dr.

Barsi Béla
fiú- és leányági családkutatása
az oldalági rokonsággal együtt
1717-ig visszamenően

dr. Barsi Béla

Budapest
2022
dr. Barsi Béla fiú- és leányági családkutatása az oldalági rokonsággal együtt
1717-ig visszamenően.

dr. Barsi Béla Budapest 2022 február

Tanulmányok (T1-T12)

1. A bánáti Rodriguez család története

2. A bánáti Rodriguez Fulgentius ágostonrendi szerzetes pap élete és genalógiája
3. Író az éter hullámain. Barsi (Rodriguez) Ödon kalandos élete
4. Hlavács családok nyomában a Vág völgyében
5. Egy Zala megyei Horváth és Paller család nyomában (dr.Horváth Zoltán emlékére)
6. Az Adorján, Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és története az „Adorján-
Szelecky Levéltár” tükrében
7. Frideczky Lajos élete és genealógiája. Nógrád vármegye nevezetes politikusa és közjogi
méltósága emlékére
8. Szeleczky Zita fiúági leszármazása
9. A rimaszombati Szeleczky család története és gyökerei
10. A Gömör megyei liptószentiványi Szent-Ivány család leszármazottairól
11. A zádorfalusi Deme Terézia nyomában
12. A Bretschneider család bárói ágának, az Inkey és a Lőderer családoknak leszármazása a
Láng, Sótonyi, Szablya, Szily és Csereklyei családokban napjainkig
13. A Zólyomi (Ocsenás) család története
 A bánáti Rodriguez család története
(A tanulmány I. tétele)
írta dr. Barsi Béla

1982 ragyogó májusi reggelén úton voltam Lovasberénybe. Az M7-es autópályáról Nadapon át
hamar ott volt az ember. Tudták a Cziráky grófok hol építsenek kastélyt. A dunántúli dombság
vadregényes erdőségén keresztül vezet a műút, bukkanókon át. Tábla jelzi, az út mentén: elzárt terület.
Igazi vadászparadicsom. Érdemes volt lencsevégre kapni a híres kastélyt. Megálltam a parkon át a
kastélyhoz vezető régi út bejáratánál, szemben a romos műemlék épülettel. Évszázados kőoroszlánok
őrködnek két oldalt. Az idő vasfoga őket is alaposan kikezdte. Szemben a romos műemlék épület. A
kastély falai állnak, a tető is megvolt. Az ablakok bedeszkázva. De mintha elkezdték volna a tervezett
restaurálást. A frissen sárgára festett homlokzat szinte élt a szikrázó tavaszi napsütésben.

A Cziráky kastély

A Czirákyak címere a régi helyén díszelgett. Mondták, hogy a háború után az utolsó még itthon
maradt Cziráky eltüzelte az uradalom levelezését mielőtt nyugatra ment. A kastélyból állami
gazdaság és gépállomás lett és mostanáig csak pusztult. Talán még most megmenthető. Engem is
érdekel sorsa, hiszen a kastélyban Rodriguez Károly ősöm biztosan megfordult néhányszor. Az
1804 -ben leszerelt császári katonaorvos uradalmi sebészként dolgozott itt. Valahol a régi
temetőben porladnak csontjai. Néhány felvételt készítettem a kastélyról, a régi kápolnáról és az
oroszlánokról. Gondoltam jó lesz a Rodriguezek történetéhez. Spanyol származású ősöm kalandos
élet után, itt, a volt lovasberényi uradalomban telepedett le és alapított családot az 1800 -as évek
elején. A kastély klasszicista stílusban 1804 és 1810 között épült. Valószínű, hogy a főépület
mögött az udvart két oldalról övező oldalszárnyak valamelyikében lakott hajdan a Rodriguez
család. Némi meghatódottságot éreztem. Mielőtt elindultam hazafelé, újra megnéztem a régi
katolikus templomot, amely a XVIII.- század derekán épült, s amelyben a bevándorló ősöm
gyermekeit keresztelték. Szemben áll a kastéllyal. A hozzá vezető út két oldalán helyezkedett el a
régi település. A plébánián fekete bőrkötéses könyvben találhatók a keresztelésekről, a
házasságokról és az elhalálozásokról szóló régi egyházi bejegyzések, köztük a Rodriguezeké is.
Amikor először jártam Lovasberényben, első utam ide vezetett. Furcsa érzés volt kézbe venni az
eredeti iratot, amelyet először az Országos Levéltár mikrofilm kutatójában tekintettem meg. Egy
ideig azt hittem, hogy amatőr kutatásom akkor be is fejeződött. Alapos okom volt erre, hiszen a
bejegyzések eleinte nem kínáltak további kutatásra alkalmas fogódzkodót. Szerencsére tévedtem.
De hogy ez kiderüljön, meg kellett szólaltatni őket. Akkor még nem tudtam, hogy több évtizedig
tartó kutatás előtt állok. Kiindulásra csak egy házasság levél és a családi elbeszélés szolgált,
amelynek egyes részei apránként jutottak eszembe egy-egy megszerzett adat kapcsán. Hála levéltári
és történész és könyvári szakembereknek már annyi adatom volt a Rodriguez család eredetéről,
hogy érdemes volt azt leírnom. Néhol szót ejtek amatőr kutatásomról anélkül, hogy levéltári
szakember szerepében tetszelegnék. Kutatásom során anyakönyvi bejegyzések (azok néha csak
mellékesnek is tűnő odavetett jelzői) szerencsésen kapcsolódtak össze historikus tényekkel és
segítettek a kutatásban tovább lépni. A MACSE Matrikula 2016 I. negyedévi számábanés az Acta
Hispanica (Szegedi Tud. Egy. Spanyol Tanszék) 2017. évi kiadványában munkám meg is jelent.
Mindezek után még mindig előkerültek olyan dokumentumok, amelyek ugyan a családtörténet
végeredményét nem befolyásolták, de életszerűbbé tették azt. Ez a változat már ezeket tartalmazza,
amelyek néhol korrekciókra is alkalmat adtak.

A családi legenda

Őseimről gyermekként hallottam a legtöbbet. Ezek egy része megmaradt emlékezetemben, mások
elfelejtődtek, de furcsa módon most, kutatás közben ezek lépésről lépésre újra tudatosultak. Az
akkor hallottak ambivalenciával töltöttek el, amelytől ma sem tudtam teljesen megszabadulni.
Valószínűleg ez is ösztökélt e munkára. Anyai ágról ugyanis folyamatosan csak a felvidéki nemesi
származást hallottam emlegetni, ami egyébként igaz volt. A Rodriguez őseimről viszont nem sok
szó esett. Az is csak szájhagyományként, legendaszerűen. Apai nagyanyámtól hallottam a legtöbbet
róluk. Ha még élne, kérdezgetném. De lássuk a történetet röviden, úgy, ahogyan arra vissza tudtam
emlékezni a kutatásom legelején. Eszerint, az első Rodriguez ős a napóleoni időkben jött
Magyarországra, keresztnevét a család nem tudta. Katona volt mondta Apám, anyai nagyanyám
szerint felcser, és andalúziai spanyol nemesi családból származott. A Rodriguez név átmenetileg
Rodrichra változott, amikor fia, Károly, Pázmándon a dominálóan német ajkú településen a
Kempelen uradalom ispánja lett. A leszármazottak a Rodriguez nevet szerencsére visszavették. A
családi címernek Milánóban találták nyomát. A család egyik tagja katolikus pap volt. Egyik
nagyanyám szerint milánói egyházi méltóság, másik szerint csak szegény szerzetes. A családnak a
Bánátban is volt nyoma Anyám szerint. A bevándorló ős keresztnevének nemtudása kutatásomat
azonban rögtön megnehezítette. Írásos dokumentum pedig semmi sem állt rendelkezésemre a
Rodriguez címer hátoldalán található milánói eredetre utaló nem korabeli kézírástól és Rodriguez
Ágoston dédapám házasságlevelétől.

Rodrich Károly

A legrégibb apai ági családi oklevél, Rodriguez Ágoston dédapám házassági levele.

Rodriguez Ágoston házasságlevelének másolata

Ágoston apja Rodrich Károly (felesége Kühner Mária) pázmándi illetőségű római katolikus
urasági tisztviselő volt, ispán a Kempelen birtokon. A családkutatás amatőr kezdő lépéseként l982
márciusában levelet írtam a pázmándi plébánia hivatalnak, hogy megtudjam van-e írásos nyoma a
Rodrich- Rodriguez ősöknek. Lengyel Sándor esperes plébános válaszlevelében közölte, hogy 1838
július 16.-án ott keresztelték Rodrich Ágostont és Arnoldot (a két keresztnév között az „és” szócska
található).
 Részlet Lengyel Sándor leveléből

Ez egy ideig kielégítette kíváncsiságomat. Sikerként könyveltem el, hogy a Rodrich Rodriguez
névazonosságot okmányok is igazolják. A tovább lépés lehetőségét azonban kezdő módjára
elmulasztottam, pedig a halotti anyakönyvi bejegyzés erre lehetőséget kínált. Három évvel későbbi,
újabb levelemre a plébános úr azt válaszolta, hogy az 1834. évben is van bejegyzés, amely szerint
Carolus, a pázmándi spanyol származású D. Carolus Rodrich fia l hetes korában phxenesis
következtében elhunyt1.

Részlet a pázmándi rk. Plébánia Hivatal Halottak Könyvének másolatából II. kötet 21.

Felbuzdulva a leleten, Pázmándra látogattam és átnéztem a Halottak Könyvét, remélve, hogy

további adatra bukkanok. A kirándulás sikertelen volt, de megtudtam, hogy a Fejér Megyei
Levéltárhoz érdemes még fordulni, ahol a megye korabeli írásos dokumentumainak mikrofilm
másolatai is megtalálhatók. Érdeklődő levelemre válaszként a Rodrich családra vonatkozó további
fontos adatokhoz jutottam a pázmándi plébánia matrikuláiból.

Részlet dr. Erdős Ferenc leveléből (Fejér Megyei Levéltár 1996 november l/593.)2.

Megtudtam, hogy a mikrofilmek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában

1. Részlet a pázmándi rk. Plébánia Halottak Könyvéből

2. Részlet dr. Erdős Ferenc leveléből (Fejér Megyei Levéltár 1996 november l/593.
(továbbiakban: MNL OL) is kutathatók. Valószínűleg ekkor kapott el a szenvedélyes kutatási láz,
az amatőr genealógusok eme „gyermekbetegsége”. Valóban, a már említett Carolus fiúgyerek
pázmándi keresztelését (1834 március 26.) a film kutatóban meg is találtam. További két nevet is
kapott ez alkalomból (Antonius és Augustinus).

Carolus Antonius Augustinus keresztelése 1834 március 26.-án Pázmándon 3

Az 1838 július 16-án keresztelt Rodrich Ágoston (dédapám) később már a régi spanyol Rodriguez
nevet viseli az 1870 szeptember 8.-i házasság levelén. Úgy tűnik, hogy valóban Arnold nevű fiú
ikertestvérével együtt keresztelték meg.

Rodrich Ágoston keresztelése 1838 július 16.-án Pázmándon4.

A matrikula alapos tanulmányozása két tényre hívja fel a figyelmet. Az egyik a kettős D betű
(DD.) Carolus Rodrich neve előtt. Ennek a legvalószínűbb jelentése a Dominalis Dominus, amely
foglalkozására utalt (uradalmi tiszttartó). Nem valószínű, hogy a második D a De szócska rövidítése
lett volna, amely a spanyoloknál keresztnév előtt a nobilitás jelölésére szolgált. Az esetleges
spanyol nemességet a magyar vármegye egyébként nem ismerte el, csak honosítás után. Ilyen
irányú kérelmezésnek nincs azonban nyoma se a vármegye, sem a helytartótanács levéltári
anyagában. Mindenesetre az 1840 október 8. -án keresztelt Károl, Róbert nevű fiánál a nemtelen
ispán meghatározás olvasható az apa foglalkozásának megjelölésére.

Rodrich Károly Róbert keresztelése 1840 október 8. -án Pázmándon5.

Természetesen a spanyol nemesi származást ez még nem zárja ki. Ez utóbbi annál valószínűbb,
hiszen a XVI.- XVII.- század Spanyolországában szinte mindenki nemes volt, a földművelő, sőt
még a koldus is, amint egy korabeli francia útleírásából kiderül (Képes Világtörténelem). Egy
3. Carolus Antonius Augustinus keresztelése 1834 március 26.-.án Pázmándon.
4. Rodrich Ágoston keresztelése 1838 július 16.-án Pázmándon.
5. Rodrich Károly Róbert keresztelése 1840 október 8.-án Pázmándon.
másik tény és értelmezése viszont a további kutatás kulcsának bizonyult. Rodrich (Rodriguez)
Ágoston keresztelésénél apaként és keresztapaként ugyanaz a név szerepel, amelyet az magyaráz,
hogy a keresztapaságot a hasonnevű nagyapa vállalta, aki apai ágon, az általam annyira keresett
felmenő volt a családban. Logikus a feltételezés, hogy ő volt a bevándorló, aki még az eredeti
családnevet viselte (Rodrigues Carolus), és aki a napóleoni háborúk idején került Magyarországra a
családi szájhagyomány szerint. A keresztanyaként szereplő Rodrich Antónia kisasszony pedig az ő
leánya, amint később igazolódik is. Mária Wilhelmina leányát 1835 december 22.-én keresztelték
meg. Keresztapja az anyai Kühner családból voltak (Kühner Antal tiszttartó). Pázmándi
házasságoknál keresztszülőként még két ízben szerepel Rodrich Károly.

Id. Rodrich Károly

A pázmándi adatokból tehát kiderült, hogy az idősebb Rodrich Károly megjelent egyik unokája
keresztelésénél. Ö jött a napóleoni időkben Magyarországra, és az ifjabb Rodrich Károly már
Magyarországon született. Ennek nem találtam azonban nyomát Pázmándon, pedig az ottani
matrikulát a papok már jóval hamarabb kezdték írogatni. A pázmándi katolikus templomot 1719-
ben építették, míg a matrikulát az 16oo-as évektől már vezették. Maradt az a lehetőség, hogy
máshol született, remélhetőleg a környéken, Fejér megyében valahol. A kutatás célja egy kb. 5o
kilométer sugarú körben található helységek plébániáinak valamelyikén, a mikrofilmek átnézése
során az ifjabb Rodrich Károly születéséről szóló beírás megtalálása volt. A módszert tapasztalt
genealógusok javasolták. A feltételezett időablakokban keresgélve a szerencsés véletlenre bíztam
magam. A Magyar Országos Levéltár mikrofilm kutatójában számos fejér megyei matrikuláról
készült mikrofilm tekercset néztem át, amely meglehetősen időigényes munkának bizonyult.
Logikusnak tűnt a két székesfehérvári plébánia (belvárosi és felsővárosi) feljegyzéseinek tüzetes
átvizsgálása is. Az A 579-es jelzésű mikrofilmen 6 a házassági bejegyzések között ekkor feltűnt
Aloysius Rodriguez és Barbara König 1829 május 22.-én kötött házassága, amely a további
kutatások egyik kulcsa lett.

Rodriguez Alajos (Aloysius) és Kőnig Barbara házassága 1829 május 22.-én Székesfehérvárott.

Az „Ex” Lovasberény megjegyzés a Conditio rovatban ugyanis megjelölte a házasulandók

hovatartozását. Nem kellett mást tenni, csak másnapra kikérni az A 526-as raktári jelzésű
mikrofilmet, amelyen a lovasberényi matrikulákat archiválták. Az A 526. számú mikrofilm
megtekintése minden várakozásomat felülmúlta. A már teljesen elfelejtett gyermekkori emlékeim
olyan elevenen támadtak fel, mintha mindaz tegnap történt volna. És amit az ember a megfelelő
helyen keres, azt hamar meg is találja. 1802 július 21.-én itt keresztelték meg Károlyt (Carolust),

6. MNL OL: A 579 Lovasberény

Rodrigues Károly Carolus) és Szalaji Anna gyermekét. Ugyanezen a filmtekercsen a lovasberényi
Rodriguez család további tagjait is megtaláltam.

Rodriguez Károly (Carolus Rodrigues) keresztelése Lovasberényben.

Antonius Rodriguez keresztelése 1803 09.17.-én

A harmadik gyermek leány lett: Anna, Clara.

Rodriguez ANNA, Clara született Lovasberény 1804 08. 22 FILM B 004658965.

Az apa ekkor is még a császári hadsereg (8. Ferdinánd huszárezred) sebésze (chirurgus regimenti)
volt.
Alajost (Aloysiust) 1809 június 3o.-án keresztelték meg.

Rodriguez Alajos (Aloysius) keresztelése Lovasberényben.

Rodriguez Károly és Szalai Anna a szülők. Az apa foglalkozása itt már nincsen feltüntetve.
Mindkét alkalommal a keresztszülők Boda György provisor és Tóth Klára voltak.
18o7-ben egy Elisabeta nevű újszülött keresztszülőjeként szerepel Rodriguez Károly és Szalai
Anna. A hadseregben való szolgálatra itt sincsen utalás. Rodrigues helyett már Rodriguez a
családnév.
 Rodriguez Károly keresztapa

Ignác (Ignatius) fiút 1811 július 12. -én keresztelték.

Rodriguez Ignác (Ignatius) keresztelése Lovasberényben

A következő gyermek Antónia, Josepha volt (1814 augusztus 17. a keresztelés napja), a
keresztszülők pedig Cziráki Antal gróf és hitvese Antónia, Josepha.

Antónia Jozepha keresztelése Lovasberényben

Ez a Rodriguez leány vállalta később, 24 éves korában, a keresztanyaságot l838 július 16.-án
Ágoston és Arnold keresztelőjén. Miközben idáig jutottam a mikrofilmen sok minden eszembe
jutott. Apai nagyanyám, Olga nagymama, dr. Rodriguez Béla nagyapám özvegye, a végletekig
pedáns pedagógusnő, többször megjegyezte, hogy a Rodriguezek jótevője a lovasberényi Cziráky
Antal gróf volt. Anyám szerint viszont Zichy családnak köszönhette a legtöbbet. Olga nagymama
érzékenyen reagált a Rodriguez családdal kapcsolatos megjegyzésekre. Szinte hallom, amint
skandálva mondogatja a „chirurgus regimenti”-t, bizonygatva, hogy a Rodriguez ősök sem voltak
ám, akárkik! A kép lassan összeállt bennem. A császári hadsereg volt sebésze a Cziráky
uradalomban lakott és dolgozott. Ezzel magyarázható talán, hogy az 1822. évi országos
összeírásban, amelyben Lovasberény is szerepelt (B 7 mikrofilm), a Rodriguez család egyik tagját
sem tüntették fel. Végül Josepha volt az utolsó gyermek a sorban, 1816 október 16.-án keresztelték.
Keresztszülői Végh Ignatius uradalmi ispán és Geissler Josepha bárónő voltak.

Josepha keresztelése Lovasberényben

A lovasberényi adatok tanulmányozása során további következtetések is levonhatók. Carolus

Rodriguez foglalkozása egy l832., egy l834. és egy 1835. -évi keresztelőnél medikus, azaz orvos
volt.

Rodriguez Carolus medicus

 Az egyik keresztelőnél 181o július l0.-én a családnév Rodlichra való torzítása olvasható. Szerepel
még keresztszülőként, több alkalommal is. Lehet, hogy foglalkozásával függött össze. Felesége
Szalay Anna, valószínűleg szülésznő volt. A Halottak Könyvében való bejegyzés szerint ugyanis
Rodriguez Anna (Rodriguez Károly hitvese, született Szalai) orvos volt, aki 64 éves korában
„sérülési gyulladásban” halt meg.
Ősöm, az uradalmi sebész, 8 évvel élte túl hitvesét, l85o október 24. -én távozott az élők sorából.
A bejegyzés szerint Rodrich Károl özvegy orvos, „melly vizkórságban” halt meg 77 éves korában.

Rodrich Károly haláláról való feljegyzés Lovasberényben (1850 október 24.)

Az utóbbi adatról később többszörösen bebizonyosodott, hogy pontatlan. A Rodriguez

családban az orvoslást Rodriguez Ignácz folytatta, aki veterinárius lett. Schaffer Annával 1837
február 4. -én kötött házasságából született Amalia Josephina leánya. Fiát, Stephanus, Emanuelt
184o Karácsony napján keresztelték meg. A lovasberényi matrikulában továbbiadatok még: 1837
-ben halt meg Aloysius Rodriguez nyolcéves fia, Aloysius. Az A 527. mikrofilmen 1861 július 25.-
én Aloysia Rodrigo servilis caelibis 3 hónapos gyermekének Rosaliának, az A 528. -on pedig 1865
június 7.-én a 17 napos fiúgyermekének, Josephusnak a halotti bejegyzése olvasható. A
lovasberényi Rodriguezek egyenes vonalú fiúági leszármazása ezzel tisztázódott a bevándorló őstől,
Carolus Rodriguestől Rodriguez Ágostonig bezárólag. Az adatok alapján bizonyos,hogy a Rodrich,
a Rodlich és a Rodriguez ugyanazon ősi Rodrigues családnév változatainak felelnek meg.
Önkénytelenül adódott a kérdés, hogyan folytatódjék tovább a kutatás. Rodriguez Károly házassága
Szalai Annával valószínűnek tűnt, hogy a régi Magyarország területén történt valahol. Házassági
bejegyzésben lehet utalás a vőlegény származási helyére, mint ahogy ez Aloysius Rodriguez és
Kőnig Barbara esetében már előfordult. A már egyszer bevált módszerrel (5o kilométer sugarú
körben, most már Lovasberény körül) megkezdtem a plébániák házassági rovatainak vizsgálatát a
feltételezett időablakban: 1796 és 1802 között. A kutatás azonban eredménytelennek bizonyult. A
pázmándi ispán, ifj. Rodrich Károly és Kühner Mária házasságlevele is csak 2015 -ben Kratky Jenő
(genealógus kutató rokon) révén került elő. A Czirákyak egyéb birtokain (Dénesfa), sőt magán
Cirákon is, hasztalan volt a keresés. Úgy tűnt, hogy ezzel az őskutatás a végéhez is ért.
Kárpótlásként ekkor figyelmem Szalay Anna felé fordult, abban reménykedve, hátha az ő születési
helye volt a keresett házasságkötés helye is.

Szalay Anna

Szalay Anna Lovasberényben halt meg, 64 éves korában.

Rodriguez ( született Szalay) Anna halála 1842 május 15.-én

A keresztelője is itt volt. Az A 526. számú mikrofilm szerint 1778 április l0. -én, édesapja
Stephanus Szalay, édesanyja Theresia volt.
 Szalay (Szalaj) Anna keresztelése Lovasberényben.

Az utóbbi családi nevét nem jegyezték fel. Az anya keresztnevét az „et”(és) szócskával
az apa családnevéhez kapcsolták a matrikulában. Theresia családi nevének kiderítéséhez a
lovasberényi elhunytak listáját tanulmányoztam. Eszerint 1831 szeptember 9.-én halt meg 82 éves
korában Theresia „Nobilis Donna Theresia,-nata Pribék,- vidua cond. Szalay”.

Szalay Anna anyjának, Teréziának halotti bejegyzése.

A Szalay család kutatása a név gyakorisága miatt nehézségbe ütközött, bár a fejér megyei Szalay
család számos tagja szerepel Nagy Iván „Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi
táblákkal” című munkájában. Eredetileg Zala megyéből származtak, Fejér megyében
Sárkeresztúron jelentek meg. A címeres levelet Szalay János kapta II. Ferdinánd királytól
testvéreivel együtt 1635 -ben7. Nagy Iván 1768 -ban Fejér megyében élő Szalayakat említ (Mihály,
György, József, István). A MNLOL B 1143. és a B 1153. filmtekercsen („Conscriptiones nobilium
et Investigationes Comitatus Albensis XVIII.-XIX.) többször szerepelnek. A Szalay családból
Stephanus, Michael, Joannes, Josephus, Georgius, Franciscus Polgárdiban éltek 1752 -1769 között.
Az egyik Szalay István, Boda György nevű tiszttartóval együtt, 1805 -ben Gárdonyban volt
birtokos. Ez utóbbi, nagy valószínűséggel azonos, azzal a Boda György provizorral, aki a
lovasberényi matrikulában többször szerepel keresztapaként, így 1802 -ben, Szalay Anna és
Rodriguez Károly (Carolus), Károly (Carolus) nevű gyermekének keresztelőjén is. Ennek alapján
feltételezhető, hogy Szalay Anna egy gárdonyi birtokos, Szalay István leszármazottja volt. Ami
biztos, hogy hasonnevű István apja Lovasberényben született 1757 január 13. -án. Úgyszintén
nagynénje is, Elizabeta, 1760 február 29. -én ugyanott8.

Látható, hogy nagyapja Szalaj Márton és nagyanyja Anna volt. Szüleik valószínűleg Fejér
megyének valamelyik településéből (Gárdony? Sukoró?) származtak. A Pribék család kutatása több
reménnyel kecsegtetett, bár Nagy Iván művében egyáltalán nem szerepelnek. A B l143 mikrofilmen
(Conscriptiones nobilium) azonban megtaláltam Pribék János szolgabírónak, mint „a vármegye

7. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal 464.o.

8. Family search.org. Mikrofilm: GS Film number 622513
alázatos érdemtelen szolgájának” 17o7 június 28.-i beadványát 9). Feltételezhető Pribék Theresiával
való rokoni kapcsolata.
A Radix Fórumán sikerült azonban a Pribék rokonok levelezéséből családunkat érintő adatokat
találni. Eszerint Dombóváron uradalmi tiszttartó volt Pribék László akinek Erkényi Rozáliával
kötött házasságából 1742 -ben Magdaléna leánya, 1745 február 18. -án Károly és 1747 -ben András
fia született10.
Pribék László Károly fia sóperceptor, később Győrben harmincados volt. A Pribék család ezen
ágának Lovasberényben is voltak birtokai, amelyek miatt pereskedtek is. Károlynak Koppenauer
Teréziával kötött házasságából nyolc gyermek született Dunaföldváron11.

Rodriquetz Károly

Eljött a pillanat, hogy más irányban is próbálkozzak. A családi szájhagyomány szerint ősöm
chirurgus volt, sőt a lovasberényi matrikulában orvosként szerepelt. Ez utóbbiban azonban erősen
kételkedtem, hiszen felcserként való említésére jól emlékeztem. Mégis utánanéztem, hogy a
korabeli magyar orvosokra vonatkozóan létezik-e valahol nyilvántartás. A Magyar Orvostörténeti
Társaságtól telefonon azonnal megtudtam, hogy Rodriquetz Károly urasági seborvos, aki
Lovasberényben lakott, szerepel dr. Bugát és dr. Flór által 1840 -ben kiadott Magyarországi
Orvosrend Névsorban12.

Rodriquetz Károly a Magyarországi Orvosrend Névsorában

Az ős sebészként való besorolása kellemesen érintett, bevallom. A családi név csekély torzítása az
előzőekhez képest elenyésző mértékű volt. A lelet újabb irányt és lehetőséget adott a további
kutatásra. Orvos-és sebészképzés volt a pesti egyetem orvosi fakultásán a szóba jöhető időszakban,
az 1700-as évek végén, illetve a századfordulón. Rodriguez Károly azonban nem itthon végzett.
Amint Dr. Szállásy Árpád orvos történész szerint nem található meg neve sem a Hőgyes-féle
emlékkönyvben, sem Mainzer János könyvében. Tehát sem Pesten, sem Kolozsvárott nem
szerezhetett diplomát. Lehetségesnek tartotta viszont a Josephinumot, amelynek számos magyar
hallgatója volt. Elképzelésem jogosultsága, hogy külföldön keressem Károly esetleges diplomáját a
kutatás jóval későbbi fázisában (2019 -ben) bizonyosodott be.
Külföld előtt még egy hazai lehetőségem maradt a további kutakodásra: A Magyar Királyi Udvari
Kancellária és a Helytartótanács Levéltára. Az itt végzendő munka azonban nem ígért gyors sikert,
sőt hónapokig-évekig tartó keresésre kellett számítanom. Annyira nem volt könnyű dolgom, hogy

9. MNLOL B l143 mikrofilmen (Conscriptiones nobilium).

10. Family search.org. Mikrofilm 601213 Keresztelések.
11. Family search.org Mikrofilm 601219 Keresztelések Dunaföldvár.
12. Magyarországi Orvosrend 1840 Névsor.
ez nem is járt sikerrel, csak 2019 novemberében, amikor a MNLOL Nagy Kutatótermében
böngésztem a C 66 Department Sanitatis Fascikuláit, pedig viszonylag biztosra mentem. Előzetesen
ugyanis az internet útján előzetesen kapcsolatba kerültem Mrs. Arlene Thorpéval, aki olvasván a
már a Matrikulában megjelent családtörténeti írásomat e-mailben jelezte rokonságunkat. Ő ugyanis
Rodriguez Jozefának ( chirurgus ősünk leánya) a leszármazottja volt. Arlene angol fordításban
(magyarul nem beszélt) elküldte Fejérmegye orvosairól az 1829. évi összesítést, amely 1830 -ban
került regisztrálásra a CC Dep. San. 126. fasciculusában. Még a pontos jelzet alapján is mintegy két
órába telt amíg átverekedtem magam a poros akta halmazom. De megérte a fáradtságot. Igaza volt
szüleimnek, hogy a Helytartó Tanács levéltárában van adat a Rodriguez ősökről. A megtalált irat
szerint 1798 –ban Löwenben szerzett seborvosi diplomát és 1829-30 -ban 54 éves volt. Ez utóbbi
egyező adat korára vonatkozóan a katonai nyilvántartásokkal. A fejérmegyei orvosok összeírását
sikerült megszereznem.

Még egy magyarázatot ad az összesítés. Igazolja azt, hogy valamelyik Zichy gróf patronálta
és alkalmazta háziorvosként, ugyanis a Cziráky grőf lovasberényi uradalmában csak 1811 -től
dolgozott seborvosként. Az 1804 -ben történt leszerelésétől hét évet volt egy Zichy háznál, és
valóban 1805 – től már nem az ezred chirurgusa, amit jelez az is, hogy 1805 után gyermekeinek a
keresztelési bejegyzésénél már medikusként van feltüntetve.
Az eredeti diploma másolatának megszerzését is megkísérelvén levelet írtam a löweni
egyetem levéltárának. A MACSE Matrikulában megjelent írásomat dr. Halassy Béla is olvasta, aki
anyai ágon szintén Jozefa leszármazottja. Egészen véletlenül közel is laktunk Budán. Vele közösen
gondozgattuk az eddigi ismereteinket, ami szintén hozzá járult ahhoz, hogy pdf szerkesztés
birtokában a Rodriguez család történetét (most már csak az utódok számára) átírjam. De addig még
a fentiek tudta nélkül folytattam a kutatást, pedig ha azt tudom sok hiábavaló munkától szabadultam
volna meg.

Milánó

Az Országos Levéltárban való sziszifuszi munka megkezdése előtt gyors eredmény reményében,
számítva a családi elbeszélések igazság tartalmára, levelet fogalmaztam a milánói Városi Levéltárba
(Archivio di Stato di Milano). Elképzelésem szerint ősöm valamelyik ezreddel a századfordulón
jöhetett Milánóból, ahol a pap rokona is élhetett. A levelem kérdés feltevése természetesen nem
tartalmazhatott pontos adatokat, így azokra pontos válaszok nem is voltak adhatók. Ennek ellenére
Gabriella Cagliari Poli levéltári igazgatónő válaszlevelében számos adatot említett milanói
Rodriguez családokról, de érdemleges összefüggést ősöm és köztük a legnagyobb jóakarattal sem
lehetett találni.
 Levelemet mindazonáltal továbbította a milánói érsekségre (Arcidiocesi di Milano). Az
elképzelés nem volt alaptalan, hiszen Milánó V. Károly spanyol király és német-római császár
idejében a spanyol korona birtoka volt. A spanyolok a XVI. században Európa egyik legjelentősebb
katonai erődítményét emelték itt. Több generáció után, főleg hivatalnoki, papi, vagy katonai pályát
választva, asszimilálódtak Lombardiában. Ezt megkönnyítette a közös latin eredet és nyelv,
valamint az azonos vallás. Lombardiában maradtak az utrechti béke után is, amikor Milánó az
osztrák Habsburgok kezébe került és a császárság hercegsége lett.
A napóleoni háborúkban a Habsburgok elvesztették Milánót. A harcokban magyar ezredek is
kivették a részüket. Jogos elképzelésnek tűnt, hogy Carolus Rodrigues, mint a császári hadsereg
sebésze, a magyar ezredekkel együtt került Magyarországra az 17oo-as évek végén. A papi rokon
kimutatásával a származásra is fény derülhetett volna. De nem így történt. A milánói érseki hivatal
válasz levele szerint ugyan szóba jöhetett volna a milánói születésű Giuseppe Rodriguez, a későbbi
comói plébános, de Carolus Rodrigues keresztelésére nem találtak adatot, holott a milánói
matrikulákat igen pontosan vezették. A milánói leszármazás napóleoni időkre való közvetlen
visszavezetése tévútnak bizonyult. Maradt az izzadságos levéltári munka újra kezdése.

Fulgentius Rodriguez

Szorgos levéltári munka után bukkantam Rodriguez Fulgentius paprokon nyomára. Miután
a róla szóló írásom külön tételként szerepel jelen munkámban, genealógiája és élete ott található.

A bánáti iratok

A Savoyai Eugén vezette császári seregek 1716 -ban megkezdték a török kiűzését Temesközből, a
Bánságból, és Bácskából. A harcokban különösen kitüntették magukat a magyar Pállfy huszárok.
1716 október 12. -én a császáriak visszafoglalták a töröktől Temesvárt, amely 164 évig az oszmán
birodalom egyik bástyája volt. A harcokban olasz és spanyol katonák is részt vettek. Ez a történelmi
háttere a Magyar Országos Levéltárban mikrofilmen megtekinthető bánáti iratoknak. Az eredeti
okmány Bécsben a Hofkammer Archív-ban található (Banater akten, Kolonisten verzeichnisse,
Fasikel rote Nr8). Az olasz nyelvű javadalmazási lista vegyes, olasz és spanyol katonákból álló
ezred telepeseinek névsorát tartalmazza (a. -b. Képek) Közöttük szerepel Rodriguez Joseph
hadnagy, valamint Emanuele Rodriguez és hitvese13.

a. Kép.

13. Banater akten, Kolonisten verzeichnisse, Fasikel rote Nr 8.

 b. Kép

Utalás van az ezred előzetes itáliai tartózkodására is (c. Kép).

c. Kép.

Joseph Rodriguezről azonban további adatot egyelőre nem találtam. A lelet azonban arra
ösztökélt, hogy a Rodriguez őst mint katonát keressem a továbbiakban.

Karl Rodrigues – Kriegsarchivs Wien

Az idősebb Rodriguez Károly (Carolus Rodrigues) katonai nyilvántartásban való keresésének

gondolata először akkor merült fel bennem, amikor a „chirurgus regimenti” bejegyzést a
foglalkozási rovatban a lovasberényi matrikulában megláttam. A Bugát -féle orvosi
nyilvántartásban való vétele pedig legalább seborvosi képesítést, de akár katona orvosi státust és
tiszti rendfokozatot is feltételezett. Amint már említettem, ezzel ellentmondó volt a családban az ős
felcserként való emlegetése. Ennek ellenére a Hadtörténeti Levéltárban szerzett információ nyomán,
nem nagy meggyőződéssel, levelet írtam az „Österreichischen Kriegsarchivs” magyar
delegációjának (Standige Ungarische Archivdelegation) azzal a kérdéssel, hogy vajon nem
szerepel-e Carolus Rodrigues ősöm az osztrák császári hadsereg katonaorvosokról készült
valamelyik nyilvántartásában. Dr. Czigány István válaszából (l. levél) kiderült, hogy hasonló nevű
orvos a törzskari és ezredorvosok között nem található a kérdéses időszakban.
 1. Levél. (1997 aug.)

2. levél. (1997 nov.)

Talált viszont három Karl Rodriguez nevű tisztet, akik a császári hadseregben szolgáltak. Ősöm
rendelkezésre álló adatait azonban összevetve az övékkel, egyikük semlehetett az általam keresett
Rodriguez Károly (2. levél). Nem voltam nagyon meglepve. Felkészültem ugyanis lélekben arra,
hogy nem volt tiszti állományban, és így nem regisztrálták az időszakosan végzett szemléken.
Találtam azért tanulságot is a dologban. A Karl Rodriguez név mindössze háromszor fordult elő a
császári hadseregben. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a Magyar Királyság területén
abban az időben élt minden Rodriguezt tanulmányoznom kell, amennyiben nyoma van a
Helytartótanács és a Kancellária levelezésében (Protocollum Exhibitorum).

Rodriguezek a Magyar Királyság területén

A Helytartótanács kérelmezőiként kerültek elő a kutatásom folyamán, és mindegyik izgalmat

okozott, amíg ki nem derítettem róla, hogy nincs köze ősömhöz. Ehhez azonban végig kellett
vizsgálnom feltételezett születésük idejében és helyén a matrikulákat is.

Rodriguez János (Johann)

Körmöcbányáról küldte ösztöndíj kérvényét a Helytartótanácsnak 1788 -ban. Hivatkozott a
családfő apa, a szegény Andreas halála után kialakult sanyarú családi helyzetükre. Mellékelte
bizonyítványát is. Hogyan bírálták el kérvényét, az nem tudtam meg, de sikerült a körmöcbányai
aranyműves családot a matrikulák alapján feltérképezni. Igazán kár, hogy Rodriguez Károly nem
ebből a családból származott. Bravúros nyomozás végére sikerült volna pontot tenni.
Figyelemreméltó volt viszont a spanyol név változatos torzítása az iratokban.

Rodriguez Vince (Vincentius)

Senji (Senj=Zengg) állást kérelmezett a Helytartótanácstól Horvátországból Rodriguez Vince, hogy

igen idős szüleit eltarthassa 14. Nem állapítható meg, hogy a Magyar Királyság területéről honnan
írta levelét. Kérvényét iktatták, majd továbbították a bécsi Udvari Haditanácshoz (Hof Kriegs Rath),
mert Zengg, határőrvidék lévén, katonai közigazgatás alatt állt. Amint Dr. Czigány István leveléből
kiderül, kérvényét nem iktatták Bécsben.

dr. .Czigány István levele ( 1999 május 12.)

Theophila Rodrich Rodriguez

Váratlanul találtam rá Theophila Busetre, (született Rodrich, azaz Rodriguez), aki 1840 -ben
Oláhországba (Valachia) szóló útlevélért folyamodott a Helytartótanácshoz 15. A Rodriguez név
hasonló torzítására a családban már volt példa, így volt okom az alapos vizsgálódásra. Theophila
ügyét végül azzal zárták le, hogy csupán kiadta magát tiszti özvegynek. Viszont gyermeke is
született ebből a kapcsolatban, amint egy későbbi kutakodás kapcsán kiderült. Közvetlen
kapcsolatot az általam keresett Rodriguez családdal a Rodrichre való név változástól eltekintve nem
találtam.
A flandriai katonacsalád

A bánáti iratokban szereplő Joseph Rodriguez hadnagy utáni kutatás vezetett el a flandriai
katonacsaládhoz. Ismét a bécsi Hadi Levéltár volt a segítségemre. Kérésemre elküldték a Ligne és a
Würtemberg gyalogezrednél szolgáló Joseph Rodriguesek szemle adatait. A dokumentum több
okból is érdekes volt. Egyik közülük a katonacsalád flandriai származása. Hasznos, ha némi
történelmi hátteret kap a családi gyökerek kutatása. A spanyol világbirodalom fénykorában
Habsburg Károly, majd fia, Fülöp uralkodása idején a spanyol koronához tartozott nagy számú
európai és tengerentúli tartomány, köztük Lombardia és Németalföld. Hosszú spanyol uralom után,
a Habsburg örökösödési háborúban, Németalföld a Habsburg német-római császárság része lett, ami
magyarázza a spanyolok megjelenését a császári hadseregben. A milánói származásról szóló családi
szájhagyomány miatt azonban a flandriai spanyol katonacsalád távol esett érdeklődésem irányától.
A kis Charles, Joseph Rodrigues ötödik gyermeke, azonban felkeltette a figyelmemet. Korát, sajnos
az írnok nem jegyezte fel. Ennek dacára azonosítható lett bizonyos Karl Rodriguessel, aki l9 évesen
a 9. gyalog ezredben zászlósként szolgált ezrede 18o3. évi musztere szerint. Itt apját a württembergi
ezred tisztjeként jelölték meg. Ezt egy későbbi levélben (2008) foglalt adatok (dr. Lenkefi
Kriegsarchivs) igazolták is.
Az Osztrák Hadilevéltár Mellett Működő
Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség
Ständige Ungarische Archivdelegation
beim Österreichischen Kriegsarchiv

14. MNL OL Acta .Gen. Prot. Exh. 5471/791.

15. MNLOL MNL OL Acta generalia 17396/842.
A-1030 Wien, Nottendorfergasse 2.
Tel.: 795-40-319, 795-40-320
Nyt.sz.: 1038/2008/LBK

Tisztelt dr. Barsi (Rodriguez) Úr! Folyó év november 7.-én kelt levelére Karl Rodriguezzel
kapcsolatban a következőkről tájékoztathatom. Az Ön által mellékelt másolatokban Graz és Kassa
(Kaschau) városok nevei olvashatók, mint a nyugdíjfolyósító hadipénztárak nevei. Az alhadnagy és
a főhadnagy lehetséges, hogy ugyanazon személy. Többre jutunk azonban a Kriegsarchivban őrzött,
nyugalmazott cs. kir. tisztek nyilvántartásai között a főhadnagyok 1. kötete 82. oldalán az 51. sz.
bejegyzéssel, miszerint Karl Rodriguez az Illyr-Belső-ausztriai főhadparancsnokság területén volt
tényleges főhadnagy. Németalföldön született Marche en Famine helységben 1781 -ben, katolikus,
nőtlen. A Czartorisky (9.) gyalogezrednél 11 év 8 hónapot, a Chasteler (27.) gyalogezrednél 2 év 8
hónapot szolgált, összideje 14 év, 4 hónap. 1816. május 1.-el a Chasteler (Landwehr)
gyalogezredtől a Haditanács április 14.-i rendeletével nyugdíjazták másodízben. Előtte 1810
november 11.-től a Czartorisky ezredtől nyugdíjazták, de 1813 augusztus 1-től ismét alkalmazták a
mondott Chasteler Landwehr ezrednél. Nyugdíját, évi 200 forintot a grazi hadipénztár fizette 1816
május 1.-től, pótlékot nem kapott. Minősítése szerint időnként ivásnak adta a fejét „Manchmal dem
Trunke ergeben”. Rokkantnak minősítették, de valamely polgári foglalkozásra alkalmasnak. A
megjegyzés szerint 1821 június 1. óta Judenburgban lakott. Halála időpontjáról nincs bejegyzés.
Remélem, hasznos adalékokkal járulhattam hozzá családtörténeti kutatásaihoz.
Tisztelettel:
Dr. Lenkefi Ferenc
kirendeltségvezető-helyettes
Egy másik, közvetlen ez utáni levélből még egy Karl Rodriguezről kaptam értesítést, de ő sem volt
kapcsolatba hozható közvetlenül Rodriguez felmenőimmel:
Tisztelt Főorvos Úr! Hogy tovább bonyolítsam a dolgot, az Ön által keresett Karl Rodriguez
(chirurgus) alhadnagy sajnos nem szerepel a nyugalmazott tisztek között, ellenben az ismételten
(ezúttal igen gondosan) átnézett lista elején, ami fölött első alkalommal átsiklottam, szerepel
bizonyos Karl de Rodriguez, ny. századosként. A bejegyzések szerint az alsó-ausztriai
főhadparancsnokság területén szolgált. 1767 -ben Luxemburgban (sic!), Németalföldön született,
katolikus, nőtlen. A Württemberg gyalogezrednél 1 évet, a Hohenlohe-Bartenstein, később
Kottulinsky (41.) gyalogezrednél 30 év 10 hónapot szolgált. 1812 december 12.-én helyezték
először nyugállományba, de 1813 augusztus 11.-től tovább alkalmazták. Véglegesen 1816 január
16-án nyugalmaztatott, évi 600 forinttal, amit első alkalommal a lembergi hadipénztár, másodjára a
bécsi folyósított számára. Minősítése szerint igen szorgalmas és jól alkalmazható volt a
szolgálatban. 1841 július 29.-én halt meg Bécsben. Remélem, ismét új adalékokkal szolgálhattam,
sok sikert a családfa kiteljesítéséhez!
Üdvözlettel: Lenkefi Ferenc

Az adatokból azonban olyan következtetésre jutottam, amely a nézőpontomon lényegesen

módosított. A bevándorló Rodriguez nyomát Magyarországon kívül ezután már nem csak
Milánóban kerestem. Nem volt okom feltételezni a szájhagyomány hamis voltát, de rádöbbentem,
hogy a Rodriguezek milánói tartózkodása korábbi is lehetett. Ez nem mondott ellen Rodriguez
Károlynak a napóleoni időkben való végleges letelepedésének. A közvetlen Lombardiából történő
bejövetel ellen szólt az is, hogy a családi keresztnevekben olasz nem fordult elő, és a családi
szájhagyományban sem volt több utalás Itáliára. A seregek a napóleoni időkben nagy területen
mozogtak, és a magyar ezredek jelentős részt vállaltak a harcokban. Ez megkönnyíthette a
Rodriguez ős magyar kapcsolatának kialakítását, majd letelepedését az országban. A kutatásban és a
feltételezésekben azonban holtpontra jutottam.
 Holtponton

Pótcselekvésekbe kezdtem, amelyeknek célja valamilyen szál megragadása volt. Levelezést

folytattam a Semmelweis Orvostudományi Egyetem dékánjának segítségével (prof. Sótonyi) a
gratzi, a bécsi, a prágai, a brüsszeli egyetemekkel. Chirurgus ősöm azonban egyik helyen sem
végzett (?). A Pesti Egyetem hallgatóinak névsorát magam tanulmányoztam át, siker nélkül.
Próbáltam nyomozni ismét Fulgentius pap rokon után. Levelet írtam Klagenfurtba, majd Mariborba,
remélve, hogy valahol az egyházi hivatalok számon tartják az elhunyt völlkermarkti szerzetest, és
esetleg feljegyezték szülei nevét is. Nem jártam sikerrel. A temesvári levéltárban való kutatást a
romániai hivatalos szabályzat úgy megnehezítette, hogy arról lemondtam. Úgy tűnt, kutatásom
végleg elakadt. Ekkor megpróbáltam a címer alapján Rodriguez őst találni.

Arma Rodriguez

A Rodriguez címer formája és jellege eltérő a magyar nemesi családok címereitől.

Alkotórészei, egyes elemei nem hasonlók. Valóban, igazi spanyol címernek tűnik. Spanyol
heraldikai könyvekben (Heraldicahispana.com J. Lozano 1999 -2009) és gyűjteményekben
vadászva az interneten, Rodriguez családok címerei igen nagy számban találhatók (8256), és ezek
egyes elemei a címerpajzson, valamint az egyéb alkotó részekben megegyeznek a mi családunkéval.
A spanyol címerekre jellemző a nagy változékonyság, aminek több oka van a spanyol heraldikai
kézi könyvek szerint. A családok nem ragaszkodnak feltétlenül az ősi címerhez, abban változtatnak,
gyakran a házasságok alkalmával címerek összeolvadnak. Nagy volt Spanyolországban a nemesek
száma is a népességhez viszonyítva. Nem volt szigorú a nyilvántartás sem, a katonai
regisztrációknál pedig a címer leírásokban rengeteg hiba történt a hozzáértés hiánya folytán. Így
érthető, hogy a mi Rodriguez családunk címerének azonosítása csak szerencsés esetben történhetne
meg, egyelőre siker nélküli. Hasonló elemek főként andalúziai és extremadurai Rodriguez családok
címerpajzsában fedezhetők fel. A családunk címeréről készült goblein eredete sajnos már nem igen
tisztázható. Az arról készült festett másolat hátulján anyám kézírásával a következő felirat
olvasható: „Arma Rodriguez de la Rod” (Milánó Villa di Ferrara). Ez megegyezik Olga nagymama
írásával, amely a korábban készült (XX. század eleji) goblein címer hátulján található. A Rodriguez
André nagybátyám végrendeletében szereplő, és általam viselt pecsétgyűrű címer rajza az
előbbiekkel azonos. A címer eredete tehát úgy tűnik, hogy a régmúlt idők homályába vész.

A Rodriguez címer

Brüsszel

Egy nap levelet kaptam Bécsből, a már ismerős szürke borítékban. A bécsi Hadi Levéltárból
küldte Czigány doktor, pedig újabb kéréssel nem is zaklattam. Izgatottan futottam át a sorokat, majd
csalódottan félretettem.

dr. Czigány István alez. 1999 július 01.-i levele

209/1999/LBK

Valaki hallott a Rodriguez kutatásról és iratrendezgetés közben egy Karl Rodrigues nevű
sebészorvost talált, a nem örökös tartománybeli császári katonaorvosok listáján.

Karl Rodriguezre vonatkozó adatok a nem örökös tartománybeli császári katonaorvosok listáján16.

A sebészorvos hadnagy személyi adatai annyira eltérőek voltak az addig tudottaktól, hogy néhány
hétig nem is foglalkoztam velük. Brüsszeli származású volt, ott tanult, majd vizsgázott a
hadseregben, egy M. Eckhart nevű törzsorvosnál. 1804 -ben leszerelt, és háziorvos lett valamelyik
Zichy grófnál. A németalföldi illetőség olyan idegen volt számomra, hogy szinte hárítottam az
újonnan szerzett adatokat. Az volt a kézenfekvő, hogy a hadsereg chirurgusa a Napóleon által
megvert és visszavonuló lombardiai ezredek egyikében szolgált, a XVIII- század utolsó éveiben. Itt
ismerkedhetett meg Cziráky gróf valamelyik rokonával, esetleg Szalay Anna testvérével. Ez az

16. Dr. Czigány István levelének melléklete: A nem örökös tartománybeli császári katonaorvosainak névsora
(Österreichischen Stadtarchiv Kriegsarchiv)
elképzelés igen jónak látszott, de nélkülözött minden bizonyítékot. Az azonos nevű németalföldi
sebészorvos Magyarországon való felbukkanása mégis egyre inkább felkeltette az érdeklődésemet.
Az iratot alaposabban kezdtem tanulmányozni, bár annak tartalmáról Czigány doktor levelében már
tájékoztatott. Első dolgom az volt, hogy Karl Rodriguesnek az iraton közölt életkorából születési
dátumára következtessek, ami a lovasberényi adat szerint 1773 -ban volt. A listán szereplő
orvosokat 18o1 -ben, egy időben írták össze, amelyre utal a betűvetés és a tinta azonossága az irat
baloldali részében. Az irat jobboldalán található, későbbi bejegyzések pedig, mindig az aktuális
változások időpontjában íródtak. Így számítva, a németalföldi Karl Rodrigues születésének
időpontja 1775 körüli volt, amely eltért a lovasberényi adattól. Ez elkedvetlenített, de a kutatást
nem adtam fel. A németalföldi Karl Rodrigues 1801.-év végén még nőtlen, és gyermektelen volt.
Ősöm gyermeke pedig 1802 -ben született. Ez az azonosságuk mellett szólt. Utána néztem és
konstatáltam, hogy Cziráky Antal gróf édesanyja Zichy Júlia volt. Eszembe jutott hirtelen apai
nagyanyám régen elfelejtett mondása arról, hogy a Rodriguez ős patronálói a Zichy és a Cziráky
grófok voltak. Ez, és Czigány dr. 1999 július 23.-i levelében írt sorai meggyőztek arról, hogy ő a
keresett Rodriguez Károly.

dr. Czigány István 1999 július 23.-i leveléből

A nem örökös tartományi katonaorvos listát alaposan ismételten átnézve a Department oszlop Karl
Rodriguesre vonatkozó rovatában feltűnt számomra a Ferdinánd 3. Huszárezred neve. Ez újabb
lehetőséget kínált a kutatásra és éltem vele.

Arra gondoltam, hogy Rodriguez Károlyt a 3. Huszárezred valamelyik szemléjén esetleg

regisztrálták. Újabb levelet írtam Bécsbe a Kriegsarchivba.
 A kis Carl és Mainz

Nem sok reményt fűztem már ehhez az utolsónak szánt levélhez. Nem is Czigány doktornak,
hanem az osztrákoknak címeztem, mert restelltem újból zargatni őt. Ekkor ért a kellemes
meglepetés. A Kriegsarchivs igazgatója, Dr. Peter Broucek válaszában a következőket írta: „Karl
Rodriguez, alorvos l775 körül Brüsszelben (Brabant) született. 1794 -től l799 -ig a mainzi katonai
kórházban dolgozott, l799 január elsejétől a 3. Huszárezredhez vezényelték. L8o3 -ban egy l éves és
két hónapos fia volt, Carl.”

Dr. Peter Broucek leveléből kópia kiemelések (2oo1 február 22. Wien).

A 3. Ferdinánd huszárezred 1803 szeptember l-i muszteréből több következtetés vonható le.
Bizonyos, hogy ez az a Rodriguez Károly, akit kerestem. Ebből a szempontból a kis Carl
feltüntetése a muszter listán perdöntő. Ér annyit, vagy még többet, mint egy matrikula. A csecsemő
korának ismeretében (lovasberényi matrikula) is kiszámítható a muszter időpontja (l4 hónap + a
keresztelés dátuma). Karl Rodrigues chirurgus ekkor a 28. életévében volt, 18o3 szeptemberében.
Ebből következik, hogy 1775 -ben vagy, 1776 -ban született. Az orvos listával való összevetés
inkább az utóbbit támasztja alá, amely szerint Rodriguez Károly 18ol végén 25 és féléves volt. A
lovasberényi bejegyzés a halottak könyvében tehát pontatlan, és valószínűleg bemondáson alapult.
Ekkor levelet fogalmaztam a bécsi hadilevéltár magyar delegációja új vezetőjének, -dr. Hermann
Róbertnek-, hogy a 3. Huszárregiment tisztjei között nem szerepel-e valamelyik Zichy gróf.
Egyúttal nagyapám, dr. Rodriguez Béla halálának körülményeire vonatkozóan is információt
kértem, aki 1914 kora őszén a galicziai fronton esett el. E-mail válaszában (2003 október 01) dr.
Hermann Róbert tudatta velem, hogy nagyapám haláláról semmilyen hivatalos adat nem maradt
fenn, és a 3. Huszárezredben Zichy gróf nem szerepel.
Idézet az e-mail levélből:

2003 szeptember. 16.-án kelt levelére tisztelettel közlöm, hogy a Kriegsarchiv I. világháborús
veszteség kartonjai között nem találtuk meg Rodriguez Béla adatait. E kartonok csak a veszteségek
kb. 40 %-ról tartalmaznak adatokat, nyilván Rodriguez Béla abba a 60-%-ba tartozik, akikről ha
készült is kimutatás, nem került be a Kriegsarchivba. Az első világháborús ukrajnai katonatemetők
közül az Artaszivről nincs felmérés a Kriegsarchiv gyűjteményében. A 3. huszárezred musztereiben
az 1796., 1803. és 1804. években Zichy gróf nem szerepel.
dr. Hermann Róbert kirendeltség vezető.

A negatív válaszok mellett a levélből kiderült azonban, hogy a 3. Huszárezrednek 1804 -ben is
volt musztere, amelynek megtekintése Karl Rodriguezt illetően fontos lehetett.
Kérésemre meg is érkezett Salt Lake Cityből a 3. Ferdinánd huszárezred adatait tartalmazó
mikrofilm17. A mikrofilmen megtaláltam az 18o3 szeptember 1.-i muszter már ismert adatait
Rodriguez Károlyról. Ezen kívül kiderült, hogy az 1804 július 16.-i muszterben is szerepelt
chirurgus ősöm. Akkor 29 éves volt és Carl gyermeke 2 éves. Tehát valóban 1775 körül született.
De hogyan került Karl Rodriguez éppen Magyarországra és Lovasberénybe? Erre a választ későbbi
kutatásom során kaptam, amikor Wrede művét tanulmányoztam dr. Lenkefi ezredes javaslatára.

Wrede: „Geschichte der K.u.K.” szerkesztésében található:

Amon von Treuenfest, Gustav Ritter von: Geschichte des k. u. k. Husaren-
Regimentes Nr. 3 Andreas Graf Hadik von Futak. Wien: 1883.

A műben az található, hogy a 3. Huszárregiment 1801 -ben Móron állomásozott, így érthető
hogyan került Magyarországra Rodriguez Károly és miért született 1802 -ben fia a közeli
Lovasberényben, a későbbi pázmándi jószágigazgató. A regiment parancsnoka korábban az 1742
-ben meghalt (Prágában elesett) gróf Cziráky László volt. A regiment egyébként 60%-ban
magyarokból állt. A közeli Bodajkon volt gróf Zichy Jenő birtoka is.
Ősöm valóban kvalifikált sebészorvos volt, amit a mainzi hadi kórházban való működése jelez.
Mainzi státusából másra is lehet következtetni. Mainz német birodalmi fennhatóság alatt állt, és a
Habsburgoknak csak a német római császári cím jussán volt közük 18o7 -ig a Rajna határon lévő
frontvároshoz. 1792 novemberében Dumouriez elfoglalta Brüsszelt, az osztrákok 1793 júliusában
visszafoglalták, de 1794 -től újból a franciáké lett. Napóleon elől a császáriak a Rajna bal partjára
húzódtak vissza, és ide irányult a belga tartományokból való nagy méretű kivándorlás is. Rodriguez
Károly alhadnagy az 18ol -es lista szerinti 7 éves katonaorvosi praxisát 1794 -ben a német területen
lévő Mainzban kezdte. Ezt megelőzően Brüsszelben tanult, és Eckhart törzsorvosnál vizsgázott. A
Kriegsarchivval való újabb levélváltás után megtudtam, hogy Mainz levéltári anyagát német
levéltárakban kell keresnem. Sajnos, a második világháborúban a porosz hadsereg levéltári anyaga a
szövetségesek légi támadásaiban megsemmisült.
Karl Rodriguez brüsszeli születése azonban teljes mértékben igazolódott. Brüsszeli matrikulák
ismételt, most már személyes átnézése lett volna a következő lépésem, de erre nem sok esélyem
volt. De a szerencse időnként a kutató mellé szegődik.

Salt Lake City

17. Family History Library Catalog 1690860. számú mikrofilm: Musterlisten und Standestabellen 1748-1816.
 A szerencsés lelet feltétele az állandó fogékonyság a témával kapcsolatos minden
információra. Egy délután, a kedvenc újságomat olvasgatva, többször átsiklott a tekintetem egy
cikken, „Várom a nagyapámat Salt Lake Cityből”. Csak várjad, gondoltam magamban, és még az
apróhirdetéseket is végig néztem, mielőtt ráfanyalodtam, hogy elolvassam. Végül hozzáfogtam, s
egyre növekvő érdeklődéssel tanulmányoztam. Megtudtam, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek
Jézus Kriszus Egyháza (Mormon Egyház) segítséget nyújt azoknak, akik gyökereiket keresik, mert
vallási meggyőződésük az ősök tisztelete és keresése. A hűvösvölgyi magyarországi központjukban
komputer és mikrofilmnéző berendezések vannak. Megrendelhető és megtekinthető, szinte a világ
bármely táján lévő archív anyag film másolata. Természetesen, elsősorban a matrikulák. Továbbá,
ingyenes segítséget nyújtanak az ős felkutatásában is. Azonnal felkerestem őket. Amit az újságban
olvastam róluk, igaz volt. Megkaptam a lehetőséget arra, hogy mikrofilmen átnézhessem a
számomra nem, vagy csak nehezen hozzáférhető régi bejegyzéseket és szívélyes emberekkel
ismerkedhettem meg.

Az ős nyomában az interneten

Mielőtt kéréseimmel előálltam volna, még egyszer belepillantottam a történelemkönyvekbe,

különös tekintettel a spanyol hegemónia korszakára. Mint már említettem, V. Károly német-római
császár és spanyol király világbirodalma kiterjedt Spanyolországon túl Németalföldre, német
birodalmi területekre, Nápolyra, Szardíniára, Szicíliára, Milánóra, és a már felfedezett Újvilágra. Az
1713. évi utrechti békéig tartott a spanyol uralom a belga tartományokban, amikor azok a spanyol
Habsburgok kezéből az osztrák Habsburgok kezébe kerültek át. A napóleoni időkben, 1792 -től
1815 -ig franciák szállták meg, és Franciaország egyik megyéje volt. A spanyolok azonban vérrel
írták be nevüket Németalföld történelmébe. Nevezetes volt Ostende kikötőváros ostroma, a XVII.
század elején, amikor a félévig tartó harcokban körülbelül 72 ezer ember halt meg. A Würtemberg
ezred szemléjében szereplő flandriai katonacsalád ostendei származású volt. A spanyol uralom
idején a művészetek virágzásnak indultak, de a gazdaság hanyatlott. A nép nem kedvelte a spanyol
megszállókat és azok fokozatosan elvesztették társadalmi vezető szerepüket, párhuzamosan a
spanyol hegemónia megszűntével. A spanyolok jelenlétének alakulását jól tükrözik a matrikulai
bejegyzések. A korszak elején a spanyol nevek előfordulása gyakori, majd a XVIII. század
folyamán, a vallonokhoz és flamandokhoz képest, már csak sporadikus.
Kutatásomban ekkor már az internet is közre játszott. Segítségével a világ minden tájáról való
matrikula regiszter életre kelthető. A mikrofilm tekercseket Salt Lake Cityben (Genealogical
Society of Utah) őrzik. Az őskutatáshoz először, a komputer segítségével a „Family History Library
Catalog”-ban a regisztert kell tanulmányozni. A kutatott hely plébániájának és az időablak
ismeretében kikereshető a kívánt mikrofilm nyilvántartási száma. Az első néhány tekercset még
segítséggel rendeltem meg és a filmkutatóban nézhettem meg. Később rájöttem, hogy a regiszter
tanulmányozását jelentősen megkönnyíti az internet, mert otthon a karosszékből is lehet vizsgálni.
A „Family History Library Catalog” a világhálón is megtalálható. Miután a brüsszeli plébániákon
levélváltás során egy ízben már kudarcot vallottam, így először Temesvárral, aztán a Brüsszel
melletti régi fővárossal, Mechelennel, és Ostendével, majd végül újra Brüsszellel (Brabant)
próbálkoztam. Részben azért, hogy ellenőrizzem a brüsszeli nemleges választ, másrészt, hogy
megadjam a lehetőséget valamilyen véletlen adat felbukkanására. Főként azért volt szükség erre,
mert korábbi levelezésemben Karl Rodriguez feltételezett születési időpontjaként még 1773 -at
adtam meg a lovasberényi adatnak megfelelően. Igaz ugyan, hogy levéltári „rókák” tanácsa alapján,
már akkor is plusz mínusz 5 évvel számoltam a vizsgálandó időablakot. Így az 1775. és az l776. év
még azon belül volt, de számításba vettem, hogy az időablak széle felé haladva a kutató figyelme
csökkenhet. Ezért a brüsszeli matrikulák mintegy felét újból átnéztem. A rendelések revíziójánál az
internetnek különösen nagy hasznát vettem. Az internetet egyébként, egy ízben már felhasználtam a
kutatásban, amikor a louvaini egyetem dékáni hivatalával (Didier Moulin) E- mail útján
teremtettem kapcsolatot.
A temesvári tekercsek átnézésébe technikai akadályok tornyosultak. Az ostendei filmekben a
Rodrigues név sokszor előfordult, de nem Carolus keresztnévvel. A mecheleniekkel egyáltalán nem
volt szerencsém. A teljesség kedvéért, és az esetleges későbbi ismételt kutatás elkerülése céljából,
az előfordult Rodrigueseket, a nézett filmtekercs számával együtt mindenesetre konzekvensen
feljegyeztem.

Ostendében (1142479) filmen Westflanderen Oostduinkerke (16o3 -1796): Rodrigues kereszteltek:

Jacobus 1639., Barnabé 1675., Bernardus 1677., Claudius 1677., Jacobal 1678., Maria 1682.,
Jeannes 1687., Vincentius 1691., Judocus 1692., Antonin1696., Emanuel 1699., Catherina Ágnes
1701., Jeannes 1701., Franciscus 172o., Jeannes179o.

Házasságok: R. Jeannes és Broeckle Elizabetha 169o.--R. Petrus és Sanchez Anna 169o,--R.

Emmanuel és Delapuente Mária 1701,--R. Jeannes és Delion Jeanne 1702,--R. Michael és Hilput
Anna 1791,--R. Antonin és Fernandez Maria 17o6,--R. Petrus és Figune Isabella 1708.

Ezek után, a kérdéses időben, a történelem viharai dacára fennmaradt brüsszeli matrikulákról
készült filmeket vizsgáltam meg. Ez jelentős időt vett igénybe, mert egyszerre, csak négy film
meghozatalára volt lehetőség. A filmek egy része a plébánia betűrendes regiszterét, mások a
matrikulát tartalmazták.
A brüsszeli 1o73311-es tekercsen érdekes házassági bejegyzést találtam 1793 augusztus 3l.-i
dátummal18. Az alábbi francia szöveg betűzhető ki a házasságot kötő személyek rovatában:

M.H.Eckhart chirurgus házassági bejegyzése

„Mons. Martin Henri Eckhart natif de Neustadt an der Heide, au Duché de SaxeCobourg,
Chirurgien de L’Etat Major aux Armées de sa Majeste Imp.§ Royale et Docteur en Chirurgie etc. et
Marie Jacobine Hachnele.”
A házassági bejegyzés baloldalán külön oszlopban olvasható francia nyelven a következő
megjegyzés:
„Les 3 proclamation se sont faites le meme jour que la benediction nuptiale, motiveés sur la
necessite urgente et indispensable, ou le Fiancé étoit de se rendre tout de suit á l’Armée.”

A bejegyzés aktualitását az ismert történelmi adatok igazolják. A vőlegény azonos a Rodriguez

Károlyt vizsgáztató Eckhart nevű törzsorvossal, aki egyben a császári és királyi Őfelsége
hadseregének vezérkari tisztje és sebészdoktor volt. Az 1793. -évi brüsszeli házasságkötés akkor
történt, amikor az osztrákok rövid időre, l793 -ban visszafoglalták Brüsszelt. Valószínű, hogy
Rodriguez Károly 1793 táján vizsgázhatott Martin Henry Eckhartnál, ami még további kutatás
témája lehet.
A továbbiakban a brüsszeli keresztelésekre összpontosítottam a figyelmemet. Előtte még átnéztem
a brüsszeli templomokat a rendelkezésemre álló útikönyvekben. Közülük a Saint Gery (Sint

18. Bruxelles Paroisse Chapelle de LL. HH. PP. 1761.-1797. Vol. 487.
Gaugericus Kerk) (a VI.- században már kápolna), a legrégibbek egyike volt. A kettős nevű
katedrális (Saint Gudule és SaintMichel) építéséhez 1226 -ban fogtak hozzá és 1275 -re készült el.
Gót stílusú, két tornya befejezetlen maradt. A Saint Jacques sur Coudenberg csak l776 -ra készült
el. Az Église du Finistére a XVIII. században épült. A Keresztelő Szent János templom (Saint
JeanBaptiste au Béguinage) barokk stílusú, és 1657 és l676 között emelték. Az Église Saint
Nicholas kis templom, és szintén nagyon régi. Kórusa 1381 -ből származik. A Notre Dame de la
Chapelle-t a XIII. században kezdték építeni. Ebben található Gaspar Beccerának, a spanyol
mesternek tulajdonított, a „Magány Madonnája” elnevezésű szobor, melynek spanyol eredetét, a
nőalak spanyolos szépségén kívül, a fekete mantilla is igazolja. Izabella infánsnő hozta Brüsszelbe,
amikor apja, II. Fülöp hozományba adta neki Németalföldet. Fontos adat a spanyol mester
andalúziai származása. Baezában született, 152o -ban keresztelték, Madridban halt meg 157o -ben.
Festett, de elsősorban faszobrokat és retablókat készített. 1562 -ben Fülöp király udvari festője lett.
A családi ereklye, a „sevillai fekete Madonna” azonos is lehetett volna ezzel a brüsszeli
Madonnával, de a későbbi kutatás során sikerült az igazit -az extramadurai fekete Madonnát-
megtalálni, sőt egy róla készült medált Spanyolországból meghozatni.

A „Family History Library Catalog”, az internet és a Mormon Egyház segítségével az alábbi

templomok plébániáinak archívumát kutattam:

A Saint Gudule és Saint Michel (1073515. regiszter): nincsen Rodriguez 1765 és 1792 valamint az
175o és 1792 évek közötti időszakban.
A Sint Jacob op Koudenberg(Saint Jacques sur Coundenberg) ( 1o72296. Film) regisztere az 16l8
- 1796 közötti időszakot öleli fel. Itt is jegyeztem az összes Rodriguezt.

R. Francois 162o. R. Maria 1633., R. Francois 1633., R. Jeanne 1635., R. Albert 1637, R. Choncita
164o., R. Bernardus 1640., R. Jeanne 1641., R. Charles 164l., R. Albert 1644, R. Michel 1644. R.
Francois 1644. R. Magdalena 1647. R.de Alfredo Flor., 1651, R. Isabella 1651., R. Jacque-Laurant
1653., R. Leonard 1655., R. Marie Francois 1656., R. Claude Francois 1673., Rode Emanuel
1672., R. de Alfredo Andreas,,Antoine 1697., R.
Pierre 1691. ,R. Petronille 1691., R. Jeanne-Francois 1701.,.R Pierre-Jozef 1702.
Érdekes, hogy Rodriguezt az 17oo.-as évek elejétől nem találtam. A Paroisse Onze Lieve Wroowe
den Kapelben (1072305 és a 1073307 tekercs) sem. A Saint Nicholas (1072302 tekercs) Rodrigo
Bartolomeo 1600., Rodrigo Simon 1607., Rodriguez Jacque 1641.,R. Emanuel 1645., R. Madelaine
1649., R. Joseph 1651., Rodrigo Aubine 1661., Rodriguez Pierre 1662., R. Emanuel 1667., R.
Antoine 1668., R. Pierre 1668., R. Desesguera Pasare 1668., R. Alphonz 1671., R. Hramois 1672.,
R. Bartholemi 1674., R. Antoine 1675., R. Bartholemi 1676., R. Emanuel 1678. R., Dominique
1680., R. Bartholemi l684., R. Vincent 1685., R. Jean-Gathan 1686., R. Gregoire 1687., R.
Dominique 1687., R. Delauzine 1694., R. Hramois Martin 1698., R. Lucas 1703., R. Hyacintus
1704., R. Rochus 1709., R. Marie 1722., R. Marie Hramoise 1736.
Église du Finistére (1072304) l646 - 1792 közötti regiszter: R.Francoise 1649., R.Bartholomi
1654., R. Agraz Barbi 1670., R. Agraz., Theodore Charles 1675., R. Marie Jeanne 1675., R. Agraz
Anne Francoise 1676., R.Agraz Guillane Bartholomie 1678.. R. D’Asseviedo Marie Josepha 1688.

Az 17oo -as évek elejétől a Rodriguezek száma a két utóbbi templomban is hirtelen
megfogyatkozik.
Sint Johannes de Doper (Saint Jean Baptiste aux Beguinage). A 0622l26. tekercsen regiszter: 1775
és 1793 között nincs Rodriguez. Sint Katherina (1072291. tekercs): regiszter 1571 és 1796 között:
Rodriguez Anton, Joseph. 1735. január 23. Az 1073211 filmen (1765.-1784.), egy Rodriguez sincs
(Roderic Gasparina 1766.-ben található).
Saint Géry /Sint Gaugericus Kerk). Ennek a régi templomnak a matrikula regiszterét (1072294
tekercs 1700-től 1792-ig) már egy ízben átnéztem. Karl Rodriguest ugyan nem találtam benne, de
más keresztnevű Rodriguest igen:
Jeanne Marie 1703., Katherina 1709., R.Nobile Marie 1710., Marie Josepha 1717., Marie Claire
1719., Marie Francoise 1727., Marie Katherina 1754., Marie Louise 1776. október 23. Rodriges
Michel l777. március 18.

Itt is megfigyeltem, hogy a Rodriguesek az 17oo-as évek második felére szinte eltűnnek a
regiszterből. A kérdéses időablakban, az 1775 -76 körüli években, csak az 1776 -os Marie Louise és
az 1777 -es Michel szerepeltek. Arra gondoltam, hogy Michel Rodriges, akár Karl testvére is
lehetett. Ezért megrendeltem a matrikula részletes filmjét is, az 1073223. számú tekercset (1754 -től
1792 -ig)19.

Rodry

A tekercsen hamar megtaláltam Michel Rodrigest („filius expolitius, attulit et suscepit

Magdalena Cattalan).

Rodriges Michel matrikulája

Magdaléna asszonyság számos helyen szerepel az anyakönyvben. Kitett és illegitim gyermekeket

vett magához, akikről szülei lemondtak. Ezeket a bejegyzéseket tanulmányozva akadt meg a
szemem egy másikon20.

Carolus Josephus Filius illegitimus

Josephi Rodry (a családnévben a „r” betű javított)
Maria Carolae Natus hodie hora octava
Suscept Ludovicus Josephus Crabbe chirurgus, quiet attulit
et Catherina de Tru.
Carolus Rodry matrikulája

Egy Crabbe nevezetű chirurgus és Catherina de Tru vette magához Josephus Rodry és Maria
Carola (családneve nem szerepel) gyermekét, akit 1776 július 28.-án kereszteltek meg.

Itt villant fel agyamban a szerzői álnév, „E. A Rodry”, amelyet Apám néhány regényénél
használt21.

19. Family Search. Org. 1073223. számú tekercs Bruxelles Paroisse Saint Géry 1777. március 18.
20. Family Search. Org 1073223. számú tekercs Bruxelles, paroisse Saint Géry, 1776. július 28.
21. Barsi Ödön: Találkozás a halállal és A hallgatás hajója Tarka Regénytár 1935.I/13 évf. és 1935. I.évf.8 Roderich:
A rémület hajója 1942. Alfa.
 Regények Barsi Rodriguez Ödön írói álnevével

Nem lehetett csupán véletlen, és analóg a „Roderich” szerzői név alkalmazásával. Úgy tűnik,
Apám mégis tudhatott valamit a Rodriguez ősről, akiről nem beszéltek. Aztán arra gondoltam, hogy
az ifjú Carolus, az őt magához vevő chirurgusnál tanulhatta meg későbbi szakmáját. A családi név
eltorzítására pedig számos példát találtam, már korábban is. Indokolhatta ezt a gyermek illegitim
volta. Az anya családi nevét nem is tüntették fel. A javítás miatt, a később készített regiszterben, a
Rodry név már Rodeyként szerepel.
 Így szerepel a belga levéltárnak az interneten kutatható regiszterében is (Het Rijksarchief in
België Archives de l'État en Belgique). A javítást azonban alátámasztja az is, hogy Rodey családnév
sem előbb sem később nem található a regiszterben. A gyermek keresztnevét nyilván anyjától kapta.
Az anya felkutatását is megkíséreltem. Maria Carola keresztnevű leány csak egy született, a
megelőző harminckét év során. Így, nagy valószínűséggel megtaláltam Carolus anyját Maria Carola
Bolengier személyében, akit 1754 november 5.-én kereszteltek meg22.

Maria Carola Bolengier matrikulája

Apja Ludovicus Bolengier, anyja Antónia Morgavitz volt. A kis Carolus valloncsaládban
nevelkedett, és így anyanyelve francia volt. Spanyolul nem is tudott, hiszen apjanem törődött vele.
Talán kapott tőle egy érmet, a sevillai fekete Madonnát (?). A német nyelvet a katonaságnál tanulta
meg, amely annak hivatalos nyelve volt. Joseph Rodry (valószínűleg a Rodrigues név csak
alkalomszerű torzítása) kutatása végett tanulmányoztam Saint Géry keresztelési regiszterét 1589 és
1792 között. Ennek célja az esetlegesen mégis létező Rodcy vagy Rodey családnév megtalálása lett
volna, hiszen a családnevek ismétlődése a regiszterben generációkon keresztül követhető volt. Ilyet
azonban nem találtam, amely alátámasztja a Rodry név ad hoc használatának valószínűségét.
Gyakori volt viszont a Rodrigues név és annak különböző változata ebben az időszakban is. A
gyakoriak Roderic, Roderick, Roderique, Roderici, Roderigo, Roderigues, Rodriges, Rodriguez,
Rodrigez, Rodoriguez voltak.
Feltételezéseimet alátámasztotta a belga levéltári kutatóval, dr. Harald Deceulaerrel való levél
váltásom.

De: Dr. Barsi Béla [mailto:drbarsibela@gmail.com]

Date: lun. 23/11/2009 20:07
À: Deceulaer Harald
Objet : Rodrigues family research

Dear dr. Harald Deceulaer! As I have already written to You my ancestors lived in Brussels.
Carolus Rodrigues was born there about 1773-6. After Your kind information about the future
enlargement of search-engine in the Belgian State Archives I shall wait for this possibility at my
family research. But I decided to ask You something, if You have a little time to look after and
answer it. As I have mentioned in my earlier letter I have seen a lot of parish registers for the time
being. I have found in Saint Gery at 28 july 1776 a corrected interesting name: Carolus Josephus
filius illegitimus of Josephus Rodry or Rodcy(?) and Maria Carola. If it is Rodry he might has been
my ancestor, the late chirurgus regimenti. As You can see on the attached matricula a chirurgus
named Crabbe and Catherina Trou educated him. My father, Rodriguez Barsi Ödön writer, used
Rodry name for his criminal romans. I think that the real name was Rodry and it was corrected to
Rodcy by mistake or deliberately? I attache the copy of this matricula to my letter. At Hungary
nobody can give answer for my question. Sincerely dr Béla Barsi (Rodriguez).

22. Bruxelles, Paroisse Saint Géry 1754 november 5.

 Dear Dr. Barsi,
We don't have the original parish registers of the Saint Géry church in our archives. Yet, we do
have a machine to make copies from microfilms, which gives a high quality image. I enlarged the
image and looked at the name for a long time. I agree with you that the original name was probably
Rodry. The "r" has probably been corrected to "c". I have compared the form of all the letters in
the register with the form underneath the "c" and I don't see another possibility.
Best wishes,
Dr. Harald Deceulaer
Afdeling 7. Rijksarchief te Brussel I (Anderlecht)
Demetskaai 7 1070 Anderlecht - Quai Demets 7 1070 Anderlecht
Tel. (+32) 02/524.61.15 Fax (+32) 02/520.93.2
http://arch.arch.be/

Hasonló véleményt adott és küldött egy képet a javított matrikuláról dr. Clemsky is, aki szintén a
belga levéltár kutatója.

Joseph Rodrigues

Honnan származott? Katona volt ő is, aki nem vállalta illegitim gyermekét? Ostendei volna a
leszármazás, vagy lombardiai esetleg bánáti? Amennyiben tényleg Josephus Rodrigues volt az apa,
akkor ilyen és hasonló néven ( Rodriguez név variációk!) a regiszterben több brüsszeli születésű is
található: 1701 december 19.-én Rodriges Josephus, -- 1704 április 23.-án Rodrigues Josephus, –
1709 július 2.-án Rodriguez Josephus, –1750 április 6.-án Rodrigez Josephus.
Az 1750 -es születésű Rodrigez Josephus reálisan szóba jöhetett az illegitim Carolus Josephus
Rodry apjaként. Dr Clemsky (belga levéltári kutató) jóvoltából megkaptam matrikulájának
másolatát23, majd az apjáét is24.

Joseph Rodrigez matrikulája 1750 április 06.

23. Bruxelles Paroisse Notre-Dame de la Chapelle 1750 április 06.

24. Bruxelles Paroisse Notre-Dame de la Chapelle 1706 júlus 29.
 Bruxelles Paroisse Notre-Dame de la Chapelle 1706 júlus 29.

Franciscus Rodrigues apja, Dominus Dominicus Rodriguez az avilai légió hadnagya, felesége
Cecilia van Eyck volt. Az avilai légióban való katonai szolgálatot figyelembe véve Dominus
Dominicus Rodriguez a spanyol hadsereg katonája volt. A keresett spanyol ős is lehetett volna.

dr. Fallenbüchl és a Bánát

A kutatás során az eddig vizsgált brüsszeli és egyéb a Németalföldön élő Rodriguezek váratlanul
azonban kizáródtak egy szerencsés internet link megnyitása révén. Phd. Horváthné Hanny Erzsébet
”Buda visszafoglalása a 17. századi spanyol híradásokban” című tanulmányában találtam utalást dr.
Fallenbüchl Zoltán régész történész munkájára25, amely a bánáti spanyol betelepítésekkel
foglalkozik.
Dr. Fallenbüchl Zoltán prof. közleménye szerint a Rodriguez család eredete a Bánátba nyúlik
vissza. A „Spanyolok Magyarországon a XVIII. században” című munkájában név szerint szerepel
Barsi (Rodriguez) Ödön, André és dr. Rodriguez Béla. A verseci, a mohédiai és a fehértemplomi
katolikus plébániák bejegyzéseiben valóban megtalálható Don De Roderich Joannes és gyermekei
több ízben.
Dr. Fallenbüchl Zoltán munkája nyomán ezúttal tényleg Rodriguez ősöm családjának a nyomára
bukkantam.

25. dr. Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Különlenyomat a Századok 1978. évi 4.
számából.
 Kiemelés Fallenbüchl munkájából: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században.
(A Századok 1978. évi 4. számának 1226.oldalán).

Amint dr. Fallenbüchl írja az ibériai félszigetről Magyarországra több hullámban érkeztek
spanyolok. Ilyen volt a XVII. században Buda felszabadítása a pápa által kezdeményezett keresztes
hadjárat során. Az 1710 -es évektől a spanyol örökösödési háború kapcsán jelentős számú császárhű
spanyol gyűlt össze Nápolyban. A lengyel örökösödési háború során ezek tovább emigráltak Bécsbe
(1733 -tól). A császárt követő spanyol ezredeket pedig jórészt Magyarországon állomásoztatták. A
török háborúban, Temesvár felszabadításában is jelentős számú spanyol vett részt. Ezek egy része
nem tért vissza hazájába. A spanyol családok bánáti kolóniában való telepítésére is kísérlet történt
(1735 -38.), mivel a kincstárat túlságosan megterhelte a nyugdíjak folyósítása és a spanyolok bécsi
jelenléte. Nem járt a várt eredménnyel, a spanyolok többsége -akik életben maradtak-ott hagyta a
kolóniát és Pest, Buda felé visszavándoroltak. Az elvándoroltak utódai közül számosan visszatértek
a Bánátba, ahogy dr. Fallenbüchl munkájában olvasható, de voltak akik már korábban is gyökeret
vertek ott.
Dr. Fallenbüchl nyomán több irányú nyomozásra nyílt lehetőség és az anyakönyvek átnézése,
valamint a vonatkozó irodalom áttekintése után, tömör megfogalmazásai a Rodriguez családok
eredetére vonatkozóan beigazolódni látszanak. A mehádiai, fehértemplomi és verseci
matrikulákban26 előfordul egy nemes Rodrich család, amelynek a feje valószínű rokona a keresett
chirurgus Rodriguez ősömnek. A spanyol Rodriguez név a német ajkú környezetben (főként német
telepesek éltek itt) Rodrichra változott esetükben is. A nobilitás feltüntetése figyelemre méltó.

26. Képek (30,31,32) Family History Library Catalog 858427,858411,858394

mikrofilm tekercsekből.
 Clara Rodrich (30)
1755 október 6. Mehádia

Apa Spect. Dnus Joannes Carolus Rodrich (30)

natalis(?) orsovai kerület
Anya Dna Barbara confors
1757 febr. 6. Mehádia
 1761 február 22. Mehádia.
Joannes Antónius Rodrich (30)
Apa: Joannes Rodrich, Anya: Barbara confors

Anna Catherina Rodrich (30)

Apa: Spectl. Dnus Joannes Baptista de Rodrich Prefectus
Anya Dna Barbara confors
1762 09. 27. Mehádia

Mehádia és a Mehádiai Fürdők (ma Hekulesfürdő) természeti adottságainál fogva letelepedésre

igen kedvező környék lehetett. Fallenbüchl nyomán Fehértemplomban követhető a család tovább.
Az itteni bejegyzések szerint itt született a Prefectus fia (Franciscus Nicolaus). Itt szerepel két ízben
keresztapaként is Spectl. Dnus Joannes Baptista de Rodrich. Michel fia (+++) pedig Barbara
édesanyjával egy ízben szintén keresztszülő. Ezekben a bejegyzésekben jól olvasható, hogy a család
feje az új palánkai kerület prefektusa. Ez arra utal, hogy a család Új Palánkán telepedett le az 1730
-as években.

Franciscus Nicolaus 1764 szeptember 6. Fehértemplom (31)

 1764 június 9. Fehértemplom keresztapa (31).

1764 augusztus 22. Fehértemplom keresztapa (31).

1761 június 27. Fehértemplom Michael és anyja keresztszülők (31).

A bejegyzésből az következik hogy Michel Rodrich vagy testvére vagy unokatestvére az eddig
már ismert Rodrigez gyerekeknek.

Rodrich Anna keresztanya unokája (Joannes) keresztelőjén 1766 (31).

A verseci matrikulák (32) révén további adatok kerültek elő Joannes Rodrichról és családjáról. Ezek
szerint Versecen subprefektusként működött az 1750 -es évek elején és itt született Michel,
Ignatius, Anna Mária és Margaréta nevű gyermeke. Felesége Barbara is szerepel a bejegyzésekben.
Egy ízben tanúként is szerepelt egy házasságkötésnél.

Anna Mária 1750 április 29. Versec (32)

Joannes Michael 1751 október 10. Versec (32)

 Margarita 1753 december 22. Versec (32)

Ignácius 1751 június 28. Versec (32)

Joannes Rodrich és Barbara felesége keresztszülők Versecen (32)

Az on line kutatás eredményeként végül sikerült megtalálni Joannes Rodrich házasságának

és halálának bejegyzéseit Versecen illetve Fehértemplomban.

Házassági bejegyzés 1751 február 9. Versec FS 858395 film. 349 kép.

A házasság időpontjában már volt egy korábban született gyerekük (Anna, 1750) akinek a
bejegyzését egy „X” -el megjelölték, amint azt az illegitim születtek esetében tették.

Joannes Baptista de Roderich halála 1766 október 4. Fehértemplom FS 8111710 film. 107. kép.

Sajnos születési időpontjára adat (hány éves korában halt meg) nincs feltüntetve a
matrikulán és
felmenőire sincs utalás (N.N.)
Felesége halotti bejegyzését viszont sikerült megtalálni, úgyszintén két lányáét is, ami egybe
vág Fallenbüchl Zoltán kutatási eredményével, amely szerint Temesváron is a Rodriguez
családokról adat.

Barbara Roderich halála Temesvár FHCL 8239174 film 178 kép.

Barbara Roderich 1775 08 20. -án Temesváron halt meg, 40 éves volt. Ebből számítható, hogy
1735 körül született. Tehát 16 éves korában ment férjhez.

Nyomra vezető adat volt két lánya halálának megtalálása Temesváron.

Roderich Jozepha halála Temesvár 1776 07 10. FHCL 8239173 film 568. kép.

Roderich Anna halála Temesvár 1776 08 05. FHCL 8239173 film 568 kép.

Letsch Barbara matrikulájának feltalálása azonban születése időpontjának (1735 körül)

ismeretében sem sikerült. Tekintettel arra, hogy házassága és első gyermekének a születése Dentán
volt érdemesnek tűnt az esetleg ott élt rokonait kutatni, most már a helyi plébániának a halotti
feljegyzéseiben, amire on line lehetőség is alkalmat adott.
Dentán, 85 éves korában halt meg Letsch Margaret, akinek a származási helye is fel van
tüntetve, Trierből került a Bánátba.

Margareth Letsch +1780 03 19. FHCL 7994350 film. 246. kép.

Tovább kutatva található Letsch Anna Mária halotti bejegyzése, aki 1782 08 18.-án halt meg
szintén Dentán 50 éves korában, születési időpontja így 1732 -re tehető. Ő testvére is lehetett Letsch
Barbarának, de az ő születési matrikuláját sem sikerült Dentán megtalálni. Viszont származási helye
szintén szerepel, ezúttal is Trier.

Anna Mária Letsch+1782 08 18 Denta FHCL 7994350 film. 254. kép.

Ezek után érdemes volt a Wikipédián Trier történetét felkeresni. Német telepesek 1721 -től
főként Bajorországból és Elszász Lotharingiából, Trierből kerültek Dentára, ahol a katolikus
plébánia 1741 -ben létesült. Tehát a Letsch familia német bevándorló telepes család volt.

További, a házasságokra irányuló kutatás során sikerült egy 1773 -ban kötött bejegyzést
találni. Letsch Zsuzsanna ment férjhez, és a tanú Letsch Mihály volt. Utóbbiak az 1761-ben
Trierből érkező 21 telepes család egyikének tagjai is lehettek, mert születésüket Dettán nem
jegyezték be.

Letsch Zsuzsa házassága 1773 02 03. Denta FHCL 7994350 165. kép.

Egy Rodrich család megjelenése Brüsszelben

A Belga Levéltár online kereső rendszere kiváló lehetőséget adott a kutatásra (33.-tól 42.-ig
számú képek27.)
Brüsszelben 1755- ben jelenik meg Rodricq Joseph először, amikor házasságot köt Maria Anna
Philipparttal (33).

1755 április 08. (33)

Feleségétől több gyermeke születik (Simon 1755 november 17), Anna (1757 április 26),
Adrianus (1760 január 30), Gasparina (1766 július 03), és Guilielmus (1769 szeptember 15).

1755 november 17. (34)

27
. Keresztelések: (33 Bruxelles Paroisse Montserrat (Marolles) 1755 április 08. (34) Bruxelles Paroisse Notre
Dame de la Chapelle 1755 november 17. (35) Uott 1757 április 26. (36) Bruxelles Paroisse Notre Dame de la
Chapelle 1760 jan. 30. (37) Bruxelles Sainte Catherine 1757 április 26 (38) Uott 1769 szept.15. 1782 márc.16 (39).
 1757 április 26. (35)

1760 január 30. (36)

1757 április 26. (37)

1769 szeptember 15. (38)

A család következő generációja fiával Adrianussal folytatódik, akinek a név javítása (Rodericque-
ből Roderich) jól mutatja az eredeti családi név variabilitását változó nyelvi környezetben. De a
tanú Catherina Rodericque!
 1782 március 16. (39)

A Brüsszelben megjelenő Rodrich-Rodrick-Rodrique család igen figyelemre méltó. Úgy tűnik az

apának -Joseph Rodericqnek- miután több gyermeke született hites feleségétől -még egy gyermeke
születhetett – az illegitim Carolus Rodry, aki az eredeti család nevet később visszaveszi és mint
Karl Rodriguez chirurgus tér vissza Magyarországra a napoleóni háborúk idején, ahogy a családi
szájhagyomány is tartja. Joseph Rodricq valószínűleg hivatalnok volt, a császári hadseregtiszti
lajstromában nem szerepelt. De ez csupán feltételezés, apáról való leszármazás bizonyítéka nélkül.

Rodriguez fiúk a pesti Piarista gimnáziumban.

A piaristák iskolai anyakönyvében28 több helyen is szerepelnek (Antonius és Michael), az évek
múlásával egyikük már Rodrichként.
Összevetve saját korábbi kutatásommal a piarista adatokat a kutatás nagyot lép előre. A családi
hagyományból ismert papot már korábban, nagy valószínűséggel sikerült felkutatnom. Fulgentius
Rodriguez ágostonos szerzetest, aki nyugdíj kiegészítése ügyében Cziráky grófhoz fordult
Lovasberényben, Anton Rodriguez néven (temesvári születésű!) teológiát tanult fiatalon Bécsben és
Karl Rodriguez ősömnek a rokona volt.
Antonius Roderiguez de Ballestero piarista diák (lásd lejjebb) születési éve (1754 -1755)
megegyezik a völkermarkti ágostonos kolostor papjainak a nyilvántartásában Fulgentius Rodriguez
korával (Christine Tropper által megküldött nyilvántartásban a kolostor papjairól: F.R. 1789 -ben 34
éves volt).

Antonius
Antonius Roderiguez de Ballestero nobilis, hispanus olvashatjuk a piarista anyakönyvben, és a
Rodriguez családnév mögött található de Ballestero kulcs fontosságú. Származását két helyen is
már pestiként jelölték meg. (pestamus, pestiensis). Az eredeti spanyol nevet azonban konzekvensen
megtartja.

Antónius 1765 -ben 11 éves (1754 -ben született), pestinek írják, de valószínű a bánáti
születése.

28. A pesti Piarista Gimnázium iskolai anyakönyve

 Michael

1761 -ben 11 éves (1750 -ben született) bánáti.

Nobilis, de már germán és pécsi (Quinque Ecclesiae) származású.

1765.-ben civis és temesvári tehát 1750-51 -ben született.

Lehet, hogy nem egy Michael járt a piaristákhoz. A bánáti mehádiai származású azonos azzal a
Michael Rodrichval, aki valószínűleg az uj palánkai prefektus fiaként az anyjával – Dna Barbarával
együtt- keresztszülő volt Fehértemplomban 1761 -ben.

La Roda

Az Antonius Rodrigez Ballestero bejegyzés helységre, a Magyarországra települt ős vagy család

spanyolországi otthonára utalhat. Ballestero Spanyolországban Albacete municipiumban van. Az
Albacete név andalúziai eredetű. Albacete egy másik városa pedig La Roda. Tehát a Rodriguez
címer hát oldalán lévő kézírás (Rodriguez de La Rod) lehetséges forrása ez lehet.
La Roda anyakönyveit online eredetiben lehet kutatni. Igen valószínű, hogy az ott található
három Rodriguez Ballestero (1748. és 1752. és 1777. évi születésűek) rokonai Antonius Rodriguez
Ballesteronak29. Ugyanis e három bejegyzésen kívül korábbi Rodriguez Ballestero nem található
sem Ballesteróban, sem El Rodában, de Albacete többi városában sem.

Name:Francisco Martinez Rodriguez Vallesteros

Event Type (Original
Language):Bautismo
Event Date (Original
Language):18 may 1748
Event Place:El Salvador, La Roda, Albacete, Spain
Gender (Original
Language):Hombre
Birth Date (Original
Language):06 may 1748
Father's Name:Francisco Martinez Rodriguez Vallesteros
Mother's Name:Amvrosia Cano

29. Family Search. Org. Espana, Diocesis de Albacete, reg.parroquiales, 1504.-1979.

Name:Diego Joseph Rodriguez Vallesteros
Event Type (Original
Language):Bautismo
Event Date (Original
Language):23 jun 1752
Event Place:El Salvador, La Roda, Albacete, Spain
Gender (Original
Language):Hombre
Age:
Birth Date (Original
Language):12 jun 1752
Father's Name:Andres Rodriguez Vallesteros
Mother's Name:Maria Gomez Marquez

Name: Josef Antonio Rodriguez Ballesteros

Event Type (Original
Language):Bautismo
Event Date (Original
Language):17 abr 1777
Event Place:El Salvador, La Roda, Albacete, Spain
Gender (Original
Language):Hombre
Age:
Birth Date (Original
Language):28 mar 1777
Christening Date:
Death Date:
Birth Year (Estimated):
Father's Name:Francisco Rodriguez Ballesteros
Mother's Name:Cathalina Moreno Ballesteros

De bármilyen szépen is alakult a kutatás, az igazi láncszem továbbra is váratott magára.

A Bécsbe emigrált Rodriguezek

Rodriguez Emmanuel kizárható volt a kutatásból mivel a bánáti telepítésből bécsi engedéllyel
(1736) kimaradt. A Bánátba telepített, de onnan Bécsbe visszatért Joseph Rodriguez valamelyik
gyereke is lehetett volna apja Rodriguez Károlynak. Joseph Rodriguez a császári rendelet alapján
történt bánsági spanyol telepítési kísérlet során Bécsből hajón érkezett feleségével 1735
decemberében30. De 1740-ben már ismét Bécsben volt és 1743 -ban nyugdíját is ott kapta31.

Bécsi spanyol nyugdíjasok névsorából

De leginkább ellene szól a Bánátban gyökeret vert Rodrigues családdal való rokonságának az a

30. Rudolf Till: Die Asiedelung spanischer Pensionisten von Wien im Banat im Jahre 1736/37).
31. Hofkammerarchiv Wien. Banaten akten Fasc.8. Spanische pensionisten 1735-1745.
tény, hogy Joseph Rodrigues katalán volt és nem spanyol32.

Dr. Fallenbüchl állítása szerint a Bánátban megtelepedett Rodriguez család nem a telepítések során
kerültek a Bánságba, csak a török kiűzése után. Így volt idő a családnév elnémetesedésére is. Bár
feltehetően a török elleni harcra kardforgatóként érkeztek – szemben az 1735 -38. között Bécsből
betelepített inkább idősebb hivatalnok tisztségviselő nápolyi emigránsokkal, akik nyugdíj igényesek
voltak – gyökeret tudtak verni és emelkedhettek a közigazgatási ranglétrán.
A Bánátba felbukkanó, a török elleni harcban résztvevő ős felkutatása továbbra is váratott magára.
Az internet révén kapcsolatba kerültem egy németalföldi Rodrigues leszármazottal 2009
májusában Manu és Ignace de Geest-el ( e-mail:rodrigues@skynet.be). Ignace de Geest édesanyja
Emilia Rodrigues volt. A családfájukat azonnal elküldték. De sajnos velük rokonsági kapcsolat nem
igazolódott be. Ennek pozitív vetülete is volt: Brüsszel közeli számos Rodriguez további kutatását
fölöslegessé tette.
Íme a levelük a családfájukkal:
Goodday, how are you? Here is the Genealogie of the family Rodrigues:
Balthazar Rodrigues born in 1694 at Brussels. His father was Bartholomeus Rodrigues, I have lost
the details of the mother. I have found that Bartholomeus Rodrigues was born at Dendermonde
the 24 of august 1672. Dendermonde is near Zele (where we live) 8 km from Zele and 30 Km from
Brussels. Dendermonde was a fortificated city and occupated by the Spanisch Army. I do not find
other children; Balthazar Rodrigues married 2 Times at Brussels ( maybe more times).Balthazar i
fit was the same person was 51 years old when he married with Anna Songlé. Maybe it can be
father and son with the same name or an uncle. In the weddings certificate there is only noted the
name of Balthazar Rodrigues. In Brussels we can only find a few Rodrigueses. First wedding with
Anna Songlé in 1745 on the 10 januari in the church of St Géry. We do not know if they had
children. Second wedding With Maria Sophia De Cock born at Brussels on the 30/01/ 1733 and
died in Zele on the 24/04/1804.The Godfather and Godmother of Maria Sophia were the Duke of
Arenberg D’Aarschot.We have a copy of her borncertificate, we just know only one child: Johannes
Sylvester Rodrigues.They married at brussel in 1751 in the church of St Géry. Johannes Sylvester
Rodrigues born at Brussels in 1757.He was Doctor and died at Zele on the 11/04/ 1818. Married
with Anna Catharina Siccard, she is born at Merchtem on the 04/ april/ 1762 and died in Zele on
the 06/ 01/ 1836.They married at Merchtem on the 26/ 05 /1789 They moved to Berlare and than to
Zele (Berlare is 5 Km from Zele).They got 5 children: Petrus Rodrigues (our ancestor) Born at
Berlare (near Zele) on the 22/03/1790. He was also Doctor and he died at Berlare 23/08/1838.
Jean Baptiste Rodrigues born in Berlare 04/04/ 1791 he was also Doctor Died in Gent …..?
Carolus Rodrigues (Charles) born 02/07/ 1793 in Berlare, died in Zele on the 21/05/ 1866.
Rodrigues born and died on the 2/10/ 1794 in Berlare. We do not know the name, we think that this
child never have had a name. Sophia Rodrigues born on the 15/03/ 1796 in Zele died in Zele
14/06/1817. Children of Petrus Rodrigues: Petrus his First wedding with Henrica Christiaens, they
had no children. His second wedding with Maria Van Driesche born 03/07/ 1787 at Berlare and
died 17/ 10 / 1827. Petrus and Maria married at Berlare on the 23/08/ 1820. They had 3 Children.
Theodorus - Augustus Rodrigues born at Berlare 07/ 10/ 1821, died at Zele 02/06/ 1899 (our
ancestor) Sophia Carolina Rodrigues born at Berlare 25/ 01 / 1823. Lodewijk Justianus Born at
Berlare 11/08/ 1826, died at Zele 02/10/ 1873. Theodorus Augustus Rodrigues (our ancestor)
married with Emilia Josephina Meeus, Born at Zele 19/03/1830, died 11/ 08/ 1884 in Zele.
Married on the 22/05/1866.
They had only one child. Joseph Cesar Philip Rodrigues born at Zele 12/ 06/ 1873 died at Zele
20/05/1949. Married 01/05/1899 with Alice Rubbens, born at Zele 21/01/1875 died at Zele
26/09/1951. The children of Joseph and Alice: Edmondus Clemens Theodorus born 16/11/ 1901 in
32. Agusti Alcoberro. L'exicili austracista (1713 -1747) Volum II. Llista d'exiliats que cobren pensio.140.o.
Zele. Emilia Hermina Carolina Rodrigues ( my mother) born at Zele 08/ 01 /1908 died at Zele
04/08/ 1968. Emilia Rodrigues married with Wilfried De Geest. Children of Emilia and Wilfried.
Emilienne De Geest Born 28/ 07/1941 Married ( 23/11/ 1969) with Lucien Stevens they do not have
children. Ignace De Geest born 29/08/1948 Married 01/09/ 1972 with Greta Van Acker born
15/02/1941 Child of Ignace and Greta. Manu De Geest , Born 07/10/1978, Married 22/03/2008 in
Zele with Fernanda Cristina Oliveira E Silva, born 28/11/1976 Maceio (Brazil). Have a nice day,
Ignace.

Ismét holtpontra került a kutatás, így felfüggesztettem az ős kutatását a sebészorvos felmenőit

illetően és elhatároztam, hogy levezetem a családfát szövegesen képi illusztrációval napjainkig.

Carolus Rodriguez élete

Életútja, brüsszeli születésétől Lovasberényig, jól rekonstruálható. A valloncsaládba befogadott

Karl a sebészetet Crabbé chirurgustól tanulhattta. Amikor a franciák 1792 -ben elfoglalták
Brüsszelt, valószínűleg már tizenhat évesen, belépett a hadseregbe, ahol jól kamatoztathatta sebészi
tudását. M. Eckhart törzsorvosnál felcser vizsgát theett 1793 körül. Amikor a franciák
véglegmegszállták Brüsszelt és a belga tartományokat, Karl a hátráló osztrák és német ezredekkel a
Rajnán túlra került, és a mainzi kórházban dolgozott 1798 -ig. Időközben két éves sebészi
tanfolyam után a löweni egyetemen sebészorvosi diplomát szerzett. Ezután a 3. Ferdinánd
Huszárezred chirurgusa volt. A 3. Huszárezred 1801 -ben Móron állomásozott! Itt
megismerkedhetett Szalay Annával, akitől fia született. 1804 -ben leszerelt, és egy Zichy családnál
háziorvos lett. Zichy Júlia is segíthette, aki gróf Cziráky Antal édesanyja volt. Igaz tehát, hogy a
Czirákyak és a Zichyek a Rodriguez család jótevői voltak, miközben kalandos életű ősöm
Lovasberényben tudott végleg letelepedni. Fiai közül Károly a pázmándi ispán Rodrichra váltotta a
spanyol családnevet, Alajos (Aloysius) viszont megtartotta azt.
Kratky Jenő kutató révén 2015. ben kaptam meg ifj. Rodrich Károly és Kühner Mária házasság
levelét és Kühner Mária gyászjelentését.

Házasság levél 1831 02.07 Törökbálint Kühner Mária gyászjelentése

Sokáig hiába kerestem a pázmándi Rodrich Károly haláláról szóló bejegyzést. Csak 2018
áprilisában bukkantam rá a budavári halottak könyvében az index segítségével (a. és b. képek).
 a. Kép. Index

b. Kép. Rodriguez Károly halála Family History Library Catalog. Budavár 1846 01.28 184. kép.

A családtörténet szempontjából ez lényeges adat, mivel színesebbé és érthetőbbé teszi a pázmándi

család élet történetét. Ifj. Rodrich Károly tiszttartó 41 éves korában halt meg ínlázban. Férje
betegsége miatt Pázmándot felesége Kühner Mária elhagyta és a Kühner család jóvoltából
Budaváron találtak otthonra. Ezért kerültek el Pázmándról az ország különböző részeibe gyermekei,
Mária (azaz Irma) Miskolcra, Ágoston pedig Nógrádba ahol a vasútnál talált alkalmazást. Később
Ágoston is Budára költözött. Fontos a halálozási időpont adat még azért is mert megmagyarázza,
hogy mi volt az oka annak, hogy Carolus Rodriguez halálozási bejegyzésében pontatlanul írták
korát (77 évesnek pedig csak 75 volt) és a nevét is (Rodrich Károl). Felesége, Szalay Anna és a fia
halálát túlélték, ezért a halála időpontjában korát csak becsülhették.

Rodriguez Alajos (Aloysius)

Alajos, Rodrich Károly testvére volt kutatásomban a nyomra vezető, Kőnig Barbarával kötött
házassági bejegyzése révén. Állatorvosként működött valahol Fejérmegyében. Gyermekeinek
keresztelésén kívül családjáról további adatra nem bukkantam.

Rodriguez Ágoston

Nem sok maradt fenn róla a családi krónikában, pedig a dédapám volt. Azt mesélték intő példaként
többször, hogy ő volt a fekete bárány a családban, nem tanult, ezért csak raktárnok volt a Magyar
Királyi Északi Vasútnál. Fenn maradtak azonban fényképek, amelyek mindennél jobban tanúsítják
spanyol származását, és azt, hogy igen jóképű férfi volt. Nyugdíjas főraktárnokként Budán az Áldás
utcai házban élt az 1908 június 6. -án bekövetkezett haláláig.

Rodriguez Ágoston halála

 Rodriguez Ágoston Kühner Mária Ágoston és neje

Ágoston Johanna

Kühner Máriáról, a kép Nagyváradon készült. Ágoston Schmelheger Johannát 187o szeptember
8.-án vette feleségül. Házasság levelük képezte a Rodriguez kutatás kiinduló pontját. Ennek a révén
sikerült születésének helyét (Pázmánd) és keresztelésének időpontját (1838 július 16.)
megállapítani. Az iratból az is kiderül, hogy Rodriguez Károly ekkor már nem élt, szemben
hitvesével, Kühner Máriával. Schmelheger Johannát 1839 április 25.-én keresztelték Budán, a
Várban. Szülei, Schmelheger Mathias budai lakatosmester (faber ferraris) és Hammer Terézia
voltak. 1833 április 11.-én kötöttek házasságot a budavári koronázó templomban. Házassági
bejegyzésükre véletlenül bukkantam rá. Még egy leányuk született, Viktória, aki fővárosi tanítónő
volt. Ágoston dédapámnak a családi fényképek tanúsága szerint volt egy Irma nevű nővére is, aki
talán Miskolcon élt. Irma kereszteléséről azonban Pázmándon adatot nem találtam.Valószínűleg
azért mert valójában Mária Wilhelmina volt a keresztneve. Rodriguez Ágostonnak fia volt a
nagyapám, dr. Rodriguez Béla.

Dr. Rodriguez Béla

Róla már sokkal többet tudok, és képzeletemben személyisége valószerűen elevenedik meg.
Tudom, hogy milyen volt, miket mondott, és miként cselekedett, bár soha sem találkozhattam vele.
Születésemkor már 25 éve halott volt. Az Ő tiszteletére kaptam a keresztnevem. 1876 június 15-én
Füleken született.
 Nagyapám, dr. Rodriguez Béla

19ol -ben államtudományi doktorátust szerzett, majd pénzügyminisztériumi főfogalmazóként

dolgozott.

dr. Rodriguez Béla diplomája

Török Sándorral együtt részt vett a 9. törvénycikk megszerkesztésében, amely adótörvény volt
(általános jövedelmi és házadó). A Szabó Ervin Könyvtárban a 3507/5 jelzet alatt található. 1898
július 9.-én feleségül vette Hlavács Olgát, apai nagyanyámat. 1899 április 28.-án született Andor
(Endre, André), majd 1904 április 18.-án, Ödön fia (Apám). A rózsadombi Áldás utcai 17. számú,
nagy kertes házban laktak. Gyermekkoromban Apám elbeszéléseit hallgatva, a rózsadombi kert,
Néró, az újfundlandi kutya, és a Bandi bátyjával elkövetett gyerekcsínyek meseszerűen elevenedtek
meg képzeletemben. Nagyapám férfias, erős, és jóképű volt, ami néha, keserűséggel töltötte el
nagyanyámat. A Császárfürdőbe járt úszni, és alkalmanként, az akkor divatos Orfeumot látogatta,
nagyanyám bánatára. 1914 -ben a 3. Hadsereg népfelkelő zászlóaljban hadnagyként szolgált. A
hadseregben való előmenetele és kvalifikációja a bécsi Kriegsarchivs-ban megtalálható.
 dr. Rodriguez Béla katonai minősítése

1914 szeptember 1.-én, az első front vonalban, Artasownál (ukránul Aptacub) elesett. Az oroszok
géppuskával lőtték be a Nahorce és Artasow előtt délnyugatra eső, a népfelkelők által felállított
védelmi vonalat. A Prsemysl melletti Pikuliczén 1914 szeptember 9.-én utólag készült jegyzőkönyv
szerint, tömegsírba temették, feltehetően Artasownál. Az akkori szokásoknak megfelelően a
lövészárkokból készültek a tömegsírok. Kevésbé valószínű, hogy az artasowi temetőben hantolták
el a halottakat azok nagy száma miatt. Később, hősi halottnak nyilvánították, nagyanyámnak adták
át a Ferenc József Vitézi Érem Bronz fokozatát. Nagyapám halála után a rózsadombi házat el kellett
adni, a békés családi életnek és a biztonságnak, egyaránt vége szakadt.

A halotti jegyzőkönyv másolata A hősi halott Vitézi Érme

A Hlavács család

Olga nagymama Hlavács leány volt. Szőke, kék szemű, fehér bőrű.
 Hlavács Olga

Ágostai evangélikus vallású, jómódú budai polgári családból származott. Nagyapja, Thomas
Hlaváts, nagyanyja Susanna Scholz volt.

Hlavács Dániel leszármazása és fényképe

Apja, Hlavács Dániel 1841 február 21.-én született Német Lipcsén, mérnök lett. / Német Lipcse,
a felvidéki Liptó városát, a XIII. században szász telepesek alapították. A szász őslakósság a
történelem folyamán felszívódott. A liptói medence ugyanakkor, a szlovákok ősi település helye /
Innen a szláv vér a családban. Olga mama édesanyja, Weil Ida, Cornélia Budapesten született, 1849
február 20.-án. Szülei: Adolf, Leopold Weil, és Maria Teresia Lernberger, „birodalmi” németek
voltak. Ida mama idős korában is, csak törte a magyart. Gyakran mondta Bandi unokájának
rosszallóan: „Pándi, te mész vérpad!” A német származásnak köszönhette azonban Rodriguez
André nagybátyám, hogy 1956 -os disszidensként, haladék nélkül megkapta a német
állampolgárságot Münchenben. Hlavács Dániel és Weil Ida házasságából született Hlavács Olga
nagyanyám, és bátyja Hlavács Kornél, aki okleveles gépészmérnök, minisztériumi titkár, és az első
Magyar Általános Biztosító Társaság műszaki tanácsosa volt. Ebbe a családba nősült nagyapám. Jól
tette. Olga mama ugyan, nála néhány évvel idősebb, de finom, és szép teremtés volt. Végtelenül
pedáns, jó anya, majd nagymama, kiváló pedagógus. Nagyapám halála után egyedül nevelte két fiát,
de ebben segítette, bátyja, Kornél is. Hadiözvegyként trafikot nyithatott.
 Otthon a kőszegi kadét A Rodriguez testvérek

Kornél bácsi fia, Kornél (Pubi) vadász balesetben, és bátyja (Andor) is meghaltak, így fiú ágon a
Hlavács család kihalt. Erzsébet nevű leányát vette el dr. Aczél Elemér (sümegi főorvos). Az ő Mária
leánya, dr. Szabó János (hajdan építésügyi miniszter) felesége volt. Fiúk, ifj. dr. Szabó János, orvos,
és András. Leányaik: Júlia és Andrea a leányági Hlavács rokonság élő tagjai, másodunoka
testvéreim.
A Hlavács családról 2019 – ben a MACSE Matrikula elektronikus ujságban közleményem jelent
meg „ Hlavács családok nyomában a Vág völgyében” címmel.

Rodriguez André

Rodriguez André és felesége Bán Katalin

André, Rodriguez nagybátyám választott keresztneve volt. Élete vége felé az „André Maria
Rodriguez” művésznevet használta. Eredeti keresztneve Andor volt. Magyarországon Rodriguez
Endreként vált ismerté. 1899 április 28. -án született Budapesten és 1975 augusztus 2o.-án halt meg
Münchenben. Apámmal ellentétben, inkább édesanyjára hasonlított. Serdülő volt nagyapám halála
idején. A Ludovikára járt, onnan ment az olasz frontra, mint önkéntes repülő az I. világháborúban.
A Piave folyónál megsebesült, de átlőtt karral is átúszta a folyót, miközben úszni nem tudó
tisztiszolgáját vontatta. Valószínűleg nagyapámtól örökölte testi erejét. Túlélte avilágháborút, pedig
egy ízben repülőgépével egy vidéki ház padlásán kötött ki. 1920 -ban beiratkozott Rákosi Szidi
színi iskolájába. Németül kiválóan megtanult. Bécsben és Berlinben színészkedett. A néma filmek
korszakában Deésy Alfréd asszisztense volt. 1927 -ben együtt rendezték „A villamosszék
árnyékában” című filmet, amely a Sacco és Vanzetti perről készült. 1936 -ban visszatért
Magyarországra és a korszak ismert fim rendezője lett. 1943 -ban nagy sikert aratott a „Kalotaszegi
Madonná”-val. Sehol sem tudott azonban, tartósan megállapodni. Legszívesebben, írógépével és
bőrönddel felszerelve, egyik szállodából a másikba költözött. Felesége Bán Kati színésznő volt,
akivel a Madách téren egy üzlet helységben lakott. 1945 után csak dokumentumfilmeket
készíthetett. A közlekedésügyi minisztérium filmosztályát vezette. 1956 -ban a budapesti Filmgyár
munkástanácsának vezetőségi tagja volt. Novemberben letartóztatták Molnár Zoltán, Sándor
András, Gáli József írókat, Szilágyi István, Gimes Miklós és Schannen Béla újságírót, valamint
Kárpáthy Gyula színészt, Csatári Dániel történészt, Basilides Ábrist és Rodriguez Endrét is.
Szókimondó magatartása, az a tény, hogy a Legitimista Néppárt, majd 1956 -ban a Filmgyár
munkástanácsának vezetőségi tagja volt, továbbá szerepet játszott az ötvenhatos dokumentum
filmek nyugatra juttatásában is, a megtorlás éveiben elegendő lett volna ahhoz, hogy kivégezzék.
Váratlanul kiengedték, szerencséjére. Ekkor hagyta el az országot, feleségével együtt. Az első
világháborúból nála maradt tiszti pisztolyával vágott neki a befagyott Fertő tavon a határnak és
sikerrel átjutott. Átmenetileg Dániában éltek, ahol újra játékfilmet rendezhetett. Végül Münchenben
telepedett le, ahol megkapta a német állampolgárságot. Az ÁVH besúgói révén itt is figyeltette,
különösen azért is, mert felesége-Bán Katalin- a SZER munkatársa volt egy ideig. Több film
rendezése után, a német államtól kapott nyugdíjat. Végrendeletében pecsétgyűrűjét és a „Sevillai
fekete Madonnát” ábrázoló, és családi ereklyének számító XVII. századból származó érméjét rám
hagyta. Ez a Rodriguez család Andalúziából való származását ékesen alátámasztotta.Testét az
orvostanhallgatók számára ajánlotta fel tanulmányozás céljára. 1975 augusztus 5.-én hosszas
betegség után halt meg Münchenben.

Rodriguez Endre gyászjelentése

A medál mielőtt átvehettem volna, elveszett. Numizmatikai ritkaságnak számított, így a képét
katalógusból utólag meg tudtam nézni. Felesége szintén Münchenben halt meg. Végrendeletében
fiaimat kedvezményezte.

André ismertebb magyar filmjei a következők: Varjú a toronyórán (l938), Bors István (1938.-39),
Mátyás rendet csinál (1939), Ismeretlen ellenfél (1940), Elkésett levél (1941), Néma kolostor, a
karthausi (1941), Életre ítéltek (1942), Boldog idők (1943), Szabadságunk születésnapja (1950),
Hódítsátok meg a levegőt (1950), A textilipar harca a minőségért (195l), Az elektromos áram
hatása (1952), A rádió működése (1953), Körúti tánc (1952), Egy kis meglepetés (1955).

Kalandregényei álnéven jelentek meg: A vágtató árnyék ( Thompson M.), Harc a boldogságért
(C.Rodriguez), A texasi bandita (P.Hawker), Rémület San Franciscóban (E.Thompson), A
Colorado farkasa (E.Thompson), A cubai véreb (P.Thompson), A mexikói sátán (E.Thompson), A
préri fantómja (E.Thompson), Az üldözött (E.Thompson), A halál a kormánykeréknél
(E.Thompson), Jim, a fekete lovas (E.Thompson), A zöld anakonda (Bayrd J.), Vadnyugati
örvény(B.Darton).

Kalandregényeit javarészt, Apámmal együtt írta. Közös munkájuk volt „A kőszívű ember fiai”
film átdolgozása is. A kézirat megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtárban a 894511-293,7
jelzet alatt. Életéről a Wikipédiában jelent meg Rodriguez (magam) szerkesztésében szócikk.

Barsi Rodriguez Ödön

Író, színész, dramaturg, színházi rendező, a Magyar Rádió főrendezője volt az édesapám. Ő
volt a kisebbik Rodriguez fiú. Több volt benne ősei spanyol véréből és alkatából, mint Andréban.
Álmodozó, romantikára és kalandra vágyó természete innen származott. Ez későbbi írásaiban és
rendezéseiben lépten-nyomon érződött. A költők közül Edgar Allan Poe volt a kedvence. Volt
időszak, amikor fiatal színész jelölteket otthonában tanított szavalni. Poe költeményeit vette elő
ilyenkor.

Barsi Rodriguez Ödön

Kisgyermek volt, amikor nagyapám elesett az orosz fronton. A hadi özvegy nagyanyám
gyermekének, katonai iskolában nyílt lehetősége a tanulásra. Így került Apám Kőszegre, a
kadétiskolába és ezért érettségizett Budapesten a Bocskay reálgimnáziumban. Beiratkozott a
Színművészeti Akadémiára és 1929 -ben színészi szakon, majd, l93o -ban Hevesi Sándor
évfolyamán, a rendezői szakon is diplomát szerzett. 193o -ban elvette feleségül Anyámat,
Szeleczky Piroskát. Ekkor már kezdte használni a Barsi művésznevet fellépéseinél, írásaiban, majd
rádiós munkájánál. A hivatalos névmagyarosításra azonban csak később, a háború után került sor. A
német megszállás és nyilas uralom alatt visszavonult, a legtöbb időt Nógrádverőcén, családjával
töltötte. A rádióba csak ritkán nézett be, és 1944 október 18. után, minden közreműködést
visszautasított.
Az 5o -es években közvetítette a Szabad Európa Rádió Szabad Magyarország Hangja Apám
szatirikus hangjátékát, amelyben Rákosi Mátyásnak, a „haza bölcsének” állított emléket. Ezután
írásai legfeljebb barátai nevén jelenhettek meg. 1956 -ban, a forradalom és szabadságharc első
napjaiban, lelkesedett, de hamar észrevette, hogy a nyugati államok cserbenhagyták
Magyarországot. Ezután már, csak passzív szemlélője volt az eseményeknek. Élete utolsó éveiben
egyetlen öröme én voltam, mert felvettek az orvosira. 1963 -ban hosszas betegség okozta halálát.
Két kisregényét 1956 után Faragó Miklós a „Világvárosi Regények” sorozatban Tel-Avivban
megjelentette („A nagy kalandor” é s a „A fekete zsinór”).A rendszerváltás után műveit
Magyarországon újra kiadták, egyes fórumokon méltatták érdemeit, de rehabilitálni igazából nem
lehetett. Hiszen nem ölték meg, nem börtönözték be, nem deportálták, csak éppen nem engedték
dolgozni, mert mindvégig ragaszkodott elveihez.
 Életrajzi források: (Új) Magyar Irodalmi Lexikon (1965., 1994., 2ooo.). Magyar
Színművészeti Lexikon. Életrajzi Lexikon (kiegészítő kötet 1981.). Révay Lexikon. Magyar
Könyvészet (1921.-1944.). A Magyarországon nyomtatott könyvek szakosított jegyzéke (7. kötet Bp.
OSZK 6478-894). A magyar Rádió története (tanulmány). Science fiction 15.-16. A TIT speciál
kollégiuma 1984. dr. Rapcsányi riportja Barsi Ödönnével (Régen találkoztunk 1985. április 18.
Kossuth adó). Varsányi K. riportja az El Dorado újra kiadása alkalmával (1997. Május. Petőfi adó.
A detektívtörténet anatómiája (Keszthelyi T.). Családi Album (korabeli újság cikkek).

Nem sokkal „Az ördög hegedűse” című regényének rendszerválást követő újra kiadása után
az Új Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztője felkért, hogy írjak szószedetet Barsi Ödönről a
következőjavított kiadáshoz. Ez 2ooo -ben meg is jelent. Fel is használták a közölt adatokat, így
Barsi Ödön életművét a lexikon kellő módon méltatja, feltüntetve az 1989 -as rendszerváltást
követően újra kiadott korábban nagy sikert aratott műveit is. Ezt követően 2012 -ig valamennyi
regénye újra megjelent, gyakorlatilag a teljes irodalmi életmű, bele értve a kéziratban lévőket is.

Apámról a Wikipédiában jelent meg szócikkem, majd 2019 -ben amikor a Petőfi Irodalmi
Múzeum írói hagyatékát átvette az Archívumába, elektronikus gyűjteményében elhelyezte az
Apámról dr. Ács Péter etnográfus közreműködésével (ELTE) „ Író az éter hullámain” címmel írt
monográfiámat. Ezt a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT2) is befogadta, a MACSE
Matrikula 2019. évi számában is megjelent. A jelen tanulmány különálló tétele is, az átfedések
elkerülése céljából most művészi és írói munkásságát nem részletezem.

Barsi Ödön leszármazottai

Who is who Magyarországon. Hübners 2008 6. kiadás 178 o.

Barsi Ödön leszármazottai a fenti lexikon kisadási időpontjában szerint az alábbi kiemelésben
találhatók.
 Unokáimat még a lexikon nem közölhette mivel 2008 után születtek: Béla fiam fia Márk és
leánya Judit, András fiam leánya Emma.

A Rodriguez család eredetének kutatását ekkor még nem adtam fel mivel számoltam azzal, hogy
esetleg újabb adatok révén megtalálhatom a chirurgus Rodriguez Károly spanyol ősét is. És valóban
a sors azonban úgy hozta, hogy a Fővárosi Levéltárban mégis sikerült nyomára bukkanni dr.
Fallenbüchl Zoltán történész professzor munkásságának hagyatékára, amelyet özvegye
rendszerezett és bocsátott a Fővárosi Levéltár megőrzésére. A cédulás feljegyzések kartotékoltan
betűrendben állnak a kutatók rendelkezésére.
Dr. Fallenbüchl professzor magyarországi spanyolokkal kapcsolatos forrás dokumentációi között
így könnyűszerrel megtalálhatók a bevándorolt bánáti Rodriguez családra vonatkozó adatok is. A
Rodriguez család történetének kutatása tehát főként a lehetséges apa, Josephus Rodry (Rodriguez)
azonosítására irányult.
Több németalföldi Josephus Rodriguez kizárása után egy Brüsszelben családot alapító Josephus
Rodrich még valószínűnek tűnt apaként a bánáti Rodrich (Rodriguez) család leszármazottjaként.
A bánáti Rodriguez család gyerekeinek felkutatása bár több bánáti plébánián sikerrel járt, Josephus
nevű fiú gyermek nem volt köztük. A kutatás csak néhány plébánia (Mehadia, Fehértemplom,
Versec, Temesvár) feljegyzéseire korlátozódott, azonkívül a sikerességét nehezítette, hogy a
mikrofilmeken ábrázolódott írások gyakran olvashatatlanok voltak. Több gyermek között egy
Josepha nevű leány is volt, így valószínűnek tűnt, hogy a családban egy Josephus fiú gyermek is
született.
Dr. Fallenbüchl a Pesti Piarista Gimnázium anyakönyvében Rodriguez fiúkra vonatkozó adatai a
Matrikulában megjelent tanulmányom során korábban már említésre kerültek.
Az ismételten vizsgált kartotékolt cédulás feljegyzésekből kiderült azonban, hogy a további
években is találhatók adatok a Rodriguez fiúkra az anyakönyvben és ezekben szerepel már Josephus
Rodriguez több ízben, az egyes gimnáziumi tárgyak tanulójaként33.

33. A pesti piarista iskola anyakönyve 1766 -tól 1779 -ig.

 Josephus Rodriguez Nobilis Hispanus Complutensis 14 éves 1769 -ben
Piarista anyakönyv 41.o.

Josephus Rodriguez Nobilis Germanus 15 éves pesti 1770 -ben. 65.o.

A két bejegyzésből és összehasonlításukból levonható következtetések:

1. Josephus Rodriguez kora alapján 1754 -55-ben született. Brüsszelben apa lehetett amikor
Rodriguez Károly született.
2. Spanyolországból eredetileg honnan is származik: Complutum (római kori neve a településnek)
= Alcalá de Henares.
3. A második bejegyzésben bár még nobilis, de már „germanizálódik” és pestinek vallja magát.
4. A tanulmányban korábban Antonius Rodrigueznél előforduló de Ballestero nemesi előnév és
nem helységre utal, mint a complutensis melléknév.

A fentiekből kiderült, hogy a spanyol Rodriguez család bánáti származásával kapcsolatban lényegi
változást nem jelentett az új adat. De mégis lehetséges apaként már adat volt egy Josephus
Rodriguez piarista diákra, aki dr. Fallenbüchl Zoltán történész feljegyzésében szerepel. Egy
szerencsés további szál megragadása (Eszéki Mormon mikrofilm on line) pedig elvezetett a spanyol
ős személyéhez is.
Dr. Fallenbüchl ugyan művében utalt a spanyol ezredek eszéki elszállásolására a spanyol
örökösödési háborút követően, de valószínűleg nem volt módja az ottani matrikulák 34 áttekintésére.
Az index és az eredeti matrikula on-line megtekintése váratlan eredménnyel járt: 1717 szeptember
16.-án ott keresztelték meg Rodriguez Józsefet, akinek apja Rodriguez Antal, az Alcaudete
regiment hadnagya volt.

Kiemelés az eszéki katolikus plébánia 1717. évi kereszteléseiből

Az Aulcaudete eszéki tartózkodására utaló adat található Tolna Vármegye 1717 október 16.-i
közgyűlésének jegyzőkönyvében is, ahol felolvasták Palliaty Antal fő-hadbiztos levelét, amelyben
34. Family Search. Org.: Croatia, Church Books, Osijek 1516-1994. Mikrofilm száma 5484361.
az Alcaudete ezred két Eszéken tartózkodó századának ellátására készpénz fizetését írja elő35.

Kiemelés Tolna Vármegye Közgyűlésének 1717 10. 16.-i

jegyzőkönyvéből: utalás Palliaty hadbiztos levelére.

Az ezred részt vett a török ellen 1714 -1718 között zajló háborúban, amely a pozsareváci békével
ért véget. Parancsnokuk, Alcaudete grófja, Antonio de Portugal y Toledo Temesvár és Belgrád
bevétele után a város kulcsait Extremadurába, Quadeloupe városában lévő, a csodatevő Fekete
Madonna tiszteletére épült kolostorba küldette el36.
A kardforgató spanyol ős, De Rodriguez Antal, az Alcaudete ezred hadnagya volt. Élete nagyrészt
a csatamezőkön telt el. 1734 -ben a 35. gyalogezred századosává avanzsált37.

De Rodriguez Antalra vonatkozó kiemelés a 35. gyalogezred történetéből: 1734 -ben századosként
Orsovára vezényelték.

De Rodriguez Antal hadnagy, majd százados azonosságát igazolja Julius Stanka hadtörténeti
művében38 az Alcaudete eszéki és Franz von Lothringen 3. századának kapcsolatára vonatkozó
utalás is.

Kiemelés Julius Stanka művéből

Az orsovai vezénylés a családtörténet szempontjából kulcs fontosságú, mivel nyilvánvalóan

leszármazottja volt De Rodriguez János, aki az orsovai kerületben született ( Spect. Dnus Joannes
Carolus Rodrich natalis Districtis Orsoviensis) és aki prefektus volt 1762 -ben Mehádián 39. Sajnos
Orsova török megszállása miatt az orsovai plébánia keresztelési adatai csak az 1748 utáni időkről
maradtak fenn.
De Rodriguez Antal korai haláláról egy 1740 -ben készült mustrajegyzék alapján értesültem.
A HM HIM HL Bécsi Kirendeltségének hadtörténészei (dr. Lázár Balázs és dr. Számvéber Norbert)
találták a bejegyzést a mustralistákról összeállított cédulakatalógusban. A cédulán szereplő személy
(De Rodriguez Anton kapitány) a 35. gyalog-ezredben, 1739 08. 31.-én hunyt el. A cédula és a

35. Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1716 10.16. 586. ügyszám. 224. o.
36. Agusti Alcoberro: The War of the Spanish Succession... Catalan Historical Review,3: 69-86 (201o.) 83.o.
37 . Robert Ritter Rainer von Lindenbüchel: Gesichte des Kaiserlich und Königlichen Infanterie Regimentes N. 35.
II. Band 756 o.
38. Julius Stanka: Gesichte des K.U.K Infanterie-Regimentes Erzherzog Carl N.3. 19.o.
39. Family History Library Catalog 858411 és 858427 számú filmtekercsek.
hivatkozott 1740 -es mustrajegyzék fotómásolatát kutatásukat tartalmazó levelükhöz csatoltan
megküldték számomra.

Kiemelés a mustra listák cédula-katalógusából

Kiemelés a 35. gyalogezred 1740 –ben készült mustra jegyzékéből

De Rodriguez Antal személyére dr. Czigány István kutatása folytán egyébként 1999 –ben már volt
adat (lásd korábban), de érdektelennek tűnt, mivel dr. Fallenbüchl Zoltán tanulmánya a XVIII.
századi magyarországi spanyolokról akkor számomra még ismeretlen volt.
De Rodriguez Antalnak József fiáról – eltekintve matrikulájától – további adatot nem sikerült
nyerni. Nagyon valószínű azonban, hogy egyik unokája a korábban már megtalált Rodriguez József
piarista diák volt, aki apja keresztnevét kapta, míg a másik unokája, a szintén piarista diák, Antal,
pedig az övét, a nagyapjáét. Az utóbbiról, aki ágostonrendi szerzetes 40majd világi pap (Fulgentius
Rodriguez) volt, a MACSE Matrikula 2018 -ban jelent meg tanulmányom 41. Az alapját képező
kutatásaim során igazolódott, hogy ő és a fentiekben szereplő piarista diák ugyanazon személy,
mindkettőnél szerepel a De Ballestero előnév.
Barsi (Rodriguez) Ödön „El Dorado” című regényének 42 az előszavát jeles történész, régész és
muzeológus, Supka Géza írta. Az előszó gondolatai arra utalnak, hogy Supka Géza magától a
szerzőtől nyert információkat annak spanyol őseiről. Az adatok hitelesek és a Rodriguez család
kutatásában elért eredményt jól alátámasztják. Amint a regény előszavában olvasható: „ A
fantasztikumnak, az örökés halhatatlan kalandvágynak öröksége, amely valaha Amerika
felfedezésére hajszolta a spanyol nemesség java részét, szinte esszenciává sűrűsödötten szólal meg
az előttünk fekvő regényből, amely az egyik leghatalmasabb világhistóriai kalandnak, a Dorado –
vagyis az aranyporral behintett kacika - Aranyvárosának felfedezéséről szól. De nemcsak a témája
szerint buzog ebben a könyvben a nyughatatlan spanyol vér: szerzője, Barsi (Rodriguez) Ödön
maga is ősrégi spanyol nemzetség leszármazottja s ereiben hordozza a Pizarrók, D’Orellanák
pezsgő temperamentumú vérsejtjeit.”
Nem lehet véletlen Pizarro és Francisco D’Orellana említése, akik mindketten Extremadura
régióban Trujillo város szülöttjei voltak. A család XVII. századbeli, a Fekete Madonnát ábrázoló
medálja, a család ősi spanyol leszármazásának tárgyi bizonyítéka, pedig szintén extremadurai
eredetű.

40. Fallenbüchl, Ferenc (1943). Az ágostonrendiek Magyarországon. Szent István Akadémia II. III. kötet.
41. A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap élete és genealógiája Macse Matrikula 2018 VIII. 1.
42. Barsi Ödön: El Dorado Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest 1942.
 Eldorado A Fekete Madonna

Úgy tűnik a Rodriguez családkutatás ezzel befejeződött. A spanyol ős De Rodriguez Antal volt, a
spanyol Alcaudete ezredből, akinek felmenői Andalúziában és Extremadurában éltek.
Leszármazottai telepedtek le a Temesközben.
A tanulmány során úgy tűnik, hogy a matrikuláról matrikulára való genealógiai kutatás mellett
eredményesek lehetnek egyéb módszerek is. A történelmi összefonódó adatok (helyek és időpontok
és események egybeesése) összhangban a családi szájhagyománnyal sikert hozhat, és emellett
élvezetessé is teszi a belefektetett munkát. Azonban igazolódik az is, hogy a családkutatásban bár
nagyon fontos a családi szájhagyomány figyelembevétele, akár a medicinában az anamnézisé,
objektív adat nélkül azonban minden csak hipotézis marad.
Munkámban nagy segítséget nyújtottak a bécsi Kriegsarchiv magyar delegációjának mindenkori
munkatársai, és számos kortárs magyar történész és hadtörténész.

Összefoglalás

A szerző – a bánáti Rodriguez családnak a magyarországi kulturális életben sikereket elért

leszármazottjainak, Rodriguez (Barsi) Ödön és Endre testvéreknek utódja – több évtizedes amatőr
kutatása során fényt derít a család spanyol ősére. A kutatásban felhasználja a szájhagyományt, a
viszonylag kevés megőrzött írásbeli és tárgyi dokumentumot. A levéltári kutatás kulcs fontosságú, a
tovább lépést lehetővé tevő momentumait igyekszik kiemeli. Azonban a technikai eszközök (on-line
internet) ugrásszerű javulása ellenére a matrikuláról matrikulára való vizsgálatok konzekvens
betartására nem volt lehetősége. Így fokozott szerepet kapott a kutatásban a XVIII. század
hadtörténete, amely a spanyolok magyarországi demográfiai mozgásának fő háttere volt. Így a bécsi
Hadilevéltár dokumentációi a kutatásban több esetben kulcsfontosságúnak bizonyultak. Emellett
külföldi és magyar hadtörténészek az átadott dokumentációkkal és sok esetben azok elemzésével
készséggel segítséget nyújtottak a munkában. Úgy tűnik azonban, hogy dr. Fallenbüchl Zoltán
történész alapvető művének ismerete hiányában (Spanyolok Magyarországon a XVIII. században) a
kutatás nem érte volna el célját. Egy utalása nélkül – a spanyol Alcaudete ezred elszállásolására
1717 körül, ennek nyomán az eszéki matrikulák on line vizsgálata, majd a bécsi Hadilevéltár
magyar delegációjának közlései nélkül egy bizonyos Antonio de Rodriguez hadnagyról, a későbbi
orsovai századosról, aki családot alapított a Bánátban, és végül a harctéren lelte halálát – a több
évtizedes munka eredménytelen maradt volna.

Bibliográfia
Alcoberro, Agusti (2002). L'exili austriacista (1713-1747). Fundacio Noguera Textos Vol. II:
document 36.
Archiv de Diözese Gratz ZL – 110/1998.
Barsi, Béla (2017). El origen de la familia Rodriguez del banato a través de la historia militar del
siglo XVIII. El ascediente espanol Acta Hispanica, 2017 22. 121-136.
Barsi, Ödön (1942): El Dorado, Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest.
Broucek, Peter (2001) leveléből kópia kiemelések Österreichischen Kriegsarchivs Wien ( 2oo1
február 22. Wien).
Erdős, Ferenc (1996). Fejérmegyei Levéltár I/593.
Fallenbüchl, Ferenc (1943). Az ágostonrendiek Magyarországon. Szent István Akadémia II. III.
köt.
Fallenbüchl, Zoltán (1977). Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Századok 6. 1992-
1230.
Fallenbüchl, Zoltán (1979) Espagnols en Hongrie au XVIIIe siécle (I). és (1979) Espagnols en
Hongrie au XVIII. siecle (II). Liste des noms Espagnols de Immigration vers le Banat et du
refluxe vers Buda et Pest 1736 -1748. Revista de Archivos, Bibliotecas y Museos 82.
Family Search Org. Record és Family History Library Catalog mikrofilmjei.
Heraldicahispana com J. Losano 1999 -2009.
Hofkammerarchiv Wien. Banaten akten Fasc. 8. Spanische pensionisten 1735-1745.
Ludovika Levéltára, Kiss József Mihály levele.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Mikrofilm (MNLOL): A 526, A579, B 1143
(conscriptium nobilium).
MNLOL Acta Generalia Protocollum Exhibitorum C2 39/1285 a 19259-es tekercs és a 20002-es
irat a 17815. filmtekercsen.
MNLOL CC Dep. San. 126. fasciculus.
Nagy, Iván (1857 -68). Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 64.o.
Österreichischen Kriegsarchivs, Standige Hungarische Archivdelegation, Levelezések. Wien.
Pázmándi római katolikus Plébánia. Keresztelések és a Halottak könyve II.21.
Pesti Piarista Gimnázium iskolai anyakönyve 1717 -65 és 1766 -79 évek.
Réti, László (1890). Magyarországi spanyol telepek. Ethnographia 300-302.
Rijksarchief te Brussel (Anderlecht). Deculaer Harald és Clemsky levéltárosok levelei.
Robert Ritter Rainer von Lindenbüchel: Gesichte des Kaiserlich und Königlichen Infanterie
Regimentes N. 35. II. Band 756 o.
Till, Rudolf: Die Asiedelung spanischer Pensionisten von Wien im Banat im Jahre 1736/37).
Tropper, Christine. Archiv der Diözese Gurk Zl: A-98106
Tropper, Peter. Comunicado del Diócesis de Klagenfurt 12 de junio de 2018.
Stanka, Julius: Gesichte des K.U.K Infanterie-Regimentes Erzherzog Carl N.3. 19.o.
Szabó Ervin Könyvtár, Filmforgatókönyv A kőszívű ember fiai 3507/05.
Wrede, Alfonz (1883). Gesichte der K.U.K. Amon von Treuenfest, Gustav Ritter von:
Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimentes Nr. 3 Andreas Graf Hadik von Futak.
 A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap
élete és genealógiája
(Tanulmány T2)
Dr. Barsi Béla

Előszó

A XVII. és a XVIII. században a török háborúk alatt és azt követően is jelentős

számban jelentek meg spanyolok a Bánátban, részint, mint migránsok, részint pedig,
mint a kardforgató harcosok leszármazottai. A birtokrendszeren alapuló feudális
társadalomban földhöz nem juthattak, fennmaradásukat egyedül a tanulás és alkal-
mazkodás biztosíthatta a török pusztítás után kialakuló társadalmi környezetben. Így
vert gyökeret a Rodriguez (Rodrich) család is, amelynek tagjai katonai pályán vagy a
közhivatalokban, sőt az egyházi életben is szerephez juthattak. A XVIII.- századi
magyarországi spanyolok életével foglalkozó történészek43 révén közülük és leszár-
mazottaik közül is számosan ismertek.
A szerző korábbi közleményében44 is megjelenő Rodriguez Fulgentius
Fallenbüchl Ferenc írásában is szerepel 45. A szerző korábbi kutatásában is
kulcsszemély volt, mivel Rodriguez Károly seborvos nagybátyjaként fontos
láncszemet jelentett a spanyol őshöz (de Rodriguez Antal) vezető szálon.
A szerző családkutatása során előkerülő számos egyháztörténeti és művelő-
déstörténeti adat Fulgentius életrajzának megírását és genealógiájának kutatását is
lehetővé teszi. Az adatok egyike pedig Fulgentius személyének azonosításával
kétségtelen bizonyosságot adva támasztja alá a szerző korábbi közleményében vázolt,
a Rodriguez család eredetére vonatkozó hipotézist.

1.
A Rodriguez család kutatásában kezdetben Rodriguez Fulgentius név nélkül, csak
mint neves egyházi személy (Rodriguez Károly nagybátyja) szerepelt, aki Milánóban
élt. A szerző kutatásából kiderült, hogy valóban élt egy Rodriguez Giuseppe nevű
plébános Comóban, ő azonban nem rokon.
A Rodriguez ős kutatása során, amelyet főleg az Országos Levéltárban
folytattam és ami elsősorban Rodriguez Károly seborvosra irányult, váratlanul
felbukkant egy egykori Ágoston-rendi szerzetesre, Rodriguez Fulgentiusra vonatkozó
dokumentum is.

43dr. Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Különlenyomat a Századok 1977. évi 6.
száma 1992-1230.-ig. Espagnoles en Hongrie au XVIIIe siécle 1. Revista de Archivos, Bibliotecas y Museos 82. dr.
Fallenbüchl Z.: Espagnols en Hongrie au XVIII siecle (II) Liste des noms Espagnols...de I'mmigration vers le Banat et
du refluxe vers Buda et Pest 1736-1748 és Augusti Alcoberro: L'exili austriacista (1713-1747) Volum II: documents Fundacio
Noguera Textos i document 36. Barcelona 2002.és Miletz J.:Adatok a délmagyarországi spanyol telepek történetéhez (=Délmagyar
Tört. és Rég. Múzeum Társ. Értesítője) Temesvár 1878.IV.köt. 75-86. és Réti László: Magy.-i spanyol telepek. Ethnographia 1890.
300-302 és dr. Anderle Ádám: Kora Újkor. Új Barcelona: város a Duna mentén? 87.-92.o.
44 dr. Barsi Béla: A Rodriguez család története MACSE Matrikula 2014.3-4. és 2015. 1.szám.
45 Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon (Szent István Akadémia II. III. kötet Budapest, 1943) .
 A Kancellária iratait az Acta Generalia (1770-tól 1848-ig) tartalmazza, a
hozzáférést a Protocollum Exhibitorium (C2) biztosítja. Ennek betűrendes
regiszterében található Rodriguez Fulgentius neve46. Az Acta Generaliában lévő irat
Rodriguez Fulgentius petíciójáról szól, nyugdíjának kompenzációja ügyében47.
II. József 1782-ben kiadott, az egyes szerzetesrendek feloszlatásáról szóló
rendelete súlyos csapást jelentett az Ágoston-rendi szerzetesekre is. Hazánkban Buda
dicsőséges visszafoglalása után48 a rend újraszerveződött, mivel az 1729. évi 50. t.c.
erre lehetőséget adott. Ám alig kezdte meg működését, a jozefinizmus máris gúzsba
kötötte. Az Ágoston-rendi remeteszerzetesek csak alig egynéhány kolostorukat tudták
talpra állítani. Ezek közt a budai volt a legjelentősebb. A budai Ágoston-rendi
kolostor feloszlatásának kihirdetésére 1785. március 21.-én került sor. A feloszlatási
rendeletet „tisztelettel vette tudomásul” P. Háusler Felicián perjel, P. John István
alperjel, P. Lutz Jordán vasárnapi hitszónok, P. Rádl Kázmér plébános helyettes, P.
Pamer Lipót ünnepi hitszónok és P. Rodriquez Fulgent is, aki a grazi rendházból (St.
Johann bei Herberstein) tartózkodott Budán, de a rendelet őt is érintette. Helyettük a
kolostorba ferenceseket telepítettek. A kolostor átadása szigorú gazdasági leltározás
után történt meg. Az ágostonosok Őfelsége parancsát elfogadva annak alávetették
magukat, de mert más rendek kolostoraiban nem remélhettek állandó biztos
tartózkodást, ezért azt kérték, hogy az egyes rendtagok maguk bérelhessenek szállást,
és a világban (t.i. a kolostoron kívül) is lakhassanak. Sokuk így arra kényszerült,
hogy feladja addigi megszokott, szigorú remete életmódját. Megélhetésük is
veszélybe került, többen világi papként éltek tovább hivatásuknak.
Így pl. Pater Lipót Korneuburgban lett világi pap, Rodriguez Fulgent pedig a
Lajta melletti Bruckba került49. Lehetséges azonban, hogy egy ideig Pécsett is
tartózkodott. A szerző kutatása során azt találta, hogy a pécsi belvárosi templom
plébániáján egy bizonyos Roderich Antal plébános esketett 1799-ben50. Valószínű,
hogy azonos Fulgentiussal.

1. ábra Roderich Antal esket (Pécs, 1799. 06. 26 és 07. 16)

Nem
végleg a völkermarkti ágostonos rend fogadta be tagjai közé. Innen küldte nyugdíjára
vonatkozó kérvényét a Kancelláriának.
Rodriguez Fulgentius a petíciójára válaszként, az uralkodó rendeleteinek
visszavonása után, 1798-ban l0 év és 3 hónap nyugdíj kompenzációját kapta meg
kárpótlásként. A kérvény különösen érdekes, ugyanis annak felső szélén „Lovasb”,
azaz Lovasberény rövidítése olvasható. Fulgentius levelét Völkermarkból küldte

46 Protocollum Exhibitorium (C2) (19259 filmtekercs)

47 Acta Generalia Az A-39/1285-ös jelzetű irat
48 Horváthné Hanny Erzsébet Phd: Buda visszafoglalása a 17. századi spanyol híradásokban
btm.hu/feltöltés/tbm/38/2.pdf
49 Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon (Szent István Akadémia II. III. kötet Budapest, 1943)
50 Family history library catalog 7993450 film 349. kép
Lovasberénybe gróf Cziráky Antalnak, aki - titoknok lévén - közrejátszhatott az
ügyében.

2. ábra Kiemelés Rodriguez Fulgentius kérvényéből

3. ábra Kiemelés Fulgentius kérvényéből

Valószínű, hogy Rodriguez Károly akkoriban már bejáratos volt a lovasberényi

uradalomba. A 20002. számú iraton51 jól olvasható a karintiai Völkermark neve,
ahonnan Fulgentius a gót betűs kérvényét írta.

4. ábra Kiemelés Fulgentius kérvényéből

Az 1797-ben a völkermarkti kolostorból a Helytartótanácsnak küldött kérvény latin

nyelvű mellékletet is tartalmaz, amely Fulgentius barát karinthiai tevékenységét
támogatóan méltatja. Katekizmust is oktatott a gentifori iskolában.

51 . Acta Generalia (17815 film)

 5. ábra Fulgentius kérvényének melléklete.

Petícióját a klagenfurti püspökség is támogatta. A szerzőnek a Klagenfurti

Püspökségnek küldött levelére dr. Christine Tropper válaszolt, 52 és mellékelte a
völkermarkti Ágoston-rendi kolostor szerzeteseinek akkori névsorát. Köztük volt
Rodriguez Fulgentius is. A rövid jellemzés szerint 1789-ben 34 éves volt, magyarul,
németül beszélt, katekizmust tanított, teológiát végzett.

6. A völkermarkti szerzetesek névsora és jellemzésük

A gratzi püspökség archívumából előkerült Fulgentius 1782. évi pappá szentelésének

dokumentuma is53. Ez utóbbi tette lehetővé később a világi papként való működését.

52 Részlet a völkermarkti szerzetesek névsorából Archiv der Diözese Gurk Zl: A-98106 dr. Christine Tropper levele
53 A gráci püspökség levele
 6. Rodriguez Fulgentius pappá szentelése

A további kutatásnak nagy lendületet adott Kiss József Mihály levéltáros (Ludovika
levéltára). Évekkel azelőtt felmérést végzett a külföldi egyetemeken tanult magyar
diákokról. Utána nézett annak, hogy a Josephinum h a l l g a t ó i k ö z ö t t
szerepelt-e Rodriguez Károly. Jegyzetei alapján kiderült, hogy nem szerepelt, ám volt
egy Rodriguez Anton magyar, cívis, temesvári származású diák, aki Bécsben, l781-
ben teológiát tanult54.

7. Rodriguez Fulgentius (Anton) teológiai studiuma

Rodriguez Anton tehát azonos Rodriguez Fulgentiussal és a Fulgentius a szerzetesi

felvett neve. Ezt a tényt igazolja Fallenbüchl Ferenc tanulmánya is, amelyben a
budai szerzetesrend feloszlatásának körülményeiről ír, és amelyben Rodriguez
Fulgentet is többször említi. A keresztnév ismeretében a további kutatás is
könnyebbé vált.
Hősünk tehát 1754-ben született. Születéskori neve Antonius, majd Anton,
később azonban már csak a szerzetesi nevét használta. Sajnos születésének pontos
helyét nem sikerült megállapítani (Pest vagy Temesvár), mivel matrikuláját nem
tudtuk fellelni. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a spanyolok gyakran saját
papjaikhoz fordultak keresztelés vagy házasságkötés céljából.
Új kiindulópontot adott ekkor dr. Fallenbüchl történetírói hagyatékának
tanulmányozása55. Ő tett ugyanis először említést arról, hogy e cikk szerzőjének
a p j a , Barsi Rodriguez Ödön rádiórendező és annak bátyja, Rodriguez Endre
filmrendező a bánáti spanyol Rodriguez család egyenes ági leszármazottjai. A szerző
kutatása alapján is a bevándorló spanyol ős (de Rodriguez Antal) leszármazottai
voltak de Rodrich János Károly határőrvidéki prefektus családja és rokonsága, akik a
Temesközben telepedtek le56. Nagy gondot fordítottak fiaik taníttatására. Dr.
54 Kiss József Mihály levele
55 Dr. Fallenbüchl Zoltán történetírói irathagyatéka HU BFL XIV.67.
56 Dr Barsi Béla: El origen de la familia Rodriguez del banato a través de la historia militar del siglo XVIII. El
Fallenbüchl írásában kiemelte a Pesti Piarista Gimnáziumot, ahol számos spanyol
diák tanult. Írói hagyatékának tanulmányozása mindezt tovább pontosította.
Ez idő tájt Temesvárott még nem működött piarista gimnázium. A Pesti
Piarista Gimnázium anyakönyve szerencsére számos fontos adatot tartalmaz az ott
tanuló spanyol diákokról57. Köztük említik Rodriguez Józsefet és Antalt is. Az előbbi
nagy valószínűséggel a seborvos Rodriguez Károly egyenes ági őse, az utóbbi pedig a
későbbi Rodriguez Fulgentiussal azonosítható, figyelembe véve annak halotti
anyakönyvi bejegyzését (lásd alább).

8. ábra Kiemelés a Piarista Gimnázium Anyakönyvéből

Az 1764-ben és 1765-ben íródott iskolai anyakönyvi bejegyzések szerint Antonius
ekkor 10, illetve 11 éves volt. Tehát 1754-ben született, mely dátum egyezik
Fulgentius születésének évével. „Hispanus nobilis”, és az egyik bejegyzésben a
nevéhez a „de Ballestero” jelző társul. Két bejegyzésben a „pestamus és a pestiensis”
jelző is szerepel, amely akár az aktuális tartózkodási helyére, akár a születési helyére
is vonatkozhatott.
Nagyon valószínű az, hogy Fulgentius a Pécsett eskető Roderich Antal
plébánossal is azonos, ami alátámasztja a bánáti Roderich családból való
származását. (A Rodriguez - Roderich átmeneti névváltásra több példát is találunk).
Rodriguez Fulgentius életét a Dr. Peter Troppertől (Klagenfurti Püspökség)
szerzett információk alapján sikerült tovább követni. Plébános volt Lavamündben
1796-ig 58. Papi hivatását gyakorolta Wölfnitzben,Witseldorfban és Mistelbachban
is59. Ez utóbbi helyen halt meg, amely adathoz Dr. Johann Weißensteiner (Bécsi
Püspökség Archívuma) segítségével sikerült hozzájutnom. Eszerint 81 éves korában,
1835. április 18.-án hunyt el.

ascediente espanol Acta Hispanica 2017 (2017) 22:121-136.

57A pesti Piarista Gimnázium anyakönyve 1761-1765. 41. és 65. o.
58 Dr. Peter Tropper (Klagenfurti Püspökség) közlése 2018. 06.12.
59 Personalstand der Sekular- und Regular-Geistlichkeit der Fürsterzbischöflichen Wiener Diözese: 1837 és
Personalstand der Konsistorium und der gesamten Welt-und Klosters. 1837. J. Leon's Erben
 9. ábra Kiemelés a mistelbachi plébánia halotti regiszteréből N376

A halotti bejegyzés szerint Ballesterosból származott, de Pesten született. A

mistelbachi kórház papja volt, és lelki vigaszt adott a betegeknek.
Spanyol gyökereinek kutatására szüleinek említése adhatott volna támpontot,
azonban a feljegyzésekben ez sehol sem szerepel. Egyedül a származási jelző „de
Ballesteros” alapján és a család birtokában lévő Rodriguez címer alapján lehetett
tovább kutatni ebbe az irányba.
A hímzett gobelin Rodriguez-címer a XX. század elején készült, a hátoldalán
„Arma Rodriguez de la Rod” olvasható.

10. ábra A Rodriguez címer

Ballestero helység Spanyolországban, Albacete municípiumban van. Az Albacete név

andalúziai eredetű. Albacete tartomány egy másik városa El Roda. (A Rodriguez
címer hátoldalán lévő kézírás forrása ez lehet.) La Roda anyakönyveit on line,
eredetiben lehet kutatni60. Három bejegyzésen kívül azonban Rodriguez Ballestero
nem található sem Ballesteroban, sem La Rodában, de Albacete többi városában sem.
La Roda Szent Salvador templomának plébániáján található a három bejegyzés közül
az, amely a Magyarországra bevándorolt spanyol család rokonsága lehet.

60 Family search.org. Espagna, Diocesis de Albacete.reg. parroquiales,1504-1979.

 11. ábra Josef Antonio Rodriguez Ballesteros matrikulája

Eszerint Josef Antonio Rodriguez Ballesteros 1777. április 17-én született Albacete
municipium La Roda városában. Apja neve Francisco Rodriguez Ballesteros, anyja
neve Cathalina Moreno Ballesteros.
Rodriguez Fulgentius életrajzi adatai ily módon családkutatásra is lehetőséget
adtak.

Összefoglalás

A tanulmány a szerzőnek egy korábbi, a bánáti spanyol Rodriguez (Rodrich) család

történetével foglalkozó közleményéből61 már ismert szerzetes pap életét írja le
mozaikszerűen összekapcsolódó dokumentumok alapján. Leküzdve a korszak
nehézségeit, a szorgos tanulásnak és kitartásnak köszönhetően a bevándorló spanyol
család fia – miképpen ezt a bánáti Rodriguez család szájhagyománya - tartja
tekintélyes egyházi személyiséggé vált. A mistelbachi halotti bejegyzése a Rodriguez
család további kutatásának újabb kiinduló pontja lehet, ezért a szerző a család
spanyolországi gyökereinek feltárására is kísérletet tesz.

Kulcsszavak: volt Ágoston-rendi szerzetes pap, II. József, Ballestero, La Roda,

családkutatás

ÍRÓ AZ ÉTER HULLÁMAIN

Barsi (Rodriguez) Ödön kalandos élete
(Tanulmány T3)

Ács Péter dr. (ELTE) közreműködésével írta:

dr. Barsi Béla

In memoriam Barsi Ödön (1904-1963)

A szerző elfogultsága érthető, hiszen ő e tanulmány tárgyának a fia. Az írás tehát

apámról szól. Nehéz feladat érzelmek nélkül írnom róla, aki templomként magasodik fel
előttem. Többször hátra lépek, hogy nézőpontom tárgyilagos lehessen. Barsi Ödön
rendkívül sokoldalú művész volt. Olyan turbulens korban élt és alkotott, amely bővelkedett
61 dr. Barsi Béla: A Rodriguez család története MACSE Matrikula 2014.3-4. és 2015. 1.szám.
drámai és tragikus eseményekben. Alkotóművészete rendkívül sokoldalú volt. Színészként
indult pályafutása, majd rádió- és színházi rendezőként vált ismertté, s eközben, mint
kalandregény és prózaíró is széles olvasótábort szerzett. Írt film forgatókönyvet, és
műfordítással is foglalkozott. Szellemi alkotásai ma is élnek, lexikonok őrizik emlékét és
munkásságát. Emberi nagyságát, humanizmusát, elvhűségét és megalkuvás nélküli
demokratikus gondolkodását azonban csak a hozzá legközelebb állók ismerhették. Életének
egyes szakaszait családi írások, fotók és számtalan médiaforrás, dokumentum segítségével
kísérelem meg feltárni.A monográfiához rendelkezésemre álló két legfontosabb forrás
egyike a néhai Eöry Kató színművésznő által készített album, a másik pedig apám
gyűjteménye62, amelyben az idők során megsárgult, pergamensze rű újságkivágások
találhatók. Célom az, hogy Barsi Ödönt és munkásságát életszerűen, az őt legközelebbről
ismerők szemszögén keresztül ismerjék meg az olvasók.

1. Kép. Barsi Ödön munkásságáról cikk gyüjtemény

A gyökerekről

Az 1914. év egyik hajnalán Ödön még aludt, amikor apja, dr. Rodriguez Béla
államtudományi doktor, matematika tanár, megsimogatta tíz éves kisfia fejét, és sietve
elindult – munkahelye, az iskola helyett - az ön kéntesek gyülekező helyére. Tartalékos
főhadnagy lévén kutya kötelességének tartotta, hogy ő is részt vegyen a haza védelmében,
ami ez idő szerint országunk határán túl zajlott. A kétgyermekes apa élete derekán úgy
gondolta, hogy ebből nem maradhat ki. A kétségtelen hazaszereteten túl elhatározásában a
mélyről fakadó kalandvágynak is szerepe lehetett.Dédapja, Rodriguez Károly a császári
hadsereg sebésze volt a napóleoni háborúk idején, annak ükapja pedig, De Rodriguez Antal
százados, a török elleni háborúk alatt a harctéren esett el a XVIII. században. Ahogyan

62 Mindkettő a szerző birtokában

Supka Géza írta évtizedekkel később a nevét addigra Barsira váltó Ödön sikeres
regényének, az El Dorádónak előszavában:

„A fantasztikumnak, az örök és halhatatlan kalandvágynak öröksége, amely valaha

Amerika felfedezésére hajszolta a spanyol nemesség java részét, szinte esszenciává
sűrűsödötten szólal meg a regényből, amelynek szerzője Barsi (Rodriguez) Ödön, maga is
ősrégi spanyol nemzetség leszármazottja, s ereiben hordozza a Pizarrók, D’Orellanák
pezsgő temperamentumú vérsejtjeit.”

Barsi Ödön őseinek kalandvágyó természetét szerencsére csak gondolatvilágában örökölte,

ami fordulatos cselekményű regényeiben is tetten érhető. Apja igen erős, fekete szakállú
kreol típus volt. Igen bátor embernek tartották: egy ízben puszta kézzel tartott fel egy
megvadult bikát, amíg felesége, Olga piros napernyőjével elmenekült a közelből. A
gyermek Ödön még talán akkor is aludt, amikor a katonavonat – meg-megállva az
állomásokon - lassan zakatolt a határ felé. Béla későbbi leveleiben felelevenítette, ahogy a
falvakban ünnepélyesen, katonazenével búcsúztatták a frissen bevonulókat, miközben a
helyi plébános áldását adta a frontra induló honvédeknek. Egyik levelében így írt: „mi erős
markú emberek megmutatjuk az ellenségnek, hogy felettük állók vagyunk”. Ám felesége,
Olga, a szelíd, szőke pedagógusnő, rövidesen már nem kapott több levelet, sem hírt a
férjéről. Csak ősszel, amikorra nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz túlerő vereséget mért a
gyengén felszerelt, főként önkéntesekből álló magyar népfelkelő ezredre, csupán ekkor
kapott értesítést a frontról, hogy Béla hősi halált halt. Mesterlövész golyójától esett el,
holtteste tömegsírba került. A Rodriguez fiúk árván maradtak.

A kőszegi kadét

Így tehát a kis Ödön hadiárva lett, Apját hősi halottnak nyilvánították, a hadiözvegynek a
Vilmos császár körúton jutott trafik. Az erős akaratú özvegy talpon maradt: az Áldás utcai
rózsadombi házat ugyan el kellett adnia, de a két fiú neveltetéséről és taníttatásáról
mintaszerűen gondoskodott. André gimnáziumot végzett, majd a Ludovika Akadémiát járta
ki, ahonnan a háború végső szakaszá ban repülőként bevetették az olasz fronton. Szerencsére
elkerülte az apja sorsát: bár a Piavénál ő is sebesülést szerzett. Ödönnek szintén katonai
iskolában nyílt lehetősége tanulásra. Kőszegre került a kadétiskolába, majd Budapesten
érettségizett a Bocskai reálgimnáziumban. A kőszegi kollégiumi évek mély nyomot hagytak
benne. A rendszeretetre, a pontosságra szoktatás, a jellem formálása, a német nyelv
elsajátítása alapvető követelmény volt az intézetben. Ödön nem volt verekedős természetű,
de gyávának sem bizonyult: társaival szemben bátran lépett fel, ha sérelem érte. Ha
igazságérzete úgy követelte, az élete folyamán később is több alkalommal kiállt maga és
mások védelmében. Úgy tartják: a gyermekkor, az úgynevezett angyalkor akkor ér végett,
amikor a gyermek búcsút mond a játékainak. Ám az angyalkorba való visszavágyódás örök,
kortól független. Ödön élete derekán is előszeretettel olvasta May Károly, Verne Gyula
regényeit, James Fenimore Cooper indiántörténeteit, érettebb korában pedig szoros
barátságot kötött a dunai „indiánokkal”. A Rodriguez családi név Barsi történő
megváltoztatását a Belügyminisztérium hivatalosan 1946-ban engedélyezte. Előszeretettel
mesélt kőszegi emlékeiről. Nevezetes eset volt, amikor az intézet melletti patak meg áradt és
egyik osztálytársa - a többiekkel vitézkedvén - kötelet feszített ki két fa között, és
kötéltáncos módjára akart a megáradt folyó fölött átkelni a túlpartra. Félúton azonban
beleesett a sárgán hömpölygő zavaros vízbe, és - mivel nem tudott úszni - azonnal elmerült.
A felügyelő altiszt mundérban azonnal utána ugrott, és kimentette. A fiúnak szerencséje
volt, az ijedtségtől eltekintve nem történt baja. Hasonlóan végződött egy másik történet:
egyik osztálytársa, aki mindenáron repülős akart lenni, az iskola tetejéről ugrott le egy kerti
napernyővel az udvaron tartott ünnepély alkalmával. Az ernyő kifordult, és a növendék az
egyik bukszus bokorba zuhant. Zúzódásoktól eltekintve épségben megúszta a vakmerő
vállalkozást. Sok évvel ezután azonban repülőgépével lezuhant, és szörnyethalt.

2. Kép. A kőszegi kadét otthon

Egyik kéziratos, fiókban maradt regényének, A szárnyas pengének cselekménye is a

kőszegi emlékekre épül. A későbbiekben, amikor Ottlik Géza rádiós hangjátékát rendezte a
Magyar Rádió stúdiójában63, az íróval kedvtelve emlegették a kőszegi élményeket. A humán
tárgyak iránti érdeklődése kezdettől fogva nyilvánvaló volt. Ha matematikából nem jeleske-
dett is, szavalni ő tudott legjobban társai között. Matematikából egy ízben nehézsége
támadt, amiből kedvelt tanára H. Geysa azzal segítette ki: „Tudja mit? Mondjon el inkább
egy verset!” Rajzkészsége is jó volt, amit a fent említett regényéhez készített illusztrációja
is jelez.

63 Ottlik Géza Hercegek és Szerelmesek. Részletek új magyar Shakespeare-fordításokból

 3. Kép. A szárnyas penge címlapja

Pályaválasztás

Hivatását keresvén az Iparművészeti Iskolába is beiratkozott. Ott ismerkedett meg

Szeleczky Piroskával, későbbi feleségével. Az ismerkedés igen prózai módon történt: apám
az iskola udvarán véletlenül eltalálta egy labdával anyámat. Az incidenst sűrű bocsánatkérés
követte. Az Iparművészeti Iskolát végül nem fejezte be, viszont beiratkozott a
Színművészeti Akadémiára. 1929 -ben a hároméves színész szakon, majd, l930-ban Hevesi
Sándor évfolyamán, a rendezői szakon is diplomát szerzett. Néhány alkalommal Erzsi és
Ödön együtt szerepeltek vizsgaelőadásokon. A bájos fiatal színésznő szép karrier előtt állt,
és Eöry Kató néven a Nemzeti Színház kiemelkedő tehetségű tagja lett. Rodriguez Ödönt
(Barsi művész néven) szintén szerződtették.

4. Kép. Eöry Kató és Rodriguez Ödön

A fiatal színész
 Katóval útjaik végül elváltak, de továbbra is mély barátság fűzte össze őket. Féltő szeretet
érződik Ödön egyik 1944-ben írt regényében (Harmadik csengetés), amely egy tehetséges
fiatal színésznőről szól, aki a színházi intrikák következtében idegösszeomlást kap, és
szerelmének elvesztése csaknem az életébe kerül. Barsi Ödön ugyan befejezetlenül hagyta a
szomorú történetet, ám e sorok írójának jóvoltából - aki pótlólag elkészítette a befejező részt
- a szereplők sorsa végül kedvező fordulatot vesz. Kató gondosan gyűjtögette, s albumba
kötötte az Ödön szerepeiről, majd irodalmi és rádiós munkáiról az újságokban megjelent
méltatásokat. Élete vége felé magához hívatott, és az albumot a kezembe adta azzal, hogy az
most már engem illet. Az újságkivágások időrendbe vannak rendezve, az egyes médiumok
többnyire azonosíthatók, de megjelenésük pontos dátumára sajnos csak következtetni lehet.
Ödön a Nemzeti Színházból rövidesen kilépett, és a Belvárosi Színház tagja lett. Szerepelt
az Egy lány aki mer c. vígjátékban és A törvény nevében c. darabban. Ez idő tájt találkozott
újra a gimnáziumból ismert Szeleczky Piroskával. Mély vonzalom ébredt közöttük egymás
iránt, s 1930-ban házasságot kötöttek.

5. Kép. A fiatal házasok

Piroska elkísérte Erdélybe, ahol a kolozsvári Magyar Színházban és más társulatoknál

csillogtatta színészi tehetségét, miközben maga is igyeke zett tökéletesíteni tudását. Az
Erdélyi Lapok tudósítása szerint Nagyváradon Hunyadi Sándor Pusztai szél c. darabjában a
pandúrt alakította. Titkos Ilonával játszott együtt Pierre Wébernek a Kényes válóper c.
vígjátékában. Temesvárott 1932-ben az Ember tragédiájában Ádámot alakította64. A
vándorélet nem kedvezett a fiatal házaspárnak, de kitartottak, és tovább keresték a jobb élet
lehető-ségét. Anyám, a Trianon után felvidékről kitoloncolt leány, tehetséges ipar- és
képzőművész volt, üres óráiban rajzolt, és portrékat festett.

Újra Budapesten

Nem könnyű egy vidéki színésznek Budapestre visszakerülnie. Hogy ez mégis sikerült,
ehhez apám kivételes szavalókészsége és szorgalma mellett a fivére segítsége is kellett.
Endre 1920-ban iratkozott be Rákosi Szidi színiiskolájába. Bécsben és Berlinben
színészként lépett fel, majd filmgyári gyakornok és rendezőasszisztens lett. Bécsben, a
némafilm időszakában Deésy Alfréd mellett dolgozott. 1927-ben együtt rendezték A
villamosszék árnyékában című filmet, amely a Sacco és Vanzetti-perről készült. Később
Fritz Lang segédrendezője volt. Filmrendezőként hírnévre és rendkívül jó kapcsolatokra tett
64 Erdélyi újságokból kivágott színielőadások kritikái alapján, Eöry Kató albumából.
szert a művészvilágban. Művészneve Rodriguez André lett.

6. Kép. Rodriguez Endre

Ödönt 1933-ban erdélyi sikeres szereplése nyomán Márkus László vendégfellé pésre hívta
meg a Nemzeti Színház A kölcsönkért kastély budapesti bemutatójára. Visszatért tehát
Pestre, és Endre biztatására hangjátékot írt Paganiniről Az ördög hegedűse címmel. A
hangjátékot Csanády György rendezte, a főszerepet maga a szerző, Barsi Ödön adta elő, a
méltatás szerint „illúziókeltően”65. A szereplésvágya még kísérti, de megtapasztalva, és
elkerülni kívánván a színészi pálya buktatóit, szakít a színészi szerepjátszással, lelép a
„világot jelentő deszkákról”. Kárpótolja azonban az, hogy színházi és rádió rendezőként
együtt él a darabokkal, láthatatlanul ugyan, de elképzeléseit másokkal megosztva továbbra
is ott lehet színésztársai között. Későbbi írásaiban is gyakran megjelenik a színész, aki saját
maga a cselekmény főszereplője vagy tanúja, máskor a novelláiban, regényeiben valamelyik
színész társát mintázza meg egy-egy kritikus élethelyzetben (Némajáték - Délibáb 1943 16.
szám ); A vándorszínész - Tolnai Világlapja 1943 január 6.; III. Richard, Az utolsó szerep, A
faun, A súgó, Lear király, Az epigon, A harmadik csengetés - a Képes Krónika folytatásos
regénye, Komédiások - Hétfői Regény). Barsi Ödön műveiben mindig színész maradt,
főszereplő, aki önmagát rendezte. Egyik korai, talán kadét korabeli olvasmányélménye
lehetett Dumas Három testőr c. regénye, melyet egyébként színpadra is állított. A regény
főszereplőjével való azonosulását lehetetlen nem felismerni. Ő D’Artagnan, aki fiatal,
olykor heves és meggondolatlan, ugyanakkor a legvakmerőbb. Nem Athos alakját választja
tehát, aki hűvös, megfon-tolt és hiperetikus, ráadásul főnemes, hiszen ő egyben De la Fère
grófja, nem is a jószívű, bivalyerős Porthos nyeri el tetszését. A nőcsábász Aramis, aki
később pap, abbé lett, szintén nem lehetett abszolút példakép. Ma radt tehát a gascogni
kisnemes családból való fickó, s Gascogne nincs olyan messze attól a Spanyolországtól,
ahonnan a Rodriguez katonaősök, valószínűleg szintén kisnemesek, származnak. Barsi ezzel
a gesztussal kimondatlanul is utal középosztályi származására. A testőr alakja egy másik
művében is megjelenik. A Vihar London felett (1945) c. háborús regényében az egyik angol
tiszt viseli álnévként Dumas hősének nevét. Az író ebben a szereplőjében találja meg
leginkább önmagát.

A rádiós karrier

Bár Hevesi Sándor is támogatta Budapestre való visszatérését, a nemzeti színházi

szerződtetése nem tűnt reálisnak, s főszerepekre sem igazán számíthatott. Pedig fivére,
Rodriguez Endre, az öccse érdekében levélben fordult dr. Németh Antalhoz, aki a Nemzeti
65 Magyar Rádió Budapest I. 1935 február 14.
Színház igazgatója és a Magyar Rádió drámai osztályának frissen kinevezett vezetője volt.

Részletek a levélből:

„Kedves Tónikám, az első gratuláló levelem tintája még alig száradt meg, és már őszinte
örömmel üdvözölhetlek új kinevezésed alkalmából. ... Kedves Tóni, ne tekintsd levelemet
protegáló soroknak, mindössze azt kérem, hogy győződjél meg személyesen színészi
képességeiről, intelli-genciájáról és nem utolsó sorban, irodalmi képzettségéről ... Régi
vágya, hogy elhunyt unokabátyja, Harsányi Kálmán Ellákjának a címszerepét
eljátszhassa. ... Ítéld meg magad, hogy öcsém valóban az a tehetség-e, akinek mi ismerjük.
Én tudom, hogy az említett szerepben olyan sikert aratna, ami talán példátlan lenne az
utóbbi évek színházi történetében.”

A színházi szerződtetésre ugyan nem került sor, de Ödön, szerény fizetéssel, a Magyar
Rádiónál álláshoz jutott a számlafejtési osztályon. Innen indult el azután a gyorsan felfelé
ívelő írói és rendezői karrierje. Az utóbbit a rendezői diploma alapozta meg, az előbbi
tehetsége és szorgalma eredménye volt. A hangjátékírással való próbálkozás szerencsés
döntés volt. Egy színész, aki a rendezéshez is ért, és – hála a detektívregény írásnak – írói
talentuma is van, erre a feladatra született. Ödön írói talentuma már a harmincas évek elején
megmutatkozott, amikor - megélhetésük érdekében - a Rodriguez-testvérek - közös álnéven
- ponyvaíráshoz fogtak. Témaválasztásuk gyökerei gyerekkori olvasmányaikban lelhető fel.
A regények ihletői főleg Edgar Allan Poe, Conan Doyle, Maurice Leblanc, Ro- bert Louis
Stevenson, Gilbert Keith Chesterton, May Károly, Verne Gyula, J. F. Cooper művei voltak.
A nagy sikert arató westernfilmek magyarországi megjelenése is hatással volt működésükre.
A kiadókkal általában Endre tárgyalt, és bár egy-egy regényt ő is írt, a munka dandárját
testvérére hagyta. Ödön jó stílussal, fordulatokban gazdag cselekményszövéssel írta
olvasmányos, filmszerű műveit. Sajátos hangulata volt regényeinek. Hamarosan állandó
olvasótáboruk alakult ki, és a kiadók is versengtek a művekért.

7. Kép. Az első közös krimi

Első közösen írt bűnügyi regényük 1933-ban a Palládium Félpengős sorozatában jelent
m e g Nevető halál címmel. Osztatlan sikert aratott, számos gratuláló levelet kaptak.(A
könyvet a rendszerváltást követően ismételten kiadták, és az OSZK is bevette a Hangos
Könyvek sorába.) 1935-ben, a Magyar Rádió fennállásának 10. évfordulója alkalmából a
drámai osztály pénzjutalommal járó hangjáték pályázatot hirdetett. Az első díjas 1000
pengő, a második díjas 500 pengő várományosa volt. A pályázatokat a szerzők nevének
ismerete nélkül bírálták el. Apám nyerte el mind az első, mind a másodikat díjat. Az első
díjat a Gárdonyi Géza Isten rabjai, a másodikat a Sienkiewicz Henrik Quo Vadis című
regényéből készült hangjátékkal. A Rádió dramaturgiai osztálya nyomban felvette rendezői
állományába. A tüneményes karrierről Barsi Ödön útja címmel Végh József készített
riportot66.

8. Kép. Végh József riportja

Munkás évek

Apám ezek után szinte teljesen felhagyott a színpadi színészi pályával, már csaknem
minden idejét a Rádióban töltötte. Késő estig dolgozott, rendezett vagy a műsort felügyelte.
Kevés szabad idejében pedig továbbra is írt, hangjátékot, cikket, tanulmányt, regényeket,
amelyekben a témaválasztása és stílusa is egyre inkább a klasszikus szépirodalom felé ívelt,
bár a ugyanakkor a számára hasznos és szórakoztató ponyvaírást is folytatta. Az a vágya,
hogy az „Ellák” címszerepét a Nemzeti Színházban eljátszhassa, már nem valósult meg.
Rodriguez Endre fentebb idézett levele azonban mégsem volt hiábavaló: dr. Németh Antal
Barsi Ödönt bízta meg a darab 1937 december 5.-i, Miklós napi díszelőadásának
rendezésével. Apám jól ismerte Harsányi Kálmán Vojnits-díjas, ötfelvonásos tragédiáját,
hiszen a Nemzeti 1930. évi felújításában fiatal színészként Altaroth szerepét kapta meg. A
címszerepet ekkor mestere és példaképe, Ódry Árpád játszotta. Az előadás érdekessége -
amint ezt a fenti cikk címében is olvashatjuk -, hogy a rendező Barsi Ödön az „Ellák”
írójának Harsányi (Hlavats) Kálmánnak az unokaöccse, a jelmeztervező pedig a szerző
leánya. A Hlavats (Harsányi) család leszármazásáról a Magyar Családkutató Egyesület
Matrikula c. elektronikus folyóiratának következő számában teszek kísérletet 67. Barsi Ödön
újságcikkben írt a szerzőhöz fűződő kapcsolatáról, és rendezői elképzeléseiről.

„Elképzelésem szerint az Ellák nemcsak a hunok tragédiája, hanem egyúttal a magyar

tragédia is. Őseink fájó sorsa és a jelen sivársága között Harsányi Kálmán „Ellák”-ja
jelenti az összekötő kapcsot. ... Ez az elgondolás vezetett abban a törekvésemben, hogy a
darab ázsiai vonatkozásait aláhúzzam, és kihangsúlyozzam.”

66 Kolozsvár 1937 december 25. Ellenzék.

67 Dr. Barsi Béla és dr. Ács Péter etnográfus phd.: A Hlavács család nyomában a Vág völgyében.
 Vérbeli színész nehezen viseli ha már nem állhat a közönség előtt, ha a színpadon nem
érezheti magán a nézők tekintetét vagy akár színész társai testközelségét, ha nem hallhatja
saját hangját, ha nem érezheti, miként hat a hallgatóságra. Apám kezdő színész korában is
sokszor szerepelt előadóesteken. Nevezetes volt például az 1930 február 24. -én a
Zeneművészeti Főiskola Kamaratermében rendezett koncert, amelynek keretében kedvenc
Ady verseit szavalta el. Családi körben is adott elő - akár saját szórakozására is - néhányat
kedves költeményei közül. Ezek közé tartozott pl. E.A. Poe-tól „A holló”, Márai Sándortól
a „Halotti beszéd”. Csodálatos zengésű bariton hangja Ódry Árpádéra emlékeztetett.

9. Kép. 1930: Barsi Ödön mint Altaroth 1937: Barsi Ödön mint rendező

Hanglejtését jól időzített hatásos szünetek és rapszodikusan fokozódó hangkitörések

váltakozása kísérte. Néhány alkalommal a mély átéléstől könnybe borult a szeme, ami
számomra kissé komikusnak tűnt. Hangja sajnos nem maradt fenn, mert a háború alatt a
hangjátékokról készített lemezfelvételek zöme megsemmisült. A későbbiekben előfordult,
hogy csak nekem mondott el verset. Az érettségi vizsgám előtt ő készített fel egy iskolai
szavalóversenyre, amit meg is nyertem. Leendő színinövendékek is jártak hozzá
versmondást tanulni: néhányukat ő készítette fel a Színművészeti Akadémia felvételi
vizsgájára. Fénykorában a Színművészeti Akadémián fiatal színészeket tanított a szép
beszédre „mikrofon gyakorlat” keretében. „Számodra a napnak hosszabbnak kellene lennie
huszonnégy óránál” - jegyezte meg egy ízben anyám, apám fáradhatatlan munkabírását
látván. Amint tehette, elővette az írógépét, és folyamatosan dolgozott. Egymás után
születtek saját hangjátékai, sok ismert művet alkalmazott rádiószínpadra, és persze
változatlanul sokat rendezett. Előszeretettel dolgozta át neves külföldi írók és drámaírók
műveit (Ibsen, Strindberg, Lagerlöf). Rádiós rendezői bemutatkozása Faludi Kálmán Juhász
Pétör legendája című, három részes hangjátéka volt68. A stúdióban már felgyulladt a piros
fény, de az előadás még nem kezdődött meg, amikor megcsörrent a telefon. Sírós hang
közölte a telefont felvevő kollégával, hogy apám apósa, Szeleczky Árpád, hirtelen meg halt.
A kolléga a gyászhírt csak a jól sikerült rendezés után tudatta apámmal. Dramaturgiai
munkája Edward Knoblauch A faun c. vígjátékának rádiószínpadra való alkalmazásával
bővült. A rendező ezúttal dr. Németh Antal volt. Apám rendezésében hangzott el 1937
január 1-én Fertsek Ferenc rádiódrámája, A vendég három hangképben, a főszerepben Ódry
Árpáddal és az egyik női szerepben Eöry Katóval. Marchis György svéd követségi
68 Magyar Rádió Budapest I. 1936 november 19.
sajtóattasé fordította magyarra August Strindberg misztérium játékát, a Húsvétot és Lagerlöf
Zelma regényét, a Gösta Berlinget. Ezeket Barsi Ödön dolgozta át rádiószínpadra és dr.
Németh Antal rendezésében hangzottak el még ugyanebben az évben. Barsi Ödön
alkalmazta rádióra Scribe Egy pohár víz c. vígjátékát és Rudolf Henz Az őrjárat c. drámáját
az év tavaszán. 1937 április 5.-én meghalt Ódry Árpád. Barsi Ödönnek jutott a feladat, hogy
viaszlemezek segítségével felidézze a nagy művész rádiószerepeit az Ódry hangja című
programban (június 18). Barsi Ödön rendezte Gyula diák (Vitéz Somogyvári Gyula) A
virágember c. drámáját májusban, a Barclay regényéből, Pogány Kázmér fordítása alapján
készült Esti dalt júniusban. 1937. évi rendezései voltak még: Dr. Roogen (írta dr. Manczur
Viktor); Schönbrunni orgonák (a zenés hangjátékot írta Kulinyi Ernő, zenéjét szerzette
Kemény Egon); Tökéletes házasság (Leonard White, fordította Ágotha Hilda); Árva László
király (írta Herczeg Ferenc); Don Quijote de la Mancha (Cervantes műve Győri Vilmos
fordításában és Bárdos Gyula átdolgozásában); Csata (Claude Farrere regényéből fordította
Szatmári Jenő; A fekete tulipán (Dumas regényéből írta Szilágyi Sándor); A limanovkai
legenda (Vitéz Somogyvári Gyula); A z Északi hadjárat (Ibsen Henrik színműve, fordító
Szűcs László és Barsi Ödön, a rendező dr. Németh Antal). 1938. évi rendezései: Karácsony
(Dickens Karácsonyi ének című elbeszélése Mátray Betegh Béla fordításában, Ujházy
György átdolgozása, Polgár Tibor zenéje); Sümegi farsang (írta Urai Dezső); Csillagnézők
(Büky György és vitéz Somogyvári Gyula); Repülőgép London felett (írta Kántor Sándor);
Az éter hajósai (Aldo Franco Pessina); A költő és a halál (írta Herczeg Ferenc);
Érdekházasság (írta Alfred Sutto); A dicsőség bajjal jár (Samuel Becket); két
egyfelvonásos: Pusztai emberek és Mihály kiáll (írta Pados Pál); A három testőr és az Alpesi
vihar (mindkettőt írta és rendezte Barsi Ödön). A rádiós munka legnagyobb eseménye
abban az évben Az ember tragédiája hanglemez-felvétele volt. Az alkalomhoz illően a
produkciót dr. Németh Antal rendezte, Barsi Ödön társrendező volt. Az egyik újságcikk
Eőry Kató albumában a Tragédia 1937 október 21.-i, a Nemzeti Színházban történt
bemutatójáról tudósít. Apám könyvei között pedig megtaláltam Madách Imre művének 5.
kiadását, amelyet Alexander Bernát látott el jegyze tekkel és magyarázatokkal. Minden jel
arra mutat, hogy apám társrendező volt a színházi bemutatón is, ugyanis kézírásával és
rajzokkal látta el a nyomtatott szöveget. Igazi ritkaság, egy rendezői példány került tehát a
kezembe, amit rövid gondolkodás után eljuttattam a Színháztörténeti Intézetnek.

10. Kép. A tragédia rendezői példánya

Bár Barsi Ödön a színházi rendezések terén is élvezte dr Németh Antal feltétlen bizalmát,
számára a rádiórendezés volt az igazi hivatás, s a rádióstúdió rendezői fülkéje jelentette a
második otthont. Munkájáról így írt: A rádiónak ma már külön irodalma van, épp úgy, mint
a színháznak vagy akár a filmnek. A rádió sajátos törvényszerűségéhez alkalmazkodó,
eredeti vagy regényekből dramatizált hangjátékok és rádiódrámák mellett gyakran
találkozunk a rádió számára megfelelően átdolgozott színművekkel, tragédiákkal és
vígjátékokkal. Kétségtelenül beigazolódott, hogy az eredetileg színpadra szánt művek (a
klasszikusok is) rendszerint csak jelentékeny módo sításokkal lehetnek alkalmasak
rádióelőadás céljára.

10. Kép. Barsi Ödön rendez

1939 május 21.-én Forster György hangjátékát a Kempelen Farkast rendezte, amely ötletet
adhatott későbbi regényének a megírásához (Játék a halállal). Ez évben a legsikeresebb
hangjátéka és rendezése kétségkívül a Délibáb kisasszony című mesejáték volt69. Rendezői
jártasságának újabb bizonyítékait adta Maurice Materlinck Monna Vanna c. drámájában,
Wodehouse Zivatar c. vígjátékában, Ságody József Délután négykor és Ismerkedési est c.
egyfelvonásos hangjátékaiban, Tabéry Géza Kolozsvári bál és Nyírő József Új haza c.
történelmi színjátékában.A világháború kezdetétől az esti órákban a rádióadók működését
korlátozni kellett. Mindez hátrányosan érintette a dramaturgia munkáját is. Barsi ennek
ellenére megrendezhette Balsac Szamárbőr című darabját (Harsányi Kálmán fordításában)
é s Az örök ideált (Rino Alessi). Lagerlöf Zelma novelláiból írta hangfelvételre A gyer-
tyalángot é s A karácsonyi rózsa legendáját. A december 31.-i Tarka szilveszter-est
rendezője is ő volt.

Társaság és barátok

Anyám emlékezete szerint, ha bármikor egy társaság összejött, annak - megnyerő, bizalmat
gerjesztő külsejének és mindig érdekfeszítő mondanivalójának köszönhetően - rögvest apám
lett a központja. Az egyik rádiós összejövetelen találkozott az akkor még nőtlen Láng
Jenővel, akihez kezdetben barátság fűzte, később pedig rokoni kapcsolat is kialakult
közöttük. Láng Jenő, aki mellesleg Láng Józsefnek, a Magyar Rádió Rt. egyik fő
részvényesének volt a fia, egy alkalommal találkozott Zólyomi Lilivel, Barsi Ödön
feleségének unokahúgával. A rendkívül intelligens, gyönyörű fiatal nőbe első látásra
szerelmes lett, és hamarosan feleségül vette. Ettől kezdve Barsi Ödön számára a gondtalan
kikapcsolódást - ha a munkája engedte - a vasárnap délutánonkénti bridzspartik jelentették
69 A Magyar Rádió színpada 1939. május 23.
a z Orbánhegyi úti Láng-villában. A bridzspartik állandó résztvevői voltak Láng Jenő,
Marek Lóránt, Sótonyi Egon és Barsi Ödön. Tanulságos áttekinteni sorsuk alakulását. Láng
Jenő az alumíniumipar kiemelkedő szakembere volt, akkoriban a székesfehérvári
könnyűfémmű főmérnöke. A háború után Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok fel-
használták a szaktudását, ennek köszönhetően nem telepítették ki sem őt, sem családját
Budapestről. Testvére, Láng Lajos azonban három gyermekével együtt Atkárra került, mert
édesanyja, Láng Józsefné bárónő volt. Marek Lóránt is megúszta a kitelepítést, mivel az
apja a híres állatorvos professzor, dr. Marek József volt. Sótonyi Egon vegyészmérnök
egyik fia ma professzor emeritus dr. Sótonyi Péter, Széchenyi- és Prima Primis sima-díjas
patológus. A másik fia, néhai Sótonyi Tamás, 1956-ban a kőbányai szabadságharcos
alakulatnak volt a parancsnoka. Az alakulat a támadó szovjet harckocsikból nyolcat tett
harcképtelenné. Ki tudja, miért, a kádári diktatúra a forradalom után nem szerzett, vagy nem
vett tudomást sem a Sótonyi fiúk testvéri kapcsolatáról, sem pedig Barsi Ödön és Rodriguez
Endre rokonságáról. Ellenkező esetben, minden valószínűség szerint, sem Sótonyi Pétert,
sem e sorok íróját nem vették volna fel az orvosi egyetemre 1957-ben. A bridzspartik kiváló
alkalmat jelentettek az aktuális politikai helyzet megvitatására is. Apám igen jó
bridzsjátékos volt, ebben valószínűleg szerepet játszott kiváló kombinációs készsége, ami
pedig rendezői tálentumával lehetett összefüggésben. Egyik sikeres játszmája után Láng
Jenő megállapította: „Ödön úgy játszottál mint Paganini!” Apám szerényen elmosolyodva
válaszolta „Legfeljebb úgy, mint Tartini...”.Valójában nem egyszerűen érzéke volt a
bridzshez, de ragyogóan alkalmazta a szalonbridzsben jól bevált Culbertson-féle
licitrendszert. Igaz, volt is kitől elsajátítania ezt az elmés kártyajátékot. A csa lád közeli
rokona volt ugyanis Szeleczky Ferenc építészmérnök, többszörös magyar bridzsbajnok, a
„Rapid approach” licitrendszer megalkotója. Barsi Ödön színészként és rendezőként is
élvezte a játék szülte olykor egészen komikussá váló helyzeteket. A szabályok ugyanis nem
engedik meg a liciten túlmenő megszólalásokat vagy egyéb olyan megnyilvánulásokat,
amelyek jelzésként szolgálhatnak a partner számára. Persze az olyan szokványos dolgokat,
mint a tüsszentés, ásítás, köhögés, stb. nem lehet szabályokkal tiltani, de a bridzsjáték
lényege a fair play, a korrekt játékmód. Egyik novellájának témáját épp ebből merítette. A
novella az asztalfiókban maradt, de most alkalom nyílhat a publikálására. Íme:

Egy játékos naplójából(Az egyéni rendszer)

Dr. Blöffel Monte-Carlóban ismerkedtem meg. Az olymposi istenek derűs nyugalmával ült a
karosszékben és fensőbbséges gúnnyal szemlélte a földi halandók tülekedését Fortuna
istenasszony szerencsekereke körül. – Faites le jeu! Rien ne vas plus? – Pergett a gép.–
Rouge, pair, passe! A zsetonok gyorsan gazdát cseréltek. Egy ember bágyadtan mosolygott,
a másik idegesen rágta a bajuszát, a harmadik a zsebét tapogatta. Pénz volt benne vagy
revolver?... Eleget láttam. Mielőtt a krupié újból kiáltott volna elhagytam a kaszinót.
Elmélázva bolyongtam a fázós pálmák alatt, amikor egy kéz érintését éreztem a vállamon. –
Szervusz, barátom! – mondta egy barátságos hang. Dr. Blöff volt. Váltig törtem a fejemet,
hogy honnan ismerem őt, de végül feladtam a küzdelmet.– Mit szólsz ehhez az ostoba
szerencsejátékhoz? – kérdezte. – Rémes – válaszoltam. Bólintott. – Valóban az... Éppen ezért
elhatároztam, hogy sürgősen bridzs szalont nyitok. Ott legalább az ész, a logika és az
egyéni licit rendszer dönti el, hogy ki nyeri a játszmát... Akarsz a partnerem lenni? – Persze,
hogy akarok – mondtam sietve. – Mit kell tennem? Legyintett. – Semmiség az egész. Csak
egy kis memória kell hozzá. Íme, ebben a füzetben megtalálod az egyéni licit rendszerem
leírását. Amint látni fogod, nem csak a beszéd számít, de egy-egy mozdulat is.
Tanulmányozd át alaposan, és mindent megértesz.Egy kissé vaskosnak találtam a füzetet,
később kiderült, hogy mindössze hatszáz oldal.– Ez az egész – mondta dr. Blöff fölényesen.
– Megtanulod a szabályokat, aztán jöhetnek a páciensek. Öregem, miénk lesz a világ!
Persze nagy tétekben játszunk: egy pont száz font. Vagyonkám alig haladta meg a száz
fontot, de nem akartam új barátomat megbántani és kijelentettem,hogy boldogan leszek a
partnere.Három hét múlva megnyílt a bridzs szalon. Dr. Blöff nem sajnálta a pénzt: szép
szőnyegek és kényelmes karosszékek voltak a teremben. Az egyik falon egy Picasso festmény
lógott, alighanem kártyázókat ábrázolt, de csendélet is lehetett.Az első partnereink angolok
voltak, pénzes fickóknak látszottak. Hamarosan ott ültünk a zöld asztalnál. Lámpalázam
lenne?.. Nevetséges! Mitől félnék?.. – gondoltam. De hátha valamelyik passzus elkerülte a
figyelmemet. Sok tépelődésre azonban nem volt idő. – Egy pont, száz font – mondta dr. Blöff
lakonikusan.– Yes – bólintottak az angolok.Dr. Blöff osztott. Úgy látszik az osztásban is az
egyéni rendszer híve volt, mert a következőlapokat kaptam: pikkből, kőrből és káróból ász,
király, dáma, búb. A tizenharmadik lap a treff kettes volt. Igazán szép lapok voltak. Ha treff
ász dr. Blöffnél van, akkor terített hét szanzadunk van. Izgalmamban rágyújtottam egy
havannára.– Csigavér! – szóltam magamban . – Mindössze azt kell megtudnom, hogy a
partneremnél van-e a treff ász, vagy sem? Ez pedig gyerekjáték, hiszen annyi biztos
jelzésünk van, mint csillag az égen.– Passz! – mondta dr. Blöff hidegen és az arcizma sem
rándult.Lopva figyeltem, de szempillája sem rebbent.– Passz! – mondta most a jobboldali
szomszédom.Egy ér elviselhetetlenül lüktetett a homlokomon, de azért mosolyogva néztem a
lapokat.– Egy treff! – nyögtem ki rendszerünk szerint diszkréten köhögve. – Passz – mondta
a baloldalamon ülő angol hűvösen. Dr. Blöff kutató pillantást vetett rám a szemüvege
mögül... Talán most eldől a nagy kérdés... És dr. Blöff is köhögött. Egyéni rendszerünk
szerint gyors három koppantással kellett volna jeleznem, hogy megértettem a választ... De
mit is jelent a visszaköhögés? A füzet a zsebemben van... Ó, ha felnyithatnám!... Dr. Blöff
összeráncolta a homlokát, hosszasan nézett rám, azután cigarettára gyújtott... Hármas
jeladás volt ez, csak éppen azt nem tudtam, hogy mit is jelent. Reménytelen káosz keletkezett
az agyamban, a gondolataim rendszertelenül kergették egymást... A cigaretta! Persze...
Nem!... dr. Blöff most a szemebe fújta a füstöt. Ez is jel volt, de mire? Dr. Blöff most lehajolt
és megigazította a cipőfűzőjét. Újabb jeladás?... Őrület!... Halk neszt hallottam. Valakinek
a gyomra korgott. Dr. Blöffé vagy valamelyik angolé?... Ez talán nem is a rendszerhez
tartozó!...dr. Blöff ekkor a térdembe rúgott. Ez már komoly jeladás volt. Szorongva
várakoztam, amikor hirtelen a tyúkszememre taposott. Felordítottam a fájdalomtól. Későn
döbbentem rá, hogy az ordítás is a jelbeszéd sorozatba tartozik. Dr. Blöff villámgyorsan
reagált.– Egy káró! – mondta határozottan. Csak ezt ne mondta volna! A káró licit
fenntartást kér, vagy nála van a treff ász? A jobbomon ülő angol flegmatikusan passzolt...
Tovább figyeltem dr. Blöfföt. A száját csücsörítette mint a csecsemő, begörbítette a bal
mutatóujját és elhúzta az orra mellett majd lassan kifújta az orrát. Jeladás volt! Várjunk
csak... az orrfúvás azt jelenti, hogy... de dr. Blöff váratlanul nagyot tüsszentett. Rendszeren
kívüli esemény lett volna?... De hol is van a treff ász?...dr. Blöff ekkor az asztalra könyökölt
és szigorúan rám nézett. Igen... most már tudom... A könyöklés azt is jelentheti, hogy az
egyik színe hiányzik. Hátha éppen a treff?... Éreztem, hogy nem bírom sokáig a feszültséget.
Az angolok úgy ültek mintha nyársat nyeltek volna, szempillájuk sem rebbent. dr. Blöffé
annál inkább, úgy hunyorgatott mint egy öreg bagoly...Mégis nála van a treff ász? Ajkamat
rágtam kínomban, amire partnerem jelentőségteljesen bólintott. Világos: a treff ász nála
van, vagy ellenkezőleg, nincs. Forogni kezdett velem a világ, az asztalok, a székek, és az
angolok is. Csak dr. Blöff ült velem szemben és ugatott!... Most már nem vitás! Ezreket
fogunk keresni, és nem várhatok tovább... Diadalmasan megszólaltam:–Hét szanzadu!
Dermedt csönd. Vajon a csönd is jelent valamit? – Kontra! – mondta egy hűvös hang. A
baloldalamon ülő angol kontrázott.– Csacska gyerek!– gondoltam. – Majd megmutatom
neked! De mit mutatok meg? Inkább ő mutatná meg, hogy nála van–a treff ász! Mert ha
igen, akkor sok ezer fontot vesztettem. De miből hiszen száz font minden vagyonom. Élesen
figyeltem dr. Blöfföt. A vállát vonogatva nyávogott. Nyilván jelezni akar valamit. A plafonra
néztem, mintha onnan le tudnám olvasni, hogy nála van–e az átkozott treff ász. – Passz –
mondta dr. Blöff és sóhajtott.A jobbomon lévő angol szenvtelenül passzolt, de mintha
gúnyosan nézett volna ránk. Forró vérhullám öntötte el az agyamat.– Rekontra! –
harsogtam. Az angol kezét figyeltem amint kihívta az első lapot, a treff hármast. Remek! –
gondoltam magamban – nyertünk, mert az angol nem tudja hol van a treff ász, nyilván dr
Blöffnél lapul. A szemem majdnem kiugrott üregéből, miközben dr. Blöff leterítette a lapjait.
Egyetlen treff sem volt azok között. Az angol pedig hidegvérrel hívta a lapokat egymás után:
a treff négyest, ötöst, hatost, végig tizenkét treffet, majd utoljára a treff ászt. Tizenkét bukás
rekontrával! Mennyit vesztek? Tízezer fontot, százezret? dr. Blöff tehet mindenről! A
torkának ugrottam vagy ő ugrott nekem? Megpróbáltam kitolni a gonosz szemét, ő pedig a
hajamat húzta. Ez már nem jeladás, hanem figyelmeztetés volt, hogy vegyem le kezemet a
torkáról, amikor ütést éreztem a fejemen és elvesztettem az eszméletem. Most itt ülök egy
párnázott cellában. Néha kényszerzubbonyt adnak rám a gyalázatosak. Hogyan
olvasgassam így dr. Blöff egyéni rendszerét? De vajon mit jelent ez az ugatás és nyávogás
amit hallok? Mielőtt meg tudnám fejteni jelentésüket, már be is injekcióznak és amikor
felébredek, hiába kérdezem az orvost, hogy hol is van a treff ász. Ilyenkor szánakozva néz
rám... Csak nem képzeli, hogy bolond vagyok?

A már negyvenes éveiben járó Apám az intenzív szellemi munka és az erős dohányzás
ellenére megőrizte sportos alkatát és kondícióját ezekben az években. Az úszás (néhányszor
átúszott Verőcén a szigetre), az evezés és a tenisz jótékonyan hatottak az egészségére. Az
MTI háziversenyein is részt vett: az egyik alkalommal 84 induló közül nyerte meg az első
díjat.

11. Kép. Tenisz verseny első helyezettje

Foglalkozásából adódóan sok emberrel került kapcsolat ba, kiemelkedő személyekkel,

alkotókkal, művészekkel beszélgetett rádiós interjúk kapcsán. Cikkeit és novelláit számos
újság közölte, ezek vágatait Eöry Kató albuma őrzi. Dr. Penyigei Manczúr Viktort a
munkahelyén kereste fel. A kiváló sebészfőorvos szabadidejében festett, de hangjátékot is
írt, amely dr. Roogen címmel a Rádióban Barsi Ödön rendezésében hangzott el. Gorka Géza
keramikust műhelyében látogatta meg. (A szüleim egyébként is bejáratosak voltak Gorka
Géza verőcei kerámiai műhelyébe. Anyám, Szeleczky Piroska, kisplasztikái és szobrai, így
pl. a Madonna a kis Jézussal, valamint a Sportcsarnok előterének faldíszítései ott készültek.
Sajnos az utóbbiak a háborúban megsemmisültek.) Apám előszeretettel készített riportot
színészbarátaival is, többek között Uray Tivadarral és feleségével, Ághy Erzsébettel is.

12. Kép. Interjú az Uray házaspárral

Kedvelt pihenőhelye volt Verőce. Sok barátjához hasonlóan, ő is minden évben ott nyaralt.
Mindig nagy esemény volt, amikor befutottak a gőzhajóval. Verőcén béreltek szobát, de
sokszor kenu is várt rájuk a parton, hogy átvigye őket dr. Baktay Ervinnek (a „Heverő
Bölénynek”) a szemközti szigeten lévő indián táborába. Igazi, nagy barátság szövődött a
„rézbőrű nagyfőnök” és Barsi Ödön között.

13. Kép. dr. Baktay Ervin indián jelmezben.

14. Kép. Az egyik nógrádi helyi újságból kiemelés.

Az „indiánok” számára a sziget az igazi szabadságot jelentette a törzs szabályainak keretei

között. Barsi Ödön ugyan nem lépett be a törzsbe a szokásos rituális avatással, de hasonlóan
a „rancher”-hez (dr. Frohner Román vegyészmérnök), és a nagy hírű filmszínész, Huszár
„Pufihoz”, ő is, feleségével együtt, a törzs barátja lett. Dr. Baktay, akinek hangjátékait Barsi
Öd ö n rendezte, számos érdekfeszítő művel gazdagította a magyar irodalmat. Emellett
forgatókönyvet is írt „A Sápadtarcú Varázsló” címmel. A mintegy húsz perces némafilmben
a táncoló indiánok között Apám is megjelenik. A táborba betolakodó banditát végül
kínzócölöphöz kötik. A női főszereplő Barsi Ödönné, Szeleczky Piroska volt. A fekete fehér
amatőr némafilm Hegymegi Kiss Áron (szintén a törzs tagja) jóvoltából fennmaradt, és ma
már digitalizálva a Magyar Nemzeti Filmarchívumban is megtalálható. A filmhez utólag a
fiam, ifj. Barsi Béla készített aláfestő zenét. Nagyanyjának – Szeleczky Piroskának –
fiatalkori szépsége így nagyjátékfilmen is megcsodálható. Az indiántábor ihlette Barsi Ödön
Indiánok a Dunán című ifjúsági regényét, amelyben a szerző a törzsfőnök Heverő Bölény
nevét egy váci gimnazista fiúra testálja.

Barsi Ödön, az író és publicista

1939 tavaszán még senki nem gondolta, hogy az ország történelmi szakadék szélén áll.
Voltak, akik megérezték a közelgő veszedelmet, és még időben elhagyták Magyarországot,
sőt Európát is. Barsi Ödönnek egyelőre nem volt félni valója. Kiváló munkájának
köszönhetően befutott rendező lett, biztos állással a Sándor utcában. Főnökével, dr. Németh
Antallal addigra már baráti nexusba került. Felesége, Piroska, aki már velem volt állapotos,
női és anyai ösztönével úgy gondolta, bérelniük kell egy lakást, amelynek bomba- biztos
óvóhelye és központi fűtése van, és vasbeton (nem bauxitos) szerkezetű. Az is fontos
szempont volt, hogy a Rádióhoz közel legyen, hiszen Ödönnek gyakran a műsorzárás után,
késő éjjel kellett gyalogosan hazatérnie. A Ráday utcában béreltek lakást, amelynek tetemes
bérleti díját a rendezői fizetéséből és írásainak a honoráriumából fedezni tudta. A
kalandregények továbbra is kelendők voltak, csak az írói álneveket kellett sűrűn változtatni.
Ödön egyik barátja,Vértes István adta az ötletet A vörös skorpió c. regényhez, amely még
1936-ban jelent meg a NOVA regények sorában. Érdekesség, hogy évekkel később, a náci
Németország által elfoglalt Prágában is megjelent a regény cseh nyelven (1941), de a cenzor
a szereplők nevét és a cselekmény helyszínét (London) megváltoztatta. Vér tes a családjával
együtt később Auschwitzban meghalt. A Nova „Kalandos regények” sorozatban még
további hat regénye jelent meg (Skorpió bandája, 1936, A sátán fia, 1938, Sugárzó holttest,
1938, Úszó halál, 1939, A perui véreb, 1941, A fekete tövis, 1942).

15. Kép. A vörös skorpió címlapja

A könyvek honoráriumából tellett egy-egy adriai nyaralásra is. Az egyik adriai tengerparti
kisváros – akkori olasz nevén: Pirano – lett a következő regény cselekményének a
színhelye. A sugárzó holttest olyan sikeresnek bizonyult, hogy később díszkiadásban is
megjelent.A rövidebb terjedelmű bűnügyi és kalandregények főleg a hetente kiadott Tarka
Regénytárban, illetve a Kalandos Tarka Regények sorozatban jelentek meg, néhányat pedig
a Világvárosi regények, a Gong, a Magyar Népművelők Társasága, a Pesti Hírlap könyvek
és a Hétfői regény tulajdonosai adták ki. A szerző továbbra is írói álneveket használt, saját
nevét a kalandregényeknél jóval magasabb nívót képviselő, irodalmi igényű műveihez
tartogatta. Álneveinek felfejtése a későbbiekben, az írói álnév-lexikonok szerkesztésénél
komoly utánajárást tett szükségessé. A munkában a jelen dolgozat szerzője is
közreműködött70. Néhány, a testvérek által közösen írott kalandregény, krimi úgy született,
hogy az egyes fejezetek végén egymásnak átadták a tollat, gondosan kipipálva a cselekmény
során elhunytak neveit, nehogy bárme-lyikük figyelmetlensége miatt az illető véletlenül
feltámadjon halott poraiból. A művek stíluselemzése alapján és több kiegészítő információ
segítségével azonban kiderült, hogy a regények közül mintegy tizenöt a testvér, Rodriguez
André írása, néhányat pedig Ödön barátai írtak, olyanok, akik a háborús évek alatt, a
korlátozó intézkedések miatt elvesztették korábbi megélhetési forrásaikat. Szinte teljes
bizonyossággal állíthatjuk, hogy az alábbiakban felsorolt művek Barsi Ödön saját, auten-
tikus alkotásai:

1935: A hallgatás hajója, Találkozás a halállal, A gyilkos fák szigete, A láthatatlan íjász,
Titkos szolgálat 8 óra 2 perc. 1936: Az Amazonász titka, Lady Stanley, Ki a következő, Az
elveszett oázis, A sátán bábszínháza, A gyilkos múmia, Gyilkosság a szeánszon, A Waterloo
híd rejtélye, A csuklyás lovas, Az alcasari máglya, A déli sark aranya, A mankós ember, A
fekete zsinór, A nagy kalandor. 1937: Az ezüst sirály bandája, A fekete sárkány karmaiban,
A Romanovok diadémja, Az alvilág sűllyesztője. 1938, A rémület völgye,
Segítség...gyilkos...!, Halálexpress 1939: A Bolingbroke kastély kísértete, A lasszóvető, Az
aranyország lázadói, A zöld anakonda, A halálfejes lovas, A szent Buddha titka, Bumerang
kapitány, Szellemek völgyében. 1940, A rémület tornya, Az aranyálarcos, A kínai hóhér, A
krokodilok országa, Az emberevő, Az álarcos fantom, A kőkoporsó titka, A bálványimádó,
Számum, Az élő torpedó, 1941: Komédiások.

A vadnyugati cowboyos, seriffes történetek a színész és film-forgatókönyv író Barsi Ödön

ez irányú képzettségét tükrözik. A cselekményekben „váratlan” fordulatok vannak – az
olvasó elvárásának megfelelően. A hősök és a mellékszereplők jók vagy rosszak, a mélyebb
jellemábrázolás és a természeti környezet kellően színes érzékeltetése még nem erőssége az
írónak. Annál jellegzetesebb azonban az épületek és egyéb tereptárgyak szinte színpadszerű
ábrázolása. „A sárga falakra folytonosan váltakozó árnyakat rajzoltak a szél borzol- ta fák
lombjai. A sötét ablakok úgy meredtek a néma kertre, mint az üreges szemgödrök...” vagy „a
leszálló köd mindinkább elmosta a tárgyak határozott körvonalait”. Érzékletesen írja le azt
is valahol, hogy miként hal meg állva a fejen lőtt bandita: „már nem hallotta a fák sorsszerű
zúgását a szélben, szeme elé vörös köd ereszkedett...”. Klasszikus ponyva, amit e
könyvekben olvashatunk, Barsi Ödönt krimiíróként – egyébként joggal – a harmincas évek
legnagyobbjai közé sorolják. Sokan értékelték nagyra a munkáját, közülük is kiemelkedik
Grób László, aki A magyar detektívregény fénykora (1930-1948) c. művében ír elismerőleg
apám írói munkásságáról. A könyv hátoldalán az is olvasható, hogy 1940-ben Hóman Bálint
kultuszminiszter még támogatni kívánta a ponyvairodalmat, 1942-ben Antal István
nemzetvédelmi és propagandaminiszter viszont már rendeletileg korlátozta a terjesztését.
70 Barsi Ödön a következő álneveken írta kalandregényeit: J. Bayrd, B. Darton, E. Girdo, E. Gindo, C. Green, C.
Hamilton, P. Hawker, E.A. Rodriguez, E.A. Rodry, A. Rodriguez, C. Rodriguez, Roderich E. Thompson, C. Thompson,
M. Tompson, P. Tompson, C. Wreen, G. Wilcox). A Gulyás Pál által szerkesztett Magyar Írói Álnév Lexikon
kiegészítését Sz. Debreczeni Kornélia készítette el 1992-ben.
Ám, amit Magyarországon betiltottak, azt Tel Avivban meg lehetett tenni, így a Világ-
városi regények sorozatból A fekete zsinór és A nagy kalandor néhány évvel később reprint
kiadásban ott napvilágot látott. E könyvek néhány példányát, a többi Rodriguez regénnyel
együtt az antikváriumokban és a bolhapiacokon - igaz, méregdrágán - még meg lehetett
venni a háború utáni években. A ponyva a kommunista diktatúrában sem tartozott a
támogatott műfaji kategóriák közé.... 1936-ban a Hunnia filmstúdióban, a terv szerint Bajor
Gizi és Ódry Árpád szereplésével, detektívfilm forgatására készültek. A forgatókönyvet
Barsi Ödön írta, a filmet Rodriguez Endre rendezte volna, de végül a hangosfilm - az okot
nem ismerjük - nem készült el. Szerencsésebben alakult a Bulla Elma főszereplésével
forgatott Isten rabjai c. film sorsa, amelynek a forgatókönyvét Barsi Ödön a Rádió
jubileumi pályázatán első díjat nyert hangjátéka alapján írta. Jelentősebb hangjátékai:

Délibáb kisasszony, Karácsonyi álom, Szilveszteri kaland, Leonardo da Vinci, Az örök élet,
A bűvös kocka, A felszabadítók, Panoptikum, A súgó, Komédiások, Gösta Berling, Húsvét,
Húsvéti legenda, Pehelyke.

A hangjátékok és a rádiós riportok egy része a nyomtatott médiában (Színházi Magazin,

Rádióélet, Szivárvány, Tolnai világlapja, Dolgozók világlapja, Antenna) is megjelent. Az
Eöry Kató albumában lévő vágatokon kívül a családi gyűjteményekben még további,
mintegy kilencven írása található:

Némajáték; Látogatás Gorka Gézánál; Cirkusz; Furcsa párbaj; Nyolc óra két perc; Székely
legenda; Látogatás a kémia birodalmában; Varieté; A súgó; Az ördög hegedűse;
Panoptikum; Benvenuto Cellini; A nagypapa; A halál és a színésznő; Furcsa párbaj; Nóra
egykor és most – Jókai nyomában; Szent Ilona; Heverő bölény; Leonardo da Vinci
repülőgépe; Az örök ideál; Forr a tenger; Tarzan a rettenetes; A vándorszínész; Mi valósult
meg Verne Gyula regényeiből? – Gyászbeszéd; Tavaszi beszélgetés Jávor Pállal; Harmadik
csöngetés; Rádió propaganda; A vándorszínész; Egy orvos aki fest; Látogatás Márkus
Emíliánál; Lajos Iván megszólal; Az oroszlán szelídítő; Más a művész és más az anyagi
siker; Don Juan – Auróra boreális; Látogatás a kaméliás hölgynél; Somlay Artúr; Van-e
élet a csillagokban?; A repülő ember; Csillaghullás; A holló; Az utolsó szerep; A faun;
Cortez; Ellák a színpadon; A János templom festői; Cirkusz; Új Médea; A híd - A tanú;
Maszk nélkül; Hans Meissner; Rosita Serrano; A bűvész; Az élő Buddha; Az igazolvány; A
római híd; A múmia; A Borgiák mérgezett gyűrűje; Cholnoky Jenő; Színészeink sírjánál;
Budapest hangja I.-és II. rész; III. Richard; Egy múló pillanat; Utóhang a Hamlethez;
Parányok a Titán árnyékában; Köd; Csepreghy a Nemzeti Színházban; Karády és Jávor a
háló mellett; A kötéltáncos; Rivaldafény; Cronin; Régi automaták; A telefonbandita; A
titokzatos malom; Nevető stúdió; Egy történelmi vasárnap.

Szerteágazó tevékenységét a hangjátékok és a riportok mellett a nyomtatott sajtóba szánt

cikkei és novellái is jelezték. A rádiós rendezés technikájá ról korábban is jelentek meg
szakmai írásai, tapasztalatait 1943-ban Rádiórendezés c. tanulmányában foglalta össze.71

„A színpadon igen sok tényező segíti a színészt a teljes illúzió eléréséhez és a sikerhez: a
világítás, a díszlet, a jelmez, a gesztus, a mimika és természetesen a beszéd. A rádiószínész

71 Barsi Ödön: Rádiórendezés. Megjelent: Forrás - Irodalmi és kritikai folyóirat. 1943/4 sz.
csak a beszédével hathat a közönségre. Pusztán a hang segítségével kell kifejezni az érzések
egész skáláját: az örömet, fájdalmat, szerelmet, gúnyt és féltékenységet, sőt a
megszólaltatott figura életkorát és testi adottságait is. Ez az utóbbi megállapítás
paradoxonnak hangzik, mégis igaz, A rádióhallgató nem láthatja ugyan III. Richárd
félelmetes púpját, a fiatal Faust szépségét, a Sasfiók törékeny termetét, de a szí- nész szavain
keresztül mégis érezzük és szinte látni véljük a test kiválóságát vagy gyarlóságát. . . Persze
az ilyen feladatokhoz egészen kiváló színészekre van szükség. A kontár a rádióban sem tud
érvényesülni és beszédének fogyatékossága inkább kiütközik, mint a színpadon. A rádióban
a beszéden van a hangsúly és min- den más csak másodrangú szerepet játszhatik. Rendkívül
fontos, hogy a rádióban szereplő színészek hangját a hallgatóság meg tudja különböztetni
egymástól és ne kelljen minden pillanatban azon törnie a fejét, hogy a darab melyik
szereplője szólal meg a mikrofon előtt. A női és férfihangokat könnyű szétismerni, de
egészen más a helyzet, ha nő beszél nővel, vagy férfi férfival. A rendező feladata, hogy
olyan szereplőket válogasson ki egy-egy színdarabhoz vagy hangjátékhoz, akiknek beszédét
könnyű megkülönböztetni egymástól. A színész hangja — különösen a nagy színészé —
egyéni modulációkban gazdag. Ezek a modulációk sokszor annyira jellegzetesek, hogy a
színész hangját már az első mondat után felismerjük.”

16. Kép. Tanulmány a rádiórendezésről

Írásai a kommunista hatalomátvételig szinte folyamatosan megjelentek, sőt még

azután is, persze jóval ritkábban, olykor barátai neve alatt. Egy-egy hangjátékának vagy
novellájának alapötlete későbbi nagyregényeinek (Az ördög hegedűse) forrásává vált.

Háborús évek

A sok munka ellenére nem lett vagyonos ember. Élete derekán három vágyálma volt: egy
autó (ami már több barátjának kijutott addigra), egy kis nyaraló a Dunakanyarban
(leginkább Verőcén a Duna parton, ahol kőfal védi áradáskor), és egy londoni utazás. Egyik
sem teljesült. A sikeres és elismert rádiórendező, Barsi Ödön karrierjének beteljesülését a
világháború meghiúsította. 1943-ban rendezőként még színre vitte Pécsett a Húsvéti passiót
és az Ellák felújítását, és néhány műfordítása is megjelent (E.A. Poe: Őfensége levele és Mr.
Simpson tévedése; E. Hoffman: Válaszúton). Ez utóbbiak nem bizonyultak sikeresnek,
ellentétben az Alfa Kiadó által publikált életrajzi regényeivel (Madagaszkár királya, Az
ördöglovas, Játék a halállal), amelyek szépírói stílusának jelentős fejlődését mutatták. A
regényekre továbbra is a főszereplők kalandos életének filmszerű bemutatása a
legjellemzőbb, de a történeti háttér, a helyszínek ábrázolása hiteles, jól tükrözi az író
alaposságát, olvasottságát is. A regények sikert arattak. Barsi Ödön ekkor már nem
használja korábbi írói álneveit, ezzel is érzékeltetve, hogy átlépte a küszöböt, amely a
ponyvairodalmat a szépirodalomtól elválasztja. A kalandregények stílusából szerencsére
megőrizte a sajátos hangulatot és a fordulatos cselekményszövést. Ezek voltak azok a
jellegzetes stílusjegyek, amelyek alapján a szakavatott stíluselemző oly könnyen felfedheti
Barsi Ödön személyét az írói álnevek mögött. A jobboldali éra alatt sokszor érte őt nemtelen
támadás. Az egyik ilyen mocskolódásra nyilatkozatban válaszol, amelyben az ismert E.A.
Rodriguez álnevét is megtagadta72.

„A Magyarság mai számában ‚Barsi vagy Rodriguez?’ címmel egy cikk jelent meg, amely
szerény személyemmel foglalkozik. A cikkíró elfelejtette ugyan nevét aláírni, de ennek
dacára válaszolni kívánok a támadásra. Nem felel meg a valóságnak, hogy E.A. Rodriguez
néven regényeket írtam, ezzel szemben tény, hogy fia vagyok néhai dr. Rodriguez Béla
pénzügyi titkárnak, aki az orosz harctéren hősi halált halt. Idegen hangzású családi
nevemért nincs okom szégyenkezni, s ha mégis Barsi Ödön néven szerepelek, annak oka
kizárólag az, hogy a Színművészeti Akadémi- án, ahol színészi és rendezői diplomámat
megszereztem, a belügyminiszteri rendelet értelmében magyaros hangzású nevet
választottam. Eddigi irodalmi működésem bírálatát nem bízhatom a névtelen színészre, de
talán elegendő, ha megemlítem azt a tényt, hogy a Rádió jubiláris irodalmi pályázatán,
ezúttal én is névtelenül, megnyertem az első és második díjat. A névtelen színésznek arra a
burkolt vádjára, hogy ő mint keresztény magyar színész nem juthat a mikrofon elé, azt
üzenem, hogy minden tehetséges, keresztény színész szerepelt. s szerepel a Rádió
statisztikájában. s nem csodálkoznék túlságosan, ha a cikkíró egy olyan színésszel volna
azonos, akit az illetékes bizottság a mikrofon próbán alkalmatlannak minősített arra,hogy
megszólaljon a mikrofon előtt. Barsi Ödön s.k,”

Írói pályafutásának csúcsát az 1944-ben megjelent, Az ördög hegedűse című, Paganini

életén alapuló regényével érte el. A szerző a korábbi azonos témájú hangjátékára és
novellájára építette fel regényét, amelyben a szereplők jellemábrázolása már szakavatott
szépirodalmi stílusra vall, ugyanakkor a cselekmény változatlanul érdekfeszítő, gazdag
drámai pillanatokban és fordulatokban. Vörösváry László kiadásban a könyv meghozta a
várva várt szépírói sikert. A fülszövegben a következőket olvashatjuk:

„Barsi Ödön ezúttal túltesz magán is, amikor a világ valaha élt és va- lószínűleg
utolérhetetlenül legnagyobb hegedűművészének, Paganini életregényének megírására
vállalkozott. A könyv olvasása nyomán végig kísérjük a fékezhetetlen olasz
temperamentumú művész életét a genovai szegénysortól a világhír csúcsáig. ... Barsi Ödön
regényében sokkal többet kapunk, mint egyszerű életrajzot. Egy darab történelem, a
Napóleon utáni idők Európája elevenedik meg lapjain, színesen, mozgalmasan, élethűen és
bepillantást nyerünk egy utolérhetetlen zenei lángész műhelytitkaiba is. Nevezetesebb
fellépéseiről olyan hű művészeti ismertetéseket kapunk, mintha egy mai hangverseny
beszámolóját olvasnánk.”

72 Magyar Országos Tudósító (1929-1948) 1939 január 26.

 17. Kép. Paganini életregénye

Apám Paganini életéről szóló regényének műfaji kiindulópontja anekdotikus, ám az ismert

rövid történetekből Barsi Ödön histórikus életrajzot, valóságos nagyregényt varázsolt.
Ugyanakkor Az ördög hegedűse korántsem könnyű olvasmány, nem ponyvairodalom. Barsi
Ödön az életrajz bemutatásán, a fontos történelmi események ábrázolásán túl
megcsillogtatja zenei műveltségét is, amelyre részben a Színművészeti Akadémián tehetett
szert. Az olvasó a könyvből sokféle zenei fogalommal barátkozhat meg, így például a
kottákban szerepló tempóutasításokkal is. Megtudhatja, mit jelent a heves „allegro”, a lassú,
bensőséges hangulatú „adaggio”, a lágy „tremolo” vagy a szaggatott „staccato” stb. A
regényt már nyilván nem a ponyvairodalom kedvelői olvasták: a mű főleg a művelt
középosztály és a feltörekvő polgárság olvasmányélménye lehetett. Ugyanakkor nem lehet
kizárni, hogy az igényes Barsi krimiket ismerők is érdeklődtek a szerző másfajta iro- dalmi
munkássága iránt.

Apám utolsó, már a háború alatt megjelenő regénye az El Dorádó73, sok olvasónak volt, és
maradt kedves ifjúkori élménye. Az író ekkor már maga is teljesen biztos volt abban, amit
Lajos Iván pécsi egyetemi tanár az elhíresült Szürke könyvében megjósolt, vagyis hogy a
háborút - a gazdasági adottságok miatt - Németország nem nyerheti meg. Barsi Ödön a
regényben a főszereplővel azonosulva keresi az tökéletes boldogság felé vezető utat, és az
Aranyországban az új Magyarországot vizionálja. Ami a regényben az inka papnő
segítségével megvalósulni látszik, az a valóságban nem történik meg. Az El Dorádót 1997-
ben a K.u.K Kiadó újra megje-lentette, és ebből az alkalomból alkalmam volt beszélni
apámról és munkásságáról a Magyar Rádióban74. A regényt a Fapados Kiadó az író életmű
sorozatában 2011-ben szintén kiadta.

18. Kép. Az El Dorado címlapja

73 El Dorado: a legendák szerint a régi időkben a dél-amerikai Parime tó partján álló aranyváros. Az idők folyamán a
tökéletes jólét, a maradéktalan boldogság metaforájává vált.

74 1997 május. Petőfi adó, Varsányi Zsuzsa riportja

 A háborúba való belépéskor a Magyar Rádió tisztességes munkatársai válságos helyzetbe
kerültek. Erről az időszakról magának az írónak a naplójából alkothatunk képet. A kéziratos
Naplótöredéke t Barsi Ödön Északi fény c. folytatásos regényével egybekötve a Fapados
Kiadó publikálta 2012-ben. Barsi Ödön a rádió szakmai munkájában a nyilas megszállás
után nem akart tovább részt venni. 1944 tavaszától, a családjával együtt többnyire Verőcére
vonult vissza. A Rádióra már ezt megelőzően is, jó ideje politikai nyomás nehezedett. Apám
a naplójában számol be arról az esetről, amikor az egyik élő adásban Oláh György
szélsőjobboldali publicistával került konfliktusba. A szovjet csapatok már közeledtek
Budapest felé, amikor a Rádiónak sugároznia kellett az imrédysta kormánnyal
rokonszenvező Egyedül Vagyunk szerkesztőjének előadását. A baloldali érzelmű Barsi
nehéz szívvel hallgatta a „szörnyű előadást”, és figyelmeztette Oláhot, hogy rövidesen lejár
az adásra szánt idő, be kell fejeznie. „Oláh erre csak legyintett, majd elvörösödve és
köpködve, a szavakat felcserélve elhadarta a szövegét. - Ugye, mégis végigolvastam a
szöveget? – nézett fel ezzel végezvén. Mire Barsi így felelt: - Igen, de nem hallotta senki. A
napló szerint Oláh dührohamot kapott, és talán fel is jelentette apámat.. A németek és hazai
szálláscsinálóik továbbra is reménykedtek Hitler „csodafegyverében”, hogy az még
megfordíthatja a háború végkimenetelét. Barsi Ödön, aki attól tartott, hogy egy napon a
Gestapo házkutatást tart a lakásán, a naplójának őrzését bizalmas jó ismerősére bízta az
utolsó háborús hónapokban. A sors iróniája, hogy a naplónak csak a töredéke maradt fenn: a
„felszabadulás” utáni időszak eseményeiről írt része elveszett. Az ötvenes években Barsi
Ödönnek az ÁVH-tól is volt félni valója, ezért valószínűleg ő maga semmísítette meg a
háború utáni időszakról készült jegyzeteket. A töredékes kézirat egy ugyancsak kéziratos
novellával együtt (Növények bolygója) végül Szatmári Jenő István újságíróhoz került, aki a
hetvenes években visszajuttatta azt az író családjához. A nyilas hatalomátvétel napja, 1944
október 15.-e megrázó élmény volt Barsi Ödön számára is. Naplójának szövege is
félbeszakad, amikor a nyilasok benyomultak a VII-es stúdióba. A drámai eseményekről
utólag több újságcikkben s megemlékezik.

19. Kép. Cikk a Világ 1945 június 6.-i számából

Barsi Ödön, szerencséjére, épségben hazajutott, és ezt követően már azért sem ment be a
Rádióba, hogy - amint azt korábban tette - a folyosó faláról egy-egy Hitler képet letépjen.
Budapest ostromát a család a Ráday utcai lakás légópincéjében vészelte át. Utcai
közelharcok zajlottak, az orosz katonák egyik házból a másikba gyakran a pincéken jutottak
át. Az író ekkor már nem írt, de bátorsága és humora nem hagyta el. A nyilas
háztömbbizalmi váratlanul bejelentette, hogy „nincs ok a félelemre, a németek már
bevezették a magasfeszültséget a Nagykörúton”. Apám azonnal reagált: „Ez igen, az
oroszok megfordulnak, és meg sem állnak Moszkváig”.

Egy alkalommal sebesültet hoztak be az utcáról. Szilánk fúródott a térdébe. Egy ott lévő
orvos karbidlámpa fényénél próbálta eltávolítani a szilánkot, de hiába. Barsi Ödön és
üldözött barátja, aki egyébként a család pincerekeszében rejtőzködött, hordágyon vitte a
szeptikus sérültet át az Üllői úti klinikára. Útközben a légi riadóknál le-letették a hordágyat,
és beszaladtak valamelyik kapualjba. A kapualj módszer később is bevált, amikor Barsi
Ödön már az oroszok „malenkíj robot”-ja elől kényszerült menekülni.

Újrakezdés

1945 június 26.-án Barsi Ödön cikket írt a Világ c. lapba. Az írás apropóját az adta, hogy
sok esztendei némaság után végre Lajos Iván75 is megszólalhatott a magyar rádióban. A cikk
alkalmat adott arra is, hogy benne Barsi Ödön megfogalmazza saját nézeteit a háborúról, a
dicstelen szerepről, amelyet Magyarország - kivált a német megszállás után - a „szörnyű
világégésben” játszott.

„Most átment rajtunk is a háború, nem fölöttünk, hanem a testünkön. Lerombolt házak,
felrobbantott hidak és halottak jelzik azt az utat, amelyen a németek visszavonultak, hogy
aztán letegyék a fegyvert a győztes hatalmak előtt... Nem volt még ilyen rettenetes háború!
És mi ebből kimaradhattunk volna! „ - kesereg a szerző, majd így folytatja: „Lajos Iván
nagyon jól tudta, mi vár ránk, ha a németek oldalán indulunk a háborúba. ... kétszer is
alkalmunk lett volna elnyomóink ellen fordítani a fegyvert: 1944 március 19.-én és október
15-én... Ebben az időben már sokan megértették Lajos Iván figyelmeztetését, mégis kevesen
akadtak, akik szembeszálltak a németekkel.” Cikkét így zárja: „Becsületes, magyar szándék
vezette Lajos Ivánt, amikor kis könyvét megírta, és örökké sajnálhatjuk, hogy ezt a bátor
figyelmeztető hangot elnyomta az ágyuk dörgése, a tankok dübörgése és a stukák zúgása.”

A Magyar Rádió a budapesti harcok befejeztével romokban volt. Barsi Ödön részt vett a
romok eltakarításában. Hamar átesett az igazoló bizottságok szűrőjén, és még márciusban
Ortutay Gyulával76 együtt Debrecenbe utazott, hogy az ideiglenes nemzeti kormány
tagjaival tárgyalva megteremtsék az újrakezdés anyagi és technikai feltételeit. Barsi Ödönt
főrendezőnek nevezték ki. Belépett a Szociáldemokrata Pártba. Még írt és rendezett
hangjátékokat, de lélekben egyre jobban távolodott a rádiós munkájától. Az új diktatúra által
meghirdetett kulturális fordulat nem volt ínyére. Ortutayt a Magyar Központi Híradó Rt.
elnöki posztján Barcs Sándor követte. 1949-től, a Rajk-per lezárása után, fokozatosan teret
nyert a Révai-féle kultúrpolitika1877.Ekkortól egyre jobban érvényesültek a felülről jövő
diktátumok, napirendre került és egyre szigo-rúbbá vált a munkatársak politikai múltjának
vizsgálata. Barsi régi kollégáját, Kilián Zoltán újságírót nyugdíjazták, Pluhár István, a
kitűnő sportriporter, a hatóságok szemében megbízhatatlanná vált. De a háborút követő két-
három év alatt, amíg még a demokrácia szabad levegője töltötte be a Kárpát-medencét,
Barsi Ödön még dolgozhatott, színházi rendezésekre kérték fel, és regényei is megje-

75 Lajos Iván (1906-1949) pécsi jogtudor, közíró. 1939-ben Pécsett jelentette meg nagy feltűnést keltő, s a hatóságok
által elkobzott Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében c., később általánosan a „szürke könyv”-
ként emlegetett munkáját, amelyben bebizonyította, hogy a küszöbön álló második világháború óhatatlanul
Németország vereségével fog végződni. Mauthausenbe hurcolták, onnan 1945 nyarán hazatért, rá egy évre azonban
eltűnt, három évvel később egy szovjet-kazah büntetőtáborban meghalt. (A Wikipédia nyomán.).

76 Ortutay Gyula (1910– 1978) néprajzkutató, politikus, az MTA tagja. A háború alatt részt vett az ellenállási
mozgalomban, 1945 januárja és 1947 márciusa között a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát integráló Magyar
Központi Híradó elnöki tisztét töltötte be. (A Wikipédia nyomán.)

77 A demokratikus Magyar Rádió bölcsőjénél (1945–1949) http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/501.html

lenhettek. Közvetlenül a háború után, 1945-ben jelent meg Barsi Ödön háború utáni
legújabb műve, a Vihar London felett c. könyv. A regény izgalmas háborús történet, amely a
korábbi kalandregényeket idézi, de nem jelent visszalépést az írói fejlődésben. A regényt az
elmúlt években újra kiadta a K.u.K, az Anno és a Fapados Kiadó, továbbá a Hangos
Könyvek sorában is megjelent, így tehát a legismertebb Barsi Ödön regénynek tekinthető.

20. Kép. A Vihar London kiadásai

„Az író és a színész szerencsésen kevert fantáziájával állítja elénk a történelem

legvéresebb alakját, Hitlert”, kezdi a korabeli méltató. „Mint színészt látja a rossz ripacsot,
aki tetszeleg önmagának, aki az ostoba, kritika nélküli tömegek előtt ‚alakítja’ szerepét. ...
Érdekfeszítő detektívregények izgalmas kalandjai elevenednek meg előttünk. A könyvnek
ezek a fejezetei Barsinak, a detektívregényírónak specialitását dicsérik. Sok érdekes és
izgalmas detektívkalandot olvastunk már tőle. Most érdeklődése a komolyabb dolgok felé
fordul, aminek őszintén örülünk. A Vihar London felett mindenesetre fejlődést jelent Barsi
munkásságában”, fejezi be találóan a recenzens (E. I.).A regény megírásába Barsi már a
háború alatt hozzáfogott amikor még a V1 és V2 rakéták telepítésének helyéről pontos
adatok nem álltak rendelkezésére. A regényben most Barsi Ödön - D’Artagnan bőrébe bújva
- visszaszerzi a háborús Angliának a német V-rakéták legszörnyűbbjének tervrajzait. Az író
érzéklete-sen mutatja be szereplőinek mögöttes tulajdonságait. Egy ponton az angol
újságíró, Craig találkozót erőszakol ki Montgomery tábornaggyal, akinek felteszi a
megválaszolhatatlan kérdést: „Mikor kezdődik a döntő támadás?” Barsi természetesen
tisztában van vele, hogy ilyen kérdésre nem szabad válaszolni, hiszen ez katonai titok, de
éppen ezzel érzékelteti a fiatal újságíró lobbanékonyságát, természetes türelmetlenségét,
csillapíthatatlan békevágyát. A Vihar London felett sikere nyomán Barsi kísérletet tett arra,
hogy művét angolszász nyelvterületen is megjelentesse. A kialakuló hidegháborús
helyzetben próbálkozása sikertelen maradt. Korábban a detektívregényeinek megjelentetése
a skandináv országokban a háborús események miatt ugyancsak nem valósulhatott meg.
Szintén 1945-ben jelent meg a Vörösváry Kiadónál az Álomfickó meséi című mesekönyve,
amely ugyancsak nagy sikert aratott. Az illusztrációkat felesége, Szeleczky Piroska
készítette.
 21. Kép. A sikeres mesekönyv borítója

A mesekönyvnek nagy sikere volt. Barsi Ödön már írta a következő mesekönyvet, amelyhez
az illusztrációkat ismét felesége készítette. 1946-ban második díjat nyert a Munkáskultúra
Szövetség hangjáték pályázatán. Az első díjat Palotai Boris Féltékenyek című rádiódrámája,
a második díjat pedig, Barsi Ödön a rádió főrendezője, Építsünk, fiam? című hangjátéka
kapta. Biztató volt, hogy 1946-ban megjelenhetett az Indiánok a Dunán és az Üstökös című
regénye a Forrás kiadónál. Az Egy lélek visszatér (1947 Pécs ,Téka) című regényében
visszatért kedvelt fiatalkori olvasmányainak hőseihez és íróihoz. De ez már nem a krimiíró
Rodriguez kései alkotása, és nem csupán a tudományos fantasztikus irodalom művelőjének
az írása, amelyben a fantasztikum ürügyén elevenedhetnek meg a klasszikus külföldi
bűnügyi irodalomból jól ismert figurák.

22. Kép. A fantasztikus „crossover” regény címlapja

Korát megelőző regényről van szó: ahogy az írót eddig legmélyrehatóbban tanulmányozó,
és a parnasszusi besorolását megadó irodalomtörténész Benyovszky Krisztián tanár írja78,
Barsi ezen műve alighanem az első magyar „crossover” regény. Az eredeti kiadás
fülszövegében ezt olvashatjuk:

„Az író lebilincselően érdekes regényében egy izgalmas férfiélet történetét mondja el
magasren-dű irodalmi eszközökkel. Egy ember meghal, halálának körülményei
tisztázatlanok. A lélek érzi, hogy erőszakos halállal halt meg és elindul, hogy megkeresse
gyilkosát. Megérkezik az árnyak klubjába, ahol a világirodalom klasszikus detektívfigurái a
maguk egyéni, sajátos módszerével bogozzák ki halálának rejtélyét. Ott látjuk Sherlock
Holmestól Arsen Lupenig a világirodalom minden nagy mesterdetektívjét. Az izgalmak
feszültségén kívül ez az írás mély és emberi humorral van átszőve. A kitűnő író legérettebb
alkotása”.

Benyovszky kitér a dialógusok gördülékenységére, amely igazolja, hogy a regény szerzője

tapasztalt színházi rendező és hangjátékíró, kiválóan ismeri a korabeli filmkultúrát és
irodalmat. Ismertetését így fejezi be:

78 Benyovszky Krisztián: A Morgue utcától a Baker Streetig -és tovább. Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. 2016. .
„... Úgy gondolom, hogy az Egy lélek visszatér c. regényt nemcsak a magyar ponyva (s azon
belül is a krimi), hanem tágabban az irodalmi crossover klasszikusai között kell számon
tartani, amely [könyv] csak az nyelvi elszigeteltség miatt nem vált szélesebb körben is
mintaadóvá. Magyar hatástörténeti esélyeit pedig hozzáférhetetlensége és a kiadását követő
korszak ponyvaellenes kultúrpolitikája rontotta le fokozott mértékben. Bár kockázatos ilyet
mondani, de talán még angol fordításban is „működőképes” – [a] mai igényeket is
kielégítő, széles olvasóközönséget megszó-lítani képes, szellemesen szórakoztató, fordulatos
szöveg válhatna belőle. Mindenesetre a klub titkára helyében én nem haboznék szélesre
tárni az ajtót, ha egy Barsi Ödönként bemutatkozó árny kérne bebocsátást az exkluzív
társaságba. Ceterum censeo: Barsi Ödön a magyar detektívirodalom immár felkent,
klasszikus szerzője, amit élet-művének ez a szelete messzemenőkig igazol, mi több, a szerző
bátran csatlakozhatna a könyvében szereplő detektív hírességekhez.”

Barsi Ödön egy másik irodalmi műfajban is megcsillantotta tehetségét. A még 1944-ben írt
Űrhajó cselekménye világűrutazásról és a Mars bolygón zajló háborús eseményekről szól.
Regényével a tudományos fantasztikus irodalom egyik első hazai művelője lett.
Tevékenységének jelentőségét e téren csak jóval később ismerték fel. A sci-fi amúgy nem
volt teljesen új elem Barsi Ödön témaválasztásában, hiszen már a Tarka Regénytárban
megjelent Amazonász titka és a Gyilkos fák szigete is ide sorolható, mi több, az El
Dorádóban is található fantasztikus elem (az őshüllők megjelenése az Aranyország felé
vezető úton). Rendezőként is volt már hasonló feladata: 1939-ben Aldo Franco Pessina Az
éter hajósai című háromrészes hangjátékát rendezte, amely egy űrrakéta emberáldozatokkal
is járó kísérleti kilövéséről szólt.

23. Kép. Az Űrhajó címlapja

Az űrhajó utasai a csillagász Fábián Miklós, Török Sándor a mérnök, Márton Jenő a
geológus, Jávor Dénes az orvos és Törtely Anna az ünnepelt színésznő. Barsi Ödön a
cselekményben ezúttal Fábián Miklóssal azonosul, az ő szemével írja le mindazt, amit
ember addig közelről nem láthatott. Könnyű volt elképzelnie a rakéta belsejét olyasminek,
mint a rendezői fülkéje a stúdióban. A könyvből terjedelmes idézeteket társított fotóihoz
Fejér Zoltán fotóművész, amelyek a Fotóművészet c. képes lapban jelentek meg 2004-ben.
A cikkét angol fordításban 2006-ban a Photoresearcher is leközölte. A sors fintora, hogy ez
az egyetlen szöveg Barsi Ödön munkásságában, amely angolul is olvasható. Színházi
rendezőként 1948-ban még volt alkalma bizonyítani: A három testőr dramatizálásával a sze-
gedi nemzeti színházi ősbemutatón (D’Artagnan szerepében Pataki Jenő) szép sikert aratott.

Nyugdíjban

Ha megfogadja egyik barátjának a tanácsát, és 1948-ban apám is belép a Kommunista

Pártba, továbbá, ha nem tiltakozik az ellen, hogy egy újság számára Rákosi Mátyással
együtt fotózzák le a Rádió udvarán, feltehetően még egy darabig megtarthatta volna az
állását a Rádióban. Ám - talán szerencséjére - „ismert szívbetegségére való tekintettel”
negyvennégy éves korában nyugdíjazták. A régi rádiósok közül sokan sokkal rosszabbul jár-
tak. A Szociáldemokrata Párt is kizárta soraiból, mielőtt a Párt beolvadt volna a Magyar
Dolgozók Pártjába. Mindez korántsem kedvetlenítette el, hiszen a párt árulóit ugyanúgy
megvetette, miként korábban a nyilasokat. A nyugdíját is el akarták venni, azzal vádolták
meg, hogy a Turul Szövetség79 fővezére volt. Szerencsére bizonyítani tudta, hogy tagja sem
volt a mozgalomnak. Ám mégis sok volt a rovásán. 1936-ban megjelent, Az alcasari máglya
c. kisregényében a következő sorok szerepelnek: „- Mi lesz most velünk? - suttogta a lány,
és irtózva bámult a szőnyegen heve rő emberre. A parancsnok sárga arca most még inkább
arra a Lenin-maszkra hasonlított, amely ezer és ezer példányban díszíti a komintern
ügynökeinek lakásait.”A fenti sorokat, az Országos Széchenyi Könyvtárban az apám ellen
bizonyítékokat gyűjtő ismeretlenek - a köteles példányok épségét sem kímélve - színes
ceruzával aláhúzták, és felkiáltó jellel látták el. Nyilván úgy gondolták, hogy Barsi ezzel
elítéli a bolsevizmus spanyolországi behatolását. Az úszó halál c. krimijében szerepel egy
Dimitrij Szergej nevű veszedelmes orosz kém. A köteles példányt korábban valaki kiemelte
a könyvtári állományból. Könnyebben találtak volna bizonyítékot apám állítólagos szovjet-
ellenességére ha elolvassák az 1941 novemberében, az Antenna c. képes újságban megjelent
novelláját (A titokzatos malom), amely az orosz-finn háború egyik epizódjáról szólt.

24. Kép. Regény a spanyol polgárháborúról

A novellát olvasva nem lehet kétséges, hogy a szerző szimpátiája az orosz túlerő
ellen küzdő finneket kíséri. Bár Apámnak a rádiós munka fölöttébb hiányzott, baráti és
családi körben soha nem tagadta, hogy a kor kötelező témáiról - a termelőszövetkezetekről,
az élmunkásokról, a sztahanovistákról, stb.- készülő sema tikus hangjátékok rendezéséhez
már amúgy sem lett volna kedve. Nyugodtan mondhatta ezt az az ember, aki élete során a
hangjátékaiban és novelláiban a világirodalom és a művészet széles spektrumát tárta a
hallgatóság és az olvasó közönség elé. Apám testi-lelki jó barátját, a meggyőződéses
demokratát, dr. Németh Antalt80 még a nyilasok állítot-ták félre 1944-ben. Ám az új
diktatúra sem engedte dolgozni azon a területen, amelyhez a legjobban értett: 1945–1956
között nem rendezhetett. Az ellenlábasok nem felejtették el, hogy a harmincas években, az
egyi k rendezésében egy nagyméretű Lenin-portrét állíttatott fel háttér-díszletnek. Az
ötvenes években a Népművelési Intézetben foglalkoztatták, de feleségével együtt igen
méltatlan anyagi körülmények között kellett élniük. Csak 1956 után rendezhetett újra
Kaposvárott, majd Kecskeméten és Pécsett is. Apám a nyugdíjából nem tudta volna eltartani
79 A Turul Szövetség a Horthy-kori Magyarország legjelentősebb egyetemi ifjúsági szervezete 1919 és 1945 között.
Jobboldali radikális alapállás, keresztény-nemzeti gondolkodás, militarizmus, trianoni revizionizmus és
antiszemitizmus, a zsidóság visszaszorítására irányuló törekvések jelle mezték (a Wikipédia nyomán).

80 Németh Antal (1903-1968) rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író. 1935-től 1944-ig a
Nemzeti Színház igazgatója volt.
a családot, ezért építész felesége is munkát vállalt a Rimanóczy Gyula 81 vezette Középület
Tervező Vállalatnál. Ő maga fizikai munkával is próbálkozott: egy éven át szenet árult
Soroksáron. 1951-ben hangjátékokat juttatott ki a Szabad Európának Münchenbe,
természetesen anonim módon. Elvétve itthon is megjelenhetett egy-két cikke az Új
Emberben vagy a Természettudományos Közlönyben82. Baráti társasága változatlanul
tartotta benne a lelket. Rendszeresen találkozott Supka Gézával 83szabad kőműves
páholyában84, volt rádiós barátaival, dr. Németh Antallal, Dálnoky János újságíróval, Kulin
György csillagásszal, akinek a révén a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő
Társulat (TTIT) Asztronautikai Bizottságának író tagja lett. Az 1956-os forradalom előtti
hónapokban ismét nagy kedvvel fogott hozzá egy filmforgatókönyv írásához. Kedvenc
Jókai regényének a Kőszívű ember fiainak filmváltozatát André bátyjával közösen már ré-
gebben is tervezték. A forgatókönyv végül fiókban maradt, egy példányát a Fővárosi Szabó
Ervin könyvtár ő r z i . Az 1956-os forradalom és szabadságharc első napjait nagy
lelkesedéssel üdvözölte. A régi rádiós kollégái a lakásán is felkeresték, be akarták vonni a
Rádió újonnan alakítandó vezetésébe. Nem vállalt szerepet, nem exponálta magát. Apám,
ahogyan annak idején Hitler vereségét is biztosra vette, előre látta az 56-os for radalom és
szabadságharc bukását is. Biztos volt benne, hogy a rákövetkező megtorlás a családját is
érintené. Nem óhajtott a mártírja lenni az újabb nemzeti tragédiának. Dálnoky János (1916
– 1975): szerkesztő, újságíró. Kulin György 1905 – 1989) magyar csillagász, számos
kisbolygó és egy üstökös felfedezője. Ám nem gondolt arra sem, hogy elhagyja az országot.
Akkor sem, amikor megtudta, hogy André fivére a feleségével együtt disszidált. A
forradalom és a szabadságharc bukása azonban mély keserűséggel töltötte el, ami csak
akkor csillapodott, amikor fiát - engem - 1957-ben felvettek a budapesti orvosegyetemre.
Újra írni kezdett, noha kedvenc írógépét korábban eladta. Ceruzás írásai, néhány kivételtől
eltekintve, ugyan nem kaptak nyilvánosságot, de életkedve némileg visszatért. Élete utolsó
éveiben asztrológiával kezdett foglalkozni. Volt rá bőven ideje, mert írásai akkor már
jobbára a fiókban maradtak. Pedig a fiókok sok kincset rejtettek, amint ez a rendszerváltást
követő években már kiderülhetett. A Szárnyas penge c , regényt a Fapados Kiadó a Barsi
Ödön életmű sorozatban, a Növények bolygója c. novellát a havonta megjelenő Új Vénusz
sci-fi képes újság jelentette meg 1991-ben. Szatmári Jenő István újságíró85 már 1973-ban
felhívta a figyelmet az Űrhajóra és a szerző látnoki jóslataira az atombombáról és az
interkontinentális rakétáról86. A regényt Barsi még jóval az első kísérleti robbantások előtt
írta meg. Apám egyébként komolyan hitt a csillagoknak a Földre gyakorolt hatásában, ami

81 Rimanóczy Gyula (1903-1958): Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar modernista avantgárd építészet kimagasló
alkotója.

82 Például: Barsi Ödön: Régi automaták. Természettudományos Közlöny 1957.

83 Supka Géza (1883 – 1956) magyar régész, művészettörténész, író, újságíró, az MTA levelező tagja.

84 Supka 1910 óta töltött be vezető pozíciókat magyarországi szabadkőműves páholyokban. 1946-ban az újjáalakult
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere. E posztjáról 1949-ben lemondott, de a szabadkőművesség 1950-
ben bekövetkezett betiltása után is, haláláig „kőműves-nek” tartotta magát (A Wikipédia alapján).

85 Szatmári Jenő István: Magyar H.G.Wells, vagy történelmi rejtély? SF tájékoztató 1973, 36-38. Barsi Ödön Naplója
és néhány kézirata Szatmári jóvoltából került vissza a családhoz.

86Az első nukleáris kísérleti robbantásra 1945 július 16-án, az új-mexikói Alamogordoban (USA) került sor
(Wikipédia).
közvetve emberi sorsokat is befolyásolhat. A Vihar London felett c. regényében szerepel
Hornus Waldemar asztrológus professzor, egy remek figura, akinek képtelen fantazmagóriái
és bizarr jóslatai az olvasót hol megmosolyogtatják, hol elborzasztják. Apám talán saját
gondolatait adta az asztrológus szájába, amikor az ezt mondja: „A csillagok nem hazudnak:
A jövendőt pontosan felírták az égi kezek az állatövi jegyekre, a bolygók pályáira … Csak
éppen művészet kell ahhoz, hogy valaki kiolvassa az égi rúnák próféciáit a csillagos ég
útvesztőjéből...”Amikor Apám a család és ismerősök számára horoszkópot készített, az
ismert születési adatok alapján gondosan lemérte vonalzóval a csillagok és a bolygók
állását, osztott, szorzott, bonyolult matematikai műveletekkel készítette számításait. Úgy
emlékszem, a saját horoszkópját soha nem csinálta meg... Utolsó kézírásos mesekönyve, Az
erdő meséi posztumusz kiadásban jelent meg 2013-ban. A mű hangulata jól tükrözi az író
lelkiállapotát, aki a publikálási lehetőségeitől csaknem teljesen megfosztván, - mint oly
sokan mások - meseírással vezette le érzéseit, és jelezte ily módon kényszerű elfordulását a
való világtól. Egyik írása mégis átjutott az egyébként mindenre gondosan figyelő állami
cenzúra szűrőjén. Tímár József, a kor egyik legnagyobb színészegyénisége volt. Apám is
nagy művésznek tartotta, olyannak, aki szerepe it teljes átéléssel, minden hamis pátosz
nélkül játszotta el. Tímár a főszereplője volt Harsányi Kálmán Ellák c. drámájának, amelyet
apám rendezett 1937-ben. A színész, akit a nyilas érában is nemzetgyalázással vádoltak, a
háború utáni új rendszernek sem volt a kedvence. 1949 szilveszterén, már kissé kapatosan, a
Magyar Színházban provokatívan szavalta el a Szózatot, emiatt félreállították, és egy ideig
nem léphetett színpadra. 1960-ban, már nagybetegen játszotta el a Nemzetiben Az ügynök
halála főszerepét, ezzel búcsúzott a közönségtől. Röviddel ezután meghalt. Apám jelen volt
a temetésén, és annak hatására írta meg A gyászbeszédet, amely az egyik napilapban jelent
meg. Nevek az írásban nem szerepelnek. A halott személyéhez kétség sem fért, de az
olvasók tévedhetetlenül tudhatták azt is, hogy ki a gyászbeszédet tartó „epigon”, akinek torz
jelleméről ez az írás szólt. Egy rövid, jellemző részlet a cikkből:

„... Mindenki sírt: tisztelők, barátok, kritikusok egyaránt... Az epigon pedig rendületlenül
beszélt, dicsérte az elhunytat, de ha erre alkalom nyílt, a saját személyét is megemlítette.
Elmondta, mennyire szerette a mester, mennyire a rokonának érezte, és közben makacsul
azokra a szerepekre gondolt, amelyek most már bizonyosan őt illetik. ... Ezen a délutánon
minden a mester emlékét hirdette a temetőben: a fák, a bokrok és a síró emberek. - Az
epigon azonban csak a saját arcát nézte, azt a széles, mongolos arcot, amely ott tükröződött
előtte a szélvédőüvegen. Olyan elégedett volt önmagával, mint talán még soha. - Ma megint
isten voltál!! - suttogta mámorosan a tükör-képének.”

Az „epigon” - ha a mai olvasó netán még nem találta volna ki: Major Tamás (1910 –
1986)87.

Utóélet

Apám korai halálát 1963-ban, Tímáréhoz hasonlóan, szintén alattomos betegség okozta.
Magam, mint szigorló orvos, tehetetlen tanúja voltam szenvedéseinek. Halálát követően
másfél évtizedig munkássága csak családi körben került szóba. Egyszer ugyan hívta valaki

87 A Nemzeti Színház akkori igazgatója, majd főrendezője, egy ideig országgyűlési képviselő, magas beosztású
pártfunkcionárius. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli, írja róla a Wikipédia.
anyámat Bécsből, hogy kölcsönkérje a Madagaszkár királya című regényt, amelyből film-
forgatókönyvet szerettek volna írni. Nem járt az illető szerencsével: Barsi Ödön regényeiből
a család birtokában mindössze három maradt. A hetvenes években gondoltam először arra,
hogy apám regényeit összegyűjtöm. Öt év alatt sikerült szívós munkával megszereznem a
könyveket. Sokaktól - könyvgyűjtőktől, lelkes olvasóktól - kaptam segítséget. Szász Mihály,
szegedi zeneszerző, éveken át postázta számomra gyűjteményéből a Filléres Tarka Regény
sorozatban álnéven írt Barsi Ödön művek másodpéldányait. Manapság az új kiadásokból
apám műveinek zöme már fellelhető az Országos Széchenyi Könyvtárban: az eredeti köteles
példányok az évek során kézen-közön eltűntek. A puha diktatúra alatt már újra lehetőség
nyílt a krimik kiadására. A dr. Rapcsányi László 88 szerkesztette „Sárga regények” köteteiben
először külföldi írók műveit, majd Rejtő Jenő humoros regényeit publikálták, végül az
olvasók által türelmetlenül várt Rodriguez regényekre került a sor. A „Sárga regények”
köteteiben a Számum, A kőkoporsó titka és a Sátán bábszínháza jelent meg. A szerkesztők
így fogalmazták meg törekvéseiket a könyvek fülszövegében:

„Elrongyolódott, régi filléres regényekből szerkesztettük ezt a sorozatot. Újra olvashatjuk

apáink, nagyapáink kedvelt időtöltését, a két világháború között feltűnt izgalmas, fordulatos
légiós, bűnügyi, vadnyugati, kalandos, kém stb. történeteket. Minden írást eredeti, teljes
szöveggel közlünk, ahogyan annak idején a Friss Újság színes regénytára, a Gong, a Pesti
Hírlap könyvek, a Szivárvány, a Tarka Regénytár, a Tolnai regénysorozat, az Új élet
regénytár, a Világvárosi regények stb. sorozatokban megjelent. A filléres regények írói a
műfaj divatja szerint idegen álnevek mögé bújt magyar írók, újságírók, olykor tudományos
férfiak. Anélkül, hogy a kisregényeiket értékükön felülre emelnénk, megállapíthatjuk, hogy
sok eredeti megoldás is felbukkan ezekben, s ha valamely világnyelven íródtak volna, még
az átlagosak is adhatnának alapötletet a moziban és a televízióban vetített hasonló témájú
történetekhez. Néhány magyar szerző munkája a tudományos-fantasz tikus regények és
filmek között is megállná a helyét.”

A regények szerkesztése során dr. Rapcsányi interjút készített özvegy Barsi Ödönnével89.
Így kezdődött a Rodriguez / Barsi regények reneszánsza, amely több művének többszöri
újra kiadását, végül az egész életmű (90 regény) di gitalizált formában való megjelenését
eredményezte.

25. Kép. Néhány, az új kiadások címlapjai közül

2005-ben meglepődve olvastam az interneten Révész Béla politológus szakdolgozatát 90,

88 Rapcsányi László (1925 – 2013) Kazinczy-díjas magyar író, újságíró, ügyvéd.

89 Régen találkoztunk 1985 IV 18. Kossuth adó.

90 Révész Béla 1996 Manipulációs technikák a hidegháború korai időszakában (Magyarország és a Szabad Európa
aki tanulmá-nyában idézi a hatvanas évek elején a Belügyminisztériumban Az 1956 évi
magyarországi ellenforradalom az állambiztonsági munka tükrében címmel készült
elemzést. Az anyagban szerepel egy összesítés azokról az 1956-ban működő illegális
szervezkedésekről és csoportosulásokról, amelyekről a BM operatív szer- vei tudomással
bírtak. A jegyzékben apámról a következőket írják: „Barsi Ödön egy szervezkedés vezetője
volt. Kapcsolatot tartott a ‚SZER’-rel. Kémanyagokat és hangjátékokat juttattak ki.
Kapcsolatai közé tartozott Pertsek Elza tanítónő.” (Utóbbi neve helyesen: Fertsek - BB.)
Időközben lehetőséget kaptam, hogy a Történeti Hivatalban tanulmányozhassam a BM
családomat érintő szigorúan titkos anyagait.

A Rodriguez testvérek (Barsi Ödön és Rodriguez Endre nagybátyám) megfigyeléséről

szóló iratokból egyáltalán nem derül ki, hogy apám bármiféle szervezkedésnek vezetője lett
volna. Csak annyi tudható, hogy többször megfordult a szintén megfigyelt Supka Gézánál
(róla korábban említést tettem.) Tény viszont, hogy a hangjátékok eljutottak a müncheni
címre, és elhangzottak a rádióban. A felvételeket sajnos nem tudtam megszerezni. Fertsek
Elza írónőt, iparművészt apám valóban jól ismerte, és talán ő vitte magával egyik kiállítása
alkalmával Münchenbe az inkriminált hangjáték-felvételeket. A családunkat minden esetre a
fentiek miatt nem érte bántódás, és szerencsénkre a névmagyarosításnak köszönhetően nem
derült fény a rokonságomra a disszidens Rodriguez Endre nagybátyámmal. Így hát 1957–
ben (igaz, maximális pontszámmal) felvételt nyertem az egyetemre, sőt 1964-ben turista
útlevelet is kaptam Nyugat-Németországba. Apám szellemi örökségét több évtizede
igyekszem ápolni és őrizni, mert azt rendkívül értékesnek tartom. Regényei nem sorolhatók
egyértelműen a ponyvairodalomhoz, hiszen azokban korábbi és aktuális olvasmányaira,
valamint a világ releváns eseményeire reflektál. Prózájában rendkívül kiművelt, élete végéig
önmagát állandóan alakító, tökéletesíteni igyekvő művész képe tárul elénk. Írásait csak az
értékelheti igazán, aki olvasmányai vagy a saját tapasztalatai révén maga is részt vett az
adott eseményekben vagy tud azokról a reflexiókról, - legyen szó akár könyvekről,
zeneművekről, fontos történelmi eseményekről -, amelyeket a szerző újra és újra felvillant.
Írásomhoz sok bátorítást és segítséget kaptam dr. Ács Pétertől (ELTE), aki egyik
konzultációnk alkalmával megkérdezte: tudom-e, hogy apám miről szeretett volna még írni
élete alkonyán. Tudom-e, hogy milyen témát választott volna? Nos, a tarsolyában még
bizonyára sok téma, ötlet lapult. Élettapasztalatából és korábbi novelláiból hangjátékaiból
merítve lett volna elegendő matériája egy nagyobb lélegzetű regény megírásához. Mi nem
kérdeztük, és ő nem mondta el. Régi írásai között keresgélvén egy kéziratban maradt kis no-
vellára bukkantam. Elgondolkoztam: vajon mi járhatott a fejében, amikor ezt írta. A
következő oldalon közre adom a rövid elbeszélést. Talán választ kapunk belőle a fel nem
tett kérdéseinkre.

Összefoglalás: A szerzők a családi tulajdonban lévő dokumentumok alapján megkísérlik

ismertetni Barsi (Rodriguez) Ödön életét és munkásságát, amelyről mostanáig nem jelent
meg átfogó tanulmány. Lépésről lépésre követik emberi és művészi fejlődését a kezdetektől
egészen a sikeres önmegvalósításig. A katonaiskolai növendékről kiderül, hogy kiváló
versmondó, és érettségi után azonnal felveszik a Szín művészeti Akadémiára, ahol 1929-30-
ban először színészi majd rendezői diplomát szerez. A Nemzeti Színházban, majd erdélyi
színházakban lép fel. Figyelmét felkelti a magyar rádiózás beindulása, és bátyja, Rodriguez

Rádió 1950-1956).
Endre filmrendező biztatására hangjátékok írásával próbálkozik. Írói tehetsége a fivérével
közösen írt detektív- és kalandregényekben hamar megmutatkozik. Barsi Ödön már ekkor
egy rendező szemével igazgatja szereplőit, és szövi a cselekmény fonalát. Gyakran maga is
azonosul a szereplők valamelyikével. A Magyar Rádió tízéves jubileumára hirdetett
hangjáték pályázaton az első és második díjat is elnyeri. A rádiórendezés mellett színpadi
rendezései is sikeresek. A hangjátékok írása, rendezése, drámaírók műveinek rádiószínpadra
való adaptálása során széleskörű műveltsége tovább mélyül. Regényei fokozatosan irodalmi
magaslatra emelkednek, miközben megőrzik fordulatosságukat. Pályája és sikerei csúcsán
azonban karrierje derékbe törik: egy vészterhes időszakot követő diktatórikus rendszerben a
kezéből kiveszik a mikrofont és a tollat. Napjainkban eljött az idő, hogy regényeinek
megjelenését követően az emberi és művészi rehabilitációja is napirendre kerüljön. Irodalmi
hagyatékának számba vétele, katalogizálása jelenleg is folyik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Kéziratait, néhány személyes tárgyával együtt a Múzeum vette át megőrzésre.

Szerzők:

Dr. Barsi (született Rodriguez) Béla, az író fia. Francia papi iskolában tanult, az Apáczai
Csere János gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Orvosegyetemen szerzett diplomát,
mentőorvosként is dolgozott. Jelenleg a Nyírő OPAI intenzív osztályán főorvos. Számos
közleménye jelent meg a sürgősségi ellátás és az intenzív terápia területén. Emellett hobbija
a családkutatás, amit több tanulmánya jelez.

Dr. Ács Péter egyetemi docens, Germanisztikai Intézet, Skandináv Nyelvek és Irodalmak
Tanszéke

Szöveggondozás, adatellenőrzés, tördelés: Hirschler András

A nyitott ablak

Nagymama az ablaknál ült. Haja fehér volt, az arca ráncos és mindkét szemére hályogot
vont a kérlelhetetlen idő. Egy emberöltőn keresztül tanított az iskolában, most azonban
tehetetlenül ült a rozzant karosszékben. A napsugarak átszűrődtek a fák lombjain és a színes
fényjátékot ő is érzékelte. Időnként ellenzőt formált a kezéből és úgy bámulta a furcsa,
szeszélyes foltokat, melyek az ég kékjét és a napfény sárga ragyogását lopták be a zöld
lombok közé.- Ott egy nyitott ablak van – mondta egyszer határozottan.Elnézően
mosolyogtam. - Tévedsz, nagymama... Nincs ott semmiféle ablak.- De hiszen tisztán láttam,
- makacskodott – az ablaknál emberek ültek, fehér hajú öreg emberek... Megsimogattam
ráncos, petyhüdt kezét. Végtelenül kedves volt az arca. Bár szeméből kihunyt a fény, és
szürke árnyék borult a szeme köré is, de a szája mosolygott. - Te nem vagy jó megfigyelő, -
motyogta – én sokszor látom a nyitott ablakot. Néha eltűnik, ha esős az idő, de azután
megint csak felbukkan... A fák mögött egy kis ház van.- Nincs ott semmiféle ház! - mondtam
türelmetlenül.Eljött az ősz.. Nagymama még mindig a karosszékben ült és úgy bámulta a
gyérülő fényt, mely néha még átragyogott a sárga lombokon. Egy napon azonban már nem
tudott elvánszorogni a kedvenc karosszékéig. Az ágyon feküdt és kínosan köhögött, de azért
fáradhatatlanul mormolta a régi imádságokat, amelyekre valamikor a gyermekeket
tanította.Jól emlékszem arra a napra, amikor meghalt. Ráncos kezeit összekulcsolta a
mellén és úgy feküdt az ágyon mintha aludna. Hályogos két szemét lezárta egy gyöngéd kéz
és az arcán megkövült a szelíd mosoly. Temetés... Rokonok jöttek-mentek, a szemüket
törülgették és banális szavakat mondtak... Alacsonyan szálló, szürke felhők takarták az eget,
amikor eltemették. A lombja vesztett fák színtelenre sápadtak a ködben és nekem úgy tűnt,
mintha az eget is hályog borítaná be, mint a nagymama szemét. A világ szürke és szomorú
volt.….......................A fagyos és esős napok után lassan beköszöntött a tavasz. A nagymama
karosszékében ültem. Magam sem tudom, hogy miért telepedtem az ő helyére. A kertet
néztem, a zöldellő bokrokat és fákat. Az utcát és a kertet elöntötte a tavaszi napfény.
Egyszerre megrezzentem... Világosan és tisztán megláttam a nyitott ablakot... Fehér hajú
emberek ültek mögötte, a nagymama is köztük volt... Azóta sokat ülök a karosszékben én is,
és nézem a nyitott ablakot a fák lombjai között.

A következő tanulmányomban apai nagyanyám leszármazásáról és családjáról írtam.

A Hlavács család nyomán a Vág völgyében

Genealógiai és etnográfiai közlemény
(Tanulmányok T4)
írta: dr Barsi Béla

Apai nagyanyai leszármazottként már évekkel ezelőtt gondoltam Hlavács őseim

kutatására is. Miután nem állt rendelkezésemre az evangélikus vallású Olga nagyanyám keresztelési
anyakönyvi másolatán és a szájhagyományon kívül (morva leszármazás) egyéb, a nehéz feladatot
halogattam. Ez kivételesen hasznosnak bizonyult, mivel az évek során mikrofilmre kerültek a
felvidéki evangélikus egyházi kerületek bejegyzései. Nehezítette a kutatást azonban, hogy a tisztes
polgári család múltjának feltárását nem könnyítették meg családi tulajdonban, esetleg levéltárakban
lapuló birtokadományozási vagy nemesi oklevelek. Ráadásul számos névvariáció fordul elő
ugyanazon család követése során is, amelyek esetleg a szótő ismeretében azonosíthatók csupán:
Hlavács, Hlavats, Hlavaty, Hlavaj, Hlawats, sőt Hlavatsik, Hlavacsek, Hlavcsó stb. A mormonok
általi mikrofilmekből készült keresőprogramban – igaz, ritkán – a nevek durva elírásai is
előfordultak, amelyek az eredeti bejegyzés gondos tanulmányozásából kideríthetők voltak.
Mindenesetre a Liptói–medencében és a Vág völgyében Németlipcsén és Liptószentmiklóson,
valamint a környező településeken nemcsak az evangélikus egyházi bejegyzéseiben találhatók
Hlavácsok, hanem a vizsgált időszakban (XVIII. -XIX. század) a katolikus egyház regisztereiben is
sok Hlavács van, akik gyakran csak névrokonságban vannak egymással. Ez nehezíti a kutatást, a
köztük lévő differenciálást viszont megkönnyíti a gyakori gyermekáldás és az anya – néha szász
leszármazott – házastárs léte, ahogy ez az általam kutatott Hlavácsok esetében volt. Tekintettel a
névvariációkra, a közlemény szövegében mindenhol a „Hlavács” családnevet említjük függetlenül
az eredeti dokumentumokban lévőktől. A közlemény megírásában komoly és folyamatos segítséget
kaptam dr. Ács Pétertől, aki a Liptóimedence népeinek demográfiai mozgásait illetően és konkrét
etnográfiai kérdésekben eligazított. Alapvetően egy ősi szlovák ajkú Hlavács család leszármazását
kutattuk, egy, a harmincas években megjelent újságcikk nyomán. Mint ismeretes, Németlipcse
(1946 után a partizánok emlékére Partisanska Lupcsa) szász település volt szláv környezetben. Az
itteni iparosodás egyik központja volt Liptószentmiklós mellett. Fakitermelés és kereskedés,
aranybányászat és aranyművesség folytán a Trianon előtti Felvidék gazdagságához jelentősen
hozzájárultak. A XIII. században bányászattal foglalkozó szászok az évszázadok folyamán
elszlávosodtak, de családnevük alapján ma is jól kutatható eredetük, főként Németlipcsén.
A kutatott Hlavács család ősei Liptószentmiklósról és az azt környező településekről
származnak, amelyek idővel egymásba olvadtak. De a családomat érintő oldalág tagjai
Németlipcsében vertek gyökeret a XVIII. században, ezért a kutatást ott indítottuk, majd a
liptószentmiklósi plébániákon folytattuk. Az említett újságcikk (lásd később) hitelességének
tisztázása érdekében, a család elágazásának pontosítását is tervbe vettük.
A család egyik ága tehát Németlipcséből származott le, amelynek adataira nemrég online
kutatási lehetőség nyílt.
A településen gazdálkodó plebejus telepesek és a földbirtokosok mellett egy jómódú iparos
és kereskedő réteg alakult ki, amely gondot fordított gyermekeinek iskoláztatására. Így volt ez az
általam kutatott Hlavács család esetében is. Ennek néhány tagja a későbbiekben a mai
Magyarország területére költözött, ahol iparát kedvező körülmények között űzhette, vagy
kereskedhetett jó haszonnal. Itt született és élt Hlavács Dániel, akinek a születési anyakönyvéről és
fényképéről másolatot kaptam rokonaimtól és sokáig ezekkel meg is elégedtem. Az állítólag morva
származású ősöm és apja is fakereskedő volt.

Az alábbi tájképen (rézkarc báró Mednyánszky Lászlótól) az előtérben faúsztatás látható a

Vág folyón

Liptószentmiklós

Tájékozódó online vizsgálattal – még a fiúról apára keresés megkezdése előtt – szúrópróbaszerűen a
morva leszármazásra kerestem rá, és találtam is erre utaló bejegyzéseket egyes Hlavács családoknál, de ezek
nem voltak összefüggésbe hozhatók Morvaországgal, hanem csak egy Morva nevezetű szlovák helyiséggel,
így az általam kutatott családdal semmiképpen sem.
 Ifj. Hlavaty József József fiának matrikulája 1823.03.13. Tusice

Ns. Hlavaty József János fiának matrikulája 1825.09.10. Tusice

A családi szájhagyományban szereplő morvai családi eredet tudomásom szerint ugyanis nem egy
konkrét helységre vonatkozott, hanem Morvaföldre. Ezt alátámasztja az, hogy a Morva helységből való
leszármazásra utaló további adat nem került elő.

A németlipcsei ág

Hlavács Dániel

Az egyetlen fénykép Hlavács Dánielről leánya, Olga hagyatékából származik.

Keresztlevelét Szabó Júlia leszármazottjától kaptam. Eredetijét már az online mormon
mikrofilm-kereső program révén szereztem meg (Slovakia Church and Synagogue Books
Mormonfilm – a továbbiakban SCSBMF)1.

1 SCSBMF: Partisanska Lupca 2004651 mikrofilm 144.kép.

Hlavács Dániel keresztlevele (másolat)

 Hlavács Dániel keresztlevele Németlipcse 1841.02.21 1

Eszerint apja, Hlavács Tamás is kereskedő volt, anyja, Scholcz Zsuzsanna pedig nyilván
német származású. A németlipcsei evangélikus egyházi feljegyzésekben számos testvérének
keresztelési adata található.

Gyula György 1831-ben az elsőszülött fiú 2

Sámuel 1833- ban született és 1885-ben, 52 évesen halt meg 3

Gyula matrikulája 1836 4

Paulina matrikulája 1839 5

Hlavács Sámuelnek Kálmán nevű fia 1863-ban született

és meghalt 1883-ban 6

2-6 Lj SCSBMF: Partisanska Lupca 2004651 mikrofilm 37-128-137-257. kép

Hlavács Dániel és Weil Ida házasságából született Hlavács Olga nagyanyám, és bátyja
Hlavács Kornél, aki okleveles gépészmérnök, minisztériumi titkár, és az első Magyar Általános
Biztosító Társaság műszaki tanácsosa volt.
 Hlavács Olga keresztlevelének másolata

Hlavács Olga (1874-1968) Hlavács Kornél (1872-1930)

Hlavács Olga eredeti keresztlevele

Hlavács Kornél keresztlevele

Hlavács Kornél 58 évesen halt meg. Tudása, szakértelme és embersége folytán űrt hagyott
maga után. Gyászjelentése mutatja sokoldalú tevékenységét. Egy újságban úgy emlékeztek meg
róla, hogy örökre eltávozott egy igaz ember 7.
 In memoriam Hlavács Kornél

Olga mama édesanyja, Weil Ida Kornélia Budapesten született 1849. február 20.-án. Szülei,
Weil Adolf Leopold és Lernberger Mária Terézia, augsburgi evangélikus, „birodalmi” németek
voltak. Ida mama idős korában is csak törte a magyart. Gyakran mondta Bandi unokájának
rosszallóan: „Pándi, te mész vérpad!” A német származásnak köszönhette azonban Rodriguez
André nagybátyám, hogy 1956-os disszidensként haladék nélkül megkapta a német
állampolgárságot Münchenben. Ebbe a családba nősült nagyapám, dr. Rodriguez Béla. Jól tette.
Olga mama ugyan nála néhány évvel idősebb, de finom és szép teremtés volt. Végtelenül pedáns, jó
anya, majd nagymama, kiváló pedagógus. Nagyapám halála után, aki az orosz fronton 1914-ben
elesett, egyedül nevelte két fiát, de ebben segítette, bátyja, Kornél is. Hadiözvegyként trafikot
nyithatott.

Otthon a kőszegi kadét A Rodriguez testvérek

7 Lj Szabó Júlia levelesládájából
Kornél bácsi fiai, Kornél (Pubi) vadászbalesetben, és bátyja (Andor) is örökösök
nélkül haltak meg, így ezen a fiúágon a Hlavács család kihalt. Erzsébet nevű leányát dr.
Aczél Elemér sümegi főorvos vette el. Az ő Mária leánya, dr. Szabó János (hajdan
építésügyi miniszter) felesége volt. Fiúk, ifj. dr. Szabó János orvos, és András. Leányaik
Júlia és leánya Petra Júlia, valamint Andrea a leányági Hlavács rokonság élő tagjai,
másodunokatestvéreim. Magam és fiaim, Barsi Béla, András és Gábor is a Hlavács család
leányági leszármazottai vagyunk.Kornél bácsi fiai, Kornél (Pubi) vadászbalesetben, és
bátyja (Andor) is örökösök nélkül haltak meg, így ezen a fiúágon a Hlavács család kihalt.
Erzsébet nevű leányát dr. Aczél Elemér sümegi főorvos vette el. Az ő Mária leánya, dr.
Szabó János (hajdan építésügyi miniszter) felesége volt. Fiúk, ifj. dr. Szabó János orvos, és
András. Leányaik Júlia és leánya Petra Júlia, valamint Andrea a leányági Hlavács rokonság
élő tagjai, másodunokatestvéreim. Magam és fiaim, Barsi Béla, András és Gábor is a
leányág leszármazottai vagyunk.

A fiúági leszármazást fiúról apára folytatva sikerült továbblépni a kutatásban, mielőtt

az a Hlavács leszármazottak számára végkép a múlt ködébe veszne. Hlavács Tamás
halálának időpontjában, 1865-ben 70 éves volt, ami alapján gyorsan megtaláltam születési
bejegyzését, amely szerint ő nem Németlipcsében, hanem Kinorányban (Chynorany)
született.

Hlavács Tamás halotti bejegyzése Németlipcse 1865 02 06.

Hlavács Tamás matrikulája 1794 12 18. Kinorány

Hlavács Mihály egy található online keresésben Nyitrazsámbokrét kereszteltjei

között 1752-ben. Kinorány és Nyitrazsámbokrét között öt km a távolság. Feltehetően Tamás
apja volt. Mihály szülei Hlavács Pál és Dorottya voltak.

Hlavács Mihály I. matrikulája 1752 09 24. Nyitrazsámbokrét

Ugyanitt Hlavács Mihály II. matrikulája is, aki Hlavács István és Rozina fia volt.

Hlavács Mihály II. matrikulája 1752 08 07. Nyitrazsámbokrét 8

Sőt itt a Hlavács Mihály III.-é is, aki Hlavács János és Anna fia volt.
Hlavács Mihály III. matrikulája 1756 09 29. Nyitrazsámbokrét 9
 A három Mihály nyilván unokatestvér volt: Hlavács Pál, István és János testvérek
fiai. A három Mihály egyike lehetett Hlavács Tamás apja. Hlavács Pál és István 1720-ban,
Hlavács János 1725-ben a szomszédos településen Kiskeresnyén (Malé Krstenany) születtek
10. Apjuk Hlavács János volt, anyjuk Katalin és Barbara. Hlavács Tamás apja tehát Mihály,
anyja Magdolen József lánya, Éva volt. Ez utóbbi adatok válnak fontossá a kutatás
következő fázisában. Mihály 46 éves korában halt meg ugyanitt Kinorányban 1820-ban.

22. kép Hlavács Mihály fakereskedő halála 1820 05 29. Kinorány

Ebből számítható születési időpontja, amely 1774-re tehető, feltételezésem szerint

Liptószentmiklós körzetében lehetett és a kutatást az ottani településekben volt célszerű a
továbbiakban keresni.

A Scholcz család kutatásában is sikerült egy generációval feljebb kerülni. Scholcz

Zsuzsanna halála időpontjában 40 éves volt.

23. kép Scholz Zsuzsanna halála 1847 09 23. Németlipcse

27. kép Scholz Zsuzsanna matrikulája 1806.03.08. Németlipcse

Scholcz Zsuzsanna apja Scholz György, anyja Benjacs Anna volt. A Scholcz családra
vonatkozó bejegyzések meghaladnák a kutatás kereteit és különálló közlemény alapját
képeznék. A kiemelt különböző adatok azt mutatják, hogy Németlipcse életében jelentős
szerepet játszottak.
A kutatás következő fázisában kísérletet tettem a Hlavács család másik ága
kiemelkedő egyéniségének – Harsányi Kálmánnak - származását és a család két ágának
kapcsolatát tisztázni.
8 SCSBMF mormonfilm 5223204 Nyitrazsámbokrét
9 SCSBMF mormonfilm 5223204 Nyitrazsámbokrét
10 SCSBMF mormonfilm 5223302 22.-23.-és 27.kép. Kiskeresnye
Harsányi (Hlavács) Kálmán (1876–1929)
 Harsányi Kálmán portréja 11

Az „ Ellák” újságcikkben

2018-ban Apámról monográfia készítése közben bukkantam rá Eöry Kató

színművésznő naplójában12 arra az újságcikk kivágásra, ami Harsányi Kálmán „Ellák” című
drámájának Nemzeti Színházi bemutatójára hívja fel a figyelmet. Barsi (Rodriguez) Ödön
még fiatal színész korában Altaroth szerepét játszotta az „Ellák”-ban. Most, mint a dráma
főrendezője mutatkozott be. A darab jelmeztervezője pedig rokona, másodfokú
unokatestvére, Harsányi (Hlavács) Kálmánnak a leánya, Klára volt.

11 Szilas menti históriák 28. Palotai hírességek Harsányi Kálmán portré

12 Eöry Kató naplója családi levéltárban
 A rokonsági fok kimutatása nehéznek bizonyult. Lexikális adatok alapján Harsányi
(Hlavács) Kálmán 1876. december 11.-én Mezőkövesden született. Matrikuláját végül a
katolikus plébánián sikerült megtalálni, bár ő is, mint a felvidéki Hlavácsok általában,
evangélikus vallású volt. A matrikulából kiderült, hogy apja is Kálmán volt, anyja Allesz
Antónia katolikus volt. A családnév magyarosítási engedélyét is rávezették a bejegyzésre 13.

Harsányi Kálmán matrikulája 1876. december 11. Mezőkövesd

1906-ban feleségül vette Polányi Etelkát, három gyermekük született: Klára, Éva és
Szabolcs. Testvéreinek matrikuláját is sikerült megtalálni:

1871-ben Hlavács Ilona Berettyújfalun 14

Hlavács Kornélia, Ottilia 1874 15

Hlavács Margit matrikulája 1873 16

Hlavács Kornélia keresztapa volt Hlavács János. Hlavács János a rákospalotai

Állami Anyakönyvben a halotti bejegyzésekben szerepel, ami a kutatásomban támpont
lehetett.

13 Family search. Mormonfilm 623887 479. kép

14 Family search. Mormonfilm 4659944 139.kép
15 SCSBMF Revuca (Nagyrőce) mormonfilm 4948333. 293. kép
16 Family search Mormonfilm Debrecen rk. 152. kép.
 Hlavács János halálának anyakönyvi bejegyzése

A matrikulán szerepel Hlavács Gyula, mint keresztapa, aki egyben a keresett nagyapa
is lehetne. Azonban az idősebb Hlavács Kálmán születési és halálozási adatai alapján ez
később nem igazolódik, viszont nagy valószínűséggel azonos a németlipcsei Hlavács Dániel
1831-ben született Gyula György keresztnevű fiával. Feltételeztük, hogy idősebb Hlavács
Kálmán Rákospalotán halt meg, és szerepel az Állami Anyakönyvek XV. kerületi
regiszterében. Megkönnyítette a kutatást az, hogy ifj. Harsányi Kálmán gyászjelentésében
feleségét, Alles Antoniát özvegyként tüntették fel 1929-ben, de a leánya halálakor készült
gyászjelentés szerint 1989-ben még életben volt. Így harminc évet kellett átnézni. Rögtön
szinte a vizsgált időablak elején, 1901-ben jegyezték be Hlavács Jánost, aki 92 éves korában
halt meg. Id. Harsányi Kálmán jelentette be a halálesetet családtagként. Továbbá az is
kiderült, hogy Hlavács János felesége Várady Karolina, foglalkozása aranyművesség,
születési helye Liptószentmiklós, apja neve pedig György volt.
A bejelentés időpontjától tovább keresve id. Harsányi Kálmán 1925. május 18.-án
bekövetkezett haláláról szóló bejegyzést megtaláltam. Apja Hlavács János volt, anyja
Váradi Karolina, és 78 éves korában hunyt el.

Id. Harsányi (Hlavács) Kálmán haláláról szóló bejegyzés az Állami Anyakönyvben Rákospalota 1925.05.18.
18
Ennek ismeretében sikerült matrikuláját is megtalálni:

Id. Harsányi (Hlavács) Kálmán matrikulája 1847.04.19. Jólsva (Jelsava) 19

Jólsva nem messze fekszik Nagyrőcétől (Revuca), ahol szülei házasságot kötöttek és
ahol testvéreit is keresztelték.
17 Állami Anyakönyvek Rákospalota Halálozások 1901 oktőber 1.
18 Állami Anyakönyvek Rákospalota Halálozások 1925 május 18.
19 SCSBMF Jelsava - Revuca mormonfilm 4948304 251. kép
 Hlavács János és Várady Karolina házassága Jólsva 1829 05 25. 20

Hlavács Gyula László matrikulája Jólsva-Nagyrőce 1845 04 06. 21

Hlavács Sámuel és István matrikulája Jólsva-Nagyrőce 1850 08 12. 22

A továbbiakban annak tisztázása érdekében, hogy a két Hlavács család milyen

rokonságban van egymással, Hlavács János születési adataival és a születési helye
(Liptószentmiklós), valamint apja neve ismeretében (György) lehetett próbálkozni. Ezeknek
megfelelhetett volna az a Hlavács János, akinek apja György, anyja Szammó Anna volt, és
akik Szentiván településről jöttek házasodni Liptószentmiklósra. Szentiván 10 km-re fekszik
Liptószentmiklóstól.

Hlavács János matrikulája 1806 05 25. Liptószentmiklós 23

Hlavács János és Szammó Mária házassága 1804 11 03. 24

János apja Hlavács György volt, aki a generációs időablak figyelembevételével az

lehetett, aki 1780 január 30.-án született Nagyfalun (Velicna). 25

Hlavács György matrikulája 1780 Nagyfalu

20 SCSBMF Jelsava – Revuca mormonfilm 4948304 346. kép.

21 SCBCMF Jelsava – Revuca mormonfilm 4948304 211. kép.
22 SCBCMF Jelsava – Revuca mormonfilm 4948304 234. kép .
23 SCSBMF mormonfilm 4945131 274. kép
24 SCSBMF mormonfilm 4945131 373. kép
25 SCSBMF mormonfilm 2062278 760. kép
 Hlavács György testvére Mihály volt, aki ugyancsak Nagyfalun született 1774 07 03.-án

Hlavács Mihály matrikulája 1774 Nagyfalu. 26

További feltételezéssel Hlavács Mihály azonos azzal, akinek a felesége Magdolen

Éva volt és született 1794-ben Hlavács Tamás fiaként, akinek a fia pedig Hlavács Dániel
volt Németlipcsén. Végeredményben Hlavács Mihály és Dorottya a testvérek - Mihály és
György - szülei, akikhez visszavezethető lehetne a Hlavács család és a két fiútól válhatna
szét a két ága. Sajnos a leszármaztatásnak gyenge pontjai vannak. Egyik ilyen, hogy
Hlavács János, aki 92 éves korában halt meg Rákospalotán nem születhetett 1806-ban,
legfeljebb 1808 és 1810 között, vagy éppen 1809- ben a visszaszámítás alapján. A másik,
amely valószínűtlenné teszi az okfejtést, az a tény, hogy a kutatott Hlavács család mindkét
ága evangélikus volt és a hybbei Hlavács Jánost katolikusnak jegyezték be a
keresztelésénél. Sokkal valószínűbb, hogy Hlavács János apja Hlavács György I. Nagyrőcén
(Revuca) született 1782, január 14.-én. Az ő apja szintén György, anyja Berényi Zsuzsanna
volt, mindketten lutheránusok 27, amit András fiúk matrikulája jelez 28.

Hlavács György I. matrikulája Jólsva Nagyrőce 1782 01 14.

Hlavács András matrikulája Jólsva Nagyrőce 1784 03 30.

Zavart keltő, hogy 1792 december 10.-én még egy György II. fiúk született 29.

György II. keresztelése Nagyrőce (Revuca)

Koruk alapján mindkettő lehetett apja az 1809-ben született Jánosnak, (inkább

György I.) de János keresztelését nem sikerült továbbra sem megtalálni. A valószínűségét
ennek a leszármazásnak fokozza az a tény, hogy Hlavács János Revucán vette el feleségül
Várady Karolinát. Apjának, az id. Hlavács Györgynek a matrikuláját sikerült megtalálni, a
még idősebb Hlavács György és Katerina fiaként, aki 1746 04 05.-én szintén Jólsván
született30.
26 SCSBMF mormonfilm 2062278 739. kép
27 SCSBMF mormonfilm 1978924 199. kép
28 SCSBMF mormonfilm 1978924 225. kép
29 SCSBMF mormonfilm 1978924. 39. kép
 A még idősebb Hlavács György matrikulája 30

De a századforduló előtt és után két Hlavács Mihály kereszteléséről szóló adat is

található, akik valószínűleg a fenti Hlavácsok rokonai voltak. Az apa mindkét esetben
Hlavács Mátyás, az anya pedig Zsófia illetve Oskó Zsófia.

Hlavács Mihály matrikulája 1699 szeptember 31

Hlavács Mihály matrikulája 1714 09 01. 32

A Mihály keresztnevű Hlavács fiúk megjelenése alapján valószínű, hogy a

németlipcsei ág Hlavács Mihálya valamelyikük utóda volt és tőlük válhatott szét a
liptószentmiklósi evangélikus Hlavács család két ágra. Ennek nem mondanak ellen azok az
adatok, amelyek az 1700-as évek derekán, 1752 és 56 között Nyitrazsámbokrét településen
keresztelt három Hlavács Mihály unokatestvérre vonatkoznak, mivel egyikük lehetett a
németlipcsei Hlavács Tamás apja. A liptószentmiklósi evangélikusok halotti bejegyzései
között szerepel Hlavács János (nem a keresett) haláláról szóló írás, amely szerint 32 éves
korában, 1844.04.25.-én halt meg, felesége Benikovszky Anna, foglalkozása kézműves. Ez
utóbbi igazolja, hogy a liptószentmiklósi Hlavácsok közül számosan aranyművesek voltak,
és kiterjedt volt a rokonságuk.
.

Hlavács János halála 1844 04 25. Liptószentmiklós 33

Az 1720. évi országos vármegyei összeírásban szerepel Hlavács Pál és Porubszky

Márton. Hlavács Pál eszerint földje után adózó tagja volt a liptói Hlavács családnak.
Valószínűleg nem véletlenül kerültek az adózók listájában egymás mellé, mint telkes
gazdák.

Kiemelés az 1720. évi országos összeírásból 34

30 SCSBMF mormonfilm 1978923 253. kép
31 SCSBMF mormonfilm 4945510 19. kép.
32 SCSBMF mormonfilm 4945510 37. kép
33 SCSBMF mormonfilm 2002477 379. kép
34 MNLOL 1720. évi országos vármegyei összeírás (Liptó)
 Az 1720. évi összeírásban szereplő Porubszky Márton adózó leszármazottja
valószínűleg az a Porubszky János, aki Hlavács János és Várady Karolina 1829-ben kötött
házasságánál tanú volt.

Hlavács Judit és Porubszky Márton keresztszülők 35

A Vág völgye az, ahol a családkutatás szálai összefutnak. Ennél jobban nem
igazolható az újságíró cikkében megjelölt Barsi Ödön és Harsányi Kálmán rokonsága.
Lehet, hogy csupán „jól értesült” újságírói szenzációkeltéséről volt szó az érintettek tudta
nélkül. Annyi azonban bizonyos, hogy a Hlavács család egyes tagjai a társadalmi életben
jelentős szerepet játszottak, és egyesek igen jó módban éltek. Erre utal, hogy már a XVII.
század végén számos alkalommal voltak keresztszülők, házassági tanúk. Jól mutatja ezt
számos bejegyzés közül az alábbi36. Pongrácz Katalin keresztanya az akkori társadalmi
életben kiemelkedő család tagjának számított.

Hlavács Tamás és Anna leánya, Dorottya született 1693-ban 36.

A Hlavácsok között azonban nemcsak jómódúak voltak, amint látható az alábbi, egy
bizonyos Hlavács János (kora alapján nem lehet azonos a kutatott Jánossal) halotti
bejegyzésén, hogy már akkor is voltak koldusok (mendicus = koldus, csavargó latinul).

A koldus Hlavati Joannes halotti bejegyzése. 1887. Szent Iván

De nem is a rokonság ténye az, ami a legfontosabb volt kettőjük kapcsolatában,

hanem az a feltétlen tisztelet és vonzódás a nagy drámaíróhoz és költőhöz, aki a
magánéletével is példaképül szolgálhatott minden hazáját szerető embernek. Igazi patrióta
volt, aki a balkáni harctéren is bizonyította bátorságát az ott szerzett súlyos sérülésével.
Schöpflin Aladár azt írta róla, hogy egészen eredeti és különleges volt minden írása 37. Barsi
Ödön előszeretettel szavalta rendezvényeken verseit, adaptálta írásait (Páter Benedek,
Kristálynézők) rádiószínpadra. Jelentősek műfordításai is (Balsac, Zelma Lagerlöf).
Különleges élményben volt része annak, aki halálának 10. évfordulóján hallhatta a Magyar
Rádióban rendezett emlékestet. Harsányi Kálmán legismertebb verseit (Hűlő napok, Csönd)
Bajor Gizi és Uray Tivadar adta elő. A megzenésített verseknek pedig Nagykovácsi Ilona
volt az előadója. Az emlékestet végül öt részes hangjáték fejezte be, a „Kristálynézők”,
amelyet Harsányi Kálmán regényéből rádiószínpadra írt és rendezett Barsi Ödön. Egyik
legszebb rövid verse a „Poetika”, amely költői hitvallása lehet.

35 SCSBMF mormonfilm 4945510 186. kép

36 SCSMB mormonfilm 4945513 93.kép
37 Schöpflin Aladár: Harsányi Kálmán Nyugat, 1929/12.
 Gránitsziklából, döngő kalapáccsal
Szikrázva zengő rímeket kiverni,
Valaha ez volt a poetikám,
Mindent akarni, mindent merni,
Vágtatni villám-robogással
Lánggal lobogó meteor-paripán.

Szeretnék most oly halkan muzsikálni

Mint néha kettőnk közös poharában
Az édes mustból fölpezsgő szemek,
Vagy mint imádság-szók a rácsos ágyban,
Hol egy kis szűz készül magába szállni,
Hogy holnap első vágyát gyónja meg.

Fiatalon, 53 éves korában halt meg 1929. május 31.-én. Gyászjelentésén láthatók
kitüntetései, amelyeket nem érdemtelenül szerzett.
Mezőkövesden és Rákospalotán utcát neveztek el róla. Utolsó lakhelyén emléktáblát
helyezett el a Vörösmarty Irodalmi Társaság, az utóbbit az ötvenes években lebontották, de 1989-
ben a XV. kerületi önkormányzat helyreállította.

Összefoglalás: A szerző fontosnak találta családi indíttatásból egy nem eléggé ismert
polgári család leszármazását kutatni és közreadni, rámutatva arra, hogy közülük egyesek
igazi patriótaként kiemelkedő szerepet töltöttek be hazánk gazdasági, politikai és kulturális
életében.
 Egy zalamegyei Horváth és Paller család nyomában dr. Horváth
Zoltán emlékére
(Tanulmányok T5)
írta: dr.Barsi Béla

Feleségem, dr Horváth Sarolta édesapjának, Dr Horváth Zoltánnak apai és anyai

felmenőit kutattam a Family Search (továbbiakban FS) segítségével, amely a XIX. század
első feléig volt lehetséges, döntően Zala vármegyei matrikuláiban. De a leszármazás apai és
anyai szálakon Mura, Sopron és Somogy vármegyékbe is visszavezethető. A kutatást
megnehezítette a gyakori családnév, az esetleges nemességre utaló irat hiánya. Az ősök
szorgos földmívesek, vagy iparosok voltak, akiknek fiai azonban tanultak és többen
vármegyei tisztviselők lettek.

Horváth Gyulát (feleségem nagyapját) 1872 március 2l.-én keresztelték, egynapos

korában. Anyja a sormási Pitler Anna volt.

Horváth Gyula született Nagykanizsán 1872 03 21.-én91.

1. KÉP.
Az illegitim született Gyulát későbbi házasságkötés alkalmából törvényesítették 1876
február 13.-án. Apja, Horváth János kárpitosmester, katona volt a szabadságharc idején aki

Horváth János és Pittler Anna házassága 1876 02 13.-én. Nagykanizsa 92.

2. KÉP.

Horváth János és Klaszics Rozália házasságából Alsóbagodon született 1843 december

31.-én. Az ő testvérei voltak az 1849-ben Söjtörön (Zala megye) született Rozi, és öccse,
István.
91 FS 4499383 film 351. kép
92 FS 8266185 film 302. kép
 Ifj. Horváth János szül. 1843 12 31.-én Alsóbagodon 93.
3. KÉP.

Horváth Rozália szül. Söjtörön 1849 05 23.-án 94.

4. KÉP.

Horváth István szül. Söjtörön 1855 07 25.-én95.

5. KÉP.
Horváth István keresztapja gróf Festetics Viktor, keresztanyja Festetich Adél volt
amint a fenti képen látható.

Klaszics Rozália Söjtörön halt meg 40 éves korában.

Klaszics Rozália + 1857 04 16. Söjtör 96.

6. KÉP.

Amint a bejegyzésen látható Belliczából származott (ma Belica Csáktornyától keletre

fekszik a történelmi Magyarország Muraköz megyéjében) amely ma Horvátországhoz
tartozik.
Belicán a születések feljegyzése csak 1848 utáni évekből maradt fenn. Mindenesetre
az ezt követő évek feljegyzéseiben néhány Klaszics család szerepel. A halotti feljegyzé-
sekben fordul elő Klaszics Istvánnak felesége és két gyermeke. Mária leánya 1859 12 11.-én
halt meg.

93 FS 4594492 film 159. kép

94 FS 4520455 film 557. kép
95 FS 4520455 film 557. kép
96 FS 8116802 film 441. kép
 Klaszics István felesége Belicán halt meg 1869 04 15.-én, 35 évesen 97.
7. KÉP.

Klaszics István születését a fent említett okból nem sikerült megtalálni, de lehetséges
volt Klaszics Rozáliával való rokonsága, aki 1817 körül született.
Házasságukat 1858 -tól lehetett még keresni, de ez sem volt eredményes.

Dr. Horváth Zoltán édesanyja Paller Jolán volt.

A Paller család kikutatott legősibb felmenője Paller Tamás, aki a történelmi Magyarország
sopron vármegye Alsórámóc községéből (ma Burgenlandban Unterrabnitz) származott.
Iparos, műbútor asztalos volt.

A Paller Tamásnak volt egy ikerszülés kapcsán meghalt felesége, Szeitl Mária.

Paller Tamás és Szeitl Mária házassága 1828 02 10.-én Zalaapátiban 98.

8. KÉP.

Szeitl Mária halála Zalaapátiban 1829 08 31.-én99.

9. KÉP.

Az özvegy Tamás egyedül maradva Jozefa csecsemőjével rövidesen újra nősült és

elvette Rozner Máriát100.

97 FS 5484404 film 144. kép

98 FS 4674378 film 227. kép
99 FS 4674378 film 337. kép
100FS 4674378 film 262. kép
 Paller Tamás és Rozner Mária házassága Zalaapátiban 1829 08 04.-én.
10. KÉP.

Ebből a házasságból számos gyerek született Zalaapátiban: János (1831), Sofi (1834),
József (1836), Mária (1838), Tamás (1839), és Ferenc Alsócsányban (1844).

János fia Zalaapátiban született 1831 07 10.-én Zalaapátiban 101.

11. KÉP.

Jánosnak szintén János keresztnevű fia, ifj. Paller János azonban Somogy megyében
Kéthelyen született Takács Juliannától.

Ifj. Paller János született Kéthelyen 1865 09 17.-én102.

12. KÉP.

Id. Takács János nyeregkészítő és Takács Julianna szolgálólány 1857 -ben történt
házasságkötésére utal az alábbi családi irat103.

13. KÉP.

Ezen látható a vőlegény és a menyasszony életkora, amelyekből születésük

időpontjára is lehet következtetni és nagyszüleik neve, ami a felmenőket igazoló adat.
Azonban Takács Julianna kora 93 év az 1929. évi gyászjelentésében, tehát 1836-ban
született. A házasság levélen szereplő életkor adat ezzel nem egyeztethető, téves lehet. Ifj.
Paller János születési időpontja azonban valósnak tűnik ugyanitt. Tehát 1830.

101FS 4674379 film 6. kép

102FS 4583208 film 385. kép
103Családi iratok
 Paller Jánosné Takáts Julianna partecédulája104.
14. KÉP.

Ifj. Paller János és Takács Julianna frigyéből még három gyermek született,
köztük Paller Jolán, dr. Horváth Zoltán édesanyja.

Paller Kálmán Eduárd születése Kéthelyen 1863-ban105.

15. KÉP.

Paller Jenő született 1869 11 02.-án Marcaliban106.

16. KÉP.

Paller Jolán szül. Keszthelyen 1873 11 23.-án107.

17. KÉP.
Paller Jolán 1957 augusztus 15.-én Keszthelyen halt meg. Ugyanitt halt meg János
körjegyző testvére is, 10 évvel korábban.

104Országos Széchényi Könyvtár Gyászjelentések

105 FS 4583208 film 355. kép
106 FS 4583210 film 516. kép
107FS 4490379 film 284. kép
 Paller János körjegyző partecédulája 1947108.
18. KÉP.

Horváth Gyula, dr. Horváth Zoltán édesapja, szolgabírói díjnokként 1896 szeptember
9.-én vette feleségül Paller Jolánt.

Horváth Gyula Paller Jolán Pillári Veronika Gulyás Ferenc

19. KÉP109.

5 gyermekük született (Jolán 1897 11 22. -Gyula 1899 04 04. -Géza 1900 08 09.
-Zoltán 1905 10 12. - Ernő Béla 1907 08 15.).
Jolán (férje Mohacsek Lajos) fia Lajos, leánya Ella. Ella (férje Fekete Sándor) fia
Sándor, leánya Gabriella. Gabriella fia Jenes Bence.
Géza jegyző lett, utódja nem volt.
Ernő Béla (felesége Csírik Ilona) Vágsellyén jószágigazgató volt, utódja nem volt.

108Országos Széchényi Könyvtár Gyászjelentések

109Családi képek
 Horváth Gyula idővel Csonkahegyhát körjegyzője lett. Ernő Béla fiát már
Csonkahegyháton anyakönyvvezetőként saját maga jegyezte be.

A népes Paller és Horváth család 1907-ben. H. Zoltán kis széken ül110.

20. KÉP.
Dr. Horváth Zoltán a neves keszthelyi szülész főorvos, az apósom volt. Munka
Érdemrendet kapott nyugdíjba vonulásakor. Érdemeit és életútját 2007-ben a következő
néhány soros méltatás mutatja legjobban, amelyet gyermekei állítottak össze:

Dr. Horváth Zoltán emlékezete

Dr. Horváth Zoltán 1905 október 12.-én született Keszthelyen, értelmiségi polgári
családban nevelkedett, édesapja a Zala megyei Csonkahegyhát jegyzője, édesanyja a
település postamestere volt.
Elemi és középiskoláit Keszthelyen végezte, a premontrei gimnáziumban, ahová még
három fiútestvére is járt. Érettségi vizsgáit 1925-ben a kispesti Deák Ferenc
Főgimnáziumban tette le. Még ez évben megkezdte ösztöndíjasként orvosi tanulmányait a
pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Egyetemi évei alatt a közegészségügyi intézetben
Fenyvesi professzor irányítása alatt díjtalan gyakornokként, majd később az egyetem
szülészeti klinikáján, mint díjas gyakornok dolgozott. 1931-ben avatták orvosdoktorrá.

Dr. Horváth Zoltán diplomája

21. KÉP111.

110Családi képek
111Családi iratok
 1934-ben megnősült és Keszthelyre költözött, ott a betegbiztosító OTBA orvosaként
általános praxist művelve körorvosként dolgozott. Ugyanakkor bejárt a keszthelyi kórházba
ügyeletet vállalva. Ez időben a városi tanács tagjaként közreműködött a város irányításában
is. 1933-45 között a premontrei gimnázium felkérésére, annak egészségtan tanáraként is
dolgozott.
Kórházi működése közben miután a szülészet-nőgyógyászat után érdeklődött,
elkezdte a szakvizsgára való felkészülést, melyet részben a pécsi egyetem szülészeti
klinikáján Scipiades professzor irányításával, részben a szombathelyi kórház szülészet-
nőgyógyászati osztályán gyakorolt. A keszthelyi kórháznak ez időben szülészeti osztálya
még nem volt, csupán két alapszakma, belgyógyászat és sebészet működött. 1936-ban került
kórházi statusba és 1937-ben a szülészeti-nőgyógyászati szakorvosi vizsga letétele után
megkezdte a keszthelyi kórház szülészeti osztályának a megszervezését. 1937-től így a
kórházban 1 szülészeti műtő és 1 szülőszoba, valamint 1 szülészeti kórterem működött az ő
irányításával. Néhány év multán 3 szülészet-nőgyógyászati kórtermet alakítottak ki és 1945
után az osztálya tovább bővült. Dr. Magyari Gerő a kórház akkori igazgatója és sebész
főorvosa, és a város tiszti főorvosa dr. Sebestyén László támogatta őt ebben.
Idő közben a család is gyarapodott, két gyermeke született, egy fiú és egy leány,
mindketten az orvosi pályát választották. Az 1950-es években osztályának forgalma nagy-
mértékben megnőtt, ekkor már körülbelül 20 ággyal működött. Ezért a Jobs Szanatórium
államosítása és renoválása után az Egészségügyi Minisztérium támogatásával 35 ágyas
szülészeti-nőgyógyászati osztály létesült önálló műtő traktussal. Ebben kapott helyet az
újszülött és gyermekosztály is és így racionális szakmai munka alakulhatott ki a két osztály
között. (Annál is inkább, mivel a gyermekosztály kiválóan képzett főorvosa dr. Kutor Jenő
és apánk a szülészet főorvosa nagyon jó barátok voltak).
Dr. Horváth Zoltán 33 évig vezette az osztályt és tényleges szakmai munkája mellett
a szigorló orvosok oktatásával is foglalkozott. Rengeteget dolgozott, munkájában felesége
mindenben segítette, biztos családi hátteret teremtve.
Dr. Horváth Zoltán, aki Keszthely városban orvosként 40 évet töltött, köztiszteletnek
örvendett, hiszen megyeszerte ismerték. Munkája és személye megbecsüléseként a város
PRO URBE éremmel tüntette ki. 1969-ben ment nyugdíjba, ez alkalomból a Munka
Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Nyugdíjba vonulása után még három évig a
rendelőintézetben dolgozott, majd végleg visszavonult.
Felesége halála után Budapestre fogorvos lányához és férje dr Barsi Béla (szerző) lakásába
költözött (1991), ahol öt kiegyensúlyozott évet töltött szerető családja körében. 1996 július
20.-án 91 éves korában végleg elhagyott bennünket. A keszthelyi Szent Miklós temetőben
helyeztük örök nyugalomra.
Dr. Horváth Zoltán emberi és orvosi humánumával, felkészültségével, feltétlen igazság-
szeretetével, vallásos mivoltával mélyen hatott embertársaira. Orvos dinasztiát alapított,
hiszen fia, lánya és két unokája is az orvosi pályát választotta hivatásul (2 fogorvos,
bőrgyógyász, traumatológus ortopéd sebész).
Elévülhetetlen érdeme a keszthelyi kórház fejlesztésében a szülészeti-nőgyógyászati osztály
kialakítása és állandó gyarapítása. Apánk ars poetikája a „salus aegroti suprema lex
esto” volt (a beteg érdeke a legfőbb törvény), melynek mindig, minden orvos számára
érvényesnek kell lennie!
Anyósom, a pécsi származású Gulyás Sarolta, akinek szülei Pillárik Veronika, és
Gulyás Ferenc voltak.
 Pillári Veronika keresztleveléből112
22. KÉP.

Dr. Horváth Zoltán Gulyás Sarolta

23. KÉP113.

Dr. Horváth Zoltán és Gulyás Sarolta 1934 szeptember 12.-én kötöttek házasságot
Pécsen. Fiúk dr. Horváth Endre bőrgyógyász főorvos, akinek felesége Forster Ibolya
kozmetikus, fia dr. Forster H. Csaba. Utóbbi ortopéd traumatológus sebész főorvos,
Svájcban dolgozik. Felesége, dr. Bognár Veronika szájsebész fogorvos.

Dr. Horváth Endre Forster Ibolya Dr.Forster H. Csaba Dr.Bognár Veronika

24. KÉP114.

Leányuk dr. Horváth Sarolta fogorvos, férje dr. Barsi Béla orvos (a szerző), fiai:
ifj. Barsi Béla és Barsi András dr. Unokái: Márk, Judit és Emma. Menyei: Siminszky Dóra
és Fülöp Rita.

112Családi iratok
113Családi képek
114Családi képek
 Dr. Horváth Sarolta Dr. Barsi Béla Dr.Barsi András és Fülöp Rita

25. KÉP115.

Összefoglalás
A tanulmány érdekessége a családkutatáson túlmenően annak érzékeltetése, hogy a
XIX. századi feudális társadalmi viszonyok ellenére, a szorgalom és tudásvágy által vezé-
relt egyszerű zalai földművesek vagy iparosok leszármazottaiból miként fejlődhetett ki
napjainkra egy valóságos orvos dinasztia.

115Családi képek
Az Adorján, Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és
története az “Adorján-Szeleczky Levéltár”
tükrében
(Tanulmányok T6)
Írta: Dr. Barsi Béla

Előszó

Nem valódi kutatómunka után fogok hozzá az „Adorján-Szeleczky” család

történetének megírásához. Inkább csak összeállításról van szó. A kutatást, illetve az
archív anyag gyűjtését, már elvégezték előttem mások, évszázadok során. De
méltánytalan volnék anyai nagybátyámhoz, ha ebben játszott szerepét kellő képen
nem emelném ki. Nagybátyám, dr. Szeleczky Adorján, már keresztnevét is az
Adorján család fiúágon való kihalását követően, szülői nosztalgia folytán kapta.
Később, a családi iratok visszaszerzésével és megőrzésével, múlhatatlan érdemeket
szerzett a levéltár fennmaradásában. Feljegyzéseiből kitűnik, hogy a két család (sőt a
Frideczkyek) utolsó reprezentánsának érezte magát. Kétségtelen, hogy az Adorjánok
és a Frideczkyek fiúágon kihaltak, a Szeleczky család más ágain fiú leszármazottak
azonban ma is élnek. Az Adorjánok bevonását a Szeleczky család történetébe magam
is indokoltnak tartom, amit a két család védett iratainak közös levéltári elnevezése és
őrzése („Adorján-Szeleczky Levéltár” az Országos Levéltár páncéltermében) is
alátámaszt.

Jelzet:
P 2025. 7 ifm (iratfolyóméter)

Adorján-Szeleczky család

A Gömör megyében birtokos Adorján, a Zólyomban honos Szeleczky és a

Nógrád megyei Frideczky család vegyes (genealógia, levelezés, birtokiratok)
évrendezett anyagát tartalmazza.

A családi iratokra forrásként, múlt század eleji genealógiai munkák több

helyen is hivatkoznak. A leszármazási táblákat az egyes plébániák matrikuláinak helyszíni
vagy levelezés útján történő adat gyűjtésével készítették, a kor lehetőségeinek megfelelően.
Eredeti matrikula hitelesített másolata nem igen fordul elő az archívumban. Megjegyzendő
azonban, hogy a két család, továbbá a velük szoros rokonságban lévő többi felvidéki nemesi
család nemzedékrendi táblái, az ismert genealógiai munkákban általában megtalálhatók,
amely hitelességüket igazolja. A családi szájhagyományt, a családi levéltár dokumentumait
és régi fényképeket felhasználva, igyekeztem a két család történetét tovább színesíteni. A
család nevezetesebb tagjaival kapcsolatos, általam még ismert anekdotákat és eseményeket
igyekeztem rögzíteni. A levéltárban található fontosabb iratok ismertetésével a
családtörténetet igyekeztem még hitelesebbé tenni. A családok életének színtere
évszázadokon át Nagy Magyarország Gömör-Kishont és Nógrád vármegyéje volt.
A két családról elnevezett levéltár értékét mutatja, hogy az Országos Levéltár, amint
tudomást szerzett létezéséről, azonnal védetté nyilvánította. A felvidéki családok életéről
adnak hűséges képet a nemesi adománylevelek, peres iratok, adásvételi szerződések, és
egyéb levelezések. A mintegy ezer iratot tartalmazó gyűjtemény keletkezése, majd
hányódás dacára való fenn maradása, önmagában is érdekes. Az első gyűjtő, bizonyosan az
Adorján család egyik férfi tagja volt, valószínűleg Adorján Dávid, aki tizenegy vármegye
táblabírája volt. Az igen régi iratok nagy része (egy Árpád korabeli töredék is) ő révén
képezhette a gyűjtemény magját. Az Adorjánok az Otrocsok nemzetségből származtak,
amely a tatárjárás idején „bírta” Doncsukfalvát, a későbbi Otrokocsot. Az otrokocsi
nemesek kiváltságaikat a cseh háború idején kapták, mert mint jobbágysorú szláv
várkatonák (iobbagiones castri), vitézül védelmezték a gömöri várföldeket. Először
Harkácsot, majd Doncsukfalvát is adományba kapták. 1274 -ben nemesi rangra emelte őket
IV. László király. A nemzetség legrégibb nevezetes tagja Atracsik volt, akiről a helység
elnevezése is származott. Az ő utódainak egyikétől (Adorján) eredt az otrokocsi Adorján
család. A fentiek bizonyságaként, az említett kiváltságlevél I. Károly 1328. -i átiratában az
Adorjánok birtokában maradt. Évszázadok alatt az ősi pergament további darabok követték
a gyűjteményben, a kiterjedt felvidéki rokonság okmányaival bővülve. Ezek között címeres
nemeslevelek is vannak, amelyek a Habsburg dinasztia uralkodásának idejéből származnak,
többnyire a korábbi kiváltságok megerősítését tartalmazva. A régebbi, Árpád korabeli
donációk és azok későbbi átírásai, címer nélküli iratok, de ősiségüket éppen ez
hangsúlyozza. Adorján Dávid fia, Boldizsár folytatta apja gyűjtését. A Frideczky, majd a
Szeleczky családok iratai tovább terebélyesítették a kialakuló levéltárat. Mindig volt, aki
szívügyének tekintette a megőrzését (pl. Frideczky Lajos), végül a nagybátyám mentette
meg a család számára. Mint ismeretes, a trianoni béke diktátum következtében a Felvidéket
elszakították Magyarországtól. Az iratok nagyanyám révén, aki Adorján leány volt,
Rimaszombatban voltak, nagyapám, dr. Szeleczky Árpád házában. Onnan telepítették át a
családot csonka Magyarországra, mert köztisztviselő nagyapám nem esküdött fel a cseh
törvényekre. Személyi poggyásszal rakták át őket a határon. Az iratokat nem vihették
magukkal, egy fekete vasládában a ház padlásán maradtak. Nagybátyám, a Felvidék első
bécsi döntés alapján való visszacsatolásakor, azonnal felkereste a szülői házat, de az iratokat
már nem találta ott. Szerencsére a ház új tulajdonosától a Gömör-Kishont múzeumba
kerültek, ahol jegyzék készült róluk 1938 nyarán. Igazolva a családi tulajdont, nagybátyám
visszaszerezte, és Budapestre hozta a levéltárat. Attól kezdve nem tudott megválni tőle,
kedvenc időtöltése annak rendezgetése, a régi latin szövegek fordítgatása, majd a család
gyökereinek kutatása volt. A háborút szerencsésen átvészelték a régi pergamenek, még a
bekeretezett, falon függő kutyabőrök is, bár az egyik viaszpecsétet az orosz katonák
mécsesnek használták. A kommunista rendszerben gyűlölt és értéktelen holminak
minősültek, csak a rendszerváltás adta vissza becsülésüket. A királyi pecsétes pergamenek
megfordultak albérletben, balatoni nyaralóban, függtek falon, és hevertek bebugyolálva
dohos szekrények mélyén, a fekete vasládában lévő többi irattal együtt. Nagybátyám halála
után hozzám kerültek. Az iratok nagy része ekkor már konzerválásra, sőt restaurálásra
szorult. A penészedés megjelenése jelezte, hogy pusztulásuk folyamata felgyorsult.
Szükségessé vált a szakértő rendszerezés, a szakszerű állag megőrző kezelés és tárolás. Az
Országos Levéltárba való kerülésükkel ez megoldódott. Mindezek során derült ki a III./1.
dossziéban elhelyezett 4. számú iratról, hogy Árpád korabeli töredék. 1278 és 1298 között
írták. Az egri káptalan előtt tett bevallás tárgya valószínűleg a Borsod megyei /Pal / kuna /?/
föld eladományozása. Az oklevél említi a királynői tárnokmestert és Beel-i Iwanka fia
Lászlót. A hártyán lévő irat kb. 2/3-a hiányzik. Az oklevelet záró méltóságsorban Lodomér
esztergomi érsek is szerepel. A Levéltár az anyagot védetté nyilvánította (23251/1982. VI).
1984 -ben a védettség, négy családi tulajdonban maradt irattól eltekintve megszűnt, vétel
folytán. Négy irat: I. Károly 1328 május 2l.-én, és Garai Miklós nádor 1381 -ben kiadott
oklevele, valamint I. Ferdinánd 1563 -ban és II. Ferdinánd 1632 -ben kibocsátott címeres
levele továbbra is védettséget élvezve, családi tulajdonban maradt.

Garai nádor levele (1381)

Az Adorján család
 Az Adorján családot megemlíti Nagy Iván 1857 -ben megjelent
„Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal” című műve is, de
annál részletesebb található a család leszármazása dr. Forgon Mihály „Gömör-
Kishont vármegye nemes családai” munkájában (I kötet 32.-33. o.). Forgon is
kiemeli az ősi, Árpádok korabeli Otrocsok nemzetségből való eredetüket. Dr.
Karácsonyi János „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig” című művében
szintén foglalkozik a szláv származású várjobbágyokkal, akik felküzdötték magukat a
nemesek közé. Otrokocs (Ottryk, Utricchak) és Korpás fiai oly vitézül harcoltak,
hogy V. István a Sajógömörtől északnyugatra eső Harkács várföldjét nekik adta
(Hazai Okmt. VIII. 112. sz.). A cseh háborúban 1273.-ban Laa vára alatt harcoltak, s
ott Lesták, Petriszló, Böjte és Nemyl súlyos sebeket kaptak. Hálája jeléül IV.
Lászlótól 1274 -ben nemesi rangot kaptak és Harkács birtokában megerősítést
nyertek. (Hazai Okmt. VII. 150. Sz.) Ez a donáció I. Károly 1328. évi átiratában
maradt fenn. (Adorján-Szeleczky levéltár II./1.).

Az alábbi szöveg a Carolus aláírású latin donáció magyar fordítása:

1328 május 21.

I. Károly király Vtruchuk-i János fia András, István fia András, Péter fia
Pál bemutatásában átírja 1/ az egri káptalan 1303 április 4.-én kelt oklevelét,
amelyben Otrochyk-folua-i Csépán fia Jakab kérésére át van írva IV. László
király 1274 01. 31.-én kelt oklevele: ebben László király Atracyk fiait: Leusták,
Petryk, Petrizlow, Márton, Nemyl és Buchte gömöri jobbágyfiúkat, valamint
rokonaikat, Kuurpas fiait: Istvánt és Tamást, Tyba fiait: Csépánt és Poukat,
Woyzlou fiait Bogynat, Machyk fia Albertet Harkach nevű adományföldjükkel
együtt a nemesi szerviensek közé emeli, 2/ Vilmos szepesi és újvári ispán 1328 03
9.-én kelt a Gömör megyében tartott közgyűléséből kibocsátott oklevelét, amelyben
meghagyja az Otrochek-i várjobbágyoknak, hogy erősítessék meg a királlyal az
egri káptalan fenti oklevelét, különben várjobbágyi állapotban maradnak, s mind e
két oklevél alapján, mind pedig számos bárója és nemese tanúsága alapján
megerősíti János fia Andrást és rokonait nemességükben.

Megrongálódott, papírra ragasztott hártyán, két darabban lévő sérült királyi

függőpecséttel. (Védett, jelenleg is családi tulajdonban van).

A nemzetség alapító Atracsik fiai tehát Lesták, Petrik, Petriszláv, Márton,

Buhta és Némil voltak. Főként adásvételi, vagy peres okiratokban szerepelnek az
otrokocsi nemesek többször ebben az időszakban. 14O6 10 8.-án kelt, és Garai
Miklós nádor által tanúsított okirat szerint Gömör és Torna megye közgyűlésén az
Otrocsok-i Korpas Simon fia János, János fia Jakab és Péter fia Fülöp, valamint a
velük azonos ágról származó Otrochok-i Péter fia László, Lőrinc fia Péter, Balázs fia
Miklós, János fia Domokos, Jakab fiai: László és Miklós a közgyűlés 22. napján
(október 4) egymás között felosztották Otrochok birtokot, beleértve a Twruch folyón
lévő malmot és két puszta malomhelyet is. A pergamen eredeti példánya a budai Vár
bombázása során a második világháborúban elpusztult. A róla készült fénykép az
„Adorján-Szeleczky Levéltárban” található. Fénymásolt reprodukciója (1984),
bekeretezve, családi tulajdonban van. Az ősi nemzetségi leszármazást illetően I.
Károly 1328 -as donációt megerősítő iratával azonos jelentőségű. Forgon művének
írása idején mindkét irat otrokocsi Adorján Lőrincné rimaszombati házában volt. Dr.
Wertner genealógus az otrokocsi nemesek otrokocsi és bozokházi ágát
tanulmányozva felsorolja az ezekhez tartozó, és az akkorra már jórészt kihalt
családokat. Eszerint az otrokocsi ágból származtak az Otrokocsi, Simon, Fóris,
Orbán, Balassa, Ambrus, Anderkó, Susa, Patkó, Nagytamás, Adorján, Domokos,
Erős, és Jakab családok, a bozokházi ágból a Korpás és Bozok családok. Ez utóbbiak
különválva, egy völgyben megalapították Bozokházát, amely az 16oo -as évek
közepén elpusztult. Otrokocs-és Kelecsény puszta birtoklásában az otrokocsi
nemzetséget (nevezetesen Simon Bálintot, Korpás Györgyöt, Adorján Boldizsárt, és
Nagytamás Györgyöt) adománylevélben erősítette meg a helytartó, amelyet 1598
-ban a jászói konvent iktatott.
 Az alábbi tábla az otrokocsi nemzetség 4 ágának leszármazását mutatja
Forgon szerint:

I.ág. Otrocsok (Atracsik) és fiai (1274):

Lesták (fia László-1277.), Petrik (fia Misejő), Petriszláv, Márton (fia Pál, fia
György-1324), Buhta (fia Miklós-1294), Némel

II.ág. Tiba és fiai (1274)

Csépán (fia Bede-1275 -94), Póka (fia Adorján és Jakab-1294)

III.ág. Voiszló és fiai (1274)

Budina (fiai Péter-1294 és Fábián-1275—1329.,neje Benedikta)

IV.ág. Korpás és fiai (1274)

Korpás (fia István, fia Bene), Tamás(fia Mikus), Iván-1275(fia András-1294)

Dr. Karácsony János szerint a Gömör megyei várjobbágyok leszármazása a

fentivel gyakorlatilag megegyezik, eltekintve attól, hogy Adorján (1275-1294) nem
Póka, hanem Csépán fia volt.
A család 16. századi Gömör megyei jelenlétére számos okirat utal. Adorján
Miklós 1548 -ban szolgabíró volt Gömör megyében. Ekkor élt Adorján Imre is, aki
1549 -ben Domonkos Miklóssal fizetett hadi subsidiumot. 1561-ben Adorján
Gergely tanúként szerepel Otrokocson. 1603 április 12.-én Adorján Boldizsár 4100
aranyért impetrálta (visszaszerezte) az ősi jószágot Ivóts Kristóftól.
Nagybátyám, dr. Szeleczky Adorján ettől az Adorján Boldizsártól eredeztette
felmenőit. Adorján György 1623.-ban a megye esküdtje volt. Az 1625.-i egyezség
levélben az otrokocsi és bozokházi atyafiak birtok ügyeiket rendezték. Ebben fordul
e l ő ifj. Adorján János és id. Adorján János neve először. 163o május 8.-án II.
Ferdinánd király Adoryani Tamásnak és általa fiainak, Péternek és Andrásnak
nemességet és címert adományozott ( Adorján-Szeleczky Levéltár 8. irat ). Az
Árpádkorban kapott donáció után a Habsburgok adta címeres nemeslevél, a kor
szokásainak megfelelően, az Adorjánok kiváltságaik megerősítésére való törekvését
jelzi. A sérült, papírral megragasztott hártyán az írás elmosódott, és a címerkép
megfakult, a függő pecsétje hiányzik. A címer kék pajzsában jobb első lábával fehér
liliomot tartó leopárd van, amely nem vehető ki az eredeti okiraton. A sisakdísz
repülésre
kész sólyom. A család birtokában lévő színes reprodukción a leopárd, liliom
helyett tévesen, sólymot emel fel mancsában.
 A címer nem egyezik ugyan az Adorjánok ősi címerével, de a címeres
nemeslevél családi tulajdona a nemesség szerzőknek az otrokocsi Adorjánokkal való
szoros atyafiságára utal. Ez utóbbiak közül Adorján Márton 168o körül Felsővályon
telepedett le (vályi ág), Adorján János pedig Otrokocson maradt. Innen származik
egyenes ágon Mihály és Miklós, akik 1675 -ben éltek. Ugyanebben az évben Miklós
testvérének, Mihálynak egy házhelyet adott el.
A gömör megyei 1755. évi összeírásban Adorján János, Sándor, Miklós,
Gáspár és István neveivel találkozunk. A család 17. században élő otrokocsi és vályi
tagjai nemzedékrendi táblán szerepelnek Forgon könyvében. Ugyanitt van az
Adorján család ősi címere, amelynek egyszerűbb változata a Collect. Herald Pag I.
19.-ben is megtalálható. Az otrokocsi és a vályi Adorjánok közös, ősi címere volt ez.
Az Adorján családra vonatkozóan a levéltár főként a VII. dosszié /247.-től a 258.-ig
tartalmaz dokumentációt. Ezek közül a 247. a család történetével, a 248. a
leszármazási táblát tartalmazza Adorján Lőrinc kézírásával. A 255. Adorján
Lőrincnek anyjáról, Lemouton Emiliáról szóló írása. A nemesség igazolása még
1893.ban is fontos volt, amint Gömör és Kishont vármegye törvényhatóságának
december 6.-án kiállított bizonyítványa mutatja. Eszerint az Adorján család tagjai a
megyebeli „kétségtelen nemesek” soraiba tartoztak (256. tétel).
A család Forgon szerinti leszármazását 2019 – ben néhány adattal sikerült
kiegészítenem, amit a szlovákiai matrikulák (Slovakian Church and Synagogue
Books) on line vizsgálhatósága már lehetővé tett. Adorján Márton (felesége Jósafay
Borbála) volt Adorján Dávid édesapja. Otrokocson a kiemelkedő személyek között
említi őt és István, valamint György unokatestvérét az 1787-ben kezdett ref. egyház
regiszterének kezdő lapja.
 Az otrokocsi regiszter

Forgon Adorján Márton halálának időpontját 1795 előttire teszi. Az on line adatok alapján
ez 1794 – ben volt. A halál körülményei tragikusak voltak. Adorján Márton Jósváról
hazafelé tartott Otrokocsra, egy nyári vihar miatt azonban Perbesházán fa alatt keresett
menedéket ( Perbesházán is lehetett birtoka, amire utal, hogy olykor a „perbesházi” is
szerepel az Adorjánok előnevei között). A fába villám csapott bele és a „ménny kő”
agyonütötte. 43 éves volt, ereje teljében, előtte való évben született Borbála kislánya.
Adorján Márton halotti bejegyzése 1794 június 24 Otrokocs.

Adorján Borbála matrikulája 1793 Otrokocs.

Az Adorján család leszármazása (Forgon)

Adorján Dávid
 Adorján Dávid pecsétgyűrűjének címerrajza
Runya. 1834.

Az Adorján család otrokocsi ágának egyenes őse Adorján János volt, akinek Miklós
és Mihály fiai 1675 -ben éltek. Miklós egyik utódja Adorján Dávid (1783-1852)
testvéreivel, Mártonnal és Józseffel 1813 -ban megosztozott (Adorján-Szeleczky levéltár l8.
dosszié/ 771. irat), majd elvette feleségül nemes Rajszy Klárát (1792 -1848), akinek
Gortvakisfaludon volt ősi birtoka. Családjából Rajszy János és Erzsébet már 1633.-ban
szerepeltek Kisfaludon. Rajszy Klára anyai ágról a Hubayak (ősrégi gömöri család, már egy
1290 -es okiratban történik említés Hubai Bátha fiáról a gömöri Huba községben),
leszármazottja volt.

Rajszy István pecsétje (1813 Gortvakisfalud) Hubay Pál pecsétje (179o Pelsőcz)
A Rajszy és a Hubay címer azonos, csak az iniciáléban különböznek

Adorján Dávid felesége jószágára költözött és megalapította a gortvakisfaludi

Adorján családot. „Nevezetes” ember volt, 11 vármegye táblabírája. Sírköve ma is
megtalálható Gortvakisfaludon (jelenleg Gortva), a régi temetőben. Ugyanabban a
sírban fekszik Armand nevű unokája is. Nagybátyám 1946.-ban felkereste a gortvakisfaludi
sírokat, majd 1973 -ban újra, velem együtt. Az Adorján család emlékét az elmúlt száz évben
senki sem háborgatta. 1995 -ban a látogatást megismételtem és a sírköveket
lefényképeztem.

A családi levéltár 17.-18.-19.-21.-22. dossziéinak egyes iratai Adorján Dáviddal

kapcsolatosak (birtokjogi és személyi iratok, periratok). Nagybátyám fényképen rögzítette,
más ősökével együtt, Adorján Dávid címeres pecsétjét, amely a Runyán, 1834 Szent György
hava 2.-án kelt cserelevélen található (17. dosszié /675. irat). Adorján Dávid két leány
gyermeke, Klára és Borbála közül az utóbbi, Beke Bálinthoz ment feleségül. Beke János
címeres adomány levele a Beke család ezen ágának kihalása révén kerülhetett a családi
leveles ládába. A bekeretezett okirat szerint II. Ferdinánd király Beke Jánosnak és
gyermekeinek nemességet és címert adományozott 1632 július 2o.-án Bécsben. A
függőpecsétes okirat védett, és jelenleg családi tulajdonban van.
 Az okiraton és Beke Bálint pecsétgyűrűjén lévő címerrajzok azonosak.

Adorján Dávid egyetlen fiú gyermeke, az 182o. ban született Adorján Boldizsár, a
korabeli feljegyzések szerint apjánál is nevezetesebb ember, Gömör vármegye egyik
kiemelkedő egyénisége lett.

Adorján Boldizsár

Adorján Boldizsár több ezer holdas nagybirtokos volt, aki értett a gazdálkodáshoz,
emellett azonban jogot végzett és apjához hasonlóan kiváló jogász lett. Iskolai
tanulmányait a losonci református gimnáziumban és Rimaszombaton, majd
Sárospatakon végezte (22. dosszié /874.-875.-876.). Csetneken folytatott
joggyakorlatot (22/878.). 184o -ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten (V. Ferdinánd
kiadványa), és ugyan ebben az évben történt törvényszéki ülnökké való kinevezése is
(22/883.). 185o -ben a császári és királyi törvényszék tagja (22/892.), 1853 -ban
rögtönítélő bírósági ülnök (22/894), 1854 -ben igazságügyi tanácsos (22/897.), 1867
-ben táblabíróként lépett apja nyomdokaiba. Az abszolutizmus idején, mint császári
törvényszéki ülnök hosszabb ideig működött Rimaszombaton.
 Adorján Boldizsár az irodalomban is megörökítette nevét. Verseit és novelláit
közölte az Athenaeum, az Emlény, a Regélő, a Pesti Divatlap, az Életképek, a Nemzeti
Almanach, stb. Már pataki diák korában jelét adta költői talentumának. 17 éves korában
jelent meg első verse „Emlékezéssel könnyeimre” címmel az Ormós László szerkesztésében
kiadott Parthenon 1837. évi II. kötetében, melyet az önképzőköri ifjak Kölcsey Ferencnek
ajánlottak. Tehetségét mutatják a következő sorok:

„Most, mint mezőnek hervatag virága,

Ha ősz jön, akként hervadok,
S enyhíteni kínom, hosszú bánatomban,
Könnyek, ti megmaradtatok.”

Később, „Hunyady László” című balladájában már erőteljesebb költői hang csendült
meg. Irodalmi irányzata a reformkori romantika népies irányzata, írói álneve Ivánfy Malvina
volt.
"Olvasd meg, óh világ!
Az írás néma lapjait,
´S egy szívnek ott leled
Elszaggatott darabjait."

E néhány verssor tükrözi legjobban a költő stílusát, amint Szegedi Maszák Mihály
írja: „ A romantikus költõ hallgatólagos föltevése szerint a tudat működése nem
folyamatszerű, de hirtelen fölvillanásokban nyilvánul meg.” Adorján Boldizsárnak (1820-
67) e szavai, az Emlény 1840 -es évfolyamában Egy töredék alá című vers harmadik s
egyben utolsó szakasza, jellemző példa annak szemléltetésére, hogy a romantikus lírikus
gyakran a teljesség idealista eszményével szemben a lélek töredezettségét, szakadozottságát,
széttépettségét próbálja érzékeltetni.
Munkáit nem gyűjtötték össze, de személyéről és műveiről a Pallas Lexikonban és a
Magyar Irodalmi Lexikonban (I. kötet) olvashatunk. /Forrás: Lauka Gusztáv: Múltról a
jelennek (1879)/ Adorján Boldizsár sárospataki iskolatársa volt Petőfi Sándornak, és
bizalmas barátja. Az ő ötlete volt Petőfi jelölése az 1845 05 28.-i gömör vármegyei táblabíró
választásra. Petőfit meg is választották, ez volt a költő egyetlen közéleti tisztsége.
Kisfaludon gyakran összegyűltek az Adorján kastélyban Petőfi tisztelői. Maga Petőfi is
rendszerint ott szállt meg, és onnan kirándulgatott a környékre házigazdájával. Petőfit a
festői Gortva völgyben Gedővár romja ihlette a „Salgó” című művének írására. Egy
alkalommal, mikor Adorján Boldizsár pompás, ezüstszerszámos négyes fogata a kastély elé
táncolt, a háziúr jókedvűen Petőfihez fordult:

„No, Sándor! Mikor lesz neked ilyen négy lovad?”

A költő tüstént megfelelt:
„Majd, ha kocsis leszek.”
(A kocsis mindig úgy beszélt a gazdája lováról, mint a sajátjáról)

Amikor l84o -ben Adorján Boldizsár Pestre került, Petőfi vezette be az írók
társaságába, ahol Vörösmarty Mihálynak is jó barátja lett. Petőfi verset is írt hozzá
(„Adorján Boldizsárhoz”).

Költő lenni ha vágysz, költs el búbánatot és bajt,

S tartsd meg örömdíjul, amit az élet ajánl:
Én másoknak adám örömét rövid életidőmnek,
S rajta nevet szerzék és örök életű kínt.

1848 -ban pedig egy meleg hangvételű levelet, amelyben az általa használt
becenéven szólította meg:(„Kedves ecsém, Trifunác”). Emlékkönyvében az első oldalon
található egy másik Petőfi vers, a költő kézírásával. A vers Kisfaludon 1845.-június 3.-án
kelt. Költői hitvallás ez, amely a költőtársnak szól. A költemény utolsó sorai szállóigévé
váltak.
A. B. Emlékkönyvébe

Kalmáridőket élünk mostanában,

Egy pénzdarabnak nézik a világot,
S ha a világ pénz, a költő mi rajta?
A költő – mondják - hasztalan penész csak.
Pedig a költő a királyi kép a
Világ tallérján… nem, királyi kép sem!
Ő a tallérnak csengő, tiszta hangja,
Szép szellemrésze a hitvány anyagnak.
Légy büszke rá, hogy költőnek születtél.

Ugyanebben az albumban lévő, 14. emléklapra írta négysoros versét

Vörösmarty Mihály:

„Sok rideg álomként levegőbe kergeti üdvét,

Más a földi javak kéjözönébe merül:
Téged boldoggá lelkednek erénye avasson
S áldását szerelem hű keze adja reá.”
 Az emlékkönyv sötétzöld bőrkötéses tokban lévő emléklapokból áll, a
Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtára kézirattárában található az M. S. Hung. Sec. XIX.
No 1028. Invent. Fol. jelzet alatt. A két nagy költőn kívül a kor számos híres embere írt az
emlékkönyvbe: Gaál József, a peleskei nótárius szerzője, Megyeri Károly, a híres színész,
Erdélyi János, Kuthy Lajos, Nagy Ignác, Egressy Gábor, Vahot Imre, Czakó Zsigmond,
Gorove István, Szigligeti Ede, báró Kemény Zsigmond. Adorján Boldizsár fia, Lőrinc
ajándékozta az emlékkönyvet a Nemzeti Múzeumnak műegyetemista korában. Adorján
Boldizsár pesti tartózkodása idején ismerkedett meg Lemouton Emília írónővel, akit 185o
április 27.-én feleségül vett.

ADORJÁN BOLDIZSÁR (1820 05 02- 1867 07 13)

és LEMOUTON EMILIA (1824 03 22-1869 01 22)
Házasságuk és gyermekeik születése

Adorján Boldizsár és Lemouton Emilia házassága Gortvakisfalud 1850 02 27

Slovakian Church and Synagogue Books 5016621 film 234. kép

Adorján Armand 1851 02 17 Gortvakisfalud SCSB 5016621 film 77.kép

Adorján Ilona 1852 04 21 Gortva kisfalud SCSB 5016621 film 80.kép

Adorján Viktor 1854 11 19 Gortvakisfalud SCSB 5016621 film 85.kép

Adorján Lőrinc 1856 12 08 Gortvakisfalud SCSB 5016621 film 88.kép.

 Adorján Aloisia 1858 06 15 Gortvakisfalud SCSB 5016621 film 92.kép

Adorján Margit 1860 12 17 Gortvakisfalud SCSB 5016621 film 108.kép

Adorján Rózsa 1863 04 13 Gortvakisfalud SCSB 5016621 film 116.kép

Adorján Boldizsár 1867 július 13.-án, halt meg korán, sorvasztó betegségben,
Gortvakisfaludon. Az ő síremléke is áll még a gortvai régi temetőben.

Az Adorján Szeleczky levéltárban verseinek katalógusa megtalálható:

Szerelemdalok, Emlékezés könnyeimre (Sárospatak), Egy töredék alá (Pozsony), Oltárkép
(Csetnek), Harcias időkből (Pozsony), Emlény, A halott, Haldokló honfi(G. Kisfalud),
Haldokló ifjú (G. Kisfalud), A murányi vár romjai (Murányvár), Új Brutus (Csetnek),
Kérelem (G. Kisfalud), Hunnia népe (Rimaszombat), Kölcsey halálakor, Válóban (Pest
1841), Egy fiatal hölgyhöz (Várgede), Az ismeretlen nőhöz(Pest), Költői próza, Szózat
Erdélyhez (Pest), Kupresz (Pest), Gyötrődé s(G. Kisfalud), Búdalok (Várgede), Emlékezés
(G. Kisfalud), Holdsugár, Az eltűnt szerelem után, Midőn ő búsult (Pest), Végelválás előtt
(Várgede), Égő szerelemvilág (G. Kisfalud)), Megnyugtatásul a kedvesnek (G. Kisfalud),
Emléklapra Petőfynek, Kisleány mulatsága és Á la Petőfy (G. Kisfalud), Egy költő emlék
könyvébe (Pest), Végszó (G. Kisfalud l843), Az év végén dec. 28. 1842), Tavaszkor, Ormós
Lászó emléke, Levél Pap Endréhez, A visegrádi apród, Hunyady János.

Eredeti kézírásban (25. Dosszié 1.-173.):

Költeményeim, ahol megjelentek (l oldalon), A B. Költeményeim (71.-ig számozott

oldalakon) Szerelemdalok (4 oldalon), Búdalok (4 oldal), Virágemlékek (12 oldal), Vers
Kende Betty kisasszonyhoz, Kínórákhoz (4 oldal), Regélő és több oldal vers, 22. Jelzéssel
vázlatok és verstöredékek, A politika rövid históriája (2o.).

Lemouton Emília
Lemouton Emília 1824 március 22.-én született Pesten. Francia származású
családból származott, apja Le Mouton Jean Baptiste de Boisdeffre lovaskapitány, majd a
pesti egyetemen francia, angol, olasz nyelvmester volt. Emília már író és műfordító volt,
amikor Adorján Boldizsárral megismerkedett. Eredeti elbeszéléseit és műfordításait a Pesti
Divatlap és az Életképek közölte. Hozzákezdett Shakespeare drámáinak lefordításához
prózában, vállalkozása az 5. füzetnél maradt abba. (Shakespeare Vilmos összes színművei:
1. A szélvész. 2. A két veronai nemes. 3. A windsori víg nők. 4. Viola, a Vízkereszt
fordítása. 5. Szeget szeggel.) Az Adorján Szeleczky levéltárban (25. dosszié/22.) található
kézírásos novellaterve, amelyet 1843 január 3o.-án, Pesten írt. Ugyanebben a dossziéban
(15.) van Petrichevich Horváth Lázár hozzá írt 3 levele is. Irodalmi munkásságát
abbahagyta, amikor férjhez ment Adorján Boldizsárhoz és annak gortvakisfaludi birtokára
költözött. Ő is fiatalon halt meg 1869 január 22.-én. Családi szájhagyomány szerint
utódainak művészetekre való hajlama, és tehetsége elsősorban tőle származik. Irodalmi
munkásságával a Pallas Lexikon (XI. kötet/388. oldal), valamint a Magyar Irodalmi
Lexikon (II. kötet) is foglalkozik. Ez utóbbiban látható Barabás Miklós róla készített
portréja is, melynek eredetije Penyigei Manczur Viktor leszármazottainak birtokában van
(New-York, Babylon).

Adorján Boldizsár és Lemouton Emília levelezésében szereplő neves személyek névsora:

Bajza József, Berecz Károly (költő), Csengery Antal, Deák Antal(Deák Ferencz bátyja),
Egressy Gábor, Erdélyi János(költő), báró Eötvös József, Petrichevics Horváth Lázár(Író, a
Honderű szerkesztője), Irányi Dániel, Kazinczy Ferencz, Kubinyi Rudolf, Kemény Dénes báró,
Mészáros Lázár(Kossuth hadügyminisztere), Ormós László, Okolicsányi Antal és Zsigmond,
Podmaniczky Frigyes(író, politikus, a Szabadelvű Párt vezetője), Pap Endre(költő, Petőfi barátja),
Pákh Albert(humorista, szerkesztő, a Tízek Társaságának tagja, Petőfi barátja), Tompa Mihály,
Ujházy József, Vahot imre(Író, az Országgyűlési Almanach és Pesti divatlap, Napkelet
szerkesztője), Vadnai Károly(Hölgyfutár, Fővárosi lapok), Vay Miklós és Vay Dániel gróf.

Lemouton János (Le Mouton Jean Baptiste de Boisdeffre)Lemouton

Emilia apjáról, Lemouton Jánosról a „MIKE” Antikvárium 28. aukciója kapcsán
szereztem adatokat (2005. szeptember).

A katalógus 239. tételében bukkantam rá anyai ági ősöm e becses művére, a

Heckenast által 1836 -ban kiadott olasz grammatikára. A kiadvány címlapjából és
előszavából kiderül, hogy a Pesti Magyar Kir. Tudományok Egyetemén az angol nyelv és
irodalom rendkívüli professzora, és István fő herceg egyedüli francia tanára volt.
Korábban angol és francia grammatikát is kiadott.

Adorján Lőrincz

Hat testvére volt: Armand, Ilona, Viktor, Louise (Bíró Bertalanné), Margit (Pongrácz
Pálné), és Rózsa. Armand kisgyermekként halt meg. Lőrincz és Viktor tanulmányaikat
Rimaszombaton kezdték (tanodai és iskolai bizonyítvány l866illetve 1869 -ből /22. dosszié
924.-1925.-1929.-1930./). Lőrincz elvégezte Budán a kir. Főreáltanodát (22./1932.), majd a
budapesti műegyetemet is 1893 -ban (22./1944.). A leobeni bányászati és kohászati
főiskolán egészítette ki tanulmányait. 1879.-ben hadapróddá nevezték ki, majd honvéd
századossá lépett elő. 1883 -ban házassági engedélyt kapott a magyar királyi 52. Honvéd
zászlóalj szolgálati jegye szerint (22./1940.). 1883 május l0.-én feleségül vette Frideczky
Matildot.
 Lőrincz az utolsó földbirtokos volt az Adorján családban. Mérnökként már
megkezdte a szakítást ősei foglalkozásával, a gazdálkodással. Írással is próbálkozott,
„Ukkon pohara” című tanulmánya a Hazánk 1897 január 5.-i és a Felsőmagyarország 1901.
november 16.-i számában jelent meg. A tanulmány kézirata, a fenti két folyóirat részlet,
továbbá a Felsőmagyarország 1901 november 20.-i száma Révész Kálmán válaszával és a
szerkesztőség két levele Adorján Lőrinczhez, az „Adorján-Szeleczky levéltár” 16.
dossziéjában az 52o. szám alatt találhatók. Viktor testvére is Gortvakisfaludon született
1854 november 15.-én.
Halála után ő képviselte egyedül az otrokocsi Adorjánok fiúágát. Leánytestvérei
közül Louise és Ilona a gortvakisfaludi temetőben nyugszanak. Rózsa is korán meghalt
(1890). Abban az időben sokan haltak meg fiatalon, tuberkulózisban, és egyéb fertőző
betegségben Rossz helyen épült az ősi kúria mondogatták, országút menti lejtős kanyar
alján, ahová mindig „behordta a szél az út porát”. A nagy gyermekhalandóság miatt sok
gyermeket nemzettek akkoriban. Lőrincznek is nagy családja volt, Frideczky Matildnak
négy gyermeke született: Margit (a nagyanyám), Emília, Ilona, és Magdolna.

Adorján Margit születése Balassagyarmat 1884 02 28

A családnak nagy szüksége lett volna a családfőre, de Adorján Lőrincz, a krompachi

vasgyár mérnöke 49 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt. A hernádvölgyi magyar
vasipari rt. tisztviselői külön gyászjelentésben emlékeztek meg róla.
 Sajnos halálával az otrokocsi Adorján család fiúágon kihalt. Özvegy Adorján
Lőrinczné (Frideczky Matild) vállára szakadt a birtok összes gondja, de ő a földhöz és a
gazdálkodáshoz nem értett.

A Frideczky család

Nagyanyám édesanyja, Frideczky Matild megyeszerte híres volt szépségéről. A

Frideczkyek Nógrád megyében először Penczen, az 1770. évi úrbéri összeírásban
szerepelnek (Frideczky Teréz). Tereske és Apáczafalva birtokához pereskedéssel, a fiúágon
kihalt Kamper család hagyatéka révén jutottak Tereske 1593 -ban szabadult a török
hódoltság alól. Kamper Ferencz özvegye volt 1598 -ban a birtokosa. Kamper Ferencz
csábrági vitéz volt, aki János király és a török elleni harcban jeleskedett, aminek jutalmául
I. Ferdinánd király nemességet és címert adományozott neki 1563 november 16.-án,
Pozsonyban. A bekeretezett címeres nemeslevél kissé foltos hártyán, ép címerképpel,
leszakadt és sérült függőpecséttel, jelenleg is családi tulajdonban van, védett.

Csábrág vára Hont vármegyében meredek sziklabérc fölött romjaiban hever. A XIV.
században Lytva várának nevezték. A XVI. században megnőtt hadászati jelentősége a török
közelsége miatt. A bányavárosok védelmét szolgálta. Átmenetileg rablólovagok is uralták
(Balassa). Mária Terézia kora óta indult a vár romlásnak. (Pallas lexikon) A Kamperek
hagyatékára és leszármazására (Adorján-Szeleczky levéltár 6.dossié/210.-245.), valamint a
tereskei és apáczafalvi birtokokra vonatkozó iratok (lo.dosszié/295.-348.) nem véletlenül
kerültek a Frideczky család leveles ládájába. A sárfenéki Kamper Ferencz és Phiora Passa
de Par házasságából született Kamper Regina Sembery Györgyhöz ment feleségül. Az ő
leányukat (Sembery Reginát) Szmrecsányi János vette nőül, akinek a leánya Zsuzsi
Ordódy Gáspárné lett. Az ő leányuk volt Ordódy Teréz, később Borsiczky András neje.
Innen már csak egy generáció a Frideczky család, mert leánya, Borsiczky Mária Frideczky
Istvánnal kötött házasságot. A birtok tehát leányági örökösödési perek révén került a
Frideczkyek tulajdonába. Az Adorján-Szeleczky levéltár 3. dosszié /107.-144. tételeiben
elsősorban Kamper Regina örököseinek pereivel kapcsolatos iratok találhatók. A 11.
dossié/361. iratban Borsiczky Mária nyilatkozik, hogy halála után lakóháza tartozékaival
fiára, Frideczky Tádéra jusson és fia érte évenként egy misét szolgáltasson (Tereske 1750
január 29). A Frideczky család eredetileg Nyitra és Nógrád megyében volt birtokos (Nagy
Iván). A címeres nemes levelet I. Leopold király 1694 augusztus 21.-én adományozta
Frideczky János rajki prépost, valamint fivérei György és Miklós, úgyszintén utóbbi fiai
István és András, valamint István fiai János és György részére. A címeres levél 780x645
mm., a függőpecsét átmérője 125 mm. Az eredetiről készült fénykép az Adorján Szeleczky
levéltárban található (I/9.tétel). Az eredeti okiratot a gyűjteményből nagybátyám halála után
kiemelték, tárolási helye jelenleg nem ismert. Az adományozást megelőzően benyújtott
kérvény eredetije (2 lap) az Adorján-Szeleczky levéltárban (II./8.), bekeretezett másolata
pedig, családi tulajdonban van.
 Az eredeti adománylevél fényképes másolata
A Frideczky család leszármazása és a fenti címeres levél leírása a „Nagy Iván”-ban is
megtalálható. Az armálison lévő címer az előzetes kérvényben, valamint Frideczky Lajos
pecsétgyűrűjén lévővel megegyezik. Ez utóbbi családi tulajdonban van, pecsétje sérült,
gyűrűje elvékonyodott. A címer leírása Nagy Iván szerint: „A pajzs kék mezejében zöld
téren álló galamb, kiterjesztett szárnyakkal, csőrében egy piros rózsát tartva, fölötte három
ezüst csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny között férfikar
könyököl, szintén rózsát tartva. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös.” A család az
egyik nemesség szerző Miklóstól a következőképen „sarjadzott le” Nagy Iván szerint:

Frideczky Miklós (1694)

István (I)-Borsiczky Mária
Tádé (1755)-Tarnóczy Bora
István (II)-Tiszó Magdolna)
József(1780 12 l0 +1851 07 21)-Géczy Teréz(1794 12 10 -+1856 12 10)
Lajos (1817 04 23), főjegyző, lakik Tereskén.(Nagy Iván művének
megjelenésekor, 1858 -ban még nőtlen volt.)

A Frideczkyek már eddig is több neves családdal kerültek rokonságba, mint például a
Borsiczky, a Tiszó( A „Nagy Iván”ban tévesen Tiszi), a Tarnóczy, és a Ghécy eddig az
időpontig. Kiemelkedett közülük a Tarnóczy(alsólelóczi és jezernyicei), kiknek ősei
oroszlengyel földről származtak. Egy bizonyos Ruthén Wladiknak a Túrócz megyei
Tarnouch földjét adományozta IV. Béla király. A Géczy (Kisgéczi és garamszeghi)
törzsökös Nógrád megyei család, amelynek eredete a Gécz nemzetségre nyúlt vissza. Géczy
Péter l395 -ben a megye alispánja volt.

Tarnóczy címer Géczy címer

Frideczky Istvánné Tiszó Magdolnáról, nemes-eőrsi Tiszó János leányáról készült

festmény (1795 ismeretlen holland festő) családi tulajdonban van. A kép 1998 -as
restaurálása során a kép bal felső sarkában látható vált a Tiszó család címere, amely
megegyezik Tiszó Jánosnak egy okiraton lévő címeres pecsétjével.
 Frideczky Lajos végül megnősült, és elvette Zachár Máriát, aki addig a
házvezetőnője volt. Nagyanyám szerint igen jól jött a „vérfrissítés”, amely valóban
genetikailag kedvező lehetett az egymással szűk körben házasságra lépő nemesi családok
leszármazottjaira. Zachár Mária felmenői sajnálatos módon, és a kor mentalitására
jellemzően, ezért nem szerepelnek a genealógiai levezetésekben. Frideczky Lajos
kétségkívül a Frideczky család legkiemelkedőbb személyiségévé vált közéleti és politikai
pályafutása során, bár Frideczky Tádé dédapja is nevezetes ember volt Nógrádban. A
tereskei birtok perlésében és a Kamper iratok megőrzésében Tádénak volt fő szerepe.
(Adorján-Szeleczky levéltár V./197.-205.-VI/211.-212.-214.-216.-218.-227.-230.).
Végrendeletében (XII/426) és örököseinek (Károly, Bora, Franciska, Antal, József, Mária)
contractuális osztálylevelében (XII/423.) nyert rendezést hagyatéka. József unokája apja,
István (II.) osztályrészét örökölte. Frideczky István (II.) már fia öt éves korában meghalt.
József a Frideczky család számos tagjával kötött kontraktus után megszerzi a tereskei
birtokot (XIII/419.-422.-435.-438.-45o.-457.). 1850 -ben feleségével Géczy Teréziával
közösen nyilatkoznak arról, hogy a birtokot Frideczky Lajos szabad rendelkezésére
bocsátják (XIII/465). Frideczky Lajos már fiatalon, 1839 -ben másod aljegyzője,-184l -ben
első aljegyzője, majd 1845 -ben főjegyzője volt Nógrád megyének. 1842 -ben táblabíróvá
nevezték ki (XIV/470). 1848 -ban országgyűlési képviselővé választották (XIV/471). 1849
-ben a forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt.
Frideczky Lajos Nógrád-megyei országgyűlési képviselő 1891-ben keletkezett „ Szabálytalan
emlékirat” címet viselő visszaemlékezésében említést tesz arról, hogy miként fogadta őt szolgálatába a
hadsereg melletti ellátás megszervezésében Danielisz János, „ki 840-es évektől jó barátom s ismerősöm
volt”. Hogy értékelni tudjuk ezt a közösen végzett tevékenységet, érdemes szó szerint is idézni az
emlékiratot:
„Még most 49 év után is megbotránkozással gondolok vissza azon borzasztó látványra, midőn a kegyetlen
hidegben vászonruha s rongyos bakancsban kellett a haza védelmére kelt s életét feláldozó gyalogos
közhonvédeknek a bizonytalan hossz utat megtenni.(Görgey 1848 dec.-1849 januári felvidéki
visszavonulásáról van szó. Basa L. megjegyzése.) Ezen kétségbeejtő állapotoknak oka pedig az volt, hogy a
Honvédelmi Bizottmány –akkori ideiglenes kormány- ezen, az egész magyar hadsereg magját képező
hadtestnek kellő felruházása s élelmezéséről nem gondoskodott, Debrecenbe távozván anélkül, hogy a
főintendatúrát a szükséges pénzösszeggel ellátta volna, minek kétségbeejtő azon következménye is
beállott, hogy a honvédek napi illetménye fizetetlen maradt, mit nemcsak a hadsereg tisztjei, de a
közhonvédek is elkeseredve hangoztattak, s a feloszlásnak réme mutatkozott…”
A szabadságharc leverése után őt is letartóztatták és a Neugebaudéba vitték
(XIV/466). A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá helyeztette 1849-
ben(XIV/493.) A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850 -ben elengedték (Amtzeugniss
Bizonyítvány XIV/467.) Magatartását a szabadságharc alatt nem kedvező színben tüntette
fel a Pallas lexikon szójegyzete. Eszerint amikor az országgyűlés Debrecenbe vonult, nem
követte képviselőtársait, hanem azzal az ürüggyel, hogy a honvédeknek bakancsokat fog
szállítani, kormánybiztosi állást járt ki magának és jelentős pénzösszeget vett fel a
honvédelmi bizottmánytól. Amíg a hadi helyzet nem tisztázódott, Tereskén húzta meg
magát és csak néha látogatott el Losoncra. Amikor Görgey seregei vesztő helyzetbe
kerültek, Balassagyarmatra ment, hogy hódolatát bemutassa a császári királyi biztosnak. A
magyar fegyverek ezt követően azonban újra diadalokat arattak, és a szegedi országgyűlésen
sürgették, hogy számoljon el a felvett pénzzel. Erre azonban a Pallas lexikon szójegyzete
szerint nem volt módja, mert az események további alakulása ezt már nem tette lehetővé. Az
Adorján-Szeleczky levéltár XIV/494. tétele viszont az óbudai hadipénztárnak 934 forint
általa történt befizetéséről tanúskodik, 1849 májusában. Később Deák Ferencz pártjához
csatlakozott. A szabadságharc leverése utáni terror alatt kalandos úton került birtokába az
első felelős magyar miniszterelnökünknek, Batthyány Lajosnak a szivartárcája, amelyet a
siralomházban, kivégzése hajnalán adott a vele virrasztó plébánosnak. A szivartárcán jól
látható a Batthyány-ak oroszlános címerrajza.

A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést (Deák Ferencz:

XIV/472., Báró Eötvös Lajos: XIV/476., Horváth Boldizsár kir. igazságügy min.: XIV/477.,
b á r ó Wencheim Béla k i r . b e l ü g y m i n . : X I V / 4 7 8 . , Lónyay Menyhért k i r .
miniszterelnök:XIV/479., gróf Andrássy Gyula cs. kir. közös külügymin. XIV/488.). 1861
- b e n ismét képviselői mandátumot szerzett (XIV/473). Az országgyűlésen elmondott
beszéde és politikai fejtegetései az Adorján-Szeleczky levéltárban találhatók (XIV/474.-
475). 1867 -től 1871 -ig a megye első alispánja, 1872 -től a gyarmati törvényszék elnöke
volt.
 Frideczky Lajos Címerpecsétje Frideczky L. és neje, Zachár Mária

A szabadságharc alatti magatartására utalhatott a családban alkalmanként, vita

hevében el-elhangzott kijelentés, amely valamilyen „átkos Frideczky vérről” szólt. Szemben
a Pallas lexikon méltatásával, kedvezőbb színezetű Frideczky Lajosra a Madách Imrével
való barátsága (XIV/468.-469.). Madách Imre csesztvei házában rejtegette, és szökésében
segítette Kossuth Lajos titkárát, Rákóczy Jánost, amelyről Frideczkynek is tudomása volt.
Frideczky Lajos hagyatékából családi tulajdonban van ezüst zsebórája, címeres
pecsétgyűrűje, képviselői névjegye, valamint gróf Batthyány Lajos szivartárcája. Ez utóbbi,
az első felelős magyar miniszterelnök kivégzése előtti utolsó éjszakán, a vele együtt
virrasztó esperes plébános révén került Frideczky Lajoshoz a siralomházból. A szivartárcán
jól látható a Batthyányak oroszlános címerrajza. Frideczky Lajos önéletrajza, egyes
politikusokról és reformkori történelmi eseményekről szóló beszámolói rendkívül érdekesek
(Önéletrajz: XV/500., Feljegyzései az 1848.-49.- évekről:XV/502., Feljegyzései a
szabadságharc hadjáratairól:XV/505., Jellemrajza Görgey Artúrról:XV/506., Memoárja
gróf Lamberg megöléséről:XV/508., Feljegyzései Kossuth Lajosról:XV/511.,-Madách
Imréről:XV/512.,-Tisza Kálmánról: X V / 5 1 4 . , - b á r ó B á n f f y D e z s ő
miniszterelnökről:XV/515.,-báró Fejérváry Géza miniszterről:XV/516.). Nyugdíjba
vonulása alkalmából, a császári és királyi balassagyarmati törvényszék elnökét a Frideczky
család címerével díszített, bőrkötésű emlékirattal búcsúztatta (családi tulajdonban van).

1902 december 3. -án halt meg Losoncon. Sírja Gortvakisfaludon ma is épségben

van. Felesége, Zachár Mária 1916 -ban követte őt.

Zachár Mária Frideczky Lajos sírja Gortvakisfaludon

 Matild leányuk (Adorján Lőrincné) Rimaszombaton élt, 1937 -ben halt meg. Sírját,
Adorján Viktoréval együtt, útépítés közben felszámolták a rimaszombati temetőben. Mária
leányuk a Jörgh családban ment férjhez, Sarolta leányuk hajadon maradt (sárarany
karkötője családi tulajdonban van). A Frideczky és az Adorján család fiúágon történő
kihalása folytán Frideczky Matild rimaszombati házában egyesült a két család terjedelmes
iratanyaga. Az Adorján leányok közül Emiliát Zólyomi Lajos(Budapest rendőrkapitánya)
vette el feleségül, Magdolnát Damokos Irnák, Margitot pedig dr. Szeleczky Árpád
(nagyszüleim). A tereskei birtok követte a gortvakisfaludi sorsát, a leszármazottaknak pedig
nemesi kiváltságaik korábbi eltörlése után, birtokuk sem maradt már. Anyai nagyapám, dr.
Szeleczky Árpád vármegyei jogászként működött, mert az apai birtok (Székipuszta) akkora
már elúszott. Megmaradt a büszke nemesi mivolt, és a praedicatum. A familia tagjai
használták is alkalmanként kettős előneveiket. Például: „tereskei és apáczafalvi Frideczky”,-
„otrokocsi és perbesházi Adorján”,-vagy „szeleczi és boczonádi Szeleczky”. A családi irattár
pedig a Szeleczkyek révén tovább gazdagodott. Frideczky Matild hagyatékának
szétosztásakor Margit nagyanyám csak az iratokhoz ragaszkodott, így azok a Szeleczkyek
levelesládájába kerültek.
1988 -ban a Nógrád Megyei Levéltár gondozásában és Varga János szerkeszté-sében,
aki az Országos Magyar Levéltár igazgatója volt 1988-ig, megjelent Frideczky Lajos
memoárja (alcím: Középszinten a történelemben). Az 1988-as rendszerváltást követően a
műemlék tereskei Frideczky- kúriát renoválták.

Frideczky Lajos memoárja.

Középszinten a történelemben.
Szerk.: VARGA JÁNOS. Salgótarján, 1988. 83 p

Kossuth út 17., - Hrsz.:143/1. A kúria a Frideczky családnak épült a XVIII. században, barokk stílusban. A földszintes,
téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely elõtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két
téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögû oromzat áll. A fõbejárat is innen nyílik, az elõcsarnokhoz
korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt késõbb lépcsõkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes
szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtetõ fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kõkeretes
pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja
gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
 A Szeleczky család

A Szeleczky család eredetét ugyan ősi nemzetségre nem tudjuk visszavezetni,

azonban gyökerei igen régi időkig tisztázottak. A Szeleczkyek történetéhez Nagy Iván,
Forgon és Kempelen Béla művei adnak igen részletes útbaigazítást, de a Szeleczky Adorján
levéltárban található dokumentumok jól kiegészítik a családi genealógiát. A családfa az
19oo -as években Forgon szerint az alábbi volt:

A család őse Csernovai (Czarnovai) Wajszkó Mátyás, aki 14o2-1439 között a

Bodrog megyei Vajszkán élt, majd a Zólyom megyei Szeleczen is birtokos lett, és
jószágában Hunyady János kormányzó 1447 -ben meg is erősítette. A szeleczi birtokról
kezdte a család használni a Szeleczi és a Szeleczky nevet. 1560 -ban Vajszkó(II.) Tamás
Nádasdy Tamás nádortól Szeleczen nemesi udvar telket nyert, amelyben, 1561 -ben I.
Ferdinánd király által örökképen szintén megerősíttetett. A család neve ekkor változott
Szelecziről Szeleczkyre.

A család címere a pajzs kék udvarában jobbról magas szikla, melyről jobb felé pegazus
ugrik. Hátsó lába nyomában forrás fakad, mely a szikla aljában elterülő tóba folyik, melyben jobb
oldalról daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva. A pajzs fölötti sisak koronájából páncélos,
sisakos vitéz emelkedik ki, kinyújtott jobb kezében zöld koszorút, a balban lándzsát tartva. A
foszladék jobbról ezüstfehér, balról ezüstvörös. A bárói címerben a pajzsot bárói korona fedi. A
címerben lévő jelmondat: „Per ardua ad prospera”.
A családi levéltárban a 24. dossziéban található a garamszentbenedeki konvent 1691
április 10.-i oklevele, amely Szeleczky Tamás és társai Zelcz birtokba történő beiktatásáról
szól. Szeleczky (II.) Tamás Bálint (Válens) fiától származott a Heves megyei boczonádi és
a bárói ág, a János nevű fiától pedig, a gömöri ág. Szeleczky Bálint Gáspár nevű fia (Nagy
Iván szerint Dániel) a bárói ágnak az őse. Az Adorján Szeleczky levéltár 8. dosszié /259a
alatt található bőrhártyán ifjabb Szeleczky Dániel 1637. évi nemesi levele, amelyet Zólyom
megyében, Zólyom szabad királyi városban állítottak ki számára.

Szeleczky Dániel nemesi levele (1637.Zólyom).

Az oklevél megemlíti a kétségtelen nemes idősebb Szeleczky Dánielt, szeleczi és

Szeleczky Bálint fiát, valamint nejét, a besztercebányai Putis Magdolnát is. Forgon szerint a
boczonádi ág innen folytatódott tovább. Szeleczky Dániel nemesi levele a Szeleczkyek
gömöri ágához valamikor átkerülhetett, ugyanis a Szeleczky Adorján levéltárban található.

Az úgynevezett bárói ágon I. Márton követ volt, fia, II. Márton pedig, bárói rangot
kapott. Az első magyar ispotály létrehozásában jeleskedett a családi szájhagyomány szerint.
A róla, és feleségéről (Sokoray Erzsébet) készült olajfestmény dr.Szeleczky Márton sebész
főorvos tulajdonában van. A bárói ág, fiúk III. Márton halálával magvaszakadt. Az Adorján-
Szeleczky levéltár 8. dosszié /265. tétele a Magyar Királyi Helytartótanács kiadványa báró
Szeleczky Márton részére (Pest 1738 02 20).

Báró Szeleczky Márton pecsétje címere versikével

 A Szeleczky kastély Boczonádon

Szeleczky János révén vezethetők tovább a családunkat érintő gyökerek. Jánosnak

III. Györgynek (+1689) a fia, IV. György már Füleken élt. Fia, V. György Ónodról
Bikszögre költözött.

1859 -ben Kolos Dániel a Felsővály-Bikszög-Gergelyfalva-Alsóvály- és Mihályfalva

egyesült Reformált Anyaegyházának lelkésze másolatot készített az eredeti anyakönyvről.
Az eredet anyakönyvet többször újrakezdték, több helyen az enyészet folytán már
olvashatatlanná vált. A lelkész a másolathoz erre utaló bevezetést írt. A mormon
mikrofilmek révén on line a másolat tanulmányozható a fentiek által szabottan. A Szeleczky
család matrikulái, a születési, házassági és halotti bejegyzések egy része azonban
megtalálható és Szeleczky Mihálytól a család vérvonala napjainkig követhető.

Kolos Dániel felsővályi lelkész bevezető írása a felsővályi

református anyakönyv másolatához

V. György fia, Mihály 1765 -ben már Csoltón lakott. Felesége Hanvay Sándor
Katalin volt, akitől 1739 -ben született Szeleczky György fiúk.
 Szeleczky Györgyöt 1739 05 15. -én keresztelték Vysne Valicén (Felsővály) .
Slovakian Church and Synagogue Books. FS 2385937 film 84. kép.

Szeleczky Görgynek 1737 08 22.-én - ben két leánytestvére is született, Éva és Klára
ikrek, akik azonban még újszülött korukban meghaltak.

Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 85. kép.

1742 -ben Mátyás fiútestvére is született, az ő életéről további adatot azonban nem
sikerült találni.

Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 87. kép.

Szeleczky György (VII.) fia István (szül 1776-ban) 1799 10 7. -én nőül vette Horváth
Mladosevics Borbálát, akitől István nevű fia született 18o8 01 6.-án.

1808 01 06. Csoltó. Slovakian Church and Synagogue Books FS 2006424 film 33. kép.

Szeleczky Mihály bejegyzése a családi levéltárban volt megtalálható.

Szeleczky Mihály halotti bizonyítványa a családi levéltár 8/268. tétele:

 Szeleczky Mihály halotti bizonyítványa

Super eo, quod Egregius Dominus

Michael Szeleczky Anno 1772 die 3.
Mensis Augusti vita functus naturae
debitum reddiderit fide dignum
ut pote ex Libro Ecclesia, cui de-
functorum Nomina tempusque ab-
itus inferentur depromtum perhibeo
testimonium, propriaque nominis
subscriptione ac usualis Sigilli ap-
ressione roboro die 16.Augusti A.1783. .
Emericus Baranyai
Csoltensis Parochus mp.

A Hanvay család az ősrégi Hanva nemzetségből származott. A családi levéltár 8/264.

alatt található a „Feljegyzés a Sándor hagyatékból a Szeleczkyekre eső jussból”.
Hanvai Sándor Pál 1799 október 3.-án Szeleczky Mihálynak Csoltóra írt levelén
szerepel címeres pecsétje.

A Hanvay címer és pecsét

Szeleczky György (VII.) fia, id. Szeleczky István 1799 október 7.-én nőül vette
Horváth Mladosevics Borbálát, akitől ifj. Szeleczky István nevű fia született 18o8.

január 6.-án. Ifj. Szeleczky István számára 1850 január 17.-én állítottak ki útlevelet
Rimaszombatban (8/263).

Id. Szeleczky István 1851 11 04.-én halt meg 75 évesen Csoltón. Tehát 1776 -ban
született, valószínűleg az év elején. Pontosabb születési dátum nincsen, mert 1776
áprilisától maradtak csak fenn a matrikulák Csoltón.
 Slovakian Church and Synagogue Books FS 005016465 film 296. kép.
Ifj. Szeleczky István 1866 06 19.-én halt meg Csoltón tifuszban.

Slovakian Church and Synagogue Books FS 005016465 276. kép.

A Horváth Mladosevich család címere Csergheő: Wappenbuch II. Heft 8-14 /J.
Siebmacher’s/ -ében található.

Horváth Mladosevich címer (dr.Szeleczky Adorján ceruzarajza)

Szeleczky István és Deme Terézia

Szeleczky István pecsétje

Szeleczky István Csoltón 1837 november 15.-én nőül vette zádorfalusi Deme
Teréziát. Deme Teréziának egy levele, az úgynevezett „Szomorú levél” maradt fent,
valamint egy róla készült festmény, melyet Orlay Petrits Somának tulajdonítanak (Galériai
szakvélemény).

Deme Terézia

Szeleczky Dénes
Szeleczky István 1866. március l9.-én halt meg. Fia, Dénes 1838 május 3.-án
született, szintén Csoltón. Székipusztán lett földbirtokos, az utolsó igazi gazdálkodó a
Szeleczky család ezen ágában. A családi tulajdonban lévő empire „fekete szekrény”
Székipusztáról származott. Szeleczky Dénes a családi elbeszélések szerint igen csak
szenvedélyes életet élt. Hintójával az árokba hajtva, balesetben halt meg 1917-ben. Felesége
Szentivány Piroska (sz. 1844 május 25. Gömörpanyit, +1913 május 9. Budapest) volt,
akivel 1865 december 21.-én Gömörpanyiton házasodtak össze. A Szentivány és a
Kubinyi családdal való vérségi kapcsolat innen adódott. Szentivány Piroska apja Szentivány
Miksa gömörpanyiti földbirtokos, anyja pedig, Kubinyi Emília volt. Bátyja, Szentivány
Árpád országgyűlési képviselőként szerzett hírnevet az egyébként is nevezetes felvidéki
családnak. Szeleczky Dénesről nem maradt fénykép, Szentiványi Piroskáról azonban igen.

Szentiványi Piroska

A Kubinyiak között nemcsak a megyében, de országos viszonylatban is kiemelkedő

egyéniségekké voltak.. A két ősrégi felvidéki család eredetéről annyi ismert, hogy a
Szentiványak őse Lőrinc fia, Bogomér volt, aki II. Endre idején a tatárok ellen szerzett
érdemeket, míg a Kubinyiaké Ete, aki 1288-ban Liptó megyében földet vásárolt.

Kubinyi címer Szentivány címer

A Kubínyi pecsét Kubínyí József Gömör vármegyei főszolgabíró levelén található

/Adorján-Szeleczky levéltár 19./778./, míg a Szentivány egy tanu kihallgatási
jegyzőkönyvön, melyet Szentivány László táblabíró parafált 179.-ben Felsőpetényben /
12./414./

Szeleczky Árpád
 Szeleczky Dénes és Szentiványi Piroska házasságából született nagyapám,
Szeleczky Árpád (1868 március 10. -én Récskén (Besztercebányai járás Szlovákiában).

Szeleczky Árpád matrikulája SCSB 2362064 film 14. kép.

Budapesten halt meg 1936 11 19. -én.

Testvérei voltak Zoltán, Jolán, István és Dénes.

Szeleczky Zoltán születése Recskén (Riecka)1866 09 11.-én. SCSB 2362064 film 12. kép.

Szeleczky Jolán 1870 04 15. -én Bején Oldalfalván (Behynce) született. SCSB 2006420 film 320. kép.

Szeleczky István születése 1874 07 12.- én Keleméren. SCSB 004704194 film 112. kép.

Szeleczky István Tarnóczy Izabellát vette feleségül. 1925 06 13. -án Budapesten halt meg.
Fia, dr. Szeleczky István, neves ügyvéd lett. Felesége liptószentiváni Szentivány Margit volt.
Leszármazottaik Szeleczky Méda (leánya Nádor Mariann, unokája Horváth Mariann), Szeleczky
Marlen és István.

Szeleczky Dénes születése 1882 11 09.- én Székipusztán (Naprágy). SCSB 004704194 film 58. kép.
 1886 12 10.-én meghalt.

Szeleczky Jolánt Kubinyi László tábornok vette feleségül. Gyermektelenül haltak

meg a második világháborút követő években Balaton Zamárdiban.
Szeleczky Jolánról Margit nagyanyám készített portrét. Ez idő tájt nagyapámról is
készített olajfestményt.

Szeleczky Jolán Szeleczky Árpád

Szeleczky Zoltán neje viszont Kubínyi Margit volt. Házasságuk a felvidéki

családokban oly gyakori rokon házasságot példázza. Szeleczky Zoltán 1944 03 17.-én halt
meg. Fiúk, Szeleczky Ferenc mérnök, többszörös magyar bridzs bajnok volt. Ő is
gyermektelenül halt meg.

Nagyapám 1897 október 14.-én Sárospatakon jogtudományi államvizsgája után

köztisztviselőként a vármegyénél helyezkedett el.

Házasságon kívül született fiát, Aladárt elismerte. Szeleczky Aladár utódai ma is

élnek, a család egy másik ágát képviselve.
2. január 3o.-án feleségül vette nagyanyámat, Adorján Margitot. Ezekből az évek- ből
származó képének hátuljára nagyanyám a következő sort írta: „Amikor még minden
csillogott körülötte!”

A Szeleczky család Rimaszombaton gondtalanul élt az első világháborút

követő trianoni nemzeti tragédiáig. Nagyapám árvaszéki elnök helyettes volt. Ezekben a
„fényes időkben”, ahogyan nagyanyám jellemezte e békés időszakot, született Adorján
fiúk, anyai nagybátyám (1906) és Piroska leányuk, az Édesanyám (1908).

A békés biztonságnak egyszerre vetett véget a trianoni békeszerződés, amely a

felvidéki családok egy részét hontalanná tette. Nagyapám nem tett esküt a cseheknek, ezért
kitelepítették családjával együtt Csonka Magyarországra. Ingóságaikat sem vihették
magukkal. Vonaton laktak hónapokig a Keleti pályaudvaron, amíg sikerült a József
városban szálláshoz jutniuk. A Futó, majd a Nap utcában béreltek lakást. Nagyapám
betegsége ekkor kezdődött, mindkét szemén szürke hályog fejlődött ki. Balszerencsés műtét
folytán átmenetileg mindkét szemére megvakult (szimpátiás ophthalmia), majd újabb műtét
után, részben visszanyerte a látását. Ekkor néhány ízben útlevéllel haza látogathatott
szülőföldjére.

Szeleczky Árpád
Idegzetét nagyon megviselhette a hosszú világtalan időszak, mert ekkor kezdődtek
szívrohamai. Nagyanyám szerint a harmadik anginás rohama vitte el. Egy délutáni sétából
hazatérve karosszékében holtan találták. Két szem cseresznye maradt a tányérjában. Apám
rendezői bemutatkozására a „Juhász Pétör legendája” című rádió játékával éppen azokban a
percekben került sor. A tragikus eseményről a hírt azonban kíméletesen csak az előadás
befejezése után közölték vele.
 Már nagyapám halála előtt is a család megélhetését Nagyanyámnak kellett
biztosítani. Varró szalont nyitott, amelyből tisztességgel megéltek. Tehetségét bizonyította,
hogy egyik ruha modelljét Auguszta főhercegnő vette meg. Művészi képességeiről olajjal
festett portréi is tanúskodtak. Elsősorban a családtagokról és közeli rokonokról készített
képeket.

Adorján Magdolna

Adorján fiúk jogot tanult, Piroska leányuk pedig Iparművészeti Főiskolát végzett.
Nagyanyám németül és franciául beszélt, festői tehetségéről olajfestményei tanúskodnak.
Velem, az unokájával, külön foglalkozott. Amit az életben elértem, azt neki köszönhetem.
Halála előtt (1968 04 16) megmondtam neki. A Szobi utcai Mentőkórházban halt meg
mialatt az ágya mellett álltam tehetetlenül. Súlyos szívinfarktus okozta halálát. Sírja
nagyapáméval és Adorján nagybátyáméval együtt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben
található.
 dr. Szeleczky Adorján

Nagybátyám, gyerekként élte végig a szülői ház elvesztését, kiutasítást a

szülőföldről. A második világháború után jogi végzettségének nem vehette hasznát, mert az
új rendszerben nem élhetett vele. Érthető, hogy engesztelhetetlen gyűlölet rögzült lelkében a
„népi demokráciá”-val szemben. A kommunistákat bűnözőknek, magát családi körben
egyszerűen „hazafinak” nevezte. Időnként a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak tűnt
politikai nézeteivel. Műszaki rajzolóként dolgozott az 5o-es években, melyhez a műszaki
egyetemen elvégzett néhány szemeszter adta az alapot. Évekig szüleim Ráday utcai
lakásában kapott szállást és onnan járt hétvégeken Zamárdiba, ahol Szeleczky Jolán
nagynénjét gondozta feleségével (Sáfár Aurélia) együtt. Egy ideig a Felvidékről
kitelepítettek összejöttek baráti beszélgetéseken, majd egyre gyakrabban temetéseken.
Nagybátyám rendszeresen eltette a családi és a felvidéki szélesebb rokonság parte céduláit,
melyekből tekintélyes gyűjteménye lett. A családi okiratok rendszerezése pedig, életének
legfőbb gyönyörűsége volt. A rimaszombati szülői házból kimentett okiratokat saját
kutatásaival bővítette, fényképes dokumentációval egészítette ki. Iratait részben egy
vasládában, részint a Székipusztáról (a Szeleczky család kúriája és birtoka itt volt a XIX.
század utolsó éveiben) származó fekete empire szekrényében tartotta.
 Kutatása során kiderítette, hogy Murány várurának, csoltói Basó Mátyásnak, a XVI.
századi híres rablólovagnak vére nőágról (csoltói Basó Erzse-Pápay Klára), Hanvai Sándor
Katalin és Szeleczky Mihály házassága révén a Szeleczky családban kimutatható. Ez nem
is annyira meglepő a felvidéki nemes családok keresztházasságai folytán. Annál
figyelemreméltóbb viszont az a tény, hogy e családok ősiségüket az Árpádházi királyok
véréből igyekeztek eredeztetni. Baczka Madarasi Kis Bálint: „Az Árpádok királyi vére
Magyarország családaiban” (Athaeneum 1895) című művében ötvenhét nemzedékrendi
táblán mutatta ki, hogy Moys (Mózes) nádor és árpádházbeli nejének (IV. Béla unokája
Erzsébet) utódainak vére miként lelhető fel a magyar társadalomban. A nemesi családok
értendők ez utóbbin, s a névmutató szerint nem nagyon marad ki ebből egy valamire való
família sem. A szeleczi és boczonádi Szeleczky család az U és a BA nemzedékrendi táblán
található. Így érthető a családi szájhagyomány, amely szerint a család minden tagjában van
egy csepp az árpádházi királyok véréből. Nagybátyám személyisége ebben az érzés és
gondolatvilágban, a múlt nosztalgiájában teljesedett ki. Gyermektelenül halt meg.

dr. Szeleczky Adorján

Sajnos nem érhette meg az általa annyira gyűlölt rendszer váratlan összeomlását és az
oroszok Magyarországról való kivonulását. Halála után az „Adorján-Szeleczky Levéltár” az
őt megillető helyen, az Országos Levéltárban került elhelyezésre, ahol várja a
családkutatókat.
 Szeleczky Piroska
19o8-1992

Anyámban csak homályosan éltek szülővárosának emlékei, hiszen kisleány korában

kellett ott hagynia Rimaszombatot. Sokáig lehetett érezni beszédében a jellegzetes felvidéki
hanglejtést. Nagyapám, lévén árvaszéki tisztviselő, gyakran járt az árvák intézetében, amely
a szülői háztól nem messze volt.
 A rimaszombati szülői ház ma

Kisgyermek Anyámat a lelencek látványa mindig megfoghatatlan félelemmel töltötte

el. Elemibe még Rimaszombaton járt, ahol a magyar nyelv oktatása, mint az elcsatolt
részeken általában, hamarosan háttérbe szorult. Anyám a helyesírást ezért csak később és
nem is tökéletesen, Budapesten tanulta meg. Amikor a családot a magyar oldalra áttették,
Anyámat a határon tetőtől talpig megmotozták. A Keleti pályaudvaron egy ideig vagonban
laktak. Nagyapám arany óraláncából gondos méricskélés után ollóval vágott le darabokat,
amelyek sorra a zálogházban kötöttek ki. Nagyanyám autodidakta varrni kezdett és
Anyámat is betanította. Szalont nyitottak és együtt dolgoztak. Közben Anyámat felvették az
Országos Magyar Iparművészeti
Iskolára, ahol a textilszakon végzett. Ez műhímző és női szabó iparos szakmát adott a
kezébe.

Tehetségét bizonyította, hogy magyaros ruha kollekciójával országos kiállításon első

díjat nyert.

A végbizonyítvány érdekessége, hogy az 5o-es évek káderpolitikája idején Anyám az

iratról a szeleczi és boczonádi előneveket törölte, nyomuk azonban látható. Magyaros
ruhakollekciójával egy ízben díjat is nyert, melyet lemásoltak. Némi pereskedés után a
tettes (egy arisztokrata) fizetni kényszerült.
 1928 -ban A Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol hat félévet végzett. Az itt
tanultak életének későbbi szakaszában családja megélhetésének alapját képezte. Tanárai
között volt dr. Lechner Ödön (építészet), Lyka Kálmán (művészettörténet), Bottka Miklós
(látszatrajzi szerkesztés), Rudnay Gyula (alakrajz).

Apámmal még az Iparművészeti Iskolában ismerkedett meg (óraszünetben Apám egy

labdával megdobta, amelyet bemutatkozás követett). Szegényen házasodtak össze, de mind
a ketten tele voltak ambícióval és szerelemmel.

Követte színész Apámat vidéki turnékra, ahol a bohém élet körülményei között egy
ideig jól érezte magát, de se saját művészetének formálására, se szülésre nem gondolhatott.
Egyik vidéki szállodából a másikba költöztek, ahogy a turnék megkívánták. Ebből az időből
származnak portréi, melyeket elsősorban családtagokról készített.

André exfelesége André ismeretlen nő Kubinyi László Olgamama

 Ida mama

Budapesten a Józsefvárosban laktak. A Nap utcában, majd a Futó utcában,

együtt a nagyszüleimmel. Apám minden lehetőséget megkísérelt, hogy előbbre jusson a
színészi pályán, később a Rádióban, ahol szerény fizetésű álláshoz jutott a műszaki
osztályon. A 3o-as évek közepéig a tehetséges, de az alig előbbre jutó fiatalok életét élték.

A Futó utcai lakás erkélyén Közös útlevélkép Hódító pózban

Apám bűnügyi regényekkel próbálkozott, amelyek írói készségét javították és

hozzájárultak a család megélhetéséhez. A család életkörülményeiben a jelentős javulást a
Rádiói Jubileumi hangjáték pályázatán nyert első-és második díj, és Apámnak az irodalmi
osztályra való átkerülése jelentette. Egy krimi sikere lehetőséget nyitott egy olaszországi
nyaralásra és megszülettem én is.

Anyám művészi alkotóképessége kivirágzott ebben az időben. Tehetsége a

képzőművészet terén főként festészetben, kisplasztikákban és a szobrászatban jelentkezett.

Apám elismertsége, felfelé ívelő rádiós és irodalmi karrierje számára is biztosította a

nyugalmat és biztonságot, amely a zavartalan művészi alkotáshoz szükséges volt.
 Apám az írógépe előtt A család 1944.-ben

A 3o-as évek második felében és a háborút megelőző években színes társadalmi

életet éltek, első sorban Apám baráti köre révén. A Nógrádverőcével szemben lévő szigeten
gyűlt össze a baráti társaság hétvégeken, ahol a dr Baktay Ervin „indiánjai” is élték a maguk
által választott nomád életüket. Ebből merítette Apám később az „Indiánok a Dunán” című
ifjúsági regényének alapötletét. Ebben és a „Sápadtarcú” című amatőr indián filmben
(amelynek a sztoriját szintén Apám írta O. Hooligan álnéven) szerepel dr Frohner Román
vegyészmérnök is, aki dr Szeleczky Adorjánné (Ari néni) első férje volt.

Jávor Pál és Gorka Géza között Gorka Géza műhelye előtt Indiánok között
 dr Baktay Ervin
dr Frohner Román (Ari néni
első férje)

Adorján nagybátyám felesége Sáfár Aurélia (Ari néni)

„Calamity Jane”

Nógrádverőcén kapcsolatba kerül Gorka Gézával, akinek műhelyében számos

kerámia készült a keze nyomán, többek között a Madonna, Krisztus a keresztfán, Táncoló
pár stb. A Madonna több szín változatban és kompozícióban került ki a kemencéből. A
Krisztus a sümegi plébánián egy térdeplő fölött a falon található.
 A világháború tette tönkre Anyám ígéretesnek induló művészi pályafutását.
Jelentősebb alkotása volt egy faintarzia freskó, amely a Standard (egy időben Belioannisz)
gyár (Bp. XI. Fehérvári út) kis tanácstermében található.

A háborút megelőző időszakban a legjelentősebb munkája a Sportcsarnok éttermének

kerámia faldíszítése volt, amely sajnos Budapest ostroma alatt elpusztult.

A Stühmer cég megrendelésére készült borító rajzai mutatják, hogy kisebb

rajzokat is szívesen készített, melyek később az Álomfickó illusztrálásában segítették.
 Az ostrom alatt a Ráday utcai ház óvóhelyén húzódott meg a család. A harcok
megszűntével felmerészkedtek szüleim a lakásba, amelynek egyetlen ablaküvege sem
maradt épen. Anyám vitalitására jellemző volt, hogy a ház mögötti garázsépületből
halottakon átlépve hozta el az ott heverő falapokat, amelyekkel fedni lehetett az utcai nagy
tolóablakokat. A háború utáni első néhány év a demokrácia időszaka volt, melyet kezdetben
még az orosz csapatok jelenléte sem tudott elhomályosítani. Ebben az időszakban Apám
még rendezett a Rádióban, még írhatott is. Regényeit még kiadták. Az Álomfickó meséihez
Anyám készítette az illusztrációkat.

A kommunista diktatúra megindulása után Apámat fiatalon nyugdíjazták. Anyám

családfenntartó lett, amely szerepre sohasem gondolt azelőtt. Rimanóczy Gyula, a kor neves
építésze alkalmazta tervezőgárdájában, amely a Középület Tervező Irodában működött.

Rimanóczy tervező gárdája

Háttérben a falon láthatók Anyám karikatúrái munkatársairól. Itt a tervezőirodában

hasznosította igazán rajz tehetségét, perspektíváival és egyéb dokumentációival hozzájárult
ahhoz, hogy Rimanóczy Gyula számos tervpályázatot megnyert (Népstadion, Műszaki
Egyetem stb.). Munkájára még nyugdíjasként is igényt tartottak a budai várpalota
felújításában (restaurációs részletrajzok és perspektívák). Az ostrom alatt romba dőlt
várépület díszítő elemeit javarészt az ő rajzai alapján faragták újra kőművesek.
 Volt időszak, amikor a tervezőirodából hazajövet újra a rajzasztalhoz ült. Balogh
János zoológus, a későbbi akadémikus, akkor írta doktori disszertációját, amelynek témája
az Amazonas őserdeinek talajflórája volt. Balogh fedezte fel a talaj atkák ökológiai
jelentőségét és azok számtalan fajtáját. Rendszerezésük során kiderült, hogy az egyes atka
típusok csak a csápjukon található szőrök számában különböznek egymástól. Anyám
darabbérben vállalta a „bogarak” nagyított rajzolását a tudományos mű illusztrálásához. Az
atkákból orvosegyetemi tandíjamat fedezte. A forradalom után is folytatta tervezőirodai
munkáját, utolsó időkben a tervezőiroda vári részlegében. Nyugdíjas korában egyedül élt
Pauler utcai kis lakásában.
 Egyedüllétében unokái megjelenése jelentett számára a legnagyobb örömet.

Otthoni szórakozása kisplasztikák és címerrajzok készítése volt. Apám regényeinek

újrakiadásához jelentős segítséget nyújtott a borítók restaurálásával. 1992 -ben hirtelen halt
meg, lakását Béla unokájára hagyta. Még a hetvenes években kérte, hogy készítsek róla
fényképet, és így emlékezzek rá mindig. A fotó a belvárosban, a Váci utcában készült.

2011-ben a Fapadoskönyv Kiadó újra kiadta az „Álomfickó meséi”-t facsimile

formátumban. Rimanóczy Andrea grafikus restaurálta Mama illusztrációit, mert az egyetlen
családi példány állapota ezt szükségessé tette. Kiderült, hogy Rimanóczy Andrea Mama volt
főnökének az unokája. Kicsi a világ. A szívét is beleadta, hogy a színes borító minél
tökéletesebb legyen. 2012 -ben Barsi Ödön” „A tenger meséi” --nek illusztrációi már
készen voltak, amikor a Vörösvári kiadót államosították. Így a mesekönyv nem jelenhetett
meg. 2012-ben kézirata fiókból került a Fapados Könyvkiadóhoz. Mama illusztrációi is
megvoltak, így a poszthumusz kiadásban a borító és a számos illusztráció megjelenhettek az
Ünnepi Könyvhét alkalmából.
 Frideczky Lajos élete és genealógiája
Nógrád Vármegye nevezetes politikusa és közjogi méltósága emlékére
(Tanulmányok T7)
írta: dr Barsi Béla
Előszó
A Frideczky család származásával Frideczky Lajos maga is foglalkozott, úgy apai, mint az
anyai ágat illetően. Nagy Ivánnal való levélváltásaival – amint ez emlékirataiból kiderül –
hozzájárult ahhoz, hogy a Frideczky család nemzedékrendi tábláját Nagy Iván elkészítse és
az bekerüljön annak ismert művébe116. A jelenleg a MNLOL-ban őrzött Adorján Szeleczky
Levéltár117 (továbbiakban ASZL) is tartalmaz egy Frideczky István és Borsiczky Mária
leszármazásáról szóló iratot

Kiemelés dr. Szeleczky Adorján vázlatából

Nagybátyám - dr. Szeleczky Adorján – az anyai ágról örökölt okiratok kritikus

helyzetekben való átmentésével, rendszerezésével jelentősen hozzájárult a historikus
szempontból rendkívül értékes ASZL fennmaradásához. A MNLOL-ba kerülés előtt maga
is tanulmányozta az iratokat is, így a leszármazásra vonatkozókat is. A kutatás indításához a
szerző dr. Szeleczky Adorján által rajzolt leszármazási táblából118 kiemelt részt használ fel,
amely tartalmilag megegyezik Nagy Iván nemzedékrendi táblájával, de ezen felül a

116 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. [Bp]: Helikon, 1987-88. 272.
o.
117 MNL OL. ASZL, Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter.
118 A szerző tulajdonában.
Borsiczky család eredetére is utal.

A hitelesnek tartható nemzedékrendi táblák és az ASZL-ban lévő levelezések, peres

iratok és nyilatkozatok alapján a szerző megkísérli matrikuláról matrikulára visszavezetni
Frideczky Lajos leszármazást a létező egyházi feljegyzések révén. Erre a nagy lehetőséget a
Family Search (továbbiakban FS) online kutathatósága adta meg néhány éve.
A keresés a már ismert ősökre az FS mutatóival indul, és ha sikeres, az eredeti
dokumentum fotokópiájával folytatódik. Ennek szükségességére az FS alkotói is gondoltak,
többnyire javasolják annak megtekintését a fotókópián és azon túlmenően a film teljes
egészében is, mivel nem minden matrikula található a mutatókban különböző okok folytán.
A közlemény célja tehát kettős, egyrészt Frideczky Lajos és családja leszármazását
vázolja az adott korszerű lehetőségek felhasználásával, másrészt életének már ismert stációit
igyekszik színesebbé tenni családi képek, ereklyék felhasználásával. Ehhez az aktualitást az
adja, hogy a szerzőnek az interneten tudomására jutott, hogy 2015-ben a balassagyarmati
Törvényszéken Frideczky Lajosról emléktáblát avattak.
A közlemény végén a szerző konkrét, a kutatás kapcsán szerzett tapasztalatait is
igyekszik közzétenni az FS használatával kapcsolatosan, amely időszerűen társul dr. Szabó
Elődnek a Matrikula 2019. 1. számában e témában való fejtegetéséhez.

Frideczky Lajos leszármazása az FS alapján

Az online kutatás megkezdéséhez Nagy Iván nemzedékrendi tábláját volt célszerű
felhasználni. A matrikula keresést nem fiúról apára, hanem fordítva végeztem, az ősnek
jelzett személyre irányult, aki az ASZL-ben lévő dokumentum119 szerint is Frideczky Miklós
volt. Frideczky Miklós viszont nem szerepel Kempelen Béla nemzedékrendi tábláján120
aminek oka az lehet, hogy nem volt elég bizonyítéka arra, ki volt István apja.

119 ASZL 4. Dosszié. 169. tétel.

120 Kempelen Béla Magyar nemes családok IV. kötet.
 Kiemelés a Kempelen Béla szerinti Frideczky nemzedékrendi táblából

Az ASZL-ben található azonban egy irat, amely létezését egyértelműen igazolja: a

Borsiczon 1726 november 1.-én kelt irat Frideczky Miklós fiainak, Istvánnak és Jánosnak az
osztálylevelét tartalmazza.

Frideczky Lajos leszármazása Nagy Iván szerint

Az FS online kutatás szinte azonnal eredményhez vezetett. Egy bizonyos Frideczky

János Miklós nevű fia 1659-ben Nagybiccsén született. Nagy valószínűséggel az ő István fia
volt a Tereskén birtokos Frideczky család őse.
 Frideczky Miklós szül. 1659. 4945095 film Velka Bytca, Bytca (Nagybiccse)
Anyja neve Anna, apja neve Frideczky János

Frideczky Istvánt azonban nem sikerült megtalálni Nagybiccsén. A korabeli iratokból

ismert tény, hogy a nemesség mellé nagybirtokot házasság révén szerezte. A sárfenéki
Kamper Ferenc és Phiora Passa de Par házasságából született Kamper Regina Sembery
Györgyhöz ment feleségül. Az ő leányukat (Sembery Reginát) Szmrecsányi János vette
nőül, akinek a leánya Zsuzsi, Ordódy Gáspárné lett. Az ő leányuk volt Ordódy Teréz,
később Borsiczky András neje. Innen már csak egy generáció a Frideczky család, mert
leánya, Borsiczky Mária Frideczky Istvánnal kötött házasságot. A birtok tehát leányági
örökösödési perek révén került a Frideczkyek tulajdonába, amint azt a Kamper Regina
örököseinek pereivel kapcsolatos iratok mutatják121. Frideczky István és Borsiczky Mária
leánya keresztelése 1731 május 6.-án történt Tereskén122. A Mária nevet anyja, az Anna
nevet nyilván nagyanyja után kapta.

Anna Mária szülei Frideczky István és Borsiczky Mária FS 4660319 film 77. kép.

Tádé nevű fiú gyermekük volt a következő fő kutatási célpont. Azonban Tádé és a
többi leánytestvér matrikuláit nem sikerült megtalálni Tereskén. Ők feltehetően még a
Tereskére való letelepedés előtt születtek. Biztos támpontot adott a további kutatásra
Frideczky Tádé halotti bejegyzése.

121ASZL. 3. dosszié. 107.-144. tétel

122 FS 4660319 film 77. kép.
 Frideczky Tádé halála Tereske 1794 06 29. FS 8118531 film 351. kép.
Miután 75 évesen halt meg, így születési időpontja 1719-re tehető. Ebből a biztosnak
tekinthető adatból kiindulva mégis csak nagy szerencsével sikerült születési helyét és idejét
megtalálni, mivel az FS mutatójában az eredeti bejegyzés olvasata félrevezető.

Frideczky Judas Taddeus matrikulája 1719. Borsicz FS 2409452 film 23. kép.

Nővére Rozália Erzsébet is Borsiczon született. 1716 11 19. FS film 4528652 20.
kép.

Frideczky Istvánnak megtalálható a halotti bejegyzése, de azon kora sajnos nincsen

feltüntetve, amiről születési időpontjára következtetni lehetne.

Frideczky István halála 1785 04 10. Tereske 8118531 FS film 341. kép.

Felesége, Mária halálának és születésének időpontját keresve az alábbi matrikula

mutatóra bukkantam:
 Borsiczky János fia János szül.1720 04 07. Dolny Hrizov FS 4945031 film 194.
kép.

Dolny Hricov azaz Alsóricsó közvetlen szomszédos Nagybiccsével ahol Frideczky

Miklós született 1659-ben.

Kiemelés a Zsolnai kerületből (Wikipédia)

Kézenfekvő volt Nagybiccse után Alsóricsón is kutatni. Az FS mutatói a vizsgált idő

ablakban azonban eredménnyel nem jártak. Maradt az 1690-től feljegyzett matrikulák
aprólékos átnézése, ugyanis a fotokópiák egy részéhez mutatót nem is tettek technikai okok
miatt (rossz olvashatóság stb.). Az alsóricsói plébánia anyakönyvének már a bevezető latin
nyelvű írása egyértelműen igazolta a Frideczky családok itteni jelenlétét is. A szövegben
felismerhető Frideczky János diakónus neve.

1697 08 08. Kiemelés az alsóricsói plébánia anyakönyvéból. FS 1923105 film 282. kép
 Tovább böngészve Frideczky Miklós Anna nevű leányának a születési bejegyzésére
bukkantam. Miklós felesége is Anna volt. Tehát Miklósnak István és János fián kívül egy
leánya is volt.

Dr. Szeleczky Adorján is Borsiczky Andrást jelöli meg Borsiczky Mária apjaként.
Feltehetően Mária 1700 előtt született, ahogy Frideczky István (1) is. Megtalálásuk eredeti
filmen is születési hely és időpont ismeretében is bizonytalan a filmek állapota és a hiányok
miatt (borsiczi matrikulák csak 1705 után maradtak fenn). 1717-ben itt született Borsiczky
István fia, Ferenc is, akinek anyja Tarnóczy Magda volt. A keresztapaságot Frideczky István
vállalta. A rokoni kapcsolatokat a három család között ez a matrikula, valamint a szülők
házasságkötésének bejegyzése is jól mutatja.

Borsiczky István és Tarnóczy Magda házassága Borsicz 1717 01 14. FS 4528654 film 180.
kép.

Borsiczky Ferenc matrikulája Borsicz 1717. FS 2409453 film 18. kép

A fentebb említett örökösödési periratok nyomán megkíséreltem Borsiczky András

és Ordódy Terézia nyomára találni a kutatható matrikulákban. Nemzetes (grosus) Borsiczky
András és nemzetes (grosa) Ordódy Terézia leányának, Erzsébetnek a matrikulájára
véletlenül leltem. Ő testvére volt a keresett Borsiczky Máriának.
 Borsiczky Erzsébet matrikulája 1701 11 20. Boleso FS 4945018 film. 11. kép.
Tovább keresve még két testvér (ikrek) Klára és Ferenc keresztelésére bukkantam,
ami megerősíti azt a feltételezést, hogy Borsiczky Mária elsőszülött gyermek volt.

Borsiczky Ferenc és Klára matrikulája 1703 04 20.Boleso FS 4945018 film.19.kép.

Boleso (ma Bolesov) falu Borsicz és Szlavnyica között a régi Magyarország

Trencsén vármegyéjében volt.
Borsiczky András és Ordódy Terézia Szlavnyicán többízben voltak keresztszülők.

A Borsiczky házaspár keresztszülő 1702 08 06. FS 4945018 film. 5. kép.

Frideczky István és Borsiczky Mária születési anyakönyvi bejegyzéseit végül nem

sikerült online felkutatni. Mária születése feltehetően 1700 elött volt Boleson. Halálának
időpontja is csak becsülhető. Azon alapszik, hogy 1750 január 29.-én úgy nyilatkozott, hogy
halála után a tereskei lakóházuk Tádé tulajdonát képezze, aki ezért köteles évenként egy
misét mondatnia érte123. Feltehetően 1759 után halt meg, mivel 1759 október 7.-én kelt
végrendelete az ASZL -ben megtalálható124 De még 1762-ben is engedélyezte, hogy lánya,
Farkas Gáborné kocsmaházat építsen Tereskén125.

Menye, Tarnóczy Borbála sok gyermeket hozott világ r a és korán halt meg, 42
évesen.

Tarnóczy Borbála halála Tereske 1770 04.30. FS 8118531 film 322. kép

Tarnóczy Borbála születése Krupina 1729 08.02. FS 2292950 film 193. kép

A bejegyzések mutatják, hogy a Frideczky család nagy tiszteletnek örvendett Tereskén. A

nemesség, a birtok valamint a rátermettség együttesen eredményezték ezt. Ez utóbbi volt
jellemző Frideczky Miklós János fiára is, aki miután feleségül vette Verebélyi Évát,
Szakolcán telepedett le és ott halt meg 1736- ban. De amint látható halotti bejegyzésében
( tisztsége satrapa) , rátermett volt ő is a közügyek intézésében.

Frideczky János + Szakolca 1736 04 13. FS 2430156 film. 408. kép.

123 MNLOL ASZL Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter 11. dosszié 361.
124 MNL OL ASZL 11. dosszié 387.
125 MNL OL ASZL 11. dosszié 298.
 Feltehetően a fel nem osztott birtok képezte a hátterét annak, hogy Tádé 1755-ben
táblabíróként működött Nógrád megyében. Rozália testvérének második férje septemvir,
azaz szintén táblabíró volt. A birtok után azonban öt gyermek lehetett osztályrészes, mivel
amint Nagy Iván leszármazási táblája mutatja, Anna Márián kívül még három leány (Bora,
Teréz, Rozália) és Tádé volt az osztozkodás várományosa. Amint dr. Varga János írja
„Frideczky Lajos memoárja” című művében, az 1770. november 30.-án aláírt úrbéri tabella
szerint a helység adózó parasztjai közül Tádé már csak 8 jobbágy és 5 házaszsellér urának
tudhatta magát, ami folytán a helybéli jobbágyok 25, és a zsellérek 29%-a volt az ő
szolgáltató embere. Mindemellett egymás után születtek gyermekei, és utóda idején
folytatódott ez a tendencia, ami a mindenkori família birtokának birtokának járt.

Frideczky Imre szül. 1747 07 16. FS 46680319 166. kép.

Frideczky István (2) szül. 1748.07.07. Tereske FS 46680319 film 169. kép

Frideczky József Mátyás szül. 1753 02 25. Tereske 46680319 182. kép. + 1771. 04
11.
 Frideczky Éva szül. 1755.03.22. Tereske FS 46680319 198. kép. +1755.07.14.

Frideczky Borbála matrikulája 1757.04.11.FS 46680319 film 339. kép.

Frideczky Klára szül. 1759.02.24. FS 46680319 347. kép. Tereske +

1760.04.03.

Frideczky Anna Terézia szül. 1760.06.10. Tereske FS 46680319 354. kép.

Frideczky Franciska szül. 1761.11.29. FS 46680319 358. kép.

Frideczky Sándor születése 1765.12.04. Tereske FS 46680319 374. kép.

 Frideczky Johanna szül.1770 04.17. Tereske FS

A matrikulák számát illetően az online kutatás hárommal több gyerek születését

mutatja ki mint ami Nagy Iván tábláján található. Tádé úrbéres birtokát azonban –
feltehetően elhalálozások folytán – négy leánya és két fia örökölte, így István (2) fiának
hatodrész jutott.
Frideczky (2) István első felesége Korodiny Johanna volt. 1770 -ben vette feleségül,
azonban az asszony 1775-ben maghalt. Nemsokkal ezután István újra megnősült, Tiszó
Magdolnával lépett házasságra.

Frideczky (2) István és Korodiny Johanna házassága. 1770 07 21. FS 8118531 film.
21. kép

Korodiny Johanna halála .Tereske. 1775 02 11. 811 8531 Film. 306. kép.

István (2) felesége, Tiszó Magdolna hozományával némileg javított a família vagyoni
helyzetén. A nemeseörsi Tiszó János leányáról készült festmény családi tulajdonban van.
 Tiszó Magdolna (1795. Ismeretlen holland festő alkotása)

A kép érdekessége, hogy a festmény bal felső sarkában a Tiszó család címere
található, amely az olajkép 1998. évi restaurálása folytán vált látható, úgyszintén azok a
virágok, amelyek az asztalon kis üvegvázában vannak. Ezek száma Magdolna
gyermekeinek a számát jelzik a családi legenda szerint. Egy fiú és két leány, ami megfelel a
Nagy Iván nemzedékrendi tábláján látottakkal. A nemzedékrendbeli táblán József
születésének dátuma pontatlan, úgyszintén Magdolna családneve is, amely Tiszó és nem
Tiszi. Nyilván nyomdai elütésből származik, de a Kempelen Béla nemzedékrendi táblán
átvétel folytán is így szerepel (a szerző megjegyzése).

Frideczky József szül. 1776.02.18. Tereske. Szülei Frideczky István (2) és Tiszó Magdolna.
FS 4660319 409. kép.
Frideczky István (2) már József fia 5 éves korában 1781-ben meghalt. Az 1828-as
összeírás idején így József számított a család fejének, mivel két testvére (Antal és Jozefa)
meghaltak. A család több tagjával kötött szerződés után csak magáénak mondhatta a
tereskei birtokot126. 1850–ben feleségév e l , Géczy Teréziáv a l Lajos fiúk szabad

126 MNLOL ASZL XIII dosszié/ 419.-422.-435.-438.-450.-457.

rendelkezésére bocsátották a birtokot127.

Frideczky Lajos szül. 1817.04.24. Tereske128

Lajos jövőjét azonban már nem a gazdálkodásban látták, hanem jogászi pályát
szántak neki, aki így már fiatalon al-, majd főjegyző lett Nógrád megyében és akinek felfelé
ívelő közéleti tevékenységét apja, még halála előtt megérte.

Frideczky József halála Tereske 1851.07.24. FS 8486918 film 33. kép

Frideczky Lajos élete

Frideczky Lajos
(olajfestmény XIX. sz. Ismeretlen festő műve)
Frideczky Lajosról dr. Varga János jelentetett meg kiadványt, amely emlékiratait
használja fel forrásként és elemzi tevékenységét, amelynek során jelentős közéleti
személyiséggé vált és a politikai életben is szerepet játszott. Részletesen foglalkozik az
127 MNLOL ASZL XIII dosszié 465.
128 FS 4594677 film 69. kép.
akkori feudális birtokviszonyokkal a Frideczky család vonatkozásában. Mindehhez nagy
segítséget nyújtott az ASZL, amelyet leszármazottként magam juttattam a MNLOL-ba a
biztonságos megóvás és restaurálás érdekében. A Frideczky családról és Frideczky Lajosról
a családi levéltár olyan arányban tartalmaz dokumentumokat, hogy annak akár a harmadik
névadója is lehetett volna az, annál is inkább mert bővítésében és megőrzésében Frideczky
Lajosnak jelentős szerepe volt. Frideczky Lajos a Wikipédiában is kiemelkedő egyéniség
Rodriguez szócikkében. Portréjának (egy leszármazott birtokában) fotója (ismeretlen XVIII.
századi festő műve) az alábbi képen látható.
A Frideczky családok legismertebb lakhelye a nógrádmegyei Tereske volt, ahol a
XVIII. században nemesi kúria épült a Frideczky István házasságával kapott birtokon. A
kúria renovált állapotban Tereskén ma is megtekinthető.

A volt Frideczky kúria Tereskén

Egyes családtörténeti leírásokban található, hogy Frideczky Lajos nemesi előneve
kaplashi és csenedei volt129. Frideczky Lajos azonban sohasem használt ilyen előneveket,
ezzel szemben a tereskei előnevet igen. Parte céduláján, ahogy feleségén e k Zachár
Máriának is, a tereskei előnév
látható (egyéb iratokon az apácafalvi előnév is előfordul, mivel Tereske eredetileg
Apácafalva volt).

129 Kempelen Béla: Magyar nemes családok IV. kötet.

 Frideczky Lajos és Zachár Mária parte cédulája

Az viszont kétségtelen, hogy a Frideczky család egy másik ága Nyitra megyében élt.
1818–ban itt született Frideczky Timót aranysarkantyús vitéz, vármegyei al-, majd főispán,
aki a kaplashi és csenedei előnevet viselte birtokai után. 1899. május 7.-én Kaplaton halt
meg. Frideczky Lajossal való rokonságára azonban nincsen adat.
A Tereskére kerülést jóval megelőzte Lajos ősének Frideczky Miklósnak és fiának a
történelmi nemesi osztályba való emelkedése.

„Frideczky András és fiai Ján o s és András bemutatták Lipót királynak Bécsben 1694
augusztus 20-án kelt Frideczky János nyitrai kanonok, testvérei György, Miklós, ennek fia
István, valamint András Ján o s és György unokái részére adományozott, fent emlitett
cimeres nemesítő levelét. András, mint a nemeslevélben előforduló Miklósnak unokája,
maga is előfordulván a nemes levélben, a kétségtelen nemesek közé soroztatott130. „

A nemességszerzést dr. Varga János a „Középszinten a történelemben - Frideczky Lajos

memoárja” című munkájában131 Nagy Ivánhoz hasonlóan132 írja le.

„A Nyitra megyei Frideczky Jánost 1694-ben adományozta meg címereslevéllel és emelte a

közrendűek sorából a kiváltságosok közé I. Lipót kegye. A nemesítés kiterjedt Jánosnak
Györ g y és András nevű testvéreire, továbbá János hasonnevű, valamint Miklós névre
hallgató rokonára, sőt Miklósnak István nevű fiára is. Ez az István volt Frideczky Lajos
ükapja, aki nem is egyenesági, hanem csupán oldalág i ős e i érdeméből nyert címeres
130 Nemesség igazolás Nyitra vármegyében 1754/55-ben. Levéltárosok lapja 2. évf. (1914)1. szám.
131 dr. Varga János: Középszinten a történelemben - Frideczky Lajos memoárja A Nógrád Megyei Levéltár
kiadványa 14. Salgótarján. 1988. 7. o.
132 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. [Bp]: Helikon, 1987-88. 272.
o.
levelet.”
Frideczky János kérvénye örökösödés folytán Frideczky Lajos tulajdonába került, és
jelenlegi helyére, a MNLOL őrzésében133 is a leszármazottja (a szerző) révén került.

Frideczky János kérvénye a királyhoz 1694 08 21.

Ugyanitt található a császár adomány levele is, amelyben I. Lipót Frideczky János
rajki prépostnak és nyitrai kanonoknak és felsorolt hozzátartozóinak nemességet és címert
adományoz134. Az adománylevél csak fényképen van meg, az eredeti kézen közön valamikor
eltűnt a családi levéltárból.

I. Lipót adománylevele Frideczky János rajki prépostnak 1964 08 21. Bécs.

133 MNL OL. ASZL, Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter Bekeretezett iratok 8.
134 MNL OL. ASZL, Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter Borítékban elhelyezett iratok 9.
 Frideczky Lajost 1848-ban országgyűlési képviselővé választották. 1849-ben a
forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után őt is
letartóztatták és a Neugebäudéba vitték. A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá
helyeztette 1849-ben. A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850-ben elengedték
(Amtzeugniss bizonyítvány). Később Deák Ferenc pártjához csatlakozott. A szabadságharc
leverése utáni terror alatt kalandos úton került birtokába az első felelős magyar
miniszterelnökünknek, Batthyány Lajosnak a szivartárcája, amelyet a siralomházban,
kivégzése hajnalán adott a vele virrasztó plébánosnak. A szivartárcán jól látható a
Batthyányak oroszlános címerrajza. A szivartárca a szerző adományaként a Hadtörténeti
Intézet és Múzeumban található135.

Batthyány Lajos szivartárcája

A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést (Deák Ferenc, báró

Eötvös Lajos, Horváth Boldizsár királyi igazságügyminiszter, báró Wenkheim Béla királyi
belügyminiszter, Lónyay Menyhért királyi miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula császári és
királyi közös külügyminiszter. 1861-ben ismét képviselői mandátumot szerzett. Az
országgyűlésen elmondott beszéd e és politikai fejtegetései az Adorján-Szeleczky
levéltárban találhatók. 1867-től 1871-ig a megye első alispánja, 1872-től a gyarmati
törvényszék elnöke volt. Frideczky Lajosról dr. Benkó Annának a Balassagyarmati
Törvényszék korábbi elnökének írásából is olvashatunk 136. 2015 október 15.-én ünnepélyes
keretek között avatták fel Frideczky Lajosnak, a törvényszék első elnökének emléktábláját,
135 Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyüjteménye 4/2020. számon.
136 Az emlékezés erejével. Biróságtörténet Balassagyarmat 01.pdf. 2018-19.
amelyen látható kép a családi tulajdonban lév ő olajfestmény másolata, alsó része főbb
tisztségeit sorolja fel.

Frideczky Lajos emléktáblája 1.

Frideczky Lajos emléktáblája 2.

 Az emléktábla avatásról az internet révén értesültem és azonnal kéréssel fordultam
dr. Fekete Zsolthoz a Balassagyarmati Törvényszék elnökéhez, hogy az emléktábla képe a
közleményembe kerülhessen. Kérésemre a következő választ kaptam:
“Mellékelten megküldöm Frideczky Lajos a törvényszék első elnökének emléktáblájáról
készült képeket. Az emléktábla elhelyezésére a Törvényszék első emeleti „nagy tárgyalója”
előtt került elhelyezésre, ezzel is méltatva az első elnök nagyságát. Tiszteletem jeléül kérem
fogadja el a „Szemelvények Nógrád Megye Bíróságainak történetéből” címmel megjelent a
Balassagyarmati Törvényszék első kiadványát, melyet levelemmel egyidejűleg postára is
adok.”

Frideczky Lajos családi életéhez néhány adat végezetül. Felesége Zachár Mária volt.
Zachár Mária leszármazásáról az alábbi matrikulákat sikerült felkutatni:

Zachár Mária matrikulája. Tereske 1838.08.18. FS 459677 film 138. kép.

Dóbiás Erzsébet matrikulája Felső Szátok 1814.10.01.

Zachar György szül. Tereske 1812.04.02 FS 4594677 film 44. kép

Első leánya, Matild, a megye egyik legszebb asszonya volr, Adorján Lőrinc vette el
feleségül. A Zólyomi és a Láng család, valamint a szerző anyai ágról az ő leszármazottja.
Második leánya Mária (Jörg Józsefné), a harmadik Sarolta volt.
Frideczky Lajos és Zachár Mária házassága Tereske 1871.10.29. FS film 8118531 223.kép.

Frideczky Lajos és Zachár Mária

Frideczky Matild szül. Tereske. Szülei Frideczky Lajos és Zachár Mária 1861.04.21. FS
4594647 film 308. kép

Frideczky Matild

Frideczky Mária Anna Terézia szül. Tereske 1864.03.26. FS 4594677 344. kép
 Frideczky Sarolta születése Balassagyarmat 1872.11.23. FS 4552462 film 103. kép.

Frideczky Sarolta

Nyugdíjba vonulása alkalmából törvényszéki kollégái bőrkötéses emlékalbumot

adtak át neki, amelyen bronzból mintázott Frideczky címer és Justitia istennő látható137.

137 Leszármazott tulajdonában.

 Az emlékalbumban jegyzőkönyv és Frideczky Lajos méltatása

Újságcikk Frideczky Lajos búcsúztatásáról138

Frideczky Lajos 1902 12 03.-án Losoncon halt meg. Sírja Gortvakisfaludon van.

138 Dr. Tóth Tamás Szemelvények Nógrád Megye bíróságainak történetéből 115. o. Balassagyarmat 2015.
 Frideczky Lajos sírja a Gortvai (Gortvakisfalud) temetőben

Zachár Mária 1916 06 24. -én követte őt.

Utószó

A közlemény nagyrészt az eredeti matrikulák online felkutatásán alapul, de családi

dokumentumok és szájhagyomány is szerepel benne. A szerző osztja dr. Szabó Elődnek a
Matrikula 2019. első számában139 kialakult véleményét az FS mutatóinak használatáról,
amely során könnyen tévútra kerül a kutató. Frideczky Tádé matrikuláját is csak a születési
időpont és hely pontos ismeretében a film kópia megtekintése tette csak lehetővé. De a
kutatást még így is ugyancsak megnehezítheti egy téves, az FS mutatójába került olvasat,
amint az Borsiczky Annamária matrikulájánál látható.

Frideczy István (1) és Borsiczky Mária gyermeke Anna Mária

139 Dr. Szabó Előd: A Familysearch mutatójnak kritika nélküli használatáról és az adathozzáférés egyszerűsége okozta
eredmény-inflációról MACSE Matrikula IX. évfolyam 1-2. szám
 Az indexben az anya neve: Catharina Perin (!?), leánya Mária Frideczki, Anna
keresztnevének kihagyásával.

A másik, hasonló olvasati tévedés, ami az eredeti matrikulából az indexbe került,

Frideczky Tádé születésével kapcsolatos. Ezt is érdemesnek tartjuk megjeleníteni, kiemelve
a matrikulából.

Steph „Sadusky” Frideczky Tádé matrikulája helyett az indexben

A kutatást ezenfelül megnehezítette az a nem várt tény is, hogy a matrikulán Judas
keresztnév előzi meg a Thadeust. A Judas keresztnevet ugyanis Frideczky Tádé nem
használta és egyéb a rendelkezésre álló iratokban sem található.

Összefoglalás
A szerző a családi képanyag és levéltári utalások felhasználásával az FS és az eredeti
fotókópiák révén a nógrádi Frideczky család leszármazásáról ír kiemelve Frideczky Lajos
életét. Igyekszik főként a leszármazást taglaló közleményt színesebbé tenni és a tovább
kutatók számára esetleg új támpontokat nyújtani egyúttal az FS hiba lehetőségeire a
figyelmet felhívni.
 Szeleczky Zita fiúági leszármazása

( Tanulmányok T8)

írta: dr. Barsi Béla

A matrikuláról matrikulára való őskutatást az utóbbi években a mormon egyház által

készített mikrofilmek on line számítógépes tanulmányozása tette könnyebbé.
Legkorábban Szeleczky Zita fiúági őseinek nyomai a Trianon előtti Zólyom
vármegye (a mai Szlovákia területén a Besztercebányai kerület Zólyomi járásában) lévő
települések egyházi feljegyzéseiben, a keresztelési, házassági és halálozási regiszterekben
találhatók. Az egymáshoz jórészt közelfekvő ősi településekben folyt őseinek mindennapi
élete. Innen vezethető vissza biztonsággal a fiúról fiúra való vérvonal írásos dokumentumok
alapján. Ismert, hogy nemes Szeleczky Dániel számára Zólyom vármegyében, Zólyom
szabad királyi városban állítottak ki nemesi oklevelet 1637–ben. 140 Az oklevél megemlíti a
kétségtelen nemes idősebb Szeleczky Dánielt, szeleczi és Szeleczky Bálint fiát,
valamint nejét, a besztercebányai Putis Magdolnát is. Forgon szerint a boczonádi ág
innen folytatódott tovább141.

Szeleczky Dániel nemesi oklevele

140 MNL OL :Adorján-Szeleczky családi levéltár Jelzet: P 2025. iratfolyóméter.ASZL 24. dosszié 1.
141 Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemescsaládai
 A Zólyom vármegyében lévő Dobrona egyházi regiszterei szerint egy bizonyos
Szeleczky Dániel és Szeleczky Mária számos alkalommal voltak keresztszülők a
településen 1692 és 1724 között142.

Feltehető, hogy a Szeleczky család eme tekintélyes birtokos nemeseinek őse a

Zólyomban oklevelet kapott Szeleczky Dániel volt. A dobronai Szeleczky Jakab
Mátyás fiának születéséről egy1704. január 20.-i matrikula ad bizonyságot 143.

142Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510/13.-17.-23.-24.-27. kép

143Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510/ 30.kép
 Szeleczky Jakab másik fia, Szeleczky György és Anna Kristóf is Dobronán
kötöttek házasságot 1716 április 26.-án144.

Szeleczky Jakab leánya Judit 1724 szeptember 12.-én lépett házasságra Kolen
Mátyással.145

1717 január 23.-án itt született Szeleczky György János nevű fia 146.

1718 szeptember 09.-én Szeleczky Jakab keresztapa volt Dobronán. Másnap

Szeleczky György és Anna felesége lányát, Marinát keresztelték meg ugyanott 147.

144 Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510/ 306.kép

145 Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510/ 315.kép
146 Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510/ 89.kép
147 Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510 / 96.kép
 Jakab és György is– Dániel utódai – szintén nevezetes emberek voltak.
Gyakran voltak keresztapák vagy tanúk kereszteléseken és házasság kötéseknél az
alábbi kiemelések tanúsága szerint148

A gyermekáldás azonban tragédiával kezdődött György családja életében, ami

akkoriban nem volt ritkaság. Az 1717 január 23.-án született János fiúk 1717-május 1.-én
meghalt149.

148 Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510 / 314. -315. kép.

149Family search.org. mikrofilm 2064038 / 005016510 / 89.kép és 224. kép
 Az 1723 szeptember 23.-án született Anna leányuk később, 1728 december 19.-én
szintén meghalt150.

A család fennmaradását azonban további gyermekek születései biztosították.

Szeleczky György Mátyás fia 1721 január 8.–án Dobronán született 151.

150Family search.org. mikrofilm 2064038 / 005016510 / 243.kép

151 Family search.org. mikrofilm 2064038 /005016510 101.kép
 ifj. :Szeleczky György 1728 március 25.-én 152.

Leányuk Szeleczky Anna 1733 június 8.-án 153.

Szeleczky András fiúk 1735 szeptember 31.-én 154.

152Family search.org. mikrofilm 2064038 / 005016510 / 124..kép

153Family search.org. mikrofilm 2064038 / 005016510 / 139. kép
154Family search.org. mikrofilm 2064038 / 005016510/ 144.kép
 Szeleczky András fia, ifj. Szeleczky András
1778. február 21.-én Stubnán. Anyja: Marianna volt.155

1847. július 13.-án Martalján halt meg.

Felesége: Longauer Zsuzsanna, foglalkozása: molnár volt.

Szeleczky András (még ifjabb)

Született: 1804. március 30., Jergallón.
Apja ifj. Szeleczky András és felesége: Susanna volt 156
Foglalkozása: bányaács volt.

Szeleczky Vendel még ifj. Szeleczky András fia

Született: 1832. október 15., Martalján.
Meghalt: 1896-ban. Felesége: Papes I. volt. 157.

155Family search.org. mikrofilm 2064038/005016510/ 8.kép

156 Family search.org. mikrofilm 2345513/005016715/ 548. kép
157 Family search.org. mikrofilm 2064038/578. kép
Szeleczky Vendel fiától, Emmanueltől már jól ismert Szeleczky Zita leszármazása.

Szeleczky Emmanuel
Sz.: Gyulafehérvár 1868.október 10.
Házasságkötés: Sáta 1907. március 23.
Meghalt:
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban

felesége :
Négyessy Amália
Született: 1879. május 30-án az Oroszlán jegy alatt
Meghalt 1962 ?
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban

Gyermekeik:
szeleczi és boczonádiSzeleczky Alfréd okl. kultúrmérnök, főhadnagy
Született: Putnok, 1909. április 6.
Meghalt: 1981. szeptember 20. Buenos Aires, Argentína
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban nyugszanak

szeleczi és boczonádi Szeleczky Zita színésznő

Született: Budapest, 1915. április 20.
Meghalt: Érd, 1999. július 12.
Hamvai a nekézsenyi sírboltban nyugszanak.

szeleczi és boczonádi Szeleczky Olga hitoktató

Született: Nekézseny, 1907. október 12.
Meghalt: 1985. július 20.
Gyászistentisztelet: 1985. július 27.
Hamvai a nekézsenyi sírboltban nyugszanak
 A rimaszombati Szeleczky család története
és gyökerei
(Tanulmányok T 9)
írta: dr Barsi Béla

Előszó

Nem valódi kutatómunka után fogok hozzá a Szeleczky család történetének

megírásához. Inkább csak összeállításról van szó. A kutatást, illetve az archív anyag
gyűjtését, már elvégezték előttem mások, évszázadok során. De méltánytalan volnék anyai
nagybátyámhoz, ha ebben játszott szerepét kellő képen nem emelném ki. Nagybátyám, dr.
Szeleczky Adorján, már keresztnevét is az Adorján család fiúágon való kihalását követően,
szülői nosztalgia folytán kapta. Később, a családi iratok visszaszerzésével és megőrzésével,
múlhatatlan érdemeket szerzett azok fennmaradásában. Feljegyzéseiből kitűnik, hogy több
család utolsó reprezentánsának is érezte magát. Kétségtelen, hogy az Adorjánok és a
Frideczkyek fiúágon kihaltak, a Szeleczky család más ágain fiú leszármazottak azonban ma
is élnek. A rimaszombati Szeleczky család történetének megírása részben az „Adorján-
Szeleczky Levéltár” dokumentumain alapul, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár
Országos Levéltárában, annak páncéltermében tanulmányozhatók (Jelzet: P 2025. 7
iratfolyóméter), részben Anka Mária művén (A szeleczi Szeleczky család története
Szeleczky Ildikó magánkiadásában), valamint a magam kutató munkáján amit a matrikulák
on line kutathatósága tesz lehetővé.
A családi szájhagyományt, a családi levéltár dokumentumait és régi fényképeket
felhasználva, igyekeztem a család történetét színesíteni. A család nevezetesebb tagjaival
kapcsolatos, általam még ismert anekdotákat és eseményeket is igyekeztem rögzíteni. A
levéltárban található fontosabb iratok ismertetésével a családtörténetet igyekeztem még
hitelesebbé tenni. A család életének színtere évszázadokon át Nagy Magyarország Gömör
vármegyéje volt. Mint ismeretes, a trianoni békediktátum következtében a Felvidéket
elszakították Magyarországtól. Az iratok nagyanyám révén, aki Adorján leány volt,
Rimaszombatba lerültek, nagyapám, dr. Szeleczky Árpád házába. Onnan telepítették át a
családot csonka Magyarországra, mert köztisztviselő nagyapám nem esküdött fel a cseh
törvényekre. Személyi poggyásszal rakták át őket a határon. Az iratokat nem vihették
magukkal, egy fekete vasládában a ház padlásán maradtak. Nagybátyám, a Felvidék első
bécsi döntés alapján való visszacsatolásakor, azonnal felkereste a szülői házat, de az iratokat
már nem találta ott. Szerencsére a ház új tulajdonosától a Gömör-Kishont múzeumba
kerültek, ahol jegyzék készült róluk 1938 nyarán. Igazolva a családi tulajdont, nagybátyám
visszaszerezte, és Budapestre hozta a levéltárat. Attól kezdve nem tudott megválni tőle,
kedvenc időtöltése annak rendezgetése, a régi latin szövegek fordítgatása, majd a család
gyökereinek kutatása volt. A háborút szerencsésen átvészelték a régi pergamenek, még a
bekeretezett, falon függő kutyabőrök is, bár az egyik viaszpecsétet az orosz katonák
mécsesnek használták. A kommunista rendszerben gyűlölt és értéktelen holminak
minősültek, csak a rendszerváltás adta vissza becsülésüket. A királyi pecsétes pergamenek
megfordultak albérletben, balatoni nyaralóban, függtek falon, és hevertek bebugyolálva
dohos szekrények mélyén, a fekete vasládában lévő többi irattal együtt. Nagybátyám halála
után hozzám kerültek. Az iratok nagy része ekkor már konzerválásra, sőt restaurálásra
szorult. A penészedés megjelenése jelezte, hogy pusztulásuk folyamata felgyorsult.
Szükségessé vált a szakértő rendszerezés, a szakszerű állagmegőrző kezelés és tárolás. Az
Országos Levéltárba való kerülésükkel ez megoldódott.
A családtörténet ugyan – amint a tanulmány címe is mutatja – a rimaszombati
Szeleczky családra fokuszál, azonban szükségesnek tartottuk a család gyökereinek
ismertetését és azokat az elérhető matrikulák on line tanulmányozásával objektívizálni.

A Szeleczky család

A Szeleczky család gyökerei igen régi időkig tisztázottak. A Szeleczkyek történetéhez

Nagy Iván, Forgon és Kempelen Béla művei adnak igen részletes útbaigazítást, de az
Adorján Szeleczky Levéltárban található dokumentumok jól kiegészítik a családi
genealógiát.
A család őse Csernovai (Czarnovai) Wajszkó Mátyás, aki 14o2-1439 között a
Bodrog megyei Vajszkán élt, majd a Zólyom megyei Szeleczen is birtokos lett, és
jószágában Hunyady János kormányzó 1447 -ben meg is erősítette. A szeleczi birtokról
kezdte a család használni a Szeleczi és a Szeleczky nevet. 1560 -ban Vajszkó (II.) Tamás
Nádasdy Tamás nádortól Szeleczen nemesi udvar telket nyert, amelyben, 1561 -ben I.
Ferdinánd király által örökképen szintén megerősíttetett. A család neve ekkor változott
Szelecziről Szeleczkyre.
A család címere a pajzs kék udvarában jobbról magas szikla, melyről jobb felé
pegazus ugrik. Hátsó lába nyomában forrás fakad, mely a szikla aljában elterülő tóba folyik,
melyben jobb oldalról daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva. A pajzs fölötti sisak
koronájából páncélos, sisakos vitéz emelkedik ki, kinyújtott jobb kezében zöld koszorút, a
balban lándzsát tartva. A foszladék jobbról ezüstfehér, balról ezüstvörös. A bárói címerben
a pajzsot bárói korona fedi. A címerben lévő jelmondat: „Per ardua ad prospera”.

A családi levéltárban a 24. dossziéban található a garamszentbenedeki konvent 1691

április 10. -i oklevele, amely Szeleczky Tamás és társai Zelcz birtokba történő beiktatásáról
szól. Szeleczky (II.) Tamás Bálint (Válens) fiától származott a Heves megyei boczonádi
bárói ág, a János nevű fiától pedig, a gömöri ág. Szeleczky Bálint Gáspár nevű fia (Nagy
Iván szerint Dániel) a bárói ágnak az őse. Az Adorján Szeleczky levéltár 8. dosszié /259a
alatt található bőrhártyán ifjabb Szeleczky Dániel 1637. évi nemesi levele, amelyet Zólyom
megyében, Zólyom szabad királyi városban állítottak ki számára.

Szeleczky Dániel nemesi levele (1637 Zólyom).

Az oklevél megemlíti a kétségtelen nemes idősebb Szeleczky Dánielt, szeleczi

Szeleczky Bálint fiát, valamint nejét, a besztercebányai Putis Magdolnát is. Forgon szerint a
boczonádi ág innen folytatódott tovább. Szeleczky Dániel nemesi levele a Szeleczkyek
gömöri ágához valamikor átkerülhetett, ugyanis az Adorján -Szeleczky családi levéltárban
található.
A bárói ágon I. Márton követ volt, fia II. Márton pedig, bárói rangot kapott. Albertin
és Boczonádon volt birtoka. Ez utóbbi révén viselte jogosan a szeleczi és boczonádi
előneveit. Az első magyar ispotály létrehozásában jeleskedett a családi szájhagyomány
szerint. A róla, és feleségéről (Sokoray Erzsébet) készült olajfestmény dr.Szeleczky Márton
sebész főorvos tulajdonában van. A bárói ág, fiúk III. Márton halálával magvaszakadt. Az
Adorján-Szeleczky levéltár 8. dosszié /265. tétele a Magyar Királyi Helytartótanács
kiadványa báró Szeleczky Márton részére (Pest 1738 02 20).
 Báró Szeleczky Márton pecsétje címere versikével

A Szeleczky kastély Boczonádon

A genealógiai kutatást esetünkben is nehezíti, hogy a fiúkról apákra való

visszavezetésnek határt szab az anyakönyvezések bevezetésének időpontjai. Először
legkorábban az 1600 -as évek elejétől a tridenti zsinat határozatának betartásával, változó
időpontokban az egyes katolikus egyházmegyék, később az evangélikus, majd a többi
protestáns egyházmegye intézkedett erről, amit a polgári anyakönyvezés 1866 -ban való
elrendeléséig hivatalosnak is elismertek.
Főként a nemesi családok esetében az apáról fiúra való leszármazást az egyes
családoknak a korabeli birtokjogi és egyéb pereinek, végrendeleteknek, egyházmegyei és
vármegyei iratoknak a vizsgálata tette lehetővé a genealógusok számára, többnyire az
érintett családoktól való információk alapján. A rimaszombati Szeleczky család
gyökereiről így született több XIX. -ik századi genealógus műve is.
Tanulmányomban Mihályfalusi Forgon Mihály művét (Gömör-Kishont vármegye
nemes családai) használtam kiindulási alapként és lehetőség szerint a felkutatható
matrikulák on line vizsgálattal igyekeztem objektívizálni a rimaszombati Szeleczky család
gyökereit és történetét. Ebben segítséget nyújtott az Adorján- Szeleczky családi levéltár is,
amely a MNLOL páncéltermében található, mivel a Szeleczky családra vonatkozó
dokumentumokat (Szeleczky Dénes iratai) is tartalmaz.
Forgon művében az apáról fiúra való leszármazásról az alábbiakban
olvashatjuk és megtekinthetjük az általa összeállított nemzedékrendi táblát is.
Kiemelés Mihályfalusi Forgon Mihály művéből (609.oldal)
 A Szeleczky család nemzedékrendi táblája Forgon szerint (608. oldal)

Szeleczky János révén vezethetők a családot érintő gyökerek. Jánosnak a fia III.
György (+1689) volt, akinek az egyik fia, IV. György Füleken élt. A Szeleczky család
egyik tagja Simon János művében a Nógrád megyei nemesek listáján szerepel is.

Simon János művének címlapja és a nemes lista

IV. György fia, V. György egy ideig Ónodon lakott, majd Bikkszögre költözött.
 1859 -ben Kolos Dániel a Felsővály-Bikkszög-Gergelyfalva-Alsóvály- és
Mihályfalva egyesült Reformált Anyaegyházának lelkésze másolatot készített az eredeti
anyakönyvről. Az eredeti anyakönyvet többször újrakezdték, több helyen az enyészet
folytán már olvashatatlanná vált. A lelkész a másolathoz erre utaló bevezetést írt. A
mormon mikrofilmek révén on line a másolat tanulmányozható a fentiek által szabottan. A
Szeleczky család matrikulái, a születési, házassági és halotti bejegyzések egy része
azonban megtalálható és Szeleczky Mihálytól kezdve a család vérvonala napjainkig
követhető.

Kolos Dániel felsővályi lelkész bevezető írása a felsővályi

református anyakönyv másolatához

Mihály viszont 1745 -től már Csoltón lakott. Felesége Hanvay Sándor Katalin volt.
Még Felsővályon, 1739 -ben született fiúk, Szeleczky (VII) György.

A Hanvay család az ősrégi Hanva nemzetségből származott. A családi levéltár 8/264.

alatt található a „Feljegyzés a Sándor hagyatékból a Szeleczkyekre eső jussból”.
Hanvai Sándor Pál 1799 október 3.-án Szeleczky Mihálynak Csoltóra írt levelén
szerepel címeres pecsétje.
 A Hanvay címer és pecsét

Szeleczky Györgyöt 1739 05 15. -én keresztelték Vysne Valicén (Felsővály) . Slovakian
Church and Synagogue Books. FS 2385937 film 84. kép.

A házasságból korábban 1737 08 22.-én már két leány is született, Éva és Klára
ikrek, azonban újszülött korukban meghaltak.

Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 85. kép.

1742 -ben Mátyás és 1745 -ben János fiútestvére is született, az ő életükről további
adatot azonban nem sikerült találni.

Szeleczky Mátyás matrikulája Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 87. kép.

Szeleczky János matrikulája 1745 01 16 SCSB FS 2385937 film 87.kép.

Szeleczky Mihály halotti bejegyzése a családi levéltárban volt megtalálható.

Szeleczky Mihály halotti bizonyítványa a családi levéltár 8/268. tétele:
 Szeleczky Mihály halotti bizonyítványa

Super eo, quod Egregius Dominus

Michael Szeleczky Anno 1772 die 3.
Mensis Augusti vita functus naturae
debitum reddiderit fide dignum
ut pote ex Libro Ecclesia, cui de-
functorum Nomina tempusque ab-
itus inferentur depromtum perhibeo
testimonium, propriaque nominis
subscriptione ac usualis Sigilli ap-
ressione roboro die 16.Augusti A.1783. .
Emericus Baranyai
Csoltensis Parochus mp.

VII. Szeleczky Györgynek a fia, id. Szeleczky István kutatásom szerint 1777 körül
született.

1799 október 7. -én nőül vette Horváth Mladosevics Borbálát, akitől András fia 1800
11 01. -én, János fia 1803 09 16. -án, Judit lánya 1806 04 19. -én, 1808 01 06. -án ifj.
Szeleczky István fia, és 1810 01 28. -án Erzsébet lánya született.

ifj. Szeleczky István matrikulája 1808 01 06. Csoltó. SCSB FS 2006424 film 33. kép.

Szeleczky András matrikulája 1800 11 01 Csoltó SCSB FS 2006424 film 26. kép

A bejegyzésen látható hogy ekkor Szeleczky István még csak a szeleczi előnevet
használja. Erzsébet lánya bejegyzésén pedig csak a nagyságos méltóságot.

Szeleczky Erzsébet matrikulája 1810 01 28 Csoltó SCSB FS 2006424 film 37. kép.
 A Horváth Mladosevich család címere Csergheő: Wappenbuch II. Heft 8-14 /J.
Siebmacher’s/ -ében található.

Horváth Mladosevich címer (dr.Szeleczky Adorján ceruzarajza)

Ifj. Szeleczky István számára 1850 január 17.-én állítottak ki útlevelet

Rimaszombatban ( ASZL 8/263).

Id. Szeleczky István 1851 11 04.-én halt meg Csoltón.

id. Szeleczky István halotti bejegyzése SCSB FS 005016465 276. kép.

Horváth Mladosevich Borbála Csoltón halt meg.

Id. Szeleczky Istvánné Horváth Mladosevics Borbála halála Csoltó 1830 08 13.-án FS SCSB FS
005016465 186. kép.

Ifj. Szeleczky István 1866 06 19.-én halt meg Csoltón tifuszban.

Ifj. Szeleczky István halotti bejegyzése SCSB FS 005016465 film 296. kép.
 Szeleczky István és Deme Terézia

Szeleczky István pecsétje

Szeleczky István Csoltón 1837 november 15.-én vette nőül zádorfalusi Deme
Teréziát. Deme Teréziának egy levele, az úgynevezett „Szomorú levél” maradt fent,
valamint egy róla készült festmény, melyet Orlay Petrits Somának tulajdonítanak (Galériai
szakvélemény).

Deme Terézia

Szeleczky Dénes
 Ifj. Szeleczky István 1866. március l9.-én halt meg. Fia, Dénes 1838 május 3.-án
született, szintén Csoltón. Székipusztán lett földbirtokos, az utolsó igazi gazdálkodó a
Szeleczky család ezen ágában. A családi tulajdonban lévő empire „fekete szekrény”
Székipusztáról származott. Szeleczky Dénes a családi elbeszélések szerint igen csak
szenvedélyes életet élt. Hintójával az árokba hajtva, balesetben halt meg 1917-ben.
Szeleczky Dénes kettős előnevet használt, azonban valójában erre csak az Albertin és
Boczonádon birtokos báró Szeleczky Márton és leszármazottai lettek volna jogosak.

Felesége Szentivány Piroska (sz. 1844 május 25. Gömörpanyit, +1913 május 9.
Budapest) volt, akivel 1865 december 21.-én Gömörpanyiton házasodtak össze.

Szentivány Piroska

A Szentivány és a Kubinyi családdal való vérségi kapcsolat innen adódott.

Szentivány Piroska apja Szentivány Miksa gömörpanyiti földbirtokos, anyja pedig, Kubinyi
Emília volt. Bátyja, Szentivány Árpád országgyűlési képviselőként szerzett hírnevet az
egyébként is nevezetes felvidéki családnak.

Szentivány Piroska partecédulája

A Kubinyiak között nemcsak a megyében, de országos viszonylatban is kiemelkedő

egyéniségek voltak. A két ősrégi felvidéki család eredetéről annyi ismert, hogy a
Szentiványak őse Lőrinc fia, Bogomér volt, aki II. Endre idején a tatárok ellen szerzett
érdemeket, míg a Kubinyiaké Ete, aki 1288-ban Liptó megyében földet vásárolt.

Kubinyi címer Szentivány címer

 A Kubinyi pecsét Kubinyí József Gömör vármegyei főszolgabíró levelén található
/Adorján-Szeleczky levéltár 19./778./, míg a Szentivány egy tanu kihallgatási
jegyzőkönyvön, melyet Szentivány László táblabíró parafált 179.-ben Felsőpetényben /
12./414./

Szeleczky Dénes és Szentivány Piroska házasságából 5 gyermek született: Zoltán,

Árpád, Jolán, István és Dénes.

Az elsőszülött fiú Zoltán Recskén született.

Szeleczky Zoltán születése Recskén (Riecka) a Besztercebányai járásban a mai Szlovákia

területén1866 09 11.-én. SCSB FS 2362064 film 12. kép.

Szeleczky Zoltán neje Kubinyi Margit volt. Házasságuk a felvidéki családokban oly
gyakori rokon házasságot példázza. Szeleczky Zoltán 1944 03 17.-én halt meg, felesége 2
évvel korábban. Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs
bajnok volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.

Szeleczky Zoltán és felesége partecédulája

 Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs bajnok
volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.

Szeleczky Ferenc

Szeleczky Árpád

A második gyerek is fiú volt akit Árpádnak kereszteltek, de Geyza és Béla nevet is
kapott. 1868 március 10. -én Récskén a mai Szlovákiában született. Ő a szerző nagyapja
volt.

Szeleczky Árpád matrikulája SCSB FS 2362064 film 14. kép.

Szeleczky Árpád
 Szeleczky Árpád 1897 október 14.-én Sárospatakon jogtudományi államvizsgája után
köztisztviselőként a rimaszombati árvaszéken helyezkedett el.

Szeleczky Árpád (1868-1936) – írta Dr. Hoznek János – „főállást töltött be

Rimaszombatban az árvaszéknél. Gyakran ülésezett a megyeházán, melynek a földszintjén
az utca felől volt a Miskolczy cukrászda, ahol megismerkedett a tulajdonos lányával, a szép
Miskolczy Máriával” Miskolczy István dulcinárius és Müller Mária leányával. Máriának
hét testvére volt.

Miskolczy Mária
Rimaszombat főtere a Miskolczy cukrászdával
a XIX. században

Miskolczy Mária születése Rimaszombat 1881 05 02. SCSB FS 005016892 film 27. kép

Miskolczy Máriától fiúgyermeke (Aladár) született 1903-ban, apaságát Szeleczky

Árpád hivatalosan elismerte. Máriával azonban nem kötöttek házasságot.
Aladár felsőfokú tanulmányokat végzett. Alexai Jolánnal (1909-1985) kötött
házasságot.

Szeleczky Aladár Alexay Jolán

(1903 – 1972) (1909-1985)
 Két leányuk született: Ildikó (sz. 1935) és Andrea (sz. 1936). Fiútestvérük nem volt,
aki ezen ágon a Szeleczky nevet tovább vihette volna.
Aladár Budapesten halt meg 1972-ben, felesége 1985-ben.

Szeleczky Aladár halotti bejegyzése

Szeleczky Aladár partecédulája Alexay Jolán partecédulája

Szeleczky Ildikó és Szeleczky Andrea leszármazottaikkal a jelen generációt

képviselik.

Szeleczky Andrea Szeleczky Ildikó

Szeleczky Ildikó és dr. Hoznek János házasságából született Hoznek György és

András. Dr. Hoznek András Párizsban él, orvos professzor, felesége Keszthelyi Klára.
Gyermekeik: Réka és Ádám.
Szeleczky Andrea és Fóris Lajos házasságából született leányuk, Eszter. Dr. Fóris
Eszter férje Szert Béla, leányuk dr. Szert Boglárka, akinek a férje Baptiste Morard.
 Szeleczky Ildikónak a művészetek, és a magyar nemzeti hagyományok iránt való
kutatási szenvedélye irodalmi műveiben jelentkezik.

Főbb művei:
A stílusos vendégvárás (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
Gyűjtőszenvedély (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
A szeleczi Szeleczky család (Anka Mária – Szeleczky Ildikó)

Szeleczky István
Szeleczky István a keleméri birtokon született.

Szeleczky István születése 1874 07 12.- én Keleméren. SCSB FS 004704194 film 112. kép.

Szeleczky István

Szeleczky István Tarnóczy Izabellát vette feleségül.

 Szeleczky István házassága Tarnóczy Izabellával 1903 02 18-án Budavárban

Tarnóczy Izabella leány és asszony korában

A nemesi Alsó-Lelóczi és Jezericzei Tarnóczy család tagjaként született. Anyja

Benedekfalvi Detrich Rozália, apja Tarnóczy Károly, aki Nyitra vármegye táblabírája
és 1810-től fogva császári és királyi kamarás.

Tarnóczy Kázmér
 Tarnóczy Kázmér zárójelentése

Tarnóczy Izabella partecédulája

Szeleczky István huszárszázadossá avanzsált. 1925 06 13. -án Budapesten halt

meg.

Szeleczky István halotti bejegyzése

 Szeleczky István huszárszázados egy korabeli újság halálozási rovatában

Elsőszülött fia Árpád, 1904 -ben született.

Szeleczky Árpád matrikulája

István fia neves ügyvéd lett.

dr. Szeleczky István

Első felesége liptószentiváni Szentivány Margit volt.
 dr. Szeleczky István első házassága
Második felesége Mészáros Mária volt.

Mészáros Mária

dr. Szeleczky István partecédulája Mészáros Mária partecédulája

Leszármazottaik : Szeleczky Mária Magdolna (Marlen) és István.

 Szeleczky Mária Magdolna és férje dr. Kováts Dezső Phd. (1951-2015)

Szeleczky Mária pszichiáter és addiktológus szakorvos volt amikor a szerző a Nyírő Gyula
Kórházban megismerkedett vele és rokonságukat felidézték.Férje, dr. Kovács Dezső agrármérnökként
dolgozott majd habilitált és címzetes egyetemi tanár lett.

Kováts Kristóf családjával Kováts Kristóf Olivér

Kováts Szabolcs Kováts Kristóf Kováts Borbála Mária

Szelecky István kohómérnök és fia, a mérnök informatikus Zoltán, a Szelecky név

továbbhordozói fiú ágon a család rimaszombati ágából.
 Szeleczky István Szeleczky Zoltán

Dr. Szeleczky István testvére Mariann (Méda) volt, akivel a szerző édesanyja,
Szeleczky Piroska jó rokoni kapcsolatban állt.
Médát dr. Nádor-Nikitich István (1896-) vette feleségül aki radiológus orvos volt.

Korabeli újság házasság rovatából

A házasságból leányuk született, Nádor Mariann. A házasság azonban felbomlott,

dr. Nádor István utóbb Németh Anna énekesnőt vette feleségül. Ifj. dr Nádor Istvánnal a
szerző a Nyírő Gyula kh-ban munka kapcsolatba került az intenzív osztályon. Méda 1944-
ben újra férjhez ment, férje dr. viski Csiszár László volt, aki azonban 1948 -ben meghalt.
Dr. Csiszár László partecédulája Szeleczky Méda (1912- 1986)

Méda első házasságában született leánya, Nádor Mariann azonban fiatalasszony

korában meghalt, csecsemőjét Mariannt hátrahagyva.

Férje Horváth Ferenc volt, aki újra nősült, így a kislányának (Horváth Mariann)
ezután már volt nevelőanyja.

Méda idősebb korábban Falvai Jánossal lépett házasságra. Férje súlyos, hosszan
tartó betegségben halt meg 1977- ben.
 Falvai János gyászjelentése

Méda váratlanul halt meg a Mentőkórházban, ahol a szerző dolgozott. Kis lakását
unokája örökölte.

Szeleczky Mariann partecédulája

Szeleczky Jolán
Születésekor szülei Bején éltek.

Szeleczky Jolán 1870 04 15. -én Bején Oldalfalván (Behynce) született. SCSB FS 2006420 film 320. kép.

S z e l e c z k y J o l á n t Kubinyi László honvédvezérőrnagy vette feleségül.

Gyermektelenül haltak meg a második világháborút követő években Balatonzamárdiban
ahová költözni kényszerültek mert Budapest ostroma alatt a fővárosi lakásukat bombatalálat
érte és lakhatatlanná vált az épület. Balatonzamárdiban Kubinyi László 1948 -ban hirtelen
halt meg, állítólag súlyos hasmenése (ukrán betegsége?) volt. Jolánt Sáfár Aurélia gondozta
Zamárdiban, valamikor az 56-os forradalmat követően halt meg.
 Kubinyi László partecédulája

Szeleczky Árpád nagyapám 1905 január 30.-án feleségül vette Adorján Margitot
(a szerző nagyanyja).

Ezekből az évekből származó képének hátuljára nagyanyám a következő sort írta:

„Amikor még minden csillogott körülötte!”

Adorján Margit Szeleczky Árpád feleségével

A Szeleczky család Rimaszombaton gondtalanul élt az első világháborút

követő trianoni nemzeti tragédiáig. Nagyapám árvaszéki elnök helyettes volt. Ezekben a
„fényes időkben”, ahogyan nagyanyám jellemezte e békés időszakot, született Adorján fiúk,
anyai nagybátyám (1906) és Piroska leányuk, a szerző édesanyja (1908).
 Piroska Adorján és Piroska

A békés biztonságnak egyszerre vetett véget a trianoni békeszerződés, amely a

felvidéki családok egy részét hontalanná tette. Nagyapám nem tett esküt a cseheknek, ezért
kitelepítették családjával együtt Csonka Magyarországra. Ingóságaikat sem vihették
magukkal. Vonaton laktak hónapokig a Keleti pályaudvaron, amíg sikerült a József
városban szálláshoz jutniuk. A Futó, majd a Nap utcában béreltek lakást. Nagyapám
betegsége ekkor kezdődött, mindkét szemén szürke hályog fejlődött ki. Balszerencsés műtét
folytán átmenetileg mindkét szemére megvakult (szimpátiás ophthalmia), majd újabb műtét
után, részben visszanyerte a látását. Ekkor néhány ízben útlevéllel haza látogathatott
szülőföldjére.

Szeleczky Árpád

Idegzetét nagyon megviselhette a hosszú világtalan időszak, mert ekkor kezdődtek

szívrohamai. Nagyanyám szerint a harmadik anginás rohama vitte el 1936 11 19. -én. Egy
délutáni sétából hazatérve karosszékében holtan találták. Két szem cseresznye maradt a
tányérjában. Apám, Barsi Rodriguez Ödön rendezői bemutatkozására a „Juhász Pétör
legendája” című rádió játékával éppen azokban a percekben került sor. A tragikus
eseményről a hírt azonban kíméletesen csak az előadás befejezése után közölték vele.
 Szeleczky Árpád partecédulája

Már nagyapám halála előtt is a család megélhetését nagyanyámnak kellett

biztosítani. Varró szalont nyitott, amelyből tisztességgel megéltek. Tehetségét bizonyította,
hogy egyik ruha modelljét Auguszta főhercegnő vette meg. Művészi képességeiről olajjal
festett portréi is tanúskodtak. Elsősorban a családtagokról és közeli rokonokról készített
portrékat.

Adorján Magdolna

Szeleczky Árpád
 Szeleczky Jolán

Adorján fiúk jogot tanult, Piroska leányuk pedig Iparművészeti Főiskolát végzett.
Nagyanyám németül és franciául beszélt, festői tehetségéről olajfestményei tanúskodnak.
Velem, az unokájával, külön foglalkozott. Amit az életben elértem, azt neki köszönhetem.
Halála előtt (1968 04 16) megmondtam neki. A Szobi utcai Mentőkórházban halt meg
mialatt az ágya mellett álltam tehetetlenül. Súlyos szívinfarktus okozta halálát. Sírja
nagyapáméval és Adorján nagybátyáméval együtt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben
található.
 .
Szeleczky Árpádné partecédulája

Nagyszüleim sírja a Rákoskeresztúri Köztemetőben

dr. Szeleczky Adorján

Nagybátyám, gyerekként élte végig a szülői ház elvesztését, kiutasítást a

szülőföldről. A második világháború után jogi végzettségének nem vehette hasznát, mert az
új rendszerben nem élhetett vele. Érthető, hogy engesztelhetetlen gyűlölet rögzült lelkében a
„népi demokráciá”-val szemben. A kommunistákat bűnözőknek, magát családi körben
egyszerűen „hazafinak” nevezte. Időnként a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak tűnt
politikai nézeteivel. Műszaki rajzolóként dolgozott az 5o-es években, melyhez a műszaki
egyetemen elvégzett néhány szemeszter adta az alapot. Évekig szüleim Ráday utcai
lakásában kapott szállást és onnan járt hétvégeken Zamárdiba, ahol Szeleczky Jolán
nagynénjét gondozta feleségével (Sáfár Aurélia) együtt. Egy ideig a Felvidékről
kitelepítettek összejöttek baráti beszélgetéseken, majd egyre gyakrabban temetéseken.
Nagybátyám rendszeresen eltette a családi és a felvidéki szélesebb rokonság parte céduláit,
melyekből tekintélyes gyűjteménye lett. A családi okiratok rendszerezése pedig, életének
legfőbb gyönyörűsége volt. A rimaszombati szülői házból kimentett okiratokat saját
kutatásaival bővítette, fényképes dokumentációval egészítette ki. Iratait részben egy
vasládában, részint a Székipusztáról (a Szeleczky család kúriája és birtoka itt volt a XIX.
század utolsó éveiben) származó fekete empire szekrényében tartotta.
Kutatása során kiderítette, hogy Murány várurának, csoltói Basó Mátyásnak, a XVI.
századi híres rablólovagnak vére nőágról (csoltói Basó Erzse-Pápay Klára), Hanvai Sándor
Katalin és Szeleczky Mihály házassága révén a Szeleczky családban kimutatható. Ez nem
is annyira meglepő a felvidéki nemes családok keresztházasságai folytán. Annál
figyelemreméltóbb viszont az a tény, hogy e családok ősiségüket az Árpádházi királyok
véréből igyekeztek eredeztetni. Baczka Madarasi Kis Bálint: „Az Árpádok királyi vére
Magyarország családaiban” (Athaeneum 1895) című művében ötvenhét nemzedékrendi
táblán mutatta ki, hogy Moys (Mózes) nádor és árpádházbeli nejének (IV. Béla unokája
Erzsébet) utódainak vére miként lelhető fel a magyar társadalomban. A nemesi családok
értendők ez utóbbin, s a névmutató szerint nem nagyon marad ki ebből egy valamire való
família sem. A szeleczi és boczonádi Szeleczky család az U és a BA nemzedékrendi táblán
található. Így érthető a családi szájhagyomány, amely szerint a család minden tagjában van
egy csepp az árpádházi királyok véréből. Nagybátyám személyisége ebben az érzés és
gondolatvilágban, a múlt nosztalgiájában teljesedett ki. Gyermektelenül halt meg.

dr. Szeleczky Adorján

Sajnos nem érhette meg az általa annyira gyűlölt rendszer váratlan összeomlását és az
oroszok Magyarországról való kivonulását. Halála után az „Adorján-Szeleczky Levéltár” az
őt megillető helyen, az Országos Levéltárban került elhelyezésre, ahol várja a
családkutatókat.
 Szeleczky Adorján partecédulája

Szeleczky Piroska

1908 - 1992

Anyámban csak homályosan éltek szülővárosának emlékei, hiszen kisleány korában

kellett ott hagynia Rimaszombatot. Sokáig lehetett érezni beszédében a jellegzetes felvidéki
hanglejtést. Nagyapám, lévén árvaszéki tisztviselő, gyakran járt az árvák intézetében, amely
a szülői háztól nem messze volt.
 A rimaszombati szülői ház ma

Kisgyermek Édesanyámat a lelencek látványa mindig megfoghatatlan félelemmel

töltötte el. Elemibe még Rimaszombaton járt, ahol a magyar nyelv oktatása, mint az
elcsatolt részeken általában, hamarosan háttérbe szorult. Anyám a helyesírást ezért csak
később és nem is tökéletesen, Budapesten tanulta meg. Amikor a családot a magyar oldalra
áttették, Anyámat a határon tetőtől talpig megmotozták. A Keleti pályaudvaron egy ideig
vagonban laktak. Nagyapám arany óraláncából gondos méricskélés után ollóval vágott le
darabokat, amelyek sorra a zálogházban kötöttek ki. Nagyanyám autodidakta varrni kezdett
és Édesanyámat is betanította. Szalont nyitottak és együtt dolgoztak. Közben Anyámat
felvették az Országos Magyar Iparművészeti
Iskolára, ahol a textilszakon végzett. Ez műhímző és női szabó iparos szakmát adott a
kezébe.

Tehetségét bizonyította, hogy magyaros ruha kollekciójával országos kiállításon első

díjat nyert.

A „retusált” végbizonyítvány

A végbizonyítvány érdekessége, hogy az 5o-es évek káderpolitikája idején Anyám az

iratról a szeleczi és boczonádi előneveket törölte, nyomuk azonban látható. Magyaros
ruhakollekciójával egy ízben díjat is nyert, melyet lemásoltak. Némi pereskedés után a
tettes (egy arisztokrata) fizetni kényszerült.

Szeleczky Piroska

1928 -ban A Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol hat félévet végzett. Az itt
tanultak életének későbbi szakaszában családja megélhetésének alapját képezte. Tanárai
között volt dr. Lechner Ödön (építészet), Lyka Károly (művészettörténet), Bottka Miklós
(látszatrajzi szerkesztés), Rudnay Gyula (alakrajz).

Apámmal még az Iparművészeti Iskolában ismerkedett meg (óraszünetben Apám egy

labdával megdobta, amelyet bemutatkozás követett). Szegényen házasodtak össze, de mind
a ketten tele voltak ambícióval és szerelemmel.

Barsi Rodriguez Ödön és Szeleczky Piroska házasságlevele

Követte színész Apámat vidéki turnékra, ahol a bohém élet körülményei között egy
ideig jól érezte magát, de se saját művészetének formálására, se szülésre nem gondolhatott.
Egyik vidéki szállodából a másikba költöztek, ahogy a turnék megkívánták. Ebből az időből
származnak portréi, melyeket elsősorban családtagokról készített.
 André exfelesége André ismeretlen nő Kubinyi László Olgamama

Ida mama

Budapesten a Józsefvárosban laktak. A Nap utcában, majd a Futó utcában,

együtt a nagyszüleimmel. Édesapám minden lehetőséget megkísérelt, hogy előbbre jusson a
színészi pályán, később a Rádióban, ahol szerény fizetésű álláshoz jutott a műszaki
osztályon. A 3o-as évek közepéig a tehetséges, de az alig előbbre jutó fiatalok életét élték.

A Futó utcai lakás erkélyén Közös útlevélkép Hódító pózban

Édesapám bűnügyi regényekkel próbálkozott, amelyek írói készségét javították és

hozzájárultak a család megélhetéséhez. A család életkörülményeiben a jelentős javulást a
Rádiói Jubileumi hangjáték pályázatán nyert első-és második díj, és Apámnak az irodalmi
osztályra való átkerülése jelentette. Egy krimi sikere lehetőséget nyitott egy olaszországi
nyaralásra és megszülettem én is.

Édesnyám művészi alkotóképessége kivirágzott ebben az időben. Tehetsége a

képzőművészet terén főként festészetben, kisplasztikákban és a szobrászatban jelentkezett.
 Bacchanália Egyiptomi életkép (goblein)

Édesapám elismertsége, felfelé ívelő rádiós és irodalmi karrierje számára is

biztosította a nyugalmat és biztonságot, amely a zavartalan művészi alkotáshoz szükséges
volt.

Apám az írógépe előtt A család 1944-ben

A 3o-as évek második felében és a háborút megelőző években színes társadalmi

életet éltek, első sorban Apám baráti köre révén. A Nógrádverőcével szemben lévő szigeten
gyűlt össze a baráti társaság hétvégeken, ahol a dr Baktay Ervin „indiánjai” is élték a maguk
által választott nomád életüket. Ebből merítette Apám később az „Indiánok a Dunán” című
ifjúsági regényének alapötletét. Ebben és a „Sápadtarcú” című amatőr indián filmben
(amelynek a sztoriját szintén Apám írta O. Hooligan álnéven) szerepel dr. Frohner Román
vegyészmérnök is, aki dr. Szeleczky Adorjánné (Ari néni) első férje volt.

Jávor Pál és Gorka Géza között Gorka Géza műhelye előtt Indiánok között
 A sápadtarcú varázsló némafilm egy jelenetében édesanyám

dr. Baktay Ervin dr. Frohner Román (Ari néni első férje)

Adorján nagybátyám felesége Sáfár Aurélia (Ari néni)

„Calamity Jane”

Nógrádverőcén kapcsolatba kerül Gorka Gézával, akinek műhelyében számos

kerámia készült a keze nyomán, többek között a Madonna, Krisztus a keresztfán, Táncoló
pár stb. A Madonna több szín változatban és kompozícióban került ki a kemencéből. A
Krisztus a sümegi plébánián egy térdeplő fölött a falon található.

Szeleczky Piroska kisplasztikái

A sümegi Krisztus

A világháború tette tönkre Anyám ígéretesnek induló művészi pályafutását.

Jelentősebb alkotása volt egy faintarzia freskó, amely a Standard (egy időben Belioannisz)
gyár (Bp. XI. Fehérvári út) kis tanácstermében található.

A háborút megelőző időszakban a legjelentősebb munkája a Sportcsarnok éttermének

kerámia faldíszítése volt, amely sajnos Budapest ostroma alatt elpusztult.
 A Stühmer cég megrendelésére készült borító rajzai mutatják, hogy kisebb
rajzokat is szívesen készített, melyek később az Álomfickó illusztrálásában segítették.

Az ostrom alatt a Ráday utcai ház óvóhelyén húzódott meg a család. A harcok
megszűntével felmerészkedtek szüleim a lakásba, amelynek egyetlen ablaküvege sem
maradt épen. Anyám vitalitására jellemző volt, hogy a ház mögötti garázsépületből
halottakon átlépve hozta el az ott heverő falapokat, amelyekkel fedni lehetett az utcai nagy
tolóablakokat. A háború utáni első néhány év a demokrácia időszaka volt, melyet kezdetben
még az orosz csapatok jelenléte sem tudott elhomályosítani. Ebben az időszakban Apám
még rendezett a Rádióban, még írhatott is. Regényeit még kiadták. Az Álomfickó meséihez
Anyám készítette az illusztrációkat.

Szeleczky Piroska illusztrációja

A kommunista diktatúra megindulása után Édesapámat fiatalon nyugdíjazták.

Édesanyám családfenntartó lett, amely szerepre sohasem gondolt azelőtt. Rimanóczy Gyula,
a kor neves építésze alkalmazta tervezőgárdájában, amely a Középület Tervező Irodában
működött.

Rimanóczy tervező gárdája

Háttérben a falon láthatók Anyám karikatúrái munkatársairól. Itt a tervezőirodában

hasznosította igazán rajz tehetségét, perspektíváival és egyéb dokumentációival hozzájárult
ahhoz, hogy Rimanóczy Gyula számos tervpályázatot megnyert (Népstadion, Műszaki
Egyetem stb.). Munkájára még nyugdíjasként is igényt tartottak a budai várpalota
felújításában (restaurációs részletrajzok és perspektívák). Az ostrom alatt romba dőlt
várépület díszítő elemeit javarészt az ő rajzai alapján faragták újra kőművesek.

Elismerő oklevél a magasszintű munkáért

Volt időszak, amikor a tervezőirodából hazajövet újra a rajzasztalhoz ült. Dr. Balogh
János zoológus, a későbbi akadémikus, akkor írta doktori disszertációját, amelynek témája
az Amazonas őserdeinek talajflórája volt. Balogh fedezte fel a talaj atkák ökológiai
jelentőségét és azok számtalan fajtáját. Rendszerezésük során kiderült, hogy az egyes atka
típusok csak a csápjukon található szőrök számában különböznek egymástól. Anyám
darabbérben vállalta a „bogarak” nagyított rajzolását a tudományos mű illusztrálásához.
Munkája díjazásából orvosegyetemi tandíjamat fedezte, így hozzásegített ahhoz, hogy a
Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán diplomát szerezhessek. A
forradalom után is folytatta tervezőirodai munkáját, utolsó időkben a tervezőiroda vári
részlegében. Nyugdíjas korában egyedül élt Pauler utcai kis lakásában.
 Szeleczky Piroska

Egyedüllétében unokái ifj. Barsi Béla és András megjelenése jelentett számára a

legnagyobb örömet.

Édesanyám unokáival

Otthoni szórakozása kisplasztikák és címerrajzok készítése volt. Apám regényeinek

újrakiadásához jelentős segítséget nyújtott a borítók restaurálásával. 1992 -ben hirtelen halt
meg, lakását Béla unokájára hagyta. Még a hetvenes években kérte, hogy készítsek róla
fényképet, és így emlékezzek rá mindig. A fotó a belvárosban, a Váci utcában készült.
 Utolsó kép Szeleczky Piroskáról

2011-ben a Fapadoskönyv Kiadó újra kiadta az „Álomfickó meséi”-t facsimile

formátumban. Rimanóczy Andrea grafikus restaurálta Mama illusztrációit, mert az egyetlen
családi példány állapota ezt szükségessé tette. Kiderült, hogy Rimanóczy Andrea Mama volt
főnökének az unokája. Kicsi a világ. A szívét is beleadta, hogy a színes borító minél
tökéletesebb legyen. 2012 -ben Barsi Ödön” „A tenger meséi” --nek illusztrációi már
készen voltak, amikor a Vörösvári kiadót államosították. Így a mesekönyv nem jelenhetett
meg. 2012-ben kézirata fiókból került a Fapados Könyvkiadóhoz. Mama illusztrációi is
megvoltak, így a poszthumusz kiadásban a borító és a számos illusztráció megjelenhettek az
Ünnepi Könyvhét alkalmából.

Szeleczky Piroska illusztrációja

1946 -ban Rodriguez Ödön családnevét Barsira magyarosította. 1939 06 03. -án
született Béla fiának neve is Barsira (a szerző) változott, aki 1963 -ban orvosdoktori
diplomájával doktori titulust szerzett. A szerző 1965 -ben feleségül vette dr. Horváth
Sarolta fogorvost. A házasságból két fiú született: Béla (1967 04 07) és András (1970 09
17). 1994 -ben született Barsi Gábor fia. Unokái: Béla fiának Márk fia, és Judit lánya
valamint András fiának Emma leánya.

dr. Horváth Sarolta dr. Barsi Béla Siminszky Dóra ifj Barsi Béla dr.Barsi András Rudolf Rita

Barsi Siminszky Márk és húga Judit Barsi Emma

Barsi Gábor

Szeleczky Dénes

Késői születésű fiúgyermek volt, aki 4 éves korában, 1886 12 10.-én meghalt.

Szeleczky Dénes születése 1882 11 09.- én Székipusztán (Naprágy). SCSB FS 004704194 film 58. kép.
UTÓSZÓ:
A Szeleczky családra meghatározó módon hatott az új évszázad. Az I. világháború
után a Trianoni békeszerződéssel az ország elvesztette területeinek nagy részét. Szeleczky
Árpád családjának birtokai az országhatáron kívül kerültek, így a kitelepítések után a
családtagok a fővárosba költözve kerestek biztosabb megélhetési forrást. E században a nők
egyre inkább meghatározó szerepet vállaltak nemcsak családi, de társadalmi életben is.
Szeleczky Zita, aki a rimaszombati famíliának távolabbi rokona volt, filmszínésznőként lett
világhírű, a család nőtagjai közül pedig a későbbiekben Piroska, Ildikó és Andrea futottak
be értelmiségi életpályát.
A rimaszombati Szeleczky család története
és gyökerei
(Tanulmányok T 9)
írta: dr Barsi Béla

Előszó

Nem valódi kutatómunka után fogok hozzá a Szeleczky család történetének

megírásához. Inkább csak összeállításról van szó. A kutatást, illetve az archív anyag
gyűjtését, már elvégezték előttem mások, évszázadok során. De méltánytalan volnék anyai
nagybátyámhoz, ha ebben játszott szerepét kellő képen nem emelném ki. Nagybátyám, dr.
Szeleczky Adorján, már keresztnevét is az Adorján család fiúágon való kihalását követően,
szülői nosztalgia folytán kapta. Később, a családi iratok visszaszerzésével és megőrzésével,
múlhatatlan érdemeket szerzett azok fennmaradásában. Feljegyzéseiből kitűnik, hogy több
család utolsó reprezentánsának is érezte magát. Kétségtelen, hogy az Adorjánok és a
Frideczkyek fiúágon kihaltak, a Szeleczky család más ágain fiú leszármazottak azonban ma
is élnek. A rimaszombati Szeleczky család történetének megírása részben az „Adorján-
Szeleczky Levéltár” dokumentumain alapul, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár
Országos Levéltárában, annak páncéltermében tanulmányozhatók (Jelzet: P 2025. 7
iratfolyóméter), részben Anka Mária művén (A szeleczi Szeleczky család története
Szeleczky Ildikó magánkiadásában), valamint a magam kutató munkáján amit a matrikulák
on line kutathatósága tesz lehetővé.
A családi szájhagyományt, a családi levéltár dokumentumait és régi fényképeket
felhasználva, igyekeztem a család történetét színesíteni. A család nevezetesebb tagjaival
kapcsolatos, általam még ismert anekdotákat és eseményeket is igyekeztem rögzíteni. A
levéltárban található fontosabb iratok ismertetésével a családtörténetet igyekeztem még
hitelesebbé tenni. A család életének színtere évszázadokon át Nagy Magyarország Gömör
vármegyéje volt. Mint ismeretes, a trianoni békediktátum következtében a Felvidéket
elszakították Magyarországtól. Az iratok nagyanyám révén, aki Adorján leány volt,
Rimaszombatba lerültek, nagyapám, dr. Szeleczky Árpád házába. Onnan telepítették át a
családot csonka Magyarországra, mert köztisztviselő nagyapám nem esküdött fel a cseh
törvényekre. Személyi poggyásszal rakták át őket a határon. Az iratokat nem vihették
magukkal, egy fekete vasládában a ház padlásán maradtak. Nagybátyám, a Felvidék első
bécsi döntés alapján való visszacsatolásakor, azonnal felkereste a szülői házat, de az iratokat
már nem találta ott. Szerencsére a ház új tulajdonosától a Gömör-Kishont múzeumba
kerültek, ahol jegyzék készült róluk 1938 nyarán. Igazolva a családi tulajdont, nagybátyám
visszaszerezte, és Budapestre hozta a levéltárat. Attól kezdve nem tudott megválni tőle,
kedvenc időtöltése annak rendezgetése, a régi latin szövegek fordítgatása, majd a család
gyökereinek kutatása volt. A háborút szerencsésen átvészelték a régi pergamenek, még a
bekeretezett, falon függő kutyabőrök is, bár az egyik viaszpecsétet az orosz katonák
mécsesnek használták. A kommunista rendszerben gyűlölt és értéktelen holminak
minősültek, csak a rendszerváltás adta vissza becsülésüket. A királyi pecsétes pergamenek
megfordultak albérletben, balatoni nyaralóban, függtek falon, és hevertek bebugyolálva
dohos szekrények mélyén, a fekete vasládában lévő többi irattal együtt. Nagybátyám halála
után hozzám kerültek. Az iratok nagy része ekkor már konzerválásra, sőt restaurálásra
szorult. A penészedés megjelenése jelezte, hogy pusztulásuk folyamata felgyorsult.
Szükségessé vált a szakértő rendszerezés, a szakszerű állagmegőrző kezelés és tárolás. Az
Országos Levéltárba való kerülésükkel ez megoldódott.
A családtörténet ugyan – amint a tanulmány címe is mutatja – a rimaszombati
Szeleczky családra fokuszál, azonban szükségesnek tartottuk a család gyökereinek
ismertetését és azokat az elérhető matrikulák on line tanulmányozásával objektívizálni.

A Szeleczky család

A Szeleczky család gyökerei igen régi időkig tisztázottak. A Szeleczkyek történetéhez

Nagy Iván, Forgon és Kempelen Béla művei adnak igen részletes útbaigazítást, de az
Adorján Szeleczky Levéltárban található dokumentumok jól kiegészítik a családi
genealógiát.
A család őse Csernovai (Czarnovai) Wajszkó Mátyás, aki 14o2-1439 között a
Bodrog megyei Vajszkán élt, majd a Zólyom megyei Szeleczen is birtokos lett, és
jószágában Hunyady János kormányzó 1447 -ben meg is erősítette. A szeleczi birtokról
kezdte a család használni a Szeleczi és a Szeleczky nevet. 1560 -ban Vajszkó (II.) Tamás
Nádasdy Tamás nádortól Szeleczen nemesi udvar telket nyert, amelyben, 1561 -ben I.
Ferdinánd király által örökképen szintén megerősíttetett. A család neve ekkor változott
Szelecziről Szeleczkyre.
A család címere a pajzs kék udvarában jobbról magas szikla, melyről jobb felé
pegazus ugrik. Hátsó lába nyomában forrás fakad, mely a szikla aljában elterülő tóba folyik,
melyben jobb oldalról daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva. A pajzs fölötti sisak
koronájából páncélos, sisakos vitéz emelkedik ki, kinyújtott jobb kezében zöld koszorút, a
balban lándzsát tartva. A foszladék jobbról ezüstfehér, balról ezüstvörös. A bárói címerben
a pajzsot bárói korona fedi. A címerben lévő jelmondat: „Per ardua ad prospera”.

A családi levéltárban a 24. dossziéban található a garamszentbenedeki konvent 1691

április 10. -i oklevele, amely Szeleczky Tamás és társai Zelcz birtokba történő beiktatásáról
szól. Szeleczky (II.) Tamás Bálint (Válens) fiától származott a Heves megyei boczonádi
bárói ág, a János nevű fiától pedig, a gömöri ág. Szeleczky Bálint Gáspár nevű fia (Nagy
Iván szerint Dániel) a bárói ágnak az őse. Az Adorján Szeleczky levéltár 8. dosszié /259a
alatt található bőrhártyán ifjabb Szeleczky Dániel 1637. évi nemesi levele, amelyet Zólyom
megyében, Zólyom szabad királyi városban állítottak ki számára.

Szeleczky Dániel nemesi levele (1637 Zólyom).

Az oklevél megemlíti a kétségtelen nemes idősebb Szeleczky Dánielt, szeleczi

Szeleczky Bálint fiát, valamint nejét, a besztercebányai Putis Magdolnát is. Forgon szerint a
boczonádi ág innen folytatódott tovább. Szeleczky Dániel nemesi levele a Szeleczkyek
gömöri ágához valamikor átkerülhetett, ugyanis az Adorján -Szeleczky családi levéltárban
található.
A bárói ágon I. Márton követ volt, fia II. Márton pedig, bárói rangot kapott. Albertin
és Boczonádon volt birtoka. Ez utóbbi révén viselte jogosan a szeleczi és boczonádi
előneveit. Az első magyar ispotály létrehozásában jeleskedett a családi szájhagyomány
szerint. A róla, és feleségéről (Sokoray Erzsébet) készült olajfestmény dr.Szeleczky Márton
sebész főorvos tulajdonában van. A bárói ág, fiúk III. Márton halálával magvaszakadt. Az
Adorján-Szeleczky levéltár 8. dosszié /265. tétele a Magyar Királyi Helytartótanács
kiadványa báró Szeleczky Márton részére (Pest 1738 02 20).
 Báró Szeleczky Márton pecsétje címere versikével

A Szeleczky kastély Boczonádon

A genealógiai kutatást esetünkben is nehezíti, hogy a fiúkról apákra való

visszavezetésnek határt szab az anyakönyvezések bevezetésének időpontjai. Először
legkorábban az 1600 -as évek elejétől a tridenti zsinat határozatának betartásával, változó
időpontokban az egyes katolikus egyházmegyék, később az evangélikus, majd a többi
protestáns egyházmegye intézkedett erről, amit a polgári anyakönyvezés 1866 -ban való
elrendeléséig hivatalosnak is elismertek.
Főként a nemesi családok esetében az apáról fiúra való leszármazást az egyes
családoknak a korabeli birtokjogi és egyéb pereinek, végrendeleteknek, egyházmegyei és
vármegyei iratoknak a vizsgálata tette lehetővé a genealógusok számára, többnyire az
érintett családoktól való információk alapján. A rimaszombati Szeleczky család
gyökereiről így született több XIX. -ik századi genealógus műve is.
Tanulmányomban Mihályfalusi Forgon Mihály művét (Gömör-Kishont vármegye
nemes családai) használtam kiindulási alapként és lehetőség szerint a felkutatható
matrikulák on line vizsgálattal igyekeztem objektívizálni a rimaszombati Szeleczky család
gyökereit és történetét. Ebben segítséget nyújtott az Adorján- Szeleczky családi levéltár is,
amely a MNLOL páncéltermében található, mivel a Szeleczky családra vonatkozó
dokumentumokat (Szeleczky Dénes iratai) is tartalmaz.
Forgon művében az apáról fiúra való leszármazásról az alábbiakban
olvashatjuk és megtekinthetjük az általa összeállított nemzedékrendi táblát is.
Kiemelés Mihályfalusi Forgon Mihály művéből (609.oldal)
 A Szeleczky család nemzedékrendi táblája Forgon szerint (608. oldal)

Szeleczky János révén vezethetők a családot érintő gyökerek. Jánosnak a fia III.
György (+1689) volt, akinek az egyik fia, IV. György Füleken élt. A Szeleczky család
egyik tagja Simon János művében a Nógrád megyei nemesek listáján szerepel is.
 Simon János művének címlapja és a nemes lista

IV. György fia, V. György egy ideig Ónodon lakott, majd Bikkszögre költözött.

1859 -ben Kolos Dániel a Felsővály-Bikkszög-Gergelyfalva-Alsóvály- és

Mihályfalva egyesült Reformált Anyaegyházának lelkésze másolatot készített az eredeti
anyakönyvről. Az eredeti anyakönyvet többször újrakezdték, több helyen az enyészet
folytán már olvashatatlanná vált. A lelkész a másolathoz erre utaló bevezetést írt. A
mormon mikrofilmek révén on line a másolat tanulmányozható a fentiek által szabottan. A
Szeleczky család matrikulái, a születési, házassági és halotti bejegyzések egy része
azonban megtalálható és Szeleczky Mihálytól kezdve a család vérvonala napjainkig
követhető.
 Kolos Dániel felsővályi lelkész bevezető írása a felsővályi
református anyakönyv másolatához

Mihály viszont 1745 -től már Csoltón lakott. Felesége Hanvay Sándor Katalin volt.
Még Felsővályon, 1739 -ben született fiúk, Szeleczky (VII) György.

A Hanvay család az ősrégi Hanva nemzetségből származott. A családi levéltár 8/264.

alatt található a „Feljegyzés a Sándor hagyatékból a Szeleczkyekre eső jussból”.
Hanvai Sándor Pál 1799 október 3.-án Szeleczky Mihálynak Csoltóra írt levelén
szerepel címeres pecsétje.

A Hanvay címer és pecsét

Szeleczky Györgyöt 1739 05 15. -én keresztelték Vysne Valicén (Felsővály) . Slovakian
Church and Synagogue Books. FS 2385937 film 84. kép.

A házasságból korábban 1737 08 22.-én már két leány is született, Éva és Klára
ikrek, azonban újszülött korukban meghaltak.

Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 85. kép.

1742 -ben Mátyás és 1745 -ben János fiútestvére is született, az ő életükről további
adatot azonban nem sikerült találni.
Szeleczky Mátyás matrikulája Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 87. kép.

Szeleczky János matrikulája 1745 01 16 SCSB FS 2385937 film 87.kép.

Szeleczky Mihály halotti bejegyzése a családi levéltárban volt megtalálható.

Szeleczky Mihály halotti bizonyítványa a családi levéltár 8/268. tétele:

Szeleczky Mihály halotti bizonyítványa

Super eo, quod Egregius Dominus

Michael Szeleczky Anno 1772 die 3.
Mensis Augusti vita functus naturae
debitum reddiderit fide dignum
ut pote ex Libro Ecclesia, cui de-
functorum Nomina tempusque ab-
itus inferentur depromtum perhibeo
testimonium, propriaque nominis
subscriptione ac usualis Sigilli ap-
ressione roboro die 16.Augusti A.1783. .
Emericus Baranyai
Csoltensis Parochus mp.

VII. Szeleczky Györgynek a fia, id. Szeleczky István kutatásom szerint 1777 körül
született.

1799 október 7. -én nőül vette Horváth Mladosevics Borbálát, akitől András fia 1800
11 01. -én, János fia 1803 09 16. -án, Judit lánya 1806 04 19. -én, 1808 01 06. -án ifj.
Szeleczky István fia, és 1810 01 28. -án Erzsébet lánya született.

ifj. Szeleczky István matrikulája 1808 01 06. Csoltó. SCSB FS 2006424 film 33. kép.
 Szeleczky András matrikulája 1800 11 01 Csoltó SCSB FS 2006424 film 26. kép

A bejegyzésen látható hogy ekkor Szeleczky István még csak a szeleczi előnevet
használja. Erzsébet lánya bejegyzésén pedig csak a nagyságos méltóságot.

Szeleczky Erzsébet matrikulája 1810 01 28 Csoltó SCSB FS 2006424 film 37. kép.

A Horváth Mladosevich család címere Csergheő: Wappenbuch II. Heft 8-14 /J.
Siebmacher’s/ -ében található.

Horváth Mladosevich címer (dr.Szeleczky Adorján ceruzarajza)

Ifj. Szeleczky István számára 1850 január 17.-én állítottak ki útlevelet

Rimaszombatban ( ASZL 8/263).

Id. Szeleczky István 1851 11 04.-én halt meg Csoltón.

id. Szeleczky István halotti bejegyzése SCSB FS 005016465 276. kép.

Horváth Mladosevich Borbála Csoltón halt meg.

Id. Szeleczky Istvánné Horváth Mladosevics Borbála halála Csoltó 1830 08 13.-án FS SCSB FS
005016465 186. kép.
 Ifj. Szeleczky István 1866 06 19.-én halt meg Csoltón tifuszban.

Ifj. Szeleczky István halotti bejegyzése SCSB FS 005016465 film 296. kép.

Szeleczky István és Deme Terézia

Szeleczky István pecsétje

Szeleczky István Csoltón 1837 november 15.-én vette nőül zádorfalusi Deme
Teréziát. Deme Teréziának egy levele, az úgynevezett „Szomorú levél” maradt fent,
valamint egy róla készült festmény, melyet Orlay Petrits Somának tulajdonítanak (Galériai
szakvélemény).
 Deme Terézia

Szeleczky Dénes

Ifj. Szeleczky István 1866. március l9.-én halt meg. Fia, Dénes 1838 május 3.-án
született, szintén Csoltón. Székipusztán lett földbirtokos, az utolsó igazi gazdálkodó a
Szeleczky család ezen ágában. A családi tulajdonban lévő empire „fekete szekrény”
Székipusztáról származott. Szeleczky Dénes a családi elbeszélések szerint igen csak
szenvedélyes életet élt. Hintójával az árokba hajtva, balesetben halt meg 1917-ben.
Szeleczky Dénes kettős előnevet használt, azonban valójában erre csak az Albertin és
Boczonádon birtokos báró Szeleczky Márton és leszármazottai lettek volna jogosak.

Felesége Szentivány Piroska (sz. 1844 május 25. Gömörpanyit, +1913 május 9.
Budapest) volt, akivel 1865 december 21.-én Gömörpanyiton házasodtak össze.
 Szentivány Piroska

A Szentivány és a Kubinyi családdal való vérségi kapcsolat innen adódott.

Szentivány Piroska apja Szentivány Miksa gömörpanyiti földbirtokos, anyja pedig, Kubinyi
Emília volt. Bátyja, Szentivány Árpád országgyűlési képviselőként szerzett hírnevet az
egyébként is nevezetes felvidéki családnak.
 Szentivány Piroska partecédulája

A Kubinyiak között nemcsak a megyében, de országos viszonylatban is kiemelkedő

egyéniségek voltak. A két ősrégi felvidéki család eredetéről annyi ismert, hogy a
Szentiványak őse Lőrinc fia, Bogomér volt, aki II. Endre idején a tatárok ellen szerzett
érdemeket, míg a Kubinyiaké Ete, aki 1288-ban Liptó megyében földet vásárolt.

Kubinyi címer Szentivány címer

A Kubinyi pecsét Kubinyí József Gömör vármegyei főszolgabíró levelén található

/Adorján-Szeleczky levéltár 19./778./, míg a Szentivány egy tanu kihallgatási
jegyzőkönyvön, melyet Szentivány László táblabíró parafált 179.-ben Felsőpetényben /
12./414./
 Szeleczky Dénes és Szentivány Piroska házasságából 5 gyermek született: Zoltán,
Árpád, Jolán, István és Dénes.

Az elsőszülött fiú Zoltán Recskén született.

Szeleczky Zoltán születése Recskén (Riecka) a Besztercebányai járásban a mai Szlovákia

területén1866 09 11.-én. SCSB FS 2362064 film 12. kép.

Szeleczky Zoltán neje Kubinyi Margit volt. Házasságuk a felvidéki családokban oly
gyakori rokon házasságot példázza. Szeleczky Zoltán 1944 03 17.-én halt meg, felesége 2
évvel korábban. Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs
bajnok volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.

Szeleczky Zoltán és felesége partecédulája

Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs bajnok
volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.
 Szeleczky Ferenc

Szeleczky Árpád

A második gyerek is fiú volt akit Árpádnak kereszteltek, de Geyza és Béla nevet is
kapott. 1868 március 10. -én Récskén a mai Szlovákiában született. Ő a szerző nagyapja
volt.

Szeleczky Árpád matrikulája SCSB FS 2362064 film 14. kép.

Szeleczky Árpád

Szeleczky Árpád 1897 október 14.-én Sárospatakon jogtudományi államvizsgája után

köztisztviselőként a rimaszombati árvaszéken helyezkedett el.
 Szeleczky Árpád (1868-1936) – írta Dr. Hoznek János – „főállást töltött be
Rimaszombatban az árvaszéknél. Gyakran ülésezett a megyeházán, melynek a földszintjén
az utca felől volt a Miskolczy cukrászda, ahol megismerkedett a tulajdonos lányával, a szép
Miskolczy Máriával” Miskolczy István dulcinárius és Müller Mária leányával. Máriának
hét testvére volt.

Miskolczy Mária
Rimaszombat főtere a Miskolczy cukrászdával
a XIX. században

Miskolczy Mária születése Rimaszombat 1881 05 02. SCSB FS 005016892 film 27. kép

Miskolczy Máriától fiúgyermeke (Aladár) született 1903-ban, apaságát Szeleczky

Árpád hivatalosan elismerte. Máriával azonban nem kötöttek házasságot.
Aladár felsőfokú tanulmányokat végzett. Alexai Jolánnal (1909-1985) kötött
házasságot.

Szeleczky Aladár Alexay Jolán

(1903 – 1972) (1909-1985)

Két leányuk született: Ildikó (sz. 1935) és Andrea (sz. 1936). Fiútestvérük nem volt,
aki ezen ágon a Szeleczky nevet tovább vihette volna.
Aladár Budapesten halt meg 1972-ben, felesége 1985-ben.
 Szeleczky Aladár halotti bejegyzése

Szeleczky Aladár partecédulája Alexay Jolán partecédulája

Szeleczky Ildikó és Szeleczky Andrea leszármazottaikkal a jelen generációt

képviselik.

Szeleczky Andrea Szeleczky Ildikó

Szeleczky Ildikó és dr. Hoznek János házasságából született Hoznek György és

András. Dr. Hoznek András Párizsban él, orvos professzor, felesége Keszthelyi Klára.
Gyermekeik: Réka és Ádám.
Szeleczky Andrea és Fóris Lajos házasságából született leányuk, Eszter. Dr. Fóris
Eszter férje Szert Béla, leányuk dr. Szert Boglárka, akinek a férje Baptiste Morard.

Szeleczky Ildikónak a művészetek, és a magyar nemzeti hagyományok iránt való

kutatási szenvedélye irodalmi műveiben jelentkezik.

Főbb művei:
A stílusos vendégvárás (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
Gyűjtőszenvedély (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
A szeleczi Szeleczky család (Anka Mária – Szeleczky Ildikó)
Szeleczky István
Szeleczky István a keleméri birtokon született.

Szeleczky István születése 1874 07 12.- én Keleméren. SCSB FS 004704194 film 112. kép.

Szeleczky István

Szeleczky István Tarnóczy Izabellát vette feleségül.

Szeleczky István házassága Tarnóczy Izabellával 1903 02 18-án Budavárban

 Tarnóczy Izabella leány és asszony korában

A nemesi Alsó-Lelóczi és Jezericzei Tarnóczy család tagjaként született. Anyja

Benedekfalvi Detrich Rozália, apja Tarnóczy Károly, aki Nyitra vármegye táblabírája
és 1810-től fogva császári és királyi kamarás.

Tarnóczy Kázmér
 Tarnóczy Kázmér zárójelentése

Tarnóczy Izabella partecédulája

Szeleczky István huszárszázadossá avanzsált. 1925 06 13. -án Budapesten halt

meg.

Szeleczky István halotti bejegyzése

Szeleczky István huszárszázados egy korabeli újság halálozási rovatában

Elsőszülött fia Árpád, 1904 -ben született.

 Szeleczky Árpád matrikulája

István fia neves ügyvéd lett.

dr. Szeleczky István

Első felesége liptószentiváni Szentivány Margit volt.

dr. Szeleczky István első házassága

Második felesége Mészáros Mária volt.
 Mészáros Mária

dr. Szeleczky István partecédulája Mészáros Mária partecédulája

Leszármazottaik : Szeleczky Mária Magdolna (Marlen) és István.

Szeleczky Mária Magdolna és férje dr. Kováts Dezső Phd. (1951-2015)

Szeleczky Mária pszichiáter és addiktológus szakorvos volt amikor a szerző a Nyírő Gyula
Kórházban megismerkedett vele és rokonságukat felidézték.Férje, dr. Kovács Dezső agrármérnökként
dolgozott majd habilitált és címzetes egyetemi tanár lett.
 Kováts Kristóf családjával Kováts Kristóf Olivér

Kováts Szabolcs Kováts Kristóf Kováts Borbála Mária

Szelecky István kohómérnök és fia, a mérnök informatikus Zoltán, a Szelecky név

továbbhordozói fiú ágon a család rimaszombati ágából.

Szeleczky István Szeleczky Zoltán

 Dr. Szeleczky István testvére Mariann (Méda) volt, akivel a szerző édesanyja,
Szeleczky Piroska jó rokoni kapcsolatban állt.
Médát dr. Nádor-Nikitich István (1896-) vette feleségül aki radiológus orvos volt.

Korabeli újság házasság rovatából

A házasságból leányuk született, Nádor Mariann. A házasság azonban felbomlott,

dr. Nádor István utóbb Németh Anna énekesnőt vette feleségül. Ifj. dr Nádor Istvánnal a
szerző a Nyírő Gyula kh-ban munka kapcsolatba került az intenzív osztályon. Méda 1944-
ben újra férjhez ment, férje dr. viski Csiszár László volt, aki azonban 1948 -ben meghalt.

Dr. Csiszár László partecédulája Szeleczky Méda (1912- 1986)

Méda első házasságában született leánya, Nádor Mariann azonban fiatalasszony

korában meghalt, csecsemőjét Mariannt hátrahagyva.
 Férje Horváth Ferenc volt, aki újra nősült, így a kislányának (Horváth Mariann)
ezután már volt nevelőanyja.

Méda idősebb korábban Falvai Jánossal lépett házasságra. Férje súlyos, hosszan
tartó betegségben halt meg 1977- ben.

Falvai János gyászjelentése

Méda váratlanul halt meg a Mentőkórházban, ahol a szerző dolgozott. Kis lakását
unokája örökölte.

Szeleczky Mariann partecédulája

Szeleczky Jolán
 Születésekor szülei Bején éltek.

Szeleczky Jolán 1870 04 15. -én Bején Oldalfalván (Behynce) született. SCSB FS 2006420 film 320. kép.

S z e l e c z k y J o l á n t Kubinyi László honvédvezérőrnagy vette feleségül.

Gyermektelenül haltak meg a második világháborút követő években Balatonzamárdiban
ahová költözni kényszerültek mert Budapest ostroma alatt a fővárosi lakásukat bombatalálat
érte és lakhatatlanná vált az épület. Balatonzamárdiban Kubinyi László 1948 -ban hirtelen
halt meg, állítólag súlyos hasmenése (ukrán betegsége?) volt. Jolánt Sáfár Aurélia gondozta
Zamárdiban, valamikor az 56-os forradalmat követően halt meg.

Kubinyi László partecédulája

Szeleczky Árpád nagyapám 1905 január 30.-án feleségül vette Adorján Margitot
(a szerző nagyanyja).

Ezekből az évekből származó képének hátuljára nagyanyám a következő sort írta:

„Amikor még minden csillogott körülötte!”
 Adorján Margit Szeleczky Árpád feleségével

A Szeleczky család Rimaszombaton gondtalanul élt az első világháborút

követő trianoni nemzeti tragédiáig. Nagyapám árvaszéki elnök helyettes volt. Ezekben a
„fényes időkben”, ahogyan nagyanyám jellemezte e békés időszakot, született Adorján fiúk,
anyai nagybátyám (1906) és Piroska leányuk, a szerző édesanyja (1908).

Piroska Adorján és Piroska

A békés biztonságnak egyszerre vetett véget a trianoni békeszerződés, amely a

felvidéki családok egy részét hontalanná tette. Nagyapám nem tett esküt a cseheknek, ezért
kitelepítették családjával együtt Csonka Magyarországra. Ingóságaikat sem vihették
magukkal. Vonaton laktak hónapokig a Keleti pályaudvaron, amíg sikerült a József
városban szálláshoz jutniuk. A Futó, majd a Nap utcában béreltek lakást. Nagyapám
betegsége ekkor kezdődött, mindkét szemén szürke hályog fejlődött ki. Balszerencsés műtét
folytán átmenetileg mindkét szemére megvakult (szimpátiás ophthalmia), majd újabb műtét
után, részben visszanyerte a látását. Ekkor néhány ízben útlevéllel haza látogathatott
szülőföldjére.
 Szeleczky Árpád

Idegzetét nagyon megviselhette a hosszú világtalan időszak, mert ekkor kezdődtek

szívrohamai. Nagyanyám szerint a harmadik anginás rohama vitte el 1936 11 19. -én. Egy
délutáni sétából hazatérve karosszékében holtan találták. Két szem cseresznye maradt a
tányérjában. Apám, Barsi Rodriguez Ödön rendezői bemutatkozására a „Juhász Pétör
legendája” című rádió játékával éppen azokban a percekben került sor. A tragikus
eseményről a hírt azonban kíméletesen csak az előadás befejezése után közölték vele.

Szeleczky Árpád partecédulája

Már nagyapám halála előtt is a család megélhetését nagyanyámnak kellett

biztosítani. Varró szalont nyitott, amelyből tisztességgel megéltek. Tehetségét bizonyította,
hogy egyik ruha modelljét Auguszta főhercegnő vette meg. Művészi képességeiről olajjal
festett portréi is tanúskodtak. Elsősorban a családtagokról és közeli rokonokról készített
portrékat.
 Adorján Magdolna

Szeleczky Árpád

Szeleczky Jolán

Adorján fiúk jogot tanult, Piroska leányuk pedig Iparművészeti Főiskolát végzett.
Nagyanyám németül és franciául beszélt, festői tehetségéről olajfestményei tanúskodnak.
Velem, az unokájával, külön foglalkozott. Amit az életben elértem, azt neki köszönhetem.
Halála előtt (1968 04 16) megmondtam neki. A Szobi utcai Mentőkórházban halt meg
mialatt az ágya mellett álltam tehetetlenül. Súlyos szívinfarktus okozta halálát. Sírja
nagyapáméval és Adorján nagybátyáméval együtt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben
található.

.
Szeleczky Árpádné partecédulája

Nagyszüleim sírja a Rákoskeresztúri Köztemetőben

dr. Szeleczky Adorján

 Nagybátyám, gyerekként élte végig a szülői ház elvesztését, kiutasítást a
szülőföldről. A második világháború után jogi végzettségének nem vehette hasznát, mert az
új rendszerben nem élhetett vele. Érthető, hogy engesztelhetetlen gyűlölet rögzült lelkében a
„népi demokráciá”-val szemben. A kommunistákat bűnözőknek, magát családi körben
egyszerűen „hazafinak” nevezte. Időnként a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak tűnt
politikai nézeteivel. Műszaki rajzolóként dolgozott az 5o-es években, melyhez a műszaki
egyetemen elvégzett néhány szemeszter adta az alapot. Évekig szüleim Ráday utcai
lakásában kapott szállást és onnan járt hétvégeken Zamárdiba, ahol Szeleczky Jolán
nagynénjét gondozta feleségével (Sáfár Aurélia) együtt. Egy ideig a Felvidékről
kitelepítettek összejöttek baráti beszélgetéseken, majd egyre gyakrabban temetéseken.
Nagybátyám rendszeresen eltette a családi és a felvidéki szélesebb rokonság parte céduláit,
melyekből tekintélyes gyűjteménye lett. A családi okiratok rendszerezése pedig, életének
legfőbb gyönyörűsége volt. A rimaszombati szülői házból kimentett okiratokat saját
kutatásaival bővítette, fényképes dokumentációval egészítette ki. Iratait részben egy
vasládában, részint a Székipusztáról (a Szeleczky család kúriája és birtoka itt volt a XIX.
század utolsó éveiben) származó fekete empire szekrényében tartotta.
Kutatása során kiderítette, hogy Murány várurának, csoltói Basó Mátyásnak, a XVI.
századi híres rablólovagnak vére nőágról (csoltói Basó Erzse-Pápay Klára), Hanvai Sándor
Katalin és Szeleczky Mihály házassága révén a Szeleczky családban kimutatható. Ez nem
is annyira meglepő a felvidéki nemes családok keresztházasságai folytán. Annál
figyelemreméltóbb viszont az a tény, hogy e családok ősiségüket az Árpádházi királyok
véréből igyekeztek eredeztetni. Baczka Madarasi Kis Bálint: „Az Árpádok királyi vére
Magyarország családaiban” (Athaeneum 1895) című művében ötvenhét nemzedékrendi
táblán mutatta ki, hogy Moys (Mózes) nádor és árpádházbeli nejének (IV. Béla unokája
Erzsébet) utódainak vére miként lelhető fel a magyar társadalomban. A nemesi családok
értendők ez utóbbin, s a névmutató szerint nem nagyon marad ki ebből egy valamire való
família sem. A szeleczi és boczonádi Szeleczky család az U és a BA nemzedékrendi táblán
található. Így érthető a családi szájhagyomány, amely szerint a család minden tagjában van
egy csepp az árpádházi királyok véréből. Nagybátyám személyisége ebben az érzés és
gondolatvilágban, a múlt nosztalgiájában teljesedett ki. Gyermektelenül halt meg.

dr. Szeleczky Adorján

 Sajnos nem érhette meg az általa annyira gyűlölt rendszer váratlan összeomlását és az
oroszok Magyarországról való kivonulását. Halála után az „Adorján-Szeleczky Levéltár” az
őt megillető helyen, az Országos Levéltárban került elhelyezésre, ahol várja a
családkutatókat.

Szeleczky Adorján partecédulája

Szeleczky Piroska

1908 - 1992
 Anyámban csak homályosan éltek szülővárosának emlékei, hiszen kisleány korában
kellett ott hagynia Rimaszombatot. Sokáig lehetett érezni beszédében a jellegzetes felvidéki
hanglejtést. Nagyapám, lévén árvaszéki tisztviselő, gyakran járt az árvák intézetében, amely
a szülői háztól nem messze volt.

A rimaszombati szülői ház ma

Kisgyermek Édesanyámat a lelencek látványa mindig megfoghatatlan félelemmel

töltötte el. Elemibe még Rimaszombaton járt, ahol a magyar nyelv oktatása, mint az
elcsatolt részeken általában, hamarosan háttérbe szorult. Anyám a helyesírást ezért csak
később és nem is tökéletesen, Budapesten tanulta meg. Amikor a családot a magyar oldalra
áttették, Anyámat a határon tetőtől talpig megmotozták. A Keleti pályaudvaron egy ideig
vagonban laktak. Nagyapám arany óraláncából gondos méricskélés után ollóval vágott le
darabokat, amelyek sorra a zálogházban kötöttek ki. Nagyanyám autodidakta varrni kezdett
és Édesanyámat is betanította. Szalont nyitottak és együtt dolgoztak. Közben Anyámat
felvették az Országos Magyar Iparművészeti
Iskolára, ahol a textilszakon végzett. Ez műhímző és női szabó iparos szakmát adott a
kezébe.

Tehetségét bizonyította, hogy magyaros ruha kollekciójával országos kiállításon első

díjat nyert.
 A „retusált” végbizonyítvány

A végbizonyítvány érdekessége, hogy az 5o-es évek káderpolitikája idején Anyám az

iratról a szeleczi és boczonádi előneveket törölte, nyomuk azonban látható. Magyaros
ruhakollekciójával egy ízben díjat is nyert, melyet lemásoltak. Némi pereskedés után a
tettes (egy arisztokrata) fizetni kényszerült.

Szeleczky Piroska

1928 -ban A Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol hat félévet végzett. Az itt
tanultak életének későbbi szakaszában családja megélhetésének alapját képezte. Tanárai
között volt dr. Lechner Ödön (építészet), Lyka Károly (művészettörténet), Bottka Miklós
(látszatrajzi szerkesztés), Rudnay Gyula (alakrajz).

Apámmal még az Iparművészeti Iskolában ismerkedett meg (óraszünetben Apám egy

labdával megdobta, amelyet bemutatkozás követett). Szegényen házasodtak össze, de mind
a ketten tele voltak ambícióval és szerelemmel.

Barsi Rodriguez Ödön és Szeleczky Piroska házasságlevele

 Követte színész Apámat vidéki turnékra, ahol a bohém élet körülményei között egy
ideig jól érezte magát, de se saját művészetének formálására, se szülésre nem gondolhatott.
Egyik vidéki szállodából a másikba költöztek, ahogy a turnék megkívánták. Ebből az időből
származnak portréi, melyeket elsősorban családtagokról készített.

André exfelesége André ismeretlen nő Kubinyi László Olgamama

Ida mama

Budapesten a Józsefvárosban laktak. A Nap utcában, majd a Futó utcában,

együtt a nagyszüleimmel. Édesapám minden lehetőséget megkísérelt, hogy előbbre jusson a
színészi pályán, később a Rádióban, ahol szerény fizetésű álláshoz jutott a műszaki
osztályon. A 3o-as évek közepéig a tehetséges, de az alig előbbre jutó fiatalok életét élték.

A Futó utcai lakás erkélyén Közös útlevélkép Hódító pózban

Édesapám bűnügyi regényekkel próbálkozott, amelyek írói készségét javították és

hozzájárultak a család megélhetéséhez. A család életkörülményeiben a jelentős javulást a
Rádiói Jubileumi hangjáték pályázatán nyert első-és második díj, és Apámnak az irodalmi
osztályra való átkerülése jelentette. Egy krimi sikere lehetőséget nyitott egy olaszországi
nyaralásra és megszülettem én is.

Édesnyám művészi alkotóképessége kivirágzott ebben az időben. Tehetsége a

képzőművészet terén főként festészetben, kisplasztikákban és a szobrászatban jelentkezett.
 Bacchanália Egyiptomi életkép (goblein)

Édesapám elismertsége, felfelé ívelő rádiós és irodalmi karrierje számára is

biztosította a nyugalmat és biztonságot, amely a zavartalan művészi alkotáshoz szükséges
volt.

Apám az írógépe előtt A család 1944-ben

A 3o-as évek második felében és a háborút megelőző években színes társadalmi

életet éltek, első sorban Apám baráti köre révén. A Nógrádverőcével szemben lévő szigeten
gyűlt össze a baráti társaság hétvégeken, ahol a dr Baktay Ervin „indiánjai” is élték a maguk
által választott nomád életüket. Ebből merítette Apám később az „Indiánok a Dunán” című
ifjúsági regényének alapötletét. Ebben és a „Sápadtarcú” című amatőr indián filmben
(amelynek a sztoriját szintén Apám írta O. Hooligan álnéven) szerepel dr. Frohner Román
vegyészmérnök is, aki dr. Szeleczky Adorjánné (Ari néni) első férje volt.

Jávor Pál és Gorka Géza között Gorka Géza műhelye előtt Indiánok között
 A sápadtarcú varázsló némafilm egy jelenetében édesanyám

dr. Baktay Ervin dr. Frohner Román (Ari néni első férje)

Adorján nagybátyám felesége Sáfár Aurélia (Ari néni)

„Calamity Jane”

Nógrádverőcén kapcsolatba kerül Gorka Gézával, akinek műhelyében számos

kerámia készült a keze nyomán, többek között a Madonna, Krisztus a keresztfán, Táncoló
pár stb. A Madonna több szín változatban és kompozícióban került ki a kemencéből. A
Krisztus a sümegi plébánián egy térdeplő fölött a falon található.

Szeleczky Piroska kisplasztikái

A sümegi Krisztus

A világháború tette tönkre Anyám ígéretesnek induló művészi pályafutását.

Jelentősebb alkotása volt egy faintarzia freskó, amely a Standard (egy időben Belioannisz)
gyár (Bp. XI. Fehérvári út) kis tanácstermében található.

A háborút megelőző időszakban a legjelentősebb munkája a Sportcsarnok éttermének

kerámia faldíszítése volt, amely sajnos Budapest ostroma alatt elpusztult.
 A Stühmer cég megrendelésére készült borító rajzai mutatják, hogy kisebb
rajzokat is szívesen készített, melyek később az Álomfickó illusztrálásában segítették.

Az ostrom alatt a Ráday utcai ház óvóhelyén húzódott meg a család. A harcok
megszűntével felmerészkedtek szüleim a lakásba, amelynek egyetlen ablaküvege sem
maradt épen. Anyám vitalitására jellemző volt, hogy a ház mögötti garázsépületből
halottakon átlépve hozta el az ott heverő falapokat, amelyekkel fedni lehetett az utcai nagy
tolóablakokat. A háború utáni első néhány év a demokrácia időszaka volt, melyet kezdetben
még az orosz csapatok jelenléte sem tudott elhomályosítani. Ebben az időszakban Apám
még rendezett a Rádióban, még írhatott is. Regényeit még kiadták. Az Álomfickó meséihez
Anyám készítette az illusztrációkat.

Szeleczky Piroska illusztrációja

A kommunista diktatúra megindulása után Édesapámat fiatalon nyugdíjazták.

Édesanyám családfenntartó lett, amely szerepre sohasem gondolt azelőtt. Rimanóczy Gyula,
a kor neves építésze alkalmazta tervezőgárdájában, amely a Középület Tervező Irodában
működött.

Rimanóczy tervező gárdája

Háttérben a falon láthatók Anyám karikatúrái munkatársairól. Itt a tervezőirodában

hasznosította igazán rajz tehetségét, perspektíváival és egyéb dokumentációival hozzájárult
ahhoz, hogy Rimanóczy Gyula számos tervpályázatot megnyert (Népstadion, Műszaki
Egyetem stb.). Munkájára még nyugdíjasként is igényt tartottak a budai várpalota
felújításában (restaurációs részletrajzok és perspektívák). Az ostrom alatt romba dőlt
várépület díszítő elemeit javarészt az ő rajzai alapján faragták újra kőművesek.

Elismerő oklevél a magasszintű munkáért

Volt időszak, amikor a tervezőirodából hazajövet újra a rajzasztalhoz ült. Dr. Balogh
János zoológus, a későbbi akadémikus, akkor írta doktori disszertációját, amelynek témája
az Amazonas őserdeinek talajflórája volt. Balogh fedezte fel a talaj atkák ökológiai
jelentőségét és azok számtalan fajtáját. Rendszerezésük során kiderült, hogy az egyes atka
típusok csak a csápjukon található szőrök számában különböznek egymástól. Anyám
darabbérben vállalta a „bogarak” nagyított rajzolását a tudományos mű illusztrálásához.
Munkája díjazásából orvosegyetemi tandíjamat fedezte, így hozzásegített ahhoz, hogy a
Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán diplomát szerezhessek. A
forradalom után is folytatta tervezőirodai munkáját, utolsó időkben a tervezőiroda vári
részlegében. Nyugdíjas korában egyedül élt Pauler utcai kis lakásában.
 Szeleczky Piroska

Egyedüllétében unokái ifj. Barsi Béla és András megjelenése jelentett számára a

legnagyobb örömet.

Édesanyám unokáival

Otthoni szórakozása kisplasztikák és címerrajzok készítése volt. Apám regényeinek

újrakiadásához jelentős segítséget nyújtott a borítók restaurálásával. 1992 -ben hirtelen halt
meg, lakását Béla unokájára hagyta. Még a hetvenes években kérte, hogy készítsek róla
fényképet, és így emlékezzek rá mindig. A fotó a belvárosban, a Váci utcában készült.
 Utolsó kép Szeleczky Piroskáról

2011-ben a Fapadoskönyv Kiadó újra kiadta az „Álomfickó meséi”-t facsimile

formátumban. Rimanóczy Andrea grafikus restaurálta Mama illusztrációit, mert az egyetlen
családi példány állapota ezt szükségessé tette. Kiderült, hogy Rimanóczy Andrea Mama volt
főnökének az unokája. Kicsi a világ. A szívét is beleadta, hogy a színes borító minél
tökéletesebb legyen. 2012 -ben Barsi Ödön” „A tenger meséi” --nek illusztrációi már
készen voltak, amikor a Vörösvári kiadót államosították. Így a mesekönyv nem jelenhetett
meg. 2012-ben kézirata fiókból került a Fapados Könyvkiadóhoz. Mama illusztrációi is
megvoltak, így a poszthumusz kiadásban a borító és a számos illusztráció megjelenhettek az
Ünnepi Könyvhét alkalmából.

Szeleczky Piroska illusztrációja

1946 -ban Rodriguez Ödön családnevét Barsira magyarosította. 1939 06 03. -án
született Béla fiának neve is Barsira (a szerző) változott, aki 1963 -ban orvosdoktori
diplomájával doktori titulust szerzett. A szerző 1965 -ben feleségül vette dr. Horváth
Sarolta fogorvost. A házasságból két fiú született: Béla (1967 04 07) és András (1970 09
17). 1994 -ben született Barsi Gábor fia. Unokái: Béla fiának Márk fia, és Judit lánya
valamint András fiának Emma leánya.

dr. Horváth Sarolta dr. Barsi Béla Siminszky Dóra ifj Barsi Béla dr.Barsi András Rudolf Rita

Barsi Siminszky Márk és húga Judit Barsi Emma

Barsi Gábor

Szeleczky Dénes

Késői születésű fiúgyermek volt, aki 4 éves korában, 1886 12 10.-én meghalt.

Szeleczky Dénes születése 1882 11 09.- én Székipusztán (Naprágy). SCSB FS 004704194 film 58. kép.
UTÓSZÓ:
A Szeleczky családra meghatározó módon hatott az új évszázad. Az I. világháború
után a Trianoni békeszerződéssel az ország elvesztette területeinek nagy részét. Szeleczky
Árpád családjának birtokai az országhatáron kívül kerültek, így a kitelepítések után a
családtagok a fővárosba költözve kerestek biztosabb megélhetési forrást. E században a nők
egyre inkább meghatározó szerepet vállaltak nemcsak családi, de társadalmi életben is.
Szeleczky Zita, aki a rimaszombati famíliának távolabbi rokona volt, filmszínésznőként lett
világhírű, a család nőtagjai közül pedig a későbbiekben Piroska, Ildikó és Andrea futottak
be értelmiségi életpályát.
 A gömörmegyei liptószentiváni Szent-Ivány család
leszármazottairól.
Barsiné Pataky Etelka emlékére
(Tanulmány T10)
Írta: dr Barsi Béla
A Matrikulában megjelent családkutatási közleményeimben néhány ősi felvidéki
család csak érintőlegesen került említésre. Így a Szent-Ivány család is, amely bővebb
fejtegetést érdemelt volna, mivel anyai dédanyám Szent -Ivány Piroska volt.
Jelen írásomra ez adta az ösztönzést. Tudván azonban a család kiterjedt leszárma-
zását, amely Nagy Iván genealógiai művében158 található leszármazási táblákból 1863 -ig és
vitéz Horánszky Pál összeállításából159 1940 -ig ismert, nem vállalkoztam csak a gömöri
két ág kutatására, amelyek azonban fiúágon kihaltak. Ebben nagy segítségemre volt Erdős
Bence leszármazott, akinek a révén kézhez kaptam Podhoránszky Zsolt művét (Észak urai
és mágnásai160), amelyben a család kiemelkedő személyiségeiről és azok genealógiájáról,
kastélyairól és birtokairól írt. A gömörmegyei leszármazást on line kutatott (Family
Search.org. - Slovakian Church and Synagogue Books -továbbiakban FS) matrikulákkal és
néhány magántulajdonban lévő fénykép és festmény segítségével igyekszem színesebbé
tenni. Mivel a Szent-Ivány családról a Matrikulában tudomásom szerint közlemény mindez
idáig nem jelent meg, a tanulmányom ezt a hiányt pótolná, igaz csak részlegesen, a
gömörmegyei ágakra szorítkozva.
A gömörmegyei két ág Mihályfalusi Forgon Mihály művéből161 is követhető, de
csak 1907-ig az alábbi képen.

1. kép. A Szent -Ivány család gömörmegyei leszármazásának két ága

Vitéz Horánszky Pál által az 1272 -től (Lőrinc) összeállított családfában megtaláltam
a gömörmegyei két ág elágazását a XV. században élt Szent -Ivány család fiútestvéreinek a
személyében: Szent- Ivány András (1465) - felesége Czeczeliczky Zsófia -volt a
gömörmegyei II. ágnak az őse, az I. ágé pedig Szent -Ivány Zsigmond (1500) - felesége
Vitalis Margit.
158Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal Pest, 1863 X. kötet, 623-646. o.
159A liptószentiváni Szent Ivány család leszármazása Budapest 1940.
160Szobek Könyvek, Göd. 2017.
161Gömör-Kishont vármegye nemes családai Méry Ratio, Somorja, 2001. 612-613 o.
 Szüleik Szent Ivány István és Okolicsányi Magdolna illetve Görgei Borbála voltak.
Fiágon tehát Szent Ivány István volt a két ág közös őse.

Az egyes ágakat az FS által on line elérhető eredeti matrikulákkal dokumentáltan a

leányági származottakra kiterjesztve igyekeztem levezetni.

I. ág. .
Az okolicsnói Szent Ivány László (sz.1701-ben, meghalt Okolicsnón 1763 03 06.-
án ). Első feleségétől Draskóczy Katától Judit lánya (1731), Mátyás fia (1734), Anna leánya
(1738 05 26), még a liptói Szentivánban születtek.

2. kép Szent -Ivány Anna matrikulája FS 4945552 film 9/707. kép.

Felesége halálát követően (1840) második feleségétől Szent- Ivány Júliától született
fia, László 1742 05 01.-én, még Szentivánban. + Besztercebánya 1797 12 31.

3. kép Szent I-vány László matrikulája FS 4945552 film 15/707. kép.

Fia, szintén László, Okolicsnón született Szent- Ivány Éva feleségétől 1776 08 30.
-án. +Beje 1832 05 25.

4. kép. Szent- Ivány László matrikulája FS 4945154 film 523)782. kép.

Zerdahelyi Ilona feleségétől született József fia. Matrikuláját nem sikerült on line
megszerezni. Megbízható adatok szerint azonban 1817 08 09. -én született Pesten és ott is
halt meg 1905 06 01.-én. Egész életében igaz magyar hazafi volt, fiatalkora óta részt vett a
politikai életben, agitálva a pánszlávizmus ellen. Nemesi előnevében helyenként a gömöri is
szerepel, bár eredetileg liptómegyei nagybirtokos („a liptói nábob”) volt. A bejei birtok és
kastély megvétele után Gömör megyébe települt át családjával. Klimo Anna felesége már
itt halt meg. De a Csorba tó betelepítése, vadászparadicsommá fejlesztése a nevéhez
fűződött. Birtokán főhercegek, arisztokraták fordultak meg. Mint tudott Ferenc Józsefet is
meghívta vadászni, azonban ez nem valósult meg mert az Erzsébet királyné elleni gyilkos
merénylet után a császár vadászatairól lemondott. A hálás utókor tevékenységét
emléktáblával és szobor avatással nyugtázta.
 5. kép.
Már idős korában, 1893 -ban házasodott meg. Feleségül vette Klimo Annát és egyben
ekkor adoptálta tőle született vér szerinti fiát Klimo Józsefet.

6/a. kép. Klimo József matrikulája. Sz. 1884 11. 25. Szmrecsány FS 2058227 96/265

6/b. kép. Az adoptálás okirata és bejegyzése. FS 2058227 96/265

Ifj. Szent-Ivány József már fiatal korában apja örökébe lépve tehetséges
fiatalembernek bizonyult. A két világháború közötti szlovákiai magyar politika és közélet
egyik kiemelkedő személyisége, író és politikus volt. Szállóigévé vált mondása volt Trianon
után „Mindenki maradjon a helyén!” a határon túli magyarság fennmaradása érdekében. Az
első bécsi döntés után a magyar parlament meghívott képviselője lett. Zerdahelyi József
álnéven írt műve „Egy tőnek három fakadása”.
1904 - ben feleségül vette báró Wlassics Margitot, akinek édesanyja Csengery Etelka
feleségül ment báró Wlassics Gyulához és Margit ebből a házasságból született.
Vejéről készült Benczur festmény és fénykép családi tulajdonban van.

7. kép. Báró Wlassics Gyula olajfestmény portréja és fényképe

Magántulajdon

A frigyből hat gyermek született:

1. Lilly (sz.: Szentiván 1905 08 31.+Pozsony 1977 02 04. = Beje 1929 11 30. br. Majtényi
József dr. sz.: 1883 05 27. + 1929 11 30.)

2. Margit (sz: Bpest 1907 08 18. + Bpest 1962 12 17. = 1. dr. Szeleczky István + 1930 04
22. = 2. Krisch Tivadar tanár +1975 ?)

3. József dr. etnográfus (sz. 1910 11 03. + Adelaide 1988 11 20. = Lakatos Mária 1940 10
02. Fiuk József sz.: 1944 10 04 + Pannonhalma 1945 03 20.
Leányuk Ildikó, az utolsó gömöri leszármazott család névviselő + 2018-ban. Leánya
Wetherell Melinda (sz.: 1968), fia Kristóf).

4. Katalin (sz.: Bpest 1912 10 07. = Dezséri Beélik Elemér 1930 02 01. Leányaik: Katalin
és Mária.

5. Sarolta (sz.: Bpest 1916 05 11. + 1997 09 11. = dr. Lukács Géza gömöri főispán sz.:
Rimaszombat 1901 11 29. + Bpest 1977 06 16.)
 8. kép. Szent -Ivány Sarolta

Leányai: Lukács Sarolta és Margit.

Sarolta (sz.: Bpest 1942 07 19. = Rónai Pál karmester, zeneszerző sz.: 1940 01 05)
Leányai: Rónai Dóra (1969 09 20) és Sarolta (1971 06 16). Dóra férje dr. Kovács Endre.
Unokái: Kamilla (sz.: 2002 10 24) és Kristóf (sz.: 2011 10 11).
Margit (sz.: Bpest 1939 06 26. = Mogyorósi Sándor ).
Fia dr. Mogyorósi András (sz.: 1964 08 16) Akitől unokái: Levente sz.:1999 06 10, Hunor
sz.: 2000 08 23, Bendeguz sz.: 2005 08 22 és Hajnal sz.: 2004 04 19.
Leánya Mogyorósi Gabriella (sz.: 1970 07 01. = dr. Nagy László) akitől unokái: Szabolcs
(sz.:1996 06 02, Zsombor 1998 12 11, Kolos sz.: 2001 02 04)

9. kép. Szent-Ivány Sarolta , Lukács Sarolta és Margit, Lukács Géza

Magántulajdon

6. Etelka (sz.: Beje 1919 03 07. + Bpest 2009 = dr. Pataky Ernő sz.: Bpest 1902 02 02.
+1996 06 10. ).
Leányaik:
Pataky Etelka (sz.: 1941 09 15. + 1918 02 08. = Barsi István (a szerző névrokona).
Pataky Zsuzsa (sz.: 1946 06 08. + 2010 11 28 = dr. Tagányi Károly).
Leányuk Tagányi Kinga (1983 05 25) , fiuk Tagányi Zsolt (1984 10 29).

A gömöri Szent-Ivány leszármazottak közül néhányan részvettek azon az ünnepségen

amit Rimaszombaton 1918 október 19.-én tartottak. A két világháború közötti felvidéki
közélet és politika kiemelkedő személyiségének Szent Ivány Józsefnek avattak emléktáblát
a rimaszombati közösségi ház udvarán. Az avatáson beszédet mondott Szent Ivány József
dédunokája Phd dr. Mogyorósi András. Bizonyára ott lett volna Barsiné Pataky Etelka is,
aki 1918 tavaszán hunyt el. Az ő közéleti szereplése az elmult években nem maradt el nagy
elődeinek érdemeitől. Magyarország ausztriai nagykövete, az Európai Únió parlamenti
képviselője, neves építész és Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje tulajdonosa
volt.

10. kép. Ifj. Szent-IványJózsef emléktáblája

11. kép. Barsiné Pataky Etelka

3. ág.
A Mihályfalusi Forgon Mihály „Gömör-Kishont vármegye nemes családai” című
művéből fentiekben már kiemelt II. gömörmegyei ágat (1. kép) az FS mikrofilmek révén
szintén sikerült on line dokumentálni és ezen túlmenően visszavezetni a liptómegyei
Szentivánba.
 A kutatást dédanyám – Szent-Ivány Piroska – matrikulájával kezdtem, amit sikerült
is megtalálni ikertestvérének Rózának a bejegyzésével együtt. Gömörpanyiton születtek
1884 05 25. -én. Apjuk Szent -Ivány Miksa, anyjuk Kubinyi Emilia volt. Róza újszülött
csecsemő korában meghalt.

Szent -Ivány Piroska és testvére Róza matrikulája

1844 05 27. FS 5016589 600/711 kép.

12. kép. Szent- Ivány Piroska

Magántulajdon

A család felmenőinek kutatásában ekkor némi nehézséget okozott, hogy Szent-Ivány Miksa
(dédanyámnak apja volt) születési bejegyzését kezdetben nem találtam, holott annak ideje és
helye genealógiai művekből ismert. Aztán megtaláltam a Maximiliánus keresztnévvel írt
matrikuláját a megfelelő helyen és időpontban. Ő még Szentivánban született. Birtokos és
főadószedő volt. Rimaszombaton halt meg 1868 09 14.-én.

Maximiliánus (Miksa) apja Szent -Ivány Gábor, anyja Platthy Borbála.

1801 október 25. Szentiván FS 4945155 205/782 kép.

Valéria leánya (1838 05 30), Árpád (1840 03 21, + 1918 10 29 Bpest) és Géza (1841
03 21, +Félfalu 1904 07 15) fiai Piroska dédanyámhoz hasonlóan már Gömörpanyiton
születtek.
Szent- Ivány Árpád országgyűlési képviselő, evangélikus egyházker. felügyelő volt.
Leánya Róza Szontágh Zoltánné lett. Árpád jó kapcsolatot tartott fenn az id. Szent-Ivány
Józseffel és 1902 -ben írt végrendeletében a névrokon Árpádot jelölte meg fia gondvi-
selőjének. A távoli de valóságos rokonság tényéről valószínűleg nem volt tudomása.
 13. kép. Szent-Ivány Árpád

A leszármazás további követése előtt, amíg azt az on line kutatás lehetővé tette,
számba vettem Szent- Ivány Miksa felmenőit is.
Szent- Ivány Miksa apja, Gábor Szentivánban született 1766 -ban és ott is halt meg
1834 12 18.-án. Anyja születési bejegyzésben Palugyai Klára volt, a halálozási bejegy-
zésben viszont Platthy Barbara szerepel.

Szent -Ivány Gábor matrikulája Szentiván 1766 06 01. FS 4945552 film. 86/707 kép.

Szent -Ivány Gábor halálozása Szentiván 1834 12 18 FS 4945155 film. 649/782 kép.
A fentieket magyarázhatja hogy Platthy Barbara Szent - Ivány Gábor második
felesége volt. A házasságuk és Platthy Borbála halálának bejegyzése – ahol férje
özvegyeként szerepel -ezt igazolja.

Szent -Ivány Gabriel és Platthy Borbála házassága 1797 09 04. Nagypalugya FS 4945552
film 250/707. kép.

Platthy Barbara halála Szentiván 1836 04 18. FS 4945155 film. 654/782 kép.

Magyarázatul szolgál még az, hogy Szent -Ivány Gábor és Palugyai Klára
házasságából már 1741 -ben is született egy Gábor fiú, azonban az 1743-ban meghalt.

Szent- Ivány Gábor és Palugyai Klára fiának Gábornak a matrikulája 1741 03 17.
Szentiván FS mikrofilm 4945552 15/707. kép.
Szent- Ivány Gábor halotti bejegyzése 1743 Szentiván FS mikrofilm 4945552 250/707. kép.

Szent -Ivány Gábor és első felesége házasságából egyébként számos gyermek

született.

Szent- Ivány Gábor és Palugyai Klára fiának Antalnak a matrikulája 1739 11 08. FS
mikrofilm 4945552 13/707. kép.

Szent- Ivány Gábor és Palugyai Klára Klára leányának matrikulája 1753 01 24. FS
mikrofilm
4945552 41/707. kép.

Szent -Ivány Éva matrikulája 1756 01 04. FS 4945552 mikrofilm 50/707. kép.

Szent -Ivány Mária Magdolna matrikulája 1760 04 20. FS mikrofilm 4945552 64/707.
kép.

Palugyai Klára halála Szentiván 1801 06 19 FS mikrofilm 4945555 340/782. kép.

A család eredete mikrofilmen Szent- Ivány Gábor apjának Gábornak a matrikulájáig

követhető, amely szerint 1711 03 25. -én született Szentivánban. Apja Szent -Ivány Ádám,
anyja Anna (Marcibán) volt.

Az idősebb Szent – Ivány- Gábor matrikulája FS mikrofilm 4945154 450/782 kép.

 Szent -Ivány Gábor halála Szentiván 1797 03 17 FS 4945155 331/782 kép.

A leszármazás Miksa gyermekeitől napjainkig csak leányágon követhető.

Szent-Ivány Piroskát feleségül vette Szeleczky Dénes székipusztai földbirtokos
megyei főadószedő 1865 12 21.-én Gömörpanyiton. Szeleczky Dénes 1917 – ben halt meg
balesetben. Szent- Ivány Piroska Budapesten halt meg 1913 május 9.-én. Házasságukból
született Jolán, István, Zoltán és Árpád gyermekeik. Jolán Kubinyi Lászlóhoz ment férjhez,
gyermektelenül haltak meg Zamárdiban, Zoltán Kubinyi Margitot vette feleségül, fiuk
Szeleczky Ferenc (magyar bridzs bajnok) is utód nélkül maradt.
Nagyapám Sajórecsken született 1868 03 10. -én. 1897 -ben Sárospatakon
jogtudományi államvizsgát tett majd köztisztviselő lett a vármegyénél. Árvaszéki
elnökhelyettes volt. Miskolczy Máriától (1881-1959) született Aladár fia (1903 -1972),
akinek leányai Alexay Jolántól (1909-1985) Andrea (1935) és Ildikó (1936). Andrea férje
Fóris Lajos, leánya dr. Fóris Eszter, unokája dr. Szert Boglárka és Bíborka. Szeleczky Ildikó
férje dr. Hoznek János volt, fiai György és dr. Hoznek András. András felesége Keszthelyi
Klára, leányai Réka és Ádám.
Szeleczky István (1874 07 19 Kelemér) jogi doktorátust szerzett. Leszármazottai: ifj.
István és Marlen, Méda és leánya.
Szeleczky Árpád felesége Adorján Margit (1884 02 28-1968 05 16) lett, akitől Adorján
fia (1906-1981) és leánya Piroska (1908-1992) született. Trianont követően, miután nem tett
esküt a cseh kormánynak, el kellett a családnak Rimaszombatot hagynia. 1936 11 19.-én
Budapesten halt meg. Piroska leánya, tehetséges képzőművész, Barsi (Rodriguez) Ödön
rádiórendező és íróhoz (1904 -1963) ment férjhez (1930), házasságukból születtem (1939 06
03). Orvosi egyetemet végezvén, egészen véletlenül iskolai és egyetemi padtársam volt
Tagányi Károly, később sebész és aneszteziológus orvos, Pataky Zsuzsa férje. Dr. Horváth
Saroltával kötöttem házasságot 1965 -ben. Fiaim Béla (1967 04 07), András (1970 09 17) és
Gábor (1994 03 09). Béla Színművészeti Egyetemet végzett editor, András fogorvos, Gábor
mérnök informatikus. Béla fiamtól unokáim Márk (2007 03 21) és Judit (2011 04 03),
András fiamtól Emma (2010 10 18).
A rimaszombati Szeleczky családról már jelent meg közleményem „Az Adorján,
Frideczky és Szeleczky családok története és genealógiája az „Adorján-Szeleczky
Levéltár”tükrében162
„A szeleczi Szeleczky család„ címmel Szeleczky Ildikó unokahúgom magánkiadásá-
ban, dr. Anka Mária szerkesztésében jelent meg esszé 2019-ben , amely on line pdf-ben a
Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Művek Tárában is megtekinthető.

Összefoglalás

A szerző az on line mikrofilm kutatás lehetőségét kihasználva a liptószentiváni

Szent- Ivány család gömörmegyei két ágát eredeti bejegyzésekkel dokumentálja, megkeresi
azok közös eredését. Az ősi család gömörmegyei leszármazása fiúgon kihalás folytán már
nem követhető, de leányágon szerteágazóan napjainkban is kimutatható.

162MNL OL :Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter.

 Zádorfalusi Deme Terézia nyomában
(Tanulmányok T 11)
Írta: dr Barsi Béla

Zádorfalusi Deme Terézia családunk iratai163 szerint (amelyek dr. Szeleczky

Adorján nagybátyám levelesládájából kerültek öröklés útján tulajdonomba, majd a Magyar
Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába -továbbiakban MNLOL-), Szeleczky István csoltói
földbirtokos felesége volt. Az iratokból leszármazása nem megállapítható. De a Deme
család genealógiájában sem található személyére utalás pedig a számottevő genealógiai
művekben az ősrégi nemesi család két ága és annak közös őse is ismert, mert a XV.
századig vannak feljegyzések a család egyes tagjairól.
Tekintettel arra, hogy Deme Teréziáról olajfestmény is van családi tulajdonban,
érdemesnek tűnik őt az ismert nemzedékrendi táblákhoz 164 csatolva e hiányt pótolni. Az
alábbi képen látható a róla készült restaurált kép amely a Nemzeti Galéria bizottsága szerint
is Orlay Petrich Soma alkotása.

Deme Terézia

A Magyar Nemzeti Galéria bírálati véleménye

163 MNLOL Jelzet: P 2025.7 ifm (iratfolyóméter)

164 Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör Kishont vármegye nemes családai 195-196 o. és MNLOL dl. 18931
 A kutatást jelentősen megkönnyítették a Family Search.org. (továbbiakban FS) on
line vizsgálható mikrofilmjei.

Deme Terézia sz. 1817 06 05 Tiszaigar FS 47078040 film 27. kép

A Heves megyei Tiszaigarról házassága révén került Csoltóra húsz éves korában.

Ifj. Szeleczky István és Deme Terézia házassága Csoltó 1837 10 15.

Szeleczky Dénes fiúk már Csoltón született.

Szeleczky Dénes születése 1838 05 03.-án FS 5016465 film 93.kép

A család békés életét Terézia gyorsan romló súlyos betegsége vetett véget, amely korai
halálát is okozta. A tragikus fejleményeket férjének szüleihez (id. Szeleczky István és Horváth
Mladosevics Borbála) írt leveléből ismerjük. A megható levélben „Drága Uram Apám és drága
Asszony Anyám” jelzővel szólította meg szüleit. Leírta nehézségeiket a csecsmőkorú Dénes fiúk
gondozásában, miközben feleségét kínzó hurutos köhögés kínozta. A levélből annak keserű hangja
a rossz kimenetel megsejtését jelezte.
3
A „Szomorú levél”
Szeleczky István Csoltón írt levele szüleihez 1839 07 11.-én.

A levél után néhány héttel Terézia meghalt. A halotti jegyzőkönyvben a halált előidéző
betegség tüdővész azaz hektika volt.

Deme Terézia halála Csoltón 1839 07 29. FS 5016465 film 195. kép

Szeleczky Dénest apja és nagyapja nevelik Csoltón halálukig.

Id. Szeleczky István halála Csoltó 1851 11 04. FS 5016465 film 276. kép

Ifj.Szeleczky István halála 1866 03 19. Csoltó FS 5016465 film 296. kép
Deme Terézia Mihályfalusi Forgon Mihály művében a nemzedékrendi táblákon nem
szerepel, ezért érdemes leszármazását is ismertetni.

Kempelen Béla müvéből 165 kiemelés

165Kempelen Béla: Magyar nemesi családok III. kötet

 Szülei Deme Sámuel és Tóth Sára a Deme család nemzedékrendi táblájának II. ágán
szerepelnek mint Terézia testvéreinek szülei. Gyermekeik matrikulái megtalálhatók on line is:
Borbála 1800 04 01.- 6 naposan meghalt., Júlia 1802 01 09., Mária 1804 03 21., József 1806 08 30.,
Samu 1809., László 1811 05 21., kivéve Terézia bejegyzése.
A Deme család matrikulái Tiszaigaron 1783 -ig követhetők visszamenőleg.

Deme Borbála születése 1800 04 30. Tiszaigar FS 47078040 film 19. kép

Deme Julianna születése Tiszaigar 1802 01 09. FS 47078040 film 20. kép

Deme Mária születése Tiszaigar 1804 03 29. FS 47078040 film 21. kép

Deme József születése Tiszaigar 1806 08 30. FS 47078040 film 22.kép

Ifj. Deme Sámuel 27 évesen meghalt Tiszaigaron 1836 10 20.-án. Eszerint 1809-ben született.
FS 4707804 mikrofilm 125. kép

Deme László születése Tiszaigar 1811 05 21. FS 47078040 film 24. kép
Deme Terézia anyjának halotti bejegyzése is megtalálható a halottak könyvében de már Csoltón.

Deme Sámuelné Tóth Sára halála Csoltón 1855 06 16. FS 5016465 film 283. kép

Deme Sámuel szülei Deme Márton és Barkási Judit voltak. Deme Sámuel testvérei a
tiszaigari matrikulákban fellelhetők.

Deme Márton és Barkási Judit Julianna lányának születése 1790 05 15 FS 4707804 film 13. kép

Deme Márton és Barkási Judit Zsusanna lányának születése 1787 04 25 FS 4707804 film 11. kép
 Deme Márton 9 éves fiának halála 1783 05 26.-án FS 4707625 film 83. kép

Deme Márton fiának halála Tiszaigar 1786 február 17 FS 4707804 film 102. kép

A tiszaigari halottas könyvben szerepel Barkási Judit és Sámuel testvére Zsuzsanna is.

Deme Márton felesége Barkási Judit halála Tiszaigar 1797 07 04. FS 4707804 film 107.kép

Deme Márton lánya Zsuzsánna -Sámuel testvére- 75 évesen Tiszaigaron meghalt 1863
08 04.-én. FS 4707804 film 462. kép. Korát azonban elírták mivel 1787 ben született.

Deme Sámuel születését a tiszaszöllősi református egyházhivatal matrikulái között sikerült

megtalálni, ugyanis a tiszaigari református vallásúak keresztelése 1863 előtt ott történt.

Deme Sámuel keresztelése Tiszaszöllősön 1778 05 15.-én. Apja a tiszaigari földesúr Deme
Márton, anyja Barkus Mária FS 4707625 film 38. kép.

Lehetséges hogy az anya keresztnevét tévesen írták, vagy létezett Barkus Mária mint Deme
Márton első felesége, aki 1778 és 1800 közötti években meghalt.

Összefoglalás

Deme Terézia származásának és életének ismertetése az on line kutatási lehetőségek

birtokában családkutatás szempontjából hiányt pótló, amelyet színessé tesz a családi birtokban lévő
róla készült olajfestmény és egy családi levelezés.
 A Bretschneider család bárói ágának, az Inkey és a Lőderer családoknak
leszármazása a Láng, Sótonyi, Szablya, Szily és Csereklyei családokban
napjainkig.
(Tanulmány T 12)
Írta: dr. Barsi Béla

A szerzőnek személyes kapcsolatai révén elég jó áttekintése van a címben szereplő

családok életéről, múltjáról. Tanulmányához olyan forrás dokumentumok is rendelkezésére
álltak a családi szájhagyomány mellett, amelyek egy száraz geneológiai kutatást is színessé
tehetnek.
A bejegyzéseket egy részét eredeti egyházi és állami anyakönyvi bejegyzésekben is
sikerült felkutatni on line a Family Search. Org. és a Slovakian Church and Synagogue
Books filmfelvételei révén (továbbiakban FS ill. SCSB).
A Láng, a Szily, a Csereklyei családok báró Bretschneider József és Lőderer Terézia
frigyéből eredeznek leányágakon át.
Az Inkey család nemzedékrendi tábláján (Nagy Iván 166) találkozunk báró
Bretschneider Frigyessel, aki pallini Inkey Ottilia férje volt. Innen követhető fiúágon ágon
a Sótonyi (Széligh) család leszármazása. Frigyes apja Frigyes Vilmos volt a bárói cím
szerzője.

A Bretschneider család bárói ága

A bárói címet 1843. szeptember 28.-án I. Ferdinánd osztrák császár adományozta

gróf Inzághy Károly udvari kancellár által Bretschneider Frigyes Vilmos altábornagynak a
napoleoni háborúkban való bátor helytállásáért.

Az adományozó levél A Bretschneider címer 1780

166Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pótlék kötet.

 báró Bretschneider Frigyes Vilmos

Életrajzát Réfi Attila művéből 167ismerjük. Frigyes Vilmos birodalmi német

katonacsaládból származott. Született 1770 -ben Usingenben (Nassau-Usingen
Fejedelemség, Német-római Birodalom) és meghalt 1846. június 2. -án Milánóban
(Lombard-Veneto Királyság). A p j a , Heinrich Gottfried von Bretschneider nemes
katonatiszt, szász porosz őrnagy volt. 1739. március 6.-án született szászországi Gerában
családja birtokán. 1777-től 1782-ig Magyarországon élt és a budai egyetem könyvtárosa
volt168. 1810-ben halt meg. Felesége Henriette Catharina Gewel volt.
Nagyapja Gottlieb Dániel Bretschneider (1677-1751) volt, felesége Johanna
Dorothea Behr (házasságkötés 1711) volt.
D é d a p j a Johann von Bretschneider (1645-1701), ükapja Martin von
Bretschneider (1610-1688), szépapja Mathes von Bretschneider (1580- ) volt.
Frigyes Vilmos maga is katonatiszt, a nassau-usingeni hadsereg őrnagya, író, költő,
cs. k. udvari tanácsos, később 1780 és 1784 között a Magyar Királyi Egyetem igazgatója
volt.
A katonai ranglétrán gyorsan emelkedett. 1788-ban hadapród, 1790-ben főhadnagy,
1795-ben a Lichtenstein huszárezred őrnagya, 1799-ben kapitány, 1801-ben Károly
főherceg ulánusezredében másodőrnagy, 1805-ben a Lichtenstein huszárezredben első
őrnagy, 1807-ben már alezredes, 1909-ben ezredes és a 9. számú Frimont- huszárezred
parancsnoka volt. 1815-ben elnyerte a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét. 1823-
ban Dél-Itáliába vezényelve dandárparancsnok volt, 1830-ban altábornagyi előléptetéssel
Piacensa, 1837-ben Milánó erődparancsnoka lett.
1801 decemberében francia hadifogságban is volt, amelyből egy hónap után csere
folytán szabadult.
1831. szeptember 17.-től haláláig a 10. számú III. Frigyes Vilmos király huszárezred
másodtulajdonosa volt.
A bárói méltóság adományozásában való részesülés mellett a toszkánai cs. k. Tudós
Társaság Akadémiájának is tiszteletbeli tagjává választották apja emlékiratainak rendezése
során kifejtett tevékenységért. Kitüntetései: Mária Terézia rend (1815), a Leopold rend
(1821), a pármai Szent György-rend (1841), a Lengyel Fehér Sas-rend (1846), az Orosz
Szent Anna-rend I. rend, valamint a Piemontiai Szent Mauritius- és Lázár-rend chevalierje.
Őrnagyként vette el Tekla Kaczanowskát, egy Frigyes nevű fiúk született, későbbi
huszárkapitány (Galicia 1802. július 17.).

Báró Bretschneider Frigyes vette feleségül a somogymegyei pallini Inkey Ottiliát

(pallini Inkey Ádám és raiki Raik Marianna leányát), amely a fentebb említett Inkey
családot ábrázoló II. nemzedékrendi táblán látható.

167Réfi Attila: A császári és királyi ulánusezredek törzstisztjei a francia háborúk idején (1792-1815). Életrajzi lexikon.
168Szent-Királyi Margit: H.G. Bretschneider első budai évei (1777-1782).
 Inkey Ottilia

Nagy Iván leírásában ezen ősi nemesi család, az Inkey Lóránthok már az 1500-as
évek elején Zala megyében éltek. A család ma élő leszármazottainak felkutatása, eltekintve
a cikkünkben keresetteket, meghaladja a lehetőséget.

A pallini Inkey család nemzedékrendi I-II. táblája

Báró Bretschneider Frigyes és pallini Inkey Ottilia házasságából (1828. augusztus

27.) születtek Anton (1829), Eleonóra (1831), Regina (1838), és 1839. szeptember 5.-én
Bochnián (Galicia) József Pál nevű fiúk. József a bécsi Pázmáneumot végezte el.
Felszentelése előtt - mikor már Regina nővére a miseruháját hímezte – nagyapja hatására
visszalépett (családi krónika).
József Pál Kassán feleségül vette Lőderer Terézia Antóniát, akinek a szülei
Lőderer András szálloda tulajdonos (+ 1811. február 27) és Sona Mária (sz. 1822. július
31.) voltak. Lőderer Terézia 1846. október 25.-én született és a kassai plébánián keresztelték
meg.

Lőderer Terézia matrikulája SCSB film 1920757 film 274. kép.

Szüleinek a kassai Schalk házban volt vendéglőjük. Terézia házasságkötése is

Kassán történt.
Báró Bretschneider József és Lőderer Terézia házassága 1871. február 21. SCSB 4948425
film 325. kép.

báró Bretschneider József Lőderer Terézia

A családi fáma szerint báró Bretschneider József részt vett abban a magyar és osztrák
tiszteket is tartalmazó önkéntes különítményben, amelyet I. Miksa mexikói császár feleségé-
Saroltának a védelmére, apja I. Lipót belga király küldött Mexikóba. A szerencsétlen Miksa
kivégzése után (1867. június 19.) tért vissza, a császári vagyonnal azonban egyik hajójuk
elsüllyedt. Ferenc József előzetesen előléptetését ígérte, ezt azonban az udvari audencia
során visszavonta. József ekkor az uralkodó előtt letette a kardját és sarkon fordult majd
eltávozott. Így válik érthetővé, hogy a híres katona család leszármazottja miért tért át civil
pályára és lett „vaspálya hivatalnok” és állomásfőnök Oderbergben amint ez az alábbi
matrikulákból kiderül.

Báró Bretschneider Józsefnek és Lőderer Teréziának öt gyermeke született.

Károly Adalbert (1872-1902), Ferenc Frigyes (1878-1939), Albertina (1880-

1960), Antónia (1886-1893), Jozefa (1886. március 16. - +1893).

Károly Adalbert matrikulája Kassa 1872. augusztus 04. SCSB 4948122 film 401. kép.

Ferenc Frigyes matrikulája Kassa 1878. március 03. SCSB 4948122 film 610. kép.
Albertina Mária Paula matrikulája Bpest Terézváros 1880. június 19. FS 4552241 film 152.
kép.

Jozefa Terézia matrikulája Bpest Terézváros 1886. március 16. FS 4492238 film 89. Kép.

Albertina május 27.-én született és június 19.-én keresztelték meg. Albertina révén a
báró Bretschneider család leányágon a Láng családban származott tovább.
Fivére Ferenc Frigyes 1906. szeptember 08.-án feleségül vette Löffler Klementinát
(sz. 1879). Klementina leányuk (sz.1908), dr. Sótonyi (Seeling) Egonnal kötött házas-
ságot. Ilyen módon került a Láng és a Sótonyi család rokonságba és szoros barátságba
egymással. Mivel Klementina Frigyes öccse gyermektelenül halt meg, a Bretschneider
bárók férfi ágon kihaltak.

Bretschneider Frigyes

Lőderer Terézia Bécsben halt meg 1901-ben, egy évvel férje József halála után. A
családi krónika szerint Albertina leánya első báljára készült, mikor édesanyja sajnálkozva
közölte vele, hogy rosszulléte miatt tante Regina fogja gardírozni. Kérte hogy úgy
viselkedjen, mintha ő is ott lenne. Ez volt élete utolsó intenciója leányához mert utána
kómába esett és 55 évesen meghalt. A sors útjai kiszámíthatatlanok, mert ezen a bálon
ismerte meg Láng Józsefet.
 Lőderer Terézia gyászjelentése 1901 12 17.
Láng József (Versec, 1876) biztosítási szakember, a nagybirtokosok által vezetett
agrár- és szövetkezeti mozgalmak tevékeny résztvevője volt. Biztosítási pályafutását 1903-
ban Bécsben kezdte meg ahonnan Budapestre a Duna Biztosító Társaság matematikai
osztályára került. 1904-ben már a Gazdák Biztosító Szövetkezete életosztályának
igazgatója, 1914-ben ügyvezetője, 1916-ban vezérigazgatója volt. Az intézet vezetésében a
elsősorban a kisgazdák és kistermelők érdekeit képviselte. Az Országos Magyar Gazdasági
Egyesület (OMGE) választmányi, a Hangya, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a
Futura igazgatósági tagja volt. A hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei
elismeréséül 1920-ban Magyar Királyi Gazdasági fötanácsossá neveztetett ki. 1921-ben
részt vett a Magyar Távirati Iroda újjászervezésében, és hosszú időn át igazgatósági tagja, a
Magyar Rádió főrészvényese volt 1943. augusztus 14.-én bekövetkezett haláláig. A fenti
életrajz a Wikipédián is megtalálható169, amely munkásságát és társadalmi pozícióját jól
interpretálja, azonban születésének helyét tévesen közli. Az alábbi, Láng József sajátkezűleg
írt családfájából kiemelt rész bizonyítja, hogy nem Versecen, hanem a csehországi
Srakonicon született 1876. szeptember 18.-án és másnap keresztelték meg római
katolikus vallás szerint (Egy forrás szerint viszont Versecen állami főreáliskolát végzett
amely után felkerült Bécsbe. Emellett szól, hogy Lang Lajos nagybátyja Versecen 1910 –
ben képviselői választáson szerepelt.170). Családi elbeszélés szerint Lang Lajos is
magyarosította nevét, jogász volt, Budapesten halt meg, a sírja Farkasréten volt. Budapest
főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésein részt vett171 A kézírásos életrajzban
olvasható Lang család névmagyarosítása is amely Langról Lángra történt. Az írott
családfából kiderül Láng József származása is. A kézírásos családfából Láng József
gyermekeinek egy-egy példányt átadott. Az alábbit dr. Láng Lajos fia kapta.

169Arcanum adatbázis Kft : Magyar életrajzi lexikon Szerkesztő Kenyeres Ágnes

170Délmagyarország 1910. június 2. 1 évf. 9.szám.
171 Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 19258. 1925. december 18.
rendes közgyűlés jegyzőkönyve
 Kiemelt rész Láng József kézírásos családfájából

Kiemelt rész a kézírásos családfából

Lang József édesanyja (férjezett illetve özvegy Velisek) Lang Emília volt, aki 1840.
augusztus 19.-én a Szudéta vidéken Petersburgban született.
Apja Lang Antal kovácsmester Lubanban élt (sz. 1808. október 09.), anyja Kluger
Terézia (sz. 1811. június 23. Rumpenmühle) volt. Anyai nagyanyja Bischof Anna,
nagyapja Kluger Johan volt akik Puchwitzban éltek. Apai nagyapja Lang József és
nagyanyja Slnitzer Katalin voltak és Lichewitzben éltek Saar mellett. Ők is szudéta
németek és katolikusok voltak. Ami a fentiekből kimaradt és csak a szájhagyományból
tudott, hogy vékony gyerek volt, a nagybátyja – Lang Lajos – nevelte és gondoskodott
taníttatásáról. Ha elégedetlen volt vele, akkor „büntetésből leküldte a pincébe gondolkodni”.
Egy biztos, talpraesett okos fiatalemberré vált, aki nem örökségek, hanem esze révén
dúsgazdag ember lett a 30-as években.
 Lang Emília

A bekeretezett kézírásos családfa

Láng József

Láng József feleségül vette Bretschneider Albertina baroneszt (Bécs 1904).

 Láng József és Albertina baronesz

Három gyermekük született: Lucia (1906. február 09.), Jenő (1907. június 09.), Lajos
(1909. február 19.).

Albertina (jobbról) gyerekeivel és Regina nagynénjével

Idővel gondolva a család várható bővülésére, Budán az Orbánhegyi úton emeletes

nagy kertes házat vett. A ház másoknak is tetszhetett amit mutat az, hogy 1944 -ben a
vészterhes időben mint minden vagyonos embernek, így a már özvegy Albertina
baronesznek is igazolnia kellett172, hogy nem zsidó származású. A családi vagyont
államosították. Az ötvenes években pedig dr. Láng Lajost családjával együtt innen
telepítették ki.

Láng József a második világháború alatt, 1943. augusztus 14.-én halt meg.

172Budapest Székesfőváros tanácsi majd polgármesteri ügyosztályainak gyűjteményes iratai. 1610/1944.

ME. rendelet végrehajtásához felvett adatszolgáltatási ívek.
 Láng József partecédulája

Mindkét fia a Piarista Gimnáziumban érettségizett.

Láng Jenő ( a szerző keresztapja) a Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett
gépészmérnöki oklevelet. Mivel apja a Magyar Rádió RT.-nek fő részvényese volt, Jenő
mérnökként kapcsolatot tarthatott a Rádió működésével is. Technikusként részt vett azon a
helyszíni közvetítésen amelyet az első bécsi döntés (1938 Belvedere palota) után a magyar
hadsereg kassai bevonulásakor a Magyar Rádió sugárzott.
 Láng Jenő Kassán Láng Jenő

A rádióban ismerkedett meg a szerző nagybátyjával és édesapjával Rodriguez Endre

filmrendezővel és Barsi (Rodriguez) Ödönnel, utóbbihoz a rokonságtól túlmenően mély
barátság is fűzte. Láng Jenő fia, ifj. Láng Jenő szakács hajlamát apjától örökölhette.

Láng Jenő (balról) Rodriguez Endre (jobbról)

Az akkor még nem magyarosított nevű Rodriguez Ödön feleségével Szeleczky
Piroskával józsefvárosi lakásukban várta Láng Jenőt, aki gépkocsijával jött értük, mivel
egy bálra őket is meghívták.

Láng Jenő a Lanciával

Ott volt Piroska unokahúga, Zólyomi Lilly is. Láng Jenőnek azonnal megtetszett a
fiatal lány, amit onnan lehet tudni, hogy miközben a Lánchídon hajtottak át – arra kérdésre
„nem jöhetne a Lilly is?” adott válaszra „de igen” visszafordult a híd közepén. Jenő és Lilly
1936-ban kötöttek házasságot.
 Láng Jenő és Zólyomi Lilly

Jenő fiúk ( a szerző másodfokú unokatestvére) 1939. szeptember 04.-én született.

Luca (1941. augusztus 08.) és Marietta (1944. február 28.) leányaik is a háborús években
születtek. Az 1950-ben készült fényképen Albertina látható 70 éves születésnapján unokái
körében.

Albertina hét unokájával

Lucáról és Mariettáról mondták később jogosan, hogy Budapest legszebb lányai voltak.
Marietta és Luca a szerzővel Luca és Marietta Láng Luca

Id. Láng Jenő már a háború alatt is az alumíniumipar kiemelkedő szakembere volt, a
székesfehérvári könnyűfémmű főmérnöke, amelynek építését 1942 tavaszán kezdték el és
az első üzemszerű hengerlést 1943 áprilisában végezték az ő irányításával 173. Komoly
szerepe volt 1945-ben is, mikor a németek az üzem leállítása után elkezdték a gépek
elszállítását, közbenjárására a legértékesebb gépek Székesfehérváron maradtak. A
Székesfehérvári Aluminiumipari Múzeumban az iparág nagyjai között emlékeznek meg
róla.
A háború utáni rezsim nem nélkülözhette szaktudását, ennek köszönhetően nem
telepítették ki sem őt, sem baronesz édesanyját Budapestről.
A gondtalan kikapcsolódást - ha a munkája engedte - a vasárnap délutánonkénti
bridzspartik jelentették az Orbánhegyi úti házban, amit időközben persze államosítottak.
A bridzspartik állandó résztvevői voltak Láng Jenő, dr. Marek Lóránt, dr. Sótonyi Egon
és Barsi Ödön.
A vasárnapi családi összejöveteleken – ami a szerző gyerekkorának egyik
legkedvesebb emléke – Láng Jenő és Lajos gyerekei: Jenő, Luca, Marietta, Péter, Zsuzsa
Judit (több éves kihagyással a kitelepítés miatt), Sótonyi Péter és még több gyerek a
környékről, különféle játékokkal „kitombolhatták” magukat. A Tóth Lőrinc utcában a foci, a
kertben az ipiapacs, a számháború, a krokett és ki tudja mi minden, ma is felejthetetlen
emlék. A kert végében lévő kis ház sokáig romokban volt a világháború után. Ha félre
akartak vonulni ott bujtak el. A környék összes ifja gyűlt össze vasárnap délutánonként
Lángéknál. Zólyomi Lilly (a szerző keresztanyja) zsíroskenyeret osztogatott hagymával,
amit az éhes gyerekek nagy élvezettel fogyasztottak el.
Láng Jenő tragikusan 53 éves korában, 1960-ban súlyos betegségben fiatalon
meghalt. Tisztelt és szeretett vezető volt, temetésére munkatársai Székesfehérvárról
teherautókkal jöttek fel hogy végső búcsút vehessenek tőle.
Ezzel a csodálatos vasárnapi összejöveteleknek is gyakorlatilag végeszakadt.
Ifj. Láng Jenő okleveles építészmérnök lett, majd okleveles iparosított építési
szakmérnök. Sikeres pályaválasztás volt. Apja nyomdokain haladva elöször az Alutervnél
dolgozott, ott ismerte meg Horváth Zsuzsát, aki élettársa lett. Céget alapított és ingatlanok
felmérésével és becslésével foglalkozott, a vállalkozásába bevonta Luca testvérének fiát,
Andrást is. Idős korában áldozatosan ápolta a nála idősebb és súlyosan beteg élettársát.

173Láng Jenő: A Székesfehérvári Aluminiumfémmű története. Aluterv irattár. Kézirat 14.

 ifj. Láng Jenő

Láng Luca felsőfokú marketing szakképesítést szerzett és az

alumíniumipari vállalatnál helyezkedett el, ahol az iparág külföldi és belföldi kiállításainak
szervezésében tevékenykedett. Az aluminium ipar szétesése után az Országos
Idegenforgalmi Hivatalnál, majd a Széchenyi Terv Pályázatainak értékelésével és
előterjesztésével foglalkozott. 1968-ban férjhez ment dr. Szily Józsefhez, aki kórboncnok
szakvizsga után az 1.sz. Sebészeti Klinikán a sebész szakvizsga letétele után tanársegéd lett.
Két fiúk született, Tamás (1974. április 21.), András (1976. május 10.) Dr. Szily József
tragikusan fiatalon 1982-ben meghalt. Mindkét fiú a szentendrei Ferences Gimnáziumban
érettségizett.

dr. Szily József

Mindkét fiú a szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett.

A vér nem válik vízzé, Tamás édesapja hivatását választotta, ma baleseti és ortopéd sebész
adjunktusként dolgozik, v a d á s z s z e n v e d é l y é t n a g y a p j á t ó l ö r ö k ö l t e . A n d r á s
műszaki tudományokhoz vonzódása nagyapjának köszönhető, ma építészmérnökként dolgozik.

Dr. Szily Tamás Szily András

Tamás felesége dr. Horváth Adrienn gyermekorvos, három lányuk született, Anna
Luca (2002. október 16)., Csenge (2005.június 14.), Kincső (2011. július 12.). András
felesége Zarka Viola Réka élelmiszeripari mérnök, három gyermekük született Dorka
(2005. augusztus 23.) Boróka (2007. február 14.) Menyhért (2012. szeptember 24.)
Láng Marietta gyógyszertári asszisztensként dolgozott, fiatalon férjhez ment
Szablya Ferenc épületgépész mérnökhöz. Két gyermekük született Ákos (1967. április 16.)
é s Dóra (1968. november 12.). Dóra Tóth Gáborhoz ment feleségül, fia Tóth Szablya
Gergő (Született Budapest 2005. április 6.).

Szablya Ákos Szablya Dóra

Láng József másodszülött fia, dr. Láng Lajos jogi egyetemen szerzett doktorátust,
még dolgozhatott is, azonban 1951-ben három gyermekével együtt Atkárra a tanyavilágra
kitelepítették.

Láng Lajos és felesége Balogh Kovács Janka

Családi elbeszélés szerint az atkári Görbe tanyán élhető helyzetben voltak a gazda
jóvoltából, akinek a leszármazottjaival ma is kapcsolatot tartanak. Megélték azt a jelenetet
amikor a tanya gazdáját – miután nem lépett be a helyi termelőszövetkezetbe-
bilincsbeverve vitték el azzal az indokkal, hogy a kukorica betakarítást nem kellően
teljesítette. Két év után kaptak felmentést a tanyai kitelepítettségből, azzal a kikötéssel,
hogy Budapesten és a határ menti megyékben hivatalosan nem telepedhetnek le. Lajos
feleségével (Balogh-Kovács Janka) Albertfalvára költözött, ahol Láng Lajos kőmüvesként
dolgozott. Évekig az Orbánhegyi úton Láng Jenő családjával megosztva éltek. Láng Lajost,
aki fizikai munkásként nehéz anyagi körülmények között élt, és az egész családját Jenő
bátyja támogatta haláláig.

Láng Luciát dr. Marek Lóránt a neves professzor Marek Józsefnek fia vette
feleségül. Igazi társaságbeli szépasszony volt. Csók István egész alakos képet festett róla.
Marek Lóránt és felesége is megúszta a kitelepítést, mivel a rendszer nem engedhette
meg magának, hogy az Állatorvostudományi Egyetem igazgatójának, a Magyar
Tudományos Akadémia tagjának a családját kitelepítse. Marek József egyébként
szegénysorban élő vágszerdahelyi születésű fiatalemberből lett Kossuth díjas nemzetközi
hírű tudós. Unokája Marek Éva egy svájci mérnökhöz ment férjhez, aki üzleti ügyben
tartózkodott Magyarországon. Az ötvenes években Magyarországról Svájcba költözni
szerelmi házassággal nem kis dolog volt.

dr. Marek Lórántné Láng Lucia (festmény és fotó).

Marek Éva és Báder Ottó

Dr. Láng Lajos fiát, Pétert (született 1938. december 23.-án) az általános iskola
elvégzése után nem vették fel gimnáziumba, két év után Pannonhalmára került a
bencésekhez, ahol kiváló eredménnyel érettségizett. Joggal reménykedhetett egyetemi
felvételében is mert a felvételi vizsgája is jól sikerült. A Budapesti Műszaki Egyetemre meg
is kapta a felvételéről szóló értesítést. Az évnyitón azonban felolvasták hogy a felvettek
listájából törölték mivel „hamis”adatot nyújtott be. Igaz nem közölte, hogy nagyanyja
született baronesz, de ezt nem is kérdezték. Így ő is fizikai munkás lett. Fiatal felesége
Cséfalvai Júlianna halála (1980) nagyon megviselte. Kislánya Krisztina idővel
sudártermetű szép nő lett. Ő és az unokák csak részben kárpótolhatták nagy veszteségét.
Másodszor is megnősült, felesége Kovács Andrea Zsuzsanna (született Kaposvár 1947.
június 29.) akitől Réka Mária Kinga lánya született (1988. június 02). Láng Péter időnek
előtte súlyosan megbetegedett. 2009. február 20.-án meghalt.
 Láng Péter

Láng Krisztina (született 1964. 06 20.) Vincze Csabához ment férjhez (1963.
október 14.) Gyerekeik: Vincze Berta (1997. január 10.) és Vincze Mátyás (2001.
szeptember 10.)
Péter húga, Láng Zsuzsanna Kiss Dániellel kötött házassága idején Bécsben
dolgozott, majd Budapestre visszatérve egy hazai biztosító társaság nélkülözhetetlen
szakembere lett.

Láng Zsuzsanna

Férje, Kiss Dániel jogászhallgató egyetemistaként (sz. 1930 Derecske + 2018. április
04.)) nyelvtanulás és fordítások végett az angol követségre bejáratos volt. Egy éjszaka ávósok a
lakásáról elhurcolták és végül a recski internáló táborba került. Szörnyű megpróbáltatások dacára
életben maradt, részt vett az ötvenhatos forradalomban majd emigrált és Bécsben telepedett le.
 Kiss Dániellel Vámos György készített interjút 2011-ben174:

„Mi történt önnel Recsken?

Százötvenen voltunk összezárva a 4-es barakkban. Két szomszédom volt, egy

Onódi nevű egyszerű parasztember, és egy besúgó, aki feldobott, azért, mert miután
Ónodi mellettem halt éhen, én csak annyit mondtam, innen soha nem szabadulunk.
Két heti fogdát kaptam, nappal dolgoztam, de éjszakánként a fogdán voltam. Volt egy
kegyetlen ávós tizedes, magunk közül csak Viplának hívtuk, akinek az volt a
szórakozása, hogy éjjelente gúzsba köttetett. Egy éjszaka a fogdán lévő vaskályhához
fordíttatott, jól megrakta a tüzet, és elégette a kezem. Szörnyű volt érezni az emberi
hús szagát, borzalmas kínokat éltem át. Saját társam, egy Ács nevű, aki a kórházat
vezette, de ugyanolyan fogoly volt mint én, nem vett fel, mert azt mondta, aki a
fogdán van, azt nem veheti fel a kórházba. Kezelés és gyógyszerek nélkül a kezem
egyszerűen elrohadt, és mire a Batthyány téri rabkórházba kerültem egy ávós
sebészorvos közölte velem, nem tudja megmenteni az ujjaimat. Ez az orvos amikor
amputálta az ujjaimat, majd egy vödörbe dobta, annyit mondott cinikusan: Na, maga
se fog többet zongorázni. 1953-ban megkaptam a szabaduló levelemet. De valójában
ez mégsem volt szabadulás, mert rögtön a kistarcsai internálótáborba vittek, ahol
betettek a fogdába, majd néhány nap múlva egy ÁVH-s ezredes több más tiszt
társaságában közölte, hogy mivel a kezem a gúzsbakötés közben leégett, és ezt
szabadulásom esetén az imperialisták propagandacélra használhatják, ha beszélek
valaha is a történtekről, többéves börtönbüntetést kaphatok. Az egész recski tábor
tudott arról, hogy mi történt velem, azt mondta, ha mégis beszélek róla, az ellenem
mind bizonyítéknak számít, de ha nem beszélek, akkor békén hagynak, és még
rokkantnyugdíjat is kapok. Aláírattak velem egy megállapodást, melyben elismertem,
hogy üzemi baleset volt. Szabadulásom után két-három hónappal kaptam egy levelet,
amelyben az állt, hogy 1953. december 22-én felülvizsgálatra jelenjek meg az OTI
épületében. Háromtagú bizottság volt jelen, melynek egyik tagja volt az az ávós
sebészorvos is, aki engem operált. Felvettek egy jegyzőkönyvet, amelyben az állt,
hogy a kistarcsai és nem a recski internálótáborban ért a baleset, 1951. október 21-
én. Persze az igazság az volt, hogy 1951. október 21-én, Recsken történt mindez, a
fogdán, tehát nem is lehettem Kistarcsán. A hatóságok 1953 decemberében úgy
döntöttek, hogy a recski táborról, amely időközben megszűnt, soha nem fognak
beszélni, így aztán írásban sem fogják elismerni a létezését. 1956-ban részt vettem a
forradalomban, majd Bécsbe emigráltam.”

Láng Judit (1944. március 28.) felsőfokú tanulmányainak már nem volt akadálya
mert apját már akkor fizikai munkásként tartották számon. A Budapesti Műegyetem az
erősáramú villamosmérnöki szakon végzett, munkahelyén osztályvezetői beosztásban
dolgozott. Férje Csereklyei Tibor (1943. március 12).

174Magyar Hírlap 2011. február 05.

 Láng Judit és Csereklyei Tibor

Gyerekeik: Csereklyei Dániel (1972. január 19.) és az ikrek: Márton és Gáspár (1975.
június 08.).
Unokáik: Márton fia Bulcsu (2008. május 08.) és Gáspár lányai: Lilla (2010. május
10.) és Luca (2012. február 16.).
Csereklyei Dánielnek 4 gyereke született: Bálint (1994. október 28.), Balázs (1997.
október 22.), Anna (2001. január 11.) és Zsófia (2004. április 15.).
Amint előzőekben már írtam Bretschneider Albertina fivérének Ferenc Frigyesnek
Klementina nevű leánya (sz. 1908), dr. Sótonyi (Seeling) Egonnal kötött házasságot.

Dr. Sótonyi Egon Bretschneider Klementina

Klementina öccse, Frigyes (1914-1938) öngyilkosságot követett el amikor az

Anschluss idején Hitler elleni szervezkedés miatt letartóztatása levegőben lógott. Később a
2. világháború után hősi halottnak nyilvánították.

dr. Sótonyi Egon fia, Dr. Sótonyi Péter 1938. december 08.-án született.
Diplomájának megszerzése után az egyetem Igazságügyi Orvostani Intézeténél
kapott állást (ahol már demonstrátorként is dolgozott). Itt a szakorvosi képesítés
megszerzése után a szívizomsejt károsodások hiszto-citokémia vizsgálatával kezdett el
foglalkozni. Végigjárta az oktatói ranglétrát. 1992-ben kinevezték az intézet
tanszékvezetőjévé, illetve egyetemi tanárrá. 1993-ban az egyetem Doktori Tanácsa elnöke
lett, majd 1998-ban az Általános Orvostudományi Kar dékánjává választották. 2000-ben az
egyetem rektora lett, tisztségét három évig töltötte be. 2008-ban professzor emeritus címet
kapott. Számos alkalommal tartózkodott tanulmányutakon Pécsett. Meghívott oktatóként
tanított az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és
a Rendőrtiszti Főiskolán.

Prof. dr. Sótonyi Péter

Kitüntetései:
Jendrassik Loránd-díj (1986)
Batthyány-Strattmann László-díj (1997)
Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998, OTKA)
Albert Schweitzer-érem (2000)
Albert-Ludwigs Egyetem Freiburg tiszteletbeli szenátora (2001)
Akadémiai Díj (2001)
Emeritus Rector cím (2003)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
Felkelő Nap Rendje arany sugarak a nyakszalaggal (2005, Japán)
Weszprémi István-emlékérem (2008)
Széchenyi-díj (2009)
A Heidelbergi Egyetem érme (2011)
Budapest díszpolgára (2012)
Magyar Corvin-lánc (2018)
Prima Primissima díj (2018)[1]

Felesége Árva Eszter prima balerina. Született Salgótarjánban 1943. 05 25.-én, +

2018. 03 02.-án. 1960-ban végzett az ÁBI-ben. 1960-tól 1968-ig a Pécsi Balett
szólistája volt.
Főszerepei: Fogoly (Eck I.: Az iszonyat balladája); Lány (Változatok egy találkozásra);
Királykisasszony (Eck I.: A fából faragott királyfi); (Eck I.: Pókháló, Etűdök kékben; Tóth
S.: Mit takar a kalapod?).

Árva Eszter
 Gyermekeik és unokáik:
Dr. Sótonyi Péter érsebész
Született: Budapest, 1971. január 13.-án.
2002- ben diplomázott.
2004- ben Ph.D. fokozat, téma: A Tinuvin 770 kardiovaszkuláris hatásainak állatkísérletes
vizsgálatában témavezető. 2014- ben habil. 2016. július 1.-től: Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar Érsebészeti Tanszékvezető.

Dr. Sótonyi Péter

Felesége: Hrehuss Nóra (1972).
Gyermekei: Botond (2000), Boróka (2002), Lotte (2007).

dr. Sótonyi Gergely

1999-ban végzett az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán, ezt követően 2001-ben az
Albert-Ludwigs Egyetemen (Freiburg), LL.M. fokozatot szerzett. Szakmai pályafutását
nemzetközi ügyvédi irodában kezdte. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Felesége Prevoz
Cecília (1976). Gyerekeik: Domonkos (2001), Benedek (2005), Cecília (2008), Emese
(2015).

Dr. Sótonyi Gergely

Dr. Sótonyi Egon másik fia, néhai Sótonyi Tamás (született 1933. február 26. +
1988. február 08.) 1956-ban a kőbányai szabadságharcos alakulatnak volt a parancsnoka.175
Az alakulat a támadó szovjet harckocsikból többet tett harcképtelenné. Sótonyi Tamás a
fegyveres ellenállás leverése után még időben emigrált. 1988-ban egy utasszállító repülőgép
robbanásos légi katasztrófájában vesztette életét. Hat lánya és egy Alexander nevű fia van,
aki Hamburgban él. Alexanderrel, az internet útján sikerült kapcsolatba lépni.

175Eörsi László: Kőbánya 1956 Fegyveres ellenállás a X. kerületben

 Sótonyi Tamás Alexander Sótonyi

A kádári diktatúra a forradalom után nem szerzett tudomást szerencsére a Sótonyi

fiúk testvéri kapcsolatáról, mert ellenkező esetben nem lehetett volna dr. Sótonyi Péter a
szerző évfolyamtársa a Budapesti Orvosi Egyetemen. Tamás komoly segítséget nyújtott
Péternek egy külföldi gyártmányú szövetragasztó beszerzésével, amelyet állatkísérletek után
a Szív-és Érsebészet Klinikán Dr. Nemes Attila tanszékvezető professzor műtéteknél
sikeresen alkalmazott.
Id. dr. Sótonyi Péter és a Láng családok között az unokatestvéri rokonság mellett
mély baráti kapcsolat van napjainkban is.

Ifj. Láng Jenő, id. dr Sótonyi Péter, Láng Luca és Marietta

Végezetül a szerző köszönettel tartozik Förster Miklósnak, az Országos

Széchenyi Könyvtár főtanácsadójának és kiállítás rendezőjének, aki a Bretschneider
családdal kapcsolatos írásos dokumentumok megtekintésében és lemásolásában segítséget
nyújtott, ahogyan azt a szerzőnek a MACSE Matrikulában korábban megjelent számos
tanulmányainak esetében is megtette176. Az alábbi fotón, amely az orbánhegyi úti ház
kertjében készült, a gyerekkorukban ott játszók, felnőttként találkoztak.

176Dr. Barsi Béla: A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap élete és genealógiája. Macse Matrikula
2018 VIII. évfolyam 1.szám.
 Szerző, Förster Miklós, Láng Jenő, Selmeczi Béla+

Összefoglalás

A szerző tanulmányában az általa jól ismert leányági leszármazott családok révén

(ifj. Láng Jenő unokatestvére) a fiúágon kihalt báró Bretschneider család genealógiáját
ismerteti. Az on line tanulmányozható adatok mellett a családok élettörténetével is
foglalkozik. A Bretschneider család katonatisztje császári adományként a bárói rangot
bátorságáért és hadviselési sikereiért kapta. Ehhez képest a rangot öröklő egyes
leszármazottai üldöztetésben részesültek történelmünk sötét napjaiban. Albertina baronesz
szegénysorból kiemelkedett emberhez, Láng Józsefhez ment férjhez, aki azonban eszével és
szorgalmával vagyonos emberré vált, fia Láng Jenő pedig nélkülözhetetlen volt a magyar
gazdasági életben. A szinten Bretschneider leszármazott dr. Sótonyi Péter professzor
emeritus patológus nemzetközi hírnevet szerzett az Igazságügyi Orvostanban. Bátyja,
Sótonyi Tamás az 1956-os forradalom és szabadságharc idején parancsnokként vett részt a
harcokban. A tanulmány célja részben ez volt, hogy szemben azzal a szlogennel, hogy a
„múltat végkép eltöröljük” emléket állítsunk azoknak, akik társadalmunk kiemelkedő tagjai
voltak régen és ma is, közel ahhoz, hogy életüket áldozzák hazánkért végső soron
dominálóan német és osztrák származásuk dacára.
 A Zólyomi (Ocsenás) család története
dr. Barsi Béla

A család genealógiai kutatását a ma is élő leszármazottakkal való egyetértés alapján

végeztem nagy kedvvel, lévén ők kedves rokonaim. Szerencsére a család történetét már
összeállította néhai Zólyomi Kató akit fiatal koromban ismerhettem. A nagyon alapos
munka Láng Luca unokahúgomnál van. A kutatáshoz felhasználtam a rendelkezésemre
bocsátott régi feljegyzéseket és családi fényképeket, valamint az egyházi és polgári
anyakönyvek bejegyzéseit, a gyászjelentéseket, valamint a Trianoni előtti Zólyom vármegye
településeiről (ma a Zólyomi Járásban: Dobra Niva azaz Dobronya, Zvolen azaz Zólyom,
Zvolenska Slatina azaz Nagy Szalátna és Szliács (korábban Hajniki+ Ribár) a Wikipédiában
található leírásokat. Ezek segítségével igyekeztem Zólyomi Kató írásában az általa is
feltüntetett hiányokat pótolni, egyes összefüggéseket a fiúági leszármazásban világossá
tenni.
Keresztanyám – néhai Láng Jenőné Zólyomi Lívia - őrizte meg Zólyomi Kató
írását, amit Láng Luca költözködés során a padláson talált meg a napokban.
A kutatást a mormonok által létrehozott és on line vizsgálható mikrofilmek
megtekintésével kezdtem. A Trianon előtti volt Zólyom vármegye Patkóc ( Podkonice) és a
többi, Banska Bistrica kerület és járás településeinek plébániáin található bejegyzések
számos, feltehetően egymással rokonságba lévő Ocsenás családra utalnak.
1741 -ben született Horna Micinán (Felső Micsinye) Ocsenás Mátyás és Rozina
lánya Magdaléna.

Slovakian Church and Synagogue Books (továbbiakban SCSB) 2268298 mikrofilm 13. kép

Ocsenás Mátyás keresztapa Horna Micinán (Felső Micsinye) Márton fiának

keresztelőjénél 1743 -ban.

SCSB 2268298 mikrofilm 15. kép

1744. -ben keresztelték Horna Micinán (Felső Micsinye) Ocsenás Mátyás és Rozina
fiát Józsefet.

SCSB 2268298 mikrofilm 17. kép

1748 -ban Ocsenás Mátyás foglalkozása Zsuzsa lánya keresztelőjénél Horna Micinán
(Felső Micsinye) a bejegyzés szerint molnár volt.
 SCSB 2268298 mikrofilm 15. kép mikrofilm 23. kép
Az Ocsenás rokonságban gyakori volt a molnár (molitor) mesterség, ami az
anyakönyvi bejegyzésekben számos helyen olvasható. Könnyítette a kutatást, hogy római
katolikusok voltak.

A családnév eredetére vonatkozóan a Wikipédiából szereztem magyarázatot.

Ocsenás: Vö. szlovák Očenáš, Otčenáš. Ez szavajárási név a szlovák otčenáš
’miatyánk’ imanévből (<Otčenáš…’Mi atyánk…’). Arra utalhat, hogy az elnevezett
sokat imádkozott, vagy sűrűn felidézte ezt a kifejezést.

A közlemény témája a Zólyomi család genealógiája amit Zólyomi Kató írása alapján
Láng Luca fia, Szily András küldött meg számomra, az alábbiak szerint követhető nyomon
lépésről lépésre:

Mária Terézia Urbáriumának a Zólyom Vármegye egyes településeire

vonatkozó adatai alátámasztották a Zólyomi Kató írásában foglaltakat.
Podkonicén két Ocsenás szerepel a tabellák összeírásakor (János és
György).
 Kiemelés az Urbáriumból (Podkonice) Ocsenás János a listán

Kiemelés az Urbáriumból (Podkonice) Ocsenás György a listán

Mátyás nem szerepel, mivel 1720 -ban született és már korábban

átköltözött először Dobrováraljára, ahol Mátyás fia született 1755 -ben és annak
testvérei is (György, Zsuzsa és Tamás).

Itt okozott nehézséget az, hogy a keresésben csak a mikrofilmből lehetett

megállapítani, hogy hol éltek, mégpedig Dobrováralján, aminek csak a latin
elnevezése szerepel a matrikuláikban.

Dobrováralja latinul

Dobra Niva (Dobrona) 1745 01 24 2064830 film 121. kép

Dobra Niva (Dobrona) 1748 04 14 2064830 film 130. kép

Dobra Niva (Dobrona) 1752 10 07 2064830 film 142. kép

 Dobra Niva (Dobrona) 1755 02 24 2064838 film 148.- kép

Többen ezután Zólyom Lipcsén éltek. Mátyás az Urbáriumban sehol sem

szerepel mivel az ő és apja mestersége molnár volt. Gróf Eszterházy Istvánné és
Miklós birtokain a fenti helyeken szerződéssel dolgoztak. Több településen
ezért (Nagyszalátna, Ribár és Hayniki) a plébániák bejegyzéseiben
megtalálhatók.
Podkonice halotti bejegyzései között szerepel Ocsenás Márton aki 1798 -ban
halt meg 87 évesen, tehát 1711 körül született. Feltehetően rokona volt a család
ősének.

SCSB 2351152 mikrofilm 25. -kép

Az 1720 05 25. -én keresztelt Ocsenás Mátyás volt Zólyomi Kató szerint a család
őse, de matrikuláját nem sikerült megtalálni az interneten a pontos dátum ellenére.
Az 1775 -ben Horna Micinán (Felső Micsinye) vízbe fulladt Ocsenás Mátyás molnár
lehet rokona az 1720 -ban született Ocsenás Mátyásnak. Ő Cserény (Ceren) községben élt
a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

SCSB 2268298 mikrofilm 108. kép

Ő valószínűleg azonos azzal az Ocsenás Mátyással akinek Rozina feleségétől

gyermekei voltak Horna Micinán (Felső Micsinye) 1741-től 1746. -ig (Magdaléna,
József és Zsuzsanna), de Mátyás nem született a keresett 1760 körüli időben itt.
SCSB 2268288 mikrofilmek 13.-tól – 17. -ig

Egy az 1755- ben Dobronán született Ocsenás Mátyás matrikulája is lehetett

volna a keresett.
Zólyom vármegyében Dobra Niva ugyan viszonylag távol esik
Podkonicétől, de az Eszterházy grófokkal munkára szerződött molnár mozgása
több településen ezt megmagyarázná.
A Podkonicéből való áttelepülés Nagyszalátnára és Haynikire tehát nagy
figyelmet igényel és magyarázatul szolgál a Zólyomi Kató által jelzett hiánynak
a leszármazásban. Aki Haynikin halt meg az Podkonicén is születhetett.
Haynikin a halottak bejegyzései között található egy másik Ocsenás
Mátyásé.

SCSB 5016627 mikrofilm 143. kép

Ez az Ocsenás Mátyás 60 éves korában halt meg 1831 02 07. -én. Az ő foglalkozása
is molnár volt. Születési időpontja 1771 eszerint. Az ő özvegye lehetett az alábbi
bejegyzésben lévő Anna, aki 1841 03 06. -án halt meg 66 éves korában.

SCSB 5016627 mikrofilm 149. -kép

Anna 1775 körül született. Mindketten még Podkonicén születhettek, de

az ottani matrikulák csak 1787 -től vannak meg.
A biztos születési dátum Zólyomi Kató leírásában az idősebb Ocsenás
Mátyásé, aki 1720 -ban született. A történetben utalás van arra, hogy a
leszármazásban hiány valószínű, amelyre a hayniki matrikulák adhatnak
felvilágosítást. Lehetséges tehát, hogy az 1771 körül született Ocsenás
Mátyásnak Országh Magdalénával való házassága révén folytatódott a fiúági
leszármazás. Alapos okot adhat erre, hogy a dobronai 1755 -ben született
Ocsenás Mátyásnak aligha születhetett az első gyereke 1813 – ban és az utolsó
1829 -ben. Az 1771 -es születésű Mátyás jöhet reálisan szóba. Sajnos Ocsenás
Mátyásnak és Országh Magdalénának a matrikulái (kivéve gyerekeik
születését) nem kideríthetőek. Nagyszalátnán 1655 óta volt egyházi anyakönyv
vezetés és az evangélikus temploma 1784 -ben, a római katolikus temploma 1787
-ben épült. Miután Zólyomi Kató látta Ocsenás Márton sírját Nagyszalátnán, minden
ok megvan annak feltételezésére, hogy Ocsenás Mátyás és Országh Magdolna
házasságát, Magdaléna halálát és fiának, Mártonnak a halálát Nagyszalátnán
jegyezték be, de valamilyen oknál fogva a mormonok az elmúlt évtizedekben csak az
1700 -as évek második felétől vezetett matrikulákat (a házasságit 1863 -tól, a
halálozásokat 1889 -től) tudták fimre venni.
A fiúágon való leszármazás a gyökerektől napjainkig szerencsére mégis
kétségtelen.
Az SCSB mikrofilmek révén a nagyszalatnai, a zólyomi, a hayniki és a ribári
plébániák anyakönyveit kellett tanulmányozni a fiúági leszármazás levezetésére,
amely kisebb hiánnyal végül eredményes volt. Az alábbi családtörténetből való
kiemelés képezte ennek alapját.

Kiemelés a Zólyomi család fiúági történetéből

1827 02 17. -én azonban egy másik, már özvegy Ocsenás Mátyás is meghalt
70 évesen Haynikin, Ribáron és akinek a születési éve 1757 -re tartható. Miután az
Ocsenás Éva leány 1829 -ben született, nem lehetett az 1827 -ben elhalálozott
Ocsenás Mátyás az apja. Rá illik legjobban az 1760 körüli születési év, ami
feltehetően Podkonicén történt és így nem elérhető a kutatásban, mert csak az 1818
utáni születési bejegyzések maradtak fenn. Viszont apja volt nagy valószínűséggel
az 1777 -ben született és 1827 -ben meghalt Ocsenás Mátyásnak.

Ocsenás Mátyás halála SCSB 2270082 mikrofilm 139. kép

A Zólyomi Kató által jelzett Ocsenás Mátyás Ribáron 52 évesen 1839 01 12. -én halt meg.

SCSB 5016627 mikrofilm 148/163 kép

Visszaszámlálással születésének időpontja 1777 körüli. Ő is ribári molnár és
fontos láncszem a leszármazásban az 1757 körül született Ocsenás Mátyás fiaként, aki
eddig nem került előtérbe.
A leszármazottak matrikuláinak kutatása ezután már gond nélküli lett.
 Átmenetileg gondot okozott a kutatásban az a tény, hogy az egyházi anyakönyvben
Ocsenás Mátyás gyermekeinek matrikuláiban Mátyás feleségének családneve konzekvensen
Jországh volt, ami nem egyezik a családtörténetben szereplő Országh névvel.

A leszármazottak születései a hajniki katolikus plébánián kerültek bejegyzésre:

Ocsenás Mária 1813 06 18 Ribár SCSB 2270082 mikrofilm 64. kép

Ocsenás János 1816 05 07 Ribár SCSB 2270082 mikrofilm 68. kép

Ocsenás Márton 1820 10 25 Ribár SCSB 2270082 mikrofilm 74. kép

Ocsenás Anna 1827 05 09 Ribár SCSB 2270082 mikrofilm 84. kép

Ocsenás Éva 1829 11 08 Ribár SCSB 2270082 mikrofilm 87. kép

Ocsenás Éva halála 1834 10 03. -án Haynikin. SCSB 5016627 mikrofilm 145. kép
 Itt kell megjegyezni, hogy az 1822 10 15. -én Podkonicén keresztelt Ocsenás Márton
nem lehetett Ocsenás János László apja mivel az anyja Mária és nem Magdaléna (Országh)
volt (lásd az alábbi bejegyzést).

Ocsenas Márton és Mária fiának Mártonnak matrikulája 1822 10 15. -én Podkonicén SCSB
2351152 mikrofilm 15. kép

A podkonicei Ocsenás Márton halálának bejegyzése (lásd alább) is igazolja

azonosságát azzal az Ocsenás Mártonnal, aki 1822 -ben született.
Ocsenás Márton halt meg 1879 12 21. -én 57 évesen 37 évi házasság után. Ez utóbbi
adat alapján lehetséges hogy felesége nevét itt tévesen (Anna helyett Zsuzsanna) írták be.

Ocsenass Márton halála Pokonicén SCSB mikrofilm 005016860 96. kép

Az Országh (Jországh) elírást szerencsével igazolja a fenti bejegyzés az 1836 -ban

történt konfirmációs lista, amelyben Ocsenás Mátyás felesége Országh Magdolna néven
szerepel. A 9 éves Anna bérmálásáról szól, aki 1827- ben született.

Az 1836-os konfirmációs lista fejléce

Kiemelés a konfirmációs listáből Hajniki SCSB 2270082 mikrofilm 159.kép

Az 1813 -ban született Ocsenás Máriát 1829 -ben 16 éves korában bérmálták.
 Kiemelés a konfirmációs listából Hajniki SCSB 2270082 mikrofilm 155.kép

Az 1820 -ban született Ocsenás Márton molnár 22 éves korában Fridrich Máriát
vette feleségül 1842 08 01 -án, aki Divényben született 1820 09 08. -án.

SCSB 005016508 mikrofilm 120. -kép

SCSB 005016508 mikrofilm 171. -kép

A házasságlevélből az a következtetés is levonható, hogy Ocsenás Mátyás és Országh

Magdaléna a Detva melletti Pstrusából származnak, és ott is éltek a házasság idején. Sajnos
ennek a révén sem sikerült további adatot szerezni az ő házasságkötésükre vagy
halálozásukra vonatkozóan.
Ocsenás Márton és Fridrich Mária János László fiát 1843 06 24.-én keresztelték.

Ocsenás János László matrikulája Nagy-Szalátna ( Zvolenska Slatina) 005014224 mikrofilm

357. kép

Anna Mária leányukat 1845 07 30. -án keresztelték meg.

Ocsenás Anna Mária matrikulája SCSB 005014224 mikrofilm 370. kép

Anna Mária fiatal korában meghalt.

Ocsenás Márton halotti bejegyzését bár annak időpontja Zólyomi Kató leírásából
ismert (1847 körül) nem sikerült megtalálni, de sírját Kató Nagy Szalátnán látta.
A szerencsés kutatás a Zólyomi Kató által írt Zólyomi családtörténet alapján történt,
amelyből kiderül, hogy Zólyomi János (Kató édesapja) Divényben élt anyai nagyanyjánál
egy ideig. Fridrich Mária ugyanis hamarosan férjhez ment és János nem jött ki jól
mostohaapjával.
 Kiemelés Zólyomi Kató családtörténetéből

János a molnár szakmát folytatta, annak minden fortélyát megtanulta.

Szorgalmával és tehetségével az egyébként jól prosperáló molnár szakmában az

inasságból komoly vagyonos emberré küzdötte fel magát.

Kiemelés Zólyomi Katő családtörténetéből

Zólyomi János Farkas Erzsébetet vette nőül.

1872 -ben keresztelték Lajos fiát, akinek a matrikulájára 1923 -ban rávezették az
családi Ocsenás név Zólyomira való változtatását.

Zólyomi Lajos matrikulája Putnok 004659851 mikrofilm 448. kép

A fenti matrikulán való bejegyzés kiemelése és nagyítása

Kiemelés Zólyomi Kató családtörténetéből

Zólyomi Kató (állva baloldalt) férjével és szüleivel (Zólyomi János és Farkas Erzsébet)

Zólyomi János gyászjelentése az interneten is megtalálható.

Zólyomi János gyászjelentése

Felesége ugyanebben az évben követte őt.

 Zólyomi Jánosné gyászjelentése

Zólyomi János Lajos fiának tanulmányaira nagy gondot fordított. 1982

-ben a Műegyetemre iratkozott be, de a katonaság miatti késés és betegség miatt
a második félévben jogász hallgató lett.

Zólyomi Lajos felvétele és leckekönyve

A felvételi iraton jelezték az Ocsenásról Zólyomira való magyarosítást.

 Kiemelés Zólyomi Kató családtörténetéből

Zólyomi Lajos végül a Magyar Királyi Rendőrségben találta meg

hivatását. A tisztek ranglétráján gyorsan emelkedve rendőrfőtanácsos lett. A
Több Rendőrkapitányságon dolgozott, 1935 -ben halt meg.

Zólyomi Lajos fiatalon és rendőrfőtanácsos korában

Adorján Emíliát vette feleségül, aki a szerző nagyanyjának, Adorján

Margitnak a húga volt. Az alábbi fényképen Adorján Margit és Emília látható.
 Adorján Margit és Emília gyermekkorukban

Szépségüket a megyeszerte híres szépségű Adorján Lőrincnétől Frideczky

Matildtól örökölhették.

Adorján Lőrincné idős korában

Adorján Emília (baloldalt) egy gömörmegyei bálon

 Adorján Emília fiatal asszonyként (jobboldalt Lilla lányával)

Zólyomi Lajos 1935 -ben halt meg, felesége Emilia 1939 -ben. Gyerekeik
Lívia, Lajos, István és László voltak.

Zólyomi Lili (baloldalt), dr. Szeleczky Adorján és Szeleczky Piroska (a

szerző nagybátyja és édesanyja) az 1930-as években

Zólyomi Lili lány és fiatalasszony korában

Zólyomi Lili keresztanyám Láng Jenőhöz ment férjhez.

 Zólyomi Lili és Láng Jenő esküvője

Három gyermeke Jenő, Luca és Marietta ma is élő másodfokú unoka-

testvéreim.
Zólyomi Lili /így hívtuk,- születési adat szerinti neve Lívia, melyet soha nem
használt -/ mint háztartásbeli nevelte három gyermekét a család tulajdonában lévő
budai villában. Az államosítás és a család egy részét érintő kitelepítés után családi
társbérletben folytatódott problémamentesnek nem mondható élete, mely azt
jelentette, hogy 11 ember részére egy fürdőszoba egy toalett és egy konyha állt
rendelkezésre. Szeretett férje tragikus halála után 47 évesen munkába állt az Aluterv
Vállalatnál mint idegen nyelvű levelező ahol nyugdíjazásáig mint elismert munkatárs
dolgozott.

Lajos fia, aki jogász doktor lett a rendőrség kötelékében dolgozott a

háború alatt mint rendőrfogalmazó, rossz időben és rossz helyen.

Dr. Zólyomi Lajos A jobboldali képen is ő van baloldalt, tőle jobbra

Z. Kató (unokatestvére), Z. István (testvére) és Zólyomi János a feleségével

Dr. Zólyomi Lajos ha más pályát választ, tehetséges festői karrier várt
volna rá.
Korábban István öccséről készített remek portré grafikát.
 Zólyomi István

Zamárdiban a szerző tíz éves fiáról készítette az alábbi akvarell portrét

/balodalt), valamint az önarcképét.

Ifj. Barsi Béla Dr. Zólyomi Lajos önarcképe

István a Magyar Postánál osztályvezetőként dolgozott. Ő is jogot végzett.

 Zólyomi István joghallgatói igazolványa

Zólyomi István fiatalkorában és katonaként a 2. világháborúban

Dorsch Évát vette feleségül.

Zólyomi István és Dorsch Éva esküvője

 Az esküvői vacsora és a népes rokonság

A fiatal pártól az ülősorban balra Dorsch Éva édesanyja, jobbra édesapja.

Az álló sorban balról jobbra ifj. dr. Zólyomi Lajos, Zólyomi Lili, Láng Jenő.
Hátul Zólyomi László egyenruhában. A jobb szélen a szerző szülei: Barsi Ödön
és Szeleczky Piroska.
Zólyomi István 1945 -ben orosz hadifogságba került. Kuriózum az alábbi
levél amit a Zólyomi család szerencsével kapott meg.

Zólyomi István Judit lányával, Eszterrel

 Zólyomi Judit közgazdásznak tanult és az Artex Külkereskedelmi Válla-
latlatnál volt marketing osztályvezető, majd a Mikromatika Holding marketing
vezetőjeként részt vett a Sármelléki reptér, szovjetek kivonulását követő, polgá-
ri reptérként történő újranyitásában. Ezt követően 1991. év végén az osztrák a-
nyavállalat tulajdonosával és magyar cégtársával közösen megalapította a KOL-
ARZ Budapest Kft.-t, amely az 1990-es és 2000-es évek vezető magyar világí-
tástechnikai nagy- és kiskereskedelmi cégévé vált. 2005. évben az osztrák tulaj-
donos tőkebefektetésével megvásárolták és felújíttatták a halásztelki, neobarokk
stílusú Malonyai-kastélyt, amely egyben a cég székhelyéül is szolgált.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Malonyai-kast%C3%A9ly)

1966-ban ismerkedett meg dr. Bratiánu Dan László ügyvéddel, akihez fe-
leségül ment.

Zólyomi Judit lány korában dr. Bratiánu Dan László ifjú korában

Zólyomi Judit menyasszony

Már nem élnek. Leányuk, dr. Bratiánu Eszter is jogi doktorátust szerzett.

László testőrfőhadnagy volt, a Budai Várban a Miniszterelnökségen

dolgozott a Kállay kormány idején.
 Zólyomi László

A Sándor-palotában történt eseményekről Zólyomi László testőrfőhadnagy is

megemlékezett, aki március 20-án reggel lépett ismét szolgálatba, így előtte jelentek
meg a németek Kállay Miklóst keresve. A portásszobából telefonált a látogatókról a
miniszterelnöki lakosztályba, és javasolta a vonal másik végén beszélő Kállay
Andrásnak, a kormányfő legkisebb fiának, hogy a föld alatti folyosón át
meneküljenek a Várba.
Kállay András azt felelte, hogy nagy baj van, ugyanis a föld alatti
folyosókhoz a portásszoba mellől nyílik a lejárat, azaz az előcsarnokban. Arra kért,
hogy próbáljam valami módon elterelni a németek figyelmét. Én ekkor a
géppisztolyosok között kimentem a két német főhadnagyhoz, és rámutatva a
derékszíjukba tűzött nyeles kézigránátokra megkérdeztem tőlük, hogy miért ezeket a
könnyen visszadobható, régi mintájú kézigránátokat használják még mindig. Azzal
félrehúzva a köpenyemet, elővettem a nadrágzsebemből egy Vécsei mintájú
kézigránátot. Míg a működését magyaráztam, kezdtem lassan elfordulni, hogy
elfordítsam őket a kapu felől. Igyekeztem hosszabbra nyújtani a beszélgetést, hogy a
Kállay családnak ideje legyen a föld alatti folyosón átmenni a Várba.
(Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam. 2. kötet. Európa-
História, Budapest, 336-337. o)
Zólyomi László megnősült, feleségével Czakó Évával, aki vitéz dr. Czakó István
lánya volt, elhagyta az országot. Távozása előtt tiszti kardját a szerző szüleinél
hagyta. Ausztráliában telepedett le. A kezdeti nehézségek után egzisztenciát teremtett
magának. Ezt egy magyar disszidens sorstársa leírásából ( Somssich-Szőgyén Béla
„Senki földje”) is ismerjük. Nem volt kérdéses hogy nyelvtudását kihasználva - 6
nyelven beszélt – először telek és ingatlanügynök volt, majd önálló ingatlan üzletet
alapított, amelynek hatalmas kirakata Sidney belvárosát szinesítette.
Hatalmas vagyont szerzett, halászott, vadászott, köztiszteletben álló polgára
lett a városnak, akit a tizenhárom esküdtek egyikének is megválasztottak. Ennek el-
lenére szomorú sorsra jutott, a harmincéves egyetlen László fiát eltemette. Így
férfiágon az Ocsenás Zólyomi család kihalt.
A Zólyomi Kató által 1980 -ig összeállított férfiági leszármazás a szerző
beillesztéseivel kiegészítve és korrigálva:
 Származási sorrend férfiágon:

1. Ocsenass Tamás és neje Rozina, lakhely Podkonice.

2. Ocsenass Márton szül. 1677 11 01.-én
Neje Anna, lakhely Podkonics.
3. Ocsenass Mátyás szül. 1720 05 25. -én
Neje ? Lakhely Podkonice
4. Ocsenás Mátyás sz. kb. 1757 -ben, meghalt 1827 02 14. -én Ribáron
neje:?
5. Ocsenás Mátyás sz. kb. 1777 -ben és meghalt 1839 01 15. -én
Ribáron, neje Országh Magdaléna volt.
6. Ocsenás Márton sz. 1820 10 25. -én meghalt kb. 1847- ben Ribáron.
Neje Fridrich Mária (második férje Kubina) sz. 1820 09 08. -án.
7. Ocsenás János - aki 1893-tól Zólyomi János/I./ - 1843 06 14 -1923.
Neje Farkas Erzsébet 1846 12 18 – 1923 08

Gyermekei:
Z. Lajos /I/ 1872-1935, neje Adorján Emília 1886-1939 01 01.
Z. János (II) 1876-1954 05 31. Neje Jörg Ilona 1887-1976 01 01.
Z. Mária 1831-1930 12 15.
8. Zólyomi Lajos gyermekei:
Lívia (férje Láng Jenő) 1913 -
Lajos (II) 1914 -
István (neje Dorsch Éva) 1916 -
László (neje Czakó Éva) 1918 -
9. Zólyomi (II) János gyermekei:
János (III), neje Filip Aranka Mária 1906 10 31. -
Bálint 1908 05 31. -
Katalin (férje B.Szabó Zoltán)1909 12 22. -

A férfiági leszármazás Zólyomi Katalin írásában az 1980-as év szerint

Zólyomi Kató testvére Bálint tudományos életben nagy becsületet szerzett

a Zólyomi családnak.
 A Kossuth díjas Zólyomi Bálint

Zólyomi Bálint (Pozsony, 1908. május 31.– Budapest, 1997. szeptember 21.)
botanikus. ASoó Rezső-féle debreceni botanikai iskola jeles képviselője, a
magyarországi vegetációtörténet-kutatás kiemelkedő alakja. A 20. század második
felének egyik legjelentősebb botanikusa volt, de személyében tisztelik a hazai
palinológia úttörőjét is. 1951-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
Felesége, dr. Káldor Veronika a MÁV kórház szemész főorvosa volt, aki
férjénél hamarabb húnyt el.

Zólyomi Bálintné Káldor Veronika gyászjelentése

Összefoglalás

Az Zólyom vármegyében élő Ocsenás család egy prominens

leszármazottja Zólyomira változtatta az eredeti szláv családnevet. A család
gyökereinek kutatását nehezítette az, hogy nem voltak nemesek,
birtokadományozásokról sem álltak rendelkezésre megőrzött iratok úgy, ahogy
azok a nemes Zólyomi családok esetében a középkorra is lehetőséget
nyújtottak. Előnyt jelentett azonban a család iparosodása, a malomipar révén.
Apáról fiúra adták át a molnárok szakmai tudását, miközben tehetős iparosokká
váltak. Az eredetileg telkes zsellérekből a vagyonosodó molnárok fiaikat
taníttatták, és a leszármazottak egyesek értelmiségiként az akkori társadalom
középosztályába emelkedtek. Utóbbiak közül egy Kossuth díjas akadémikus
professzor volt.