Egyéni Vállalkozók Adózási Kézikönyve - E-Könyv 2022 - 08 - 15

EGYÉNI
VÁLLALKOZÓK
ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVE
Adótippek az átalányadó, a vállalkozói Szja
és az új kata alkalmazásához
Adózás- és könyveléstechnikai tudnivalók
Működési szabályok az egyéni vállalkozásban
Dr. Szabó Tibor
ADÓNET.HU ZRT.
www.adonet.hu
2022
JOGI SZAKKÖNYVEK ÉS E-KÖNYVEK
EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVE 2
A JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZBÓL
www.kezikonyvek.hu
CÉGMEGSZÜNTETÉSI SEGÉDLET – AZ EGYSZERŰSÍTETT VÉGELSZÁMOLÁS KÉZIKÖNYVE
ÉS IRATMINTÁI (E-KÖNYV)
Kiadványunk segítségével egyszerűen, gyorsan, olcsón és önállóan megszüntetheti bt-jét, kft-jét. Forgató-
könyv, iratminták, adózási buktatók, illetékszabályok – a 2022-es szabályok szerint!
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/cegmegszuntetesi-segedlet-az-egyszerusitett-
vegelszamolas-kezikonyve-es-iratmintai-283
EGYESÜLET MEGSZÜNTETÉSE 5 LÉPÉSBEN IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)
Így kell megszüntetni az alvó és tevékenységet nem végző egyesületeket. Kiadványunk segítségével önálló-
an is elvégezhetők az egyesület megszüntetésének és nyilvántartásból való törlésének feladatai. Kézikönyv
+ Forgatókönyv + Iratminták (Word). Az e-könyv formátumunk előnye, hogy a Tartalomjegyzékből minden
egyes rész könnyen elérhető.
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/civil-szervezeteknek-8/egyesulet-megszuntetese-5-
lepesben-iratmintakkal-e-konyv-279
ALAPÍTVÁNY MEGSZÜNTETÉSE 5 LÉPÉSBEN IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)
Kézikönyv alvó és tevékenységet nem végző alapítványok gyors és egyszerű megszüntetéséhez. Kiadvá-
nyunk segítségével önállóan is elvégezhetők az alapítvány megszüntetésének és nyilvántartásból való tör-
lésének feladatai. Kézikönyv + Forgatókönyv + Iratminták (Word). Az e-könyv formátumunk előnye, hogy a
Tartalomjegyzékből minden egyes rész könnyen elérhető.
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/civil-szervezeteknek-8/alapitvany-megszuntetese-5-
lepesben-iratmintakkal-e-konyv-280
MUNKÁLTATÓI ADATKEZELÉS KÉZIKÖNYVE ÉS IRATMINTÁI (E-KÖNYV)
Kiadványunk a munkavállalók személyes adatainak jogszerű és bizalmas kezeléséhez ad gyakorlati se-
gítséget és megoldásokat, ezzel kialakítható és fenntartható a jogszerű munkáltatói adatkezelés rendje.
Kiadványunkkal a munkáltatók tesztelhetik, hogy eddigi gyakorlatuk és adatkezelésük biztonsági szintje
mennyiben felel meg a hatályos jogi előírásoknak.
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/munkaltatoi-adatkezeles-kezikonyve-es-
iratmintai-288
MUNKAÜGYI IRATMINTÁK (E-KÖNYV)
Munkaszerződések, kötelező tájékoztatások, tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás, leltárfe-
lelősségi megállapodások, szankciók a munkavállalóval szemben, közös megegyezés, felmondás minták,
elszámolás a munkaviszony megszűnésekor, fizetési felszólítás, munkaerő-kölcsönzés iratmintái
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/munkaugyi-iratmintak-297
WEBÁRUHÁZI ÉRTÉKESÍTÉS JOGI MEGFELELTETÉSE (KÖNYV + E-KÖNYV)
Útmutató a webáruházakra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítéséhez + Adózási, számlázási szabályok
+ Mintadokumentumok: általános szerződési feltételek (ÁSZF), jogi és adatkezelési tájékoztatások, sza-
bályzatok, nyilvántartások + Webáruház Jogi Teszt már működő webáruházaknak. Már a 2022-es szabályok
szerint! Ez egy rendes nyomdai könyv, amelyet automatikusan adunk e-könyv (pdf) formátumban is. Az
e-könyv formátumunk előnye, hogy a Tartalomjegyzékből minden egyes rész könnyen elérhető. E kiadvá-
nyunk mellé ajánljuk az Áruk és digitális tartalmak értékesítésének jogi megfeleltetése című kiadványunkat,
amely a webáruházban értékesített termékekre vonatkozó jogi követelmények teljesítéséhez ad segítséget!
JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/webaruhazi-ertekesites-jogi-megfeleltetese-277
TARTALOMJEGYZÉK
I. RÉSZ – BEVEZETÉS..................................................................... 9
II. RÉSZ – EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA

ÉS MŰKÖDÉSE.................................................................................. 10
1. Az egyéni vállalkozási forma előnyei és hátrányai......................... 10
2. Egyéni vállalkozás alapítása............................................................ 11
2.1. Mi az egyéni vállalkozás és ki lehet egyéni vállalkozó?................. 11
2.2. Ki nem lehet egyéni vállalkozó?...................................................... 12
2.3. Egyéni vállalkozás alapításának menete.......................................... 13
2.3.1. Bejelentés...................................................................................... 13
2.3.2. Adószám, nyilvántartási szám, KSH szám megállapítása............ 14
2.3.3. Adózási módok választása a bejelentés során............................... 14
2.3.4. Bejelentés a Rendelkezési nyilvántartásba................................... 14
2.3.5. Kamara regisztráció...................................................................... 15
2.3.6. Építőipari kivitelező vállalkozások regisztrációja........................ 15
2.3.7. Bankszámlanyítási és vezetési kötelezettség................................ 15
3. Az egyéni vállalkozóra vonatkozó működési szabályok................ 16
3.1. Az egyéni vállalkozó felelőssége..................................................... 16
3.2. Az egyéni vállalkozó névhasználata................................................ 17
3.3. Személyes közreműködés................................................................ 17
3.4. Székhely, telephely, fióktelephely.................................................... 17
3.5. A tevékenységi körök....................................................................... 18
3.6. Engedélyköteles tevékenységek, képesítési követelmények........... 19
3.7. Változás-bejelentési kötelezettség................................................... 20
3.8. Elektronikus kapcsolattartás kötelezettsége a hatóságokkal............ 20
3.9. Az egyéni vállalkozó szünetelése..................................................... 21
3.10. Eladható-e az egyéni vállalkozás?................................................. 23
3.11. Az egyéni vállalkozás továbbfolytatása az örökös által................. 24
3.12. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése................................... 24
3.13. Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése............................. 25
3.14. Az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartása.............................. 26

3.15. Egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása egyszemélyes

gazdasági társaságban....................................................................... 26
3.16. Az egyéni cég................................................................................. 29
III. RÉSZ – ADÓZÁS-TECHNIKAI TUDNIVALÓK.................. 30

4. Adózási alapismeretek egyéni vállalkozóknak............................... 30
4.1. Adózási alapfogalmak...................................................................... 30
4.2. Az adózási terület jellemzői a vállalkozásban................................. 32
4.3. Általánosan érvényes adózási alapelvek.......................................... 36
4.4. Az adózás információs forrásai........................................................ 37
4.5. Az egyéni vállalkozás adózási struktúrája....................................... 39
4.6. Az egyéni vállalkozás adózási rendjének kialakítása....................... 40
5. Adóbevallás-technikai ismeretek..................................................... 41
IV. RÉSZ – A VÁLLALKOZÓI SZJA SZERINTI ADÓZÁS..... 44

6. A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ.................. 44
6.1. A vállalkozói szja jellemzői............................................................. 45
6.2. Jövedelem-(nyereség) minimum a vállalkozói szja alatt................. 46
6.3. Költségelszámolási szabályok és elszámolható költségek............... 46
6.4. A vállalkozói kivét........................................................................... 50
6.5. Az értékcsökkenési leírás szabályai vállalkozói szja alatt............... 51
6.6. Főbb bevétel-csökkentési lehetőségek a vállalkozói szja alatt........ 51
6.7. Kisvállalkozások adókedvezménye................................................. 53
6.8. Vállalkozói szja-előleg fizetés......................................................... 53
7. HAVI ADÓ ÉS JÁRULÉKFIZETÉS A VÁLLALKOZÓI SZJA
ALATT............................................................................................. 53
7.1. A főállású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja
és mértéke a vállalkozói szja alatt..................................................... 55
7.2. A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozót havonta terhelő
közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt......................... 55
7.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozót
havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja
alatt.................................................................................................... 55
7.4. A minimálbér és garantált bérminimum szabálya
és alkalmazása................................................................................... 56

8. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT.... 56

9. CÉGAUTÓ ADÓ A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT................... 57
10. BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A VÁLLALKOZÓI
SZJA ALATT................................................................................... 57
10.1. Havi adó- és járulékbevallás és -fizetés......................................... 57
10.2. Szja bevallás.................................................................................. 58
10.3. Helyi iparűzési adó bevallása......................................................... 58
10.4. Általános forgalmi adó bevallás..................................................... 58
11. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSBAN IS ÉRVÉNYESÍTHETŐ
SZJA ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEK........................................ 59
11.1. A 25 év alatti fiatal kedvezménye.................................................. 59
11.2. A családi kedvezmény szabálya..................................................... 60
11.3. A családi járulékkedvezmény......................................................... 61
11.4. Az első házasok kedvezménye (Szja tv. 29/C.§)............................ 61
11.5. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
(Szja tv. 29/D.§)................................................................................ 62
11.6. Személyi kedvezmény (Szja tv. 29/E.§)......................................... 62
12. HOGYAN VEGYÜK KI A PÉNZT AZ EGYÉNI
VÁLLALKOZÁSBÓL?................................................................. 63
13. KÖNYVELÉS A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT..................... 65
13.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban................................. 66
13.2. A naplófőkönyv és a pénztárkönyv közös szabályai...................... 68
13.3. Naplófőkönyv vezetése.................................................................. 68
13.4. Pénztárkönyv vezetése................................................................... 69
13.5. Részletező nyilvántartások vezetése.............................................. 70
13.6. Alapvető bizonylati szabályok....................................................... 70
V. RÉSZ – ÁTALÁNYADÓZÁS....................................................... 72
14. AZ ÁTALÁNYADÓ....................................................................... 72
14.1. Az átalányadó jellemzői................................................................. 72
14.2. Az átalányadó választásának feltételei........................................... 75
14.3. Az átalányadózás választásának bejelentése – és változás-
bejelentési kötelezettségek................................................................ 76
14.4. Az egyes tevékenységek költséghányadai..................................... 76
14.4.1. 40% költséghányadra jogosító tevékenységek........................... 77
14.4.2. 80% költséghányadra jogosító tevékenységek........................... 77

14.4.3. 90% költséghányadra jogosító tevékenységek............................ 78

14.5. Eljárás költséghányad-váltás esetén............................................... 78
14.6. A bevételekre vonatkozó szabályok............................................... 78
14.7. Támogatásokra vonatkozó szabályok............................................ 78
14.8. Az átalányadó mértéke................................................................... 79
14.9. Átalányadó mentesség................................................................... 79
14.10. Az átalányadó-előleg fizetése....................................................... 79
14.11. Eljárás a bevételi értékhatárok átlépése esetén............................ 79
14.12. Eljárás az átalányadó szabályainak jogosulatlan alkalmazása
esetén................................................................................................. 80
14.13. Áttérés vállalkozói szja-ról az átalányadóra................................ 80
14.14. Az átalányadóra való jogosultság megszűnése a számla-
nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt................................... 81
14.15. Eljárás az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése
esetén................................................................................................. 81
15. HAVI ADÓ ÉS JÁRULÉKFIZETÉS ÁTALÁNYADÓ
ALATT............................................................................................. 81
15.1. Főállású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő
közterhek alapja és mértéke:............................................................. 83
15.2. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta
terhelő közterhek alapja és mértéke:................................................. 83
15.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadózó egyéni
vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke:................ 84
16. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ KÖTELEZETTSÉGEK
ÁTALÁNYADÓZÁS ALATT......................................................... 84
17. CÉGAUTÓ ADÓ ÉS AZ ÁTALÁNYADÓZÁS........................... 85
18. BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÁTALÁNYADÓZÁS
ESETÉN........................................................................................... 85
18.1. Havi adó- és járulékbevallás.......................................................... 85
18.2. Szja bevallás................................................................................... 85
18.3. Helyi iparűzési adó bevallása......................................................... 86
18.4. Általános forgalmi adó bevallás..................................................... 86
19. KÖNYVELÉS AZ ÁTALÁNYADÓ ALATT............................... 86
VI. RÉSZ – KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓK TÉTELES

ADÓJA – AZ ÚJ KATA SZERINTI ADÓZÁS............................... 88
20. Az új kata jellemzői......................................................................... 88

20.1. Az új kata választásának és alkalmazásának feltételei................... 89

20.2. Az új kata választásának bejelentése.............................................. 92
20.3. Adómértékek és adófizetés............................................................. 92
20.4. Mentesülés a további adók és bevallások alól............................... 93
20.5. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme............. 94
20.6. Eljárás, ha a kisadózó őstermelő is................................................ 94
21. Helyi iparűzési kötelezettség új kata alatt.................................... 94
22. Általános forgalmi adó új kata alatt............................................. 94
23. Cégautó adó új kata alatt – nincs.................................................. 95
24. Bevallási kötelezettség új kata alatt............................................... 95
25. Adózási módok közötti áttérések................................................... 95
25.1. Áttérés szja-ról katára.................................................................... 95
25.2. Áttérés katáról az átalányadó alá................................................... 96
25.3. Áttérés katáról szja-ra.................................................................... 96
25.4. A tevékenység folytatása az egyéni vállalkozó özvegye, vagy
örököse által...................................................................................... 98
26. Könyvelés kata alatt........................................................................ 98
VII. RÉSZ – ÁFA SZABÁLYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSBAN............................................... 99
27. Az általános forgalmi adózás jellemzői......................................... 99
28. Áfa adózási mód választása............................................................ 101
28.1. Általános szabályok szerinti áfa alanyiság választása................... 101
28.2. Alanyi adómentesség (Áfa tv. 187.§)............................................. 102
28.3. Pénzforgalmi elszámolás............................................................... 102
28.4. Mezőgazdasági termelés (Áfa tv. 197-204.§)................................ 103
28.5. Utazás-szervezési szolgáltatás (Áfa tv. 205-212/C.§).................... 103
28.6. Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és
régiségekre vonatkozó különös szabályok (Áfa tv. 213-233.§)........ 104
28.7. Befektetési arany (Áfa tv. 234-243.§)............................................ 104
29. A számlázásra vonatkozó szabályok.............................................. 104
29.1. A számlázás jelentősége a vállalkozásban..................................... 104
29.2. A számla típusai............................................................................. 106
29.2.1. A hagyományos, papíralapú számlatömbökkel szembeni
követelmények.................................................................................. 106

29.2.2. Számlázó programmal szembeni követelmények....................... 107

29.3. A számla tartalmi elemei............................................................... 108
29.4. Mikor kell a számlát kiállítani? A számlakiállítás helyes
időpontja........................................................................................... 109
29.5. Elektronikus számlákra vonatkozó szabályok............................... 110
29.6. Online adatszolgáltatás a számláról............................................... 113
29.7. A fiktív számlákról......................................................................... 115
30. A nyugtaadás szabályai................................................................... 116
30.1. Mikor kötelező nyugtát adni?........................................................ 116
30.2. Kinek kötelező a pénztárgép használata?...................................... 117
30.3. Számla- és nyugtaadás ellenőrzése és elmulasztásának
szankciói........................................................................................... 119
31. KÉSZPÉNZFIZETÉS ÉS KEZELÉS AZ EGYÉNI
VÁLLALKOZÁSBAN................................................................... 119
31.1. Készpénzfizetési korlát vállalkozások között................................ 119
31.2. A készpénzfizetés bejelentése az adóhatóságnak........................... 120
31.3. Készpénz fizetés elfogadása árukereskedelmi tevékenység
esetén................................................................................................. 120
31.4. Házipénztár az egyéni vállalkozásban........................................... 120

I. RÉSZ
BEVEZETÉS
Amikor az adózási, könyvelési feladatokat taglaljuk, valójában arra a

kérdésre keressük a válaszokat, hogy HOGYAN VEGYÜK KI A PÉNZT A
VÁLLALKOZÁSBÓL.
Felvázoljuk az egyéni vállalkozó által választható adózási módokat, és
össze is hasonlítjuk ezeket, előnyeikkel hátrányaikkal együtt.
Ez mellett tételesen ismertetjük, hogy az egyéni vállalkozónak mikor mi-
lyen adófizetési kötelezettsége van, azt hogyan kell teljesítenie. Tételesen
számba vesszük az egyéni vállalkozót terhelő adóbevallási kötelezettségeket
is, a bevallási nyomtatványok, platformok és határidők megjelölésével.
Kiadványunk tartalmaz az egyéni vállalkozók részére egy adózás- és
könyvelés-technikai ismertetőt is. Bemutatjuk az egyéni vállalkozás alapí-
tás- és működés szabályait is.
Kiadványunk segítséget nyújt az egyéni vállalkozónak ahhoz, hogy ki-
alakítsa és önállóan működtesse saját vállalkozása adózási-ügyviteli rendjét.
Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

II. RÉSZ
EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA

ÉS MŰKÖDÉSE
1. Az egyéni vállalkozási forma előnyei és hátrányai
Az egyéni vállalkozás – mint vállalkozási forma – előnyeit a következő-

képpen foglalhatjuk össze:
• A legolcsóbban, és leggyorsabban alapítható.
• Az egyéni vállalkozó önálló, a vállalkozásban nincs társ, egyedül alapít-
ható és működtethető.
• Minden tevékenység, amely végezhető gazdasági társaságban, végezhető
egyéni vállalkozásban is (kivéve néhány speciális tevékenységet).
• Ha szükséges, egyéni vállalkozó is foglalkoztathat alkalmazottat.
• Az egyéni vállalkozó lényeges előnye a gazdasági társasággal szemben,
hogy a tevékenység szüneteltethető. Azaz, ha nincs bevétel, akkor nincs
adó- és járulékfizetési kötelezettség sem. Ezt egy társaság nem csinálhat-
ja meg.
• A jövedelemadózásra választhatók a kifejezetten adó- és költségkímélő
adózási módok, például az új kata, de foglalkozási státusztól függően
ilyen az átalányadó is.
• Az egyéni vállalkozó könyvelése – különösen kata és átalányadó alatt –
egyszerűbb, mint egy gazdasági társaságé. Egy egyéni vállalkozó akár
meg is próbálkozhat vele önállóan, amennyiben az elektronikus bevallás-
ban is szerez egy minimális jártasságot.
• Előnye az egyéni vállalkozásnak az is, hogy a gazdasági tevékenysége
adatai nem képezik részét az üzleti nyilvánosságnak: az egyéni vállalko-
zót – szemben egy gazdasági társasággal – nem terhelik beszámoló-köz-
zétételi szabályok. Bár Az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában sze-
replő nyilvános adatok – nyilvántartási szám és adószám, tevékenység,
székhely, telephely – lekérdezhetők.
• Az egyéni vállalkozó a későbbiekben átalakulhat gazdasági társasággá,
ha a későbbiekben a vállalkozás volumene ezt indokolná, ez azonban egy
egyszeri átalakulási kiadással jár.
• Nagy előnye az egyéni vállalkozásnak az is, hogy könnyen megszüntet-
hető.

Hátrányok
• Az egyéni vállalkozás hátránya a korlátlan jogi felelősség, a vállalkozói

vagyon nem különül el a magánvagyontól. De ezzel egyéni vállalkozó-
ként, kisvállalkozóként együtt lehet élni.
Az egyéni vállalkozás a mikrovállalkozások jellemző működési formá-

ja. Előnyeit és hátrányait összegezve – több százezren vállalkoznak egyéni
vállalkozóként, tehát választható és bevállalható vállalkozási forma, különö-
sen akkor, ha kisebb volumenben, vagy alkalmazott nélkül, vagy valamilyen
szellemi tevékenységben, vagy egy főállás melletti mellékfoglalkozásban,
vagy kiegészítő tevékenységben gondolkodunk. Nagy előnye az előbbiekben
említett szünetelés intézménye, és a viszonylag egyszerű adminisztráció.
Ha azonban a vállalkozást tartós foglalatosságnak tekintjük, erre alapoz-
zuk életstratégiánkat, nagyobb forgalmat tervezünk, vagy már alkalmazotta-
kat is foglalkoztatni kívánunk – akkor egyéni vállalkozás helyett alapítsunk
inkább gazdasági társaságot.
2. Egyéni vállalkozás alapítása
2.1. Mi az egyéni vállalkozás és ki lehet egyéni vállalkozó?
A törvény szerint az egyéni vállalkozó a természetes személy üzletszerű

– rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kocká-
zatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenysége.
Az egyéni vállalkozás a természetes személy saját neve alatt folytatott
gazdasági tevékenysége.
Üzletszerűnek minősül a rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés cél-
jából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott gazdasági tevékeny-
ség. Ebben a fogalom-meghatározásban minden elem jelentése egyértelmű:
a rendszeres azt jelenti, hogy visszatérő jellegű, ismétlődő, ennek az ellen-
tétpárja az egyedi, egyszeri. Egy megörökölt ingatlan eladása azért nem üz-
letszerű tevékenység, mert nem rendszeres. De ingatlanok sorozatos véte-
le eladása már rendszeres tevékenység – tehát üzletszerű is. A nyereség- és
vagyonszerzési célt nem kell külön magyarázni – minden vállalkozás célja
a haszon. A saját gazdasági kockázatvállalás az önálló tevékenység megfe-
lelője, szemben a munkaviszonnyal, amelynél a jogviszonynak nincs kocká-
zatvállalási eleme, a munkavállaló a saját nevében nem felel, nem kockáztat.
Az első és legfontosabb kiemelendő jellemző az egyéni vállalkozás ala-
pítása és működése kapcsán, hogy az alapító természetes személy saját va-
gyona a felelősség szempontjából nem különül el a vállalkozás vagyonától,

a vállalkozásnak nincs az alapítótól elkülönülő önálló személyisége, (jogké-

pessége), önálló szervezete. Szemben mondjuk egy gazdasági társasággal,
ahol a cég jogképessége, vagyona, szervezete – kft., esetében a felelőssége
– élesen elkülönül a tagok személyétől.
Ha szigorúan nézem, akkor a természetes személy bármely önálló gazda-
sági tevékenységet – amelyet a saját nevében, önállóan, rendszeresen nyere-
ségszerzési céllal végez – csak egyéni vállalkozóként folytathat.
Vannak azonban vállalkozáson kívüli, vállalkozás-szerű formák, ame-
lyek végzésére az adójogszabályok azon az alapon adnak lehetőséget,
hogy a magánszemély egy önálló (nem munkaviszony) tevékenység ke-
retében bevételre tesz szert. Ide tartoznak az un. adószámos magánsze-
mélyek (pl. a bérbeadók, szellemi szabadfoglalkozásúak). Ha azonban
ez a bevétel rendszeres – akkor ez már egyéni vállalkozást kíván. Azon-
ban a gyakorlat ezt az elvet nem követi: mind a bérbeadás, mind a szel-
lemi szabadfoglalkozás végezhető önmagában az adószám kiváltásával,
az egyéni vállalkozói státusz megszerzése nélkül is. Ez alapján mondhat-
juk, hogy ezek amolyan egyéni vállalkozás előtti vállalkozási formák.
Egy természetes személynek egyidejűleg csak egy egyéni vállalkozói
jogviszonya állhat fenn.
Megemlítjük, hogy létezik az egyéni cég vállalkozási forma is, amely a
cégjegyzékbe bejegyzett egyéni vállalkozót jelenti. Az egyéni cég mint vál-
lalkozási forma nem igazán jelent alternatívát egy egyéni vállalkozónak. Ha
a vállalkozási tevékenység volumene, bevétele, foglalkoztatottak száma mi-
att túl akarunk lépni az egyéni vállalkozás keretein és korlátain – amelyek el-
sősorban a korlátlan vagyoni felelősségben, és a cégértékelés nehézségeiben
jelentkeznek – akkor inkább alapítsunk gazdasági társaságot. Az egyéni cég
értelme leginkább az lehet, hogy a jogszabályok szerint – az egyik lehetőség-
ként – egyéni cég bejegyzésével alakulhat át az egyéni vállalkozó egyszemé-
lyes korlátolt felelősségű társasággá. A másik lehetőség egyszerűbb, az egyé-
ni vállalkozó dönthet úgy is, gazdasági tevékenységét korlátolt felelősségű
társaságként folytatja. Ezek a lépések akkor jönnek szóba, ha a gazdasági
tevékenység kinőné az egyéni vállalkozó kereteit.
2.2. Ki nem lehet egyéni vállalkozó?
A törvény szerint nem lehet egyéni vállalkozó:

a) kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
b) akit a közélet tisztasága elleni, vagyon elleni bűncselekmény miatt jog-
erősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
c) akit korrupciós, költségvetést károsító és hasonló bűncselekmények mi-

att jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítélésé-

hez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
d) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, vég-
rehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrá-
nyos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
e) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Ezekről a nemleges feltételekről nem kell külön igazolást csatolni – így

például már erkölcsi bizonyítvány sem szükséges – csak nyilatkozni kell a
kizáró okok fenn nem állásáról. Ellenben a hatóság a nyilatkozat valóságtar-
talmát ellenőrizheti.
A d) pontban írt feltételből az következik, hogy egyéni vállalkozó nem
lehet egyidejűleg egyéni cég, illetve közkereseti társaság tagja, és beté-
ti társaság beltagja. Kültagja lehet, és korlátolt felelősségű társaságban is
vállalhat tagságot – hiszen mindkettő korlátolt felelősséggel jár. Ugyanígy
részvénytársaság részvényese is lehet. Ezeken túl még szövetkezetben is vál-
lalhat tagságot, az is korlátolt felelősséggel jár. Gazdasági társaságban viselt
egyidejű ügyvezetést a törvény nem tekinti kizáró oknak, holott az korlátlan
felelősséggel jár. Egyesületi, alapítványi tagság – tisztségviselés úgyszintén
nem tilalmasak, ezek nem is gazdasági társaságok.
2.3. Egyéni vállalkozás alapításának menete
2.3.1. Bejelentés
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre

irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez
e törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.
Tehát nem engedélyezés van, hanem csak bejelentés – bár ezek a való-
ságban inkább csak filozófikus különbségek.
Az alapításhoz külön alapító okirat készítése nem szükséges.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételével és nyilvántartásának ve-
zetésével összefüggő feladatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe
tartoznak.
A bejelentéshez szükséges, hogy a bejelentő ügyfélkapuval rendelkez-
zen. Ezzel történik a kötelezően elvégzendő elektronikusa azonosítás.
A bejelentés a Webes ügysegéd szolgáltatással tehető meg az erre a célra
rendszeresített űrlapon:
https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/
A bejelentés, változás-bejelentés ÁNYK nyomtatványa a ’T101E jelű
nyomtatvány.

Itt kell megtenni az adózási adatokra vonatkozó bejelentését, nyilatkoza-

tait és az adózási módok választását is (kata, áfa alanyi adómentesség stb.).
E bejelentés egyúttal a helyi iparűzési adó alá történő bejelentkezésnek is
minősül, az adatokat a NAV küldi meg az illetékes önkormányzatnak.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a válto-
zás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszű-
nésének bejelentése díj- és illetékmentes.
2.3.2. Adószám, nyilvántartási szám, KSH szám megállapítása
A bejelentési űrlap megfelelő kitöltése esetén a rendszer automatikusan

rögzíti az egyéni vállalkozó adószámát, valamint beszerzi az egyéni vállal-
kozó statisztikai számjelét. Majd a nyilvántartó (NAV) az egyéni vállalkozót
– az azonosításra alkalmas nyilvántartási száma megállapításával egyidejű-
leg – nyilvántartásba veszi, és erről értesíti az egyéni vállalkozót, közölve
vele a nyilvántartási számát, adószámát, ksh számát.
Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezd-
hető meg. A nyilvántartásba vételt követően bekövetkező változásokat már a
T101E jelű ÁNYK nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság felé.
2.3.3. Adózási módok választása a bejelentés során
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése során

kell elvégezni az adóhatósági bejelentkezést is, amely alapján kiadják az
adószámot. Így az egyéni vállalkozót az állami adóhatóság felé már külön
bejelentkezési kötelezettség nem terheli.
Az alapítás, bejelentés során a legfontosabb eldöntendő kérdés az adózá-
si mód megválasztása.
Egyéni vállalkozóként az általános forgalmi adóban, illetve a jövedelem-
adózásban kell adózási módot választani.
Áfában javasolt az alanyi adómentesség választása, amennyiben a terve-
zett éves árbevétel nem haladja meg a 12 millió forintot.
Jövedelemadózásban a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata), áta-
lányadó, vagy vállalkozói szja választható.
Ezen adónemek és adózási módok szabályait és a választásuk feltételeit
a további fejezetekben részletesen bemutatjuk.
2.3.4. Bejelentés a Rendelkezési nyilvántartásba
Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartásba vételét követő 8 napon belül

be kell jelentenie az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába az elekt-

ronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét. Ez alapján egyéni

vállalkozónak a rendelkezési nyilvántartásba azt kell bejelentenie, hogy hi-
vatalos elérhetőségként az ügyfélkapuja szolgál.
Igazából ez a bejelentés a felkinált űrlapok kitöltésével, a választások
kipipálásával történik. A rendelkezési nyilvántartás elérhető a https://rendel-
kezes.gov.hu/ alatt és itt kell a bejelentést – ügyfélkapus azonosítást követő-
en – megtenni.
2.3.5. Kamara regisztráció
Az egyéni vállalkozót regisztrációs kötelezettség terheli a Magyar Keres-

kedelmi és Iparkamaránál. Ezt itt kell elvégezni:
https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio
2.3.6. Építőipari kivitelező vállalkozások regisztrációja
Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevé-

kenységet kíván folytatni (egyéni vállalkozó és társas vállalkozás egyaránt),
köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető Magyar Kereske-
delmi és Iparkamarához bejelenteni.
A kivitelezői tevékenységüket megkezdő vállalkozások a kivitelezői te-
vékenység megkezdését követő, legkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek a
névjegyzékbe történő felvételüket az MKIK-nál kezdeményezni. A gazdál-
kodó szervezetek területi kamarai regisztrációja nem pótolja az építőipari
regisztrációs kötelezettséget!
2.3.7. Bankszámlanyítási és vezetési kötelezettség
A bankszámla-nyitási kötelezettséget az adókötelezettségek egyik eleme-

ként nevesíti a törvény. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyé-
ni vállalkozó pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett, legalább egy
belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az áfában alanyi adó-
mentességet választó vállalkozónak tehát nem kell bankszámlát nyitnia. Az
első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó
adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. A pénzfor-
galmi számlanyitásra kötelezett egyéni vállalkozó a készpénzben teljesíthető
fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit
pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebo-
nyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni. Ennek
részletes szabályait a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi
LXXXV. törvény tartalmazza.

Ha az egyéni vállalkozó nem köteles bankszámlanyításra, és nem is nyít,

akkor az átutalással fizetett bevételek érkezhetnek ugyan a magánbankszám-
lára, csak éppen egy adóellenőrzésben ezt a bankszámlát fogja vizsgálni az
adóhatóság.
3. Az egyéni vállalkozóra vonatkozó működési szabályok
Általánosságban elmondható, hogy az egyéni vállalkozó némely speciá-

lis esettől eltekintve (pl. bankalapítás) bármely gazdasági tevékenységet vé-
gezhet, többet is egyszerre, több telephelyet is fenntarthat – ezek természetes
feltételek.
Az egyéni vállalkozó mint adóalany a vállalkozói tevékenység eredmé-
nye után vagy a kata- vagy a személyi jövedelemadó törvény szerint adózik,
a könyvelés (nyilvántartás) vezetésének szabályait is e törvények határozzák
meg. Az értékesítései és beszerzései tekintetében az általános forgalmi adó
törvényt kell alkalmaznia – akkor is ha alanyi adómentességet választ. Szám-
lakibocsátásra és erről online adatszolgáltatásra köteles. A helyi iparűzési adó
fizetésére is kötelezett, a helyi adó törvény, illetve az illetékes önkormányzat
rendelete szerint. Az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási szempontból
biztosított és járulékfizetésre kötelezett. Ha alkalmazottat foglalkoztat, akkor
a kifizetőt terhelő levonási, bevallási és adófizetési kötelezettségeknek is ele-
get kell tennie. Főbb vonalakban így határozhatók meg az egyéni vállalkozói
adókötelezettségek. A tevékenységtől függően természetesen még további
adókkal is kell számolni – pl. környezetvédelmi, termékdíj stb. Az adóköte-
lezettségekkel részletesebben is foglalkozunk.
3.1. Az egyéni vállalkozó felelőssége
Az egyéni vállalkozó mint természetes személy vesz részt az üzleti forga-

lomban, így az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért
teljes vagyonával felel. Ezért javasolt nagyobb volumenű gazdasági tevé-
kenységre inkább korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságot ala-
pítani, itt egyértelműen elkülönülnek a vagyoni és a felelősségi viszonyok.
A felelősségi kérdéseket ezzel már az indulásnál egyszer és mindenkorra le
lehet tudni.
Egyébként mikor éles ez a felelősség? Akkor, ha a vállalkozói működés
során tartozások halmozódnak fel, a szállítók, bank, vagy az adóhatóság felé.
A szállítók a követelésük érvényesítésére az egyéni vállalkozóval szemben
pert indíthatnak, végrehajtást kezdeményezhetnek, az adóhivatal is végre-
hajthat – ezen az úton pedig végső fedezetként nem csak a vállalkozás nyil-
vántartott vagyona, de a vállalkozó természetes személy magánvagyona is

ott áll. Kétségtelen tehát, hogy a korlátlan jogi felelősség fennáll – de ez a

felelősség nem egy ismeretlen, megfoghatatlan, felmérhetetlen veszélyfor-
rás, hanem ismert, vállalható, kezelhető tényálláshalmaz, amely kockázati
elemeket tartalmaz ugyan, de ez felelős és tisztességes működéssel, gazdál-
kodással eleve korlátozható.
3.2. Az egyéni vállalkozó névhasználata
Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalko-

zó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve
(aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
Bár erről törvény nem rendelkezik, a gyakorlatban annak nincs akadálya,
hogy fantázianevet használjon az egyéni vállalkozó – például Platán Presszó
– ez az adóhatóság részére is bejelenthető. Ezzel együtt az előbbi névhaszná-
lati szabályokat is be kell tartani.
3.3. Személyes közreműködés
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység

folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottakat is foglalkoz-
tathat.
Társadalombiztosítási státusza alapján az egyéni vállalkozó lehet főállá-
sú, mellékfoglalkozású, vagy nyugdíjas. Az új kisadózást csak főállású egyé-
ni vállalkozó választhatja és alkalmazhatja.
Az alkalmazott foglalkoztatása vízválasztó az egyéni vállalkozás műkö-
désében és adminisztrációjában. Egy egyszemélyes vállalkozásnak kisebb az
adminisztrációs terhe, az alkalmazott foglalkoztatásával belép a munkaügyi
adminisztráció is.
3.4. Székhely, telephely, fióktelephely
A bejelentési űrlapon be kell jelenteni a vállalkozói székhelyet, ha van,

akkor a telephelyet, illetve fióktelepet is. A működés során ezek változását
is be kell jelenteni. Székhelynek minősül a központi ügyintézés helye. Itt
egyben az adott ipari kereskedelmi, vagy szolgáltató tevékenység is végez-
hető. A telephely a tevékenység gyakorlásának – székhelytől különböző
helyen, de azonos településen levő helye. A fióktelep pedig olyan telep-
hely, amely más városban vagy községben van, mint a cég székhelye és
telephelye. Ezen helyeknek kell megfelelni a telep- illetve üzletnyitási en-
gedélyezés feltételeinek – ha ilyen engedélyezés hatálya alá esik a végzett
tevékenység alapján.

Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan

lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek haszná-
latára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult.
Ahány fióktelepet tart fenn a vállalkozás – annyi helyre kell az iparűzési
adót fizetni. Ilyen esetben az egyes telephelyek árbevételét meg kell osztani,
a helyi adóról szóló törvény melléklete tartalmaz erre vonatkozó módszere-
ket. Ez független attól, hogy az egyéni vállalkozó jövedelemadóban milyen
adózási módot alkalmaz.
Nem kizárt, hogy a székhely, telephely egybeessen az egyéni vállalkozó
magánszemély – vagy családtagja lakásával. Ezesetben azzal kell számolni,
hogy az esetleges hatósági ellenőrzés a lakásban zajlik, a magánélet szabad-
sága ezzel a döntéssel ilyen korlátozást szenved. Indulásnál ez még jobban
felvállalható, mint egy nagyobb forgalom mellett működő vállalkozásánál.
Ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor az egyéni
vállalkozásban a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe
venni az adott költségre jellemző mértékegységek – például nap, m2 , m3 –
alapulvételével – az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja,
a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon,
telefax, cb-rádió, telex költsége vonatkozásában.
A magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más,
a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként a te-
vékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz, berendezés,
jármű, munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő
kiadás akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szük-
séglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasz-
nosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során
nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha
e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét
adóztatható körülményként határozza meg.
3.5. A tevékenységi körök
Az egyéni vállalkozói bejelentés során meg kell jelölni a főtevékeny-

séget, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a min-
denkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti
ÖVTJ kód szerint megjelölve. E kódok jegyzéke a 36/2011. (XII. 23.) KIM
rendeletben található meg.
A tevékenységi körök jelentősége az, hogy az áfa levonási jog, vissza-
igénylés, szja-ban, társasági adóban a költségelszámolás csak olyan szám-
lák alapján lehetséges, amelyek a vállalkozás tevékenységi körébe esnek. A
főtevékenységhez illetékkedvezmények kapcsolódhatnak, például ingatlan-

forgalmazás, gépjármű-kereskedelem esetén, ez mellett egyes pályázatok

esetén feltételként írhatják elő, hogy csak adott főtevékenységű vállalkozás
pályázhat. Főtevékenységként csak egy tevékenység jelölhető ki – amely-
ből a legnagyobb bevétel elérése várható. A törvény tartalmazza is, hogy az
egyéni vállalkozó több tevékenységet is folytathat.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan csak tevékenységet jelent-
het be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette.
Az egyéni vállalkozó köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység
gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A bejelen-
tés alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet.
A tevékenységi körök megváltozását – új felvételét 15 napon belül válto-
zásbejelentő űrlapon elektronikus úton be kell jelenteni a nyilvántartó ható-
ságnak. Változás esetén a régi vállalkozói igazolványt is le kell adni.
Engedély- vagy bejelentés-köteles tevékenység esetén az engedélyező
hatóságnál kell a kérelmet előterjeszteni, külön változás-bejelentést ez miatt
nem kell tenni, az engedélyező hatóság küldi meg a határozatát az egyéni
vállalkozói nyilvántartást vezető szervnek.
3.6. Engedélyköteles tevékenységek, képesítési követelmények
Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem

értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, az egyéni
vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illet-
ve végezheti.
Engedély- és bejelentés köteles tevékenységek szép számmal vannak. A
végzendő tevékenység szakmai jogszabályait kell megvizsgálni annak eldön-
téséhez, hogy egy tevékenység engedélyköteles-e vagy sem. Ezek a szabá-
lyok egyaránt vonatkoznak egyéni vállalkozókra és gazdasági társaságokra.
Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor foly-
tathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek
megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő
rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállal-
kozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel
meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, álta-
la határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az elő-
írt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység
folytatása során folyamatosan meg kell felelni.
Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési
követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktele-
pen) érvényesíteni kell

3.7. Változás-bejelentési kötelezettség
Az egyéni vállalkozó – természetes személyazonosító adatai, lakcíme és

állampolgársági adata kivételével – a nyilvántartásban szereplő adatainak
megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra
rendszeresített elektronikus űrlapon a nyilvántartást vezető NAV-nak beje-
lenteni.
A vonatkozó űrlap a T101E jelű ÁNYK nyomtatvány.
Az elektronikus ügyintézés alapvető szabályaival azért kell tisztában len-
nie minden vállalkozónak, mert az e-ügyintézés a kötelező főszabály: egyéni
vállalkozót és gazdasági társaságot is törvény kötelezi az elektronikus ügy-
intézésre. A hivatalokkal, hatóságokkal való kapcsolattartás ma már nem pa-
píralapon működik.
3.8. Elektronikus kapcsolattartás kötelezettsége

a hatóságokkal
Az egyéni vállalkozó elektronikus ügyintézésre köteles. Ez minden jel-

lemzően hatósági ügyére vonatkozik, különösen az adózásra.
A vállalkozás biztonságos működése megköveteli az ügyvitel digitális
megszervezését. A helyi önkormányzat elektronikusan küldi ki tájékoztatá-
sait, és a vállalkozásnak ugyancsak elektronikusan kell előterjesztenie kérel-
meit gyakorlatilag bármilyen hatósági ügyben. Az adóhivatal elektronikus
üzenetben fogja tudtunkra adni, hogy megindította vállalkozás adóellenőr-
zését, és a vállalkozás bármilyen észrevételét, jogorvoslati kérelmét csak
elektronikusan küldheti el az adóhivatal részére. Peres ügyekben is elekt-
ronikusan kell kommunikálni a bírósággal. Minden hatósági ügyben nagy
jelentősége van a határidőknek, a nyilatkozatokat, jogorvoslati kérelmeket
legtöbb esetben határidőhöz kötötten kell megtenni, és a határidő elvesztése
jogvesztéssel jár. Nem kell ecsetelni, hogy ez milyen következményekkel,
hátrányokkal jár.
E-ügyintézésben nincs kisvállalkozói kedvezmény. Az elektronikus ügy-
intézés és kapcsolattartás kötelezettsége nem függ a vállalkozásmérettől.
Nincs alóla felmentése a legkisebb egyéni vállalkozónak sem. Kivételt leg-
feljebb egyes ügytípusok képeznek, ahol vagy nem érettek meg a feltétételek
az elektronikus kapcsolattartásra – ilyen például az ingatlan-nyilvántartás,
vagy ha az ügy jellege személyes eljárást kíván.
Tehát az egyéni vállalkozók – a gazdasági társaságokkal egyetemben –
elektronikus ügyintézésre kötelezettek.
Az e-ügyintézés és elektronikus kapcsolattartás kötelezettsége a hatósági
ügyekre az állami szervek, hivatalok előtti eljárásra vonatkozik – a vállal-

kozás piaci kapcsolataira nem. Ott úgy kommunikál a vállalkozás, ahogy

akar – elvileg. Mert az igaz ugyan, hogy a piaci kapcsolatokban, az ügyfelek,
vevők, szállítók irányában nincs jogi kötelezettség az elektronikus kapcso-
lattartásra – de van egy piaci, hatékonysági követelmény. Amúgy egy vállal-
kozás digitális átállása terén nem is lehet már szétválasztani a hatósági és a
piaci kapcsolatokat. Miután minden kiállított számláról elektronikusan kell
adatszolgáltatást teljesíteni az adóhivatal felé – akkor ez eleve kikényszeríti,
hogy a vállalkozás a partnereivel is elektronikusan tartsa a kapcsolat: eleve
így kössön szerződést, fogadjon be megrendelést, és a teljesítés igazolásait,
elszámolásait is elektronikusan bocsássa a partner rendelkezésére, és végül a
számlát is elektronikusan is küldje meg, vagy fogadja be. Ezek után a teljes
ügyvitel, számlafeldolgozás, belső nyilvántartások vezetése teljesen digita-
lizáltnak lesz mondható. Kisvállalkozásban ez könnyen meg is valósítható.
Az elektronikus ügyintézés azt jelenti, hogy az ügyfél az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselek-
ményeit elektronikus úton végzi, nyilatkozatait elektronikus úton teszi meg.
Az erre vonatkozó szabályokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló a 2015. évi CCXXII. törvény és
ennek végrehajtási rendelete, a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet tartal-
mazza.
Az egyéni vállalkozónak az e-ügyintézési kötelezettségei teljesítéséhez
csatlakoznia kell az elektronikus kapcsolattartást biztosító állami informati-
kai infrastruktúrára – és ezt a hivatalos elérhetőséget biztosító informatikai
kapcsolatot a működés során fenn is kell tartani.
Az e-ügyintézési törvény alapelvi rendelkezése, hogy Magyarországon az
ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti
ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze.
Ezzel párhuzamosan az elektronikus ügyintézés biztosítását a törvény az
állami szervek kötelezettségeként írja elő.
Az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezeteknek azonban nem csak jo-
guk, de kötelezettségük is az elektronikus ügyintézés. Gazdálkodó szervezet-
nek minősül az egyéni vállalkozó is.
3.9. Az egyéni vállalkozó szünetelése
A szünetelés intézménye nagyon kedvező szabály, csak egyéni vállalko-

zóknál van ilyen, gazdasági társaságoknál nincs. A koronavírus-járvány jól
példázza, hogy mire jó a szünetelés: arra az időszakra, amikor a bevételek
bármilyen okból elapadnak, a szüneteléssel a vállalkozás mentesül a közter-
hek fizetése alól, de a vállalkozói jogállás fennmarad. Tehát segít átvészelni
egy nehezebb időszakot.

A törvény szerint az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hó-

napig és legfeljebb két évig szüneteltetheti.
A szünetelést a NAV-nak kell bejelenteni a https://www.nyilvantarto.hu/
ugyseged/ oldalon.
A nyilvántartó szerv a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni
vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vál-
lalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói
tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget
nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szü-
netelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit
a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése alatt kizárólag szék-
helyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek.
Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a
változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység
folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon
tett bejelentésével folytathatja.
A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A
nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vál-
lalkozók nyilvántartásába.
Az egyéni vállalkozó magánszemély – a tevékenysége szünetelésének
bejelentése alapján – egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbeval-
lásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltet-
te (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötele-
zettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet).
Az előbbiektől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania
az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) nyilvántartott adókülönbözettel,
e) kisvállalkozások adókedvezményével
kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szüne-

telteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglal-
koztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet
fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások
adókedvezményét.

A szünetelés ideje alatt a bankszámla is megszüntethető. A szünetelést

egyébként a banknak is be kell jelenteni.
Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, szoci-
ális hozzájárulási adót fizetni arra az időtartamra, amely alatt a tevékenysé-
gét szünetelteti. Ugyanakkor ezen időszak alatt a biztosítás is szünetel, tehát
a szünetelő egyéni vállalkozó egészségügyi ellátásra sem jogosult, illetve
a szünetelés időszaka a nyugdíjhoz szükséges biztosítási időbe sem számít
bele. Ez miatt nyugdíjhoz közel nem ajánlott a szünetelés.
A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó – ha más jogviszonyban sem
biztosított – a havi tételes összegben meghatározott egészségügyi szolgálta-
tási járulék megfizetésével válik jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra.
A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó munkanélküli ellátásra (ál-
láskeresési járadékra) jogosult, mert a szünetelés alatt nem minősül kereső
tevékenységet folytatónak.
A szünetelés előnyeivel leginkább a főállású egyéni vállalkozók, és ezek
közül is a szezonális tevékenységet végzők élhetnek. A szüneteléssel az egyé-
ni vállalkozó rugalmasan igazodhat a saját piacához, megrendeléséhez – ez-
zel összefüggésben optimalizálhatja adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.
A szünetelés igen népszerű lehet az egyéni vállalkozók körében – de inkább
csak a kisebbek, akiknek nincs alkalmazottjuk tudnak élni vele. Alkalmazot-
tat is foglalkoztató egyéni vállalkozóra a szünetelés nem értelmezhető, miu-
tán a munkaviszony nem szüneteltethető. A szünetelés feltételezi az egyéni
vállalkozásban foglalkoztatott valamennyi munkavállaló munkaviszonyának
megszüntetését. A folyamatosan végzett vagy végzendő ipari, kereskedelmi,
szolgáltató tevékenységben viszont a szüneteléssel a vállalkozás kényszere
miatt nem lehet élni.
3.10. Eladható-e az egyéni vállalkozás?
Az egyéni vállalkozói jogosultság, mint vagyoni értékű jog nem jelenik

meg egy olyan önálló forgalomképes dologban, mint egy gazdasági társa-
ságban levő vagyoni betét, vagy üzletrész. Így az egyéni vállalkozás – mint
jogosultság, vagy vagyontömeg nem átruházható. Az más kérdés, hogy a
vállalkozás tulajdonát képező eszközök egyenként, vagy egészben értékesít-
hetők, de itt az adásvétel tárgyát az eszközök képezik a maguk fizikai való-
ságában.
Ahhoz, hogy az egyéni vállalkozás mint olyan, tehát cégként „eladható”
legyen – az egyéni vállalkozónak egyéni céget kell alapítania, ahol a „cég”
már értékesíthető. Ez azonban az egyéni vállalkozó megszűnését jelenti,
rendkívüli adókötelezettségekkel – egy jelentősebb eszközökkel rendelkező
vállalkozásban ez nem biztos, hogy felvállalható.

3.11. Az egyéni vállalkozás továbbfolytatása

az örökös által
Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy

hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevé-
kenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az
ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül – a NAV-nál személyesen, pos-
tai úton vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás
útján bejelenti.
Ilyen esetben az egyéni vállalkozói tevékenység jogutódlással szűnik meg
– az özvegynek (örökösnek) egyéni vállalkozói jogállást kell szereznie, amely
a vállalkozás tekintetében jogutódja lesz a meghalt egyéni vállalkozónak. A
jogutód a meghalt egyéni vállalkozó vagyonát, eszközeit áfa fizetési kötele-
zettség nélkül veheti át – ennek további feltételeire lásd az Áfa tv. 18.§-át.
3.12. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél

fogva megszűnik a következő esetekben:
a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a NAV-nak vagy a
nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján,
b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társa-
ságot alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját
megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte
az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
c) az egyéni vállalkozó halála napján,
d) az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határo-
zat jogerőre emelkedésének a napján,
e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimon-
dó határozat véglegessé válásának napján,
f) kizáró okot eredményező bűncselekmény elkövetése esetén, valamint
g) ha az egyéni vállalkozó szünetelése esetén 2 év után nem jelentette be az
egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szüne-
telés kezdőnapját követő két év elteltét követő napon.
Megszűnés esetén az egyéni vállalkozónak záróbevallást kell benyúj-

tania az adóhivatalhoz, és rendeznie kell az adókötelezettségeket is. Ez a
megszűnés legfontosabb momentuma, ezért a megszűnése bejelentése előtt
feltétlenül javasolt könyvelővel, adótanácsadóval egyeztetni, rendelkezésére
bocsátani minden szükséges információt, bizonylatot, nyilvántartást – és kö-
zösen átbeszélni a megszűnéssel járó adókötelezettségeket.

3.13. Az egyéni vállalkozói tevékenység ellenőrzése
Az egyéni vállalkozónak sokféle ellenőrzéssel kell számolnia, leggyak-

rabban adóellenőrzéssel, munkaügyi ellenőrzéssel. Ezek mellett van egy ki-
fejezetten az egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló ellenőrzés is, ame-
lyet a járási (fővárosi kerületi) hivatalok jogosultak végezni.
A hatósági ellenőrzés keretében a Hatóság vizsgálja különösen, hogy az
egyéni vállalkozó
a) rendelkezik-e az általa bejelentett székhely, telephely, illetve fióktelep
gazdasági tevékenység keretében történő használatára vonatkozó jogo-
sultsággal,
b) rendelkezik-e az általa bejelentett főtevékenység és egyéb tevékenység
folytatásához jogszabály által előírt engedéllyel,
c) eleget tett-e az általa bejelentett tevékenységi kör folytatásához jogsza-
bály által előírt bejelentési kötelezettségnek,
d) eleget tett-e az általa bejelentett tevékenységi kör folytatásához jogsza-
bály által előírt nyilvántartásba vételi kötelezettségnek,
e) vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott személy képesítési kö-
vetelményhez kötött tevékenységi kör esetén rendelkezik-e a jogszabály-
ban meghatározott képesítéssel, továbbá
f) rendelkezik-e hivatalos elérhetőséggel.
A hatóság az egyéni vállalkozó főtevékenysége vagy egyéb tevékenységi

köre gyakorlását megtiltja, amennyiben a törvényben vagy más jogszabály-
ban előírt követelményeknek nem felel meg, és a hatóság felszólítása ellené-
re az egyéni vállalkozó a követelményeknek a megadott határidőn belül nem
tett eleget. A Hatóság a tevékenység gyakorlását megtiltó véglegessé vált
döntéséről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely a főtevékenységet
vagy tevékenységi kört törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
Ha a Hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az
egyéni vállalkozó által bejelentett adat nem felel meg a jogszabályi rendelke-
zéseknek, erről értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely törli a jogsértő
adatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
Ha a hatósági ellenőrzés során az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsé-
gének nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, és ennek következtében a
Hatóság kétséget kizáróan nem tudja megállapítani, hogy az egyéni vállalko-
zó által bejelentett tevékenységi kör jogszerű végzésének, illetve a székhely
jogszerű használatának feltételei fennállnak-e, a Hatóság erről értesíti a nyil-
vántartást vezető szervet, amely azt az adatot, melynek megfelelősége nem
ellenőrizhető, törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

3.14. Az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartása
A törvény előírja az egyéni vállalkozókról nyilvántartás vezetését, amely

a NAV hatásköre. Ez a nyilvántartás egyebek mellett a következőket tartal-
mazza:
a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, ál-
lampolgárságát,
b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,
c) az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit
d) a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,
e) szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét,
kezdő- és zárónapját,
f) az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám
törlését, valamint e határozat megsemmisítését, hatályon kívül helyezé-
sét, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat
véglegessé válásának napját,
g) az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,
Az egyéni vállalkozók nyilvántartása a törvényben meghatározott adatok

tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
3.15. Egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása egyszemélyes

gazdasági társaságban
Az egyéni vállalkozó élhet azzal a lehetőséggel, hogy a vállalkozói tevé-

kenységének folytatására a vagyon tekintetében jogutódnak minősülő egy-
személyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson. Nem kell tehát egyéni
cég alapításával, majd annak átalakulásával bajlódni. Ez mellett persze meg-
maradt az egyéni cég alapításának lehetősége is – de ha már ekkora forma-
választék van, akkor egyéni cég helyett a kft. alapítását javasolnánk egyéni
vállalkozóknak.
Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft.-ben történő to-
vább-folytatásának több indoka lehet: az egyéni vállalkozás jelentős eszköz-
vagyont halmozott fel, ugyanakkor számolni kell az egyéni vállalkozással
együtt járó korlátlan polgári jogi felelősséggel is. A növekedéssel együtt
problémás lehet a magánvagyon és a vállalkozói vagyon különválásának hiá-
nya is. Ebből eredően öröklési és házassági vagyonjogi kérdések is felmerül-
nek. Az egyéni vállalkozás egyszerű megszüntetése jelentős – adott esetben
vállalhatatlan mértékű adóteherrel járna. Ezekre a problémákra lehet válasz
az egyéni vállalkozó speciális átalakulása.

Ezen átalakulásnak nem minősülő jogutódlás levezénylésének szabályait

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
19/C.§-a tartalmazza.
Az átmenet lépései
Az egyéni vállalkozás kft. cégformában történő átmenete a következő

lépésekből áll.
a) El kell végezni az eszközök és kötelezettségek leltározását.
b) Meg kell határozni a vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik
az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket
és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaság-
nak,
c) El kell készíteni a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyi-
tó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs
szükség.
d) Gondoskodni kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intéz-
kedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő to-
vábbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.
e) Ezt követő 30 napon belül lehet elfogadni a korlátolt felelősségű társaság
alapító okiratát.
Az egyéni vállalkozás megszűnése
Az 2009. évi CXV. törvény 19/C.§-a nem tartalmaz korlátozást arra,

hogy milyen adózási mód – szja, kata – alatt működő egyéni vállalkozónak
van lehetőség kft.-be vinni a tevékenységet. Így értelemszerűen katás egyéni
vállalkozóra is vonatkozik ez a szabály, arra azonban figyelni kell, hogy ez
egyúttal a kisadózói jogállás elvesztésével is járna, figyelemmel arra, hogy
kft. cégformában a kata nem választható. (2012. évi CXLVII. törvény 3.§).
Ez miatt katás egyéni vállalkozók – hacsak nem nőtték ki a kata értékhatárait,
illetve érinti őket a kata szigorítása – nem érdekeltek a kft.-vé alakulásban.
Maradnak az Szja-s egyéni vállalkozók, de az adózási akadályokat ott
is le kell küzdeni. Ha az Szja-s egyéni vállalkozó kft.-ben kívánja folytatni
tevékenységét, akkor az egyéni vállalkozás vonatkozásában a megszűnésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, melyeket az Szja tv. 10.sz. mellék-
let II. pontja tartalmaz. Ennek egyik pontja szerint az egyéni vállalkozói jog-
állás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalko-
zói bevételnek minősül a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor
meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a

200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékal-
katrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke. Lehetőség van azonban arra, hogy
megszűnés nélkül is számoljon jövedelmet a magánszemély és a két számítás
különbözete utáni adót 3 év alatt fizesse meg. (49/A § (5) és (5a) bekezdés).
Az egyéni vállalkozó kft. alapítása az egyéni vállalkozás megszűnését je-
lenti – a cégbejegyzés megtörténtét megelőző nappal – tehát a megszűnésről
kell bevallást adni.
Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes gazdasági társaság ke-
retében történő továbbfolytatása esetén a kft. adójogilag az egyéni vállalkozó
jogutódja lesz (Air. 12.§/3/).
Az átmenet illeték és áfa kérdései
Lényeges, hogy az előbbiek szerinti új kft. alapításhoz nem kapcsolódik

vagyonszerzési illetékmentesség, az Itv. 17/B.§ szerinti kedvezmény nem
alkalmazható erre az esetre, illetve a kedvezményezett átalakulás, eszközát-
ruházás szabályai sem. Míg ez az egyéni cég kft.-vé történő átalakulásánál
megmaradt az illetékmentesség. (Itv. 26.§/1/ v./) Ez lényeges lehet, ha példá-
ul ingatlan vagy gépjármű tulajdonjoga is átszállna a jogutódlás keretében.
Az általános forgalmi adó tekintetében azonban jogutódlással történő
megszűnésnek kell tekinteni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szó-
ló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosult-
ság – egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel
történő – megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evectv. szerinti átalakulá-
sát a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében. Tehát az egyéni vál-
lalkozás az új kft. alapításával történő megszűnésére a jogutódlással érintett
vagyon tekintetében az áfa mentesség biztosított, az áfa törvény 17-18.§-ban
írt feltételekkel.
Kft. alapítási költségek
A korlátolt felelősségű társaság bejegyzésére irányuló cégeljárás illeték-

mentes. (Itv. 45.§/1a/).
Egyszerűsített cégeljárásban a korlátolt felelősségű társaság esetében a
cég bejegyzésének közzététele ingyenes. Nem egyszerűsített cégeljárásban
5.000 Ft a közzétételi költségtérítés. (22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5.§/1/,
/3/).
Kamarai regisztráció egyéni vállalkozók és kft.-k részére is kötelező,
5.000 Ft/év.
Ezek után a kft. alapítás költségeit csak az ügyvédi költségek adják, az
ügyvéd elkészítheti az aláírás mintát is. Az ügyvédi díj e körben is szabad

megállapodás tárgya, de általában 25-100 ezer forint körüli összegben szá-

molható.
3.16. Az egyéni cég
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő termé-

szetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany,
amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezett-
ségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert
indíthat és perelhető.
Az egyéni cégnek főszabály szerint kizárólag egy tagja (alapítója) lehet.
Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet.
Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyo-
nával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyo-
nával korlátlanul felel. Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban
korlátlanul felelős tag.
Az egyéni cég – mint cégforma – az egyéni vállalkozással szemben nem
kínál fel sok előnyt – talán csak azt, hogy az egyéni cégben levő vagyoni
betét átruházható, de ez is csak egyéni vállalkozóra.
Az egyéni cég nem csak az egyéni vállalkozással, a gazdasági társasággal
összevetve sem kínál sokat. Ha vállalkozás alapításakor „cégben” gondolko-
dunk és nem egyéni vállalkozásban, akkor alapítsunk egy bt-t, vagy kft.-t és
ne egyéni céget. Az egyéni céggel csak a gond lesz a működés során: nem jár
korlátolt felelősséggel, bonyolultabb és költségesebb a könyvelése, növeke-
dés esetén nehézkes az átalakítása gazdasági társasággá.

III. RÉSZ
ADÓZÁS-TECHNIKAI TUDNIVALÓK
4. Adózási alapismeretek egyéni vállalkozóknak
4.1. Adózási alapfogalmak
Az egyéni vállalkozónak alapszinten ismernie kell az adózási terminoló-

giát. Mindenek előtt ismerkedjünk meg az adózási alapfogalmakkal.
A legátfogóbb fogalom a közteher, amelynek fajtái; az adó, járulék, ille-
ték, vám.
Az adó a közhatalom (állam, önkormányzat) által közteherviselés céljá-
ból megállapított fizetési kötelezettség. Ez fedezi a közszolgáltatásokat, de
az adózó az adó ellenében nem jogosult ellenszolgáltatásra. Az adónak nem
az elnevezése, hanem az előbbi tartalma a lényege, például az egészségügyi
hozzájárulás (eho) akkor is adó, ha ez nevében nincs benne.
A járulék olyan pénzbeli fizetési kötelezettség, amelynek ellenében az
állam egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatást teljesít a járulékfizető
(biztosított) felé. Az illeték olyan pénzbeli fizetési kötelezettség, amelynek
ellenében az állam valamilyen regisztratív, nyilvántartási cselekményt végez,
vagy hivatalos eljárást végez (pl. vagyonszerzési illetékek, eljárási illetékek).
A magyar szabályozás alapján adónak tekintendő a járulék, az illeték, de
az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a költségvetési támogatásra
is (Art. 4.§/1/ b)/. Tágabb értelemben ide tartozik a vám is.
A továbbiakban az adókat átfogó értelemben használjuk, beleértve a já-
rulékokat is.
Ha az adót megállapító közhatalom szerint csoportosítjuk az adókat, ak-
kor beszélhetünk központi adókról (pl. szja, áfa, társasági adó stb.). Álta-
lában, ha nem teszünk hozzá más megkülönböztetést, akkor ezeket központi
adókat értjük az adó fogalma alatt. Mindazonáltal a helyi önkormányzatok-
nak is van adómegállapítási joguk, amely értelemszerűen a saját közigazga-
tási területükön alkalmazandó. A központi adókkal szemben így helyi adók
is vannak – (pl. helyi iparűzési adó, telekadó, kommunális adó stb.) amelyek-
re vonatkozó általános szabályokat a helyi adóról szóló 1990. évi törvény, a
helyben érvényes szabályokat pedig az önkormányzat rendelete tartalmazza.
Megkülönböztetünk közvetlen (vagy egyenes) adókat, és közvetett
adókat. Az előbbi esetben maga az adóalany a teherviselő: az adózót terhe-
lik az adókötelezettségek – pl. személyi jövedelemadó, társasági adó. Ezzel

szemben közvetett adóknál – amelynek jellemző példája az áfa – az adó-

alanytól különböző személy a teherviselő: az áfa kötelezettségek a vállalko-
zást terhelik, de végső soron az áfát nem a vállalkozás, hanem a fogyasztó
fizeti, akire a vállalkozás az áfát áthárítja.
Az adó tárgya szerint megkülönböztethetünk jövedelemadókat (cégek-
re társasági adó, magánszemélyekre szja) forgalmi adókat (áfa) vagyonadó-
kat (például gépjárműadó).
Adómegállapítási módok: a magyar adórendszer alapvetően az önadó-
zás rendszerét ismeri, amikor az adóalany maga állapítja meg az adóalapját
és a fizetendő adó mértékét. Ilyen jellemzően az áfa, társasági adó, személyi
jövedelemadó. Ezzel szemben létezik az adókivetés, amikor az adóhatóság
állapítja meg az adóalap után fizetendő adót (pl. ezen alapul jelenleg az ille-
tékfizetés rendje).
Adókötelezettség: ez többet jelent, mint az adófizetési kötelezettséget,
tételes jogi szabályai alapján az adókötelezettség fogalma átfogja:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra,
c) bevallásra,
d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő
kifizetésnek az e törvényben meghatározott módon való teljesítésére
vonatkozó kötelezettségeket.
Bevétel, jövedelem: Ennek a személyi jövedelemadóban és a társasá-

gi adóban van jelentősége. A bevétel annak a vagyoni értének az egésze,
amelyet az adózó realizált, megszerzett. A jövedelem a bevételnek az adó-
törvényekben elismert költségekkel, és adóalap növelő, csökkentő tételek-
kel korrigált összege. Lényeges ez a különbségtétel, hiszen egyáltalán nem
mindegy, hogy mit tekintenek az adótörvények az adó alapjának: a bevételt,
vagy a jövedelmet.
Az adómentesség az adó megfizetése alóli mentességet jelent az adó-
alany számára. Az adómentesség szabályait az egyes adónemeket megállapí-
tó törvények tartalmazzák.
Az adókedvezmény a fizetendő adó összegét csökkentő jogcím, amely-
nek feltételeit a jogszabály állapítja meg. Ezzel szemben az adóalap-ked-
vezmények nem az adót, hanem annak alapját csökkentik.

Az adójogszabályokat tárgyuk szerint anyagi és eljárásjogi jogszabá-

lyokra is csoportosíthatjuk. Anyagi adójogszabályok az egyes adónemek
törvényei, pl. az Szja törvény. Társasági adó törvény, Áfa törvény, eljárásjogi
jogszabály az adózásban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
Az adójogszabályok között meg kell említeni a kettős adóztatás elkerü-
léséről rendelkező nemzetközi egyezményeket – amelyek a külfölddel
kapcsolatos üzleti és privát tevékenységekre illetve jövedelmekre vonatkoz-
nak. Lényeges jellemzőjük, hogy adott esetben felülírhatják a magyar Szja,
Társasági adó törvény stb. rendelkezéseit – így egy-egy ügylet nemzetközi
vonatkozásainak elemzéséhez elkerülhetetlen a kettős adóztatási egyezmé-
nyek vizsgálata is. Valamennyi jelentősebb országgal (USA, Németország,
Nagy-Britannia stb.), és a szomszédos országokkal is rendelkezünk ilyen
egyezménnyel, ezek alkalmazása és értelmezése nagyobb gyakorlatot igé-
nyel.
Egy adó minden esetben az alanyával, a tárgyával, az adóalapjával
és a mértékével határozható meg. Ezeket a kritériumokat az adótörvények
tartalmazzák. A gyakorlatban is ezeket a kérdéseket kell vizsgálni az adókö-
telezettségek fennállása és teljesítése során.
Az adóalany az a személy – magánszemély, jogi személy, akit az adó-
kötelezettségek terhelnek, vagy akire az adót megállapító jogszabály hatálya
kiterjed. Az adózással kapcsolatos eljárásban – amely valamennyi adóra vo-
natkozik – az adóalanyokra az adózó kifejezést használjuk.
Az adó tárgya valamilyen jövedelem, jogviszony, ügylet (értékesítés),
termék, szolgáltatás, vagyontárgy, amiből az adófizetési kötelezettség kelet-
kezik.
Az adóalap az adó tárgyának mennyiségi, pénzbeli meghatározása: pl.
adóalap lehet a jövedelem pénzbeli értéke, az értékesítés ellenértéke, a va-
gyontárgy forgalmi értéke stb. Az adóalap meghatározása igen lényeges kér-
dés, ha egyes tételekkel az adóalap csökkenthető, akkor ez értelemszerűen
a fizetendő adót is érinti. Pl. a cég társasági adóalapját a költségelszámolás
lényegesen befolyásolja.
Az adó mértéke az százalékos kulcs, vagy tételes pénzösszeg, amit az
adóalanynak az adóalapra vetítve fizetnie kell.
4.2. Az adózási terület jellemzői a vállalkozásban
Egy vállalkozásban – tevékenységtől, vállalkozási formától függetlenül,

így egyéni vállalkozásban is – az adózási terület a következőkkel jellemezhe-
tő. Ezeket a jellemzőket az üzleti-vállalkozási tevékenység folytatása során
figyelembe kell venni.

Az adózás összetett, sokrétű terület
Az adózási tevékenység összetett, sokrétű terület vállalati szinten is. Egy

vállalkozás sem tudja az adókötelezettségeit letudni egyetlen egy kiválasz-
tott adóval. A vállalkozás több adónemnek is az alanya, és mindegyiknek
meg kell felelni, és mindegyik ugyanolyan fontos lehet. Az egyes adónemek
eltérő szakértői tudást követelnek – az áfának, az szja-nak, a társasági adónak
is külön specialistái vannak. Az adóhivatalban az egyes adónemeknek meg-
felelő ellenőrzési osztályok, és azokon szakosodott revizorok dolgoznak.
Ugyanakkor a vállalkozónak alapszinten mindabban az adókban jártasnak
kell lenni, amelyben adóalanyisággal rendelkezik.
A vállalkozó feladata annak biztosítása, hogy mindannak az adónak meg
tudjon felelni, amelyben adóalany. Az adók számosak, és akár indokolt is
lehet a vállalkozásra egy adóalanyiság térképet is készíteni, és annak válto-
zásait követni.
A jogszabályok változékonyak, és nem mindig egyértelműek
Az adózás terület további jellemzője, hogy az alkalmazandó adójogsza-

bályok nem csak számosak, de rendkívül változékonyak, minden évben vál-
toznak, illetve gyakran év közben is, és új kötelezettségekkel is folyamatosan
számolni kell. A másik probléma, hogy a jogszabályok értelmezése és alkal-
mazása sem mindig egyértelmű: ugyanazon szöveget másként értelmezi az
adóhivatal, és másként az adózó.
Ebből a jellemzőből a vállalkozóra a következő feladatok hárulnak:
1. A vállalkozás tevékenységére vonatkozó, alkalmazandó jogszabályokat,
és azok változását figyelni kell.
2. Az adózás feladatokat végző szakemberek részére biztosítani kell a szak-
mai továbbképzésüket, információs anyagok, újságok, kiadványok meg-
rendelését, konferenciákon való részvételüket. Erre egyébként a saját
szakmai szabályaik is kötelezik őket, adótanácsadóknak, adószakértők-
nek, mérlegképes könyvelőknek, könyvvizsgálóknak kötelező a szakmai
továbbképzéseken való részvétel. Ez azonban nem csak a saját személyü-
ket érintően fontos, hanem a vállalkozás érdekét is szolgálja.
3. A vállalkozásban kialakított adózási, számlázási, elszámolási eljárás-
rendek az állandónak mondható jogszabályváltozások miatt folyamatos
felülvizsgálatra szorulnak akkor is, ha ezt a vállalkozás tevékenysége
egyébként nem indokolná.

Az adózás határidős tevékenység
Az adózásban a határidőknek kiemelt szerepük van – ez keretezi e tevé-

kenységet. A főbb adókötelezettségek – mint a bejelentés, bevallás, adatszol-
gáltatás, adófizetés – mind határidőhöz kötöttek. A határidőket egyébként
az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A határidők elmulasztásához
súlyos szankciók társulnak. Az adóhivatal honlapján (www.nav.gov.hu) ta-
lálható Adónaptár minden hónapra előre közli, hogy milyen bevallási, befi-
zetési kötelezettség hárul az adózókra.
A határidős feladat-jellege folytán az adózási tevékenység ellenőrzése
könnyen beépíthető a vállalkozói munkarendbe. A NAV Adónaptár sorveze-
tőt ad a vállalkozónak az adózási kötelezettségek teljesítéséhez.
Az adózás szankciókkal terhelt tevékenység
Az adózási szabályok betartását az adójogszabályok súlyos bírság szank-

ciókkal biztosítják, ezek alkalmazása közvetlen vagyoncsökkenéssel jár,
adott esetben a vállalkozás megszűnését is eredményezheti. . Ebből követ-
kezően az adózás a vállalkozásban nem a kísérletezés, nem a kockáztatás,
hanem a jól bevált konzervatív megoldások terepe.
Az adóhivatal a referenciapont
Az adózásban az adóhivatal a viszonyítási pont: ők hogyan minősíte-

nek egy ügyletet, hogy értelmeznek és alkalmaznak egy jogszabályt, mikor
hoznak döntést, milyen szankciókat alkalmaznak, mit vizsgálnak majd az
ellenőrzésben. Ismerni kell tehát az adóhatósági gyakorlatot, amely azonban
nem mindig kiszámítható. Az adózási szakterületnek tehát olyan közegben
kell dolgoznia, ahol a jogszabályok változékonyak, nem egyértelműek – és
az adóhivatali gyakorlat sem mindig kiszámítható.
Az adóhivatal nem csak a vállalkozás adózási tevékenységére van hatás-
sal, de az üzleti tevékenységre is meghatározó. Az üzleti tevékenységnek is
egyik referenciapontja az adóhivatal. Csak az az üzleti modell fenntartható,
amelyet az adójogszabályok és ezen keresztül az adóhivatal is tolerál.
Törvényi előírás, hogy az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyako-
rolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Ennek biz-
tosítása és a normális kapcsolat fenntartása az ellenőrzést végzőkkel – a
vállalkozó feladata is. Nem szerencsés – egyébként egyik oldalról sem –
ha egy adóellenőrzést személyeskedések, és egyéb jogon kívüli körülmé-
nyek terhelnek, ebben jellemzően a vállalkozás fogja húzni a rövidebbet.
Az adózói jogérvényesítésnek megvannak a törvényes útjai és eszközei –

ezekre kell koncentrálni, az adóellenőröket pedig úgy kell fogadni, mint

akik a dolgukat végzik.
Az adózás: elektronikus kommunikáció

az adóhivatallal
Az egyéni vállalkozó elektronikus kapcsolattartásra köteles – egyébként

nem csak az adózásban. Bejelentések, adatszolgáltatások, bevallások meg-
tételére az adóhivatal standard elektronikus eljárásrendet alakított ki. A vál-
lalkozó feladata az adóhivatallal történő elektronikus kommunikáció techni-
kai és személyi feltételeinek biztosítása. Lényeges, hogy a vállalkozás vagy
megbízottja megbízhatóan tudja ezt a kommunikációs csatornát kezelni.
Üzlet és adózás
Egyfelől az tűnik a helyes, kívánatos vállalkozói magatartásnak, hogy az

üzletet, a vállalkozást – amely maga az alkotás, a vállalkozói cselekvés értel-
me és célja – válasszuk el az adózástól. Azaz ne az adózással, hanem az üz-
lettel foglalkozzunk. Az adókat ne nézzük, ne méricskéljük, ne farigcsáljuk,
hanem egyszerűen csak teljesítjük. Van létjogosultsága ennek a szemléletnek
– hiszen milyen vállalkozás az, amely az áfáért vállalkozik – amely alapvető-
en nem is az övé. Viszont ezt a követelményt így tisztán a gyakorlatban nem
lehet alkalmazni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az adózási szabályo-
zás maga is hat az üzleti tevékenységre, az üzleti modellekre. Az adószabá-
lyokhoz való vállalkozói alkalmazkodás is alakítja, fejleszti a szabályozást.
A vállalkozó feladata az üzleti tevékenység és az adózás összehangolása.
Bár az üzleti eredményességnek nem az adó a mércéje, hanem a bevétel és
a profit – azaz tehát egy üzleti modellnek adózás után kell bizonyítania – ez
mellett azonban van tere az adóoptimalizálásnak, adóminimalizálásnak is.
Sőt, ez a szempont meghatározó is lehet az üzleti tevékenységre, illetve szer-
vezeti, jogi kereteire is – ugyanakkor az üzleti modellnek stabil, kikezdhe-
tetlen adózási alapokon is kell állnia. Nem lehet tudatosan szembe menni az
adószabályokkal, nem lehet az üzleti tevékenységet az adóhivatal ellenében
folytatni – ezek nem fenntartható állapotok a vállalkozásban.
Alapvető vállalkozói feladat az adókedvezmények, mentességek kihasz-
nálása, beépítése az üzleti tevékenységbe.
Az egyes üzleti döntéseket meghatározzák az adózási szabályok is. Egy
személygépkocsi vásárlás tervezésekor az egyéni vállalkozásban figyelembe
kell venni például a cégautó-adó kötelezettségeket, van-e adómentesség stb.
A vállalkozó feladata, hogy a döntés-előkészítés során tisztázza és számba
vegye a döntés valamennyi adókövetkezményét.

4.3. Általánosan érvényes adózási alapelvek
Az adótörvények egyes alapelvi rendelkezéseiből és a gyakorlati tapasz-

talatokból összeállítható egy általános adózási kiskáté, amelyet egyéni vállal-
kozóként is jó figyelembe venni. Ezek a következőképpen foglalhatók össze,
nem annyira a jogszabályszövegekre, mint inkább a józan észre támaszkodva.
A rendeltetésszerű joggyakorlás elve
Első helyre kívánkozik a gyakorlatban is a rendeltetésszerű joggyakorlás

elve. Ez nem egyszerűen elv, tételesen is tartalmazzák az adótörvények. Az
adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adó-
törvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az
olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben fog-
lalt rendelkezések megkerülése. Arra nagyon figyeljen a vállalkozó, hogy ez
az alapelv minden kétes megítélésű helyzetben alkalmazható – vele szemben.
Azaz lehetőség szerint kerüljük a kétes megítélésű ügyleteket, helyzeteket.
A valódiság elve
Eredetileg ez egy számviteli alapelv: a könyvvitelben rögzített és a be-

számolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyít-
hatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Ez egy az egy-
ben kiterjeszthető az adózás területére, hiszen van ennek megfelelő adózási
szabály is: a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tar-
talmuk szerint kell minősíteni.
A valódiság elve a vállalkozásban azt jelenti, hogy egy gazdasági ese-
mény, ügylet bizonylata, számlája semmilyen vonatkozásban nem lehet ha-
mis, valótlan: a bizonylatnak meg kell egyeznie a fizikai valóságban vég-
bement történéssel, lett légyen az munkaszerződés, bérjegyzék, vállalkozási
szerződés, számla, szállítólevél, stb. Ha ez következetesen érvényesítésre
kerül – akkor adózási, adóellenőrzési kockázatok jelentősen csökkenthetők.
Azt maga a vállalkozó ttudja a legjobban, hogy a kibocsátott, vagy befo-
gadott számlája mennyiben felel meg ennek a valódiság-követelménynek. El-
lenben azt is tudnia kell, hogy az adóellenőrök sem felkészületlenek, pontosan
ismerik a valóságot, az „életet”. Ez is egy igen lényeges adózási alapelv.
A számla és a bizonylat elve
Az adózásban kiemelt szerepe van a számlának, illetve a bizonylatnak,

tehát az egyes gazdasági események szabályszerű dokumentálásának. A be-

vételeket számlázni kell, a költségek, ráfordítások jellemzően számla alapján

számolhatók el, általános forgalmi adóban az adólevonási jog számla alap-
ján gyakorolható. A számlának szigorú formai kellékei vannak. A számlához
kapcsolódó további bizonylatok is fontosak: szerződések, teljesítésigazolá-
sok, egyéb dokumentumok. A számlára, számlázásra vonatkozó szabályok
betartását meg kell követelni. A számlakibocsátó fél adózási státuszának is
hibátlannak kell lennie.
Költségelszámolás
Általános adózási alapelv csak a vállalkozási tevékenységgel, azaz a cég

bevételszerző tevékenységével összefüggő költségek számolhatók el, azaz
csak ilyen költségekkel csökkenthető az adóalap és az adófizetési kötelezett-
ség. Nem függ össze a bevételszerző tevékenységgel – például – az ügyve-
zető lakásfelújításának számlája. Egyébként költségelszámolás számla (vagy
egyéb bizonylat) alapján lehetséges.
Árak
A szokásos piaci ártól eltéréseket az adóhatóság kiemelten vizsgálja. A

vállalkozó tudja a legjobban, hogy a konkrét ügyletben alkalmazott ár meg-
felel-e a piaci árnak, vagy sem. Előzetesen mindig vizsgálandó az eltérő ár-
kikötés adókövetkezménye.
4.4. Az adózás információs forrásai
Az adózás tipikus jogalkalmazói tevékenység. Az adójogalkalmazás ne-

hézségei következnek abból, hogy az adózás szerteágazó életviszonyokra
terjed ki, nem lehet mindent előre látni és szabályozni, a jogszabályok szö-
vegezése sem tudja pontosan leképezni a valóságot, a jogalkalmazás pedig
eleve szubjektív tevékenység, így érdekek által is meghatározott, és benne
van az eltérő értelmezés lehetősége is.
Az adózóknak a gazdasági tevékenységük végzése, az egyes gazdasági
események eltervezése és végrehajtása során is a jogszabályokhoz kell iga-
zodniuk. Ezt kéri számon az adóellenőrzésben az adóhatóság.
Az adózási jogalkalmazás során is az első kérdés mindig az alkalmazást
kívánó, hatályos jogszabálytartalom megállapítása. Ez jelen idejű feladat –
amikor tehát egy tervezett gazdasági ügyletre kell megállapítani az alkal-
mazandó adózási szabályt. Nem szerencsés – de elég gyakori – ha egy már
végrehajtott gazdasági ügyletre utólagosan sikerül csak a vonatkozó pontos
jogszabálytartalmat megállapítani.

A jogszabályok különböző időállapotok szerinti hatályos szövegét a

Nemzeti Jogszabálytár tartalmazza, amely egy elektronikus jogszabálygyűj-
temény, elérhető a www.njt.hu honlapon. Ha valamely adótörvényre, vagy
részletszabályára vagyunk kíváncsiak, akkor az alkalmazandó, hatályos sza-
bály – a hivatalos verzió – itt található meg.
Az adózási jogalkalmazásban nagyon nagy jelentősége van a jogszabá-
lyok hatályának. A jelenben mindig a hatályos jogszabály-tartalmat kell al-
kalmazni. A jogszabályok változékonyságából következően egyáltalán biz-
tos, hogy egy adótörvényi rendelkezés 2022-ban hatályos állapota megegye-
zik a 2023-assal. Ezért van jelentősége a hatályosság ellenőrzésének, amely
elvégezhető az www.njt.hu oldalon.
Az adóellenőrzések jellemzője, hogy azokat a múltra nézve folytatja le
az adóhatóság. Az adózási elévülés ideje öt év – a kezdő időpontja számítási
szabálya miatt ez gyakorlatilag a jelenből visszanézve 7 naptári évet jelent.
Az adóellenőrzésekben az adójogszabályokat mindig a vizsgált évre hatályos
tartalommal kell alkalmazni – nem pedig az ellenőrzés időpontja szerinti tar-
talommal.
A jelenben annak tudatában kell az adójogszabályokat alkalmazni, hogy
betartásukat a jövőben az adóhatóság ellenőrizheti, amíg el nem évülnek.
Az adózásban nagy jelentősége van az adóhatósági állásfoglalásoknak,
amelyek egy adott tényállásra megadják a jogszabály hivatalos hatósági ér-
telmezését. A NAV honlapján – www.nav.gov.hu – kereshetők az adóhatóság
állásfoglalásai. Ezek ugyan jogi értelemben ugyan nem kötelezőek, akár vi-
tathatók is, de iránymutatást adnak a gyakorlat számára. Az adózási szakem-
berek körében bevett módszer, hogy egyedi konkrét ügyben állásfoglalás-ké-
réssel fordulnak az adóhatósághoz. Ez a lehetőség bárki előtt nyitva áll.
Az adóhatóság jogalkalmazási és jogértelmezési tevékenysége bírósá-
gi kontroll alatt van, abból következően, hogy az egyedi ügyekben hozott
adóhatósági határozatok – az adózó ilyen kérelme esetén – bíróság által fe-
lülvizsgálhatók. Bár Magyarországon nincs precedens jog – de az adóható-
ságok, bíróságok – nemkülönben az adózók és tanácsadók árgus szemekkel
figyelik a közzétett eseti döntéseket. Ezek a Bírósági Határozatok Gyűjtemé-
nyében (www.birosag) találhatók, illetve kereshetők, elektronikusan is.
Az adózási gyakorlat ismerete segíti – ismeretének hiánya pedig aka-
dályozza az adózó jogérvényesítését. A joggyakorlat ismeretében az adózó,
vagy a tanácsadó által előre vetíthető egy-egy ügylet hivatalos adójogi minő-
sítése, vagy egy-egy eljárási cselekmény, nyilatkozat hivatalos érékelése. A
Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti döntésekhez egy egy
ügyleti döntésnél lehet igazodni, eligazítást adnak az adójogszabályok ér-
telmezése és alkalmazása kérdéseiben is – ezek az adózók és a tanácsadók
számára is óriási információs értékkel bírnak.

A jogszabályok változékonyságából következik, hogy a jogszabályok

időbeli változásai a bírósági gyakorlat változását is maga után vonják, így
mindig az adott jogszabálytartalomra vonatkozó – releváns – bírósági gya-
korlatot is ismerni kell.
Tehát a forrásismeret – a jogszabályok és joggyakorlat ismerete megha-
tározza az adózói jogérvényesítés lehetőségeit és kimenetelét.
Ha valaki részletesebben meg kívánja ismerni egy-egy adózási intézmény
működését, vagy gazdasági esemény, üzleti tranzakció, céges vagy privát
ügylet adózási szabályait, a rendelkezésére álló saját forrásokon túl fizesse
elő és olvassa az Önadózó újságot és kövesse honlapját a www.onadozo.hu-t.
4.5. Az egyéni vállalkozás adózási struktúrája
Hogy jól értsük és átlássuk az egyéni vállalkozó adózási feladatait, felvá-

zoljuk, hogy hogyan is néz ki a vállalkozás az adózás nézőpontjából.
Az egyéni vállalkozást különböző szférákra, adózási területekre oszthat-
juk, amelyeken keresztül felépül és egyéni vállalkozás adózási struktúrája.
• Az egyéni vállalkozónak először is van jövedelme, amely az első adó-
tárgy. A jövedelme után a vállalkozói személyi jövedelemadónak, vagy a
kisadózó vállalkozók tételes adójának.
• Az egyéni vállalkozásnak van értékesítési tevékenysége, amely a másik
nagy adótárgy. Az értékesítése után az egyéni vállalkozó az általános for-
galmi adónak válik alanyává, akkor is, ha speciális adózási módot, alanyi
adómentességet választ.
• A bevételekre még egy adótárgy utazik: az egyéni vállalkozó a bevételei
után a helyi iparűzési adónak is alanyává válik.
• Az egyéni vállalkozó mint önfoglalkoztató a társadalombiztosítási járu-
lék és a szociális hozzájárulási adó alanya is,
• Ha nemcsak önmagát, hanem alkalmazottat is a foglalkoztat, akkor az
egyéni vállalkozót a kifizetői kötelezettségek is terhelik (a juttatásból
szja-előleget és tb. járulékot kell levonnia, és után szociális hozzájárulási
adót kell fizetnie).
• Ha ez egyéni vállalkozó tulajdonában személygépkocsi van, vagy utána
tételesen költséget számol el, akkor cégautó adó fizetésére is köteles.
• Mindezek az adótárgyak és adónemek rendszeres adminisztrációs fel-
adatokat adnak: az adóbevallásokat el kell készíteni, be kell nyújtani, a
hibákat, hiányosságokat önellenőrzéssel korrigálni kell.
• Az egyéni vállalkozót NAV adatszolgáltatások is terhelik, ennek egyik
általános – mindenkit érintő esete az online számla adatszolgáltatás.
• Házon belül a könyveléssel együtt az adónyilvántartásokat is vezetni
kell.

Ezek az adónemek és adókötelezettségek keretezik az egyéni vállalkozói

tevékenységet – és nagyrészt ezen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges
maga a „könyvelés” is. Ez mellett szinte háttérbe is szorul a könyvelés igazi
funkciója: nevezetesen, hogy az üzleti döntésekhez szolgáltassa az aktuális,
releváns információkat.
Az adónemek többségében különféle adózási mód közül választhat az
egyéni vállalkozó, vagy alapításkor, vagy év végén, vagy az értékhatárok át-
lépésekor. Az adózási módok lehetséges változására figyelnie kell az egyéni
vállalkozónak – nem csak a könyvelőnek, de a vállalkozónak is, hiszen az
elsődleges információk a vállalkozásban születnek.
Jövedelemadóban alapvetően kétféle adózási mód választható:
• az új kata szerinti adózást választhatja az a főfőglalkozású egyéni vállal-
kozó, aki erre jogosult,
• mindenki más egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó törvény sze-
rinti
• vállalkozói szja és
• átalányadó közül választhat.
A választott jövedelemadózási módok meghatározzák, hogy az egyéni

vállalkozónak önmaga után miként kell a társadalombiztosítási járulékot
és a szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A helyi iparűzési adóban választható adózási módokat is alapvetően
az határozza meg, hogy milyen jövedelemadózási módot választottunk. Új
kata és átalányadó alatt egyszerűsített adóalap-megállapítást lehet választani
helyi iparűzési adóra. Vállalkozói szja alatt ezt csak 8 millió forint éves be-
vételig lehet megtenni.
Az adózási módok összefüggése folytán amikor a jövedelemadózásban
adózási módon választunk, az előnyök és a hátrányos mérlegelésébe be kell
vonni a választás tb. járulék, szociális hozzájárulási adó és helyi iparűzési
adó fizetésben jelentkező következményeit is.
Az általános forgalmi adóban választható adózási módok nem függnek
össze a jövedelemadóval – annak minden adózási módjára azonos áfa szabá-
lyok vonatkoznak.
Ezen adózási módokat az alábbiakban részletesen ismertetjük.
4.6. Az egyéni vállalkozás adózási rendjének kialakítása
A vállalkozás gazdasági tevékenysége állandó, és arra kialakítható az

adózás szabványosított eljárása. Modellezzük a tipikus – és a nem tipikus –
gazdasági eseményeket, azok olyan pontjait – értékesítés, teljesítés, kifizetés
stb. – amelyhez bármilyen adókötelezettség társul.

• A tipikus gazdasági eseményekre melyik adózási mód a legelőnyösebb

személyi jövedelemadóban, járulékfizetésben, helyi iparűzési adóban és
általános forgalmi adóban?
• A választott adózási módhoz milyen könyvelési (nyilvántartási mód) tar-
tozik? Az hogyan kell teljesíteni?
• A tipikus gazdasági eseményeket hogyan, milyen tartalommal kell bi-
zonylatolni, a bizonylatot hova kell eljuttatni, és hogyan kell feldolgozni.
• A vállalkozó a teljesítést hogyan méri, és hogyan számlázza? Mi a szám-
lakibocsátás rendje? Mi a kibocsátandó számla helyes adattartalma, mi-
lyen szövegeket és jelzéseket kell feltüntetni a számlán? Hogyan telesíti
az online számla adatszolgáltatási kötelezettséget?
• Mi a számlabefogadás rendje?
• Hogyan és meddig kell a számlákat, bizonylatokat megőrízni? kell (A
bejövő számlákat átalányadóban, katában is meg kell őrizni).
• Az egyes adónemekben milyen bevallásokat és adatszolgáltatásokat ho-
gyan és milyen határidőben kell teljesíteni?
• A modellezést nem csak egy adóra kell elvégezni, hanem valamennyire,
amelyben a cég adóalanyisággal rendelkezik.
• A felépített modellt – a sűrű jogszabályváltozások miatt – legalább éven-
te felül kell vizsgálni. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy a meglevő tevé-
kenységekre van-e új adókötelezettség?
• Új tevékenység indításakor vizsgálandó, hogy van-e arra külön adóköte-
lezettség?
• A nagy értékű egyedi ügyletek – ingatlan vétel és értékesítés, részvény-,
üzletrész szerzés, értékesítés, jegyzett tőke emelése, csökkentése stb. –
bonyolítását adózási, jogi és számviteli szakértők segítségével előzetesen
szintén modellezni kell.
5. Adóbevallás-technikai ismeretek
A vállalkozási ügyvitel önálló vitelének kulcsa az egyéni vállalkozót ter-

helő adóbevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – függetlenül
attól, hogy a vállalkozási milyen adózási módot választott.
A vállalkozók általában ezen feladatok elvégzése miatt fordulnak köny-
velőhöz – mert úgy gondolják, hogy maguk nem tudnak megbirkózni a fel-
adattal, ráadásul ezeket a feladatokat elektronikusan kell elvégezni, és ismer-
ni kell hozzá az adózási nyelvezetet is. Ezek megfontolandó körülmények, ez
mellett lehet olyan egyéni vállalkozó, aki ezt a feladatot fel tudja vállalni. A
kata adózási mód például azért is előnyös, mert eleve kevés ilyen adminiszt-
rációval jár. Az átalányadó már egy kicsivel többel.

Az önálló bevallási ügyvitel megszervezésének folyamat a következő-

képpen vázolható fel:
1. Alap, hogy az egyéni vállalkozónak rendelkeznie ügyfélkapuval. Az őt
terhelő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeket az adóhatóságok
felé elektronikusan kell teljesíteni. Az Ügyfélkapuval az egyéni vállalko-
zók már rendelkeznek az e-ügyintézési képességgel.
2. Tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozót
2.1. milyen bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik, ezeket
2.2. milyen határidőben, milyen gyakorisággal
2.3. milyen elektronikus platformon
2.4. melyik űrlapon kell teljesíteni.
Ezek esetleges változását követni kell.
3. A megfelelő, kiválasztott bevallási, adatszolgáltatási űrlapot a hozzá tar-
tozó kitöltési útmutató szerint ki kell tölteni. Az adatok forrása értelem-
szerűen az egyéni vállalkozás által vezetett könyvelés / nyilvántartás.
4. Az Ügyfélkapu szolgáltatással a bevallás, adatszolgáltatás űrlapját be
kell küldeni a NAV-hoz. Az Ügyfélkapu elérését az űrlapok biztosítják.
Vagy a beküldést online alkalmazással kell teljesíteni.
Kiadványunk tartalmazza a kisvállalkozót terhelő bevallási, adatszolgál-

tatási kötelezettségeket. A NAV honlap adónaptár szolgáltatása segít eliga-
zodni az adott hónapban esedékes bevallásokról és határidőkről. Elérhető a
https://nav.gov.hu/ oldal nyitólapján.
A NAV honlapon minden bevallás tipushoz részletes tájékoztatás tarto-
zik.
Egyéni vállalkozóként is érdemes előfizetni az Önadózó csomagra –
amely segít az aktuális feladatok elvégzésében.
https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
A bevallások, adatszolgáltatások teljesítésére a NAV a következő elektro-
nikus platformokat biztosítja:
1. Általános Nyomtatványkitöltő program (ÁNYK)
https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok
2. Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA)
https://onya.nav.gov.hu
3. e-Szja
https://eszja.nav.gov.hu/
4. e-BEV Portál
https://ebev.nav.gov.hu/
5. e-Papír
e-papír.gov.hu

6. NAV Ügyfélportál (ÜPO)

https://ugyfelportal.nav.gov.hu/
Az ezeken kínált szolgáltatások folyamatosan változnak, illetve új plat-

formok belépésével is számolni kell. Az ANYK avulóban van, jön fel az
ONYA és az ÜPO.
Az egyéni vállalkozók szja bevallásának platformja az eszja.nav.gov.hu
A további bevallásokra, adatszolgáltatásokra jelenleg leginkább az
ÁNYK űrlapok szolgálnak. Minden egyes mellett letölthető a kitöltési út-
mutatója is.
Az űrlap jele számokból és betűkből áll. A számok az évszámokat jelöli
az év utolsó két számjegyével. Ezek évente változnak.
Például az áfa bevallás nyomtatványa a ’65. számú nyomtatvány, amely-
nek jele az aktuális évben a tárgyévnek megfelelő évszámmal kezdődő ’65.
Tehát 2022 évben a 2265. számú nyomtatvány szolgál az általános forgal-
mi adó bevallására (a bevallásra kötelezetteknek). És ugyanez a nyomtat-
vány-számozási logika működik általában a további – nyomtatványalapú –
adóbevallásoknál.
A nav.gov.hu Általános Nyomtatványkitöltő oldalán kereshető az összes
használatban levő nyomtatvány.
A letölthető nyomtatványkitöltő programok – minden esetben – csak a
megfelelő keretprogram (Java-alapú programok esetében az ÁNYK – Abev-
Java) telepítését követően installálhatók. A szükséges keretprogramok a
NAV honlapról letölthetők.
Az ONYA alkalmazás korszerűbb, használatához nincs szükség külön
segédprogram telepítésére és az elektronikus azonosítás után a NAV által
ismert adatok automatikusan betöltődnek.

IV. RÉSZ
A VÁLLALKOZÓI SZJA SZERINTI

ADÓZÁS
A vállalkozói szja szerinti adózási mód választása / alkalmazása megha-

tározó az egyéni vállalkozót terhelő további adókötelezettségekre (az álta-
lános forgalmi adót kivéve, mert az ilyen szempontból semleges adónem).
Ennek megfelelően az alábbiakban a teljességre törekedve a vállalkozói szja
szerinti adózás rendszerét ismertetjük, amelynek elemei:
• a vállalkozói személyi jövedelemadó és szja előleg,
• a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó
• helyi iparűzési adó
• cégautó adó (ha van személygépkocsi költségelszámolás)
• adóbevallási
• könyvelési (nyilvántartási)
kötelezettségek.
Az általános forgalmi adó lényegesebb szabályait külön fejezetben is-

mertetjük.
Ezek a kötelezettségek lefedik a vállalkozói szja alatt egyéni vállalkozó
adózási, könyvelési ügyviteli kötelezettségeit.
6. A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
A vállalkozói szja-t tekinthetjük az egyéni vállalkozó jövedelemadózása

alapesetének. Az egyéni vállalkozó a törvényben írt keretek között megvá-
laszthatja a jövedelemadózási módot – ha nem választ, vagy bármilyen okból
nem választhat mást, akkor ide – tehát a vállalkozó szja hatálya alá kerül.
A vállalkozó szja szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (Szja tv.) 49/A-C.§-ai tartalmazzák.
Az egyéni vállalkozó
• bevételeinek elszámolásának részletes szabályait az Szja tv. 10. számú
melléklete
• a vállalkozói költségek elszámolásának szabályait az Szja tv. 11. Mel-
léklete
tartalmazza.
A vállalkozói szja alatt két adózási pont van:

• Adózni kell a vállalkozás eredménye – vázlatosan a bevételek és a költ-

ségek különbözete – után 9%-os szja-val, és ehhez kapcsolódóan adózni
kell az adózott eredménynek tekinthető vállalkozói osztalék-alap után, az
Szja törvényben írt korrekciókkal 15%-os szja-val és az adófizetési felső
határig 13%-os szociális hozzájárulási adóval.
• Adózni kell önfoglalkoztatóként – amely a vállalkozói kivét utáni
szja-előleg (15%) társadalombiztosítási járulék (18,5%) és szociális hoz-
zájárulási adó (13%) fizetését, bevallását jelenti. Ezekre is részletesen
kitérünk.
Ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor a foglalkozta-

táshoz, jövedelem-juttatáshoz kapcsolódó kifizetői kötelezettségek is terhe-
lik.
Itt most a jövedelemadózásról van szó, de emlékeztetőül megemlítjük,
hogy ezen túl vannak az általános forgalmi adó és helyi iparűzési kötelezett-
ségek.
6.1. A vállalkozói szja jellemzői
A vállalkozói szja jellemzői a következők:

• Nincs bevételi korlát, tehát az egyéni vállalkozó akár milliárdos bevételt
is szerezhet ezen adózási mód alatt.
• Nincs tevékenységi korlát: amely tevékenységet az egyéni vállalkozó vé-
gezhet, arra korlátozás nélkül alkalmazhatja a vállalkozói szja szabályait.
• Ha bevételei engedik, az egyéni vállalkozók korlátlan számban foglal-
koztathat alkalmazottakat.
• Vállalkozói szja alatt költségelszámolási kényszer van: a fizetendő adó
csökkentése – az adókedvezményeken túl – az adóalap csökkentésével
lehetséges, az adóalapot pedig csak számlával / bizonylattal igazoltan
lehet csökkenteni.
• A tárgyi eszközök után értékcsökkenési leírás számolható el.
• A vállalkozó önmaga után fizetendő tb. járulék és szociális hozzájárulási
adó mértéke – a minimum tételeken túl – a vállalkozói kivéttel szabá-
lyozható.
• Valamennyi bevételi és költségszámlát, és elszámolandó bevételi- költsé-
gelemet könyvelni kell, pénztárkönyvben, vagy naplófőkönyvben.
• Szemben a gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozónak nem kell
számviteli szabályzatokat készítenie.
Kicsit részletesebben a vállalkozói szja jellemzői a következők:

Először le kell adózni a vállalkozás eredményét: a bevételek és a költsé-

gek és korrekciós tételek számbavételével meg kell állapítani a vállalkozói
szja alapját – és utána 9%-os mértékű vállalkozói szja-t kell fizetni. Hasonló-
an, mint betéti társaságoknak a társasági adót.
A vállalkozói szja megfizetése után a vállalkozói osztalékalap után sze-
mélyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni – ez utóbbi-
nál figyelemmel a felső határra – és ezek után vehető ki a jövedelem.
A vállalkozói szja hatálya alatt megnő a költségelszámolás jelentősége,
és figyelembe kell venni a bevételcsökkentő tételeket illetve adókedvezmé-
nyeket.
A vállalkozói szja-ban adóalapot csökkenteni elismert költségek elszá-
molásával és a bevételcsökkentő tételekkel lehet, ezeket az Szja törvény
49/B-C.§-ai tartalmazzák. Persze figyelembe kell venni az ugyanott szereplő
adóalapnövelő tételeket is, ha vannak ilyenek.
A fizetendő adót a vállalkozói szja alatt a kisvállalkozások adókedvezmé-
nyével lehet csökkenteni.
A társasági adóval szemben a vállalkozói szja alatt szűkebb a kedvezmé-
nyek köre: nincs jogdíj kedvezmény, illetve energia-hatékonysági beruházás
kedvezménye sincs.
6.2. Jövedelem-(nyereség) minimum a vállalkozói szja alatt
Ha a vállalkozói szja adóalapja nem éri el az adóévben a jövedelem-(nye-

reség-) minimumot, az egyéni vállalkozónak választása szerint az adóhatóság
részére bevallást kiegészítő nyilatkozatot kell tennie, azaz külön jelentenie
kell a veszteséges működést, amely alapján adóellenőrzésre számíthat, vagy
a jövedelem-(nyereség-)minimumot kell a vállalkozói adóalapnak tekinte-
nie. A jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka.
Erre tehát az egyéni vállalkozónak figyelnie kell.
6.3. Költségelszámolási szabályok és elszámolható költségek
Általános szabály, hogy elismert költségnek csak a bevételszerző tevé-

kenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevé-
kenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabálysze-
rűen igazolt kiadás minősül.
A vállalkozói szja alatt az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el *
a) a vállalkozói kivétet;
b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott
előleget, ide neÁTALÁNYm értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak
beszerzésekor adott előleget;

c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;

d) a tevékenység kezdő évében beszerzett, és utóbb a tevékenység végzé-
se során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, koráb-
ban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység
megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges (ide értve a
szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait,
továbbá a tevékenység kezdő évében legfeljebb három évvel korábban –
beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának
elszámolását megkezdheti.
Az egyes költségek elszámolásának szabályait az Szja törvény 11. számú

melléklete tartalmazza. Itt tételesen fel vannak sorolva az egyéni vállalkozás-
ban jellemzően előforduló és elszámolható költségek – az alábbiak szerint:
Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:
1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére
(csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével),
a szállításra fordított kiadás;
2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak be-
szerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 200 ezer forintot nem ha-
ladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt
szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonsá-
gos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás,
azzal, hogy a járművek esetében a III. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;
3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a to-
vábbiakban: alkalmazott)
a) részére kifizetett bér és annak közterhei,
b)
c) részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerző-
dés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés,
d) magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás
alapján történő kiegészítése;
valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra
jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából
fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj;
4.
5. az olyan személybiztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott
(adóköteles biztosítási díj esetében feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás ked-
vezményezettje nem az egyéni vállalkozó), továbbá az egyéni vállalkozó ál-
tal az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő
munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei;

6. a befizetett saját szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgálta-

tási járulék;
7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett
összeg, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-kép-
viseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címén fizetett összeg;
8. a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és jótállási költség;
9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében
kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja;
10. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitel-
re (kölcsönre) kifizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz
beszerzési árának részét képezi;
11. a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben
megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj,
vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pót-
lék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;
12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a
világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax,
cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor
a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költ-
ségre jellemző mértékegységek – például nap, m2, m3 - alapulvételével), to-
vábbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem
elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka) azzal, hogy kizárólag
a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla is elfogadható;
13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő
beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árá-
nak és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az eset-
ben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített;
14. a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közműfejlesztési hozzá-
járulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett
része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakás-
tól műszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként az egyéni
vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben magán-
személyként egyébként fizetendő összeg különbözete számolható el;
15. a műszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó
részére kifizetett összeg, igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámkölt-
ség);
16. az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a
munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás;
17. a magánszemélynek nem pénzben juttatott vagyoni értékre fordított
kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatked-
vezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;

18. az egyéni vállalkozói tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi

szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás jogszerű felhasználásával
teljesített kiadás alapján meghatározott költség, akkor is, ha a kiadás rész-
ben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azon-
ban a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés
alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján számolható
el költség);
19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföl-
di kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, a külföldi
kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet és a
belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló
kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség
azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi,
nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját
célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység
is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi
közúti közlekedési szolgáltatásként vagy engedélyhez kötött nemzetközi köz-
úti szolgáltatásként lenne nyújtható; e pont rendelkezése nem alkalmazható
abban az esetben, ha az utazásra vonatkozó dokumentumok és körülmények
(szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges
szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár köz-
vetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;
20. ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor annak hiva-
tali üzleti utazására is a 19. pont rendelkezései szerint kell eljárni;
21. lízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe
vevőnél csak kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi ja-
vak – figyelemmel a III. 7-8. pontban foglaltakra is – általános forgalmi adó
nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti
futamidő egy hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3
százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő összeg, illetve ez
alapján számított adóévi összeg;
22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak
értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést is) esetén az értékesítés
időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsök-
kenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilván-
tartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható;
23. az egyéni vállalkozó a 3. számú mellékletben az igazolás nélkül elszá-
molható költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával számol-
hat el igazolás nélkül költséget;
24. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többlet a kiadá-
soknál költségként elszámolható;

25. a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott szer-

ződéses rendszerben üzemeltető egyéni vállalkozó által a jogszabály szerinti
szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szervezet részére befizetett
összeg;
26. a művészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemzően előfor-
duló költsége – figyelemmel az értékcsökkenési leírás elszámolására vonat-
kozó rendelkezésekre is – a tevékenységével összefüggő műsoros előadás,
kiállítás, múzeum, közgyűjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és mű-
vészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkal-
mas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására
fordított kiadás, a tevékenységgel összefüggő szakmai képzés kiadása, to-
vábbá az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjele-
néshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra
fordított kiadás;
27. az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az
a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüg-
gésben megfizetett közterhekkel együtt;
b) a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakis-
meretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendsze-
rű képzéssel összefüggő kiadást;
28. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjkö-
teles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában;
29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek
nyújtott, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján ellen-
szolgáltatásnak nem minősülő juttatás, ha az önkéntest az egyéni vállalkozó
gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta.
6.4. A vállalkozói kivét
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál

önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalko-
zói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költség-
ként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad
vagy más levonás nem érvényesíthető. A vállalkozói kivét megszerzési idő-
pontja az e címen elszámolt költség elszámolásának napja.
A vállalkozói kivét nem kötelező, nincs sem minimuma, sem maximuma.
Akkor kell utána az adókat, járulékot megfizetni, ha elszámol – kivesz a vál-
lalkozásból – ilyen jogcímen jövedelmet az egyéni vállalkozó.
A vállalkozói szja a külön adózó jövedelmek körébe tartozik, így vele
szemben családi kedvezmény nem érvényesíthető. Viszont a vállalkozói ki-
vét – amely a vállalkozásban költség – az összevont adóalap részeként adó-

zik, így már – eltartott gyermekek számától családi kedvezménnyel csök-

kenthető. Ez alapján a vállalkozói kivétet a szokásos minimalizálása helyett
érdemes összhangba hozni a családi kedvezménnyel.
A családi kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként:
• egy gyermek esetén 66.670 forint,
• két gyermek esetén gyermekenként 133.330 forint,
• és minden további eltartott esetén 220.000 forint.
Ha az adóalap nem nyújt fedezetet a családi kedvezmény teljes összegé-

nek érvényesítésére, a különbözettel a fizetendő társadalombiztosítási járu-
lék csökkenthető, annak mértékéig a családi járulékkedvezmény szabályai
szerint.
6.5. Az értékcsökkenési leírás szabályai vállalkozói szja alatt
A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenési leírása számolható

el vállalkozói költségként.
Az erre vonatkozó szabályokat az Szja törvény 11. Melléklet II. pontja
tartalmazza.
Az Szja törvény az aktuálisan hatályos szöveggel elérhető itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv
Ezek közül kiemeljük, hogy a kétszázezer forint egyedi beszerzési, elő-
állítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt
tárgyi eszközök – ide tartoznak például a számítástechnikai eszközök, nyom-
tatók – esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás
mértéke 50-50 százalék. (Szja tv. 11. M. II.1. g).
6.6. Főbb bevétel-csökkentési lehetőségek a vállalkozói szja alatt
Ezeket az Szja törvény 49/B.§ /6/ bekezdése tartalmazza. A vállalkozói

bevétel csökkenthető például a következő tételekkel:
Megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása
A bevétel csökkenthető a legalább 50 százalékban megváltozott munka-

képességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az al-
kalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi
minimálbérrel, a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen
folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta
a minimálbér 24 százalékával;

Kísérleti fejlesztés
Az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás,

alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült
kiadásból költségként elszámolt összegével – az Szja tv. 49/B.§ /6/ c) pont-
jában írt további feltételekkel. Adott esetben egy egyedi szoftverfejlesztés is
minősülhet kisérleti fejlesztésnek.
Kisvállalkozói kedvezmény
A kisvállalkozói kedvezmény alapján a beszerzett gép, berendezés, fel-

szerelés, jármű, továbbá a szoftvertermék beszerzése értékével csökkenthető
a bevétel. A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevé-
telnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. Új személygépkocsira is
igénybe vehető, de ezesetben a cégautó adót meg kell fizetni. Hibrid és elekt-
romos személygépkocsi azonban a törvénynél fogva mentes a cégautó alól,
így a kisvállalkozói kedvezmény minden további nélkül érvényesíthető.
Fejlesztési tartalék
A bevétel csökkenthető a fejlesztési célra bevallott és nyilvántartott ös�-

szeggel, legfeljebb a bevételek költségeket meghaladó részével, maximum
adóévenként 500 millió forinttal.
Foglalkoztatási kedvezmény
Az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál az

adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóév-
ben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adó-
év első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként
meghatározott összeggel a bevétel csökkenthető, feltéve, hogy az adózónak
az adóév végén nincs az állami adó- és vámhatóságnál vagy az önkormány-
zati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.
Elhatárolt veszteség
Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja az előbbiek szerint korrigált vállal-

kozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget.
Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó a következő öt adóév vál-
lalkozói jövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámol-
hatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az

elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig ér-

vényesíthető.
6.7. Kisvállalkozások adókedvezménye
A 9%-os vállalkozói szja csak hitelkamattal csökkenthető, ha van

ilyen. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó
hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt
szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől
igénybe vett hitel kamata alapján veheti igénybe ezt az adókedvezményt. A
kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető.
6.8. Vállalkozói szja-előleg fizetés
A vállalkozói szja-ra negyedévente, a negyedévet követő hónap 12.

napjáig kell adóelőleget fizetni. Ehhez negyedévente meg kell állapítani az
adóelőleg alapját.
A vállalkozói szja előleget a NAV Személyi jövedelemadó magánsze-
mélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség besze-
dési számlára kell megfizetni, amelynek számlaszám: 10032000-06056353.
A vállalkozói szja-előleg nem tévesztendő össze a vállalkozói kivét (és
az alkalmazotti bérek) szja-előlegével, amelyeket havonta, a tárgyhónapot
követő hónap 12. napjáig kell fizetni, és ezekről ugyaneddig a havi adó- és
járulékbevallást is be kell nyújtani.
7. HAVI ADÓ ÉS JÁRULÉKFIZETÉS A VÁLLALKOZÓI SZJA

ALATT
Az egyéni vállalkozó mint önfoglalkoztató – önmaga után is köteles a

közterheket fizetni. (Hasonlóan az alkalmazottai utáni közteherfizetéshez –
de ezzel itt most nem foglalkozunk.)
Ezek a közterhek és az alapul szolgáló jogszabályok a következők:
1. Az egyéni vállalkozó személyes közreműködése, vállalkozói kivétje után
– ha van – szja előleget kell levonnia, havonta befizetnie, és bevallania
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
rendelkezései szerint. Az Szja mértéke 15%, itt érvényesíthetők az Szja
törvény szerinti adókalap kedvezmények, például a családi kedvezmény.
2. A társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat a társadalom-
biztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint. A társadalombiztosítási járulék
kulcsa 18,5%.

3. Az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adót az erről szóló 2018.

évi LII. törvény 8.§-a szerint köteles fizetni. A szociális hozzájárulási adó
kulcs 13%.
E jogszabályok alapján az egyéni vállalkozó által havonta fizetendő köz-

teher függ az egyéni vállalkozó:
• a társadalombiztosítási státuszától, nevezetesen, hogy
• főállású egyéni vállalkozónak minősül, vagy
• mellékfoglalkozásúnak minősül – azaz legalább heti 36 órás mun-
kaviszonyban áll vagy társas vállalkozóként, vagy nappali tagozatos
tanulóként biztosított vagy
• kiegészítő tevékenységűnek minősül, azaz öregségi nyugdíjas.
• a minimálbér, vagy a garantált bérminimum vonatkozik rá, és
• és a vállalkozói kivétje mértékétől, ha az a minimum adóalapokat meg-
haladja, ezesetben a családi kedvezménytől és a családi járulékkedvez-
ménytől is.
Főállású egyéni vállalkozó az, akinek az egyéni vállalkozása mellett

nincs más un. biztosítási jogviszonya, tehát nem áll munkaviszonyban, nem
dolgozik a saját cégében sem.
Mellékfoglalkozású az egyéni vállalkozó ha
• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll vagy
• nappali tagozatos tanuló (lásd: 2019. évi CXXII. törvény 42.§/2/ b./) vagy
• társas vállalkozóként biztosított, amennyiben az egyéni vállalkozó a tár-
sas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján
évenként az adóév egészére azt választotta, hogy a járulékfizetési alsó
határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként
teljesíti.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az egyéni vállalkozó,

ha saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban része-
sülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy
társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátar-
tozói nyugellátás folyósítása szünete (2019. évi CXXII. törvény 4.§ 11.)
A nyugdíjas egyéni vállalkozó a törvény rendelkezése folytán mentesül a
társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése
alól. Ez akkor is így van, ha a nyugdíjas munkaviszonyban áll. A nyugdíjas
egyéni vállalkozó számára előnyösebb, ha magasabb összegű vállalkozói
kivétet vesz ki.

7.1. A főállású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja

és mértéke a vállalkozói szja alatt
Adónem Adóalap Adókulcs

Szja előleg vállalkozói kivét (ha van) 15%
Társadalom- a vállalkozói kivét, havonta legalább a
18,5%
biztosítási járulék minimálbér / garantált bérminimum
Szociális a vállalkozói kivét, de legalább havonta a
13
hozzájárulási adó minimálbér 112,5 százaléka
Az aktuálisan alkalmazandó bérminimum / garantált bérminimumra vo-

natkozó információk elérhetők az Önadózó honlap e-Start menüjéből, az
Adózási alapinformációk címszó alatt.
https://www.onadozo.hu/e-start/
Ezek alapján a főállású egyéni vállalkozót csak a minimálbér alapulvétel
számolt havi kötelező fizetendője meghaladja az új kata havi 50.000 Ft-os
tételét.
7.2. A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek

alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt

Szja előleg a ténylegesen felvett jövedelem 15%
a ténylegesen felvett, járulékalapot képező
Társadalom- jövedelem, ha nincs jövedelem, akkor
18,5%
biztosítási járulék nem kell járulékot fizetni (nincs minimum
adóalap)
a ténylegesen felvett, járulékalapot képező
Szociális hozzájárulási
jövedelem, ha nincs jövedelem, akkor nem 13%
adó
kell szochót fizetni (nincs minimum adóalap)
7.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozót havonta

terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt

Szja előleg a ténylegesen felvett jövedelem 15%
Társadalom-
mentes mentes
biztosítási járulék
Szociális
mentes mentes
hozzájárulási adó

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak a vállalkozói szja-nál előnyösebb lehet

az átalányadózás választása, mert a vállalkozói szja-ra nincs adómentesség.
7.4. A minimálbér és garantált bérminimum szabálya és alkalmazása
A társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó számítási

alapjaként a jogszabályokban a minimálbér van meghatározva, de a mini-
málbér jogszabályi fogalmába beletartozik a garantált bérminimum is. A mi-
nimálbér pontos jogszabályi fogalma ugyanis a következő:
Minimálbér:
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoz-
tatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi
összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló ren-
delkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre
érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó szemé-
lyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége lega-
lább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
(2019. évi CXXII. törvény 4.§ 14.)
Ezek alapján minden olyan egyéni vállalkozónak, akinek a személyesen

végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy közép-
fokú szakképzettséget igényel – számítási alapként a garantált bérminimu-
mot kell alkalmaznia.
Ugyanitt érhetők el az aktuális szabályoknak megfelelő adókalkulátorok,
amelyekkel az egyéni vállalkozásban fizetendő havi közterhek kiszámítha-
tók.
8. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT
A hatályos szabályok szerint a vállalkozói szja hatálya alá tartozó egyé-

ni vállalkozó 8 millió forint éves bevételi határig választhat egyszerűsített
adóalap-meghatározást helyi iparűzési adóban. Az adóalapja ilyenkor a nettó
árbevétel 80%-a – lásd az 1990.évi C. törvény 39/A.§ /1/ b) pontját és /3/
bekezdését.
8 millió forint bevételi határ felett az egyéni vállalkozóra az általános
szabályok szerinti adóalap-meghatározás vonatkozik, az adó alapja a net-

tó árbevétel, csökkentve a törvényben írt korrekciós tényezőkkel – lásd az

1990.évi C. törvény 39.§-át.
9. CÉGAUTÓ ADÓ A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT
A vállalkozói szja alatt adózó egyéni vállalkozó – ha a személygépkocsi

után tételes költségelszámolással költséget számol el – akkor cégautó adó
fizetésére köteles.
Nem jár cégautó adó fizetési kötelezettséggel, ha az egyéni vállalkozó
kiküldetési rendelvénnyel számol el személy-gépkocsi használati költséget,
vagy a havi 500 km átalányköltséget számolja el.
Mentes a cégautó adó a környezetkímélő – zöld rendszámos – gépjármű.
A cégautó adó szabályait a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tör-
vény 17/A-g.§-ai tartalmazzák., amely elérhető itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100082.tv
10. BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK A VÁLLALKOZÓI SZJA

ALATT
Az egyéni vállalkozót az alábbi általános – mindenkire vonatkozó – be-

vallási kötelezettségek terhelik (az egyes tevékenységekre lehet speciális be-
vallási kötelezettségek, például az élelmiszerlánc-felügyeleti díja bevallása
– de ezekkel nem foglalkozunk.)
10.1. Havi adó- és járulékbevallás és -fizetés
Az egyéni vállalkozót – jövedelemadózási módjától függetlenül havi

adó- és járulékbevallási kötelezettség terheli, a vállalkozói kivétet terhelő
szja-előleg, a vele szemben érvényesített családi kedvezmény, továbbá a tár-
sadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában.
A havi adó- és járulékbevallást ’58-as számú nyomtatványon elektroni-
kusan kell benyújtani a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.
Az szja-előleg, járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelelezett-
ségnek is e határidőben kell eleget tenni.
Számlaszámok:
A vállalkozói kivét szja előlegét a NAV Személyi jövedelemadó ma-

gánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezett-
ség beszedési számlára kell megfizetni, amelynek számlaszám: 10032000-
06056353.

A társadalombiztosítási járulékot a NAV Társadalombiztosítási járulék

magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót kifizetőt terhelő kötelezett-
ség megnevezésű, 10032000-06055802 számú beszedési számlára kell meg-
fizetni.
A szociális hozzájárulási adót a Szociális hozzájárulási adó megnevezé-
sű, 10032000-06055912 számú beszedési számlára kell megfizetni.
10.2. Szja bevallás
A vállalkozói szja-ról a személyijövedelemadó-bevallás részeként évente

kell bevallást benyújtani, az adóévet követő év május 20-ig. A NAV az egyé-
ni vállalkozók részére is adóbevallási tervezetet készít, amelyet az egyéni
vállalkozónak ki kell egészítenie a vállalkozói jövedelmének és az azzal ös�-
szefüggő adókötelezettségeinek megállapításához szükséges adatokkal.
A személyijövedelemadó-bevallásában negyedéves bontásban kell szere-
peltetni a megfizetett vállalkozói szja adóelőleget.
A vállalkozói osztalékalap utáni adót csak az éves bevallás benyújtásakor
kell megfizetni.
Az Szja bevallás elkészíthető az alábbi platformokon:
• e-Szja alkalmazással (https://eszja.nav.gov.hu) vagy
• SZJA ÁNYK űrlapon
10.3. Helyi iparűzési adó bevallása
A helyi iparűzési adó bevallást a ‚HIPA jelű ÁNYK nyomtatványon kell

benyújtani a tárgyévet követő év május 31-ig.
A helyi iparűzési adó előlegek évente két részletben, március 15-ig és
szeptember 15-ig esedékesek.
Az adófizetést az illetékes önkormányzat helyi iparűzési adó számlájára
kell teljesíteni.
Az Önadózó e-Start menüjéből – az Adózási alapinformációk címszó
alatt elérthető a Magyarországon bevezetett helyi adók listája.
10.4. Általános forgalmi adó bevallás
Alanyi adómentes egyéni vállalkozó áfa bevallásra nem kötelezett. Azon-

ban ha átlépi az évi 12 millió forint bevételi értékhatárt, akkor már igen.
Az adóbevallási gyakoriság az Art. 2. számú melléklet I. B.3. pont szerint
havi, negyedéves és éves lehet.

Az adóbevallást a ’65. jelű nyomtatványon (például 2022- re a 2265.

számú nyomtatvány) kell benyújtani.
11. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSBAN IS ÉRVÉNYESÍTHETŐ SZJA

ADÓALAP-KEDVEZMÉNYEK
Az alábbi adóalap-kedvezmények a vállalkozói szja alatt adózó egyéni

vállalkozónál a vállalkozói kivéttel szemben vehetők igénybe. A kivét ös�-
szegét a vállalkozó szabadon állapíthatja meg, akár magasabb összegben is.
Átalányadózás során nincs vállalkozói kivét – ott az átalányban megálla-
pított jövedelemmel szemben érvényesíthetők az Szja tv. alábbi adóalap-ked-
vezményei.
Ha az egyéni vállalkozó kisadózó – akkor a vállalkozásból származó jö-
vedelemével szemben nem érvényesíthet ilyen kedvezményeket, csak akkor
ha van olyan – más – jövedelme, amely a személyi jövedelemadóban az ös�-
szevont adóalapba tartozik.
A jogosult egyéni vállalkozónál az szja adóalap-kedvezményeivel csök-
kenthető a fizetendő szja előleg, társadalombiztosítási járulék és szociális
hozzájárulási adó összege.
Most akkor ezen kedvezményeket mutatjuk be részletesebben. Az Szja
törvény adóalap-kedvezményei nem egyéni vállalkozó specifikus kedvezmé-
nyek, ezeket jogosultság esetén minden természetes személy igénybe veheti,
akinek összevont adóalapban tartozó jövedelme van.
11.1. A 25 év alatti fiatal kedvezménye
Nem elképzelhetetlen a szükséges ügyvédi végzettségek megszerzése 25.

éves korig, mindazonáltal ennek az életkori feltételnek inkább az ügyvédje-
löltek, és alkalmazottak tudnak megfelelni. A 25. életévét be nem töltött ma-
gánszemély az összevont adóalapját [29. §] a 25 év alatti fiatalok kedvezmé-
nyével csökkentheti. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvez-
ményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző
sorrendben érvényesíthető (Szja tv. 29/F). Ez a szabály 2022. január 1-től él.
E kedvezmény a munkaviszonyon túl egyéni vállalkozói kivéttel, áta-
lányjövedelemmel, ügyvédi irodai tag személyes közreműködése díjával
szemben is érvényesíthető, maximum adóévenként legfeljebb a jogosultsági
hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Közpon-
ti Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év
július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének
szorzata erejéig. A KSH által közzétett, 2021. július hónapra (mint a 2022-es

tárgyévet megelőző év júliusa) vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó át-

lagkereset 433.696 forint, így 2022-ben, 12 jogosultsági hónappal számolva
5.204.352 forint (12 × 433.696 forint) jövedelem mentesülhet a személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
Magyarul a 25 év alatti fiatal 2022. évben 5 millió 200 ezer forint éves
jövedelemig mentesül az szja alól.
11.2. A családi kedvezmény szabálya
Ezt a kedvezményt a gyermekes szülők vehetik igénybe.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvez-
ményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén 66.670 forint,
b) kettő eltartott esetén 133.330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220.000 forint.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint
gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult,
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély
a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele
közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzá-
tartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló tör-
vény szerint családi pótlékra jogosult,
b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától meg-
születéséig),
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Eltartott
a) a kedvezményezett eltartott,
b) az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék
összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figye-
lembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem
családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg,
vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Jogosultsági hónap az a hónap,

a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább
egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek
után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egy-

szeresen vehető igénybe.
A fenti szabályok azt jelentik, hogy – amennyiben a jogosultsági feltéte-
lek egész évben fennállnak – az
• vállalkozói szja alatt adózó egyéni vállalkozó a vállalkozói kivétjét
• az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányjövedelmét
csökkentheti a családi kedvezmény összegével, azaz
1 gyermek esetén 800.040 Ft (12 x 66.670)
2 gyermek esetén 1.599.960 Ft (133.330 x 12)
3 gyermek esetén 2.640.000 Ft-tal (220.000 x 12).
Ezek elég jelentős tételek.
A családi kedvezmény részletes szabályait az Szja törvény 29/A-B.§.ai
tartalmazzák.
11.3. A családi járulékkedvezmény
És még egy ráadás: Ha az adóalap nem nyújt fedezetet a családi kedvez-

mény teljes összegének érvényesítésére, a különbözettel az ügyvéd által fize-
tendő 18,5%-os társadalombiztosítási járulék csökkenthető, annak mértékéig
a családi járulékkedvezmény szabályai szerint. (lásd 2019. évi CXXII. tör-
vény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről 34-36.§)
11.4. Az első házasok kedvezménye (Szja tv. 29/C.§)
Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont

adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvez-
mény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. A házas-
társak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként
33.335 forint.
Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házas-
ságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfel-
jebb 24 hónap vehető figyelembe.

A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásá-

val közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizáró-
lag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbeval-
lásban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál
történt annak figyelembevétele.
Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett,
egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza,
hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegé-
nek megosztására vonatkozó döntésüket.
11.5. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (Szja tv.
29/D.§)
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő

magánszemély az összevont adóalapját [29. §] – minden más kedvezményt
megelőzően – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével
csökkenti. Az összevont adóalapba az egyéni ügyvéd vállalkozói kivét, áta-
lányadózó ügyvéd átalányjövedelme, az irodai tag ügyvéd személyes közre-
működéséért járó jövedelme tartozik.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér sze-
rinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven ke-
resztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy
a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a
családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésé-

nek feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tün-
tetni a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító
jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint
– ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében – a
jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját.
11.6. Személyi kedvezmény (Szja tv. 29/E.§)
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §]

személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvez-
ményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az össze-

vont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából
súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben
említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fo-
gyatékossági támogatásban részesül.
A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz
forintra kerekítve.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyek-
ben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább
egy napig fennáll.
12. HOGYAN VEGYÜK KI A PÉNZT AZ EGYÉNI

VÁLLALKOZÁSBÓL?
Vállalkozói szja alatt az egyéni vállalkozó többféle módon és jogcímen

vehet ki jövedelmet.
Vállalkozói kivétként – alapvetően a munkabérre vonatkozó közte-
her-fizetési szabályok szerint. A vállalkozói kivéttel szemben a családi ked-
vezmény és a családi járulékkedvezmény – illetve az Szja törvény további
adóalap-kedvezményei érvényesíthetők. Ez miatt például a kisgyermekes
egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét összege növelhető, kedvező adó-
zás mellett csökkenthető a vállalkozói szja alapja. Az Szja adóalap-kedvez-
ményeket, köztük a családi kedvezmény szabályait jelentősége miatt külön
pontban ismertetjük. A vállalkozói kivét összege az egyéni vállalkozásban
költségként jelentkezik. És költség az utána megfizetett szociális hozzájáru-
lási adó is.
Adómentes juttatásokkal: Ilyen például a bölcsődei, óvodai szolgálta-
tás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvo-
dai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján
téríti meg. A magánóvoda költsége is elszámolható adómentesen. Tehát úgy
csökkenti az vállalkozói szja alapját, hogy nem kell utána szja előleget, tb.já-
rulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni. (Szja tv. 1. Melléklet 8.6.c.)
Lakáscélú juttatással: az egyéni vállalkozó a munkavállalójának – is-
mételjük, a munkavállalójának – 10 millió forintig kamatmentesen adható
lakáscélú hitelt, lakás vásárlásra, építésre, korszerűsítésre, de lakáshitel vis�-
szafizetésére is – az Szja törvényben írt feltételekkel – lásd Szja tv. 72.§/4/ f./.
Osztalékként, amely alapvetően a vállalkozás eredményétől függ. Minél
nagyobb mérvű a bevétellel szembeni költségelszámolás, annál kisebb lesz
az osztalékalap. Meg kell találni egy egészséges arányt. Az osztalék alapja
lesz a 9%-os vállalkozói szja-val csökkentett vállalkozói eredmény, amely az
aktuális adómértékű szja-val és szociális hozzájárulási adóval – figyelemmel

a felső határra – vehető ki. Lehet olyan adózási stratégiát is követni az egyéni
vállalkozásban, – különösen szja adóalap-kedvezményekre való jogosultság,
vagy egyéb jelentősebb költségelemek hiányában – hogy minden költséget
minimalizálunk, az eredményt növeljük, és a jövedelmet osztalékként ves�-
szük ki. Persze előtte azért át kell számolni, hogy ez valóban megéri-e.
Költségtérítésként: például saját gépkocsi hivatali, üzleti célú hasz-
nálata miatt. Az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi
500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata
címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. A további
szabályokra lásd: Szja tv. 11. M. III.11.) A személygépkocsi használat tételes
költségelszámolásával azonban vigyázni kell, mert cégautó-adó fizetési kö-
telezettséget von maga után, és ezek mérték
Cégautó-használattal: a cégautó fenntartásának – magáncélú használa-
tának költsége is – elszámolható a vállalkozói szja alapjának megállapítása
során. A cégautó-használattal kapott juttatás szja-mentes is. Egyedül a cé-
gautó-adóval kell a vállalkozásnak számolnia, azonban a plug-in hibrid és a
tisztán elektromos személygépkocsik a cégautó adó alól is mentesek. Ha már
cégautó – akkor érdemes a hibrid / elektromos változatokba beruházni – az
adószabályok ezt támogatják.
Bérleti díjként: amennyiben valamely családtagtól bérli a székhely, te-
lephely-ingatlant az egyéni vállalkozó. Kata alatt nem volt ennek jelentősége,
de a vállalkozói szja hatálya alatt az egyéni vállalkozó szabályosan megte-
heti, hogy a székhely, telephely használata ellenében bérleti díjat fizet a bér-
beadó magánszemélynek. A bérbeadás kedvezőbb szabályok szerint adózik
mint az osztalék, mert nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Például
havi 100 E Ft bérleti díj kikötése esetén – ha a bérbeadó nem tételes költség-
elszámolást alkalmaz, akkor – akkor az adózás a következőként alakul:
• Bevétel: 12x100.000 Ft = 1.200.000 Ft
• Adóalap (90%) = 1.080.000 Ft
• Adó (15%) = 162.000 Ft.
• Tiszta jövedelem = 1.038.000 Ft.
A magánszemély a bérleti díjról számviteli bizonylatot állíthat ki, nem is

kell számla. Az adót az egyéni vállalkozónak kell a kifizetéskor levonnia és
év végével igazolást adni a magánszemélynek, aki évente bevallja e bevéte-
lét.
A bérleti díj összege is költség az egyéni vállalkozásban, az adóalap meg-
állapítása során a bevétellel szemben elszámolható.
Nyugdíjas hozzátartozó foglalkoztatásával: az öregségi nyugdíjassal
az egyéni vállalkozó – munkaadóként – munkaszerződést köthet, egyfelől
ez a foglalkoztatás, és az itt szerzett jövedelem semmilyen formában nem

fogja érinteni a nyugdíjat, sem a jogosultságot, sem az összeget. Másfelől a

nyugdíjas munkavállaló részére fizetett munkabérből csak 15%-os szja-t kell
levonni, nyugdíjjárulékot nem, és szociális hozzájárulási adót sem kell utána
fizetni. Ez a költségelem akár az átalányadó választása helyett a vállalkozói
szja szerinti adózás választását is indokolhatja az egyéni vállalkozónál. Az
egyéni vállalkozó önfoglalkoztatásának elszámolható költsége (a vállalkozói
kivét plusz a szociális hozzájárulási adó) továbbá az alkalmazott bérköltsége
– az egyéb elszámolható költségekkel – egy 10-12 millió forint éves bevételű
egyéni vállalkozónál már jelentősen meghaladhatja a 40%-os átalányadós
költséghányadot.
Ezek a jogcímek átalányadózásban nem érvényesíthetők, hiszen ott min-
den költséget elszámoltnak kell tekinteni az egyes tevékenységekre százalé-
kos megadott átalányban.
13. KÖNYVELÉS A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT
Az egyéni vállalkozó könyvelése a választott adózási módhoz igazodik.

Katás egyéni vállalkozónak elég bevételi nyilvántartást vezetnie / vagy a
számláit megőriznie – és ez a könyvelés. Pénztárkönyvet, naplófőkönyvet
kata alatt nem kötelező vezetni.
Itt azonban a vállalkozói szja alatt adózó egyéni vállalkozó könyveléséről
lesz, és ezesetben a könyvelés vagy pénztárkönyvben, vagy naplófőkönyv-
ben történik. Ezek természetesen már számítógépes programokat jelentenek,
de nem kizárt papíralapú naplófőkönyv, pénztárkönyv vezetése sem. Kisebb
vállalkozás – ha nem könyvelőt bíz .meg – akár egy megfelelő adattartalmú
Excel munkafüzetben is vezetheti a naplófőkönyvet, pénztárkönyvet.
A naplófőkönyvben végzett könyvelést egyszeres könyvvitelnek neve-
zik.
Az egyéni vállalkozó nem tartozik a Számviteli törvény hatálya alá, a
könyvelés, nyilvántartás vezetés és a bizonylatok szabályait az Szja törvény
tartalmazza. Azonban a naplófőkönyv tartalmát a Számviteli törvénynek az
egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint
kell megállapítani.
Az Szja törvény hatálya alatt működő – nem katás – egyéni vállalkozás
– különösen pedig egyéni cég – könyvelését, a bevallások és egyéb adókö-
telezettségek teljesítését indokolt szakemberre bízni – hiszen a tevékenység
jellegétől, a bizonylatok mennyiségétől és a feladatok sokrétűségétől füg-
gően már túl nagy lehet a hibázás lehetősége. Kivételesen, és alkalmazott
hiányában a saját tevékenység könyvelés elvégezhető házilagosan is – bár
ezesetben is ajánlott időszakonként szakemberrel ellenőriztetni a könyvelés

helyességét. Válasszon könyvelőt a Vállalkozói Szemléletű Könyvelő Irodák

szaknévsorából, amelyet elérhet a www.vpont.hu alatt.
Miért kell – ha csak nagy vonalakban is – de a vállalkozónak tisztában
lennie a könyvelési szabályokkal? Mert a könyvelés a tulajdonos legbizalma-
sabb üzleti ügye. Továbbá a könyvelés helyességéért a vállalkozó felel – és a
könyvelőt is kontrollálni kell.
A törvény egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási kötelezettségként
határozza meg a könyvelést: az egyéni vállalkozónak időrendben, folyama-
tosan nyilván kell tartania és rögzítenie kell minden olyan adatot, amely az
adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.
E nyilvántartásokba csak szabályszerű bizonylatok alapján szabad adatot be-
jegyezni. A könyvelési és bizonylati szabályokat az Szja törvény 10.§-a, és
az adónyilvántartásokról szóló 5. számú melléklete tartalmazza.
13.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban
A könyvelés az alapnyilvántartás és a részletező nyilvántartások vezeté-

sét és lezárását jelenti, a bizonylati szabályok betartásával.
A nem katás egyéni vállalkozó alapnyilvántartásként naplófőkönyv vagy
pénztárkönyv vezetésére köteles. Szabadon választhat, hogy e két alapnyil-
vántartás közül melyiket alkalmazza. Adóévenként lehet váltani.
● Az egyszeres könyvviteli követelményeknek akkor felelnek meg a vál-
lalkozók, ha egy választott alapnyilvántartás (naplófőkönyv, pénztárkönyv)
mellett a részletező nyilvántartásokat is vezetik. A részletező nyilvántartá-
sok vezetésétől nem lehet eltekinteni akkor, ha van olyan adat, amelyet itt
kell nyilvántartani. Így pl. kötelező a tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése,
ha akár csak 1 tárgyi eszközzel is rendelkezik a vállalkozó, de nem kötelező
akkor, ha egyáltalán nem rendelkezik tárgyi eszközzel.
● Bármilyen nyilvántartás vezetését is választja a vállalkozó, a nyilván-
tartásait zárt rendszerben (időrendben, folyamatosan) kell vezetnie, abban
minden tételt, kihagyás nélkül szerepeltetni köteles.
● A nyilvántartásokba adatot bejegyezni kizárólag bizonylatok alapján
szabad. A könyvvezetés pontosságáért és helyességéért a vállalkozó, illetve a
képviseletére feljogosított személy tartozik felelősséggel.
● A nyilvántartásokból biztosítani kell az adókötelezettségek megállapít-
hatóságát, mindamellett, hogy az egyes előírásokon kívül a saját információs
igényeket is meg kell tudni állapítani. Így például nem előírás, de célszerű
lehet több üzlet üzemeltetése esetén boltonként elkülöníteni a nyilvántartást
ahhoz, hogy az egyes üzletek eredményessége megállapítható legyen.
● Szintén nem kötelező, de célszerű az alapnyilvántartásban szerepelő
költségeket úgy megbontani, hogy az éves adóbevallás az egyes sorokból

„könnyen” kitölthető legyen. Mivel az alapnyilvántartásokat már nagyon

régóta nem kell az adóhatósággal hitelesíttetni, ezért mind a papíralapú, mind
a számítógép-alapú nyilvántartás megfelelő, ha az biztosítja a zárt rendszert,
illetve a folyamatos könyvelés lehetőségét. Még azoknak is érdemes lehet
számítógépes programra költeni, akik csak a saját nyilvántartásaikat vezetik,
hiszen több száz tételt kézzel összesíteni időigényes, és sok hibalehetőséggel
járhat. A papír alapú nyilvántartás csak a havi pár tétel esetén javasolható,
nagyobb forgalom mellett kifizetődőbb számítógépes program segítségével
nyilvántartani a könyvelési adatokat. Manapság már olyan programot is el-
fogadható áron lehet beszerezni, amellyel mind az alapnyilvántartás, mind
a kiegészítő nyilvántartások vezetése megoldható. Számítógépes program
használatakor csak arra kell figyelni, hogy jogszabályváltozás esetén is meg-
felelő legyen a program (pl. az áfa-kulcs változása kezelhető legyen vele). Év
végén a programban könyvelt adatokat a zárást követően ki kell nyomtatni,
és a kinyomtatott alapnyilvántartást, részletező nyilvántartásokat, valamint
az alapbizonylatokat kell az adóellenőrzés elévülési idején belül megőrizni.
● Mivel az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, a naplófő-
könyvben (pénztárkönyvben) csak a pénzügyileg rendezett tételek kerülhet-
nek könyvelésre.
● Rögzíteni kell azonban minden olyan eseményt is, amely tényleges
pénzkiadással vagy bevétellel nem jár, de valamelyik analitikus nyilvántar-
tást érinti (pl. apport, csere, számlakompenzálás, egyes adónemek közötti
átvezetések), mivel ezek a gazdasági események a vállalkozó eszközeiben
vagy forrásaiban okoznak változást.
● Az egyszeres könyvvitel keretében a vállalkozás teljes forgalma köny-
velésre kerül, elkülönítve a bankszámlák és a pénztár forgalmát. Naplófő-
könyv vezetése során lehetőség van a bankszámla és a pénztár elkülönítésé-
re, de több bankszámla forgalmát már nem lehet elkülönítetten vezetni, csak
kiegészítő nyilvántartás vezetésével (külön-külön bankanalitikával).
● Pénztárkönyv vezetése esetén azonban már a pénztár és a bank sem
vezethető külön, így ebben az esetben indokolt külön analitika vezetése is.
A bankszámla könyvelésben szerepelő egyenlegének meg kell egyeznie a
bankszámlakivonaton szereplő egyenleggel. Amennyiben a vállalkozó több
bankszámlát vezet egymás mellett, akkor a bankszámlák napi, aktuális ös�-
szesített egyenlegének kell megegyeznie a könyvelésben szereplő egyenleg-
gel. A pénztár egyenlege mínuszba nem mehet, míg a bankszámla egyenlege
csak akkor, ha a bank olyan költséget terhelt be, amire pillanatnyilag nem
volt fedezet a bankszámlán.
● Bármilyen alapnyilvántartás vezetését választja a vállalkozó, a köny-
velés folyamata jellemzően a következő:
• évnyitás

• bizonylat alapján rögzítés az alapnyilvántartásban

• bizonylat alapján rögzítés a kiegészítő, részletező nyilvántartásban
• időszak (adóév) zárása.
A zárást követően a kötelező éves adóbevallásokat is, illetve egyéb szer-

vezetek esetén az előírt beszámolót is el kell készíteni Az éves adókötelezett-
ség (szja) összegét már nem az adóévre vonatkozó alapnyilvántartásban, ha-
nem a tárgyévi nyilvántartásban kell szerepeltetni a pénzforgalmi szemléletű
könyvelés miatt.
13.2. A naplófőkönyv és a pénztárkönyv közös szabályai
Az Szja törvény egyéni vállalkozó részére alapnyilvántartásként naplófő-

könyv vagy pénztárkönyv vezetését írja elő.
Ha az egyéni vállalkozónak más önálló tevékenysége is van, minden te-
vékenység esetében akár eltérő típusú – alapnyilvántartást vezethet.
Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatározni. Adóéven
belül nem lehet váltani például pénztárkönyvről naplófőkönyvre – csak az
adóév végén.
Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt idősza-
konként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.
13.3. Naplófőkönyv vezetése
Az egyéni vállalkozó – ha ezt választja – köteles a naplófőkönyvet úgy

vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével
kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény
(így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalko-
zói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A pénzbevé-
tellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellen-
értéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem
például csere, beszámítás révén) történt.
A naplófőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokra a személyi jövede-
lemadó törvény nem ad előírásokat, hanem utal a számviteli törvény sza-
bályaira. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egy-
szeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell
megállapítani.
Így az egyéni vállalkozóknak is a számviteli törvény előírásai szerint kell
vezetniük ezt a nyilvántartást. A számviteli törvény sem tartalmaz konkrét
előírásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a naplófőkönyvben köny-
velni.

Így a könyvvezetés során elsősorban a számviteli alapelvekből kell ki-

indulni, és azokat szem előtt tartva kell az egyszeres könyvvezetés során is
eljárni.
13.4. Pénztárkönyv vezetése
Pénztárkönyv vezetését bármely alapnyilvántartás vezetésére kötelezett

egyéni vállalkozó, magánszemély, mezőgazdasági termelő választhatja.
Itt – mint a naplófőkönyv vezetésénél – alapelv, hogy minden gazdasági
esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbe-
szerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve
ea) az adóköteles bevételeket,
eb) a fizetendő általános forgalmi adót,
ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve
fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
• anyag- és árubeszerzés,
• a közvetített szolgáltatások értéke,
• az alkalmazottak bére és közterhei,
• vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkal-
mazó egyéni vállalkozó esetében),
• egyéb költségként elszámolható kiadás;
fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
• beruházási költség,
• a levonható általános forgalmi adó,
• egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
Lényegét tekintve pénztárkönyv vezetésének tagolása megegyezik a nap-

lófőkönyv részletező rovataival. A pénztár és a bankszámla egyenlegét en-
nél az alapnyilvántartásnál nem lehet azonnal (ránézésre) leegyeztetni, így
a hibalehetőség is nagyobb. Mindenképpen célszerű ezért időszakonként a
bankszámla és a pénztár egyeztetését elvégezni. Annál a vállalkozónál, aki
bankszámla vezetésére nem kötelezett, az egyeztetés lényegesen könnyebb,
mivel ekkor a bevételek és kiadások különbözete a pénztárban lévő pénz-

készletet mutatja be. Az összes bevételnek minden esetben nagyobbnak kell

lennie az összes kiadásnál, mivel negatív pénzkészlete nem lehet az egyéni
vállalkozásnak.
13.5. Részletező nyilvántartások vezetése
A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell az egyszeres könyv-

vitel keretében vezetni, amelyek a jövedelem megállapításához szükségesek.
Így tehát ha van olyan könyvelési tételünk, amelyik valamelyik részletező
nyilvántartást érinti, vezetnünk kell azt a részletező nyilvántartást.
Ha az egyéni vállalkozó támogatást kap – köteles olyan elkülönített nyil-
vántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasz-
nálás jogszerűsége ellenőrizhető.
A részletező nyilvántartások a következők:
• vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása
• szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
• tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
• beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
• értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
• munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyil-
vántartása
• gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
• hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyil-
vántartása
• egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
• selejtezési nyilvántartás
• alkalmi foglalkoztatás nyilvántartás
• leltár
• alvállalkozói nyilvántartás
• szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
13.6. Alapvető bizonylati szabályok
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizony-

lat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni
csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is
megállapítható legyen.
Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat,
amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és
amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges
adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban

előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges ha-

táridőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek
alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére,
módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más
személy kötelezett.
A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogsza-
bály másként nem rendelkezik – a magánszemély, a képviseletére jogosult
személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve
a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély
azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítha-
tó, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon
keresztülvezetésre kerül.
Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló
törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartal-
mazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) a magánszemély neve, lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adó-
azonosító száma;
d) a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint
– ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító
nem azonos a magánszeméllyel;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a
kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;
h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául
szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelö-
lése, amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés
ellenőrzéséhez szükséges.
Ezek a szabályok a számlán kívüli egyéb bizonylatokra vonatkoznak.

A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévü-
léséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vo-
natkozik.

V. RÉSZ
ÁTALÁNYADÓZÁS
A átalányadózás választása meghatározó az egyéni vállalkozót terhelő to-

vábbi adókötelezettségekre (az általános forgalmi adót kivéve, mert az ilyen
szempontból semleges adónem). Ennek megfelelően az alábbiakban a teljes-
ségre törekedve az átalányadózás rendszerét ismertetjük, amelynek elemei:
• az átalányadó, az szja, és az szja-előleg-,
• a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó
• helyi iparűzési adó
• adóbevallási
• könyvelési (nyilvántartási)
kötelezettségek.
Kiemelendő, hogy az Szja adóalapkedvezményei – kiemelten a családi

kedvezmény – az átalányadózás alatt is érvényesíthetők! Erre nézve lásd a
11. Fejezetben írtakat.
Az általános forgalmi adó lényegesebb szabályait külön fejezetben is-
mertetjük. Ezek a kötelezettségek lefedik az átalányadózó egyéni vállalkozó
adózási, könyvelési ügyviteli kötelezettségeit.
14. AZ ÁTALÁNYADÓ
14.1. Az átalányadó jellemzői
Az átalányadó főbb jellemzői a következőképpen foglalhatók össze:

• A vállalkozói szja-hoz képest egyszerűbb az adóalap megállapítása – a
bevételt egyszerűen csökkenteni kell a törvényben az egyes tevékenysé-
gekre megállapított – 40, 80, 90 – százalékos költséghányaddal.
• Bármely egyéni vállalkozói tevékenységre választható, a tevékenység-
nek az alkalmazható költség-átalánykulcsnál van jelentősége.
• Választható főállású, mellékfoglalkozású, és nyugdíjas egyéni vállalko-
zóként is.
• Bevételi értékhatára van: a vállalkozói bevétel az átalányadózás megkez-
dését közvetlenül megelőző adóévben és működés során az adóévben nem
haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét. Kizárólag kiskereskedelmi
tevékenység esetén ezek az értékhatárok az éves minimálbér ötvenszere-
séhez igazodnak. A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy

szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folyta-

tásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. A minimálbér aktuális
mértékéről az Önadózó honlap e-Start menűjéből tájékozódhat az Adózási
alapinformációk címszó alatt: https://www.onadozo.hu/e-start/
• Átalányadóban nincs költségelszámolási kényszer, de csak 40% (egyes
tevékenységekre 80 vagy 90%) átalányköltség számolható el, és abban
minden költség elszámoltnak tekintendő.
• Átalányadóban nincs jövedelem-(nyereség-) minimum szabályozás.
• Az átalányadóban az átalányban megállapított jövedelmet csökkenti csa-
ládi kedvezmény – és a további szja adóalap-kedvezmények. Vállalkozói
szja alatt a családi kedvezmény a vállalkozói kivét-jövedelmet csökkenti.
• Lényeges jellemző, hogy átalányadóban adómentes az átalányadózást al-
kalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének
az éves minimálbér felét meg nem haladó része (Szja tv. 1. M. 4.48).
Ez az adómentesség egyaránt vonatkozik, főállású, mellékfoglalkozású,
és nyugdíjas átalányadós egyéni vállalkozóra. Vállalkozói szja alatt nin-
csen ilyen adómentesség. Ezen jövedelmi értékhatárig nem kell átalány-
adó-előleget fizetni. Figyelem, ez nem bevételi, hanem jövedelemi érték-
határ! Tehát nem a bevételnek, hanem az alkalmazandó költséghányad-
dal csökkentett bevételnek (amely azonos az átalányban megállapított
jövedelemmel) az éves minimálbér felét meg nem haladó része az, ami
adómentes. És adómentes marad akkor is, ha az átalányban megállapított
jövedelem ezt az értéket meghaladja.
• Ez az adómentes átalányjövedelem figyelembe vételre kerül a társadalom-
biztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapjánál is, akként, hogy
csak az adóköteles jövedelemrész képezi ezen adók adóalapját, de mégis
azzal, hogy a főállású átalányadós egyéni vállalkozónak a minimálbér / ga-
rantált bérminimum szerinti minimum társadalombiztosítási járulékot és a
szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetnie, ha az átalányadós jö-
vedelme nincs, vagy az adómentes értékhatár alatt van. Tehát főállásban az
átalányadó mentesség csak magasabb átalányjövedelem esetén van hatás-
sal a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapjára.
• Mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó havonta fizetendő
társadalombiztosítási járulékában és szociális hozzájárulási adójában –
pontosabban adóalapjában – tisztán érvényesül az előbbiek szerinti át-
alányadó mentesség, mert itt nincs minimum kötelezettség. Ezesetben
tehát az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelem után nem csak
átalányadó előleget, de társadalombiztosítási járulékot és szociális hoz-
zájárulási adó sem kell fizetni.
• A mellékfoglalkozású átalányadós egyéni vállalkozó járulékfizetési sajá-
tossága – a főállásúhoz képest – annyi, hogy nincs minimum járulék- és

szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége. De a bevételei arányá-

ban az adóköteles (adómentes rész feletti) átalányjövedelem után mindig
kell fizetnie az szja-előleget, társadalombiztosítási járulékot és a szociá-
lis hozzájárulási adót. Ezt nem tudja úgy szabályozni, mint vállalkozói
szja-s egyéni vállalkozó a kivéttel.
• Mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak kb. 4 millió fo-
rint éves / 330 ezer forint havi bevételig kedvezőbb az átalányadó, mint az
új kata (2022-es adatokkal, 40%-os költséghányaddal és garantált bérmi-
nimummal számolva. Eltérések esetén további számításokra az Önadózó
oldal e-Start menűjében az Adókalkulátorok címszó alatt elérhetők NAV
és egyéb kalkulátorok. https://www.onadozo.hu/e-start/ )
• Az adómentes átalányjövedelmet meghaladó jövedelem (bevétel mínusz
százalékos költséghányad) esetén átalányadóban a havi járulék- és szociá-
lis hozzájárulási adó fizetés a megszerzett bevételek arányában növekszik,
főállású, és mellékfoglalkozású átalányadós egyéni vállalkozónál egya-
ránt. Míg vállalkozói szja alatt ez a vállalkozói kivéttel szabályozható.
• Az átalányadó járulék és szochó szabályozása nem teszi lehetővé a hónapok
közötti kiegyenlítést. Vagyis ha valakinek nem egyenletesen ugyanannyi a
bevétele havonta, akkor bizony lényegesen magasabb lehet az adófizetése.
A pénzforgalmi szemlélet miatt a befolyt összeg adózik, és havonta annyi
járulékot és szociális hozzájárulási adót kell bevallani és befizetni, amen�-
nyi a bankszámlán vagy a pénztárban adóköteles bevételként megjelenik
(vagy a minimum összegeket) – vagyis a vevők fizetési hajlandóságától
nagyban függ a járulék-és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
• A nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó átalányjövedelmére is kiter-
jed az előbbi átalányadó mentesség, ezen túlmenően teljes mentességet
élvez a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alól.
Ezen jellemzők miatt kb. 8 millió forint éves / 660 ezer forint havi be-
vételig a nyugdíjas számára az átalányadó kedvezőbb, mint az új kata.
(2022-es adatokkal, 40%-os költséghányaddal és garantált bérminimum-
mal számolva. Eltérések esetén további számításokra az Önadózó oldal
e-Start menűjében az Adókalkulátorok címszó alatt elérhetők NAV és
egyéb kalkulátorok. https://www.onadozo.hu/e-start/ )
• Az átalányadóra negyedévente adóelőleget kell fizetni – a havonta fize-
tendő és bevallandó társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájáru-
lási adó mellett. Ebben azonos a vállalkozói szja-val.
• Átalányadóban a bevallási kötelezettség ugyanaz, mint a vállalkozói szja
alatt: átalányadóban is van havi adó- és járulék-bevallási kötelezettség,
és az éves bevallást az szja-bevallás részeként kell megtenni, amelynek
tervezetét elkészíti a NAV.
• Átalányadózás alatt helyi iparűzési adóban egyszerűsített adóalap-meg-

állapítás választható. Ez vállalkozói szja alatt csak 8 millió forint bevé-

telig lehetséges.
• Átalányadóban nincs cégautó adó fizetési kötelezettség, vállalkozói szja
alatt lehet.
• Átalányadóban egyszerűbb a könyvelés – amennyiben az egyéni vállalko-
zó áfa alanyi adómentes (adólevonási jogát nem érvényesít). Ilyenkor csak
a bevételi adatokkal kell vezetni a naplófőkönyvet. vagy a pénztárkönyvet.
• Ellenben a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásokról szóló
számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való
jog elévüléséig az átalányadózás alatt is meg kell őrizni.
Az egyéni vállalkozó átalányadózásának szabályait az Szja tv. 50-56.§-

ai, valamint a 8. számú melléklete tartalmazza.
14.2. Az átalányadó választásának feltételei
1. Mindenek előtt van egy aktivitási feltétel: az egyéni vállalkozó az áta-

lányadózást a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként
az adóév egészére választhatja. Választás – NAV bejelentés hiányában
– az egyéni vállalkozó a vállalkozói szja hatálya alá kerül. Kifejezett vá-
lasztás hiányában hiába felel meg az egyéni vállalkozó az átalányadó
egyéb feltételeinek – majd csak az adóév után választhatja.
2. Bevételi feltétel: az átalányadózás akkor választható, ha az átalányadózás
megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevé-
tele az éves minimálbér tízszeresét – kiskereskedelmi tevékenység esetén
az ötvenszeresét – nem haladta meg, és az egyéni vállalkozói bevétele az
adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét. A tevékenysé-
gét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenysé-
gének megkezdésétől választhatja. Ilyenkor a bevételi feltétel vizsgálatakor
értelemszerűen a várható bevételből kell kiindulni, és csak időarányosan
vehető figyelembe. Tehát például július 1-i indulásnál már csak a törvényi
bevételi értékhatár fele vehető figyelembe a várható bevételek becslésekor.
3. Kizárólagossági feltétel: az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalko-
zói tevékenység egészére választható. Olyan nem lehet, hogy az egyéni
vállalkozó valamely tevékenységre, üzletágra átalányadót, a másikra vál-
lalkozói szja-t választ.
Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági ős-
termelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és
egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az át-
alányadózást.
4. Az ismételt választás feltételei

Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra

való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy
annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszű-
nés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.
14.3. Az átalányadózás választásának bejelentése

– és változás-bejelentési kötelezettségek
Az egyéni vállalkozónak az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához

fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban kell bejelentenie
az átalány választását a tárgyévre. A bejelentés megtételéig a nyilvántartáso-
kat a megelőző évre vonatkozó rend szerint kell vezetni.
A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy
örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatásának
bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását.
A NAV a bejelentés alapján a magánszemélyt az átalányozottak nyilván-
tartásába felveszi.
Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről
külön nyilatkoznia nem kell.
A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve
nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel
időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaz-
nia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.
Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését
a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni. Az áta-
lányadózást kizáró körülményt az ennek keletkezését követő 15 napon belül
kell bejelenteni, a bejelentésben ezt a körülményt is meg kell jelölni.
Ha az átalányadózás a tárgyévben a törvényi feltételek hiánya miatt
megszűnik, vagy az átalányadózás-választás törvényi feltételeinek hiánya
az átalányadózás választását követően jut a magánszemély tudomására, a
magánszemély a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkeztétől, vagy a
tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a tárgyévre vonatkozó
nyilvántartásait az általános szabályok szerint elkészíteni.
14.4. Az egyes tevékenységek költséghányadai
Az általános költségátalány kulcs a 40%. Azaz a jövedelmet a bevételből

ezen kulcs alkalmazásával kell megállapítani, és ezzel megkapjuk az egyéni
vállalkozó átalányban megállapított jövedelmét. Ez szolgál az szja-előleg, és
a – a törvényben írt korrekciókkal – társadalombiztosítási járulék és a szoci-
ális hozzájárulási adó alapjául.

14.4.1. 40% költséghányadra jogosító tevékenységek
Ezen a 40%-os kulcs vonatkozik minden egyéni vállalkozói tevékeny-

ségre, amelyet a törvény nem sorol 80% illetve 90%-os kulcs alá.
A bevétellel szemben 80%-os költségátalány-hányadot alkalmazhatnak

• az alábbi a-k) pont alatt sorolt tevékenységű egyéni vállalkozók, ha kizá-
rólag e tevékenységet végzik, vagy
• ezen – a-k) pont alatti – tevékenységek mellett még kizárólag a 90%-os
kulcs alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végeznek:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),
bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és
feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás,
építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6),
vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10),
erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71),
halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig)
a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás
(TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2),
épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11)
személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
49.39.39),
közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01),
fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02),
hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormány-

rendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
A bevételből annak 90%-ának megfelelő költségátalány-hányadot von-

hatnak le az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek vég-
zésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevé-
kenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó.
Ez a rendelet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevé-
kenységek végzésének feltételeiről.
Elérhető itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900210.kor
14.5. Eljárás költséghányad-váltás esetén
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly

módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazásá-
ra már nem jogosult – például nem kizárólag a kedvezményezett tevékeny-
ségekből származik bevétele – a változás időpontjában az év első napjára
visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb
költséghányad alkalmazására.
14.6. A bevételekre vonatkozó szabályok
Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevételeit az Szja

tv. 10. számú melléklet szerint – kell figyelembe vennie.
Ez a melléklet tartalmazza, hogy mit kell bevételnek tekinteni, és mi-
lyen tételek a jellemzően előforduló bevételek. Itt találhatók az egyéni
vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevétel-elszámolás
szabályai is.
14.7. Támogatásokra vonatkozó szabályok
Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vál-

lalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei
fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés ren-
delkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.
A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az ön-
álló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint
teljesíti.

14.8. Az átalányadó mértéke
Az átalányadó mértéke az átalányadó alapja után – az általános szja

kulcsnak megfelelően – 15%.
14.9. Átalányadó mentesség
Az Szja törvény tételes rendelkezése folytán adómentes az átalányadó-

zást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének
az éves minimálbér felét meg nem haladó része.
Ahogy ezt fentebb már jeleztük, ez nem bevételi- hanem jövedelmi ér-
tékhatár. Nem a bevételnek, hanem a jövedelemnek – azaz adott százalékos
kulcsú költséghányaddal csökkentett bevételnek – kell az értékhatár alá es-
nie. Ennél magasabb átalányjövedelem esetén az értékhatár alatt részre érvé-
nyesül az adómentesség.
Az aktuális éve minimálbérről az Önadózó e-Start menüjéből tájékozód-
hat az Adózási alapinformációk címszó alatt.
Ez az szja mentesség kihat az átalányadózó egyéni vállalkozó társada-
lombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettségére is, de
eltérően érinti őket, attól függően, hogy főállásúak, vagy mellékfoglalkozá-
súak, lásd az alábbi 13. fejezetet.
Vállalkozói szja alatt nincs ilyen adómentesség.
14.10. Az átalányadó-előleg fizetése
Az egyéni vállalkozónak átalányadó-előleget kell fizetnie a negyedévet

követő hó 12. napjáig.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói bevétele alapján nem
kell adóelőleget megállapítania addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben
az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha
az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az
éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.
14.11. Eljárás a bevételi értékhatárok átlépése esetén
Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az

egyéni vállalkozó bevétele az éves minimálbér tízszeresét, kizárólag kiske-
reskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszeresét nem halad-
ja meg.

Ezen értékhatárok átlépésekor az átalányadózásra való jogosultság meg-

szűnik. Ekkor az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie
a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Továbbá át kell térnie
a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások
vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző
időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban
foglalt részletezettség szerint, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.
Az átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra
áttérő egyéni vállalkozónál az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része
az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készle-
tekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó szabályok szerint megállapított.
14.12. Eljárás az átalányadó szabályainak jogosulatlan alkalmazása

esetén
Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a költséghányad száza-

lékos mértékére és/vagy az átalányadó számítására vonatkozó rendelkezé-
seket megsértette, illetőleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de
az átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetendő adót az áta-
lányadózás szabályai szerint kell megállapítania.
Az átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elveszté-
se esetén a vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, il-
letőleg a Második rész (Az összevont adóalap és annak adója) rendelkezései
szerint kell az adót megállapítani.
14.13. Áttérés vállalkozói szja-ról az átalányadóra
Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést

megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vál-
lalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meg-
lévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig
adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást
alkalmaz.
Az átalányadózás évében elszámoltnak kell tekinteni a korábban és az
átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállí-
tási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. E
szabályt nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, ame-
lyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem
térítendő támogatás folyósítása történt.

Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt

veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot
elszámoltnak kell tekinteni.
Az átalányadózás választását megelőzően érvényesített kisvállalkozói
kedvezményre, nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási
kedvezményre, nyilvántartott adókülönbözetre, valamint a kisvállalkozások
adókedvezményére az Szja tv. 49/B. §, illetve a 13. számú melléklet rendel-
kezéseit az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.
14.14. Az átalányadóra való jogosultság megszűnése a számla-

nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt
Az átalányadózásra való jogosultság a határozat véglegessé válásának

napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámható-
ság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mu-
lasztási bírságot állapított meg.
14.15. Eljárás az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén
Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét meg-

szüntette, akkor
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályo-
kat kell értelemszerűen alkalmaznia, valamint az átalányban megállapí-
tott jövedelmét növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkez-
désekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított;
b) a megszüntetést követően ezen tevékenységére tekintettel érkező bevé-
telre, felmerülő költségre az önálló tevékenységből származó jövedelem-
re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adó-
évben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig
számolható el.
15. HAVI ADÓ ÉS JÁRULÉKFIZETÉS ÁTALÁNYADÓ ALATT
Az egyéni vállalkozó – akkor is, ha átalányadózást választ – mint önfog-

lalkoztató, önmaga után is köteles a társadalombiztosítási és szociális hozzá-
járulási adót fizetni.
A jogszabályok, a minimálbér / garantált bérminimum alkalmazásának
szabályai, adóalapok, fogalmak, jogállások, főállás, mellékfoglalkozás, ki-
egészítő tevékenység általános szabályai átalányadózás alatt is ugyanazok,

mint a vállalkozói szja alá tartózó egyéni vállalkozó esetében – lásd kiadvá-
nyunk 7. Fejezetét.
A járulék és szociális hozzájárulási adó alapja – főállásban és mellékfog-
lalkozásban egyaránt – az átalányban megállapított adóköteles jövedelem.
Az átalányban megállapított jövedelem az adott vállalkozói tevékenységre
irányadó költséghányaddal – 40-80-90% – csökkenetett bevételt jelenti.
Főállásban a havi minimum társadalombiztosítási járulékot és szociális
hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetni, ha az átalányadóz egyéni vál-
lalkozó jövedelme – költséghányaddal csökkentett bevétele – az adómentes
értékhatár alatt van.
Mellékfoglalkozásban az adómentes jövedelemhatárig nem kell sem tár-
sadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetni – termé-
szetesen átalányadó-előleget sem.
Nyugdíjasnak minősülő egyéni vállalkozó az átalányadó alatt sem fizet
társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót. Így nyugdí-
jas, átalányadózó egyéni vállalkozó a bevétel mínusz 40% (vagy 80 / 90%)
költség adóalap után fizetett 15%-os mértékű szja-val vehet ki jövedelmet az
egyéni vállalkozásából. Az átalányadó mentességi határ a nyugdíjas vállal-
kozóra is vonatkozik. Az átalányadó a nyugdíjas számára kedvezőbb, mint a
vállalkozói szja, mert ott az osztalék, után szociális hozzájárulási adót is kell
fizetnie a felső határig, illetve előtte még 9%-os vállalkozói szja-t is fizetnie
kell. De a nyugdíjasnak az átalányadó kb. 8 millió forint éves bevételig az új
katánál is kedvezőbb.
Ellenben – főállásban, mellékfoglalkozásban egyaránt – az átalányadózó
egyéni vállalkozó havonta fizetendő társadalombiztosítási járuléka és szoci-
ális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége – az adómentes jövedelemrész
felett – erősen bevételfüggő. Az átalányadó járulék és szochó szabályozá-
sa nem teszi lehetővé a hónapok közötti kiegyenlítést. Vagyis ha valakinek
nem egyenletesen ugyanannyi a bevétele havonta, akkor bizony lényegesen
magasabb lehet az adófizetése. A pénzforgalmi szemlélet miatt a befolyt ös�-
szeg adózik, és havonta annyi járulékot és szociális hozzájárulási adót kell
bevallani és befizetni, amennyi a bankszámláján vagy a pénztárában adókö-
teles bevételként megjelenik (vagy a minimum összegeket) – vagyis a vevők
fizetési hajlandóságától is függ az átalányadózó egyéni vállalkozó járulék-és
szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége.
Ha az átalányadós vállalkozás havonta számláz az egyetlen ügyfelének
például 1.000.000 Ft-ot, – de az csak az év végén fizeti ki az összes számlát –
akkor az átalányadózónak több járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési
kötelezettsége keletkezik, mintha a megbízó havonta rendesen kiegyenlítette
volna a számlákat. Ennek indoka, hogy a tb. járulékot és a szociális hozzájá-
rulási adót az átalányadóban akkor is meg kell fizetni a minimum adóalapok

után, ha abban a hónapban az ügyvédnek nem volt bevétele / jövedelme.

Mindezek hozzáadódnak a megfizetett számla alapján fizetendő járulék- és
szociális hozzájárulási adó összegekhez.
Számlaszámok:
Az átalányadó előlegét a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt,
őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési
számlára kell megfizetni, amelynek számlaszám: 10032000-06056353.
A társadalombiztosítási járulékot a NAV Társadalombiztosítási járulék
magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót kifizetőt terhelő kötelezettség
megnevezésű, 10032000-06055802 számú beszedési számlára kell megfizetni.
A szociális hozzájárulási adót a Szociális hozzájárulási adó megnevezé-
sű, 10032000-06055912 számú beszedési számlára kell megfizetni.
15.1. Főállású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő

közterhek alapja és mértéke:

az átalányban megállapított adóköteles
jövedelem (adómentes az átalányadózást
Szja-előleg alkalmazó egyéni vállalkozó ilyen 15%
jövedelmének az éves minimálbér felét meg
nem haladó rész)
Társadalom-
jövedelem, de havonta legalább a 18,5%
minimálbér / garantált bérminimum
Szociális hozzájárulási jövedelem, de havonta legalább a
13%
adó minimálbér / garantált bérminimum 112,5
százaléka
15.2. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta

terhelő közterhek alapja és mértéke:

Szja előleg alkalmazó egyéni vállalkozó ilyen 15%
nem haladó rész)
Társadalombiztosítási az átalányban megállapított adóköteles
18,5%
járulék jövedelem (nincs minimum adóalap)
Szociális hozzájárulási az átalányban megállapított adóköteles
13
adó jövedelem (nincs minimum adóalap)

15.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadózó egyéni

vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke:

Szja előleg alkalmazó egyéni vállalkozó ilyen 15%
nem haladó rész)
Társadalom-
mentes mentes
Szociális hozzájárulási
mentes mentes
adó

Ugyanitt érhetők el az aktuális szabályoknak megfelelő adókalkulátorok,
amelyekkel az egyéni vállalkozásban fizetendő havi közterhek kiszámíthatók.
16. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ KÖTELEZETTSÉGEK

ÁTALÁNYADÓZÁS ALATT
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a helyi iparűzési adó alapja az

átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az
adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka –lásd a
helyi iparűzési adó törvény 39/A.§/2/ bekezdését.
40% os költséghányadra jogosult egyéni vállalkozó esetén tehát így szá-
mítható ki a helyi iparűzési adó alapja: bevétel x 0,6 x 1,2
Egy példával:
• Éves bevétel = 10.000 E Ft
• –40% költséghányad
• = 6.000 E Ft jövedelem
• + 6.000 E Ft x 0,2 = 1.200 E Ft
• = 7.200 E Ft = helyi iparűzési adó alapja
• × 0,02 adókulcs
• = 144.000 Ft éves helyi iparűzési adó
fizetendő két részletben március 15-ig, és szeptember 15-ig.
(Régi kata alanyként ez évi 50.000 Ft lehetett.)

Az átalányadót választó egyéni vállalkozónak a helyi iparűzési adó stá-

tusznak megfelelő egyszerűsített választását is be kell jelentenie az adóható-
ságnak legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig
(Htv. 39/A.§/5/). Ilyen bejelentés hiányában az adózó a Htv. 39.§-a szerinti
általános szabályok szerint lesz köteles a helyi iparűzési adó kötelezettségei
teljesítésére.
17. CÉGAUTÓ ADÓ ÉS AZ ÁTALÁNYADÓZÁS
Átalányadózás alkalmazása esetén nem kell cégautó adót fizetni, mert

annak feltétele a tételes költségelszámolás, ez pedig átalányadóban fogalmi-
lag kizárt.
18. BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ÁTALÁNYADÓZÁS

ESETÉN
Az egyéni vállalkozót az alábbi általános – mindenkire vonatkozó – be-

vallási kötelezettségek terhelik (az egyes tevékenységekre lehet speciális be-
vallási kötelezettségek, például az élelmiszerlánc-felügyeleti díja bevallása
– de ezekkel nem foglalkozunk.)
18.1. Havi adó- és járulékbevallás
Az átalányadózó egyéni vállalkozót – a nyugdíjas kivételével - havi adó-

és járulék-bevallási kötelezettség terheli a társadalombiztosítási járulék és a
szociális hozzájárulási adó vonatkozásában. Ha családi kedvezményt érvé-
nyesít, azt is ebben a bevallásban teheti.
A havi adó- és járulékbevallást ’58-as számú nyomtatványon elektroni-
kusan kell benyújtani a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.
Az szja-előleg, járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelelezett-
ségnek is e határidőben kell eleget tenni.
A kiegészítő tevékenységű – nyugdíjas – átalányadózó egyéni vállalko-
zónak – miután nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzá-
járulási adót fizetnie – havi adó- és járulék-bevallási kötelezettsége sincs.
Tehát a nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó az ’58-as számú bevallás
benyújtására nem kötelezett.
18.2. Szja bevallás
Az átalányadóról a személyijövedelemadó-bevallás részeként évente kell

bevallást benyújtani, az adóévet követő év május 20-ig. A NAV az egyéni

vállalkozók részére is adóbevallási tervezetet készít, amelyet az egyéni vál-

lalkozónak ki kell egészítenie a vállalkozói jövedelmének és az azzal össze-
függő adókötelezettségeinek megállapításához szükséges adatokkal.
A személyijövedelemadó-bevallásában negyedéves bontásban kell szere-
peltetni a megfizetett átalányadó előleget.
Az Szja bevallás elkészíthető az alábbi platformokon:
• e-Szja alkalmazással (https://eszja.nav.gov.hu) vagy
• SZJA ÁNYK űrlapon
18.3. Helyi iparűzési adó bevallása
A helyi iparűzési adó bevallást a ‚HIPA jelű ÁNYK nyomtatványon kell

benyújtani a tárgyévet követő év május 31-ig.
A helyi iparűzési adó előlegek évente két részletben, március 15-ig és
szeptember 15-ig esedékesek.
Az adófizetést az illetékes önkormányzat helyi iparűzési adó számlájára
kell teljesíteni.
Az Önadózó e-Start menüjéből – az Adózási alapinformációk címszó
alatt elérthető a Magyarországon bevezetett helyi adók listája.
18.4. Általános forgalmi adó bevallás
Átalányadózó alanyi adómentes egyéni vállalkozó áfa bevallásra nem

kötelezett. Azonban ha átlépi az évi 12 millió forint bevételi értékhatárt, ak-
kor már igen.
Az adóbevallási gyakoriság az Art. 2. számú melléklet I. B.3. pont szerint
havi, negyedéves és éves lehet.
Az adóbevallást a ’65. jelű nyomtatványon (például 2022- re a 2265.
számú nyomtatvány) kell benyújtani.
19. KÖNYVELÉS AZ ÁTALÁNYADÓ ALATT
Az átalányadót választó egyéni vállalkozónak, amennyiben az áfa-levo-

nási jogát nem érvényesíti – leginkább azért, mert áfa alanyi adómentes – a
pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait kell vezetnie.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó a 12 millió forint bevételi határt
átlépi, akkor elveszíti az alanyi adómentességét, és adólevonásra lesz jogo-
sult. Ez miatt a könyvelési módja is megváltozik, át kell térnie a teljes pénz-
tárkönyvi könyvelésre.

Az egyéni vállalkozásban felmerül költségek vonatkozásában áta-

lányadózás alatt az egyéni vállalkozónak iratmegőrzési kötelezettsége van. A
bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig
kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
Az elévülés a személyi jövedelemadóban annak az évnek az utolsó napján
kezdődik, amely évben az adóbevallást be kellett nyújtani. Például a 2022-
es adóévről 2023. május 20-ig kell szja bevallást benyújtani, így a 2022-es
év elévülése 2023. december 31-én kezdődik. Az elévülési idő 5 év. Így a
2022-es adóév 2028. december 31-én évül el. Tehát a 2022-es adóév iratait,
nyilvántartásait eddig az időpontig kell megőrizni.
Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minősé-
gében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási,
bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg
nyugtaadási kötelezettség alól.

VI. RÉSZ
KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓK TÉTELES

ADÓJA – AZ ÚJ KATA SZERINTI
ADÓZÁS
2022. szeptember 1-től hatályos a 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vál-
lalkozók tételes adójáról. Ez tartalmazza az új kata szabályait, egyidejűleg
2022. augusztus 31. napjával bezárólag hatályon kívül helyezte a régi kata
törvény kisadózásra vonatkozó rendelkezéseit.
A régi törvény címében a kisadózó vállalkozások kifejezés szerepelt, az
új törvényt már a kisadózó vállalkozóknak címezték. Ezzel is egyértelművé
téve az új kata azon lényegi szabályát, hogy azt már csak egyéni vállalkozók
választhatják, gazdasági társasági, ügyvédi irodák nem.
Ha van rendszeres bevétele az egyéni vállalkozónak, akkor kétségtelen,
hogy főállásban a kata a legelőnyösebb adózási mód. Nincs még egy olyan
adónem, amelyben havi 50 ezer / éves 600 ezer forint adóval letudhatók a
jövedelemadó, és az önfoglalkoztatás közterhei. Persze ehhez bevétel kell,
ha csak havi 50 ezer forint bevétele van az egyéni vállalkozónak, akkor ép-
pen nullán van. Mondjuk vállalkozói szja-ban főállású egyéni vállalkozóként
meg már mínuszban. Tehát a rendszeres havi bevétel azért szükséges feltétele
a kata adta előnyök kihasználásának. Katás egyéni vállalkozó csak főállású
lehet. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók kb. évi 4 millió
forint, nyugdíjas átalányadózók kb évi 8 millió forintig kevesebb közterhet
fizetnek, mint a (főállású) katások (2022-es adatokkal, 40%-os költséghá-
nyaddal és garantált bérminimummal számolva. Eltérések esetén további
számításokra az Önadózó oldal e-Start menűjében az Adókalkulátorok cím-
szó alatt elérhetők NAV és egyéb kalkulátorok. https://www.onadozo.hu/e-
start/ ) Tehát mellékfoglalkozásban vagy nyugdíj mellett a jelzett bevételi
értékhatárig az átalányadó kedvezőbb, mint a kata.
Nézzek az új kata szabályait.
20. Az új kata jellemzői
• A tételes adónak bevételi értékhatára van: 18 millió forint éves bevételig

fizethető csak a havi 50.000 Ft tételes adó.
• Ezen bevétel felett is fennmarad a kata alanyiság, csak az értékhatár fe-
letti bevételi részre 40%-os különadót kell fizetni.

• Az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forint, erre a működés

során figyelni kell.
• Csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyzett egyéni vállalkozók
választhatják.
• És csak főállású egyéni vállalkozók jogosultak az új kata választására és
alkalmazására.
• Ezen belül bármely tevékenységre választható, kivéve a 68.20 Saját tu-
lajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenysé-
get, ha abból bevétel származott.
• Nem magánszemélytől az új katás egyéni vállalkozó nem szerezhet be-
vételt.
• A havi 50 ezer tételes adó megfizetésével van az egyéni vállalkozó men-
tesül szja, társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó
megfizetése és bevallása alól.
• Könyvelésként az is elég, ha az egyéni vállalkozó gyűjti és megőrzi az
általa kiállított számlákat.
20.1. Az új kata választásának és alkalmazásának feltételei
Csak az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó

választhatja
A kisadózó vállalkozók tételes adóját – az új katát – csak az egyéni vál-

lalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) sze-
rinti egyéni vállalkozók választhatják. Ez azt jelenti, hogy nem tartoznak
ide az Szja törvény szerinti egyéni vállalkozók: ügyvédek, végrehajtók, köz-
jegyzők, állatorvosok, szabadalmi ügyvivők. Tehát ezen foglalkozások ki-
vételével elvileg – minden tevékenységre választható az új kata (az ingatlan
bérbeadás kivételével).
Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozóként választható
Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozói státuszban választható a kisadó-

zók tételes adója. A törvény kizárásos alapon adja meg a főfoglalkozású
egyéni vállalkozó fogalmát. Főfoglalkozású lényegében az, aki nem áll leg-
alább heti 36 órás munkaviszonyban, nem minősül kiegészítő tevékenységű-
nek, azaz nem öregségi nyugdíjas.
Akinek az alábbi jogviszonya van, az a törvény szerint nem tekinthető
főfoglakozásúnak, tehát nem választhatja az új katát:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal,

hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fenn-
álló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) sze-
rinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásá-
ról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek mi-
nősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más
államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I.,
II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt
jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a
alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs ha-
tóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más
vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó-
nak minősül,
h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem ki-
egészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem
vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a to-
vábbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőok-
tatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy
Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű
oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem emlí-
tett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal,
hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető
kisadózó is;
Ezek alapján a heti 36 órát el nem érő egyidejű munkaviszony nem kizáró
ok: ha valamely egyéni vállalkozó heti 36 órát el nem éri munkaviszonyban
is áll, még főfoglalkozásúnak minősül, és egyéb feltételek megléte esetén
választhatja a kisadózást.

Tevékenységi feltételek
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó csak az egyéni vállalkozói nyilván-

tartásban rögzített tevékenysége(i)re jogosult a kisadózást választani. Ez a
szabály megnöveli a ténylegesen végzett egyéni vállalkozói tevékenységek
bejelentésének és karbantartásának jelentőségét. Az egyéni vállalkozói nyil-
vántartás elérhető itt:
https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/
Az egyéni vállalkozói adatok – a főtevékenység és az egyéb tevékenysé-
gek is lekérdezhetők itt:
https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/
Az egyéni vállalkozók tevékenységei lekérdezhetők a NAV honlap Adat-
bázisok menüjéből is.
https://nav.gov.hu/adatbazisok/adatbleker/tevekenysegeklekerdezes/
egyeni-vallalkozoi-igazolvannyal-rendelkezo-adozok-tevekenysegeinek-le-
kerdezese
Ezen belül minden tevékenységre választható az új kata, kivéve a 68.20
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevé-
kenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerző egyéni
vállalkozót, mert ezt a tevékenységet a törvény kifejezetten kizárja a kisadó-
zásból. Itt nem maga tevékenység a tilalmas, hanem abból bevétel szerzése,
számlázása. Tehát a tevékenységi körök szerepelhet – csak nem gyakorolha-
tó.
A kifizetőtől származó bevétel tilalma
Igazából mindegy, de a törvényben nem az adóalanyiság választásának a

feltétele, hanem az adóalanyiságot megszüntető ok, ha a kisadózó kifizetőtől
(cégtől, szervezettől, vállalkozástól leginkább: nem magánszemélytől) sze-
rez bevételt (kivéve a i taxis személyszállításból származó bevételét, továbbá
a fizetési számlán jóváírt kamatot.) Ilyen esetben az adóalanyiság a bevétel
megszerzését megelőző nappal szűnik meg. Az ilyen bevétel megszerzését
15 napon belül be is kell jelenteni a NAV-nak.
E szabály alapján az új katát gyakorlatilag azok az egyéni vállalkozók
választhatják, akik kizárólag magánszemélyek felé értékesítenek, nyújtanak
szolgáltatást.
Ennek kapcsán nem egy konkrét tevékenység, vagy szolgáltatás-típus,
ÖVTJ-kód – van kizárva az új kata alól, hiszen az új katás egyéni vállalkozói
tevékenységi körébe felvehető tevékenységek elvileg gyakorolhatók magán-
személyek és cégek irányába egyaránt. Csak a bármilyen tevékenységéből
nem származhat bevétele cégtől, szervezettől. Magyarul, az új katás egyéni

vállalkozó nem számlázhat cégnek. Pontosabban, számlázhat, de azzal elve-

szíti az új kata adóalanyiságát.
A korábbi kata törvényben volt 3 milliós szabály, és a munkaviszonytól
elhatárolás szabályai megszűntek – az új kata alatt már nincsenek. Össze-
függésben azzal, hogy az új katás egyéni vállalkozó vevői leginkább csak
magánszemélyek lehetnek.
Akik nem választhatják az új katát
• Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, akinek az

adószámát az állami adó- és vámhatóság a bejelentés évében vagy az azt
megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adó-
szám törlésének hatálya alatt áll.
• Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az
adóalanyiság ismételten nem választható.
20.2. Az új kata választásának bejelentése
Az adóalanyiság nem automatikus, hanem bejelentéssel jön létre. Új, és

már működő egyéni vállalkozók is választhatják. Év közben is választható.
A már működő egyéni vállalkozónak a ’T101E ÁNYK bejelentőlapon
kell az új kata választására vonatkozó bejelentést megtennie. Ebben az eset-
ben a kata adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával
jön létre.
A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az új kata választá-
sát a Webes Ügysegéden keresztül jelentheti be: https://www.nyilvantarto.
hu/ugyseged/
Ebben az esetben az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba
vételének napjával jön létre.
20.3. Adómértékek és adófizetés
A tételes adó mértéke havi 50.000 Ft.

Ez azonban csak 18 millió forint éves bevételig van így, ha az egyéni
vállalkozó az év minden hónapjára megfizeti a tételes adót.
Ezen bevételi értékhatár átlépése esetén a 18 millió forint feletti bevétel
után 40%-os különadót kell fizetni.
Ha a tételes adót az egyéni vállalkozó nem volt köteles minden hónapban
megfizetni, – mert például gyesen volt, vagy szüneteltette a tevékenységét
– akkor a külön adót a tételes adófizetéssel érintett hónapok száma és a kere-
tösszeg egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után kell megfizetni.

A havi 50.000 Ft tételes adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjá-

ig kell megfizetni a NAV Kisadózó vállalkozók adója bevételi számlára. (A
számlaszám elérhető az Önadózó e-Start menüjéből, az Adózási alapinfor-
mációk címszó alatt. https://www.onadozo.hu/e-start/)
A különadót az adóévet követő év február 25. napjáig vagy – ha az adó-
alanyiság év közben szűnik meg – az adóalanyiság megszűnését követő 30
napon belül kell befizetni és bevallani.
A havi 50.000 Ft tételes adót akkor is kell fizetni, ha a különadó fizetési
kötelezettség bekövetkezik.
A korábbi kata törvény alatt volt mellékfoglalkozásban 25.000 Ft-os té-
tel, választható volt havi 75.000 Ft fizetése magasabb tb. ellátások érdeké-
ben. Ezek 2022. augusztus 31. napjával megszűntek.
Amikor nem kell a tételes adót fizetni
A kisadózónak nem kell a havi 50.000 Ft tételes adót megfizetnie azon

hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében:
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefo-
gadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellá-
tásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozá-
si díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott, vagy
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve ha a kata alanyként tevékenységet végez, ideértve különösen, ha
az említett időszakban bevételt szerez.
A kisadózónak, hogy az a-c) szerinti esetek miatt nem keletkezik tételes

adófizetési kötelezettsége, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig be kell
jelentenie a NAV-nak,
A kisadózónak be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjá-
ig azt is, ha a szünetelés ideje alatt az adóalanyiságába tartozó tevékenységet
végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.
20.4. Mentesülés a további adók és bevallások alól
A havi 50.000 Ft tételes adó megfizetésével az új katás egyéni vállalkozó

az alábbi adókötelezettségek alól mentesül:
• az Szja tv. szerinti vállalkozói szja, és vállalkozói osztalékalap utáni adó
vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól,
• a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és

• társadalombiztosítási járulék, valamint a

• szociális hozzájárulási adó
megállapítása, bevallása és megfizetése alól.
Az új katás egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, ezzel kapcsolat-
ban nem mentesül az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatásá-
ra tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
Az új kata sem mentesít az általános forgalmi adó kötelezettségek alól –
az erre vonatkozó szabályokat külön fejezetben ismertetjük. l
20.5. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme
A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ez

alapján jogosultságot szerez az egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra.
Ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint.
A NAV szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé
a kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
Szünetel a kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes
adót az előbbiek nem kell fizetnie.
A jövedelemigazolások szempontjából a kisadózó bevételének 60 száza-
léka minősül jövedelemnek. A NAV erről adhat ki jövedelemigazolást.
20.6. Eljárás, ha a kisadózó őstermelő is
Ha a kisadózó az adóévben egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevé-

kenységet is folytat, akkor
a) a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában
meg kell osztania;
b) az őstermelői tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy arra jogosult –
alkalmazhatja az átalányadózást.
21. Helyi iparűzési kötelezettség új kata alatt
Az új katás a helyi iparűzési adóban egyszerűsített adóalap-megállapítást

választhat, amely alapján az adó alapja önkormányzatonként 2,5 millió forint.
2% kulccsal számolva ez évi 50 ezer forint, amely két részletben március 15-ig
és szeptember 15-ig fizetendő. Az egyszerűsített adóalap-megállapítást válasz-
tó új katás egyéni vállalkozónak bevallási és további adókötelezettsége nincs.
22. Általános forgalmi adó új kata alatt
Az új kata előnyei – a minimális adminisztráció – az áfa alanyi adó-

menetesség választásával kombinálva jönnek elő. Ugyanakkor az áfa alanyi

adómentesség bevételi értékhatára csak évi 12 millió forint. Ez az új katával
nem változott. Az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forint, erre
a működés során figyelni kell.
Az alanyi adómentesség elvesztése esetén áfában a másik kisvállalkozói
adózási mód – a pénzforgalmi elszámolás választható 125 millió forint be-
vételi értékhatárig. Ennek szabályait az általános forgalmi adózásról szóló
fejezetben ismertetjük.
23. Cégautó adó új kata alatt – nincs
A kisadózó a személygépkocsi után nem számol el tételes költséget, így

cégautó adó fizetésére nem köteles.
24. Bevallási kötelezettség új kata alatt
A kisadózó az adóévet követő év február 25. napjáig az állami adó- és

vámhatóság által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával nyilatkozatot
tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jog-
következmények szempontjából bevallásnak minősül.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot az adóalanyi-
ság megszűnését követő 30 napon belül kell megtenni.
A nyilatkozatot a ’KATA-nyomtatványon kell megtenni.
A ’KATA nyilatkozat benyújtható az Online Nyomtatványkitöltő (ONYA)
alkalmazással is.
https://onya.nav.gov.hu
Ahogy fentebb írtuk, az új katás egyéni vállalkozót – a kisadózói jövedel-
me után – nem terheli szja bevallási kötelezettség, és havi adó- és járulékbe-
vallási kötelezettség sem. Ha alanyi adómentes, akkor áfa bevallást sem kell
benyújtania.
25. Adózási módok közötti áttérések
25.1. Áttérés szja-ról katára
Bevételek elszámolása
A kisadózói adóalanyiságot megelőzően az Szja tv. szerint adózó egyéni

vállalkozó esetében a kata adóalanyiság kezdő napját megelőző napon meg-
szerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított
bizonylat szerinti teljesítési időpont az Szja tv. szerinti adózás időszakára esik.

Költségek elszámolása
A kisadózói adóalanyiság időtartama alatt felmerült, az adóalanyiság vá-

lasztását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat a kisadózó oly módon
számolhatja el, mintha azok a kisadózói adóalanyiság kezdő napját megelőző
napon merültek volna fel.
A készletekkel kapcsolatos bevételek megállapítása
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a

kisadózói adóalanyiság választása bejelentésének adóévében az Szja tv.-nek
az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai sze-
rint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét.
E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként
kell nyilvántartani, amig a kata alanyisága fennáll, vagy az Szja tv. szerinti
átalányadózást alkalmaz.
Ha a kisadózó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az
az összeg, amelyet a kisadózói adóalanyiság bejelentése adóévében a készle-
tekkel kapcsolatosan megállapított.
Szja kedvezményekkel kapcsolatos eljárás
Ha a kisadózó a katai adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt

megelőzően az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti foglalkoztatási
kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt vagy a kisvállalkozások adó-
kedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett – az ezekre vonat-
kozó szabályokat – Szja tv. 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdés, vagy 13.
számú melléklet 14. pont – változatlanul alkalmaznia kell.
25.2. Áttérés katáról az átalányadó alá
Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnése bejelentésé-

vel egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelke-
zések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az
Szja tv.-ben foglalt valamennyi átalányadózói feltételnek.
25.3. Áttérés katáról szja-ra
Az egyéni vállalkozó a kisadózói adóalanyisága megszűnésének adóévét

követő első adóév első napjára vonatkozóan – az Szja tv.-nek a nyilvántar-
tásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával – részletes vagyon-

leltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége

keretében fog használni.
A korábbi kata és az új kata szerinti adóalanyiság időszaka alatt meg-
szerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság
megszűnése – ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való
jogosultság egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása
miatt szűnik meg – után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési
leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre mint beruházási
költségre vetítve állapítja meg.
A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell
tekinteni
a) a kisadózói adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyéb-
ként az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) a kisadózói adóalanyiság megszűnésekor a vagyonleltárban kimutatott
nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság
időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beru-
házási költségének a kata adóalanyiságok keletkezését megelőző adóév
utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási
költséget meghaladó részét és
c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózói adóalanyként
lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírá-
sát (függetlenül megszerzésük időpontjától).
A kisadózói adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelő-

ző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama
tekintetében. A kisadózói adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt
összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden
12 hónapjában 20-20 százalékot, vagy annak időarányos részét elszámoltnak
kell tekinteni.
A kisadózói adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan
bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében,
amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adó-
évben vehet igénybe.
A régi kata szerinti adóalanyiságot megelőzően a vállalkozói jövedelem
szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a kisadózó adóalanyiság
időszaka alatt is adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania azt a
bevételt, amelyet a régi kata szerinti adóalanyisága bejelentésének adóévé-
ben az Szja tv-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vo-
natkozó előírásai szerint a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított.
Ha az egyéni vállalkozó kisadózói adóalanyiságát megszünteti, akkor ezt az

összeget bevételnövelő tételként kell figyelembe vennie, kivéve ha az Szja

tv. szerinti átalányadózást alkalmaz.
25.4. A tevékenység folytatása az egyéni vállalkozó özvegye, vagy

örököse által
Ha az egyéni vállalkozó halála után a tevékenységét özvegye vagy örö-

köse folytatja, akkor az özvegy, az örökös 90 napon belül bejelentheti, hogy
az új kata szerinti adózási mód alkalmazásával kívánja folytatni az egyé-
ni vállalkozó tevékenységét. Ezesetben az elhunyt egyéni vállalkozót és az
elhunyt személy egyéni vállalkozását folytató egyéni vállalkozót egy adó-
alanynak kell tekinteni.
26. Könyvelés kata alatt
A katás vállalkozó könyvelése és adminisztrációja nagyon egyszerű:

1. Az értékesítést, szolgáltatást számlázni kell (vagy nyugtát kell róla kibo-
csátani) – a számlán alanyi adómentesség esetén szerepelni kell az „ala-
nyi adómentes” szövegnek is.
2. A bevételekről un. bevételi nyilvántartást kell vezetni, amelyben időre-
ndben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden
olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés elle-
nőrzéséhez szükséges amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
2.1. sorszám;
2.2. a bizonylat sorszáma;
2.3. a bevétel összege;
2.4. a bevétel megszerzésének időpontja.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesí-

tettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat,
számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel
megszerzésének időpontja – pénz átvétele, a számlán való jóváírás napja –
hitelesen megállapítható.
E rendelkezés miatt, ha vállalkozás átutalásos fizetési módot alkalmaz,
akkor nem elégséges a számlák megőrzése, mert abból a jóváírás napja még
nem állapítható meg – azaz esetükben kell vezetni a bevételi nyilvántartást.
Ezzel együtt is, ennyi a könyvelés.
Figyelni kell még a megőrzési kötelezettségre is: a bizonylatot, a nyil-
vántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E
kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

VII. RÉSZ
ÁFA SZABÁLYOK
ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSBAN
27. Az általános forgalmi adózás jellemzői
Mint ahogy azt a fentiekben már említettük, az általános forgalmi adó

(Áfa) szektorsemleges adónem, ugyanúgy vonatkozik egyéni vállalkozókra,
mint gazdasági társaságokra, fügetlenül attól, hogy az adott vállalkozó mi-
lyen jövedelemadózási és egyéb adózási módot választ. Tehát ugyanazok az
áfa szabályok érvényesek vállalkozói szja-s, átalányadós és új katás egyéni
vállalkozóra. És az is mindegy, hogy ez egyéni vállalkozó főállású, mellék-
lefoglalkozású, vagy nyugdíjas.
Az alkalmazandó jogszabály a 2007. évi CXXVII törvény az általános
forgalmi adóról. Az általános forgalmi adózás az Európai Unióban harmoni-
zált jogterület – valamennyi uniós tagállamban azonosak a fő szabályok, de
vannak azért nemzeti eltérések.
Minden egyéni vállalkozó áfa alany: vagy úgy hogy az általános szabá-
lyok szerint, vagy sajátos tevékenysége folytán valamely különleges adózási
mód szerint adózik – vagy úgy, hogy 12 millió forint bevételi értékhatárig
alanyi adómentességet választhat.
Az alanyi adómentesség speciális áfa adózási módja a kisvállalkozások-
nak, amelynek szabályaira alább kitérünk. Az alanyi adómentes adóalany –
például az ilyent választó egyéni vállalkozó – mentesül az áfa fizetés és a
bevallási adminisztráció alól, és ez nagy könnyebbség az ügyvitelben.
Ehhez képest az általános szabályok szerinti általános forgalmi adózás
lényege a következőben foglalható össze: a vállalkozás az értékesítési, szol-
gáltatás-nyújtási tevékenységéről számlát köteles kibocsátani (kimenő szám-
lák) amelyen fel kell tüntetni a tevékenység ellenértékét, és általános forgal-
mi adóját. Ezt az áfát hívják fizetendő áfának. Ennek általános mértéke 27%.
Vannak olyan tevékenységek, amelyek tárgyuknál fogva áfa mentesek, ame-
lyek után tehát a törvény ilyen rendelkezése miatt nem kell áfát felszámítani.
A vállalkozás bármely költséget csak az Áfa törvénynek megfelelő – a
nevére kiállított számla alapján számolhat el, amelyet a részére értékesítést
végző, szolgáltatást nyújtó vállalkozások bocsátanak ki (bejövő számlák).

Ezen a számlán is fel kell tüntetni a tevékenység (értékesítés, szolgálta-

tás-nyújtás) ellenértékét, és általános forgalmi adóját. Ezt az áfát hívják a
vevő cég, egyéni vállalkozás oldaláról előzetesen felszámított, vagy levon-
ható áfának – mert a bevallási időszak értékesítést terhelő fizetendő áfájából
levonható. A fizetendő és levonható adót a bevallási időszak összes kimenője
és bejövő számlája alapján – az ott feltüntetett áfa összegek összesítése alap-
ján kell megállapítani.
Az általános szabályok szerinti általános forgalmi adózás lényege az
elszámolás, amely egy bevallási időszakhoz kötődik: A fizetendő adó az
adó-megállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesí-
tett összege. A fizetendő adó csökkenthető az adó-megállapítási időszakban
levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. Az így meg-
határozott különbözet jelenti az elszámolandó adót. Ha az elszámolandó
adó előjele a számítás eredményeként pozitív, az elszámolandó adót az adó-
alany köteles az adóhatóságnak megfizetni. Ha az elszámolandó adó előjele
a számítás eredményeként negatív, az elszámolandó adót az adóalany vagy
a soron következő adómegállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a
fizetendő adót csökkentő tétel, vagy a törvényben írt további feltételek telje-
sülése esetén visszaigényelheti.
Ezen általános szabály mellett jellemzően az építőipari tevékenységben
fordított adózás érvényesül, amelynek lényege, hogy az áfát a vevő fizeti, és
a levonására akkor jogosult, ha a levonási jog általános feltételeivel rendel-
kezik.
Az áfa törvény meghatároz úgynevezett tárgyi áfa mentes tevékenysége-
ket is. Az alanyi mentesség a vállalkozó személyére, pontosabban a kisebb
forgalmára tekintettel engedi meg az áfa mentességet, a tárgyi áfa mentesség
(Áfa tv. 85-87.§) a személytől, bevételi értékhatártól függetlenül a végzett
tevékenységhez kapcsolódik. A tárgyi adómentesség nem különleges adózá-
si mód, de a hatása ugyanaz, mint az alanyi mentességnek: a tárgyi mentes
értékesítést végző, szolgáltatást nyújtó vállalkozás áfa felszámítására, fizeté-
sére nem köteles, de a beszerzései tekintetében adólevonási joggal sem élhet.
Ilyen tevékenység esetén a számla kötelező tartalmi eleme az adó alóli men-
tességre utalás. A vámtarifaszám (Vtsz) és a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti
szám (SZJ szám) feltüntetése a számlakibocsátó választásán múlik. Ha akar-
ja feltünteti – ha nem, nem.
Főbb tárgyi áfa mentes tevékenységek: humán-egészségügyi ellátás, hu-
mán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenység, gyermek- és ifjúságvédelem ke-
retében közszolgáltató által, bölcsődei ellátás által, óvodai, diákotthoni és
kollégiumi ellátás, sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás
közszolgáltató által, a népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti
termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése, a

biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási al-

kusz és közvetítő által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtást
is, a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás
nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése. Az áfa mentes
tevékenységek tételes felsorolása az Áfa törvény 85-87.§-a alatt található.
Egyes tevékenységekre külön adózási szabályok vonatkoznak, amelye-
ket az alábbiakban ismertetünk.
Az alanyi adómentesség választása nem azt jelenti, hogy a vállalkozás
kikerül az Áfa törvény hatálya alól, és nem is lesz áfa alany. Változatlanul
alkalmaznia kell az Áfa törvény rá is vonatkozó rendelkezéseit. Ezek közül
a legfontosabb a számlázási szabályok alkalmazása, a számlázás, nyugtaa-
dás megfeleltetése az Áfa törvény rendelkezéseinek. Ezzel külön fejezetben
foglalkozunk.
28. Áfa adózási mód választása
Az áfa adózási mód megválasztása lényeges kérdés, meghatározza a vál-

lalkozás jövőbeni működését, adminisztrációját, pénzügyi helyzetét is. Ez
egy hosszabb távú döntés, választást visszavonni nem lehet, módosítására is
csak az adóév végével nyílik mód. A választást meghatározza maga főtevé-
kenység, illetve a tervezett forgalom. Az általános szabályok szerint adózási
mód mellett, illetve helyett, egyes tevékenységekre különleges áfa adózási
módok választhatók, amelyek jellemzője, hogy az adóalap megállapítására a
tevékenység által meghatározott speciális szabályok vonatkoznak.
Először abban a kérdésben kell dönteni, hogy az általános szabályok sze-
rinti áfa alanyiságot – különleges adózási módot választunk.
A különleges adózási módok közül az alanyi adómentesség és a pénz-
forgalmi elszámolás kifejezetten kisvállalkozásokra van szabva, a további
különleges adózási módok tevékenység-függőek, csak az adott speciális te-
vékenységre választható. Az Áfa törvény a mezőgazdasági termelésre, az
utazás-szervezési szolgáltatásra, a használt ingóságokra, műalkotásokra,
gyűjteménydarabokra és régiségekre, és a befektetési aranyra tartalmaz kü-
lönleges – általánostól eltérő – adózási módokat, ahol a jellemzően az adó-
alap megállapítására vonatkoznak a speciális szabályok.
28.1. Általános szabályok szerinti áfa alanyiság választása
Ennek lényeges szabályai a következők. A vállalkozás minden értéke-

sítési, szolgáltatás-nyújtási tevékenységéről számlát köteles kiállítani – és
azon a jellemzően 27%-os mértékű általános forgalmi adót fel kell számíta-
nia. Ez lesz a fizetendő adó, amelyet egy bevallási időszakra – például ne-

gyedévre összesítve kell megállapítani. A beszerzések tekintetében viszont a

vállalkozás mint vevő felé kiállított számlák áfa tartalma a fizetendő adóból
levonható, ha nincs erre tiltó rendelkezés. Ezt az áfa elszámolást az adózóra
irányadó bevallási gyakoriság szerint benyújtandó áfa bevallás tartalmazza.
Nagy vonalakban ezek a kötelezettségek jelentik az általános forgalmi adó-
zás lényegét.
28.2. Alanyi adómentesség (Áfa tv. 187.§)
Az általános szabályok szerinti áfa adózási mód helyett – tevékenységtől

függetlenül – választható az alanyi adómentesség, amely azt jelenti, az ilyen
státuszú egyéni vállalkozó az értékesítései után áfa felszámítására, fizetésére
nem köteles, de a beszerzései tekintetében adólevonási joggal sem élhet, és
adóbevallásra sem kötelezett.
Ez alakuláskor, vagy az adóév elején választható 12 millió forint bevételi
értékhatárig. Év közbeni alakuláskor az értékhatárt időarányosan kell szá-
mítani, – becsülni. Ilyen státuszban a számla kötelező tartalmi eleme an-
nak feltüntetése, hogy a kibocsátó mentes az adó alól. Értelemszerűen ilyen
esetben a számlán áthárított áfa és százalékérték nem szerepelhet. Az alanyi
adómentességre egyébként a vállalkozás adószáma is utal, az utolsó előtti
karaktercsoport 1-es számával.
Nagyon megfontolandó – javasolt – hogy egy induló vállalkozás ezt az
adózási módot válassza: jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent a mű-
ködésben, a számlázási és bevallási kötelezettségek teljesítésében. Az alanyi
adómentesség választása a kisebb forgalmú vállalkozásoknak ajánlott.
Átalányadóban az alanyi adómentesség választása a feltétele annak, hogy
az egyéni vállalkozó egyszerűbb könyvelési módot válasszon, amikor is csak
a pénztárkönyv bevételi adatait kell vezetnie.
28.3. Pénzforgalmi elszámolás
A pénzforgalmi elszámolás választása kizárja az alanyi adómentesség vá-

lasztását, tehát aki ilyen adózási módot választ, annak a számláján az áfát fel
kell számítania, tehát adófizetésre lesz köteles, ennek ellenében az adólevo-
nási joga is megnyílik a beszerzései után. Az alanyi adómentesség elvesztése
után viszont választható a pénzforgalmi elszámolás.
A kedvezmény, előny ebben az adózási módban az, hogy az ezt válasz-
tó vállalkozónak a fizetendő adót a számlája jóváírásakor, kézhezvételekor
kell megállapítania. Ellenben beszerzései után az adó levonásának jogát a
pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapí-

tási időszakban gyakorolhatja, amelyben a bejövő számláit kiegyenlítette.

Kifejezetten előnyös, ha a vállalkozás számláit késve fizetik ki.
A pénzforgalmi elszámolás választásának lényegesebb feltétele, hogy az
egyéni vállalkozó a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv.) rendelkezései szerint kisvállalkozás-
nak minősüljön.
E jogszabály alapján a KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül
az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak
megfelelő forintösszeg.
Ez a feltétel egy egyéni vállalkozásban adott. Ezen belül van egy bevé-
teli értékhatár: 125 millió forint nettó bevételig választható a pénzforgalmi
elszámolás.
A pénzforgalmi elszámolás alapításkor, valamint az alanyi adómentesség
választására jogosító felső értékhatár átlépésével egyidejűleg is választható.
Ezek hiányában a pénzforgalmi elszámolásra a tárgyévet megelőző év
utolsó napjáig megtett nyilatkozattal lehet.
Pénzforgalmi elszámolás adózási mód választása esetén a kibocsátandó
számla kötelező tartalmi eleme „pénzforgalmi elszámolás” megjegyzés fel-
tüntetése.
28.4. Mezőgazdasági termelés (Áfa tv. 197-204.§)
A szabályokat az új Áfa tv. XIV. fejezete tartalmazza. A mezőgazdasági

tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége tekintetében – a termékim-
port kivételével – adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem
gyakorolhatja, és e tevékenysége tekintetében nem terheli számlázási köte-
lezettség sem. E jogállás jellegzetességét az adja, hogy a mezőgazdasági te-
vékenységet folytató adóalany által e tevékenysége körében teljesített termé-
kértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az átvevő adóalany köteles részére
a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat is
fizetni.
28.5. Utazás-szervezési szolgáltatás (Áfa tv. 205-212/C.§)
A szabályokat az Áfa tv. XV. fejezete tartalmazza. Az utazásszervezési

szolgáltatás fogalma a következőket jelenti az áfa törvényben: adóalany által
– saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben
vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez
saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóala-

nyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen:

személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szüksé-
ges; (206.§/1/ a)
Ezen adózási mód lényege, hogy az e tevékenysége keretében az utas
részére teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása egyetlen,
belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül. Az adóalap az utazás-
szervező árrése, amelyet vagy az egyedi nyilvántartás vagy az önálló pozíci-
ószámonkénti nyilvántartás módszerével állapítható meg.
28.6. Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és

régiségekre vonatkozó különös szabályok (Áfa tv. 213-233.§)
A szabályokat az Áfa tv. XVI. fejezete tartalmazza. Lényege, hogy a fize-

tendő adó alapja a viszonteladó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó
összegével. Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszer-
zési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg – az egyedi nyil-
vántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén. A viszonteladó – az állami
adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy az egye-
di nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fi-
zetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson
alapuló módszert alkalmazza. A globális nyilvántartáson alapuló módszer al-
kalmazása esetében a viszonteladó által fizetendő adó összesített alapja az azo-
nos adómérték alá eső termékeknek az adó-megállapítási időszakra összesített
árréstömege, csökkentve magával az erre az árréstömegre jutó adó összegével.
28.7. Befektetési arany (Áfa tv. 234-243.§)
A befektetési aranyra vonatkozó különös szabályokat az áfa törvény

XVII. fejezete tartalmazza.
29. A számlázásra vonatkozó szabályok
A számlázás, nyugtaadás, készpénzkezelés szabályai függetlenek a vál-

lalkozási formától: egyéni vállalkozóra, gazdasági társaságra ugyanazok a
szabályok vonatkoznak.
29.1. A számlázás jelentősége a vállalkozásban
Általános szabály, hogy a vállalkozás az általa teljesített minden termé-

kértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát köteles kibocsátani. Ezt a
szabályt csak a tárgyi áfa mentes értékesítés töri meg, ahol a számla-adási

kötelezettség egyéb számviteli bizonylattal is teljesíthető. Az Áfa törvény

tartalmazza azokat az eseteket, amikor számla helyett nyugta adható. Erre
jellemzően akkor kerülhet sor, ha a magánszemély vevő készpénzzel fizet,
és nem kér számlát. Ha a magánszemély 900 ezer forint értékhatár felett
vásárol – akkor már nem lehet nyugtát adni, számlázni kell az értékesítést. A
részleteket illetően lásd az Áfa tv. 165-166.§-át.
A számlázás során biztosítani kell az adótörvény – alapvetően az áfa tör-
vény betartását. A teljesítési hely szabályai befolyásolják az áfa kulcsot, a
számla szöveges tartalmát, a teljesítés idő összhangban kell legyen a vonat-
kozó szerződéssel, teljesítés igazolással is.
A számlázás a vállalkozás legfontosabb tevékenysége. Az a sikeres vál-
lalkozás, ahol nem győzik a számlázást: a számlázó program egész nap meg-
állás nélkül csak a számlákat írja, erre már külön alkalmazottat kell felvenni.
Ha idáig jutottunk, akkor elmondhatjuk, hogy szépen beindult / működik
a vállalkozás. Alapfeltételnek tekinthető, hogy azt a tevékenységet, üzletet
amellyel vállalkozunk, az adott szakmai szabályok szerint jól csináljuk, ter-
mékünk, szolgáltatásunk legyen minőségi és árban is versenyképes. A szám-
lázás jeleníti meg a vállalkozásunk által létrehozott értéket – kézzelfogha-
tóbban: ezen keresztül jutunk bevételhez, azaz a pénzünkhöz. Persze rögtön
tegyük helyre a dolgokat: alapvetően a vállalkozást kell jól csinálni, igazából
abból lesz bevételünk, és nem abból, hogy ismerjük a számlázás fortélyait.
Azonban az sem járható út, hogy a számla-adminisztrációt teljesen elhanya-
goljuk – így elvégzett munkák, teljesítések vesznek kárba, sikkadnak el. És ha
már így helyretettük a dolgokat, akkor látnunk kell, hogy a számlázás a vál-
lalkozási tevékenység része, ezt a rész-tevékenységet is ugyanolyan jól meg
kell szervezni, mint a vállalkozás többi munkafolyamatát: saját teljesítésün-
ket a magunk érdekében folyamatosan mérnünk és dokumentálnunk kell – és
ami a legfontosabb, a vevőnkkel mindezeket írásban el kell ismertetnünk. A
belső munkaegységek közötti munkamegosztást és információáramlást erre
figyelemmel kell megszervezni: mérjék, rögzítsék, dokumentálják, ismertes-
sék el, és az illetékesnek kellő időben továbbítsák is a számlázásra kerülő
teljesítésekre vonatkozó információkat. A tevékenység jellegétől, iparágtól
függően kifelé irányulóan kialakítható egy olyan rend, hogy minden ügyle-
tet, megrendelést az 1) Szerződés, 2) Teljesítés igazolás 3) Számla hármas
egységében dokumentálunk. A szerződést aláírta a megrendelő – nincs vita,
a teljesítést a megfelelő mennyiségben és minőségben az átvételkor szintén a
vevő aláírásával kell igazoltatni – itt sem lehet vita. És ennek a folyamatnak
a vége a számlázás. Ez a rend megvéd bennünket az alaptalan vevői kifogá-
soktól – és ez az előfeltétele annak is, hogy mindig a pénzünknél legyünk.
Nem mellékesen így tudunk a munkafolyamatba építve a legalaposabban és
a legnyugodtabban felkészülni a jövőbeni adóellenőrzésünkre is.

Miután a vállalkozás értékesítési, szolgáltatás-nyújtási tevékenysége

jellemzően állandó – a számlázást elég egyszer, az elején jól megszervezni
– aztán csak a változásokat követni, mert a változás is állandó. A számlá-
zás szabályait – formai és tartalmi kellékeit elég részletesen szabályozzák
a jogszabályok. Javasolható, hogy induláskor, vagy a működés során a cég-
vezető üljön le a könyvelőjével, és tanácsadójával, és az aktuális szabályok
figyelembe vételével állapítsák meg a számlázás technikáját, biztosítsák a
formai szabályok betartását, és a számlázást építsék be az értékesítés, szol-
gáltatás-nyújtás folyamatába.
29.2. A számla típusai
A számla lehet elektronikus vagy papíralapú.

Számlázó programból mind papíralapú számla, mind pedig papíralapú
számla kiállítható.
Az alábbiakban áttekintjük a számlatömbökre és számlázó programokra
vonatkozó jogi követelményeket. Ezek jelentik a számlázás előfeltételeit. A
szabályokat a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az
elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló
23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet tartalmazza
29.2.1. A hagyományos, papíralapú számlatömbökkel szembeni

követelmények
A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számlával, nyugtával szem-

ben követelmények a következők:
1. A számla-nyomtatványt nyomdai úton állítsák elő, előre kijelölt sorszám-
tartományban folyamatosan, kihagyás és ismétlés nélküli sorszámokkal.
A kereskedelmi forgalomban beszerzett nyomtatvány nyilván teljesíti ezt
a feltételt.
2. A számla-nyomtatvány vásárlásáról rendelkezni kell olyan számlával,
amely a beszerző saját adószámát, továbbá az értékesített nyomtatvány
megnevezése mellett annak sorszámtartományát is tartalmazza, az első
sorszám és az utolsó sorszám megjelölésével,
3. A számla nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezel-
ni. Ami azt jelenti, hogy fel kell venni a szigorú számadású nyomtatvá-
nyok nyilvántartásába. Ezen nyilvántartásnak tartalmaznia kell
3.1. a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám és az utolsó
sorszám megjelölésével,
3.2. a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát,
3.3. a nyomtatvány beszerzésének keltét,

3.4. a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás

keltétől az utolsó felhasználás keltéig,
3.5. a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.
A kézi számlatömbök is használhatók, értelemszerűen az előbbi köve-

telményeknek megfelelve. Azonban van egy plusz feladat: a NAV online
számla rendszerében manuálisan rögzíteniük kell a kiállított számla adatait,
a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül, 500 ezer forintot elé-
rő áfa összeg esetén legkésőbb a számla kibocsátását követő naptári napon.
29.2.2. Számlázó programmal szembeni követelmények
A számlarendelet meghatározza a számlázó program fogalmát: számla

kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, prog-
rammodul, ideértve az online számlázó rendszereket is. (2.§/2/). Azaz tehát
az online számlázóknak is meg kell felelniük a Számlarendeletben a számlá-
zó programokra előírt követelményeknek.
Tehát valamennyi számlázó programmal szembeni követelmények a kö-
vetkezők:
1. A sorszámozás követelménye
A számlázó program kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámo-

zást biztosítson. Csoportos adóalanyiságban résztvevőkre, és sorszámtarto-
mány egyéb szabályaira lásd a Rendelet (8. § /2/-/4/ bekezdését.)
2. „Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció
A számlázó programnak rendelkeznie „adóhatósági ellenőrzési adatszol-

gáltatás” elnevezésű funkcióval.
3. Online számla adatszolgáltatási képesség
Biztosítania kell a NAV felé az online számla adatszolgáltatást, az erre

vonatkozó részletes szabályokat a Számlarendelet 13/A-B.§-ai tartalmazzák.
4. Felhasználói dokumentáció
A számlázó programot használó vállalkozásnak rendelkeznie kell a

számlázó program fejlesztője által készített felhasználói dokumentációjával.
Ezt a számlázó programot értékesítő köteles a vevő, felhasználó részére átad-

ni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani, valamint tájékoztatnia kell a

vevőt, felhasználót a számlázó program nevéről és azonosítójáról.
E dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére,
használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi
funkciójának ismertetését. A számlázó program kizárólag a dokumentáció-
ban szereplő funkciókat hajthatja végre. Ha a számlázó programot módosít-
ják, akkor a funkciómódosítást leíró kiegészítő, módosító dokumentáció is
szükséges. A felhasználó dokumentációt a számlázó programmal kibocsá-
tott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell
őrizni, ez történhet elektronikus.
Azaz tehát, ha egy vállalkozás most lecseréli a régi számlázó programját
– ez a „leselejtezés” nem érinti a dokumentációt, azt őrizni kell. Ugyanezek
a szabályok vonatkoznak a saját fejlesztésű programot használó adóalanyra
is. Ha a dokumentáció nem magyar, német, francia vagy angol nyelvek bár-
melyikén készült, annak magyar nyelven történő rendelkezésre állásáról a
számlázó programot értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni,
feltéve, hogy belföldön nyilvántartásba vett adóalany, vagy ha ilyen nincs,
akkor erről a számlázó programot használó adóalany köteles gondoskodni.
Még egyszer kiemeljük, hogy ezen követelmények valamennyi számlázó
programra és online számlázó rendszerre vonatkoznak – és valamennyi hasz-
náló köteles a megfelelést igazolni tudni egy adóellenőrzésben.
29.3. A számla tartalmi elemei
A számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt
a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely
alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás
nyújtását teljesítették,
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék be-
szerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsá-
tásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz.,
továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak
jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e tör-
vényben alkalmazott TESZOR’15, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az
természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés – ezen adózási mód választása

esetén
i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy
a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mérté-
kegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve,
hogy azt az egységár nem tartalmazza;
j) az alkalmazott adó mértéke;
k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a
szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó ren-
delkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás
arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szol-
gáltatás igénybevevője kötelezett;
o) új közlekedési eszköz értékesítése esetében az új közlekedési eszközre
vonatkozó adatok;
p) a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a különös
szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
q) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet
szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabá-
lyozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő
kifejezés, a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség
értékesítése esetében;
r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve,
címe és adószáma.
Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható.

Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében
lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy
saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve,
hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.
Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén egymillió
forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki (Art. 228.§)
29.4. Mikor kell a számlát kiállítani?

A számlakiállítás helyes időpontja
A főszabály szerint a teljesítéskor – de legkésőbb az attól számított 8 na-

pon belül kell a számlát kiállítani. Tehát van egy türelmi idő, nem mindig van
meg az ügyvitel-technikai feltétele a számla azonnali kibocsátásának. Ha az

ellenértéket, vagy előleget készpénzben fizetik ki a teljesítés időpontjában–

akkor a számla kiállításáról azonnal kell intézkedni..
Főszabály szerint a teljesítés időpontja a gazdasági esemény tényállás-
szerű megvalósulása. Ezért is lényeges a szerződés, mert abban a felek pon-
tosan körülírhatják, hogy milyen feltételek megvalósulását tekintik teljesí-
tésnek: amikor a terméket a vevő átveszi, a szolgáltatást elvégezték. Ebből
látszik a teljesítés-igazolás jelentősége is: a termék vagy a munka átvételéről
átadás-átvételi jegyzőkönyvet veszünk fel, ebben rögzítjük az átadó és az
átvevő nyilatkozatait, amelyek lényege, hogy a szerződéses feltételek mara-
déktalanul teljesültek, majd keltezzük, és aláírjuk az okiratot. Ezzel vita nél-
kül megállapítható a teljesítés időpontja – az adóhatóság sem tud belekötni.
A részteljesítés is teljesítés, ha a felek így állapodtak meg, azaz meg-
egyeznek a részteljesítésben, meghatározzák annak volumenét, feltételeit és
ellenértékét.
Ha nem egyeznek meg részteljesítésben, az előre fizetett összeg előleg
lesz. Előleg esetén a teljesítés időpontja az előleg átvételének, bankszámlán
jóváírásának napja.
29.5. Elektronikus számlákra vonatkozó szabályok
Az elektronikus számla fogalma
Kezdjük azzal, hogy az Áfa törvény megadja az elektronikus számla fo-

galmát:
259. § E törvény alkalmazásában
5. elektronikus számla: az e törvényben előírt adatokat tartalmazó szám-
la, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be;
Látható, hogy az áfa törvény nem a küldéshez, hanem a kibocsátáshoz és

befogadáshoz köti az e-számla lényegét. Mintha az elektronikus számlának
a papíralapú számlához képest külön identítása lenne. Más a megjelenési
formája (Áfa tv. 174.§).
Véleményem szerint problémás ez a fogalommeghatározás, mert a vevő
magatartásától teszi függővé a fogalmat, hogy egyáltalán beszélhetünk-e
e-számláról. A vevőnek nem sok köze van az eladó belső ügyviteléhez, az
Áfa törvény mégis vétójogot ad a vevőnek, hogy alkalmazhat-e e-számlá-
zást, vagy nem az eladó. Az elektronikus befogadás elutasítása visszahat a
számla minősítésére a számlakibocsátónál is. A számlakibocsátók nem is au-
tomatizálhatják számlázási folyamataikat, mert nem tudhatják, hogy vevő-
ik a számláikat befogadják-e. Helyesebb így a Héa irányelv megközelítése,
amely a számla elektronikus úton történő megküldését szabályozza, és nem

az e-számlázás egész folyamatát köti a vevő beleegyezéséhez, hanem csak a

számla elektronikus megküldését.
Ha a számlát a kibocsátó számítógépen állította ki, és a vevő is a számí-
tógépen fogadta, akkor az elektronikus számla. Éppen csak azt nem tartal-
mazza a magyar e-számla fogalom, ami a Héa szabályozás tárgya: a számla
küldése, rendelkezésre bocsátása hogyan történik? Nyilván, ha a befogadás
elektronikusan történik, akkor küldésnek, rendelkezésre bocsátásnak is úgy
kell történnie.
Tehát a magyar áfa szabályok alapján elektronikus számlának minősül
az a számla, amelyet számítógépes programmal állítottak ki, nem nyomtat-
ták papírra, e-mailben küldték meg, vagy másfajta technikával, de elekt-
ronikusan bocsátották a vevő rendelkezésére, és a vevő is elektronikusan
fogadta be.
Már nem része a magyar e-számla fogalomnak az elektronikus aláírás,
EDI, időbélyeg stb. – és semmilyen más technikai eljárás, csak önmagában
az elektronikus kibocsátás, és befogadás.
Magyarul megfogalmazva: az elektronikus számla fogalomba beletarto-
zik minden számla, amely nem lát papírt. Amelynek adatait nem papír hor-
dozza. Papír alatt értve a hétköznapi papírt, A4-es lapot stb. (Minden, ami
nem e-papír). Az teljesen mindegy, hogy ez a papírmentesség milyen infor-
matikai megoldással valósul meg.
Így egy hétköznapi számlázó programmal kiállított, sima – digitális alá-
írással el nem látott – e-mailben megküldött pdf formátumú számla is elekt-
ronikus számlának minősül a magyar szabályozás szerint – feltéve, hogy így
is fogadják be.
Az elektronikus számla alkalmazásának feltételei
E feltételek pedig a következők:

Áfa tv. 175. § (1)
(2) Az elektronikus számla 168/A. § (1) bekezdésében említett eredetének
hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelmények-
nek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát
a) minősített elektronikus aláírással látják el; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektro-
nikus adatként hozzák létre és továbbítják.
(3) Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele
a) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátás-
ra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és
írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról;

b) egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály

ettől eltérően rendelkezik.
Ezt a paragrafust alaposan el kell olvasni, mert első olvasásra azt hi-
hetnénk, hogy az elektronikus számlázás feltételeként kötelezően előírja az
elektronikus aláírást, vagy az EDI-t (elektronikus adatcsere).
De nem. Nem írja elő kötelezően, a jogszabályszövegben ott szerepel az
„is” szócska és ez alapján e paragrafus helyes értelme az, hogy az elektroni-
kus számlának is meg kell felelnie az eredet hitelessége és az adattartalom
sértetlensége követelményének, és ez egyebek mellett elektronikus aláírással
is és EDI-vel is biztosítható.
És minden egyéb módon is – mondja a /3/ bekezdés b) pontja.
Ezek alapján az elektronikus számla alkalmazásának két feltétele van az
Áfa törvényben:
1. A vevő beleegyezése, de ezt a NAV tájékoztatás szerint megadhatja rá-
utaló magatartással is, például annak tekinthető, ha kiegyenlíti a számlát.
(NAV Információs füzetek: A számla, nyugta kibocsátásának alapvető
szabályai 2019. 8. oldal) Így ha vevő nem egyenlíti ki egy elektronikus
számlát – hivatkozhat arra is, hogy nem egyezett bele az ilyen számlá-
zásba – így papíralapú számlát kénytelen kiállítani részére az eladó, az
e-számla stornózása mellett. Az e-számla így akár a követelés vevővel
szembeni érvényesítésének jogi akadályát is képezheti.
2. A második feltétel pedig a 168/A.§ szerinti követelmény biztosítása, azaz
az eredet hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó kö-
vetelményeknek történő megfelelés.
Igazából ez a második az elektronikus számlázás alkalmazásának
valódi feltétele, ha nem a számla elektronikus aláírásában, vagy EDI-
ben gondolkodunk.
Így ugornunk kell az Áfa törvény 168/A.§-hoz:
Áfa 168/A. § (1) A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőr-
zésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hiteles-
ségét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek bármely olyan üzleti el-
lenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amely a számla és a termékértékesítés
vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.
Az áfa törvény ad némi segítséget az értelmezéshez, néhány fogalmat

meghatároz:
259. § E törvény alkalmazásában
1/A. adattartalom sértetlensége: a számlának a törvényben előírt adattar-
talmát nem változtatták meg;

6/A. eredet hitelessége: a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy

a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása.
Ennél több segítséget azonban ne várjunk az Áfa törvénytől, mert azt

mondja, hogy ezeket a követelményeket az adózó „bármilyen” üzleti ellenőr-
zési eljárással teljesítheti. Nagyon tetszik a „bármilyen” szó szerepeltetése
egy normaszövegben – hiszen látszólag korlátlan szabadságot ad az adózók-
nak adókötelezettségeik mikénti teljesítésére, de ebben a nagy szabadságban
azért benne van egy hatalmas jogbizonytalanság is. Lehet, hogy a normaszö-
vegben ott van, hogy „bármilyen”, de korántsem lehet benne biztos egyetlen
adózó sem, hogy az ő bármilyen elektronikus számlázási megoldását egy
adóellenőrzés elfogadja. Ezért talán szerencsésebb volna, ha a magyar jogal-
kotó kicsit konkrétabban meghatározná az elvárásait.
29.6. Online adatszolgáltatás a számláról
Az online számla adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat az Áfa tör-

vény X. melléklete tartalmazza. Ennek lényege, hogy az adóalany köteles
adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére az általa teljesített termé-
kértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított szám-
láról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
Az online adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a magánszemély ve-
vőkre, és nem magánszemély (adóalany) vevők egyaránt.
Az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biz-
tosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Ez a felület a https://online-
szamla.nav.gov.hu Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására
szolgáló adatok igénylését követően használható.
Az online adatszolgáltatás egyaránt vonatkoznak az alanyi adómente-
sekre, katásokra, adószámos magánszemélyekre, és az áfa mentes értéke-
sítésekre is (kivéve az Áfa tv. 89.§-a szerinti Közösségen belüli adómentes
értékesítése esetét). És a mezőgazdasági őstermelőkre, amennyiben számlát
bocsátanak ki.
Ezen szabályokból következik, hogy az alábbi számlakiállítási esetek vá-
zolható fel:
• Kézi számlatömb alkalmazása és kézpénzes fizetése esetén a számlát
azonnal ki kell állítani, és négy naptári napon belül kell a manuális adat-
szolgáltatást teljesíteni, (500 ezer forintot elérő áfa összeg esetén a szám-
lakibocsátást követően napon).
• Kézi számlatömbös számla átutalással történő fizetése esetén a számla
kiállítható legkésőbb a teljesítéstől számított 8 napon belül, és plusz négy
napon belül teljesíthető a manuális online számla adatszolgáltatás, (500

ezer forintot elérő áfa összeg esetén a számlakibocsátást követően na-

pon).
• Számlázó programból kiállított számla kibocsátási idejére ugyanazok a
szabályok vonatkoznak, azzal, hogy itt az online számla adatszolgáltatás
automatikus, a program maga végzi.
Meg kell jegyezni, hogy a kézi számlatömbbel szemben valós alternatí-

vát jelentenek az online számlázók – különösen, ha mobiltelefonról is elérhe-
tők, és blokknyomtatót is kezelnek. Így azonnal, helyben ki lehet nyomtatni
a számlát.
Elektronikus számla kibocsátásával is teljesíthető az online számlaa-
dat-szolgáltatás. Ilyen esetben a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
kiállított elektronikus számlát az állami adó- és vámhatóság által erre a cél-
ra kialakított infrastruktúrán keresztül kell a vevő rendelkezésére bocsátani.
Az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a számla adattartalmát a
NAV közleményben erre a célra meghatározott külön jelzést is alkalmazva,
technikailag érvényes hash kóddal továbbították az állami adó- és vámható-
ság részére, és a sikeres feldolgozást az adóhatóság az erre a célra kialakított
infrastruktúra segítségével visszaigazolta.
Az állami adó- és vámhatóság lehetővé teszi, hogy az általa erre a célra
kialakított infrastruktúrán keresztül az előbbieknek megfelelően továbbított
számla XML állományát az adószámmal, (csoportazonosító számmal) ren-
delkező terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő személy, szervezet a
feltöltéssel mindenben megegyező tartalommal és formában lekérdezze és
letöltse. A számla, számlával egy tekintet alá eső okirat rendelkezésre bo-
csátása megtörténik a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat XML
állományának lekérdezhetővé és letölthetővé válásával.
Az állami adó- és vámhatóság által kialakított infrastruktúra előbbiek
szerinti használata nem érinti a számla kibocsátására kötelezett adóalanynak
és a számlát befogadó személynek, szervezetnek a számlázással és annak
megőrzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
Az e-számlával történő adatszolgáltatás nem alkalmazható, ha a vevő
nem adóalany természetes személy.
Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedel-
mes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható
mulasztási bírság felső határát jogi személy adózó esetében az érintett szám-
lák száma x 500 ezer forint. természetes személy adóalany esetén a számlák
száma x 200 ezer forint.
Akár számlatömböt, akár számlázó programot, akár online számlá-
zót használunk – elengedhetetlen hogy a vállalkozás regisztráljon a NAV

Online Számla rendszerben. Itt: http://onlineszamla.nav.gov.hu/ Ez

minden további lépés alapja.
• Ez a regisztráció az előfeltétele annak, hogy a vállalkozás által hasz-
nált számlázó program automatikus adatszolgáltatását a NAV Online
Számla rendszere fogadni tudja. Ez a megállapítás minden számlázó
programra igaz.
• Ez a regisztráció a feltétele annak is, hogy a vállalkozás a NAV ide
kapcsolódó alkalmazását, a NAV Online Számlázót használni tudja
– amennyiben azt kívánja használni. Mert azt nyomatékosan kiemel-
jük, hogy míg a NAV online számla adatszolgáltatás minden vállal-
kozásra kötelező, addig a NAV Online Számlázó csak egy igénybe
vehető szolgáltatás, de semmiképpen nem kötelező a vállalkozás szá-
mára.
• És ez a regisztráció a feltétele annak is, hogy az adózó a kézi vagy
gépi számláról manuálisan teljesíteni tudja a számla adatszolgáltatá-
si kötelezettséget, amennyiben így kívánja azt teljesíteni.
29.7. A fiktív számlákról
A fiktív számla valótlan tartalmú számlát jelent: valamelyik eleme nem

valós. Vagy a kibocsátó – nyilvántartott adóalanyként vagy valós személy-
ként – nem létezik, vagy a számlán feltüntetett termék értékesítése, szolgál-
tatás elvégzése részben vagy egészben nem történt meg, vagy nem a szám-
lakibocsátó végezte el. A korábbi években egyes tevékenységekben nagyon
elterjedt a fiktív számlák kiállítása és befogadása egyaránt – különösen az
építőiparban, felvásárló kereskedelemben. Fiktív számla kiállítása kriminális
cselekmény – kmég súlyosabb, ha ellenszolgáltatás fejében, számlagyárként
művelik. Hibás nézet, hogy egy egyébként mindenben legális tevékenysé-
get folytató vállalkozásban a fiktív számlák esetenkénti befogadása kevésbé
kriminális. Számos vállalkozás a fekete foglalkoztatás költségeit „finanszí-
rozta” így, vagy éppen az áfa és egyéb adófizetési kötelezettségeit kívánta
minimalizálni a fiktív számlával igazolt beszerzésekkel, költségekkel. A ne-
hezen megfogható vagy ellenőrizhető szolgáltatások, mint reklám, marke-
ting, vagy földmunka, építés szinte felkínálták magukat fiktív számlázásra.
Ettől azonban a fiktív számlák befogadójának büntetőjogi felelőssége ugyan-
az, sőt súlyosabb, mint a számlakiállítóé, hiszem büntetőjogi megítélésben
a befogadó lesz a költségvetési csalás elkövetője, – aki a visszaigényléssel
megrövidíti az adóbevételt, a számlakiállító csak bűnsegéd. A fiktív számlák
felderítésének, értékelésének azonban már nagy adóhatósági és bírósági gya-
korlata van. Súlyos pénzügyi és büntetőjogi következményei lehetnek (a leg-
kevesebb, hogy az elévülési időig tartanak az álmatlan éjszakák) – ezért egy

komoly vállalkozónak tartózkodnia kell fiktív számlák kiállításától, nemkü-

lönben befogadásától. Mondom ezt olyan ügyvédként, akinek vállalkozók
sorát volt alkalmam védenem ilyen ügyekben – és elmondható, hogy maga
az eljárás is elég megterhelő még akkor is, ha a büntetés valamilyen oknál
fogva – például elévülés miatt – elmarad.
30. A nyugtaadás szabályai
A nyugtaadás szabályai az alábbiak szerint foglalhatók össze:
30.1. Mikor kötelező nyugtát adni?
Ha a vevő magánszemély – és a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel

vagy bankkártyával fizet, és nem kér számlát, akkor a vállalkozásnak nyug-
taadási kötelezettsége van. Lényeges itt a vevő nyilatkozata, kívánsága: ha a
kérdésre, hogy kíván-e számlát, nemmel válaszol, ebből a vállalkozó (vagy
alkalmazottja) számára automatikusan kell, hogy következzen, hogy nyugtát
kell adnia. Azt a további kérdést már nem teheti fel a vevőnek, hogy kér-e a
nyugtát – mert ezt már nem a vevő kívánsága dönti el, ebbe a vevőnek már
nincs beleszólása – a nyugtaadás az eladó kötelezettsége.
Az előbbi szabályokból következik, hogy ha a magánszemély a terméket
átveszi, de nem azonnal fizet, hanem egy későbbi fizetési határidőben – ak-
kor már nem lehet nyugtát adni, számlázni kell. A magánszemély alatt a nem
vállalkozó, nem áfa alany magánszemélyt értjük.
Ha a magánszemély 900 ezer forint értékhatár felett vásárol – akkor már
nem lehet nyugtát adni, kötelezően számlázni kell az értékesítést.
Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Eb-
ben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta-
kibocsátási kötelezettség alól.
Az alábbi tevékenységek mentesülnek a nyugtaadási kötelezettség alól:
a) sajtótermék értékesítése
b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szeren-
csejáték szolgáltatást nyújtása,
c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék érté-
kesítése, szolgáltatás nyújtása.
A nyugtaadás alóli egyedi felmentési lehetőség nincs.

Ha a vevőnk cég, intézmény – azaz nem magánszemély – hiába fizet
azonnal készpénzzel, részére egyáltalán nem lehet nyugtát kibocsátani, itt is
számlázni kell.
A nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.

A nyugta kötelező adattartalma a következő:

a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó el-
lenértéke.
A számítógéppel előállított nyugtával szemben követelmény, hogy a

program a sorszámozást kihagyás és ismétlés nélkül biztosítsa.
Ilyen program értékesítésekor az értékesítő köteles a vevő részére átadni
vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani ezen program fejlesztője által
készített felhasználói dokumentációt. E dokumentációnak tartalmaznia kell a
program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program
valamennyi funkciójának ismertetését. A program kizárólag a dokumentáci-
óban szereplő funkciókat hajthatja végre. A programot használó adóalany a
dokumentációt az ezen programmal kibocsátott nyugta kibocsátását magá-
ban foglaló évtől számított ötödik év végéig köteles megőrizni. Az adóalany
ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet. A dokumen-
tációra vonatkozó kötelezettségek vonatkoznak a saját fejlesztésű programot
használó adóalanyra is.
A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó
időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma
sértetlenségét és olvashatóságát.
A nyugtatömböket is szigorú számadás alá kell vonni – azaz beszerzé-
sükről rendelkezni kell számlával, és be kell vezetni a szigorú számadású
nyomtatványok nyilvántartásába.
30.2. Kinek kötelező a pénztárgép használata?
Amennyiben nyugtaadási kötelezettségének nem számlával tesz eleget,

a nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az
alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyúj-
tási),

7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szállás-

hely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag
a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai se-
bészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből
kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag
mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási
és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi
adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
15.1. a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
15.2. a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző
üzlete, bemutatóterme,
15.3. az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a
helyiségben folytatja,
15.4. a termelői borkimérés,
15.5. az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda
utazási szolgáltatásai tekintetében,
15.6. a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti
nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a
kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
(48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklet)
Az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettséget helyszíni ellenőrzéssel, pró-

bavásárlásokkal kiemelten ellenőrzi – számolni kell ilyennel a saját cégben
is. Fel kell hívni az alkalmazottak figyelmét a nyugtaadásra vonatkozó jogi
előírások betartására, mi több meg kell velük ismertetni a nyugtaadás helyes
és alkalmazandó technikáját is (nem a fizetés után, hanem egyidejűleg adjuk
stb.) Mindezek belefoglalhatók az alkalmazott munkaszerződésébe is. Annál
is inkább, mert az Art. 1 millió forint mulasztási bírság kiszabását teszi le-
hetővé, ha a vállalkozás a számla, illetve nyugtakibocsátási kötelezettségét
elmulasztja, illetőleg a számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bo-
csátja ki.

30.3. Számla- és nyugtaadás ellenőrzése és elmulasztásának

szankciói
A törvény megadja a jogot az adóhatóságnak, hogy helyszíni ellenőrzés

keretében próbavásárlással a számla-, nyugtaadási kötelezettség teljesítését
ellenőrizze.
Az Art. 1 millió forint mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé, ha a
vállalkozó számla, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a
számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.
Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevé-
kenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az
adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében
(műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül má-
sodik alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét.
A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés idő-
tartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap.
31. KÉSZPÉNZFIZETÉS ÉS KEZELÉS AZ EGYÉNI

VÁLLALKOZÁSBAN
A vállalkozás pénzkezelése – számlázott követelései kiegyenlítése, pénz-

ügyi kötelezettségei teljesítése technikai értelemben alapvetően kétféle mó-
don történhet: vagy bankszámlán, vagy készpénzben. Természetesen a telje-
sítés egyéb módon is történhet, pl. beszámítással, engedményezéssel, de itt
most a pénzkezelést tárgyaljuk.
A vállalkozásnak általában bankszámla-nyitási kötelezettsége van, kié-
ve, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett. Tehát az alanyi adó-
mentességet választó egyéni vállalkozó adófizetésre, így bankszámlanyitásra
nem kötelezett.
31.1. Készpénzfizetési korlát vállalkozások között
A bankszámlanyitásra kötelezett egyéni vállalkozó az adóköteles tevé-

kenysége keretében más – ugyancsak bankszámlanyitásra vállalkozásnak –
szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint ös�-
szegben teljesíthet készpénzfizetést.
Ezen szabály megsértése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió fo-
rintot meghaladó része után mind a vállalkozónak, mind pedig a fizetés jogo-
sultjának húsz százalék mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie.

31.2. A készpénzfizetés bejelentése az adóhatóságnak
A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és

vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozá-
si tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével – be kell
jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meg-
haladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.
Tehát ilyen kötelezettség csak kapcsolt vállalkozások között van – például az
egyéni vállalkozó és cége közötti készpénzfizetés esetén.
31.3. Készpénz fizetés elfogadása árukereskedelmi tevékenység esetén
Bármely árukereskedelmet folytató vállalkozás hárommillió forintot

elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetés csak akkor fogadhat el, ha a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo-
zásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti szabályzatot készít, és annak
a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény
szerinti kötelezettségek (ügyfél átvilágítás, bejelentés stb.) teljesítését. A ke-
reskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót
nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedel-
mi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer
forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
Ezek a kötelezettségek egyaránt vonatkoznak árukereskedelmi tevékeny-
séget folytató egyéni vállalkozóra, egyéni cégre, gazdasági társaságra.
31.4. Házipénztár az egyéni vállalkozásban
Az egyéni vállalkozóra nem vonatkozik a Számviteli törvény, így nincs

kötelezettsége pénzkezelési szabályzat készítésére sem, így annak megsér-
tése miatt sem szankcionálható. Vonatkozik rá viszont az Szja törvény –
amelynek kamatkedvezményre vonatkozó rendelkezései jöhetnek szóba. Ha
a magánszemély egy kifizetőtől – például a saját vállalkozásából pénzt vesz
fel későbbi elszámolásra, és ezzel 30 napon belül sem számol el, akkor ezt a
jelenséget az Szja törvény úgy tekinti, mint egy „kölcsönt”. A kölcsönre meg
nem fizetett kamat azonban adóköteles jövedelem. A részletes feltételeket az
Szja törvény 72.§-a tartalmazza.

KIADÓI TÁJÉKOZTATÓ – FELHASZNÁLÁSI

FELTÉTELEK
E kézikönyv az ADÓNET.HU Zrt. elektronikus kiadványa. Az kiadvány

szerzői jogi védelem alatt áll, 1 példányban saját gépre menthető, illetve
1 példányban kinyomtatható, a saját tevékenység során felhasználhatók.
A kiadvány harmadik személy részére sem elektronikus sem hagyományos
– nyomtatott – formában nem továbbítható.
ADÓNET.HU ZRT.

Egyéni Vállalkozók Adózási Kézikönyve - E-Könyv 2022 - 08 - 15

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Egyéni Vállalkozók Adózási Kézikönyve - E-Könyv 2022 - 08 - 15

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EGYÉNI

Dr. Szabó Tibor

II. RÉSZ – EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA

JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

3.15. Egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása egyszemélyes

III. RÉSZ – ADÓZÁS-TECHNIKAI TUDNIVALÓK.................. 30

IV. RÉSZ – A VÁLLALKOZÓI SZJA SZERINTI ADÓZÁS..... 44

JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

8. HELYI IPARŰZÉSI ADÓ A VÁLLALKOZÓI SZJA ALATT.... 56

JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

14.4.3. 90% költséghányadra jogosító tevékenységek............................ 78

VI. RÉSZ – KISADÓZÓ VÁLLALKOZÓK TÉTELES

JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

20.1. Az új kata választásának és alkalmazásának feltételei................... 89

VII. RÉSZ – ÁFA SZABÁLYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

29.2.2. Számlázó programmal szembeni követelmények....................... 107

JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Amikor az adózási, könyvelési feladatokat taglaljuk, valójában arra a

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSA

1. Az egyéni vállalkozási forma előnyei és hátrányai

Az egyéni vállalkozás – mint vállalkozási forma – előnyeit a következő-

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

• Az egyéni vállalkozás hátránya a korlátlan jogi felelősség, a vállalkozói

Az egyéni vállalkozás a mikrovállalkozások jellemző működési formá-

2. Egyéni vállalkozás alapítása

2.1. Mi az egyéni vállalkozás és ki lehet egyéni vállalkozó?

A törvény szerint az egyéni vállalkozó a természetes személy üzletszerű

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

a vállalkozásnak nincs az alapítótól elkülönülő önálló személyisége, (jogké-

2.2. Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

A törvény szerint nem lehet egyéni vállalkozó:

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

att jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítélésé-

Ezekről a nemleges feltételekről nem kell külön igazolást csatolni – így

2.3. Egyéni vállalkozás alapításának menete

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Itt kell megtenni az adózási adatokra vonatkozó bejelentését, nyilatkoza-

2.3.2. Adószám, nyilvántartási szám, KSH szám megállapítása

A bejelentési űrlap megfelelő kitöltése esetén a rendszer automatikusan

2.3.3. Adózási módok választása a bejelentés során

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése során

2.3.4. Bejelentés a Rendelkezési nyilvántartásba

Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartásba vételét követő 8 napon belül

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

ronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét. Ez alapján egyéni

2.3.5. Kamara regisztráció

Az egyéni vállalkozót regisztrációs kötelezettség terheli a Magyar Keres-

2.3.6. Építőipari kivitelező vállalkozások regisztrációja

Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevé-

2.3.7. Bankszámlanyítási és vezetési kötelezettség

A bankszámla-nyitási kötelezettséget az adókötelezettségek egyik eleme-

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Ha az egyéni vállalkozó nem köteles bankszámlanyításra, és nem is nyít,

3. Az egyéni vállalkozóra vonatkozó működési szabályok

Általánosságban elmondható, hogy az egyéni vállalkozó némely speciá-

3.1. Az egyéni vállalkozó felelőssége

Az egyéni vállalkozó mint természetes személy vesz részt az üzleti forga-

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

ott áll. Kétségtelen tehát, hogy a korlátlan jogi felelősség fennáll – de ez a

3.2. Az egyéni vállalkozó névhasználata

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu

Tartalomjegyzék JOGI MEGOLDÁSOK WEBÁRUHÁZA – www.kezikonyvek.hu