Matematika 3 - Mina - Udzbenik - 2020 - Mađarski

Kreatív iskola Tan k ö n y v a z általános
rmadik
iskolák ha
3
zámára
osztálya s
vić
a
linko
ik
i
t
n a M
a
Jas m i
Matem
Útmutató
Így jelöljük azokat a feladatokat, melyekben
rajzolni, színezni, vágni, ragasztani kell…
Projektum
Emlékezz!
Így jelöljük a matematikai játékokat.
Így jelöljük a matematikai játékokat, melyek

párokban játszhatók.
Számítógépen dolgozunk.
E N A Z ÉVBEN
EB B
U L O D:
MEGTAN
• az 1000-ig terjedő számokat;

• hogyan lehet többféleképpen összeadni,
kivonni, szorozni és osztani;
• a törtszámok többféle megadási módját;
• a mértani alakzatok tulajdonságait;
• hogyan rajzolj körzővel és vonalzóval;
• az új mértékegységeket az idő és a hosszúság
méréséhez;
• mérni és kiszámolni a tömeget, a folyadék
térfogatát, az alakzatok területét;
• felfedezni és alkalmazni a matematikát
mindenütt körülötted.
4
5
SZÁMOK
1. RÉSZ Emlékezz a 100-ig terjedő számokra!
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Ismered a 0-tól 100-ig terjedő számokat a számegyenesen.
Számolj húszasával 100-tól 0-ig!
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
9 19 29 39 49 59 69 79 89 99
8 18 28 38 48 58 68 78 88 98
7 17 27 37 47 57 67 77 87 97
6 16 26 36 46 56 66 76 86 96
5 15 25 35 45 55 65 75 85 95
Egy tízesben 10 egyes van. 4 14 24 34 44 54 64 74 84 94
1t = 10e 3 13 23 33 43 53 63 73 83 93
Egy százasban 10 tízes van. 2 12 22 32 42 52 62 72 82 92
1sz = 10t 1 11 21 31 41 51 61 71 81 91
1. 4. 7. 10.
tízes tízes tízes tízes
Összehasonlíthatod a számokat:
24 > 14 Először a tízesek helyén álló számjegyeket hasonlítod össze.
14 < 18 Ha a tízesek helyén álló számjegyek megegyeznek, akkor az egyesek helyén álló
számjegyeket hasonlítod össze.
Az első százas
Az 1. Mellékletből vágd ki a számozott kartonlapokat. Keverd őket össze.

Behunyt szemmel húzz öt kartonlapot. Rakd sorba a számokat a legkisebbtől a legnagyobbig.
6
Az első ezres százasai
Számjegyekkel Rövidítve Így olvassuk Százasok száma
100 1sz száz egy százas
200 2sz kétszáz két százas
300 3sz háromszáz három százas
400 4sz négyszáz négy százas
500 5sz ötszáz öt százas
600 6sz hatszáz hat százas
700 7sz hétszáz hét százas
800 8sz nyolcszáz nyolc százas
900 9sz kilencszáz kilenc százas
1000 1E ezer tíz százas
Egy ezresben tíz százas

van!
1E = 10sz = 1000e
A számtengelyen a százasok olvashatók. Számolj 100-asával ezertől 0-ig!

Melyik százas előzi meg az ötszázat?
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
Találd el a százast!
Az egyik tanuló rámutat a százasok számára. A másik leírja a számot betűkkel is,
és számjegyekkel is. Játsszatok felváltva!
7
Az 1000-ig terjedő számok olvasása és írása
200 50 6
2sz 5t 6e
2sz 5t 6e = 256 (kétszázötvenhat)
Számjegyekkel
Így olvassuk
így írjuk
4sz 3t 2e 432 négyszázharminckettő
3sz 2t 4e 324 háromszázhuszonnégy
3sz 0t 9e 309 háromszázkilenc
Az abakuszon 999-ig olvashatjuk a számokat.
154
Fejtsd meg a számot!

A 2. Melléklet mindhárom színű kartonlapjaiból húzz egyet-egyet! Írd le és
olvasd le azt a számot, amelyet a kihúzott kartonlapok meghatároznak!
9e 6t
7sz 769
8
Az első ezreshez tartozó számok
AZ ELSŐ SZÁZASHOZ TARTOZÓ SZÁMOK (1–100)
1 11 21 31 41 51 61 71 81 91
2 12 22 32 42 52 62 72 82 92
3 13 23 33 43 53 63 73 83 93
4 14 24 34 44 54 64 74 84 94
5 15 25 35 45 55 65 75 85 95
6 16 26 36 46 56 66 76 86 96
7 17 27 37 47 57 67 77 87 97
8 18 28 38 48 58 68 78 88 98
9 19 29 39 49 59 69 79 89 99
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
A MÁSODIK SZÁZASHOZ A HARMADIK SZÁZASHOZ

TARTOZÓ SZÁMOK (101–200) TARTOZÓ SZÁMOK (201–300)
101 111 121 131 141 151 161 171 181 191 201 211 221 231 241 251 261 271 281 291
102 112 122 132 142 152 162 172 182 192 202 212 222 232 242 252 262 272 282 292
103 113 123 133 143 153 163 173 183 193 203 213 223 233 243 253 263 273 283 293
104 114 124 134 144 154 164 174 184 194 204 214 224 234 244 254 264 274 284 294
105 115 125 135 145 155 165 175 185 195 205 215 225 235 245 255 265 275 285 295
106 116 126 136 146 156 166 176 186 196 206 216 226 236 246 256 266 276 286 296
107 117 127 137 147 157 167 177 187 197 207 217 227 237 247 257 267 277 287 297
108 118 128 138 148 158 168 178 188 198 208 218 228 238 248 258 268 278 288 298
109 119 129 139 149 159 169 179 189 199 209 219 229 239 249 259 269 279 289 299
110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290 300
A NEGYEDIK SZÁZASHOZ AZ ÖTÖDIK SZÁZASHOZ

301 311 321 331 341 351 361 371 381 391 401 411 421 431 441 451 461 471 481 491
302 312 322 332 342 352 362 372 382 392 402 412 422 432 442 452 462 472 482 492
303 313 323 333 343 353 363 373 383 393 403 413 423 433 443 453 463 473 483 493
304 314 324 334 344 354 364 374 384 394 404 414 424 434 444 454 464 474 484 494
305 315 325 335 345 355 365 375 385 395 405 415 425 435 445 455 465 475 485 495
306 316 326 336 346 356 366 376 386 396 406 416 426 436 446 456 466 476 486 496
307 317 327 337 347 357 367 377 387 397 407 417 427 437 447 457 467 477 487 497
308 318 328 338 348 358 368 378 388 398 408 418 428 438 448 458 468 478 488 498
309 319 329 339 349 359 369 379 389 399 409 419 429 439 449 459 469 479 489 499
310 320 330 340 350 360 370 380 390 400 410 420 430 440 450 460 470 480 490 500
Az ötödik százas Az ötödik százas

első tízese nyolcadik tízese
9
A HATODIK SZÁZASHOZ A HETEDIK SZÁZASHOZ
501 511 521 531 541 551 561 571 581 591 601 611 621 631 641 651 661 671 681 691
502 512 522 532 542 552 562 572 582 592 602 612 622 632 642 652 662 672 682 692
503 513 523 533 543 553 563 573 583 593 603 613 623 633 643 653 663 673 683 693
504 514 524 534 544 554 564 574 584 594 604 614 624 634 644 654 664 674 684 694
505 515 525 535 545 555 565 575 585 595 605 615 625 635 645 655 665 675 685 695
506 516 526 536 546 556 566 576 586 596 606 616 626 636 646 656 666 676 686 696
507 517 527 537 547 557 567 577 587 597 607 617 627 637 647 657 667 677 687 697
508 518 528 538 548 558 568 578 588 598 608 618 628 638 648 658 668 678 688 698
509 519 529 539 549 559 569 579 589 599 609 619 629 639 649 659 669 679 689 699
510 520 530 540 550 560 570 580 590 600 610 620 630 640 650 660 670 680 690 700
A NYOLCADIK SZÁZASHOZ A KILENCEDIK SZÁZASHOZ
701 711 721 731 741 751 761 771 781 791 801 811 821 831 841 851 861 871 881 891
702 712 722 732 742 752 762 772 782 792 802 812 822 832 842 852 862 872 882 892
703 713 723 733 743 753 763 773 783 793 803 813 823 833 843 853 863 873 883 893
704 714 724 734 744 754 764 774 784 794 804 814 824 834 844 854 864 874 884 894
705 715 725 735 745 755 765 775 785 795 805 815 825 835 845 855 865 875 885 895
706 716 726 736 746 756 766 776 786 796 806 816 826 836 846 856 866 876 886 896
707 717 727 737 747 757 767 777 787 797 807 817 827 837 847 857 867 877 887 897
708 718 728 738 748 758 768 778 788 798 808 818 828 838 848 858 868 878 888 898
709 719 729 739 749 759 769 779 789 799 809 819 829 839 849 859 869 879 889 899
710 720 730 740 750 760 770 780 790 800 810 820 830 840 850 860 870 880 890 900
A TIZEDIK SZÁZASHOZ TARTOZÓ SZÁMOK (901–1000)
901 911 921 931 941 951 961 971 981 991
902 912 922 932 942 952 962 972 982 992
903 913 923 933 943 953 963 973 983 993
904 914 924 934 944 954 964 974 984 994
905 915 925 935 945 955 965 975 985 995
906 916 926 936 946 956 966 976 986 996
907 917 927 937 947 957 967 977 987 997
908 918 928 938 948 958 968 978 988 998
909 919 929 939 949 959 969 979 989 999
910 920 930 940 950 960 970 980 990 1 000
1 Melyik a legnagyobb és a legkisebb szám: Olvasd le az 1000-ig terjedő számot!

a) az ötödik százasban; b) a nyolcadik százasban? Csukott szemmel mutass rá az első
ezres százasainak táblázataiból
2 Sorold fel a számokat: valamelyik számra! Melyik szám
a) 786-tól 805-ig; b) 453-tól 377-ig! előzi meg azt a számot, amelyikre
rámutattál, és melyik követi?
10
Az első ezreshez tartozó számok összehasonlítása
A legmagasabb hegy tetején egy fenyőfa áll. Milyen magas ez a hegy?
Melyik állat jutott a magasabb hegy tetejére, a szarvas vagy a kecske?
Milyen magas az a hegy, amelyik 800 méternél alacsonyabb?
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1 000
200 < 500 Először a százasokat hasonlítjuk össze.
190 200 210 220 230 240 250 260 270 280 290
240 < 270 Amikor a százasok helyén álló számjegyek megegyeznek, akkor
a tízesek helyén álló számjegyeket hasonlítjuk össze.
239 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249
243 < 247 Amikor a százasok és tízesek helyén álló számjegyek is megegyeznek,
akkor az egyesek helyén álló számjegyeket hasonlítjuk össze.
Hasonlítsd össze a számokat!

A 3. Melléklet kártyalapjaiból minden játékosnak egy teljes komplettet tegyünk
halomba, és keverjük össze a kártyalapokat. Minden játékos húzzon három
különböző színű kártyát. A játékosok írják le a húzott számokat. Két játékos
esetén: a játékosok hasonlítsák össze a kihúzott számokat. Több játékos esetén:
a számokat hasonlítsátok össze, és írjátok le a legkisebbtől a legnagyobbig.
11
Mit tanultunk meg
az 1000-ig terjedőőszámokról?
Megtanultuk:
Fontos fogalmak:
olvasni és írni a számokat 1000-ig;
y ezer
e gymással összehasonlítani az 1000-ig
terjedő számokat!
Becsüld fel, milyen messze van az a hely, amelyhez ezer lépést megtéve tudsz eljutni. Tégy
meg ezer lépést. (Segítségül hívhatsz egy olyan alkalmazást a mobiltelefonodon, amely
számlálja a lépéseket.) Írd le az utadat. Minden századik lépésnél jelöld meg, hol vagy,
és nézd meg, mennyi idő telt el az indulásodtól. Összesen mennyi időre van szükséged, hogy
megtegyél ezer lépést? Mérd le.
Térj vissza a kiindulópontodhoz, közben pedig számolj visszafelé (1000, 999….).
Tégy meg 1000 lépést az iskolád körül.

Hányszor kerülted körbe az épületet?
Hétszázkilencvennyolc,
Hétszázkilencvenkilenc,
Nyolcszáz, nyolcszázegy…
12
MÉRÉSEK
1. RÉSZ Bankjegyek 1000 dinár értékig
20 + 10 = 30 5+2+1=8
30 + 8 = 38
10 + 10 + 20 = 40
50 + 50 = 100
100 dinár 200 dinár
500 dinár 1000 dinár
13
A hosszúság mérése
A hosszúság mérésére szolgáló alapmértékegység a méter (m).

A méternél kisebb mértékegységek a deciméter (dm) és a centiméter (cm).
1 m = 10 dm = 100 cm
A centiméternél kisebb mértékegység a milliméter.

A milliméter jelölése a mm.
1 dm 1 cm 1 mm
1 cm = 10 mm Egy centiméterben 10 milliméter van.

1 dm = 100 mm Egy deciméterben 100 milliméter van.
1 m = 1000 mm Egy méterben 1000 milliméter van.
A méternél nagyobb mértékegység a kilométer.

A kilométer jelölése a km.
Egy kilométerben ezer méter van.
1 km = 1000 m
1 Hasonlítsd össze egymással a különböző nagyságokat, majd sorold fel őket a legkisebbtől
a legnagyobbig! 1 m, 30 cm, 2 dm, 2 cm, 10 m, 100 mm, 1 km
Mérd meg az ujjaid hosszát a kezeden!
14
A tömeg mérése
A dinnye nehéz. A léggömb könnyű.
Mérleg segítségével tudjuk lemérni, mennyire

nehéz valami, vagyis mennyi a tömege valaminek.
A képen látható mérleg egyensúlyban van.
(А mérleg tálcái egy vonalban vannak, amely az
alappal párhuzamos.)
A saláta tömege egyenlő a paradicsom tömegével.
A tömeg mérésére szolgáló

alapmértékegység a kilogramm.
A kilogramm jele a kg.
A kilogrammnál kisebb mértékegység a gramm.

A gramm jele a g.
1 kg = 1000 g
Egy kilogrammban 1000 gramm van.
A kilogrammnál nagyobb mértékegység a tonna.

A tonna jele a t.
1 t = 1000 kg
Egy tonnában ezer kilogramm van.
eress otthon tíz olyan dolgot, amelyen fel van tüntetve a tömeg. A talált dolgokból és azok
K
tömegszámából készíts egy táblázatot (élelmiszerek, kozmetikai cikkek stb.). Karikázd be kék
kel azt az élelmiszert, amelyik a legkönnyebb. Karikázd be pirossal a legnehezebb élelmiszert.
15
Mit tanultunk meg
a mérésről?
Tanultunk:
Fontos fogalmak:
a bankjegyekről; milliméter (mm)
y
y kilométer (km)
hosszúságot mérni milliméterben
és kilométerben; y tömeg
y gramm (g)
tömeget mérni! y kilogramm (kg)
Készíts egy gyümölcsös süteményt. Segítsen

ebben neked egy felnőtt.
Mérd le minden hozzávaló tömegét. Keverd be a

sütemény tésztáját. Mérd meg a tömegét sütés előtt
is, és sütés után is. Mennyi időre volt szükséged, hogy
elkészítsd a süteményt?
Gyümölcsös sütemény
Hozzávalók:
3 tojás
3 csésze olaj
5 csésze cukor
7 csésze liszt
1 vaníliás cukor
1 csésze joghurt
gyümölcs (sárgabarack, szilva, alma)
A gyümölcsön kívül keverd össze a megadott hozzávalókat abban a sorrendben, ahogyan fel
vannak sorolva. Kend ki a tepsit, majd öntsd bele a masszát. Szórd meg gyümölccsel a tetejét.
180 fokon 30 percig kell sütni. Süthető muffin öntőformában is.
16
SZÁMOK
2. RÉSZ Emlékezz a 100-ig terjedő
összeadásra!
A következő szabályok
at alkalmazzuk:
• Az összeadandók csop
ortosításával
az összeg nem változik
.
Bármely két 100-ig terjedő számot össze tudod adni! • Ha az összeadandók he
lyet cserélnek,
az összeg nem változik
.
58 + 7 = 58 + (2 + 5) = (58 + 2) + 5 = 60 + 5 = 65
36 + 20 = (30 + 6) + 20 = (30 + 20) + 6 = 50 + 6 = 56
47 + 25 = 47 + (20 + 5) = (47 + 20) + 5 = 67 + 5 = 72
1 Számold ki!
a) 38 + 2 b) 72 + 25 c) 61 + 30 d) 46 + 39
Add össze minél gyorsabban!

A játékosok kimondanak egy-egy számjegyet 0-tól 9-ig. Ezekből két számot alkotnak,
és összeadják azokat. Az első összeadandónak kétszámjegyűnek kell lennie.
17
Emlékezz a 100-ig terjedő kivonásra!
Bármely két 100-ig terjedő számot ki tudod vonni egymásból!
75 – 40 = 70 – 40 + 5 = 30 + 5 = 35
65 – 7 = 65 – 5 – 2 = 60 – 2 = 58
45 – 18 = 45 – 10 – 8 = 35 – 8 = (35 – 5) – 3 = 30 – 3 = 27
1 Számold ki!
a) 92 – 50 b) 38 – 1 c) 44 – 2 d) 45 – 13 e) 86 – 39
Vond ki minél gyorsabban!

A játékosok kimondanak egy-egy számjegyet 1-től 9-ig, és ezekből két kétszámjegyű
számot alkotnak. A nagyobb számból vond ki a kisebbet!
18
Százasok összeadása és kivonása
3sz + 2sz = 5sz

300 + 200 = 500
300 + 200
4sz – 1sz = 3sz

400 – 100 = 300
400 – 100
6sz + 1sz = 7sz 9sz – 3sz = 6sz

600 + 100 = 700 900 – 300 = 600
200
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
700 – 200 = 500
500 + 200 = 700
(500 + 200) + 100 = 700 + 100 = 800
0-tól 1000-ig és vissza

A számolást a nullánál kell kezdeni. A játékosok felváltva hozzáadnak vagy 100-at vagy
200-at a korábbi számhoz. Amikor elérik az 1000-et, visszafelé indulnak, és vagy 100-at
vagy 200-at vonogatnak az éppen aktuális számból. Az a győztes, aki először jut vissza a
nullához.
19
Összeadandók csoportosítása
és helycseréje
(3 + 2) + 1 = 3 + (2 + 1) 30 + (20 + 10) = (30 + 20) + 10
Az összeadandók csoportosítását azért alkalmazzuk, hogy könnyebb legyen az összeadás.

31 + 5 = (30 + 1) + 5 = 30 + (1 + 5) = 30 + 6 = 36
(3sz + 2sz) + 1sz = 3sz + (2sz + 1sz)

(300 + 200) + 100 = 300 + (200 + 100)
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
Az összeadandók csoportosításával az összeg nem változik. (a + b) + c = a + (b + c)
2+7=7+2 20 + 70 = 70 + 20 70 + 2 = 2 + 70
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
3sz + 4sz = 4sz + 3sz 300 + 400 = 400 + 300
Ha az összeadandók helyet cserélnek, az összeg nem változik. a+b=b+a
1 Add össze többféleképpen a megadott számokat!

а) 200 és 700 b) 400, 200 és 100 c) 100, 500 és 100 d) 600 és 300
20
Háromjegyű szám összeadása
egyjegyű számmal
25 + 1 = (20 + 5) + 1 = 20 + (5 + 1) = 20 + 6 = 26
25 + 5 = (20 + 5) + 5 = 20 + (5 + 5) = 20 + 10 = 30
25 + 7 = 25 + (5 + 2) = (25 + 5) + 2 = 30 + 2 = 32
425 + 1 =
(420 + 5) + 1
= 420 + (5 + 1)
= 420 + 6 = 426
Az összeget úgy számoljuk ki, hogy a háromjegyű számot
szétbontjuk két szám összegére úgy, hogy leválasztjuk az
egyesek számjegyét. Az egyjegyű számot a háromjegyű
szám egyeseihez adjuk hozzá.
425 + 5 =
(420 + 5) + 5
= 420 + (5 + 5)
= 420 + 10
= 430
425 + 9 =
425 + (5 + 4)
= (425 + 5) + 4
= 430 + 4
= 434
1 Derítsd ki mi lesz a -ban lévő szám!
+6 +7 +8 +9
231
21
Egyjegyű szám kivonása
háromjegyű számból
45 – 2 =
(40 + 5) – 2 45 – 8 =
(45 – 5) – 3
= 40 + (5 – 2) = 40 – 3 = 37
= 40 + 3 = 43
245 – 2 =
(240 + 5) – 2
= 240 + (5 – 2)
= 240 + 3 = 243
245 245 – 2
A különbséget úgy számoljuk ki, hogy a háromjegyű számot szétbontjuk két szám összegére
úgy, hogy leválasztjuk az egyesek számjegyét. Az egyjegyű számot a háromjegyű szám
egyeseiből vonjuk ki.
245 – 5 =
(240 + 5) – 5
= 240 + (5 – 5) = 240
Kiszámoljuk a különbséget a háromjegyű szám egyeseinek
leválasztásával. Az egyjegyű számot a kisebbítendő egyeseiből
vonjuk ki.
245 – 5
245 – 8 =
(245 – 5) – 3
= 240 – 3 = 237
Először a tízesig vonunk ki.
245 245 – 8
1 Derítsd ki mi lesz a -ban lévő szám!
–6 –7 –3 –9
357
22
Háromjegyű szám és tízesek összege
45 + 20 =
(40 + 5) + 20
= (40 + 20) + 5
= 60 + 5 = 65
745 + 20 = (740 + 5) + 20
= (740 + 20) + 5
= 760 + 5 = 765
745 + 20
370 + 50 = 370 + (30 + 20)

= (370 + 30) + 20
= 400 + 20 = 420
Tízesek hozzáadásakor először a teljes százasig egészítünk ki.

Ehhez hasonlóan: 375 + 50 = (370 + 5) + 50
= (370 + 50) + 5
= 420 + 5 = 425
1 Melyik számot kell a -ba írni? Számold ki!
+ 50 + 90 + 40 + 20 + 70
630
2 Számold ki az összeget!
+ 10 70 20 40 60 30
220
562
23
Háromjegyű szám és tízesek különbsége
45 – 10 = (40 + 5) – 10 = (40 – 10) + 5 = 30 + 5 = 35
745 – 10 = (740 + 5) – 10
= (740 – 10) + 5
= 730 + 5 = 735
745 – 10
370 – 90 = 370 – (70 + 20)

= (370 – 70) – 20
= 300 – 20
= 280
Kivonásnál először a teljes százasig vonunk ki.
Ehhez hasonlóan: 375 – 90 = (370 + 5) – 90

= (370 – 90) + 5
= 280 + 5 = 285
1 Melyik számot kell beírni a -be? Számold ki!
– 50 – 30 – 40 – 90 – 70
780
2 Számold ki a különbséget!
– 20 70 10 80 30 90
977
684
24
Háromjegyű szám és kétjegyű szám összege
45 + 12 = 45 + (10 + 2) = (45 + 10) + 2 = 55 + 2 = 57

45 + 17 =
45 + (10 + 7) = (45 + 10) + 7 = 55 + 7
= (55 + 5) + 2 = 60 + 2 = 62
245 12 245 + 12
245 + 12 = 245 + (10 + 2) = (245 + 10) + 2 = 255 + 2 = 257
245 17 245 + 17
245 + 17 = 245 + (10 + 7) = (245 + 10) + 7
= 255 + 7 = (255 + 5) + 2 = 260 + 2 = 262
Ehhez hasonlóan: 245 + 97 = 245 + (90 + 7) = (245 + 90) + 7

= 335 + 7 = (335 + 5) + 2 = 340 + 2 = 342
A 245-höz először a tízeseket adjuk hozzá, utána pedig az egyeseket, alkalmazva az előző
témakörökben szerzett tudásunkat.
1 Melyik számot kell a -be írni? Számold ki!
+ 15 + 29 + 34 + 50 + 11
573
2 Számold ki az összeget!
+ 22 37 14 6 42 18 65 93
325
473
25
Háromjegyű szám és kétjegyű szám különbsége
45 – 12 = (45 – 10) – 2 = 35 – 2 = 33
45 – 17 = (45 – 10) – 7 = 35 – 7 = (35 – 5) – 2 = 30 – 2 = 28
245 – 12 = (245 – 10) – 2

= 235 – 2
= 233
245 – 12
245 – 17 = (245 – 10) – 7

= 235 – 7
= (235 – 5) – 2
= 230 – 2 = 228
245 – 17
245 245 – 90 155 – 7
245 – 97 = (245 – 90) – 7 Kétjegyű számot háromjegyű számból úgy vonunk ki,
= 155 – 7 hogy először a tízeseket vonjuk ki, majd az egyeseket.
= (155 – 5) – 2 Alkalmazzuk az előző témakörökben tanult eljárásokat.
= 150 – 2 = 148
1 Melyik számot kell a -ba írni? Számold ki!
– 13 – 55 – 17 – 26 – 81
838
– 25 33 19 78 2 21 46 87
999
852
26
Számok összeadása,
ha az egyesek helyén nullák állnak
200 + 130 = 200 + (100 + 30) = (200 + 100) + 30 = 300 + 30 = 330
Először a százasokat adjuk össze, utána pedig a tízeseket.

130 + 200 = (100 + 200) + 30 = 300 + 30 = 330
140 + 210 (140 + 200) + 10 = 350
140 + 210 = (140 + 200) + 10 = 340 + 10 = 350
350 + 240 = 350 + (200 + 40) = (350 + 200) + 40 = 550 + 40 = 590
70 + 50 = 7t + 5t
= 12t
= 1sz 2t
= 120
70 + 50 (70 + 30) + 20 = 100 + 20 = 120
A 170 + 150 összeg meghatározása hasonló a 70 és 50 170 + 150 =

(170 + 100) + 50
összegének a kiszámolásához. A 170-hez először a = 270 + 50
százasokat adtuk hozzá, utána pedig a második = 270 + (30 + 20)
összeadandó megmaradt részét. = 300 + 20 = 320
1 Számold ki!
а) 600 + 120 b) 750 + 220 c) 380 + 110 d) 640 + 80
27
Számok kivonása,
ha az egyesek helyén nullák állnak
300 – 140 =
300 – (100 + 40)
= (300 – 100) – 40
= 200 – 40
= 160
300 – 140
Először a százasokat vonjuk ki, majd a tízeseket.
540 – 210 =
540 – (200 + 10)
= (540 – 200) – 10
= 340 – 10
= 330
540 – 210
Emlékezz!
17 – 9 = (17 – 7) – 2 = 10 – 2 = 8
Hasonlóan számoljuk a különbséget akkor is, amikor a kivonandó tízesek helyén álló
számjegye nagyobb a kisebbítendő tízesek helyén álló számjegyénél. Ilyenkor először a kerek
százasig végezzük a kivonást.
1. példa 170 – 90 =
(170 – 70) – 20
= 100 – 20
= 80
2. példa 370 – 190 =
370 – (100 + 90)
= (370 – 100) – 90 A 2. példában először a százasokat vontuk
= 270 – 90 ki. Az eljárást a 1. példához hasonlóan
= 270 – 70 – 20 folytattuk, először az első kerek százasig
= 200 – 20 végeztük el a kivonást.
= 180
1 Számold ki!
а) 600 – 120 b) 540 – 220 c) 360 – 70 d) 640 – 280
28
Háromjegyű számok összeadása
543 + 326
543 326 = 300 + 20 + 6
Így számolunk: 543 + 326 = 543 + (300 + 20 + 6)

= (543 + 300) + 20 + 6
= (843 + 20) + 6 = 863 + 6 = 869
A második összeadandót felbontjuk százasokra, tízesekre és egyesekre.

Először a százasokat adjuk hozzá, utána a tízeseket, végül az egyeseket.
543 + 189
543 + 189 = 543 + (100 + 80 + 9)

= (543 + 100) + 80 + 9
= (643 + 80) + 9
= (643 + 60 + 20) + 9
= (703 + 20) + 9
= 723 + 9
= 732
1 Számold ki!
а) 321 + 532 b) 645 + 121 c) 416 + 229 d) 682 + 138
29
Háromjegyű számok kivonása
543 – 321 = 543 – (300 + 20 + 1) Felbontjuk a kivonandót százasokra,

= (543 – 300) – 20 – 1 tízesekre és egyesekre. Először a
= (243 – 20) – 1 százasokat vonjuk ki, utána a tízeseket,
= 223 – 1 végül az egyeseket.
= 222
543 – 371 = 543 – (300 + 70 + 1)

= (543 – 300) – 70 – 1
= (243 – 70) – 1
= (243 – 40 – 30) – 1
= (203 – 30) – 1
= 173 – 1
= 172
543 – 365 = 543 – (300 + 60 + 5)

= (543 – 300) – 60 – 5
= (243 – 60) – 5
= (243 – 40 – 20) –5
= (203 – 20) – 5
= 183 – 5
= 178
1 Számold ki!
а) 654 – 342 b) 865 – 231 c) 954 – 576 d) 623 – 485
2 A 7, 5 és 0 számjegyekből alkoss négy különböző háromjegyű számot! Írj fel két különbséget, és
számold ki ezeket! Vigyázz, hogy mindig nagyobb kisebbítendőt és kisebb kivonandót válassz!
30
Mit tanultunk meg az
1000-ig terjedő számokról?
Megtanultuk:
az összeadást az első ezresben;
a kivonást az első ezresben;
a számtani műveletek szabályait:

y az összeadandó helycseréjét;
y az összeadandók csoportosítását.
Használd a saját táblázatod adatait,

Árucikk
melyben leírtad az árucikkek Tömeg
Hossz
tömegét (tankönyv, 15. oldal). Ár
Számold ki a felsorolt élelmiszerek
össztömegét. Mérd le a hosszukat
is. A leghosszabb cikket húzd alá
barnával. A legrövidebbet húzd
alá zölddel. Keresd meg a boltban
ezeknek az árucikkeknek az árát,
és egészítsd ki a táblázatod az ár
oszloppal.
31
Emlékezz a 100-ig terjedő
szorzásra és osztásra!
· 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
2 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
3 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30
4 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40
5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50
6 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60
7 7 14 21 28 35 42 49 56 63 70
8 8 16 24 32 40 48 56 64 72 80
9 9 18 27 36 45 54 63 72 81 90
10 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
4 · 5 = 20 20 : 5 = 4
Első tényező Szorzat Osztandó Hányados

Második tényező Osztó
A szorzás és az osztás megfordított műveletek: 4  5 = 20, ezért 20 : 5 = 4.
2·3=3·2
Amikor a tényezők helyet

cserélnek, a szorzat nem változik.
2·3 3·2
(5 · 4) · 3 = 5 · (4 · 3)
A szorzat nem változik, amikor a tényezőket

különbözőképpen csoportosítjuk.
Szorzótábla
Mindkét játékos egyszerre mutat számokat az ujjaival.
Abban versenyeznek, hogy ki mondja ki gyorsabban a
szorzatot.
32
Kerek tízesekkel és 100-zal való szorzás
2 · 10 = 20
12 · 10 = (10 + 2) · 10
= 10 · 10 + 2 · 10
= 100 + 20
= 120
Egy számot úgy szorzunk 10-zel, hogy jobb oldalról hozzáírunk egy 0-át.
5 · 100 = 100 + 100 + 100 + 100 + 100

= 500
Egy számot úgy szorzunk 100-zal, hogy jobb oldalról hozzáírunk két 0-át. Hányszor
nagyobb a 700
7 · 100 = 700 a 100-nál?
100 · 7 = 700 A 700-as szám 100-szor nagyobb a 7-nél.
7 · 100 = 100 · 7
3 · 20 = 3 · (2 · 10) Egyjegyű számot kerek tízessel úgy szorzunk,

= (3 · 2) · 10 hogy a számot megszorozzuk a tízesek helyén álló
= 6 · 10 számjeggyel, majd a kapott szorzathoz jobbról
= 60 hozzáírunk egy nullát.
200 · 3 = (2 · 100) · 3 Egyjegyű számot kerek százassal úgy szorzunk,

= 100 · (2 · 3) hogy a számot megszorozzuk a százasok helyén
= 100 · 6 álló számjeggyel, majd a kapott szorzathoz jobbról
= 600 hozzáírunk két nullát.
1 Számold ki!
3 6 2 7 9 4 10
· 10
· 20
· 50
· 70
· 100
33
Kerek tízesekkel és 100-zal való osztás
4 · 10 = 40, ezért 40 : 10 = 4
Alibaba és a negyven rabló a tallérokat számolják.
40 · 10 = 400, ezért 400 : 10 = 40

Ehhez hasonlóan:
42 · 10 = 420, ezért 420 : 10 = 42
Az egy nullával végződő számokat úgy osztjuk 10-zel, hogy a végéről elhagyjuk a nullát.
Alibaba úgy osztotta szét a 400 tallért 100 kis tasakba, hogy mindegyikbe egyforma számú
jusson. Hány tallért tett az egyes tasakokba?
400 = 4 · 100
400 : 100 = 4
A két nullával végződő számokat úgy osztjuk 100-zal, hogy a végéről elhagyjuk a két nullát.
1000 : 100 = 10
1 A gyerekek mindkét kezüket

magasba emelték. Kétszáz ujj
emelkedett a magasba. Hány
gyerek emelte fel a kezét?
2 Számold ki!
а) 500 : 100 b) 900 : 100 c) 240 : 10 d) 320 : 10
34
Egyjegyű számmal való szorzás
Az összeg számmal való szorzásának
szabálya
Az összeg szorzata egyenlő a szorzatok
összegével.
(5 + 2) · 3 = 5 · 3 + 2 · 3
Ehhez hasonlóan szorzunk különbséget számmal: A különbség számmal való szorzásának

(10 – 2) · 3 =
10 · 3 – 2 · 3 szabálya
= 30 – 6 A különbség szorzata egyenlő a
= 24 szorzatok különbségével.
A szabályok alkalmazása sokszor megkönnyíti
a számolást. Az összeg szorzásának szabályát
12 · 4 = (10 + 2) · 4 alkalmaztuk.
= 10 · 4 + 2 · 4
= 40 + 8
= 48
18 · 4 = (20 – 2) · 4
= 20 · 4 – 2 · 4 A különbség szorzásának szabályát
= 80 – 8 alkalmaztuk.
= 72
32 · 5 = (30 + 2) · 5
= (30 · 5) + (2 · 5) Az 5-tel először a tízeseket, majd az
= 150 + 10 egyeseket szoroztuk meg. Az összeg
= 160 számmal való szorzásának szabályát
alkalmaztuk.
Ehhez hasonlóan szorzunk háromjegyű számot is.
354 · 2 = (300 + 54) · 2
= (300 · 2) + (54 · 2) Először a százasokat, majd a tízeseket és
= 600 + (50 + 4) · 2 végül az egyeseket szorozzuk.
= 600 + 50 · 2 + 4 · 2
= 600 + 100 + 8
= 700 + 8
= 708
1 Számold ki a szorzatot!
а) 31 · 4 b) 38 · 5 c) 56 · 3 d) 97 · 2
e) 231 · 4 f) 138 · 5 g) 326 · 3 h) 497 · 2
35
Osztás egyjegyű számmal
56 : 8 =
(40 + 16) : 8
Az osztandót két szám összegeként írtuk
= 40 : 8 + 16 : 8
fel, hogy könnyebb legyen elvégezni az
=5+2
osztást.
=7
Az összeg osztásának szabálya

Összeget úgy osztunk számmal, hogy az összeadandókat elosztjuk az adott számmal,
majd a kapott hányadosokat összeadjuk.
72 : 8 = (80 – 8) : 8 = 10 – 1 = 9
Az osztandót felírtuk két szám különbségeként, hogy könnyebb legyen elvégezni az osztást.
A különbség osztásának szabálya

Különbséget úgy osztunk számmal, hogy a kisebbítendőt és a kivonandót is elosztjuk
az adott számmal, majd a második hányadost kivonjuk az elsőből.
48 : 4 = (40 + 8) : 4
= (40 : 4) + (8 : 4) Az összeg osztására vonatkozó szabályt alkalmaztuk.
= 10 + 2
= 12
Ezért:
480 : 4 = 48t : 4 = 12t = 120
248 : 8 = (240 + 8) : 8 Felbontottuk az osztandót két szám összegére, majd az

= (240 : 8) + (8 : 8) összeg osztására vonatkozó szabályt alkalmaztuk.
= 30 + 1 = 31
848 : 4 = (800 + 40 + 8) : 4 Felbontottuk az osztandót százasokra, tízesekre és

= 800 : 4 + 40 : 4 + 8 : 4 egyesekre, majd az összeg osztására vonatkozó szabályt
= 200 + 10 + 2 alkalmaztuk. Zárójeleket nem kell használni, mert az
= 212 osztás műveletének elsőbbsége van az összeadáshoz
viszonyítva.
1 Számold ki!
а) 280 : 2 b) 780 : 6 c) 369 : 3 d) 842 : 2
36
Maradékos osztás
6 : 1 = 6 mert 6 = 6 · 1 A 6-os szám osztható 1-gyel.

6 : 2 = 3 mert 6 = 3 · 2 A 6-os szám osztható 2-vel.
6 : 3 = 2 mert 6 = 2 · 3 A 6-os szám osztható 3-mal.
6 : 6 = 1 mert 6 = 1 · 6 A 6-os szám osztható 6-tal.
A 6-os szám osztható az 1, 2, 3 és 6 számokkal.
Anna, Juli és Andris 7 cukorkát osztanak el.

Hány cukorka jut fejenként, ha mindenkinek
egyforma számú cukorkát kell kapnia?
Amikor mindenkinek kiosztanak egy-egy

cukorkát, még 4 cukorkájuk marad.
Tovább tudják osztani.
7=1·3+4
7=2·3+1
Ha minden gyereknek jutott 2 cukorka, megmarad még egy.
Ezt az egy megmaradt cukorkát már nem tudják 3 felé osztani.
Így írjuk:
7 : 3 = 2 (a maradék 1) 7-es szám 3-mal való osztásának maradéka 1.
A
(A 7-es szám nem osztható 3-mal.)
A 23-as szám 5-tel való osztásának hányadosát és maradékát számoljuk.
23 : 5 = 1 · 5 + 18 Azt ellenőriztük, hogy melyik az a szám, amelyik az

23 : 5 = 2 · 5 + 13 osztóval szorozva az osztandóhoz legközelebb álló
23 : 5 = 3 · 5 + 8 számot adja (a maradék kisebb az osztónál).
23 : 5 = 4 · 5 + 3 A mi esetünkben ez a 4-es, amely 3 maradékot ad
Így írjuk: 23 : 5 = 4 (a maradék 3) (a 3 kisebb az 5-nél).
A maradéknak kisebbnek kell lennie az osztónál.
Ehhez hasonlóan, 123 : 5 = (100 + 23) : 5 = 24 (a maradék 3).
Oszd el a számot!
A játékosok számjegyeket választanak 1-től 9-ig. Ezekből kétjegyű számokat alkotnak.
Ha a kapott szám páratlan, akkor elosztják 2-vel. Ha a szám páros, akkor 3-mal osztják el.
37
Emlékezz a római számokra!
Az ókori rómaiak a 100-ig terjedő számokat az I, V, X, L és C

szimbólumokkal jelölték.
Ezeket a szimbólumokat római számjegyeknek nevezzük.
Római számjegy I V X L C
A számjegy értéke 1 5 10 50 100
A többi számot is ezekkel a szimbólumokkal írták.

1 I 21 XXI 41 XLI 61 LXI 81 LXXXI
2 II 22 XXII 42 XLII 62 LXII 82 LXXXII
3 III 23 XXIII 43 XLIII 63 LXIII 83 LXXXIII
4 IV 24 XXIV 44 XLIV 64 LXIV 84 LXXXIV
5 V 25 XXV 45 XLV 65 LXV 85 LXXXV
6 VI 26 XXVI 46 XLVI 66 LXVI 86 LXXXVI
7 VII 27 XXVII 47 XLVII 67 LXVII 87 LXXXVII
8 VIII 28 XXVIII 48 XLVIII 68 LXVIII 88 LXXXVIII
9 IX 29 XXIX 49 XLIX 69 LXIX 89 LXXXIX
10 X 30 XXX 50 L 70 LXX 90 XC
11 XI 31 XXXI 51 LI 71 LXXI 91 XCI
12 XII 32 XXXII 52 LII 72 LXXII 92 XCII
13 XIII 33 XXXIII 53 LIII 73 LXXIII 93 XCIII
14 XIV 34 XXXIV 54 LIV 74 LXXIV 94 XCIV
15 XV 35 XXXV 55 LV 75 LXXV 95 XCV
16 XVI 36 XXXVI 56 LVI 76 LXXVI 96 XCVI
17 XVII 37 XXXVII 57 LVII 77 LXXVII 97 XCVII
18 XVIII 38 XXXVIII 58 LVIII 78 LXXVIII 98 XCVIII
19 XIX 39 XXXIX 59 LIX 79 LXXIX 99 XCIX
20 XX 40 XL 60 LX 80 LXXX 100 C
1 Írd le római számmal a hónap sorszámát, és az ahhoz a hónaphoz tartozó napok számát!
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
II. V.
XXVIII
(XXIX)
38
Római számjegyek (D, M)
Az ókori rómaiak az 1000-ig terjedő számokat az I, V, X, L, C, D és M szimbólumokkal jelölték.
Római számjegy I V X L C D M
A számjegy értéke 1 5 10 50 100 500 1000
Az első ezres kerek százasai a C, D és M szimbólumokkal írva
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
C CC CCC CD D DC DCC DCCC CM M
Az első ezreshez tartozó számokat római számjegyekkel hasonló szabályok szerint írjuk, mint a
100-ig terjedő számokat.
675 = 600 + 70 + 5
= (500 + 100) + (50 + 20) + 5
= (D + C) + (L + XX) + V
= DCLXXV
349 = 300 + 40 + 9
= (100 + 100 + 100) + (50 – 10) +(10 – 1)
= (C + C + C) + (L – X) + (X – I)
= CCC + XL + IX
= CCCXLIX
1 Írd le római számokkal:

а) а 674 és 800; b) a 400 és 287 közötti számokat!
39
1000-ig terjedő számokról?
Megtanultuk:
a szorzást az első ezresben;
аz osztást az első ezresben egyjegyű számmal, 10-zel és 100-zal;
a maradékos osztást;
a számtani műveletekre vonatkozó szabályokat:

y a tényezők helycseréjére vonatkozó szabályt;
y a tényezők csoportosítására vonatkozó szabályt;
y az összeg és különbség számmal való szorzásának szabályát;
y az összeg és különbség számmal való osztásának szabályát;
írni és olvasni az 1000-ig terjedő római számokat.
Gondolj egy
háromjegyű A kapott
számra a szorzatot
második változtasd
Szorozd A kapott
százasból, meg úgy, hogy
meg 3-mal számot írd
amelynek a felcseréled a
az elgondolt fel római
tízesek helyén számjegyeket
számot! számjegyekkel!
álló számjegye a tízesek és
különbözik az egyesek
az egyesek helyén!
számjegyénél!
40
GEOMETRIA
1. RÉSZ Az egyenesek kölcsönös helyzete
Kedves Dó
ri!
Küldöm n
eked a falu
m térképé
Az én utc t.
ám metsz
i a többi u
Roli és Sz tcát.
abi párhu
laknak. E zam
zek nem m os utcákban
etszik egy
Üdvözlet а mást.
Ligetből,
Juli
Az a és b egyeneseknek egy közös pontjuk van,

az S. Azoknak az egyeneseknek, amelyek metszik
egymást, egy közös pontjuk van.
S
а b A c és d egyeneseknek nincs közös pontjuk.

Azokat az egyeneseket, melyeknek nincs
c közös pontjuk, és egy síkfelülethez tartoznak,
d párhuzamos egyeneseknek nevezzük.
A c és d egyenesek párhuzamosak.
Ezt így írjuk: c || d.
A négyzethálót egyenes vonalak alkotják.

а b c
Mely egyenesek párhuzamosak a négyzethálón?
Az a és b egyenesek párhuzamosak, a b és c egyenesek
párhuzamosak, ezért az a és c egyenesek is párhuzamosak.
m
a || b és b || c → a || c
n
Mely egyenesek metszik egymást?
Mutasd be papíron az egyenesek kölcsönös helyzetét:

а) keskeny szalagragasztót használva; b) kifeszített cérnaszálat használva!
41
A szög
Mit látsz a kép által ábrázolt Т
utcasarkokon? A szög csúcsa
B
А
A szög szára
b
Hő
sök
Fő utca
a
utc
aTb∢
a
(Így olvassuk: аТb szög)
Az ATB szöget két félegyenes alkotja, a közös kezdőpontú

Ta és Tb félegyenesek. A Ta és a Tb félegyenesek a szög
Hársfa utca szárai. Az ATB szög jelölése: aTb∢ vagy ATB∢.
Két egymást metsző egyenes négy szöget

határoz meg.
s
A szög külső tartománya S
Az M pont hozzátartozik az sТp∢-höz.
A T, P és S pontok is hozzátartoznak az sТp∢-höz.
M
T A szög belső tartománya
P
p
A szöget a csúcsa, a szárai és a belső tartománya alkotják.
a
c
1 Írd le az összes szöget, melyeket a mellékelt ábrán látsz! b
Vágd ki papírból a szög modelljét, és ragaszd be a füzetedbe.

Rajzold meg a szöget és jelöld meg. Jelölj meg egy A pontot a szög belső tartományában.
42
A szögek fajtái
Az oszlopok felfelé állnak a földhöz viszonyítva.
Azt mondjuk, hogy függőlegesen (vertikálisan) állnak.
A léc vízszintes (horizontális) a földhöz viszonyítva.
Az oszlop és a léc egymással derékszöget alkotnak.
y A vízszintes és a függőleges vonalak egymással

derékszöget alkotnak.
A vízszintes és a függőleges vonalak egymásra
x kölcsönösen merőlegesek.
Az x és y egyenesek merőlegesek. Ezt így írjuk: x ⊥ y.
Bizonyos dolgok és bútorok a szobában nem állnak

függőlegesen (derékszögben a földhöz viszonyítva).
Találd meg ezeket! Mi fog történni velük?
p p A derékszögnél nagyobb
A derékszögnél kisebb
s szög a hegyesszög. m szög a tompaszög.
Az sOt∢ hegyesszög. Az mOt∢ tompaszög.

O t O t
0
1
Derékszög
2
3
4
5
6
A háromszögvonalzó egyik szöge 7

8
9
10
derékszög. 11
12
13
14
A forgalmi rendőr
Az egyik tanuló legyen a forgalmi rendőr, aki a két
karjának helyzetével valamilyen szöget mutat. A többi
tanuló rajzolja a füzetébe azt a szöget, amely a két kar
helyzetét utánozza, és írja oda, milyen típusú a szög
(hegyesszög, derékszög vagy tompaszög).
43
Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása
Háromszögvonalzó
Párhuzamos és merőleges egyeneseket a rajzkészlet
(egyenes vonalzó és háromszögvonalzó) segítségével
fogunk rajzolni.
Egyenes vonalzó
Tanulj meg párhuzamos egyeneseket rajzolni (1–3. ábra)!
b
a
1. ábra 2. ábra 3. ábra
Tanulj meg merőleges egyeneseket rajzolni

(4–6. ábra)!
c
4. ábra 5. ábra 6. ábra
Tanulj meg merőleges egyeneseket rajzolni úgy, hogy az egyik áthaladjon a megadott A ponton
(7–10. ábra)!
A A A A
7. ábra 8. ábra 9. ábra 10. ábra
44
egyenesekről és a szögekről?
Megtanultuk: Fontos fogalmak:

megkülönböztetni a szögeket (hegyes-, tompa- és
derékszög); y derékszög
y hegyesszög
elemezni az egyenesek kölcsönös helyzetét: y tompaszög
� az egyenesek metszhetik egymást, lehetnek y párhuzamosság
párhuzamosak; y merőlegesség
� kmegfigyelhetünk merőleges helyzetet is;
szerkeszteni a párhuzamos egyeneseket;
szerkeszteni a merőleges egyeneseket!
Készítsd el a derékszög modelljét papírhajtogatással!
45
SZÁMOK
3. RÉSZ Írásbeli összeadás
1000-ig (234 + 123)
234 = 200 + 30 + 4 A számjegyek helyi értéke
234 = 2sz +3t +4e sz – százasok; t – tízesek; e – egyesek
234 + 123 = (200 + 30 + 4) + (100 + 20 + 3)

= (2sz + 3t + 4e) + (1sz + 2t + 3e)
= (2sz + 1sz) + (3t + 2t) + (4e + 3e)
= 3sz + 5t + 7e = 357
Az írásbeli összeadás folyamata

234 + 123 = 200 + 30 + 4 Szétbontjuk az összeadandókat százasokra, tízesekre és
+100 + 20 + 3 egyesekre. A százasokat a százasok alá, a tízeseket a tízesek
300 + 50 + 7 = 357 alá, az egyeseket az egyesek alá írjuk.
Jobbról balra haladva adunk össze – az egyeseket az
egyesekkel, a tízeseket a tízesekkel, a százasokat a százasokkal.
Írásbeli összeadás a helyi Az írásbeli összeadás rövidebb alakja

értékek táblázatában egymás alá írással
sz t e 234
+ 123
2 3 4
357
+ 1 2 3
3 5 7
234 + 123 + 312 = (200 + 30 + 4) + (100 + 20 + 3) + (300 + 10 + 2)

= (2sz + 3t + 4e) + (1sz + 2t + 3e) + (3sz + 1t + 2e)
sz t e
Fontos!
2 3 4 234 ázasok számjegyét
123 Figyelmesen írd a sz
e alá, a tízesek
1 2 3 + 312 a százasok számjegy
számjegye alá
számjegyét a tízesek
669 gyét az egyesek
+ 3 1 2 és az egyesek számje
számjegye alá!
6 6 9
1 Számold ki!
а) 231 + 342 b) 512 + 121 c) 453 + 122 d) 214 + 341 + 142
46
Írásbeli kivonás
1000-ig (234 – 123)
Kivonás esetében szétbontjuk a kisebbítendőt is, és a kivonandót is százasokra, tízesekre és egyesekre.
A százasokból a százasokat, a tízesekből a tízeseket, az egyesekből az egyeseket vonjuk ki.
234 = 200 + 30 + 4 12
3 = 100 + 20 + 3
234 – 123 = (200 + 30 + 4) – (100 + 20 + 3) 234 = 2sz + 3t + 4e
= 1sz + 2t + 3e
= (2sz + 3t + 4e) – (1sz + 2t + 3e)
= (2sz – 1sz) + (3t – 2t) + (4e – 3e)
= 1sz + 1t + 1e = 111
Az írásbeli kivonás folyamata A százasokat a százasok alá, a tízeseket a tízesek alá, az
234 – 123 =
200 + 30 + 4 egyeseket az egyesek alá írjuk. A kivonandó számjegyeit
–100 – 20 – 3 kivonjuk a kisebbítendő ugyanolyan helyi értékű
100 + 10 + 1 = 111 számjegyeiből, az egyeseket az egyesekből stb.
Jobbról balra haladva végezzük el a kivonást.

Először az egyesekből vonjuk ki az egyeseket, azután a tízesekből a tízeseket, majd a százasokból a
százasokat.
Írásbeli kivonás a helyi Az írásbeli kivonás rövidebb alakja
értékek táblázatában egymás alá írással
sz t e
234
2 3 4 – 123
111
– 1 2 3
1 1 1
1 Számold ki!
а) 342 – 231 b) 579 – 121 c) 467 – 211 d) 685 – 214
Alkoss különbséget!
A 3. Melléklet kártyalapjaiból húzz ki hatot, mindegyik színből kettőt. Hasonlítsd össze az
azonos színű kártyalapokon lévő számokat. A nagyobb számjegyű lapot tedd balra, a kisebbet
pedig jobb oldalra. Ismételd meg az eljárást
a többi kihúzott lappal is. A bal oldalon lévő
kártyalapokból alkoss egy háromjegyű számot,
a jobb oldaliakból is úgy, hogy a színek sorrendje
a számokban megegyezzen. Számold ki a nagyobb
és a kisebb szám különbségét! 495 – 371
47
Összeadás a tízesek vagy százasok átlépésével
(200 + 30 + 4) + (100 + 20 + 8)
234 + 128 = Szétbontjuk az összeadandókat százasokra,
= (2sz + 3t + 4e) + (1sz + 2t + 8e) tízesekre és egyesekre.
= (2sz + 1sz) + (3t + 2t) + (4e + 8e) Az egyesek összeadásánál átvittünk egy
= 3sz + 5t + 12e tízest, mert 12e egyenlő 1t plusz 2e.
= 3sz + 5t + (1t + 2e)
= 3sz + (5t + 1t) + 2e
= 3sz + 6t + 2e = 362
Az írásbeli összeadás folyamata táblázatban Vagy rövidebben:
sz t e 1
1 A százasokat a százasok alá, a tízeseket 234
a tízesek alá, az egyeseket az egyesek alá + 128
2 3 4 írjuk. Összeadjuk az azonos helyi értéken 362
+ 1 2 8 álló számokat.
3 6 2
234 + 197 = (200 + 30 + 4) + (100 + 90 + 7) Hasonlóan számoltunk, mint az

= (2sz + 3t + 4e) + (1sz + 9t +7e) első példában. Számolás közben két
= (2s + 1sz) + (3t + 9t) + (4e + 7e) átlépésünk is volt. Átvittünk egy
= 3sz + 12t + 11e százast és egy tízest is.
= 3sz + (1sz + 2t) + (1t + 1e)
= (3sz + 1sz) + (2t + 1t) + 1e
= 4sz + 3t + 1e = 431
Táblázatban: Vagy rövidebben:

sz t e 11
1 1 234
+ 197
2 3 4 431
+ 1 9 7
4 3 1
1 Számold ki!
а) 127 + 364 b) 659 + 218 c) 445 + 188 d) 387 + 536
48
Írásbeli kivonás átlépéssel
50 14
364 – 128 = 300 + 60 + 4
– 100 – 20 – 8
200 + 30 + 6 = 236
Ha a kisebbítendő egyesek helyén álló számjegye kisebb, mint a kivonandó egyesek helyén
álló számjegye, akkor egy tízest átalakítunk tíz egyessé.
sz t e
5 14
5 14 364
–128
3 6 4
236
– 1 2 8
2 3 6
200 150 14
364 – 178 = 300 + 60 + 4
– 100 – 70 – 8
100 + 80 + 6 = 186
Ha a kisebbítendő egyesek helyén álló számjegye kisebb, mint a kivonandó egyesek helyén álló
számjegye, akkor egy tízest átalakítunk tíz egyessé. Ehhez hasonlóan, egy százast tíz tízessé
alakítunk, ha a tízesek számjegye a kisebbítendőben kisebb, mint a kivonandóban.

sz t e 2 1514
364
2 15 14
–178
3 6 4 186
– 1 7 8
1 8 6
а) 567 és 329 b) 675 és 481 c) 935 és 258 d) 482 és 196
49
Írásbeli szorzás
egyjegyű számmal
12 . 3 = (10 + 2 )  3 = (1t + 2e)  3 = (1t  3) + (2e  3) = 3t + 6e = 36
Alkalmaztuk az összeg szorzására vonatkozó szabályt.
Az írásbeli szorzás folyamata

12  3
10  3 = 30
23= 6 Először a tízeseket szorozzuk, azután az egyeseket.
36

sz t e 12  3
1 2 3 36
3 6
134  2 = (100 + 30 + 4)  2 = (1sz + 3t + 4e)  2

= (1sz  2) + (3t  2) + (4e  2) = 2sz + 6t + 8e = 268

134  2
100  2 = 200
30  2 = 60 Először a százasokat szorozzuk, majd a tízeseket,
42 = 8 és a végén az egyeseket.
268
Írásbeli szorzás a helyi Az írásbeli szorzás rövidebb

értékek táblázatában: alakja egymás alá írással
sz t e
134  2
1 3 4 2 268
2 6 8
1 Számold ki!
а) 34  2 b) 21  4 c) 231  3 d) 421  2
50
Átlépéssel történő írásbeli
szorzás egyjegyű számmal
128  3 = (100 + 20 + 8)  3 = (1sz + 2t + 8e)  3 = (1sz  3) + (2t  3) + (8e  3)
= 3sz + 6t + 24e = 3sz + 6t + (2t + 4e) = 3sz + (6t + 2t) + 4e
= 3sz + 8t + 4e = 384
128  3
100  3 = 300 Először a százasokat szorozzuk, majd a tízeseket, és végül az egyeseket.
20  3 = 60 Figyelmesen írjuk a százasokat a százasok alá, a tízeseket a tízesek alá, az
8  3 = 24 egyeseket az egyesek alá!
384
Az írásbeli szorzás folyamata a Az írásbeli szorzás rövidebb alakja
helyi értékek táblázatában: egymás alá írással
sz t e 2
2 128  3
384
1 2 8 3
3 8 4

168  4
100  4 = 400 Először a százasokat szorozzuk, majd a tízeseket, és végül az egyeseket.
60  4 = 240 Figyelmesen írjuk a százasokat a százasok alá, a tízeseket a tízesek alá, az
8  4 = 32 egyeseket az egyesek alá!
672
Az írásbeli szorzás folyamata a Az írásbeli szorzás rövidebb alakja

helyi értékek táblázatában: egymás alá írással
sz t e 23
2 3 168  4
672
1 6 8 4
Az írásbeli szorzás folyamata a helyi értékek táblázata és a rövidebb
6 7 2 írásmód esetén is jobbról balra haladva valósul meg, először az
egyeseket, utána a tízeseket és végül a százasokat szorozzuk.
1 Számold ki!
а) 374  2 b) 216  4 c) 235  3 d) 199  2
51
Maradék nélküli írásbeli
osztás egyjegyű számmal
64 : 2 = (60 + 4) : 2
= (6t + 4e) : 2
= (6t : 2) + (4e : 2) Az összeg osztásának szabályát alkalmaztuk.
= 3t + 2e = 32
Írásban végezzük az Az írásbeli osztás folyamata Az írásbeli eljárás rövidebb
osztást a helyi értékek táblázatában alakja egymás alá írással
64 : 2 64 : 2 = 32
sz t e sz t e
60 : 2 = 30 –6
4:2= 2 6 4 :2= 3 2 04
32 – 6 –4
0
0 4
– 4 32=6
0
6t osztva 2-vel egyenlő 3t-sel. A hányadosba a tízesek helyére beírjuk a 3-ast. 3-szor 2 egyenlő
6. A 6-ost a tízesek alá írjuk, és kivonjuk: 6 – 6 = 0. Az egyesek helyén álló 4-es számjegyet
leengedjük az egyesek oszlopában, majd tovább végezzük az osztást.
Írásban végezzük Az írásbeli osztás folyamata a Az írásbeli eljárás rövidebb

az osztást helyi értékek táblázatában alakja egymás alá írással
864 : 2 864 : 2 = 432
sz t e sz t e
800 : 2 = 400 –8
60 : 2 = 30 8 6 4 :2= 4 3 2 06
4:2= 2 – 8 –6
432 04
0 6
–4
– 6 0
0 4
– 4
0
1 Számold ki a hányadost írásbeli eljárással!

а) 39 : 3 b) 682 : 2 c) 848 : 4
52
Osztás egyjegyű számmal
Amikor az osztandó első számjegye nem osztható az osztóval, akkor az összeg osztásának szabályát
alkalmazzuk.
78 : 2 = (7t + 8e) : 2 = (6t + 10e + 8e) : 2 = (6t : 2) + (18e : 2) = 3t + 9e = 39
A 7t-t bontottuk fel. 7t = 6t + 10e
Az írásbeli osztás folyamata a helyi értékek táblázatában Az írásbeli eljárás rövidebb
sz t e sz t e alakja egymás alá írással
7 8 :2= 3 9 78 : 2 = 39
– 6 –6
1 8 18
– 18
– 1 8
0
0
Kiszámoljuk az 578 és a 2 hányadosát.

Az 578-ban sem a százasok, sem a tízesek helyén álló számjegy nem osztható 2-vel.
5 7 8 :2= 2 8 9 578 : 2 = 289
– 4 –4
1 7 17
– 16
– 1 6 18
1 8 – 18
– 1 8 0
0
Kiszámoljuk az 535-ös háromjegyű szám és az 5 hányadosát. Az osztandóban a tízesek helyén álló

számjegy nem osztható 5-tel.
5 3 5 :5= 1 0 7 535 : 5 = 107
– 5 –5
0 3 03
– 0 –0
35
3 5
– 35
– 3 5 0
0
1 Számold ki a hányadost írásbeli osztással!

а) 56 : 4 b) 382 : 2 c) 665 : 5 d) 847 : 7
53
Írásbeli maradékos osztás
egyjegyű számmal
sz t e sz t e
9 5 :3= 3 1 (a maradék 2)
– 9 2<3
0 5
A maradék mindig kisebb
– 3 az osztónál.
2
Rövidebben:
95 : 3 = 31 (a maradék 2)
–9
05
–3
2
Kiszámoljuk a 462 és a 2 hányadosát.

Az írásbeli osztás folyamata a helyi értékek táblázatában
sz t e sz t e
4 6 9 :2= 2 3 4 (a maradék 1)
– 4
Rövidebben:
0 6
– 6 469 : 2 = 234 (a maradék 1)
–4
0 9 06
– 8 –6
Краће: 09
1 –8
1
1 Számold ki a hányadost írásbeli osztással!

а) 63 : 5 b) 203 : 2 c) 760 : 7 d) 248 : 5
54
Mit tanultunk meg a számtani műveletekről?
Megtanultuk az írásbeli eljárást:
az 1000-ig való összeadáshoz;
az 1000-ig való kivonáshoz;
az egyjegyű számmal való szorzáshoz;
az egyjegyű számmal való osztáshoz;
az egyjegyű számmal való maradékos osztáshoz.
Írásban számolok
A 4. Mellékletből húzz ki hat különböző színű kártyalapot. Alkoss ezekből két
háromjegyű számot úgy, hogy a százasok helyén álló számjegy ne legyen zöld színű.
1. Számold ki írásban a számok összegét.

2. A nagyobb számból vond ki a kisebbet írásbeli eljárással.
3. Mindkét számot szorozd meg 2-vel írásbeli eljárással.
4. A két szám különbségét oszd el valamelyik 0-tól különböző számmal a megmaradt
kártyalapokról.
1 3
6 7 4
55
Összeadást tartalmazó egyenletek
Emlékezz az összeadás és kivonás műveletek közötti összefüggésre!
+ 20
130 20 130 + 20 = 150

130 150 150 – 20 = 130
150 150 – 130 = 20
– 20
A 240 és egy ismeretlen szám összege 400. Határozd meg az ismeretlen számot!
240 x
400
Az ábra alapján felírhatjuk a következő egyenletet.
240 + x = 400 Ismeretlen összeadandót tartalmazó egyenlet
x = 400 – 240
x = 160
Az egyenlet megoldása a 160-as szám.
Ellenőrzés: 240 + 160 = 400
Norbinak 300 dinárja van a perselyében. Mennyit kell még spórolnia, hogy megvásárolhasson egy
könyvet, amelynek 450 dinár az ára?
A szöveg alapján rajzolhatunk egy ábrát.
300 x
450
300 + x = 450 A szöveg és az ábra alapján írtuk fel az egyenletet.
x = 450 – 300
x = 150
Az ismeretlen összeadandót úgy számoljuk ki, hogy az összegből kivonjuk az ismert összeadandót.
Az egyenlet megoldása a 150.
Válasz: Norbi még 150 dinárt kell hogy megspóroljon.
Ellenőrzés: 300 + 150 = 450
Amikor az egyenletben az ismeretlen x betűt behelyettesítjük azzal a számmal, amely az egyenlet
megoldása, egy egyenlőséget kapunk. Ha az egyenlőség igaz, akkor a megoldás helyes.
1 Rajzolj ábrát az x + 400 = 600 egyenlethez!

Írj fel még két egyenlőséget az ábra alapján!
56
Kivonást tartalmazó egyenletek
450 – x = 300 Ismeretlen kivonandót tartalmazó egyenlet.
x = 450 – 300
x = 150
Az ismeretlen kivonandót úgy számoljuk ki, hogy a kisebbítendőből kivonjuk a különbséget.
a–x=b
x=a–b
1. Példa
Sárinak 450 gyöngyszeme volt.
Amikor elkészítette a nyakláncot, megmaradt még 200 gyöngye.
Hány gyöngyből készítette a nyakláncot?
A szöveg alapján írjuk az egyenletet.
450 – x = 200
x = 450 – 200
x = 250
Az egyenlet megoldása a 250.
Válasz: a nyaklánc 250 gyöngyszemből készült.
Ellenőrzés: 450 – 250 = 200
x – 300 = 150 Ismeretlen kisebbítendőt tartalmazó egyenlet.

x = 150 + 300
x = 450
Az ismeretlen kisebbítendőt úgy számoljuk ki, hogy összeadjuk a különbséget és a kivonandót.
x–a=b
x=b+a
2. Példa
Lilinek egy teli doboz gyöngyszeme van. Ha készít egy nyakláncot 200 gyöngyszemből, akkor marad
neki még 170. Hány gyöngyszem van Lili dobozában?
y – 200 = 170
y = 200 + 170
y = 370
Ellenőrzés: 370 – 200 = 170
Lili dobozában 370 gyöngyszem van.
1 Oldd meg az egyenletet!

а) 720 = 800 – x b) x – 120 = 800 c) 540 – a = 400
57
Szorzást tartalmazó egyenletek
Emlékezz a szorzás és osztás közötti összefüggésre!
20 : 5 = 4
4  5 = 20
20 : 4 = 5
Ismeretlen tényezőt tartalmazó egyenletek megoldása

4  x = 200
x = 200 : 4
x = 50
Az 50-es szám az egyenlet megoldása.
Ellenőrzés: 4  50 = 200
Az ismeretlen tényezőt úgy számoljuk ki, hogy a szorzatot elosztjuk az ismert tényezővel.
ax=b
x=b:a
Egyenlet segítségével oldjuk meg a szöveges feladatot

Három egyforma ládában összesen 60 alma van.
Hány alma van egy ládában?
x x x
60
A szöveg alapján matematikai leírást adunk meg.
3  x = 60
x = 60 : 3
x = 20
Ellenőrzés: 3  20 = 60
Válasz: mindegyik ládában 20 alma található.
1 Számold ki!
а) 5  x = 600 b) x  8 = 400
2 A Kacsaiskolában néhány pad van, és

mindegyikben 5 kiskacsa ül. A tanító
megszámolta a kiskacsákat: 20-an voltak.
Hány pad van a kacsaiskolában?
58
A számok összege és az összeadandók
változása közötti összefüggés
1. Példa
Melyik szerencsemalacban van több pénz?
Hasonlítsd össze az összegeket!
50 + 30 = 80 Az első összeadandó mindegyik összegben ugyanaz.

50 + 40 = 90 Hogyan változik az összeg a második összeadandó változásával?
50 + 50 = 100 Ha az első összeadandó változatlan marad, akkor az összeg annál nagyobb,
minél nagyobb a második összeadandó.
2. Példa
50 + 40 = 90 Az első összeadandó mindegyik összegben ugyanaz. Hogyan változik az összeg a
50 + 30 = 80 második összeadandó változásával? Ha az első összeadandó változatlan marad,
50 + 20 = 70 akkor az összeg annál kisebb, minél kisebb a második összeadandó.
Figyeld meg az összegeket a számegyenesen! Az első összeadandó mindkettőn ugyanaz.

Hogyan változik az összeg a második összeadandó változásától függően?
300 + 200
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
300 + 400
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
Ha az első összeadandó változatlan, az összeg annál nagyobb, minél nagyobb a második

összeadandó. Ha az első összeadandó változatlan, az összeg annál kisebb, minél kisebb a
második összeadandó.
Ellenőrizd le, hogyan változik az összeg az első összeadandó változásával, ha a összeadásokban a
második összeadandó marad változatlan!
Hasonlítsd össze az összegeket!
5 + 45 45 + 10
Az egyik összeadandó mindkét összegben ugyanaz a szám, de az 5 kisebb a 10-nél, ezért
megállapítjuk, hogy 5 + 45 < 45 + 10.
1 Hasonlítsd össze az összegeket!

а) 50 + 17 és 50 + 30; b) 50 + 30 és 17 + 30; c) 17 + 30 és 50 + 17; d) 50 + 30 és 17 + 30.
59
A számok különbsége és a kivonandó vagy
kisebbítendő változása közötti összefüggés
Józsinak, Katinak és Zsuzsinak is 100 dinárja volt. Mindannyian vásároltak uzsonnát.
Kinek maradt meg a legtöbb, és kinek a legkevesebb pénze?
A kivonandót
Hasonlítsuk össze a A kisebbítendő mindhárom különbségben változtatjuk!
különbségeket! ugyanaz. Hogyan változik a különbség a
Józsi: 100 – 20 = 80 kivonandó változásával?
Kati: 100 – 30 = 70 Minél nagyobb a kivonandó, annál kisebb a
Zsuzsi: 100 – 40 = 60 különbség.
Józsinak maradt meg a legtöbb pénze. Zsuzsinak maradt a legkevesebb pénze.
Józsi Kati Zsuzsi

Minél kisebb a kivonandó, annál nagyobb a különbség.
700 – 200
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
700 – 400
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
A kisebbítendő mindkét különbségben ugyanaz. Miben különböznek?

Hogyan változik a különbség a kivonandó változásával?
Ha a kisebbítendő változatlan, a különbség annál kisebb, minél nagyobb a kivonandó.
Ha a kisebbítendő változatlan, a különbség annál nagyobb, minél kisebb a kivonandó.
60
Feri, Emma és Léna is 20 dinárt adtak a léggömbért. Kinek maradt a pénztárcájában a legtöbb
pénz? Kinek maradt meg a legkevesebb pénze?
Feri: 70 – 20 = 50 A kivonandó mindhárom különbségben ugyanaz.
Emma: 170 – 20 = 150 Hogyan változik a különbség a kisebbítendő változásával?
Léna: 270 – 20 = 250 Minél nagyobb a kivonandó, annál nagyobb a különbség.
Lénának maradt meg a legtöbb pénze.
Ferinek maradt a legkevesebb. Minél kisebb a kisebbítendő, Változtatjuk a
annál kisebb a különbség. kisebbítendőt. Hogyan
változik a különbség?
700 – 200
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
500 – 200
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
A számegyeneseken különbségek vannak ábrázolva.

A kivonandó mindkét különbségben ugyanaz.
Hogyan változik a különbség a kisebbítendő változásával?
Ha a kivonandó változatlan, a különbség annál nagyobb, minél nagyobb a kisebbítendő.
Ha a kivonandó változatlan, a különbség annál kisebb, minél kisebb a kisebbítendő.
1 Hasonlítsd össze a különbségeket, majd írd be a megfelelő <, > vagy = jelet!
а) 200 – 40 140 – 40 b) 680 – 20 880 – 20
61
Számhalmazok
1 3
4
0 5
2
Kiválasztottunk néhány számot a halmazba.

A 0, 1, 2, 3, 4 és 5 számok az A halmaz elemei. Kapcsos zárójel a
halmaz elemeinek
Ezt így írjuk: A = {0, 1, 2, 3, 4, 5}
A számtengelyen azt látjuk, hogy az A halmaz elemei vagy kisebbek 5-nél, vagy 5-tel egyenlők.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Megállapítjuk: ha a < 6, akkor a ∈ A.

Az 1 eleme az A halmaznak, és ezt így jelöljük: 1 ∈ A vagy 1 ∈ {0, 1, 2, 3, 4, 5}.
A 2 is eleme az A halmaznak.
A 3 szintén eleme az A halmaznak.
1. Példa
A számegyenesen megjelöltük a B halmaz elemeit. Hogyan lehetne körülírni ezeket?
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A B halmaz elemei az 5-nél nagyobb számok. Ezt így írhatjuk: B = {6, 7, 8, 9, …}.
2. Példa
A számegyenesen megjelöltük a C halmaz elemeit. Hogyan lehetne körülírni ezeket?
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A C halmaz elemei az 5 és 10 közötti számok.

A C halmaz elemei nagyobbak az 5-nél, de kisebbek a 10-nél. Ezt így írhatjuk: C = {6, 7, 8, 9}.
1 a) Az A halmaz elemei az összes 20-nál kisebb szám. Add meg az A halmazt!
b) A B halmaz elemei az összes 10-nél nagyobb szám. Add meg a B halmazt!
c) A C halmaz elemei a 10-nél nagyobb és 24-nél kisebb számok. Add meg a C halmazt!
62
Összeadást tartalmazó egyenlőtlenségek
Ismeretlent tartalmazó egyenlőtlenséget oldunk meg. Ezt egyenlőtlenségnek nevezzük.
x + 50 < 60
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Először megoldjuk a megfelelő egyenletet:
50 + x = 60
x = 60 – 50
x = 10
Az összeg csökken, ha csökkentjük az összeadandót.
Mivel az összegnek kisebbnek kell lennie a 60-nál, így a második összeadandónak kisebbnek kell
lennie a 10-nél.
Az egyenlőtlenség megoldásai a 10-nél kisebb számok: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9.
Ezt így írjuk: x ∈ {0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9}.
Így olvassuk: x eleme a {0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9} halmaznak.
Vagy:
Az 50 + x < 60 egyenlőtlenség megoldáshalmaza az М = {0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9} halmaz.
Egyenlőtlenség megoldása táblázat segítségével

x 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
50 + x 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 61
A táblázatból látható, hogy az x < 10 számok esetében igaz az egyenlőtlenség.

Például, ha x = 4, akkor az 50 + 4 < 60 egyenlőtlenség egy igaz egyenlőtlenség.
Megoldjuk az 500 + y > 700 egyenlőtlenséget.

Először a megfelelő egyenletet oldjuk meg: 500 + y = 700
y = 700 – 500
y = 200
Tudjuk, hogy egy összeg annál nagyobb, minél nagyobb az összeadandó. Megállapítjuk, hogy az
egyenlőtlenség megoldásai a 200-nál nagyobb számok, y ∈ {201, 202, 203, 204, …, 1 000}.
Egy olyan számmal végezzük el az ellenőrzést, amely megoldása az egyenlőtlenségnek.

y = 201 500 + 201 = 701
701 > 700 Igaz egyenlőtlenség.
1 Oldd meg az egyenlőtlenséget!

а) 500 + y > 520 b) s + 220 < 250
63
Kivonást tartalmazó egyenlőtlenségek
Ismeretlen kivonandót tartalmazó egyenlőtlenség táblázattal való megoldása
30 – x > 25
x 0 1 2 3 4 5 6 7 8
30 – x 30 29 28 27 26 25 24 23 22
Az egyenlőtlenség megoldásai az 5-nél kisebb számok.

Az egyenlőtlenség megoldáshalmaza az M = {0, 1, 2, 3, 4, 5}.
Ismeretlen kivonandót tartalmazó egyenlőtlenség megoldása

30 – x < 5 A kivonandó sosem
Megállapítjuk, hogy az ismeretlen kivonandó nem lehet nagyobb a 30-nál. lehet nagyobb a
kisebbítendőnél!
30 – x = 5
x = 30 – 5
x = 25
Minél nagyobb a kivonandó, annál kisebb a különbség. Megállapítjuk, hogy az egyenlőtlenség
megoldásai a 25-nél nagyobb, de 30-nál kisebb vagy 30-cal egyenlő számok. Az egyenlőtlenség
megoldásai a 26-tól 30-ig terjedő számok, x ∈ {26, 27, 28, 29, 30}.
Ismeretlen kisebbítendőt tartalmazó egyenlőtlenség megoldása

1. Példa
x – 300 > 500 A kivonandó sosem
Megállapítjuk, hogy az egyenlőtlenség megoldásai nem lehetnek lehet nagyobb
kisebbek a 300-nál. Megoldjuk a megfelelő egyenletet: x – 300 = 500 a kisebbítendőnél!
x = 500 + 300
x = 800
Minél nagyobb a kisebbítendő, annál nagyobb a különbség.
Az x – 300 > 500 egyenlőtlenség megoldásai a 800-nál nagyobb számok, x ∈ {801, 802, 803, …, 1 000}.
2. Példa
x – 10 < 15
Megállapítjuk, hogy az egyenlőtlenség megoldásai nem lehetnek 10-nél kisebbek.
Megoldjuk a megfelelő egyenletet: x – 10 = 15
x = 15 + 10
x = 25
Minél kisebb a kisebbítendő, annál kisebb a különbség.
Megállapítjuk, hogy az x – 10 < 15 egyenlőtlenség megoldási a 25-nél kisebb, de 9-nél nagyobb
számok, x ∈ {24, 23, 22, 21, …, 10}.
1 Oldd meg az egyenlőtlenséget!

а) 20 – x < 15 b) 20 – h > 12 c) x – 20 > 20 d) x – 20 < 5
64
Mit tanultunk meg az egyenletekről
és egyenlőtlenségekről?
Megtanultuk megoldani:
az ismeretlen összeadandót tartalmazó egyenleteket;
Fontos fogalmak:
az ismeretlen kisebbítendőt tartalmazó egyenleteket;
y az egyenlet megoldása
az ismeretlen kivonandót tartalmazó egyenleteket; y az egyenlőtlenség
megoldáshalmaza
az ismeretlen tényezőt tartalmazó egyenleteket;
az ismeretlen összeadandót tartalmazó

egyenlőtlenségeket;
az ismeretlen kisebbítendőt tartalmazó

egyenlőtlenségeket;
az ismeretlen kivonandót tartalmazó

egyenlőtlenségeket.
Találd meg az x, y és z értékeket, hogy ezáltal kiküszöbölhetővé váljon a gépezetben

meglévő hiba!
65
GEOMETRIA
2. RÉSZ A körvonal és a kör
A körvonal egy zárt görbe vonal, amelynek minden pontja egyenlő
távolságra van egy ponttól – a körvonal középpontjától.
r
Azt a szakaszt, amely a körvonal középpontját köti össze a körvonal
S
tetszőleges pontjával, a körvonal sugarának nevezzük. A sugarat r betűvel
jelöljük.
Jelölése: k(S, r) olyan körvonal, melynek középpontja S,

a sugara pedig r.
Hasonlítsd össze az
Átmérő átmérő és a sugár hosszát!
Az átmérő olyan szakasz, amely Hányszor nagyobb az
r O r a körvonal két pontját köti össze, átmérő a sugárnál?
és áthalad a körvonal középpontján.
A kör egy olyan síkbeli alakzat, amelyet egy körvonal határol.

A kört a körvonal és az általa határolt belső tartomány alkotják.
r
Több különböző körnek lehet közös a középpontjuk.

s A körvonal a középpontjával és a sugarával van meghatározva.
r
t
pO
Készíts egy darts céltáblát (5. Melléklet)!

Mekkorák a körök sugarai az általad készített táblán?
66
A körvonal szerkesztése
A körvonalat körző segítségével rajzoljuk.
Rajzolj A középpontú és r = 25 mm sugarú k(A, r) körvonalat a képek alapján!
A
A
1. kép 2. kép 3. kép
A körvonal megrajzolt
részét körívnek nevezzük.
A A A
4. kép 5. kép 6. kép
Rajzolj mintát hét 3 cm sugarú körvonalból a kép alapján!
67
A téglalap
Háromszögvonalzó segítségével állapítsd
meg, milyen az alakjuk a kiállításon
lévő képeknek!
Háromszögvonalzó segítségével állapítsd meg, milyenek a

D C téglalap szögei! Hány csúcsa és hány oldala van a téglalapnak?
Hasonlítsd össze a téglalap oldalainak hosszát!
A téglalap szomszédos oldalai derékszöget zárnak be.
A téglalap olyan síkbeli alakzat, melynek négy derékszöge van.
Nevezd el az ábrán látható téglalap szögeit!
A B A téglalapnak négy csúcsa és négy oldala van.
Nevezd el az ábrán látható téglalap csúcsait és oldalait!
Egy alakzat olyan oldalait, melyeknek van közös csúcsa, szomszédos oldalaknak nevezzük.
Egy alakzat olyan oldalait, melyeknek nincs közös csúcsa,
D a C szemközti oldalaknak nevezzük.
AB = DC = a AD = BC = b
b b A téglalap szemköztes oldalai egyenlő hosszúságúak
(egybevágók).
A a B AB ∥ DC AD ∥ BС
A téglalap szemköztes oldalai párhuzamosak.
A téglalap belső tartománya
K
1 Melyek a téglalapok a lerajzolt alakzatok közül? H G
Ellenőrizd, majd mondd el a tulajdonságaikat! L
Mért nem téglalapok az egyes alakzatok? J
T Z
Magyarázd meg! I
E F
S R
O P M N
68
A négyzet
Milyen mértani alakzatokból áll a kép?
Használd a háromszögvonalzót, hogy megállapítsd
a képen látható alakzatok tulajdonságait!
P N Nevezd meg a KMNP négyzet összes szögét!

A négyzetnek négy derékszöge van.
K M
a Mérd le és hasonlítsd össze a négyzet oldalainak hosszát!

P N
A KMNP négyzet mely oldalai párhuzamosak?
A négyzet minden oldalának egyenlő a hossza.
a a Az oldalak egybevágók.
A négyzet szemköztes oldalai párhuzamosak.
K a M A négyzet olyan síkbeli alakzat, melynek négy derékszöge van, és minden
oldala egyenlő hosszúságú.
A négyzet olyan téglalap, melynek minden oldala egyforma hosszú.
1 A lerajzolt alakzatok közül melyek a négyzetek? Ellenőrizd, majd mondd el a

tulajdonságaikat! Az alakzatok közül egyesek mért nem négyzetek? Magyarázd meg!
K B
H G M J
I L A D
E S O N C
T
Készítsd el szívószálakból a téglalap és a négyzet modelljeit!
69
A négyzet és a téglalap kerülete
Egy alakzat kerülete az őt határoló zárt vonal hosszával egyezik meg.
Egy alakzat kerülete megegyezik annak a szakasznak a hosszával, amelyet úgy kapunk,
hogy az alakzatot határoló szakaszokat egymás után csatlakoztatjuk.
M T
N K
MT TK KN NM
Egy alakzat kerülete egyenlő az oldalai hosszának összegével.
Az MNKT alakzat kerületét KMNKT módon jelöljük.
Mennyi az ABCD négyzet kerülete?
Az ABCD négyet kerülete egyenlő annak a szakasznak a

D C hosszával, amelyet az ábrán látható négyzet oldalainak
megfelelő szakaszok csatlakoztatásával kapunk.
A B K=a+a+a+a
a a a a K= 4⋅a
Mennyi a téglalap kerülete?
A téglalap kerülete megegyezik az oldalai hosszának

D a C összegével.
b b
K=а+b+а+b
A a B
K=2⋅а+2⋅b
a b a b
1 Számold ki a:
a) négyzet kerületét, ha oldalainak hossza a = 2 cm;
b) téglalap kerületét, ha oldalainak hossza a = 2 cm és b = 3 cm!
70
A háromszög
Számold meg és nevezd el a háromszög szögeit!
C
B A háromszög olyan síkbeli alakzat, melynek három szöge van.
Számold meg a háromszög csúcsainak és oldalainak számát!
C A háromszögnek három csúcsa és három oldala van.

a
B Így jelöljük: ABC△.
b
Így olvassuk: ABC háromszög.
c
A háromszöget három szakaszból álló zárt törött
A
vonal, és az általa határolt belső tartomány alkotja.
a = BC, b = AC, c = AB
Az A csúcs az AB és AC oldalak közös csúcsa. Nevezd meg az ABC háromszög szögeit és oldalait!
Az A csúcs a BC oldallal szemben helyezkedik el. Melyik csúcs van az AB oldallal szemben?
1 Rajzolj háromszöget, és nevezd el a csúcsait! Nevezd meg a háromszög szögeit és oldalait!
Készíts kartonlapból szélforgót, amely

különböző háromszögekből áll!
71
Háromszögek fajtái a szögeik szerint
Az EFG háromszög minden szöge hegyesszög. Azt mondjuk, hogy az EFG hegyesszögű háromszög.
F
Azt a háromszöget, melynek három hegyesszöge
van, hegyesszögű háromszögnek nevezzük.
E G
Az ABC háromszögben az ABC szög derékszög. Azt mondjuk, hogy az ABC△ derékszögű háromszög.
Milyen a másik két szög?
A Azt a háromszöget, amelyben az egyik szög derékszög,
átf derékszögű háromszögnek nevezzük.
ogó
befogó
A derékszöget alkotó oldalakat befogóknak nevezzük.

A derékszöggel szemközti oldalt átfogónak nevezzük.
B befogó C
A KMN háromszögben az MKN szög tompaszög. Azt mondjuk, hogy a KMN△ tompaszögű háromszög.
M N
Azt a háromszöget, amelynek az egyik szöge
tompaszög, tompaszögű háromszögnek nevezzük.
K
Szögeik szerint a háromszögeket hegyesszögű, derékszögű és tompaszögű háromszögekre osztjuk fel.
Háromszögek (1, 2 vagy 3 játékos)

Minden játékos szétvág egy négyzethálós téglalap alakú papírlapot háromszögekre úgy, hogy
két derékszögű háromszög, két tompaszögű háromszög és két hegyesszögű háromszög modelljét
kapja. Az összes kivágott háromszöget egy rakásra teszik és összekeverik. A játékosok felváltva
kapják azt a feladatot, hogy csak az egyik fajtájú háromszögeket válasszák ki.
A játék nehezíthető úgy, hogy a játékos szemét bekötjük egy kendővel!
72
Háromszögek fajtái az oldalaik szerint
Mérd meg és hasonlítsd össze a háromszögek
oldalainak hosszát!
Milyenek a rózsaszín háromszög oldalai?
Milyenek a kék háromszög oldalai?
a
A C
Az ABC háromszögben igaz, hogy a = AB = BC = CA.
Azt a háromszöget, melynek minden oldala egyforma
a a hosszúságú, egyenlő oldalú (vagy szabályos)
háromszögnek nevezzük.
K
Az egyenlő oldalakat száraknak nevezzük. A harmadik
oldalt alapnak nevezzük.
b b A KMN háromszög mely oldalai egyenlő hosszúságúak?

Azt a háromszöget, melynek két oldala egyenlő
hosszúságú, egyenlő szárú háromszögnek nevezzük.
M a N
f G
Azt a háromszöget, melynek minden oldala különböző hosszúságú,
E
különböző oldalú (vagy általános) háromszögnek nevezzük.
g e
A háromszögeket oldalaik hosszúsága szerint egyenlő
F oldalú (szabályos), egyenlő szárú és különböző oldalú
(általános) háromszögekre osztjuk.
Készítsd el szívószálakból az egyenlő oldalú, az egyenlő szárú és az általános háromszög

modelljeit!
A 6. Mellékletben található ponthálós papírlapból vágj ki egy egyenlő oldalú, egy egyenlő
szárú és egy általános háromszög modelljét! Cseréljétek ki padtársaddal a háromszögeket, és
méréssel ellenőrizzétek, hogy jók-e az elkészített modellek!
73
Háromszög rajzolása vonalzóval és körzővel
Az 1-től 5-ig számozott lépések szerint rajzold meg az ABC háromszöget, melynek oldalai egyenlők
a megadott szakaszokkal!
S T M N E F
1. lépés: Vonalzó segítségével rajzolj egy egyenest, és jelöld meg rajta az A csúcsot!
2. lépés: Vedd körzőnyílásba az MN szakaszt, és rajzolj ezzel egy körívet az A csúcsból!
M N
A B
3. lépés: Vedd körzőnyílásba az ST szakaszt, és rajzolj ezzel egy körívet az A csúcsból!
S T
A B
4. lépés: Vedd körzőnyílásba az EF szakaszt, és rajzolj ezzel egy körívet a B pontból!

Jelöld a körívek metszéspontját C-vel!
E F C
A B
74
5. lépés: Vonalzó segítségével kösd össze az A és C, valamint a B és C pontokat!
A B
Tanuld meg rajzolni az egyenlő oldalú háromszöget, melynek

oldalai megegyeznek az ST szakasz hosszával!
Ismételd meg az 1–5. lépéseket azzal, hogy minden lépésben
az ST szakasznak megfelelő körzőnyílást használod!
A B
Hogyan rajzolhatsz egyenlő szárú háromszöget?

Az 1-től 5-ig számozott lépések alapján rajzolj olyan ABC háromszöget, melynek alapja az AB
szakasz, a szárai pedig a CD szakasz hosszával egyenlők!
A B C D
1. lépés: Rajzolj vonalzó segítségével egy egyenest, és jelöld meg rajta az A csúcspontot!
A
2. lépés: Vedd körzőnyílásba az AB szakasz hosszát, és rajzolj körívet az A pontból!
A B
A B
75
3. lépés: Vedd körzőnyílásba a CD szakaszt, és rajzolj ezzel egy körívet az A csúcsból!
C D
A B
4. lépés: Vedd körzőnyílásba a CD szakaszt, és rajzolj ezzel egy körívet a B pontból!

Jelöld a körívek metszéspontját C-vel!
C D C
A B
5. lépés: Vonalzó segítségével kösd össze az A és C, valamint a B és C pontokat!
A B
1 Rajzolj ABC és ABD háromszögeket, melyek oldalai megegyeznek az adott szakaszok hosszával!
A1 A2 B1 B2 C1 C2
76
A háromszög kerülete
Az ABC háromszög kerülete megegyezik annak a
C a szakasznak a hosszával, amelyet a háromszög oldalainak
B csatlakoztatásával kapunk.
b
c A háromszög kerülete egyenlő az háromszög oldalai
hosszának összegével.
A
KABC = a + b + c
a b c
a C Az egyenlő oldalú háromszög kerülete

A
a = AB = BC = CA
a K=a+a+a
a
KABC = 3 ⋅ a
B
K
Az egyenlő szárú háromszög kerülete
b = KM = KN
b b K=a+b+b
K=a+2⋅b
M a N
1 Számold ki a kerületét:
а) аnnak az egyenlő szárú háromszögnek, melynek alapja a = 2 cm, a szárai pedig b = 5 cm;
b) annak az egyenlő oldalú háromszögnek, amelynek az oldalai a = 4 cm hosszúak!
77
9
13
L 8
3
12
7
11
6
2
10
5
9
4
1
Téglalap és négyzet rajzolása 3 L 8
A B
10
7
2
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
K
17 1
6
9
5
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 0
4
8
10
3
Az 1-től 4-ig Aszámozott képek Balapján rajzolj Az 5-től 8-ig számozott2 képek alapján rajzolj
7
K
a 10= 511cm12oldalú négyzetet! a = 5 cm és b = 3 0cm1 oldalú téglalapot!
6
7 8 9 13 14 15
0 16 17 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5
13
12
4
11
10
6
13
3
M 9 12
C
10
2
5
L 8 11
10
7 10
10
1
9
4
6 9
10
9
5 L 8
9
8
2 10 3
4 7
8
3 6
8
8
7
A B 2 5
7
K
7
1 4
1 9
7
6
6
7 8 9 10 11 12 13 014 115 216 317 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 3
13
6
A B 2 M
8
6
D C K 12
5
1. kép 5. kép
5
1
11
7 8 9 10 11 12 13 014 115 216 317 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5
0
7
10
4
4
4
13
6
3
M L 8
3
12
3
C 7
2
11
5
N 6
2
10
10
2
5
1
4
4 9
1
9
1
3 L 8
A B
8 1 9 2 10 3
2 7
8
K 1 6
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 5
7
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 0
4
10
6
3
A B K
2
5
10
10
1
9
7 8 9 10 11 12 13 014 115 216 317 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 0

7
4
9
9
8
2. kép 6. kép
6
13
3
M
8
8
12
7
2
5
11
7
7
10 13
6
1
6
6
12
4
9
D C L 11
5
8
5
10
3
7
9
4
6
4
2
5 L 8
3
7
2 10 3
4
N
1
3 6
2
A B 2 5
K
10
10
1 4
1 9
7 8 9 10 11 12 13 014 115 216 317 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 0 3

9
9
A B 2
8
K 1 1
8
8
7 8 9 10 11 12 13 014 115 216 317 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 0 14
7
13
7
7
3. kép 7. kép 12 13
6
M 11
6
6
12
D C 10 11
5
9
10
8
M 9
4
D C 7
L 8
6
3
7
8 1 9 2 10 3
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 N 5 6
4
2
5
3
L
10
10
4
1
2 3
N 1
9
A B 0 K
2
1
8
7 8 9 10 11 12 13 014 115 216 317 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 0

7
A B
13
6
K M
6
12
D C 11
5
4. kép 8. kép
5
10
9
4
1
78 L 8 14
3
7
3
13
N 6 12
2
5
2
11
4 10
1
3
1
Téglalap és négyzet tükrözése
a négyzethálón
Amikor egy olyan képet készítünk, amely az eredetivel
egybevágó, akkor egy leképezett alakzatot kapunk.
s1
T S T1
K N N1 K1
M M1
A KMNT négyzet és a K1M1N1T1 tükörképe szimmetrikusak az s1 egyeneshez viszonyítva.

A T csúcs az s1 egyeneshez viszonyítva a T1 csúccsal szimmetrikus: s1: TS = ST1, TT1 ⊥ s1 (a TT1
szakasz merőleges az s1 szimmetriatengelyre).
A KMNT és a K1M1N1T1 négyzetek oldalai egyenlő hosszúságúak („mint a tükörben” a
tükörtengelyhez viszonyítva).
D C s1 C1 D1
Az ABCD téglalap és az A1B1C1D1

A B B1 A1 tükörképe szimmetrikusak az s1
s2 egyeneshez viszonyítva.
A2 B2 Az A1B1C1D1 téglalap és az A2B2C2D2
tükörképe szimmetrikusak az s2
tükörtengelyhez viszonyítva.
D2 C2
79
A1 4 cm A
B1 B
D1 D
C1 C
Az ABCD négyzet 4 cm-rel balra történő párhuzamos eltolásával (transzlációjával) kapjuk az

A1B1C1D1 négyzetet.
Az ABCD és az A1B1C1D1 négyzetek egybevágók.
Az egyenes transzlációjával a megadott egyenessel párhuzamos egyenest kapunk.
Például АВ ∥ A1B1.
N1 3 cm N N2
M1 M M2
K1 K K2
6 cm
L1 L L2
A KLMN téglalap 3 cm-rel balra történő párhuzamos eltolásával (transzlációjával) kapjuk a képét,
a K1L1M1N1 téglalapot.
A KLMN téglalap 6 cm-rel jobbra történő párhuzamos eltolásával (transzlációjával) kapjuk a
K2L2M2N2 téglalapot, amely egybevágó a KLMN téglalappal.
1 Rajzold meg a négyzethálón az a = 2 cm és b = 3 cm oldalú OPRT téglalapot!

Képezd le a téglalapot 4 cm-es párhuzamos eltolással lefelé!
80
Mit tanultunk meg?
Megtanultuk:
Fontos fogalmak:
a kör tulajdonságait;
y körvonal
a téglalap tulajdonságait; y sugár
y a kör középpontja
a négyzet tulajdonságait;
y átmérő
a háromszög tulajdonságait és fajtáit; y körív
y szomszédos oldalak
kiszámolni a téglalap, a négyzet és a háromszög
kerületét; y szemközti oldalak
y szimmetrikus alakzatok
körző és vonalzó segítségével rajzolni a kört, a y tükörtengely
téglalapot, a négyzetet és a háromszöget; leképezés
y
leképezni az alakzatokat: y eltolás (transzláció)
� úgy, hogy a kép szimmetrikus legyen az eredetivel
a tükörtengelyhez viszonyítva;
� úgy, hogy a kép az eredeti párhuzamos eltolásával
(transzlációval) jöjjön létre.
Rajzold le az alábbi ábrát, amely téglalapokból, négyzetekből, körökből és ezek

(tükrözéssel és párhuzamos eltolással kapott) leképezéseiből áll!
81
MÉRÉSEK
2. RÉSZ Az idő mérése (évtized, évszázad)
Egy évben tizenkét hónap van: január, február, március, április, május, június, július,
augusztus, szeptember, október, november és december.
Egy évben 365 nap van. Minden negyedik év szökőév, A 2000. év szökőév volt.
Melyik lesz a következő
és ezekben 366 nap van. A szökőévekben februárban
szökőév?
29 nap van.
Az alábbi naptárban felsoroltuk az év minden napját.
Január Február Március Április

H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 1 2 3 1 2 3 1 2 3 4 5 6 7 ember Januá
7 8 9 10 11 12 13 4 5 6 7 8 9 10 4 5 6 7 8 9 10 8 9 10 11 12 13 14 Dec r
r Fe
14 15 16 17 18 19 20 11 12 13 14 15 16 17 11 12 13 14 15 16 17 15 16 17 18 19 20 21 be b
21 22 23 24 25 26 27 18 19 20 21 22 23 24 18 19 20 21 22 23 24 22 23 24 25 26 27 28 m
ve
ru
28 29 30 31 25 26 27 28 25 26 27 28 29 30 31 29 30
No
ár
Május Június Július Augusztus
er
Már
Októb
cius
1 2 3 4 5 1 2 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4
6 7 8 9 10 11 12 3 4 5 6 7 8 9 8 9 10 11 12 13 14 5 6 7 8 9 10 11
13 14 15 16 17 18 19 10 11 12 13 14 15 16 15 16 17 18 19 20 21 12 13 14 15 16 17 18
ber
20 21 22 23 24 25 26 17 18 19 20 21 22 23 22 23 24 25 26 27 28 19 20 21 22 23 24 25
Április
ptem
27 28 29 30 31 24 25 26 27 28 29 30 29 30 31 26 27 28 29 30 31
Sze
Szeptember Október November December
us
M
1 1 2 3 4 5 6 1 2 3 1
szt
á
jus
2 3 4 5 6 7 8 7 8 9 10 11 12 13 4 5 6 7 8 9 10 2 3 4 5 6 7 8 gu
9 10 11 12 13 14 15 14 15 16 17 18 19 20 11 12 13 14 15 16 17 9 10 11 12 13 14 15 Au
16 17 18 19 20 21 22 21 22 23 24 25 26 27 18 19 20 21 22 23 24 16 17 18 19 20 21 22 Júniu
Július s
23 24 25 26 27 28 29 28 29 30 31 25 26 27 28 29 30 23 24 25 26 27 28 29
30 30 31
Az idő mérésére használatos és az évnél nagyobb mértékegység az

évtized. Hány évszázad van
Egy évtizedet 10 év alkot. 1000 évben?
10 év = 1 évtized
Az évtizednél nagyobb mértékegység az évszázad.
100 év alkot egy évszázadot.
Hány évtized van egy
100 év = 1 évszázad évszázadban?
Egy évezred 1000 évből áll.
1 Hány év van:
a) három évtizedben; b) öt évszázadban; c) 12 évtizedben?
82
Az idő mérése (másodperc)
Az idő mérésére a nap folyamán az órát használjuk.
A nap folyamán az időt órákban és percekben mérjük.
Egy napban 24 óra van.

Egy órában 60 perc van.
1 h = 60 min
Néha az idő, amelyet mérünk nagyon rövid, például a sportversenyeken.

Az idő mérésére alkalmas és a percnél kisebb mértékegység a másodperc.
A másodperc jelölésére az s betűt használjuk.
Egy percben 60 másodperc van.
1 min = 60 s
Az óra számlapjának leghosszabb mutatója a másodperceket mutatja.
Ez a mutató egy perc alatt megtesz egy teljes kört az óra számlapján.
Mérd le az óra másodperc mutatójával (vagy a mobiltelefon időzítőjével), mennyi időre van
szükséged ahhoz, hogy:
– megtegyél 10 lépcsőfokot lefelé (nem szabad átugrani lépcsőfokokat);
– megtegyél 20 lépcsőfokot felfelé;
– elszaladj az utca egyik végéről a másikig;
– 10-szer tapsolj;
– kimondjad: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz.
83
A folyadék térfogatának mérése
A képen látható edényekbe különböző mennyiségű folyadék fér. Melyikbe fér a legtöbb folyadék?
Becsüld meg!
4 pohár 3 pohár 4 pohár

Annak a folyadéknak a mennyiségét, amely egy edénybe belefér, a folyadék térfogatának nevezzük.
A folyadék mérésére szolgáló alapmértékegység

a liter (l).
Egy liter folyadék egy olyan kockát tölt ki, amely
oldalának hossza 1 dm.
A folyadék térfogatának mérésére szolgáló kisebb mértékegységek:

• deciliter (dl) 1 l = 10 dl
• centiliter (cl) 1 l = 100 cl
• milliliter (ml) 1 l = 1000 ml
1 l = 10 dl = 100 cl = 1000 ml
A folyadék térfogatának mérésére szolgáló nagyobb mértékegység
a hektoliter (hl). Egy hektoliter 100 liter folyadékot tartalmaz.
1 hl = 100 l
Mennyi folyadék fér a konyhátokban található fazekakba?

Mérd meg! Készíts táblázatot, és töltsd ki a méréseid
eredményeivel!
84
Mértani alakzatok területének mérése
megadott mértékegységgel
Hasonlítsd össze a falon és a padlózaton látható képek területét!
A képek felülete alakra különböző, de a nagyságuk megegyezik.
A felületek nagyságát területnek nevezzük.

Ahhoz, hogy leírhassuk a területek nagyságát, szükségünk van egy mértékre (mértékegységre).
Ha például az N négyzetet választjuk ki a terület mérésének mértékéül, akkor egy alakzat területe
egyenlő a benne szereplő N négyzetek számával.
Az alakzat területe 4 N. Az alakzat területe 6 N.

Ha mértékül a H háromszöget választjuk, akkor az alakzat területét a háromszögek számával
fejezzük ki.
Az alakzat területe 8 H. Az alakzat területe 12 H.
Azonos területű alakzatok

Szükséges egy olló és egy négyzethálós papírlap
(a 7. Mellékletből). A játékosok felváltva rajzolnak
alakzatokat. A feladat az, hogy minél több olyan különböző
alakú alakzatot vágjunk ki, amelyeknek a területe
megegyezik az ábrán megadott alakzat területével.
Példa azonos területű különböző alakú alakzatokra:
85
Mit tanultunk meg a
mérésről és a mértékegységről?
Megtanultuk:
másodpercekben, évtizedekben és évszázadokban Fontos fogalmak:
mérni és kimutatni az időt;
y másodperc
mérni és számolni a folyadékok térfogatát; y évtized
y évszázad
megadott mértékegységgel mérni az alakzatok
y liter
területét.
y centiliter
y deciliter
y hektoliter
Staféta
y terület
Párok versenyeznek a feladatok gyors
megoldásában. Az időt kell mérni.
1. Határozd meg a fazekak térfogatát két
különböző poharat használva mértékegységül!
2. Határozd meg a vitorlások területét
(8. Melléklet)!
Projektum:
Keress adatokat vitorlás versenyekről az interneten, és készíts róla prezentációt!
86
TÖRTEK Emlékezz az
1 , n ∈ {1, 2, ..., 10} alakú törtekre!
n
A törtek olyan számok, melyekkel az egész részeit határozzuk meg.
1 egész
1 1
2 2 fél (ketted)
1 1 1
3 3 3 harmad
1 1 1 1
4 4 4 4 negyed
1 1 1 1 1
5 5 5 5 5 ötöd
1 1 1 1 1 1
6 6 6 6 6 6 hatod
1 1 1 1 1 1 1
7 7 7 7 7 7 7 heted
1 1 1 1 1 1 1 1
8 8 8 8 8 8 8 8 nyolcad
1 1 1 1 1 1 1 1 1
9 9 9 9 9 9 9 9 9
kilenced
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
10 10 10 10 10 10 10 10 10 10
tized
Egy egészben két ketted van. Egy egészben három harmad van… Egy egészben tíz tized van.
Ismerjük a törtekkel való számolást.

Kiszámoljuk a megadott részt, ha ismerjük az egészet.
csokoládé 250 grammos.
1. Példa A
Mennyi ennek a csokoládénak az egy tizede?
250 g : 10 = 25 g
Egy szám egy tizedét úgy kapjuk meg, hogy a számot elosztjuk 10-zel.
Ki tudjuk számolni azt is, mennyi az egész, ha ismerjük valahányad részét.

2. Példa Egy csokoládé ötöd része 50 grammos. Hány grammos az egész tábla csoki?
5 · 50 g = 250 g
Az egész tábla csoki 250 gramm.
1 Határozd meg:
a) а 70-es szám egy hetedét; b) a 800 egy negyedét; c) egy kilencedét a 360-nak!
2 Egy tepsi burek egyhatod része 150 grammos.

Mekkora az egész tepsi burek tömege?
87
Egynél nagyobb számlálóval
rendelkező törtszámok
A torony 10 kockából lett felépítve. A tíz kockából három piros színű.
3 3 kiválasztott rész
10 a torony 10 egyenlő részre van felosztva
A torony három tizede piros.

3
A torony -e piros.
10
Számláló, a kiválasztott részek száma

m Törtvonal
n Nevező, azoknak az egyenlő részeknek a száma, ahányra
osztottuk az egészet
A hálóban 20 kislabda van.

Az összes labda egyötöd részét 4 kislabda alkotja.
1
A 20-as szám része a 4.
5
Az összes labda két ötöd részét 8 kislabda alkotja.
2
A 20-as szám része a 8.
5
1 Add meg azt a törtszámot, amely kifejezi az alakzat árnyékolt részét!

а) b) c)
2 Határozd meg:
3 5
а) a 600-as szám részét; b) -át az 540-nek!
4 6
88
Azonos nevezővel rendelkező törtek
összehasonlítása
1. Példa
Kinek maradt több csokoládéja?
2 3
1 egész
4 4
2. Példa
Mindegyik pizza 6 egyenlő részre van felosztva.
Törtszámokkal ki tudjuk fejezni a tányérokon lévő pizzamennyiségeket.
6 5 4 3 2 1
> > > > >
6 6 6 6 6 6
Mi az egyforma ezeknél a törtszámoknál?
A nevező az egyforma.
Összehasonlítottuk a törteket.
Az azonos nevezővel rendelkező törtek közül az a nagyobb, amelynek a számlálója a nagyobb.
Melyik állatnak kell megtennie rövidebb utat a sajtig?
Rumli cicának Masni egérnek Zsivány cicának
1<2<3
4 4 4
Válaszolj a kérdésre a törtszámok összehasonlítása után!
1 Hasonlítsd össze a számokat, majd írd be a megfelelő egyenlőtlenség jelét!

1 3 2 5 4 3 10 1
а) b) c) d)
5 5 7 7 9 9 10 10
89
A számok tizedes tört alakja
1 m = 10 dm Egy méterben tíz deciméter van.
1 dm = 1 m Egy deciméter a méter tized része.
10
1 dm = 10 cm Egy deciméterben 10 centiméter van.

1 cm = 1 dm Egy centiméter a deciméter egytized része.
10
Egy centiméter egyenlő 0,1 deciméter (nulla egész egy tized deciméter).
1 cm = 0,1 dm
A 0,1 szám egy szám tizedes alakja.
0,5
Tizedes vessző Tizedes számjegy
A tizedes vessző után következő számjegyet tizedes számjegynek nevezzük.

Így olvassuk: nulla egész öt.
A 0,5 számban az 5-ös számjegy helyi értéke öt tized.
7
Például, a törtet tizedes szám alakban úgy írjuk, hogy 0,7.
10
Amikor egy tizedes számot szemlélünk, megfigyelhetjük benne a tizedes vesszőtől balra eső és
tizedes vesszőtől jobbra eső részeket.
145,6
A szám egész része A tizedrészek (tizedek)
A tizedes tört alakot kihasználhatjuk a többmértékű számok egymértékű számokkal való

kifejezésére. Például:
3 m 2 dm = 3,2 m
Fordítva is érvényes, az egymértékű számok is kifejezhetők többmértékű számokként.
197,3 m = 197 m 3 dm, mert 0,3 m = 3 dm
90
Összehasonlítjuk a tizedes tört alakjában megadott számokat.
1. Példa
2,5 < 7,3
Ha összehasonlítjuk a számokat, akkor az a szám a nagyobb, amelyiknek nagyobb az egész

része.
Az 1. példában a 2 kisebb a 7-nél, ezért megállapítjuk, hogy a 2,5 kisebb a 7,3-nál.

Ehhez hasonlóan 700,9 > 77,9, mert a 700 nagyobb a 77-nél.
2. Példa
0,2 dm
0,5 dm
Ha a számok egész része megegyezik, nagyobb az a szám, amelynek a tizedes

számjegye a nagyobb.
Az adott példa mindkét számában, a 0,2-ben és a 0,5-ben a tizedes vesszőtől balra eső számjegy a
0. Mivel ezek a számjegyek megegyeznek, a tizedesek helyén álló számjegyeket hasonlítjuk össze.
A 0,2 kisebb a 0,5-nél (mert a 2 kisebb az 5-nél).
Észrevehetjük, hogy a számok összehasonlításánál mindig balról jobbra haladunk, összehasonlítva
az ugyanolyan helyi értéken álló számjegyeket.
Ennek megfelelően, 232,4 > 156,1.
1 Fejezd ki az adott értéket másik mértékegységben!
а) 2 dm = ............. m b) 4 cl = ............. dl c) 2 m 3 dm = ............. m
d) 0,5 cm = ............. mm e) 0,9 l = ............. dl f) ............. m = 4 m 5 dm
91
Mit tanultunk meg a törtszámokról?
Megtanultuk:
m
kifejezni a mennyiséget (m ≤ n ≤ 10) alakú törttel;
n
összehasonlítani az azonos nevezőjű törtszámokat;
tizedes tört alakban, egy tizedes számjeggyel írni a számokat;
összehasonlítani a tizedes tört alakban az egy tizedes

számjeggyel megadott számokat.
Vágj ki három 1 dm hosszú szalagot.

Hajtogatással oszd fel a szalagokat:
Az első szalagot hajtsd össze úgy, hogy két egyenlő részt kapj.
Az egyik felét színezd ki, hogy bemutasd a kettedet.
A második szalagot hajtsd félbe, majd még egyszer félbe, hogy negyedeket kapj.
Színezd ki a három negyed részét.
A harmadik szalagot egymás után háromszor hajtsd félbe.
Ekkor nyolcadokat (nyolc egyenlő részt) kapsz. Színezz ki három nyolcad részt.
Mérd le vonalzóval a színezett részek hosszát. Fejezd ki a hosszúságokat deciméterekben.
92
Tartalomjegyzék
Útmutató...................................................................................................................................................... 3
SZÁMOK 1. RÉSZ
Emlékezz a 100-ig terjedő számokra!........................................................................................................ 6
Az első ezres százasai.................................................................................................................................. 7
Az 1000-ig terjedő számok olvasása és írása............................................................................................ 8
Az első ezreshez tartozó számok................................................................................................................ 9
Az első ezreshez tartozó számok összehasonlítása................................................................................ 11
Mit tanultunk meg az 1000-ig terjedő számokról? ............................................................................... 12
MÉRÉSEK 1. RÉSZ
Bankjegyek 1000 dinár értékig................................................................................................................. 13
A hosszúság mérése................................................................................................................................... 14
A tömeg mérése......................................................................................................................................... 15
Mit tanultunk meg a mérésről?................................................................................................................ 16
SZÁMOK 2. RÉSZ
Emlékezz a 100-ig terjedő összeadásra!.................................................................................................. 17
Emlékezz a 100-ig terjedő kivonásra!...................................................................................................... 18
Százasok összeadása és kivonása............................................................................................................. 19
Összeadandók csoportosítása és helycseréje.......................................................................................... 20
Háromjegyű szám összeadása egyjegyű számmal ................................................................................. 21
Egyjegyű szám kivonása háromjegyű számból....................................................................................... 22
Háromjegyű szám és tízesek összege....................................................................................................... 23
Háromjegyű szám és tízesek különbsége................................................................................................ 24
Háromjegyű szám és kétjegyű szám összege.......................................................................................... 25
Háromjegyű szám és kétjegyű szám különbsége.................................................................................... 26
Számok összeadása, ha az egyesek helyén nullák állnak....................................................................... 27
Számok kivonása, ha az egyesek helyén nullák állnak........................................................................... 28
Háromjegyű számok összeadása.............................................................................................................. 29
Háromjegyű számok kivonása.................................................................................................................. 30
Mit tanultunk meg az 1000-ig terjedő számokról?................................................................................ 31
Emlékezz a 100-ig terjedő szorzásra és osztásra!.................................................................................... 32
Kerek tízesekkel és 100-zal való szorzás.................................................................................................. 33
Kerek tízesekkel és 100-zal való osztás.................................................................................................... 34
Egyjegyű számmal való szorzás ............................................................................................................... 35
Osztás egyjegyű számmal......................................................................................................................... 36
Maradékos osztás...................................................................................................................................... 37
Emlékezz a római számokra! .................................................................................................................... 38
Római számjegyek (D, M)......................................................................................................................... 39
Mit tanultunk meg az 1000-ig terjedő számokról?................................................................................ 40
GEOMETRIA 1. RÉSZ
Az egyenesek kölcsönös helyzete............................................................................................................. 41
A szög......................................................................................................................................................... 42
A szögek fajtái........................................................................................................................................... 43
Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása...................................................................................... 44
Mit tanultunk meg az egyenesekről és a szögekről?.............................................................................. 45
SZÁMOK 3. RÉSZ
Írásbeli összeadás 1000-ig (234 + 123)................................................................................................... 46
Írásbeli kivonás 1000-ig (234 – 123) ...................................................................................................... 47
Összeadás a tízesek vagy százasok átlépésével....................................................................................... 48
Írásbeli kivonás átlépéssel........................................................................................................................ 49
Írásbeli szorzás egyjegyű számmal.......................................................................................................... 50
Átlépéssel történő írásbeli szorzás egyjegyű számmal ......................................................................... 51
Maradék nélküli írásbeli osztás egyjegyű számmal................................................................................ 52
Osztás egyjegyű számmal......................................................................................................................... 53
Írásbeli maradékos osztás egyjegyű számmal......................................................................................... 54
Mit tanultunk meg a számtani műveletekről?........................................................................................ 55
Összeadást tartalmazó egyenletek........................................................................................................... 56
Kivonást tartalmazó egyenletek............................................................................................................... 57
Szorzást tartalmazó egyenletek............................................................................................................... 58
A számok összege és az összeadandók változása közötti összefüggés................................................. 59
A számok különbsége és a kivonandó vagy kisebbítendő változása közötti összefüggés................... 60
Számhalmazok........................................................................................................................................... 62
Összeadást tartalmazó egyenlőtlenségek............................................................................................... 63
Kivonást tartalmazó egyenlőtlenségek.................................................................................................... 64
Mit tanultunk meg az egyenletekről és egyenlőtlenségekről?.............................................................. 65
GEOMETRIA 2. RÉSZ
A körvonal és a kör.................................................................................................................................... 66
A körvonal szerkesztése............................................................................................................................ 67
A téglalap................................................................................................................................................... 68
A négyzet.................................................................................................................................................... 69
A négyzet és a téglalap kerülete.............................................................................................................. 70
A háromszög.............................................................................................................................................. 71
Háromszögek fajtái a szögeik szerint...................................................................................................... 72
Háromszögek fajtái az oldalaik szerint.................................................................................................... 73
Háromszög rajzolása vonalzóval és körzővel.......................................................................................... 74
A háromszög kerülete............................................................................................................................... 77
Téglalap és négyzet rajzolása................................................................................................................... 78
Téglalap és négyzet tükrözése a négyzethálón....................................................................................... 79
Mit tanultunk meg?.................................................................................................................................. 81
MÉRÉSEK 2. RÉSZ
Az idő mérése (évtized, évszázad)............................................................................................................ 82
Az idő mérése (másodperc)...................................................................................................................... 83
A folyadék térfogatának mérése.............................................................................................................. 84
Mértani alakzatok területének mérése megadott mértékegységgel..................................................... 85
Mit tanultunk meg a mérésről és a mértékegységről?........................................................................... 86
TÖRTEK
1
Emlékezz az , n ∈ {1, 2, ..., 10} alakú törtekre!....................................................................................... 87
n
Egynél nagyobb számlálóval rendelkező törtszámok............................................................................. 88
Azonos nevezővel rendelkező törtek összehasonlítása.......................................................................... 89
A számok tizedes tört alakja..................................................................................................................... 90
Mit tanultunk meg a törtszámokról?....................................................................................................... 92
MATEMATIKA 3
Tankönyv az általános iskolák harmadik osztálya számára
Első kiadás
Az eredeti címe: Математика 3, уџбеник за трећи разред основне школе
Szerző prof. dr. Jasmina Milinković
Illusztrálta Boris Kuzmanović
Recenzensek orica Nobl, osztálytanító tanár, Veljko Dugošević Á. I., Belgrád

Z
Mirjana Stojsavljević-Radovanović, matematikatanár
Silvana Đorđević, osztálytanító, Branko Radičević Á. I., Belgrád
Szerkesztő Svjetlana Petrović
Magyar nyelvre fordította mgr. Csikós Pajor Gizella
A magyar nyelvű kiadást Móra Regina

lektorálta
Grafikai szerkesztő Dušan Pavlić
Sajtó alá rendezte Dragana Mujezinović
Kiadó Kreativni centar

Gradištanska 8.
Belgrád
Tel./fax: 011/ 38 20 464, 38 20 483, 24 40 659
www.kreativnicentar.rs
A kiadásért felel Ljiljana Marinković
Nyomda Grafostil,Kragujevac CIP - Каталогизација у публикацији

Народна библиотека Србије, Београд
A kiadás éve 2020
37.016:51(075.2)
Példányszám 2 000
МИЛИНКОВИЋ, Јасмина, 1965-
Matematika 3 : tankönyv az általános iskolák
Copyright © Kreativni centar, 2020
harmadik osztálya számára / Jasmina Milinković ;
[illusztrálták Boris Kuzmanović ; magyar nyelvre
ISBN 978-86-529-0800-4 fordította Csikós Pajor Gizella]. - 1. kiad. - Beograd :
Kreativni centar, 2020 (Kragujevac : Grafostil). - 92 str.,
[23] str. za isecanje : ilustr. ; 26 cm. - (Kreatív iskola)
Prevod dela: Математика 3. - Tiraž 2.000.
ISBN 978-86-529-0800-4
COBISS.SR-ID 14172169
A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi

Titkárság a 128-61-401/2020-01 (2020. 5. 18.) szám alatti végzésével jóváhagyta a harmadik
osztályos matematika tankönyv kiadását és használatát.
1. Melléklet
1 2 3 4
5 6 7 8
9 10 11 12
13 14 15 16
17 18 19 20
21 22 23 24
25 26 27 28
29 30 31 32
33 34 35 36
37 38 39 40
41 42 43 44
45 46 47 48
49 50 51 52
53 54 55 56
57 58 59 60
61 62 63 64
65 66 67 68
69 70 71 72
73 74 75 76
77 78 79 80
81 82 83 84
85 86 87 88
89 90 91 92
93 94 95 96
97 98 99 100
2. Melléklet
0sz 1sz 2sz 3sz 4sz

5sz 6sz 7sz 8sz 9sz
0t 1t 2t 3t 4t
5t 6t 7t 8t 9t
0e 1e 2e 3e 4e
5e 6e 7e 8e 9e
3. Melléklet
0 1 2 3 4
5 6 7 8 9
0 1 2 3 4
5 6 7 8 9
0 1 2 3 4
5 6 7 8 9
4. Melléklet
0 1 2 3 4
5 6 7 8 9
0 1 2 3 4
5 6 7 8 9
0 1 2 3 4
5 6 7 8 9
5. Melléklet
6. Melléklet
7. Melléklet
8. Melléklet

Matematika 3 - Mina - Udzbenik - 2020 - Mađarski

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika 3 - Mina - Udzbenik - 2020 - Mađarski

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kreatív iskola Tan k ö n y v a z általános

Így jelöljük a matematikai játékokat.

Így jelöljük a matematikai játékokat, melyek

• az 1000-ig terjedő számokat;

Számolj húszasával 100-tól 0-ig!

Az 1. Mellékletből vágd ki a számozott kartonlapokat. Keverd őket össze.

100 1sz száz egy százas

200 2sz kétszáz két százas

300 3sz háromszáz három százas

400 4sz négyszáz négy százas

500 5sz ötszáz öt százas

600 6sz hatszáz hat százas

700 7sz hétszáz hét százas

800 8sz nyolcszáz nyolc százas

900 9sz kilencszáz kilenc százas

1000 1E ezer tíz százas

Egy ezresben tíz százas

A számtengelyen a százasok olvashatók. Számolj 100-asával ezertől 0-ig!

2sz 5t 6e = 256 (kétszázötvenhat)

4sz 3t 2e 432 négyszázharminckettő

3sz 2t 4e 324 háromszázhuszonnégy

3sz 0t 9e 309 háromszázkilenc

Az abakuszon 999-ig olvashatjuk a számokat.

Fejtsd meg a számot!

A MÁSODIK SZÁZASHOZ A HARMADIK SZÁZASHOZ

A NEGYEDIK SZÁZASHOZ AZ ÖTÖDIK SZÁZASHOZ

Az ötödik százas Az ötödik százas

1 Melyik a legnagyobb és a legkisebb szám: Olvasd le az 1000-ig terjedő számot!

Hasonlítsd össze a számokat!

Térj vissza a kiindulópontodhoz, közben pedig számolj visszafelé (1000, 999….).

Tégy meg 1000 lépést az iskolád körül.

100 dinár 200 dinár

500 dinár 1000 dinár

A hosszúság mérésére szolgáló alapmértékegység a méter (m).

A centiméternél kisebb mértékegység a milliméter.

1 cm = 10 mm Egy centiméterben 10 milliméter van.

A méternél nagyobb mértékegység a kilométer.

Mérd meg az ujjaid hosszát a kezeden!

A dinnye nehéz. A léggömb könnyű.

Mérleg segítségével tudjuk lemérni, mennyire

A tömeg mérésére szolgáló

A kilogrammnál kisebb mértékegység a gramm.

A kilogrammnál nagyobb mértékegység a tonna.

Készíts egy gyümölcsös süteményt. Segítsen

Mérd le minden hozzávaló tömegét. Keverd be a

36 + 20 = (30 + 6) + 20 = (30 + 20) + 6 = 50 + 6 = 56

47 + 25 = 47 + (20 + 5) = (47 + 20) + 5 = 67 + 5 = 72

Add össze minél gyorsabban!

Bármely két 100-ig terjedő számot ki tudod vonni egymásból!

Vond ki minél gyorsabban!

3sz + 2sz = 5sz

4sz – 1sz = 3sz

6sz + 1sz = 7sz 9sz – 3sz = 6sz

(500 + 200) + 100 = 700 + 100 = 800

0-tól 1000-ig és vissza

Az összeadandók csoportosítását azért alkalmazzuk, hogy könnyebb legyen az összeadás.

(3sz + 2sz) + 1sz = 3sz + (2sz + 1sz)

Az összeadandók csoportosításával az összeg nem változik. (a + b) + c = a + (b + c)

3sz + 4sz = 4sz + 3sz 300 + 400 = 400 + 300

Ha az összeadandók helyet cserélnek, az összeg nem változik. a+b=b+a

1 Add össze többféleképpen a megadott számokat!

1 Derítsd ki mi lesz a -ban lévő szám!

1 Derítsd ki mi lesz a -ban lévő szám!

370 + 50 = 370 + (30 + 20)

1 Melyik a legnagyobb és a legkisebb szám: Olvasd le az 1000-ig terjedő számot!

1 Add össze többféleképpen a megadott számokat!

1 Derítsd ki mi lesz a -ban lévő szám!

1 Derítsd ki mi lesz a -ban lévő szám!

370 + 50 = 370 + (30 + 20)

370 – 90 = 370 – (70 + 20)

Ehhez hasonlóan: 375 – 90 = (370 + 5) – 90

1 Melyik számot kell beírni a -be? Számold ki!

Ehhez hasonlóan: 245 + 97 = 245 + (90 + 7) = (245 + 90) + 7

1 Melyik számot kell a -be írni? Számold ki!

245 – 12 = (245 – 10) – 2

245 – 17 = (245 – 10) – 7

1 Melyik számot kell a -ba írni? Számold ki!

Így számolunk: 543 + 326 = 543 + (300 + 20 + 6)

543 + 189 = 543 + (100 + 80 + 9)

543 – 321 = 543 – (300 + 20 + 1) Felbontjuk a kivonandót százasokra,

543 – 371 = 543 – (300 + 70 + 1)

543 – 365 = 543 – (300 + 60 + 5)

5 · 100 = 100 + 100 + 100 + 100 + 100

3 · 20 = 3 · (2 · 10) Egyjegyű számot kerek tízessel úgy szorzunk,

200 · 3 = (2 · 100) · 3 Egyjegyű számot kerek százassal úgy szorzunk,

1 A gyerekek mindkét kezüket

248 : 8 = (240 + 8) : 8 Felbontottuk az osztandót két szám összegére, majd az

848 : 4 = (800 + 40 + 8) : 4 Felbontottuk az osztandót százasokra, tízesekre és

1 Írd le római számokkal: