Érdekességek az Egri csillagokról.

5.
Pár érdekesség, amit kevesen tudnak Gárdonyi Géza Egri csillagok című
regényéről.

1.Képregény is megjelent belőle

1974-ben jelent meg először képregény formájában a Heves Megyei Hírlapban,
folytatásokban. Zórád Ernő grafikusművész készítette el a képregényt, egy egri
újságíróval, Márkusz Lászlóval közösen.

2.Példányszám
Gárdonyi Géza élete alatt 14 ezer példányban jelent meg a könyv, a két
világháború között pedig 40 ezret adtak el belőle. A háború után érte el
legnagyobb sikereit, ugyanis 100 ezres példányszámban adták ki a regényt.
Szinte minden család könyvespolcán megtalálható az Egri csillagok.

3.Folytatásokban jelent meg először

Gárdonyi műve először a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban 1899-ben.
Akkoriban ugyanis csak az jelenhetett meg könyv formájában, amiről látták,
hogy népszerű az emberek körében.

4.Törökországban is bestseller
18 nyelvre fordították le a regényt. Törökországban is nagyon kedvelték, annak
ellenére, hogy nem tüntette fel őket túl jó színben a műben, igaz valótlant nem
állított. Senki nem gondolta volna, hogy náluk ekkora sikerre lesz. A Pál utcai
fiúk volt még ilyen népszerű regény.

5.Anyaggyűjtés a könyvhöz
Gárdonyi a regényei megírása előtt alaposan megvizsgálta az adott korszakot.
Így tett az Egri csillagok előtt is. Elutazott Törökországba, hogy lássa a helyszínt.
Járt Konstantinápolyban, sőt bejutott a Héttoronyba is. Felkeresett
múzeumokat, levéltárakat, hogy minél több adatot gyűjtsön össze annak
érdekében, hogy leírásai élethűbbek legyenek.

6.Bornemissza Gergely
Gárdonyi fia miatt lett Bornemissza Gergely a főhős. Egyszer Gárdonyi Géza
elvitte a fiát az egri várba és mondta neki, hogy képzelje el Eger ostromát az
elmesélése alapján. Mesélt neki Dobóról, a hős asszonyokról, a törökökről stb.
A fiút viszont főleg Bornemissza Gergely alakja ragadta meg. Ekkor döntött úgy
Gárdonyi, hogy Gergely életét kell megírnia ebben a regényben és így lett ő a
főhős.

7.A várvédők nevei

A könyv hátuljában lévő: A várvédő egri hősök névsora eredetileg nem volt
benne az első kiadásban. Később került bele és azóta is rendszeresen bővítik,
mert folyamatosan kutatják azok neveit, akik védték a várat.

8.Többször átírták
Gárdonyi 1901-ben nagy részét átírta a regénynek. Az 1913-as kiadásnál a
nyomdában olvasva ismét átírta a kéziratot. Főleg nyelvileg változtatott rajta.
Halála után az egyik fia is belenyúlt a könyvbe. A háború után kiadásokba már a
kiadók és szerkesztők is hozzányúltak a szöveghez. Így sokféle szövegváltozat
létezik, de a legjobbnak az 1913-ast tartják.

9.Cím, amit elnyert a regény

Magyarország egyik legolvasottabb regénye. 2005-ben a Magyar Televízió A
Nagy Könyv című, szépirodalmat népszerűsítő adássorozatban elnyerte a
„Magyarország legnépszerűbb könyve’’ címet. A mai napig is közkedvelt regény
és sok olvasónak a kedvence.
10.Filmes változata
Az Egri csillagokból filmet is készítettek. Ez volt a harmadik legnézetteb alkotása
a filmgyártásnak. 9,36 millióan látták. A filmet Pilisborosjenő határában vették
fel. Ott építették fel az „egri várat’’. A tengerparti jeleneteket pedig Bulgáriában
forgatták a Fekete-tengernél. A török sereget a Magyar Néphadsereg kiskatonái
alkották.
Forrás: Irodalom tankönyv
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/eger/7-erdekesseg-amit-nem-tudtal-
az-egri-csillagokrol/
https://egerhirek.hu/2019/10/27/tiz-erdekesseg-az-egri-csillagok-
filmvaltozatarol-amirol-talan-on-sem-tudott/kult/szavolyrichard

7/c

Dobó István élete---élete az 1552-esegri csata előtt és után

Dobó István 1502 körül született Ruszkán az ősi családi birtokon. Édesapja Dobó
Domonkos volt, édesanyja pedig Czékei Zsófia. Testvéreivel együtt korán árva
lett, mert apját egy birtokper miatt 1511 decemberében Tarczai Miklós
meggyilkoltatta. Dobó István kezdetben nem foglalkozott az ország ügyeivel,
igaz részt vett a Mohácsi csatában, de azután, továbbra is távol tartotta magát a
politikától és visszavonultan élt. Igyekezett bármilyen eszközzel a családi
birtokhoz újakat szerezni. Nem vállalt udvari tisztségeket, feladatokat, egészen
az 1540-es évek elejéig. Dobó István Habsburg Ferdinánd oldalán állt. míg
bátyja, Ferenc Szapolyai Jánosén. Az első politikai szereplése is ehhez köthető.
Ugyanis testvére összetűzésbe került Ferdinánddal, ami miatt bebörtönözték
hűtlenség vádjával. Dobó ezt nem hagyta annyiban, végül sikerült is testvérét
kiszabadítania. Ezek után kezdett feladatokat vállalni a Királyi Magyarországon
és így jutott el Egerbe. 1548. augusztus 15.-én ő lett az egri vár kapitánya.
Folytatta a vár megerősítését és eközben ismerkedett meg Sulyok Sárával, akit
1550-ben feleségül is vett. 2 gyermekük született, Dobó Krisztina és Dobó
Ferenc. 1552-ben a törökök megtámadták Eger várát. Az ő vezetésével a
magyarok meg tudták tartani a várat, ami addig soha senkinek nem sikerült.
Ezután sorsa megváltozott. Megkapta Déva és Szamosújvár várát jutalmul.
Nemzetközileg ismert lett, ám a király nem adott neki pénzt a vár felújítására,
ezért lemondott tisztségéről. Ezután a király kinevezi őt erdélyi vajdává. Ez a
cím akkoriban csak nyűg volt, de Dobó igy is vállalta. Fejedelemsége alatt
lázadás tört ki Erdélyben, megtámadták Ferdinánd híveit. Ő a szamosújvári
várba menekült, amit később fel kellett adnia. Mivel megszegte a vár feladására
vonatkozó szerződést, ezért börtönbe zárták. Felesége azonban segített neki
megszökni onnan. 1562-ben ismét részt vett a török elleni harcokban, amiért
gazdagon megjutalmazták. Ettől kezdve Dobó az ország egyik legnagyobb
földbirtokosa lett. 1568-ban Pozsonyban letartóztatták, de sikerült megszöknie.
1569-ben a pozsonyi országgyűlésre csalták és elfogták, majd felségárulás
vádjával börtönbe zárták. 1572-ben engedték őt szabadon. Nem sokkal azután
a szerednyei várában meghalt.

Forrás: https://olvasonaplopo.eu/dobo-istvan-elete/3/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dob%C3%B3_Istv%C3%A1n_(katonatiszt)