Professional Documents
Culture Documents
Történelem
Történelem
Fogalmak, szakkifejezések
KÖZÉPKOR
Általános Gazdasággal és Az egyházi élethez Művelődéstörténeti
politikatörténeti, társadalommal kapcsolódó fogalmak fogalmak
állam- és jogtörténeti kapcsolatos fogalmak
fogalmak
Egyetemes interregnum árumegállító jog antijudaizmus dzsihád
történelem janicsár céh bencés rend egyetem
kánság feudalizmus clunyi reform hét szabad művészet
keresztes hadjáratok grófság egyházi hierarchia humanizmus
királyi tanács gyermekhalandóság egyházszakadás iszlám
közigazgatás Hanza-városok eretnekség kalifa
lovagrendek hospes husziták kódex
mongolok, tatárok hűbériség inkvizíció Korán
perszonálunió jobbágy invesztitúra könyvnyomtatás
reconquista kontárok kiközösítés középkori bíráskodás
rendi országgyűlés középkori polgár kolduló rend (istenítéletek)
rendi monarchia levantei kereskedelem kolostor krónika
rendiség lovagi kultúra ortodox egyház legenda
szpáhi majorság pápa oklevél
szultán népsűrűség római katolikus egyház reneszánsz
választófejedelmek nyomásos gazdálkodás szerzetes román és gótikus stílus
robot szerzetesi életmód síita
születési előjogok skolasztika
uradalom szunnita
városi jogok teológia
városi önkormányzat
vazallus
Magyar államszervezés aranyforint egyházmegye corvina
történelem Aranybulla báró esztergomi érsek geszta
bán familiaritás hiteles helyek kancellária
bandérium füstpénz kalocsai érsek káptalan
bányaváros harmincad Képes krónika
erdélyi vajda kamara haszna nyelvrokonság
fekete sereg kapuadó őstörténet
honfoglalás kilenced Szent Korona
ispán köznemes
kalandozások kunok
kancellária ősiség
kettős fejedelemség pallosjog
kettős honfoglalás regálejövedelmek
királyi vármegye rendkívüli hadiadó
kormányzó szabad költözködés
mezőváros szászok
nádor székelyek
nemesi vármegye szerviens
őshaza tized
perszonálunió úriszék
szabad királyi város várjobbágy
szeniorátus várnép
tárnokmester zselléresedés
telekkatonaság
törzsszövetség
végvári rendszer
226
KRONOLÓGIA
föníciai városok
felemelkedése
Kr. e. 508
Kleiszthenész
KRONOLÓGIA 227
KRONOLÓGIA
Periklész kora
Róma korai terjeszkedése
Kr. e. 431–404
peloponnészoszi háború
Kr. e. 336–323
Nagy Sándor
Kr. e. 332 Kr. e. 334–331
Nagy Sándor hódítása Nagy Sándor diadala
Kr. e. 3. század hellenisztikus kor hellenisztikus kor hellenisztikus kor Kr. e. 264–241
(Ptolemaioszok) (Szeleukoszok) (Antigonidák) Kr. e. 218–201
római–pun háborúk
Kr. e. 247 Parthus
Birodalom
Kr. e. 2. század a Mediterráneum elfoglalása
Kr. e. 168
püdnai csata
a római fennhatóság kezdete Kr.e. 146
Karthágó elpusztítása
Kr.e. 133
Tiberius Gracchus fellépése
– a polgárháború kezdete
Kr. e. 1. század Kr. e. 73–71
Spartacus-felkelés
Parthus Birodalom
Kr.e. 60
első triumvirátus
Kr. e. 44
római fennhatóság Iulius Caesar meggyilkolása
Kr. e. 30
Kleopátra öngyilkossága Kr. e. 31.
– a római uralom kezdete Octavianus győzelme
Kr. e. 27
a principatus kezdete
római fennhatóság
Augustus uralkodása
Kr. u. 1. század római fennhatóság Kr. u. 70 császárkor
a zsidó felkelés leverése,
Kr. u. 2. század Jeruzsálem lerombolása kereszténység terjedése
Kr. u. 3. század 227
Újperzsa Birodalom
Kr. u. 4. század dominátus rendszere
313
milánói rendelet
hunok megjelenése
395
a birodalom kettéválása
Kr. u. 5. század Keletrómai Birodalom germán invázió
Újperzsa Birodalom
476
Róma bukása
228
KRONOLÓGIA 243
KRONOLÓGIA
arab terjeszkedés
8. század 714–741
Martell Károly folyamatos arab
támadások
732
poitiers-i csata bolgárok terjeszkedése
9. század 843
verduni szerződés morvák államalapítása Bizánc megerősödése etelközi szállásterület
1077
IV. Henrik Canossa-
járása
1095
a keresztes hadjáratok
meghirdetése
12. század 1122 1138 1172–1196 keresztes államok a
wormsi konkordátum Lengyelország III. Béla Szentföldön
részfejedelemségekre
1176 bomlik 1187
legnanói csata, a 1143–1180 Szaladin visszafoglalja
lombard városok Mánuel bizánci Jeruzsálemet
győzelme I. Frigyes császár, a birodalom a gótikus stílus
(1154–1189) felett utolsó megerősödése 1189–1192 megjelenése
harmadik keresztes
1180–1223 önálló balkáni államok hadjárat
II. Fülöp Ágost francia kialakulása
király
1189–1199
Oroszlánszívű Richárd
angol király
Időszak Nyugat- és Dél- Közép- és Kelet- Magyar történelem Európán kívüli Kultúra, művelődés,
Európa Európa civilizációk technika
14. század 1302 a Habsburg- és a 1301
az első francia rendi Luxemburgi-ház az Árpád-ház
gyűlés terjeszkedése kihalása
Közép-Európában 1308–1342
1309–1377 Károly Róbert
a pápák avignoni 1335
fogsága a visegrádi 1342–1382
királytalálkozó Nagy Lajos
1346–1378
IV. Luxemburgi Károly 1354 1351 az Aranybulla 1348
a török megjelenése a megújítása a prágai egyetem
1348 Balkánon alapítása, az első
a nagy pestisjárvány 1396 közép-európai egyetem
kezdete 1389 vereség a töröktől
a középkori szerb Nikápolynál
1337–1453 állam veresége
a százéves háború Rigómezőnél 1387–1437
Luxemburgi Zsigmond
1370–1384
lengyel–magyar
perszonálunió
1386
a Jagelló-dinasztia
megszerzi a lengyel
trónt
15. század 1429 1410 1440–1444
Jeanne d’ Arc fellépése a Német Lovagrend I. Ulászló
veresége a
1455–1485 lengyelektől 1442–1456 a reneszánsz fénykora
rózsák háborúja Grünwaldnál Hunyadi János katonai Itáliában
Angliában és politikai ténykedése
1415
1479 Husz János 1456
Spanyolország megégetése nándorfehérvári diadal
egyesítése 1420–1434
1492 huszita háborúk 1458–1490
a mórok végleges Hunyadi Mátyás
kiűzése 1453
Bizánc eleste
1462–1505
III. Iván, a tatár iga
lerázása
220
1517 1516–1526
Luther fellépése, a II. Lajos
reformáció kezdete
1519–1556 1519–1522
V. Károly Magellán expedíciós a protestáns feleke-
német-római császár útja zetek hatásai (nyom-
konkvisztádorok daalapítás, nemzeti
megsemmisítik az anyanyelv, oktatás)
indián birodalmakat
1521 hitviták
Nándorfehérvár az Újvilág gyarma-
eleste tosítása
1525
paviai csata 1520–1566
Szulejmán szultán
1529 1532
1534 török támadás Bécs Kőszeg hősies
az anglikán egyház ellen ellenállása
kialakulása
1533 (1547)–1584 1538
IV. Iván cár a váradi béke
Szapolyai János és 1540
I. Ferdinánd között a jezsuita rend meg-
alapítása
1541 1541
Kálvin reformációjá- Buda eleste, az 1543 1543
nak kezdete ország három részre a portugálok elérik Kopernikusz műve
szakadása Japánt
1556–1598
II. Fülöp
1566 1566
a németalföldi sza- Szigetvár eleste a barokk stílus
badságharc kezdete elterjedése
1558–1603
I. Erzsébet 1571
lepantói csata Tinódi Lantos
1572 1572 Sebestyén végvári
Szent Bertalan-éj a Jagelló-ház kiha- énekei
Párizsban lása, a lengyel rendi
konföderáció
Balassi Bálint
1588 1576–1586 költészete
a spanyol Báthory István
Nagy Armada lengyel király
veresége
KRONOLÓGIA 221
1655
svéd támadás
Lengyelország ellen
Apáczai Csere János
1658 1657 1657–1705 1658–1707 enciklopédiája
Cromwell halála II. Rákóczi György I. Lipót Aurangzeb alatt a
lengyel hadjárata legnagyobb területű
a Nagymogul Biro-
dalom
1664 1664
vasvári béke és a Francia Kelet-
Zrínyi Miklós halála indiai Társaság
alapítása
1678
1683 Thököly Imre kuruc- francia és angol
Bécs alatti török mozgalma kereskedőtelepek Zrínyi Miklós
vereség Indiában irodalmi tevékeny-
1686 sége
1689 1689–1725 Buda felszabadítása
a Jognyilatkozat I. Péter
kibocsátása 1699
karlócai béke
1799 1792–1835
Napóleon konzu- I. Ferenc
látusa
1839–1840
országgyűlés,
önkéntes örökváltság
elfogadása
1840–1842
1843–1844 első ópiumháború 1844
országgyűlés, a Védegylet megala-
magyar államnyelv kulása
1847–1848 1846
az utolsó rendi az első vasútvonal
országgyűlés Magyarországon
1849. április 6.
az isaszegi csata
Fogalmak, szakkifejezések
A 10.-es tananyaghoz kapcsolódó történelmi szakkifejezések ismerete a 9.-es tankönyvben is jelzett fogalmakra épít.
A táblázatban felsorolt fogalmak között vastag betűvel emeltük ki a kerettantervben előírt kötelező szakkifejezéseket.
1849. október 6.
az aradi vértanúk és gróf
Batthyány Lajos kivégzése
1852–1870
III. Napóleon Franciaország 1853
császára Ferenc József úrbéri rendelete 1856
Arany János: A walesi bárdok
1853–1856 1859
a krími háború Henri Dunant megalapítja a
Nemzetközi Vöröskeresztet;
felépül a Dohány utcai zsina-
1859 góga; Charles Darwin: A fajok
a solferinói ütközet eredete
1860
Garibaldi partraszállása 1861–1865
Marsalában polgárháború az Egyesült
Államokban
1861 1861
a román állam megalakulása országgyűlés a Felirati Párt
és a Határozati Párt részvéte-
A 19. század második fele
lével
1865 1866
megjelenik Deák Ferenc a Siemens-gyár mélytengeri
1866 Húsvéti cikke távközlési kábelt épít ki Euró-
a königgrätzi csata pa és Amerika között
1867
az osztrák–magyar kiegyezés,
Ferenc József megkoronázása
1868 1869
a nemzetiségi törvény Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
1870
a sedani ütközet
1876
1871 Alexander Graham Bell meg-
a Német Császárság 1873 alkotja a telefont
kikiáltása Budapest létrejötte
1879
Thomas Alva Edison szaba-
1875–1890 dalmaztatja az izzólámpát
1879 Tisza Kálmán miniszterelnök-
a kettős szövetség létrejötte sége 1895
az első filmvetítés Párizsban
1882 (Pierre és Auguste Lumière)
megalakul a hármas 1896
szövetség a millenniumi ünnepségek 1903
a Wright testvérek szabadal-
1893 maztatják repülőgépüket
orosz–francia szövetség
1904
1904 1905 elkészül a budapesti Ország-
az antant létrejötte a Szabadelvű Párt választási ház épülete Steindl Imre
veresége tervei szerint
1907
a hármas antant kialakulása 1911 1908–1941
a császárság bukása Kínában megjelenik a Nyugat című
folyóirat
252
Európa és az orosz-szovjet Magyarország Afrika, Amerika és Ázsia Kultúra, művelődés,
térség története története története technika
1915
Olaszország hadba száll az
antant oldalán
1916
Verdun ostroma, Bukarest
elfoglalása 1917. április
az Egyesült Államok belép
az első világháborúba
1918. március
a breszt-litovszki béke 1918. október 24.
a Magyar Nemzeti Tanács
létrejötte
1919. január 1.
a cseh csapatok bevonulása
Pozsonyba
1919
a párizsi békekonferencia
kezdete (január), a versailles-i
béke (június)
1918–1922
polgárháború
Szovjet-Oroszországban
253
Európa és az orosz-szovjet Magyarország Afrika, Amerika és Ázsia Kultúra, művelődés,
térség története története története technika
1919. március 21 –
augusztus 1.
a Magyar Tanácsköztársaság
1920–1922
1919. november török nemzeti felkelés
Horthy Miklós bevonul
1922 Budapestre
Benito Mussolini Olaszország
miniszterelnöke, 1920. június 4.
a Szovjetunió létrejötte, a trianoni békediktátum
Sztálin főtitkár (1953-ig) 1923
1920–1921 Kodály Zoltán:
1923 gróf Teleki Pál első kormánya Psalmus hungaricus
„sörpuccs” Münchenben
1920
1924 Horthy kormányzóvá 1926
Lenin halála választása (március), 1921 Kosztolányi Dezső: Édes Anna
numerus clausus, létrejön a Kínai Kommunista
Nagyatádi-féle földreform Párt és a Kuomintang
1925
a locarnói egyezmény 1921
IV. Károly visszatérési kísér- 1921–1922
A két világháború közötti évek
1929 1921–1931
Mussolini és XI. Pius aláírja a gróf Bethlen István miniszter-
lateráni egyezményt elnöksége
254
Európa és az orosz-szovjet Magyarország Afrika, Amerika és Ázsia Kultúra, művelődés,
térség története története története technika
1938. november 2.
az első bécsi döntés
1939–1941
1939. augusztus 23. gróf Teleki Pál második
a Molotov–Ribbentropp- kormánya
paktum
1939
1939. szeptember 1. második zsidótörvény
Németország lerohanja
Lengyelországot 1939. március 15.
Kárpátalja visszafoglalása
1939–1940
szovjet–finn háború 1940. augusztus 30.
a második bécsi döntés
1940. április–május
Nyugat-Európa német 1941. április
lerohanása magyar támadás Jugoszlávia
ellen, Teleki Pál öngyilkos-
1940. május sága
Winston Churchill Anglia új
kormányfője 1941. június 26.
Kassa bombázása
1941. április 1941. december 7.
A második világháború
a Jugoszlávia és Görögország 1942. január japán támadás Pearl Harbor
elleni német hadjárat újvidéki razzia („hideg napok”) ellen
255
Időrendi táblázat
A kerettantervi anyag félkövér szedéssel
május 9. március
az európai háború befejeződése földosztás
április
Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a
június szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyar-
az ENSZ létrejötte országon
augusztus 6.
atomtámadás Hirosima ellen
szeptember 2.
Japán fegyverletételével véget ér a második
világháború november
nemzetgyűlési választások
1946 március február
Churchill fultoni beszéde a köztársaság kikiáltása
augusztus
október a forint bevezetése
a nürnbergi per befejeződése
1947 február február 10.
a párizsi békék a párizsi békeszerződés aláírása
augusztus augusztus
India és Pakisztán függetlensége a „kék cédulás” országgyűlési választások
1948 május
Izrael Állam megalakulása
június június
a berlini blokád (1949. májusig) a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása,
a nyílt kommunista diktatúra kezdete,
az iskolák államosítása
1949 január február
a KGST megalakulása a Mindszenty-per
április
a NATO megalakulása
május
az NSZK létrejötte augusztus
a Magyar Népköztársaság létrejötte, a kommunista
szeptember alkotmány
az első szovjet atombomba szeptember
a Rajk-per
október
az NDK létrejötte
október
a Kínai Népköztársaság megalakulása
221
Évszám Egyetemes történelem Magyarország története
1950 koreai háború kitörése a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer
létrejötte
1953 március július
Sztálin halála Nagy Imre első miniszterelnöksége
október 28.
a forradalom győzelme
november 4.
újabb szovjet támadás indul Magyarország ellen
1957 március
a római szerződések (az Európai Gazdasági Közös-
ség megalakulása)
1958 június 16.
Nagy Imre és mártírtársainak kivégzése
1959 január
a Fidel Castro vezette mozgalom győzelme Ku-
bában
1961 április
Jurij Gagarin űrrepülése, az első ember a világ-
űrben
augusztus
a berlini fal építése
1962 október
a kubai rakétaválság
222
Évszám Egyetemes történelem Magyarország története
1968 március – augusztus január
a prágai tavasz, Dubček kísérlete az „emberarcú az új gazdasági mechanizmus bevezetése
szocializmus” bevezetésére
május
párizsi diáklázadások
augusztus
a Szovjetunió és a Varsói Szerződés öt tagállamá-
nak intervenciója Csehszlovákiában; a Brezsnyev-
doktrína meghirdetése
1969 május
az első Holdra szállás
1971 a magyar–vatikáni megállapodás,
Mindszenty József elhagyja Magyarországot
1973 a vietnami háború vége
július 6.
Kádár János halála
október 23.
a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása
1990 az első szabad országgyűlési és önkormányzati
választások
1991 január
az öbölháború kirobbanása
a Szovjetunió szétesése
1992 a maastrichti szerződés aláírása, az Európai
Unió létrejötte
223
Évszám Egyetemes történelem Magyarország története
1993 január
Csehszlovákia felbomlása (Csehország és
Szlovákia létrejötte)
1995 a schengeni egyezmény életbe lépése
december
a délszláv háború lezárása, a daytoni
békeszerződés
1996 a magyar honfoglalás millecentenáriuma
1999 március március
a NATO bombázza Kis-Jugoszláviát Magyarország a NATO tagjává válik
2000 a magyar államalapítás millenniuma
2001 szeptember 11.
terrortámadás az Amerikai Egyesült Államok
ellen
2002 az Európai Unió 12 tagállama bevezeti az eurót
2004 tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, május 1.
köztük Magyarország is Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
224
1. AZ ÓKOR
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
Köztársaságból egyeduralom: a római köztársaság
Az athéni államszervezet és működése működése, Caesar és Augustus
1.1. Politika
a demokrácia virágkorában A sztyeppei állam:
a Hun Birodalom és hódításainak iránya
A pénz megjelenése,
formái és szerepe az ókori gazdaságban
1.2. Ókori civilizációk A görög és a római építészet
Ókori írások, a görög filozófia,
a római jog alapelvei
A zsidó monoteizmus
1.3. Vallások Politeizmus az ókori Keleten
A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése
FOGALMAK:
városállam/polisz, arisztokrácia, démosz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz, cserépszavazás, falanx, rabszolga,
polgárjog, Akropolisz, amfiteátrum, gladiátor, politeizmus/többistenhit, monoteizmus/egyistenhit, monda, zsidó
vallás, Ószövetség/Héber Biblia, Tízparancsolat, próféta, jeruzsálemi templom, diaszpóra, Messiás, keresztény
vallás, keresztség, úrvacsora, apostol, misszió, Biblia, Újszövetség, evangélium, püspök, császár, zsinat, jósda,
olümpiai játékok
arisztokratikus köztársaság, esküdtbíróság, türannisz, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, cenzor,
triumvirátus, principátus, Colosseum, bazilika, Forum Romanum, Circus Maximus, provincia, légió, limes, népvándorlás,
hunok, újraelosztás, árupénz, öntözéses földművelés, hieroglifa, ékírás, betűírás, filozófia, szofizmus, zsinagóga, állam-
vallás, dogma, fáraó, piramis, múmia, brahmanizmus/hinduizmus, kasztrendszer, buddhizmus, lélekvándolás/reinkarná-
ció, nirvána, taoizmus, nagy fal
SZEMÉLYEK:
Kleiszthenész, Periklész, Nagy Sándor, Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon, Jézus, Mária, József, Augustus, Szent
Péter, Szent Pál, Constantinus, Zeusz, Pallasz Athéné, Romulus
Julius Caesar, Pompeius, Antonius, Attila, Hammurapi, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Theodosius, Kheopsz, Ré,
Ízisz, Ozirisz, Buddha, Aphrodité, Arész, Poszeidon, Héra
KRONOLÓGIA:
Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476 az ókor, Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai, Kr. e. 490 a marathóni csata, Kr. e. 5. sz.
közepe az athéni demokrácia fénykora, Kr. e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint, Kr. e. 510 a köztársaság
kezdete Rómában, Kr. u. 70 Jeruzsálem lerombolása, a keresztény időszámítás kezdete (Kr. e. és Kr. u.), 313 a milá-
nói rendelet, 325 a niceai zsinat, Kr. e. 776 az első feljegyzett olümpiai játékok
Kr. e. 6. század Szolón reformja, Kr. e. 44 Caesar halála, Kr. e. 31 az actiumi csata, 395 a Római Birodalom kettéosztása,
451 a catalaunumi csata, 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása
TOPOGRÁFIA:
Athén, Alexandria, Itália, Róma, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Savaria, Jeruzsálem, Kánaán, Júdea,
Izrael, Palesztina, Betlehem, Konstantinápoly, Olümpia, Egyiptom, Spárta, Marathón
Hispania, Gallia, Actium, Hun Birodalom, Mezopotámia, Babilon, Nílus, Olümposz, Delphoi
8 I. AZ ÓKOR
Hun-birodalom
Me
zo
p
ot
Babilon
Kína
ám
ia
Izrael /
Egyipt
Palesztina /
Kánaán India
mo
Nílus
Római Birodalom
lia
Gal
Savaria
Panno Acquincum
Milánó nia
Ravenna
i ál
a
It
Hispan ia Konstantinápoly
Róma
Actium
Delphoi
Olümpia Athén
O l ümpo sz Jeruzsálem
a
Jude
Alexandria Betlehem
Athén Marathón
Spárta
9
I1. A KÖZÉPKOR
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
Mohamed tanításai és a Korán; az arab hódítás
2.1. Az iszlám világ
és feltartóztatása Európában
Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok
kötelességei és jogai Az uralkodói hatalom és korlátai (hűbériség,
2.2. Gazdaság, társadalom, állam
A középkori város és lakói, a város kiváltságai, rendiség, rendi monarchia)
a céhek, a helyi és távolsági kereskedelem
Az egyházi hierarchia, az egyházi
Egyházi és lovagi kultúra, a középkori egyetemek
intézményrendszer, a szerzetesség Európában
2.3. Egyház és kultúra Európában Európában és Magyarországon
és az Árpád-kori Magyarországon
és Magyarországon
Román, gótikus és reneszánsz építészet – Az egyházszakadás, a nyugati és a keleti
európai és magyar példák kereszténység fő jellemzői
2.4. Magyar őstörténet A honfoglalás okai és menete, a kalandozások/ Az eredet kérdései (nyelvészet, régészet, néprajz,
és honfoglalás támadó hadjáratok genetika), a magyar törzsszövetség az Etelközben
Géza és I. (Szent) István államszervező
A magyar állam megszilárdulása: I. (Szent) László
tevékenysége, a földbirtokrendszer
és Könyves Kálmán törvényei
2.5. A keresztény államalapítás és a vármegyeszervezet
és az Árpád-kor
Az Aranybulla legfontosabb elemei
A kül- és belpolitika új irányai: III. Béla uralkodása
IV. Béla uralkodása: tatárjárás és újjáépítés
A királyi hatalom újbóli megszilárdítása
Anjou I. Károly idején, a visegrádi királytalálkozó
Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János I. (Nagy) Lajos külpolitikája
2.6. A vegyesházi királyok kora
és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai és az 1351-es törvények
Hunyadi Mátyás: a központosított királyi hatalom,
jövedelmek és kiadások, birodalomépítő tervek
FOGALMAK:
iszlám, Korán, kalifa, feudalizmus, hűbériség, uradalom, földesúr, majorság, jobbágy, robot, kiváltság, lovag,
nemes, rend, polgár, céh, katolikus, ortodox, pápa, érsek, egyházmegye, érsekség, tized, cölibátus, szerzetes,
bencés rend, ferences rend, pálos rend, kódex, eretnek, inkvizíció, kolostor, szent, román stílus, gótikus stílus,
reneszánsz, törzs, fejedelem, honfoglalás, kettős honfoglalás elmélete, avarok, kabarok, vérszerződés, rovásírás,
kalandozások, székelyek, király, vármegye, nádor, ispán, szerviens, ellenállási záradék, sarkalatos nemesi jogok,
kunok, tatárok/mongolok, szászok, aranyforint, regálé, kapuadó, kilenced, bandérium, perszonálunió, fő- és köz-
nemes, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, rendi monarchia, rendi országgyűlés, kormányzó, szekér-
vár, végvár, szultán, szpáhi, janicsár, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, zsoldos, kancellária, Corvina,
Szent Korona, Szent Korona-tan
dzsihád, despotizmus, úriszék, hűbérúr, vazallus, Magna Charta Libertatum, ősiség, familiaritás, királyi és nemesi
vármegye, kolduló rend, pátriárka, keresztes hadjáratok, Képes Krónika, skolasztika, legenda, finnugor, Magyar Nagyfeje-
delemség, primogenitúra, bán, káptalan, kettős kereszt, honorbirtok, nagy pestisjárvány
SZEMÉLYEK:
Mohamed, Szent Benedek, VII. Gergely, Assisi Szent Ferenc, Leonardo da Vinci, Gutenberg, Álmos, Árpád, az
Árpád-ház, Géza, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, Szent Imre, II. András, IV. Béla, Szent Erzsébet, Szent
Margit, I. (Anjou) Károly, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. (Hunyadi) Mátyás, Habsburg-dinasztia
II. Mehmed, III. Ince, Aquinói Szent Tamás, Michelangelo, Mediciek, Anonymus, II. Szilveszter, I. (Szent) László, Könyves
Kálmán, III. Béla, I. (Nagy) Lajos, Szilágyi Mihály, Vitéz János, Kapisztrán János
32 II. A KÖZÉPKOR
KRONOLÓGIA:
476–1492 a középkor, 622 Mohamed Medinába költözése, 732 a poitiers-i csata, 895 a honfoglalás, 907 a pozsonyi
csata, 997/1000–1038 I. (Szent) István uralkodása, 1222 az Aranybulla, 1241–1242 a tatárjárás, 1301 az Árpád-ház
kihalása, 1308 I. Károly uralkodásának kezdete, 1335 a visegrádi királytalálkozó, 1396 a nikápolyi csata, 1443–
1444-es hosszú hadjárat, 1444 a várnai csata, 1456 a nándorfehérvári diadal, 1458–1490 Mátyás uralkodása
1389 rigómezei csata, 1453 Konstantinápoly eleste, 1054 az egyházszakadás, 1351 I. (Nagy) Lajos törvényei, 955 az
augsburgi csata, 972–997 Géza fejedelemsége, 1077–1095 Szent László uralkodása, 1172–1196 III. Béla uralkodása,
1235–1270 IV. Béla uralkodása, 1308–1342 I. (Anjou) Károly uralkodása, 1342–1382 I. (Nagy) Lajos uralkodása, 1370
lengyel–magyar perszonálunió, 1479 kenyérmezei csata, 1485 Mátyás elfoglalja Bécset
TOPOGRÁFIA:
Mekka, Poitiers, Bizánci Birodalom, Német-római Császárság, Egyházi Állam, Anglia, Franciaország, levantei
kereskedelmi hálózat, Velence, Firenze, Hanza kereskedelmi hálózat, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence,
Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi, Erdély, Horvátország, Visegrád, Lengyelország, Cseh-
ország, osztrák tartományok, Bécs, Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kolozsvár, Kenyérmező, Oszmán Birodalom
Frank Birodalom, Arab Birodalom, Isztambul, Szentföld, Bologna, Oxford, Pécs, Óbuda, Magna Hungaria, Kalocsa, Sopron,
Kassa, Szászföld, Nagyszeben, Halics/Galícia, Nápoly, Krakkó, Moldva, Havasalföld, Bosznia
Magna
H ngaria
u
ro dalom
k Bi
F ran Kárpát-medence
Poitiers Velence
Bologna
Firenze ázi
Egyh m
Álla Konstantinápoly/
Nápoly Isztambul
Bizánci Birodalom
Arab Birodalom
ntföld
Sze
Arab Birodalom
Mekka
33
ág
Lengyelorsz
alícia
Csehor ics/G
szá
g Hal
öz
lk
e
M
Et
rák Es
Eszzzterg m Visegrád Muhi
Eszterg
Esztergom
zte M o
Oszt Pan
n haalma
am l
d
v
yok
omán Erdély
a
tart
szf
Szá
öld
or as alf
Hav
H
vá
to
rs
zá
g Bo Várna
sz Nikápoly
ni
a
Birodalom
mán
Osz
Han
nza
lia
Ang
Német-római
ág
Császárság
sz
or
cia
Fr a n
Levan ntei
keresskedelmi
hálózat
hálóz
34 II. A KÖZÉPKOR
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
A gyarmatosítás a 16–17. században,
A portugál és spanyol felfedezések; a korai a világkereskedelem kialakulása
3.1. A földrajzi felfedezések
kapitalizmus (árforradalom, manufaktúrák,
és következményeik Magyarország gazdasága az európai
bankok és tőzsde, a jobbágyrendszer átalakulása)
munkamegosztásban (16–17. század)
A reformáció, a protestáns egyházak
3.2. A reformáció és a katolikus megszerveződése és a protestantizmus
megújulás Európában elterjedése Európában és Magyarországon
és Magyarországon Az ellenreformáció, a katolikus megújulás
és a barokk Európában és Magyarországon
A mohácsi csata és közvetlen előzményei, Rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok
3.3. Törökellenes a kettős királyválasztás a 17. században: a Bocskai- szabadságharc,
és rendi küzdelmek Az ország három részre szakadása; a várháborúk Bethlen Gábor bekapcsolódása a harmincéves
(1541–1568) háborúba, Zrínyi Miklós pályafutása
3.4. Erdély Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete
A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai,
A török kiűzése
3.5. Magyarország a Habsburg fordulópontjai és a szatmári béke
Birodalomban Magyarország a Habsburg Birodalomban
Magyarország újranépesülése és újranépesítése
(Pragmatica Sanctio, kormányzat)
A brit alkotmányos monarchia és az amerikai
A jakobinus diktatúra
köztársaság működése
A felvilágosodás államelméletei;
3.6. A felvilágosodás Napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus
az Emberi és polgári jogok nyilatkozata
Az európai világkép változása (alapvető kérdések,
Mária Terézia és II. József reformjai
tudományos gondolkodás, társadalomkép, vallás)
FOGALMAK:
gyarmat, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, unitá-
rius, vallási türelem, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk, hajdúszabadság, kuruc, labanc,
szabadságharc, trónfosztás, amnesztia, infláció, manufaktúra, tőke, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, bank,
tőzsde, részvény, örökös jobbágyság, felvilágosodás, jogegyenlőség, hatalmi ágak megosztása, népfelség,
társadalmi szerződés, szabad verseny, alkotmány, alkotmányos monarchia, elnök, miniszterelnök, felelős kor-
mány, cenzus, általános választójog, forradalom, diktatúra, felvilágosult abszolutizmus, kettős vámhatár, úrbéri
rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, nyelvrendelet
presbiter, predesztináció, rekatolizáció, három rendi nemzet, merkantilizmus, újszerzeményi jog, Szent Liga, svábok,
görögkatolikus, Udvari Haditanács, Magyar Kancellária, Helytartótanács, elektori rendszer, kontinentális zárlat
SZEMÉLYEK:
Kolumbusz, Vasco da Gama, Magellán, Luther, Kálvin, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Apáczai Csere János, V. Károly,
Loyolai (Szent) Ignác, I. Szulejmán, II. Lajos, (Szapolyai) János, I. Ferdinánd, Dobó István, Zrínyi Miklós (a sziget-
vári hős), Bethlen Gábor, I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, XIV. Lajos, Mária Terézia, II. József, Washington, Montesquieu,
Rousseau, Adam Smith
Dózsa György, Méliusz Juhász Péter, Misztótfalusi Kis Miklós, Tomori Pál, Fráter György, Báthory István, Bocskai István,
I. Rákóczi György, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), Lotaringiai Károly, Savoyai Jenő, Károlyi Sándor, III. Károly, Koperni-
kusz, Newton, Robespierre, Bonaparte Napóleon
TOPOGRÁFIA:
Spanyolország, India, Kína, Sárospatak, Mohács, Kőszeg, Eger, Szigetvár, Habsburg Birodalom, Erdélyi Fejede-
lemség, Hódoltság, Magyar Királyság (királyi Magyarország), Pozsony, Gyulafehérvár, Debrecen, Temesvár, Ha-
tárőrvidék, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Poroszország, Oroszország, London, Párizs/Versailles
Genf, Nagyszombat, Partium, Bánság/Temesköz, Borogyino, Waterloo
Borogyino
Nagy-Britan
nia
Párizs/Versailles
Habsburg
Genf Birodalom
tárőr
Ha v idék
g
r szá
y olo
an
Sp
79
ályság
yar Kir
Mag
Sárospatak
Nagyszombat
Pozsony Eger
Debrecen
Kőszeg
um
rti
Pa Erdélyi Fejedelemség
Hódoltság
Gyulafehérvár
Szigetvár
Mohács B Temesvár
án
sá
g/
Te
m
es
k öz
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus,
4.1. Politikai eszmék
konzervativizmus
4.2. Az ipari forradalom Az ipari forradalom első hulláma: Az ipari forradalom társadalmi hatásai,
első hulláma textilipar, közlekedés, gyáripar urbanizáció
A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye,
a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése) A rendi országgyűlés és a megyerendszer
4.3. A reformkor
a reformkorban
Széchenyi és Kossuth programja és vitája
A pesti forradalom és az áprilisi törvények
A nemzetiségek és a kisebbségek
4.4. A forradalom A szabadságharc főbb eseményei: (németek, szlávok és zsidók) részvételének
és szabadságharc harc a dinasztiával és a nemzetiségekkel, bemutatása a szabadságharcban
tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, és az azt követő megtorlás során
a szabadságharc leverése
A második ipari forradalom gazdasági
Az ipari forradalom második hulláma:
és társadalmi háttere: tőkekoncentráció,
4.5. Az ipari forradalom kutatás és fejlesztés, közlekedés, vegyipar, gépipar,
népességrobbanás, urbanizáció, környezeti
második hulláma a világban elektronika – a világban és Magyarországon
hatások – a világban és Magyarországon
és Magyarországon
Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika Pest-Buda/Budapest fejlődése a reformkortól
a dualista Magyarországon az első világháborúig
A munkásmozgalom irányzatai:
4.6. A szocializmus A szocializmus eszméje (marxizmus) szociáldemokrácia, kommunizmus,
keresztényszocializmus
A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság
4.7. Polgári állam, A gyarmatosítás okai és céljai, nagyhatalmi
és jogegyenlőség Németország, az Amerikai
nagyhatalmi törekvések érdekek és konfliktusok az imperializmus korában
Egyesült Államok és Magyarország példáján
Politikai eszmék és pártrendszer (kormánypárt,
közjogi ellenzék, agrármozgalmak, világnézeti
A kiegyezés okai, a közös ügyek, pártok) a dualizmus kori Magyarországon
4.8. A dualizmus kora
a magyar államszervezet
A zsidóság és a németség szerepe
a polgárosodásban
Magyar nemzetiségi politika, a nemzetiségek
4.9. A nemzetiségi kérdés Etnikai viszonyok, zsidó emancipáció, cigányok/
autonómiatörekvései és irredenta mozgalmai
Magyarországon romák Magyarországon a dualizmus korában
a dualizmus korában
FOGALMAK:
liberalizmus, nacionalizmus, nemzetállam, konzervativizmus, reform, ipari forradalom, munkanélküliség, tömeg-
termelés, érdekegyesítés, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, örökváltság, politikai nemzet, nemzetiség,
márciusi ifjak, sajtószabadság, cenzúra, áprilisi törvények, népképviseleti országgyűlés, honvédség, Független-
ségi nyilatkozat, szakszervezet, szocializmus, proletárdiktatúra, osztályharc, polgárháború, polgári állam, szeg-
regáció, társadalombiztosítás, népoktatás, emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, dualizmus, kiegyezés,
közös ügyek, közjogi kérdés, nyílt és titkos szavazás, dzsentri, MÁV, Millennium, népességrobbanás, urbanizáció,
kivándorlás, asszimiláció, cionizmus, emancipáció, szociáldemokrácia, kommunizmus, autonómia
vetésforgó, alsó- és felsőtábla, zsellér, követutasítás, Pesti Hírlap, Védegylet, főispán, alispán, közgyűlés, Országos Hon-
védelmi Bizottmány (OHB), olmützi alkotmány, T-modell, monopólium, kartell, szecesszió, historizmus, Kommunista ki-
áltvány, Internacionálé, anarchizmus, Rerum novarum enciklika, keresztényszocializmus, kultúrharc, Republikánus és De-
mokrata Párt, pánszlávizmus, hármas szövetség, delegáció, Szabadelvű Párt, obstrukció, koalíció, Nemzeti Munkapárt,
szeparatizmus
KRONOLÓGIA:
1830–1848 a reformkor, 1830 a Hitel megjelenése, 1844 törvény a magyar államnyelvről, 1848. március 15. a
pesti forradalom, 1848. április 11. az áprilisi törvények, 1848. szeptember 29. a pákozdi csata, 1849. április–május
a tavaszi hadjárat, 1849. április 14. a Függetlenségi nyilatkozat, 1849. május 21. Buda visszavétele, 1849. augusz-
tus 13. a világosi fegyverletétel, 1849. október 6. az aradi vértanúk és Batthyány kivégzése, 1861–1865 az ame-
rikai polgárháború, 1871 Németország egyesítése, 1848/1867–1916 Ferenc József uralkodása, 1867 a kiegyezés,
1868 a horvát-magyar kiegyezés, a nemzetiségi törvény, a népiskolai törvény, 1873 Budapest egyesítése, 1896
a millennium
1849. április isaszegi csata, 1863 a rabszolgaság megszüntetése az USA-ban, 1866 a königgrätzi csata, 1875–1890 Tisza
Kálmán miniszterelnöksége, 1878 a berlini kongresszus, 1905 a koalíciós válság
TOPOGRÁFIA:
Manchester, Pest-Buda, Pákozd, Isaszeg, Világos, Komárom, Arad, New York, Németország, Budapest, Osztrák-
Magyar Monarchia, Fiume
Vaskapu, Elzász-Lotaringia, Szuezi-csatorna, Balkán, Fashoda, Brit Birodalom
Komárom
Pest-Buda
Isaszeg Debrecen
Pákozd
Világos
Arad
Fiume
Vaskapu
125
V. A VILÁGHÁBORÚK KORA
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
A háború jellemzői, hadviselő felek, A világháború kirobbanása, a nyugati front,
5.1. Az első világháború
Magyarország részvétele a háborúban tengeri hadviselés
A forradalmi átalakulás kísérlete,
5.2. Politikai változások
(tanácsköztársaság), Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban
a háború után
ellenforradalom Magyarországon 1918–1920-ban
A trianoni békediktátum születése, tartalma
5.3. A Párizs környéki békék A Párizs környéki békék, Közép-Európa átalakítása
és következményei
FOGALMAK:
villámháború, front, állóháború, hátország, hadigazdaság, hadifogság, antant, központi hatalmak, Független-
ségi Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), tanácsköztársaság,
vörösterror, Lenin-fiúk, ellenforradalom, fehér különítményes megtorlások, „vörös térkép,” kisantant, jóvátétel,
Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió, Rongyos Gárda, fasizmus, nemzetiszocializmus, fajelmélet, antisze-
mitizmus, Führer, SS, Anschluss, bolsevik, szovjet, totális állam, többpártrendszer, egypártrendszer, személyi
kultusz, koncepciós per, gulág, holodomor, államosítás, kollektivizálás, kulák, tervgazdaság, piacgazdaság, kor-
mányzó, Egységes Párt, pengő, Magyar Nemzeti Bank, Szent István-i állameszme, Molotov–Ribbentrop-paktum,
tengelyhatalmak, szövetségesek, totális háború, kiugrási kísérlet, gettó, deportálás, koncentrációs tábor, halál-
tábor, népirtás, holokauszt, nyilasok, Vörös Hadsereg, jaltai konferencia, háborús bűn
Schlieffen-terv, örmény népirtás, jegyrendszer, Magyar Nemzeti Tanács, pacifizmus, székely hadosztály, demarkációs vonal,
népbiztosok, mensevik, Harmadik Birodalom, CSEKA/NKVD, legitimizmus, Duce, korporáció, Collegium Hungaricum,
dzsentri, vitézi rend, kolhoz, sztahanovizmus, New Deal, protekcionizmus, közmunkaprogram, minimálbér, magyar népi
mozgalom, kollaboráns, izolacionizmus, Atlanti Charta, a katyńi vérengzés, genocídium, nürnbergi törvények, partizán,
numerus clausus, zsidótörvények, munkaszolgálat, Vasgárda, porrajmos, Maniu-gárda, kollektív bűnösség, malenkij
robot, kitelepítés, Beneš-dekrétum, lakosságcsere
SZEMÉLYEK:
II. Vilmos, II. Miklós, IV. Károly, Wilson, Clemenceau, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Apponyi Albert,
Hitler, Lenin, Sztálin, Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kuno, Szent-Györgyi Albert, Mussolini, Roosevelt,
Churchill, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Veesenmayer, Szálasi Ferenc, Wal-
lenberg, Salkaházi Sára, Apor Vilmos, Sztehlo Gábor, Richter Gedeon
Hindenburg, Szamuely Tibor, Prónay Pál, Trockij, Beneš, Piłsudski, Goebbels, Berija, Keynes, Gömbös Gyula, Rommel,
Zsukov, Eisenhower, Szombathelyi Ferenc, Sztójay Döme, Eichmann, Esterházy János, Márton Áron
TOPOGRÁFIA:
Szarajevó, Doberdó, Románia, Szerbia, Olaszország, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Burgenland, Csehszlovákia,
Jugoszlávia, Ausztria, trianoni Magyarország, Berlin, Szovjetunió, Szibéria, Kolima-vidék, Leningrád (Szent-
pétervár), Moszkva, Japán, Pearl Harbor, Sztálingrád, Normandia, Hirosima, Észak-Erdély, Kamenyec Podolszk,
Árpád-vonal, Auschwitz, Szolyva, Csúrog, Jarek, Duna-delta
Przemyśl, Otranto, Balassagyarmat, Danzig, Szudéta-vidék, Vichy, Kurszk, Varsó, Mauthausen, Jasenovac, Don-kanyar, Új-
vidék, Drezda
Przemyśl
Kamenyec-
Podolszk
Kár
vidék pá
Fel t
Szolyva a l j
a
Balassagyarmat Árpád-
d
lan
vonal
És
gen
za
k-
Er
Bur
dé
ly
ó
b erd
Do k
D é l v i d é Csúrog
Jarek
Újvidék
Szerbia
Szarajevó
179
Leningrád
(Szentpétervár)
Moszkva
n i ó
e t u
Manchester o v j
Danzig S z
Don-
kanyar
Berlin Varsó Kurszk Sztálingrád
Drezda
ia
m and éta-vidé
Nor Auschwitz k
Szud
Cseh
szlová
kia
Mauthausen a
r i
Vichy zt
Aus Rom
áni Duna-
a
delta
J u g Jasenovac
la os
O
sz zlá
o vi
rs a
zá
g
Otranto
-vidék
Kolima
JE TUNIÓ
SZOV
N
PÁ
JA
Hirosima
Pearl Harbor
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
India függetlenné válása,
kommunista fordulat Kínában, Izrael megalapítása,
A szovjet–amerikai szembenállás, arab-izraeli háborúk
6.1. A hidegháború kora a két Németország létrejötte,
a két világrend jellemzői A szembenállás és enyhülés hullámai,
hidegháborús konfliktusok: Korea, Szuez, Kuba,
Vietnám, Afganisztán
Németország újraegyesítése,
6.2. A kétpólusú világ felbomlása a Szovjetunió felbomlása, Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború
a kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában
A Rákosi-diktatúra: a pártállam, a terror,
A szovjetizálás Magyarországon: a kommunisták
6.3. A kommunista diktatúra egyházüldözés, koncepciós perek, államosítás
térnyerése, a korlátozott többpártrendszer,
kiépítése és működése és kollektivizálás, erőltetett iparosítás,
az egypárti diktatúra kiépítése
propaganda és mindennapok a diktatúra idején
A forradalom okai és céljai, a kormánypolitika
6.4. Az 1956-os forradalom
változásai, a szabadságharc és leverése, A forradalom nemzetközi háttere
és szabadságharc
a megtorlás
A pártállam, a téeszesítés, a tervgazdaság,
A pártállam válsága, az ellenzék megszerveződése
6.5. A kádári diktatúra a kultúrpolitika, az elnyomás változó formái –
és irányzatai 1988-ig
a kádári alku
A rendszerváltoztatás (1989–1991)
6.6. A rendszerváltoztatás A piacgazdaságra való áttérés,
Magyarországon gazdasági szerkezetváltás, privatizáció, a külföldi
tőke szerepe, a külkereskedelem átalakulása
FOGALMAK:
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), kitelepítés, hidegháború, vasfüggöny, szuperhatalom, Kölcsönös Gazda-
sági Segítség Tanácsa (KGST), Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Varsói Szerződés, kétpólusú világ, a ber-
lini fal, jóléti állam, államosítás, forint, Magyar Kommunista Párt, Független Kisgazdapárt, Magyar Dolgozók
Pártja, népköztársaság, pártállam, internálás, Államvédelmi Hatóság (ÁVH), tanácsrendszer, beszolgáltatás, arany-
csapat, MEFESZ, pesti srácok, Molotov-koktél, munkástanács, sortüzek, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP),
munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), úttörő, termelőszövetkezet, háztáji, III/III. ügyosztály, új gaz-
dasági mechanizmus, hiánygazdaság, maszek, gulyáskommunizmus, „három T”, Magyar Demokrata Fórum (MDF),
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyar Szocialista Párt (MSZP), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz),
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Nemzeti Kerekasztal, rendszerváltoztatás, privatizáció, kárpótlás
Truman-doktrína, Marshall-segély, harmadik világ, nagy ugrás, kulturális forradalom, II. vatikáni zsinat, prágai tavasz,
Brezsnyev-doktrína, csillagháborús terv, Szolidaritás, peresztrojka, glasznoszty, népbíróság, háborús bűnös, Szövetséges
Ellenőrző Bizottság (SZEB), földosztás, szalámitaktika, B-listázás, népfront, munkaverseny, forradalmi bizottságok, máso-
dik gazdaság, adósságspirál, szamizdat, Ellenzéki Kerekasztal, „négy igenes” népszavazás, spontán privatizáció
SZEMÉLYEK:
Truman, Hruscsov, Mindszenty József, Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Maléter Pál, Nagy Imre, Iván Kovács
László, Pongrátz Gergely, Kádár János, Ceauşescu, Gorbacsov, Wałęsa, II. János Pál, Reagan, Kohl, Pozsgay Imre,
Németh Miklós, Horn Gyula, Antall József, Göncz Árpád, Orbán Viktor
Gandhi, Mao, Kennedy, Adenauer, Brandt, Vorosilov, Nagy Ferenc, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Sulyok Dezső, Slachta Margit,
Péter Gábor, Tito, Szabó János, Mansfeld Péter, Aczél György, Grósz Károly, Szűrös Mátyás, Tőkés László
KRONOLÓGIA:
1945 az ENSZ létrejötte, 1947 a párizsi béke, a hidegháború kezdete, 1949 az NSZK és az NDK megalakulása, 1955
a Varsói Szerződés létrehozása, 1945 szovjet megszállás, 1948 MDP megalakulása, 1948–1956 a Rákosi-diktatúra,
1949 kommunista alkotmány, 1956. október 23. a forradalom kitörése, 1956. október 25. a Kossuth téri sortűz,
TOPOGRÁFIA:
Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Sztálinváros (Duna-
újváros), Recsk, Hortobágy, Kossuth tér és Corvin köz (Budapest), Mosonmagyaróvár, Salgótarján
Közel-Kelet, Izrael, Észak- és Dél-Korea, Vietnám, Kuba, Afganisztán, Pakisztán, Ciszjordánia, Tajvan, Koszovó
NDK
NSZK
Salgótarján
y
Moson-
ág
Recsk
tob
magyaróvár
Hor
Sztálinváros
Koszovó
235
VII. A JELENKOR
Vizsgaszintek
Témák
Középszint Emelt szint
Az európai integráció főbb állomásai és kérdései:
Az Európai Unió főbb szervei és működésük mélyítés és bővítés,
nemzetek Európája vagy föderatív Európa
A világgazdaság átalakulása az ezredfordulón:
7.1. Nemzetközi együttműködés, hagyományos és új centrumok,
globális világ Demográfiai változások,
a globális gazdaság
a népmozgások irányai a világban
és Magyarországon A globalizáció kulturális hatásai az ezredfordulón
1945-től napjainkig
Magyarország a nyugati integrációban (NATO, EU)
és a közép-európai együttműködés
Az Alaptörvény, a hatalmi ágak és intézményeik,
7.2. Politikai intézmények
az önkormányzatok és a választási rendszer
A politikai rendszerek változásai és hatásaik
A határon túli magyarok helyzete napjainkban
a magyar kisebbségekre és a magyarországi
(demográfia, asszimiláció, autonómia, oktatás)
nemzetiségekre a 20. században
7.3. Nemzet
A magyarországi nemzetiségek és a cigányság
helyzete napjainkban (demográfia, kisebbségi
jogok, oktatás)
FOGALMAK:
integráció, euró, Európai Unió, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, Európai Bizottság,
schengeni egyezmény, modern kori migráció, multikulturalizmus, párhuzamos társadalom, népességrobbanás,
iszlamizmus, terrorizmus, globalizáció, közvetett és közvetlen demokrácia, jogállam, Alkotmánybíróság, sarkala-
tos törvények, népszavazás, kettős állampolgárság, diszkrimináció
Alapjogi Charta, a négy szabadság, lisszaboni szerződés, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, kohéziós alap,
transznacionális vállalat, regionalizmus, politikai korrektség, visegrádi együttműködés, parlamenti küszöb, alapvető
jogok biztosa (ombudsman), többségi és arányos választás, Állami Számvevőszék, Kúria, köztársasági elnök, mentelmi
jog, parlamenti frakció, interpelláció, ügyészség, polgármester, képviselő-testület, falurombolás
SZEMÉLYEK:
Magyarország miniszterelnökei a rendszerváltoztatás óta (a legalább négy évig hivatalban lévő kormányfők)
Robert Schuman, Sütő András
KRONOLÓGIA:
1957 a római szerződés, 1992 a maastrichti szerződés, 2004 Magyarország belép az Európai Unióba, 2012 az
Alaptörvény bevezetése
1991 visegrádi megállapodás, 1999 Magyarország belép a NATO-ba, 1990 fekete március, 1992 Csehszlovákia felbom-
lása, 2010 törvény a nemzeti összetartozásról
TOPOGRÁFIA:
Brüsszel, Marosvásárhely, Székelyföld, Szlovákia, Ukrajna
Strasbourg, Hongkong, Brazília, Dél-Afrika
Szé
Marosvásárhely
kel
yfö
ld
A témakörhöz tartozó topográfia
Brüsszel
Uk rajna
Stassbourg
New York
Hongkong
Br
az
íl
i
a
ka
i
fr
l-A
Dé
277