Közgazdaságtan 1

GYAKORLAT 1. TECHNIKAI INFORMÁCIÓK, ALAPFOGALMAK

SZABÓ GYULA
Miről lesz szó a mai napon? 2

 A tárgy teljesítésével és oktatásával kapcsolatos információk

 A tanagyag
 A tárgy teljesítésének feltételei
 Hogyan tanuljunk közgazdaságtant?
 Hogyan írjunk egyetemi beadandót, szakdolgozatot stb.
 Közgazdaságtani alapfogalmak
 Deriválás és a függvények meredeksége
 3
Kötelező tananyag
 Könyv: Samuelson – Nordhaus: Közgazdaságtan, 2012
(vagy újabb)
Kötelező fejezetek: a tantárgyi tematikában
 A könyv korlátozott számban megtalálható a kari
könyvtárban is
 Egyetemi VPN-el ingyenesen elérhető online, a mersz.hu-
n:
https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan
 VPN beállítása: https://uni-bge.hu/hu/vpn-kapcsolat-
leterehozasa-a-kozponti-konyvtar-altal-elofizetett-
adatbazisokhoz

 Az előadások és a gyakorlatok anyaga

 Kötelező még: a Coospace-re feltöltött anyagok,

különösen a Feladatgyűjtemények (összesen 4 darab).
A feladatgyűjtemények egyes fejezetei a könyv
fejezeteihez igazodnak.
Mi az ajánlott irodalom? 4

 Hirshleifer, J. – Glazer, A. – Hirshleifer, D.: Mikroökonómia. Árelmélet

és alkalmazásai döntések, piacok és információk. Osiris Kiadó,
Budapest, 2009.
 Mankiw, N. G.: A közgazdaságtan alapjai. Osiris Kiadó, Budapest,
2011.
 Minden olyan anyag, ami megosztásra kerül a Coospace-n, viszont
nem kötelező
A tárgy teljesítésének feltételei 5

 1. lépés: az aláírás megszerzése -> feltétele a gyakorlati órákon való

részvétel (80%)
Hiányzás:
 20% hiányzás elfogadott
 20% felett, de 50% alatt: csak indokolt esetben és igazolással lehet
hiányozni
 50% vagy azt meghaladó hiányzás esetén nem adható aláírás!
 Az elméleti előadásokon a részvétel erősen ajánlott!

 2. lépés: a gyakorlati jegy megszerzése

 2 darab ZH teljesítésével + évközi feladat beadásával
ZH-k 6

 ZH-k időpontjai:
 1. ZH: 2023.10.16-al kezdődő héten, a gyakorlati óra időpontjában
 2. ZH: 2023.12.11-el kezdődő héten, a gyakorlati óra időpontjában
 ZH megírásának módja: a Coospace felületen, de személyes jelenlét
mellett. Mindenkinek hoznia kell a kitöltésre alkalmas eszközt!
 Rendelkezésre álló idő: 50 – 50 perc
 Megszerezhető pontok száma: 50 – 50 pont (összesen: 100)
 1. ZH anyaga: az elméleti és gyakorlati órai anyagok + a könyv 1, 2, 3, 4,
5 fejezetei + a feladatgyűjtemények vonatkozó részei
 2. ZH anyaga: az elméleti és gyakorlati órai anyagok + a könyv 6, 7, 8, 9,
10, 12, 13, 14 fejezetei + a feladatgyűjtemények vonatkozó részei
(részetek: tematika!)
ZH pótlása 7

 Pót ZH: a vizsgaidőszak első hetében, egy később pontosított

időpontban. (Időpont és helyszín kihirdetése: az órán és a
Coospace-n).
 Csak akkor írható pót ZH, ha valaki az 1. és/vagy a 2. ZH-t nem írta
meg. A korábban megírt ZH-t nem lehet javítani!
 Pót ZH-t csak az egyik, vagy akár mindkét anyagrészből is lehet írni!
 Évközi feladat I. 8

Írásbeli beadandó feladat:

 Fejenként egy házi dolgozatot lehet beadni
 A házi dolgozat kötelező hossza 10.000 – 12.500 karakter (szóközökkel)
 Maximum 10 pont szerezhető (7 pont a tartalomra, 3 pont a formai
követelményekre)
 Beadási határidő: 2023 december 10, 23:59 (aki 2023 november 15-én 23:59-ig
beadja, visszajelzést kap az esetleges formai hibákról, amiket javíthat)
Évközi feladat II. 9
 Témakörök:
 1, Thomas Piketty: A tőke a 21. században című könyvéből egy fejezet bemutatása
(magyar kiadás: Kossuth Kiadó, 2015)
 2, Dan Ariely kutatásainak bemutatása az alábbi könyvek valamelyikének egy
szabadon választott fejezete alapján:
Kiszámíthatóan irracionális (magyar kiadás: GABO Könyvkiadó, 2011)
VAGY
Zseniálisan irracionális (magyar kiadás: HVG könyvek, 2014)
 3, George A. Akerlof és Robert J. Shiller: Animal Spirits avagy A lelki tényezők szerepe a
gazdaságban és a globális kapitalizmusban című könyvéből egy fejezet bemutatása
(magyar kiadás: Corvina, 2011)
Évközi feladat III. 10

 4, Niall Ferguson: A pénz felemelkedése - A világ pénzügyi történelme

című könyvéből egy fejezet bemutatása (magyar kiadás: Scolar Kiadó,
2016)
 5, James Robinson és Daron Acemoglu: Miért buknak el nemzetek - A
hatalom, a jólét és a szegénység eredete című könyvéből egy fejezet
bemutatása (magyar kiadás: HVG könyvek, 2013)
 6, Robert J. Shiller: Narratív közgazdaságtan, Hogyan hatnak a vírus
módjára terjedő történetek a gazdaságra? című könyvéből egy fejezet
bemutatása (magyar kiadás: HVG könyvek, 2020)
 7, Robert Skidelsky: Keynes – A mester visszatér című könyvéből egy fejezet
bemutatása (magyar kiadás: Pallas Athéné Könyvkiadó, 2018)
Évközi feladat IV. 11

 8, Nicholas Wapshott: Keynes és Hayek, Az összecsapás, amely

meghatározta modern közgazdaságtant, A nagy válságtól a nagy
recesszióig című könyvéből egy fejezet bemutatása (magyar kiadás:
Napvilág Kiadó, 2014)
(Ez a könyv az egyetemi VPN-el elérhető a szaktars.hu oldalon!)
 9, Ha-Joon Chang: 23 dolog, amit nem mondtak el a kapitalizmusról című
könyvéből egy fejezet bemutatása (magyar kiadás: HVG könyvek, 2013)
 10, Tomáš Sedláček: A jó és a rossz közgazdaságtana, A Gilgames-eposztól
a Wall Streetig című könyvéből egy fejezet bemutatása (magyar kiadás:
HVG könyvek, 2012)
Évközi feladat V. 12
 A megadott könyvek nagyrészt elérhetőek a kari könyvtárban (korlátozott
darabszámban), de számos más könyvtárban is megtalálhatók.
 A megadott forrást kötelező felhasználni, de mellette más forrás is
használható
 A feladat megoldása során nem választható fejezet az előszó, a bevezetés,
az összegzés, az utószó stb. csak a lényegi, tartami fejezetek
 Ha nagyon rövid a választott fejezet, akkor lehetőség van több, összetartozó
fejezet együttes bemutatására is egy beadandón belül!
 A forrásként megadott szövegek szó szerinti átvétele, „összeollózása” tilos!
 Plágium esetén a dolgozat automatikusan 0 pontos lesz!
 Amennyiben valaki nem a választható témákból ír, vagy nem ad be
beadandót, 0 pontot kap az évközi feladatra
Évközi feladat VI. 13
 A bírálásnál figyelembevételre kerül majd, mennyire sikerült megérteniük a
választott témát, és hogy milyen jól sikerült azt írásban, a saját szavaikkal
megfogalmazniuk, összefoglalniuk. Mindezt kiegészítve saját vélemény is
megfogalmazásra kerülhet!
 A minimális karakterszámot el nem érő dolgozat eredményéből a hiányzó rész
arányában pontok kerülnek levonásra! (Ha kicsit hosszabb lesz, az nem
feltétlenül gond).
 A beadandó dolgozatot doc, docx vagy pdf formátumban kell feltölteni a
megadott helyre (Coospace) a megadott időpontig. Késedelmes beadás
nem lehetséges. A határidő leteltéig azonban a dolgozat többször is
feltölthető (pl. ha valaki még javított rajta), a legutolsó verzió kerül elbírálásra.
 Amennyiben valaki nem először veszi fel a tárgyat, ugyanabból a témából
nem írhat, mint korábban.
A jegy 14

 A félévi gyakorlati teljesítménye (a 2 darab ZH és az évközi feladat)

alapján mindenki jegyet kap, aki aláírást is kapott

 Csak a 2 ZH-val és az 1 beadandóval szerezhető pont, egyéb

módon (pl. újabb beadandó írásával, prezentáció tartásával stb.)
nem

 Összesen 110 pont (50 + 50 + 10) szerezhető, ezek alapán kerül

megállapításra a jegy
Ponthatárok 15

 55 pont alatt: elégtelen (1)

 55 ponttól: elégséges (2)
 69 ponttól: közepes (3)
 82 ponttól: jó (4)
 95 ponttól 110 pontig: jeles (5)
A jegy javítása 16

 Elégtelen jegy javítása:

 UV a vizsgaidőszakban, a Neptunban meghirdetett vizsgaidőpontok
valamelyikében
 Az első UV ingyenes, a továbbiakért fizetni kell
 Dupla feladatsor a teljes félévi anyagból 100 pontért, 100 perc alatt
 Az évközi feladattal elért pontok figyelembevételre kerülnek a félév során!

 Elégtelennél jobb jegy javítása:

 Gyakorlati jegyet csak akkor lehet javítani, ha beszámít a diploma jegyébe
 Egy félévben csak egy tárgyból és csak egy alkalommal lehet javítani!
 A javító vizsgán rontani is lehet!
 Kérelmezni kell a HSZO-n
 A vizsga ugyanúgy zajlik, mint az elégtelen jegy javítása esetén
Hogyan érdemes tanulni? 17

 Folyamatosan az egész félévben! Hagyjunk rá bőven időt!

 Rendszeresen hallgassuk meg az előadást és AKTÍVAN vegyünk részt a
gyakorlaton
 A könyvet dolgozzuk fel, jegyzetlejük ki és tanuljuk is meg!
 Az órán vett példákat és a feladatgyűjteményt készség szinten
gyakoroljuk be (számításos feladatok, geometriai ábrázolás,
feleletválasztós stb.)
 Az alapvető fogalmakat, összefüggéseket és függvényeket fejből tudni
kell!

 Kelleni fog hozzá egy kis matek is… (egyenletrendszerek, másodfokú

egyenletek, deriválás…)
 Ingyenes online kurzus a tanulásról: https://www.coursera.org/learn/a-
tanulas-tanulasa (angol nyelven, magyar felirattal)
Hogyan írjunk egyetemi beadandót, TDK- 18
dolgozatot, szakdolgozatot, tanulmányt? I.

 0. lépés: Figyelmesen olvassuk el a feladatkiírást! Mi a téma, mik a

követelmények és elvárások?
 Fontos a tartalom és a forma is!

 Tartalom:
 Csak megbízható forrásokat használjunk!
Elismert szerzők könyveit, lektorált tudományos folyóiratokat (pl. Közgazdasági
Szemle).
 Számszerű adatokat is csak ellenőrzött helyről vegyünk át: pl. MNB, KSH,
Eurostat, OECD, IMF stb.
 Wikipedia és egyéb, tudományos szempontból nem megbízható forrás
használata TILOS! Ne használjunk szakdolgozatokat, doktori disszertációt,
publicisztikákat és újságcikkeket, blog-bejegyzéseket, stb.
Hogyan írjunk egyetemi beadandót, TDK- 19
dolgozatot, szakdolgozatot, tanulmányt? II.
 Formai előírások:
 Legyen fedőlap! Címmel, a készítő nevével, Neptun kódjával, évszámmal
(esetleg az egyetem, kar is megjelölhető)
 Használjunk Times New Roman betűtípust!
 A törzsszöveg betűmérete legyen 12-es.
 A szöveg legyen sorkizárt, a sorköz 1,5-ös.
 A szöveget tagoljuk számozott fejezetekre (ha szükséges, alfejezetekre).
(Bevezetés, tartalmi fejezetek, összegzés stb.)
Hogyan írjunk egyetemi beadandót, TDK- 20
dolgozatot, szakdolgozatot, tanulmányt? III.
 Ha más gondolatait használjuk fel, akkor fontos, hogy megfelelő módon
hivatkozzunk rá! Használjunk szövegközi hivatkozást ÉS irodalomjegyzéket is!
Más gondolatait tartalmilag vagy szó szerint vehetjük át.

 Szövegközi hivatkozás példa, ha saját szavainkkal foglaljuk össze más

gondolatainak tartalmát:
Samuelson és Nordhaus (2012) szerint a legtöbb termék esetében az ár
növekedése a keresett mennyiség csökkenéséhez vezet.
Vagy: A legtöbb termék esetében az ár növekedése a keresett mennyiség
csökkenéséhez vezet (Samuelson – Nordhaus, 2012).
Szó szerinti idézésnél „”-jel és pontos oldalszám is kell: „A külső piac bővült
automatikusan is, amennyiben az igények több országban növekedtek, és ez
növelte az országok közötti kereskedelem volumenét (Ormos, 2016, p. 10).”
 Irodalomjegyzék:
Ormos, M. 2016: A Föld felfedezése és meghódítása, Nyugat-Európa a
csúcson. Budapest, Kossuth Kiadó
Samuelson, P. A. – Nordhaus, W. D. 2012: Közgazdaságtan. Budapest,
Akadémiai Kiadó
Hogyan írjunk egyetemi beadandót, TDK- 21
dolgozatot, szakdolgozatot, tanulmányt? IV.
 A társadalomtudományi (közgazdaságtani) munkák esetében az egyik
leggyakrabban használt hivatkozástípus az ún. „Harvard hivatkozás”.
 Szakszerű hivatkozásokhoz segédlet elérhető a kari hallgatói
dokumentumok között. Kari honlap: Dokumentumok > Alapszakos hallgatók
tanulmányi dokumentumai > Külkereskedelmi Kar > Szakdolgozat

 A fenti linken szereplő anyagok tartalmazzák, hogyan kell szakszerűen

hivatkozást készíteni, ha saját szavainkkal összefoglaljuk más gondolatait
(tartalmi hivatkozás), vagy szó szerint idézzük azt (szó szerinti hivatkozás),
illetve azt is, hogyan kell az irodalomjegyzékben kezelni a különböző típusú
forrásokat (könyvek, folyóiratok, online források stb.)
 Miért lényeges szakszerűen hivatkozni?
Fontos, az olvasó lássa, mi az ami a saját gondolatunk és mi az, ami mástól
származik. Ellenkező esetben plágiumot követünk el.
Plágium, ha nem hivatkozunk, ha nem szakszerűen hivatkozunk, ha
elferdítjük más gondolatait.
Hogyan írjunk egyetemi beadandót, TDK- 22
dolgozatot, szakdolgozatot, tanulmányt? V.

 Ha ábrákat veszünk át vagy táblázatokat, számadatokat, azokat is

hivatkozni kell! Ha mi szerkesztünk ábrát vagy táblázatot más
adataiból, akkor az adatok forrását meg kell adni.

 Minimalizáljuk a szó szerinti idézeteket! (Maximum 1-2 mondat).

 Komolyabb tanulmányok, szakdolgozat, TDK-dolgozat esetén

szükséges tartalomjegyzék is! (Ha több ábránk, táblázatunk van,
akkor ábrajegyzék és táblázatjegyzék). Ennél a beadandónál
ezekre most nem lesz szükség…
Kérdések, fogadóóra 23

 Kommunikáció elsődlegesen a Coospace-n keresztük! (Fontos infók,

tanagyagok stb.)
 Emailben: szabo.gyula@uni-bge.hu
 Fogadóóra: szerda, 10:00-11:00, E.II.19, előzetes bejelentkezés
alapján
 ZH-kba való betekintés: online (Coospace), előre megadott
időpontban
 24

Mi a
közgazdaságtan
és miért van rá
szükség?
Mi a közgazdaságtan? I. 25

 Paul Samuelson: „A közgazdaságtan a társadalomtudományok

királynője – legrégibb művészet, a legújabb tudomány”

 Társadalomtudomány, ami a gazdasági döntéseket, a gazdasági

rendszert tanulmányozza
 Gazdasági döntések: Döntések amik a termelésre, a javak elosztására,
fogyasztásra vonatkoznak

 Lionel Robbins: „A közgazdaságtan (…) az emberi magatartást a

célok és az alternatív felhasználású szűkös eszközök viszonyaként
tanulmányozza.”
Mi a közgazdaságtan? II. 26

 „Alternatív felhasználású szűkös eszközök”

 Alternatív felhasználású eszközök: az adott idő, pénz, energia, termelési tényező
többféle célra is felhasználható
 Szűkös eszközök: a rendelkezésre álló erőforrások végesek, az igényeink
végtelenek…
 A közgazdaságtan azt vizsgálja, a társadalmak hogyan használják fel a
szűkös erőforrásaikat áruk és szolgáltatások előállítására, és hogyan osztják el
a javakat

 Mivel a rendelkezésre álló eszközök/erőforrások szűkösek, gazdálkodni kell

velük: ez ad értelmet a közgazdaságtannak
 Mi az erőforrások felhasználásának leghatékonyabb, legoptimálisabb módja?
Hogyan érhetjük el adott mennyiségű eszközből, erőforrásból a legtöbb
„hasznot” vagy egy célként kitűzött „haszonszintet” hogyan érhetünk el a
legkevesebb ráfordítással? -> Szűkösség és hatékonyság!
Mi a közgazdaságtan? III. 27

 A közgazdaságtan részterületei: elméleti és alkalmazott

közgazdaságtan
 Elméleti: mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, …
 Alkalmazott: vállalatgazdaságtan, vállalati pénzügyek, …

 Egy másik lehetséges csoportosítás: pozitív és normatív

közgazdaságtan
 Pozitív: leíró jellegű, megvizsgálja, mi az ami van (pl. mikroökonómia)
 Normatív: értékelő jellegű, arra keresi a választ, minek kellene lennie (pl.
gazdaságpolitika)
Mit tanulunk közgazdaságtanként 28

a következő néhány félévben?

 A közgazdaságtan tárgy keretein belül:
 1. félév: Közgazdaságtan 1 -> mikroökonómia
 2. félév: Közgazdaságtan 2 -> makroökonómia
 Egyéb tárgyak szaktól függően: pl. nemzetközi gazdaságtan,
alkalmazott gazdaságtani tárgyak

 Mikroökonómia: az egyes elkülönült piaci szereplőket, piacokat

vizsgálja (fogyasztói döntés, vállalatok döntései, egy-egy termék
piaca)
 A makroökonómia a gazdasági jelenségeket nemzetgazdasági
szinten tanulmányozza (aggregált változókat használ)
Miért érdemes közgazdaságtan 29

tanulni?
 Közgazdász diploma
 Karrierek közgazdászként (üzleti szféra, közigazgatás, NGO-k,
politika, újságírás stb.) -> fontos a gazdasági környezet ismerete
 A világ alaposabb megismerése, további tanulmányok
megalapozása

 Egyéb gyakorlatias okok: 6 kredit, beszámít a diplomaátlagba

A közgazdaságtan módszertana I. 30

 Modellekkel dolgozik, hogy általános következtetéseket lehessen

levonni, valóság leegyszerűsítése a kezelhetőség érdekében
 Absztrakció: A modell ne csak egy egyedi esetben legyen
használható. A fontosabb változókra koncentrál, az egyedi, de
lényegtelen tényezőket figyelmen kívül hagyják
 Formalizált: gyakran a matematika nyelvét használják

 Előfeltevésekkel él: például homo economicus, a fogyasztó

preferenciái adottak, az egyén saját önző céljait követi a
leghatékonyabb eszközök felhasználásával stb.
A közgazdaságtan módszertana II. 31

 3 logikai hiba, amit kerülni kell a közgazdaságtani modellek

használata során:
 Post hoc tévedés: azt gondoljuk, ha egy történés időben megelőz egy
másikat, akkor az az utóbbi okának tekinthető (post hoc ergo propter
hoc: utána, ezért amiatt)
 Összetétel csapdája: egy összetett rendszert tanulmányozunk és azt
gondoljuk, ami igaz annak egy apró részére, az igaz az egészre is
 „Többi” tényező rögzítésének elmulasztása: egy tényező változásának
hatását vizsgáljuk, és a többit nem rögzítjük, így azok is változhatnak.
Kivédése: Ceteris paribus elv: „minden más változatlanul hagyásával”
Csak egyféle közgazdaságtan 32

van?
 Az uralkodó paradigma: mainstream közgazdaságtan (nagyrészt a
neoklasszikus közgazdaságtanra épül, különösen a mikroökonómia)
 Léteznek más közgazdaságtani elméleti „iskolák” is:
viselkedésgazdaságtan, poszt-keynesiánusok, intézményi
közgazdaságtan, osztrák iskola, marxista politikai gazdaságtan,
feminista közgazdaságtan stb.
 Az egyes közgazdaságtani elméleti iskolák eltérő területekre
fókuszálnak, különböző előfeltevésekből indulnak ki és a
módszertanuk is más
 A tárgy keretein belül elsősorban a mainstream közgazdaságtannal
foglalkozunk
 33

Néhány fontos
gazdasági
alapfogalom
 Néhány fontos alapfogalom I. - 34

Gazdaságszervezési rendszerek
Tervgazdaság Piacgazdaság

Modern vegyes gazdaság

 A valóságban nem létezik tökéletes piacgazdaság és 100%-os tervutasításos rendszer sem

 A modern gazdaságok vegyes gazdaságok: van szerepe a piacnak és az államnak is
 A gazdaságszervezés három alapkérdése: mit, hogyan és kinek termeljünk?
Néhány fontos alapfogalom II. 35

- Láthatatlan kéz & Laissez-faire

 Adam Smith: „Nemzetek gazdagsága”, 1776
 Láthatatlan kéz: az egyének saját (önző) céljaikat
követik közben akaratlanul mégis a társadalom érdekét
szolgálják. Mintha egy láthatatlan kéz irányítaná őket a
közérdek megvalósítása felé.
 A láthatatlan kéz a piaci mechanizmusokon keresztül
működik
 Laissez-faire: az állam gazdaságba való beavatkozása
minimális legyen
Néhány fontos alapfogalom III. - 36

Javak
 A javak funkciója: a szükségletek kielégítése
 Szabad és gazdasági javak:
 Szabad javak: korlátlanul állnak rendelkezésre, többnyire nem kell
átalakítani őket, hogy a szükségleteket kielégítsék (pl. levegő)
 Gazdasági javak: korlátozottan (szűkösen) állnak rendelkezésre,
gazdálkodni kell velük és többnyire átalakítani, hogy alkalmas legyen a
szükségletek kielégítésére, hasznossággal rendelkeznek
 A gazdasági javak lehetnek áruk és szolgáltatások
 A gazdasági javak másik lehetséges csoportosítása: fogyasztási
javak vagy termelési eszközök

 Egyéb megkülönböztetés: közjavak és magánjavak

Néhány fontos alapfogalom IV. – 37

Termelési tényezők, TLH görbe

 Termelési tényezők (ráfordítások): a
gazdasági javak előállításának
inputjai: lehet természeti tényező (pl.
föld), tőke (K) vagy munka (L)
(esetleg információ, humán és szellemi
tőke, technológia)
 Egy gazdaság kibocsátása akkor
optimális, ha minden termelési
tényezőt maximálisan felhasznál:
hatékony termelés a TLH („termelési
lehetőségek határa”) görbe mentén.
(Az ábrán két féle termék, x és y
lehetséges mennyiségei szerepelnek).
Néhány fontos alapfogalom V. – 38

Alternatív költség és externáliák

 Alternatív vagy haszonáldozati költség (opportunity cost):
 Ha az egyik terméket termelését választjuk a másik helyett, vagy egyik
befektetést választjuk egy másik helyett, akkor lemondunk a nem választott
opció előnyeiről: ez az alternatív költség (a feláldozott lehetőség).

 Externáliák: olyan hatások, amik az adott piacon kívüli szereplőket

érintenek (gyakran nem szándékolt „mellékhatások”, amik lehetnek
negatívak vagy pozitívak).
Tipikus negatív externália: környezetszennyezés
Egy kis matek - Függvények 39

 Lehetnek:
 Lineárisok (pl. y = x + 1)
 Nem lineárisok (pl. y = x 2 )

 Hogyan állapíthatjuk meg a

meredekségüket?
 Lineáris esetén: konstans!
(f = mx + b) -> m
 Nem lineáris esetén? A meredekség
változik, egy adott pontban tudjuk
megadni. Hogyan?
 Deriválással meghatározható.
-> 1. lépés: Deriváljunk!
 -> 2. lépés: Helyettesítsünk be!
Egy kis matek – Deriválás I. 40

df
 Deriválás jele: f’(x) vagy (x jelentése itt: x szerint deriválunk)
dx

 Konstans deriváltja: c’ = 0 példa: 2’ = 0

 Hatványfüggvény deriváltja: (x α )′ = α ∗ x α−1
Példa: x 4 ′ = 4x 3
 Ha a hatványfüggvényhez konstans adunk, vagy abból kivonunk:
konstans deriváltja: 0
Példa: (x 2 + 2)′ = 2x
 Ha a hatványfüggvényt konstanssal szoroztuk (vagy azzal osztottuk): a
szorzó (osztó) változatlan marad.
(c ∗ x α )′ = c ∗ ( x α )′ = c ∗ α ∗ x α−1
Példa: 3x 4 ′ = 3 *4x 3 = 12x 3
Egy kis matek – Deriválás II. 41

 Ha két ismeretlenünk van (x és y), akkor deriválhatunk x és y szerint is:

ha x-re deriválunk y konstans, ha y-ra deriválunk x konstans
Példa: x 2 + y 2 x-re deriválva: 2x y-ra deriválva: 2y

 Ha zárójeles kifejezést hatványozunk és azt deriváljuk, a teljes

zárójelet deriváljuk:
Példa: (x − 3)2 ′ = 2 * (x – 3) = 2x - 6
Fel is bonthatjuk a zárójelet deriválás előtt:
x 2 - 6x + 9 -> deriváltja: 2x – 6
Gyakorlás - Deriválás 42

 6x10 ’= ?
 x’= ?
 (2 - x 2 )′ = ?
 (x 2 + 3x – 1)’ = ?
 x’ = ?
1
 ′ =?
x
Gyakorlás – Deriválás - Megoldás 43

 6x10 ’= 10 ∗ 6 ∗ x 9 = 60 ∗ x 9
′
 x’= x1 = 1 * x 0 = 1 * 1 = 1
 (2 - x 2 )′ = - 2x
 (x 2 + 3x – 1)’ = 2x + 3
1
1 −1
 x’ = x ′ =2 x 2
2
1
 ′ = x −1 ′ = -1 * x −2
x
Egy kis matek – Nem lineáris függvény 44
meredeksége (adott pontban)

 Deriválunk, majd behelyettesítjük x-et!

 Mekkora (x − 2)2 függvény meredeksége x = 3 pontban?

A függvény deriváltja: 2 * (x – 2)
x = 3-at behelyettesítve:
2 * (3 – 2) = 2
A függvény meredeksége x = 3
pontban: 2
 45

Köszönöm a figyelmet!