Budapest XI.

kerület, Budapesti Műszaki és

Gazdaságtudományi Egyetem
Történelmi Emlékhely

HASZNÁLATI TERV

2023. december 04.

1
2
 Használati terv
A 740/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet, amely a nemzeti és történelmi emlékhelyek
használatáról és fenntartható használatuk támogatásáról, valamint a Nemzeti Örökség Intézete
létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet módosítása alapján a kultúráért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nemzeti és történelmi emlékhelyek használati
rendjéről – továbbiakban emlékhely – az adott nemzeti emlékhely sajátosságainak megfelelő,
az említett Korm. rendelet 1.§-ában meghatározott használati célok szerint rendszerezett
használati tervet készít.

A használati tervet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem történelmi

emlékhely vagyonkezelője készítette el a Nemzeti Örökség Intézete szakmai iránymutatása és
felügyelete alapján.

A használati terv tartalmának érvényre juttatásáért és az alábbiakban ismertetett tervek,

programok, projektek megvalósításáért a tulajdonos felelős.

Az emlékhely tulajdonosa a használati tervre vonatkozó tervezetet honlapján véleményezés

céljából hatvan napra közzétette. A tulajdonos a használati tervet az emlékhelyen elhelyezett
hirdetőtáblán vagy - amennyiben honlappal rendelkezik - a történelmi emlékhely tényének
feltüntetésével a honlapján is közzéteszi.

A használati terv szükség esetén bármelyik fél kezdeményezésére módosítható.

Az emlékhely egyes használati céljaihoz kapcsolódó, az emlékhely helyszíneinek, egyes

elemeinek használatra is vonatkozó ajánlások, előírások:
- Általános, idegenforgalmi és köznapi használati mód esetében
 Az emlékhely méltóságát mindenkor biztosítani kell.
 Tilos minden olyan tevékenység, amely az emlékhely szellemiségével
nem összeegyeztethető.
 Tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti és/vagy szakrális
elvárásokat sérti.
 Tilos az emlékhely nem rendeltetésszerű használata.
- Az ünnepi és protokolláris használati mód esetében
 Biztonsági feltételek megteremtése a biztosítást végző szervekkel
együttműködve; szükség szerint a köznapi és idegenforgalmi használat
korlátozása; forgalomkorlátozás; a zavaró, egyéb rendezvények tiltása.

3
Az emlékhely azonosító adatai1:

1. Az emlékhely jogszabály Budapest XI. kerület, Budapesti Műszaki és

szerinti megnevezése: Gazdaságtudományi Egyetem
Elérhetőség: Postacím: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.

Telefonszám: 061/463-1111
E-mail: info@bme.hu
Web: www.bme.hu
Helyrajzi számok: Budapest hrsz. 5534
EOV/WGS 84 koordináta: EOV WGS84
X Y X Y
237574 650617 N47° 28' E19° 03'
55,63" 20,33"

2. Tulajdonos: Magyar Állam (MNV Zrt.)

Tulajdonos elérhetősége: E-mail: info@mnv.hu
Telefonszám: 061/237-4400
3. Egyéb használatra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
jogosult:
(vagyonkezelő, fenntartó,
üzemeltető)
Egyéb használatra jogosult E-mail: info@bme.hu
elérhetősége:
Telefonszám: 061/463-1111

4. Kapcsolattartó: Chlepkó Ágoston

Kapcsolattartó E-mail: chlepko.agoston@bme.hu
elérhetősége:
Telefonszám: 061/463-3315
5. A használatában és -
megőrzésében érintett és
érdekelt egyéb szereplők:
6. Műemlék igen/nem hrsz: típusa:
5534 a K épület önállóan
műemlék
(törzsszám: 15700,
egyedi azonosító
szám: 30759), az
Egyetemkert
szintén (30766),
illetve az egész
1
Szükség szerint a cella bővíthető
4
 telek műemléki
jelentőségű
területnek minősül
(törzsszám:
15001). Része a
Világörökségi
területnek is
(Dunai panoráma).
7. Helyi védettség hrsz: típusa:
igen/nem

8. Természetvédelmi terület hrsz: típusa:

igen/nem

Az emlékhely rövid ismertetése:

9. Az emlékhely rövid Az emlékhelyet jelölő sztélé a Budapesti Műszaki és

ismertetése, alapadatok: Gazdaságtudományi Egyetem Központi (K) épületének
főbejárata mellett került felállításra. Az épület a történeti
Campus legnagyobb, legreprezentatívabb épülete, mely
fontos kiindulópontja volt az 1956. október 23-i
eseményeknek. Impozáns, historizáló stílusú
főhomlokzatával hozzájárul a Világörökség részét képező
dunai panorámának is. Az épület 1906-1909 között épült
Hauszmann Alajos tervei alapján, nettó 47966 m 2
alapterületű. 2016 óta 30759 egyedi azonosító számon
nyilvántartott műemlék, műemléki törzsszám: 15700.
10. Védettségből következő Műemléki védettséghez kapcsolódóan:
előírások részletes - 2001 évi LXIV törvény szerint:
ismertetése:
3. § A kulturális örökség védelme érdekében a köz- és
magáncélú fejlesztéseket – így különösen a terület- és
településfejlesztés, terület- és településrendezés,
környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel
kapcsolatos beruházások tervezését – e védelemmel
összhangban kell végezni.
4. § (1) A kulturális örökség a nemzet egészének közös
szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek
kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek
veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése,
meghamisítása, hamisítása.
5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek,
megvalósítása közreműködési jogosultságot és
együttműködési kötelezettséget jelent az állami és
önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az
vallási közösségek, a civil és gazdálkodó szervezetek,
valamint az állampolgárok számára.
41. § (1) A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról
annak tulajdonosa (tulajdonosi jogok gyakorlója),
5
vagyonkezelője, használója, vagy az egyes állami
tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok
tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben
(a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója
(a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Étv.-ben
meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles
gondoskodni.
(2) A műemléket épségben, jellege megváltoztatása
nélkül kell fenntartani. A műemlék esetében a fenntartási,
jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és
biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot
fenntartásán túlmenően kiterjed a műemlék sajátos
értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti,
valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira,
felszerelési tárgyaira.
43. § (1) A műemléket a műemléki értékéhez, jellegéhez,
történelmi jelentőségéhez méltóan, a védett értékek
veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve
hasznosítani. (5) A műemlékek helyreállítása és
használata során törekedni kell a történetileg összetartozó
ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra,
továbbá a korábban – az eredeti műemléki érték
csorbításával – eltávolított, fellelhető és azonosítható
alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak
visszahelyezésére.
(5a) Műemlék korszerűsítése – különösen az
energiahatékonyságra vonatkozó
minimumkövetelmények betartása, az energia-
megtakarítási célú felújítás – nem okozhatja a műemléki
védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan
sérülését, elvesztését.
(5b) A műemlék egésze nem bontható le.
(5c) A műemlék részlegesen akkor bontható le, ha
a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek
megmentése céljából szükséges,
b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős
építési korszak maradványának bemutatását, vagy a
hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását,
illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-
elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen
beavatkozásokat célozza, vagy
c) utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény
eltávolítását vagy terepszint megváltoztatását célozza
és a beavatkozás a méltó használat érdekében, az
általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást
megalapozó műemléki értékek helyreállíthatatlan sérelme
nélkül megvalósítható.
6
(5d) A műemlék telkén és a műemléki területen a
műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új
építmény létesítése során a védelmet megalapozó
műemléki érték érvényesülésére jogszabályban
meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.
(6) A műemléki területen a területet érintő,
jogszabályban meghatározott változtatást, beavatkozást a
védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének
és érvényesülésének kell alárendelni.
- 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet szerint:
IV. Fejezet
A MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDELME
19.A műemléki érték megőrzésére vonatkozó
követelmények
56. § (1) A műemléki értéket – a Kötv. 43. § (5c)
bekezdésében
meghatározott eltéréssel – fizikai valójában kell
megőrizni, és az értékleltárba, illetve a hatósági
nyilvántartásba felvett értéke tekintetében biztosítani kell
az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését
biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a
restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki
megoldásokat.
(2) A műemlék védett értékeit – az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl – anyagi és eszmei értékei
összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó
módon érvényre kell juttatni, helyre kell állítani annak
kortörténeti jellegét, továbbá biztosítani kell a
kortörténeti jelleg érvényesülését. A helyreállítás során a
tudományos és helyszíni kutatásokon alapuló restaurátori
módszerekkel történő konzerválást, esztétikai
helyreállítást, restaurálást szükséges biztosítani.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális
szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben
kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását,
érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) A műemlék jókarbantartása keretében a védett érték
fizikai sérülésével, roncsolásával vagy megjelenésének
megváltoztatásával nem járó tevékenység végezhető. A
műemlék jókarbantartása körébe nem tartozik bele a
restaurálási tevékenység.
(4a) A műemléki helyreállítás vagy felújítás, restaurálás,
jókarbantartás, üzemeltetés keretében, valamint a
jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti,
műszaki megoldások alkalmazása során előnyben kell
részesíteni a vezeték nélküli műszaki megoldásokat,
7
egyéb szerelvények rejtett elhelyezését, amely nem
eredményezheti a műemléki értékleltárba felvett elemek
sérülését, megjelenésük hátrányos megváltozását,
érvényesülésük csökkenését.
(4b) A műemléket érintő állagmegóvási beavatkozások
során – amennyiben más megoldás nem lehetséges –
ideiglenes jelleggel a védett érték érvényesülésének
csökkenése elfogadható, azonban az nem járhat a védett
érték műemléki értékleltárba felvett elemeinek
sérülésével, megjelenésének hátrányos megváltozásával.
(5) A műemlék alkotórésze, tartozéka, beépített
berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási munkák
miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak
különösen indokolt esetben távolítható el vagy helyezhető
át.
(6) A nevesített műemléki értéket, illetve képző- és
iparművészeti értéket képviselő alkotórész, tartozék,
beépített berendezési tárgy (5) bekezdés szerinti
eltávolítása, áthelyezése csak szakértői jogosultsággal
rendelkező restaurátor közreműködésével, az általa
készített terv alapján, a tevékenység dokumentálása
mellett végezhető.
(7) Műemlék homlokzatán és tetőfelületén reklám vagy
reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el,
kivéve
a) az építmény homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság
által tudomásul vett vagy véglegessé vált engedély
alapján végzett építési tevékenység vagy egyéb
munkálatok időszakát, vagy
b) időszaki kulturális rendezvény vagy program
hirdetményét.
(8) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy
műemlék telkén új építmény, építményrész építése a
műemléki érték fennmaradását, érvényesülését,
hitelességét, kortörténeti jellegét nem sértheti.
(9) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt
álló építményekben és építményegyüttesekben vagy azok
területén, telkén még a tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzetben sem alakítható ki a menedékjogról szóló
törvény és a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva
tartására szolgáló rendeltetés vagy ilyen rendeltetésű
építmény.
24. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek

8
63. § (1) Ha műemléket vagy műemlék ingatlanát érintő
építési tevékenységhez az építésügyi és építésfelügyeleti
hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az
építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet
szerinti építésügyi hatósági engedély is szükséges, a (3)
bekezdés szerinti tevékenységekre az engedélyt együttes
kérelemben az építésügyi hatóságnál kell előterjeszteni.
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az
örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott
tevékenységek engedélyezésének feltételeit
szakkérdésként vizsgálja. Műemléki védelem alatt álló
sajátos építmények esetében a műemléket érintő
tevékenységre a sajátos építményre irányadó
kormányrendeletben foglalt esetekben, az ott
meghatározott engedélyt szükséges beszerezni.
(2) Ha a műemléket érintő tevékenység nem tartozik az
(1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, a (3) bekezdésben
foglalt esetekben a hatóságtól örökségvédelmi engedélyt
kell kérni.
(3) Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett
műemléket, vagy a védett műemlék nevesített műemléki
értékét érinti és
a) a kiemelten védett műemlék – védett műemlék esetén
a nyilvántartásban nevesített műemléki értékként felvett
eleme – megjelenésének (ideértve homlokzatot,
homlokzati nyílászárót és tetőzetet is), jellegének
megváltoztatását eredményezi, értékeinek érvényesülését
befolyásolja vagy gátolja, vagy szerkezetének fizikai
megváltoztatásával, a műemlék egészének vagy
meghatározott részének felújításával vagy
korszerűsítésével,
b) felületének vagy szerkezetének, egyes részeinek, –
különösen képző- vagy iparművészeti alkotást képező –
alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési
tárgyának
ba) eredeti összefüggésrendszeréből történő
elmozdításával, áthelyezésével,
bb) fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással
járó vizsgálatával vagy kutatásával, vagy
bc) megelőző konzerválásával, konzerválásával,
restaurálásával,
c) önálló rendeltetési egységét érintő bővítésével,
felújításával, korszerűsítésével (különösen az
akadálymentesítés, energetikai korszerűsítés, utólagos
nedvesség vagy víz elleni szigetelés), az épületgépészeti
és elektromos rendszerét érintő átalakításával,
d) alaprajzi elrendezésének átalakításával, belső
9
felületeinek, nyílászáróinak vagy egyéb – különösen
képző- vagy iparművészeti alkotást képező –
alkotórészének, tartozékának, beépített berendezési
tárgyának felújításával, átalakításával jár, a hatóságtól
örökségvédelmi engedélyt kell kérni. 25. Örökségvédelmi
bejelentéshez kötött tevékenységek
64. § (1) Ha a tevékenység a 63. § alapján nem
örökségvédelmi engedély köteles, a (2) és (3)
bekezdésben foglalt esetekben örökségvédelmi bejelentés
alapján végezhető.
(2) Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett
műemléket, vagy a védett műemlék nevesített értékét
érinti, bejelentés alapján végezhető
a) a műemlék homlokzatán és tetőzetén az értékleltárban,
illetve a műemléki nyilvántartásban nevesített műemléki
értékként felvett elem megjelenését érintő és
érvényesülését befolyásoló
aa) szerelvény, tárgy, szerkezet, fényforrás vagy felirat
elhelyezése, felszerelése, létesítése bontása és cseréje,
ab) az ilyen szerkezet eltakarásának kialakítása, a
meghatározott időtartamra szóló kulturális célú reklámok
és az építési állványok kialakítása,
b) műemlék egésze, önálló rendeltetési egysége, vagy a
helyiségcsoportja rendeltetés-módosítása,
c) műemléki környezetben
ca) a műemlék megjelenését befolyásoló módon új
építmény építése,
cb) a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel
együtt megjelenő nem engedélyköteles új építmény
elhelyezése vagy meglévő építmény bővítése,
homlokzatának, tetőzetének megváltoztatásával járó
felújítása vagy átalakítása,
cc) építmény bontása,
d) műemlék telkén, vagy műemléki környezetben a
műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás
elhelyezése, illetve üzemeltetése,
e) a védett parkban
ea) a régészeti módszerekkel történő kutatás,
eb) a meglévő kertépítészeti alkotóelemek
megváltoztatását eredményező felújítása, új kerti és más
építmények, műtárgyak elhelyezése, sportcélú felületek
kialakítása,
ec) a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése,
áttelepítése, lombkorona alakító metszése,
10
 ed) a kert térszerkezetét, látványkapcsolatait,
terepviszonyait befolyásoló beavatkozás,
f) védett temetőben és védett történeti temetkezési helyen
fa) a védetté nyilvánításról szóló döntésben, illetve az
értékmeghatározó szakértői dokumentációban
meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett
feliratok, díszítmények megváltoztatása,
fb) a megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek,
síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények
elhelyezése.
(3) A műemléki értéket közvetlenül nem érintő
tevékenységek közül bejelentés alapján végezhető
a) a műemlék telkén a védetté nyilvánításról szóló
döntésben, illetve az értékmeghatározó szakértői
dokumentációban nevesített műemléki értékeket nem
érintő építmény építése, cseréje, eltávolítása, bontása,
b) műemléki jelentőségű területen a védett műemléki
érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló
ba) nem engedélyköteles új építmény elhelyezése vagy
meglévő építmény bővítése,
bb) meglévő építmény közterület felé eső
homlokzatának, tetőzetének felújítása vagy átalakítása,
bc) meglévő építmény bontása,
bd) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának
10%-nál nagyobb mértékű eltakarása a kulturális tartalmú
reklámok és építési állványok kivételével,
c) műemlék történeti táj esetében a védett műemléki
érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló,
legalább 6 m2 felületű reklám külterületi elhelyezése.
(4) Ha a (2) bekezdésa), b), e) és f) pontjában
meghatározott tevékenység elvégzéséhez az értékleltár a
nyilvántartásban nem áll rendelkezésre, a 92. § (2)
bekezdés c) pontjában meghatározott előzetes
tájékoztatást kötelező megkérni.
11. Az emlékhelyet és annak - A 2011. évi CXLIX. törvény a kulturális örökség
kezelését érintő hatályos védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról
jogszabályok, az - 740/2021. (XII.21.) Korm. rendelet a nemzeti és
Emlékhelyet érintő történelmi emlékhelyek használatáról és fenntartható
jelenlegi vonatkozó helyi használatuk támogatásáról
előírások (ÖRT, HÉSZ
besorolás stb.): - 2001. évi LXIV törvény a kulturális örökség védelméről
- 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet
a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
-30/2020 Ök. rendelet, és módosítása 13/2022. (IV. 19.)
11
 XI.ÖK rendelet- KSZ (besorolás: Vt-V-XI-I-09)
-34/2003. (X. 21.) önkormányzati rendelete KVSZ (I-
XI/K)
- 46/2017 (XII.21.) XI Ök. rendelet - Településképi
rendelet
12. Az emlékhely és a hozzá Az egyetem elődintézménye, a 18. századi Institutum
fűződő nemzeti érték Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki
ismertetése, felsőoktatás bölcsője. Történeti Campusának építését
emlékhellyé nyilvánítás 1903-ban kezdték meg, az 1909–1910-es tanévnyitót már
rövid indoklása: a Központi épületben tartották. Az egyetem történeti
kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói
(maximum 1000
nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a
karakter)
politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az
innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya
október 23-án. Az Egyetem fennállása óta elismert
központja az európai mérnökoktatásnak.
13. Az emlékhely fennálló Az emlékhelyet jelölő sztélé a Központi Épület főbejárata
állapotának – leíró mellett, a hármas boltíves kapuzat északi oldalán kapott
bemutatása: helyet. Az épület előtti teresedés alkalmas koszorúzások,
kisebb megemlékezések megtartására akár a
(maximum 1000
gépkocsiforgalom akadályozása nélkül is. Nagyobb
karakter)
rendezvények szervezése a Műegyetem rakpart
(képi dokumentáció a vonatkozó szakaszának lezárásával képzelhető el. Az
használati terv épület elegáns, historizáló mészkő homlokzatát a
mellékleteként) főbejáratot hangsúlyozó két szint magasságú erkély teszi
látványossá, oszlopsorral megtámasztott erőteljes
párkányzata felett a színes, mázas Zsolnay cseréppel
fedett tető mintázata a pesti oldalról bontakozik ki igazán.
A közel T alaprajzú épület jobbára 2 pinceszint+ 5 szint
(földszint, magasföldszint, 1., 2., 3. emelet) elosztású. A
műemléki épület műszaki állapota heterogén: bizonyos
területeit az elmúlt években sikerült felújítani (egyes
tetőszakaszok új Zsolnay cserepezést kaptak, voltak
ablakfelújítást célzó projektek, valamint belső felújítások,
az Egyetem fennállásának 240. évfordulója alkalmából
Látogatóközpont kialakítására is sor került, amely
szabadon látogatható), más szakaszokon aktuális volna
nagyobb lélegzetű korszerűsítések elvégzése, legyen szó
energetikai jellegű beruházásokról (tetőcsere, légtechnika,
fűtési rendszer korszerűsítése stb), beázások
megakadályozása érdekében a még nem felújított
tetőszakaszok felújításáról, a folyamatos
ablakrekonstrukciók folytatásáról, belső korszerűsítésről
stb.
14. Jelenleg az emlékhely Az állami rendezvénysorozat részeként minden év
használatával október 22-én a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi az
kapcsolatosan kialakult ’56-os emlékműsort, a koszorúzást és a felvonulást az
szokások, hagyományok ’56-os Műegyetemi Emlékműnél és a K épületben, az

12
 ismertetése: ’56-os emléktáblánál és az Aulában (társszervezők:
NÖRI, Rákóczi Szövetség és BME). Az Emlékhelyek
(maximum 1000
Napja alkalmából az emlékhely látogatható. Emellett a
karakter)
BME saját megemlékezésének része a sztélénél, valamint
a K épület kertjében lévő emlékpontoknál történő
megemlékezés.
15. Jövőbeni javaslat a Folyamatosan keressük a módját a fiatalabb nemzedék
használatra, ajánlások, őszinte érdeklődésének felkeltésére és fenntartására
célok: Egyetemünk múltjának olyan eseményével kapcsolatban,
amely az egész ország szempontjából meghatározó
(maximum 1500
jelentőséggel bírt, és amelynek szereplői vagy
karakter)
elszenvedői a mai fiatalok nagyszülei, dédszülei voltak,
azaz családok sorsát is meghatározta. Elsődleges célunk a
hagyományok és a társszervezetekkel kialakult közös
munka minőségének megőrzése. Emellett terveink között
szerepel 2022-ben, a K épületben megnyitott BME
Látogatóközpont helyszínének beemelése az ’56-os
ünnepségek, és az év többi napjára szervezett, ’56-hoz
kapcsolódó ismeretterjesztő események helyszínei közé.
A kiállítótér kifejezetten alkalmas egy kisfilm
bemutatására, mely minden korosztály számára pontos és
érdeklődést felkeltő információkat adhat át az ’56-os
műegyetemi eseményekről, azok jelentőségéről.
16. Rövid-, közép-, és A hagyományos program megőrzése elsődleges. A
hosszútávú használata, Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programban való részvétel
fejlesztése: van tervbe véve, melynek keretében – igény esetén – évi
néhány alkalommal, az 1956-os egyetemi
(maximum 1500
emlékpontjainkat körbejáró vezetett történeti sétát tudunk
karakter)
biztosítani csoportoknak. Hosszú távon a fent említett
Látogatóközpont bevonása a cél.
17. Folyamatban lévő Jelenleg a folyosói ablakok megújításán dolgozunk a
fejlesztés: teljes második emeleten, valamint az első emelet egyik
(milyen forrásból, milyen szárnyán. Az ablakok állapota az évek során leromlott, a
lég- és párazáró funkcióját egyre kevésbé látta el, így
előkészítettséggel)
időszerű volt a műemléki elvek szerinti felújításuk, illetve
a felújítás energetikai szempontból is növeli az épület
hatékonyságát. További tető- és párkányszakaszokra már
vannak rendelkezésre és megvalósításra váró kiviteli
terveink.
A NÖRI által meghirdetett „A nemzeti és történelmi
emlékhelyek fenntartható használatát elősegítő 2023. évi
támogatás” keretén belül, pályázatunk pozitív elbírálása
esetén egy olyan – történészek által is validált – rövid
animációs videót elkészíteni, mely pár percben bemutatja
az Egyetemünk és az egyetemi polgárság szerepvállalását
az 1956-os események láncolatában, ugyanis
tapasztalataink szerint az ilyen jellegű tartalmak sokkal
inkább alkalmasak a fiatalabb korosztályok figyelmének
megragadására, mint a statikus tartalmak, kihelyezett
13
 emléktáblák. Az elkészült videót az Egyetem online
felületei mellett a K épületben található BME
Látogatóközpont kivetítőin, valamint a több épületben is
megtalálható interaktív hirdetőfelületeinken is
folyamatosan megjelenítenénk.
18. Fenntarthatóság Látogatottság növelése: BME Látogatóközpont
(látogatottság növelése): kialakítása 2022-ben, mely bárki számára áttekinthető
módon mutatja be az Egyetem 240 év alatt elért
eredményeit.
A fent említett filmet (ld. 17. pont) minél több felületen,
egyetemi helyszínen, rendezvényen igyekszünk
bemutatni, illetve a vezetett sétákra is igyekszünk
lehetőséget teremteni előzetes egyeztetés alapján
kapacitás függvényében.
19. A rendkívüli (havaria) Az Egyetem 24 órás járőrszolgálatot és
eseményekkel Diszpécserszolgálatot működtet. Rendkívüli esemény
kapcsolatban követendő, bekövetkeztekor az észlelő haladéktalanul kötelesek
jogszabályban rögzített értesíteni a Diszpécserszolgálatot, és a vagyonvédelmi
intézkedések és védelmi osztályvezetőt, valamint megtenni minden olyan
előírások ismertetése: szükséges intézkedést, amely a további károkat
meggátolja vagy mérsékli, és nem hátráltatja az ilyenkor
szokásos eljárást.
Betörés, betörésre utaló nyom vagy egyéb súlyosabb
bűncselekmény esetén követendő teendők:
a) a Diszpécserszolgálat, a vagyonvédelmi osztályvezető,
az érintett szervezeti egység vezetője által kijelölt
személy értesítése.
b) a Rendőrség, és ha szükséges, egyéb hatóság értesítése,
a fenti bekezdésben meghatározottak közreműködésével.
c) a helyszín biztosítása a rendőrségi vizsgálat
megkezdéséig; biztonsági őr vagy egyetemi
közalkalmazott köteles őrizni a bűncselekmény
helyszínét. Ez esetben még az oda belépésre jogosult
személyek sem mehetnek be.
d) a rendőrségi helyszíneléskor a szervezeti egység
vezetője által kijelölt egyetemi munkatárs köteles jelen
lenni, aki az érintett szervezeti egység nevében
nyilatkozatot tehet (kárértékre, érintett személyek és
vagyontárgyak körére vonatkozóan).

Tűz, robbanás, súlyos közmű meghibásodás esetén

követendő eljárás
a) a Diszpécserszolgálat ügyeletesének értesítése.
b) a szakhatóság értesítése (rendőrség, tűzoltók, mentők,
katasztrófavédelem, szükség szerint: Fővárosi Gázművek,

14
 ELMŰ stb.).
c) tűz esetén a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak szerint
kell eljárni.
d) gázszivárgás esetén azonnal ki kell üríteni az épületet,
közölve a kiürítés okát, ügyelve, hogy elektromos
kapcsolás, nyílt láng használat ne következzen be.
e) az épület áramtalanítására csak épületen kívüli
főkapcsolóval kerülhet sor.
f) vízcsőrepedés esetén a főelzáró elzárása.

20. Korábbi emlékhely Nincs adat korábbi támogatásról.

támogatások felsorolása:
740/2001. (XII.21) Korm
rendelet szerint
(mikor/mire/mennyit/
státusz)

21. Térképmelléklet lsd melléklet

A beazonosíthatóság,
megközelíthetőség
ábrázolásához megfelelő
méretarányú
térképmelléklet
22. Fotódokumentáció lsd melléklet
Helyszín bemutatása,
ismertetésének képi
anyaga

15
 Térképmelléklet
Térképmelléklet

16
17
 Fotódokumentáció
Történelmi Emlékhelyek-
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fotódokumentáció

18
19
20
21
 Aláírások

22