ö on" lonnS rLönoÄsAso!
MUDr. Josef Jonas
a Terapeutäk 6s
Mdregtelenit6si
Tanäcsadök Csehorszäg i
Egyesülete 6s mäs
euröpai orszägok
terapeutäi szämära
kdszitett elöadäsänak
ätirata.
b€lrendszer diszmikrdbia sokkal na'
gyobb probl6mät jelent, nint egyil-
talän el tudnrink kdpzelni, nweI az
emlitett bdlrendellenessdg sorrin keletkez6
mdreganyagok mindenre hatäst Syakorol-
hatnak, sdt, n€häny igensülyos betegsegkö2"
vetlen okoloi is lehetnek. Ez el.osorban rrdi
meddös6g, n6gyögyäszati g)'ullad{sos meg-
beteged€sek, hügyhdlyaggyulladäs, vagy a
hasäregben fellepö különbözd flLjdalmak. fontos k€zdet€t kdpzö enzimekndl. A vikony-
Befolyäsoljäk a hasnyälmirigy, az epe rnäkö- bilben szint€n talälhatd egdsz sor mikroorga-
dds6t, ds terrndszetesen elsdsorban az ideg' nizmus. Szrimuk a szdjüregt6l kezdve növek'
rendszer müköddsdt, mely az egdsz szerveze-
tünket iränyitja.
5rcrverelünkbcn rchar g akorlarilag nincs
^
egyetlen olpn ftrnkcio sem, nelyle nem gya
korolhatnänak hatdst a b€lrendszerünk n k-
roorganizmusainak közvetlen r€szvdtel€vel,
vagy bevitt €tel különbözd anyagokkä tdrte
a következmdnyei vannak, mivel a vdkonyb€f
n6 ätalaküläsasorän keletkezd toxinok. Es €p'
pen a disrnlik-robianal czcn folyamatok suran
m€reganyagok keletkezhetnek. Az emberek
ügy kdpzelik, hogy az emisztdrendszerünk
nem tartalnaz sok organiznust. [z azonban
tdved€s, ava16säg teljesen rnäs. Ha kiszdrnänk
az erndsztdrendszerünkben talälhatö összes
mikroorganizmust, legaldbb egy kilogramrn-
nyi kupac keletkezne. Tehättöbb billi6 mikro
organizmusrril besz6lhetünk, ami szänmka
gyakorlatilag elkdpzelhetetlen. Nagyon fontos
tudataban lenni annal'. ho$ a milrroorganiz-
rnusok mär a szäjüregtdl kezdve negteleped-
nck az ernesztdrcndszcrben. Mdr r szijüreg
hen is laldlhalo s7ämos mikloorganizmus. ig1
a diszmikrdbiaezta területet is idntheti. [z€rt
tehät nem besz€lhetünk csak b€l diszmikrd-
biäröI, de beszilnünk kell a szdjüreg disznik-
r6biärdl is, rnelynek következminye a lbgak
8 | joal s info 2O1614 szäm
romläsra val6 hajlama, €s különbözö gyulla-
däsok aszäjüreg szerveiben ds szöveteiben.
A gyomor sem mentes a mikroorganizmu'
sokt6l. Iennällhat tehft gyomor diszmikrdbia
is - a nagyon ndpszed helicobakter kimuta-
tdsa, melyet gyomorhüruttal ds fekdllyel hoz-
zäk kapcsolatba, ds különbözö enzimtermel4
si probldmikat is okozhat a gyomorban
kiv'älasztödri is az em€sztdsi folyamat nagyon
szik - legtöbb rnikroorganizmus a vakbdlben
talälhatö.
NIi\€l a ydkonybdlben is nagyon sok mikra
organizmus talillhatd. itt is felliphet diszmik
röbia, tehdt az optimälis rnikroflör'a felboru'
läsa, aminek szintdn igen kellernetlen
ben törtdnik az {svänyi anyagok, nyomelemek
6s vitaminok felszivödäsa, itt szivödik fel n€-
hdny fehdrje is, 6s itt kerül sor az emisztöen-
zimek kiv älasztlLsdr a, anelyekf 6l me g szöt e j-
tünk. Diszmikröbia megzavarja e fontos
elemek felszivdddsät , ezett gyakran ta-
^zlln
lälkozunk olyan emberekkel, akik vas-, jödhi'
dnyban. vagy peldaul nehany fontos vitantin.
pl. D vagy B vitan n hiänyäban szenvednek.
Ezek az emberek aztän különbözö tablettäkat
szednek andlküI, hogy sejtendk, hogy a pana-
szaik oka az emlitett elemek lelszivod{si zava'
ra. \z elrlmirzerrel törteno beviteliik gyanis
ältallban elegendd, mivel a szervezetünk ta-
kardkosan bänik velük, visszaadja a körfbr-
gäsba, üjböl hasznositja, ebben a tekintetben
nagyon gazdasägos.
Amennyiben különbözd k€szitmdnyekrdl
lesz szö, tenndszetesen nagyon sok n€welfog'
nak talälkozni. Annak 6rdekdben, hogy csök-
kenjen a nagyszämf preparätumok okozta
szorongrisuk, kifejlesztettük az Activ-Col pre-
parätumot, mely härom összetevdt tartalmaz,
Az egyik összetevö maviszonylag ismert, pre-
biotikum ndwel szokäs jeldlni, ez pozitiv
^
mikrooryanizmusok, pl. laktobacilusok növe'
keddset tämogatö anyag. M{sodik összetevd
a probiotikum. Dzek maguk a laktobacilusok,
amelyeknek a bdlben kellene szaporodniuk.
Mi azonban mär tudjuk, €s ezt felel6sen kije-
lentem, hogy a laktobacilusok szeddse, akär
prebiotikumokkal megtdmogatva, nem sokat
€t mivel nem vezet a bdl funkci6jänak meg
er6söd€sdhez, ds r dismikröbia megoldäsä'
hoz. Ezdrt tz Activ-Col kiszitmöny harmadik
összetevdje informäcids, nelyet 6n szendlye-
sen döntö jelentösdgünek tartom, mert kell,
hogyvalami iränyitsa a több billid mikroorga-
nizmusokböl dll6 hatalmas közöss€get. Nem
egyvdletlenszerü közössdgrdl van sz6, hanem
a mi emberi fllamunkhoz hasonldan, melyet
iränyftani, vezetni, örizni, befolyäsolni stb.
szüksdges ahhoz, hogy ne essenszdt, ne u|alja
käosz, az em€sztdrendszedinknek is szüksige
van iränyitäsra.
I'lcg mindig az emisztorendszrrrol van szo.
melyhez tartozik ügy a vdkony-, is a vastagbil,
mint a gyomor 6s a sz6jüreg. A mrilt alkalon-
mal a Cortex k€szitmdnyrdl volt szö, ami a Va-
rol-hidra hatfst kifejtd kdszitmöny, dppen itt
talilhatök az em€sztörendszer közössdgdnek
fontos irdnyitdsi központjai. Ehhez a kdszit
m€nyhez adtük hozzä a Nodegen k€szit-
mdn).t. mivel ndlunk az összes kdszitmöny va-
lamilyen pszichikai mindsdghez, €rzelemhez,
vagy valami.lyen sfesszhez t6rsul. Ez ugyanis a
val6di oka a szervezetünk tökdletesen meg-
 tervezett müköd€seben felldpö zavaroknak. nyitja, milyen sülyosan avatkozik a ctlriltzitci6 kerülnek a vastagb6lbe, a gombäk gyors fejl6-
Ma hozzäadunk mdg egy nagyon fontos k6, antibiotikumokat
az 61etünkbe. Az oltäst 6s az ddsdt inditjäk el, elsdsorban trl. (leszt6.
szitmdnyt, a ColiDrent. A ,,colon" jelentdse is gyerekkorunktöl,,megadjuk" rnagunknak ^z
gombäkdt, nelyek felad ez mlr a,te
,,vastagbdl", 6s a ColiDren olyan kdszitmdny, €ppen ennek a civiliziciönak köszönhetöen. vükb6l is kdvetkezik, az^t^, ^hog. igy ennek
dlesztcs,6s
mely a yastagbdlben fe,t ki bizonyos tev6- 6s ez nem minden, az allatokat is artibiotiku- az dlesztdsnek a ielei is megmutatkoznak.
kenys€get. Nem titok, hogy nem tartozik ebbe mokkal oltjäk 6s etetik, mi pedig sokar ezek- Azonban nem csak olyan cukorrdl van sz6,
a fejezetbe, igy most nem fogjuk rdszletesen böl az ällatokb6l elfogyasztunk, 6s igy ällat- ahogy a kdpzeletükbe n ö1, teh6t szzch^"
täxgyalni. Röviden, ez egy olyan kdszitmdny, gyögyfszati nindsdgben vesszük magunkhoz röz16l, de p6ldäul lakt6zrdl, tehät^ztr,]'.
tejcukorföI,
mely sz b^lyozz ällapotät, de csak a bel- ezeket az anyagokal. mdgpedjg nagy menny i- amely gyakorlatilag az össz€s tejtermekben ta-
^böl mint a vastagbdlben. A
csövet, ügy a vdkony, s€gben. Az EAY technikänk segitsdgdvel na. lälha6, es fruktözrdl, ami gyümölcscukor A
bdlcsd ügyanis nagyon bonyolult berendez€s, ponta meggydzddhetünk arröl, rnennyre tül cukrok lebontäsähoz enzimek talälhatdk a be-
mely term€szetesen elromolhat, 6s közben vaglunk telitve ezekkel az anyagokkal. Ezek lekben. ezek elnerezese laktdz. frukrdz, es
hozzäjd' rü nem mag1nak a diszmikr6bi6nak a eltdyoßtlr'1N^l szewezetbdl függ össze a disz- egyebek, 6s frgy bontjäk le a cukrokat, hogy
l6trejött6hez, hanem adiszmiköbia ällapot - mikrdbia ^
annak m eggytgyitäsa.
€s ezek ne jussanak el a vastagbdlbe. [zek az en-
nakferntartdsdhoz. anely igy az kin nem szü n- Amint läthat6, sok preparän:mravan szrits6g. zimek sajnos gyakran nem dolgoznak. Ndha,
tethetd meg, Dzt azdrt mondom, hogy mindenki tudatosir pl, Mett, mert tejet csak a gyerekek-
A bdl körül kit ideg ,,h616" t^l6lhat6 - össze. hassa mag6ban, hogy legfontosabb az egdsz nek ^laktäz
kellene fogyasztaniuk. pontosan ügy.
fonya, igen €rdekes idegrendszeq mely nem rendszer Aänyitäsa. Ha valami elromlik, nem ezt a term4'szet kitalälta, €s nem kelle-
csak a b€lmozg1ist iränltia, de figyeli a bdl tar" ^hogy
csak lokälis ügyr61 van sz6, M egösz szewezet ne fogyasztaniuk felnön embereknek, akikbdl
talmät is, 6s toväbbi folyarnatokat is iränyit. ddntet, els6sorban a helyzetet megfigyeld re, ez az enzim gyakta\\li6rryzik--
igy pl. a szerotonin nagy termeldje, ami köz- ceptorok, zutän az egdsz szervezet, beledfive Mäs esetben az enzimeket diszmihdbiz is
domäs{lag fontos antidepresszäns, melyet a bdlrendszer müköddsdt 6rtdke16 elemeket. megszüntetheti a belekben pedig gyakan ha,
boldogslig hormonnak is szokäs nevezni. Ezek idegrendszerben t^lälh^t'k, rchet az talnas sebesseggel elterjednek a gombäk. I{a-
Mindk€t ideg fonat, melyeket bdl plexusnak ^z
egdszs€get elsösorban itt kell keresni. Megis- - ez annyitjelent, hogy egy
t?.lmas sebessdggel
nevezünk (4uerbach plerus es l\'leissner ple- mdtlem: ne ijedjenek meg a k€szitmdnyek szä, mäsodperc alatt sok" sok rnilliö egy6n iön ldr
xüs, az 6ket left6 anatdmusoknevei utän), je- mätdl. Nagyon j6 hasznälni 6ket, mivel ezeknek re. A gombik elszaporodAänak egdsz sor kä-
Ient6senhozzÄ)'mi a b€lben femällö ällapot a k€szitm€nyeknek nem aak lokälis hatäsuk ros következmdnye van. De gombäk nem csak
megfigyelesdhez, Amennyiben ezek megse- van a b€lre 6s a diszmifulbia illapottua, de a az €leszt6gomb6.Jr.,hanem fonalas gombäk is,
rülnek, nem csak a bdlmozgäsban jelennek holisztikus gydgyfuzat szerint egdsz szerve melyek m€g problematikusabbak, Mindenki,
meg zavarok. de a szeklet összetereleben es ^z
zetre befolydst gyakorohak, 6s az adott pilla, aki mdrszeden az erdoben gombat. tudja miaz
irdnyrtdsaban js. mint pl. a viz mennyjsege a natban nem is sejtik, hogy ilyen jelentös dolgot amicdlium, sejtfonalak szöveddke, melyb6l a
sz6kletben, a szdklet üritdse, tehät a vizteleni. tesznek az egdsz szeffezetszlr\ä't\. Az összes gombdk n6nek. Eppen ilyen micdlium jön ldtre
tö folyanatban felldp 6 zavar, mely eltdvolitla en itett kdszitrndny azonban nagyon magas mi- a b61ben. Ezek a ,,gyökerecsk6k" lyrkakat lilr-
a szervezetünkböl a különbözo maradek-, es ndsdgben helyettesithet6 egyetlennel, m6gpe. nak a bdlfalba, 6sly.rkakon keresztül
ezeken a
mdreganyagokat. dig az Activ{ol kdsziün€nnyel. jutnak be az allergdnek, fehdrjdk, lebontatlan
De ez nem minden. BizolJydr?- eszteyettek, Amennyiben lehet6sdgrink van m6g megem- cukrok stb., melyeknek aztän k6ros hatäsuk
hogy az idegrendszerrol beszelünk, eloször a liteni valamilyen bdlprobl€mdt, foglalkozzunk vara szeffezetre. Ezen ki.vril a bdlben lehetnek
Varol'hidrdl, nost pedig a bdlidegrendszerrdl, mdg egy jelensdggel, nelyeke az emberek m€g olyan gombäk, nelyeket gyilkos jelz6vel
melyet az Enternal kdszitndnnyel szabälyc gyakan panaszkodnak, 6 ez a püladis. Ez n" is lehet jelölni, ez pedig az Aszpergillusz vagy
zunk. Az idegfendszer toväbbi fontos összete- lajdonk€ppen gäzk6pzödds a belekben, ami Mucor nemzetsdg. Az Äszpergillusz ismerds le-
v6ie a gliaszövet, amelyfil M emberckä,lta'li.- nem csak igen kellemetlen drzes, de elsösorban het az egyiptomi pifamisokböI, minr a färaö
ban semmit sem tudnak, de a következ6 ielzi a probldmät. A probldma összefügghet a bosszfja, mely a piramisokba bejut6 rdgdsze-
r€szekben bizonyosan mdg sokszor szdlunk bdl disznikdbi4val, mivel a b61ben szaporod- ket süitja, akik nem jutnak ki onnan 6lve €s
rdla, mivel a funkcidja hatr{st gyakorol az egdsz hamak a különbözö gäzokat termel6 mikroor- eg€szsegesen. A Mucor nemzetsdg termeli a ld-
idegrendszer müködeserc. Ez egy ti,rr,og t6 ga:riznusok, pl. bahdriumok. Ez€k tän a bak- tez6 legmdrgezdbb mikotoxinokat, ezdrt nem
szövet, mely nem csak mechanikus üton tä- tdrium tipusätdl ftiggden, elndzdst de ^z
büzlenek, 6ppen j6, ha ezek a belekben szaporodnak
mo gatja idegsejteket, de bizto sitj^ ?rzok t6p. vagy nem, 6s különbözd szenzorikus tulajdon, 6s termelik ezeket az anyagokat. igy gyakorla-
E ^z
l5l s t, tisztitdsat ös mdregtelenitdsdt is. Az sägoklal birnak - ezt biztosan mindegyikünk a tilag önmagunk vaglrnk e mdreganyagok for-
idegrendszer rendkivül fontos rdsze. A Mezeg s i6tt^p^szt^l^tAb6lismeri. Ez azonban nem räsai.
ö
keszitmlry sz btlyozza a min6s€gdt €s funk- minden esetben a disznikrdbia jele. El6for-
cl'jä't,tehfttämog tj^az el6bbiekben er itett dulhat, hogy sikeresen legy'zzik a diszmikG Vdgri I eg1 e tert hed nk a l\'lenaikov ku rzto pro-
idegk€szitrn€nyeket. biät, de a puffadäs nem szlrrik ßz altal1b^n fesszor kijelentds€vel, miü l925.ben, teh6t
Most pedig következzen kdt nagyon, de na- l]jttörlik, mert a cukrok bejutnak oda, ^ki
kilencven 6ve azt norrdta, hogy az ember
.o gyon fontos kdszitmdny, DviDren 6s PEES- ^zett ahovä nem lenne szabad bejutniuk. egeszsegenek Iegnagyobb ellensege az emesz-
F Dren, melyek az oltäsok, antibiotikumok ds
I A cukroknak ugyanis egyäItalän nem lenne tdrendszere, hogy az ember önmaga legna-
egyeb szerves mereganyag maradekokat tä- szabad a vastagbelbe jurniuk. Mdr a sldjüreg- gyobb ellensdge, €s hogy ezeknek a dolgoknak
I volitanak el a szervezetünkbdl. Eppen ezek a ben megkezdddik az emdsztdsük prialin segit a többsdg€t az ember ömnagänzkokozza.
m6reganyagok nem csak, hogy r€szt vesznek s€g€vel, ezutän pedig elsösorban a v€kony- (MUDr. JosefJonß el6ad6.s1rl kh^rm dik,
a bdl diszmihdbi4ban , de n eg€sz szervezetre belben folytatddik az emdsztdsük, ahol befejez6 r'szdnek itsratät a lapunk következö
l
rendkivül nagy veszdllt jelentenek. Ez is biz0- lebomlanak ds felszivddnak. Amint tdvesen be szämäban Ö közöljük)

Joalis info 2016/4 szäm | 9