9.2.

NEM OLDHATÓ KÖTÉSEK (SZEGECSEK HEGESZTÉSEK, FORRASZTÁSOK)

SZEGECSELÉS (RIVETING)
Az ipari kötési módok egyik változata a
szegecselés. Célja, hogy különböző alkatrészeket a célnak,
rendeltetésüknek megfelelően maradandóan kössünk össze. A
szegecseléssel egymáshoz kötött alkatrészeket csak a szegecsek
szétroncsolásával lehet szétválasztani, tehát a szegecseléssel
nem oldható kötést létesítünk. laza szegecselés

A szegecselés, noha a hegesztés már nagy területről kiszorította, ma még elég gyakori.
A szegecskötéseket rendeltetésük szerint, valamint a szegecsvarratok száma és a
szegecsek elrendezése szerint osztályozzuk. Laza vagy csuklós szegecselés esetén az
alkatrészeket nem szorítjuk egymásra, az összekötött részek egymáson elfordulhatnak. Ilyen
szegecselést alkalmazunk a harapófogó, a körző, a csuklós pánt stb. készítésekor.
Szerkezeti szegecselésnél az összekötött alkatrészek egymáshoz képest nem mozdulhatnak el.
Háromféle szerkezeti szegecselést különböztetünk meg:
Szilárdsági szegecselés. Mint a neve is mutatja, célja a kötés szilárdságának biztosítása,
hogy az igénybevételeknek ellenálljon. A szegecskötések túlnyomó többsége ilyen jellegű (pl.
vasszerkezetek, hidak, daruk).
Tömítő szegecselés. Főleg tartályok szegecseléséhez alkalmazzák. Megakadályozza,
hogy a folyadék a szegecsek mellett kifolyjon. A tömítő szegecselést a nagyszámú, viszonylag
kis átmérőjű szegecsekről lehet könnyen felismerni. A tömítő hatást tömítő alátét
alkalmazásával fokozni lehet.
Tömítő-szilárdsági szegecselésnek a szilárdsági igénybevételnek és a tömítés
követelményeinek egyidejűleg kell megfelelnie. Ezt a szegecselési módot főleg nyomás alatt
levő tartályok, kazánok készítéséhez alkalmazzák.
A szegecskötések készítési módja szerint megkülönböztetünk hideg- és meleg szegecselést.

Szerkezeti átlapolt (balra), hevederes (jobbra) szegecskötés

A szegecselendő részek kapcsolása szerint: átlapolt és hevederes kötéseket

különböztetünk meg. Az átlapolt szegecskötésnél a két szegecselendő lemezt egymásra,
hevederes kötésnél pedig egymás mellé helyezzük. A kötést heveder közbeiktatásával hozzuk
létre. A hevederes szegecskötés lehet egy- és kéthevederes. Az egyhevederes kötésnél a heveder
vastagsága a lemezzel azonos. Kéthevederes kötésnél a lemez mindkét oldalán alkalmazunk
hevedert.

105
Összeállította: Mány János
 A varratok száma szerint megkülönböztetünk egy-, két- és háromsoros kötést. A sorok
számát a szilárdsági követelmények határozzák meg.

Egysoros kötés és kétsoros kötés

A varratok elhelyezése szerint megkülönböztetünk zegzugos és párhuzamos varratokat.

Zegzugos és párhuzamos varrat

A szegecsek középvonalainak egymástól való távolságát szegecsosztásnak nevezzük. A

szegecsosztásnak nem szabad túl nagynak lennie, különben a köztük levő lemezrészek
felhajolhatnak. Túl kicsi sem lehet, mert akkor a lemez keresztmetszete nagyon meggyengül.
Általában a szegecsosztásnak, a szegecs lemez szélétől való távolságának és a heveder
tagságának értékét a következőnek vehetjük: t = 3d - 4d: (d a szegecs átmérője); e = 1,5 d; v1 -
0,65v (v az összeszegecselendő lemez vastagsága).

106
Összeállította: Mány János
Szegecsek fajtái
A szegecs olyan kötőelem, amely végeinek
megfelelő alakításával szerkezeti elemek
összefogására alkalmas. A szegecs gyámfejből és
szárból áll.
A szegecs anyagának szívósnak kell lennie,
és egyben a nagy nyúlás követelményeinek is meg
kell felelnie. Az acélszegecsek általában
csavaracélból készülnek. Speciális célokra
készülnek alumínium-, sárgaréz- és rézszegecsek is.

A szár egy részéből szegecseléssel alakítjuk ki a zárófejet. A szegecseket általában a

gyámfej alakja szerint nevezik el.

Gyámfejek típusai:

107
Összeállította: Mány János
Félgömbfejű szegecs: ez a legáltalánosabban használt szegecsfajta.
Süllyesztett fejű szegecs: ott alkalmazzák, ahol a szegecsfej számára nincs hely, vagy ahol a
felületnek szegecselés után is síknak kell lennie.
Lencsefejű szegecs: ugyancsak ott használják, ahol a félgömbfejnek nincs helye, vagy ahol
esztétikai szempontokat tartanak szem előtt.
Peremes szegecs: vékony lemezek vagy lágy anyagok összefogására használják.
Tartály szegecs: tartályok szegecselésére való, ahol a tömítésnek elsőrendű szerepe van.
Lemezszegecs: vékonyabb lemezek összeszegecseléséhez használatos.
Trapézfejű szegecs: hajószegecseléshez alkalmazzák.
Szíjszegecs: szíjak végtelenítéséhez használják.
Csőszegecs: a gyengeáramú iparban, a műszeriparban és különleges célokra használják.
Robbanószegecs: általában a repülőgépiparban használják olyan helyeken,
ahová a szegecselő szerszámokkal nem lehet beférni. A robbanószegecs
alumíniumból készül, és szárában robbanótöltet van. A behelyezett szegecs
töltete miután melegítik (általában 150 °C-ra), felrobban, így alakul ki a
zárófej.

A szegecsek jelöléséhez rövidítéseket alkalmazunk. Például az "sr.

félgömbfejű 4x12" jelölés a következőt jelenti: a szegecs sárgaréz, félgömbfejű, a
szegecsátmérő 4 mm, a szegecshossz 12 mm. A zárófej a gyámfej alakjától függetlenül is
kialakítható. A félgömbfejű szegecs zárófeje lehet félgömb, süllyesztett vagy lencse alakú.

Szegecs zárófejek. Biztosítják a szegecs rögzítését

108
Összeállította: Mány János
 Szegecsekkel összeszerelt kazán
Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=xkcfoTfH6tg
https://www.youtube.com/watch?v=3qOS1I_6HKo
https://www.youtube.com/watch?v=Nqcy6MNs6jo
https://www.youtube.com/watch?v=eQmbElRRTXQ
https://www.youtube.com/watch?v=WC5BAp2xvDc

109
Összeállította: Mány János
HEGESZTÉS (WELDING)
Különféle anyagok összekapcsolása számtalan módon megoldható. A tulajdonképpeni
és „igazi” fémkötések közé tartozik a hegesztés és a forrasztás. Ezeknél a fémek
anyagszerkezete kapcsolódik, ill. a szó szoros értelmében olvad össze. Az intenzív helyi
hőközléstől a munkadarabok anyagának és a hozaganyagnak az összeolvadása hozza létre a
szerkezeti kapcsolatot.

A rögzítés- és kötéstechnika főbb műszaki megoldásai a következők:

- Az anyagszerkezet kapcsolódása (forrasztás, hegesztés, ragasztás).
- Súrlódásos (erőtani) kapcsolódás (csavarozás, sajtolás, zsugorkötés).
- Alakzáró kapcsolódás (szegecselés, illesztés, fogazás)

A hegesztés helyén ezért átmenetileg igen nagy hőmérsékletet kell létrehozni, hogy az
anyagok megömöljenek. Ezt a nagyon intenzív hőközlést, rendszerint elektromos ívvel
valósítjuk meg. Jóval ritkábban használják a
disszugáz (lényegében acetilén) vagy a PB-gáz
nagy hőmérsékletű lángját e célra (láng- vagy
autogénhegesztés).

További eljárások a dörzshegesztés (a

súrlódási hővel) vagy a ponthegesztés
(ellenálláshővel). Ezek a módszerek mind
alkalmazhatók a kiváló hegeszthetőségi
jellemzőkkel bíró közönséges szerkezeti acéloknál.

Három alapvető hegesztési módszert

különböztetünk meg: a kézi ív-, a védőgázas és a
lánghegesztést. Az acél mindhárommal tökéletesen
hegeszthető. Egy további technológia, amely a
nemvasfémek, elsősorban az alumínium
hegesztésére is alkalmas, a volfrámelektródát
használó védőgázas hegesztés, röviden WIG.

Elektromos ívhegesztés
Az elektromos kézi ívhegesztésnél hőközlés céljából a bevonatos hegesztőpálca, mint az
egyik elektróda és a munkadarab között elektromos árammal rövidzárlati ívet hozunk létre.
Ezután az elektródafogóval a pálcát végig húzzuk a leendő varrat vonalán. Ez a módszer
különösen a vastagfalú munkadarabok, lemezek hegesztésére alkalmas.
A teljes hegesztőfelszereléshez a hegesztőáramot szolgáltató speciális transzformátor (a
tulajdonképpeni hegesztőberendezés a hegesztőkábelekkel, elektródafogóval és
testelőszorítóval ellátva), a hegesztőpajzs, a salakleverő kalapács, drótkefe, megfelelő
védőruházat (bőr hegesztőkötény) tartozik.
A hordozható hegesztőtrafók rendszerint a 230 V-os egyfázisú hálózatról is üzemeltethetők,
de a csatlakozóaljzat biztosítójának el kell bírnia a fellépő áramot.

110
Összeállította: Mány János
 Hegesztőberendezés vásárlásakor ügyeljünk arra, hogy a hegesztőáramot állítani lehessen.
Az ív áramerősségét ugyanis a munkadarab anyagvastagsága és a hegesztőpálca átmérőjének
függvényében kell megválasztani. Gyakorlati szabály, hogy a hegesztőpálca átmérőjének
minden mm-ére 40 A áramot kell számolni.
A megfelelő bevonatú és átmérőjű elektródatípus használatának döntő hatása van a
hegesztés eredményességére.
Az elektróda és a hozaganyag szerepét betöltő hegesztőpálca megolvadva tölti ki a
varrathézagot. Otthoni ezermester számára csak bevonatos elektróda jöhet szóba. A bevonat a
hegesztés folyamán leolvadva elzárja a hegesztési varratot a környezettől. A pálcabevonatból
képződik a salak, ami az olvadt hegfürdő oxidációját megakadályozza. Az elektródafajtákat a
típusjelet feltüntető kisebb csomagokban hozzák forgalomba. Az elektródák maghuzalának
átmérőjét a hegeszthető anyagvastagsággal összefüggésben állapítják meg. Vékony anyagot
vékony elektródával, vastagabb anyagot vastagabb elektródával kell hegeszteni.

A legfontosabb hegesztett kötések

Rövid fűzővarratokat (,hefteléseket") kell készíteni a leendő varrat elejére és végére,
valamint — ha túl hosszú lesz a varrat — egyenletesen elosztva a varrat mentén.
Sarokvarratot készítünk egymásra merőleges felületek találkozásánál. A varrat egyenlő
szárú háromszög formájú legyen, az átfogó enyhén homorú, esetleg domború.
Tompavarratot a síkban illeszkedő munkadarabok összehegesztésénél készítünk. Hogy a
teljes anyagvastagságra kiterjedjen a varrat, az illesztésnél alakítsunk ki a túloldalig átérő V
alakú hornyot. A leélezést a legegyszerűbb sarokcsiszolóval elkészíteni. A varrathornyot - az
anyagvastagságtól függően - egy vagy több rétegben töltsük fel.

1. elektróda maghuzal
2. elektróda bevonat
3. Hegesztőív
4. Bevonatból keletkező védőgáz
5. Folyékony állapotú salak
6. Dermedt salak
7. Folyékony varratfém
8. Dermedt varratfém
9. Áramforrás
10. Alapanyag

111
Összeállította: Mány János
Hegesztés előtt amennyiben szükséges méretre vágjuk a hegeszteni kívánt fémdarabokat. Ehhez
én sarokcsiszolót és hozzá fémvágó korongot használok (balra). Ezt követően a hegesztendő
felületet megtisztítom a festéktől, galvanikus bevonattól vagy korrodálódástól. Erre a műveletre
lehet használni acélsörtéjű fémkefét, én jelenleg fémcsiszoló koronggal végzem el a műveletet
(jobbra.)

Ezt követően az egyik hegesztendő munkadarab egy letisztított felületéhez csatlakoztatom az

ívhegesztő egyik terminálját (jelen esetben negatív), majd összeillesztem a hegesztendő
felöleteket (balra). Hegesztés során a hegesztő elektróda és a felület között magas áramú ív
keletkezik, ami nagy hőmérsékletet hoz létre (jobbra). A magas hőmérséklet hatására megolvad
az elektróda magja (általában valami vas ötvözetből készül), valamint a hegesztendő felület is.
A hőhatásra a hegesztőelektróda bevonata elpárolog és a képen füstként látható védőgázt hozz
létre, ami megakadályozza a hegfürdő korrózióját. A képen látható narancssárga szikrák a
hegesztés során keletkezett kifröccsenő olvad fémdarabok. Az erőteljes fénytől
hegesztőpajzzsal kell védenünk a szemünket, a nagy hő és a kipattanó darabok ellen pedig
hőálló kesztyű használata javasolt. A teljes tet elfedésére pedig azért van szükség, mert az
ívhegesztés során nem csak látható fény, hanem UV sugárzás is keletkezik, amely hosszabb
távon akár leégést vagy más bőrkárosodást okozhat. Ezt bizonyítja a védőgázra vetülő kékes
színű fény is. Ügyeljünk arra, hogy az összehegesztett darabokat puszta kézzel ne fogjuk meg
közvetlenül a hegesztés után, mert a hőmérséklete több száz celsius fokos is lehet. A lehűléshez
10-15 perce is szükség van.

112
Összeállította: Mány János
Hegesztési hibák

1. Beégés:
- Túl nagy áramerősség
- Túl meredekelektródatartás
- Túl hosszú ív
2. Salakzárványok:
- Túl kicsi áramerősség
- Túl nagy haladási sebesség
- Áthegesztett salakdarabkák
3. Gázzárványok (porózusvarrat):
- Nem volt fémtiszta a felület (rozsda)
- Túl hosszú ív
- Hibás elektródabevonat
4. Gyökhibák:
- A gyökrészbe salakzárvány került
5. Végkráter:
- Az elektródát túl gyorsan húztuk el a varrattól
6. Repedezés (hidegrepedés):
- Rosszul hegeszthető alapanyag
- A varrat túl gyorsan hűlt le (beedződés)

Védőgázas hegesztés
A védőgázas hegesztésnél is elektromos ív szolgáltatja a szükséges hőt. Azonban a
bevont elektródás kézi ívhegesztéssel szemben itt az elektróda egy huzalelőtoló szerkezettel
automatikusan adagolt, viszonylag vékony, csupasz hegesztőhuzal. A hegfürdő oxidációját a
huzalvezető körüli fúvókából kiáramló védőgáz akadályozza meg, beborítva az ív környezetét.
A védőgázas hegesztés főleg vékony lemezekés vékonyfalú csövek hegesztésére
használatos. Az ívhegesztő trafókhoz hasonlóan védőgázas hegesztőberendezések is kaphatók
barkács célokra is. Védőgázas hegesztéskor a hegesztőpisztolyon lévő vezérlőgombbal
kapcsolható be a hegesztőáram, a védőgáz és huzaladagolás, A védőgázas hegesztés első
pillanatra egyszerűbbnek tűnik, mint a bevontelektródás ívhegesztés. De vigyázat! A hegesztési
hibák nem mindig vehetők észre egyértelműen; a ránézésre jó varratok is rosszak lehetnek.

Lánghegesztés
A láng- vagy autogénhegesztésnél a hegfürdőt egy körülbelül 3000 °C-os hőmérsékletű
gázlánggal hozzuk létre. A hegesztőpisztoly lángja acetiléngáz és oxigén keveréke.

Lángvágás
Az e célra szolgáló lángvágó pisztolyba többletoxigént vezetve az acél teljesen elég,
hozaganyag hiányában varrat helyett rés jön létre az anyagban.

A lánghegesztő pisztollyal keményforrasztást is lehet készíteni. Ilyenkor lényegesen

kisebb hőmérsékletű, „lágyabb" lángot állítunk be. Az acetilén nagyon könnyen képez rendívül
robbanékony gázkeveréket. Ezért lánghegesztő berendezést — a szakzsargonban, „apparátot”

113
Összeállította: Mány János
csak akkor szerezzünk be magunknak, ha a sárga disszugáz- és a kék oxigénpalackot valóban a
szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően tudjuk majd tárolni és kezelni.

Videók:
Bevontelektródás ívhegesztés: https://www.youtube.com/watch?v=bVDQ3zOwYPQ
Súrlódásos hegesztés: https://www.youtube.com/watch?v=lWEMf4EBVKo

Hegesztési varrat- és kötésfajták

A hegesztett kötések csoportosítását az összekötendő elemek egymáshoz viszonyított
helyzete szerint a következő táblázat foglalja össze.

A hegesztési él a munkadarabnak a hegesztés helyéül kijelölt és a tervezett varratnak

megfelelően kialakított felülete.
A hegesztési élek megömlesztésével alakul ki a hegesztési varrat. A hegesztés
megkezdése előtt a megfelelően leélezett munkadarabokat egymáshoz illesztjük. Az illesztés a
munkadarabok összetartozó éleinek vagy élfelületeinek hegesztéshez való beállítása. Lehet
vonal vagy felület menti. Az illesztési felület az illesztett munkadarabok találkozási felülete. A
hegesztési él jellemzőit és az illesztés után kialakuló varratot a következő ábrák tekintik át.

114
Összeállította: Mány János
 a. szimmetrikus peremvarrat, b. I varrat, c. Y varrat, d. kettős 1/2 Y-varrat (K-varrat)

115
Összeállította: Mány János
 e. kombinált U-V-varrat, f. sarokvarrat

A varrat a kötés része, amelynek hegesztés irányú mérete többnyire jóval nagyobb a
többi méreténél.
Szimmetrikus peremvarrat (a ábra) jön létre, ha a szimmetrikusan peremezett
lemezéleket a peremhosszél mentén illesztjük össze.
I varrathoz (b ábra) a lemezszéleket nem kell leélezni, a homlokfelületeket hézag nélkül
vagy hézaggal illesztjük össze. A hegesztés végezhető egy vagy két oldalról.
V és az Y varrathoz (c ábra) a lemezszéleket hegesztési eljárástól függő szögben élezzük
le, és V varrathoz a letörési oldalél, Y varrathoz pedig a letörési oldalfelület mentén illesztjük.
Y varrathoz meghatározott magasságú élgyök-felületet kell kialakítani. A hegesztés végezhető
egy oldalról vagy két oldalról, gyökvédelemmel vagy anélkül. A gyökvédelem – a hegfürdő
gyökoldali átfolyásának megakadályozása – megvalósítható szalagvas alátéttel, kerámiával,
porpárnával stb.
Az X varratnak követelménye a kétoldali hozzáférhetőség. Az U varrat (e ábra)
előkészítése bonyolultabb az eddig említett varratok leélezésénél. A lemezélt adott letörési
sugárral, ill. szöggel kell U alakúra alakítani.
A sarokvarratra jellemző a méret a varrat keresztmetszetének legkisebb mérete, a
varratba írható egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság (f ábra).

A hegesztési varrat lehet egysoros vagy több, egymás mellé lerakott varratsorból álló
többsoros varrat. Az egymás fölötti varratsorok varratrétegeket alkotnak, így egy varrat lehet
egy vagy többrétegű. A többrétegű varratok között megkülönböztetünk gyökvarratot,
töltővarratot és fedővarratot.

116
Összeállította: Mány János