Megoldasok Matek

1
17312 MATEMATIKA 11. A MEGOLDÁSOK KÉZIRATA
MATEMATIKA 11.
AZ ÉRTHETŐ MATEMATIKA
17312
MEGOLDÁSOK KÉZIRATA
1
2
I. HATVÁNY, GYÖK, LOGARITMUS
I. Hatvány, gyök, logaritmus ....................................................................................................................................... 2
Vegyes algebrai feladatok-ismétlés..................................................................................................................... 5
1. Egészkitevőjű hatványok, azonosságok ....................................................................................................... 5
2. Az n-edik gyök és azonosságai .................................................................................................................. 10
3. Racionális kitevőjű hatvány, permanencia elv .......................................................................................... 13
4. Az exponenciális függvény .......................................................................................................................... 15
5. Exponenciális egyenletek ........................................................................................................................... 20
6. Exponenciális egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ..................................................................... 26
7. A logaritmus fogalma ............................................................................................................................. 30
8. A logaritmusfüggvény ............................................................................................................................ 32
9 A logaritmus azonosságai ...................................................................................................................... 35
10. Logaritmusos egyenletek ................................................................................................................. 38
11. Logaritmikus egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ............................................................................ 44
12. Gyakorlati alkalmazások ........................................................................................................................... 48
II.Trigonometria ...................................................................................................................................................... 51
13.Skalárszorzás............................................................................................................................................... 53
14. Skalárszorzással megoldható feladatok a koordináta -rendszerben ..................................................... 54
15. A szinusz- és koszinusztétel alkalmazásai 1. ........................................................................................... 55
Addíciós tételek (olvasmány) ......................................................................................................................... 56
17.Trigonometrikus egyenletek 1. ................................................................................................................. 57
18. Trigonometrikus egyenletek 2. ................................................................................................................ 59
19. Trigonometrikus egyenlőtlenségek ......................................................................................................... 64
Skaláris szorzat geometriai alkalmazásai (olvasmány) ................................................................................. 65
2
3
III Függvények ......................................................................................................................................................... 69
20. Az inverz függvény fogalma, elsőfokú függvény inverze (ismétlés) ..................................................... 71
23. Függvénytranszformációk általános vizsgálata ...................................................................................... 78
24-25 Összetett trigonometrikus függvények ábrázolása és jellemzésük .................................................... 1
26. Egyenletek grafikus megoldása .................................................................................................................. 3
28. Gyakorlati problémák vizsgálata ................................................................................................................ 7
V. KOORDINÁTA-GEOMETRIA .................................................................................................................................... 10
29-30. Egyértelmű vektorfelbontási tétel ..................................................................................................... 12
31-32. Felezőpont, súlypont, osztópont koordinátái (ismétlés) ................................................................. 13
33-34. Skaláris szorzat koordinátákkal .......................................................................................................... 15
37. Irányszög, iránytangens, iránytényezős egyenlet .................................................................................. 16
Geometriai transzformációk és koordináták (olvasmány) ........................................................................... 18
46. Ponthalmazok a koordinátasíkon ............................................................................................................ 21
(egyenlet, egyenlőtlenség, mértani hely) ...................................................................................................... 21
Kúpszeletek (olvasmány,nem érettségi tananyag) ....................................................................................... 26
47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28
V. Kombinatorika, gráfok ......................................................................................................................................... 35
48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35
49. Binomiális együtthatók ............................................................................................................................. 40
Binomiális-tétel, Pascal-háromszög (olvasmány) ......................................................................................... 45
50. Gyakorlófeladatok ..................................................................................................................................... 46
51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51
52. A gráfmodell alkalmazása; gráfok egyenlősége ...................................................................................... 55
53. Gráfok jellemzői ....................................................................................................................................... 59
54. Vegyes feladatok (gráfok) ........................................................................................................................ 64
55. Kombinatorikai és gráfelméleti alkalmazások ....................................................................................... 68
VI. Statisztika .......................................................................................................................................................... 72
59. lecke: Statisztika körülöttünk 290.oldal ............................................................................................... 74
3
4
56. Független események ............................................................................................................................... 78
57. Binomiális eloszlás .................................................................................................................................... 79
VII.Valószínűség-számítás, statisztika ..................................................................................................................... 81
58. Statisztikai mintavétel (visszatevéssel vagy visszatevés nélkül) ........................................................... 83
Játékok elemzése (olvasmány) ....................................................................................................................... 84
59. Statisztika körülöttünk .............................................................................................................................. 85
4
5
10 10 5
7 1010   7
5
99
...
9
2011 darab
1 1 1
  ... 
1 2 2 3 99  100
2 1 3 2 100  99
 2 1     
3  2  ...  100  99 
100  1
28  28  28
256  256 256
3
5

 36 : 39
5
6
32  9
58  5 22
 
25  5 2
15
1
5 2 
25
7   49
4 3 5
7   7
3 7
70  1
25  26  27
14  2 6
224 1

896 4
44
2 7  28
256 2

384 3
5  541  2541
5  5 41  5 42  41  582
2541  5 2
9  324  326
6
7
(9  3) 24  2726
9  324  33   
24 26
 372 27 26  33  378
8 40  480
8 40  23  40  2120 480  2 2  80  2160

2 40  4 40  880
2 40  4 40  2 40  280  2120 880  2 240
2 40  4 40  840
12 40  9 2  8 3
 
32  6 7
6
1240  9 2  83 280  340  34  29

  2 47
32  6  7 6 3 22 42
3 42
252  318  810

154  1215
252  318  810 5 4  318  2 30 1

 
4 15 4 4 15 30 3
15  12 5 3 3 2
2 3
7
8
1
8
35
1 1

35 243
1
2
 
5
5
2
1
2 1
5 2
4
1
100
a 5
 
 a6  a9
3
a 38
x 8  x 22
x2  x2   15
8
9
1
x2  , x0
x2
y   y 
4 3 5 4
y   y
3 7
y10
x 3  x 5  x 2  4
x10
1
x  20  , x0
x 20
y   y 
5 4 11 4
y   y
6 7 9
y 57
3
a 3  b 2  a5 

  3  : a 8  b 3 4
, a, b  R, a; b  0
b  a 1 b 
a 51
b6
a6  a7  a8 a10
 2
a7 a  a 1

a6 1  a  a2  a10
 a9 , a  0
7 2
a a  a 1
9
10
5 3 5
5 35
1 3
1
2 2
1 3
1
2 2
0,1 3 0,1
0,1 3 0,1
3 7 5 6
3 7  15 7 5 5 6  15 6 3
34 48 6 10
48  12 512 3 4  12 256 6 10  12 100
3 6  3 36
10
11
3 3
6 6
5 8 5 22
5 5
2 2
7 1024  7 42
7 10
2  24  22
3 1296
3
4  3 12
3
2 4  34 9
 2 4  311
3 3
22  22  3
4
103  0,1
4 0,01
4
103
3 6  4 10
6
6  8 10  24 6 4  103  24 1296000
1 5 3
4  2
2
11
12
2 1 
8 10 3 40 7
2  2  40 128
5
 
 5 1   4 33
 3
 
40  5 1 1
3  40 8
243 3
4 2 5 2 3 4
1
8
60 157
2
43 3
8 3
3  8 27
3
5  5 125  4 5
60 33 20 11
5  5
2 3 3
3   6
3 2
24 4
18 9
2 3
3
4
a3 a a 2
12
13
16 30 16 14 8
a  a a  a  a7 , a  0
1 2 5 2

 27  3 3,5
32 5 05   0,00001 13313
 8 
35
 
5 2
2 32
   10 2  1035  1017  10 113 3
 112
3 243
6,5
10 1
  
160.75 32 0,4 27 6  81 
5

0,36 2
5 5
3 1 1 26 5
2   3  
4 3 3
1 3 5 4

2,5
53 10 4 7 4 6 13 3
5
4  1 
4 1 41 1 1
3 5 103    13 3 13
7 7 7 36 6
2 2 5
48 5  3  3 25  5 3 5
8 3  28  3 16
4
13
14
3 2 4 119
 35
24   53 2 15
4
5
 1
 3 3
3   32
 
 
1
3
1
3 2
5 52
4 5 3
12 5
5
5
 1
5   3
a a 2   a4
 
 
29
30  1 
a
1
3 3 4 2
b  b b3
6 b 5
b1
14
15
3 21
2
 1 1 4 3, 2 10  1 1
 5 3 5 4  2 2
2 3  26 a  b 
   
  10 5  
3 1
1 1
2 20  3 4 5  2  2 1  a  b  2ab 2  a  b  2 ab
50
1 1
  ab
a b 2 
2
a  b1
ab
1
 1 1
 2 2 ab
a  b  
2
   1 1
   2 2
a  b 
 
 
ab
 a b 3
f : x  10 x
x x
3 4
a : x  5x b : x    c:x  
2 5
15
16
x
2
d:x e : x  4 x f : x  0,1 x
5
x
4
c:x   e : x  4 x
5
f :  1; 3  R x  4 x
g :  2; 4  R x  3 x
10 x
h : 0; 5  R x 
10
f : x  3 x 2
g : x  3 x4
x
1
h : x  4 
 2
k : x  3 x
f : x  21 x
f : x  3 x 2
g : x  3 x4
16
17
x
1
h : x  4 
 2
k : x  3 x
f : x  21 x
x  3 x
xR
f ( x)  R 
x
1
x 
3
x
x 1
3  
 3
x  3 x
xR
f ( x)  R 
17
18
x
1
x   
 3
xR
f ( x)  R 
x
x3
xR
f ( x)  1
x
x3
xR
f ( x)  1
18
19
x
x3
2 x  x  6
x2 22  4  2  6  4
x  2x x  x  6
3 x1  5  2 x
x  1,58
( 30,58  1,89 5  3,16  1,84 )
2 x  2x
x1  2 2 2  4 2 2  4 x2  1
21  2 21  2 x3  0,38
2   0,38  0,76 
2 0,38  0,77
19
20
x  2x x 2x
5 x  125
x3
3 x2  243
x7
11x  11 1120
x  21
2 
x 12
 415
5
x
2
3x 3
 2
81 3
x7
2 5 x 8  2
9
x
5
20
21
9 6 2 x  1
x3
7 4x  0
x2
2 8
x8
3 x 5
3 3 9
7
x
3
4 x15  8 x6  2
x  47
3 2 x
5 
2 x 1 2 1
 25 x 2    5
5
x0
2 x  2 x1  3  215
2 x 1  2  3  215  x  15
21
22
3 x  3 x2  648
3 x  2 9  1  648  x  6
6 2 x  9 x1  4 x  27 x30
2 2 x  32 x  32 x  2  2 2 x  33x  90  x  92
x
64  2
26 x  2
1
x6
2
9 x  27 x  3 4  93  x  243
32 x  33 x  3 4  32 3 x  35

2
2 x 2  3x  4  6  2 x  5
x1  2,5 x 2  3
2 x  2 x 1  192
y  2x
y  2 y  192,
y  64  2 6 ,
x  6.
22
23
5 x 1  4  5 x  5 x 1  150
y  5 x 1
25 y  20 y  y  150,
y  25  5 2 ,
x  1  2,
x  3.
2 x 1
2 x 1 x 1
3 9 9 2  171
y  32 x
1
y  9 y  3 y  171,
3
y  27  33 ,
2 x  3,
3
x .
2
2
32 x  3 x  9 2 x 1
2 x 2  x  4 x  2,
1
x1  2 x 2   .
2
4 x  3  2 x 1  5
23
24
2 x 2  6  2 x  5 2x  y
y 2  6 y  5  0,
y1  5 y 2  1,
x1  2,32, x 2  0.
x1
4x  9  2x  8
2 x 2  9  2 x  8 2x  y
y 2  9 y  8  0,
y1  8, y 2  1,
x1  3, x 2  0.
2
53 x  x  2  1
3x 2  x  2  0,
2
x1  , x 2  1.
3
2 x 1  10  23  x
24
25
2x  y
2 y 2  10 y  8  0,
y1  4, y 2  1,
x1  2, x 2  0.
7 x 1  71 x  48
7x  y
7
7y   48,
y
1
y1  7, y2   ,
7
x  1.
7x
xR
25
26
x1 x2
f  x1  f x2 
x1 x2
f  x1  f x2 
f : x  2x
x
1
g:x 
2
f : x  2x
x
1
g:x 
2
26
27
2x  8
x 3
3x  2  3
1
x2
3 3 , 2
1
x2 ,
2
3
x .
2
0,1x  0,001
10  x 103
x 3
5x 3
3  15
25
5 x 3 2  5,
x  1  1,
x  0.
27
28
x
1 1
   ;
4 16
x2
x
2 3
   ;
3 2
x 1
x2
5
   0,8;
4
x2 1
5 5
    ;
4 4
x  3.
0,011x  1000;
10 
2 1 x
 103 ,
 2  2 x  3,
5
x .
2
28
29
4 x3  212 x ;
22x  6 21 2 x
2x  6 1 2 x
5
x 
4
x 1
 1  x2
  1
2
x 1
0
 1  x2  1 
    ,
2 2
x 1
 0.
x2
 2 x 1
0,01x1  102 x3 ;
10 2 x 1 102 x3
 2x  2 2x  3
5
x
4
29
30
2
 5 x 9 1
2x  .
8
2
 5 x 9
2x  2 3 ,
x 2  5 x  9  3,
x 2  5 x  6  0,
 6  x  1.
4
35  243 112  121 210  1024 3 9 102  0,01
3 5 5
5 1  1 2 1 1
2  4 8
2 9 2
 11     105
32 243 11  10 
log3 243  5 log11 121  2 log2 1024  10 log 3 9  4

lg 0,01  2
1 3 1 5
log 2  5 log 4 8  log9 
32 2 243 2
1
log 11  2 log 1 105  5
11
10
1
log 2 16  4, log9 81  2, log9 3  , log 5
25  4;
2
1 1 1
log 1 4  2, log 3
 6, log 49  , lg 0,01  2.
2
27 7 2
1
4
2  16 2
9  81 92 3  5 4  25
30
31
2
 3
1
1 6  1
   4,  27, 49 2
 , 102  0,01.
2 7
1
log 2
log2 8 log 2 128 log 2 0,5 log3 1 log7  1 8
1 log 1 125
log 5 log 32
log5 0 25 5 2 log2 4 8
log5 8 16
log2 8  3 log2 128  7 log2 0,5  1 log3 1  0

1
log7  1 log 2  3
8
1
log5 0 log5  2 log 1 125  3
25
5
3 20
log 2 32  10 log2 4 8  log5 8 16 
4 3
2log 2 6
4log 2 5
16log 2 3
2log 4 9
3log 9 25 1
2 log 2 6  6
4 log 2 5  25
31
32
16log 2 3  34  81
2 log 4 9  3
 
1
3log 9 25 1  9 log 9 25  9 2  15
102 lg 3 1
1
log 5 49 1
52
3 log 6 8
6
3log 3 6  9 log 3 2  3log 9 16
log 6 8  log 6 3  log 36 25

6
102 lg 3 1  10lg 3 2 101  90

1
 
1
log 5 49 1 7
52  5 log 5 49 2
 5 1 
5
3 log 6 8
6 2
3log 3 6  9 log 3 2  3log 9 16  6  4  4  6
log 6 8  log 3  log 36 25 8  9 72

6 6  
5 5
f : R   R, f ( x)  log3 x
f : R   R, f ( x)  log3 x
32
33
Df  R ;
R f  R;
- x 1
f : R   R, f ( x)  log5 x
g : R   R, g ( x)  lg x
h : R   R, h( x)  log 1 x
3
k : R   R, k ( x)  log 4 x
5
l : R   R, l ( x)  log 3 x
2
f : R   R, f ( x)  log5 x
g : R   R, g ( x)  lg x
l : R   R, l ( x)  log 3 x
2
f : x  log 2 x  1
g : x  log2 x  1
h : x  2  log 2 x
33
34
f : x  log 2 x  1
f : x  log 2 x  1
g : x  log2 x  1
g : x  log2 x  1
h : x  2  log 2 x
h : x  2  log 2 x
R   R, x  log2 x
f : x   log 2 x
g : x  log 2  x 
h : x  log 2 x
k : x  log 2 x
R   R x  log2 x
f : x   log 2 x
f : x   log 2 x
g : x  log 2  x 
g : x  log 2  x 
34
35
h : x  log 2 x
h : x  log 2 x
k : x  log 2 x
k : x  log 2 x
log2 x  x  5
log1,5 x  2   x 2  1
log2 x  x  5
x1  8 x2  0,04
x  log2 x x  x4
log1,5 x  2   x 2  1
x  log1,5 x  2 x  x 2 1
log5 4  log5 2  log5 x
lg18  lg 2  lg x
lg x  lg 4  lg 9  lg12
35
36
log 2 x  log 2 60  2
log5 4  log5 2  log5 x
x8
lg18  lg 2  lg x
x9
lg x  lg 4  lg 9  lg12
x3
log 2 x  log 2 60  2
x  15
lg 4  3 lg 5  lg11  lg 55;
1
log3 27  2 log3 5  log3 20  log3 16  log3 5
2
1 1
lg 52  3 lg 2  lg125  lg 325  lg13.
2 2
4  125  11
lg 4  3 lg 5  lg11  lg 55  lg  2;
55
1 10800 4320
log3 27  2 log3 5  log3 20  log3 16  log3 5  log3  log 2 ;
2 102,5 41
1 1
lg 52  3 lg 2  lg125  lg 325  lg13  lg10000  4
2 2
36
37
           
2  log 2  sin   log 2 sin   log 2 tg    log 2 cos   log 2 tg    log 2 cos 
6 3 3 3 4 6
           
2  log 2  sin   log 2 sin   log 2 tg    log 2 cos   log 2 tg    log 2 cos  
6 3 3 3 4 6
1 3 1
  1
 log 2 4 2 2  log 1 .
2
3 8 3
3
2
1
lg 25  lg 49
lg 35
3 5
loga a 2 a 3
2
1
lg 25  lg 49  lg1225  lg 35  2
lg 35 lg 35 lg 35
2 3 19
3 25 3 19
loga a a  log a a 3  a 5  loga a 15  a 1
15
a  log7 2 b  log5 3
c  log9 3 3
d  log0,1 4
lg 2
a  log7 2 
lg 7
lg 3
b  log5 3 
lg 5
37
38
lg 3 3
c  log9 3 3 
lg 9
lg 4
d  log0,1 4    lg 4
lg 0,1
log8 3  log3 2
log5 7  log0,2 7
log4 25  2 log0,25 5
log3 3  log3 2 1
log8 3  log3 2  
3 3
log3 2
log5 7
log5 7  log0,2 7  log5 7  0 log5 0,2  1
log5 0,2
log4 25
log4 25  2 log0,25 5  log4 25  0
log4 0,25
log3 x  9, log 4 x  32, lg x  3 0,01,  

log2 x 2  1  3;
1
lg x  1, log 2
x  16, log 3
x , log 2 x  0,25.
9
log3 x  9, log 4 x  32, lg x  3 0,01,

x  39  19683, x  4 32 , x  10
3 0, 01
,
 
log 2 x 2  1  3,
x 2  1  8,
x  3.
38
39
lg x  1, 1
log x  16, log 3
x ,
1
2 9
x , x  256,
 3
1
10 x 9  18 3 ,
log 2 x  0,25,
x  2 0, 25  4 2 .
log3 x  log3 6  9

log7 x 2  x  7  2 
log3 x  2  log3 x  1
log x  3  x  3  2
1
lg 2 x  lg x  1  lg3  x 
2
 
log 2 12  1  log 3 x   4.
2
log3 x  log3 6  9
log3 6 x  9
6 x  39  19683
x  3280,5
 
log7 x 2  x  7  2
x2  x  7 x  R
39
40
 
log7 x 2  x  7  2,
x 2  x  7  49,
x1  6, x2  7.
log3  x  2   log3 x  1,
x2
 3,
x
x  1.
log x  3  x  3  2
x4
x  32  x  3,
x1  6.
x 1
1
lg 2 x  lg x  1  lg3  x ,
2
2 x  x  1  3  x,
2x 2  2x  9  6x  x 2 ,
x  1.
x  9
40
41

log 2 12  1  log3 x   4,
2

12  1  log3 x   16,
2
1  log3 x 2  4,
1  log3 x  2, vagy 1  log3 x  2,
1
x1  , x 2  27.
3
lg x
 lg x ;
3
(log2 x) 2  5 log2 x  6;
log3 x log3 9x  log3 27;
1 lg x
 lg10  .
lg x  1 lg x  lg100
2
lg x
 lg x
3
2 lg x  0,
x  1.
log2 x 2  5 log2 x  6
log 2 x  y
y2  5y  6  0
y1  2 log2 x  2 x1  4
y2  3 log 2 x  3 x2  8
41
42
log3 x  log3 9x  log3 27
log3 x  y log3 9 x  2  y
y  y  2  3
y1  1 log3 x  1 x1  3
1
y 2  3 log3 x  3 x2 
27
1 lg x
 lg10  lg x  1  0
lg x  1 lg x 2  lg100
1
x lg x 2  lg100 x  10
10
1
x x  10
10
lg x  y
1 y
1  ,
y 1 2y  2
0  3 y 2  y,
y1  0 lg x  0 x1  1
1 1
y2  lg x  x 2  3 10
3 3
log5 x  log25 x  6;
log x 4  log4 x 2  1;
log4 x  4  3 log8 2x  2  2.
42
43
log5 x  log25 x  6.
log5
log25 x 
log5 25
log5 x
log5 x   6,
2
log5 x  4,
x  5 4  625.
log x 4  log 4 x 2  1. x 1
log4 4
log x 4 
log4 x
1
 2 log 4 x  1,
log 4 x
2log 4 x   log 4 x  1  0,
2
1
log 4 x1   x1  2,
2
1
log 4 x 2  1  x 2  .
4
log4 x  4  3 log8 2x  2  2.
log 2  x  4 log 2 2 x  2 
 3  2,
log 2 4 log 2 8
log 2  x  4 1
 log 2 2 x  2   log 2 ,
2 4
x4 1
 ,
2 x  2 16
2
4 x 2  8 x  60  0,
x1  3, x 2  5.
43
44
x5
log5 x  4;
log 2 x ;
lg x
.
lg4  x 
log5 x  4
log 2 x log2 x  0 x 1
lg x
x3
lg4  x 
log3 x  1;
log5 x  1  0;
log 1 x  1;
2
log0, 2 x  1.
log3 x  1
44
45
x  log3 x x3
log5 x  1  0
x  log5 x  1
log 1 x  1
2
1
x  log 1 x x
2
2
log0,2 x  1
x  log0,2 x
 
log4 x 2  3  1  log4 4x  3;
log0,5 2 x  1  log0,5 4 x  3.
 
log4 x 2  3  1  log4 4x  3.
3
4
 
log 4 x 2  3  1  log 4 4 x  3,
log x
4
2
 3  log 44 x  3.
4
x  log4 x
x 2  3  16 x  12,
1  x  15.
45
46
log0,5 2 x  1  log0,5 4 x  3
3
4
x  log0,5 x
2 x  1  4 x  3,
x  1.
2 lg x  3 lg y  3,
3 lg x  2 lg y  11;
lg x  lg y  1  2 lg 3,
lg x  y   0;
log 2 xy  5,
x
log 0,5  1.
y
2 lg x  3 lg y  3, / 2
3 lg x  2 lg y  11; / 3
4 lg x  6 lg y  6,
9 lg x  6 lg y  33;
13 lg x  39,
lg x  3,
x  1000.
lg y  1,
1
y .
10
46
47
lg x  lg y  1  2 lg 3,
lg x  y   0;
x  y 1
lg y  1  lg y  lg10  2 lg 3,
 
lg y 2  y  lg 90,
y 2  y  90  0,
y1  9, y 2  10.
y2
x  10
x; y   10;9
log 2 xy  5,
x
log 0,5  1.
y
xy  32,
x 1
  y  2 x.
y 2
2 x 2  32,
x1  4, y1  8,
x 2  4, y 2  8.
47
48
600000 1,0453  684700
600000 1,045n
An  A0  2 n  p
5 3
12 
A12  A0  2 100  A  2 5  A  1,516
0 0
5n
1000000  500000 2 100

,
5n
22 ,
100
n  20.
48
49
An  A0  2 n  p
8p
1500000  1000000 2 100 ,

8p
1,5  2 100 ,
8p
lg1,5  lg 2,
100
lg1,5  100
p  7,3.
8  lg 2
I
n  10  lg
I0
W
I 0  1012
m2
W
5
m2
I
n  10  lg
I0
I
130  10  lg
12
10
49
50
I
1013 
10 12
W
I  10
m2
W
I 5
m2
5
n  10  lg
10 12
W
n  10  12,7  127 dB I 5
m2
10  109  6,2  109  1,0148n ,

10
 1,0148n ,
6,2
10
lg  n  lg1,0148,
6,2
10
lg
6,2
n  32,54.
lg1,0148
50
51
II.TRIGONOMETRIA
TARTALOM
Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................ 2
13.Skalárszorzás............................................................................................................................................... 53
III Függvények ......................................................................................................................................................... 69

51
52
47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28
48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35
51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51
VI. Statisztika .......................................................................................................................................................... 72
52
53
γ γ⇒ γ ⇒γ
γ γ⇒ γ ⇒γ
γ γ⇒ γ ⇒γ
γ γ⇒ γ ⇒γ
53
54
γ γ⇒ γ ⇒γ
γ γ
γ γ γ
γ
Megoldás:
β β ⇒ β
⇒β
γ αβ
54
55
γ γ γ
γ⇒ γ ⇒γ
3 3
 
α β
γ α β
α β
γ α β
55
56
β α
Szerkesztés:
Megoldás:
α β
ef sin 
!
2
Megoldás:
56
57
3
2

Nekünk a második megoldást kell ellenőriznünk.
3 3
.
2 2
3 3
2 2
  2 sin x  2 cos x
57
58
Megoldás:
Megoldás:
Megoldás:
α α
58
59
Megoldás:
Tömör karika van a kijelölt ív végén:
   x
tg  2 x    tg    
 6  3
   x
ctg  2 x    ctg    
 6   3 
   x
tg  2 x    ctg    
 6  3
59
60
   x
sin 2 x    sin   ;
 6   3 
   x
cos 2 x    cos   ;
 6  3
   x
sin 2 x    cos   .
 6   3 
60
61
61
62
3
62
63
⇒ ⇒
⇒ ⇒
⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
⇒ ⇒
⇒ ⇒ ⇒
⇒
63
64
⇒ ⇒
⇒
⇒ ⇒
64
65
sin 2 x  0 sin 2 x  0
 
sin 2 y  0 sin 2 y  0
 
k  x   k
2
 
l  y   l
2
 
 m  x    m
2
 
 n  y    n
2
3 
 x 0 y
2 2
Megoldás:
 
 
PA  PC  PB  PD 
65
66
PA  PC  PB  PD 
2
OP 
2
PA  PC  2PO PB  PD  2PO 2PO  2PO  4PO 2  2
PA  PC  CA PB  PD  DB CA  DB  0

3 2
4
a  b2  c2 
66
67
c
2
OA  a AB  x BC  y
67
68
68
69
III FÜGGVÉNYEK
TARTALOM
13.Skalárszorzás............................................................................................................................................... 53
III Függvények ......................................................................................................................................................... 69

69
70
47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28
48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35
51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51
VI. Statisztika .......................................................................................................................................................... 72
70
71
2  1

f : 2;4;6   1;3;5, x  4  3;
6  5

g : g (2)  4, g (0)  5, g (1)  3, g (4)  2, g (5)  0;
h : x  Z / x  2  0;1;2, x  x ;
k : x  Z / 0  x  3  0;1;4;9, x  x 2 .
71
72
1  2

f 1 : 1;3;5  2;4;6, x  3  4;
5  6

k 1 : 0;1;4;9  0;1;2;3;, x  x
2  1 1  2
 
f : 2;4;6   1;3;5, x  4  3 f 1 : 1;3;5  2;4;6, x  3  4
6  5 5  6
 
k : x  Z / 0  x  3  0;1;4;9, x  x 2 k 1 : 0;1;4;9  1;2;3;4, x  x
f : x  2 x  3;
3
g:x x  1;
4
2 1
h:x  x ;
3 2
1
k : x   x  2.
2
y  2x  3
1
x y3 f 1
x   1 x  3 ;
2 2 2
4 4
g 1 x   x ;
3 3
3 3
h 1 x   x ;
2 4
k 1 x  2x  4.
72
73
f : x  2x  3 f 1
x   1 x  3
2 2
3 4 4
g:x x 1 g 1 x   x
4 3 3
2 1 3 3
h: x  x h 1 x   x
3 2 2 4
1
k:x x2 k 1 x  2x  4
2
f :x4
f : x  mx  4 m0
1
f : mx  4
m
f : R / R    4; , f x  x 2  4;
1 2
g : R / R   1; , g x   x  1;
2
h : 2;   3; , hx   x  2  3.

2
f : R / R    4;  f x   x 2  4
73
74
y  x2  4
x y4
f 1
:  4;   0;  f 1
x   x  4.
g 1 : 1;   0;  g 1  x   2 x  1;
h 1 : 3;   2;  h 1 x   x  3  2.
f x   x  1  2 x  1
yx
f x   x 2  6 x  5
 2;3
2;5
1;5
4;6
74
75
f ( x)  2 x  3  4
f x 
 3;   ;  3
f ( x)  2 x  3  4
g x 
2
f x     4, x  0;
x
3
g x    1, x  2.
x2
2
f x     4, x  0
x
3
g x    1, x  2
x2
2
f x     4, x  0
x
D f  x  R, x  0
R f  R / 4
1
x
2
 ; 0 0; 
75
76
3
g x    1, x  2
x2
D g  x  R, x  2
Rg  R; g x   1
x  1
 ; 2 2; 
f : x  tgx
 
g : x  tg  x  ;
 4
h : x  tgx  2;
 
k : x  tg  x    1.
 3

4
  
v   ;  1
 3 
76
77
 
g : x  tg  x   h : x  tgx  2
 4
 
k : x  tg  x    1
 3
f : x  ctgx
g : x  ctgx;
h : x  ctg  x ;
k : x  ctg  x ;
l : x  ctg  x  ;
m : x  ctg x .
g : x  ctgx h : x  ctg  x  k : x  ctg  x  l : x  ctg  x 

m : x  ctg x
 
f x   2tg  x    2;
 4
g x   ctg 2 x     3.
 
f x   2tg  x    2
 4
 
2tg  x    2  0
 4
 
2tg  x    2,
 4
 
tg  x    1,
 4
 
x   k , k  Z ;
4 4

x  k , k  Z .
2
77
78
ctg 2 x     3  0;

2x     k , k  Z ;
6
 
x k , k  Z.
12 2
0  tgx  3.
f : x  tgx g : x  3

k  x   k , k  Z .
3
f : x  2 x  2  1;
g : x  2 x  4  3;
h : x  x  4  1;
2
3
k:x  2.
2x  6
f : x  2 x  2  1 g : x  2 x  4  3 h : x  x  42  1
3
k:x 2
2x  6
78
79
f x   x ;
g x    x ;
hx    x ;
k x     x ;
l x   x.
f x   x g x    x hx    x k x     x l x   x
D f  0; ; Dg  0; ; Dh   ;0; Dk   ;0; Dl  R.
f : x  log3 x, x
3
f x   log3 x  2  1
2
3
f x   log3 x  2  1,
2
79
80
3
f x   log3 x  2  1
2
D f   2;  R f  R
3
log3 x  2  1  0,
2
2
log3 x  2   ,
3
2

x2  3 3,
1
x  2  3 .
9
f x  2 x4  3;
x2
1
g x      1.
 3
x2
1
f x   2 x4
3 g x     1
 3
x  x 
f x   x
80
81
x  x  1;
x  x  1;
x  2x ;
x  2x ;
1 
x   x ;
2 
x  x  .
x  x  1
x  x  1
x  2x
x  2 x
1 
x   x
2 
x  x 
81
1
 
x  2 sin x    1
 3
     
f x    sin x    1; g x   2 cos x    1; h x   2 sin x    1.
 3  3  3
h x 
   
f  x    sin x   g  x   2 cos 2 x  
 2  2
1 1  1 1 
h x    sin x   k x   cos x    1
2 2 4 2 2 3
 
f  x    sin x  ;
 2
 
g  x   2 cos 2 x  ;
 2
1 1 
h x    sin x  ;
2 2 4
1 1 
k x   cos x    1.
2 2 3
   
f  x    sin x   g  x   2 cos 2 x  
 2  2
1 1  1 1 
h x    sin x   k x   cos x    1
2 2 4 2 2 3
1
2
 
f x   2 cos x    1;
 2
1  
g x    sin x    1;
3  4
 
hx   2  2 cos x  
 3
f x 
 
f x   2 cos x    1
 2
1  
g x    sin x    1
3  4
   
hx   2  2 cos x   f x   2 cos x    1
 3  2
D f  R, R f   3; 1.
 5
x  k 2 , k  Z x  k 2 , k  Z .
6 6

x  k 2 , k  Z .
2
f x   1.

x  k 2 , k  Z .
2
f x   3.
 3 
x    k 2 ;  k 2 , k  Z .
2 2 
   
x    k 2 ;  k 2 , k  Z .
 2 2 
2
2
3
5  2 x  4;
sin x  1;
cos 2x  1;
lg2 x  6  1;
5  2x  4
f x   5  2 x
g x   4
1 9
x1  , x2  .
2 2
sin x  1
f  x   sin x
g  x   1
3
x  2k , k  Z .
2
cos 2 x  1
f x   cos 2 x
g x   1
x  k , k  Z .
lg2 x  6  1
f  x   lg2 x  6
g x   1
x2
 3 3 
tgx  3 , x   ;
 2 2 
3
4
f x   tgx
g x   3
2  4
x1   , x 2  , x3  .
3 3 3
x
1
3x  5    ;
2
5  x  1  log 2 x  2   3;
1
 x  2  4 x  3.
3
x
1
3x  5   
2
f x   3x  5
x
1
g x    
2
x  1
5  x  1  log 2  x  2   3
f x   5  x  1
g x   log 2 x  2  3
x3
1
 x  2  4 x 3
3
1
f x    x  2
3
g x   4 x  3
x3
4
5
x  5  3;
3  x  2  2.
x5 3  8  x  2
f x   x  3
g x   3
3 x 2  2 x 1 x3
f x   3  x  2
g x   2
x 2  6x  5  x  5;
2x 2  4  6  x .
x 2  6x  5  x  5
x  5 x0
x  32  4  x  5
f x   x 2  6 x  5
g x   x  5
2x 2  4  6  x x  2 x2
f x   2 x 2  4
g x   6  x
1 2
5x  x  9,5  p.
2
5
6
1 2
5x  x  9,5  p
2
1 2 1
f x   5 x  x  9,5   x  5  3;
2
2 2
g x   p.
1 2
f x   5 x  x  9,5
2
g x   p
 
sin 2 x    2 x 5  3.
 4
 
sin 2 x    2 x 5  3;
 4
 
f x   sin 2 x  ;
 4
g x   2 x 5  3.
 
f x   sin 2 x  
 4
g x   2 x  5  3
2 sinx     1 sin x .
6
7
2 sinx     1 sin x .
f x   2 sinx     1
g x   sin x 

x  k 2 , k  Z
2

xR x   k 2 , k  Z
2
15  40
2
7
8
 2   2 
y  A sin t 12  20 sin t
 T   T 
 2  2 2
sin t   0,6 t  0,6435  k  2 t  2,4981 l  2
 T  T T
 
 2 
y  A sin t  
 T 

 
 
 2 
y  20 sin t  2 
 T 
 2   2 
8  20 sin t  3,0916 0,4  sin t  3,0916
 T   T 
2 2
t1  3,0916  0,4115  k  2 t 2  3,0916  2,7301 l  2
T T
 
 
 
8
9
 
f ( x)  1  1  1  x
1 x  0 1 1 x 1 x  1
1 x 1 1 x
1 1 x 1 1 1 x f ( x)  1  1  1  x
9
10
V. KOORDINÁTA-GEOMETRIA
TARTALOM
13.Skalárszorzás............................................................................................................................................... 53
10
11
III Függvények ......................................................................................................................................................... 69
K2 Az itt megadott függvények közül válasszuk ki azokat, amelyeknek létezik inverze! .......................... 71
47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28
48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35
51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51
VI. Statisztika .......................................................................................................................................................... 72
11
12
VI.Valószínűség-számítás, statisztika...................................................................................................................... 81
1 1 2
3c  e  2d  5a) (3c  4e)
2 3 7
1; 12 
 14; 3
 11; 0
 6; 10 
 4; 1
 5; 11
13; 5
12
13
 8; 14 
 4; 6
 5; 19 
1
3c  e  33; 7 
2
1  17 
(2d  5a) 10; 
3  3
2  66 
(3c  4e)  ; 4 
7  7 
AB BA
AB
AB B A BA
A B
F B  2F  A  4,5; 15,3
2
13
14
C  2K  A  5; 11
D  2K  B  4; 1
B  2A  7 19  A  2 B  20 11 
HA   ;   HB   ;  
3 3 3 3  3 3
A   A1  B1  C1
B   A1  B1  C1
C   A1  B1  C1
C  2 A  B  5; 1
D  2B  A 11; 8
2B P
A  P  3 A  2 B 10; 9 
3 3
14
15
A B C  14 
S  1;  
3  3
A B C
S C  3S  A  B 13; 2 
3
a  b  5  7  9 1  26
a  b  69
a  b  16
ab  0
a  b  a1  b1  a2  b2  a  b  cos  

a b a1  b1  a2  b2 5   3  12   4  63
cos      
ab a 1  a 2  b1  b2
2 2 2 2 13  5 65
15
16
1
3
1
3
16
17
5 13
y x
7 7
1
y  x2
3
2 7
y   x
3 3
2

7
1
y x
2
10
y x
7
2 7
 y x
7 2
7 1 6
m 
2  5 7
11
m
4
17
18
8
m
3




18
19
19
20
2 A  A'
P
3
A'  3P  2 A
11 4  4  5  6  8
t  11 8 
2
1
ti  t
4
1
t k  tl  t
2




20
21
1 2
y x
3 3
1 2
y  x
3 3
3
y   x 1
2
 
 
 
   
   
x   
5y x  5y  0
x  5y  0 x  5y  0
 
21
22
       
x 1
0
y 1
yx
0
y 1
   
x y
  0;
x y
   
yx
0 
y 1
   
22
23
x x
1  1
x x
y
y
   
 

23
24


2x  y  3
0
x y2
x y2
0
2x  y  3
24
25
x y
   
 
 
75
25
26

A BC  c 2c  12 
S S ; 
3 3 3 
c 2c  12
xs  ys 
3 3
2  3 x S  12
ys   2 xS  4
3
1
3
26
27
 y
P '  x; 
 2
x' 2 y' 2
 1
r 2  r 2
 
2
1
f ( x) 
x
1
y
x
2

F1  2 ;  2  F2  2; 2 
 
x  2   y  2 
2 2
 x  2   y  2 
2 2
2 2


2
  2

 
x 2  y 2   x  2  y  2  x  2  y  2 
2 2

  
1
y
x
 
27
28
x2 y2
e:  1
25 9
x2 y2
e:  1 c  a2  b2  4
a2 b2
x2 y2
h:  1
16 9
x2 y2
h: 2  2 1 c  a2  b2  5
a b
28
29
sebesség idő út
(km/h) (óra) (km)
I. 12
II. 15
100
27
 
  
    
16

9
128

39
128 512
39 13
512 28  13 148
 
13 13 13
29
30
640
13
72  13 640 296
 
13 13 13
28

27
28 112
27 9
28  9 112 140
 
9 9 9
140
9
100 73 73
v  15  100
27 27 27
 
   
2t  212  6 2
30
31
54 2  72 2 AB
 54 72 
v ; 
 18 18 
d 3t  222  (4t  61) 2  25t 2  620t  4205
d 2  25t 2  620t  4205

620
t  12,4
2  25
25t 2  620t  4205
4
y x
3
3
y  61   ( x  22)
4
AB '  (12;  5)
 33 
C ; 0 
 5 
12 2  5 2
31
32
x
y   3
3
3x
y 1
2
x 3 24  24 29 
  3   x 1 x B  ; 
3 2 7  7 7 
x 24  24 13 
  3  2x  5 x A ; 
3 7  7 7
13  24 
y  2 x  
7  7 
61
y  2 x 
7
61
K2 
7
32
33
29  24 
y  2 x  
7  7 
19
y  2 x 
7
19
K1  
7
 19 61
  7 ; 7 

 125  K  125
1
y x
2
   
2
1 
x 2   x   25 E1  20;  5 E2 20; 5
2 
y  2 x  5 5 y  2 x  5 5
5 5  K  5 5
33
34
e12  PO12  R12 e22  PO22  R22

PO12  R12  PO22  R22
( x  6) 2  y 2  R12  ( x  6) 2  y 2  R22
8
3
( x  6) 2  y 2  R12
8
( x  6) 2  y 2  R22
3
8
( x  10) 2  y 2  R12  ( x  10) 2  y 2  R22
5
( x  6) 2  y 2 ( x  6) 2  y 2
( x  6) 2  y 2  2 ( x  6) 2  y 2

( x  6) 2  y 2  4 ( x  6) 2  y 2 
34
35
V. KOMBINATORIKA, GRÁFOK
(1  10)  10
 55
2
35
36
10 6 2 9 8 7 5 4
= = = = = = = =
2 2 2 2 2 2 2 2
+ – –
: – : : +
2 2 2
2 2 2 2 2
+ + –
+ + – – :
2 2 2
2 2 2 2 2
+ + +
   + +
2 2 2
2 2 2 2 2
+ + +
    :
2 2 2
2 2 2 2 2
+ + +
36
37
3
2
21 darab 42-vel, azaz 6-tal és 7-tel osztható szám van.
37
38
38
39
39
40
 21 21 20
  
2 2 1
8  5 8  7  3 5  4
   3      58
 2  2 2
 21  8   5  21 20  19  8  7  6  3  5  4  3
      3      1244
 3   3  3 3  2 1
40
41
 4n  4   n  2
   4     4
 2   2 
 4n  4   n  2
   4   
 3   3 
9 6
    
 52  10  10   32   27   3  3
           
8 2 3 5 5 2
 52   51
    
5 5
 48
 
5
13
 
5
41
42
13 3
   13
2
13
4     133
2
 4   4   4   40 
          
 2  1  1  1 
 52   39 
    
5 5
 52   39   26 
   2      
5 5 5
6
 
 3
 6  6  6  6  6  6  6
               2 6      
 0  1  2  3  4  6  5
 6  6
2 6      
 0 1
42
43
 45
 
6
 45   5 
    
 5  1
 45  5 
    
 4   2
 45   5 
    
 1   5
43
44
6
 
 3
 4 4  4 3  4  4  4
  x    x y    x 2 y 2    xy 3    y 4
 0 1  2  3  4
a 5  5a 4b  10a 3b 2  10a 2 b 3  5ab4  b 5

a 5  5a 4b  10a 3b 2  10a 2b 3  5ab4  b 5
x 4  4x 3 (2a)  6x 2 (2a) 2  4x(2a) 3  (2a) 4
x 4  8x 3 a  24x 2 a 2  32xa3  16a 4
y 3  9 y 2  27 y  27
n
 
k 
6  6  6 6  6  6 6
   1    6    15    20    15    6    1
0 1  2  3  4  5 6
44
45
 20 
 
5
n  n 
     
k  n  k 
n  n 
    
k  n  k 
–
–
–
–
45
46
n n n n

         ...   
 0 1  2 n
n n n n

         ...   
 0 1  2 n
n n n n

         ...  (1) n  
 0 1  2 n
46
47
összesen
átlag alatt
keresők
átlag vagy
afelett
keresők
dolgozó dolgozó összesen
férfiak nők
47
48
9,1
z z
  z  147
4 2
5!
22
48
49
5!
3!
 50 
 
3
 44 
 
4
 44 
4   
4
 24 
4  4   
3
 39 
 
5
 26   39 
   
5 5
 26 
 
5
49
50
5
 
 2
5!
3!
5
 
 2
5!
2!2!
5!
3!
50
51
51
52
8
1
1
2
1
3
4
1
5
1
6
1
7
52
53
8
53
54
54
55
2
–
1
–
55
56
1
–
1
1
–
1
1
–
2
1
1
1
–
1
1
1
56
57
10 
 
3
57
58
A C
E D
58
59
59
60
60
61
4!
2
61
62
3
2
3
2
1
1
62
63
87
2
63
64
25  44
 13
2
6
 
 3
4n  (2n  2)
2
64
65
19 
   11628  10000
5
65
 15
2
65
66
B
A C
E D
n(n  1)
2
n(n  1)
2
66
67
2n
n
2
 4
 
 2
1
A Középiskolai Matematikai Lapok C.102. feladata
67
68
68
69
6
 
 2
69
70
a)
b)
c)
d)
n(n  1)
2
n(n  1)
n   
2
70
71
12  11
2
5 6
11 11
12   6  6 6
       2   
2 1 1  2
71
72
VI. STATISZTIKA
TARTALOM
13.Skalárszorzás............................................................................................................................................... 53
III Függvények ......................................................................................................................................................... 69
72
73
KOORDINÁTA-GEOMETRIA ....................................................................................................................................... 10
47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28
48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35
51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51
V. Statisztika ........................................................................................................................................................... 72
73
74
VI.Valószínűség-számítás, statisztika...................................................................................................................... 81
58. Statisztikai mintavétel (visszatevéssel vagy visszatevés nélkü l) ........................................................... 90
74
75
75
76
FÉRFIAK NŐK ÖSSZESEN
KEZELT NEM KEZELT NEM KEZELT NEM

KEZELT KEZELT KEZELT
GYÓGYULT 700 80 150 400 850 480
NEM 800 130 70 280 870 410

GYÓGYULT
700 7

700  800 15
80 8

80  130 21
150 15

150  70 22
400 10

400  280 17
850 85

850  870 172
480 48

480  410 89
76
77
77
78
78
79
79
80
80
81
VII.VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS, STATISZTIKA
TARTALOM
13.Skalárszorzás............................................................................................................................................... 53
III Függvények ......................................................................................................................................................... 69
81
82
47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28
48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35
51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51
VI. Statisztika .......................................................................................................................................................... 72
82
83
83
84
84
85
85
86
86
87

GYÓGYULT 700 80 150 400 850 480
NEM 800 130 70 280 870 410

GYÓGYULT
700 7

700  800 15
80 8

80  130 21
150 15

150  70 22
400 10

400  280 17
850 85

850  870 172
480 48

480  410 89
87
88
88
89
89
90
90
91
91
92
92
93
93
94

GYÓGYULT 700 80 150 400 850 480
NEM 800 130 70 280 870 410

GYÓGYULT
700 7

700  800 15
80 8

80  130 21
150 15

150  70 22
400 10

400  280 17
850 85

850  870 172
480 48

480  410 89
94

Megoldasok Matek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Megoldasok Matek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

17312 MATEMATIKA 11. A MEGOLDÁSOK KÉZIRATA

I. HATVÁNY, GYÖK, LOGARITMUS

I. Hatvány, gyök, logaritmus ....................................................................................................................................... 2

Vegyes algebrai feladatok-ismétlés..................................................................................................................... 5

1. Egészkitevőjű hatványok, azonosságok ....................................................................................................... 5

2. Az n-edik gyök és azonosságai .................................................................................................................. 10

3. Racionális kitevőjű hatvány, permanencia elv .......................................................................................... 13

4. Az exponenciális függvény .......................................................................................................................... 15

5. Exponenciális egyenletek ........................................................................................................................... 20

6. Exponenciális egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ..................................................................... 26

7. A logaritmus fogalma ............................................................................................................................. 30

9 A logaritmus azonosságai ...................................................................................................................... 35

10. Logaritmusos egyenletek ................................................................................................................. 38

11. Logaritmikus egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ............................................................................ 44

12. Gyakorlati alkalmazások ........................................................................................................................... 48

14. Skalárszorzással megoldható feladatok a koordináta -rendszerben ..................................................... 54

15. A szinusz- és koszinusztétel alkalmazásai 1. ........................................................................................... 55

16. A szinusz- és koszinusztétel alkalmazásai 2. ........................................................................................... 56

Addíciós tételek (olvasmány) ......................................................................................................................... 56

17.Trigonometrikus egyenletek 1. ................................................................................................................. 57

18. Trigonometrikus egyenletek 2. ................................................................................................................ 59

19. Trigonometrikus egyenlőtlenségek ......................................................................................................... 64

Skaláris szorzat geometriai alkalmazásai (olvasmány) ................................................................................. 65

20. Az inverz függvény fogalma, elsőfokú függvény inverze (ismétlés) ..................................................... 71

23. Függvénytranszformációk általános vizsgálata ...................................................................................... 78

24-25 Összetett trigonometrikus függvények ábrázolása és jellemzésük .................................................... 1

26. Egyenletek grafikus megoldása .................................................................................................................. 3

28. Gyakorlati problémák vizsgálata ................................................................................................................ 7

29-30. Egyértelmű vektorfelbontási tétel ..................................................................................................... 12

31-32. Felezőpont, súlypont, osztópont koordinátái (ismétlés) ................................................................. 13

33-34. Skaláris szorzat koordinátákkal .......................................................................................................... 15

37. Irányszög, iránytangens, iránytényezős egyenlet .................................................................................. 16

Geometriai transzformációk és koordináták (olvasmány) ........................................................................... 18

46. Ponthalmazok a koordinátasíkon ............................................................................................................ 21

(egyenlet, egyenlőtlenség, mértani hely) ...................................................................................................... 21

Kúpszeletek (olvasmány,nem érettségi tananyag) ....................................................................................... 26

47. Alkalmazások ............................................................................................................................................ 28

V. Kombinatorika, gráfok ......................................................................................................................................... 35

48. Ismétlés ...................................................................................................................................................... 35

49. Binomiális együtthatók ............................................................................................................................. 40

Binomiális-tétel, Pascal-háromszög (olvasmány) ......................................................................................... 45

50. Gyakorlófeladatok ..................................................................................................................................... 46

51. A gráfmodell .............................................................................................................................................. 51

52. A gráfmodell alkalmazása; gráfok egyenlősége ...................................................................................... 55

53. Gráfok jellemzői ....................................................................................................................................... 59

54. Vegyes feladatok (gráfok) ........................................................................................................................ 64

55. Kombinatorikai és gráfelméleti alkalmazások ....................................................................................... 68

VI. Statisztika .......................................................................................................................................................... 72

59. lecke: Statisztika körülöttünk 290.oldal ............................................................................................... 74

57. Binomiális eloszlás .................................................................................................................................... 79

VII.Valószínűség-számítás, statisztika ..................................................................................................................... 81

58. Statisztikai mintavétel (visszatevéssel vagy visszatevés nélkül) ........................................................... 83

Játékok elemzése (olvasmány) ....................................................................................................................... 84

59. Statisztika körülöttünk .............................................................................................................................. 85

56. Független események ............................................................................................................................... 87

57. Binomiális eloszlás .................................................................................................................................... 89

58. Statisztikai mintavétel (visszatevéssel vagy visszatevés nélkül) ........................................................... 90

Játékok elemzése (olvasmány) ....................................................................................................................... 91

59. Statisztika körülöttünk .............................................................................................................................. 92

256  256 256

8 40  23  40  2120 480  2 2  80  2160

2 40  4 40  2 40  280  2120 880  2 240