A modern hadelmélet

geografizálódása

Dr. Forgács Balázs őrgy.

Irodalom
 NAGY Miklós Mihály: Kis
magyar hadelmélet. Hadügy,
hadelmélet, földrajz és
geopolitika kapcsolata.
 Bp.: Zrínyi Kiadó, 2006., ISBN
963 327 405 2
Alapfogalmak – politikai földrajz
 A politikai jelenségek térbeli
elrendeződése, vagy a politikai
jelenségek, folyamatok földrajzi
tanulmányozása
 Fő kérdései:
 természeti erőforrások szerepe a gazdaság
fejlődésében
 Az állam mint területi egység (hogyan alakult
ki)
Alapfogalmak - katonaföldrajz
 A hadtudományok és a geográfia része
(interdiszciplináris)
 A hadtudomány a vizsgálódás tárgya, a
geográfia a módszere
 Fő kérdése: milyen hatással vannak a hadi
(harc) tevékenységre a
 Országok, ország-csoportok, hadászati
körzetek, hadászati irányok társadalmi,
politikai, gazdasági, természeti és katonai
tényezői
Alapfogalmak - geopolitika
 Politikatudományi és politikai irányzat
 Az állam társadalmi, gazdasági politikai
folyamatait, nemzetközi törekvéseit földrajzi
tényezőkre (földrajzi fekvés, területi
nagyság, lakosság, természeti adottságok)
vezeti vissza
 Ezeknek meghatározott jelentőséget tulajdonít
 Az államok földhöz való kötöttségének
tudománya
Alapfogalmak – geostratégia
 A geopolitika része
 Az adott ország biztonságpolitikai és katonai
lehetőségeit, valamint környezetét vizsgálja
a földrajzi viszonyok alapján
 A geostratégia a hadtudomány, a
földrajztudomány és a politikatudomány
közös tudományszaka, amely a hadászati
szintű haditevékenységeket és az azokat
befolyásoló tényezőket vizsgálja földrajzi
determinizmus alapján.
Táj és hadügy
 Az ember társadalomban élő biológiai
lény, szorosan kötődik otthonához, a
Földhöz!
 Függ a természeti és földrajzi
környezettől
 A hadügy is determinált geográfiailag
 A hadügyi földrajzi függősége
 Okok
 A politikai determináltság
 A politika is geográfiafüggő társadalmi
esemény
 A háború a politika világához tartozik
 A tapasztalat – mindennapi jelenségek
 A fegyveres erő tevékenysége, szervezete,
felszerelés idomul a földrajzi környezethez
 A mai hadügy és a geográfia
 Gépesítés
 Logisztika
 Közlekedésföldrajz
 Kötelékek mérete
A mai hadügy és a geográfia 1.
GÉPESÍTÉS
A mai hadügy és a geográfia 2.
LOGISZTIKA
A mai hadügy és a geográfia 3.
KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZ
A mai hadügy és a geográfia 4.
KÖTELÉKEK MÉRETE
A katonai földrajzi tudat
kialakulása
 A politikai földrajzi is foglalkozik katonai
kérdésekkel
 Hat a katonák gondolkodására
 A társadalom katonai földrajzi ismereteit is
meghatározza
 Megjelenés: a XIX. és a XX. század
fordulója
 Humboldt, Ritter, Ratzel
 Cholnoky, Teleki, Prinz, Almási, Germanus, Stein
 Az I. világháború hatása
Alexander von Humboldt
(1769-1859)
A katonaföldrajz 1.
 A hadtudomány geográfiai
ismeretrendszere
 A mindenkori hadügyet befolyásoló
földrajzi jelenségek szaktudománya
 Tárgya:
 Katonaföldrajzi térségek és hatásuk a
hadügyre
 Veszélyforrások
 A földrajzi viszonyok hatása a hadügyre
 A katonaföldrajz 2.
 A katona két formában viszonyul a földrajzi
tényezőkhöz
 Meg akarja ismerni a hadakozás színterét,
kedvező hatásait ki akarja használni (empíria)
 Figyel a földrajzi viszonyokra (tapasztalás)
 A földrajzi környezet elemeihez viszonyul
(figyelembe veszi a földrajzi tényezőket)
 Tudományos gondolkodás kora
 A katonaföldrajz fejlődése
 Leíró és historizáló jelleg mellett elemzővé válik a
XX. század elején
 A háborúkat kiváltó földrajzi okokat kezdi el keresni!
 Hettner bírálata – 1927
 Legyen kétszintű a katonaföldrajz
 Az országok teljes földrajzi (term.földrajz) viszonyrendszerét
tárgyaló (STRATÉGIA)
 A fegyveres összeütközések helyszínének topográfiai
leírásával foglalkozó (TAKTIKA)
 Változás indul - oknyomozó katonaföldrajz!
Niedermayer és Haushofer
hatása
 A katonaföldrajz és katonai földrajzi
szemlélet fejlesztői
 Niedermayer: a katonai oknyomozó
szemlélet megteremtője
 Haushofer: a katonai oknyomozás és a
politikai földrajzi gondolkodás
egységének megteremtője
 Mindketten katonák, világlátott utazók
 Oskar von NIEDERMAYER
 Wehr-Geographie (védelemföldrajz) – 1942
 A politikai földrajz egyik területe
 A geográfiai jelenségeket és azok térbeli megoszlását
vizsgálja az állam és a nép ellen fellépő külső
erőszakkal szembeni védelemre gyakorolt hatásukban
 a háború függ a politikától (hatnak egymásra)
 A védelem sem csak katonai kérdés – ez is társadalmi
tevékenység
 Békében is fontos – szélesebb, mélyebben gondolkodó
tudományterület kell
 Védelemföldrajz: geográfiai, történelmi és gazdasági
ismeretek együtt (oknyomozó jelleg)
 Országok, nagy térségek, földrajzi tájak vizsgálata
A védelemföldrajz
 A nagy földrajzi térségek katonai célú,
szinte minden tudomány és
tudományterület kutatási eredményeit
integráló tudomány
A védelmi geopolitika
 Egyfajta katonai kérdésekkel
foglalkozó politikai földrajz és
geopolitika
 Karl HAUSHOFER
 Wehr-Geopolitik (védelmi geopolitika) -
1932
 Kísérlet a földrajzi tér hadügyre gyakorolt
hatásának tisztázására
 Sajátos, földrajzi alapú hadelmélet
 Lényege a felismerés!
 1934 – előadás a müncheni egyetemen
 A földrajz, a hadtudomány és a geopolitika
szoros kapcsolatban áll, egymástól
elválaszthatatlan
 A katonai gondolkodásban egyre nagyobb
szerepet kapnak a földrajzi elemek
 A hadügy GEOGRAFIZÁLÓDIK!
Hadtudomány és geopolitika
 Nem egy és ugyanaz!
 Hadtudomány: a társadalom külpolitikai
akaratérvényesítése érdekében történő erőszak-
alkalmazás tudományos ismeretrendszere
 Geopolitika: földrajzi kiindulóponttal vizsgálja és
magyarázza a társadalom politikai, történelmi
folyamatait
 A legmagasabb szinten élesen el sem
választható…
A geopolitika
 Rudolf Kjellén – 1899
 „A geopolitika olyan doktrína, amely az
államot földrajzi szervezetnek, illetve
térbeli jelenségnek tekinti.”
 Karl Haushofer
 „A geopolitika a politikai folyamatok
földhöz való kötöttségének elmélete.”