·Ez még csak egy Grundrisse

·A MARTINÁS-REJTÉLY
Lukács Béla vagyok, fizikus. Martinás Katalin évfolyamtársam volt, 1947-ben születtünk,
én ápr 2-án, ő aug. 6-án. A rejtély számomra fokozatosan alakult ki, róla nem tudok beszélni, 2012.
óta megint egyszer megszakadt a kommunikációnk, és néhány napja a telefonszáma is elveszett,
ekkor döntöttem úgy, hogy a rejtély mostani állását archíválom az utókornak. Most 2022. nov. 3.
van.
Először egy kezdő megjegyzés. Lehet, hgy a mű megírásával parazsat gyújtok a fejemre
Martinás önjelölt védelmezőitől, akik valójában csak az én ellenségeim. Per esetén mondjuk, hogy
hazudtam, az mindenkinek jogában áll.
Most jövünk mi ketten, én a nagyszülőkig, ő a szülőkig. Én székely-magyar
vegyesházasságban születtem, apám Segesváron. Ahol apai nagyszüleim MÁV alkalmazottak
voltak, székelyek. (Nagygalambfalva és Vécke.) Anyám köbölkúti mindkétfelől, majdnem
színmagyar faluból.
Martinás Heresznyén született, apja szlovén, anyja szlavón. Szülei 1949-ben elváltak.
Innen az ELTE fizikus szakának elsőéveseknek tartott ismerkedésével folytatom, 1965.
szeptemberével. Az évfolyam ott találkozott először. Mindenkitől kérdzeték nevét, honnan, és ami
még fontos szerinte. Utánam jött azonnal Martinás, nézzenek a nevünkre, a közönség hangosan
csodálkozott, mire ő talán dühösen: apám vend.
Én értettem: a vend a szlovénok NEMhivatalos neve. (Sok szláv népnek van egy új,
hivatalos magyar neve, miután a régi ellen a XIX. században tiltakoztak, mondván hogy az
gúnynév. A legismertebb ilyen a szlovák vs. tót.) Szóval, mondtam magamban, ez szlovén név,
mehetünk tovább. Később Martinás magáról horvátként beszélt, az nyílván az anyja.
20 évvel később beszélgetés közben derült ki, hogy Martinás azt hiszi, apja horvát. De
hiszen te mondtad, hogy vend. Igaz, de az egy horvát tájszólás. Nem, az egy szlovén. Ha te
mondod, biztos úgy van.
Egy fizikus még azt is el tudja képzelni, hogy a kolléga jobban tudja, hogy mi az Ő apja (aki
38 éve elvált, és NEM FIZIKUS. Az érdekes, hogy Martinás Vendelnek és feleségének az egész
házasság során nem tünt fel, hogy 2 KÜLÖNBÖZŐ NYELVET beszélnek. Persze mindkettő
délszláv.
És most jön a REJTÉLY. Az eddigi bevezetés volt, de szükséges.

MARTINÁS DEMETER, A CSÁNGÓK ROMÁNSÁGÁNAK APOSTOLA

Martinás Demeter, mint csángó pap, nevét románul írta le, és nekem csak magyar és
angol .doc-om van, de egyértelmű, hogy a Martinás név Csángóföldön gyakori. Most jobb híján
körülírás jön. Van erről egy részletesebb tanulmányom, de most nem jutok be a lakásomba, tehát
csak emlékezetből.
A Martinás név első szótagja magyarul ÉS szlovénul HANGSÚLYOS, románul nem. Ezért
itt a magyar helyesírás mar szótagjának kb. egy olyan felel meg, ahol az a-n egy alsó félkör van,
lerajzolni tudnám, digitálisan én nem, de létezik. A NOKIA mobiltelefon nekem meglévő típusában
az abc triádnak ez a 8. megjelenése. A következő szótag mint magyarul. A harmadik szótag
magyarul nás, Dumitru nevében nas, ahol a diakritikus s a pqrs csoport 6. reprezentációja, kb. s és
cedille. A magyar hosszú a-nak kb a román hangsúlyos a felel meg, Ezzel a két vezetéknév
AZONOS.
Nem tudom megállni, hogy ne szóljak a csángó Katalinokról is. Katalin NEM Catalin, az
FÉRFINÉV románul, hanem Ecaterina. Görögből jön.

DISZKUSSZIÓ A REJTÉLYRŐL
De mi köze van vagy lehet egymáshoz AZONOS csángó és szlovén családnévnek? A két
nép TUDTUNKKAL soha nem találkozott, az egyik a Kárpát-medence délnyugati csücskében
ATTÓL NYUGATRA él, a másik a Keleti Kárpátokon ÉPP TÚL.

Nos, a rejtély NEM az, amikor valamit nem tudunk: a tudatlanság még nem rejtély. Amikor
a Michelson-Morley kísérlet évtizedekig nem tudta kimutatni a Föld mozgását az éterben, akkor
végül új fizikai paradigma kellett, a relativitáselmélet, és pl. a Nobel-díjas Lénárd Fülöp ezt soha
nem fogadta el, mert „ellentmond a józan észnek”. Einstein szerint a józan ész csak az érettségi
ismeretek összessége.
Mindenesetre most baj van. Szerencsére csak a történelemmel.
A történelem még nem foglalkozik a Martinás-rejtéllyel, akár Dumitru, akár Katalin.
Mindenesetre AZONOS nevet megmagyarázna pl. közeli rokonság, de fizikus kolléganőm ilyent
soha nem sejttetett, és ez szerintem szinte lehetetlen.

SZT. MÁRTON, MINT OLYAN

Martinus nyugat-római katona volt a IV. századból, és keresztnevek gyakran válnak

családnevekké. De a végződés általában más-más. Nevek át is vehetők, de ehhez érintkezés kell, és
ilyenről nem tudunl, sem a székelyes sem a nem-székelyes csángók és a szlovénok közt, ld.
REJTÉLY. Ettől még lehetett, de akkor jelen történelmünk nagyon hibás.

DUMITRU MARTINÁS ELMÉLETE

Martinás Demeter szerint a csángók a középkorban Beszterce-Naszódban éltek és persze

románok voltak. A székelyek erőszakos magyarosításba kezdtek, de végül a csángók átmenekültek a
Kárpátokon. Az elméletet nem értékelem, csak megjegyzem, hogy sokat nem segít, még annak
sem, aki elfogadná.

SZÉKELYEK A NYUGATI HATÁRON?

Ez LEHET nyerő, a baj csak az, hogy részleteiben kidolgozatlan. A késö nagyfejedelmi kor
forrásszegény, a korábbi pláne.

AVARKOR

Ez lehet valami fontos, és hozHAT valamit. 300 év hiátus van a történetírásban. De ezt nem
a legjobb 2 fizikusra bízni, akik még nem is tudnak egymással kommunikálni.

4 FEHÉRVÁR A MEDENCÉBEN
Székesfehérvár. Latin Alba Regia, német Stulweissenburg, török Usztolni Belgrad.
Gyulaulafehérvár. Alba Iulia vagy Balgrad. Ld. fentebb.
Nándorfehérvár vagy Belgrad.
Tengerfehérvár vagy Biograd.
A másodiknál már magyaráztam a román diakritikus a-t. A negyedik értelem szerint
csakavina, jön.
Az utolsónál a horvát nemzeteszmét kell figyeiembevennünk, miszerint a horvát úgy 3,
hogy 1, mint a Szentháromság. A horvát nyelv 3 LÉNYEGESEN KÜLÖNBÖZŐ nyelvjárása
magyar betűkkel a csa-kaj-stokavina, az első szótag a mi? Kérdőszó. Az első táj Dalmácia, a
második Északnyugat, a harmadik a többi. Eszék pl. kajkavina. Martinás Katalint 5 éves
korában megijesztette egy nagy kutya, és akkor átállt magyarra, slussz. Én elhiszem.

KÉT NYELV EGY NYELVJÁRÁSA

 Stílusosan Ukrajnával kezdem. Több mint 10 éve Kijevben megkérdeztem angolul két
kollégát, akik most éppen választani kénytelenek, oroszok-e vagy ukránok (nyugi, nem mondom el
a teljes választ, és mint az elején már mondtam, az is lehet, hogy hazudok), hogy ukrán vagy orosz-
e a NEMZETISÉGÜK. Ez ugyanis Nyugaton mást jelent, mint keletebbre.
Nyugaton kb. az útlevél döntené el. Oroszországban a zsidó (jevrej) a személazonossági
papírok része, és Nagy Katalin cárnő és Mária Terézia király (rex) egy megállapodása szerint a
karaita külön. A magyar népszámlálási törvény viszont 1869-ben azt mondta ki, Magyarországon az
ember két FÜGGETLEN választást tesz. Anyanyelvet és vallást. Így pl. egy máramarosi ortodox
zsidó német nyelvű izraelitának lett összeírva, a jiddis német nyelvjárás lévén. Én a
népszámlálásban magyar és római katolikus vagyok, Martinás horvát és római katolikus. Sem
anyanyelv sem vallás NINCS a személyinkben.
Na szóval 15 éve a megkérdezett keletukrán kollégák azt mondták, ők az ukránt orosz
nyelvjárásban beszélik. Két nyelv de... Nem voltam meglepve. Martinás Vendel és Vendelné két
külónböző nyelv azonos, kaj, nyelvjárását beszélte.

HANGSÚLYTALAN SZÓTAGOK ÉS EFFÉLÉK

Most már nem lesz szó a Rejtélyről. A román/vlach/oláh nyelvről igen...

E nyelv keleti újlatin. Ez vitathatatlan. Az is, hogy a késői XVIII. században masszív
nyelvújítás indult, Samuel Micu-Klein erdélyi görögkatokikus püspök hatására.
Folytatás 1912-bem a segesvári MÁV-állomáson. Lukács Lajos állomásfőnökhelyettes
veszekedést hall, kimegy, hát Árus Mária jegykiadó veszekszik egy oláh utaznni vágyóval. Mi van?
Az utas Belgrádba kért jegyet, de sokallja. (Árus Mária tudott kicsit oláhul, de csak kicsit. Amikor
érettségire készült hangosan, a véckeiek azt hitték, hébert hallanak. MÁV állomáson mi magyarul
besélünk, az ügyfelek ahogy akarnak.) Lukács Lajos az ügyfélhez fordul. 15 koronát kért. Nem
lehet annyi. Hová kért jegyet? Balgrádba. (Balgrad/Alba Iulia Gyulafehérvár MÁVul, Belgrád
Szerbia fővárosa Még egy fura ékezet s kellett volna az első a-ra, de az csak a mobilomon van.
Adjon neki Gyulafehérvárra. Ügyfél el, a két MÁVos később szabadjeggyel Abbáziába utazik, már
magzattal, a későbbi Aranka nagynénémmel, majd megesküsznek. Kitör a háború, 1926-ban a két
Lukács mint eskümegtagadó Budapestre jön, természetesen a MÁV-jogviszony folytonos. 1945-ben
Zuglóba román csapatok érkeznek, és a szenespincét bunkernak nézik, mire Mária törve: Nuj
bunker, cherbun, Fácé foc shi lenné. Románok el.
1912-ben az erdélyi román nép és intelligenciája nem pontosan azonos nyelvet beszélt. És
1945-ben a román és szovjet katonák, ég és föld.