SZŐLŐLUGAS

IRTA:
CZAPÁRYBERTALAN

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

OMgKDK

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
CZAPÁRY BERTALAN

szőlőlugas

KIR. MAGYAR EGYETEMI NYOMDA KIADÁSA

BUDAPEST 1925
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA. — SZABÓ T. ISTVÁN.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Kedves Olvasóim!

Aki a növényvilággal foglalkozik, akit érdekel

a növények élete, azok fejlődése, aki megtanulni
igyekszik a növények gondozását, annak meg kell
ismernie a növényélettant; s aki erre törekszik,
az Istenhez közeledik.
A növények iránti érdeklődés, a növényekkel
való foglalkozás a kertészethez vezet; s aki a ker­
tészetben szeretettel foglalkozik, annak egész lényét
áthatja a szeretet, az az érzelem, amely alapja lé­
tünknek. De akiből, hiányzik a szeretet, az célhoz
nem fog jutni sohasem, annak munkája csak látszó­
lagos jót fog eredményezni. Hagyja el e foglalko­
zást, ha lelkében nem él az örök szeretet, mert
profanizálja s ledönti Isten oltárát! Megelégedett
úgy sem lesz sohasem.
A kertészetben való foglalkozás gyönyörködtet,
hasznot ad, megvigasztal, enyhíti fájdalmainkat,
bánatunkban úgy, mint örömünkben osztozni látszik.
Itt felüdül lelkünk és megpihen, itt dolgozhatunk
és imádkozhatunk, mert közelebb vagyunk Istenhez,
mint bárhol.
1*
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
4

A szőlőművelés a gyümölcstermelésnek egyik

ágazata; tehát a haszonkertészet csoportjába tarto­
zik. A szőlőlugas pedig amellett, hogy rendkívüli
bőhozamú termésével gyarapít, díszül és kellemes
tartózkodási helyül is szolgál.
Azoknak írom e könyvet, akik ha nem is épen
önmaguk végeznek minden munkát kertjükben, azon­
ban annak túlnyomó részét és különösen a növények
ápolását, metszését, kötözését, permetezését, stb. stb.
önmaguk látják el.
Azért írom e könyvet, hogy abból megtanulják
a szakszerű munkák végzését s hogy munkájuk
eredményes legyen.
Kísérje áldás e könyvem útját mindenütt,
amerre eljut!
Budapest, 1925 január hónap.
SZERZŐ.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 5

A SZŐLŐLUGAS ÉS TELEPÍTÉSE

Régi időktől fogva szokásban van, hogy valamely épüle­

tet szőlővel befuttatnak, hogy megvédjék a nap hevétől s ezáltal
kellemesebb tartózkodási hellyé tegyék.
A nyári ebédlőhelyiség kellemes hűvössé tételére alig
találunk alkalmasabb növényt, mint épen a szőlőt; nemcsak
árnyékával szolgál, de egyszersmind hasznot is ad termésével.
Hány olyan helyünk van még kertünkben, amelyet szőlőlugassal
való betelepítésre igen célszerűen felhasználhatunk s azt hasz­
nossá tehetjük. Mondjuk, hogy kopár falterület az, amely oly
semmit mutató így, de ha befuttatjuk szőlővel, nemcsak tet­
szetőssé válik, hanem még bőséges hasznot is ad.
Igen sok hely van olyan, amely alkalmas szőlőlugasok
készítésére. A már említett lakóház falán kívül ilyen helyek
még: kerítések, melléképületek, víztornyok, fürdőházak nem
északra néző oldalai; ilyenek továbbá kútágasok, oszlopok,
kapuk s egyéb bejárások, kerti utak s más tartózkodási helyek.
Utak mentén azoknak mindkét oldalán telepíthetünk
lugast, csak arra ügyeljünk, hogy az utak elég szélesek legye­
nek, hogy a lugas között egyrészt a levegő meg ne szoruljon,
másrészt pedig, hogy a tőkék közel ne kerüljenek egymáshoz.
Egészen alacsony lugasokat készíthetünk egy és fél-, két
méter széles útak széleire; míg magasabbakat csak három
méter vagy ennél szélesebb úfak mentére nevelhetünk.
A szőlőlugas aránylag bőven termő s így gazdaságos
művelés módja a szőlőnek. Valamely kerti részt határoló díszes

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

6

eleven sövény az, avagy kopár épületfal, vagy kerítés, továbbá

kerti bejáró vagy veranda díszítésére s a nap hevétől való
megvédésére szolgálhat.
Hogy szőlőlugast helyesen nevelhessünk fel, vagyis, hogy
az egyenletesen lombos és termő részekkel megrakott legyen,
több fontos körülményre kell ügyelnünk. Akár fal mellé ké­
szítjük azt, akár épületek, oszlopok, épületek előcsarnokai mel­
lett, vagy szabadon álló lugas gyanánt akarjuk nevelni, a
következő szabályokat tartsuk szem előtt:

1. Mindenekelőtt szigorúan válasszuk meg a szőlőfaj­

tákat, amelyek erőteljes növésükkel s tetszetős, elsőrendű ter­
mésükkel lugasművelésre alkalmasak.
2. Készítsük el a talajt oly módon, hogy az kiválóan
alkalmas legyen a tőke felnevelésére és gyarapítására.
3. Válasszuk meg gondosan azon egészséges kétéves
szőlőtöveket, amelyek lugastőkét képesek nevelni.
4. ültetésnél pontosan tartsuk be azon szabályokat,
amelyek alább le vannak írva.
5. A tőkék felnevelésénél feltétlenül szem előtt tartsuk
azon szabályokat, amelyeket e helyen részletesen előadok.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 7

Akárhányszor találunk olyan szőlőlugasokat, amelyek a

földtől fölfelé egy-két méter magasságban is teljesen kopárok.
Semmi lomb, semmi termőrész nincs rajtuk ; csupán az elvénült
venyige látszik s a lugas tetején fenn a legmagasabb részen
foglal helyet némi lomb és termés. Kellő árnyékot nem ad s
a termés is silányabb rajta.

LIGÁS V A Z.
A szőlőlugasnál a szőlő venyigéi és
hajtásai, amelyen a lombozat és termő­
részek vannak s amelyek alkotják a
tulajdonképeni lugast, adják a termést s
az árnyékot. Hogy ezen részeket bizonyos
rendben egymás mellé nevelhessük és
hogy az egész területet egyenletesen
lombbal elláthassuk, az úgynevezett lugas-
vázat kell elkészítenünk. Ez arra szolgál,
hogy rá egyenletesen kikötözhessük a
venyigéket és hajtásokat.
A vázat készíthetjük lécből, göm­
bölyű farudakból (pl. nyírfából), avagy
sodronyból. Vegyük tehát sorra azon helye­
ket, ahol lugast állíthatunk fel s lássuk,
2. ábra. miképen lehet ott legcélszerűbben felállí­
Spirális lugas váza, tani a vázat. (1. ábra.)
oszlopon.
Ha egy lakóház falára akarjuk a
szőlőt felfuttatni, úgy itt alkalmazhatjuk a sodronyt, vagy
vékony lécet. Ezeket hosszú vasszegekkel úgy erősítjük meg
a falazathoz, hogy attól 10—15 cm.-nyíre elálljanak. A sod­
rony-, vagy lécszálak egymástól 50 cm.-nyire legyenek, amint
a lugas művelési rendszere kívánja azt. A lécszálakat vagy
függélyes, vagy pedig vízszintes irányban erősítjük a fal mellé.
Ha vízszintesen kell a vázszálakat elhelyezni, úgy az első léc­

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

8

vagy sodronyszál a földtől 40 cm.-re, a második ettől 50 cm.-re

s a többi ismét egymástól 50—50 cm.-re van. Természetes,
hogy ahol ablakok vannak, ott ezeket a váz felállításánál
kihagyjuk. Kerítések, melléképületek, víztornyok, fürdőházak
falainak befuttatásánál a vázat ugyanezen szabályok szerint
készítjük el és állítjuk fel.
Kútágasok, oszlopok, kapuk s egyéb bejárásoknál fel­
állítandó lugas vázát legfőképen azon tárgy alakja és a lugas-
mívelési rendszere határozza meg. Ilyen helyeken pl. a leg­
több esetben elhagyhatjuk a léc- vagy a sodronyszál felállí­
tását, hanem ehelyett hosszú szegeket alkalmazunk kellő

8. ábra. Szabadon álló lugasváz, léccel.

távolságban. Ha spirálisan fölfelé haladó füzért akarunk
készíteni, az esetben csupán erős, vastag sodronyt használha­
tunk váznak, amelyet a spirális menet után fogunk megerő­
síteni. Ahol függélyes füzért készítünk, ott már egy-egy szál
léc is alkalmazható váz gyanánt. (2. ábra.)
Utak mentén, egy kissé eltérően kell a lugas vázát
elkészíteni. Itt ugyanis, ha lécezetet akarunk felállítani, akkor
minden három méterre egy-egy erősebb oszlopot állítunk a
földbe oly módon, hogy abból 1 méter a földben s három-öt
méter pedig a föld felett álljon. (3. ábra.) Ha sodronyt feszí­
tünk ki, az esetben elég minden öt méterre egy oszlop.
A földtől 40 cm. magasságra az első sor lécet vagy sodronyt,
ettől 50 cm.-re a másodikat s ettől 50—50 cm.-re a többit
helyezzük el. (4. ábra.)

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 9

Ha szabadon álló lugast akarunk készíteni, ennek vázát

felállíthatjuk oszlop- és lécezetből, vagy a lécek helyett al­
kalmazhatjuk a sodronyt. Ilyen lugasokat fedélzettel is el­
szoktak látni, hogy azokban esős idő alkalmával is lehessen
tartózkodni. Ezen kis épületek alakja lehet 4-, 6-, 8-szögű,
vagy bármely alakú is, amint a körülmények megengedik.
A váz felállítását azonban, ha csak lehet, halasszuk el
mindaddig, amíg arra már épen szükség van; ezáltal meg­
kíméljük a faanyagot a korh adástól. Különben is célszerű a
faoszlopoknak földbe kerülő részét a felállítás előtt bekátrá­
nyozni, megszenesíteni, vagy karbolineummal beitatni; ezáltal

4. ábra. Vízszintes füzér-lugasváza, sodronnyal.

a gyors és korai romlástól óvjuk meg azokat. Igen tartós és

aránylag legolcsóbb a betonoszlop, amely minden célra és
alakban készíthető.

T ALA J.
A talaj megválasztására nézve csak annyit jegyzek meg,
hogy azt nem igen lehet választani, mert a lugas helyét
vagy már meglevő épületek s egyéb helyek, avagy útalc ha­
tározzák meg s ezeket bajos lenne a lugas kedvéért arra a
bizonyos legalkalmasabb talajú helyre tolni, hanem igenis
előkészítjük a helyet, a talajt úgy, hogy az alkalmassá váljék
teljesen a szőlőlugas fejlesztésére.
A szőlőlugasnál egy-egy tőnek jókora hosszúságú venyi­
géket kell fejleszteni, hogy azok a kellő magasságig felkúsz­
hassanak s ott azután nemcsak vígan élniük, hanem még
bőséges termést is kell szolgáltatniok. Hogy ezen célt elér­

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

10

hessük, el kell készítenünk a talajt úgy,, hogy jő porhanyó,

tehát a gyökérzet fejlesztésére alkalmas és kövér legyen, hogy
a szőlőtő a kellő táplálékot abból minden időben fölvehesse;
s végül oda kell törekednünk, hogy a tőnek mentői terjedel­
mesebb gyökérzete legyen.
Hogy ezen célok mindegyikét a lehető legnagyobb mér­
tékben elérhessük, a következőképen járjunk el:
Ha útak mentén, falak mellé, vagy bármely más olyan
helyre telepítünk lugast, ahol több tőke jön egy sorba, ott a
sor irányában, illetve a fal mentén egy és fél méter széles­
ségben s 70 100 cm. mélyen emeljük ki a földet- s annak
felső részét, tehát a jobb földet, az árok partjára, alsó felét
pedig távolabb dobáljuk. Jő érett keveréktrágyát, vagy már
földdé vált istállótrágyát, továbbá az anyatalaj kötöttségéhez
mérten annyi homokot keverjünk össze a kihányott föld felső
részével, hogy az kellő lazává váljék s ezután húzzuk be az
árkot ez elkészített jó földdel annyira, hogy számítva a föld
süppedésére is, legalább 20 cm.-rel most magasabban álljon
az. Az árokból kiszedett alsó földréteg kimaradt részét pedig­
terítsük el az úton, vagy a lugas mellett, ahol arra épen
szükség van. Ezen munkálatot korán ősszel kell végezni, hogy
az ültetést ősszel végezhessük.

Ü L T E T É S.

Az ültetést legjobb ősszel, levélhullás után azonnal

végezni.
Ültetésre mindig kétéves erős gyökeres szőlőtövet hasz­
náljunk, hogy így hamarább célt érhessünk. I ltetés előtt
24 órával metszők meg az ültetendő szőlőtő gyökereit annyira,
hogy annak csak négy cm.-nyi része maradjon vissza; a
felső részén pedig, vagyis amely a földből ki fog állani, csak
egy — a legalsó — egészséges rügyet hagyjuk meg, a többit

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 11

vágjuk le. Ezután dobjuk azt bele egy dézsába, melyben

tiszta víz van. Itt a szőlőtövek a friss metszési lapokon át
vizet szívnak fel, mi a megeredés biztosítására szükséges.
Az ültetést magát a következőképen végezzük:
A szőlőtövék számára úgy ássuk ki a gödröcskéket
csak egy ásónyomni szélességben s oly mélyen, hogy a szőlő­
tövet annyira helyezhessük bele, hogy a felső meghagyott
szem 5 cm.-nyire kint legyen a földből. A gödörbe bele­
helyezzük a szőlőtövet, azt balkézzel a kellő magasságban
tartva, behúzzuk földdel, kissé megnyomkodjuk a földet körü­
lötte s midőn az ültetést elvégeztük, még vízzel is iszapoljuk.
Minden egyes elültetett szőlőtő kint álló részét porhanyó
földdel feltöltjük annyira, hogy azon felül még 5 cm.-nyi
földréteg legyen, vagyis felcsirkázzuk. Ha szőlőtöveink már
kihajtottak s hajtásaik erősek, úgy június közepén megkapál-
gatjuk gondosan s a csirkákat róluk lehuzogatjuk. A feltöltés
arra szolgál, hogy a tövek kiálló részeit a kiszáradástól
megvédje.
Amidőn a hajtások már 30—40 cm. hosszúságot elértek,
a legszebbet egyedül meghagyjuk, megkötözzük, hogy le ne
törjön, a többit pedig kitörjük. így az az egy hajtás erőtel­
jesen fog nőni.
Ezután még mindannyiszor megkapálgatjuk, ahányszor
a gyom félverődni kezd földjén.
Szeptember második félében visszakurtítjuk, hogy a
hajtás teljesen beérjen; télre lehajlítva befedjük s tavaszig
semmi dolgunk vele.
Az oltvány szőlőtöveknél arra kell ügyelni, hogy az
oltás helyét megvizsgálva, csakis olyan tövet ültessünk el,
amelynél az összenövés tökéletes és egészséges. A kezelésnél
pedig azt kell megfigyelni, hogy az oltás helyén, vagy afölött
a nemes rész gyökereket ne fejlesszen, illetőleg azokat éles
késsel el kell távolítani.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

12

KÜLÖNFÉLE SZŐLŐLUGASOK
NEVELÉSE.
Tavasszal a lefedett szőlővesszőket felhúzzuk, azokat
aszerint metszők meg, amint valamely lugas művelési rend­
szert akarunk, követni.
Az összes szőlőlugas-rendszerek két legegyszerűbb fő­
alakból indulnak ki, t. i. a függélyes és a vízszintes füzérből.
Ezen két alak készítését kell megtanulnunk s aztán ezek alap­
ján bármily lugasalakot könnyen fogunk készíthetni.
A függélyes füzér egyik, csak kissé eltérő alakja a spirális
füzér, amelyet valamely gömbölyű tárgy, pl. oszlop körül futtat­
hatunk fel.
A különféle lugasművelési módok és alakok a következők :
1. Függélyes füzér.
2. Charmeuxi művelési mód.
3. Vízszintes füzér.
4. Thomery-i művelési mód.
5. Nyílt lugas.
6. Spirális füzér.
7. Ferde füzér.
8. Fedett lugas.
9. Boltíves lugas.
10. Ugar-rendszer. Czapáry B.-féle lugas.
A metszés az egyedüli munka, amellyel kormányozhat­
juk a növekedést, kényszeríthetjük a növényt bizonyos irány­
ban és mértékben fejlődni.
Különösen a metszést figyeljük tehát jól meg az egyes
művelési módoknál.
FÜGGÉLYES FÜZÉR.
Amint a név is mutatja, itt az alak függélyesen felfelé
halad s kétoldalt váltakozva egyenlő távolságra egymástól

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 ■iI üo

foglalnak helyet a gerincen a termőrészek. A következőképen

neveljük:
Első év. A tavasszal felnyitott venyigét két-három jól
látható kifejlődött szemre metszük meg, úgy, hogy a legfelső
meghagyandó szem a tavalyi metszési lap felé nézzen, hogy ezáltal
a törzs lehetőleg bent tartassek az egyenes irányban. (5. ábra.)

5. ábra. Függélyes füzér 6. ábra. Függélyes füzér a második

az első évben, évben, tavasszal, a metszés után;
levélhullás után, az alsó vessző két szemre, a felső
két vesszővel. vessző három szemre van metszve.

A rügyek kihajtanak s kapunk két vagy három hajtást;

ezek közül kettőt meghagyunk s a harmadikat kitörjük, A meg­
maradt két hajtást függélyes irányban kikötjük s ha a felső túl-
erősen nőne, azt visszakurtítjuk s honaljhajtásait is két levélre
visszacsípjük. Az alsót hagyjuk szabadon fejlődni. (6. ábra.)
Második év. Tavasszal a felső vesszőt háromszemes
csapra metszük ismét úgy, hogy a felső rügy a tavalyi met­
szés felé álljon; az alsó vesszőt pedig kétszemes csapra met-

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

14

szűk. Előtörnek a hajtások. Az alsó kétszemes csapból kapunk

két hajtást, melyek közül a felsőt termőre, az alsót ugarra
kezeljük; vagyis a felsőt a fürt felett két levelen túl vissza­
csípjük s hónaljhatásait kitördeljük, az alsót pedig engedjük
szabadon fejlődni s legfeljebb szeptember végén beérés végett
csípjük vissza a végét.

7. ábra. Függélyes füzér 8,. ábra. Függélyes füzér a harmadik

a második év őszén, évben, tavasszal a metszés után;
mindkét csapon a felső vessző 5 szemre, az alatta
következő vesszők pedig 2—2
2—2 vesszővel. szemre vannak metszve.
A felső csapból előjövő hajtások közül meghagyunk
kettőt. Ezen hajtások közül a felső vezérhajtás, amely a törzset
neveli; az alatta következő hajtást, amely szemben áll, szaba­
don engedjük nőni s legfeljebb beérés végett csípjük vissza a
végét. Valamennyi hajtást függélyesen kötjük hozzá egy a
tőke mellé szúrt karóhoz, vagy a vázhoz. (7. ábra.)

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 15

Harmadik év. Tavasszal a felső vesszőt négy-ötszemes

csapra metszük. Az alatta következő vesszőt kétszemes csapra
metszük. A legalul levő, most már csercsapon levő két vessző
közül a felsőt rövid csapjával együtt eltávolítjuk s az alsót, amely
tavaly ugarra volt kezelve, most kétszemes csapra metszük;
vagyis ezen alsó csapból jövő vesszőket váltóra metszük. (8. ábra.)
Előjönnek a hajtások, a legalsó csapból jött két hajtás
közül a felsőt termőre, az alsót
pedig ugarra kezeljük, mint
tavaly, A vezérvessző alatt
meghagyott csapból előjött
hajtások közül a felsőt termőre,
az alsót ugarra kezeljük. A
vezérvessző csapján megha­
gyunk három hajtást s ezek
közül a legfelsőt vezér gya­
nánt, a másik kettőt pedig
ugarra kezeljük; ezeket fel­
felé irányítva kötjük ki, a
többit pedig, amelyek már a
füzér karjait képezik, egymás­
tól egyenlő távolságra kikötjük
a lugasvázhoz. (9. ábra.)
A többi évben úgy, mint
az előzőben kezeljük a tőkét
mindaddig, míg a kívánt ma­ 9.-ábra. Függélyes füzér a harma­
gasságot el nem érte. dik évben, ősszel.

UIIAKMEUXI LUGAS.
Ezen művelési mód nem egyéb, mint több egymás mellé
ültetett függélyes füzér. Nevelését tehát épen úgy kell végez­
nünk, amit azt a függélyes füzér nevelésénél láttuk. A char-
meuxi művelési móddal magasabb falakat is be lehet futtatni

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

oly módon, hogy az egy-egy méter távolságra ültetett tőkék
közül a fent leírt módon neveljük minden másodikat, a közbe­
esőket pedig a következőleg:
Első év. A tavasszal felnyitott szőlővesszőt négy-ötszemes
csapra metszük úgy, hogy a legfelső rügy a tavalyi metszés

10. ábra. Charmeuxi lugas, metszés előtt.

törzset van hivatva előállítani, meghagyjuk szabadon növekedni

s csak beérés végett csípjük vissza a végét ősszel. A többi
előjött hajtást pedig két-három levél felett visszakurtítjuk s
ezek csak a törzs erősítésére, vastagítására szolgálnak.
Második év. Tavasszal a felső vezérvesszőt hat-nyolc
rügy felett metszük vissza, ismét arra ügyelve, hogy a legfelső
rügy a tavalyi metszéslap felé nézzen. A többi oldaltálló

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 17

vesszőket tőben eltávolítjuk. A rügyek kihajtanak. A legfelső

rügyből előjött hajtás a vezérhajtás, a többi ismét csak egy
évig marad s a törzs erősítésére szolgál; mindenik épen úgy
kezeltetik, mint az előbbi évben. (10. ábra.)
így folytatjuk az eljárást mindaddig, amíg el nem érjük
azt a magasságot, ahol a közbe eső tőkék mint kész füzérek

11. ábra. Charmeuxh lugas, metszés után.

bevégeztetnek. Most ezen magas törzseken is megkezdjük az

oldalágak képzősét, épen oly módon, amint azt az alacsony­
törzsű füzéreknél tettük. Ily módon négy-öt méter magasságú
falat is be tudunk futtatni a charmeuxi művelés mód alkal­
mazásával. (11. ábra.)
Ezen lugasrendszer úgy épületfalak, valamint ezen célra
készített kerítések és falak mellett művelhető.
9

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

18

VÍZSZINTES FÜZÉR.
A vízszintes füzér csak annyiban különbözik a függélyes­
től, hogy ennél a törzs bizonyos magasságtól kezdve vízszintes
irányban áll s ezen foglalnak helyet a termő részek felfelé
irányuló helyzetben.
A vízszintes füzér lehet egy-vagy kétkarú. Először vegyük
az egykarút, melynek nevelése a következőképen történik:
Első év. Amidőn tavasszal felhúzzuk a télire letakart
erőteljes venyigét, a 40 cm. magasságban vízszintes irányban
kifeszített sodronyhoz kötjük s e helyen óvatosan, hogy el ne

12. ábra. Vízszintes füzér az első évben,

tavasszal, metszés után.

törjön, ráhajlítjuk a sodronyra s vízszintes irányba állítva, több

helyen megkötjük. Ezen vesszőt oly hosszúságban metszük el,
hogy a földtől számítva 80 cm.-nyi legyen, vagyis a sodronyon
is 40 cm. hosszban feküdjék s ezt szem előtt tartva úgy met­
szük meg, hogy az felfelé álló rügyben végződjék. (12. ábra.)
A vízszintes irányban levő részen minden rügy kihajt;
ezeket az előbbi sodronytól 50 cm. magasságban kifeszített
felső sodronyhoz kötjük hozzá s a kötés felett 10—15 cm.-re
bekurtítjuk.. Ha a függélyesen álló részen is jönnek elő haj­
tások, úgy ezeket két-három levél felett bekurtítjuk s ezek
(13. ábra) csak a törzs erősítésére szolgálnak s a következő

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 19

évben tőben eltávolíttatnak. A legvégső rügyből előjött vezér­

hajtást rézsútos irányban a felső sodronyhoz kötjük s szabadon
nőni hagyjuk és csupán a beérés végett kurtítjuk azt vissza.
Második év. Tavasszal a vezérvesszőt a tavalyi metszés­
től számítva 60—80 cm.-nyi hosszúságban visszametszük úgy,

13. ábra. Vízszintes füzér az első év őszén.

hogy az ismét egy felfelé álló rügyben végződjék. A tavalyi
vesszőből előjött s a felső sodronyhoz kikötött vesszőket mind,
két-kétszemes csapokra metszük meg. (14. ábra.)

14. ábra. Vízszintes füzér a második év tavaszán,

metszés után.
A rügyek kihajtanak. A végrügyből ismét neveljük a
vezérhajtást, mint az előző évben. A kétszemes csapokból
előjött hajtások közül a felsőt termőre, az alsót ugarra kezel­

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

20

jük, vagyis mind a kettőt a felső sodronyhoz kötjük ki, de

a felsőt a kötés felett azonnal bekurtítjuk s oldalhajtásait
kitördeljük; ezen van a termés. Az alsót pedig a kötés felett
még 15—20 cm.-re hagyjuk nőni s csak azután kurtítjuk be
a kiérés céljából. (15. ábra.)
Harmadik év. Tavasszal a vezérvesszőt ismét, mint azt
az előző évben tettük, 80 cm. hosszúságban visszametszük
felfelé álló rügyre. A tavalyi vezérvesszőből előjött vesszőket
két-kétszemes csapokra metszük. A tavalyi két-kétszemes
csapokból előjött hajtások közül a felsőket, amelyek eltermet-
tek, rövid csapjokkal együtt lemetszük és az alsókat két-két-

15. ábra. Vízszintes füzér a második év őszén.

szemes rövid csapokra metszük. Az előjött hajtásokat ugyan­

úgy kezeljük, mint az előző évben.
Az egykarú vízszintes füzéreket legcélszerűbben útak men­
tére ültethetjük, még pedig négy méter távolságra egymástól.
A kétkarú vízszintes füzérnél az első nevelési évben a
szálvesszőt az alsó sodronyhoz kötve úgy metszük vissza, hogy
ott két rügyből két oldalra növő, két erőteljes vezérhajtást
nyerjünk, amelyeket rézsútos irányban kétoldalt az egyiket
jobbra, a másikat balra a felső sodronyhoz kötünk s szabadon
nőni hagyunk, legfeljebb beérés végett kurtítjuk vissza. A többi

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 21

előjött hajtást csak a törzs erősítésére használjuk s a követ­

kező tavaszon azokat tőben eltávolítjuk.
A második évben a két kart 60—60 cm. hosszúságra
hagyva felfelé álló rügynél elmetszük s tovább úgy neveljük,
mint azt az egykarúnál láttuk.
Úgy az egykarú, mint a kétkarú vízszintes füzérek lehet­
nek egy- vagy több emeletnek is, aszerint, amint az alsó (első)
kar felett még egy, vagy több kart is nevelünk, egy, vagy két
irányban.

T H O M E R Y- I LUGAS.
Ez tulajdonképen nem egyéb, mint több egy- vagy két­
karú vízszintes füzér nevelése fal mellett oly módon, hogy

minden métertávolságra ültetünk egy-egy szőlőtőkét. (16. ábra.)

Ezeket úgy neveljük, hogy az elsőnek a karja a földtől 40 cm.-nyi
magasságban, a másodiké ettől 50 cm.-re, a harmadiké 50 cm.-re
s a negyediké ismét 50 cm.-re legyen az alábbi kartól. Itt
tehát minden egyes kar két méter hosszúságú jobbra is, balra
is. A lugasváz magassága 2'40 m. (17. ábra.)
Nevelése teljesen megegyezik a kétkarú füzér nevelésé­
vel, csakhogy itt egyet 40 cm., egyet 90 cm., egyet 140 cm.,
egyet 190 cm. magasságú törzzsel kell előállítani.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

22

NYÍLT lugas.
Nyílt lugas alatt az olyan lugast értjük, amely felső
részén nincsen összeeresztve, vagyis fedelet nem képez.
Az ilyen lugasokat, ha azok út mentén kétoldalt vannak
létesítve, nyilt sétalugasoknak nevezik.
Nyílt lugast lehet készíteni a Thomery-i művelési rend­
szer alkalmazásával; de lehet esetleg a Charmeuxi rendszerrel
is. Ezen lugasok 2, legfeljebb 2'5 méternél magasabbak ne
legyenek akár utak mentén, akár pedig egy kerek helyen
alkalmazzuk azokat.

17. ábra. Thomery-lugas metszés után.

A nyilt lugasoknál szoktuk célszerűen alkalmazni még a

több emeletű vízszintes füzéreket is.
Szokás a legyező-alakban 3—4 vesszővel nevelt s legyező­
alakban kikötözött módot is alkalmazni; azonban itt semmi­
féle szabályt felállítani nem tudok, mert ellenkezik a növény­
élettani törvényekkel.

SPIRÁLIS F í X É R.
Ezen művelési mód nem egyéb, mint rézsútos irányú
füzér, mely pl. oszlopon rézsútosan köröskörül halad fölfelé.
Nyilvánvaló dolog, hogy ennél is, mint a vízszintes füzérnél,
csak a fölfelé álló rügyek fejlesztenek fölfelé álló hajtásokat.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 23

Készítésénél ugyanazon szabályokat kell szem előtt tarta­

nunk, amelyeket már a vízszintes füzér képzésénél előadtam.
(18. ábra.)
Ha az oszlop túlnagy területű volna, úgy több szőlő­
tövet is ültethetünk mellé, amelyeket egymástól egyenlő távol­
ságban vezetünk körül az oszlopon.
Négy-öt méternél hosszabb itt sem lehet a füzér; azért,
ha a befuttatandó oszlop
kisebb átmérőjű, akkor a
füzér magasabbra fog fel­
kúszni; ha ellenben az osz­
lop vastagabb, akkor a füzér
kisebb magasságot ér el.

FERDE FÜZÉR.
A spirális füzér osz­
lopon körül vezetve, rézsútos
irányban halad fölfelé, a
ferde füzér pedig egyenes
fal mellett vezettetik 45
foknyi elhajlással a vízszin­
tes, illetőleg a függélyes
iránytól. Ezen épúgy, mint
a spirális füzérnél, a termő­
részek csak a felső részen
foglalnak helyet, tehát nem
kétoldalt, mint a függélyes
18. ábra. Spirális füzér. füzérnél. (19. ábra.)
A ferde füzéreket szintén falak befuttatására használ­
hatjuk fel igen célszerűen. Eerde füzéreken hosszabb karokat
képezhetünk, mint pl. a függélyesen. Képzése és előállítása
épen olyan, mint a vízszintes füzéré.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

24

F E I> K T T L l G A S.
A fedett lugas csak abban, különbözik a nyitottól, hogy itt
a két oldalon levő lugas lombja fent fedelet képezve, összeér.
Utak mentén, bármily hosszúságban, épen úgy mint kerek
helyeken egyaránt alkalmazhatjuk a fedett lugast.
Ez rendesen csak három méter magasságú legyen. Készít­
hetjük Thomery-i rendszerrel, több emeletü vízszintes füzér
és a spirális füzér összetételével is.

19. ábra. Ferde füzér.

Ha az egyemeletű vízszintes és a spirális füzért együtt

akarjuk alkalmazni, akkor minden második tő spirális és min­
den második egyemeletű vízszintes füzér lesz. Minden két
méterre tehát egy-egy három méter magasságú oszlop szükséges,
amelyen a spirális füzér halad fel. Ezen oszlopokhoz vannak
erősítve a lugas vázát képező lécek vagy sodronyok a földtől
1'90 m. magasságig, úgy, hogy az első 40, a második ettől 50,
a harmadik ismét 50 cm.-re, s ugyancsak ezek teteje is össze

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 25

van kapcsolva egy-egy léccel, amelyen át hosszában szintén

sodrony van kifeszítve, vagy léc van szegezve. A spirális füzérek
felkúszva a lugas fedelére, ott egyenletesen szétterülő vesszők­
kel köttetnek ki s ezeken szintén váltómetszéssel tartatnak
fenn a termőrészek.

boltíven a iga s.

Ezen lugast leginkább épületfeljárásoknál, kapuknál vagy

kerti bejárásoknál alkalmazhatjuk. A már felsorolt módok közül

20. ábra. Boltíves lugas.

leginkább a spirális vagy függélyes füzért neveljük e célra,

még pedig oly módon, hogy először felneveljük azt a boltív
oszlopa mellett, vagy akörül, s aztán, amidőn felért a boltívig,
akkor ezen folytatjuk, amíg az a boltív közepén össze nem
ér. Készíthetjük magastörzsű vízszintes füzérekkel is. Leg­
világosabban megmutatja ezt az idehelyezett ábra, melyet csak
figyelmesen nézzünk meg s azonnal tisztába leszünk a készí­
tési móddal. (20. ábra.)

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

26
7.-
U <« A K K E > D S Z E lí.
Manapság már úgyszólván csak emlékezetben él egy
szőlőművelési mód, amelyet egy belga kertész, Hoibrenk, alkal­
mazott s később javított. Ezen művelésmódnál találunk úgy­
nevezett ugarvesszőket, melyek a tőkén meghagyott két
szemes csapokból nőnek ki és a következő évben teremnek.
Ezen művelésmód is lényegében nem egyéb, mint a lugas­
művelésnek egy módja. Ezen műveléssel is futtathatunk be
lugast, de művelhetjük azt utak mentén, sőt táblákban is.
Úgy ezen művelésmódnál, mint általában minden más
közönségesen elterjedt művelésmódnál is rendes trágyázást kell
alkalmaznunk, mert csak így nyerhetünk bőséges termést.
Hogy óriási termést ad, az tény, és ez a legfontosabb előnye,
hiszen végeredményében csak az a célunk, hogy minél nagyobb
termést nyerjünk. Ha a talajt rendszeresen és erősen trágyáz­
zuk, akkor bizonyos, hogy termésünk kielégítő lesz s vissza­
szolgálja a reá fordított nagyobb költségeket, munkákat.
A lényeg itt is az ugar rendszer. Aki ismeri a szőlő­
növényt, az tudja azt is, hogy mily óriási vesszőket és lombo­
zatot fejleszt az megfelelő talajon. Ezen tulajdonsága teszi
alkalmassá a lugasművelésre.
A kertészetnek legfőbb tényezője az, hogy mindenekben
igyekezzünk a nagy természet titkait kifürkészni, a lehető
legjobban követni és utánozni azt. Következik tehát ebből az,
hogy a szőlőnövény természetét megismerve, igyékezzünk
művelésében is megadni mindazon kellékeket és körülménye­
ket, amelyekben élve az mindinkább és minél nagyobb mér­
tékben kifejleszthesse természeti tulajdonságait.
Vannak olyan szőlőfajták, mint pl. Kövidinka, hogy ha
annyira megkoppasztjuk is, hogy egy csapocska sem marad
rajta, mégis kihajt a kopasz fejből s ezen idei hajtásain is
igen sok termést ad. Mármost, ha nem fosztjuk meg ennyire

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

éltető részeitől, a lombot adó vesszőktől, akkor az vígabban
nőve, többszörösen hozza meg a termést.
Nem egy-két tőkén láttam ezt, hanem táblában hason­
líthattam össze. Ezért csak a természetet figyeljük és kövessük
minden mozzanatában.
Engedjünk a szőlőnek mentői nagyobb teret a fejlődé­
sére ; mentői erősebb teste (vesszők és hajtások) és mentői
nagyobb tüdeje (levelek és zöld részek) van, annál könnyebben

21. ábra. Ugarrendszer, metszés után, tavasszal.

áll ellen a fillokszérának is, s minden elemi csapásnak és

nyavalyáknak. Azt a szőlőtőkét, amelynek erős lombozata van,
nem fogja a peronoszpora sem egykönnyen elpusztítani. Ha
ezt tudjuk, akkor miért ne alkalmaznánk szőlőművelési eljárá­
sainkat szigorúan ezen körülményekhez ?
Akár fiatal a szőlőtőke, avagy már más művelési móddal
elalakított is, igen könnyen átvezethetjük az ugarrendszerre.
A tőkén, amely már e rendszer szerint műveltetik,
tavasszal kell lenni két darab 80—100 cm. hosszú, csercsapon
levő szálvesszőnek; kell lenni két darab kétszemes csapnak.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

28

A hajtás megindultával a szálvesszők adják a termést.

A kétszemes csapok adják a jövő évi szálvesszőket és a jövő
évi csapokat adják a tőkéből előjött hajtások.
A rendszeres művelés ezek szerint a következő:
Táblában a sorok távolsága egy méter, a tőkék távol­
sága 1’5 méter. Minden tőkéhez alkalmazunk egy-egy két­
méteres karót. A sorokban minden két tőke közé jön egy-egy

félméteres karó. A sorokon végig a félméteres karók tetejé­

hez és a kétméteres karókhoz erősítve kifeszítünk egy-egy
szál sodronyt.
Tavasszal, a metszés alkalmával, meghagyunk a tőkén
két darab kétszemes csapot lehetőleg úgy, hogy azok a sor
irányában kétoldalt álljanak. (21. ábra.)
Amidőn a nedvkeringés megindult, az előjött hajtások
közül a csapokon meghagyunk egy-egy legerősebb hajtást s
azt ugarra kezelve, a hosszú karokhoz kötjük s végét a karó
felett csak beérés végett kurtítjuk vissza.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 29 I
A tökéből előjött hajtások közül meghagyunk két leg­
erősebb hajtást s ezeket is a karóhoz kötve, ugarra kezeljük.
A következő évben tavasszal, a metszés alkalmával, a
tavalyi csapokból előjött szálvesszőket 80—100 cm. hosszúra
metszük s ezeket kétoldalt a félméteres vendégkarók tövé­
hez lekötjük.
A tőkén levő két vesszőt két-két szemes csapra metszük.
Amidőn már hajtások vannak, a tőkén ismét meghagyunk
két legerősebb hajtást, amelyek jövőre lesznek két-kétszemes
csapra metszve; ezeket felkötjük a hosszú karókhoz s mint
tavaly, ugarra kezeljük.
A két darab kétszemes csapon meghagyunk két leg­
erősebb hajtást s ezeket is a hosszú karóhoz kötve, ugarra
kezeljük. Ezek fogják adni a jövő évi termővesszőket.
A kétoldalt lehajlított szálvesszőn előjött termőhajtáso­
kat, melyeken fürtök vannak, a sodronyhoz kötözzük s afelett
bekurtítjuk. Amidőn a fürtök fejlődnek, a hajtások oldalsarjait
folytonosan kitördeljük, hogy minden erő a termés fejleszté-
-sére szolgáljon. (22. ábra.)
A következő évi metszés alkalmával az eltermett szál­
vesszőket csapjukkal együtt eltávolítjuk, az ugarvesszőket
80—100 cm. hosszúra metszve lehajlítjuk s a vendégkarók
töveihez kötjük. A tőkéből jött két vesszőt két-kétszemes
csapra metszük.
További kezelése épen olyan, mint az előbbi évben.
Az ugarrendszer lényege tehát az, hogy nem a tőkéből //
előjött idei hajtások, sem a tavalyi vesszőből előjött hajtások,
hanem a harmadévi, tehát a csercsapból előjött vessző hajtásai'
a termőrészek. .
Ennél a művelési módnál megvan a lehetőség ahhoz, hogy
a szőlőtőke tetszése szerint nőhet bármily erősen s felveheti a
harcot minden csapás, ellenség és nyavalyával szemben. ■,

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

30

CZAPÁRY b.-féle szőlőlugas.

Ha az ugarrendszert állandó lugasváz mellett alkalmaz­
zuk, akkor kapjuk az általam összeállított lugast. (24. ábra.)
* Amint az ábrán látható, e lugas vázát oly módon készít­
jük el valamely útra, hogy az út két oldalán levő oszlopok
egymástól három méterre legyenek; ez lesz a lugas belső
szélessége. A hosszúság tetszésszerinti.
Minden tőke két méterre legyen egymástól s minden tőke
mellé állítunk egy-egy földfeletti 2’5 m.-es oszlopot. Ezen oszlo­
pok a szemben állókkal összefoglaltatnak, valamint az egész vázat
végig hosszában szintén egybekapcsoljuk gerendával. (23. ábra.)
1
□□nmcr □□□□□
□□ nn □□□□EZ □□nnn
JU - JLJ □□□□E
nnnnn
i i i ii i
LILI J JU□□□□□ □□□□□
i ii ir JJU _ILJ UUUMLJ pDnaq
---------- U---------- L
23. ábra. Czapáry B.-féle lugas vázának a) oldala és b) teteje.
Az oszlopokat lent a földtől harminc centiméterre s -
ettől negyven centiméterre feljebb egy-egy vékonyabb geren­
dával foglaljuk össze. Ezen két vékony gerendához kötjük a
szálvesszőket s a rajtuk levő termőhajtásokat; míg az ugar­
hajtások mind a függélyes oszlophoz köttetnek. Fent pedig a
lugas tetején egyenletesen szétvezetjük s megkötözzük. A lugas
oldala tehát nagyobbrészt nyitott. A lugas tetejét azonban be
kell lécezni 30—30 cm. távolságban, hogy ezen lécezeten
kötözhessük le a szőlőhajtásokat.
Nagy előnye e lugasnak az, hogy olyan helyen is művel­
hető, ahol okvetlenül takarni kell a szőlőt. Ősszel az eltermett
részeket lemetszve, az ugarvesszőket könnyen takarhatjuk le.
Elavasodott öreg venyigerészek itt soha sincsenek, mert min­
den évben új hajtások kerülnek kikötésre.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

32

A LUGAS ÁLTALÁNOS
KEZELÉSE.
Bármily művelési rendszer szerint neveltük fel lugasun­
kat, általános gondozása csaknem egészen egyforma.
Lugasunk teljesen kész. Ha talajunk olyan, hogy abba
csakis oltványszőlőt kellett ültetnünk, vagyis a fillokszérával
szemben nem immunis, vagy pedig igen kötött voltánál fogva
gyérítésre nem alkalmas, az esetben az esetleg előtörő vad
hajtásokat, valamint a nemes részből előjött gyökereket gon­
dosan el kell távolítani. Ha oltványt kell is ültetnünk, mindig
csak kétéves, erős, jól összenőtt és dús gyökérzetű példányo­
kat ültessünk el, mert különben nem tudjuk azt kellőképen
felnevelni. Az oltványok többi gondozása megegyezik a nem
oltottakéval.
Amidőn ősszel a levelek lehullottak s az egész lugas
teljesen lomb nélkül áll előttünk, gondosan megvizsgálgatjuk
azt, különösen a vastagabb részeket, ahol a héj már felrepe­
dezett s mindenféle rovar, álca és pete fészkét képezi, letisz­
togatjuk, de ügyelve arra, hogy az élő részt meg ne sértsük.
Ilyenkor a kötelékeket is felvagdaljuk s az egész tőkét összes
vesszőivel együtt óvatosan lehajlítjuk a földre s földdel mint­
egy 20 cm. vastagon befedjük. Ha például egész sor vízszintes,
avagy függélyes füzért kell lefednünk, az esetben először mind
sorban egymás mellé lehúzzuk s egyszerre takarjuk le a föld­
del. Olyan lugasoknál, amelyek pl. házak vagy más épületekre
vannak felfuttatva s lefedésük nagy munkával járna, s leg-
főképen könnyen megrongálódhatnának, ha az álmos esőtől
féltenünk kellene, ponyvával vegyük körül s ez elég Védelmet

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 33

fog nyújtani, mert tulajdonképen nálunk nem is a tél hidege

ellen kell a szőlőt védeni, hanem a nedves fagyástól.
■ Befedés után közel a szőlő tövéhez, kapával szedjük el
óvatosan a földet annyira, hogy ott mintegy 20—25 cm. mélyé/
gödröcske keletkezzék s töltsük meg azt a gödröt érett
istállótrágyával.
Egész télen át még azt a havat, amelyet a közlekedő-
útakon elsepergetünk, helyezzük mind ide a szőlő tövére; már

25. ábra. Váltómeiszés 26. ábra. Váltómetszés

az első évben. a második évben.

ez is gyarapítására szolgál, de másrészt az odarakott trágyá­

ból a táplálóanyagokat kilúgozza s mind leviszi a földbe a
gyökerekhez.
Tavasszal, amidőn a földhöz hozzáférhetünk (József-nap
táján márc. 19.), őlmostól már nem kell tartani, felnyitjuk
lugasainkat. Sokáig ne halasszuk a nyitást, mert könnyen
kipállanak a rügyek és nemcsak a termést veszítjük el,
hanem a lugas alakja is megromolhat. Én jobban szeretem a
szőlőt egyáltalán nem takarni. Akárhány helyet ismerek, ahol
3

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

34

az egész lakóépület be van futtatva Izabellával vagy más­

fajta szőlővel s télire sohasem fedik le s nincsen annak soha
semmi baja.
A metszést mindig a szőlőtő tövében kezdjük s lassan,
gondosan megvizsgálva minden egyes részt, haladjunk felfelé.
Legalól a harmatgyökereket, oltványoknál a vadhajtásokat s az
oltásból előjött gyökereket kell eltávolítani. Feljebb haladva,
mindenütt meghagyva a termőrészeket, a váltómetszést alkal-

27. ábra. Váltómetszés 28. ábra. Váltómetszés

a harmadik évben. a negyedik évben.

mázzuk. Vagyis a tavaly termett részeket, illetőleg a két­

szemes csapok felső rügyeiből előjött vesszőket rövid csapjuk­
kal együtt eltávolítjuk s az alsó vesszőket kétszemes csapokra
metszük. Egyébként mindig szem előtt kell tartanunk azon
szabályokat is, amelyeket az egyes rendszereknél elmondottam.
Ha a metszéssel készen vagyunk, következik a kötözés.
Ugyanolyan rendben, amint tavaly is fel volt kötözve, állítjuk
a lugasvázhoz az egyes részeket s raffiával vagy vékony flíz-
veszzővel odakötözzük.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 Míg a zöld hajtások elő nem törnek, addig semmi dol­
gunk nincs. A zöld hajtások kétfélék: termők és ugarhajtá­
sok. A termőrészek a csapok felső rügyeiből nőttek és fürtöt
hordanak; az ugarhajtások a csapok alsó rügyeiből fejlődtek
és termést ritkábban fejlesztenek. A termőrészeknek hivatá­
suk az, hogy a fürtöket csupán a folyó évben szolgálják, fej­
lesszék, gyarapítsák: ezeket tehát a fürtnél a vázhoz kötjük
s a fürt felett a második levélnél bekurtítjuk; fattyúhajtá­
sait pedig folytonosan elszedjük. Az ugarhajtások feladata az,
hogy a jövő évi termőrészek előállítására megfelelő erős táp­
anyagokkal megrakott rügyeket fejlesszenek. Ezeket a vázhoz
kötözve, szabadon hagyjuk nőni s legfeljebb beérés végett
kurtítjuk vissza.
Az oltványoknál az előtörő vadhajtásokat folyton elszedjük.
Ha a fürtök fejlődnek, fokozatosan nagyobbodnak, kötö­
zéssel erősítgetjük a vázhoz, nehogy a szél letördelje azokat.
A kötözés és fattyúhajtások eltávolítását különben mindannyiszor
meg kell ismételnünk, valahányszor annak szükségét látjuk.
A kötözésre vonatkozólag megjegyzem, hogy azt mindig
raffiával végezzük s ne hagyjunk a kötés után hosszú szálakat
lógni, hanem vágjuk le azt a kötés mellett. Igen rossz hatás­
sal van a szemlélőre az is, amit már több helyen láttam, ha
a kötözést holmi össze-vissza felszedett összekeresgélt minden­
féle színű rongyokkal végzik.
A fürtök megérnek, leszedjük azokat, de gondosan, nehogy
a jövő évi termőhajtásokat adó rügyeket elpusztítsuk.
A fillokszéra ellen nem oltványszőlőknél itt is a szén-
kénegezés által védekezünk épen úgy, mint más szőlőtelepek­
nél. Ahol kevesebb szőlőtő van s amely már igen sokat érő
lugast képez, s ahol bőviben áll rendelkezésünkre a víz, ott a
következő módon is védekezhetünk ellene:
Készítsünk a szőlőtöveket körülfoglaló falat téglából,
vagy deszkából s a tövek körül mély gödröt ássunk, de nem

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

36

közel a gyökerekhez. A fal által befoglalt terület a szőlő

tövétől legalább még 1'5 méterre-terüljön. A falat úgy készít­
jük el, hogy azon a víz át ne szivároghasson. Ha készen van
e medence, akkor telehordjuk vagy eresztjük vízzel; eleinte
sok vizet elnyel a föld, de azután megállapodik s csak lassan­
ként szivárog lefelé; ismét telehordjuk vagy eresztjük s áraszt­
juk rá a vizet.
Ahol vízvezeték van, ott ezen eljárást nagyobb terjedelmű
lugasoknál is alkalmazhatjuk.
Ezen eljárás a tulajdonképeni elárasztás; miáltal a
fillokszérát teljesen nem pusztítjuk ugyan ki, de évenként ezen
eljárásunkat meg-megismételve, fenntarthatjuk szőlőnket a
legszebb tenyészetben, annál is inkább, mert az átható öntö­
zés következtében erőteljes növekedést s dús termést nyerünk.
Ezen eljárásnál a cél az, hogy az a nagymennyiségű víz
áztassa a földet, illetőleg a fillokszérát, hogy az ez alatt az idő
alatt elpusztuljon; a víznek tehát oda kell hatolni egészen,
ahol a fillokszéra tanyáz, vagyis, ahol a gyökerek vannak.
Ezen áztatást azonban nem minden szőlőfajta állja ki,
ugyanazért óvatosan kell eljárni e dologban.
A peronoszpora ellen szintén csak úgy kell permetezni,
mint más szőlőkben a bordeauxi keverékkel, mely áll víz,
rézgálic és mészből.
Lemérünk 100 liter tiszta vizet egy edénybe. Most
ahány %-os oldattal akarunk permetezni, annyi kiló rézgálicot
és annyi kiló meszet mérünk le külön-külön. A lemért 100
liter vízből egy edénybe bármily mennyiségűt kimerítünk s
ebben feloldjuk a porrá tört rézgálicot. Egy másik edénybe
ugyancsak a lemért 100 liter vízből merítsünk és ebbe be­
oltjuk a meszet. Ha ez megvan, folytonos kavarás közben előbb
a feloldott rézgálicot, aztán az oltott meszet visszaöntjük az
edénybe, melyben a többi víz van s kész az oldat. Használat
előtt mindig jól fel kell kavarni a folyadékot.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 37

Amidőn a rügyek kifakadnak s az apró levelek kezdenek

látszani, félszázalékos oldattal már most permetezzük.
Később, valahányszor 30 cm.-nyi hajtás fejlődött a per­
metezés után, már ismét permetezzünk. Mindenkor elegendő
a félszázalékos oldat, mert hiszen mindig az új s még be nem
permetezett hajtásokat kell bepermetezni; s ha akkor megvédi
a peronoszporától, máskor is meg fogja védeni. A legfontosabb
itt az, hogy a félszázalékos oldattal igen gyakran permetezzünk.
Károk, elemi csapások, rovarellenségek és gombabeteg­
ségek mind ugyanazok lehetnek itt is, mint a szőlőkben álta­
lában s ellenük védekezni ugyanúgy kell itt is.
Megjegyzem azonban, hogy jó tenyészetben levő lugast
a fillokszéra, a peronoszpora, a rovarok és gombák ha meg is
támadják, de azoknak nem könnyen árthatnak.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

38

LUGASMŰVELÉSRE ALKALMAS
SZŐLŐFAJTÁK.

Mielőtt az egyes fajtákra vonatkozó megjegyzéseim

leírásába bocsátkoznám, felsorolom itt azon fajtákat, amelyeket
lugas művelésére ajánlhatok. Általánosságban megjegyzem,
hogy mindazon fajták, amelyek természetüknél fogva erőtel­
jes növekedésinek, alkalmasak a lugasművelésre.
Ilyenek: Alicante Bouchet, Augustana, Calabriai, Chas-
selas blanc et rouge, Chasselas de Fontainbleau, Chasselas
Napóleon, Chasselas gros Coulard, Csaba gyöngye, Damaszkusi
sárga, Delaware, Dodrelabi, Ezeréves Magyarország emléke,
Génuai zamatos, Gróhér, Halápi szagos, Izabella, Kadarka,
Kecskecsecsű, Kossuth Lajos, Madelaine Angevine. Margit,
Muscat Alexander, Muscat dr. Rober Hogg, Muscat Ferdinand
Lesseps, Muscat Hamburg, Muscat Lunel, Muscat Troweren,
Muscat Ottonel, Nagy burgundi, Noah, Oporto, Othello,
Sauvignon blanc, Szemendriai fehér, Szlankamenka, Szmirnai
szagos, Török mazsola, Trollingi kék.
1. Alicante Bouchet. Színe fekete, leve festő. Igen bőven
szokott teremni. Érés ideje szeptemberben és október első
felében van. Alacsonyabb lugasok készítésére alkalmas.
2. Augustana. Sárgászöldszínű, vékonyhéjú, átlátszó bo-
gyójú, igen korai fajta. Csakis lugasművelésen terem kielégí­
tően. Érik július végén.
3. Calabriai szőlő. Fehéressárga-színű. Igen nagy göm­
bölyű bogyójú és vastaghéjú, igen édes, húsos fajta. Érés

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 39

ideje szeptember. Ennek változata a Mathiasz János által

előállított Ezeréves Magyarország emléke.
4. Chasselas blanc (fehér gyöngyszőlö). Sárgásszínű, vas­
taghéjú gömbölyű bogyókkal. Erik szeptember közepén; szállí­
tásra és eltartásra kiválóan alkalmas. Egyik változata ennek
a ropogós gyöngyszőlö (Chasselas blanc croquant).
5. Chasselas rouge. Nagy gömbölyű vörösszínű, vékony­
héjú, húsos és nem túlédes-ízű bogyókkal. Chasselas croquant
ennek egy változata, amelynek húsa keményebb s így szállí­
tásra és eltartásra értékesebb. Szeptember közepén érik. Esős
időben sem rothad. Aszúképzésre nem hajlandó. Kiváló asz­
tali fajta; bora gyenge.
6. Chasselas de Fontainebleau. A lugasművelések bár­
melyikére igen jól használható. A fehér gyöngyszőlőtől csak
annyiban különbözik, hogy bogyói nagyobbak, ropogós, kemény-
húsúak s csak egy-két szem magot tartalmaznak. Van piros
és fehér változatban.
7. Chasselas Napóleon. Nagy, lazafürtű s bogyói sárga-
színűek; érik szeptember végén, október elején. Igen szép
lugast lehet belőle készíteni. Szállításra és eltartásra egyaránt
alkalmas csemegefajta.
8. Chasselas gros Coulard. Bogyói aranysárgák, vastag-
héjúak és nagyok. Egy héttel korábban érik, mint a közön­
séges Chasselas.
9. Csaba gyöngye. Erősnövésű, edzett fajta. Fürtje
közép nagy; gúlaalakú. Bogyói nagyok, sárgaszínűek, napos
oldalukon rozsdásaranysárgák. Legkorábban érő kitűnő csemege­
fajta, amely igen finom bort is ad. Bőtermő. Legszebb ter­
mést lugasműveléssel ad.
10. Damaszkusi sárga. (Fehér malaga.) Olaszországban
Bicane néven fordul elő. Kétkarú vízszintes füzéreknek különösen
alkalmas. Bogyói igen nagyok, tojásdad alakúak, aranysárgák

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

40

és későnérők. Általában igen szép lugasokat lehet belőle

készíteni.
11. Délaivare. Fürtje nagy, ágas, tömött, pirosszínű.
Erős növésű. Amerikai direkttermő s mint ilyen úgy a fil-
lokszérának, mint a peronoszporának is erősen ellentáll. Edzett
fajta, miért is szeretik lugasnevelésre alkalmazni.
12. Dodrelabi. (Kék ökörszem.) Erős növésű. Fürtje nagy,
bogyói igen nagyok, gömbölyűek, sötétkékszínűek. Héja vas­
tag. Későn érik.
13. Ezeréves Magyarország emléke. Mindig bőventermő
fajta. Fürtje igen nagy, vállas; bogyói igen nagyok, sárgás­
fehérek, napos oldalon rozsdafoltos; kellemes ízűek. Kitűnő
borfajta s egyszersmind legelsőrendű csemegefajta. Októberben
érik. A Calabriai fajtából állította elő Mathiasz János.
Kecskeméten.
14. Grénuai zamatos. (Fehér tökszőlő.) Bogyói hosszúká­
sak és zöldes piszkos sárgaSzínűek. Sokszor diónál nagyobb
bogyókat fejleszt, amelyek erős muskotályzamatuak. Érik
szeptemberben. Rúgásra különösen agyagtalajon hajlandó s
esős időben igen könnyen rothad.
15. Gróhér. Hazánkban általában elterjedt, amelynek
több változata van. Ilyenek a Kék gőhér (Kék bajor), Fekete
gőhér, Fehér gőhér, a cserbajor egy későnérő változata; a
piros-, hulló és változó góhér szintén el vannak terjedve. Rész­
ben bor, részben csemegefajta, mert korán, már augusztus
közepétől érik. Bogyói hosszúkásak és nagyok.
16. Halápi szagos- Muskotályzamatú, nagyon korán érő
bőtermő, sokatérő fajta; amely lugas művelésre kiválóan
alkalmas.
17. Izabella. Ez a szőlőfajta, amely hazánkban mindenütt
el van terjedve, a legrégibb amerikai fajta Európában. Bogyói
nagyok, kissé hosszúkásak, kékesvörös színűek, vastaghéjuak

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 41
és húsosak s feltűnő ízűek. Sokan csemege gyanánt is élve­
zik. Bora is feltűnő ízű, de többszöri lefejtés után sokat
veszít e mellékízéből. Lugasok készítésére igen alkalmas és
el is van terjedve alkalmazása; a fillokszérának azonban ez sem
áll ellen teljesen.
18. Kadarka. Ez a fájta minden talajon jól díszük, de
a nyirkosabb homoktalajon igen erős növekedésű. Fürtje nagy,
ágas; bogyói középnagyságúak, gömbölyűek. Van kék és fehér
változata, de legértékesebb a Nemes kadarka. Borfajta. Bora
jellegzetes, sok a tamiin tartalma; hajlandó aszúképzésre.
Esős időben könnyen rothad. Azonnal lesajtolva fehér bort
ad. Erik szeptember második felében.
19. Kecskecsecsü. Ennek több változata van, amelyek
csak a bogyó színében térnek el egymástól. Van kék, fehér
és piros kecskecsecsü. Bogyóik hosszúkásak, néha két centi­
méter hosszúak és vastaghéjúak, húsosak. Igen későn érnek,
szállításra és eltartásra igen alkalmasak. Egy változata a
korai piros kecskecsecsü, amely vékonyhéjú, leveses és igen
koránérő csemegeszőlő.
20. Kossuth Lajos. Fürtje igen nagy, hengeralakú.
Bogyói nagyok, sárgák, finomzamatú, igen édes, kellemes
lével. Igen bőtermő fajta. Erik augusztusban.
21. Madelaine Angevine. Legkorábban érők közé tarto­
zik, már augusztus első felében érik. Jól szállítható. Erős­
növésű; de rúgásra hajlandó és sárgás áttetsző nagy bogyói
között sok apró marad. Igen édes, ha lugason műveltetik, akkor
rém rúg annyira s bogyói mind nagyobbra fejlődnek. Célszerű
közel hozzá Portugizit vagy Oportót ültetni, hogy virágjai
egyenletesebben termékenyüljenek.
22. Margit. Olaszországból származó csemegefajta. Leg­
korábban érő. Bogyói tojásdadalakúak és zöldessárgák, vékony-
héjúak és kevéssé húsosak. Bora fűzaldszínű, csakis lugason
' terem jól.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

42

23. Muscat Alexander. A hazánkban eredő Alexandriai

muskotály, amely Pécsi szagos néven ismeretes, sokkal kisebb,
mondhatni csak apró bogyójú, amelyek hosszúkásak, vastag-
héjúak és húsosak, erős muskotályillattal. Középérésű. Tartós
csemegeszőlő, de kitűnő bort is ad. A Muscat d’Alexandrie
blanc (Alexandriai muskotály, Muscat of Alexandria) ettől
nagyobb szemű és későnérő; ennek is erős muskotályza­
matja van.
24. Muscat dr. Róbert Hogg. Fürtje nagy, vállas, bogyói
sárgaszínűek, nagyok, gömbölyűek, ropogósak. Kellemes mus­
kotály ízük van. Mint oltvány igen gyengén nő. Homokra
alkalmasabb. Erik szeptember végével.
25. Muscat Ferdinand Lesseps. Középerős növésű. Fürtje
középnagy, kissé laza ős vállas. Bogyói igen nagyok, göm­
bölyűek, hosszúkásba átmenők, sárgaszínűek. Középérésű, aszú-
sodásra hajló csemegefajta.
26. Muscat Hambourg. Angolországból származik. Bo­
gyói középnagyok, hosszúkásak és sötétkék-színűek; héjuk
vékony s finom muskotályzamatúak. Kiváló asztali fajta,
mely szállításra és eltartásra is alkalmas. Erik szeptember
végén és október elején.
27. Muscat Fűnél. (Sárga muskotály = bárzsing — Mus­
cat Frontignan blanc.) Franciaországból származó muskotály
fajta, amely nálunk már meglehetősen elterjedt. Bogyói göm­
bölyűek és sárgászöld-színnek, vastaghéjúak, húsosak és erős
muskotályzamatúak. Bora illatos. Változatai a Quadrat musqué.
amely szeptember végén érik; Muscat Auffldus, Muscat biffére,
28. Muscat Troweren. Fürtje nagy, bogyói nagyok és
muskotályzamatúak. Szállításra alkalmas. Meleg és száraz
fekvést igényel. Erik október közepén.
29. Muscat Ottonél. Erősnövésű, edzett fajta. Rend­
kívül finom csemegefájta, amelynek bora finom muskotály

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 43

zamatú és erős tüzű. Fürtje középnagy, tömött. Bogyója közép­

nagy, gömbölyű, vékonyhéjú, sárgászöld, napos oldalán arany­
sárga-színű.
30. Nagy burgundi. (tíumay noir s== burgundi kék nagy­
szemű.) Fürtje középnagy, tömött, kékesfekete; bogyói göm­
bölyűek, néha hosszúkásak, korán érik. Bora kitűnő zamatú.
31. Noah. (Hybrid—Labrusca vinifera.) Középnagy bo­
gyókkal, csekély mellékízzel. Állítólag a filoxerának mindenütt
ellenáll; mely szerint ez lenne az első ellenálló fehér szőlőfaj.
32. Oporto. (Syn. Portugizi kék.) Erősnövésű, sötét­
színű jó vörös bort ad; célszerű keverni Kadarkával. Korai
augusztusi érésű fajta. Fürtje nagy és tömött. Bogyója közép­
nagy, hosszúkás sötétkék-színű.
33. Othéllo. Igen nagy, tömött fürtökkel, nagy, kék,
gömbölyű, korán érő bogyókkal és állítólag a fillokszérának
eUentáll. Sötétvörös bort ad.
34. Sauvignon blanc. Középerős fejlődésű, középérésű és
kitűnő bortermő fajta. Fürtje kicsi, tömött, hengeralakú.
Bogyója középnagy, hosszúkás, áttetsző.
35. Szemendriai fehér. A legtartósabb csemegeszőlők
egyike, sokattermő fajta,' de bora gyenge. Későn érik. Fürtje
igen nagy, bogyói igen nagyok. Héja vastag.
36. Szlankamenka. Erősnövésű, igen termékeny, későn
érő borfajta. Fürtje nagy, ágas, tömött. Bogyója nagy, hosszú­
kás. Nem rothad, aszúsodásra alkalmas. Asztali fajtának is
alkalmas, kellemes ízű gyümölcsével. Van fehér- és pirosszínű.
37. Szmirnai szagos. (Muscat Smyrna.) Kisázsiából
származó fajta. Erősnövésű; venyigéi későn érnek be s ezért
könnyen elfagynak. Fürtje nagy, vállas, laza; bogyói nagyok,
hosszúkásak, körtealakúak, sárgászöldek, vastaghéjuak, húsosak,
későnérők, finom muskotályzamatúak, de csak teljes érett
állapotban. Egyike a legtartósabb fajtáknak.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

44

38. Török Mazsola. Későérésű, tartós téli csemegeszőlő.

Fürtje nagy, vállas. Bogyói egyenetlenül fejlődnek s közép-
nagyok, hosszúkás tojásdad-alakúak és zöldessárgaszínűek.
Vastaghéjúak és húsosak.
39. TröUingi kék- (Frankenthaler.) Asztali szőlőfajta,
mely jól szállítható. Fürtje nagy és sokszor egy kilogramm
súlyt is túlhalad. Bogyói sötétkékszínűek, igen nagyok, húso­
sak, leginkább kétmagúak; vastaghéjúak és nyálkásak. Az
Oidium Tuckeri penészgombának kedves tanyája. Erik szep­
tember második felében.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 45

T A R T A L O M.
Lap
Előszó ...... ........................... .... 8
A szőlőlugas és telepítése............................................ 5
Lugasváz....................................................................................... 7
Talaj............................................................................................ 9
Ültetés..... ..................... ............................................................. 10
Különféle szőlőlugasok nevelése..........................................................12
Függélyes füzér .................................................................................12
Charmeuxi lugas.............................................................................15
Vízszintes füzér................................................................................ 18
Thomery-i lugas...................... 21
Nyílt lugas ......................................................... 22
Spirális füzér............................................................................ . 22
Ferde füzér ........................................................................................ 23
Fedett lugas ..................................................... 24
Boltíves lugas...................... 25
Ugarrendszer ................................................................ 26
Czapáry B.-féle szőlőlugas............................................................. 30
A lugas általános kezelése......................... 32
Lugasművelésre alkalmas szőlőfajták.................................................. 38

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 KIRÁLYI MAGYAR
EGYETEMI NYOMDA
KÖNYVOSZTÁLYA
szállítja utánvéttel, vagy a pénz elő­
zetes beküldése mellett az alább fel­
sorolt könyveket. Árak fenntartással!

BOR-, SZÖLÖ-, SZESZTERMELÉS.

Borászat.
Drucker J.- Legújabb magyar bortörvény . . . 35.000
Györy E. A borkezelésről.................................. 8.400
Gyiirky A. Borkezelés és pincegazdászat . . . 16.800
Lederer I). Pinceszövetkezetek üzletvitele . . 21.000 .
Perlaky M. Népszerű borászati kézikönyv . . 21.000
Pettenkoífer S. A must és a bor helyes kezelése 14.000
— A jő pincegazda.......................................... 16.800

Szőlőművelés.
Bernátsky J. Szőlőművelés ............................... 28.000
Engelbreelit K. Szőlőojtványok metszéséről . . 7.000
Horváth S. Szőlősgazdák kézikönyve............... 85.000
Molnár J. Szőlőművelési káté........................... 28.000
Roboz. A szénkéneg alkalmazása................... 35.000
Ronibay D. Szőlőművelés, kötve....................... 35.000
Szaniszló Á. A filloxéra, vértetű....................... 8.400
Vargha I. Gyakorlati szőlőművelés kézikönyve . 35.000
Velicli J. Szőlőművelés.............................. 42.000
Vezérvonal a szőlők szénkénegezéséről .... 8.500

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 Szeszgyártás.
Alkoliolometrikus átszámítási táblázatok 0—100
fok................................................................. 4.000
Alkoliolometrikus átszámítási táblázatok 75—
100 fok. Liszkay-féle................................... 10.000
Balázs G. Központi szeszfőzdék könyvvitele . 21.000
Hérics—Tótli. Általános erjedéstan................ 280.000
— Szesziparunk helyzete és nyersanyagai . . 3.500
Hérics — Tóth — Osztrovszky A. Gyümölcsök
szeszipari feldolgozáshoz........................... 28.000
Kálmán M. Központi szeszfőzdék kézikönyve.
Jogi útmutató.............................................. 35.000
Malcomes B. A szeszipar jövője....................... 14.000
Mittermayer. Útmutató a szeszgyártás-üzlethez 35.000
Bálái I). Alkoholometrikus átszámítási táblázat 56.000
Szilágyi Gy. Az erjedés chemiájának kézi­
könyve ......................................................... 21.000
Vásony L. Alkoholos erjedés kézikönyve . . . 42.000

KERTÉSZET. — GYÜMÖLCSTERMELÉS.

Beruátsky J. A veteményes kert................... 28.000

Buchta V. Konyhakerti termények ............... 16.800
— Gyümölcstermésünk múltja és jövője . . . 7.000
Csérer Gy. Szobanövények ápolása 16.800. A
konyhakert ..................................................... 10.500
Csörgey. Madárvédelem a kertben................... 5.100
Czapáry B. Zöldségtermesztés .............................. 21.000
Gyiirky A. A gyümölcs értékesítése................ 8.400
Horn J. Gyümölcstermelés ............................... 49.000
Jablouowski J. A gyümölcsfák és a szőlő kár­
tevő rovarai .................................................... 14.000
— Gyümölcskert védelme az élősködők ellen . 21.000

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Kadoesa Gy. A konyhakerti növényeink állati
ellenségei..................................................... 28.000
Kis kertész. (Földmívelésügyi Minisztérium ki­
adása) ............................................................. 56.000
Lázár F. Zöldségtermelés................................... 42.000
Lázár—Sávoly. Jő mag és helyes magvetés . . 42.000
Maliács. Gyümölcstermesztés........................... 63.000
Molnár J. Gyümölcs értékesítése....................... 16.800
— Gyakorlati gyümölcstermelés...................... 16.800
Németh J. Konyhakerti növénytermesztés . . 11.200
— Dinnye termesztése...................................... 5.100
Obermayer. Fűszerpaprika termelése............... 10.500
Pecz Gy. Hogyan készítsem házikertem . . . . 21.000
Rerricli B. A kertes ház................................... 16.800
— A kert....................................................... 42.000
Bombay 1). Zöldségtermesztés........................... 16.800
Sávoly S. Melegágy a házikertben................... 8.400
Sehlickeysen G. Gyümölcs és kenyér............... 42.000
Starufeld B. Házikertek berendezése ..... 8.400
Szántó P. A dinnyetermesztés........................... 8.400
— A bogyós gyümölcsök................................... 8.400
Széchenyi—Wolkenstein. A törpe gyümölcsfák
ültetése és gondozása ................................... 42.000
Székely. A kert trágyázása............................... 7.000
l’ejfalusy. A gyümölcsfa................................... 21.000
Thoroczkai ^-Wigand E. A kert....................... 42.000
Ungváry L.-féle munkakedvelő és haszonkerté­
szet .............................. . . . ;............... 126.000
Vógh K. Bolgárkertészet................................... 16.800
Yelicli I. Zöldségtermelés................................... 42.000
— Gyümölcstermelés . ....................................... 42.000
Zigány Z. Szederfa és selyemhernyótenyésztős . 8.400

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár