2.11.

NEMVASFÉMEK - KÖNNYŰFÉMEK
A könnyűfémek 5 kg/dm3-nél kisebb sűrűségűek. Fő képviselőik az alumínium,
magnézium, titán.

ALUMÍNIUM (AL)
- ezüstfehér színű fém
- olvadáspontja 660 °C
- sűrűsége 2,7 kg/dm3
- védő oxidrétege miatt korrózióálló (ellenáll a víznek, szénsavnak, tömény
salétromsavnak, kénnek, élelmiszerek savas hatásának. A tengervíz, szervetlen savak,
lúgok, szóda, mésztej, habarcs, beton megtámadja)
- jó hő és elektromos vezető

Fő ötvözőinek hatása:

Szilícium (Si)
o csökkenti az olvadáspontot
o javítja az öntési tulajdonságokat
o finomítja a szemcseszerkezetet
o növeli a szilárdságot
o nagyon csökkenti a szívósságot

Magnézium (Mg)
o növeli a szilárdságot
o javítja a forgácsolhatóságot és a kémiai ellenállóképességet

Réz (Cu):
o csökkenti az olvadáspontot
o jelentősen növeli a keménységet és a szilárdságot
o csökkenti a korrózióállóságot.

Az alumínium ötvözeteket kis sűrűségük miatt előszeretettel alkalmazzák a jármű- és

repülőgépgyártáshoz.

MAGNÉZIUM (MG)
- ezüstfehér színű fém
- olvadáspontja 650 °C
- sűrűsége 1,7 kg/dm3
- jó hő- és elektromos vezető
- gyúlékony
- alacsony korrózióállóságú és szilárdságú
- könnyen forgácsolható, jól önthető fém
- melegen képlékenyen alakítható
- ötvözői: az alumínium, cink, mangán. (az alumínium növeli a szilárdságot, a cink
növeli a nyújthatóságot és a melegalakíthatóságot, a mangán növeli a
korrózióállóságot)
- a magnézium ötvözetek a legkönnyebb fémes szerkezeti anyagok, ezért a repülőgép- és
járműipar fontos anyagai.

17
Összeállította: Mány János
TITÁN (TI)
- szürkésfehér színű fém
- olvadáspontja 1668 °C
- sűrűsége 4,5 kg/dm3
- korrózióálló (vegyipari készülékek gyártása)
- szakítószilárdsága az acéléval azonos
- szilárdságát magas hőfokon is megtartja. (sugárhajtású repülőgépek alkatrészeinek
készítésére, és a rakétaiparban használják.
- fő ötvözői: az alumínium, vanádium, ón (az ötvözők nagymértékben növelik a szakító- és
melegszilárdságot)

2.12.NEHÉZFÉMEK
4,5 kg/dm3-nél nagyobb sűrűségűek. Megkülönböztetünk közülük színesfémeket és
egyéb fémeket.
Azokat a nehézfémeket sorolják a színesfémekhez, amelyeket nem alkalmazzák a
vas ötvözésére, például a réz, cink, ón, ólom stb.
Azokat a színesfémeket, amelyek nagy hőmérsékleten sem oxidálódnak, savakban
általában nem oldódnak, nemesfémeknek nevezik, ilyen például az arany, ezüst, platina.

RÉZ (CU)
- vörös színű
- olvadáspontja 1083 °C
- sűrűsége 8,9 kg/dm3
- jó hő- és elektromos vezető
- légköri hatásoknak jól ellenáll, korrózióálló. (A
levegőn, felületén hosszabb idő múlva zöldes színű
bázisos oxidréteg (patina) keletkezik, mely
megvédi a további korróziótól.)
- kis szilárdság
- rossz önthetőség
- Fő ötvözetei:
o sárgaréz (ráz-cink)
o bronz (réz-ón)
o alumíniumbronzok (réz-alumínium)

ALUMÍNIUMBRONZOK
- jobb szilárdság
- korrózióállóság
- gyengébb szívósság és alakíthatóság
- Felhasználási terület:
o gépipar
o fogaskerekek
o tömszelencék
o csavarok
o dugattyúgyűrűk
- ellenáll a szerves savaknak, a tengervíznek még a
kénsavnak is

18
Összeállította: Mány János
CINK (ZN)
- kékesfehér színű fém
- olvadáspontja 419 °C
- sűrűsége 7,1 kg/dm3
- korrózióálló
- jól önthető fém
- kis szilárdságú
- rideg anyag
- jó hő- és elektromos vezető
- Fő ötvözője az alumínium. Az alumínium növeli a szilárdságot, és a folyékony anyag
hígfolyósságát.

ÓN (SN)
- ezüstfehér színű fém
- olvadáspontja 232 °C
- sűrűsége 7,3 kg/dm3
- lágy, kis szilárdságú
- hidegen jól alakítható
- korrózióálló fém
- szerves savaknak jól ellenáll
- nem mérgező.
- Fő ötvözői:
o ólom (ónforraszanyagok)
o réz
o antimon

ÓLOM (PB)
- szürkésfehér színű fém
- olvadáspontja 327 °C
- sűrűsége 11,4 kg/dm3
- lágy, kis szilárdságú
- mérgező
- korrózióálló
- jól önthető
- Fő ötvözői:ón és antimon

2.13. NEMVASFÉMEK ANYAGJELÖLÉSE:

Az anyagjelölés más a színfémeknél és más az ötvözeteknél.

Tiszta ötvözetlen fémeknél megadják az anyag vegyjelét és tömeg%-os tisztaságát.

Például:
o Al99,99 → 99,99 %-os tisztaságú alumínium

A nemvasfém ötvözetek jelölésében az első helyen a fő alkotó vegyjele áll, amelyet az ötvözők
vegyjele és tömeg%-a követ, nagyság szerinti csökkenő sorrendben.
Például:
o AlSi12Mg1 → alumínium ötvözet 12 % szilícium tartalommal és 1 %
magnéziumtartalommal.

19
Összeállította: Mány János
Ha az ötvöző tartalom 1 tömeg%-nál kisebb, akkor nem szokták az értékét kiírni.
Például:
o MgAl3Zn → magnézium ötvözet 3 % alumínium tartalommal, és 1 %-nál kisebb
mennyiségű cinktartalommal.

Anyagjelölés ezüst és arany rudakon és öntvényeken

2.14.GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁK, ANYAGMEGMUNKÁLÁS (VIDEÓK):

Fémöntés öntőhomokba:
https://www.youtube.com/watch?v=M95bhPrDwA0
https://www.youtube.com/watch?v=9g_JfhjcBAU

Manuális faeszterga (forgástestek létrehozása):

https://www.youtube.com/watch?v=YdqDj_ymfXg

Fémesztergálás:
https://www.youtube.com/watch?v=j4ylJcrXLrU&t=168s

3 tengelyű CNC maró:

https://www.youtube.com/watch?v=puoivKlaxaE

CNC eszterga:
https://www.youtube.com/watch?v=_pSYopTb36M
https://www.youtube.com/watch?v=pcvX43F3RvI

5 tengelyű CNC maró:

https://www.youtube.com/watch?v=CqePrbeAQoM

Hideg alakítás (élhajlítás):

https://www.youtube.com/watch?v=Ce2GgGB_K0Y

2.15.KORRÓZIÓ ÉS KORRÓZIÓVÉDELEM

Korrózió:
- a fémes szerkezeti anyag környezetével való reakciója
- kémiai korrózió

20
Összeállította: Mány János
 o levegő oxigénje, savak, lúgok sók hatása
o ezekkel a fém reakcióba lépés vegyületek keletkeznek
- elektrokémiai
o két fémes anyag elektrolitokat tartalmazó közegben egymással érintkezésbe kerül
o két különböző fém és az elektrolit, együtt galvánelemet alkotnak
 kémiai folyamatok lejátszódása során elektromos áram (egyenáram)
keletkezik, amely a két fém érintkezése esetén az anódból a katód felé folyik
 az anód lassan feloldódik az elektrolitban
Korrózióvédelem feladata megakadályozni a fémes szerkezeti anyag környezetével való
reakcióját.

A korrózióvédelem lehet
- passzív védelem
o korrózióálló fémek vagy ötvözetek
o korrózióálló bevonat, bélés
 fémbevonatok
 króm
 cink
 kadmium
 nem fémes bevonatok
 műanyag
 gumi
 zománc
 festékek
- aktív védelem

Aktív vagy másnéven katódos korrózióvédelem esetén a védendő tárgyat elektromos

vezetékkel egy nála kémiailag aktívabb fémmel (pl.: magnézium, alumínium cink,
magnézium-alumínium ötvözet) kötik össze. A környezeti nedvesség, mint elektrolit
jelenlétében galvánelem jön létre, melynek katódja a védendő tárgy, anódja pedig a
magnézium-alumínium ötvözet. Az anód folyamatosan korrodálódik, fogy, ezért időnként
pótolni kell. A védendő tárgy addig nem korrodálódik, míg az ötvözet el nem fogy. Ilyen aktív
védelmet használnak például a hajócsavarok védelmére is.

Aktív korrózióvédelem (reklám):

https://www.youtube.com/watch?v=akssCClgO4I

21
Összeállította: Mány János