Az adózás rendje

2017. évi CL. törvény 70-76§

70. § [Az adószámla]

(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében

ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét,
valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az
adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más
hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai
alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a
kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként
mutatja ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az Alapok javára teljesítendő befizetéseket külön

számlákon tartja nyilván.

(3) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető

költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód
adószámlájára vezeti át.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart
nyilván valamely kötelezettséget - feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet így
rendelkezik - a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat
elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak és a kötelezettség előírásának
alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus
úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.

(5) Jogszabály - az önkormányzati rendelet kivételével - más, nem közvetlen adózási célú
fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.

71. § [Elszámolás az adószámlán]

Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti

befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

72. § [Rendelkezés költségvetési támogatás elszámolásáról]

Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az

adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású
fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A
jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési
kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési
támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése
időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége
napját kell tekinteni.

73. § [Adótartozás nettó számítása]

 Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva
- csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem
értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha
jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti.

74. § [A túlfizetés elszámolása]

(1) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdése és 60. § (1)
bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét
meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az
adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett
személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési
kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.

(2) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett,

rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a
túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó
összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára
behajtandó köztartozása.

(3) Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének

kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő
bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A
csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a
csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása,
amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.

(4) A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés

összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy kérelemre
az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más
tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli.

(5) Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy

egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(6) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a

túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.

(7) A csőd-, végelszámolási, kényszertörlési eljárás, valamint a felszámolás kezdő napját,

illetve ha az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti
meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés,
valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az
adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

74/A. § [Hatósági átvezetés]

(1) Az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa

nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást,
az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelést, az
általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozást és az önkormányzati
adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozást is.

(2) Az elhalálozás napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság

hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

(3) Az e §-ban foglalt elszámolás a 75. §-ban meghatározott sorrend szerint történik, és
arról az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.

75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó

esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási
számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az
adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra,
vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében,
azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó
összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi
szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság
által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos
esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a
köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt
követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

76. § [Visszatartási jog gyakorlása]

(1) Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az

önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról,
hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az
milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető
költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott
adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más
adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig
visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési

támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az általa nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni
időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb
adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási
rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási
eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti
megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt
- önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek
erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. *

(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában

feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével,
írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.
 (4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti,
ha a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási
tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a természetes személy adózó esetében a támogatás
elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(5) Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből e törvény szerint a

kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre
emelkedését követően tizenöt napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben
fennálló követelését.

(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) összege az adózót

terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála
nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, elsőként a 2020. július 1. napja utáni
időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt
követően az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az
ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás
jogosultjainak.