FÓRUM

L án sz k i János

A katonaföldrajz néhány
elm életi és gyakorlati kérdése
A Magyar Köztársaság messzemenően figyelembe veszi környezetének jogos biztonsági ér­
dekeit, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy fegyveres erői képesek legyenek az ország te­
rületének védelmére. Ehhez a fegyveres erőket fel kell készíteni, melyhez a katonaföldrajz
mint a hadműveleti biztosítás egyik fajtája is hozzájárul. A nemzeti katonai stratégia ki­
dolgozása nélkülözhetetlenné teszi afegyveres erők sikeres alkalmazása érdekében az ország
területének átfogó és részletes katonaföldrajzi értékelését; környezetének körültekintő meg­
ítélését; aföldrajzi környezet és a fegyveres küzdelem közötti összefüggések szakszerű fel­
tárását. A katonaföldrajz szakemberei igyekeznek minél szélesebb körben megteremteni en­
nek tudományos alapjait. Az alábbi cikk szerzője átfogó tanulmánybanfoglalta össze ezzel kap­
csolatos kutatási eredményeit. Miután azt - terjedelmi okok miatt - teljes egészében sajnos
nem áll módunkban közölni, a következőkben a tanulmány egyesfejezeteinekfőbb elvi meg­
írná állapításait adjuk közre.

A katonaföldrajz naprakész értékelések­ kezdetét Korponay János (1819-1881) Ha­

kel segíti a hadműveleti tervezést, a
fegyveres erők felkészítését, a parancs­
nokok és törzsek kiképzését. Mindezen
feladatok ellátásához a katonaföldrajz­
nak elméletében és gyakorlatában meg
kell újulnia, s nagyon pontos, részletes
és hiteles értékelésekkel, elemzésekkel,
következtetésekkel és ajánlásokkal kell
szolgálnia az ország védelmi felkészítését.
A katonaföldrajz fogalomköre
és fe lo sztá sa
A háborúk történetével egy idős az a fel­
ismerés, hogy a földrajzi környezet alap­
vetően befolyásolja a haditevékenysége­
ket. Ezért a katonaföldrajz története
nem választható el a társadalmak törté­
netét végigkísérő küzdelmektől.
Az önálló magyar katonaföldrajz
diföldleírás című könyve jelzi. Korponay
katonaföldrajzi elméletének fő kérdése
már nem általában a természeti környe­
zet és a háború közötti kapcsolat, hanem
a fegyveres küzdelem és annak konkrét
színhelyei, a hadszínterek közötti vi­
szony. A magyar katonaföldrajz másik
nagy alakja Csalány Géza (1848-1907)
ezen irányzatot fejleszti tovább, amikor
a természeti tényezők általános hatásait
vizsgálva olyan katonaföldrajzi muta­
tókhoz jutott, amelyek lehetővé tették a
katonai döntések alátámasztását tudo­
mányos alapokon. Az első világháború
utáni korszak legjelentősebb személye a
katonaföldrajz területén vitéz Somogyi
Eridre (1891-1966) volt. Rendszerezte és
leírta a katonaföldrajzi tényezőket és fel­
tárta azok összefüggéseit a fegyveres
küzdelemmel. Az általa megfogalmazott

98 HADTUDOMÁNY 1998/4
 LÁNSZKI JÁNOS: A katonaföldrajz néhány időszerű kérdése
értékelési mutatókat napjainkban is
használják.
A második világháború utáni ma­
gyar katonaföldrajz kiemelkedő szemé­
lyisége Szántó Imre, aki a 60-70-es évek­
ben megjelent műveiben bizonyította a
haderőnemi és fegyvernemi szintű kato­
naföldrajzi értékelések szerepét a béke­
időszaki felkészítésben. Az akkori koalí­
ciós követelmények a katonaföldrajzi ér­
tékelés súlypontját a hadműveleti szint­
re helyezték és a várható alkalmazás te­
rületére összpontosították. A leírások el­
készítésekor nem a földrajzi tér és a
fegyveres küzdelem közötti összefüggé­
sek kutatására, hanem az egyes térségek
leírására törekedtek.
Az 1970-es években kialakított és
nálunk is elfogadott hadügyi tudo­
mánystruktúra napjainkban átalakuló­
ban van. A hadtudomány általános el­
méletének és a hadművészet elméleté­
nek témakörei jelentősen kibővültek a
biztonságpolitika megváltozott tartal­
mával, a béketeremtés és a békefenntar­
tás katonai feladataival, valamint a há­
borús küszöb alatti katonai és rendvé­
delmi tevékenységekkel. A 90-es évek­
ben egyre inkább a háború kirobbantá­
sának megakadályozásával, a válságke­
zeléssel, az alacsony intenzitású fegyve­
res konfliktusokkal, a lokális fegyveres
összetűzésekkel kapcsolatos hatékony
eljárások kutatása került előtérbe. Ennek
megfelelően változott meg a hadművé­
szet szakterületeinek egymáshoz való
viszonya és a hadtudomány általános
elméletének tartalma.
A fegyveres erők alkalmazásának
megváltozott elvei és feladatai új köve­
telményeket támasztanak a katonaföld­
rajzi értékelésekkel szemben, amelyek
nem csupán a tartalomban, hanem a
szolgáltatott információk aktualizálásá­
ban, részletességében, kezelhetőségében
és gyorsaságában is jelentkeznek. Ezek
pedig új értékelési módszerek alkalma­
HADTUDOMÁNY 1998/4
zását, az informatika vívmányainak fel-
használását teszik szükségessé.
A rendelkezésre álló és egyre bővü­
lő katonaföldrajzi adatok gyűjtése, fel­
dolgozása, értékelése és belőlük új infor­
mációk előállítása hagyományos módon
szinte megoldhatatlan feladatot jelent a
szakemberek részére. Megoldást az új
módszerek, technológiák és eszközök al­
kalmazása jelent, amelyek lehetővé te­
szik nagy mennyiségű, térbeli jellem­
zőkkel rendelkező adatok gyűjtését, fel­
dolgozását és szolgáltatását.
A hazánkban és környezetünkben
lezajlott változások olyan helyzetet
eredményeztek, amely megkövetelte,
hogy a Magyar Honvédség előtt álló fel­
adatok megoldásához új katonaföldrajzi
értékelések készüljenek. A Honvéd Ve­
zérkar gondozásában több olyan kato­
naföldrajzi értékelés készült, amelyek
hozzájárulnak az ország védelmi felké­
szítésével kapcsolatos feladatok megol­
dásához. A magyar katonaföldrajz törté­
netében kiemelkedő jelentőségű volt a
gödi tudományos konferencia (1995.
március 21-én), amelyen a Magyar Hon­
védség vezető szerveinek parancsnokai,
főnökei, a Honvédelmi Minisztérium, a
BM Határőrség, a Magyar Tudományos
Akadémia, a Magyar Hadtudományi
Társaság, a katonai és egyes polgári fel­
sőoktatási intézmények képviselői vet­
tek részt.
Napjainkban elmondható tehát, hogy a
hazai katonaföldrajz megújulásának meg­
vannak a lehetőségei. A megújulás gyakor­
lati kivitelezésénél azonban nagyon sok
szempontot kell figyelembe venni. Ezek
közül néhányat említünk példaként:
- a katonaföldrajznak a hadtudomány
szerves részének kell maradnia;
— a hazai katonaföldrajz megújulásánál
azokból a követelményekből kell ki­
indulni, amelyek az ország új helyze­
téből, a fegyveres erők megváltozott
feladataiból fakadnak;
99
FORUM
- a fegyveres erők felkészítésénél a ko­
rábbiakhoz képest más szempontokat
is figyelembe kell venni (pl.: migráció,
válságkezelés, békefenntartás).
A fentiek alapján napjainkban a katonaföld­
rajz fogalmát a következők szerint rögzíthet­
jük: a katonaföldrajz a hadtudomány
rendszerének önálló területe, amely kato­
naföldrajzi térségek (országok, ország­
csoportok, hadszínterek stb.) társadal­
mi-politikai, természeti, gazdasági és
katonai tényezőit vizsgálja a honvéde­
lemre gyakorolt hatásuk szempontjából.
A megfogalmazásból kitűnik, hogy
a katonaföldrajz leglényegesebb feladata a
múlthoz viszonyítva nem változott, mivel
kutatásainak célja továbbra is a katona­
földrajzi tényezők hatásainak kimutatá­
sa, a fegyveres erők lehetőségeinek feltá­
rása fegyveres tevékenységekre a külön­
böző térségekben. Lényeges eltérés
azonban a múlthoz viszonyítva a kuta­
tott területek számának növekedése, továbbá
az egyes tényezők belső tartalmának, infor­
mációanyagának bővülése és a vizsgálati
szempontok változása.
A katonaföldrajz napjainkban általános
katonaföldrajzra és alkalmazott katonaföld­
rajzra tagozódik. Az általános katonaföld­
rajz alapvető törvényszerűségeket, elve­
ket és módszereket foglal magában. Fel­
tárja a katonaföldrajz helyét és szerepét
a tudományok rendszerében, vizsgálja a
katonaföldrajzi tényezők konkrét térsé­
gektől független, általánosítható befo­
lyását, meghatározza a katonaföldrajzi
kutatás sajátos módszereit, feladatát a
honvédelmi igények rendszerében.
Az alkalmazott katonaföldrajz a ren­
delkezésre álló adatokat felhasználva ér­
tékeli az adott térséget, elemzi az egyes
területek társadalmi, gazdasági, termé­
szeti és katonai adottságait a fegyveres
küzdelem előkészítésére és megvívásá­
ra, az ország védelmére vonatkozó befo­
lyásuk szempontjából. Tagozódásánál a
rendezőelvek: a cél, a rendeltetés, a had­
100
művészeti szempontok, illetve az érté­
kelt területek méretei. Ennek megfelelő­
en kapcsolódik a különböző katonaföld­
rajzi térségek értékeléséhez.
A katonaföldrajz legfontosabb bázisát a
hadtudomány alapvető területe, a hadművé­
szet képezi. Ebből meríti azokat a hadá­
szati, hadműveleti, harcászati elveket és
törvényszerűségeket, amelyek vizsgála­
tai során az alapvető nézőpontokat szol­
gálják. A másik fontos forrásanyagot a
földrajztudományok rendszere képezi,
ez nyújtja a katonaföldrajz számára a
legtöbb ismeretanyagot.
A földrajzi tér és
a fegyveres küzdelem kapcsolata
1. Általános elvek
A hadművészet története bizonyítja,
hogy a fegyveres küzdelem színterein
kimutatható összefüggések vannak a tér,
az idő és a haditevékenységek között.
Katonai értelemben tér alatt a három-
dimenziós földrajzi környezetet értjük. Eb­
ben a környezetben a fegyveres erők cél­
ja háborúban, hogy feladataik teljesítése
érdekében a lehető legrövidebb időn be­
lül küzdjék le a távolságokat. Ez a folya­
mat mindenkor egy meghatározott ideig
tarthat, azaz a végrehajtás szempontjá­
ból bizonyos mértékig objektív feltéte­
lektől függ.
Az egykori - ma is figyelemre mél­
tó - szovjet elmélet a világ különböző
térségeit a nagyhatalmi érdekek fegyve­
res összeütközéseinek kockázata, veszé­
lyei alapján osztályozta. Ezen nézőpont
szerint a Földnek van olyan övezete,
ahol a regionális jellegű feszültségek
globális méretű fegyveres konfliktussá
történő kiszélesedésének kevés esélye
van, más övezetekben viszont a katonai
erő alkalmazása a biztonságra nézve
már lényegesen nagyobb veszélyekkel
jár. Idetartoznak az olajban gazdag terü­
HADTUDOMÁNY 1998/4
 LÁNSZKI JANOS: A katonaföldrajz néhány időszerű kérdése

letek és az óceánok fő közlekedési útvo- - A hadszíntér fogalma alatt a rakéta­

nalai. Ezen osztályzás szerint a Földnek
legfontosabb és legveszélyesebb övezete
Nyugat- és Kelet-Európát öleli fel.
A kétpólusú világ megszűnése, a
társadalmi-politikai viszonyok változá­
sai nagy hatással vannak az erőviszo­
nyok alakulására. Azok a katonaföldraj­
zi térségek, amelyekre Földünket a két­
pólusú világ esetében felosztottuk, ma
már nem alkalmazhatók, a korábbiak­
hoz hasonló térségrendszer kialakításá­
ra ugyanakkor ma nincs szükség. Elviek­
ben azonban a katonaföldrajzi térségeket
meghatározhatjuk és efogalmakat a minden­
kor kialakuló válságövezetek esetén használ­ tén a hadszíntér területileg egybeeshet
hatjuk. Ilyen felosztás lehet a következő:
- A háborús térség (háborús szintér) fo­
galma a második világháború során
született, mivel ez idő tájt már kiala­
kultak olyan koalíciók, amelyek terü­
lete Európára, az Atlanti-óceánra és
Észak-Amerikára egyaránt kiterjedt.
A fogalom alkalmazása még indokol­
tabb, mint a második világháborúban
volt, hiszen a potenciális hadviselő
felek ma már rendelkeznek olyan esz­
közökkel, amelyekkel hatni tudnak
interkontinentális mértékben is. A há­
borús térség egy vagy néhány konti­
nensből és a csatlakozó óceánból álló
szárazföldi, vízi, légi-kozmikus tér­
ség, ahol a szemben álló felek teljes ha­ tő irányokat, térfogalmakat. Lényeges
dipotenciálja elhelyezkedik. Egy vagy
több különböző típusú hadszínteret
foglalhat magába. A háborús térségben
a fegyveres küzdelem mellett a szem­
ben álló felek meglévő lehetőségeik ki­
használásával a többi küzdelem (politi- - A hadászati irány a szárazföldi (konti­
kai, diplomáciai, gazdasági, tudo­
mányos) formáit is alkalmazzák, és
olyan területek is hozzá tartoznak,
amelyeken az adott időben nem kerül
sor fegyveres küzdelemre, például a
helyi, periferikus területeken folyó há­ sának egy részét. A hadászati irá­
borúkban a közvetlenül részt vevő or­
szágok területe.
nukleáris világháború lehetőségének
időszakában a háborús térségnek
olyan kontinentális vagy óceáni mé­
retű részét értették, melyben a szem­
ben álló hadviselő felek hadipotenci­
áljának adott kontinensre vagy óceán­
ra eső részei helyezkednek el.
Napjainkban - a helyi háborúk és a
hagyományos pusztító eszközökkel
vívott fegyveres küzdelmek időszaká­
ban - a hadszínterek, a kontinensek egy
részét fogják át, mégpedig olyan részét,
melyet nagyobb természetes akadá­
lyok határolnak. Kisebb országok ese­
a háborús térséggel.
Az objektumok és a fegyveres csopor­
tosítások jelentőségétől függően isme­
rünk fő és mellékhadszíntereket. A
természetföldrajzi jelleg szerint konti­
nentális, szárazföldi, óceáni és tengeri
hadszíntereket különböztetnek meg.
A hadszíntér-parancsnokság mint ha­
dászati szintű vezető szerv a legfelső
katonai vezetés elgondolásának meg­
felelően szervezi, illetve vezeti a had­
színtéren lévő csoportosítások tevé­
kenységét.
A 19. században már megkülönböz­
tették a hadszíntéren belül a hadásza­
ti jelentőségű objektumokat összekö­
kritériumnak tekintették, hogy ezek a
vonalak az úgynevezett hadászati
pontok felé vezessenek, másrészt le­
hetővé tegyék a hadászati csoportosí­
tások szétbontakozását.
nentális) vagy az óceáni hadszíntér­
nek olyan sávja, amely hadászati je­
lentőségű objektumcsoportok irányá­
ba vezet és magában foglalja a szem­
benálló felek hadászati csoportosítá­
nyokban néhány haderőnemhez tar­
tozó csoportosítás elhelyezése, szét-

HADTUDOMÁNY 1998M 101

FORUM
bontakoztatása és hadműveleteik le­
folytatása biztosítható egységes veze­
tés mellett. A hadászati irányok hatá­
rait általában jelentős természeti aka­
dályok képezik. A hadászati irányok
fontosságuk szerint fő vagy mellék­
irányok, földrajzi arculatuk szerint
szárazföldi, tengeri és légi irányok le­
hetnek. A hadászati irány hadműve­
leti irányokat foglal magában.
- A hadászati körzet a kontinentális (óceá­
ni) hadszíntér vagy hadászati irány
olyan térsége, amelyen belül egymással
szorosan összefüggő gazdasági és kato­
nai objektumcsoportok, illetve hadá­
szati fontosságú hegyvidéki átjárókör­
zetek és tengerszorosok vannak. Egy-
egy hadászati körzet elvesztése, illetve
birtokbavétele döntő befolyást gyako­
rol a hadászati cél elérésére, a hadászati
feladatok végrehajtására. A hadászati
körzetek fontosságuk szerint lehetnek
fő vagy mellékhadászati körzetek, jelle­
gük szerint hadigazdasági és katonai
objektumcentrikus, illetve tengeri vagy
szárazföldi átjárócentrikus körzetek.
- A hadműveleti irány a hadszíntérnek,
vagy a hadászati iránynak azon szá­
razföldi, vízi vagy légi sávja, amely
hadműveleti objektumcsoportok felé
vezet és határain belül lehetővé teszi
seregtestek szétbontakozását, elhelye­
zését, egységes vezetését. A hadműve­
leti irányok lehetnek szárazföldi, ten­
geri (vízi) és légi irányok. A szárazföl­
di hadműveleti irányoknál fontos kö­
vetelmény a seregtestek szétbontakozá-
sára való alkalmasság. Európában jel­
lemző lehet a hadműveleti irányok
100-300 km-es szélessége és 500-1200
km-es mélysége. Helyi háborúkban a
kiterjedések csökkenhetnek, az alkal­
mazott erők és a számításba jöhető tér­
ségek korlátozott méretei miatt.
- A harcászati irány a szárazföldi had­
műveleti irány sávja, melyen belül
magasabbegységek harcászati felada­
102
tok megoldása érdekében szétbonta­
kozhatnak. A harcászati irányok min­
dig harcászati objektumok felé vezet­
nek és gyakran változhatnak.
Amerikai felfogás
a katonaföldrajzi térségek felosztásáról
Az Egyesült Államokban alkalmazott
fogalmak szerint a hadszíntéri környezet­
ben a katonai műveletek folyhatnak há­
borús konfliktus vagy békés körülmények
között. A hadszíntéri parancsnokság straté­
giai környezetében mindhárom környe­
zeti állapot egy időben is előfordulhat.
Ezek jellemzői az alábbiak:
Konfliktuskömyezeti állapotban cél az
elijesztés, a konfliktus megoldása nem
háborús műveletek formájában, harc
nélkül (rajtaütések, békére kényszerítés,
támogatás felkelőknek, békefenntartás,
kiürítési műveletek). Békekömyezeti álla­
potban nem háborús hadművelet formá­
jában folynak a katonai műveletek (ká­
bítószer elleni küzdelem, segélyadás ka­
tasztrófánál, polgári támogatás, béke­
építés, nemzeti segítségadás).
A hadszíntéren folyó tevékenysége­
ket az Egyesült Államok egyesített pa­
rancsnoksága irányítja. Ez a parancsnok­
ság látja el a stratégiai irányítást, tervezi a
hadműveletben folyó hadjáratokat és
meghatározza az egyes parancsnokságok
egymáshoz való viszonyát. Az egyesített
parancsnokság a hadszínterekre főpa­
rancsnokokat jelöl ki. A hadszíntéren
összhaderőnemi csapatok részei oldanak
meg feladatokat. Az összhaderőnemi erők
két, egymástól elkülönülő parancsnoki
láncban működnek, az egyik a hadműve­
letekben, a másik az adminisztratív és a
logisztikai ügyekben illetékes.
A hadszíntéren folytatandó hadmű­
veletekre a Vezérkari Főnökök Bizottsá­
gának elnökén keresztül a nemzeti poli­
tikai vezetés (az elnök) ad parancsot az
egyesített és speciális parancsnokságok­
nak és a már meglévő alkalmai harci kö­
HADTUDOMÁNY 1998/4
 LÁNSZKI JANOS: A katonaföldrajz néhány időszerű kérdése
telékeknek. A Vezérkari Főnökök Bizottsá­
gának elnöke a bizottság tagjaival egyezte­
tett hadászati intézkedéseket ad ki a had­
színtér fegyveres erői parancsnokságának.
Háborús viszonyok között háborús szín­
teret jelölnek ki, amelyen belül egy vagy
több hadszíntér, valamint a hadszínterek­
kel átfedésben összhaderőnemi különle­
ges hadviselési terület is kialakítható. A
háborús színtéren belül folyó hadműve­
lettel párhuzamosan különálló hadszíntéren
lehetnek önálló hadműveletek, más területe­
ken békefeladatok végzése folyhat.
A háborús színtérfelosztható harci öve­
zetre és közlekedési (utánpótlási) övezetre. A
harci övezet fogalma a harcok megvaló­
sításához szükséges területeket takarja,
míg a közlekedési övezet a harci övezet
mögöttes területe, amely kiterjedhet a
harci ellátóbázisokig.
A háború hadászati, hadműveleti és har­
cászati szintjei alkalmas keretet nyújtanak
a cselekmények elrendezésére. Ezek szem
előtt tartásával képesek a parancsnokok
megtervezni a hadműveletek lefolyását,
az erőforrások térbeli elrendezését, a fel­
adatokat:
—A hadászati szinten egy nemzet vagy a
nemzetek egy csoportja érdekeinek
megfelelően határozza meg azt a stra­
tégiát, mellyel biztosítja a megfelelő
erőkifejtést. A hadászat a fegyveres
erők és a nemzeti hatalom más eszkö­
zei alkalmazásának művészete és tu­
dománya a hadászati célok megvaló­
sítása érdekében.
- Hadműveleti szinten az összhaderőne­
mi és a szövetséges erők egy hadszín­
téren belül nagyobb hadműveleteket
hajtanak végre a magasabbparancs-
nokság hadászati céljainak elérése ér­
dekében. Ez a szint alkotja a létfon­
tosságú kapcsolatot a nemzeti és a
hadszíntéri hadászati célok és a harci
erőknek a harctéren történő felhasz­
nálása között. A fő hangsúly az össz­
haderőnemi hadműveletek vezetésén
HADTUDOMÁNY 1998/4
és az erők felhasználásán van. Az el­
érendő cél és nem a parancsnoki szint
határozza meg elsősorban azt, hogy a
szárazföldi haderő valamely része
hadműveleti szinten tevékenykedik-e
vagy sem. A hadseregek rendszerint a
szárazföldi hadműveleteket tervezik,
míg a hadtestek és a hadosztályok
harcot és ütközeteket vívnak.
— Harcászati szinten harcászati egységek,
vagy alkalmi harccsapatok a megsza­
bott katonai cél elérése érdekében har­
cokat és ütközeteket vívnak meg.
A hadszínterek logisztikai előkészítése ma­
gában foglalja: a hadműveletek bázisai­
nak kijelölését és előkészítését; az után­
szállítási útvonalak kiválasztását és
fenntartását; az előretolt logisztikai bázi­
sok telepítését és berendezését; a had­
műveleti készletek raktározását. Az
Egyesült Államok kontinentális bázisa,
mint a logisztikai rendszer hadászati
alapja, magában foglalja a nemzeti ipar
bázisát üzemeivel, gyártóeszközeivel,
forrásraktáraival, valamint személyzeti
és egészségügyi ellátó központjaival. A
közlekedési zóna, amely a hadszíntér harci
terület hátsó határától az Egyesült Álla­
mok kontinentális bázisáig terjed, magá­
ban foglalja a hadműveleti vonalakat, a
hadszíntéri bázisok fenntartó, szolgálta­
tó, szállító, egészségügyi, személyi és ki­
ürítési szerveit, berendezéseit, továbbá
azon szerveket, amelyek a harcolók köz­
vetlen támogatását és ellátását végzik.
A NATO térfogalmai
Az integrált katonai szervezet legfonto­
sabb vonásai közé tartozik az erők
együttes tervezése, a közös műveleti ter­
vezés, a többnemzetiségű kötelékek, az
erők honi területen kívüli állomásozta-
tása. A szövetség stratégiai koncepciója
hangsúlyozza a kollektív védelem jelle­
gét és a szövetségesek biztonságának
oszthatatlanságát.
A NATO vezetése a szövetséges
103
FO R UM
fegyveres erők közvetlen hadászati ve­
zetését a legfelsőbb katonai parancsnok­
ságok útján valósítja meg, amelyeknek
felelőségi körzete egy vagy több (Európa ese­
tében három) hadszíntér területére terjed ki.
Ezen parancsnokságok felelősségi kör­
zetei magukban foglalják a szövetséges
országokat a hozzájuk kapcsolódó óceá­
ni és tengeri területekkel együtt. Hozzá­
juk tartozik tehát Észak-Amerika, az At­
lanti-óceán, Nyugat-, Közép- és Dél-Eu-
rópa nagy része, a Földközi-tenger és a
Fekete-tenger medencéjének egy része.
Az Európai Szövetséges Főparancsnok­
ság alárendeltségében lévő erők feladata vé­
delmezni a Norvégia északi csücskétől
Dél-Európáig (beleértve a Földközi-ten­
ger medencéjét is) húzódó területeket.
Ez a térség közel 2 millió km2 szárazföl­
det és több mint 3 millió km2 tengeri tér­
séget foglal magába, körülbelül 320 mil­
lió főnyi lakossággal.
Az európai kontinentális térséget a
politikai érdekeknek, a földrajzi viszo­
nyoknak és a NATO hadászati elgondo­
lásoknak megfelelően három hadszíntérre
osztották fel (a hadszínterek száma és
területe jelenleg átalakulóban van, be­
mutatásukat mégis célszerűnek tartjuk a
fogalmak magyarázása szempontjából):
— északnyugat-európai hadszíntér;
— közép-európai hadszíntér;
— dél-európai hadszíntér.
Az egyes hadszínterek az érintett NATO-
tagállamok területét, illetve a kapcsoló­
dó tengeri (vízi) térségeket foglalják
magukba.
Az északnyugat-európai hadszíntér
Norvégiát, Dániát, az Egyesült Királysá­
got, valamint a környező tengereket fog­
lalja magában. A hadszíntér észak-déli
irányban mintegy 3200 km, kelet-nyu­
gat irányban változóan (Norvégia eseté­
ben 6-430 km) széles.
A hadszíntér jelentősége az alábbi­
akban foglalható össze:
— nagy kiterjedésű tengeri térség, amely
104
leginkább tengeri és légi hadművele­
tek színtere lehet, a szárazföldet át-
szeldelő nagyszámú, igen jelentős he­
gyi és vízi akadállyal;
- a hadszíntér nyugati és északkeleti ré­
sze a hajózásnak kedvező feltételeket
nyújt, a Balti-tenger és különösen a
Finn-öböl csekély mélysége a partok
megközelítését nagymértékben aka­
dályozza. A szárazföldi hadművele­
tek mértéke minimális lehet;
- a hadszíntér másodlagos szerepe mel­
lett fontos, hogy jelentős légi és tenge­
ri útvonalak találhatók körzetében;
- a tengeri hadműveletek befolyásolása
szempontjából a körzet nagy jelentő­
ségű, a tengerszorosok kedvező lehe­
tőségeket biztosítanak a haditengeré­
szeti erők mozgásának és tevékenysé­
gének biztosítása szempontjából;
- a körzetből lehetőség nyílik a közép­
európai erők számybiztosítására.
A közép-európai hadszíntér Belgium, Hol­
landia, az NSZK és Luxemburg terüle­
tét, valamint ezen országok tengerparti
sávjait öleli fel. A NATO legjelentősebb
európai hadszíntere, amely kedvező inf­
rastrukturális mozgósítási, tárolási, föld­
rajzi lehetőségekkel bír és az erők zömét
foglalja magában.
A dél-európai hadszíntér kiterjedése
alapján a NATO legnagyobb európai
hadszíntere. Magában foglalja Portugá­
lia, Spanyolország, Görögország és Tö­
rökország területét, a part menti vizeket
és tengeri térségeket. Spanyolország be­
lépésével a hadszíntér jelentősége to­
vább növekedett, ami megmutatkozik
abban is, hogy a Földközi-tenger világ­
jelentőségű szállítási útvonalat jelent;
hadászati jelentőségű tengerszorosokat,
átjárókat köt össze; összekötő kapcsot
képez közel- és távol-keleti térségekkel.
A hadszínteret megosztottságából
adódóan körzetekre osztják. Ezek: a gib-
raltári, a nyugati, a központi, keleti (Gö­
rögország és Törökország nyugati ré­
HADTUDOMÁNY 1998/4
 LÁNSZKI JÁNOS: A katonaföldrajz néhány időszerű kérdése

sze), az északkeleti körzet (Törökország tonaföldrajzi tényezők hatását legtöbb­

keleti része), a délkeleti körzet (a Föld­ ször figyelmen kívül hagyták, már a cél­
közi és a Fekete-tenger, Tunézia és Kréta ból is, hogy azok ne akadályozhassák a
közötti rész) körzet. szabályzatokban előírt feladat és időnor­
Háborúban a főparancsnok - ha azt mák elérését.
addig még nem tették meg - háborús Ma ez a felfogás természetesen nem
színteret jelöl ki. A háborús színtéren belül engedhető meg. Fegyveres erőinknek or­
egy vagy több hadszíntér alakítható ki. szágvédelmi feladataikat a földrajzi kör­
Több hadszínteret akkor kell kialakítani, nyezet szabta lehetőségek figyelembevé­
ha több irányból fenyeget veszély. Ki le­ telével önállóan kell megoldaniuk. A ka­
het jelölni összhaderőnemi különleges tonaföldrajzi értékeléseket minden szin­
hadviselési területet is, de az átfedésben ten a legapróbb részletekig el kell végezni.
lehet más hadszínterekkel. Az állami és a katonai vezetés a fel­
A háborús szintér parancsnoka fel­ adat súlyának megfelelően igen nagy je­
oszthatja a háborús színteret harci övezet­ lentőséget tulajdonít a katonaföldrajzi
re és utánpótlási (közlekedési) övezetre. A értékelésnek az ország védelmi felkészí­
harci övezet a hadműveleti terület első tésében. Mindezeken túl a katonaföld­
része, a harcok megvívásához szükséges rajzi értékelések alapos előkészítésére
terület. Az utánpótlási (közlekedési) köteleznek bennünket szabályzataink,
övezet a hadműveleti terület hátsó ré­ amelyek rögzítik a katonaföldrajzi bizto­
sze, mely egészen a hazai bázisokig sítással kapcsolatos követelményeket.
vagy esetleg egy másik parancsnokság A fegyveres erők megváltozott fel­
hadműveleti területéig terjed. A közle­ adatai új követelményeket támasztanak
kedési zónában azok a szervezetek, az ország védelmi felkészítésével szem­
összeköttetési vonalak és más szervek ben, így a katonaföldrajzi értékelésekkel
vannak, amelyek a harcolók támogatá­ szemben is. Ennek következményeként
sához szükségesek. amíg korábban csupán a fegyveres küz­
delem szempontjából vizsgáltuk a kato­
A katonaföldrajzi értékelések naföldrajzi tényezőket, mára szaporo­
és a csapatok tevékenysége dott a vizsgálati szempontok száma. A
fegyveres erők mellett beléptek többek
Magyarországnak Kelet-Közép-Európában, között a lakosság, a gazdaság, az állami
s azon belül a Kárpát-medencében kiemelt vezetés vizsgálatának szempontjai is.
szerepköre van. Hazánk ennek a térség­ Az általános értékeléseken túl nagy
nek a kulcsállama. Jelenlegi államhatá­ hangsúlyt kapott a regionális körzetek
rai mellett is őrzi a Kárpát-medencén komplex értékelése. Megkezdődött a
belüli - földrajzi értelemben vett - ural­ csapatok katonaföldrajzi anyagokkal,
kodó szerepét, miután területe felöleli a értékelésekkel történő ellátása. Kiemelt
medence központi körzeteit. jelentősége van a katonaföldrajzi ténye­
Amint arra már korábban utaltunk, zők értékelésének a fegyveres erők szer­
az elmúlt évtizedek koalíciós követel­ vezete, állománya, elhelyezése kialakítá­
ményei nem kedveztek a magyar kato­ sában; az alkalmazási elvek kidolgozásá­
naföldrajz fejlődésének. A katonaföldraj­ ban; az ország hadszíntéri előkészítése fel­
zi értékelések súlypontját a hadművele­ adatainak megszervezésében; a mozgósí­
ti-harcászati szintre helyezték át és csu­ tás feladataira történő felkészülésben, a
pán a várható alkalmazás, azaz nem ha­ tisztképzésben, valamint a nemzetközi jel­
zánk területére összpontosították. A ka­ legű feladatok ellátásában.

HADTUDOMÁNY 1998/4 105

FÓRUM

A katonaföldrajzi tényezők és a kedés, kereskedelem, pénzügy. A gazda­

fegyveres küzdelem kapcsolatának vizs­ ság általános helyzetének megítélése, az
gálatánál alapvetően az általános föld­ energia, a nyersanyag, az ipar területi
rajzi helyzetet, a természeti, a társadal­ megoszlása, kapacitásadatai, az egyes
mi, a gazdasági és a katonai tényezőket telephelyek védelmének, megközelíthe­
kell megemlíteni. tőségének, illetve rombolásának lehető­
a. ségei, a mezőgazdasági termelés területi
) Az általános földrajzi helyzet meg­
ítélésénél az abszolút földrajzi helyzet és megoszlása, a közlekedési vonalak és
a relatív földrajzi helyzet meghatározása eszközök teljesítőképességének, életké­
a döntő. Ezen belül nagy figyelmet kell pességének vizsgálata választ adhat a
fordítani a határviszonyok megítélésére. legalapvetőbb problémákra.
b. ) A természeti tényezők megítélésé­ e.) A katonai tényezők vizsgálata kiter­
nél kiindulási szempont, hogy ezek jed: a fegyveres erők szervezetére, elhe­
alapvetően befolyásolják a mozgást, az lyezkedésére és csoportosítására; hadmű­
elhelyezést, az alkalmazást (ütem, harc­ veleti lehetőségeire; a légvédelmi rendszer
rend, feladat, mélység, műszaki mun­ objektumaira; a katonai repülőterekre,
kák, ellátás stb.); a csapatok úton és uta­ szükséges leszállóhelyekre; a hadiipari
kon kívül egyaránt mozoghatnak; a objektumokra, raktárbázisokra; a had­
harcjárművek és tűzeszközök mozgatá­ színtér-előkészítés helyzetére, feladataira;
sa, elhelyezése és alkalmazása alapvető a háborús vezetési rendszer kiépítettségé­
része a harcnak. Vizsgálandó szempon­ re; az energiaellátásra; a meteorológiai
tok: domborzat, vizek, talaj, növényzet rendszerre; a topogeodéziai és kartográ­
és éghajlat. A Kárpát-medencében és fiai biztosítására; az egészségügyi hálózat
környezetében a következő tájjellegeket értékelésére és a vízellátás helyzetére.
különböztethetjük meg: síkság, hullámos
vidék, buckás vidék, dombvidék, árkolt ***
vidék, és hegyvidék (alacsony hegység, Az előzőekben felsoroltak öt tényezőre
középhegység és magas hegység). [a.)-e.)-ig] építve, azok alapján a térség
c. ) A katonaföldrajzi tényezők sorá­ abszolút és relatív földrajzi helyzetére,
ban a társadalmi tényezők megítélésének ki­ jellegére, méretére, határviszonyokra, a
emelkedő jelentőségük van, mivel ezek je­ térség politikai és katonai fontosságára,
lentősen befolyásolják a fegyveres erők al­ az alkalmazható fegyveres csoportosítás
kalmazását. E tényezők során vizsgálni jellegére és nagyságára, a katonai tevé­
kell a politikai viszonyokat. Idetartoznak: kenységeket befolyásoló tényezők álta­
az állami és a társadalmi rend; a politikai lános hatására tett megállapítások után
berendezések; bel- és külpolitikai viszo­ értékelések készülhetnek: hadászati
nyok; pártviszonyok; parlamenti viszo­ szinten a vezérkaroknál; haderőnemek­
nyok. Mindezek befolyásolják a lakosság nél; fegyvernemeknél; intézeteknél.
hangulatát, a mozgósítás lehetőségeit, a A hadászati szintű vezérkari értéke­
hátország erkölcsi szilárdságát. lések tartalmukat tekintve általában az
d. ) A gazdasági tényezők megítélésé­ összes katonaföldrajzi tényező vizsgála­
nek általános célja annak megállapítása, tára kiterjednek és komplex kutatócso­
hogy a gazdaság mennyire képes megfe­ portok (polgári minisztériumok, intéze­
lelni a háború támasztotta igényeknek tek, stb.) bevonásával készülnek. A had­
(várható anyagi, technikai veszteségek műveleti szintű értékelések a vezérkarok és
pótlása). Vizsgálandó tényezők: energia, az alacsonyabb vezetési szintek infor­
nyersanyag, ipar, mezőgazdaság, közle­ mációs munkaokmányai.

106 HADTUDOMÁNY 1998/4

 LÁNSZKI JÁNOS: A katonaföldrajz néhány időszerű kérdése
A hadműveleti szintű katonafóldrajzi
értékelések védelmi hadművelet esetén tartal­
mazzák:
- az általános földrajzi helyzettel kap­
csolatos adatokat;
- a vizsgált terület természeti viszonyai­
nak legfontosabb jellemzőit, a népes­
ségre, a településekre, az egész­
ségügyi viszonyokra, a közlekedésre
vonatkozó adatokat, a védelmi had­
műveletre gyakorolt hatásukat;
- a támadó hadművelet szempontjából
a vizsgált terület értékelését (táma­
dásra alkalmas sávok, irányok, nyi­
tott határszakaszok, szétbontakozásra
alkalmas terepszakaszok stb.);
- a védelmet erősítő legfontosabb aka­
dályokat;
- a védelmi rendszer kiépítésére alkal­
mas területeket;
- a második lépcső (tartalékok) elhelye­
zésére alkalmas körleteket, ellencsa­
pások végrehajtására alkalmas irá­
nyokat és terepszakaszokat;
- az igénybevételre tervezhető közleke­
dési vonalak, eszközök jellemzőit,
helyreállításuk, dublírozásuk, illetve
kiváltásuk lehetőségeit;
- a hadműveleti terület lakosságának
jellemzését;
- a kiemelten veszélyeztetett objektu­
mokat;
- az esetleges kiürítési lehetőségeket;
- az egészségügyi létesítményeket, in­
tézeteket;
- a légideszantok, felderítő-diverzációs
csoportok várható alkalmazási kör­
leteit;
- az átfogó hadműveleti következteté­
seket.
Az átfogó hadműveleti következtetések­
nek segíteniük kell a parancsnokot ab­
ban, hogy meghatározhassa: a csapatok
tevékenységének legelőnyösebb feltéte­
leit; azokat a körleteket, objektumokat
és létesítményeket, amelyek megtartásá­
tól nagyban függ a hadművelet sikere; a
HADTUDOMÁNY 1998/4
csapatok fő erőkifejtése összpontosításá­
nak fő irányait, a védelem szempontjá­
ból fontos terepszakaszokat, körleteket;
műszaki zárak létrehozására alkalmas
területeket, tűz-, robbanás- és sugárve­
szélyes körzeteket, helyeket, valamint a
lakosság és a csapatok kiürítését, kivo­
nását biztosító feltételeket; a csapások
elleni védelem, az álcázás, a víz- és
anyagellátás területi forrásokból való
biztosítását lehetővé tevő feltételeket; a
csapatok mozgatásának, az összekötte­
tések biztosításának legelőnyösebb felté­
teleit.
Az elöljáró törzsek kötelessége a
harcászati szintű törzsek ellátása kato­
naföldrajzi értékelésekkel. Ezek az érté­
kelések elsősorban a harctevékenységi
körzetekre vonatkozó, a csapatok tevé­
kenységét alapvetően befolyásoló kato­
naföldrajzi tényezőket tartalmazó grafi­
kus anyagok (tematikus térképek, vázla­
tok stb.) magyarázó szöveges részekkel.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. A katonaföldrajz helye és szerepe az ország vé­
delmi felkészítésében c. tudományos kon­
ferencia anyaga; Hadtudományi Tájékoz­
tató, 1995. 1. sz.
2. A Magyar Köztársaság és környezetének kato­
naföldrajzi értékelése; Szerkesztette;
Lánszki János - MH Tanintézeti Főnökség,
1994. Megjelent a Hadtudományi Tájékoz­
tató 1994/7. számaként is.
3. Szántó Imre: Általános katonaföldrajz; ZMKA,
1970
4. Vitéz Somogyi Endre: Magyarország és környe­
ző államainak katonaföldrajza; Budapest,
1930
5. Kozma Endre-Héjja István-Stefancsik Ferenc:
Katonaföldrajzi kézikönyv; Budapest, Zrí­
nyi Katonai Kiadó, 1993
6. Kovács Jenő: Magyarország katonai stratégiája;
komplex kutatási téma; kézirat, Budapest,
1993.
7. NATO-kézikönyv; SVKI és a NATO Információs
és Sajtóiroda Budapest, Brüsszel, 1995
8. FM 100-5 HADMŰVELETEK; amerikai tábori
kézikönyv, Budapest, 1997
107