A gráci Magyar Ovi daloskönyve

Megy a gőzös kereke,

fölfele és lefele.
Vizet iszik, meg is áll,

míg__________ be nem száll.

 Ősz
Versek, megzenésített versek
Weöres Sándor Galagonya
Őszi éjjel izzik a
galagonya, izzik
a galagonya Kányádi Sándor
ruhája. Zúg a Alma
tüske, szél
szalad ide-oda,
reszket a
galagonya
magába. Hogyha
a hold rá fátylat
ereszt: lánnyá
válik, sírni kezd.
Őszi éjjel izzik a
galagonya, izzik
a galagonya
ruhája.

Megzenésített versek, játékok

Csukás István
 De
jó a dió!

2. Gyere, te rigó, itt van a dió:

Héja ropogó, bele csudajó.

Csőszjáték

Egy gyermek a csősz, aki leguggol és úgy tesz, mintha aludna. A többiek körülötte
helyezkednek el és éneklik a dalt. A pásztor erre a lármára fölébred, és
kergetni kezdi a szőlőtolvajokat, akik riadtan elmenekülnek. Akit elfog, az lesz
az új csősz.
 Badacsonyi szőlőhegyen

Egyik kezünkkel
ütögetjük a
hátunkat.

Két karunkkal lengetünk jobbra-

balra.

Kérdőjel mutatása. Alkar

csipkedése.

Jobbra, majd balra mutatás. Csípőkörzés.

Kört alakítanak a gyerekek, egyikük középre áll. Az ének ütemére, mintha kiolvasna, ujjával sorban
mindenkire rámutat. Akire a “csűr” szó jut, azzal két kézzel kezet fogva a kör közepén körbe lépeget, míg
az ének tart. A játék újrakezdésénél beáll a gyermekek közé, választott társa pedig kiszámol.

Dombon törik
a diót

Körben állunk, egymás kezét

ritmusra mondva: megfogva,
elindulunk, majd irányt váltunk,
megállva tapsolni kezdünk,
lecsücsülünk.
 Mondókák, találós kérdések
Mondókák
Gomba, gomba, gomba, a fej veregetése ujjbegyünkkel
Találós kérdések
Nincsen semmi gondja. legyintés
Ha az eső esik rája, az esőt utánozva kocogtatjuk a
fejünket Kis ember áll az erdőben, Nagyra nő a
karimája. karkörzés a fej fölött nagy kalap van a
fejében. Az esőt csak neveti, szájra mutogatás
nevetve Ha kalapját megetted, Van kalapja,
teheti. a fej ütögetése őt magát is ismered.
 (GOMBA)
nyomunkban már a csősz.
Jön az ősz, jön az ősz, Sünilabda, zöld a színe. Ősszel pottyan le a fűbe. Nem
csak egy kosár felleget.
loptunk mi egyebet, Benne barna golyó lapul, nagyot pattan, hogyha gurul.
Itt az ősz, jön az ősz,Mi az? didereg már a csősz. (GESZTENYE)

Zöld burokba születtem, mikor aztán nagy lettem,

Lábam egy van, bordám több van, a zöld burok kifeslett, helyem itt van, helyem ott van. és az úrfi kiesett.
Napos időn otthon hálok,(DIÓ) borús időn utcán járok.
(ESERNYŐ)Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok. Télen elrejt jól a kamra, Mi is volnék, ha nem…?
(ALMA)

Tél, Mikulás, karácsony, farsang

Versek, mondókák, találós kérdések
Weöres Sándor Száncsengő Földobban két nagy ló - csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő –
- kop-kop-kop – nyolc csing-ling-ling - tél öblén távol ring.
Éj-mélyből fölzengő - csing- patkó. Nyolc patkó –
ling-ling – száncsengő. kop-kop-kop - csönd-
Száncsengő – csing-ling-ling zsákból hangot lop.
tél öblén halkan ring.
Szétmálló hangerdő
Kányádi Sándor Aki
fázik
Aki fázik, vacogjon, fújja
körmét, topogjon, földig érő
kucsmába, nyakig érő
csizmába, burkolózzék
bundába, bújjon be a
dunyhába, üljön rá a kályhára -
mindjárt megmelegszik.
körmünket és topogunk Hógolyózni, jaj, de jó!
lehajolunk a bokánkhoz
a nyakunkhoz tartjuk
az öklünket fölvesszük
a bundát bebújunk a
dunyhába leülünk a
földre
Találós
kérdés

Weöres Sándor Olvadás Egy kis házban öt kis

szoba sorakozik
Csipp, szépen, öt kis ember
Csepp, bújik oda melegedni
Egy csepp, télen.
Öt csepp (KESZTYŰ)
Meg tíz;
Olvad a jégcsap Csepereg a Mond
víz.
óka
Liccs-loccs,
locsogó, esik eső,
hull a hó.
karunkat átfonjuk a testünk Hull a hó, hull a hó,
előtt, mintha fáznánk fújjuk a
 Versek, megzenésített versek
Tóthárpád Ferenc
A hóember

Bár neve: ember, hóból a lába, hóból a törzse, hó a ruhája.

Tán nem is ember! Vagy talán mégis? Meg sose moccan, tudja a szél is.
 csak a feketerigó
maradt feketének.

Két szeme: két

gomb, Répa az
orra. Szén-
mosolyáért Pisti
csúfolja.

Karjai ágak,
„ég fele néznek”!
Hessegetik a
széncinegéket.
 Énekek
Mikulás
 2. Jaj, de szép a karácsonyfa,
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda.
Jaj, de szép a karácsonyfa!

Versek, megzenésített versek

G
I

I
k
C
b

D
t
A
m

H
h
M
é
Tavasz, húsvét, anyák napja, pünkösd
Versek, megzenésített versek
Weöres Sándor
 2. Már közhírré szétdoboltatik
:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék leglébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

Weöres Sándor
Eresz alól

Tavaszköszöntő
 Ide-oda nézegetünk kezünket a
homlokunkhoz tartva,
mutatóujjunkkal hernyómozgást
utánzunk,
csőrt utánozva mozgatjuk
kezünket, a hasunkat
simogatjuk.

Mondókák, locsolóversek, találós kérdések, énekek

Mondóka L Napsütésben nyiladozzál,
o Meglocsollak, illatozzál.
Nem fúj már és nem havaz,
c
itt van itt van a tavasz!
s Ákom-bákom, berkenye,
Csip-csirip, csip-csirip,
o Szagos húsvét reggele.
Kikelet kivirít!
l Leöntjük a virágot,
ó Visszük már a kalácsot.
v
Zöld erdőben
e
jártam, Kék ibolyát
r
láttam. El akart
s
hervadni
e
Meg szabad-e locsolni?
k

Rózsa, rózsa szép virágszál,

Szálló szélben hajladozzál.
 Tavaszi szél vizet nem tudom, hogy akkor majd hol Jó hogy látlak hóvirág,
áraszt terem a málna? megkérdezem tőled, mi

2. Hát én immár kit ( hírt hoztál, mit üzensz

válasszak, virágom, erdőnek, mezőnek?
M
virágom? Te engemet s
E
én tégedet, virágom, Szedd a szárnyad szaporán
virágom.
D
vidd a hírt madárka,
V
útrakelt már a tavasz, itt
E lesz nemsokára.
Találós kérdés Barlang
mélye az én hazám, itt élem )
világom, télen alszom, Zelk
Zoltán
nyáron meg a kerekerdőt
járom. Azt se bánnám, ha az
erdő csupa mézzé válna! Bár
Hóvirág
Orgona ága
 Énekek
Hej, tulipán

Nyisd ki rózsám kapudat,

Hadd kerüljem váradat!
Rózsafának illatja,
Az én szívem biztatja!

Ma van húsvét napja

Hímes tojás lészen

tizenkét pár készen
mi számunkra,
ha pedig nem lészen,
vízipuskám készen
számotokra.

Zúgja az erdő, susogja a

szellő, üzenik az ágak, lombok:
Légy te mindig nagyon boldog,
Édesanyám!
 Nyár
Gryllus Vilmos Megzenésített versek, énekek
Zápor
 Száz liba egy sorba'

Énekek, találós kérdések

Hol jártál
báránykám?

2. Mit ettél, báránykám? Találós kérdések

Édes füvet, asszonykám.
Van egy virág, jól ismerem,
3. Mit ittál, báránykám? szúrós tövis között terem,
Forrásvizet, asszonykám. hajnalpiros a levele,
mondjam-e, hogy mi a
4. Ki vert meg, báránykám? neve?
Szomszéd legény, asszonykám.
 (RÓZSA)

Kertben élek, illatozom, én vagyok a szépek szépe, Aki letép, jól vigyázzon, tövis karcol tenyerébe!
(RÓZSA)
6. Hogy sírtál, báránykám?
Ehem-behem, asszonykám.Oda megyek gyűjtögetni,

2. Minek mégy te az erdőbe?

Ingyom-bingyom táliber,
tutáliber, máliber:
vesszőcskéért. ahol vannak morzsák, Így marad a
porszívóban üresen a porzsák.
3. Minek néked az a vessző? (HANGYA)
Ingyom-bingyom táliber,
Énekek, találós kérdések 4. Minek néked az a
tutáliber, máliber: kiskert? Ingyom-bingyom
kertecskének. táliber,
Hová mégy, te kis nyulacska?
tutáliber,
máliber:
virágoknak.

5. Minek
néked az a
virág? Ingyom-bingyom
táliber, tutáliber,
máliber:
 Anyácskámnak.
Találós kérdések

Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon

élek, a gólyától félek.
(BÉKA)
Nagyot ugrik mint a bolha, úszik, mintha ember volna, csücsül,
szemét nagyra nyitja,
nem más biz ez, mint a … (BÉKA)

Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne.

(FELHŐ)
Ágról ágra, fáról fára fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb
akkor vagyok, hogyha diót törhetek. Szeretem a mogyorót is, a
rügyet is megeszem! Találjátok ki gyerekek, hogy mi lehet a
nevem!
(MÓKUS)
 Körjátékok
Lánc, lánc
 Körjátékok

Sétálunk

A gyermekek kézfogással
körbe járnak. Amelyik
gyermek nevét éneklik, az
arccal kifelé fordul és
ezután úgy jár. Ha már
mindenki kifordult, akkor
“Forduljon be mindenki!”
Körjátékok
szöveggel
az eredeti
helyzetben
állank fel.
 Körjátékok
Bújj, bújj, zöldág

A gyermekek két sorba állank.

Egymással szemben felemelt
karral kaput nyitnak. Énekszóra
elindul a sor a kapuk alatt. Az
ének végén a kaput leengedik.
Addig játsszák, míg mindenki
sorra nem kerül.

Tekeredik
 Körjátékok
Megfogjuk egymás kezét, úgy
csavarodunk be és ki.
 Körjátékok
Elvesztettem zsebkendőmet
A gyermekek körbeállva énekelnek. Egy
közülük a körön belül jár, a dal
közepén a kendőjét valaki előtt leejti,
az felveszi és utánaviszi. Az ének
végén a zsebkendőt középen fogva,
ketten forognak a kör közepén, a
kívülállók tapsolnak. Az marad benn a
körben, aki a kendőt kapta.

Megy a gőzős

2. A nagyapám Nagykanizsán lakik nékem.

Masiniszta bácsi nagyon szépen kérem,
vigyen engem el hozzája,
én vagyok a legkedvesebb unokája.
 Körjátékok

Aki nem lép egyszerre

2. Nem megyünk mi messzire, csak a világ végire. Ott sem leszünk sokáig,
csak tizenkét óráig.

Körben áll egy kislányka

2. Ezt szereti
legjobban,

ezzel forduljon gyorsan! Vége, vége, vége mindennek, vége a jókedvünknek!

 Játékok
Tűz-víz-szél
A gyermekek szaladgálnak. Ha a játékvezető elkiáltja magát,
hogy tűz: a gyerekek a bordásfalra menekülnek. Víz esetén: a
padra ugranak; szélnél a gyerekek átölelik az anyukájukat.
Időjárás jelentés

Esik az eső, föntről indítva

karjainkat lassan lefelé mozgatjuk
dörög az ég,
lábunkkal
dübörgünk kopog a
jég, ökölbe szorított
kézzel kopogunk
villámlik, fej fölé
emeljük nyújtott Hétfő, kedd
karunkat lecsap,
hirtelen
leeresztjük karunkat
kisütött a nap.
karkörzés magunk
előtt
Nyelvtörő Ekete, pekete,
cukota pé, Ábel, bábel dominé.
Csiszi á, csiszi bé,
Csiszicsuszi kompodé.
Találós kérdések
Kék lámpája (TŰZOLTÓAU kinevetlek.
villogó, TÓ) Tiszta, igaz és
szirénája hű vagyok,
vijjogó. zsákbamacskát
Nem ok nem árulok.
nélkül (TÜKÖR)
Éjjel-nappal
szirénáz, Csúszik, mint a
mindig jár,
siet, csiga bőre,
mégis egy
hogyha ég a tiszta lesz a
helyben áll.
ház. kezed tőle.
(ÓRA)
Mi az? Hogyha vizes,
nagyon habos,
minden holmit
tisztára mos.
Ha rám nézel,
Mi az?
visszanézlek,
(SZAPPAN)
ha rám
nevetsz,
Szádb (KANÁL) mindig
a fejbeverté
tesze k.
d, (SZÖG)
mégse Foga van és
m mégsem eszik.
(FÉSŰ) Kis dobozban
eszed
száz veszély,
, mi
piros nyelve
az?
Akárhová sokat ér.
vitték, Mi az?
(GYUFA)

Versek,
énekek
Weöres Sándor
Koc
Megy a kocsi si
és
von
at

2. Vajon hova fut a kocsi három falun át?

Vajon hova fut a vonat völgyön, hegyen át?
Weöres Sándor
 Jön a kocsi, fut Vajon hova fut a
a kocsi: vonat?
patkó- Völgyön-hegyen át!

dobogás. Jön a vonat, fut a vonat:

z
ú
g
ó
r
o
b
o
Zim, zim, megy a
g
gép, megy a gép, fut
á
a sinen a kerék,
s.
Forog a kerék. Zum,
Vajon hova fut a kocsi? zum, nagy az út,
Három falun át! nagy az út, fekete
az alagút, A masina
fut.
 Versek, énekek
Weöres Sándor

Haragosi Ti csak esztek, isztok

Fut, robog a kicsi kocsi,

rajta ül a Haragosi, din don
diridongó.

Ha kiborul az a kocsi,
leröpül a Haragosi,
din don diridongó.
Hogy a csibe,
hogy?
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya,
din don diridongó.

Ha kiborul a fakutya,
lepotyog a retyerutya,
din don diridongó.

Egymással szemben állunk, egymásba fektetjük a tenyerünket. “Hogya csibe, hogy?”-ra

egyikünk ritmusra hármat üt a másik tenyerébe. “Három forint húsz”-ra vissza, majd fej
fölött összeütjük a tenyerünket, utána egymásba karolva táncolunk jobbra és balra.