
szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni
(bármelyik fél kezdeményezheti!).
Rendkívüli felmondás: A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is,
ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan
gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét,
a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.
Örökös általi felmondás: A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet
harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az
örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. A
felmondási időt
• ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
• hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének
napjától;
• öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától
• kell számítani.
51
2020. 05. 16.
A dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi

haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést
folytatni lehessen.
EGYÉB,
MEZŐGAZDASÁGHOZ
KAPCSOLÓDÓ
SZERZŐDÉSEK
52
2020. 05. 16.
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő
tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő
tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére
köteles.
• Az egyik fél a megrendelő, akinek a tulajdonát képezi a nevelendő állat, vagy a

termesztendő növény és annak termesztésére szolgáló terület is.
• A másik fél a mezőgazdasági vállalkozó, aki a tevékenység végzésére köteles:
állatot hizlal vagy növényt termeszt.
• A megrendelő ezért a vállalkozói tevékenységért (azaz a hizlalásért, vagy a
növénytermesztésért) a vállalkozónak díjat fizet.
Pl.: bérhizlalás; mezőgazdasági terület műveltetése
Állat-vagy növény-egészségügyi kockázatviselés:

Ha az állat vagy a termény betegsége miatt a szerződés lehetetlenül
• a vállalkozó csak az ellenőrzési körébe tartozó okokért felel, azaz csak azért,
ha a megbetegedés az ő tevékenységének vagy az ellenőrzése alá tartozó
körülményeknek tudható be.
• a vállalkozó nem felelős, ha a megbetegedést az ellenőrzési körén kívüli
elháríthatatlan ok idézte elő. Ebben az esetben a vállalkozót arányos díj illeti
meg.
53
2020. 05. 16.
Előlegek elszámolása:
• A felek közti elszámolás részét képezik azok az előlegek is, amelyeket a

megrendelő elszámolásra vagy előlegként nyújtott, függetlenül attól, hogy
termés, vagy termelés eredményéből nem fedezhetők.
• Azaz a megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások

visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a
termelés eredményéből nem fedezhetők.
SAJÁT TERMELÉSŰ MEZŐGAZDASÁGI ÁRU

SZOLGÁLTATÁSÁRA KÖTÖTT ADÁSVÉTELI
SZERZŐDÉS
Speciális adás-vételi szerződés
Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény,

termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő
szolgáltatására vállal kötelezettséget, jogosult:
• a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
• a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni, feltéve, hogy a vevőt a teljesítés
megkezdéséről az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával
előzetesen értesíti.
Pl.: 5 tonna búza értékesítése
54
2020. 05. 16.
A VEVŐ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ELŐÁLLÍTOTT

MEZŐGAZDASÁGI ÁRU SZOLGÁLTATÁSÁRA
KÖTÖTT ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Speciális adás-vételi szerződés
• Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági

termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban
történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek megállapodnak
abban, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, továbbá ehhez
kapcsolódó tájékoztatást ad az eladónak, akkor az eladó köteles ezt a
szolgáltatást a tájékoztatásnak megfelelően igénybe venni.
• Az eladó a vevő teljesítést elősegítő szolgáltatásainak szerződés szerinti
ellenértékét akkor is köteles megfizetni, és a vevő által folyósított termelési
előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni, ha
erre a termelés eredménye nem biztosít fedezetet.
Pl. 5 tonna búza értékesítése úgy, hogy a szárítást a vevő végzi
MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS
Megbízási szerződés fogalma

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a
megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A megbízó utasítási joga

• A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
• Az utasítástól akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a
megbízó előzetes értesítésére már nincs mód (de a megbízót késedelem nélkül értesíteni
kell).
• Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre
figyelmeztetni. Ha a megbízó az utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat,
illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a
megbízó kockázatára elláthatja.
• Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági
határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
• A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült
költségeket.
55
2020. 05. 16.
A megbízott tájékoztatási kötelezettsége
A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni
• a tevékenységéről és a feladat állásáról;
• ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy
• ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá;
• a megbízás teljesítéséről.
Megbízási díj
• A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás
teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével
arányos részét követelheti.
• A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett
eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert
a megbízott felróhatóan járt el.
• A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére
köteles.
A megbízási díj biztosítása
A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a
megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek
birtokába.
A megbízási szerződés felmondása

• A szerződést bármelyik fél felmondhatja.
• A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a
felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése
miatt került sor.
• Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a
megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó
szerződésszegése miatt került sor.
• A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási
jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában,
és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem
gyakorolható.
56
2020. 05. 16.
Elszámolás a szerződés megszűnésekor

• A megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése
céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás
folytán jogosan felhasznált.
• A megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel
szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt
költségeit megtéríteni.
BÉRTARTÁSI SZERZŐDÉS
Speciális megbízási szerződés

• A más tulajdonában álló állat gondozását és tartását magában foglaló
megbízási szerződés elsősorban a lovardák vagy a legeltetés körében ismert
szerződéstípusa a mezőgazdaságnak.
• A bértartásba rendszerint csak megfelelő (és megfelelően igazolt) egészségi
állapotú állat vehető,
• Emellett fontos rendezni a szerződésben a bértartásba vett állat szaporulata és
orvosi ellátásának kérdését is.
57
2020. 05. 16.
SZOMSZÉDJOGOK,
ILLETVE A SZOLGALMI
JOG ÉS A KÖZÉRDEKŰ
HASZNÁLATI JOG
SZOMSZÉDJOG
Kötelezettségek (tulajdonjogi korlátok):
• A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan
magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül
zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
• A tulajdonost tűrési kötelezettség terheli a földterületére való belépés, használat
tekintetében az alábbi esetekben (kártalanítás mellett!)
• közérdekű munka elvégzése
• állatok befogása
• áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése
• ágak, gyökerek eltávolítása
• szomszédos ingatlanon történő építési munka
58
2020. 05. 16.
SZOMSZÉDJOG
Szükséghelyzetben fennálló tűrési kötelezettség (kártalanítás mellett)
• az élet védelme szempontjából teljes körű: másnak életét, testi épségét vagy
vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a
tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges
mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak;
• a vagyon védelme szempontjából arányosítás: más vagyonát fenyegető veszély
esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár
előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a
behatás következtében érheti.
Közérdekű használatból eredő tűrési kötelezettség (kártalanítás mellett)

• Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított
személyek - a feladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant időlegesen
használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot
egyébként korlátozzák.
• Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy
jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
SZOLGALMI JOG
A telki szolgalom fogalma

1. Telki szolgalom alapján az ingatlan (ún. uralkodó ingatlan) mindenkori birtokosa
a) más ingatlanát (ún. szolgáló ingatlan) meghatározott terjedelemben
használhatja
• átjárás,
• vízellátás,
• vízelvezetés,
• pince létesítése,
• vezetékoszlopok elhelyezése,
• épület megtámasztása céljára vagy
• az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra
b) vagy követelheti, hogy a másik (szolgáló ingatlan) ingatlan birtokosa a
jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
2. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek

tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
59
2020. 05. 16.
SZOLGALMI JOG
A telki szolgalom létrejötte
• A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének

alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
• Telki szolgalmat az (uralkodó) ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a

saját javára is alapíthat.
• Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az (uralkodó) ingatlan birtokosa, ha a

másik (szolgáló) ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem
tiltakozik. (A szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet
elbirtoklásra!!!!).
• A telki szolgalom nem lehet önállóan forgalom tárgya.
SZOLGALMI JOG
A telki szolgalom gyakorlása

• A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal
terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.
• Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés

használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét
- eltérő megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban
a berendezést vagy felszerelést használják.
60
2020. 05. 16.
SZOLGALMI JOG
A telki szolgalom megszűnése
• A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását

felfüggesztheti, ha az az (uralkodó) ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának
rendeltetésszerű használatához már nem szükséges.
• A szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át

nem gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
• A telki szolgalom jogügylettel való megszüntetéséhez az uralkodó telek

tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli lemondó
nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése szükséges.
KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOG
A közérdekű használati jog
• Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára -

hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani.
• A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás

jár.
61
2020. 05. 16.
ÁLLATTARTÁSHOZ
KAPCSOLÓDÓ NÉHÁNY
ELŐÍRÁS
EGYSÉGES AZONOSÍTÁSI ÉS
NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER:
ENAR
(SERTÉS: JFGK 6
SZARVASMARHA: JFGK 7
JUH, KECSKE: JFGK 8)
62
2020. 05. 16.
ENAR
A szabályozás célja:
Állat-egészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági okokból a nyomon
követhetőség biztosítása a célja.
Ez ad ugyanis lehetőséget az élelmiszer, takarmány előállítására szánt állat
(vagy olyan anyag, amit élelmiszer vagy takarmány előállításánál a
felhasználásra szánnak) nyomon követésére a termelés, a feldolgozás és a
forgalmazás minden szakaszában.
Milyen állatfajokat érint az előírás?

• Sertés
• szarvasmarha
• juh és kecske
ENAR - KÖTELEZETTSÉGEK
1. Tenyészet-bejelentési kötelezettség:
Tenyészet létesítését, az állattartás megkezdését vagy megszűntetését, a tartott
tenyészállat-létszámot, továbbá bármely bejelentett adatban bekövetkezett
változást be kell jelenteni az országos adatbázis felé.
2. Állomány-nyilvántartás vezetése:
A tartási helyen lévő, a tenyészetbe érkező, illetve az azt elhagyó állatokról
nyilvántartást kell vezetni (a nyilvántartás adatait legalább három évig kell
megőrizni).
3. A fajnak megfelelő szállítólevél használata

Az állattartónak, illetve az állat szállítójának gondoskodnia kell arról, hogy az
állatokat szállításkor érvényes, a fajnak megfelelő szállítólevél kísérje (a
szállítóleveleket három évig kell megőrizni).
A szállítólevél egy szigorú számadású, sorszámozott nyomtatvány, amelyet a
kiszállító tenyészet ENAR felelősének kell négy példányban kiállítania.
Az állatok mozgását jelenteni kell (fajtól függ, hogy mennyi időn belül).
63
2020. 05. 16.
ENAR - KÖTELEZETTSÉGEK
4. Az állatok jelölése
Az állatokat a tenyésztési hatóság által engedélyezett ENAR füljelzővel kell
megjelölni (önálló tenyészetből hazai vágóhídra történő szállításkor az állatok
jelölése sertések esetén jelölőkalapács használatával is történhet).
Kötelezettségek:
• Minden Magyarországon született szarvasmarhafélét mindkét fülben meg
kell jelölni. Az állatok jelölését a borjú születését követő 20 napon belül kell
elvégezni.
• Sertések esetén a tenyészállatok mindkét fülét tartós műanyag füljelzővel
kell megjelölni, melyek közül a jobb fülben elhelyezett füljelző elektronikus
jeladót tartalmaz. A vágóhídra szánt állatokat fém vagy fehér műanyag
füljelzővel kell megjelölni. Az állatokat legkésőbb a születési tenyészet
elhagyásának napján illetve a tenyésztésbe vételkor kell megjelölni.
• Juh- és kecskeféléket legkésőbb 6 hónapos korukig meg kell jelölni mindkét
fülben (mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot).
ENAR
Mit ellenőriz a hatóság?

Hogy a gazdálkodó…
• eleget tett-e a tenyészet-bejelentési kötelezettségének,
• rendelkezésére állnak-e a szállítólevelek,
• az ENAR szabályai szerint jelölte meg állatait,
• megfelelően vezeti-e az állomány-nyilvántartást (sertéstartás esetén az
állatmozgás- és sertésnyilvántartást).
64
2020. 05. 16.
ÁLLATBETEGSÉGEK BEJELENTÉSI
KÖTELEZETTSÉGE
ÁLLATBETEGSÉGEK BEJELENTÉSE
• Vannak olyan, nagy kockázatot jelentő járványos megbetegedések, amelyek
előfordulását jelenteni kell.
• Ezek a betegségek az un. bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek.
• A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek körét az állatbetegségek
bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet 1. melléklete
sorolja fel, pl:
• Afrikai sertéspestis • Madárinfluenza

• Aujeszky-betegség • Mézelő méhek nyúlós és
• Brucellózis enyhébb költésrothadása
• Kéknyelv betegség • Nyulak vérzéses betegsége
• Keleti marhavész • Ragadós száj- és körömfájás
• Lépfene • Veszettség
• Nyugat-nílusi láz • Pisztrángok vírusos vérfertőzése
• Pontyfélék tavaszi virémiája
65
2020. 05. 16.
Az állattartó kötelezettségei
• Állata betegségéről vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteni az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illetve a szolgáltató állatorvost.
• Ha egészségesnek látszó állat vágására kerül sor, de a levágott állaton
betegségre gyanút keltő elváltozást észleltek, akkor is jelenteni kell.
• A beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni.
• Járványos állatbetegség esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a
szolgáltató állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség
továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, az
elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni.
• Az állat elhullását vagy kényszervágását bejelenteni (továbbá köteles az állati
testet vizsgálatra bemutatni)
• A hatósági állatorvos intézkedéséig az állatot vagy annak tetemét azon a
helyen, ahol a megbetegedést vagy annak gyanúját észlelték, illetőleg ahol az
elhullás, levágás vagy leölés történt, el kell különíteni.
A bejelentés megtétele
• A bejelentést szóban, írásban és megbízott útján is meg lehet tenni.
• A bejelentésnek tartalmaznia kell:
• az állattartó nevét, lakcímét vagy székhelyét;
• a beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús, illetőleg elhullott,
levágott vagy leölt állatok tartási helyét, faját, számát, korát,
hasznosítását, vadonélő állat esetében az észlelés helyét;
• a bejelentés időpontjáig az állatokon észlelt tüneteket, illetőleg az
elhullásuk, levágásuk vagy leölésük után észlelt elváltozásoknak lehetőleg
pontos leírását;
• mindazokat a körülményeket, amelyek a betegség mielőbbi megállapítását
és a betegség leküzdését elősegítik.
66
2020. 05. 16.
KÁRTALANÍTÁSI RENDSZER
KÁRELOSZTÁS, KÁRTELEPÍTÉS, KÁRVESZÉLY VISELÉS
1.
Másra nem hárítható Áthárítható károk
károk
2.
3.
harmadik személyre való
károkozóra való áthárítás
áthárítás
67
2020. 05. 16.
1. MÁSRA NEM HÁRÍTHATÓ KÁROK
1. A tulajdonos kárviselése (casum sentit dominus elve; ÚjPtk. 5:22. §)

A tulajdonos . viseli a … dologban beállott azt a kárt, amelynek
megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
2. A károsult kárviselése (ÚjPtk. 6:525. § (1) és (3))

• A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség
terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt
a károkozó nem köteles megtéríteni. (ÚjPtk. 6:525. § (1))
• A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért
felelős. (ÚjPtk. 6:525. § (3))
• A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a
kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is
meghatározhatja. (ÚjPtk. 6:522. § (4)), azaz ilyen esetben
méltányosságból a károkozó helyett a károsult viseli a kár egy részét.
2. A KÁR ÁTHÁRÍTÁSA HARMADIK

SZEMÉLYRE
1. Rejtett technikával történő áthárítás

• pl. jótállási, szavatossági költségek beépítése az árba
2. Nyílt technikával történő áthárítás

• Közjogi kockázatközösségek , pl. TB
• Biztosítás: a kárt a biztosító viseli
• Járulékosan, pl. kezesség
68
2020. 05. 16.
3. A KÁR ÁTHÁRÍTÁSA A KÁROKOZÓRA
MILYEN LEHET A KÁROKOZÁS
JOGILAG NEM
JOGSZERŰ JOGELLENES
VÉDETT
megtérítés jár(hat)
kártalanítás jár(hat) kártérítés jár
pl. ÚjPtk. 6:587. §
pl. kisajátítás,
A bíróság a kárnak egészben vagy
hatósági korlátozás részben való megtérítésére
kötelezheti azt, akinek szándékos
magatartása más jóhiszemű személyt
alapos okkal olyan magatartásra
indított, amelyből őt önhibáján kívül
károsodás érte
KÁRTALANÍTÁS
KÁRTALANÍTÁS
A károkozás nem jogellenes

(hanem pl. jogszerűen kiadott hatósági
x KÁRTÉRÍTÉS
A károkozás jogellenes
határozat eredménye)
külön jogszabály írja elő Ptk. írja elő - utólagos
a kárt elszenvedő fél bizonyos fokú kompenzálása indokolt:

• a kártalanítás minden esetben utólagos
• a kárnak bizonyítottan be kell következnie
• és oksági összefüggésben kell állnia pl. a hatóság intézkedésével
Kiemelt fontosságú az ok-okozati összefüggés bizonyítása!
• a kártalanítás csak akkor és olyan mértékben jár, amikor és amilyen mértékben ezt
jogszabály lehetővé teszi
69
2020. 05. 16.
KÁRTÉRÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSA, CÉLJA
Felelősség megállapítása:
Bírósági eljárás során
A kártérítés célja:
1. megelőzés-nevelés
2. reparációs cél: előállt vagyoni hátrány kiegyenlítése
Kinek jár:
a károsultnak
Ki fizeti:
a károkozó
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RENDSZERE
JOGELLENES
KÁROKOZÁS
Szerződésszegéssel Szerződésen kívül

okozott okozott
70
2020. 05. 16.
SZERZŐDÉSSZEGÉS
Szerződésszegés fogalma
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű
teljesítésének elmaradása.
A teljesítés követeléséhez való jog

Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás
teljesítésének követelésére.
Visszatartási jog
Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének
teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig
visszatarthatja.
SZERZŐDÉSSZEGÉS
A közreműködőért való felelősség

• Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy
közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel,
mintha maga járt volna el.
• Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős
mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem
következtek volna be.
• A kötelezett a közreműködővel szemben - annak szerződésszegése miatt -
mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik.
71
2020. 05. 16.
SZERZŐDÉSSZEGÉS
A kártérítés mértéke
• Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.
• A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett
egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell
megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a
szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének
időpontjában előre látható volt.
• Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
SZERZŐDÉSSZEGÉS – HIBÁS TELJESÍTÉS
Hibás teljesítés
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem
felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi
követelményeknek.
Nem teljesít hibásan a kötelezett,

ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a
szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
72
2020. 05. 16.
SZERZŐDÉSSZEGÉS – KÉSEDELEM
A kötelezett késedelme
A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem
teljesíti.
A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei

• A jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem következtében a
szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.
• A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő kárát, kivéve,
ha a késedelmét kimenti.
Átvételi késedelem (a jogosult késedelme)

• A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.
• A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
• Átvételi késedelem esetén a kárveszély a jogosultra száll át.
SZERZŐDÉSSZEGÉS – LEHETETLENNÉ VÁLÁS

A teljesítés lehetetlenné válása
• Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
• A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles
erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél
köteles megtéríteni.
Felelősség a lehetetlenné válásért

• Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés
megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét
meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő
ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
• Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a
szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott
kárának megtérítését követelheti.
• Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és
a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik
egymástól.
73
2020. 05. 16.
SZERZŐDÉSSZEGÉS – KÖTBÉR
Kötbér
• A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból,
amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség
alól, ha szerződésszegését kimenti.
• Kötbér írásban köthető ki.
• A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett
szerződésszegéséből kára származott-e.
Kötbér és egyéb szerződésszegési igények

• A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés
követelését kizárja.
• A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési
kötelezettség alól.
• A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.
• A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti,
ha kötbérigényét nem érvényesítette.
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RENDSZERE
JOGELLENES
KÁROKOZÁS
Szerződésszegéssel Szerződésen kívül

okozott okozott
74
2020. 05. 16.
SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁRÉRT

VALÓ FELELŐSSÉG RENDSZERE
Szerződésen kívül okozott kárért való

felelősség
Új Ptk-ban
Speciális
Általános
kárfelelősségi
kárfelelősség
alakzatok
veszélyes Közhatalom
más személy vétőkép- gyakorlá- állatok által
üzem telen
által okozott sával okozott okozott kár
kár károkozá-sa kár
1. Általános kárfelelősség
75
2020. 05. 16.
AZ ÁLTALÁNOS KÁRFELELŐSSÉG ALAPJA
A felelősség általános szabálya (6:519. §)

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a
felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható
(azzaz mentesül, ha cselekménye nem felróható és ezt bizonyítani tudja!)
A felelősség alapja
a felróhatóság: nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható
a felróhatóság mércéje a vétkesség: akarati fogyatékosság, amely miatt

felelősség terheli (szándékos, gondatlan)
FELRÓHATÓSÁG – VÉTKESSÉG - BŰNÖSSÉG

Felróhatóság: az adott helyzetben általában elvárható magatartással ellentétes magatartás
(szélesebb kategória)
Vétkesség: a cselekvő személy olyan akarati fogyatékossága, amely miatt őt felelősség
terheli (szűkebb kategória)
Bűnösség (büntetőjogban): Az elkövető és cselekménye közötti pszichikus viszony,
amely a társadalom részéről helytelenítő értékítéletben részesül (amely miatt neki
cselekményét felróhatjuk)
VÉTKESSÉG – BŰNÖSSÉG
ALAKZATAI
Szándékosság Gondatlanság
direkt/egyenes tudatos gondatlanság hanyagság

eshetőleges szándék
szándék (bízik a (elvárható
(belenyugszik a
(kívánja a következmények körültekintést
következményekbe)
következményeket) elmaradásában) elmulasztja)
76
2020. 05. 16.
A FELELŐSSÉG FELTÉTELEI
Feltételek Ki bizonyítja
•a magatartás megvalósulását a KÁROSULT
bizonyítja
1.Jogellenes magatartás •a jogellenesség vélelmezett, azaz a KÁROKOZÓ
bizonyíthatja, hogy jogellenességet kizáró
körülmény áll fenn
2.Kár keletkezése a KÁROSULT bizonyítja
3.Okozati összefüggés a a KÁROSULT bizonyítja, (de! nem állapítható meg az
okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet
jogellenes magatartás és a
a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre
keletkezett kár között látnia.)
a felróhatóság vélelmezett, azaz a KÁROKOZÓNAK
4.Felróhatóság (vétkesség)
kell kimentenie magát
MIKOR NEM JOGELLENES A KÁROKOZÁS

(6:520. §)
• a károsult beleegyezésével okozta (pl. sportjátékoknál);

• a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés
elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges
mértéket nem lépte túl (mindig az arányosságot kell vizsgálni, de a
felróhatóság hiányával mentesülni lehet a felelősség alól);
• szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben (pl. szomszédjogok);
• jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más
személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót
kártalanításra kötelezi (pl. ha egy engedélyezett építkezés a szomszédos ház
kilátását elvonja, a szomszéd nem követelhet kártérítést).
77
2020. 05. 16.
A KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG TERJEDELME

(6:522. §)
• A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ennek körében a

károkozó köteles megtéríteni
• a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
• az elmaradt vagyoni előnyt; és
• a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges
költségeket.
• A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni
előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.
• A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a
kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is
meghatározhatja.
A KÁR MEGTÉRÍTÉSÉNEK MÓDJA (6:527. §)
1. A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni,
2. kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését

indokolják.
3. A bíróság a kártérítés módjának meghatározásánál nincs kötve a

károsult kérelméhez, de a kártérítésnek azt a módját nem
alkalmazhatja, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
78
2020. 05. 16.
2. Veszélyes üzem működéséből eredő

kárért való felelősség
FELELŐSSÉG SZABÁLYA, ALAPJA

ÚJPtk. 6:535. §
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt
megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan
elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység
körén kívül esik (azaz mentesülés csak külső elháríthatatlan ok esetén!).
Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az
emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével
másnak kárt okoz.
akkor is teljes kártérítési felelősséggel
tartozik a károkozó, ha a kár
A felelősség alapja bekövetkezéséhez vétőképtelen személy
is hozzájárult, de a magatartása nem
a felróhatóság: nem úgy járt el, ahogy az minősül elháríthatatlan külső oknak –
az adott helyzetben általában elvárható ugyanis hiányzik a felróhatóság.
Lényeges azonban, hogy ilyenkor a
a felróhatóság mércéje a különleges közrehatás mértékéig a vétőképtelen
védekezés elmulasztása gondozója is kártérítésre kötelezhető.
79
2020. 05. 16.
3. Állat által okozott kárért való felelősség
FELELŐSSÉG SZABÁLYA, ALAPJA
Az állattartó felelősséggel tartozik az általa tartott állat által másnak

okozott kárért (az általános szabályok szerint)
A veszélyes állat tartója az általa tartott állat által másnak okozott

kárért a veszélyes üzemre vonatkozó szabályok szerint felel!
80
2020. 05. 16.
VADGAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ, A
MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐT ÉRINTŐ
KÁROK
A VADGAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ
KÁROK RENDSZERE
Vadgazdálkodással, vadászattal
összefüggő károk
vadkár
vadászható állat által vadászati kár vad elpusztításával
okozott kár okozott kár
81
2020. 05. 16.
VADKÁR
A vadászatra jogosult köteles
megtéríteni a károsultnak A vadkár alatt tehát meghatározott
 a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vadfajok által, mező- és
vaddisznó, valamint a muflon által erdőgazdálkodási területen okozott
• a mezőgazdaságban és kár értendő.
• az erdőgazdálkodásban, továbbá
 az őz, a mezei nyúl és a fácán által Ki köteles a vadkárt megtéríteni?
• a szőlőben, • Aki a kárt okozó vad vadászatára
• a gyümölcsösben, jogosult, valamint
• a szántóföldön, • akinek vadászterületén a
• az erdősítésben, valamint károkozás bekövetkezett, illetőleg
• a csemetekertben • akinek vadászterületéről a vad
kiváltott.
okozott kár tíz százalékot meghaladó
részét.
VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR

Vadkártól való elhatárolás:
• vadkár csak meghatározott vadfajok által meghatározott területen (mező- és
erdőgazdálkodási területen) okozott kárra vonatkozik,
• vadászható állat által okozott kár esetén a kárt okozó vadfajok köre szélesebb,
illetve az károkozás területe mező- és erdőgazdálkodáson kívüli.
Ki köteles a kárt megtéríteni?
• Az a vadászatra jogosult, akinek a vadászterületén a károkozás történt.
• Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult
tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
Mikor mentesül a kártérítési felelősség alól a vadászatra jogosult?
• Akkor, ha bizonyítja, hogy a kárt a vadászati jog gyakorlásán és a
vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok idézte elő.
82
2020. 05. 16.
VADÁSZATI KÁR
A vadászatra jogosult köteles a károsultnak

megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog
gyakorlásában részt vevő személyek által A vadászati kár tehát a vadászati
 a mezőgazdasági terményekben, jog gyakorlásával összefüggő, az
 termesztett növényállományokban a azt gyakorló emberek által,
vetéstől a betakarításig, meghatározott területen okozott
 az erdőben, kár.
 a védett természeti értékekben, Ki köteles megtéríteni a kárt?
 a vizek halállományában, A vadászatra jogosult.
 a szőlőben, valamint
 a gyümölcsösben
másnak okozott kárt.
A FÖLDHASZNÁLÓ KÁRMEGELŐZÉSSEL
KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI
A föld használója a károk megelőzése érdekében köteles:

• a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal
egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon
közreműködni;
• a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat
haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
• a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett
található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült
terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra
kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből
kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
• az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle
elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban
ellenőrizni;
83
2020. 05. 16.
KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI
A föld használója a károk megelőzése érdekében köteles:

• nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes
területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása
tekintetében;
• a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult
ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket
létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
Mi történik, ha a föld használója nem működik közre a kár megelőzésében

(csökkentésében)?
• Az ebből eredő kárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni!
KAPCSOLATOS JOGOSULTSÁGAI
A föld használója a károk megelőzése érdekében jogosult:

• a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
Mikor kezdeményezhető?
Akkor, ha az adott vadfaj állománya jelentősen veszélyezteti
• a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását,
• az élőhelyen található termékeket, terményeket,
• a mesterséges vizek halállományát,
• a vadászterület biológiai életközösségét, valamint
• a védett természeti területet.
84
2020. 05. 16.
IGAZGATÁSI ALAPISMERETEK
Forrás: Petrétei J. 1995. Jogállam és hatalommegosztás. 25. In.: Petrétei J.: Alkotmányjogi Kéziratok. Janus Pannonius Tudományegyetem
85
2020. 05. 16.
KÖZIGAZGATÁS
 Egy igazgatási tevékenység, amelynek célja az állami feladatok megvalósítása.

 Egy olyan szervezetrendszer, amelynek fő funkciója a törvényhozó szervek által
meghatározott feladatok végrehajtása, megvalósítása.
 Tevékenységének két fajtáját különböztethetjük meg:
• közhatalmi tevékenységet:
o jogalkotás,
o hatósági jogalkalmazás
• közvetlen igazgatást:
o szervezetirányítás,
o belső igazgatás,
o gazdálkodás,
o materiális tevékenység.
KÖZIGAZGATÁS
A KÖZIGAZGATÁS
ALRENDSZEREI
ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS
• a kormány által irányított, központi • települési és területi alapon

és területi szintre szerveződő, szervezett,
hierarchikusan felépülő rendszer, •a választott testületek által
• főleg hatósági jogalkalmazó irányított,
tevékenységet látnak el •a helyi közszolgáltatások
biztosításában rendelkeznek
feladat- és hatáskörökkel, és
emellett jogalkotói jogkörük is van
86
2020. 05. 16.
KÖZIGAZGATÁSI SZERV
Fogalma
A közigazgatási szerv a közigazgatási szervezetrendszer legkisebb egysége,
amely jogszabályban meghatározott feladatait, hatásköre és illetékessége által
körülhatároltan, közhatalommal felruházva látja el.
Hatásköre
 a feladatai teljesítéséhez szükséges jogok és kötelezettségek összessége,
amelyeket minden esetben jogszabály állapít meg;
 ügy szempontjából arra ad választ, hogy a konkrét ügyben milyen típusú és
milyen szintű államigazgatási szerv jár el.
Illetékessége
 a jogszabályok minden államigazgatási szerv számára kijelölik azt a földrajzi
területet, amelyen hatáskörét gyakorolhatja;
 az illetékesség tehát az azonos hatáskörű szervek között területi
munkamegosztást jelent.
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE (nem hatályos!)
ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI
KORMÁNY IGAZGATÁS
MINISZTERELNÖK
+ MINISZTEREK KABINETEK
TÁRCA NÉLKÜLI KORMÁNYBIZOTTSÁGOK,
Min. elnökség,
MINISZTEREK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST.
KORMÁNYBIZTOSOK
KIM
KORMÁNYHIVATALOK,
KÖZPONTI HIVATALOK.
ELNÖK
MEGYEI
MINISZTÉRIUMOK FŐVÁROSI, MEGYEI KÖZ- ÖNKORMÁNYZAT
NAV KORMÁNY- GYŰLÉS
HIVATAL
DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK FŐJEGYZŐ HIVATAL
POLGÁRMESTER
HELYI (VÁROSI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÉPVISELŐ- TELEPÜLÉSI
TESTÜLET. ÖNKORMÁNYZAT
IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT KÖZGYŰLÉS (KÖZSÉG.,
JEGYZŐ, VÁROS,
FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS KÖRJEGYZŐ MEGYEI JOGÚ
VÁROS)
TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS POLGÁRMESTERI HIVATAL
174
VAGY KÖRJEGYZŐSÉG
Forrás: Államigazgatás diasor, hatályosította Dr. Temesi István
87
2020. 05. 16.
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖZTI

IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS
Irányítás: minden részletre kiterjedő függőségi viszony (felügyelet és ellenőrzés is

a részét képezi!). (szülő – gyerek) (a Nemzeti Park Igazgatóságok a miniszter
irányítása alatt állnak)
Felügyelet: a felügyeletet gyakorló szerv a felügyelt szerv működésének

jogszerűségét vizsgálja. Jogsértés esetén intézkedési joga van. A felügyelet
jogszabály által meghatározott, bíróság által ellenőrzött tevékenység. (tanító -
gyerek)
Ellenőrzés nem más, mint információszerzés, vizsgálódás az ellenőrzött szervről.

Nem jár együtt az ellenőrzött szerv belső viszonyainak befolyásolásával, az
ellenőrző szervek nincs intézkedési joga. Lehet önálló cselekvés, illetve a
felügyeleti tevékenység része. (védőnő - gyerek)
IRÁNYÍTÁS, VEZETÉS, IGAZGATÁS

irányítás
közvetlenül a vezetésre és azon keresztül az igazgatási szervezetre hat,
kívülről
Eszközök: jsz.; egyéb
vezetés
az igazgatási szervezeten
keresztül (annak részeként)
gyakorol hatást a szervezetre
Igazgatás
biztosítja a személyi és dologi feltételeket
szervezet
88
2020. 05. 16.
HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS
Jogalkalmazás
A jogalkotó által megfogalmazott jogszabály általános parancsát, előírásait egyedi, konkrét
esetekre vonatkoztató tevékenység, amelynek „terméke” többnyire határozat (de más is
lehet).
JOGSZABÁLYOK TÍPUSAI
(a hatósági jogalkalmazás szempontjából)
közvetlenül biztosít jogokat és hárít

kötelező magatartási szabályokat az jogszabályi rendelkezések csak úgy
állampolgárokra tudnak érvényesülni, ha a hatóság
által kibocsátott egyedi hatósági
hatósági jogalkalmazásra csak akkor döntés a jog gyakorlását lehetővé
kerül sor, ha a jogalkotó akarata teszi, vagy meghatározza a követendő
önkéntes jogkövetéssel nem érvényesül magatartást (pl. engedély megadása)
(pl. természetvédelmi bírság kiszabása)
HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓI TEVÉKENYSÉG TÍPUSAI
1. engedélyezés: meghatározott feltételek fennállása esetén a hatóság valamilyen tevékenység

vagy jog gyakorlását engedélyezi (pl. gyep, nádas művelési ág megváltoztatása, gyep, nád és
más vízinövényzet égetése)
2. jogok megállapítása: a jog megállapítása nem csak engedélyként történhet (pl. művelési ág
megváltoztatása esetén az új művelési ág megállapítása)
3. kötelezettségek megállapítása: általában a hatóság által hivatalból indított eljárások
eredményeként születik (pl. a védett természeti terület használója tűrni köteles a
természetvédelmi hatóság tevékenységét)
4. igazolások, igazolványok, bizonyítványok kiadása: az állampolgároknak bizonyos jogaik
gyakorlásához, adataik igazolásához a hatóság által kiállított okiratokra van szükségük (pl.
polgári természetőr igazolvány)
5. nyilvántartások vezetése: a hatóságoknak rendelkeznie kell olyan nyilvántartásokkal,
amelyekből a szükséges adatok beszerezhetők (pl. barlangok nyilvántartása: minisztérium,
egyedi tájértékek nyilvántartása: Nemzeti Park Igazgatóságok /NPI/)
6. hatósági intézkedések: a címzett számára azonnal végrehajtandó kötelezettséget jelentenek
(pl. valaki védett természeti területen tiltott helyen tartózkodik, tüzet rak)
7. hatósági ellenőrzések: a hatóság a jogszabályi előírások, illetőleg a hatósági határozatban
előírtak betartását vizsgálja (pl. Natura 2000 területek megfelelő kezelése: kormányhivatal (volt
MVH) és NPI együttesen)
89
2020. 05. 16.
SZAKHATÓSÁG KÖZREMŰKÖDÉSE
 Vannak olyan ügyek, amelyeknél a döntéshez szükséges hatáskört több

hatóság között megosztják.
 Ilyen esetekben van egy ügyintéző alaphatóság, amelynek eljárása során

működik közre a többi hatóság, ezeket nevezzük szakhatóságoknak.
 A szakhatóság a véleményét (olyan szakkérdésben, amelynek megítélése

hatósági ügyként egyébként a hatáskörébe tartozik) szakhatósági
állásfoglalásba foglalja, amihez az ügyben eljáró alaphatóság döntésének
meghozatalánál kötve van.
SZAKHATÓSÁG KÖZREMŰKÖDÉSE
 A hatóság – szakhatóság elkülönítés tehát mindig egy konkrét ügyben jelöl

különböző szerveket.
 Az adott szerv nem általában hatóságként vagy szakhatóságként
funkcionál, hanem bizonyos ügyekben eljáró (alap)hatóságként, más
ügyekben szakhatóságként jár el:
pl. a természetvédelmi hatóság

 eljáró (alap) hatóságként jár el gyep, nádas művelési ág
megváltoztatása esetén,
 míg szakhatóságként működik közre a vadászati idény védett
természeti területen történő meghosszabbítására irányuló első fokú
eljárásban annak elbírálása kérdésében, hogy a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelmények a
kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e.
90
2020. 05. 16.
SZAKHATÓSÁG vs SZAKÉRTŐ
SZAKHATÓSÁG SZAKÉRTŐ
jogállása hatóság az eljárás egyéb résztvevője
szerepe hatósági döntés része bizonyítási eszköz
akkor rendelik ki, ha jogszabály akkor rendelik ki, ha különleges
kirendelése
előírja szakértelem szükséges
olyan szakkérdésben ad ki
olyan törvényszerűségeket közöl,
miben segíti az állásfoglalást, amelynek
amelyeknek ismerete nélkül az ügy
eljáró hatóságot megítélése hatósági ügyként
nem dönthető el
hatáskörébe tartozik
munkájának
állásfoglalás (állást foglal!) szakvélemény (véleményt nyilvánít!)
eredménye
állásfoglalása az eljáró hatóságra
szakvéleménye nem kötelező az eljáró
kötelező ereje nézve kötelező, ha nem veszi
hatóságra nézve
figyelembe, az semmisségi ok
mulasztása
felettes szerv megkeresése eljárási bírság szabható ki (pénzbírság)
esetén
KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK
Fogalma
 tág értelemben közigazgatási szervek valamennyi cselekménye,
 szűk értelemben viszont a közigazgatási szervnek egyedi ügyben,

közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott, rendszerint egyoldalú
akaratnyilatkozata, amelynek célja jogi hatás elérése.
Célja
Jogi hatás elérése
• egyedi ügyben
• közfeladat ellátása érdekében
• egyoldalú/többoldalú akaratnyilatkozat formájában
91
2020. 05. 16.
KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK
A közigazgatás hatósági aktusainak fajtái
• hatósági határozat: a hatóság jogalkalmazó tevékenysége során kibocsátott aktus.

Államigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási szervnek határozatot kell hoznia. Ide
tartozik minden olyan cselekmény, amelynek során a szerv jogot, kötelezettséget állapít
meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet. (pl. ideiglenes, vagy átmeneti oltalom alá
helyezés)
• szakhatósági állásfoglalás: valamely államigazgatási hatósági eljárásban az ügydöntő
közigazgatási szerv mellett közreműködő másik közigazgatás hatóság aktusa. (bányászati
tevékenység esetén a járási hivatal hozzájárulása)
• hatósági intézkedés: közvetlenül nem szüntet meg, és nem hoz létre jogviszonyokat,
csupán a jogszabályon alapuló jogokat, kötelezettségeket realizálja a kötelezettel
szemben. (pl. védett természeti területen szemetelés esetén a természetvédelmi őr eljár)
• hatóság eljárást kezdeményező aktusa: a jogi felelősségre vonás kezdeményezésének
jogát, illetve kötelezettségét jelenti (pl. a NPI vagy a járási hivatal az észlelt
természetkárosítás esetén feljelentést tesz az illetékes rendőrségen).
A HATÓSÁG DÖNTÉSEI
 Az első fokú eljárás végén a hatóságnak meg kell hoznia döntését:

• a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz,
• az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.
 A határozat és a végzés felépítését tekintve négy nagy részből áll

1. bevezető rész,
2. rendelkező rész,
3. indokolási rész,
4. záró rész.
92
2020. 05. 16.
A HATÓSÁG DÖNTÉSEI
Határozat esetén az egyes részek az alábbiakat tartalmazzák
• Bevezető rész: a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy
tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.
• Rendelkezés: a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása

rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás
a jogorvoslatról stb.
• Indokolás: megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a

döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési
szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.
• Záró rész: a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a

hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa
kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek neve, hivatali beosztása és aláírása
HATÓSÁGI DÖNTÉSEK KÖTÖTTSÉGE

Döntés típusa Jellemzője Kötöttség
Ha a tényállás megvalósul, csak egyféle döntés hozható csökken

Kategórikus és azt meg is kell hozni (pl. az engedélyt meg kell adni,
ha...)
A jogalkotó meghatározza a tényállást, a szabályozás
Mérlegelési célját és a döntés kereteit
jogkörben hozott DE a hatóság többféleképpen dönthet (indokolás fontos;
jogorvoslat van) (pl. az engedélyt megadhatja, ha....)
A jogszabály csak az aktus kiadására ad felhatalmazást, a
tartalmát nem határozza meg
Diszkrecionális
A hatóság szabad belátása alapján dönt (indokolás még
fontosabb; jogorvoslat lehet)
A hatóság a jsz.-lyal ellentétesen dönthet
Méltányossági • a fél javára (pl. jogot ad, kötelezettséget
jogkörben hozott enyhít/elenged)
• és ha jsz. engedi
93
2020. 05. 16.
A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS

ELJÁRÁSJOG FOGALMA
• A közigazgatási eljárás a jogi hatás kiváltására alkalmas döntések

előkészítésének, meghozatalának és érvényesítésének alaki rendje, vagyis az
egyes közigazgatási szervek eljárásának rendje.
Az eljárások mindig eljárási cselekmények láncolatából állnak össze.
• A közigazgatási hatósági eljárás ennek megfelelően a közigazgatási szervek

közül a hatósági jogkörrel felruházott hatóságok, valamint a velük
kapcsolatba kerülő ügyfelek, illetve egyéb személyek olyan eljárási
cselekményeinek az összessége, amelynek szabályai jogszabályban
meghatározottak.
az általános közigazgatási rendtartásról

szóló 2016. évi CL. Törvény (Ákr.)
94
2020. 05. 16.
ALAPFOGALMAK
Hatóság
az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy
önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör
gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A
hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
Ügyfél
az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet,
• akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,
• akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy
• akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG SZABÁLYAI

Általános illetékességi okok (azaz főszabály):
ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el,
amelynek illetékességi területén
• az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában
• a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában
• a jogellenes magatartást elkövették.
Speciális illetékességi okok:

• Ha az általános szabályok szerint nem állapítható meg az illetékes hatóság, a kérelmező
ügyfél választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt:
lakóhely), illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely)
szerint illetékes hatóság jár el.
• Ha az ügyfél lakóhelye ismeretlen vagy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy
értesítési címmel (a továbbiakban együtt: lakcím), az illetékességet az ügyfél utolsó
ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.
• Ha a fentiekre tekintettel nem állapítható meg az illetékes hatóság – ha jogszabály
másként nem rendelkezik –, az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra
jogosult hatóság jár el.
• Az ügyben illetékes hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a
továbbiakban: megelőzés)
95
2020. 05. 16.
HATÁSKÖRHÖZ, ILLETÉKESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ

ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK SZABÁLYAI
1. Eljárási kötelezettség:
A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés
alapján köteles eljárni.
Ha a hatóság eljárási kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz
eleget, a felügyeleti szerve az eljárás lefolytatására utasítja. Ha nincs felügyeleti
szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a közigazgatási bíróság
kötelezi a hatóságot.
2. Áttétel:
A hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból
vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az
ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek
hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.

3. Megkeresés:
A hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt
kereshet meg, ha
• az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell eljárási
cselekményt végezni, vagy
• az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik.
A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a
hatáskörébe, vagy arra nem illetékes.
4. Eljárás az illetékességi területen kívül:

A hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt, ennek
keretében ideiglenes biztosítási intézkedést is hozhat (DE! Ha a hatóság
illetékességi területén kívül kíván eljárási cselekményt végezni, erről az illetékes
hatóságot előzetesen értesíti!!!).
96
2020. 05. 16.

5. Hatásköri, illetékességi vita: Ha ugyanabban az ügyben
a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét,
b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt
az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy
c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet
eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra,
az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három napon
belül megkísérelni a vita eldöntését.  egyeztetés
• Az egyeztetést az a hatóság kezdeményezi, amelyiknél az eljárás később indult meg,
amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy
amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta.
• Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek
hiányában a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes
fővárosi és megyei kormányhivatal öt napon belül,
b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság
jelöli ki.
KIZÁRÁS
Mit jelent a kizárás?:

A hatóság vagy valamely képviselője, illetve az eljárás valamely egyéb
résztvevője (pl. tanú, szakértő) valamilyen okból nem vehet részt az eljárásban.
A kizárás általános szabálya

„Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy
tárgyilagos megítélése.”
A kizárással érintett személyi kör:

• az ügyintéző,
• a hatóság.
97
2020. 05. 16.
KIZÁRÁS
Kizárási okok:
• Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél
képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el, a szakértő, a szemletárgy birtokosa
és a támogató.
• Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos
érdekét az ügy közvetlenül érinti.
• Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben
kizárási ok merül fel.
• A jegyző nem vehet részt annak az ügynek az elintézésében, amelyben az
illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester
a) az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az
eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy
b) ellenérdekű ügyfél.
• Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első
fokon részt vett.
A KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI ÉS AZ
ADATKEZELÉS
Kapcsolattartás az ügyféllel:
• A hatóság írásban, vagy szóban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban
résztvevőkkel.
• Főszabály szerint a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján
az ügyfél választja meg.
Adatkezelés:
• Az eljárás során a hatóság nagyon sokféle adattal találkozik. Ezeknek az
adatoknak a megismerése és kezelése szigorú szabályok szerint történhet.
• A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője
– természetes személyazonosító adatainak és
– az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatainak,
továbbá
– a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes
adatainak
megismerésére és kezelésére.
98
2020. 05. 16.
KISKORÚ, CSELEKVŐKÉPTELEN VAGY KORLÁTOZOTTAN

CSELEKVŐKÉPES NAGYKORÚ, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ
SZEMÉLY ELJÁRÁSI VÉDELME
1. A kiskorút, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen

korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt a közigazgatási
hatósági eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért
• tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha
az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő meghallgatása
az érdekeit nem sérti,
• lehetőség szerint lakóhelyén kell meghallgatni,
• akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre és akkor hallgatható meg
tanúként, ha ezt állapota megengedi és személyes nyilatkozata vagy
tanúvallomása más módon nem pótolható.
KISKORÚ, CSELEKVŐKÉPTELEN VAGY KORLÁTOZOTTAN

CSELEKVŐKÉPES NAGYKORÚ, FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ
SZEMÉLY ELJÁRÁSI VÉDELME
2. Aki nem cselekvőképes, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként
akkor hallgatható meg, ha
• nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és
• a törvényes képviselője, vagy – érdekellentét esetén – eseti gondnoka vagy eseti
gyámja (a továbbiakban együtt: eseti gondnok) ehhez hozzájárul.
A szóbeli nyilatkozat, illetve a tanúvallomás megtételére csak a törvényes képviselő
vagy az eseti gondnok jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a
törvényes képviselő vagy az eseti gondnok aláírása szükséges.
3. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi
tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen
lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet.
4. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács
közreműködésével kell meghallgatni.
5. Ha a jelen lévő ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére
a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
99
2020. 05. 16.
A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI
Főszabály:
Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a
magyar.
Kivételek:
• A nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a
hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos
nyelvét.
• A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a
természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya
alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A
nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű
döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre
lefordítja.
• Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés
van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.
A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI
Külföldiek nyelvhasználata:
• Amennyiben a hatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem
ismerő természetes személy ügyfél ügyében magyarországi
tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási
cselekménnyel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali
jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik
arról, hogy az ügyfelet ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének
hiánya miatt.  tolmácsot a hatóság biztosítja
• Amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn (azaz a külföldi ügyfél
indít eljárást), a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél a fordítási és
tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – kérheti, hogy a
hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven
megfogalmazott kérelmét.
100
2020. 05. 16.
KÉPVISELET
A képviselet általános szabályai szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot
tenni.
A közigazgatási hatósági eljárásban a képviseletnek három formáját

különböztetjük meg:
• a törvényes képviselet: közigazgatási jogban törvényes képviselőnek nevezzük
azt a képviselőt, aki nem meghatalmazás alapján, hanem törvény rendelkezése
következtében jogosult a képviselet ellátására (a szülői felügyeletet gyakorló
szülő, a gyám, a gondnok, a jogi személy vezetője)
• a meghatalmazotti képviselet: A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő
egyoldalú jognyilatkozat, amely visszavonásig érvényes. A meghatalmazást
közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy
jegyzőkönyvbe kell mondani.
• az ügygondnoki képviselet: A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs
képviselője és ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, az
eljáró hatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.
KÉPVISELET - FOGALMAK
Közokirat:
olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző
vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott
alakban állított ki, és teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy
határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak
idejét és módját.
Ennek megfelelően közokiratnak minősül a hatósági engedély, a
bizonyítvány (az iskolai is!), a személyi igazolvány vagy a személyi
azonosításra szolgáló más okirat.
101
2020. 05. 16.
KÉPVISELET - FOGALMAK
Teljes bizonyító erejű magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
• a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
• két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot
előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az
okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
• a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve
van;
• a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen
aláírták (aláírás, pecsét)
• ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével
bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását
előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus
aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített
elektronikus okiratéval megegyezik;
• az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy
minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást
helyezett el.
A KÉPVISELET SZABÁLYAI
1. Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,

• helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes
képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
• az ügyfél és képviselője együtt
is eljárhat.
2. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása

személyes eljárásnak minősül.
3. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét

nem láthatja el ugyanaz a személy.
102
2020. 05. 16.
A KÉPVISELET SZABÁLYAI
4. A hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha
• az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy
• képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem
igazolja.
5. A képviselő visszautasítása esetén
a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a
képviselet ellátására alkalmas képviselőről.
6. Ha az ügyfélnek képviselője van
az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a
képviselő részére küldi meg (kivéve ha az ügyfél eltérően nem rendelkezik). A
személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg
értesíti.
7. Ha az az ügyfél és a képviselő nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási
cselekményeik ellentétesek
A hatóság nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet. Ha az ügyfél eltérően nem
nyilatkozik, a hatóság a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.
A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS

SZAKASZAI
Elsőfokú eljárás
(vagy Jogorvoslat Végrehajtás
alapeljárás)
Megindítása:
1. kérelemre
2. hivatalból
103
2020. 05. 16.
A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI

ELJÁRÁS SZABÁLYAI – A KÉRELEM
Fogalma: az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve
a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.
Tartalma: A kérelemnek tartalmaznia kell az ügyfél és képviselője azonosításához
szükséges adatokat és elérhetőségét.
Benyújtása: történhet: írásban vagy személyesen.
Előterjesztésének helye mindig az illetékes hatóság vagy – ha azt törvény vagy
kormányrendelet nem zárja ki − a kormányablak. Az eljárás a kérelemnek az eljáró
hatósághoz történő megérkezését követő napon indul.
A kérelem elbírálása: a kérelmet a hatóságnak mindig a tartalma alapján kell
elbírálnia.
Nem kérhető az ügyféltől
• szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és
• az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely
nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak
tartalmaznia kell.

ELJÁRÁS SZABÁLYAI – A KÉRELEM VIZSGÁLATA
Hiánypótlás:
• amennyiben a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel
meg, vagy
• bár a kérelem megfelel a jogszabályi előírásoknak és az ügyfél hiánytalanul
csatolt minden mellékletet, illetve igazolt minden adatot, azonban a döntés
előkészítése során, a tényállás tisztázása során felmerül valamilyen új adat,
ezért azt szükséges pótolni.
A kérelem visszautasítása:
• a hatóság a kérelmet nem tudja befogadni, mert az olyan súlyos hibában
szenved, hogy alkalmatlan az elbírálásra. Ilyenkor a hatóság a kérelmet
visszautasítja.
104
2020. 05. 16.

Az eljárás megszűntetése: a hatóság az eljárást megszünteti, ha
• a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás
megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
• a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a
kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,
• az eljárás okafogyottá vált,
• az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség előlegezési kötelezettségének,
• az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta,
illetve ahhoz az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem
folytatható,
• a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság
kijelölésére került sor, vagy
• az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban:
előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a
hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.

Az eljárás felfüggesztése: a hatóság az eljárást felfüggeszti, ha
• az előkérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy
• az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
• Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv
hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan
összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
Az eljárás szünetelése:
• Az eljárás szünetel, ha azt az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek
együttesen kérik.
• Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a
csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság
értesíti azokat, akikkel a határozatot közölné.
105
2020. 05. 16.

ELJÁRÁS SZABÁLYAI – AZ ELJÁRÁSOK FAJTÁI
A közigazgatási hatósági eljárás három fajtáját különböztetjük
meg:
a) Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha egyszerű
a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, megítélésű
b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat ügyekben
rendelkezésére áll, alkalmazható,
c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és amely az ügy
gyors lezárását
d) nincs ellenérdekű ügyfél.
teszi lehetővé,
b) Sommás eljárásnak van helye, ha ha annak
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a feltételei
hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás adottak
tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél
c) Teljes eljárás: a klasszikus közigazgatási eljárási forma, amelyben
minden eljárási részcselekmény elvégezhető

Ezek az eljárások egymásra épülnek:

• Főszabály szerint minden eljárás sommás eljárásként vagy automatikus
döntéshozatali eljárásként indul,
• Amennyiben az eljárást nem lehet sommás eljárásban lefolytatni, a
hatóság függő hatályú döntést hoz, és teljes eljárás lefolytatására kerül
sor.
• Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban
hozott döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a
hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
106
2020. 05. 16.

Függő hatályú döntés:
• Ha a hatóság megállapítja, hogy a sommás eljárás feltételei nem állnak fenn, a
sommás eljárás szabályait mellőzi, és fő szabály szerint ún. függő hatályú döntést
hoz, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül.
• A függő hatályú döntéshez azonban egy ideig nem kapcsolódik joghatás, vagyis
függőben marad: az ilyen döntéshez csak akkor kapcsolódnak joghatások, ha az
ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött
és az eljárást nem szüntette meg.
A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy:
• az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény
szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások
igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek
hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére
megfizetni,
• a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,
• a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.

ELJÁRÁS SZABÁLYAI – HATÁRIDŐ
Ügyintézési határidő:
• automatikus döntéshozatal esetén: 24 óra,
• sommás eljárásban: 8 nap,
• teljes eljárásban: 60 nap (DE! hosszabb határidőt törvény, rövidebb határidőt
jogszabály állapíthat meg!)
Az ügyet soron kívül kell elintézni pl. ha

• a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
• életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
• a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként
szükséges.
Az ügyintézési határidő számítása:

• az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik (az eljárás a
kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul).
• az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének,
szünetelésének időtartama.
107
2020. 05. 16.

ELJÁRÁS SZABÁLYAI – A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA
ÉS A BIZONYÍTÁS
A tényállás tisztázása és a bizonyítás általános jellemzői:
• ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság
bizonyítási eljárást folytat le;
• a hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás
tisztázására alkalmas;
• nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel
megszerzett bizonyíték;
• a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell
bizonyítani;
• a hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló
bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli (DE! törvény vagy
kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott
ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként
történő alkalmazását).

ÉS A BIZONYÍTÁS
Hivatalosan ismert tények:

• hivatalosan ismertnek tekintjük azokat a tényeket, amelyekről az eljáró szerv
vezetőjének vagy ügyintézőjének tudomása van, vagy azokról tudomást
szerezhet.
Köztudomású tények:
• köztudomású az a tény, amely bizonyos körben az emberek nagy része előtt
olyan mértékben ismeretes, hogy azt külön bizonyítást nem igényel. Pl. a hét
napjainak elnevezése.
108
2020. 05. 16.

ÉS A BIZONYÍTÁS
NEVESÍTETT BIZONYÍTÉKOK:
1. Az ügyfél nyilatkozata: Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság
az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha jogszabály nem zárja ki, az ügyfél a
nyilatkozatával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha annak beszerzése nem
lehetséges (az ügyfél nyilatkozatásnak kiemelt szerepe van!!!!!).
2. Irat: A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szükséges, és az nem szerezhető
be felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
• Az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az
eredetivel mindenben megegyezik.
• Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával
kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített
külföldön kiállított közokirat bemutatására. Ha az ügyfél a nem magyar
nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja,
a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.

ÉS A BIZONYÍTÁS
3. Tanú: A tanúként idézett személy – az e törvényben meghatározott kivétellel –
köteles tanúvallomást tenni.
Tanúként nem hallgatható meg
• az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
• védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.
A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha
• bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
• vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná,
• a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti
médiatartalom-szolgáltató (a továbbiakban: médiatartalom-szolgáltató), vagy vele
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy –
a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomásával a számára a
médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó
személy kilétét felfedné, vagy
• diplomáciai mentességben részesülő személy.
109
2020. 05. 16.

ÉS A BIZONYÍTÁS
4. Szemle: Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt:
szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság
szemlét rendelhet el. A szemle során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen
• a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,
• bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,
• felvilágosítást kérni, illetve
• mintát venni.
5. Szakértő: szakértőt kell meghallgatni vagy – legalább tizenöt napos határidő
tűzésével – szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb
körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró
hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. (DE! nincs helye szakértő
kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell
beszerezni.)

ÉS A BIZONYÍTÁS
A bizonyításhoz kapcsolódó egyes eljárási cselekmények:
1. Az idézés:
• Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság
kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg.
• Ha az idézett személy kora, egészségi állapota vagy más méltányolható ok miatt
a hatóság előtt nem képes megjelenni, az idézett személyt a tartózkodási helyén
is meg lehet hallgatni.
• Az idézést úgy kell közölni, hogy arról az idézett a meghallgatást megelőzően
legalább öt nappal értesüljön.
• Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben
és milyen minőségben kívánja meghallgatni.
• Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának
következményeire.
110
2020. 05. 16.

ÉS A BIZONYÍTÁS
2. Az értesítés:
• Ha nem szükséges az ügyfél idézése, a hatóság az ügyfelet a tanú és a szakértő
meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíti azzal a tájékoztatással,
hogy az eljárási cselekményen részt vehet, de megjelenése nem kötelező.
• Az értesítést úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban
megkapja
3. A tárgyalás: A hatóság tárgyalást tart, ha
• a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, az
ellenérdekű ügyféllel szemben, kérelemre indított eljárásban (a továbbiakban:
jogvitás eljárás),
• az ügy természete lehetővé teszi, ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló
eljárásban, vagy
• a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek
együttes meghallgatására.

ÉS A BIZONYÍTÁS
4. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel:
• Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a
hatóság nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen,
annak befejezését követően értesíti az ügyfelet, hogy megismerhesse a
bizonyítékokat, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.
5. Az eljárás akadályozásának következményei:
• Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott
többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.
• Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb
összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén
ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
111
2020. 05. 16.

ÉS A BIZONYÍTÁS
6. Az eljárási cselekmények rögzítése:
• A szóbeli kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás
tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről
• az ügyfél vagy az eljárás más résztvevője részvétele esetén jegyzőkönyvet,
• más esetben feljegyzést kell készíteni.
• A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekményen
részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik
lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával
összefüggő ténymegállapításokat.
• A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való
figyelmeztetést.
• A feljegyzést annak készítője, a jegyzőkönyvet – annak minden oldalán – az
eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják.

ELJÁRÁS SZABÁLYAI – A HATÓSÁG DÖNTÉSEI
• A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során

hozott egyéb esetekben pedig végzést bocsát ki.
• A döntés meghozatala azért is kiemelkedő jelentőséggel bír, mert
ebben az aktusban fejeződik ki a hatóság akarata: a hatóság
tisztázta a tényállást és azt követően megfogalmazza, hogy mi az
álláspontja az adott ügyben.
• A hatósági döntésnek meg kell felelnie bizonyos tartalmi és formai
kellékeknek, ahhoz, hogy joghatás kiváltására alkalmasak legyenek
(Ld. korábban!!!!).
112
2020. 05. 16.

A hatóság döntésének véglegessége:

• A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már nem változtathatja meg.
• A hatósági döntés véglegessége különböző időpontokban áll be: ha az adott
ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé
válik, ha
• ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
• a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
• a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a
másodfokú döntés közlésével.

A döntés közlése:
1. A határozatot a hatóság közli
• az ügyféllel,
• azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,
• az ügyben eljárt szakhatósággal,
2. A végzést a hatóság közli
• azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és
• akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.
A döntés közlése egy gyűjtőfogalom. Ennek megfelelően a döntést közölni lehet

• elektronikus úton;
• szóban;
• nem az Ákr.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő módon;
• kézbesítés útján;
• hatósági kézbesítő általi kézbesítés útján;
• hirdetmény útján;
• kézbesítési ügygondnok igénybe vételével;
• közhírré tétel útján.
113
2020. 05. 16.
A HIVATALBÓLI ELJÁRÁS ÉS EGYES

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS
SZABÁLYAI
• A hivatalbóli eljárás megindítása ex officio történik, azaz ahhoz nem szükséges
semmilyen kérelem vagy jognyilatkozat az ügyfél részéről.
• A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha

 az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
 erre bíróság kötelezte,
 erre felügyeleti szerve utasította,
 életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást,
vagy
 ezt egyébként jogszabály előírja.
A HIVATALBÓLI ELJÁRÁS ÉS EGYES

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS
SZABÁLYAI
Az egyes hatósági intézkedések körében az Ákr. az alábbi intézkedéseket nevesíti:
1. Az ideiglenes intézkedés: ha a hatóság nem tudja figyelembe venni a hatásköri
és illetékességi szabályokat, a hatóság tekintet nélkül a hatáskörére és az
illetékességére, hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést,
amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a
személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna;
2. Ideiglenes biztosítási intézkedés: arra abban az esetben kerülhet sor, ha
megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető
kötelezettség teljesítése elmaradásának veszélye áll fenn;
3. Zár alá vétel: valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonása a
hatóság által;
4. Lefoglalás: az olyan dolgok, amelyek jellegüknél, rendeltetésüknél fogva nem
vehetők zár alá. Ezeket a hatóság lefoglalja, és a birtokos őrizetében hagyja, aki
azt rendeltetésszerűen használhatja.
114
2020. 05. 16.
JOGORVOSLATOK A KÖZIGAZGATÁSI
HATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
A közigazgatási hatósági eljárás második nagy szakasza a jogorvoslati szakasz:
• a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye,
• a hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt
törvény kifejezetten megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a
határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe
vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
• a közigazgatási per,
• a fellebbezési eljárás.
Hivatalból induló jogorvoslati eljárások
• a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében,
• a felügyeleti eljárás,
• az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán
indított eljárás.
JOGORVOSLATOK A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI

ELJÁRÁSBAN – KÉRELEMRE INDULÓ
JOGORVOSLATOK
A közigazgatási per
• Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé
vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
• Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra
jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
A fellebbezés
• A fellebbezés nem tekinthető általánosnak, arra ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha az
Ákr. vagy ágazati törvény a fellebbezést kifejezetten megengedi.
• Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül
összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre
hivatkozva lehet.
• A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó
hatóságnál lehet előterjeszteni.
Az Ákr. a közigazgatási pert tekinti fő jogorvoslati formának a jogorvoslati szakaszban és a
fellebbezést csak kivételes esetben engedi meg, olyan esetekben, amelyek során a
jogorvoslat hatékonyabban megvalósulhat egy nem bírósági eljárásban.
115
2020. 05. 16.
JOGORVOSLATOK A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI

ELJÁRÁSBAN – HIVATALBÓL INDULÓ
JOGORVOSLATOK
A döntés módosítása vagy visszavonása
Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a
közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését
annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy
visszavonja.
A felügyeleti eljárás
Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben
azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó
hatóságot új eljárásra utasítja.
Az ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás
Az Ákr. szerint, ha az ügyész az ügyészségről szóló törvény alapján felhívással él,
vagy sikertelen felhívás esetén fellép, a hatóság az ügyész által kifogásolt
döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve
visszavonhatja (megsemmisítheti) akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásra
vonatkozó jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé.
A VÉGREHAJTÁS
A végrehajtási szakasz szabályozását tekintve a jogalkotó nem kizárólag egy

jogszabály, jelen esetben az Ákr. szabályaira hagyatkozik, hanem a
végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Vht.) bizonyos szabályai is alkalmazandók.
A végrehajtásnak vannak bizonyos előfeltételei:

• szükséges egy végleges, kötelezettséget megállapító döntés,
• a végrehajtási igény elévülése még nem következett be.
A végrehajtás folyamata tekintetében megkülönböztetünk két végrehajtási

alszakaszt:
• a végrehajtás elrendelését, illetve
• a végrehajtás foganatosítását.
116
2020. 05. 16.
A VÉGREHAJTÁS
A Vht. a végrehajtásnak különböző módozatait különbözteti meg. Ennek

megfelelően beszélhetünk
• pénzkövetelés végrehajtásáról,
• az ingóvégrehajtásról,
• az ingatlan végrehajtásról,
• a különleges végrehajtási eljárásokról,
• a külföldi határozat végrehajtásáról.
Egyes, kiemelendő végrehajtási cselekmények:

• A végrehajtás felfüggesztése,
• A végrehajtás megszüntetése,
• A végrehajtási kifogás.
KÖSZÖNÖM AZ EGÉSZ FÉLÉVES

FIGYELMET!
SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!
117

Agrarjog

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Agrarjog

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2020. 05. 16.

„Primitív” társadalmak normarendszerének elemei

Modern társadalmak normarendszerének elemei

• A jog a modern társadalom normarendszerének egyik eleme, amely más

A jogalkotási folyamat révén létrejövő normák összessége a jogrendszer.

Tágabb értelemben valamely ország jogi megoldásait jelenti, amely magába

Szűkebb értelemben a jogrendszer: a jogszabályok rendezett összessége,

Leggyakoribb felosztás alapján van:

Alapvető elhatároló ismérv, hogy a

ALAKI (ELJÁRÁSI) JOG

Az állam fogalmi elemei

A modern államokban a főhatalom három formája különböztethető meg:

1.a) A NÉP FŐHATALMA

1.b) A JOG FŐHATALMA

1.c) AZ ÁLLAM FŐHATALMA

Az állam főhatalma (állami szuverenitás) az államhatalom nélkülözhetetlen

• belső szuverenitás: az adott állam rendelkezik a legfőbb hatalommal az

• külső szuverenitás: az adott állam a nemzetközi jogi jogviszonyokban

AZ ÁLLAMHATALOM MEGOSZTÁSÁNAK ELVE

• Az állam fogalmának egyik ismérve a főhatalom, vagyis az, hogy hatalmát

AZ ÁLLAMHATALOM MEGOSZTÁSÁNAK ELVE

Az állam népessége jogi szempontból két csoportra osztható:

• jogi értelemben vett népesség: az adott állam állampolgárainak

• tényleges népesség: azoknak az embereknek az összessége, akik adott

A JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJEI

1. Nemzetközi jogi szabályozás

1. NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁS

 Pl. Biológiai Sokféleség Egyezmény

1. NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁS

Nemzetközi Egyezmény Hazai kihirdetése

Biológiai Sokféleség Egyezmény 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai

2003. évi XXXII. Törvény a

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

A második világháborút követően jött létre:

az egymással kereskedő országok gazdaságilag függenek

Ez az eredetileg pusztán gazdasági uniónak induló szerveződés idővel több területet is a

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

ELSŐDLEGES JOG MÁSODLAGOS JOG

az EU valamennyi intézkedésének az elsődleges joganyagban

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

AZ UNIÓ ELSŐDLEGES JOGA

+ Az Unió alapjogi chartája és az uniós jog alapelvei

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

• A forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja:

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

Szerepe jogegységesítés jogharmonizáció

A tagállamban maga az Unió által alkotott az átültetés eredményeként a

2. EURÓPAI UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS

AZ EURÓPAI UNIÓ POLITIKÁI

Olyan területekre vonatkoznak, Ezek a területek ún. megosztott

3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS

(Magyarország Alaptörvénye szerint)

3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS

 Csoportosítása (többek között):

3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS

3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS – a) jogszabályok

• törvény (országgyűlés alkothat)

3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS – a) jogszabályok

OGY (pl. 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok

Kormány (40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelet

Miniszterek (32/1999. (III. 31.) FVM

Helyi önkormányzat képviselő

3. HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁS – a) jogszabályok