1.

IPARI ANYAGOK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK VALAMINT

TULAJDONSÁGAIK

A vegyiparban előforduló gépek és berendezések általában fémből, fából, üvegből,

műanyagból vagy akár papírból, szinte bármiből készülhetnek. Egyetlen elvárást támasztunk
velük szemben, hogy elviseljék az őket érő fizikai terheléseket és feladatuknak eleget tegyenek.
A gépeket és készülékeket alkotó anyagokat szerkezeti anyagoknak nevezzük.

Legfőbb csoportosítási szempontok:

- fémes anyagok:
o vas és acélfajták
o alumínium és ötvözetei
o színesfémek (réz, bronz és egyéb ötvözetek)
- nem fémes anyagok:
o hőre keményedő és lágyuló műanyagok
o fából készült szerkezetek
o üveg és kerámia anyagok
o építőipari szerkezeti anyagok (beton, tégla)
o textíliák, papírok
(A csoportosítás teljes ábrája a 3. oldalon található)

Ipari anyagfajták tulajdonságai igénybevételük alapján:

- mechanikai terheléssel szemben
o szilárdság
o rugalmasság
- hőigénybevétellel szemben
o hőállóság (mind magas mind alacsony hőmérsékletekre nézve)
o hővezetés
- ismétlődő terheléssel szemben
o fáradási szilárdság
o szívósság
- korrózióval szemben
o korrózióállóság (korrózióállóság növelése)
- kopással szemben
o kopásállóság (kopással szemben miket lehet használni)

További fizikai tulajdonságok:

- elektromos, mágneses, optikai, villamos vezetőképesség, szigetelés, akusztikai
tulajdonságok, hővezetőképesség
Gyárthatósági tulajdonságok:
- forgácsolhatóság, képlékeny alakíthatóság, önthetőség, hegeszthetőség, kovácsolhatóság

7
Összeállította: Mány János
 8
Összeállította: Mány János
1.1. SZILÁRDSÁG
Statikus igénybevételű roncsolásos vizsgálatokkal határozzuk meg (lásd a fenti
táblázat).
A szilárdság a szerkezeti elem, töréssel szemben támasztott ellenálló képessége.
Megkülönböztetünk szakítószilárdságot, nyomó szilárdságot, de akár törési, nyíró, hajlító,
csavaró szilárdságot is.
A rugalmasság a szilárd anyagoknak az a tulajdonsága, hogy az alakváltoztató erők
hatása után mennyire képesek visszanyerni az eredeti alakjukat. Mivel a tulajdonság az anyag
molekulaszerkezetére vezethető vissza így például a fémek rugalmasságát hőkezeléssel meg
lehet változtatni.
A szívósság a szilárd anyagoknak az a tulajdonsága, hogy a külső erőkkel mennyire
deformálhatók anélkül, hogy eltörnének.
A ridegség a szilárd anyag azon tulajdonsága, hogy mennyire áll ellen a deformációnak.
A rideg anyagok az erők hatására, különösen ütés vagy lökésszerű igénybevételek esetén nem
deformálódnak, hanem eltörnek.
A keménység a szilárd anyag azon tulajdonsága, hogy mennyire áll ellen annak, ha egy
nálánál keményebb anyagot akarnak a felületébe belenyomni. Minél keményebb egy anyag
annál kopásállóbb is.

9
Összeállította: Mány János
Kapcsolódó videók, weblapok:

Nyomó szilárdság Szakítószilárdság

1.2. HŐÁLLÓSÁG
Felhasználási területenként és anyagcsoportonként változik, ezért pontosan nem lehet
definiálni. A nagyobb hőmérsékleten igénybe vett anyagokat három tulajdonság jellemzi:
o nagy hőmérsékleten megmaradó szilárdság
o nagy hőmérsékleten megmaradó korrózióállóság
o hirtelen hőmérsékletváltozás elviselése
Fémek hő igénybevétele -200°C – 1200°C-ig, a műszaki kerámiáké 1700°C-ig míg a
polimereké maximum 300°C-ig terjedhet.

1.3. KIFÁRADÁS
Ismétlődő igénybevételek hatására létrejövő,
helyi szerkezetváltozás nyomán létrejövő mikro-
repedésekből alakul ki. Fémek esetén az igénybe vett
alkatrész legnagyobb helyi feszültségénél kezd
kialakulni az anyagot alkotó elemi kristályok
diszlokációinak elmozdulásával. Ezek a
kristályszerkezeti hibák elmodulnak, összegződnek
és repedés jön létre. Ezt követően az épen maradt
anyagrészben létrejövő feszültség addig növekszik,
amíg el nem éri annak szakítószilárdságát és így az
anyag el nem törik.
A kerámiák képlékeny alakváltozásra
képtelenek így itt nincs értelme kifáradásról
beszélni. Polimereket, kifáradásnak kitett szerkezetekben inkább kompozitként alkalmazzuk.
A képen jobbra egy kifáradás miatt eltört alumínium hajtókar törési keresztmetszetét láthatjuk.

A anyag kifáradása, szakadása húzó erő hatására:

https://www.youtube.com/watch?v=EeiwCbtJWyI
Alumínium alkatrész kifáradás tesztje:
https://www.youtube.com/watch?v=hASl6d3z3BM

10
Összeállította: Mány János
1.4. KORRÓZIÓÁLLÓSÁG
A környezeti hatásokkal szembeni ellenállás. A korróziós kárt okozhatja, légköri gáz,
folyadék, olvadék szilárd és biológiai hatás valamint sugárzás.
A fémek korróziójában jelentős szerepet játszik a fém elektromos vezetőképessége.
Hagyományos korrózióálló ipari ötvözetek a korrózióálló acélok, Al-ötvözetek, Cu ötvözetek,
Ti-ötvözetek, Ni- és Co-bázisú ötvözetek.
A polimerek bár szerves vegyületekben oldódnak, többségüknek jó a korrózióálló
képessége, hasonlóan az üvegeknek és a kerámiáknak is.
1.5. KOPÁS
A kopásnak több fajtája van, ezért nem tekinthető egységes folyamatnak. Az adhéziós,
abraziós, eróziós, felületi fáradásos, korróziós kopások eltérnek egymástól. Gyakorlatban
általában több kopásfajta együttesen jelentkezik.
Az egymáson sikló vagy gördülő gépelemek, anyagok kopása mérsékelhető felületi
megmunkálással, kisebb súrlódási együtthatójú felület előállításával, önkenő anyagokkal.
További lehetőségek a kopás csökkentésére:
o heterogén ötvözetek, kompozitok (a súrlódásos hajtások, tengelykapcsolók, fékek
kopásának csökkentése)
o kerámia, kompozit anyagok, hűtő kenőanyagok (forgácsoló és képlékeny-alakító
szerszámok)

Kapcsolódó videók, weblapok:

Súrlódás

Egyéb fizikai tulajdonságok

Elektromos vezetőképesség
Általában fémekre jellemző tulajdonság az elektromos vezetőképesség. Ezen belül
megkülönböztetünk különösen jó elektromos vezetőket melyek fajlagos elektromos ellenállása
alacsony. Ilyenek például az arany, az ezüst vagy a réz, éppen ezért ezeket az elektronikai és
mikroelektronikai iparban széles körben használják kontaktusok és áramvezetők kialakítására.
De vezethetik az áramot a különféle elektrolit oldatok is. A konduktometriás analitikai
módszerek is ezt a tulajdonságot használják fel.
A kerámiák és üvegek elektromos vezetőképessége általában annyira csekély, hogy azt
nem értelmezzük (elektromos szigetelők).

11
Összeállította: Mány János
Hővezetés
Az anyagoknak azon tulajdonsága, hogy
szerkezetükben milyen jól terjed a hőhatás. Általában a
fémek, mint a réz és az alumínium is jó hővezetők ezért
ilyen célra is alkalmazzák őket (pl.: hűtőbordák
készítése). Az üvegek és kerámiák hővezetése
meglehetősen rossz ezért hőszigetelőként is alkalmazzák
őket. A lehűlt szélein megfogható a még belsejében izzó
kerámia kocka, annak rossz hővezetése miatt.

Optikai tulajdonságok
A különféle anyagoknak eltérő optikai tulajdonságait analitikában és képalkotásban
felhasználhatjuk. Az optikai tulajdonság megmutatja, hogy az anyagok a különféle
hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra miként reagálnak.
Ilyen optikai tulajdonságok:
- áteresztőképesség
- refrakció (fényvisszaverés)
- diffrakció (fénytörés)
- diszperzió (fényszórás)
- emisszió (fénykibocsátás)
- abszorpció (fényelnyelés)

12
Összeállította: Mány János