1

Amikor meghallotta az emóriak összes királya, akik a Jordántól nyugat felé laknak, és a kánaániak
összes királya, akik a tenger mellett laknak, hogy kiszárította az ÚR a Jordán vizét Izráel fiai előtt, amíg
átkeltek, megolvadt a szívük, és elakadt még a lélegzetük is Izráel fiai miatt.

2
Ebben az időben mondta az ÚR Józsuénak: Csinálj kőkéseket, és másodszor is metéltesd körül Izráel
fiait.

3
Erre Józsué kőkéseket csinált, és körülmetélte Izráel fiait az Arálót-halmon.

4
Az ok pedig, amiért körülmetélte őket Józsué, ez: mindazok, akik kijöttek Egyiptomból, a férfiak, a
harcosok mindnyájan meghaltak a pusztában útközben, miután kijöttek Egyiptomból.

5
Mert körül volt ugyan metélve az egész nép, amely kijött, de azt a népet, amely a pusztában született,
útközben, amíg vonultak Egyiptomból, nem metélték körül.

6
Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a pusztában, és ezalatt valamennyi hadakozó férfi elpusztult,
aki kijött Egyiptomból, mivel nem hallgattak az ÚR szavára. Megesküdött nekik az ÚR, hogy nem látják
meg azt a földet, amelyről megesküdött az ÚR az ő atyáiknak, hogy nekik adja azt a tejjel és mézzel
folyó földet.

7
Fiaikat azonban, akiket a helyükre állított, körülmetélte Józsué. Mert körülmetéletlenek voltak, mivel
útközben nem metélték körül őket.

8
Miután pedig az egész népet körülmetélték, a helyükön vesztegeltek a táborban, amíg meggyógyultak.

9
Ekkor azt mondta az ÚR Józsuénak: Ma fordítottam el rólatok Egyiptom gyalázatát. Ezért hívják e helyet
Gilgálnak mind a mai napig.

10
Gilgálban táboroztak Izráel fiai, és elkészítették a páskát Jerikó mezején a hónap tizennegyedik napján
este.

11
A páska második napján, még aznap kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát ettek a föld terméséből.

12
A következő naptól, hogy ettek a föld terméséből, megszűnt a manna, és nem volt többé mannája Izráel
fiainak, hanem Kánaán földjének gyümölcséből ettek abban az esztendőben.

13
Amikor Józsué Jerikónál volt, fölemelte szemét, és látta, hogy íme, egy férfi áll előtte kivont karddal a
kezében. Józsué odament hozzá, és megkérdezte tőle: Közülünk való vagy-e, vagy ellenségeink közül?

14
Ő pedig mondta: Nem, mert én az ÚR seregének vezére vagyok, most jöttem. Ekkor Józsué arccal a
földre borult előtte, meghajolt, és ezt mondta neki: Mit akar mondani az én Uram az ő szolgájának?

15
Az ÚR seregének a vezére azt mondta Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely,
amelyen állsz. És Józsué úgy cselekedett.

 « Józsué 4. Fejezet
  Józsué 6. Fejezet »

Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Igehirdetés.ma

A legyõzhetetlen akadály

A parancsnok parancsnoka

A szövetség jele (Józsué könyve 8.rész)

Az élet kenyere (Józsué könyve 9.rész)

Az odaszánt élet

Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?! (Józsué könyve 10.rész)

Kalauz
Március 2

Egyéves:

 3Móz 25:47-27:13
 Mk 10:32-52
 Zsolt 45:1-18
 Péld 10:22
Kétéves:

 I. év: 2Móz 11
 II. év: 2Krón 20
 Mk 10:32-52
 Zsolt 45:1-18
 Péld 10:22

Példabeszéd
A bölcsesség megszabadít a nem hozzád tartozó asszonytól, a beszédével hízelkedő idegentől,
Péld. 2:16