VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI1
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó
− rendelkezik-e olyan általános-, szervetlen és szerves kémiai ismeretekkel, amelyeket kémiai ismereteket igénylő összetett
vegyipari vagy hétköznapi problémák megoldásában tud alkalmazni,
− tudja-e alkalmazni elméleti ismereteit a vegyipari laboratóriumi munkához kapcsolódó feladatokban,
− rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel a vegyipari
folyamatok, a fontosabb laboratóriumi számítások körében,
− elsajátította-e a laboratóriumban és környezetünkben előforduló anyagokkal kapcsolatos ismereteket,
− rendelkezik-e a laboratóriumi vizsgálatok előkészítéséhez és értékeléséhez szükséges kémiai ismeretekkel,
− képes-e alkalmazni a laboratóriumi előírásokat, a vegyiparban használatos szakkifejezéseket, a környezetvédelmi előírásokat.
Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó
− rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges ismeretekkel,
− képes-e az önálló, absztrakt gondolkodásra,
− ismeri-e az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket,
− képes-e mérési, számítási adatokat megfelelő pontossággal kezelni,
− az ismeretanyag belső összefüggései és az egyes témakörök közötti kapcsolatok felismerésére.
A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel,
kompetenciákkal:
- szakmai szöveg megértése írásban és szóban,
- szakmai számolási készség, egyenletek megoldása,
- rendszerező képesség,
- absztrakt (elméleti) gondolkodás.

Tartalmi követelmények

1 Megállapította: 18/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 2. §, 2. melléklet 13. Hatályos: 2020. II. 15-től.
 KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Szakmai kémia Atomok, elemek, molekulák.
Kémiai kötések, anyagi rendszerek.
Kémiai reakciók.
Nemfémes elemek és vegyületeik.
Víz a természetben.
Fémek és vegyületeik.
Szervetlen kémia a környezetünkben.
Szénhidrogének.
Oxigén tartalmú szerves vegyületek.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Szerves kémia a környezetünkben.
2. Műszaki és irányítástechnikai Szerkezeti anyagok és kémiai tulajdonságaik, a korrózióvédelem alapjai.
ismeretek Folyadékok és gázok áramlása, szállítása és mérése.
A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere.
3. Fizikai kémia Halmazállapotok, halmazállapot változások.
Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek.
Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek.
Egyensúlyi rendszerek.
Sav-bázis egyensúlyok.
Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia alapjai.
4. Laboratóriumi gyakorlat Fizikai alapmennyiségek mérése.
Oldatkészítés.
Szervetlen preparátum készítése, előállításuk leírásának értelmezése.
Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése.
Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok.
Klasszikus analitikai vizsgálatok.
Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok.
5. Szakmai számítások Koncentrációval kapcsolatos és oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Sztöchiometriai számítások.
Titrimetriával kapcsolatos számítások.
Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások.
Oldhatósági számítások.

EMELT SZINT
 Témakörök Követelmények
1. Szakmai kémia Atomok, elemek, molekulák.
Kémiai kötések, anyagi rendszerek.
Kémiai reakciók.
Nemfémes elemek és vegyületeik.
Víz a természetben.
Fémek és vegyületeik.
Szervetlen kémia a környezetünkben.
Szénhidrogének.
Oxigén tartalmú szerves vegyületek.
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek.
Szerves kémia a környezetünkben.
2. Műszaki és irányítástechnikai Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik, a korrózióvédelem alapjai.
ismeretek Folyadékok és gázok áramlása, szállítása és mérése.
A hőátadás alapjai, közvetlen és közvetett hőcsere.
3. Fizikai kémia Halmazállapotok, halmazállapot változások.
Homogén többkomponensű rendszerek: gázelegyek.
Homogén többkomponensű rendszerek: folyadékelegyek.
Egyensúlyi rendszerek.
Sav-bázis egyensúlyok.
Heterogén egyensúlyok.
Elektrokémia.
4. Laboratóriumi gyakorlat Fizikai alapmennyiségek mérése.
Oldatkészítés.
Szervetlen preparátum készítése, előállításuk leírásának értelmezése.
Szerves laboratóriumi munka előkészítése, preparatív feladatok kivitelezése.
Alapvető kvalitatív analitikai vizsgálatok.
Klasszikus analitikai vizsgálatok.
Egyszerű műszeres analitikai vizsgálatok.
5. Szakmai számítások Koncentrációval és oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Sztöchiometriai számítások.
Titrimetriával és gravimetriával kapcsolatos számítások.
Szervetlen és szerves preparátumokra vonatkozó számítások.
Oldhatósági számítások.

---->>----->>--<<-----<<----
 VEGYÉSZ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A vegyész ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XV. Vegyész ágazat következő
szakképesítésinek szakmai tartalmát veszik alapul:
− 54 524 03 Vegyész technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai szöveg megértése írásban és szóban

TÉMÁK
1.1. A szakmai fogalmak
helyes használata
1.2. A szakmai fogalmak,
az ismeretanyag
bemutatása, értelmezése
1.3. Kommunikáció
szakmai nyelven
1.4. Szakmai szöveg
értelmezése
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Legyen képes alkalmazni a szakmai fogalmakat Ismerje a fogalmak jelentésváltozatait.
megfelelő helyen és módon.
Legyen képes a szakmai kifejezéseket a szóbeli Legyen képes a szóbeli előadásában logikusan felépített
előadásában használni. módon, következetesen használni a szakmai kifejezéseket.
Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon szakszerű, pontos Az írásbeli feladatok megoldása során tudjon precíz, jól átgondolt,
megfogalmazásokat használni. szakszerű, pontos megfogalmazásokat használni.
Legyen képes a szakmai kifejezések helyes használatával egy adott Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket
témát kifejteni. megérteni és ismeretei alkalmazásával azokra pontos,
Legyen képes a szóban és írásban feltett kérdéseket megérteni és lényegre törő választ adni.
azokra választ adni.
Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján Legyen képes az írott és szóbeli szakmai szöveg alapján
feladatok megoldására. komplex feladatok megoldására.

2. Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Egyenletek megoldása Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek Legyen képes középiskolai matematikai ismeretek
alkalmazására a kémiai számítási feladatok megoldása során. alkalmazására az összetett kémiai feladatok megoldása során.
Legyen képes megadott számítási képletekbe az adatokat
 mértékegységhelyesen behelyettesíteni és az eredményt kiszámítani.
2.2. Kémiai írásmód Ismerje a reakcióegyenletekkel leírt reakciók mennyiségi viszonyait. Legyen képes kémiai reakciókat reakcióegyenlettel
alkalmazása leírni.
2.3. Mérési eredmények Legyen képes megadott mérési adatokból a szakmai Ismerje a kémiai számításokhoz szükséges képleteket,
feldolgozása feladatnak megfelelő eredményt kiszámítani. összefüggéseket és legyen képes ezeket alkalmazni a számítások
során.

3. Rendszerező képesség
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Lényegkiemelés Legyen képes adott szakmai szövegben a lényegi Legyen képes a lényeges és kevésbé lényeges
információk kigyűjtésére. szempontok megkülönböztetésére.
Tudjon információkat rendszerezni szakmai szempontok alapján.
3.2. A mérési eredmények Legyen képes a szakmai feladatnak megfelelő Legyen képes kiválasztani a helyes számítási
alapján elvégzett számítás eredményt kiszámítani. módszereket, alkalmazni az ehhez megfelelő matematikai
készségeket.

4. Absztrakt (elméleti) gondolkodás

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Elvonatkoztatás Legyen képes az elméleti ismereteket a gyakorlati Ismerje a tények és törvényszerűségek közötti
képessége munkával kapcsolatos feladatokban alkalmazni. összefüggéseket.
4.2. Az alkalmazás Legyen képes átlátni az elvégzendő feladatot a leírás Legyen képes az elméleti és a gyakorlati ismeretek
képessége (recept) részei alapján. közötti kapcsolatok alkalmazására.
4.3. Áttekintő képesség Tudjon következtetni a kiindulási feltételek alapján a
folyamatok eredményére.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Szakmai kémia
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Atomok, molekulák Ismerje Ismerje a radioaktív izotópok alkalmazási lehetőségét a műszaki és
− az atomok felépítését és belső szerkezetüket, a laboratóriumi gyakorlatban.
− az atomok elektronszerkezetét, Tudja értelmezni az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helyét

1.2. Kémiai kötések, anyagi
rendszerek
1.3. Kémiai reakciók
1.4. Nemfémes elemek és
vegyületeik
1.5. Víz a természetben
− elemek és izotópok fogalmát, és a vegyértékelektron szerkezetük kapcsolatát.
− tudja használni a periódusos rendszert,
− a molekulák, ionok felépítését és szerkezetét,
− az ionok képződését atomokból,
− a molekulák képződését, felépítésüket, tudja meghatározni
polaritásukat.
Ismerje Ismerje a kötések kialakulásának lehetőségeit.
− a kémiai kötéstípusokat, Tudja a kötéstípusok azonosítását az egyes anyagoknál.
− az elsőrendű és másodrendű kötéseket. Legyen képes oldószert választani a különböző kémiai anyagokhoz.
Ismerje Tudja ismertetni a kolloidok szerkezetét.
− a rácstípusokat:
− a molekularács, atomrács, ionrács, fémrács jellemzőit és
azonosítása azokat.
Ismerje
− az anyagi rendszereket és csoportosításukat.
− a gázok, gázelegyek, oldatok tulajdonságait.
− a kolloidokat és a heterogén rendszereket.
Ismerje Tudja felírni redoxireakciók kémiai egyenletét és
− a kémiai átalakulásokat, a kémiai reakciók általános jellemzését, alkalmazni az oxidációs számokat azok rendezésekor.
− a kémiai reakciók csoportosítását a résztvevő anyagok száma
szerint, részecske átmenet szerint, hőváltozás szerint,
reakciósebesség szerint,
− a kémia reakciók energia változását, a termokémiai
fogalmakat,
− a kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezőket,
− a savak és bázisok reakcióit,
− a redoxireakciókat, az oxidációs szám fogalmát, meghatározását.
Tudjon rendezni egyszerű redoxirakació reakcióegyenletét.
Ismerje Ismerje
− a hidrogént és tulajdonságait, − a hidrogén reakcióját fémekkel,
− a nemesgázokat és tulajdonságaikat, − a halogénelemek és vegyületeik jellemzőit,
− a klór és vegyületei jellemzőit, − a kén-trioxid jellemzőit,
− a kén, kén-dioxid és a kénsav jellemzőit, − a kénsav ipari előállításának folyamatát,
− a nitrogén, és ammónia tulajdonságait, jellemzőit, − a nitrogén-oxidok jellemzőit, környezeti hatásukat.
- a szén, a szén-dioxid és a szénsav jellemzőit. − a salétromsav ipari előállításának lépéseit,
− a szén-monoxid jellemzőit, élettani hatását.
Ismerje Alkalmazza ismereteit vízkeménységgel
− a víz fizikai és kémiai tulajdonságait, kapcsolatos számításokban. Ismerje a vízlágyítási módokat.
− a természetes vizek összetételét, a víz előfordulását, a Tudja ismertetni a csapadékos és ioncserés vízlágyítás közötti
vízkeménységet és lúgosságát, alkalmazásbeli különbséget.
 − a víz felhasználását.
1.6. Fémek és vegyületeik Ismerje Ismerje
− a fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzőit, − a p-mező fémeit: ón, ólom és vegyületeik
− a p-mező fémeit: az alumínium és vegyületeinek tulajdonságait, tulajdonságait,
− a d-mező fémeinek atomszerkezetét, és az ebből adódó − a d-mező fémeinek atomszerkezetét, és az ebből adódó
tulajdonságaikat: vas, réz, tulajdonságaikat: nikkel, arany, ezüst, platina, cink, higany.
− a fémek korrózióvédelmét.
1.7. Szervetlen kémia a Ismerje Ismerje a redoxireakciók irányának
környezetünkben − a periódusos rendszert és a belőle leolvasható tulajdonságokat, meghatározását a standardpotenciálok alapján.
− a kötéseket, kötéstípusokat, halmazszerkezetet és kapcsolatukat a
fizikai tulajdonságokkal,
− a kémiai reakciók típusait, feltételeit,
− Tudja helyesen felírni a termokémiai egyenleteket.
Ismerje
− a légköri gázokat,
− a levegő természetes összetevőinek kémiai jellemzőit: N2, O2,
CO2, H2O, nemesgázok.
Ismerje
− a légszennyező gázokat és forrásaikat, kémiai jellemzőiket: O3,
SO2, NO, NO2, CO2, CO,
− a légszennyezők környezeti hatásait: üvegházhatás,
savas eső, szmog, ózonréteg.
Ismerje a víz környezeti és ipari jelentőségét, a természetes víz
összetételét, a vízszennyező anyagokat, a víz felhasználását.
Ismerje
− a szervetlen kémiai anyagokat, az építőanyagokat: mész, gipsz,
cement, a szervetlen háztartási anyagokat, a savak, lúgok és sók
használatát, ipari jelentőségét,
− a fémek, nemfémek és vegyületeik vegyipari
jelentőségét, a szerkezeti anyagokat és
tulajdonságaikat.
Ismerje
− a fémes és nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságait,
− a korrózióvédelem célját, főbb eljárásait.
1.8. Szénhidrogének Ismerje Ismerje az izoméria fogalmát, csoportosítását.
− az alkánok tulajdonságait, Ismerje az etén, vinil-klorid műanyagipari felhasználási lehetőségét.
− a szerkezeti és geometriai izomériát, Ismerje a butadién, izoprén felhasználási lehetőségeit.
− az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje a több kettős kötést tartalmazó szénhidrogéneket, a
− a földgáz és a kőolaj, butadiént, izoprént azok felhasználási lehetőségét.
− a cikloalkánok, Ismerje a kaucsuk és a gumi tulajdonságait.
 − az alkének, fizikai és kémiai tulajdonságait, Ismerje az aromás szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságait.
− az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságait. Ismerje a benzolfizikai
és kémiai tulajdonságait. Ismerje
− a halogéntartalmú szénvegyületeket és reakcióikat,
− a gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogéneket.
1.9. Oxigén tartalmú Ismerje Ismerje
szerves vegyületek − az oxigéntartalmú szénvegyületeket, − az alkoholokat, és fizikai kémiai tulajdonságaikat,
− az alkoholokat jellemző funkciós csoportját etil- alkohol és metil- − a fenolokat, az étereket, az éterképződést.
alkohol fizikai kémiai tulajdonságait, Ismerje
− a fenolt, − az aldehideket, és fizikai és kémiai tulajdonságaikat,
− az étereket, az éterképződést. − a ketonokat, fizikai kémiai tulajdonságaikat,
Ismerje − a karbonsavakat, fizikai és kémiai tulajdonságaikat,
− az oxovegyületek jellemző funkciós csoportjait − a karbonsav-észterek és szervetlensav-észterek jellemzőit,
− a formaldehid és az acetaldehid fizikai és kémiai tulajdonságait, jelentőségüket.
− az aceton fizikai kémiai tulajdonságait.
Ismerje Ismerje zsírok, olajok lúgos hidrolízisét.
− a karbonsavak jellemző funkciós csoportját, Ismerje a fontosabb monoszacharidokat, diszacharidokat és
− az ecetsav, hangyasav, oxálsav, palmitinsav, sztearinsav, poliszacharidokat.
benzoesav fizikai és kémiai tulajdonságait.
Ismerje
− az észterek jellemző funkciós csoportját
− az észterek (etil-acetát, gyümölcs-észterek, zsírok, olajok, fizikai
és kémiai tulajdonságaikat.
Ismerje a fontosabb szénhidrátokat: (glükóz, fruktóz, szacharóz,
cellulóz, keményítő).
1.10. Nitrogéntartalmú Ismerje Ismerje a nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületeket.
szerves vegyületek − az aminok (metil-amin, anilin), fizikai és kémiai tulajdonságait, Ismerje az aminosavak felépítését, ikerionos szerkezetét,
− az amidokat (formamid, acetamid, karbamid), kapcsolódási lehetőségét fehérjévé.
fizikai és kémiai tulajdonságaikat.
1.11. Szerves kémia a Ismerje
környezetünkben − a szerves kémiai és háztartási anyagokat,
− a szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentőségét: telített, telítetlen
és aromás szénhidrogének, a megújuló és nem megújuló
energiaforrásokat,
− a szerves eredetű légszennyező anyagokat.
Ismerje
− a kőolaj előfordulását, feldolgozását, petrolkémiai jelentőségét,
− az ipari alapanyagokat és oldószereket: alkoholok,
ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek.
 2. Műszaki és irányítástechnikai ismeretek
TÉMÁK
2.1. Szerkezeti anyagok és
tulajdonságaik
2.2. Folyadékok áramlása,
szállítása és mérése
2.3. A hőátadás alapjai,
közvetlen és közvetett hőcsere
3. Fizikai kémia
TÉMÁK
3.1. Halmazállapotok,
halmazállapot változások
3.1.1. A gázhalmazállapot
3.1.2. A folyadékállapot
3.1.3. A szilárd állapot
3.1.4. Halmazállapot-
változások
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Ismerje Ismerje
− a szerkezeti anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, − a korrózió és korrózió-védelem fogalmát, típusait,
csoportosításukat, − fémes és nemfémes szerkezeti anyagok általános tulajdonságait.
− a fémes és nemfémes szerkezeti anyagokat, kémiai jellemzőiket.
Ismerje Ismerje gázszállítás elvi alapjait és berendezéseit.
− a folyadékok szállításának elvi alapjait,
− a folyadékszállítás eszközeit, energiaigényét.
Ismerje Ismerje a közvetett hőcsere típuskészülékeit.
− a hőátadás célját, feladatát, hőátadás hőmérséklet-
különbségét,
− a közvetett és közvetlen hőcsere fogalmát, jellemző megvalósulási
módjait, fizikai alapjait,
− a laboratóriumi hőcserélőket,
− a halmazállapot-változás folyamatát, annak alkalmazását, a
forralást és kondenzációt,
− a párolgáshő fogalmát és jelentőségét a hőcserében.
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Ismerje és számítások során tudja alkalmazni
− a tökéletes gázok általános jellemzőit,
− a tökéletes gázok állapotegyenletét.
Ismerje a folyadékok általános jellemzőit. Ismerje a folyadékok belső szerkezetét, speciális
jellemzőit.
Ismerje a szilárd anyagok rácstípusait és azok
tulajdonságait.
Ismerje
− a párolgás-kondenzáció és a szublimáció
folyamatát,
− a forrás jelenségét,
− a forráspont és olvadáspont fogalmát és befolyásoló tényezőit,
 − az olvadás és a kristályosodás folyamatait.
3.2. Homogén
többkomponensű rendszerek:
gázelegyek
3.2.1. Homogén Ismerje az elegyek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását. Ismerje
többkomponensű rendszerek Ismerje, és számítások során tudja alkalmazni − a tenziógörbék típusait, a forráspont- és harmatpont-
jellemzői − az elegyek összetételének megadásait, görbéket,
− a levegő átlagos moláris tömegét. − a Konovalov-törvényeket,
− a folyadékelegyek szétválasztását.
Ismerje
− a desztillációt,
− az extrakciót: a Nernst-féle megoszlási törvényt, a megoszlási
hányadost,
− az extrakció alkalmazását a gyakorlatban.
3.3. Egyensúlyi rendszerek
3.3.1. Kémiai egyensúlyok Tudja alkalmazni a tömeghatás törvényét egyensúlyra Ismerje a
vezető kémiai reakciókra. − gyenge és erős elektrolitok fogalmát, jellemzőit,
Ismerje az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségeit. − pufferek fogalmát, alkalmazását.
Ismerje a dinamikus egyensúlyt, az egyensúlyi koncentrációkat
− a gyenge és erős elektrolitok fogalmát,
− a víz autoprotolízisét.
Ismerje a pH fogalmát, legyen képes egyszerű számítási feladatok
megoldására.
Ismerje
− disszociáció fogalmát, típusait, a
disszociációfokot,
− a gázok termikus disszociációját,
− az elektrolitos disszociációt,
Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására.
3.4. Sav-bázis egyensúlyok Ismerje, és tudja alkalmazni az erős savak és erős Ismerje az a sók hidrolízisének leíró értelmezését, a
bázisok pH-jának számítását. gyenge savak és gyenge bázisok pH-jának számítását.
3.5. Heterogén egyensúlyok Ismerje a Ismerje az oldhatósági szorzatot, és értelmezését.
− szilárd anyagok oldódását, és Tudja alkalmazni az oldhatósági szorzatot számításokban.
− gázok oldódását folyadékokban. Ismerje az oldhatósági szorzat
fogalmát.
3.6. Elektrokémia alapjai Ismerje az elektrolízis fogalmát. Ismerje
Tudja alkalmazni az elektrolízis mennyiségi törvényeit egyszerű - az elektródpotenciál fogalmát, kialakulásának értelmezését,
számításokban. - a standard elektródpotenciált,
- galvánelemeket és jelentőségüket,
- az elektromotoros erő fogalmát, számítását standard

4. Laboratóriumi gyakorlat
TÉMÁK
4.1. Fizikai
alapmennyiségek mérése
4.2. Oldatkészítés
4.2.1. Oldat készítése
szilárd anyagból
4.3. Szervetlen
preparátumok készítése,
előállításuk leírásának
értelmezése
4.3.1. Szervetlen anyagok
előállítása
4.4. Szerves laboratóriumi
munka előkészítése, preparatív
feladatok kivitelezése
4.4.1. Szerves
laboratóriumi szerelések
4.4.2. Előkészítés
elektródpotenciál alapján,
- az elektrolízist és gyakorlati jelentőségét,
- az elektródfolyamatokat,
− az elektrolízis mennyiségi törvényeit és azok alkalmazását
elektrokémiai feladatokban.
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Ismerje a tömeg-, a térfogat-, a sűrűség-, a
törésmutató- a hőmérséklet-, az olvadáspont- és forráspontmérés
elvét, mértékegységeit, eszközeit.
Ismerje az oldatkészítés módját, számításait tiszta
anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással,
keveréssel, töményítéssel.
Tudja kiválasztani leírás (recept) alapján a Tudja felírni a szervetlen anyag előállításának a
preparátumkészítéshez szükséges eszközöket. Ismerje a készülékek reakcióegyenletét és ez alapján számításokat tud végezni az
szerelését. anyagszükséglettel, és a kitermeléssel kapcsolatban.
Tudjon elvégezni sztöchiometriai számításokat a szervetlen anyagok
előállításával kapcsolatban a megadott reakcióegyenlet rendezése
után. Ismerje a laboratóriumi alapműveleteket.
Ismerje a kiindulási anyagok és a termékek tisztításának lehetőségeit.
Ismerje a laboratóriumi biztonsági szabályokat.
Ismerje
− a laboratóriumi hőátadó eszközöket,
− az elválasztásra alkalmas eszközöket,
− a légköri desztilláló berendezések összeállítását,
− reakciók végrehajtására alkalmas eszközök szerelését.
Ismerje

4.4.3. Kivitelezés.
4. 5. Alapvető kvalitatív
analitikai vizsgálatok.
4.5.1. Kvalitatív
vizsgálatok.
4.6. Klasszikus analitikai
vizsgálatok.
4.6.1. Térfogatos analízis.
4.7. Egyszerű műszeres
analitikai vizsgálatok.
4.7.1. Potenciometria
4.7.2.Fotometria
4.8. Szakmai számítások.
4.8.1. Koncentrációval és
oldatok összetételével
kapcsolatos számítások.
− a kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőit
biztonsági adatlapjuk alapján,
− a kiindulási anyagok előkészítését,
− az eszközjegyzék összeállítását a recept
alapján,
− az egyéni védőfelszereléseket.
Legyen képes a mérési leírás alapján az Tudja felírni a szerves anyag előállításának a
alapfolyamatokat és laboratóriumi műveleteket értelmezni. reakcióegyenletét és ez alapján számításokat tud végezni az
Ismerje a termék reakcióelegyből történő kinyerésének és anyagszükséglettel valamint a kitermeléssel kapcsolatban.
tisztításának lehetőségeit. Ismerje a termék tisztaságának ellenőrzési
lehetőségeit.
Tudja rendezni a megadott szerves anyag előállításának
reakcióegyenletét és ez alapján számításokat tud végezni az
anyagszükséglettel, valamint a kitermeléssel kapcsolatban.
Ismerje
− a fontosabb kationok és anionok minőségileg adott kimutatási
reakciói során tapasztalható észleléseket,
− a jellemző lángfestéseket.
Legyen képes a törzsoldat készítésre a sav-bázis-, a Legyen képes adott térfogatos elemzés leírása alapján a
komplexometriás, a csapadékos, a permanganometriás és a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó reakciókat
jodometriás titrálások elvét bemutató reakciókat értelmezni, reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az eredményeket
rendezni. megfelelő pontossággal kiszámítani.
Ismerje a titrálás hibalehetőségeit. Ismerje a titrálás hibalehetőségeit és értelmezze az abból adódó
Legyen képes adott térfogatos elemzés leírása mérési hibákat, tudja kiküszöbölésének módjait.
alapján a mérőoldat és a meghatározandó anyag közt lejátszódó Tudja értelmezni a titrálási görbét sav-bázis titrálások esetén.
reakciókat reakcióegyenlettel leírni, a mérési adatokból az
eredményeket kiszámítani.
Ismerje a potenciometrikus pH-mérés eszközeit,
kivitelezését.
Ismerje a fotometriás mérés elvét látható tartományban.
Elméleti ismereteit legyen képes alkalmazni Alkalmazza ismereteit az oldatokkal kapcsolatos összetett
szakmai-laboratóriumi számításokban: problémák megoldásában.
− koncentrációval kapcsolatos számítások alkalmazása.

4.8.2. Sztöchiometriai
számítások.
4.8.3. Titrimetriával
kapcsolatos számítások.
4.8.4. Szervetlen és szerves
preparátumokra vonatkozó
számítások.
4.8.5. Oldhatósági
számítások.
− oldatösszetétellel kapcsolatos számítások.
Tudja alkalmazni a kémiai egyenleteket a Tudja
sztöchiometriai számításokban, a sav-bázis, a redoxi, a − a közömbösítési reakciók alapján történő sztöchiometriai
csapadékképződési és a gázfejlődési reakciók során. számításokat.
− a különböző pH-jú erős sav illetve lúgoldatok összekeverésével
kapcsolatos számításokat.
Tudja elvégezni a mérőoldat készítéséhez szükséges Értse számításoknál a mérési eredmény pontosságának
anyagszükséglet számításokat, a reakciók ismeretében a pontos megadását.
koncentráció meghatározásához kapcsolódó számításokat
(oldatkészítési számítások).
Legyen képes a meghatározandó komponens mennyiségét, illetve
koncentrációját kiszámítani a reakciók és a megadott mérési adatok
ismeretében.
Legyen képes a recepteket értelmezni,
− a preparátumkészítés reakcióegyenleteit
rendezni.
Legyen képes a vegyipari folyamatokra, szervetlen és szerves
preparátumokra vonatkozó számításokat elvégezni:
− tisztaság,
− kitermelés,
− anyagszükséglet.
Tudja elvégezni a szilárd anyagok összetételével, az Ismerje az oldhatósági szorzatot és tudjon azzal kapcsolatban
oldhatósággal kapcsolatos számításokat. egyszerű számításokat végezni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc 180 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó Szöveges adatok Szöveges adatok Szöveges adatok Szöveges adatok
biztosítja tárolására és tárolására és tárolására és tárolására és
 megjelenítésére nem megjelenítésére nem megjelenítésére nem megjelenítésére nem
alkalmas alkalmas alkalmas alkalmas
zsebszámológép, zsebszámológép zsebszámológép, zsebszámológép
függvénytáblázat függvénytáblázat
A
vizsgabizottságot NINCS Függvénytáblázat NINCS Függvénytáblázat
működtető intézmény
biztosítja

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS témakörök NINCS témakörök
Mikor? NINCS jogszabály szerint NINCS jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc
Feladatlap Egy „A” és „B” feladatot
tartalmazó tétel kifejtése
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga
Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.
Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a
feladatlapnak tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. Az írásbeli
feladatsor a részletes vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
Egyszerű számítási feladatok
A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 40-50%-a.
Teszt jellegű és rövid válaszokat igénylő feladatok:
 Az elméleti feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a.
A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.
Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:
− számítási feladatok,
− tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás,
kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),
− anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,
− táblázatos feladatok,
− diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,
− ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,
− szakmai szöveg kiegészítése, elemzése,
− fogalom meghatározása, folyamatleírás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható
pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga
A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos
megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Általános szabályok
A szóbeli vizsga a tételsorból kihúzott tétel „A” és „B” feladatának kifejtéséből áll. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.
Közbe kérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy elakadt. Ha a vizsgázó nem
képes a téma önálló kifejtésére, a kérdező tanárnak kötelező kérdést feltenni.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 10-15%-át.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.
A szóbeli tétel egy téma részletes kifejtéséből áll. A tétel az adott témakörön belül tartalmazhat ábrát, grafikont, konkrét gyakorlati
feladatleírást, kísérlet leírását, munkavédelmi és környezetvédelmi vonatkozásokat és az ezekhez kapcsolódó részfeladatokat.
Amennyiben egy tételhez információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, szemelvényekre, ábrákra van szükség, azt a tételnek
tartalmaznia kell.
 Témakörök:
- szakmai kémia,
- műszaki és irányítástechnikai ismeretek,
- fizikai kémia,
- laboratóriumi gyakorlat.
„A” feladat: egy adott témakör részletes kifejtése
„B” feladat: egy elemző feladat, amely tartalmazhat ábraelemzést, grafikonelemzést, gyakorlati feladat értelmezését, eszközlista
készítését, munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket.
Az „A” és „B” feladat azonos témakörhöz is kapcsolódhat.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A tételsor összeállításakor az értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre
adható, feladatonként 35 illetve 15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6
pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák Pontszám

„A” feladat „B” feladat Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése, 3 pont 3 pont 6 pont
megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete, 30 pont 10 pont 40 pont
definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek,
folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása,
összefüggések értelmezése
Szaknyelv alkalmazása 2 pont 2 pont 4 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 35 pont 15 pont 50 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 20 perc
Feladatlap Egy „A” és „B” feladatot tartalmazó tétel
kifejtése
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga
 Általános szabályok
Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése
szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. Az írásbeli
feladatsor a részletes vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.
A számítási feladatok pontértéke a dolgozat összes pontszámának 50-60%-a, az elméleti feladatok aránya a dolgozat összes
pontszámának 40-50%-a.
A számítási feladatok témakörei a részletes követelményekben jelennek meg.
A feladatok általában több részfeladatból tevődnek össze. A feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók az egyes feladatokon belül.
Az írásbeli feladatlap a részletes követelmények témaköreiben felsoroltakat tartalmazza a következő feladattípusokban:
− számítási feladatok,
− tesztfeladatok (csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással,
kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás),
− anyagismeretet igénylő feladatok az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaival, előállításával, élettani hatásával kapcsolatban,
− táblázatos feladatok,
− diagramelemzés, diagramkészítés, diagram-kiegészítés,
− ábraelemzés, ábrakészítés, ábra-kiegészítés,
− szakmai szöveg kiegészítése vagy elemzése,
− fogalom meghatározás, folyamatleírás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a
javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a vizsgázó számot ad elméleti ismereteiről, a szakmai fogalmak helyes használatáról, lényegkiemelő, rendszerező
és áttekintő képességéről. A szóbeli vizsga a részletes követelményekben megjelölt témakörök meghatározott mélységben történő
bemutatását igényli a vizsgázótól.

Általános szabályok
A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott tétel „A” és „B” feladatának kifejtésével ad számot
tudásáról.
 A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. A vizsgázó önállóan felel, közbekérdezni csak
akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. Ha a vizsgázó nem képes a téma önálló kifejtésére, a
tantárgyi bizottság a feladattal kapcsolatban kérdéseket tesz fel.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői
A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, évente cserélni kell a tételek 20-25%-át.
A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.

Témakörök:
− szakmai kémia,
− műszaki és irányítástechnikai ismeretek,
− fizikai kémia,
− laboratóriumi gyakorlat.

A tétel jellemzői
„A” feladat: egy adott témakör részletes kifejtése
„B” feladat: egy elemző feladat, amely tartalmazhat ábraelemzést, grafikonelemzést, gyakorlati feladat értelmezését, eszközlista
készítését, munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket.
Az „A” és „B” feladat különböző témakörhöz kapcsolódik.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A tételsor összeállításakor a központi értékelési útmutatóban rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az
ezekre adható, feladatonként 35, illetve 15 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes részpontszámok
legfeljebb 5-6 pontot érnek.
A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák Pontszám

„A” feladat „B” feladat Összesen
Feladat megértése, a lényeg kiemelése,
megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód 3 pont 3 pont 6 pont
Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete,
definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek, 30 pont 10 pont 40 pont
folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása,
összefüggések értelmezése
Szaknyelv alkalmazása 2 pont 2 pont 4 pont
SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 35 pont 15 pont 50 pont

---->>----->>--<<-----<<----