ABIOTIKUS TÉNYEZŐK HATÁSA A ZÖLDSÉGFAJOK BELTARTALMI ÉRTÉKEIRE,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FITONUTRIENSEKRE Helyes Lajos, Pék Zoltán Magyar Agrár- és

Élettudományi Egyetem A Kertészettudományi Intézetben (illetve jogelődjeiben) az abiotikus
tényezők (különös tekintettel a vízellátottságra) hatását a termésképzésre, illetve a fontosabb
beltartalmi értékekre (Brix°, savtartalom) több mint hat évtizede vizsgálják, értékelik. A legfontosabb
tesztnövény az ipari paradicsom, de étkezési és csili paprikával, uborkával, gyökérzöldség fajokkal, és
káposztafélékkel is folytak, folynak kísérletek. Kezdetben a beltartalmi vizsgálatok a Brix°-ra, cukor
és savtartalomra irányultak. Ezek a beltartalmi összetevők, 2000-től kiegészültek a bioaktív anyagok
(fitonutriensek) vizsgálatával is. A fitonutriensek a növényi metabolizmus másodlagos termékei.
Legfontosabb szerepük a növényi sejtekben a védelem, többek között az UV sugárzás, a hőstressz, a
korokozók és a kártevők ellen. Védelmet nyújtanak a szabad gyökökkel szemben. Szín- és
aromakomponensek is. Legfontosabb egészségvédő növényi hatóanyagok (fitonutriensek): vitaminok,
karotinoidok, kapszaicinoidok, glükozinolátok, allil-diszulfidok, polifenolok. Az elmúlt több, mint két
évtizedben, kutatói tevékenységünk fő célját, a fontosabb zöldségfajok -paradicsom, paprika (étkezési
és csili), brokkoli, vöröshagyma, sárgarépa, tojásgyümölcs- antioxidáns hatású fitonutrienseinek
értékelése és hazai ökológiai adottságokhoz való adaptálása jelentette. A bioaktív paraméterek közül
az első a likopin képződésére ható abiotikus tényezők meghatározása volt, ami nemzetközileg is
elismert eredményeket adott (Helyes és mtsi 2003), de több tudományos eredmény született, az egyéb
karotinoidok (paradicsom, sárgarépa, étkezési paprika), a kapszaicinoidok (csili és fűszerpaprika), a
polifenolok (paradicsom, paprika), allil-diszulfidok (vöröshagyma) és a glükozinolátok (brokkoli)
esetében is. Vízellátottság hatásának vizsgálata A zöldségfajok nagyon érzékenyek a vízellátottság
mértékére. Ez nem csupán a piacképes termés mennyiségét határozza meg, alapvetően befolyásolja a
beltartalmi értékeket is. Az 1. ábra az eltérő vízellátottság hatását mutatja be, az ipari paradicsom
egyik legfontosabb beltartalmi összetevőjére a Brix°-ra, 36 év átlagában. A tartamkísérletben hat
évjárat típust tudtunk elkülöníteni. A kedvezőbb vízellátottság szignifikánsan csökkentette a Brix
fokot a B, C, és a D, évjárattípusokban. Fontos megjegyezni viszont, hogy a kedvezőbb vízellátottság
hatására az egy hektárról betakarítható szárazanyag mennyisége szignifikánsan magasabb volt
(Helyes-Varga 1994; Helyes 1999). Paradicsom beltartalmi értékei, különös tekintettel a likopin
tartalomra A Brix° mellett a paradicsom fontos beltartalmi értékei a szénhidrát- és savtartalom és ezek
aránya, a fitonutriensek közül pedig a likopin, a β-karotin, a polifenolok, és a C-vitamin. Ezen
összetevők értékét meghatározza a genotípus, a termesztés módja és a tenyészidő során a környezeti
tényezők alakulása, különös tekintettel a fényellátottságra és a hőmérsékletre. Szakmai körökben
közismert, hogy a paradicsom piros színét a likopin adja. A legtöbb karotinoid, így a likopin is az érés
fázisában halmozódik fel. A zöld bogyók likopin tartalma alig éri el az 1mg/100g-os értéket (Brandt és
mtsi 2003, 2006). A 2. ábra több genotípus esetében mutatja be három különböző termesztés mód
esetében a likopin koncentráció alakulását. Azonos ökológiai körülmények között termesztett fajták
között is volt jelentős különbség (Helyes és mtsi 2012). Fontos megjegyezni, hogy a környezeti
tényezők (különösen a hőmérséklet és a fény) a termésképzés időszakában közel azonosak voltak az
ipari és a támrendszeres termesztés estén. Tehát a likopin tartalmat a fajták genetikai adottságai
alapvetően befolyásolják. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a környezeti tényezőknek a likopin
kialakulására számottevő hatása van. A Daniela F1 esetében lehetőségünk volt arra, hogy a likopin
tartalom alakulását megvizsgáljuk szabadföldi támrendszeres termesztésben és üvegházi hajtatásban
is, alapvetően eltérő környezeti feltételek mellett. Hajtatásban -40%-kal magasabb likopin tartalmat
kaptunk-, ahol a hőmérséklet és a fény erőssége alacsonyabb volt a termésképződés, termésnövekedés
XXIX. Növénynemesítési Tudományos Napok 12 időszakában, mint a szabadföldi támrendszeres
termesztésnél. Az 1. táblázat a paradicsom legfontosabb beltartalmi összetevőit mutatja be kétéves
támrendszeres szabadföldi termesztés esetében. A sorok tájolása tette lehetővé, hogy voltak nem
árnyékolt, (NS) bogyók, fürtök, amelyek 09:00 és 16:00 között teljes napfénynek voltak kitéve, míg az
árnyékolt gyümölcsök (SF) teljesen árnyékoltak voltak ebben az időszakban. Szignifikáns különbség
(p=0,001) volt az árnyékolt (SF) és a nem árnyékolt (NS) bogyók felületi hőmérséklete között, amit a
bogyók érése során minden nap 6-18 óra között infravörös távhőmérővel határoztunk meg. Minél több
közvetlen napsütésnek voltak kitéve a fürtök, annál magasabbra volt a felszíni hőmérsékletük. A nem
árnyékolt gyümölcsök átlaghőmérséklete szignifikánsan magasabb (7,0 és 9,3°C-kal) volt 1400
órakor, a levegő hőmérsékleténél. A magasabb felületi hőmérséklet szignifikánsan több polifenol és
aszkorbinsav, valamint lényegesen kevesebb (28 és 22%-kal) likopin tartalmat eredményezett a
paradicsom gyümölcseiben (Helyes és mtsi 2007). A likopin intenzív képződésére a 16-25ºC közötti
hőmérséklet az optimális, ettől magasabb hőmérsékleten lelassul a szintézise, 30-32ºC felett pedig,
blokkolt. Ez az oka annak, hogy a meleg nyári napokon a bogyók piros helyett
narancssárga/szalmasárga színűek lehetnek, ugyanis a 32o C feletti hőmérséklet stimulálja a likopin,
β-karotinná történő átalakulását, a β-karotin szintézise, pedig csak 38ºC felett gátolt. 1. ábra
Vízellátottság hatása az ipari paradicsom vízoldható szárazanyag koncentrációjára Évjárat típusok:
A/Kedvező vízellátottságú; B/Rövid idejű vízhiány; C/Hőmérséklet szempontjából különösen kedvező
év; D/Tartós vízhiány; E/Vízellátottságtól független közepes termés; F/Vízellátottságtól független
alacsony termés; (36 éves tartamkísérlet átlaga, Fajta: Kecskeméti Jubileum) 2. ábra A vizsgált fajták
likopin-tartalmának alakulása 5,2 6,2 6,7 7,7 4,9 5,8 4,9 5,0 5,3 5,6 4,6 5,1 0 2 4 6 8 10 A B C D E F
öntözetlen 1 x 40 mm rendszeresen önt. 7 8,3 8,7 8,4 7,4 6,4 6,9 5,9 7,7 12,1 10,6 9,6 9,7 12,6 0 2 4 6
8 10 12 14 mg/100g XXIX. Növénynemesítési Tudományos Napok 13 1. táblázat Különböző
kitettségű paradicsom bogyók beltartalmi összetevői, az érési folyamat végén (cv. Lemance F1; n=4;
±SD) évek Brix° szénhidrát (%) szerves savak (‰) C-vitamin (mg 100g-1 ) Polifenol (mg 100g-1 )
likopin (mg 100g-1 ) 1. SF 6,0±0,56a 3,5±0,46a 0,38±0,023a 35,7±3,74a 6,5±0,98a NS 6,4±0,47a
3,8±0,26a 0,34±0,023a 38,6±2,07a 4,7±0,84b 2. SF 4,8±0,10b 2,2±0,40b 0,32±0,004b 20,0±2,23a
37,6±1,56a 5,6±0,59a NS 5,0±0,11b 2,7±0,08c 0,30±0,015c 26,8±3,63b 47,2±3,00b 4,4±0,42b
ugyanazon oszlopban, az azonos felső indexű adatok nem szignifikánsak, P=0,05 NS=napnak kitett
bogyók; SF= árnyékolt bogyók Paprika karotinoid és kapszaicinoid koncentrációját befolyásoló
tényezők Az étkezési paprika legfontosabb fitonutriense, a C-vitamin. Átlagos C-vitamin tartalma 170
mg/100 g nyerstömegre vonatkoztatva. Ez az érték genotípustól, környezeti tényezőktől (különös
tekintettel a fényre) érettségi állapottól, bogyó-átlagtömegtől függően lehet lényegesen 100 mg/100g
alatt és 200 mg/100 g felett. A vitaminok közül még tartalmaz tokoferolokat, és B-vitaminokat. A
paprika fajták jelentős típusa tartalmaz kapszaicint is, ami szintén nagyon fontos fitonutriens. A
paprika jelentő karotinoid forrás (Daood és mtsi 2014). Szabadföldi kísérletben vizsgáltuk, a Kápia
típusú étkezési paprikánál, a karotinoid koncentráció és összetétel alakulást. Több mint 40 féle
karotinoidot mutattunk ki. A piros színű karotinoidok közül legnagyobb koncentrációban a kapszantin
és a kapszorubin és izomerjeik fordulnak elő. A sárga karotinoidok közül a zeaxantin,
kukurbitaxantin- és β-karotin a meghatározó (Ambrózy és mtsi 2016). Konzervipari és
táplálkozásélettani szempontból is fontos a karotinoid koncentráció és a sárga-piros karotinoidok
egymáshoz viszonyított aránya. Két szedési időpontot vizsgáltunk (08.26. és 09. 30.). A betakarítás
időpontja előtti, három hetes időszakot néztünk meg, a hőmérséklet alakulása szempontjából. Ez az az
időszak, amikor a bogyó már elérte a teljes, fajtára jellemző méretét (gazdasági érettség), és ezt
követően elkezdődik a klorofill lebontása, majd a karotinoidok beépülése. Az első szedést megelőző 3
hét, napi minimum hőmérsékletének átlaga 15,0 °C, maximum napi hőmérséklet átlaga 26,5 °C és a 3
hét napi középhőmérséklet átlaga 20,8 °C volt. Ezzel szemben a 2. szedést megelőzően a minimum
átlaga 10,9°C, maximum átlaga 18,6°C és a 3 hét napi átlaga pedig csupán 14, 7 °C volt. Ez 6 °C-os
csökkenés az előző szedéshez képest. A 2. táblázat mutatja a piros, a sárga és az összes karotinoid
koncentrációját. és egymáshoz viszonyított arányukat. Az összes karotinoid koncentráció közel a
felére (47%-kal) csökkent, viszont a piros színű karotinoidok 56%-kal, sárgák csak 25 %-kal
csökkentek, a szeptember végi szedésnél. Tehát jelentősen megváltozott a piros/sárga karotinoidok
egymáshoz viszonyított aránya. Az első szedésnél 2,4- szer volt több a piros karotinoidok
koncentrációja, míg a 2. szedésnél csak 1,4 szeres a sárgához képest. Tehát a biológiai érés fázisában
szignifikáns mértékben megváltozott a karotinoid koncentráció és az összetétel is. 2. táblázat
Karotinoid tartalom és összetétel alakulás a Kápia típusú paprikánál szedések időpontja piros színű
karotinoidok sárga színű karotinoidok összes karotinoid μ/gr. % μ/gr. % μ/gr. % 08.26. 348 71 145 29
493 100 09.30. 153 58 109 42 262 100 A fitonutriensek a növényi sejtek védelmi rendszerében is
fontos szerepet töltenek be. Ezért egy részüknek a koncentrációja abiotikus (vagy biotikus) stressz
hatásra szignifikánsan növekszik. Ilyenek a kapszaicinoidok is. Az elmúlt években több kísérletet
folytattunk szabadföldi és növényházi körülmények között, hogy a kapszaicin szintézisét befolyásoló
abiotikus tényezőket számszerűsítsük (Agyemang Duah és mtsi 2021). A 3. táblázat ezekből mutat be
egy példát, a szabadföldi kísérletsorozatból. Két genotípust (Star Flame és Fire Flame) és 4 kezelést és
két szedési időpontot vizsgáltunk randomizát 4 ismétléses kísérletben. A két genotípus esetében
szignifikáns különbséget tapasztaltunk minden kezelésben. A Star Flame minden kezelésben és
szedési időpontban XXIX. Növénynemesítési Tudományos Napok 14 szignifikánsan magasabb
koncentrációba tartalmazott kapszaicint. Mindkét genotípus a szeptemberi 28.-ai szedésben adott
magasabb kapszaicin tartamú bogyókat. Az augusztusi átlaghőmérséklet 18°C, a hajnali minimumok
átlaga pedig 11 °C volt, ez a szeptemberi hónapban 14°C-ra, illetve 6°C csökkent. Fontos
megjegyezni, hogy szeptemberben több alkalommal, a minimum hőmérséklet csupán 2—3°C volt.
Tehát az alacsonyabb hőmérséklet és besugárzás kedvezett a kapszaicinoidok kialakulásának. Fólia
alatti kísérletben, 50%-kal csökkentett vízadag, (a napi ETpot 50%-át adtuk ki.) több mint kétszeres
kapszaicinoid növekedést eredményezett (Nagy és mtsi 2015 és 2017). 3. táblázat. Az eltérő
árnyékolás és a szedés időpont hatása az összes kapszaicinoid koncentrációra (átlag±SD (n=4)
értékekre µg/g-ban nedves tömegben kifejezve). Star Flame Fire Flame 1. szedés 2. szedés 1. szedés
2.szedés Fehér 436.4±81.1 Aa 576.7±51.6 Ba 152.9±25.0 Aa 338.1±25.7 Bb Piros 427.9±79.1 Aa
591.5±53.1 Ba 150.7±18.6 Aa 202.3±24.3 Ba Zöld 375.7±63.7 Aa 578.5±49.1 Ba 172.6±24.5 Aa
370.8±14.1 Bb Kontroll 489.4±36.8 Aa 611.4±45.3 Ba 247.8±5.9 Ab 337.5±84.0 Ab Tukey HSD
post-hoc teszt eredménye alapján azonos nagybetűvel jelölt kezelések a szedés idő tekintetében, a kis
betűvel jelöltek pedig árnyékolás alapján nem térnek el szignifikánsan egymástól. 1. szedés időpontja:
augusztus 24; 2. szedés időpontja: szeptember 28. Brokkoli fontosabb fitonutriensei A japánok a
brokkolit „szuper” zöldségnövénynek tartják, táplálkozásélettani szempontból. A brokkoli magas
koncentrációban tartalmaz C- vitamint (az étkezési paprika után következik a zöldségnövények közül),
β-karotint, de jelentős, a kalcium, és a vastartalma is. Nyomelemek közül számottevő mennyiségben,
szelén is található benne. A brokkoli táplálkozás-élettani jelentősége még azzal is magyarázható, hogy
a keresztesvirágúakra, (káposztafélék) jellemző glükozinolátok, illetve a legismertebb növényi
gyógyszerhatóanyagok, a polifenolok is megtalálhatók benne. Ezek komoly antioxidáns kapacitással
rendelkeznek, és bizonyítottan fontos szerepet játszanak a civilizációs betegségek megelőzésében és
terápiájában, így vonzóak a „reform orvoslás” számára. A glükozinolátok közül a legjelentősebb
fitonutriense a brokkolinak a szulforafán (Pék és mtsi 2012). Több éves kísérletet végeztünk abból a
célból, hogy milyen módon lehet növelni a szulforafán koncentrációt. Kísérleti eredményeink
igazolták, hogy hideghatásra (hajnali -2 -4 °C) a szulforafán (glükorafanin) koncentráció 8-10
szeresére növekedett (Pék és mtsi 2013; Riadh és mtsi 2020). Összefoglaló Napjainkban a
zöldségtermesztésben, a termesztés célja nem csak a piacképes termésmennyiség növelése. Egyre
nagyobb figyelmet kap a táplálkozásélettani szempontból fontos fitonutriensek növelése. Minden
bioaktív komponens, (vitaminok, karotinoidok, kapszaicinoidok, polifenolok, glükozinolátok, stb.)
esetében táplálkozás-élettani szempontból nagyon fontos, hogy mennyi az a minimális dózis amit
naponta be kell vinni és hogy az felszívódik-e vagy sem. Tehát bekerül az anyagcserébe vagy nem.
Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes fajok esetében megadott bioaktív összetevők koncentrációja
mindig átlag értékek! A különböző fitonutriensek koncentrációjára (bioaktív anyagokra) bizonyítottan
jelentős mértékben hatnak a környezeti tényezők (hőmérséklet, fényellátottság, vízellátottság stb.), a
termesztéstechnológia és a termesztett fajta. Irodalom Agyemang Duah, S., Souza, C., S., Nagy, Zs.,
Pék, Z; Neményi, A., Daood, H, G.; Vinogradov, Sz., Helyes, L. 2021. Effect of Water Supply on
Physiological Response and Phytonutrient Composition of Chili Peppers WATER 13: 9 p. 1284
Agyemang Duah, S; Souza., SS., Daood, H.G., Pék, Z., Neményi, A., Helyes, L. 2021. Content and
response to Ɣ-irradiation before over-ripening of capsaicinoid, carotenoid, and tocopherol in new
hybrids of spice chili peppers. LWT-FOOD SCIENCE AND TECHNOLOGY Paper: 111555, XXIX.
Növénynemesítési Tudományos Napok 15 Ambrózy, ZS., Daood, H., Nagy, ZS., Darázsi Ledó, H.,
Helyes, L. 2016. Effect of net shading technology and harvest times on yield and fruit quality of sweet
pepper. Applied ecology and Environmental Research, 14, (1): pp. 99-109. Brandt S., Lugasi A.,
Barna É., Hóvári J., Pék Z., Helyes L. 2003. Effects of the growing methods and conditions on the
lycopene content of tomato fruits. Acta Alimentaria 32, (3), pp. 269-278. Brandt S., Pék Z., Barna É.,
Lugasi A., Helyes L. 2006. Lycopene content and colour of ripening tomatoes as affected by
environmental conditions. Journal of the Science Food and Agriculture 86: (4) pp. 568-572. Daood, H.
G., Palotás, G., Palotás, G., Somogyi, Gy., Pék, Z., Helyes, L. 2014. Carotenoid and antioxidant
content of ground paprika from indoor- cultivated traditional varieties and new hybrids of spice red
peppers. Food Research International 65, pp. 231-237. Helyes L.1999. A paradicsom és termesztése.
SYCA Szakkönyvszolgálat, Budapest, 233 p. +melléklet Helyes L., Varga Gy. (1994): Irrigation
demand of tomato according to the results of three decades. Acta Horticulturae 376, 323-328. Helyes
L. Brandt S. Réti K. Barna É. Lugasi A. (2003): Appreciation and analysis of lycopene content of
tomato. Acta Horticulturae. 604. 531-537. Helyes L., Lugasi A., Pék Z. 2007. Effect of natural light on
surface temperature and lycopene content of vine ripened tomato fruit. Canadian Journal of Plant
Science. 87. (4) 927-929 p. Helyes, L., Lugasi, A., Pék, Z. 2012. Effect of irrigation on processing
tomato yield and antioxidant components. Turk. J. Agric. For. 36, (6), pp. 702-709 Nagy, Z., Daood,
H., Ambrózy, Z., Helyes, L. 2015. Determination of Polyphenols, Capsaicinoids, and Vitamin C in
New Hybrids of Chili Peppers. Journal of Analytical Methods in Chemistry, ID 102125, 10 pages
Nagy, Zs., Daood, H., Koncsek, A., Molnár H., Helyes, L. 2017. The Simultaneous Determination of
Capsaicinoids, Tocopherols and Carotenoids in Pungent Pepper Powder. Journal of Liquid
Chromatography & Related Technologies, 40. (4), pp. 199–209. Pék, Z., Daood, H., Nagyné, M.G.,
Berki, M., Tóthné, M.M., Neményi, A., Helyes, L. 2012. Yield and phytochemical compounds of
broccoli as affected by temperature, irrigation, and foliar sulfur supplementation. HortScience, 47
(11), pp. 1646-1652. Pék, Z., Daood, H., Gasztonyi Nagyné, M., Neményi, A., Helyes, L. 2013. Effect
of environmental conditions and water status on the bioactive compounds of broccoli. Central
European Journal of Biology, 8 (8) pp. 777-787. Riadh, I., Tlili, I., Pék, Z. Montefusco, A., Siddiqui,
M., W., Homa, F., Hdider, C., R'Him, T., Helyes, L., Lenucci, M., S. 2020. Pre- and post-harvest
factors affecting glucosinolate content in broccoli. Front. Nutr. 7: 147.