Ebook Ebusiness A Canadian Perspective For A Networked World Canadian 4Th Edition Trites Solutions Manual Full Chapter PDF

eBusiness A Canadian Perspective for
a Networked World Canadian 4th

Edition Trites Solutions Manual
Visit to download the full and correct content document: https://testbankdeal.com/dow
nload/ebusiness-a-canadian-perspective-for-a-networked-world-canadian-4th-edition-
trites-solutions-manual/
Chapter 6 Billing and Payment Systems
CHAPTER 6
Billing and Payment Systems
LEARNING OBJECTIVES
When you complete this chapter you should be able to:
1. Describe the characteristics of payment systems that have been used on the
internet.
2. Describe how billing and payment techniques relate to corporate strategy.
3. Identify and describe the emerging electronic bill presentment and payment
systems.
4. Describe the advantages and disadvantages of these systems.
5. Evaluate the suitability of billing and payment methods for various ebusiness
scenarios.
6. Discuss the trends most likely to prevail in the future.
KEY TERMS
near-field communication (NFC) (p. 129)
radio frequency identification (RFID) (p. 128)
Secure Electronic Transaction (SET) protocol (p. 121)
SSL/HTTPS protocols (p. 121)
value-added network (VAN) (p. 115)
TEACHING OVERVIEW
Billing and Payment Systems is an informative chapter that links the security concept
with issues around technological integration as well as business models and strategy. It is
important to stress that electronic payment systems really are the issue upon which
ebusiness succeeds or fails. Without business and consumer confidence in secured,
trustworthy, and private payments systems, there is no web-based commerce.
At present, no one form of payment system is optimal or universal, but credit cards
continue to be prominent because they meet many important criteria for electronic
payment. Card enhancements like build in security chips are great for in-person
purchases, but do little for on-line purchases. Encryption techniques continue to be
strengthened, and financial institutions offer Verified by Visa and its MasterCard and
American Express counterparts as ways to combat on-line fraud, and to help allay
consumer fears over on-line credit card purchases.
The theft of credit card numbers is often raised as an important issue in the development
of ecommerce payment systems, and students are aware of the concerns. However, credit
card companies have made many changes that improve the usefulness of credit cards for
Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 1

online payments. For example, cardholders of many credit cards have little or no liability
for fraudulent charges on their cards, and many cards offer guarantees of receiving what
was paid for.
Still, other methods of on-line payments, including Ebay’s Paypal, FSTC’s eCheck,
reloadable debit cards like Apple’s iTunes card, and mobile payment systems are
discussed in detail in the text. These methods represent alternatives to credit cards, and
really are payment system created in response to an electronic market.
The class can discuss or explore other payment types that have been tried, such as
Mondex, and others that have failed. Thinking of why these payment forms are no longer
around can give insight into what requirements need to be met for success. Some of the
billing and payment systems offered by such organizations as Canada Post’s ePost can
also be considered from a strategic and operational perspective. We always emphasize
the importance of the bank payments systems, through the internet banking facilities,
which are growing in importance. Such systems can be used as an example, using the
demos on the sites, such as those on the Royal Bank and CIBC websites.
MEDIA GUIDE
Internet Exercises
The Internet exercises and answers are also available in the Companion Website at
www.pearsoncanada.ca/trites.
1. Credit Cards
Credit cards are one of the most popular methods of payment on the internet. Visa
has implemented a credit card service that is specifically designed for use on the
internet. Go to www.visa.ca and search for Verified by VISA. Review the
features of this option that is specifically designed for internet-based purchases.
Questions:
1. How does Verified by VISA differ from other payment processes?
Customers create a password to use with their credit card number when making
an online purchase.
The merchant’s online sales-system design integrates the Visa payment procedure
so that the customer is connected directly with their Visa provider, where
payment takes place. The merchant receives confirmation of payment processing
but does not collect or view the data (some simpler systems allow the vendor to
collect this data). From a fraud or charge-back perspective, the vendor has
greater assurance that the customer who is purchasing is the authorized user of
the credit card. Online transactions are referred to as card-not-present
transactions and these, historically, have had greater fraud risk.

As credit cards have incorporated smart card (chip) technologies, the payment
procedure for face-to-face sales is evolving to be similar to the online system.
Customers now enter a numeric code into a payment device rather than manually
signing a sales slip.
2. Stored Value Cards

The Mondex card is unlike any other card when used on the internet for online
purchases. Visit the Mondex site at www.mondex.com and find out what their key
difference is. Here’s a clue: Europeans are much more concerned about it than
North Americans.
3. Electronic Bill Presentment and Payment

All the big banks in Canada have enabled customers to accept and pay their bills
electronically, and Canada Post (www.epost.ca) has done the same. Visit the
epost site and compare epost with the services offered by banks.
4. Mobile Payments
An interesting use of new technologies arises when a business wishes to have its
employees accept payments from customers when they are in the field. Mobile
credit card processing is undergoing an update and can involve the use of
smartphones. Read more about this at www.merchantseek.com under
“Informative Articles.” A good example is “Mobile credit card processing: The
Swipe of the Future.” Note the setup requirements identified in the article.
This short article is a good summary of the organizational structures that must be
in place to begin accepting credit card payments:
1. Registration of the business
2. A merchant account or outsourced equivalent
3. Payment gateway
After these steps, the decision becomes how to capture the point-of-sale data.
Businesses have moved from paper-based systems to card readers, and now, to
the use of smartphones.
Weblinks
Speedpass
Safaricom Kenya www.speedpass.com
www.safaricom.co.ke
PayPass
Mondex www.paypass.com
www.mondex.com
Canada Post’s epost
PayPal www.epost.ca
www.paypal.com
Acxsys Corporation
Fair Isaac www.acxsys.ca
www.fico.com

SUGGESTED SOLUTIONS
IN-CHAPTER BOXES
Ebusiness in Global Perspective— M-Pesa
1. What potential is there for further development of M-Pesa in the future?
- There should be great potential. Africa is developing quickly and it seems clear
that the M-Pesa has so far only scratched the surface. As the system develops and
is able to reach into more areas, and as the international transfers become more
known, and perhaps linked with transfer mechanizms such as Interac used in the
Western world, M-Pesa should have a bright future.
2. What other cash transactions could M-PESA be used for?
- It could be used for a variety of transfers in business and in the not for profit
world. Banks are scarce in many areas of Africa, and land transportation difficult,
Yet cash needs to be stored and moved about. For example, churches receive cash
from their people and then need to transport it to banks. This is often done by
keeping the money in safes and transported when possible. M-Pesa could be used
to transfer these funds to a central safer location.
- Also many businesses need to pay their suppliers and M-Pesa would be a good
way to do that.
- Banks could use it to transfer funds to and from more remote areas where their
services are limited.
- The potential uses of M-Pesa are almost limitless.
New Business Models—Transferring Cash with Visa
1. Is this new service likely to be more successful than previous attempts to develop
online payment systems?
It has a lot of potential. Visa is already backed by a number of banks and is extremely
widely used.
It isn’t really a payment service though, Rather it is a money transfer service, and so it
wouldn’t substitute for an online payment service.
It could supplement any online payments though, since it enhances the purchasing power
of the Visa credit cards.
The mobility aspect is a great feature. Being on the move, and being able to accept
money into your credit card would be very helpful, convenient and practical.

2. Who would be interested in buying this service?
Travellers would find this service of tremendous help when travelling away from home
and running short on cash. The service would enable them to refresh their credit cards
through the internet without exposing their bank accounts to hacking. Many travelers are
reluctant to use the internet for banking when travelling, and this service would reduce
the risk. ATMs are often used by travelers, but they don’t offer much flexibility in service
for travelers.
Shoppers, students away from home, and people away from home and depending on their
credit cards would find this service useful
Estrategy— Layered Security for Credit Cards
1. How effective do you think Verified by Visa and CVV2 are in preventing fraud?
What more can be done?"
- The addition of additional security layers undoubtedly adds protection simply

bceaue it make use of the credit card more difficult. Thieves need to obtain more
information
- The next logical step would be to make use of biometrics. This could include
fingerprint scans and retina scans. This could be done online as most computers
and smart phones can accommodate scanners that could be used to transmit to the
destination.
2. View the webcast at

http://www.visa.ca/en/merchant/VbVwebcast2009/index.html. Do you think the idea of
layered security is heading in the right direction, as a response to credit card fraud? Why?
- Yes, it would seem to be a logical step. It makes the security more rigorous. Also, it
enables more customized security with the additional passwords.
- It will not eliminate fraud, but will make it a lot more difficult for the perpetrators.
- The issue with them is that it also adds steps for the legitimate user, which adds
inconvenience. It would be good to devise a method which is not more inconvenient.
- A method that does not use passwords at all, such as biometrics might meet this
approach.
- Also, unique password developers that set passwords every minute or so can be
effective.
Canadian Snapshots – Telpay Inc
1. What other services could TelPay to utilize current technology?

- It could expand its payment service to a variety of mobile platforms which it
doesn’t likely offer now because mobility is expanding so fast.
- It could expand into systems oriented solutions
- It could move into the cloud

2. How do you think TelPay has changed since its founding in 1985?
- It would have changed along with technology. And technology has changed
radically since then.
- The last 25 years have seen the introduction of the internet, So telpay would have
moved into internet usage.
- Tech has gone from large centralized systems to client server systems and
beyond. Telpay would have had to track all those changes.

REVIEW QUESTIONS
The Review questions and answers are also available in the Companion Website at
1. What are the main characteristics of traditional cash? Why did the ecash online
payment systems fail?
Characteristics of cash:
 portability
 acceptability
 anonymity
 instant transfer of value
Ecash was an encrypted, anonymous electronic cash payment system that used blind
signatures so that, as with physical cash payments, no record of the purchaser could be
tracked. Ecash met the last two characteristics of cash—anonymity and instant transfer of
value—but failed in portability and acceptability.
2. What is RFID technology and how can it be used for payments?
RFID stands for Radio Frequency Identification. We’ve all seen it in retail—in clothing
stores where the buzzer goes off when we leave because the tag hasn’t been removed, or
hidden in books at bookstores, or glued to DVD covers. Walmart was one of the first
vendors to demand RFID compliance from its suppliers. Now RFID is branching its way
into several payment systems. The system works by holding an RFID payment card close
to a reader, which then “reads out” the information stored on the card. The distance
necessary between the card and the reader varies. Some systems (for example, highway
toll collection systems) are designed to read out payment cards in a moving vehicle.
Other systems, like Imperial Oil’s SpeedPass key tag, require a distance of no more than
a few inches. The future of RFID payment technologies lies in its link to mobile payment
systems. As businesses are working to develop combined, secure large and micropayment
systems, mobile devices (cellphones) are the platform with the greatest promise. They
offer the closest match yet to the above four characteristics of cash.
3. The dominant payment systems on the internet are still traditional systems such as
credit cards. Explain why so many of the new and often innovative internet-based
systems have failed.
New internet-based payment systems fail for many reasons. The main reason is that none
of them ever achieved a critical mass, either in the number of merchants accepting the
system or in the number of internet surfers using the system. Often this was due to the
added expense a merchant must incur to offer the alternative systems, but another reason
was a lack of trust by the consumer. When a consumer has been making purchases safely
by credit card for years, why should she change? What benefit does she receive,
especially when credit card companies offer redeemable point systems to their customers
for continued use?

Small start-up companies that could not offer a level of trust and a sense of security
comparable to banks started many of the early payment systems on the internet. Users
were simply too afraid to entrust the systems with their money. The lack of
interoperability between systems also hurt internet payment systems. Since most online
merchants are unwilling to support a large number of online payment systems, they often
accept the “common denominator”: traditional credit cards.
4. What are the main advantages of the PayPal system?
Advantages:
 PayPal has reached a critical mass of users and participating merchants.

 The system enjoys the trust of its users and is backed by a reputable company
(eBay).
 Users can use PayPal to transfer funds to other users of the system.
 Payments can be sent to non-members.
 The system is global and supports multiple currencies.
 Where earlier currency exchange companies like e-Gold failed, PayPal has
succeeded and is endorsed worldwide. PayPal knows who its customers are.
5. What role does the Financial Services Technology Consortium (FSTC) play in
payment systems?
The Financial Services Technology Consortium (FSTC) is a powerful organization that

comprises several banks and other key financial technology players. By having these
influential backers, the FSTC has gained substantial influence in the development of new
payment systems and related standards. The role of the FSTC is to initiate projects that
are then funded and supported by its members. Affiliate organizations in the electronic
business world include Microsoft, PayPal, Intuit, and VeriSign, and member companies
such as Visa, MasterCard Worldwide, and Citigroup Inc.
6. How can 900 numbers be used to process online payments? What are the
disadvantages of using such a system?
900 numbers can be used to process online payments through the use of a 900 dialler or
by prompting the user to manually call a 900 telephone number to add a charge to the
telephone bill. 900 numbers have often been abused for fraud, especially through 900
diallers that are installed without the user’s consent. It should therefore be no surprise
that 900 numbers have a very poor reputation as a means of processing online payments,
and for this reason are rarely used today.
7. What are m-payments?
M-payment (or mobile payment) systems use mobile devices to process payments.
Personal Digital Assistants (PDA) and mobile telephones are very attractive as payment

alternatives since most people already have one or both of these devices and carry them
most of the time. M-payments can take various forms, with the most prevalent being
mobile phones that connect to a central payment clearing system to transfer funds. M-
payment systems are still in their infancy. Which technology will become the
predominant system remains to be seen. RFID (radio frequency identification)
technology can also be considered to be an m-payment technology. With RFID, the
payment information is “read out” of an RFID device through a wireless connection. Mall
based retailers are experimenting with “push” systems that can detect the GPS presence
of a mobile phone and push money saving coupons to near vicinity clients. Although not
a payment system, it is an enticement to pull users into stores to make immediate
purchases.
8. Explain the Verified by VISA system. What are its advantages and disadvantages?
The Verified by VISA system adds an additional layer of security to online payments by
adding financial institution verification to form a three-tiered client–financial institution–
merchant exchange. Users of the system register an online password with Visa. When
making an online purchase, the system prompts them for the password and sends the
password directly to Visa, not the merchant. This additional tier makes it harder for cyber
criminals to use stolen credit card numbers and their expiry date. The system also
prevents fraudulent merchants from abusing credit card information, as every transaction
must be directly confirmed with Visa.
Advantages:
 An additional layer of protection is added.

 Protection against fraudulent merchants is increased.
 A credit card number that is stolen in the bricks-and-mortar world cannot be used
in the online world.
Disadvantages:
 Not all online merchants use the system; the information can still be used with
merchants that do not participate in the system.
 The system can only be used for online payments.
 The system still does not check if the physical card is present. Knowledge of the
card number, the expiry date, and the password is enough to make a fraudulent
purchase.
9. What role does public/private key cryptography play in payment systems?
The main role of public/private key cryptography or encryption is the security of internet
connections, which carry payment and transaction information. Key cryptography also
can be used as non-repudiation in the event of disputed purchases. This is necessary to
ensure the validity and finality of a transaction.

10. How are ATM/debit cards used in web-based payment systems?
Customers of financial institutions can use their debit card to log into the website of the
institution in their banking system and examine their bank accounts, transfer funds, and
pay bills. Generally, the system works by having the customer identify the bills to be paid
over the internet. If the billing organization is a participant, the payments can be made
online, and the financial institution will forward the payment to the payee to the credit of
the individual making the payment. This system of paying bills has become extremely
popular, both directly through the hosting bank or financial institution, and through third
party payment aggregators like Canada Post’s ePost.
PROBLEMS
Outline of chapter problems:
Problem Topic Companies

Number
1 Financial institutions/B2B payment

2 Electronic procurement solutions Edy Japan
3 Person-to-person payments Citigroup/C2it
4 Online bill payment Saks
5 Security breaches, credit cards First Virginia Banks
6 Outsourcing payment services CheckFree
SHORT DISCUSSION QUESTIONS

As an alternative to the longer, more involved Discussion Problems below, we have
made available Short Discussion Questions in the Companion Website
(www.pearsoncanada.ca/trites). These questions can be used for self-study or in class
to facilitate classroom discussion.
PROBLEMS FOR DISCUSSION

The problems (without answers) are also available in the Companion Website at
Problem 1
A report by a research firm found that many financial institutions still provide inadequate
internet-based B2B payment-processing capabilities to their business customers and
suppliers. At present, some businesses still use EDI to process payments and other
transactions (purchase orders, customer orders, receivables, etc.), which is a costly and
inefficient method—but one which has been entrenched in certain industries for decades.
One of the purposes of technology is to reduce costs, and payment processing is a prime
area for such cost-cutting activity. However, shifting from EDI to web-based payments is

one of the most difficult elements of automation and many businesses have been putting
it off. Many organizations made large initial investments in EDI and have since
experienced little difficulty with EDI payments. The system paid for itself years ago, so
there must be a compelling reason (cost savings, market share, customer service, etc.) to
switch.
There is much to gain from moving EDI-based payments to the internet. For the
companies adopting it for the first time, there is the chance to process payments fast
without high IT infrastructure costs. For the financial institutions, an internet-based EDI
service should increase the financial institution’s involvement in the procurement process
and inspire higher transaction volumes along with an increase in fee-based revenues.
Moreover, B2B payments can help everyone get a clearer picture of the receivables,
thereby allowing better credit decisions.
Internet-based B2B payments would be a logical next step for financial institutions that
want to support ebusiness. They already have a payment-related relationship with many
clients, but if they don’t make the investment in web technologies soon, they could lose
those clients to an internet-literate competitor. Software vendors such as HighJump, Web
Edi, and Covalentworks all offer web-based EDI solutions for business.
Questions:
a. Discuss the infrastructure changes that would be required to move EDI payment
systems to the internet.
Several changes in infrastructure are required. First, companies have to change the
existing interfaces between their internal systems and EDI to web interfaces. There are
also additional requirements for security. Since most EDI transactions were handled
through value-added networks (VANs), security was less of a concern. But with the
public internet, security measures such as firewalls, encryption, and virtual private
networks (VPNs) must be taken to ensure the integrity and confidentiality of the data.
Major issues:
 The role of banks in the process will increase.

 Using the internet poses additional security concerns that need to be addressed.
 It is not enough for a company to simply switch to web-based payments. The
company’s customers, suppliers, and banks must also be included in the process.
 Existing information systems must be changed to accommodate web-based
payments.
b. What are the major issues of such a move? What are the advantages and
disadvantages of moving EDI to the internet?

Advantages:
 lower costs
 wider reach in operations
 no dependency on VAN providers
Disadvantages:
 implementation can be a challenge

 security concerns
 once banks dominate the web-based payments market, they may use their position
to command higher fees
c. Where does XML fit into the EDI picture?
XML (eXtensible Markup Language) is a web-based scripting language and file format
that defines data elements with user defined tags. A customer could agree on tag names
with its suppliers, and use XML and the internet, transfer data between systems without
an EDI requirement. Where EDI uses predefined file formats such as X12 and
UN/EDIFACT, XML does not. For this reason an EDI transmission may be shorter in
length because it is less verbose and design to be machine readable, as opposed to an
XML format where data is more user defined. Many EDI vendors propose that EDI and
XML co-exist, but some believe XML represents a newer format for B2B exchanges,
whereas EDI is more of a system for B2B exchange.
Problem 2
Launched in 2004, Edy (Euro Dollar Yen) is a prepaid rechargeable contactless smart
card in Japan, based on Sony’s wireless smart card technology. Currently, Edy only
works with yen, but major Japanese cellphone carriers (DOCOMO, Softbank) provide
their customers phones that can be used like an Edy card for purchases and for recharging
Edy accounts.
As of 2010, Edy was accepted in more than 200 000 stores, including 7-Eleven,
McDonald’s Japan, and FamilyMart.
Edy is an ecash system which is used as an add-on to credit cards. Partnerships with
restaurants, convenience stores and other merchants have strengthened Edy’s position as
an ecash payment system in Japan.
A benefit to Edy is its ability to handle both online and offline payments. Digital cash can
be stored in the phone itself, so that if a customer cannot get a wireless carrier
connection, purchases can still be made with the stored cash. In this way, Edy’s ecash
payment systems are a part of DOCOMO’s wallet phone concept.

Edy is operated by bitWallet Inc., a consortium of banks, telecommunications companies,

and technology vendors.
Questions:
a. Discuss the major advantages and disadvantages of the Edy ecash system.
Advantages:
 No new device is required; most people already have a cellphone.

 The system can be used to pay for purchases at nationwide vendors.
 The system can be used for both online and offline wireless transactions.
Disadvantages:
 The only supported currency is the yen.
 Edy is not (yet) available for global transactions with different currencies.
b. Do you think the Edy system could become competition for credit card companies?
The system can also be used for offline transactions such as purchases in a store. A
customer would simply use the ecash wallet stored on his or her mobile telephone to pay
for the purchase. No credit card is necessary to complete the purchase since the user is
effectively paying with cash. In this sense, it could compete with credit card companies,
but Japanese shoppers tend to pay cash for everyday purchases anyway, unlike their
North American counterparts.
c. What are the advantages of the online payments option for customers as well as
merchants?
Advantages for merchants:
 The payment can be processed immediately.

 Assuming that the user of the phone is also the owner, the service can be used to
authenticate users.
Advantages for users:
 No sensitive information is sent over the internet.

 It is a cashless system that can be used only up to the maximum amount charged
to the Edy card system.
Problem 3
The Bank of Montreal offers a service for ebusinesses, called Procure2Pay, that is run by
the bank’s electronic banking services division. Procure2Pay is a web-based service that

allows orders and payments to be processed online, reconciled, and integrated into a
customer’s enterprise resource planning (ERP) system.
Procure2Pay gives BMO’s clients a way to connect a catalogue of items that they
purchase from a variety of vendors to a payment system. With the system, companies are
able to eliminate paper ordering, to electronically settle payments, and to assume greater
control over the list of approved vendors. In addition, BMO promotes it as being easier to
use because companies can get correct prices on specific items using a standard interface.
The common interface offers a significant advantage over each supplier operating their
own procurement and payment system.
Before Procure2Pay was available, each customer had to use a paper-based purchasing
manual for the ordering process. When the bank introduced Procure2Pay, customers no
longer needed to worry about such piles of paper. Companies gained better control over
their vendors and were able to link Procure2Pay data directly into their finance systems.
The Procure2Pay system integrates with ERP applications such as PeopleSoft, SAP, and
Commerce One. BMO has a special unit to help customers implement the linkage.
Companies typically customize their general ledger applications, and when a company
develops an EDI file, it isn’t standardized to anything else. The challenge for BMO’s
integration unit is to send files to different leasing, finance, and banking companies,
while linking with the bank’s own payment-clearing system. In addition, the bank says
that under the new system, suppliers that have traditionally waited 30 days for payment
can now be paid for orders as soon as they are shipped.
As of 2011, BMO has extended their B2B procurement offerings with the announcement
of BMO FlexPort. This new platform enables buyers and suppliers to electronically
process purchase orders and then settle payments in the formats of their choice, while
fitting seamlessly with enterprise resource planning (ERP) systems. BMO FlexPort
combines electronic purchase and payment instructions such as order delivery,
acknowledgement and shipping notification, multiple payment methods, and advanced
reporting.
FlexPort complements BMO ePurchasing’s suite of web-based components, which

includes Procure2Pay. With FlexPort, users can now take advantage of another BMO
web-based component delivered from a single end-to-end procurement source. This helps
achieve an automated and integrated corporate purchasing environment.
Questions:
a. What are the advantages of having a bank payment system that integrates with an
ERP system?
 There is no need for double data entry into the bank payment system and into the
ERP system.

 ERP systems are so powerful because they provide up-to-date information. By

integrating an ERP system with a bank payment system, the ERP system will be
even more useful and current.
 The integration of the system allows a company to (eventually) make all of its
payments electronically. This substantially reduces the effort required and the cost
associated with processing payments the old-fashioned way.
 By processing payments electronically through the ERP system, there may be the
opportunity to reduce working capital, since payments can be made just in time.
b. What challenges would be expected in implementing such a system?
There are many challenges associated with implementing such a system. ERP systems are
very complex and it is quite difficult to interface with them. Since there are many parties
involved in such a system (banks, customers, suppliers), everyone needs to be on the
same page and compatibility must be ensured. There are also non-technical challenges.
The new system allows companies to pay for purchases as soon as they are received. This
may not be such an attractive feature after all, since many companies consider the time
between the receipt of a good and the payment as an interest-free loan. Another issue is
whether companies are willing to join the Bank of Montreal system, which is not an open
system. A supplier that deals with a different bank might not be willing to join the Bank
of Montreal system.
c. What real-world problems does BMO FlexPort actually solve?
The Walmart supply chain is famous for its success. But that success comes with
enforcing format standards on all its suppliers. The conversion to different formats for
different customers can be costly and time consuming for suppliers, but it limits their
ability to properly service their customers. FlexPort acts as a gateway that translates file
formats, allowing both buyers and sellers to use their preferred format. The suppliers
concentrate on filling the orders rather than on how they are going to customize their data
for the buyers.
Problem 4
In 2001, First Virginia Banks Inc. (now a part of BB&T) had to notify 500 of its
customers that files containing their card numbers and expiration dates, phone numbers,
and addresses had been compromised by a hacker attack. Several other banks in the area
had to do the same thing with their customers. Riggs Bank of Washington, D.C., had to
send letters to 3000 of their customers informing them that a local online merchant’s
customer database containing their Visa debit card numbers had been hacked and
compromised.
All of the customers had made purchases from an online merchant in the Washington
area. It was not clear whether the data was taken directly from the merchant’s system or
from one of the many companies that process electronic payments between online

retailers and Visa. Visa itself took the position that it was a potential compromise of
cardholder data stored on a third party’s computer.
First Virginia said they had no way of knowing which merchant had their database
hacked. A Riggs official said the incident could have been the result of security holes at
one of several third-party companies that process Visa transactions.
Visa payments work by going through a third-party payment vendor who then submits
the purchase from the merchant to the Visa system over the internet. Between 50 and 100
companies in the United States provide payment services. Because the information goes
over the internet, there is a higher than normal potential for that information to be
accessed by someone on the internet.
Questions:
a. What steps should be taken to prevent such hacker attacks?
 Special attention must be paid to systems that contain sensitive information, such
as credit card numbers, and are connected to the internet. Firewalls are one
example of increasing security for these systems, as is storing the data on an
encrypted server.
 Connections to companies that process credit card transactions over the internet
and connections between these companies and the credit card organizations
should be secured by using VPNs via digital certificates, or secure networks other
than the internet.
b. Which party to the transactions should bear responsibility for any losses arising from
the hacker attacks?
The company that operates the compromised system should hold the responsibility for
losses arising from a hacker attack. If, as it appears in this case, the online merchant is at
fault, then he should be held responsible. It is, however, difficult to determine guilt in
many of these cases. If the communications link between the merchant and the third-party
payment vendor is compromised, it is hard to assign guilt, since the breach was basically
in the middle.
c. Do you think the Verified by VISA system can make credit card data more secure?
Since Verified by VISA requires users to authenticate a transaction by entering a

password, which is sent directly to Visa, there would have been no harm done. Although
the credit card information was compromised on the server of a merchant, the Verified by
VISA password is only submitted directly to Visa and can therefore not be compromised.
If every merchant required the password, a security breach such as that of the First
Virginia Bank would not pose a big threat. However, since many online merchants still
accept non-verified transactions, it would still be possible to abuse the stolen credit card
numbers.

Problem 5
Dexit (www.dexit.com) was a Canadian epayment system introduced in 2003 and

available in the Toronto area. The innovative new system was a prepaid solution that
aimed to replace cash for making small purchases, similar in scope and use to Edy in
Japan. When a customer signed up for the Dexit service, he or she was issued a small
Dexit tag that worked with wireless RFID technology. To make a payment at
participating stores, all the user had to do was wave the Dexit tag over the wireless tag
reader. No PIN was needed to approve the transaction. The system authenticated the user
and automatically deducted the purchase amount from the prepaid balance of the user.
The Dexit system did not try to compete with credit cards. Instead, it was meant to
replace cash and debit cards for small purchases. The card could be recharged over the
phone or online. The service also offered an automated top-up service that automatically
transferred a certain amount from the customer’s chequing account to the Dexit account
once the Dexit balance fell below a certain level.
Customers had the option of paying $25 a year for unlimited refills or $1.50 for each
refill. To prevent fraud, each Dexit tag was limited to $100 worth of transactions per day.
If the tag got lost or stolen, it could be deactivated.
Dexit, which had partnerships with chartered banks TD Canada Trust and National Bank
of Canada, promoted itself as a “debit express” service. To expand its service, the
company forged partnerships with a number of merchants. Customers could pay with
their Dexit tags at 245 merchants in the downtown Toronto area. This included most
major fast food chains like McDonald’s, Dairy Queen, Burger King, Pizza Hut, and Taco
Bell.
In addition to its partnerships with banks, Dexit also signed partnership agreements with
Telus Mobility and Bell.
Many companies, especially gas stations, already offered their own wireless tags for
payments. Dexit is different as it is the first company that has attempted to offer its
customers the ability to pay at a wide variety of merchants with one single tag. By 2004,
225 merchants and over 25 000 customers had signed on.
Given its partnerships with banks and the leading Canadian telecommunications
providers, Dexit appeared to be in a good position to establish itself as a new force in the
competitive payments market.
In 2006, Dexit announced a restructuring, and with it came the removal of its payment
terminals from most stores and a rebranding of the company into HDX, a point-of-sale
company. Users were offered refunds for any funds still stored on their Dexit tags.

Questions:
a. Why did Dexit fail?
Dexit had the potential too succeed, since it was rolled quickly to a large number of
stores in an area. This makes the system more attractive to residents of the area, and they
are more likely to embrace the system. The key to success is to quickly reach a critical
mass of users and participating merchants. This is where Dexit failed.
Four critical things that Dexit failed to achieve:
 Needed an easier consumer/merchant payment system. The Dexit POS was a

separate device that sat at the merchant’s checkout. The merchant keyed into the
POS and the Dexit terminal to get that transaction processed, so by the time you
were charged, you’re not seeing that throughput. It was a longer process for the
merchant in addition to the rental charge for the terminal.
 They couldn’t scale up to the merchant/bank demands fast enough. Dexit believed
they could both participate with the banks and competing against them. Usually a
third party handles the merchant relationship and operates the terminals, which
Dexit tried to do itself.
 Dexit never understood what consumers use cash for. It was touted as a
replacement for cash, but with cash, you can borrow it, you can give it, but Dexit
didn’t seem that convenient in comparison.
 The lack of a Dexit only payment line for customers. There was no timesaving for
customers making purchases with Dexit. Why carry around another device if it
does not get you through lines faster than paying with other established options?
b. Why were the partnerships with chartered banks and telecommunications companies
so important for Dexit?
The banks were important for Dexit because they gave the company credibility with
customers. Customers were less hesitant to sign up for the service and to load up their
tags when they knew that the venture was backed by banks such as TD Canada Trust and
the National Bank of Canada. Their branch networks also helped to promote the service
and to sign up new customers. The partnerships with telecommunications companies such
as Telus Mobility and Bell were also important as they give the company access to the
extensive marketing network of these two companies. In addition, Telus and Bell could
provide the (wireless) infrastructure to reload the Dexit tag through a mobile phone.
c. If it had been successful, do you think Dexit would have replaced today’s debit
cards? Why or why not?
Dexit would not have been able to replace debit card systems such as the Interac system,
because Dexit is modelled after cash. The tag needed to be reloaded with funds every
time it is empty. To compete with debit cards, Dexit would have needed to offer an online
option that would let users access funds in their bank accounts. But Dexit is specifically

designed as a cash replacement for small payments without the need for an online
authorization or a PIN number.
d. Do you think the lack of a PIN made the system unsafe?
The lack of a PIN did not automatically make the system unsafe. Since it was designed
to be a replacement for cash, losing a tag meant that the money loaded onto the tag was
lost. And, unlike money, a user could cancel a tag once the loss was reported to Dexit.
Funds left on the tag after it is cancelled could be recovered. The lack of a PIN did not
make the system unsafe, since the Dexit system did not access the bank accounts of its
customers.

Another random document with
no related content on Scribd:
fejében. Egészen különös lelki berendezés szükséges ahhoz, hogy
valaki ilyen poklot állítson föl eszményül.
Hogy kaszárnyában, gyárban töltsük az életünket csak azért,
hogy várjuk a halált a csatatéren: ez volna hát a művelődés és
erőfeszítés annyi századának a betetőzése? Hiszen akkor jobb
volna visszatérni a barlanglakók korszakába.
Az ember a barlangokban kétségkívül veszélyektől környezve élt,
de legalább valamelyes szabadságot is élvezett.
Tartós békére nem nyujt biztos kilátást sem a népek szövetsége,
– mert ezek a szövetségek bizonytalanok – sem a nemzetek
egymásra utaltságának kimutatása, – mert a misztikus hit uralkodik
minden érdek fölött, – hanem csak az, ha a német népben új filozófia
foglalja el a hegemónia misztikus eszményének helyét. De az efféle
átalakulás mindig igen lassan megy végbe.
Nem nagyon valószínű, hogy Európa nemsokára újra felvirradni
látja majd a szabadság korszakát. Mert a militarizmus reáleselkedő
mumusán kívül, miképpen kerülheti ki azt a sokféle láncot, amiket az
állami beavatkozás és szocializmus teorétikusai álmaikban már
testére kovácsolnak.
VIII. RÉSZ.
A TUDOMÁNY KÖRÉBEN.
1. A tudományos igazságok és bizonyosságaink
határai.
A tudós hasznosítja a természet erőit és meghatározza

törvényeit, de mélységesen rejtve marad előtte azok való lényege.
A tudományok hajnalhasadásakor a tények úgy tünnek föl,
mintha igen könnyen volnának megmagyarázhatók. Mikor azonban a
tudomány bővül, az olyan, látszólag egyszerű jelenség is, mint egy
gyantásbot villamossá tétele, egy gyertya elégése, vagy egy test
esése, megmagyarázhatatlanná válik.
A megfigyelés birodalmában a tudomány sohasem mondott
csődöt. Csupán a magyarázatok birodalmában állhat be igazi csőd.
Minthogy minden tudományos igazságunk csupán a mi
mértékünkkel alkalmazott hozzávetés, magyarázata attól az agytól
függ, amely megformulázza.
A tudományos törvényekből levont következtetések, végül
rendesen nagyobb fontosságra tesznek szert, mint ezeknek a
törvényeknek a fölfedezése. A thermodynamika három főtörvényét
néhány sorba lehet összefoglalni, s mégis alkalmat adtak számos
kötetnyi magyarázat megszületésére.
A látszólag legbiztosabb tudományos igazságok is csupán
egyezményes bizonyosságok. Igy pl. a geométria lényeges
sarktételei a gondolkodásnak fölfoghatatlan testekre vannak
alkalmazva.
Igy pl. hiába próbálnánk elképzelni egy pontot, amelynek ne
volna három kiterjedése. Egy reális pontnak, – azaz olyannak,
amelyet a gondolat föl is foghat – szükségkép van kiterjedése és
következésképen átmehet rajta több párhuzamos vonal, ami
ellentétben áll a geométria egyik leghíresebb sarktételével.
A nagy tudományos fölfedezések azzal kezdődnek, hogy
intuiciók ébrednek a lélekben föltevések formáját öltve, s ezeket kell
azután a tapasztalatnak igazolnia.
Aki nem akarja a hipotézist vezérül elfogadni, az arra kárhoztatja
magát, hogy a vakeset legyen a mestere.
Minden idők emberei éltek a föltevésekkel, azonban míg a
tudatlan végleges bizonyosságul fogadja el azokat, a tudós csupán
kisérleti igazolás után tulajdonít nekik értéket. A föltevés az ő
szemében csak egyik lépcsőfoka az igazságnak.
A tudományos és különösen a filozófiai tannak, hogy győzzön,
nincs szüksége nagyon biztos okok támasztékára. Elég, ha csupán
nagyon erős hiten alapszik.
A banalitás, mihelyt algebrai nyelvbe ültetik, sok ember
szemében megszünik banalitás lenni. A leghatározatlanabb
elméletet is könnyen elfogadják, hacsak mathematikai képlet mezét
ölti föl.
A tudományok története bizonyítja, hogy az igazságul fogadott
tételek java része a legtöbbször csak egyszerű pillanatnyi szempont,
amelynek rendeltetése az, hogy eltűnjék.
Valamely dogma régisége egyáltalában nem bizonyít még
szabatossága mellett. A bölcselők és a tudósok két ezer éven át
hittek az atóm elpusztíthatatlanságában. Ma ellenben már
bebizonyult a tapasztalásból, hogy az anyag is alá van vetve annak
az egyetemes törvénynek, amely szerint a dolgok megöregedésre s
elhalásra vannak kárhoztatva.3)
Még tudományos kérdésekben is ritkaság, hogy
meggyőződéseink csak tapasztalaton alapuljanak. Még a
legkönnyebben bizonyítható elméleteket is, mint a vérkeringésről,
vagy az anyag anyagtalanításáról szólót, csak azután fogadták el,
miután hivatalos tekintéllyel fölruházott tudósok is hozzájárultak.4)
A hasznosság és igazság nagyon különböző ismeretek. Lehet,
hogy az ember kénytelen elfogadni valamely szükségszerűséget, de
veszélyes volna az emberi szellem haladására, ha – amint ezt a
pragmatisták teszik – azonosítanák az igazat a hasznossal.
Két, ellentétesnek látszó igazság néha nem egyéb, mint
ugyanannak az igazságnak egymást kiegészítő töredéke.
2. Az aktiv és inaktiv igazságok.
A viselkedésre való hatásuk szempontjából bizonyosságainkat be

lehet osztani aktiv és inaktiv igazságokra. Ez utóbbiak merőben
banális állítások formáját öltik magukra, amiket mindenki
megismétel, anélkül, hogy befolyásolnák az embert, valamíg egy
katasztrófa el nem árulja erejüket.
Az az igazság, amely érzelmekbe, szenvedélyekbe, hitekbe,
érdekekbe vagy egyszerűen csak a közönbösségbe ütközik, inaktiv
igazság marad; sőt sok szellem számára nem is igazság többé.
Volt nekünk a háború előtt sok inaktiv igazságunk, így pl.: a
messzevívő ágyúk fölénye, a bő munició haszna, a lövészárkok
fontossága és még több más. Ámde csak a tapasztalat tette
nyilvánvalóvá az értéküket.
Valamely igazság kimondása nem ér semmit, ha nem ragadja
meg eléggé a lelket, hogy tett indítékává is legyen.
A katasztrófák sokszor szükségesek, hogy aktiv igazságokká
változtassák az inaktiv igazságokat. A német visszavonulás
megállása a marne-i csata után, bebizonyította – könyveink
elméletének egészen megfelelőleg – hogy a lövészárkokkal meg
lehet állítani egy betörést. Minálunk nyolc département pusztult el
abból az okból, hogy ez az igazság, amely aktiv volt a németek
számára, inaktiv volt a mi számunkra.
Némely igazság azért marad hatástalan, mert látszólagos
egyszerűsége elfödi a nehezen fölfogható következményeit. Igy pl.
nyilvánvaló igazságnak tekinthetjük, hogy nem kell mindenáron
versenyre kelni vetélytársainkkal olyan területeken, ahol a
természetes kútforrások mindig erősebbekké fogják őket tenni.
Ennek az igazságnak a tartalma jóval többet ér, mint amit külseje
elárul, ámbár még – úgy látszik – kevéssé értették át. Pedig teljes
átértéstől függ egész gazdasági jövőnk.
A nyilvánvaló igazságok hamar hatástalanokká válnak. Ezért kell
azokat gyakran, s változatos formában ismételgetni.
Valamely igazság sikere nagyban függ attól az időponttól,
amelyben kifejezték. Amikor egy jeles angol tábornok a háború előtt
hazájának egy hatalmas sereg szükségét hirdette, nem hallgattak rá.
Ugyanígy áll a dolog a tiszta tudomány birodalmában is. Senki sem
fogadta be Lamarck eszméit, amidőn, Darwint megelőzőleg, a
transformizmust tanította.
Még olyan igazságok is, amelyek képesek a jövőt bevilágítani,
hatás nélkül maradnak a jelenre, amikor még csak kevés szellem
tudja fölfogni a horderejüket.
A tévedés gyakran termékenyebb nemzője a cselekedetnek, mint
az igazság.
3. A természet és az élet.
Minden lény élete millió és millió apró sejt életének summáját

képviseli, amelyek mind más és más funkciót végeznek és úgy
viselkednek, mintha külön egyéniségük volna, s képesek volnának
külön-külön megszabni evoluciójuk irányát.
Az élő lényt olyan épülethez lehet hasonlítani, amelynek kövei
nagyon hamar elhasználódnak, úgyhogy folyton meg kell újítani. Az
épület majdnem egészen megtartja eredeti alakját, azonban
nemsokára nincs már semmi benne eredeti anyagából.
Evoluciójuk alatt az élő lények sejtjei egész sereg fizikai és
kémiai műveletet végeznek, amelyek hasonlíthatatlanul
bonyolultabbak, mint aminőket laboratoriumainkban végezünk.
Ezekben a műveletekben nincs semmi vak gépiesség, mert a
pillanatnyi szükséghez képest módosulnak. Úgy mennek a dolgok
végbe, mintha a sejteket a mienktől különböző és bizony sokszor a
mienknél sokkal magasabbrendű értelem vezetné.
A pirinyó kezdeti sejt, amelyből minden élő lény ered, s amely
határozott irányban fejlődvén ki, majd madár, majd ember, majd
tölgyfa lesz, hosszú multat és rengeteg jövőt foglal magában. Ez az
elemecske, amelyet évszázadok halmoztak föl, egész világát leplezi
le az erőknek; s olyan gépezet irányítja azokat, amelyet elménk
sehogysem ér föl.
Az a tudós, aki képes volna megoldani azokat a problémákat,
amelyeket egy élő lény sejtjei minden pillanatban megoldanak, a
többi emberét oly végtelenül meghaladó értelemmel volna megáldva,
hogy szinte istenségnek volna tekinthető.
A létért való harc szörnyű törvénye, amelynek hatásait a
civilizációk enyhíteni törekszenek, úgy látszik, örök törvény. Tulajdon
testünk sejtjei is állandóan harcolnak egymás ellen. A küzdelem
époly heves a növények, mint az állatok életében. A növények
harcolnak a föld szinén egy kis napos helyért és a föld alatt a talaj
táplálékainak birtokáért.
A mozgás és a küzdelem az élet törvényei. A nyugalom a halál.
A fizikai erők s különösen a nap sugárzása, szabják meg
civilizációnk föltételeit és körülményeit. Túlságos meleg vagy
túlságos hideg magától értetődővé teszik a vad vagy legalább is
barbár életet.
Minden geológiai korszaknak meg volt a maga királya. A piramis-
korszak szerény trilobitáit követték a secundair-korszak óriás hüllői
és sokkal később az emlősei, amelyek közül egy szép nap az
embernek erednie kellett. Ő meg viszont várja, mint fog a világnak új
ura keletkezni, akinek talán az lesz a jellemvonása, hogy felsőbb
értelmével föltudja majd fogni a ma még érthetetlen életjelenségeket.
Az élő lények hirtelen átalakulásáról szóló mutációs törvény,
amely helyettesíteni akarja a lassú evolució törvényét csupán azt
jelzi, hogy az észrevétlen belső változások egymásra következő
sorozata után az élő lények egyensúlya annyira módosult, hogy már
egy könnyű ok is hirtelen megváltoztatja a képüket.
A hirtelen mutáció forradalom, de olyan forradalom, amely lassú
evoluciónak koronája. A népek forradalmai ugyanennek az elvnek az
alkalmazását jelentik.
Minthogy az idő működik közre a dolgok általános
egyenlősítésében, a végtelen kicsiség is szülhet végtelen nagyságot.
A legapróbb polyp-félék építettek földrészeket. Szigeteket és
hegységeket teremtett a legapróbb homokszemek folytonos
fölhalmozódása.
Az idő szükségszerű társa minden teremtésnek.
Nem a természet állapította meg az állatok és az ember közt azt
a mélységet, amelyet nyelvünk megvető kifejezéseivel iparkodunk
megjelölni. A mi nyelvünk szerint a nőstényállat nem várandós,
hanem vemhes; nem szűl, hanem ellik; nem hal meg, hanem
megdöglik, nem temetik, hanem bekaparják. Megvetésünk az állatok
iránt nem tudható be egyébnek, min a velük való rokonságunk nem
ismerésének.
Mindig balgaság a természet állítólagos céljairól beszélni, holott
olyan kevéssé ismerjük ezt a természetet. Hisz a mienktől annyira
eltérő világban működik. Az ő értékei nem ami értékeink és ő nem
törődik ami rendszabályainkkal.
A civilizáció és a természet nyilván nagyon különeső célokat
követnek, amelyek sokszor egyenesen ellentmondanak egymásnak.
Így például az igazság a társadalmak létére elengedhetetlen emberi
alkotás, amelyet azonban a természet vak erői nem ismernek.
4. Az anyag és az erő.
A tudományos gondolkozás evoluciója a föltétlen bizonyosságról

a fokozatosan haladó bizonytalanságokra vezetett. Még ötven év
előtt a tudomány az igazságoknak olyan koszorúját jelentette,
amelyet a kételkedés még nem hervasztott el. Az épület alapjai
bámulatot keltettek nagyságukkal. Úgy látszott, hogy a tudósok
egyenletei, amelyekkel a dolgok végső elemeit: az időt, tért, anyagot
és erőt összekötötték, a természet törvényeihez vezetnek. A
legújabb fölfedezések azonban megsemmisítették összes illuzióinkat
a világegyetemről.
A klasszikus mechanika, hajdan a látszólag legbiztosabb
tudomány, fedte föl a legtöb bizonytalanságot, mióta a tapasztalat
kikezdte az alapjait. Abban a korban, amidőn hívei úgy gondolták,
hogy megmagyarázhatják a világot a mozgás egyenleteivel, a
világegyetem nagyon egyszerűnek tünt föl. Manapság azonban
nyilvánvalóvá lőn, hogy a dynamika képtelen a dolgokat
megmagyarázni. Az energetikai mechanika, amely a jelenségekben
csak az energia módosulásait látja, szintén nem vezetett biztosabb
magyarázatokra.
Az új tapasztalatok, amelyek vonatkoznak: a tömegnek a
gyorsaságával való változására, az anyag és erő azonosságára, az
energia sugárzására változó nagyságok («Quanta») elemei által,
következéskép a megszakgatott és folytonosnak a jelenségekben
való helyettesítésére: kellőképen megmutatták, milyen gyenge lábon
állanak az egykor megingathatlanoknak tekintett tudományos
alapelvek.
Egy kiváló mathematikus helyesen jegyezte meg az új eszmékre
nézve, hogy manapság tanui lehetünk annak, hogy ugyanaz az
elmélet «majd a régi mechanika alaptételeire, majd meg olyan
föltevésekre támaszkodik, amelyek annak tagadásai». Amilyen
biztos a tudomány, amíg a tények területére határolódik, époly
bizonytalanná válik – még pedig napról-napra bizonytalanabbá – a
magyarázatok birodalmában.
A mechanika tételei, amelyek már annyira módosultak az utolsó
években, még jobban meg fognak változni, ha az az eszme
általánosul, hogy az anyag egyszerűen időleges állandósággal
fölruházott energiaforma. Az anyag és az erő, amelyek egykor
látszólag két különválasztott világot jelentettek, ma már csak mint
ugyanannak a dolognak különböző alakjai jelenkeznek.5)
A természet minden elemeit hihetőleg láthatatlan kötelékek
kapcsolják össze. A vonzás szálán oscillál az óceán a csillagok és a
föld között. A testek térfogata folyton változik a környezet
hőmérséklete szerint. Az asztal, amelyen ezeket a sorokat írom, alá
van vetve a világegyetem minden csillaga vonzásának, viszont ő is
vonzza valamennyit. Semmi sem marad elszigetelve a világ
gépezetében.
A váratlan tünemények, amelyeket az anyag disszociációjának
fölfedezése tárt elő, megmutatták, hogy körülvesznek minket gigászi
erők, amelyekről alig van sejtelmünk s amelyek még ismeretlen
törvényeknek engedelmeskednek. Ezek között az erők között
leghatalmasabb az atomközi energia, s ez is ismeretlen volt még
néhány év előtt, amint ismeretlen volt a villamosság hosszú
évszázadokig.
A khémiai reakciók, erőforrások, melyeket kihasználunk,
módosítják a molekulák egyensúlyát, de alig érintik az atomok
állandóságát. Ha a tudomány elér egészen odáig, hogy képes lesz a
testek atomjait egészen szétválasztani, ezzel akkora erőforrás kerül
majd a kezébe, amely szükségtelenné teszi a szén használatát s
gyökerestől átalakítja a népek létföltételeit.
A legállandóbb anyag is, pl. egy márványtömb, látszólagos
mozdulatlansága mellett is intenziv élet s benyomásra való reagálás
képességét rejti magában, amelyet könnyű felfedezni bizonyos
eszközökkel, aminő pl. a bolométer. Az anyag, amelyet hajdan tétlen
elemek, a nyugalom jelképének tekintettek, csakis alkotó atomok
roppant gyors, forgatagos mozgása révén áll fenn. Az anyag a
mozgás, semmiképen nem a nyugalom.
Az anyag egyensúlyi állapotát jelenti a belső erőknek, amelyek
benne székelnek, s a külső erőknek, amelyek körülveszik. A test
meghatározása tehát elválaszthatatlan környezetétől. A
legkeményebb fém is gőzzé változik, ha környezete bizonyos
változást szenved. A víz szilárddá, folyékonnyá, vagy gőzneművé
lesz, a környezet szerint, amelybe merítik.
Meglepő látni, hogy a tudomány, amely oly könnyűséggel figyeli
meg a tényeket, mily nehezen jut el törvényei meghatározásáig.
Több mint félszázadnyi kutatás telt bele, amíg rájöttek, hogy a
törvények, amelyek valamely energia-modus (hő, villamosság,
mozgás stb.) megjelenését meghatározzák, azonosak azokkal,
amelyek valamely folyadék lefolyását irányítják, minélfogva energia
nem nyilvánulhat máskép, mint bizonyos elemek denivellációjával.
A természetben az elemek látszólagos kicsisége gyakran nincs
viszonyban hatásai nagyságával. Az elefánt vagy a tölgy eredeti
sejtje sokkal kisebb, mint egy gombostű feje. A legparányibb
fémdarabka végtelen nagymennyiségű atomközi energiát tartalmaz.
Bármely természeti erővel megkaphatjuk az összes többit,
kivévén azokat, amelyek az élő lényeket éltetik. Életet csak élet
teremt.
5. Filozófiai látomások.
Ha a természetet emberi érzelmeink szerint megitélt formában

személyesítenők, az meglehetősen közepes tulajdonságokkal
fölruházottnak látszanék. Vadságát leleplezné az a kötelezettség,
amelynek minden teremtményt alávet, t. i., hogy faldossák egymást,
hogy élhessenek. Értelmisége korlátoltnak tünnék föl, mert látjuk,
hogy egymásután sok, sok alakkal próbálkozik, mielőtt a
legtökéletesebb sikerülne neki. Jóakarata a mi szemünkben a
semmivel volna egyenlő, mert a vészthozó mikroba létét époly
gonddal biztosítja, mint a leghatalmasabb lángész életét.
A természetet személyesítő lény, ha szándékai felől
megkérdeznék, kétségkívül azt felelné, hogy a szükség és az idő
uralma alatt állván, nincs semmi akarata, s hogy nem tud jobban
olvasni a végzet könyvében, mint ahogyan a teremtmények tudnak.
Az emberek sohasem szüntek meg az örökkévalóságról
álmodozni, azonközben pedig mindig csak a mulékonyat uralják. A
legnagyobb birodalmak megsemmisültek, maguk az istenek is
elporladtak s manapság a csillagászat bizonyítja, hogy az eget
benépesítő csillagok is eltünnek végezetre.
Eszméink a dolgokról szükségkép változnak aszerint, hogy
mulékony alakjukat, vagy örök tartalmukat vesszük-e szemügyre.
A vallások hajdan arra tanították az embert, hogy a multba
nézzen és úgy tekintették őt, mint aki ma már megvan fosztva
eredeti fényességétől. Ellenben a tudomány azt mutatja, hogy a
haladás a jövőben van. Erőfeszítéseink a jövendő emberiség
hatalmát teremtik meg.
A régi hitek igérte egyéni örökkévalóság helyére lép a faj
folytonosságának és tökéletesbülésének érzelme. Nem elégtelen ez
az eszmény, hisz a csatamezőn millió meg millió ember áldozza föl
az életét, hogy olyan lények jövendő boldogulását biztosítsák, akiket
sohasem fognak látni.
Az emberi szellem mindig inkább akar valami délibábos
magyarázatot, mint semmi magyarázatot.
A jelenségek törvényei oly könyvben vannak megírva, amelyből
csak néhány sort is olvasni, nem elég az emberélet.
Kitartani amellett a meggyőződés mellett, hogy a világ
végzetszerűségek uralma alatt áll, amelyek ellen az ember
tehetetlen marad, annyit tesz, mint elfelejtkezni arról, hogy a
tudomány minden haladása éppen e végzetszerűségek
szétbomlasztásában áll. A nagy epidémiák megszüntek
végzetszerűségek lenni, mihelyt okaik ismeretesek lettek.
A történet amellett látszik tanuskodni, hogy sokkal könnyebb a
természetet leigázni, mint tulajdon érzelmeinket. A természeti erők
szolgálatunkba vannak hajtva: a nap, a villám, az óceán
rabszolgáinkká válnak, ellenben sehogysem tudtuk még elérni, hogy
ősi állatiságunk bizonyos ösztönein úrrá legyünk.
Minthogy a csillagászat is képtelen három egymásra ható test
pályáját kiszámítani, fölfogjuk, hogy lehetetlen a társadalmi
jelenségeket befolyásoló ezer meg ezer elem kölcsönös működését
kiszámítani. Előrelátás e részt csak úgy lehetséges, ha az elemek
egyike nagyon túlsúlyba jut a többi rovására.
A tudomány sohasem szolgálhat erkölcs alapjául, mert semmiféle
összehasonlítás nem lehetséges az erkölcsi és fizikai törvények
közt. Az előbbiek társadalmi szükséget jelentenek, amely népek
szerint változékony. Az utóbbiak egyetemesek és sohasem
változnak.
Minthogy minden meghatározásunk összehasonlításra vezethető
vissza: ami semmihez sem hasonlítható, mint a tér, az idő és az erő,
nem is alkalmas meghatározásra, hanem csak a mérésre.
A dolgok jelentőségének filozófiai értékelése teljesen a
megfigyelő szempontjától függ. Valamely felsőbbrendű, az időtől
független szellem az emberi fajokat jelentéktelen hangyabolyoknak
venné, amelyek ezt a fokozatos kihülés által biztos halálra szánt
földgolyót benépesítik. Az a szellem, amely csak a természetet
nézné, a legnagyobb lángészben csakúgy, mint a leghitványabb
penészgombában is egyenrendű szervezeteket látna, amelyek egy
pillanatra életre keltek az anyagból s arra vannak rendeltetve, hogy
csakhamar visszatérjenek belé. Ellenben kizárólag emberi
szempontból az ember oly mindenség középpontja, amely elég
hosszú tartamú, hogy örökösnek vehessük.
Nem szükséges gondolatainkat, túlságosan lenyügözni hosszú
vitákkal a dolgok hiábavalóságáról a bennünket beburkoló titkokról.
Az igazi bölcsesség az, hogy kövessük sorsunkat, anélkül, hogy
túlsokat foglalkoznánk egy oly világegyetem titokzatos céljaival,
amelyeket nem fogunk föl. Mi lenne a tiszavirág egynapos élete, ha
idejét arra fecsérelné, hogy ennek az egyetlen napjának rövid
voltáról vitatkozzék?
A boldogság keresése s az igazság keresése nagyon különböző.
A boldogságra vágyó embernek bölcs dolog, ha nem kutatja
túlságosan a dolgok alapját. Ellenben az, aki csak az igazságra
mohó, köteles megkisérleni, hogy mindent elmélyítsen.
Az volna a legmagasabb rendű filozófiai fölfedezés, mert
megengedné, hogy a dolgok lényegébe hatoljunk és behajózzuk a
végtelent, ha sikerülne az anyagot és erőt máskép is megismernünk,
mint a külső világgal való viszonyunkban. Pedig máskép fölfognunk
jelenleg lehetetlen, mert egyedül e viszonylatok alkotják a
sajátságokat, amelyek alapján a dolgokat meghatározzuk.
Minden tudomány csakhamar az oksorok áthághatlan falánál ér
véget. Egyetlen jelenségnek sem tudjuk a végső okát.
A csillagászati megfigyelés fölfedte, hogy a csillagok alakulásuk
különböző korszakait élik Úgy látszik tehát, azok is megfutják a
dolgok végzetszerű körpályáját: születnek, nőnek, hanyatlanak,
meghalnak. Valószínű, hogy lakott világok, mint a mienk, amelyeket
virágzó, a tudomány és művészet csodáival telt városok borítottak,
már nem egyszer bukkantak föl az örök éjszakából, s megint
visszahanyatlottak, nyomot sem hagyva maguk után.
A mindenség és a rajta lakó lények átmeneti formák, amelyeket
örök erők irányítanak.
Lábjegyzetek.
1) Ennek a számításnak elemzését lásd munkámban: Les
enseignements psychologiques de la guerre. (Paris Flammarion.
Bibliotheque de Philosophie scientifique.)
2) A könyv megjelenéséig, 1917 végéig. (Ford.)
3) Ezt a bizonyítást jelen munka szerzője végezte. Tíz évi kisérleti
kutatást igényelt az, 18 emlékiratban, amelyek össze vannak
foglalva «Az anyag evoluciója» (L’Évolution de la Matiére) c.
munkában.
4) Magamnak is volt alkalmam ennek a tételnek igazságát
megállapítanom, amidőn három évig egymagam állítottam a
legnevesebb francia fizikussal szemben, hogy az uranium
sugarai, – amelyek se nem törnek, se nem verődnek vissza, se
nem sarkulnak, – a fizika új mezejére tartoznak.
5) L. Gustave Le Bon: L’Évolution des Forces. («Az erők
evoluciója») a Bibliothèque Scientifique-ben, Paris. E.
Flammarion.
TARTALOM.
Bevezető 5
I. RÉSZ.
A történelem vezérlő erői.
1. Az anyagi és erkölcsi hatalmak 13

2. A biologiai és érzelmi erők 14
3. A misztikus erők 16
4. A kollektiv erők 18
5. Az értelmi erők 21
6. A történelem magyarázatai 24
7. A magyarázatok és az okok 25
8. A mi előreláthatatlan a történelemben 26
II. RÉSZ.
Csaták közben.
1. A nagy tusák lélektani eredete 31

2. A csaták lélektani elemei 32
3. A nemzeti genius és a haza eszméje 34
4. A holtak élete és a halál filozófiája 37
5. A személyiség háború-okozta változásai 39
6. A bátorság formái 40
7. A rábeszélés és parancsolás művészete 42
III. RÉSZ.
A népek lélektana.
1. A népek lelkének alakulása 47

2. Néhány nép összehasonlított lélektana 49
3. Miért nem értik meg egymást a különböző
fajok? 53
4. Az illuziók szerepe a népek életében 54
5. Az egyéni vélemény és magatartás 56
6. A kollektiv vélemény 58
7. Az eszmék a népek életében 59
8. A népek öregkora 63
IV. RÉSZ.
A nemzetek hatalmának anyagi tényezői.
1. A kőszén korszaka 69
2. A gazdasági harcok 71
3. Harc a délibábok és a gazdasági
szükségszerűségek között 74
4. A termékenység szerepe 76
V. RÉSZ.
A nemzetek hatalmának lelki tényezői.
1. Egynehány másodrendű tulajdonság szerepe a

népek életében 81
2. Az akarat és erőfeszítés 82
3. Az alkalmazkodás 84
4. A nevelés 86
5. Az erkölcs 90
6. A szervezet és az illetékesség 91
7. A társadalmi cohaesio és a szolidaritás 95
8. A forradalmak és az anarchia 97
VI. RÉSZ.
A népek mai kormányai.
1. A demokratikus haladás 105

2. A német étatizmus és a francia étatizmus 107
3. A szocialista hitvallás 113
4. A kormányok szükséges lelki tulajdonságai 118
5. A kormányoknak a háborúban leleplezett
tökéletlenségei 123
6. A háború politikai tanulságai 126
VII. RÉSZ.
A jövő perspektivái.
1. A háború néhány következménye 133

2. A politika jövendő veszélyei 137
3. A jog és az erő 138
4. A reformok és a törvények 143
5. A népek jövő függetlensége 145
6. A világ militarizációja 146
7. A mai háborúk ipari kialakulása 149
8. A jövő lehetőségei 151
VIII. RÉSZ.
A tudomány körében.
1. A tudományos igazságok és bizonyosságaink

határai 159
2. Az aktiv és inaktiv igazságok 162
3. A természet és az élet 164
4. Az anyag és az erő 167
5. Filozófiai látomások 170
*** END OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK MÚLT ÉS JÖVŐ
***
Updated editions will replace the previous one—the old editions

will be renamed.
Creating the works from print editions not protected by U.S.

copyright law means that no one owns a United States copyright
in these works, so the Foundation (and you!) can copy and
distribute it in the United States without permission and without
paying copyright royalties. Special rules, set forth in the General
Terms of Use part of this license, apply to copying and
distributing Project Gutenberg™ electronic works to protect the
PROJECT GUTENBERG™ concept and trademark. Project
Gutenberg is a registered trademark, and may not be used if
you charge for an eBook, except by following the terms of the
trademark license, including paying royalties for use of the
Project Gutenberg trademark. If you do not charge anything for
copies of this eBook, complying with the trademark license is
very easy. You may use this eBook for nearly any purpose such
as creation of derivative works, reports, performances and
research. Project Gutenberg eBooks may be modified and
printed and given away—you may do practically ANYTHING in
the United States with eBooks not protected by U.S. copyright
law. Redistribution is subject to the trademark license, especially
commercial redistribution.
START: FULL LICENSE

THE FULL PROJECT GUTENBERG LICENSE

Ebook Ebusiness A Canadian Perspective For A Networked World Canadian 4Th Edition Trites Solutions Manual Full Chapter PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ebook Ebusiness A Canadian Perspective For A Networked World Canadian 4Th Edition Trites Solutions Manual Full Chapter PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

eBusiness A Canadian Perspective for

a Networked World Canadian 4th

When you complete this chapter you should be able to:

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 1

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 2

2. Stored Value Cards

3. Electronic Bill Presentment and Payment

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 3

Ebusiness in Global Perspective— M-Pesa

1. What potential is there for further development of M-Pesa in the future?

2. What other cash transactions could M-PESA be used for?

New Business Models—Transferring Cash with Visa

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 1

2. Who would be interested in buying this service?

Estrategy— Layered Security for Credit Cards

- The addition of additional security layers undoubtedly adds protection simply

2. View the webcast at

Canadian Snapshots – Telpay Inc

1. What other services could TelPay to utilize current technology?

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 2

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 3

2. What is RFID technology and how can it be used for payments?

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 4

4. What are the main advantages of the PayPal system?

 PayPal has reached a critical mass of users and participating merchants.

The Financial Services Technology Consortium (FSTC) is a powerful organization that

7. What are m-payments?

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 5

 An additional layer of protection is added.

9. What role does public/private key cryptography play in payment systems?

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 6

10. How are ATM/debit cards used in web-based payment systems?

Outline of chapter problems:

Problem Topic Companies

1 Financial institutions/B2B payment

SHORT DISCUSSION QUESTIONS

PROBLEMS FOR DISCUSSION

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 7

 The role of banks in the process will increase.

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 8

 implementation can be a challenge

c. Where does XML fit into the EDI picture?

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 9

Edy is operated by bitWallet Inc., a consortium of banks, telecommunications companies,

 No new device is required; most people already have a cellphone.

Advantages for merchants:

 The payment can be processed immediately.

Advantages for users:

 No sensitive information is sent over the internet.

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 10

FlexPort complements BMO ePurchasing’s suite of web-based components, which

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 11

 ERP systems are so powerful because they provide up-to-date information. By

b. What challenges would be expected in implementing such a system?

c. What real-world problems does BMO FlexPort actually solve?

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 12

a. What steps should be taken to prevent such hacker attacks?

Since Verified by VISA requires users to authenticate a transaction by entering a

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 13

Dexit (www.dexit.com) was a Canadian epayment system introduced in 2003 and

Copyright © 2013 Pearson Canada Inc. 14

a. Why did Dexit fail?

Four critical things that Dexit failed to achieve: