Név: Koncz József 2023.12.11.

Osztály: 9.d
Témazáró dolgozat (62 pont)/

I. Fogalmak – Magyarázd meg röviden a fogalmakat! (4 pont)

CsE (csillagászati egység): A Nap-Föld távolság, kb. 150 millió km

meteor: kozmikus kőzetdarabok, amik a légkörbe érve felizzanak

és az égen fénycsíkoknak látszanak

térkép: arányosan lekicsinyített fölülnézeti rajz a földfelszínről magyarázó jelekkel

törpebolygó: olyan bolygó, aminek mérete a nagy és kis bolygók között van.

II. Válaszolj az alábbi kérdésekre! (3 pont)

Miért nevezik délköröknek is a hosszúsági köröket?
Azért, mert a hosszúsági körök mentén mindenhol egyszerre van dél.

Mik alkotják a földrajzi fokhálózatot?

A szélességi és a hosszúsági körök együtt.

Az élet mely területein vehetjük igénybe a műholdakat (3 példa)?

Tájékozódás, távközlés, időjárás-előrejelzés

V. Ki vagyok én? – A leírások alapján találd ki, és írd a pontozott vonalakra, melyik égitestről van szó!
(4 pont)
A Naptól nagyon távol, elnyúlt pályán keringek. A Holdnál is kisebb vagyok. Egykoron a bolygók
sorát gyarapítottam, de már nem tartozom a nagyobb testvéreim közé.
……………………………
Plútó

Éjjel-nappal forró a légköröm, vulkánjaim fojtogató szén-dioxidot pöfögnek. Vastag kénsavból álló
felhőréteggel rejtem el felszínemet, de a hajnali égbolton én vagyok az egyik legfényesebb!
……………………………
Vénusz

Keringek is, forgok is, kráterek borítják felszínem, csak az egyik felemet láthatod, másik oldalam
elrejtem.
Hold
……………………………
Az óriások között a második vagyok, a Földről szabad szemmel is láthatsz. Sokak kedvence vagyok
látványos gyűrűim miatt.
……………………………
Szaturnusz

1
 VI. Térkép használati gyakorlat: Keresd meg az atlaszodban a Magyarország domborzata című
térképet! Ez alapján a térkép alapján válaszolj a következő kérdésekre. A számításos feladatnál
írd le a számítás menetét is! (8 pont)

1. Zengő
Mi a Mecsek hegység legmagasabb pontja? ………………………………………….……….
2. 680 méter
Mekkora ennek a csúcsnak az abszolút magassága? ……………………………..……………
3. A Balti tengerhez (Kronstadt)
Mihez viszonyítjuk hazánkban az abszolút magasságot? ………………………………………
4. 202 méter
Mekkora az Írott-kő relatív magassága ehhez a hegyhez képest? ………………….…………..
5. Kőszegi hegység
Az Írott-kő melyik hegység legmagasabb pontja? ……………………………….……………..
6. sóskúti mészkő
Sóskút környékén milyen nyersanyag található? ………………………………………….…….
7. színfokozatokkal és domborzati árnyékolással
A térképed milyen módon ábrázolja a domborzatot? …………..……………………………….
8. 70 km (1:1400000)
Ezen a térképen 5 cm a valóságban hány kilométernek felel meg? …………….……….….…..

VII. Űrfelvételek. (14 pont)

1.) Tanulmányozd következő űrfelvételeket! Tedd ezeket növekvő sorrendbe méretarányuk alapján,
a legkisebb méretarányú legyen az 1., a legnagyobb a 4. Írd a megfelelő sorszámokat a felvételek
sorszáma utáni pontozott vonalra. Minden helyes megoldás 1 pont (Képek forrása: ESA Iskolai Űratlasz)
2
1. kép: ………. 3
2. kép: ………. 4
3. kép: ………. 1
4. kép: …………..

2.) Az alábbi állításokról döntsd el, igazak-e vagy hamisak, és írd az I vagy H betűt a feladatok
előtti kipontozott helyre! (10 pont)
I
….. 1. A korszerű műholdfelvételek alkalmasak tematikus térképek készítésére.
H
….. 2. A távközlési műholdak átlagosan hetente térnek vissza egy terület fölé.
I
….. 3. Az 1. képen egy folyó deltatorkolata látható.
…..
H 4. A GPS műholdak helymeghatározása a Föld mágneses terén alapul.
…..
H 5. Az első földmegfigyelő műholdat az Szovjetunióban bocsátották fel az 1950-es évek elején.
…..
H 6. A távérzékelés nem alkalmas a környezeti problémák számbavételére.
…..
H 7. A hamisszínes műholdfelvételeken a növényzetet gyakran élénkvörös színnel ábrázolják.

2
 I
….. 8. Többlencsés, színszűrős felvételeket készítő kamerákat már az űrállomásokon is
elhelyeztek.
I
….. 9. A letapogató módszerrel készült felvételek a művelt területek terméseredményeinek
előrejelzésében is segíthetnek.
I
….. 10. A 4. kép felbontása kisebb a 3. kép felbontásánál.
VIII. Mennyit mutatnak az órák a következő városokban, ha Budapesten delet harangoznak?
Használd az atlaszod! (4 pont)
a) Los Angeles……………………………
3 b) Peking………………………………………
19
13
c) Fokváros………………………………. 8
c) Buenos Aires……………….………………
IX. Exobolygók a figyelem középpontjában – olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd
válaszolj a kérdésekre, old meg a feladatokat! (10 pont)
A 2019. évi fizikai Nobel-díj egyik felét az exobolygó-kutatás első, úttörő eredményét felmutató csillagászok,
Michel Mayor (1942-) és Didier Queloz (1966-) kapták. Az elmúlt 25 évben az exobolygó-kutatás a csillagászat
és általában véve a tudomány napjaink egyik legsikeresebb és legizgalmasabb ágává fejlődött A távoli csillagok
körül keringő planéták detektálása nehéz feladat, és ezen a téren Mayor és Queloz tette meg az első sikeres
lépést 1995-ben. Az ún. radiálissebesség-módszerrel (azaz a csillag színképvonalaiban egy nem látható kísérő
által okozott, periodikus eltolódások megfigyelésével) sikeresen mutattak ki egy Jupiterhez hasonló kísérőt az
51 Pegasi jelű, Napunkhoz hasonló csillag spektrumaiban. A következő években számos további bolygót
fedeztek fel földfelszíni programok révén. A későbbi, földfelszíni (köztük a magyar vezetésű HATNet-
program), majd még inkább az űrtávcsövekkel (elsősorban a Kepler, illetve a CoRoT, legújabban pedig a TESS
révén) végzett, szisztematikus megfigyelési programok eredményeként jelenleg mintegy 4000 csillag körül
ismerünk bolygókat (többségüket az ún. fedési módszerrel fedezték fel), de feltehetően csak a mi
Galaxisunkban milliárdszámra lehetnek még planéták. A már felfedezettek között több bolygót tartalmazó
rendszerek (akár hét detektált planétával), sőt kettőscsillagok körül keringő bolygók is találhatók. Az
exobolygó-kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy bár a miénkhez hasonló rendszereket is sikerült
találni, ugyanakkor a megismert bolygók és bolygórendszerek erősen különböznek a Naprendszerben
látottaktól. Mindez fontos és nehéz kihívások elé állítja mind a bolygókeletkezési folyamatokat, mind az egyes
rendszerek lakhatósági viszonyait vizsgáló kutatókat. A közeljövőben (olyan új eszközök, mint pl. a 2021-re
tervezett indítású James Webb-űrtávcső segítségével) további, forradalmi felfedezések várhatóak az
exobolygó-kutatás terén, mint például nagy számú, Föld-típusú bolygó felfedezése, egyes bolygólégkörök
kémiai összetételének meghatározása (elsősorban az élet ismert feltételei közé számító vízgőz vagy oxigén
kimutatásának reményében), vagy esetleges exoholdak detektálása.
(https://www.csillagaszat.hu/hirek/ujabb-nobel-dij-csillagaszati-kutatasokert-es-felfedezesekert/)
fizika
1. Milyen tudományágban kaptak 2019-ben Nobel-díjat az első exobolygó felfedezői?…..…………
4000 csillag körül ismerünk exobolygó-rendszereket,
2. Hozzávetőlegesen hány exobolygót ismerünk ma? ……………………………………
van hogy több exobolygóval. Kb. 5000-et.
3. Írd le az exobolygó meghatározását! a………………………………………………….
Naprendszeren kívüli csillagok körül keringő bolygók.
Extraszoláris bolygó, vagyis exobolygó.
4. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások: írj I vagy H betűt az állítások után!
a) Az összes bolygórendszer a mi Naprendszerünkhöz hasonló felépítésű. H
b) Az exobolygóknak nincs saját fényük. I
c) Az űrtávcsövekkel azért lehet nagyobb felbontású képet elérni és távolabb látni, mert kiküszöbölik a
légkör fénytörését. I
d) Az exobolygók kutatása a Naprendszeren kívüli élet kutatását segíti. I
e) A Naprendszerünkön kívüli bolygók a földi távcsövekkel láthatók. H
f) Az exobolygó-kutatásban magyar csillagászok is részt vesznek. I
g) Az exoholdak olyan égitestek, amelyeknek saját fényük van. H
X. Kinek a nevéhez fűződnek a következő állítások? Írd a megfelelő számot a megfelelő
3
 4
négyzetbe! Egy állítás nem tartozik senkihez sem, azt írd ide!................ (5 pont)
1. Felfedezte a Jupiter holdjait 6 Ptolemaiosz
2. A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik
gyújtópontjában a Nap van 2 Kepler
3. Az első ember a világűrben
4. Az első ember a Holdon 5 Kopernikusz
5. A világmindenség központja a Nap
6. Elmélete szerint a Föld mozdulatlan, és körülötte megy végbe 1 Galileo Galilei
minden mozgás
3 Gagarin

XI. Egy japán turista Budapestről (é.sz. 47,50, k.h. 190) repülőgéppel indul haza helyi idő szerint
december 21-én 22 órakor Tokióba (360, k.h. 1400). Hazaér-e december 22. 12 órára a lakásába,
ha a repülőút 13 óra hosszú, és a reptérről még vonattal egy óra? A számításokat is írd le az
üresen hagyott helyre! (10 pont)
december 22. 20:04
a) Mikor ér haza a japán turista helyi idő szerint? dátum……………………idő……………………2p

Budapesti helyi idő szerint december 22-én délben ér haza. Ekkor Tokióban a helyi idő
(140-19)x4=484 perccel több, tehát 20:04.

19:44
b) Mennyit mutat a falióra a lakásban, amikor hazaért? ……………………………………….. 2p
Budapesten a helyi idő 19x4=76 perccel több, mint Greenwichben, tehát 16 perccel több,
mint a GMT+1 időzónában. Amikor a repülő indul, az időzónában 11:44 perc van. Tokió
ideje: GMT+9, tehát a 14 órás utazás után 19:44 perc van abban az időzónában, ennyit
mutat a japán úr faliórája.
c) Hol látják magasabban delelni a Napot a látóhatár felett december 22-én? Húzd alá a választ!
Budapesten Tokióban
11,5°
Hány fok a delelési magasság különbsége a két hely között? ……………………………… 2p

d) Melyik nevezetes szélességi körre igazak az alábbi megállapítások december 22-én? 4p

Baktérítő
1. A Nap merőlegesen delel a látóhatár felett: ………………………………………
Északi sarkkör
2. Az évben ezen az egyetlen napon nem kel fel a Nap: ……………………………
Déli sarkkör
3. A Nap 470-os szögben delel az É-i horizont (látóhatár) felett: ……………………
Egyenlítő
4. A Nap 66,50-os szögben delel a D-i horizont felett: ………………………………