1.

Ókor
őskor, ókor, régészet, homo sapiens, őskőkor, Kheopsz, II. Ramszesz, ókori Kelet, „termékeny Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az
szerszámkészítés, újkőkor, mágia, Hammurapi, Salamon, I. félhold”, Mezopotámia, első államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom
zsákmányoló életmód, bronzkor, vaskor, Dareiosz, Ádám, Éva, Noé, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, egyesítése), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr.
nemzetség, despotizmus, városállam, Mózes, Dávid, Salamon, Nílus, Palesztina, Perzsia, e. X. sz. (a zsidó állam fénykora), Kr. e. VI. század (a
öntözéses földművelés, Krisztus előtt/után, Buddha, Konfuciusz, Szolón, India, Kína, Babilon, babiloni fogság), Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai
évtized/évszázad, emberöltő, piramis, múmia, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Jeruzsálem, Balkán- játékok), Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508
fáraó, hieroglifa, ékírás, hangjelölő írás, Miltiadész, Leónidasz, félsziget, Olümposz, Athén, (Kleiszthenész reformjai), Kr. e. 490 (a marathóni csata),
egyistenhit, zsidó vallás, Biblia, Ószövetség, Themisztoklész, Periklész, Spárta, Olümpia, Marathón, Kr. e. 480 (a thermopülai csata, a szalamiszi ütközet) Kr.e.
héber, buddhizmus, brahmanizmus, Pheidiasz, Hérodotosz, Thermopülai-szoros, V. század közepe (Periklész kora, Athén fénykora), Kr. e.
konfucianizmus, taoizmus, polisz, mitológia, Thuküdidész, Platón, Szalamisz, Peloponnészosz, 336–323 (Nagy Sándor uralkodása), Kr. e. 31 (a
olimpia, arisztokrácia, démosz, hoplita, Arisztotelész, Nagy Sándor, Makedónia, Alexandria, hellenizmus időszakának vége), Kr. e. 753 (Róma
türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, legfontosabb görög istenek, Appennini-félsziget, Róma, hagyomány szerinti alapítása), Kr.e. 510 (a köztársaság
demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, Hannibal, Cornelius Scipio, a Karthágó, Szicília, Római létrejötte), Kr. e. 494 (a patrícius-plebejus harcok kezdete,
Akropolisz, katonaállam, helóta, filozófia, Gracchus-testvérek, Marius, Birodalom, Zama, Actium, a néptribunusi hivatal létrejötte), Kr. e. 367 (a Licinius–
hellenizmus, patrícius, plebejus, consul, Sulla, Julius Caesar, Antonius, Júdea, Betlehem, Pannónia, Sextius-féle földtörvény), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk
senatus, dictator, néptribunus, légió, Augustus, Názáreti Jézus, Konstantinápoly, Aquincum, időszaka), Kr. e. 202 (a zamai csata), Kr. e. 133 (Tiberius
provincia, senatori rend, lovagrend, rabszolga, Mária, József, Péter apostol, Sopianae, Savaria Gracchus reformjai), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az
polgárháború, triumvirátus, principatus, limes, Pál apostol, Diocletianus, actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a
colonus, dominatus, diaszpóra, jeruzsálemi Constantinus, Attila milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római
szentély, Újszövetség, apostol, egyház, Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom
püspök, zsinat, barbár, népvándorlás bukása)
2. Középkor
középkor, kancellária, grófság, római katolikus egyház, Nursiai Szent Benedek, Bizánci Birodalom, 622 („Mohamed futása”, a muszlim időszámítás kezdete),
ortodox egyház, pápa, szerzetes, kolostor, kódex, bencés Justinianus, Mohamed Mekka, Arab 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy
rend, feudalizmus, hűbériség, hűbérúr, hűbéres, vár, próféta, Karolingok, Birodalom, Frank Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés),
jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos Nagy Károly, VII. Birodalom, Egyházi 962 (a Német-római Császárság létrejötte), 1054 (a nagy
gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, cölibátus, Gergely, IV. Henrik, (Pápai) Állam, egyházszakadás), 1075 (az invesztitúraharc kezdete),
inkvizíció, eretnekség, vallási intolerancia, koldulórendek, Aquinói Szent Tamás, Verdun, Német-római 1096–99 (az első keresztes hadjárat), 1215 (a Magna
keresztes hadjáratok, antijudaizmus, zsidóüldözés, rendi Leonardo da Vinci, Husz Birodalom, Szentföld, Charta kiadása), 1122 (a wormsi konkordátum, az
monarchia, középkori város, városi önkormányzat, hospes, János, Gutenberg, II. Velence, Firenze, invesztitúraharc első szakaszának lezárása), 1389 (az első
céh, járványok, levantei kereskedelem, Hanza, huszitizmus, Mohamed Oszmán (Török) rigómezei ütközet), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása, a
rekonkviszta, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, Birodalom, Rigómező százéves háború vége), XV. század közepe (a
gótika, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás, könyvnyomtatás kezdete)
perszonálunió, szultán, szpáhi, janicsár
3. Magyar középkor
nyelvrokonság, hunok, finnugor, őstörténet, őshaza, Attila, Álmos, Árpád, Ural, Magna Hungaria, 895–900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi csata), 955 (az
félnomád életmód, nagycsalád, törzs, törzsszövetség, Géza fejedelem, I. Baskíria, Kazár birodalom, augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége),
fejedelem, kettős fejedelemség, táltos, honfoglalás, (Szent) István, Koppány, Levédia, Etelköz, Vereckei- 997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95
kalandozások, királyi vármegye, ispán, nádor, Szent Gellért, I. (Szent) hágó, Kárpát-medence, (I. /Szent/ László uralkodása), 1095–1116 (Könyves Kálmán
egyházmegye, érsekség, királyi tanács, tized, László, Könyves Kálmán, Pozsony, Augsburg, uralkodása), 1205–1235 (II. András uralkodása), 1222 (az
várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Aranybulla, III. Béla, Anonymus, II. Pannonhalma, Esztergom, Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla uralkodása), 1241–
ellenállási jog, nemesi vármegye, székelyek, szászok, András, IV. Béla, Szent Székesfehérvár, Buda, 42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I.
tatárok, kunok, familiaritás, báró, nemes, Margit, I. Károly, Csák Erdély, Horvátország, Károly uralkodása), 1335 (a visegrádi királytalálkozó),
tartományúr, bandérium, honorbirtok, aranyforint, Máté, I. (Nagy) Lajos, Dalmácia, Muhi, 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos uralkodása), 1351 (I. /Nagy/
regálé, harmincad, kamara haszna, kapuadó, szabad Luxemburgi Zsigmond, Körmöcbánya, Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond
királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, Hunyadi János, Hunyadi Besztercebánya, Visegrád, uralkodása), 1396 (a nikápolyi csata), 1443–44 (a hosszú
köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, Mátyás, Kinizsi Pál Nikápoly, Várna, hadjárat), 1444 (a várnai csata, I. Ulászló halála), 1456 (a
végvárrendszer, rendi országgyűlés, telekkatonaság, Nándorfehérvár, nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás
kormányzó, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete Kenyérmező, Bécs uralkodása), 1479 (a kenyérmezei csata)
sereg, Corvina
4. Kora újkor
újkor, felfedező, gyarmat, ültetvény, tőke, tőkés, kapitalizmus, Kolumbusz, Vasco da Amerika, 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése,
bérmunkás, világkereskedelem, manufaktúra, vetésforgó, Gama, Magellán, V. Károly, Németalföld, London, a reformáció kezdete), 1545–63 (a tridenti zsinat),
abszolutizmus, merkantilizmus, reformáció, protestáns, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Párizs, Versailles, 1555 (az augsburgi vallásbéke), 1618–48 (a
evangélikus, református, anglikán, puritán, antitrinitáriusok, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Szentpétervár, harmincéves háború), 1642–49 (az angol
ellenreformáció és katolikus megújulás, jezsuiták, barokk, Cromwell, IV. Henrik, portugál és spanyol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása),
restauráció, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, cenzusos Richelieu, XIV. Lajos, I. gyarmatok, 1700–1721 (az északi háború), 1701–1714 (a
választójog, nemesi köztársaság, cár, felvilágosodás, (Nagy) Péter, Newton, Poroszország, spanyol örökösödési háború), 1740–48 (az osztrák
természetjog, Enciklopédia, racionalizmus, a hatalmi ágak Spinoza, Montesquieu, Szilézia, örökösödési háború), 1756–63 (a hétéves háború),
megosztása, társadalmi szerződés, népszuverenitás/népfelség Voltaire, Rousseau, Adam Lengyelország, 1775–83 (az amerikai függetlenségi háború), 1776
elve, választójog, szabad verseny, fiziokraták, ökumenikus Smith, II. (Nagy) Frigyes, Oroszország, július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat
gondolkodás, felvilágosult abszolutizmus, vallási türelem, II. (Nagy) Katalin, gyarmatok Észak- kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte),
emancipáció, antiszemitizmus, alkotmány Washington Amerikában 1772 (Lengyelország első felosztása)
5. Magyarország a kora újkorban
örökös jobbágyság, rendi dualizmus, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai Mohács, Kőszeg, 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török kézre kerül, az
vilajet, hajdú, vitézlő rend, unitárius, János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Hódoltság, Erdélyi ország három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török
rendi nemzet, kuruc, szabad Fráter György, Dobó István, Zrínyi Fejedelemség, ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves
királyválasztás joga, trónfosztás, Miklós, Károli Gáspár, Bocskai Gyulafehérvár, királyi háború, végén a bécsi béke), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata,
Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi Magyarország, Eger, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1687 (a pozsonyi
felső és alsó tábla, betelepítés, György, Pázmány Péter, Zrínyi Szigetvár, Nagyszombat, országgyűlés döntései), 1697 (zentai csata), 1699 (a karlócai
betelepülés, csonka társadalom, Miklós (a költő és hadvezér), I. Szentgotthárd, béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi
rendelet, vámrendelet, úrbéri rendelet, Lipót, Thököly Imre, Savoyai Jenő, Sárospatak, Debrecen, országgyűlés), 1711 (a szatmári béke), 1723 (Pragmatica
Ratio Educationis, jozefinizmus, türelmi II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Zenta, Ónod, Bécs, Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia uralkodása), 1754 (a
rendelet, jobbágyrendelet, zsellér Mária Terézia, II. József, Kazinczy Habsburg Birodalom, vámrendelet), 1767 (Urbárium), 1777 (Ratio
Ferenc Határőrvidék, Bánát Educationis),1780–1790 (II. József uralkodása), 1781 (a
türelmi rendelet), 1785 (a jobbágyrendelet)
6. A XIX. század
harmadik rend, Emberi és polgári jogok XVI. Lajos, La Fayette, Austerlitz, Trafalgar, 1789 július 14. (a francia forradalom kezdete), 1793–1794 (a
nyilatkozata, gironde, jakobinusok, terror, Szent Talleyrand, Robespierre, Lipcse, Waterloo, jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága),
Szövetség, polgári nemzet, nacionalizmus, Danton, Napóleon, Német Szövetség, 1805 (az austerlitzi és a trafalgari csata), 1813 (a lipcsei csata),
liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, ipari Metternich, Watt, Piemont, Solferino, 1815 (a waterloo-i csata, a bécsi kongresszus befejeződése)
forradalom, urbanizáció, népek tavasza, kisnémet Stephenson, Marx, III. Olaszország, 1848 (forradalmak Európában), 1853-56 (a krími háború), 1859
és nagynémet egység, nemzetállam, monopólium, Napóleon, Garibaldi, Königgrätz, Német (a solferinói ütközet), 1861 (az olasz egység létrejötte), 1861-65
futószalagos termelés, tőkekivitel, polgári állam, Cavour, Bismarck, I. Császárság, Amerikai (polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban), 1866 (a
általános választójog, középosztály, városiasodás, Vilmos, Lincoln, Edison, Egyesült Államok, königgrätzi csata), 1870 (a sedani csata), 1871 (a Német
emancipáció, politikai antiszemitizmus, cionizmus, Ford, Rotschildok, Herzl Elzász-Lotaringia, Császárság létrejötte), 1873 (három császár szövetsége), 1878
szakszervezetek, keresztényszocializmus, Tivadar, II. Vilmos, Sedan, Balkán, (a San Stefano-i béke, a berlini kongresszus, Bosznia-
szociáldemokrácia, bolsevizmus, egyenlőtlen Viktória királynő, XIII. Szerbia, Szuezi- Hercegovina okkupációja), 1882 (a hármas szövetség
fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, Leó, Lenin csatorna, Japán megalakulása), 1896 (az első újkori olimpia), 1907 (a hármas
központi hatalmak, keleti kérdés, szecesszió antant létrejötte), 1912–13 (a Balkán-háborúk)
7. Magyarország a XIX. században
reform, reformkor, polgári átalakulás, liberális Martinovics Ignác, Széchenyi Pest-Buda, 1790 (országgyűlés, X. tc.), 1795 (a magyar jakobinus
nemesség, centralisták, cenzúra, államnyelv, önkéntes István, Wesselényi Miklós, Vaskapu, mozgalom vezetőinek kivégzése), 1830 (Széchenyi István: Hitel
és kötelező örökváltság, közteherviselés, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Pákozd, Isaszeg, című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36
érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, Kossuth Lajos, Eötvös József, Világos, Arad, (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé
klasszicizmus, romantika, sajtószabadság, Batthyány Lajos, Petőfi Osztrák–Magyar nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848.
nemzetőrség, áprilisi törvények, cenzusos választójog, Sándor, Jellasics, Görgey Monarchia, április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a
felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, Artúr, Ferenc József, Budapest, pákozdi csata), 1848–1916 (Ferenc József uralkodása), 1849.
emancipáció, honvédség, tavaszi hadjárat, Windischgrätz, Bem József, Bosznia- április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a Függetlenségi
Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény, Haynau, Alexander Bach, Hercegovina, nyilatkozat kiadása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása),
emigráció, Dunai Konföderáció, passzív ellenállás, Deák Ferenc, Andrássy Fiume 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel), 1849. október 6.
provizórium, húsvéti cikk, kiegyezés, Gyula, Rotschild, Löw (az aradi vértanúk kivégzése), 1850–1859 (Bach-korszak), 1865
dualizmus/dualista monarchia, közös ügyek, gazdasági Emánuel, Ganz Ábrahám, (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József
kiegyezés, Cassandra-levél, nemzetiségi törvény, Tisza Kálmán, Baross Gábor, megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar
horvát-magyar kiegyezés, amnesztia, Szabadelvű Párt, Wekerle Sándor, Tisza kiegyezés), 1867–1918 (a dualizmus korszaka), 1875–90 (Tisza
Szociáldemokrata Párt, agrárország, torlódó István, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896
társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, Kálmán, Bánki Donát, (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége,
asszimiláció, zsidó emancipáció, vallási egyenjogúság, Puskás Tivadar belpolitikai válság)
állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás,
millennium, antiszemitizmus
8. 1914-1990
villámháború – állóháború/állásháború, központi Lenin, Trockij,
hatalmak, antant, frontvonal, hátország, jóvátétel, Wilson,
Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió, reváns, Clemenceau,
szovjet, kommunizmus, általános választójog, Mussolini, Sztálin,
tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Roosevelt,
Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, Keynes, Hitler,
tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, Goebbels, Gandhi,
koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Churchill,
Deal, totális diktatúra, tömegpropaganda, Rommel,
nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Montgomery,
Führer, SS, Berlin–Róma tengely, antikomintern Zsukov,
paktum, Anschluss, tekintélyelvű államok, Eisenhower, De
magaskultúra/elitkultúra, tömegkultúra, Gaulle, Mao Ce-
erőszakmentes ellenállás, háromhatalmi tung, Truman,
egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, Adenauer,
megsemmisítő tábor, népirtás, holokauszt, soá, Hruscsov,
porrajmos, genocídium, partizán, totális háború, Kennedy, Ben
furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, Gurion, Tito, De
antifasiszta koalíció, Egyesült Nemzetek Szervezete Gaulle, Brezsnyev,
(ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, Ceaușescu, Willy
fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Brandt, Thatcher,
Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Reagan,
Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, Gorbacsov,
el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus, Helmuth Kohl,
fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális Lech Wałęsa,
piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat Václav Havel, II.
korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám János Pál
fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77
mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások,
szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon
Szarajevó, Somme, 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet),
Szentpétervár, Szerb- 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a
Horvát-Szlovén világháború kirobbanása), 1916 (csata a Somme-nál), 1917 (a februári
Királyság, Románia, forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1922
Csehszlovákia, balti (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924
államok, Köztes- (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a
Európa, Jugoszlávia, világgazdasági válság), 1933. (Hitler hatalomra kerülése, Roosevelt
Szovjetunió, Berlin, elnökségének kezdete), 1936 (a Berlin-Róma tengely), 1938 (az
Weimari Köztársaság, Anschluss, a müncheni konferencia), 1939. augusztus 23. (a Molotov–
Moszkva, New York, Ribbentropp-paktum aláírása), 1939. szeptember 1. (Németország
Ausztria, Saar-vidék, megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június
Szudéta-vidék, 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942. (Midway-
Leningrád, Pearl szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943. (véget ér
Harbor, Midway, El- Sztálingrád ostroma, kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a
Alamein, Sztálingrád, szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai
Kurszk, Normandia, konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945.
Hirosima, Auschwitz, augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán
Jalta, Potsdam, fegyverletételével véget ér a második világháború), 1945 (az ENSZ
NSZK, NDK, Izrael, létrejötte), 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke,
Kuba, Korea, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a
Vietnam, Berlin, NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba),
Helsinki, Prága, 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi
Gdańsk, Csernobil, válság), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a
Temesvár, Ukrajna, berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság),
Észtország, 1962–1965 (a második vatikáni zsinat), 1964–1973 (a vietnami háború),
Lettország, Litvánia 1967 (a „hatnapos háború”), 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína,
párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1
szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet
csapatok Afganisztánban), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások,
a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság
és az Öböl-háború kirobbanása)
9. Magyarország 1914-1945
őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, IV. Károly, Károlyi Doberdó, 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a
Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), Mihály, Jászi trianoni padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke),
egypártrendszer, proletárdiktatúra, Oszkár, Garami Magyarország, 1919. március 21.– augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.
egyházellenesség, vallásellenesség, Ernő, Kun Béla, Felvidék, (a trianoni békediktátum aláírása), 1920–1921 (Teleki Pál első
ellenforradalom, vörösterror, fehérterror, Apponyi Albert, Kárpátalja, miniszterelnöksége), 1920 (a numerus clausus, földreform), 1921–31 (Bethlen
kormányzó, konszolidáció, antiszemitizmus Horthy Miklós, Újvidék, István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő
numerus clausus, földreform, népszövetségi Teleki Pál, Bethlen Kamenyec- bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938 (az első
kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, István, Klebelsberg podolszki, zsidótörvény), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március
irredentizmus, kultúrfölény, Kunó, Gömbös Voronyezs, Don- (Kárpátalja visszacsatolása), 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés),
társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, Gyula, Imrédy Béla, kanyar, Délvidék 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa
nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, Szent-Györgyi és Észak-Erdély bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943.
zsidótörvények, győri program, első bécsi Albert, Bárdossy január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják
döntés, fegyveres semlegesség, második bécsi László, Kállay Magyarországot), 1944. október 15-16. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási
döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, Miklós, Szálasi kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az
munkaszolgálat, kiugrási kísérlet, hadifogság, Ferenc, Wallenberg Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci
malenkij robot uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon)
10. Magyarország 1945-90
Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Mindszenty Recsk, 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10.
Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista József, Tildy Hortobágy, (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók
Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, Zoltán, Nagy Sztálinváros Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák
kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), Ferenc, Kovács (Dunaújváros államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-
államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, Béla, Kéthly Anna, ), az 1956-os per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte),
besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, Esterházy János, forradalom 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a
reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, Márton Áron, főbb fővárosi forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme),
beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, Rákosi Mátyás, helyszínei, 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen), 1958
aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Rajk László, Kádár Mosonmagya (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági
Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új János, Nagy Imre, róvár, mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás,
gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, Maléter Pál, Bibó Salgótarján, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok
„három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki István, Pozsgay Százhalomba visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki
mozgalmak, szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, Imre, Tőkés tta, Monor, találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy
lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán László, Antall Lakitelek, Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar
privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, József, Göncz Bős- Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990
FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, Árpád, Sólyom Nagymaros (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet
pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos László, Teller Ede csapatok kivonása Magyarországról)
törvények, Alkotmánybíróság
11. Jelenkor
globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi George Bush, Borisz Csehország, 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte),
terrorizmus, vallási fanatizmus, xenofóbia, fogyasztói Jelcin, Bill Clinton, Szlovákia, Szerbia, 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása), 1992 (a maastrichti szerződés
társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, Tony Blair, George Horvátország, aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a
ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, W. Bush Szlovénia, schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza
környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, Németország, az EU Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az
migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, tagállamai euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük
integráció, euró, internet, tömegkommunikáció Magyarország is)
12. Magyarország a jelenkorban
privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, Horn Gyula, a határon túli 1996 (a magyar
szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős Orbán Viktor, magyarlakta területek, honfoglalás
állampolgárság, állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, Mádl Ferenc, Erdély, Kárpátalja, millecentenáriuma), 1999
választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, Medgyessy Felvidék, Délvidék, (Magyarország a NATO
közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Péter Várvidék (Burgenland) tagjává válik), 2000 (a
Számvevőszék, piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, magyar államalapítás
bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, millenniuma), 2004
befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi Magyarország
juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem csatlakozása az Európai
létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, Unióhoz)
bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla