Az úszás meghatározása Az úszás ágazatai

Versenyszerűen űzött úszás különböző ágazatai (időrendi

sorrendben):
- az emberi mozgás egyik legősibb mozgásformája
1. ÚSZÁS
- a testgyakorlatok komplex megjelenési formája - egyéni sportág
- a testnevelés alkotóeleme, eszköze - célja: egy bizonyos távolság megtevése minél
rövidebb idő alatt egy adott úszásnemben
 Az úszás az a képesség, amellyel az ember a víz felszínén
- szabályok tiszteletben tartása
tudja tartani magát, testhelyzetével, végtagjaival
- nemek és korcsoportok szerinti rendezés
támaszpontot keres a vízen, ezzel előidézve a test lebegését
és előrehaladását. Egy akaratlagos tevékenység.
 Az úszás a vízen való helyváltoztatás eszköze, szilárd 2. VIZILABDA
támaszpont vagy külső erők felhasználása nélkül. - Sportjáték
 Szárazföldi mozgások átültetése vízi környezetbe, mivel - Csapatsport
természetes mozgások alkotják az úszástechnikát. - Játékeszköze a labda
- A játéktér az úszómedence
- A játék célja az ellenfél legyőzése, a labda
bejuttatásával az ellenfél kapujába, a
játékszabályok betartásával
- Férfiak és nők számára egyaránt szerveznek
versenyeket
 - zenével összekötött programok művészi
3. MŰUGRÁS bemutatása
- Az úszósport speciális ágazata - célja a minél nagyobb pontszám elérése
- Akrobatikus tornával áll rokonságban
-a pontszámot meghatározza a bemutatott gyakorlatok technikai
helyessége, a mozgások expresszivitása és a zenével való összhang
Toronyugrás (szilárd felületről, ált. 10
m magasból)

-A felsorolt sportágak kimondottan az úszósporthoz tartoznak, mint

Műugrás (ugródeszkáról, 1 vagy 3 m olimpiai sportágak
magasságban)
- Az úszás, az atlétika mellett az egyetlen olyan sportág, amely az
olimpiai játékok 1896-tól kezdődő megrendezésétől minden
-Célja: különböző nehézségi fokú ugrások bemutatása, minél több olimpiai játék programjában szerepelt
értékelési pont szerzésével -Más olimpiai játékok keretében is megjelenik az úszás: öttusa,
-A bírók külön értékelik az ugrás technikai helyességét és a triathlon (egy-egy versenyszámuk úszás)
gyakorlat komplexitását - más sportágakban is fontos szerepe van a balesetek elkerülése
végett: evezés, vízisi, vitorlázás, surfing, búvárúszás

-az úszás mind nagyobb teret hódít a szabadidőtöltésben,

4. SZINKRONÚSZÁS kikapcsolódásban
- Az úszósport nők által gyakorolt speciális ágazata
- a gyógytorna (kinetoterápia) is mind fokozottabb mértékben -Az úszni tudó emberek társadalmi értéke nagyobb
alkalmazza az úszást bizonyos fogyatékosságok és betegségek
 EGÉSZSÉGI SZEMPONT
kezelésében.
- Egészség megtartása, megerősítése
- Fizikai és szellemi munka egyensúlyban tartása
- Az úszás gyakorlása kialakítja az emberi
szervezet ellenállóképességét a nedvesség,
Az úszás elsajátításának fontossága hőmérséklet hirtelen változásaival szemben
- Kellemes és hasznos időtöltés
- A fiatalok szervezetének egészséges és arányos
fejlődése
-A történelem folyamán kialakult testnevelési rendszerekben
- Gyógyúszás, bizonyos betegségek kezelésében
fontos szerep jutott az úszásnak
elért gyógyhatás
Az úszás fontosságát különböző szempontok szerint tárgyalhatjuk:

 GYAKORLATI SZEMPONT  STRATÉGIAI SZEMPONT

- Az úszás a helyváltoztatás eszköze, álló vagy
folyó vízen, amikor nem rendelkezünk más
alkalmatossággal
- Mesterségekben, alkalmakkor kimenteni a víz alól
bizonyos anyagi javakat (halászok, tengerészek)
- Életmentés vízbefulladás veszélyében
- Úszás tanítás (főleg gyerekeknek és fiataloknak)
- Hadtörténészek adatai szerint több katona fulladt
vízbe, mint esett el harc közben a háborúk alatt,
ezért már az ókori hadvezérek elismerték az úszás
fontosságát
-A szempontok alapján az úszásnak az emberiség történetének
minden korszakában megfelelő helyett biztosítottak
-Világszerte egyre nagyobb teret nyer, úgy egyetemeken, mint a
közép és általános iskolákban a testnevelés oktatásán belül
Az úszás gyakorlásának hatása az emberi
szervezetre
-A víznek sokoldalú hatása van az emberi szervezetre
-Hatása lehet, mint testgyakorlat vagy mint a környezet
természeti faktorainak együttes hatásainak eredménye (víz, levegő,
napfény)
A víz hatása:
-Kémiai és fizikai hatás a szervezetre
-A kémiai hatás jelentéktelen, mivel ez a vízben feloldott
ásványi sók és kémiai elemek (jód, foszfor, kén, vas stb.)
mennyiségétől és felszívódásától függ, ez a természetes vizekben
általában elenyésző.
-Nagyobb hatással vannak a szervezetre a víz fizikai hatásai:
nyomás, felhajtóerő és hőmérséklet
-az úszásra legalkalmasabb vízhőmérséklet: 26-29 C
-a test és a víz közötti hőmérséklet különbségének
kiegyenlítését az emberi szervezet hőszabályozó képessége
biztosítja
-a víz jobb hővezető, mint a levegő, ezért a vízben lévő test
sokkal több hőt veszít, ezt az izomtevékenyég által kitermelt hő
pótolja a szervezet számára
-a hő veszteségének jelei: az első fázisban a periférikus
vérerek összeszűkülnek, a bőr sápadt lesz, majd a második fázisban
a hajszálerek kitágulnak, a bőr visszakapja eredeti színét
-hosszantartó vízben tartózkodás a felületi vérkeringés
csökkenéséhez vezet, nő a kalóriaveszteség (harmadik fázis), az
ujjbegyek és az ajkak elkékülnek, megjelenik a fázás, a „libabőr”, a
reszketés (ajánlott a vízben tartózkodás megszakítása)
- a víz és az emberi test hőmérsékletkülönbsége hasznos
tényező nagy megterhelések esetében
 -az izommunkának csak csekély hányada változik át - szívizomzat megnövekedése és erősödése,
mechanikai munkává, a többi része hőenergiává ezáltal az egy összehúzódás alkalmával a
szervezetbe pumpált vérmennyiség
-a szervezetben felhalmozódó felesleges hőenergiát a víz
növekedését eredményezi
hőmérsékletkülönbsége és jó vezetőképessége szabadítja fel
- a pulzusszám megemelkedése 180-200-ra
-a 29 fokosnál melegebb vízben nem ajánlatos nagy
percenként, majd a terhelés megszakítása után
erőkifejtést végezni, mert ártalmas lehet az egészségre
3-4 perc alatt a normálisra csökkenése a szív
-a víz mellkasra ható hidrosztatikai nyomása megnehezíti a alkalmazkodó képességének a jele nagy
belégzést, a légzőizmok nagyobb erőt kell kifejtsenek a mellkas terhelésre
tágításához
-a test vízszintes helyzete a keringést
- a száj előtt lévő víztömeg a kilégzést nehezíti meg általában, de főleg a vénás vérkeringést

-a víz nyomása a tüdőkapacitás és a légzőizomzat favorizálja

növekedéséhez vezet - a vérerek rugalmassága is javul, ami a

-a tüdőkapacitás elérheti a 7000 köbcentit szervezet jobb vérellátásához járul hozzá

- a légzésszám a karmunkával van összhangban (ált. minden -főleg a fiatalok légző- és keringési rendszere

karmunkára egy légzés jut), rövid időre a percenkénti légzésszám könnyen alkalmazkodik az úszóedzések nagy megterheléséhez

nagyon megnövekedhet -a gyerekkorban űzött rendszeres úszás növeli a

-a rendszeres úszásnak a keringési rendszerre is fejlesztő szervezet ellenállóképességét, a víz, a levegő és a napfény együttes

hatása van: hatása a közeg hőmérséklet változásaira, növelve a szervezet

immunitását különböző megbetegedésekkel szemben
 -a gerincoszlop, a fontosabb ízületek (térd, comb, Az úszás közben érvényesülő fizikai
boka) nincsenek úgy megterhelve, mint a szárazföldi sportok esetén,
ezért ritkábban fordulnak elő a sérülések törvények
-mivel minden testrész és izomcsoport résztvesz az
úszómozgásokban az izom és a csontrendszer arányosan fejlődik
-minden vízbe merülő testre hatással vannak a
-a higiénikus körülmények között gyakorolt úszásnak
hidrodinamikai és a hidrosztatikai törvények
sokoldalú hatása van az emberi szervezetre, hozzájárul a test
arányos fejlődéséhez, az egészség megtartásához -ezek a törvényeknek a segítségével tudjuk megmagyarázni a
test lebegését, siklását, az úszó mozgások hatékonyságát
- a higiéniai szabályok be nem tartása bizonyos
betegségeket vagy fertőzéseket eredményezhet (meghűlés, szem -Archimedes törvénye segítségével magyarázzuk a test

kötőhártya-gyulladási, középfülgyulladást, orrhártya-gyulladást, lebegését. E törvény szerint: Minden folyadékba merülő testre ható

bőrbetegségeket) felhajtó erő egyenlő a test által kiszorított folyadék súlyával

- egy test súlyának és térfogatának hányadosa fejezi

ki az illető test fajsúlyát (azok a testek, amelyeknek a fajsúlya 1
vagy ennél kevesebb a víz felszínén lebegnek, az ennél nagyobb
fajsúllyal rendelkezők lesüllyednek)

-az emberi test fajsúlya 0,935-1,057 között mozog,

tehát ha mozdulatlan a víz felszínén marad

- az egyének közötti lebegés különbséget az életkor és

a testalkat különbözősége adja (a gyerekek és fiatalok fajsúlya
kisebb, öregkorban az ásványi sók lerakodása a csontokban emeli a alakja, a haladási sebesség, a víz sűrűsége, a testfelszínének
fajsúlyt) minősége

- a nemek között is van különbség, a férfiak fajsúlya -a haladás irányára merőleges legnagyobb keresztmetszet
nagyobb, mivel a hosszú csontjaik nehezebbek, az izmok sűrűsége nagysága egyenes arányban van a víz ellenállásának nagyságával.
nagyobb, mint a nőknél. A nők esetében a mellkas és a medence Minél nagyobb a keresztmetszet annál nagyobb a közegellenállás
szintjén lévő zsírszövet, mennyisége is csökkenti fajsúlyukat
-a testhelyzet, amelyet mind a négy úszásnemben
alkalmazunk, lehetővé teszi, hogy ez a keresztmetszet viszonylag
kicsi (a test megközelíti a vízszintes helyzetet) és ez növeli az
-Archimédesz elvének megfelelően a vízbemerülő emberi
úszómozgások hatékonyságát
test térfogatának kb. 2 %-a marad a víz felszíne felett
-a test alakja is befolyásolja a közegellenállás nagyságát, az
-úszás közben az úszómozgások nemcsak az előrehaladást
áramvonalas testeknél (hal, esőcsepp, tengeralattjáró-elölről
teszik lehetővé, hanem a felhajtó erők nagyságát is növelik, így az
hátrafele elvékonyodó test) a legkisebb a közegellenállás
emberi testnek nagyobb része kerül a víz fölé
-az emberi test is megközelíti az áramvonalas alakot, ha az
- ahhoz, hogy az úszó előre haladjon nagyobb előrehajtó erőt
úszó helyes testtartást vesz fel (a vállak és a törzs vastagabb és
kell létrehozzon, mint a közegellenállás (a közegellenállás
fokozatosan vékonyodik el a medence, a combok és a lábszárak
akadályozza a test előrehaladását), le kell győznie a test és a
irányába)
vízmolekulák között kialakuló súrlódási erőt és a teste mögött
keletkező örvények visszahúzó hatását -a sebesség is növeli a közegellenállást

- a közegellenállásnak több összetevője van: a testnek a

haladás irányára merőleges legnagyobb keresztmetszete, a test
 -a víz ellenállása a sebesség négyzetével arányos (ha meg Az úszás technikája
akarjuk duplázni a sebességet pl.0,5 m-ről l m.-re másodpercenként
négyszer nagyobb erőkifejtésre van szükségünk)

-a súrlódás kisebb mértékben befolyásolja a sebességet -Egy sportág technikája alatt általában azoknak a
(kiemelkedő eredményekhez ezt is számontartják, a fürdőruha mozgásoknak az összességét értjük, amelyeket egy sportágban
minőségét is számontartják) felhasználva, ésszerű sorrendben és összehangolva végezve őket,

KÖZEGELLENÁLLÁS: lehetővé téve ezzel az illető sportág céljainak figyelembevételével

minél kisebb-, gazdaságosabb erőkifejtéssel a legnagyobb
F = k A v2, ahol
hatásfokot, eredményességet, teljesitményt lehessen elérni.
F- a közegellenállási erő nagysága,
ÚSZÁS
A- a testnek a haladás irányára merőleges legnagyobb
 Ciklikus szerkezetű mozgások sorozata
keresztmetszete,
 A ciklikusság következménye a mozgások automatikus
v- a testnek a közeghez viszonyított sebessége, végzése
 A mozgás könnyed a nagy erőkifejtés ellenére
k- a test alakjától függő állandó
 Az úszómozgások természetessége
-úszás közben az erőkifejtés nagyságának szempontjából  Az úszómozgások során nincs hosszantartó izometrikus
leggazdaságosabb az egyenletes sebesség megtartása. Ezt egyrészt a izom-összehúzódás vagy a légzést akadályozó mozgások
mozgások ciklikussága, másrészt a kar és lábmunka minél jobb vagy testhelyzetek
összhangja biztosítja. Az úszásnemek technikájának a tökéletesítése
ezt a célt szolgálja.
  A test helyzete és az úszómozgások szerkezete lehetővé
teszik a szervezet erőkészleteinek maximális
kihasználását úszás közben
 Az úszótechnika alkalmazkodik az adott konkrét
körülményekhez a kitűzött cél elérése érdekében
-A négy ismert úszásnem (gyors, hát, mell, pillangó)
alaptechnikájában minden szakember megegyezik, ezt
használják az úszásoktatásban is
Minden úszásnem technikájának elemzésekor a
következő sorrendet alkalmazzuk:
1.-a testhelyzet
2.-a lábmunka, a lábmunka összhangja
3.-a karmunka
4.-a karmunka összhangja és a levegővétel
5.-a kar és a lábmunka összhangja.
A gyorsúszás technikája
1.TESTHELYZET
-a test vízfekvése a gyorsúszásnál van a legközelebb a
vízszinteshez
-hát túlzott homorításának elkerülése, természetesen fekszik
a vízre az úszó
-a fej a törzs meghosszabbításában van, a víz szintje a
homlok és a haj magasságában van
-a fej pozíciója akkor sem módosul, amikor légzésnél
kifordul
- a váltott karmunka következményében a törzs minden
mozgásciklusra elfordul a hossztengelye körül az előre nyújtott kar
irányába (az elfordult törzs és az előrenyújtott kar növeli a test
áramvonalasságát, hozzájárul a nagy sebesség eléréséhez)
- minkét irányba elfordul a törzs kb. 40-50 -ot, nem csak
arra az oldalra ahol a belégzést végzik
 -elforduláskor nem csak a vállak és a törzs fordul, hanem a
medence is elfordul valamilyen mértékben, ezért a lábmunkában is
megfigyelhető egy eltérés a függőleges mozgástól
- a test annyira kell elforduljon, hogy a váll a vízszint fölé
emelkedhessen a kar előrevitelekor
- az elfordulás csökkenti a víz ellenállását, fokozza a húzás
eredményességét és elősegíti a kar könnyed szabadítását a
tolómozdulat végén
- helyes testhelyzet estén elforduláskor is egy egyenes vonal
húzható a fejtől a test középvonalán keresztül
2. LÁBMUNKA
- váltakozó ciklikus (kallózó) mozgást végeznek a lábak,
nagyjából függőleges síkban
- 2 fázisát különböztetjük meg:
Lefele irányuló mozgás
Felfele irányuló mozgás
-mindkét mozgásnál a lábfejek nyújtva vannak, de nem
feszes tartással
-a lábfejek nyújtása nem egyenesen hátra irányul, a
nagylábujjak kissé befele fordulnak
- a lábujjak és a bokaízület gyakorlással megszerzi
természetes pozícióját, amely a lábmozgás eredményes mozgását
teszi lehetővé
-mindkét mozgás csípőízületből történik és nem térdízületből
a. a lefele irányuló mozgás
-a láb minden ízülete részt vesz
-az ízületek behajlítási szöge és a mozgás sebessége a
mozgás elindításától kezdve felgyorsul
-a csípő süllyedésével kezdődik, ezt követi a comb
süllyedése majd a térd behajlítása
-az előbbi megáll majd ezt követi a lábszár és a lábfej
süllyedése, ezek fokozottabb sebességgel vannak végrehajtva
 -a mozgás befejezésekor a lábfej kb. 40-60 cm-re van a víz 2.1. A LÁBAK MUNKÁJÁNAK ÖSSZHANGJA
felszíne alatt
-a lábak váltakozva mozognak
-az erő és a sebesség fokozódik míg a térd teljesen ki nem
-amikor az egyik láb lefele mozog, a másik felfele irányuló
nyúlik és a lábfej befejezi a lefele irányuló munkást
mozgást végez
-a csípőből induló mozgás sebességének, erejének és
-a lefele irányuló mozgás már a felfele irányuló mozgás vége
amplitúdójának fokozatos növelése ostorcsapásszerű mozgást
felé elkezdődik
eredményez, amely növeli hatékonyságot
-amikor az alsó lábfej a víz felszíne felé közeledik, a csípő
kissé behajlik, ezt követi a comb és a térd lefele irányuló mozgása
b. a felfele irányuló mozgás
-nem szabad túl feszesen tartott lábbal végezni
-a lefele irányuló mozgás végén, miután a láb teljesen
-nem lehet sem túl felszínes, sem túl mély, mivel ez
kinyúlik, megkezdődik a felfelé irányuló mozgás
csökkenti a mozgás hatékonyságát
-ez is csípőből indul, megemelkedik a csípő, majd felfele
-a lábak nyitásának szélessége általában 50-80 cm
indul a comb és az egész láb, ez az emelkedés addig tart míg a láb a
víz felszínére kerül -a mozgás amplitúdója egyéni, morfológiai adottságoktól
függ
-nyújtott térddel kell végezni, a lábszár és a lábfej laza, a
lábfej természetes helyzetben van, míg a következő lefele irányuló -a láb mozgás eltérése a függőleges síktól a test egyensúlyi

mozgás el nem kezdődik helyzetét biztosítja (pl. Ha a test jobbra fordul, az azonos oldalon
lévő láb lefele irányuló rúgása balra történik)
 -A lábmunka egyensúly megtartási szerepe fontos, mivel
előre hajtó szerepe csekély a kar munkához viszonyítva -a kézfej kifele fordított tenyérrel, magasan a váll és a
fej közötti vonalon, kifordított könyökkel ér a vízbe
(csak a lábbal elért 64mp/100m sebesség esetében 24,5 liter az
-vízbemerülési sorrend: kézfej, alkar, könyök, felkar
oxigénfelhasználás, míg ugyanezt a sebességet csak karmunkával
-vízbe merülés után a könyök fokozatosan kinyúlik, a
7,1 liter oxigénfelhasználás)
tenyér lefele fordul a víz felszíne alatt

-követik a vízfogás szakasza, amikor a kézfej tovább

süllyed, a tenyér és a kar olyan helyzetbe kerül, hogy
3. KARMUNKA
megkezdheti a húzást
-keresztezett ciklikus mozgás, akárcsak a lábmunka
-a húzás 1. szakasza lefele és kifele irányul
-2 nagy fázist különböztetünk meg
-a tenyér enyhén kifelé és hátrafelé fordul, 40-60 cm
Vízalatti kar munka
mélyen helyezkedik el
Vízfeletti karmunka -a kar fokozatosan behajlik magas könyök tartással, a
könyök hajlítási szöge 130-140 
-A magas könyök tartás következtében a kézfej és az
a. Vízalatti karmunka alkar egy vonalban van (Víz fogás), ezzel növelve a húzás
-a következő szakaszokra osztjuk: 1. A kézfej vízbeérése és a hatékonyságát
kar nyújtásra (vízfogás) -innen kezdődik a befele irányuló húzás szakasza,
2. A húzás szakasza amely alatt a könyök tovább hajlik 90 fokig, a tenyér pedig
3. A tolás szakasza
befele fordulva félkör alakban közeledik a test -a tolás végén, amikor a tenyér a comb felé fordul, az
középvonalához úszó a könyök emelésével emeli ki a karját a vízből
-a befele irányuló húzás lehetővé teszi a törzs -szabadítása laza izomzattal történik
elfordulását, ami ideális helyzetet teremt a karmunka
következő szakaszának, a tolásnak
-a tolás szakasza akkor kezdődik, amikor a kéz a b.Vízfeletti karmunka
mellkas alá ér a húzás végén -célja a kar előrevitele egy újabb víz alatti fázis
-a tolás a víz alatti karmunka leghosszabb szakasza megtevésére
-a könyök fokozatosan kinyúlik, a kéz félkörívet írva -mivel nincs előrehajtó jellege, fontos hogy laza
le, hátrafelé majd felfele halad izomzattal végezze az úszó
-a tenyér a tolás elején kifele fordul, majd -a könyök fokozatosan hajlik be, addig amíg el nem
fokozatosan hátrahajlik éri a vállak magasságát
-a könyök teljes kinyújtásának pillanatában a tenyér -miután a kar elhaladt a fej mellett, megkezdődik a
az alkar meghosszabbításaként csapódik hátra könyök nyújtása a kéz vízbe érkezéséig
-a tolás végén, amikor a combjához közeledik a -a kéz fokozatosan kifordul
tenyér ismét befele fordul, annak érdekében, hogy -a magas behajlított könyök tartás biztosítja a test
szabadítását a kéz minimális ellenállással kerüljön ki a egyensúlyát, a víz feletti karmunka ideje alatt, minél
vízből egyvonalúbb kell legyen
-a tolás befejezésekor a kar nem feszesen nyújtott, a -a széles víz feletti kar munka megbontja az
könyök laza egyensúlyt és hogy csípő ellenkező oldalú kilengéséhez
vezet
-a szabadítás fázisa a tolószakasz közvetlen folytatása
 -a belégzés a fej emelése nélkül történik

-a fej oldalra fordításával hullámvölgy keletkezik az

arc előtt, ez lehetővé teszi a levegővételt a szájon keresztül
anélkül, hogy a száj a víz felszíne fölé emelkedne
4.A KARMUNKA ÖSSZHANGJA ÉS A LEVEGŐVÉTEL
- a hullámvölgy bizonyos sebbeséget és helyes
-a karmunka jó összehangolása lehetővé teszi az fejtartást igényel, ezek hiányában a víz beáramlik a szájba
előrehajtó erők folytonos létrehozását és biztosítja a test állandó
-a belégzés a gyorsúszásnál a legbonyolultabb
áramvonalasságát, tehát a közegellenállás csökkenését
-belégzés után a fej és a törzs visszafordul és
-a karok váltakozva végzik, ha víz alatti és a víz
megkezdődik a kilégzés az orron és a szájon keresztül
feletti mozdulatokat
-a kilégzés lassan kezdődik majd a levegő kifújása
-amikor az egyik kar a vízbe ér, a másik befele
fokozatosan erősödik és belégzés előtt robbanásszerűen
irányuló húzómozdulatot fejezi be, körülbelül a mellcsont
fejeződik be
magasságában van, ekkor fordul el a törzs a húzómozdulatot
végző kar irányába, ezzel kedvező helyzetet teremtve a belégzés - a folyamatos, ritmikus légzés, késlelteti az úszás

végrehajtásához közben fellépő oxigénadóság és így a fáradság megjelenését

-amikor az egyik kar a tolómozdulatot végzi a törzs a -a helyes levegővétel biztosítja a kar munka

kar felé fordul, ugyanakkor az arcát is a tolómozdulatot végző eredményességét, ezért a karmunkával kell összhangban lennie,

karja felé fordítja, a száján keresztül nagyon rövid idő alatt végzi a légzés ritmikussága a karmunkához van kötve

el a levegővételt - az úszó adottságai és a megteendő táv hossza több

levegővétel variációjának kialakulásához vezetett:
EGYOLDALÚ LEVEGŐVÉTEL: minden ciklus alatt a jobb vagy a -a befele irányuló húzómozdulat alatt az ellenkező oldalon
bal kar tolásakor történik a levegővétel (távúszók) lévő láb végzi a lefele irányuló mozgást

KÉTOLDALÚ LEVEGŐVÉTEL: minden 3. vagy 5. karhúzásnál -majd a tolómozdulat az azonos oldalon lévő láb lefele
történik, váltakozva jobbra-balra mozgásával kerül összhangba

- felülről nézve, amikor az egyik kar a vízfeletti mozgásban

eléri a legmagasabb pontot akkor az ellenkező láb a lefele irányuló
5.A KAR- ÉS LÁBMUNKA ÖSSZHANGJA
mozgás legmélyebb pontján van
-a jó ritmus kialakításában fontos
- a testfelépítés különbözősége, az izomrendszer fejlettsége,
-a jó ritmus biztosítja az úszó egyensúlyát és a gyorsabb az izmok minősége, az élettani jellemzők és egyéb tényezők eltérő
előrehaladást jellege miatt néhány úszónak hatékonyabb, ha kevesebb lábmunkát

-több variáció ismeretes az összehangolásban, attól függően, alkalmaz karciklusonként

hogy a karmunka ciklus alatt hány lábmozgást végez az úszó  Kétütemű: hosszabb láb

-legelterjedtebb a hatütemű lábmunka (főleg rövid távokon,  Hatütemű: nagyobb vitálkapacitás, nagyobb berotációs

úszásoktatásnál), de a két vagy négyütemű lábmunkát is használják képességgel csípőből, nagyobb kéz, nagyobb tricepsz,

a gyorsúszók rövidebb távokon gyorsabbak, lábuk könyebben süllyed

- a hatütemű lábmunkánál három lefele irányuló lábmozgás

jut egy kar vízalatti munkájára
Gyakori hibák a gyorsúszás tanulásánál
-egyik kar húzómozdulata kezdetén az azonos oldalon lévő
láb végzi a lefele irányuló mozgást
 Lábtempónál: - nem fordítja, hanem emeli a fejét;

- térdek kifeszitése; -jobbra-balra rázva forgatja a fejèt;

-lábfej "pipáló" tartása (nincs lefeszítve); -nagyon mélyen vagy magasan tartja a fejèt;

-térdek túlzott hajlítása. túl korán vagy túl kèsőn fórdìtja fejèt oldalra

Kartempónál:

- a kezüket nem tolják végig a comb mellé;

-a vìz felszìnèt „seprik”, a test hosszúsági tengelyèn karral A hátúszás technikája

átnyulva csipőből mèlysègi tengely körüli elfordulás is törtènik;

-a kart víz alatt viszi előre ( nem emeli ki a kezét a vízből);

-teljesen nyújtott karral hajtják végre a vìzalatti mozgást. A kar- és a lábmunka keresztezett ciklikus mozgásokból áll,
akárcsak a gyorsúszás estében.

1.TESTHELYZET
Lábtempó és kartempó összehangolásánál:
- a test természetes nyújtott pozícióban fekszik el a vízen
-ritmus hibák: vagy a karra figyel vagy a lábrmunkára.
-az arc folyamatosan víz felszíne fölött van

-a testhelyzet menedékesebb, mint a gyorsúszásnál, a test

Kartempó levegővétellel:
hossztengelye kb. 10-12 fokos szöget zár be a vízszintessel
 -csípő enyhén behajlítva, biztosítva a lábmunka hatásos
végrehajtását, hogy a comb és a térd ne törje meg a víz felszínét a
felfelé való mozgáskor
-a tarkó a vízen fekszik, a fül a víz vonalán vagy az alatt van
- a váltottkarú mozgás a test ritmikus elfordulását
eredményezi a test hossztengelye körül (40-45 fokos), karok hatásos
munkáját segíti
-a fej mozdulatlan, egyenes vonalban halad előre
-a nyak enyhén előre hajlik, áll közel a mellcsonthoz
2.LÁBMUNKA
-itt is 2 szakaszból áll: felfele és lefele irányuló mozgás
a.A felfele irányuló rugómozdulat
-csípőből indul
-emelkedik a comb
-a térd behajlik
-a lábszár és a lábfej lazán nyújtva
-amikor a térd és a comb a csípő magasságába ér, a lábszár és
a lábfej erőtejesen emelkedik
-addig tart a lábfej emelkedése amíg a lábujjak megtörik a
víz felszínét
-a lábujjak enyhén befele fordulnak
-mivel a testhelyzet menedékesebb, a felfele irányuló
mozgásnál a térdek behajlítása nagyobb
b.A lefele irányuló mozgás
-csípőből indul
-akkor kezdődik amikor a lábfej a felfel irányuló mozgás
végéhez közeledik
-a mozgást csípőízeltből kell végrehajtani, a láb teljesen
nyújtva, anélkül, hogy merev/feszes lenn
-a lábmunka irányának bizonyos eltérései a függőleges síktól
a törzs és a csípő elfordulásának az eredménye, ez az eltérés
hozzájárul az egyensúly megtartásához és a test egyenes vonalú
előrehaladásához
3.KARMUNKA -innen kezdődik a felfele irányuló húzás szakasza

- két fő fázis: víz alatti és víz fölötti fázis -a kéz felfelé és befelé mozog egy félkörív mentén

a.A víz alatti fázis -a könyök tovább hajlik, a mozgás vége felé eléri a 90-100°

- magába foglalja a kéz vízbeérkezését, a lefele irányuló -a hüvelykujj közel kerül a váll magasságához
húzómozdulatot (vízfogás), a felfele irányuló húzómozdulatot, a
lefele irányuló tolómozdulatot és a szabadítás víz alatti szakaszát
-a tolószakasz akkor kezdődik amikor a kéz eléri a húzás
legmagasabb pontját
-a kar teljesen nyújtva, magasan a váll vonalán érkezik a
-innen a kéz és a kar egy körív mentén hátrafele és lefele
vízbe, a tenyér enyhén kifele van fordítva, a vizet először a kisujj
végzi a tolómozgást, míg a könyök ki nem nyúlik
érinti
-a tenyér hátrafele és enyhén lefele fordul, az ujjhegyek
oldalra mutatnak
-vízbeérkezés után a kar lefele és kifele mozog, az alkar és a
- a tolómozdulat befejezésekor a tenyér a comb vonala alá
tenyér hátrafele néz
kerül, a könyök teljesen ki van nyújtva
-a könyök fokozatosan behajlik

-a hátra irányuló mozdulat helyzetében a kéz kb 45 cm-re

-a szabadítás megkezdésekor a tenyér a comb felé fordul, a
van a víz alatt és 50-60 cm-re a válltól
nagyujj felfelé néz, a kéz és a kar emelkedni kezd
 -a légzés szájon át történik

b.A víz feletti fázis -az úszó minden mozgásciklus alatt egy légzést végez: az
egyik kar vízfeletti mozgása alatt végzi a belégzést, a másik kar
-a kar kiemelése a vízből a váll emelésével kezdődik
vízfeletti útja alatt pedig a kilégzést
- a kar a nagyujjal felfele kiemelkedik a vízből, nyújtott
5.A KAR ÉS A LÁBMUNKA ÖSSZHANGJA
könyökkel, laza izmokkal, függőleges síkban mozogva kerül fel a
váll vonalára egy újabb húzómozdulat végrehajtásához -biztosítja a test egyensúlyát úszás közben

-a tenyér kifele fordul, hogy vízbeérkezéskor a kisujj érjen -egy karciklus alatt 6 rugómozdulatot végez az úszó
először vizet
-a kar, vízbeérkezése és lefele irányuló húzómozdulata alatt
az azonos oldalon levő láb végzi a lefele mozgást

4.A KARMUNKA ÖSSZHANGJA -a tolómozdulat alatt ismét az azonos oldalon levő láb végzi
a felfele irányuló rugó mozdulatot
-biztosítja az előrehajtó erők folyamatos létrehozását

-az egyik kar vízbeérkezésekor a másik kar a húzómozgás

második fázisát végzi

-a vízbeérkezett kar lefele és kifele irányuló mozgása Gyakori hibák a hátúszás tanulásánál
egybeesik a másik kar tolómozdulatával

- a légzés könnyebb, mivel az arc és a száj állandóan a víz

felszíne felett van A testtartás főbb hibái:

- emelt fej, ejtett csípő;

- feszes, íves tartás;

- a fej emelése, lenyomása, a kar szaggatottan húzó mozgásával A lábtempó és kartempó összehangolásánál:
együtt jelentkezik.
- a lábmozgás nem folyamatos;

- a kar a húzás után kivár (szaggatott).

A lábtempó főbb hibái:

- túlzottan hajlított térd;

A levegővétel hibái:
- túlzottan nyújtott térd;
- túlzottan sok, vagy kevès levegővétel;
- "pipáló" lábfej;
- kapkodó, gyors, többszöri levegővétel, vagy igen ritka levegővétel
- túlzottan erős, nagy kiterjedésű, vagy gyenge végrehajtás;

- a lábak oldal irányban szétrúgnak.

A kartempó főbb hibái:

- merev, nyújtott karú húzás;

- ejtett könyökű húzás;

- rossz helyen történő vízfogás (általában széles, fejtől távolabb);

- rövid húzás, rövid tolás ( a tolás csaknem hiányzik).

 -a hullámmozgás függőleges síkban történik, nem csak a
lábak vesznek részt a mozgásban, ha nem a csípő és a gerincoszlop
lombáris része is

-a hullámmozgás nem szabad eltúlzott legyen, mivel ez

A pillangóúszás technikája növelné a víz frontális ellenállását

-a fej nem süllyed túl mélyre

-a csípő nem emelkedik a víz felszíne fölé

-a pillangóúszás ciklikus, szimmetrikus úszásnem

-a karmunka és a lábmunka is szimmetrikus, egyidőben

végrehajtott mozgásokat tartalmaz 2.LÁBMUNKA

-hullámszerű mozdulatok sorozata

1.A TESTHELYZET -a delfinúszás elnevezést is használják

-a test természetesen van nyújtva -2 fázist különböztetünk meg: a fel és a lefelé irányuló
mozgást, mindkét mozgást páros lábbal végzik
-a fej a törzs meghosszabbításában van

-a lábak nincsenek mereven nyújtva vagy zárva

a.A lefele irányuló mozgás
-a testhelyzet nem állandó
-a csípő süllyedésével kezdődik
-jellemzője a test hullámszerű mozgása, ennek következtében
a test fekvési szöge állandóan változik -követi a comb süllyedése és a térdek be hajlítása
 -majd a térdek nyújtása -a hullámmozgás lényege, hogy a csípő megkezdi egy új
mozgást mielőtt a lábak befejezték volna az előző mozgást
-ezután a lábszár és a lábfejek erőteljes lefele rúgása
-hatásosabb a lábmunka mint a gyors és a hátúszásnál
-a lábfejek nyújtva vannak, a lábujjak enyhén befele
fordulnak -a lábmunka 2 fázisa közül a lefele irányuló mozgás a
hatásosabb
-a megfelelő lábtartás, a lábfejek befelé fordulását elősegíti

-a térdek nyitása a rúgás elején és összezárása a lefele

irányuló mozgás végén történik 3.KARMUNKA

-az így létrehozott ostorcsapásszerű mozdulat ereje és -2 szakaszt különböztetünk meg: víz alatti kar munka és víz
amplitúdója fokozatosan növekszik a csípőtől a lábfejek felé feletti

b.A felfele irányuló mozgás a.A víz alatti karmunka

-nyújtott lábakkal történik -a következő fázisokat tartalmazza: 1.Vízbeérkezés, kifele és

lefele húzás, vízfogás
-a mozgás a csípőm emelésével kezdődik, már akkor amikor
a lábfejek nem fejezték be a lefele irányuló mozgást 2. Befele húzás

-a felfelé irányuló mozgás addig tart amíg a lábfej a felszínre 3. Tolás

ér
 -a vízbe érkezés kifordított tenyérrel, lazán behajlított
könyökkel, magasan, kissé a váll szélességén belül vagy a vállak
vonalán történik
-következik a karok kinyúlása, majd a kifele és lefele
irányuló húzás, amelyet a könyök behajtásával és a tenyerek
fokozatos hátra fordításával végez el az úszó
-propulzív hatása elenyésző, de megteremti a víz fogás
helyzetét, ahonnan a tulajdonképpeni hasznos mozgás kezdődik
-a befele irányuló húzás a könyök fokozatos hajtásával
történik
-a kéz félkör alakban a test középvonalához közeledik
-amikor a kezek a mellkas alá érnek, a könyök behajlítási
szöge 90-100 fok
-a húzás alatt a könyök és a váll emelt
-a húzás sebessége fokozatosan növekszik
-a tolás akkor kezdődik, amikor a kezek a mellkas alatt közel
kerülnek egymáshoz
-a tenyerek fokozatosan hátrafelé és kifelé fordulnak,
hátrafelé, kifelé és felfelé tolják a vizet
-a tolás a könyök nyújtásával történik és addig tart míg a
kezek a comb mellé érnek
-a tolás sebessége a mozgás végéig gyorsul
b.A víz feletti karmunka
-a tolás befejezése után a tenyerek a comb felé fordulnak
- a kéz a kisujjal felfele hagyja el a vizet
-a könyök és a vállak megemelkednek, ezzel kiemelik a kart
a vízből
-ezután a kart félköríves alakban, laza izmokkal, enyhén
behajlított könyökkel viszi előre az úszó
-a víz feletti kar munka második felében a kéz fokozatosan
kifele fordul, biztosítva ezzel a kar megfelelő pozícióját az újabb
vízbeéréskor
4.A KARMUNKA ÉS A LÉGZÉS ÖSSZHANGJA 5.A KAR ÉS LÁBMUNKA ÖSSZHANGJA

-2 levegővétel variáció alkalmazott, minden karciklusnál -egy karmunka ciklusra 2 rugómozdulat esik
vagy minden második karciklusnál végeznek belégzést
-az 1. Lefele irányuló mozgás a karok vízbe érkezésekor
-a levegővétel a fej emelésével történik kezdődik és aki fele és lefele húzás alatt ér véget

-a levegővétel a toló fázis utolsó szakasza alatt és a -ez egy erőteljesebb mozgás mint a második
szabadítás akkor történik
-kiegyensúlyozni próbálja a karok vízbe érkezésekor és
-nyitott szájjal, nagyon rövid alatt az úszó elvégzi a belégzést nyújtásakor keletkezett ellenállást

-a kar munka víz feletti szakaszának második részében a fej -a második lefele irányuló rugó mozdulat a karok
ismét előre hajlik tolófázisával esik egybe

-a kilégzést a karok vízbe érkezése és a húzás alatt kezdődik -megóvja a csípőt a túlzott lesüllyedéstől
fokozatosan erősödve az orron és a szájon keresztül, végül a toló
-ezzel az összhanggal, az úszó a lábmunkával pótolja azt a
szakasz alatt fejeződik be a szájon át
rövid periódust amikor a karok víz feletti munkájuk idején nem
-a karok víz alatti munkája alatt a fejnek nem szabad túl termelnek előre hajtó erőt
mélyre süllyednie, belégzéskor pedig nem szabad túl magasra
emelni

-a fej csak a karok vízbe érkezésekor kerül a karok szintje alá

 - a kar húzómozdulatának rövidsége; a húzást megkezdi mielőtt a
karok nyújtva lennének, vagy a karok nem húznak a combig, már
Gyakori hibák a pillangóúszás tanulásánál
akkor kiemeli a vízből amikor a kezek a csípő vonaláig érnek;

- húzómozdulat után a szabadítás előtt még egy rövid toló mozgást

Lábtempónál: végez;

- a lábak túlzottan merevek, vagy a térdek túlzottan behajlítottak; - kézfej tartáshibája: az előrehaladás során nem keresi az úszó a
kézfejével az előrehaladás irányára merőleges helyzetet;
- a csípő mozgása igen nagy, túl mélyre süllyed vagy a víz felszíne
fölé emelkedik; - a karmunka aktív szakaszát nyújtott könyökkel végzi;

- a csípőmozgás hiányzik, vagy igen kevéssé vesz részt a - a vízfogást túl közel végzi a fejhez és csúsztatással éri el a húzás
mozgásban; a csípő túlméretezett mozgásának eredménye a lábak helyzetét;
merevsége, ha pedig nem vesz részt a delfinmozgásban a tanuló - a húzás-tolás iránya nem „S" irányú, hanem attól eltér.
túlzottan behajlítja a térdét a lábak lefele irányuló mozgásában;

- a lábfejek nincsenek lefeszítve;

Lábtempó és kartempó összehangolásánál:
- aszimmetrikus lábtartás.
- a legjellemzőbb hibák a ritmus hiányából adódnak; általában az
oktatás során a magyarázattal és a jól érzékelhető szemléltetéssel a
Kartempónál: két láb és egy karmunkáig, illetve a második lábütemmel indított
karmunkáig lehet eljutni.
Kartempó levegővétellel:

- a karok vízalattí munkája alatt a fej túl mélyre süllyed;

- belégzéskor a fej túl magasra emelkedik; a fej csak a karok A mellúszás technikája
vízbeérkezésekor kerüljön a karok szintje alá

-a karok és a lábak páros, szimmetrikus mozgásokat

végeznek

-úgy a lábmunkát, mint a karmunkát a víz felszíne alatt hajtja

végre az úszó

-technikája a következő elemeket tartalmazza: testhelyzet,

lábmunka, karmunka, a kar- és a lábmunka összhangja, levegővétel

1.TESTHELYZET

-Egy mozgásciklus alatt a testhelyzet folyamatosan változik

-a fej függőleges síkban történő mozgása okozza

 -az arc a víz alatt van, de minden mozgásciklusnál a fej -kezdeti pozíciójában a lábak nyújtva vannak és összezárva
kiemelkedik a vízből azért, hogy az úszó belélegzést végezzen vízszintes helyzetben, ugyanazon a szinten, mint a medence

-a test akkor van a legközelebb a vízszintes helyzethez, -a lábak felhúzása a térdek hajtásával történik
amikor a lábak propulziv munkát végeznek, a vállak a víz alatt
-a lábfej egyenes vonalban a csípőhöz közeledik közvetlenül
vannak, a csípő közel van a víz felszínéhez, a fej a karok közé van
a víz felszíne alatt
hajtva, elérve ezzel a legáramvonalasabb helyzetet
-a térdek fokozatosan eltávolodnak egymástól, ez az
-a test hosszanti tengelye és a vízszintes közötti szög a lábak
eltávolodás nem nagyobb a váll szélességénél
felhúzásakor a legnagyobb, ekkor emelkedik ki a fej és a váll a
levegővételhez -felhúzás alatt a csípő enyhén lesüllyed

-a nagyon magas fej emelés és a túl mély medence süllyedés -a felhúzó mozdulat vége fele a lábfej kifelé fordul

növeli a test támadó felületét, a víz frontális ellenállását -a felhúzás végén a talpak vízszintes helyzetben vannak, a
lábujjak kifele néznek

2.LÁBMUNKA -a térdhajlítás maximális, a csípő kevésbé hajlik be, a comb

és a törzs által bezárt szög nem kisebb 90 foknál
-a teljes lábmunka a víz alatt történik
-a lábfejek valamivel magasabban vannak a medencénél,
-2 fázisa van: a felhúzás és a hátrafele irányuló rugó
sarkok nincsenek összezárva, a köztük levő távolság körülbelül a
mozdulat
combízület szélességének felel meg

a.A felhúzás
b.A hátrafele irányuló rugómozdulat
 -a lábmunka propulziv része 3.KARMUNKA

-A talpak és a lábfej belső felülete hátrafelé, lefelé és oldalt -a következő fázisokat különböztetjük meg:
nyomja a vizet
1. kifele és lefele irányuló mozdulat (vízfogás)
-a lábfej és a talpak egy körívet írnak le, ennek a mozgásnak
2. befele irányuló húzómozdulat
az eredménye az előre hajtó erő
3. karelőrevitel
-a rugómozdulat a térdek erőteljes nyújtásával történik,
mialatt a talpak hátrafele tolják a vizet

-a lábak terpesztése nem sokkal haladja meg a vállak -a karmunka is teljes egészeben a víz alatt történik, rövidebb,

szélességét mint a többi úszásnemeknél, mivel itt hiányzik a toló szakasz

-A rúgás inkább hátrafele irányul, mint oldalra

-a mozgás végén, amikor a térdek majdnem teljesen nyújtva a.A kifele irányuló mozdulat

vannak, a lábfej befele fordul (a talpak egymás felé fordulnak) -kiinduló helyzetében a karok enyhén nyújtva vannak a

-a lábak összezáródnak vállak vonalán

-a sarkak és a lábak majdnem összeérnek - a mozgás a karok előrenyújtásával és a tenyerek kifele

fordításával kezdődik
-ezt követi egy rövid siklási szakasz, amikor a lábak
felemelkednek egy magasságba kerülve a testtel, növelve az úszó -innen kezdődik a karok kifele mozgása

áramvonalasságát -ezután az alkar kifele és lefele mozog egy félkörív mentén

-a könyök 140-150°-ban behajlik magas könyöktartással

 -vízfogáskor a kezek körülbelül 50 cm-re mozdultak el kifele -a kéz tenyérrel felfele a nyak és az áll alatt van.
és lefele

-a tenyér kifele és hátrafele mutat

4.A KAR ÉS A LÁBMUNKA ÖSSZHANGJA
-a kifele irányuló mozgás tulajdonképpen nem teremt
-egy mozgásciklus alatt a lábak rugómozdulata és a
előrehajtó erőt, célja a vízfogás helyzetébe hozni a kart, ahonnan
karok húzása váltakozva történik (azzal a céllal, hogy az általuk
megkezdi az aktív munkát.
létrehozott előrehajtó erő lehetőleg folyamatosan hasson a testre)

-a kar- és lábmunka összhangjának három változatát

b. A befele irányuló húzómozdulat különböztetjük meg: folyamatos, kivárásos és átfedéses összhang.

-a karmunka előrehajtó szakaszát képezi  A folyamatos összhang: rögtön a lábak

rugómozdulata után megkezdi a húzást
-a mozgás először lefele és hátrafele irányul ameddig a karok
 A kivárásos összhang: a lábak rugómozdulata után
el nem érik a vállak magasságát
egy rövid siklási szakasz következik, a karok
-innen a tenyér és az alkar egy félkörív alakban befele és
húzómozdulatának megkezdése előtt;
hátrafele mozdul
 Az átfedéses összhang: a rugómozdulat befejezése
-a víz hátrafele tolásában részt vesz a kar egész hátulsó előtt már megkezdi a húzómozdulatot (azok az úszók
felülete, növelve a mozgás hasznosságát használják, akiknek gyengébb a lábmunkájuk)

- húzás alatt a könyökök fokozatosan behajlanak, amikor a

karok a mellkas alá érnek a könyök hajlítási szöge eléri a 80°-ot
5.A LÉGZÉS ÉS AZ ÚSZÓMOZDULATOK ÖSSZHANGJA
-a húzómozdulat végén a karok közel vannak a mellkashoz
 -minden mozgásciklus alatt egy levegővételt végeznek

-egy légzés kihagyása rontja a mozgások összhangját és

csökkenti az előrehaladást
Gyakori hibák a mellúszás tanulásánál
-a belégzés a húzás utolsó szakaszán történik, amikor a karok
a mellkasod közelítenek

-ekkor az úszó kiemeli a fejét a vízből és egy gyors belégzést Lábtempónál:

végez a szájon keresztül - a lábfelhúzás csúcspontján a bokák nincsenek kifordítva (pipáló

-a lábak a felhúzó mozdulatot végzik, a medence és a helyzet), ennek következtében hatástalan a hátrarúgás (átszúrja a

combok a törzs meghosszabbításában mondjuk vizet a tanuló);

-a karok előrevitelekor a fej beereszkedik a vízbe, az arc a - a felhúzás végén a térdek nem oldalra, hanem a has alá kerülnek,

medence aljára tekint és megkezdődik a kilégzés az orron és a ebből következik, hogy a láb mozgása nem hátrafelé, hanem lefelé

szájon keresztül irányul;

-a kilégzés fokozatosan erősödik, akarok kifele irányuló - az előkészítő fázisban (lábfelhúzás) is „pipáló" lábfej.

mozgása alatt a fej kezd emelkedni, ekkor a legerőteljesebb a

kilégzés
Kartempónál:
-a fej lehajtása a kilégzés kezdetén jobb áramvonalasságot
- a könyök testhez zár, túlzottan gyors, kapkodó végrehajtás;
biztosít, növeli a lábmunka hatásosságát
- has alá tolás, a karmunka előrehajtó része nem a váll
vonalában fejeződik be, hanem a csípőnél;
- széles kar, a húzást-tolást nyújtott karral, oldalra hajtják végre a
tanulók;

- a siklás helyzetében a fej túlságosan megemelt, s ennek káros

következménye a hát merev homorítása, illetve a láb lesüllyedése;

Lábtempó és kartempó összehangolásánál:

GYÓGYÚSZÁS
- az alaphelyzetből történő mozgásindításkor a kar és a láb egyszerre Laposhát
kezdi munkáját;
-Laposhát esetén a gerincoszlop természetes élettani görbületei
- a lábtempó befejezése után kezdi csak a tanítvány karral az elő-
hiányoznak, csökken a fiziológiás háti kyphosis és az ágyéki
készítő részt.
lordosis vagy teljesen hiányzik, legtöbb esetben a gerincferdülés
kísérő jelensége

Kartempó levegővétellel: -fő feladat: a fiziológiás gerincgörbületek kialakítása

- túl korán, tehát a húzás megkezdésekor, vagy túl későn, a -a mellúszás, gyorsúszás és ezek variációi bójával illetve
beforgatás ellenállással végrehajtva fokozottabban erősítik a mellkas izomzatát,
fázisánál végzi a tanítvány a belégzést; a vállövet és a hátizmokat, elősegítve a helyes testtartás kialakítását

- a be és a kilégzést is a víz felszíne fölött végzi; -a négyfejű combizom és az iliopsoas izom erősítése a lordosis
kialakulását támogatja, ezért ajánlott deszkával/ellenállással/ bójával
- a kar és lábmunka után elmarad a siklási fázis
végeztetett hátulról lábtempó
-a hullámszerű delfinmozgás az ágyéki szakasz mély hátizmait -a hátúszás a hasizmokat, hátizmokat, a gyorsúszó lábtempó a
erősíti, ezáltal szintén lordosis kialakulását segíti elő farizmokat erősíti, ami segít a csípőt normál helyzetbe
visszabillenteni
-merev hátú, vállövű tanulóknál először a mellúszást oktatjuk,
kontraktúrák fellazulásának érdekében, majd térjünk rá a gyors- -a merev hátú, vállövű gyerekeknél először a mellúszást oktassuk és
illetve a pillangóúszás oktatására azt követően térjünk rá a hátúszás oktatására

-ajánlott úszásnem: gyors-, mell-, pillangóúszás -gyors-és mellúszó tempót kiemelt fejjel ne végezzünk mert a
törzsfeszítő hatás az ágyéki szakaszra is ráterjed

-ha túl mélyre teszik a fejüket, a kifotikus görbület fokozódik

-ajánlott úszásnem: hátúszás

Kypholordosis

-A háti kyphosis és az ágyéki lordosis a normálisnál nagyobb, a Lordosis

medence kóros előrebillenése miatt a belső csípőhajlítóizmok
megrövidülnek, a vállak előreesése következtében a mellkas beesik,
a bordaközi és a mellizmok zsugorodnak.
-Ágyéki lordosisról akkor beszélünk, amikor a gerinc természetes
-fő feladat: a gerinc háti szakaszának mobilizálása, erősítése,
görbületénél jelentősebb a görbület a deréki szakasznál. Ilyenkor
kedvező csípőhelyzet kialakítása
egy látható C-alakot vesz a gerinc a has irányába, a has pedig
kitolódik.
-fő feladat: a farizmok és a hasizmok erősítése, a kedvező
csípőhelyzet kialakítása
Kyphosis (SHEUERMANN)
-a gyorsúszó lábmunkánál a felfele irányuló mozgás alatt a nagy
farizom intenzíven összehúzódik, a térd hajlító izmok is
bekapcsolódnak, ezek felerősödése segíti visszabillenteni a csípőt a
normál helyzetbe -A háti szakasz fiziológiás görbülete fokozódik, ennek
kompenzálása céljából általában nő a gerincoszlop nyaki és ágyéki
-hátúszásnál a csípő kedvező helyzetbe kerül, a hasizomzat is
táji részének mell irányba domborodása.
erősödik
-A mellizmok és a hasizmok megrövidülnek, a hátizmok pedig
-mellúszás csapott lábtempója megnyúlnak. Súlyos esetekben az összenyomódott mellkas miatt
csökkenhet a tüdő oxigén felvevő képessége is.
-nagyobb ellenállással szemben ne végezzenek a tanulók hátúszó
lábtempót
-Fő feladat: a gerinc háti szakaszának mobilizálása, erősítése, a
-a hát-és gyorsúszást célszerű párhuzamosan oktatni és ezt követően kifotikus görbület csökkentése
térjünk rá a mellúszást oktatására

-ajánlott úszásnem: gyorsúszás, hátúszás -A gerinc háti szakaszának mobilizálása, vállak fellazítása,
mellizmok nyújtása

-legmegfelelőbb úszásnem erre a hátúszás és kombinációi

-Mellúszás vízből kiemelt fejjel szintén a háti izomzatot fejleszti (ha -lehet s alakú scoliosis, amit két görbület jellemez egymástól eltérő
azonban kompenzációként megjelenik a nyaki lordosis nem ajánlott) irányba

- fő feladat: a hátizomzat általános erősítése, a gerinc körüli

-hátúszás során az állak közelítése a szegycsonthoz úgy, hogy a fej a
„izomfűző” kialakítása és a kontraktúrák oldása
gerinc meghosszabbításában maradjon
-merev hátú scoliosisoknál mobilizáló gyakorlatokat kell

-merev hátú tanulóknál először célszerű mellúszást oktatni, a szorgalmazni, először mellúszást oktassuk a kontraktúrák fellazulása

következő lépésben pedig a hátúszást érdekében, majd térjünk rá a hát és az oldalúszás oktatására, végül
gyorsúszással fejezzük be az oktatást

-Ajánlott úszásnem: hátúszás -abban az esetben, ha a csigolyák egymáson való elcsavarodása és

megjelenik akkor a gyorsúszásban kevesebbet ússzanak a tanulók,
Scoliosis mivel ennél az úszásformánál a bordapúp jobban kiemelkedik

-az asszimetrikus és szimmetrikus úszásnak arányát mindig a gerinc

aktuális állapota határozza meg, az s alakú scoliosisoknál az

-Egy háromdimenziós rendellenesség, amely a gerinc oldalra való oldalúszásokat mindkét oldalra gyakoroltassuk

elgörbülésével és a csigolyák egymáson való elcsavarodásával jön -ajánlott úszásnem: hátúszás, oldalúszások és körbeúszások
létre.

-lehet c alakú scoliosis, amit egy nagy görbület jellemez jobb vagy
bal oldalra Spondylolysis- Spondylolisthesis
Spondylolysis: egyoldali csigolyaív a szakadás -pároskarú hátúszás csapott mell labtempóval vagy delfin lábbal
ajánlott
Spondylolisthesis: kétoldali csigolyaív szakadás és egyben csúszás
is -deszkával végzett kallózó lábtempó hasonfekvésben is

-leggyakrabban ágyéki szakaszon alakul ki -célszerű a hátúszást és a gyorsúszást párhuzamosan oktatni, ezt
követően térjünk rá a mellúszás oktatására csapott lábtempóval
-fő feladat: az ágyéki „izomfűző” kialakítása
-ajánlott úszásnem: hátúszás, gyorsúszás
- ágyéki „izomfűző” kialakítása, hasizom erősítése, további romlás
megakadályozása

-az elváltozást nem lehet korrigálni gyógytornával, azonban a

panaszokat csökkenthetjük

-a hátúszásnál a csípő kedvező helyzetbe kerül, a hasizmokat és a

hátizmokat erősíti a hátúszás
Torticollis (ferdenyak)
-a gyorsúszó lábtempó a farizmokat erősíti

-a csavarúszásokat mellőzzük, a rotáló mozdulatok deréktáji

-A fej és a nyak az egyik váll felé közelített, az arc ellenkező irányba
fájdalmat okozhat
el csavarodik
-deszkával végzett hátúszó lábtempót ne végezhessünk mert a
-fő feladat: a nyakizmok izomegyensúlyának helyreállítása, a
csípőhorpaszizomzatot túlzottan igénybe veszi, ami a
megrövidült fejbiccentő izom nyújtása
csigolyatesteket előbbre húzza
-uszodai foglalkozás előtt alaposan melegítsük be a nyakizomzatot,
óvatosan nyújtsuk a fejbiccentő izmot, féloldali fejkörzéssekkel és
fejfordításokkal
-először a gyorsúszás tanításával kezdjük és utána térjünk rá az
oldalúszásokra, a mellúszásra és a hátúszára
-nagyfokú kontraktúra esetén mellúszással kezdjünk
-ajánlott úszásnem: gyorsúszás
Tölcsérmell
-a szegycsont és a bordák befelé húzódó deformitásával járó
mellkas-elváltozás
-fő feladat: a benyomódott szegycsont kiemelése, a mellkas
izmainak erősítése, mobilizálása, a légzésfunkció javítása
-a szegycsontot a hátúszás emeli ki a legjobban
-először a csúsztatott hátúszást tanítsuk meg, a húzó kar utoléri a
magastartásban támaszkodó kart, minden kartempót nyújtózkodással
fejezünk be
-a hátúszás és annak változatai megtanulása után a mellúszást
(széles karmunkával) vagy gyorsúszást (csúsztatott) oktatjuk
-a tüdő vitál kapacitásának növelése érdekében a mell és a
gyorsúszás ajánlott
-ajánlott úszásnem: hátúszás
Tyúkmell
-A kiemelkedő szegycsont mellett a bordák behúzódnak, a
mellizmok megrövidülnek, a váll előre rotál. Gyakran merev az
egész mellkas, ennek következtében elégtelen a légcsere.
-fő feladat: a megrövidült mellizmok nyújtása, fejlesztése és a háti
szakasz merevségének oldása
-a hosszanti és oldalirányú nyújtózkodások a merev mellkast
mobilizálják
-a rekesz légzés gyakorlásával javul az elégtelen légcsere
-a szűk karmunkával és a magas könyökkel végrehajtott mellúszó
karmunka a mellizmokat erősíti
-minden kartempót enyhe nyújtással fejezzük be
-merev mellkas esetén csúsztatott gyorsúszást oktassuk először, ezt
követően mellúszást majd pillangóúszást
-a mellúszás ajánlott a tüdő vitális kapacitásának növelésére
-ajánlott úszásnem: mellúszás és gyorsúszás
Sprengel-féle deformitás
-a lapocka a veleszületett magas állása
-a vállöv a lapockával együtt egyik oldalon (ritkábban mindkét
oldalon) magasabban áll, és a környező izomzatban elváltozások
figyelhetőek meg
-a kar emelése akadályozott a lapocka beszűkült mozgásai miatt
-fő feladat: a lapocka környéki izmok lazítása, a lapocka
helyzetének javítása
-a lapockát lazító gyakorlatok: a nyaki izompólya nyújtása, a
csuklyásizom és a rombuszizom mobilizálása
-fontos a lapocka oldalirányú kimozgatása, mivel ebben az esetben
közelebb kerül a gerinchez és a kar felemelés és során pedig a
csigolyákat ütközik
-mélytartásban végzett lapocka nyitások-zárások mobilizálják a
csuklyás és a rombuszizomzatot
-a mellúszás karmunkája során a nagy-, a kis mellizom és az elülső
fűrészizom intenzíven összehúzódik, a vállövet előre, befele húzza
és rögzíti a lapockát
-a kar felemelése nem akadályozott rátérhetünk a gyors vagy a
hátúszásra
-ha az elváltozás egyoldalú célszerű megtanítani az egykarú
hátúszást az érintett oldalon
-ajánlott úszásnem: mellúszás (szélesen húzva)
Csípőficam
-ficam esetén az ízületi porcfelszínek részben vagy teljesen
eltávolodnak egymástól
-csípőficam esetén a csípő körüli izmok erősítése, a csípőabduktorok
foglalkoztatása és a csípőízület helyzetének a fenntartása cél
-gyenge a gluteális- illetve a hasizomzat, a csípőhorpaszizom pedig
sok esetben kontraktúrás
-fontos, hogy az előbbi izmok egyensúly felbomlását helyreállítsuk
-ajánlott a mellúszás csapott lábtempóval
-hátúszásnál a csípő kedvező helyzetbe kerül és a hasizmok
erősödnek, gyorsúszásnál pedig a kallózó lábtempó a farizomzatot
erősíti
-ha nincs nagy kontraktúra az oktatást mellúszással kezdjük, majd
gyors- és hátúszást folytassuk, nagy kontraktúra esetén hát úszással
kezdünk
-ajánlott úszásnem: mellúszás csapott lábtempóval, gyors- és
hátúszás
Legg-Perthes-Calvé-féle betegség és a
serdülőkori combfejelcsúszás
Legg-Perthes-Calvé-féle betegség: a combcsont nyaki részén
elhelyezkedő növekedési zóna pusztulása, a combfej csontosodási
magjának a csontosodási zavara, a combcsont epifizisének elhalása.
Általában 3-12 éves kor között lép fel.
Serdülőkori combfejelcsúszás: a combcsont feje hátra és lefelé
csúszik az ízületben, a combnyakon pedig elfordul. Fiúknál 13-16
éves korban a leggyakoribb, lányoknál pedig 11-14 éves korban
-mindkét elváltozásra jellemző a farizmok és a négyfejű combizom
gyengesége
-ajánlott úszásnem: gyors- és hátuszás
Schlatter-Osgood-féle betegség
-a térdszalag tapadására szolgáló érdes terület a sípcsonton
fájdalmassá válik, megduzzad, huzamos terhelés után jelentkezik a
fájdalom, főleg nagyfokú térdhajlítás esetén
-a fájdalmat a négyfejű combizom működése váltja ki: aktív
nyújtásakor és passzív hajlításkor is
-a túlnyújtást és a nagyfokú térdhajlítást kerülni kell
-kezdetben deszka nélkül gyakoroltassuk a lábmunkát, fájdalom
esetén kisebb pihenőkkel
-első úszásnemként a gyorsúszást oktatjuk és ezt követően térjünk rá
a hátúszás és a mellúszás oktatására
-a fájdalom megszűnt megkezdődik a tuberositas tibiae
összescsontosodása a tibiával, rátérhetünk a pillangóúszás oktatására
-ajánlott úszásnem: nyugodt, egyenletes tempóban gyors-és hátúszás
Lábboltozat-süllyedés (lúdtalp)
-a lábfejen 2 boltozat található, egy hosszanti és egy haránt irányú,
ezek a boltozatok tehermentesítik és tartják a testsúlyát
-a lábboltozatot a lábszár izmai és a talp szalagjai tartják ívesen
-ha ezek az izmok és szalagok gyengék nem tudják megtartani a láb
boltozatát és kialakul a lúdtalp
-fő feladat: a lábboltozat és a lábszár izomzatának erősítése

-olyan vízben végezhető gyakorlatot alkalmazunk, ami a talpi

-genu varum
hajlítással jár és a lábszár izomzatát erősíti
-a combcsont és a lábszárcsont befelé nyitott szöget zár be, a térdek
-elsősorban a mellúszás ajánlott
távolabb, a bokák pedig közelebb vannak egymáshoz képest
-a hangsúlyt a lábfej kifelé fordítására helyezzük, ennél a
-gyors- és hátúszás
lábmunkánál a bokaízületben sokrétegű mozgás jön létre: hajlítás,
feszítés, közelítés, távolítás, cirkumdukció

-a lábfej körző mozgása az öregujj hosszú feszítő izmát erősíti

-ajánlott a deszkával végzett mellúszó tempó háton és hasson

egyaránt

-minden úszásnem hozzájárul a lábboltozat erősítéséhez a sajátos

„X” láb
lábtartás és lábmozgás révén

-ajánlott úszásnem: elsősorban a mell, majd úszásnem

-genu valgum

-a lábszár alsó és felső része, a combcsont és a lábszárcsont kifele

nyitott szöget zár be, a térdek befelé fordulnak, zárt állásban a térdek
összeérnek, a két boka nem érintkezik

„O” láb -mellúszás lábtempója ajánlott


Dongaláb
-dongaláb esetén az előláb addukcióba kerül, emiatt a láb belső széle
megrövidül, konkávvá válik, a külső szélén pedig az izmok
meghosszabbodnak
-a kontraktúrákat feloldjuk, a szárkapocs izmokat megerősítjük a
távolítás, kifelé fordítás majd a felfelé hajlítást gyakoroltatásával
-a mellúszás ajánlott, kifele fordított lábfejjel
Szívbetegek gyógyúszása
-a gyógyúszás csak azoknak a szívbetegeknek ajánlott, akiknél a
szív elégtelensége nem áll fenn és a vérkeringésük kompenzál
-fontos az alap-állóképesség fejlesztése, amit alacsony iramú és
hosszan tartó utazásokkal fejlesztünk
-tilos az intenzív és az oxigénadóssággal járó úszás, mivel a keringés
felborulhat, dekompenzáltódhat
-a terhelést fokozatosan növeljük, légzéssel szinkronizált lassú
ütemű úszások és aktív pihenők
-a nyugalmi pulzusszaporulat maximálisan 20-25%-kal emelkedhet
-a kilégzés lassú és egyenletes legyen
-a huzamosabb légzésvisszatartás kerülése
-a kis vérkör terhelésével járó szívelváltozásoknál kisebb ívű,
lendületesebb, gyorsabb ütemű úszásokat alkalmazunk, amelyek
elősegítik a tüdőerek rugalmasságának fokozását
-a hátúszás könnyed, de lendületesebb karmunkával végezendő
-a mellúszást szűkebb kar- és lábtempóval
-a mellúszó és lábmunka egymás utáni végrehajtását alkalmazzuk, a
siklás ezáltal lecsökken, így felgyorsul az egész mellúszás ritmusa
-levegővételt minden kar tempóra végezzenek, kerülve a maximális -hátúszással kezdjük, mivel a kilégzés könnyű és a belégzés kevésbé
belégzés állapotában történő préselést nehezített

-belégzést követően azonnal megindul a kivégzés - ezután rátérhetünk a mellúszás

-a bal szívfél betegségeknél (billentyűhibák, aorta szűkület) légzési -ajánlott úszásnem: hátúszás, mellúszás, versengések kizárása
gyakorlatok és az elnyújtottabb úszások ajánlottak

-a vénás visszaáramlást gördülékeny, hullámszerű mozgással

támogatják

-a hátúszást lassú ütemben, csúsztatott hátúszás, lassúvá tehetjük a

légzést és a mozgásukat

-mellúszásnál ügyeljünk, hogy siklási fázis elnyújtottabb legyen,

nagy ívű kar és lábmunkával hajtják végre
Hypertónia
-levegővétel minden karttempóra történik, hangsúlyozva a nyugodt,
laza, könnyed mozdulatokkal való úszást

-más néven magas vérnyomás, jellemzője, hogy az artériákon

-a különböző szívelváltozások együtt fordulnak elő, törekedjünk az átfolyó vér folyamatosan magas nyomást gyakorol az ezek falaira

elnyújtottabb, lassúbb ütemű úszásokra -akkor beszélhetünk magas vérnyomás betegségről, ha a mért
értékek magassága állandósul és nem tér vissza a vérnyomás a
normál tartományba
-fő feladat: az állóképesség fejlesztése

-az úszás fontos rehabilitációs tényező

-az erőfeszítés nélküli, laza, koordinált úszás csökkenti a perifériális

ellenállást, segíti a perifériális keringést
Elhízottak gyógyúszása
-a be és a kilégzést egyenlő hosszúságúra állítsuk

-elsősorban a légzéssel jól összehangolt mellúszás ajánlott

-a levegő visszatartást kerüljük, belégzés után rögtön kezdjék meg a
kilégzést
-nagy terjedelmű és alacsony intenzitású edzésingerekkel terheljük
őket, betartva a fokozatosságot
-úszás közben pihenőket és pulzusméréseket iktassunk be
-ma a pulzus megnyugvási ideje túlnyúlik 3 percen akkor
csökkentsük a terhelést
-kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben
-fő feladat: a vitálkapacitás növelése, a be és kilégző izmok
mobilizálása, az alap állóképesség fejlesztése
-kiemelten fontos az úszás és a légzés ritmus összehangolása, mivel
a hastájékon lerakódott zsír és a rekesz magas állása miatt a belégzés
nehezített, a szív bal kamrája túlterhelt
-egyenlő hosszúságú be és kilégzést végezzenek

-fizikai állapothoz kell a terhelést igazítani -a belégzés és a kilégzés között csak rövid szünetet tartsanak, a
préselés elkerülése érdekében
-az uszodai foglalkozások előtt végezzünk pulzus-és
vérnyomásmérést -láb izomzatának erősítése

-ajánlott úszásnem: elsősorban a mellúszás, majd hát-és gyorsúszás -mind a 3 úszásnemet célszerű megtanítani
-mell vagy hátúszással kezdjük az oktatást, azt követően térünk rá a
gyorsúszásra
-a tartós állóképesség jellegű terhelés a legmegfelelőbb
-ajánlott úszás nem: mell, hát, gyorsúszás
Asthma bronchiale
-a légutak betegsége, melynek krónikus gyulladása miatt a
hörgőrendszer fokozottan érzékennyé válik
-fő feladat: a légutak, a szív és a keringési rendszer edzettségi
szintjének emelése
-csak rohammentes időszakban járnak, a légzésmód kóros
megváltozása csak a fulladásos rohamok alatt figyelhető meg,
tünetmentes időszakban a légző izmok működése teljesen normális
-fontos a légzőtorna megtanítása, az úszás és az egyéni légzési
ritmust összehangolása
-az úszásnemtől függetlenül az egyes kartempók akaratunktól
függetlenül ritmizálják a légzést, azt a ritmust kell megtalálni,
amelyben a leghosszabb ideig képesek erőltetés nélkül lélegezni
-a kilégzés akadályozott, a belégzés pedig felületes
-a kilégzés görcsös és lökésszerű, ezen a lassú, nyújtott kilégzés
hangsúlyozásával segíthetünk
-az erőteljes kilégzést és a légzés-mozgás összehangolását a parton
is gyakorolhassuk
-fokozatosan növeljük az úszás terjedelmét, a kilégzési időt
-ha valaki megterhelőnek érzi iktassunk be pihenőidőt, ez alatt
légzési gyakorlatokat végezzen
-úszás előtt és után is zuhanyozzanak hideg-meleg-langyos folyóvíz
váltogatásával
-az úszás oktatását hátúszással vagy mellúszással kezdjük -megkülönböztetünk rövidlátást (myopia) és messzelátást
(heypermetrópiás)
-minden második kartempóra történő levegővételnél az úszó
mozdulatok lendületes végrehajtására törekedjünk és arra, hogy a -a myopia mértékétől függően megkülönböztetünk: kisfokú, közepes
belégzést követően rögtön kezdjék meg a kilégzést és nagyfokú rövidlátás

-ajánlott úszásnem: elsősorban a mellúszás, gyorsúszás a levegő -az úszásnemek közül mindhárom úszásnemet és ezek speciális
lassú, hosszú kifújásával a víz alatt, majd hátúszás változatait is tanítsuk

-Izomzatuk erősödik, mozgásuk koordináltabbá válik

Csökkentlátok

-Fő feladat: általános kondíció javítása

-kerülni kell a sikertelenséget vagy a veszelyérzést keltő feladatokat

-figyelembe kell venni, hogy milyen fokú a látásromlás, ez alapján

dönthetjük el hogy a tanuló milyen mértékben oké