1

A világegyetemről
540.

1. kép a világegyetemről

VILÁGUNK

I A VILÁGEGYETEMRŐL

0"Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hi rdeti

az égboltozat. Nap napnak mond beszédet, éj éjnek ad jelentést.
Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem
hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő
mondásuk." Zsolt.19,2-5.

1 Vizsgálati eszközök a világegyetem tanulmányozásához

"A világ legnagyobb távcsöve a Palomár-hegyi
obszervatóriumban működik. Segítségével kétmilliárd
fényév távolságban lévő csillagrendszereket fedeztek
fel."
(Botond Bolics György: Korunk csodái 78. old.)
/Kulin: Színes világegyetem 174. old. 6 milliárd fényévről ír./

/A kétmilliárd fényév leírásánál az összes nullát leírva, így fest kilométerben:

19.000.000.000.000.000.000.000 kilométer.
Nyilván kíváncsiak vagyunk ennek a valóban csillagászati számnak a megnevezésére. Így
hangzik: 19 000 trillió./
"A tükrös távcsövek neve a csillagászok nyelvén
reflektor, a lencsés távcsöveké refraktor. A legnagyobb
távcsövek mind reflektorok - - ilyen szerkezeti
megoldású a Palomár-hegyi óriás is.
A Rockefeller-alapítvány 1926-ban 6 millió dollárt
utalt ki egy 200 hüvelykes, pontosan 538 centiméteres
reflektor építésére. Nagy nehézségek árán csak 1934-ben
sikerült a több mint öt méter átmérőjű hibátlan
üvegkorongot kiönteni, s ezt öntés után nyolc hónapig
 2

A világegyetemről
hűtötték, nehogy gyors lehűlés következtében keletkező
belső feszültség repedéseket okozzon rajta. Külön erre

a célra épített vasúti kocsin szállították a 20 tonnás

üvegtömböt Kaliforniába, ahol 1936 tavaszán kezdtek
hozzá a homorú felület kialakításához. A
csiszolóberendezés a technika egyik remekműve volt,
mégis majdnem tíz esztendeig tartott (a háború miatt
szünetelt a munka), mire a hatalmas tükör elkészült."

(Botond Bolics György: Korunk csodái 63. old.)

A Palomár-hegyi távcsövön keresztül /légüres teret feltételezve/ egy tizenhatezer kilométer
távolságban fellobbanó gyufa fényét is meg lehetne figyelni. A nagy rádióteleszkópok pedig
annyira érzékenyek, hogy egy teljes fényév távolságból, tehát kereken tíz billió kilométerről
felfognák és jeleznék egyetlen közönséges négy voltos kis zseblámpaelem elektromos
sugárzását.
2 Csillagászati mértékek, csillagászati számok
A fény 1 másodperc alatt 300.000 km-t tesz meg.
1 év alatt 9,46 billió kilométert tesz meg. Ezt az egységet fényévnek nevezzük. A
következő csillagászati távolságegység a parsec /pc./ ez 3,26 fényév, azaz 30.837 billió
kilométer.
Hogy fogalmat alkothassunk arról, hogy mennyi is az előbb említett 19.000 trillió,
vizsgáljuk meg a számsort:

száz = tízszer tíz 100

ezer = százszor tíz 1.000
millió = ezerszer ezer 1.000.000
milliárd = ezerszer millió
(USA és Fr. o. ezt nevezi billiónak)
1.000.000.000
billió = milliószor millió 1.000.000.000.000
trillió = milliószor billió 1.000.000.000.000.000.000
kvadrillió = milliószor trillió
1.000.000.000.000.000.000.000.000
További millióval való szorzások adják a
kvintilliót,
szextilliót,
szeptilliót,
obtilliót

Ebben a rendszerben a centillió az a legnagyobb szám, amellyel még általában találkozunk.

Az 1-et 600 nulla követi.
Ahogy ezeket az elképzelhetetlenül hatalmas számokat nézzük, lehetnek, akik azt
kérdezik:
0Mit számít itt egy nullával több vagy kevesebb?
Hadd mutassam meg egy kicsi példával, hogy mennyire tévedhet itt az ember.
Képzeljünk magunk elé először egy millió, majd egy milliárd, végül egy billió értékű
pénzt 100 egységnyi bankjegyekben.
 3

A világegyetemről
A bankjegyek vastagságát 0,07 mm-nek vettem.
Akkor 1 millió értékű pénz, azaz 10.000 ilyen bankjegy
70 cm magasságú
1 milliárdnál az oszlop
700 méter,
1 billió esetén
700 kilométer magas oszlop már kinyúlik a világűrbe.

1 milliárd szemléltetésére két példa:

Napi 1.000,- forintot
több mint 2.736 évig kellene félretenni, hogy
1 milliárdnyi összeg összegyűljön.
"Képzeljék csak el, ha valaki Jézus Krisztus születése
óta
minden áldott nap 1.000 márkát félretett volna,
mindmáig nem lenne meg neki az 1 milliárd márka,
még a háromnegyed része sem!"
(Pálfy József: Fegyver minden mennyiségben 77. old.)
A Hold
A Földtől való közepes távolsága 384.700 km. A Föld körül másodpercenként 1 km-es
(óránként 3.600 km-es) sebességgel száguld. 28 nap alatt kerüli meg a Földet.
3 Naprendszerünkről
A világmindenségnek az a parányi része, amelyben a Nap hatása érvényesül. Pontos
kiterjedését nem ismerjük.
A Naprendszer legfontosabb égitestje a Nap.
Belsejében 15-20 millió fokos a hőmérséklet. Felszínén 6.000 fok.
Földtől való közepes távolsága mintegy 150.000.000 km.
(Ha egy óránként 400 km-es sebességgel haladó repülőgép megszakítás nélkül
haladna, 40 nap alatt érné el a Holdat.
A Napig 42 évig tartana útja. /A fény 8 perc alatt ér ide 300.000 km/sec
sebességgel/)
"A Nap átmérője 109-szer akkora mint a Földé, tömege
333.000 földtömeg, és belsejében 1.300.000 Föld férne
el.
1.390.600 km átmérőjű testének közepébe helyezve a
Földet, bőven elférne benne a Hold pályája.
(A csillagok sokaságában Napunk a kisebbek közé
tartozik. A nyári égbolt Skorpió nevű csillagképének
legfényesebb csillaga, az Antares mintegy 20 milliószor
nagyobb térfogatú mint a Nap. Fénye 400 év alatt ér
hozzánk.
A téli égbolt Orion (Kaszás) csillagképében két
óriáscsillagot láthatunk. A Betelgeuze vörös, mint az
Antares, 50-60 milliószor nagyobb Napunknál. Távolsága
mintegy 300 fényév. Ugyanitt láthatjuk a fehér Rigelt,
mintegy 10.000 szerte nagyobb a Napnál, és 650 fényév
távolságra van tőlünk.")
(Kulin-Kolozsvári: Színes világegyetem 67. 68. old.)
 4

A világegyetemről
A Nap tömegvonzásának hatására a Naprendszerhez tartozó égitestek a bolygók, a Nap körül
keringenek. Önálló fényük nincs, a Nap fénysugárzása megvilágítja őket, bár a
legtávolabbiakról nézve Napunk már igencsak halványan pislákol. A Nap hősugárzása
felperzseli a hozzá legközelebbi bolygók felszínét, kellemes meleget ont a Földre, a távolabbi
bolygók azonban jeges, fagyos világok.
A Nap körül kilenc nagybolygó kering. (A kisbolygók gyűrűje a Mars és a Jupiter
között helyezkedik el.)
A legtöbb bolygó körül holdak keringenek, az óriásbolygókat gyűrűk veszik körül.

Naprendszerünk Naptól legtávolabbi bolygója a Plútó. Tőlünk 5,7 milliárd km-nyire kering.
Fénye, mely tulajdonképpen a Nap visszavert fénye, 5 óra alatt éri el Földünket. A
legnagyobb optikai távcsővel is csak halvány derengésnek látszik a fénye.
Ha űrhajót küldenének fel a bolygó közvetlen tanulmányozására, akkor az óránként 30.000
km-es sebességgel haladva, jó 20 esztendő alatt érne oda.
Naprendszerünk nagyságának szemléltetésére:
Ha gondolatban ezermilliószorosára kicsinyítjük naprendszerünket és bolygóit, akkor:
· A Nap mindössze 1,5 m átmérőjű lenne.
· A Jupiter futball-labdányi,
· az Uránusz kézilabdányi.
· A Föld akkora, mint egy nagyobbacska mogyoró,
· a Merkúr és a Hold pedig borsószemnyi méretű.
A mogyorónyi Föld 150 m-re,
a borsszem Plútó 6 km-re kering a Naptól.
Egy másik hasonlat szerint:
"Ha a Földet 1 m átmérőjű labdának képzeljük (kerekítve
13 milliomod része a valóságnak),
akkor a Nap 110 m átmérőjű gömb. (Magasabb mint az
Országház kupolája)
Az 1 m-es Föld 12 km-re keringene a Nap körül.
A Plútó pedig 460 km-re."
(Botond Bolics György: Korunk csodái 64. old.)
Naprendszerünk 250 km (óránként 900.000 km)-es sebességgel száguld a Tejútrendszer
középpontja körül.
4 Tejútrendszerünk
"A nagy, összefüggő csillagrendszereket a csillagászok
galaktikának vagy galaxisnak nevezik. Ilyen
csillagrendszer a Tejút is, amelybe Naprendszerünk is
tartozik.
A Tejút az egész égbolton végigfutó halvány, ezüstösen
fénylő sáv.
Ha távcsővel nézünk a Tejútra, az csillagok millióira
bomlik. A szabad szemmel egyenként látható csillagok is
a Tejútrendszerhez tartoznak, de közel vannak. A távoli
csillagok összefolynak a szemünkben a Tejút sávjává. A
Tejút azért látszik az égen körbefutó sávnak, mert a
Tejútrendszer lapos, mi pedig a korong síkjában vagyunk.

A Tejútrendszer a spirálgalaxisok közé tartozik. A

 5

A világegyetemről
Tejútrendszer lapos, korong alakú csillagrendszer. A
korong középütt valamivel vastagabb, itt van a
Tejútrendszer magja. Ezt alig ismerjük, mert sűrű gáz-
és porfelhők veszik körül.
A Tejútrendszer tömege 250 milliárdszorosa lehet a
Napénak. Ennek nagy részét a csillagok teszik ki.
Korong alakú Tejútrendszerünkben mintegy százmilliárd
csillag van. Nagyobbik átmérője mintegy 100.000 fényév.
Vastagsága 15.000 fényév.
(Botond Bolics György: Korunk csodái 62. old.
Napunk a Tejútrendszer külsőbb részén helyezkedik el, az egyik spirálkarban, a középponttól
mintegy 30.000 fényévre.
A Tejútrendszer lassan, méltóságteljesen forog a tengelye körül. Napunk mintegy 250
millió év alatt kerüli meg egyszer a Tejútrendszer középpontját.
"Ahhoz, hogy a Tejút arányai földi mértékegységgel is
mérhetők legyenek, a Napot századmilliméter átmérőjű,
szabad szemmel már nem látható porszemnek kell
képzelnünk. Ebben az arányban a Föld és a Nap egymástól
való távolsága egy milliméter, a legközelebbi, Naphoz
hasonló csillag tőlünk mért távolsága pedig közel 300
méter lesz. Az egész Tejútrendszer pedig akkora
területet fedne be, mint a Szovjetunió."
(Botond Bolics György: Korunk csodái 75. old.

5 A hozzánk legközelebbi állócsillag

Tejútrendszerünkben a hozzánk legközelebbi állócsillag az Alfa Centauri, amely tőlünk
hozzávetőleg 4,3 fényévnyire, tehát kereken 40,8 billió km-nyire van.
“Ha milliárdszoros kicsinyítésben ábrázoljuk a valóságos
távolságokat, (akárcsak a naprendszer esetében tettük),
akkor ebben a modellben a mogyorónyi Föld 149 m
távolságban kering az 1,5 m átmérőjű Naptól. A
Naprendszerhez legközelebbi csillagot, a Proxima
Centaurit azonban mintegy 37.000 km távolságban kellene
elhelyeznünk a Nap modelljétől. (4,3 fényévre van.)”
(Természettudományok zsebkönyve 364. old.)
Mai lehetőségeink mellett az űrhajósok 80.000 éves űrutazással tudnák elérni. Csak azt ne
gondoljuk, hogy innentől kezdve a világmindenség sűrűbben van benépesítve égitestekkel.
Semmiképpen nem ez a helyzet. Csak további 80.000 éves űrutazással érnénk el a
legközelebbi csillagot, a Sziriuszt.
Innen számítva "csupán" 26.000 évre lenne szükségünk, hogy a Prokyonra repüljünk.
De hogy az utána következőhöz, az Atairhoz eljussunk, ismét 35.000 évig kellene úton
lennünk.
Általánosságban ilyen távolságra egymástól kell elképzelnünk az egyes Napokat.
Hogy a hozzánk legközelebb eső négy Napot meglátogassuk, az űrhajósoknak 221.000
esztendeig kellene szünet nélkül száguldaniuk a világegyetemen keresztül.
Hogy ezeket a roppant távolságokat megpróbáljuk felfoghatóvá tenni, alkalmazzunk
egy kicsinyített modellt:
 6

A világegyetemről
Képzeljünk el egy teniszlabdát - ez a Nap. Ez esetben a Föld nem nagyobb
egy porszemnél, és 4 méterre van a teniszlabdától. A Naprendszeren túl óriási üresség.
A csillagok többsége porszemnyi Földünktől - az előbbi léptéknél maradva - 4.000
kilométerre található.
Ha egy porszemet valahol Moszkvában képzelünk el, akkor a másik ilyen
porszemnek Madridban vagy Taskentben kell lennie. A két porszem között pedig
óriási űr, a világűr van. Ilyenek az arányok, ilyenek a távolságok a Föld és más
csillagok között.
6 Külső csillagrendszerek
(Extragalaxisok)
A Tejútrendszer határain túl sem üres a világűr. Ameddig
távcsöveinkkel ellátunk, mindenütt a mi
Tejútrendszerünkhöz hasonló csillagrendszereket,
extragalaxisokat figyelhetünk meg. Az egyik legközelebbi
ilyen extragalaxis a szintén spirális szerkezetű
Androméda galaxis, vagy régi nevén Androméda köd.
(dr. Marik: Helyünk a világmindenségben 6. old.)

"A százezer fényévvel határolt Tejútrendszer a

megismert világnak parányi része csupán. Rajta kívül
újabb csillagrendszereket fedezhetünk fel, közöttük
közelsége miatt az Androméda ködnek nevezett
extragalaxist, szabad szemmel is látható csillagvárost.
Az Androméda csillagképet mint halvány ködfoltot
figyelhetjük meg. S ez a kis ködfolt a mi
Tejútrendszerünkhöz hasonló felépítésű csillagváros,
mérete nagyobb a mi rendszerünknél. Több százmilliárd
csillag alkotja. …
A legújabb mérések alapján távolsága 2,2 millió
fényév."
(Kulin-Kolozsváry: Színes világegyetem 145. 146. old.)

"Az Androméda köd és Galaktikánk, egy kis, hozzávetőleg

30 tagot számláló, Lokális rendszer néven ismert
galaxishalmaznak a két legfényesebb és legnagyobb
tömegű tagjai. A halmaz össztömegének 90 %-át ez a két
galaxis tartalmazza."
(J. Ny. Jefremov: A világmindenség mélységeiben 117.
old.)
7

A világegyetemről
 8

A világegyetemről

2. kép az Universum felépítettsége.

7 A világegyetem
"Mai ismereteink szerint a világegyetem lépcsőzetes,
hierarchikus felépítésű. A csillagok halmazokba
tömörülnek, a halmazok csillagrendszereket, galaxisokat
alkotnak. Ezek a 'világszigetek' egy felsőbb rendszer,
a szupergalaxis részei. Több szupergalaxis metagalaxist
alkot, ez ismét valamilyen gigantikus rendszer
alkotórésze … s így tovább."
(Botond Bolics György: Korunk csodái 85. old.)

"Végezetül egy táblázatot közlünk, amely tükrözi

előrenyomulásunk leglényegesebb szakaszait az Univer-
 9

A világegyetemről
zum egyre távolabbi térségeibe. Feltüntettük itt az
adott objektum első olyan távolságmeghatározásának
időpontját, amely többé vagy kevésbé helyes eredményt
adott, a távolságadatokat azonban a legújabb munkákból
vettük. …
A távolságokat kiloparsec-okban adtuk meg. …

"A gigantikus csillagászati távolságokat kilométerekben

kifejezni legalábbis nehézkes. … A
sztellárasztronómiában elfogadott távolságegység a
parsec (pc)."
1 pc = 3,259 fényév = 30.837 billió kilométer
1 kpc (kiloparsec) = 1.000 pc.
(Természettudományok zsebkönyve 340. old.)
(J. Ny. Jefremov: A világmindenség mélységeiben 21.
old.)

év objektum távolság kpc-ben

1839 Alfa Centauri 0,0013
1910 Hyadok 0,04
1913 Magellán felhők 55
1918 Galaxiscentrum 9
1924 Andromeda köd 690
1929 Galaxishalmaz a Virgóban 16.000
1935 Galaxishalmaz a Bootesben 780.000
1951 Galaxishalmaz a Hydrában 1.200.000
1960 3C 295 rádiógalaxis 5.500.000
1970 4C 05,34 kvazár 17.800.000
(J. Ny. Jefremov: A világmindenség mélységeiben 157. old.)
"Ha a világegyetem terének sugarát hatmilliárd fényévnek
vesszük, és az extragalaxisok átlagos távolságát 3
millió fényévnek tekintjük, úgy a megismert térben
mintegy 30 milliárd csillagrendszerrel kell számolnunk.
…
Az extragalaxisok alakja igen változatos. Még az egy
típusba sorolhatók is a legkülönbözőbb helyzetekben
fordulnak felénk.
Három fő csoportjuk: a szabálytalan, az elliptikus és
a spirális rendszerek."
(Kulin-Kolozsváry: Színes világegyetem 146. old.)

8 Vélemény a tudományos tények alapján

"… A Naprendszer pontos kialakulásáról ma csak halvány
elképzeléseink vannak. Nincs olyan teljes egészében
elfogadható elmélet, amely meg tudná magyarázni, miként
jött létre a Naprendszer, és miért éppen olyan,
amilyen."
"… Ha éjszaka sötét van, akkor a világ véges. Mert
 10

A világegyetemről
ha a világ végtelen /és euklideszi és örökkévaló lenne/,
akkor az egész égbolt körülbelül olyan fényes lenne,
mint a Nap. Ez híres paradoxon volt a maga idejében.
Magyarul: végtelen, örökkévaló világot a tudomány
sohasem bizonyított. Ez nagyon fontos, mert a most
elmondandók gondolkodásbeli krízist eredményeztek. Mai
ismereteink alapján úgy tudjuk, hogy az Universumunk
lett, és egy fejlődő, változó Universumban élünk. Ennek
mai becslésünk szerint kb. 13-20 milliárd évvel ezelőtt
volt a kezdete, amikor a tér-idő egy 0-pontról indult. A
folyamatokat mi csak egy bizonyos fázistól tudjuk
követni. Ebből a kezdeti fénydomináns állapotból tágulva
létezik a világ. Ezt nem háromdimenziós térben kell
elképzelni, hanem úgy, mint egy léggömböt, mely
állandóan fúvódik. A sugara az idő, héja a tér, amelyben
élünk, és amelyből nem tudunk kimászni. Az idő múltával
és az Univerzum tágulásával elérkezett az az idő, amikor
galaxishalmazok, galaxisoknak megfelelő anyagtömegek
kondenzálódtak."
(Ferencz Csaba mérnök szavai "Mit hoz a jelen?" c. cikk.
Mozgó Világ 1983/1. január)
 11
Az anyagvilágról

3. kép Az atom.

II A MINKET KÖRÜLVEVŐ ÉS BENNÜNKET IS ALKOTÓ ANYAGRÓL

1"Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy
ami látható, a láthatatlanból állott elő." Zsid.11,3.

1. Vizsgálati eszközök az anyagvilág megismeréséhez

a A fénymikroszkóp
1590-1600 között találta fel Janssen Hollandiában. Mai tökéletességét 1880 körül érte el. A
fénymikroszkóppal látható legkisebb méret: 0,00001 mm.
b Elektronmikroszkóp
1932 óta használják. Kb. 400 -szor finomabb részleteket láthatunk vele mint a
fénymikroszkóppal, és mintegy 1 milliószoros nagyításban vizsgálhatjuk vele a tárgyakat.
Látható legkisebb méret: 0,000 002 mm.
c Térelektron- és térionmikroszkóp
Feloldóképessége az 1 millimikronnál, a milliomod milliméternél is jobb. Ezért külön
láthatunk vele olyan pontokat, amelyek valamivel közelebb vannak egymáshoz, mint a
milliomod milliméter. Az atomok körülbelül ilyen távol vannak egymástól a szilárd
testekben. Ezért ezekkel az eszközökkel egyenként is láthatók az atomok.
2 Alapfogalmak, meghatározások , szemléltető példák
a Az anyag
"Az anyag fogalma alatt értjük mindazt, ami a tudattól
függetlenül létezik és érzékszerveinkre gyakorolt hatása
folytán érzeteket kelt. Az atom éppen olyan formája az
anyagnak, mint az elektron, a foton, az elektromágneses
sugárzás vagy az élőlény."
(A természettudományok zsebkönyve. 263. old.)

b Az atom
"Valamely elem ama legkisebb részecskéje, amely még
éppen rendelkezik az elem összes sajátságaival,
amennyiben ezek a sajátságok nem nagy számú atom
együttlétéből adódnak. Egy atomátalakulás a
tulajdonságokat alapvetően megváltoztatja és egy új
kémiai elem képződéséhez vezet."
(A természettudományok zsebkönyve. 263. old.)
 12
Az anyagvilágról
Az /anyagvilágunkat alkotó/ atomok méretei, adatai
Nagyság: A világmindenség hatalmas méreteinél még
inkább ámulatba ejtenek a nagyságbeli viszonyok a
parányok világában. Még mindig könnyebb elképzelni
valami végtelen nagyot, mint valami végtelen kicsinyt,
noha mindkét esetben gondolkodásunk számára a
tulajdonképpeni végtelenség elképzelhetetlen marad.
Ha ismerjük is az anyag felépítését, mégis induljunk
el még egyszer az atomok hatalmas birodalmába, a csupán
92 különböző atomon alapuló, számtalan változatot mutató
anyag világába!
Képzeljünk magunk elé egy 1cm 3 nagyságú ezüstkockát. A
tudósok kiszámították, hogy egy ilyen kicsiny fémdarabka
több atomot tartalmaz, mint ahány csillag van a
világmindenségben: több mint 60 trilliárdot.
Csak itt tárul fel igazán előttünk ennek a hatalmas
számnak mérhetetlen nagysága. Ha ugyanis már egy ilyen
kicsiny, 1cm 3-es kocka is számunkra elképzelhetetlen
mennyiségű atomot tartalmaz, milyen nagy lehet a száma a
Földön található összes anyagmennyiség atomjainak, vagy
a több mint 60 trilliárd égitest összes atomjának! A
végtelen végtelenje tárul fel itt előttünk!
1,6 mm hosszúságon 5 millió alumínium atom helyezhető
egymás mellé.
Az atomok átmérője a mm tízmilliomod részének /10 -7 mm-
nek/ néhányszorosa.
Az atomok átmérője százmilliomod centiméter körül van.

Mindenféle anyag atomjának van úgynevezett magja. Az

atommag átmérője kb. százezerszer kisebb, mint az atom
átmérője.
Az atommag térfogata mintegy billiószor /10 12/ kisebb,
mint az atom térfogata. Ebből következik, hogy az
atommag sűrűsége kb. billiószor akkora, mint az anyag
sűrűsége.
Az atomok olyan kicsinyek, hogy egy köbcentiméterben
több van belőlük, mint ahány csillag az egész
világegyetemben. Ha az atomot részeire akarnánk bontani,
akkor már nem fémrészecskéket kapnánk, hanem az atom
három különböző építőkövét, mégpedig elektronokat,
protonokat és neutronokat. Az elektron negatív, a proton
pozitív elektromos töltésű, a neutron elektromos
szempontból semleges. Ezek már nem testszerűek, hanem
energiából állnak. Az atom felbontásánál ezek tehát
energiában gazdag, de láthatatlan sugárzásként jelennek
meg. Az atomok testszerűsége úgy jön létre, hogy az
elektronok, amelyekből minden alapanyag bizonyos
meghatározott mennyiséget tartalmaz, viszonylag nagy
távolságban és elképzelhetetlen gyorsasággal keringenek
az atommag körül. Ez utóbbi protonokból és neutronokból
 13
Az anyagvilágról
áll, amelyek - ugyancsak az egyes atomokra jellemző
számban - úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a szőlőszemek
a fürtön. Az anyag 99,95%-át ez az atommag teszi ki,
tehát gyakorlatilag ez adja a szóban forgó elem súlyát.

A keringő elektronok sugara /Rádiusza/ a három

alkotórészecske átmérőjéhez képest óriási nagy.
Ha valamennyi részecske össztömegét egy átlagos
narancsénak vesszük, akkor a keringési sugár nagysága
100 méter, az atom átmérője tehát 200 méter lenne.
A címlapunkon látható egy berillium atom vázlatos
ábrázolása. A berillium a magnéziumhoz hasonló,
rendkívül könnyű fém. Magja négy protonból és öt
neutronból áll, amely körül négy elektron kering két
pályán. Az atommag ábrázolt nagysága mellett a sugárnak
több mint 100 méternek kellene lennie. Az atomok tehát
gyakorlatilag főként üres térből állnak.
Szemléltető példa az atomok súlyának bemutatására:
1 vízmolekula súlya, amely áll két hidrogén és egy
oxigén atomból, 18 gramm: 6.10 23 = 3.10 23 gramm.
Ahányszor súlyosabb a Balaton vízmennyisége a
gombostűfejnyi vízmennyiségnél,
annyiszor súlyosabb a gombostűfejnyi vízmennyiség egy
vízmolekulánál.
Szemléltető példa az atomok számának bemutatására:
Egy gombostűfejben annyi vasatom van, hogy Földünk 3
ezermillió lakója mindegyikére 30 ezermillió jutna
belőle.
Egy gyűszűbe kb. 6 gramm víz fér el. A gyűszűnyi
vízben tehát 2x10 23 molekula van.
Erről a számról így alkothatunk némi képet: Képzeljük
el, hogy a gyűszűnyi vízben lévő molekulák fél
milliméter átmérőjű porszemekké változnak. Ennyi porszem
elég ahhoz, hogy hazánk területét 250 m vastag
porréteggel vonja be.
Egy mokkacukor kocka éppen 1 köbcentiméter nagyságú.
Legyen ugyanekkora alumíniumkockánk. Gondolatban tegyük
szorosan egymás mellé ebben a 2,7 gramm súlyú
alumíniumdarabkában lévő atomokat. 192 ezermillió
kilométer hosszú fonal lenne az eredmény.
Ha óránként 100 km sebességgel száguldó gyorsvonattal
utaznánk végig az egymás mellé rakott atomok során, 22
ezer évig tartana utazásunk.
(Öveges - Molnár: Színes atomfizika 31-35. old.)

Sugárzási energia:
A legkitűnőbb katonafegyver lövedéke 10 gramm súlyú és
1.000 méter másodpercenkénti sebességgel hagyja el a
fegyver csövét.
Mennyi munkavégzőképessége, energiája van ennek a
lövedéknek?
 14
Az anyagvilágról
a. 100 kg-ot 5 méter magasba tudna emelni.
Ha pedig a súrlódás közben energiája hővé
változna, akkor
b. 1 liter víz hőmérsékletét kb. 10 C 0-kal emelné
c. Annyi hőt fejlesztene, mint 0,17 gramm szén
elégetése.

Mekkora energiája lenne a 10 gramm tömegű

fegyvergolyónak, ha akkora sebességgel haladna, mint az
alfa-részecske?
/Világító óramutatónk fényét a belőle kiszakadó alfa-
részecskék adják./
a. 2.000 egyenként 2.000 tonnás tehervonatot 5 m
magasra emelne.
/Ez Magyarország összes munkabíró emberének 1
napi izommunkája./
Ha energiája súrlódás közben hővé alakulna?
b. Felforralna 4,6 millió liter vizet.
c. Annyi hőt fejlesztene, amennyivel 70.000 kg szenet
pótolna.

Mekkora energiája lenne a 10 grammos fegyvergolyónak, ha

akkora sebességre gyorsulna fel, mint a proton?
a. 600.000 millió tonnát
/kb. 300 km 3 földet/ 5 m magasba emelne.
/Ezt a súlyt úgy tudjuk némileg elképzelni, ha
arra gondolunk, hogy
6,7 km. élű kockát töltünk meg földdel./
b. Ha vízbe lőnénk, a súrlódás közben annyi meleg
fejlődne,
amely 70 millió m 3 vizet forralna fel.
c. Energiája szénben kifejezve:
1.000 millió kg. szén. /Hazánk háztartásainak 1
évi szénfogyasztásának 80%-át fedezné./

A világtérből protonokból, alfa részecskékből és

nehezebb atommagokból álló sugárzás érkezik hozzánk.

Ha a fegyvergolyó ezek sebességével haladna, akkor:

a. A 10 grammos lövedék energiája 1.800 milliószor
milliószor millió tonnát 5 m magasra emelne.
b. Az összes tengeri vizek 1/3-át felforralná. /Az
óceánok és tengerek vízmennyisége kb. ezer millió
köbkilométer./
c. 2 millió évre fedezné a világ mai arányú
szénfogyasztását.

Az anyag energiaértéke:
Egy gramm tömeg annyi energiával egyenértékű, amennyi
energia 3 millió kilogramm 7.000 kalóriás szén égésekor
szabadul fel.
 15
Az anyagvilágról
1 gramm tömeg egyenértékű 25 millió kilowattórával.”
Öveges - Molnár: Színes atomfizika 104-111. old.

3 Vélemények a tudományos tények alapján

"Horváth Benő biológus, kibernetikus: Századunk első
felében a természettudomány kérdései még az anyag
szerkezete, az élet eredete és az evolúció köré
csoportosultak. A válaszokat keresve a kutatók
kénytelenek voltak átrendezni tudományos álláspontjukat,
világnézetüket. A Planck-állandó megszüntette a
kölcsönhatások folyamatosságába vetett hitet, a
relativitáselmélet megszüntette a tér és az idő priori
jellegét. Heisenberg határozatlansági relációja rácáfolt
a kutatók szállóigéjére, miszerint a természet értelmes
kérdésekre értelmesen válaszol."
(Horváth Benő: Mit hoz a jelen? c. cikkben Mozgó világ
1983/1. január-i szám.)

"Ferencz Csaba mérnök: Megtudtuk, hogy a múlt században

alapvetőnek hitt sok elképzelésüket vagy speciálisnak
kell tekinteni, vagy el kell vetni, mint helytelent. …"

"… Az anyag-energia megmaradási tételek bizonyítása után

azt hittük /tehát hiedelmünk volt - van tudományos
hiedelem is!/, hogy egy örökké volt és örökké létező,
megmaradó anyagi világban élünk, amelyet, ha kellően
sokáig vizsgálunk, meg is ismerünk. Ehhez a nézethez az
összes tudományos tény sohasem adott bázist."
(Ferencz Csaba: Mit hoz a jelen? c. cikkben Mozgó világ
1983/1. január-i szám.)
 16
Az élővilágról

4. kép A sejt

5. kép DNS lánc

DNS - lánc
 17
Az élővilágról

III AZ ÉLŐVILÁGRÓL

2"És monda Isten: Pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől: és

madarak repdesnek a föld felett … hozzon a föld élő állatokat nemük
szerint, és teremté Isten a vízi állatokat … és mindenféle szárnyas
repdesőt, barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemük
szerint…" Móz.I.1,20.21.24.

1. A sejt
Az első sejtet 1655-ben Róbert Hook angol kutató látta meg a növényekben, és a sejt
elnevezés is tőle származik.

A sejt teste, élő anyaga a protoplazma, melyben a sejt szervei elhelyezkednek és a sejt
életműködése folyik. A sejt felszínén a protoplazma tömörültebben helyezkedik el a felületi
feszültségi erő következtében, mint a sejt belsejében, s így kialakul a sejthártya.
a A sejt legfontosabb része
a sejtmag.
A mag részei:
maghártya, magnedv, kromatinállomány,
magvacska.
b A sejt életjelenségei:
Sejtanyagcsere, sejtmozgás, sejtérzékenység, sejtnövekedés, sejtdifferenciálódás, sejtosztódás.
c A sejt méretei:
Az állati sejtek nagysága /mm-ben/
A sejtmag nagysága 0,000005 - 0,00008
Az egész sejt nagysága: 0,005 - 1,0
Az állati sejt nagysága általában 0,010 - 0,040
1. Az emberi test sejtj eiről
“Az ember teste hasonlítható egy csodálatos városhoz, amelyben háromszázbillió polgár
él, és mindegyiknek meghatározott feladata van. Olyan kicsi egy-egy ilyen polgár, hogy
egy vércsöppben, mely nem nagyobb mint egy gombostű feje, ötmillió él belőlük. Ezek a
'polgárok' sejtjeink.

A test egy sejtje a következőképpen van felépítve:

A sejtfalhoz közvetlenül tapad a sejthártya. Egyik anyag számára áteresztő, a másik
számára nem az. A vékony sejthártya is egy külön csoda önmagában is. A sejttestet a
citoplazma tölti ki. Ezen belül apró üregek vannak, telve víz, fehérje, só és cukor
molekulákkal. Minden csoda közt a legnagyobb ebben a kis sejtben mégis a
citoplazmában úszó sejtmag. Ez az életközpont. Ez tartalmazza a kromoszómákat.
Minden faj a rá jellemző meghatározott számú kromoszómával van ellátva, amely
minden sejtben egyformán jelen van. Becslések szerint a sejt kromoszóma állománya 800
millió gént tartalmaz. A gének által van meghatározva a test felépítésének és
 18
Az élővilágról
funkcionálásának egész programja. És ez az egész testre vonatkozó program nem egy
példányban van meg, hanem minden sejtben, tehát 300 billió példányban.
A csodálatos, kicsiny gének, a kromoszómák és sejtek - anélkül, hogy tanulták volna
mit, hogyan kell csinálni - a maguk kalandos útján felépítik az ember csodálatos testét.
Némelyik sejt a direktor kötelességét teljesíti. Más sejtek közvetítik a parancsot
nyomban, s pontosan. Némelyik kőműveshez, másik asztaloshoz, másik vakolóhoz
hasonlít. Van generális, rendőr és katona, munkás, orvos, kereskedő, hajós, stb. Minden
további nélkül hozzáfognak a csodálatos mű felépítéséhez.
Az első néhány héten a 'mérnökök' azzal foglalkoznak, hogy egy egyszerű szívet
konstruáljanak egy kamrával, ami aztán hozzáfog a pumpáláshoz. Ugyanebben az időben
a 'szerelők' megkezdik a csövek kivezetését az egykamrás szívből, s a szív a folyadékot a
csöveken át pumpálja. A táplálkozás úgy történik, mintha azt egy mozgó bolt teljesítené,
amely minden sejthez odaviszi a szükséges táplálékot, mintegy házhoz szállítva.
Két hónap múlva megérkeznek a 'csontépítők', és megkezdik az állványzatot építeni.
Aztán jönnek a 'bádogosok', hogy összeszedjenek minden anyagot a fogak felépítéséhez.
Minden pontosan, tervszerűen történik, semmi sem hiányzik, semmi sem késik.
Mindenütt nyüzsögnek a szorgalmas 'munkások'. A 'csontépítők' kalciumot és foszfort
gyűjtenek arányos mennyiségben, amott 'szerelők' rakják le a sok ezer kilométeres
csőhálózatot. Azzal foglalkoznak a 'villanyszerelők', hogy kábeleket fektetnek le, ami
később mint érzékeny hírközlő rendszer fog működni. Az 'erőgépek' az izmok, melyek
később mint emelők üzemelnek, elkészülnek és a csontokhoz lesznek kapcsolva.
Most a 'fényképész technikusok' jönnek a 'színszakértőkkel'. Nekifognak a világ
legcsodálatosabb kamerájának, a szemnek az építéséhez. Felépítik a szaruhártyát, a
lencsét, s a parányi izmokat a lencse körül, s a látóidegeket. A szem védelmére készül a
szemhéj, melynek belsejét finom bőrrel bélelik ki. Aztán egy kis 'szökőkút' készül, és
általa lesz a finom mestermű, az érzékeny szem mosva, fürösztve, tisztán tartva.
Csodás szervezettséggel folyik a munka, épülnek ki szerveink, s lesz létrehozva a
legnagyszerűbb szerkezet, az emberi test.
A legcsodálatosabb a sejtekben, amik a nagy 'várost' alkotják, a tudásuk.
Vegyünk szemügyre egy bizonyos fajta sejtet. Mily csodálatos kémiai tudás rejtőzik a
vér előállítása mögött! Egy egészséges embernek 5-6 liter vére van. Ebben 3 billió
vértestecske van. A régiek széthullanak, percenként 72 millió, és ez a szám rögtön újra
előáll, úgy, hogy a vértestek száma változatlan marad.
Nézzük, hogyan épül fel egy vörös vértest!
A piros vérsejt belsejében van egy piros festék, a hemoglobin, aminek nagy oxigén
felvevő képessége van. Miközben áthalad a tüdőn, annyi oxigént vesz fel, amennyit bír,
súlyának négyszeresét, s elszállítja azt számtalan sejthez, mert ezek is lélegzenek.
Ki kísérelte már meg, hogy egy hemoglobint felépítsen?
Vegyük szemügyre a 'gyár' csodás kémiai teljesítményét, amelyik a hemoglobint
előállítja!
A vízmolekula 2 hidrogén atomból és egy oxigén atomból áll.
Egy szőlőcukor molekula 6 szén atomból, 12 hidrogén atomból és 6 oxigén atomból
áll.
Egy bizonyos zsírfajta, 18 szén atomból, 36 hidrogén atomból és 2 oxigén atomból áll.
Most pedig nézzük a hemoglobint. Egy hemoglobin molekula, ez a skarlát vörös
protein a következő képlettel írható le:
C 758 H 1203 N 195 S 3 F 1 O 218
A hemoglobin molekula tehát 758 szénatomot, 1.203 hidrogén, 195 nitrogén, 3 kén, 1 vas,
és 218 oxigén atomot tartalmaz. Összesen 2.378 atom alkotja. Percenként előáll a testben
72 millió új vörös vértest. Egyetlen vérsejt előállításához 300 millió hemoglobin
 19
Az élővilágról
molekulát kell produkálni, s minden egyes hemoglobin molekulához 2.378 atomot kell
mozgósítani.
Képzeljük el ennek a háromszázmilliószorosát. Ebből 72 milliót gyárt percenként a
test ezzel foglalkozó része. Ez percenként több mint 52 trillió atomot jelent. Ha most ezt a
nap 24 órájának perceivel is beszorozzuk, akkor kapjuk meg ennek a 'gyárnak' a napi
teljesítményét. Ez pedig 73.000 trillió atom kerekítve, amit egy 23 jegyű számmal tudunk
leírni.
Mindezt a csontvelő zavartalanul és folyamatosan végzi el.”
2. Az élőlények képességei, adottságai
"Bármily megragadóak az emberi elme csodálatos technikai
vívmányai, semmivel sem maradnak el mögöttük a természet
élő szabadalmai. Sőt a miniatürizálás és számos más
technikai megoldás terén az eleven szabadalmak számos
esetben felülmúlják a hozzájuk hasonló formájú,
szerkezetű vagy működésű emberi találmányokat. … Magától
értetődő, hogy az élő szabadalmak 'licencének'
kinyomozása s így a megismert szerkezeti és működési
megoldások felhasználása egyre több mérnök törekvésévé
vált. A biokémikusok, biofizikusok, fiziológusok,
valamint a műszaki fejlesztés különféle szakmérnökeinek
kutatási eredményeiből a biológia és a technika között
kapcsolatot teremtő új tudományág, a bionika
keletkezett. Alig két évtizede vált tudományos körökben
is elfogadott kutatási irányzattá. 1960 őszén került sor
az Egyesült Államokban az első bionikai konferenciára."

(dr. Lányi György: A természet szabadalmai 9. old.)

d Legkisebb vegyészeti gyár - legnagyobb termelés

A vegyészek még tovább fáradozhatnak, míg egyáltalában
sikerül a jobbnál jobb tápanyagokat és gyógytermékeket
előállító parányi zöld vegyigyárak üzemi folyamatainak
minden részletét pontosan felderíteniük. A fizikusok -
többek közt - a légiesen terjedő termések aerodinamikus
modelljeit tanulmányozhatják, vagy éppen azt
vizsgálhatják, hogyan jut fel a víz a 150 méteres
eukaliptuszfába, holott a légszivattyúval sem lehetne a
vizet ilyen magasságba felemelni. A mérnökök
statisztikai számításokat végezhetnek a vékony
szalmaszál nagy szilárdsági, hajlékonysági és
teherbírási tulajdonságainak kiderítésére. Közel
ezerszer hosszabb a kalászt hordozó szalma, mint
amekkora az átmérője, a bókoló kalászok súlya pedig
jóval nagyobb, mint az őket hordozó szalmáé. Ez az
önmagánál súlyosabb terhet viselő szalmaszál amellett
oly rugalmasan szilárd, hogy a szél hatására naponta
sokszor hajladozhat ide-oda, olykor egészen a földig.

Vajon melyik építész vállalkozna egy olyan antennatorony

 20
Az élővilágról
megalkotására, amely drótkötelekkel való kipányvázás
nélkül szabadon tör a felhőkig, holott csak
derékvastagságú?
Nézzünk meg egyszer tüzetesebben egy gabonaszárat. Talán
160 centiméter magas, és átmérője 3 milliméter.
Összehasonlításként képzeljünk el egy 500 méter magas
/kb. száz emeletes/ épületet: ennek földfelülete egy
négyzetméter lenne!
A gabonaszár felső végén van a nehéz magvakkal teli
kalász, amelyet a szél ide-oda lóbál, de a szár nem
törik le. A gabonaszár nagyszerűen megtervezett
mechanikus rendszert tartalmaz. Még mindig rejtély, hogy
a víz miként jut el a felső végbe. Nekünk szivattyúkra
van szükségünk, hogy vizet tudjunk felnyomni egy magas
épület felsőbb emeleteire. Mi nem tudnánk semmi ahhoz
hasonlót létrehozni, amilyen csodálatos a gabona szára.

Ám térjünk vissza a szabadalmak sokasága közül a

legcsodálatosabb szupertalálmányra, a fotoszintézis
technológiájával a legnagyobb termelési produkciót
nyújtó legkisebb vegyészeti gyárra, a zöld
színtestecskére, melynek üzemegységeit
klorofilmolekuláknak nevezzük.
Egyetlen klorofilmolekula gyűrűs felülete másfél
millimikron /1 millimikron a milliméter milliomod része/
átmérőjű, a láncrész pedig két millimikron. Együttvéve
tehát három és fél millimikron az egész klorofilmolekula
hossza. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy méterrúd mentén
285.714.285 darab ilyen parányi vegyi üzemegység férne
el, ne firtassuk, hány klorofilmolekula is van az egész
vegyigyár /vagyis egyetlen zöld színtestecske/
területén, vagy még inkább egy egész levélben, hiszen az
egész csak játék lenne a számokkal.
A zöld színtestecske nevű piciny vegyi gyár a
rendezett klorofilmolekulák rétegei közt futó
elektromossággal végzi munkáját. Ebben a gyárban azonban
nincsenek a mi gépeinkhez hasonló, netalán miniatűr
berendezések. Vegyi szintetizáló munkája tehát más
jellegű, mint a mi gyárainké … Jó volna mellesleg a
bionikusoknak a növényi vegyi gyárak egyes gyártás-
folyamatait lemásolniuk, hiszen legmodernebb gyárainknál
is jóval gazdaságosabban dolgoznak, csakhogy ma még
aligha tudjuk ezeket a nagyon is termelékeny növényi
üzemi folyamatokat technikailag követni. Se szeri, se
száma azoknak a leleményes megoldásoknak, amelyeket a
növényfiziológusokkal szövetkezett mérnökök a
növényvilág szabadalmaitól még elleshetnek és technikai
újításaikhoz talán fel is használhatnának.
 21
Az élővilágról
e Repülés az élővilágban
A szenderekhez sorolt karcsúfarkú lepkének, ennek az élő
helikopternek - cikkázó repülési teljesítményéről úgy
hírlik, hogy a 15 m/sec. sebességet is eléri. Ezek a
repülőművészek tetszés szerinti hajlásszögben
fordíthatják el, tetszés szerinti rezgésszámmal
mozgathatják a szárnyaikat. Nem csoda hát, ha a kitartó
egy helyben való lebegés oly kitűnő élő modelljeinek -
mint aminők a szenderek - szárnymozgási
törvényszerűségeit francia bionikusok a helikopterek
stabilitásának a tökéletesítésére is felhasználták.
Az egyik kolibrifaj másodpercenként 80-szor csap
előre-hátra. Jelenleg ez a hitelesített szárnylengetési
rekord a madárvilágban. Repülőizmainak teljesítménye
bámulatos.
Ha súlyával arányosan egy ember akarna hasonló erőt
kifejteni, másodpercenként 56 cementes zsákot kellene
egy méter magasra dobálnia!
Sebesség tekintetében a madárvilágban jelenleg
csúcstartó egy repülőgéppel követett sólyom: a műszerfal
mutatója szerint 280 - 290 km/óra sebességgel
száguldott.
A rakétatechnikában viszonylag nem is oly régen -
talán az ötvenes évek közepén - kezdték a szabályozható
fúvókákat alkalmazni, a tintahalak és a polipok ellenben
már évezredek óta képesek mozgásuk irányát
tölcsérszervük 'állítható fúvókájával' változtatni.
A bolygóközi űrkutatások korszakában mind nagyobb
teljesítményűvé fejlesztett óriásrakéták valóban
káprázatos technikai bravúrja ellenére ma is csak
elbűvölten tekinthetünk a természet eleven 'rakétáira',
amelyek a maguk módján már ősidők óta alkalmazzák a
rakétameghajtás elvét. Azt az alapvető fizikai elvet,
mely lehetővé tette, hogy az ember rakétaóriásai
elindulhassanak a világűr meghódítására.

f Tökéletes szövőüzem
A fonálszűrős pókok potrohának hadoldali részén a
szövőszemölcsök előtt több ezer parányi szövőcsévével
ellátott ferde kitinlemez, az úgynevezett fonálszűrő
található. A vizsgálatok meglepő hasonlóságot derítettek
fel a műanyag textilszálak gyártástechnológiája /a
fonórózsa pórusszerű lyukain át kipréselt több száz
elemi műanyag szál egymáshoz tapadása és levegőn való
megszilárdulása/ és a fonálszűrős pókok szálkészítési
módja között. Az élő 'fonalkészítő gép' folyékony
mirigyterméke a fonálszűrő lemez parányi 'fúvókáin' át
áramlik ki, és a levegőn megszilárdulva válik rugalmas,
szilárd szállá. Az elektronmikroszkópos mérések szerint
 22
Az élővilágról
minden egyes 'fúvókából' 10-20 milliomod milliméter
vastagságú elemi szál fut ki. Amikor mind a két
fonálszűrő működik, összesen 16 - 40.000 elemi szálból
készít a pók fonalat. A legkorszerűbb műszálfonó rózsák
sem érik utol még ezt a finom élő szerkezetet, amelynek
szövőcsévés 'fúvókái' amellett teleszkóposak is: a fonás
befejeztével a pók úgy csukja össze őket, mint a sofőr
az autórádió teleszkópos antennáját.

g Építés az állatvilágban
A rovarépítészet építkezési technológiája már régóta
alkalmazza az emberi építészeti gyakorlatban még
korántsem általános légkondicionálás technikáját, ami a
rovarintézményekben fejlődő, különböző stádiumú
rovaregyedek hő- és nedvességigényének biztosítása
érdekében a fajfenntartás terén eleve elengedhetetlen
követelményként jelentkezett.
A termeszek államának hatalmas várépítményei hő- és
légnedvesség-szabályozó berendezésükkel a méhek
'viaszvárosait' is felülmúlják. A kitűnően megépített
termeszvárak egyrészt biztonságos védelmet nyújtanak az
ellenséggel szemben, másrészt a külvilágtól független
állandó mikroklímát teremtenek lakóik számára. A dél-
európai sárganyakú termesz pl. 200 - 400 napig tartó
lárvakori fejlődése alatt 21 C fokot és 83%-os
páratartalmat igényel, más fajok lárvái viszont 90 -
95%-os légnedvességet kívánnak. A termeszhangyák várukat
sajátos módon úgy építik, hogy a kamrák kiképzésével,
választórétegek kialakításával, valamint légaknák
létesítésével a lakókörlet kamráiban a különböző egyedek
- köztük a fejlődési alakok is - a külvilági
viszonyoktól függetlenül mindenkor megtalálják optimális
klímafeltételeiket. Szükség esetén - ha a külső tényezők
nagyban megváltoztak - fészküket át is építik.
A natáli termesz több mint kétmillió lakosú - csupán
közepes nagyságú várának cementszilárdságú, 40 - 50
centiméter vastag falát apró légjáratok sűrű sora szövi
át. A levegő a termeszvár alsó kamráiból száll felfelé,
majd a vár tetején lévő vékony póruscsövek 'hűtőbordáin'
adja át hő-, és széndioxidtartalmát a külvilágba. Ily
módon a termeszhangyák 6 C fokos hőmérsékleti
különbséget létesítettek a vár 'alsó termei' és
'padlástere' között. Ez a 'légkondicionáló berendezés'
másodpercenként két milliméteres sebességgel mozgatja a
járatokban a levegőt, ami enyhe, de állandó légmozgásnak
felel meg.

h Fények, elektromosság az állatvilágban

A szentjánosbogarak sárgán vagy fehéren világító foltjai
vagy csíkjai jobbára a hatodik és hetedik potrohszelvény
 23
Az élővilágról
között találhatók. A világító sejtek koncentrált halmaza
fényszóró rétegben fekszik, és olyan világítóanyagot
tartalmaz, amelyik a sugárzott energiának 98%-át
hasznosítja, és csak 2% hőt termel. Hogy ez a fény
milyen magas fokú hasznosítása, azt a régi izzószálas
égőkkel való összehasonlításból láthatjuk. Azok bizony a
villamos energiának csupán 2%-át alakítják át látható
fénnyé, míg 65%-nyi részét láthatatlan hősugarakként
szórják szét, a sugárzási energia 33%-os maradékával
pedig az üvegkörtét forrósítják. Nem csoda, ha a kutatók
már régóta igyekeznek felderíteni az állatok keltette
hidegfény, a biolumineszcencia jelenségének részleteit.

Raphael Dubois, francia fiziológusnak sikerült a múlt

század végén elsőként kimutatnia azt a 'titokzatos'
anyagot, mely a szentjánosbogarak és más foszforeszkáló
állatok hidegfényét előidézi.
A világító halak fényéről:
Először két japán kutatónak sikerült a hatvanas évek
elején a luciferint vegytiszta kristályos alakban
előállítani. Egy grammnyi száraz luciferin–
készítményükhöz több mint 4.000 mélytengeri világító
halat kellett feldolgozniuk.
Igen érdekes maguknak a világítószerveknek a
felépítése is. Gyakran ugyanazon az állaton is egész
sorát találjuk a különböző fejlettségű, erősségű és
színű világítóberendezéseknek. A legtökéletesebbek
szerkezetileg lényegében olyanok, mint a színházi
fényszórók. Az ilyen 'élő reflektor' átlátszatlan, sötét
pigmentálású tokba van ágyazva, úgy, hogy a fény csak
egy irányban sugározhat ki belőle. A tokot belülről
erősen tükröző réteg béleli ki. A tok mélyén húzódik a
fényt termelő sejtekből álló szövet /a fényszóró
izzója/, s előtte a színes sejtekből alakult színszűrő
réteg /a színházi reflektor színelőtétje/. Végül a szerv
szabadba nyíló rése előtt átlátszó sejtek halmazából
álló erős lencse /a reflektor vetitőlencséje/ tereli
össze a fénysugarakat, és vetíti egy irányba. A
mélytengeri halak világítószervüket idegrendszeri
vezetéssel tetszés szerint be- és kikapcsolhatják.
Az elektromos halakat az emberiség jóval régebben
ismeri, mint magát az elektromosságot. Már az ókori
tudósok többféle elektromos halat ismertek, s e kor
orvosai - köztük a jeles Hippokratész /i.e. 460-377/ -
az elektromos halak termelte villamosságot különféle
betegségek gyógykezelésére használták.
Az emberiség technikai előrehaladása szempontjából is
jelentékeny szerepük van e különös állatoknak, hiszen
Franklin Benjámin és Alessandro Volta, az elektromosság
felfedezésének két nagynevű úttörője, alapvető
villamossági kísérleteikhez elektromos halakat is
 24
Az élővilágról
igénybe vettek.
A villamos angolnának például csupán teste egyik
oldalán 70 oszlopban sorakoznak ezek a parányi 'elemek',
egy-egy oszlopban pedig 6.000 - 10.000 módosult izomsejt
tömörül. A kétoldali elektromos szervet 350 gerincideg
látja el, s így ez a jól felszerelt 'áramfejlesztő
telep' állandóan készenlétben áll, hogy a központi
idegrendszer parancsára mintegy gombnyomásra kisüsse
elektromos töltését.
A villamos angolna Dél-Amerika melegvizű, iszapos
folyóiban gyakori. Másfél-két méternyire is megnő, súlya
eléri a 15-20 kilót. Teljes hosszának kétharmadát kitevő
elektromos szerve teste két oldalának végén húzódik, s
annak súlya a test összsúlyának egyharmadát teszi. Több
száz volt feszültségű áramtermelésével az emberre is
végzetes lehet. A termelt áram maximális feszültsége
egyesek szerint a 650 voltot is elérheti.
(dr. Lányi György: A természet szabadalmai 80-85. old.)

i Lokátorok az állatvilágban
A villamos angolna és az elektromos harcsa is a fejétől
a farka felé irányuló erősebb áramütésein kívül, ezzel
éppen ellentétes irányú, másodpercenként 50 periódusú,
testméreteitől függően 5 - 40 volt feszültségű váltakozó
áramlökéseket is kelt, amelyekkel elektromágneses
erővonalakat létesít teste egész körzetében. Az
erővonalak változásait felfogó szerv ezeknél az
áramfejlesztő halaknál is a fejben foglal helyet.
A működési elv itt is megfelel az ember alkotta
rádiólokációs módszernek. E technikai vívmány
'szabadalma' tehát ősidőktől fogva ott rejlett a vizek
mélyén - az elektromos halak szervezetében.
A hőlokátoros tájékozódás az egyik legbámulatraméltóbb
'szabadalma' a természetnek. Egyébként az ember modern
műszercsodái közül is a sugárérzékelők a legérzékenyebb
bemérőműszerek. Az ember készítette termolokátor: a
bolométer, a sugárzási energiát /például a fényt és a
hőmérsékletet/ mérő igen érzékeny műszer. A legmodernebb
bolométerek a 0.0005 Celsius-fokra is már érzékenyek.
Segítségükkel a nagyon távoli, láthatatlan csillagokat
is észlelni tudják. Az eleven 'bolométereknek' - a
csörgőkígyók érzékszervének - pontossága pedig a mérések
szerint eléri az egyezred Celsius fokot. Az emberi
műszerek itt kétszeresen múlták felül a természetet, de
milyen elképesztő erőfeszítések árán? Az infravörös
sugárzást mérő bolométer készülékeknek sokkal nagyobb a
súlyuk és a méretük, mint a kalmárpolipok és a
csörgőkígyók piciny felfogószerveié. Szinte azt
mondhatnánk, az ő piciny bolométereik a miniatürizálás
csúcsteljesítményét nyújtják!
 25
Az élővilágról
A földmágnesesség észlelésére is képesek az élőlények.
A madarak észlelik ezt, de még azt nem tudjuk, hogy
mivel fogják fel, és milyen módon tájékozódnak általa.

j Ultrahanglokátoros állatok
Az élő lokátoroknak egy merőben más, a visszhang
időközének mérésén alapuló 'típuscsoportját' mutatjuk
be, mely természeti 'találmány' teljesítőképessége -
mint látni fogjuk - piciny méreteihez képest egyenesen
fantasztikus!
A vadászó denevér lokátorának működését a kutatók a
keresés, az üldözés, és a támadás mozgásszakaszaira
osztják. Minél közelebb repül a denevér valamely
tárgyhoz, annál gyorsabban tér vissza hozzá a visszhang,
tehát ő annál szaporábban bocsátja ki
'hangcsomagocskáit'. Amikor az akadály vagy a zsákmány a
közelébe kerül, fölöttébb szaporán követik egymást a
bemérő hangimpulzusok. E kis rovarevő emlősök repülésük
előtt csupán 5 - 10 ultrahangimpulzust bocsátanak ki
másodpercenként, a repülés közben átlag 30-at, az
akadályhoz közeledve pedig hanghullámaik száma már 50-
re, 60-ra emelkedik. Az éjjel vadászó denevérek egyik-
másik faja - miközben rovarzsákmányát repülés közben
beméri - másodpercenként akár 200 impulzust is kibocsát.

De ne gondoljuk, hogy a denevér áldozatai teljesen

tehetetlenek az eleven 'miniatűr szonár' echolokátoros
támadásával szemben. Néhány éjjeli rovarnak az
ultrahangokra nagyon is érzékeny műszere, hallószerve
van, és e védekezésre alkalmas 'szabadalmával' hamar
felismeri a sötétben közeledő veszélyt. A denevér
szonárrendszerű echolokátorának hatósugarába került
molypillék, szenderek, éjjeli pillangók vad iramban ide-
oda cikázni kezdenek, és irányt változtatva igyekeznek
kitörni a veszélyes övezetből. Ha viszont már túl
közelről jönnek az ultrahangok, és nincs idő a
visszafordulásra, azt a különös 'taktikát' alkalmazzák,
hogy összecsapva szárnyaikat, lezuhannak, és a földön
mozdulatlanságba dermednek. Meghökkentően ügyes
védekezésüknek 'műszere' a derekukhoz közeli
torszelvényen rejlő, rendkívül érzékeny hallószervük,
mely az ultrahangokat 30 - 40 méterről is felfogva,
elektromos jelekké változtatja. A medvelepkéknél angol
kutatók még a denevérek 'szonárját' zavaró,
hatástalanító mechanizmust is felfedeztek. Magas
rezgésszámú ultrahangokat hoznak létre, melyek akárcsak
a berepülő hadirepülőgépekről a felderítő radar
hatástalanítására leszórt sztaniollemezkék, úgy
zavarják, térítik el a közeledő denevér
szonárkészülékét.
 26
Az élővilágról
A denevérek echolokátoros szonárja különben még az
olyan tárgyakat is beméri, melyek átmérője mindössze 0,2
mm. A denevérek ultrahanglokátorának hatótávolságát
korántsem szabad technikailag lebecsülnünk. Mérjük csak
össze a 120 - 150 gramm testsúlyú közönséges denevér 10
- 20 grammos lokátorát egy 450 kilogramm súlyú
szonárral. Az ultrahangokkal működő szonárral két és fél
kilométer távolságból tudnak egy 5 méter átmérőjű
tárgyat felfedezni, amiben a műszer 600 watt elektromos
energiát használ fel. Ugyanakkor a mi közönséges
denevérünk 'miniszonárjával 2 méterről egytized
milliméter kiterjedésű akadályra is felfigyel, s parányi
ultrahanglokátorának kisugárzott jelei csupán 0,00001
watt energiát igényelnek. A denevérek szonárkészüléke
viszonylag tehát jóval nagyobb teljesítményű, mint
bármelyik jelenlegi szonárberendezésé.
(dr. Lányi György: A természet szabadalmai)

k A repülés tudományáról
"Ha egy szemtelen légy cikázik orrunk előtt, inkább
bosszankodunk, mintsem azon tűnődünk, hogyan működik ez
a tökéletes technikai kivitelű, parányi repülőgép. Pedig
a különös légi járművek megérdemlik a figyelmet. Ahány
tömzsi, szőrös, karcsú vagy kecses rovar létezik,
valamennyi őrzi a repülésnek azt a titkát, amelyet az
ember csak ebben a században fejtett meg sikerrel."
(Greguss Ferenc: Eleven találmányok 69. old.)

"A repülés kezdeti időszakában sokat bajlódtak a

szerkesztők a merev szárnyak veszélyes 'berezgésével'.
Ez a leszakadó örvények nyomán lépett fel, és sokszor
szárnytöréshez vezetett. Később sikerült megtalálni az
ellenszert: a szárny belépőélének közelében nehezékeket
helyeztek el, amelyek tehetetlentömegükkel csillapítják
a rezgéseket. M. K. Tyihonranov szovjet repülőgép-
szerkesztő csak később fedezte fel, hogy a szitakötők
már ősidők óta ismerik ezt a megoldást. Szárnyaik élén a
csúcs közelében egy-egy kemény kitinszemcse található,
amely a káros mellékrezgésektől óvja a rovarszárnyat."

(Greguss Ferenc: Eleven találmányok 73. old.

"Ha a rezgőlégy egy órát röpköd megállás nélkül,
szárnyaival több mint egymillió csapást végez. A rovarok
parányi repülőszerkezeteinek láttán szinte hihetetlen,
milyen óriási teljesítményű motor rejtőzik bennük. …
Az egyszemélyes izomerővel működő repülőszerkezetek
mind a mai napig csak kísérleti állapotban vannak, a
rovarok viszont nap mint nap végrehajtják szemünk
láttára ezt a bravúrt. Sőt az egy helyben lebegő
rezgőlégy saját súlyánál kétszer nehezebb teherrel is
 27
Az élővilágról
könnyedén a levegőben marad. A lepke szárnymozgató
izmaiban még nagyobb energiák rejtőznek: testsúlyának
akár több százszorosát is képes felemelni."
(Greguss Ferenc: Eleven találmányok 80. old.)

"Ahhoz képest, hogy a sarlós fecske 100 km-es

óránkénti sebességgel suhan az égen, egy jobb repülőgép
pedig játszva tesz meg óránként 900 km-t, a rovarok
repülési sebessége szinte nevetséges. Ám ha e kis
repülőszerkezeteket abból a szempontból vizsgáljuk, hogy
saját testhosszukhoz képest mekkora távolságra juthatnak
el, egy csapásra megváltozik a verseny helyezési
sorrendje. Még az 5 m/mp sebességgel repülő dongó is
azonnal az élmezőnybe kerül, mert testhosszának
tízezerszeresét teszi meg! Mögé szorul a sarlós fecske
8.300-szoros testhosszal, az előbbi példában említett
repülőgép pedig az utolsó helyen végez 1.500-szoros
arányával.
Ez az eredmény még lenyűgözőbb, ha arra gondolunk,
hogy a rovarok hihetetlenül nagy távolságokra juthatnak
el. Híres távrepülők például a sáskák, a különféle tarka
lepkék, de még a púpos szúnyogok családjába tartozó
afrikai fekete-legyek is 320 km-t repülhetnek megállás
nélkül, ami testhosszuk 100-milliószorosát jelenti.
Milyen nagyszerű lenne olyan repülőgépet szerkeszteni,
amely ugyanúgy csapkod a szárnyaival, mint a rovarok, és
legalább olyan légi bravúrokra képes, mint például a
legyek! Elsőként A. O. Jardanoglou görög feltaláló
szerkesztett ilyen rovarrepülőgépet 1949-ben. De a
masina semmi áron sem akart a levegőbe emelkedni. Csupán
arra volt jó, hogy a gyakorlatban is bebizonyította,
milyen keveset tudnak a szakemberek a rovarok
repüléséről és szárnyműködéséről. Később O. Hawlowski
lengyel kutató tervezett entomoptert (görögül entomon =
rovar, pteron = szárny), de a furcsa repülőgép csak a
rovarrepülés fizikai törvényszerűségeinek
tanulmányozására volt alkalmas. Szovjet kutatók is
kísérleteztek olyan szárnymozgató szerkezettel, amelynek
három lóerős motorja jelentős felhajtóerőt termelt, de
ennek sem sikerült meghódítania a levegőt."
(Greguss Ferenc: Eleven találmányok 81.82. old.)

l Univerzális jármű, "evezős csónak"

"A rovarok a 'hároméltű' jármű régi álmát valósították
meg a természetben. A csíkbogár például fut, repül és
úszik, testének három része egymásba olvadva olyan
áramvonalas karosszériát alkot, mintha gondos
hidrodinamikai mérések alapján tervezték volna. A 3 cm
hosszú bogár még a súrlódás csökkentéséről is
gondoskodik: kemény kitinburkolatára olajos váladékból
 28
Az élővilágról
von finom réteget. Nem csoda, hogy rövid ideig
másodpercenként akár 60 cm-es sebességgel is száguldhat
a vízen, ami arányos nagyításban egy motorcsónak
sebességének felel meg.
De a rekordot a pöttömnyi, 4 - 6 mm hosszú
keringőbogár tartja. Tökéletes mechanizmusával a
következőkre képes:
Lábai mint csuklós evezők működnek, s másodpercenként
50 - 60 csapással mozognak. Evezői mindössze 0,01 mm
vastagok, és önműködően összecsukódnak, ha előrehúzza
őket, hátratoláskor viszont kifeszülnek, így
közegellenállásuk 40-szeresre növekszik. Filmfelvételek
mutatják, hogy a bogár milyen villámgyorsan kezeli
evezőit: mindössze 4 milliomod másodperc alatt lendíti
őket előre. A bionika kutatói ugyan tanulhatnak ettől a
parányi rovartól!"
(Greguss Ferenc: Eleven találmányok 31.32. old.)

"A modern technika embere … egyre fokozódó érdeklődéssel

fordul a természet nagyszerű találmányai felé, mert azok
mélyreható megismerésében igazolva látja saját műszaki
vívmányainak elveit - a gyakorlati megoldások technikai
részleteit tekintve pedig bőven van még tanulnivalója a
természettől."
(dr. Lányi György: A természet szabadalmai 128. old.)

(Átgondolásra késztető megjegyzés:

Az értelmes ember a természet értelem, intelligencia nélküli produktumaitól tanul?
Tárgyilagos gondolkodással elképzelhető, hogy tervezői értelem nélkül az élővilág lényei meg
tudták tervezni, meg tudták alkotni maguknak műszereiket és szerkezeteiket, amelyek
felfedezéséhez az értelmes tudósoknak évezredek kellettek, s utánzásához tervezőirodák,
műhelyek, tökéletes műszerek, szerszámok is kevesek? /M. G./)

2 Az emberi test szerveiről

a Ve s e :
Csapjunk fel tíz percre közgazdasági tervezőnek. Hirdessünk pályázatot
vegyészmérnököknek, olyan szerkezet elkészítésére, amelynek naponta ezer liter különleges
vegyi anyagot kell átszűrnie. A szerkezet nem lehet nehezebb 15 dekánál. A szűrési folyamat
kizárólagos tökéletességéért legalább 250 km hosszúnak kell lennie a beépített
szűrőcsöveknek. A szerkezet működéséért elkészítőjének szavatolnia kell legkevesebb 70
évre. A szerkezet teljesítőképessége növelhető legyen akár kilencszeresére is. Irányítása és
kezelése ne kívánjon semmilyen figyelmet. Működése önirányítású legyen. Képes legyen
átszűrni és egyensúlyban tartani a szerves és szervetlen vegyületek legkülönbözőbb
változatait. …
Aligha tételezhető fel, hogy erre a pályázatra akadna pályázó. Az említett feltételek
mellett a világ legtehetségesebb vegyészei sem vállalnák a szerkezet tervezését és elkészítését.
Szervezetünkben azonban évezredek hosszú sorain át ugyanilyen szerkezet van jelen:
a vese.
Vesénk működésének titkát még ma sem ismeri teljes egészében a tudomány. Sem
szakorvosok, sem a vegyészek nem képesek teljes egészében felfedni, hogy mi történik abban
 29
Az élővilágról
a két 15 dekagrammos, babszem formájú, barna, húsos szervben, amely legalsó bordáink
irányában hátgerincünk jobb és baloldalán helyezkedik el.
Sokáig az volt a szaktudósok véleménye, hogy a vesék egyetlen feladata kiszűrni a
vérből a kóros anyagokat. Önmagában ez is nagy feladat. Hetven éven át naponta ezer liter
vérből kiválasztani minden káros vegyületet - nem éppen egyszerű teljesítmény. Napjainkban
azonban már biztosan állítja az orvostudomány, hogy a vesék vegyi egyensúlyt is tartanak a
szervezetben. Megakadályozzák a szervezet önmérgezését, és biztosítják a működéshez
szükséges elemeket vagy különleges vegyületeket. Ellenkező esetben alig néhány perc alatt
beállhatna a halál.
Így például a megengedettnél igen csekély mennyiségben több kálium azonnal
leállítaná a szívműködést. Huszonnégy óra során ezer liter vért szűr át a vese. Ennyi vérünk
természetesen nincs, hanem ugyanaz a vérmennyiség egy napon többször átfolyik a vesén.
Másszóval egy tonna a vese szűrőképessége, legalábbis a gyakorlatban. Az orvostudomány
azonban felfedezte, hogy e teljesítmény kilencszeresére is képes az emberi vese. Bizonyítják
ezt a vesebetegségek: egyik vesének eltávolítása esetén a másik, egészséges vese teljes
mértékben eleget tud tenni szervezetünk ellátásának. Sőt, egyik vesének a felét eltávolítva, a
megmaradt fél vesével élni képes a szervezet. E fél vese is átszűri a napi ezer literes normát.
Szabad szemmel is látható, hogy a vese belseje szemcsés összetételű. Nagyítólencse
segítségével jól kivehető, hogy a szemcsék valójában apró szövetek, s mindegyiknek külön
szívófeje és szűrőteste van. Minden vesében kb. 250 km-t tesz ki a szűrőtestecskék
hosszúsága. Az itt leírt dolgok orvostudományi szempontból semmi újat nem jelentenek.

Mi köze van e dolgoknak a hittudományhoz? Első benyomásra talán semmi. Közönséges

élettani adatként is felfoghatók az elmondottak. Az ember azonban szeret gondolkodni.
Gondolkodóképessége jogán kérdéseket tesz fel: hihető-e, hogy az olyan titokzatosan működő
szerv, mint a vese, minden tervezés és tervező nélkül került a szervezetünkbe?
Elfogadhatjuk-e, hogy a tervező értelem nélkül kiszámolódnak a különböző
százalékarányok, melyek megfelelnek a vérben lévő elemek, illetve vegyületek
összetételének?
Taníthatjuk-e, hogy ez a 15 dkg súlyú szemcsés húsdarab működéséhez szükségtelen
feltételeznünk bármilyen megelőző értelmet?
A 'tudományok forradalma' új keletű jelenség. Az elmúlt 50 év alatt a tudományok
többet fejlődtek, mint az ezt megelőző 5.000 év folyamán. Világviszonylatban a műszaki és
természettudományok legkiválóbb művelőinek csaknem a 90%-a még az élők sorában van.
Bárhová tekintünk, mindenhol megdöbbentő bizonyítékait látjuk az emberi értelem
nagyszerűségének. Mégis a tudományos kutatások valamennyi területén azt észleljük, hogy a
természet minden emberi találmányt megelőzött.
b A szem
Korszerű fényképezés és az emberi szem.
Beépített, ultra-érzékeny fénymérő, önműködő blendebeállítás, nagylátószögű lencse,
azonnali színhű reprodukció.
Íme, az emberi szem néhány feltűnőbb sajátossága. Ki tervezte és szerkesztette a
szemet?
 30
Az élővilágról

c A szív

“Tudtad-e, hogy az emberi szív naponta 100 000-szer ver,

tehát 70 év alatt 2,5 milliárdszor? Ezalatt megtölthetne
vérrel egy felhőkarcolót. A vér az artériák, vénák és
hajszálerek 2 500 km hosszú, sűrűn szétágazó hálózatában
– ez megfelel a Párizs-Moszkva távolságnak – áramlik a
testünkön keresztül.
A szívnek az a feladata, hogy ellássa vérrel az összes
működő szervet. Ehhez szállítóteljesítményét az aktuális
vérigénynek megfelelően kell változtatnia. … Így
percenként 70 szívverés esetén a naponta szállított
vérmennyiség 7 000 liter. Ez 40 teletöltött fürdőkádnak
felel meg.
Szívünk egy karbantartást nem igénylő szivattyú, amely
(általában) pótalkatrészek nélkül egy egész életen át
működik. A szív a véráramlás központi keringető
szivattyúja. Változó terhelés esetén a vérkeringésnek a
szív működésével szemben támasztott követelményei nagy
alkalmazkodóképességet feltételeznek. Például nehéz
fizikai munka esetén az egy szívkamra által percenként
továbbított vértérfogat 5 literről csaknem 30 literre
nőhet. …
A szív mérete normális esetben az összeszorított ököl
másfélszeresének felel meg. …
A szív válaszfala a szívet egy, a tüdő vérkeringését
szolgáló jobb, és egy, a test vérkeringését szolgáló bal
 31
Az élővilágról
félre osztja.
A bal szív fogadja az egész testből érkező, oxigénben
szegény (vénás) vért, és továbbítja a tüdő felé. Itt
ismét feldúsul oxigénnel, majd visszajut a bal
szívfélbe. Innen a vér eljut a test különböző
szerveihez. Az erek elnevezése (artériák, ill. vénák)
nem a vér minőségére utal, hanem az áramlás irányára. A
vénák a vért a szívhez vezetik, az artériák pedig
elvezetik a szívtől. A nagy testi vérkörben az artériák
oxigéndús, a vénák pedig oxigénszegény vért szállítanak.
A kis tüdővérkörben éppen fordítva van. Bár a szív tele
van vérrel, saját erekre is szüksége van. A
szívkoszorúerek (corona-artériák) beborítják a szív
felszínét, szétágaznak, és behatolnak a mélybe. A vénák
ismét összegyűjtik a szív hajszálereinek a vérét, és a
koszorú-vénákon keresztül visszavezetik. Ez a vérkör a
legrövidebb az emberi szervezetben. …
Az emberi szív alaktanilag és funkcionálisan
Teremtőjének mesterműve. A vérkeringés központjaként
minden igényre reagál, még ha az testünk legeldugottabb
zugából érkezik is. A nagyobb erek – az ütőerek és vénák
– teljes egészében szállítási útvonalak, míg a
hajszálerek vagy kapillárisok a tulajdonképpeni ellátási
útvonalak. Ebben a jól kigondolt közlekedési hálózatban
a verőerek egyre jobban szétágaznak, és ellátják vérrel
a hajszálerek egész hálózatát, melyek aztán ismét egyre
vastagabb vénákká egyesülnek. A szívnek 1,2 milliárd
hajszáleret kell ellátnia, melyek összhosszúsága 1200
km. …
A szív a vérkeringés központi szerve. A szív szabályos
verésétől függ az életünk. Tehát egyenesen az élet
hordozója, és az összes létfontosságú szervet képviseli.
…”
(Vetés és aratás 39/4 szám 2001/4. 10-11. old.) 1
Melyik gép képes versenyezni az emberi szívvel, amely 'szivattyú' napi 100.000 ütem mellett
átlag 70 éven át folytonosan üzemben van, amelyet egyszer sem kell leállítani javítás vagy
karbantartás végett? Ki szerkesztette meg a szívet?
d Az agy:
Agyunk minden tiszteletet megérdemlő csodálatos alkotás, és fölöttébb bonyolult. Több
idegpálya van benne, mint a világ összes távbeszélő vonala együttvéve. Az agyba nemcsak
200.000 hőérző, félmillió nyomásérző és három-négymillió fájdalomérző idegből érkezik
állandóan jelzés, hanem a szemből, fülből, orrból, sőt az ízlelő és tapintó szervekből is. Az
agy, mint egy elképesztően tökéletes ’mini komputer’ rendezi és tárolja mindezeknek az
ingereknek a miriádjait, sőt fel is dolgozza az általuk közvetített információhalmazt.
Ki alkotta ezt a fantasztikus komputert?

1
Betoldva 2002. március 30.
 32
Az élővilágról
3 Vélemények a tudományos tények alapján
Az élet keletkezésének ma legáltalánosabban elfogadott elmélete Oparin szovjet tudóstól
származik. Ő maga így nyilatkozott erről:
"Hogyan és pontosan mikor alakultak át a legfejlettebb
koacervátumok /fehérjecseppecskék/ a legkezdetlegesebb
élőlénnyé, azt nem tudjuk. Laboratóriumi körülmények
között ugyanis ezt a folyamatot még nem lehetett
megvalósítani, és nem állnak rendelkezésünkre az erre a
folyamatra utaló őslénytani adatok sem. Tehát az a
furcsa helyzet állt elő, hogy elég jól ismerjük a
szerves anyagok valószínű fejlődésmenetét meg az élő
anyag evolúcióját, de még semmit sem tudunk e két
folyamat átmenetéről, az élővé válás pillanatáról…"
(Oparin és az élet keletkezése c. cikk.
Élet és tudomány 1973. V. 11. 880. old.)
Venatianer Pál: Molekuláris biológia: Tegnap, Ma, Holnap című könyvében a 107. oldalon,
az élő sejt laboratóriumi létrehozásának esélyéről szólva írja:
"… Sok biológus - és a szerző - véleménye szerint
azonban erre soha nem fog sor kerülni. Nem azért, mert
elvileg lehetetlen, hanem mert a komplexitás bizonyos
fokán túl az eredmény véletlenszerű, próbálgatással
történő elérésének valószínűsége gyakorlatilag nullára
csökken. A legnagyobb teljesítményű elektronikus
számítógépek sem tudják áttekinteni a sakkjáték összes
lehetőségeit, márpedig hol van a sakk komplexitása az
élő sejttől?"

"'Bár az evolúció kizárólag mikroesemények

egymásutánjának, váratlanul, véletlenszerűen bekövetkező
mutációknak tulajdonítható, az idő és az aritmetika
ellentmond ennek. Ahhoz, hogy egy emlős testét alkotó
százezer proteinlánc mindegyikét egységenként húzzuk ki
egy szerencsekerékből, több idő kell, mint a naprendszer
becsült életkora.'"
(Kastler: Az a különös anyag c. könyvében idézi Francois Jacobot.
(Alfred Kastler francia Nobel-díjas fizikus, aki kutatásaival megvetette a lézerek és a mézerek
alapjait. 1966-os fizikai Nobel-díj kitüntetettje. Hívő keresztény tudós, aki sokat tett a francia
és a német nemzet megbékéléséért is.)
"1969. júl. 24-én, az első Apolló-űrhajó Holdra való
leszállása másnapján, a Le Monde-ban megjelent cikkében
André Lwoff azt kérdi: 'Élő szervezetek születhetnek-e a
Földön kívül?' Válasza pedig: 'Az organizmusok léte, még
a legegyszerűbbekké is, mint pl. a protozoák, gombák,
baktériumok, valószínűtlen események valószínűtlen
következményei. Tegyük hozzá, hogy az ember
megjelenésének valószínűsége … még kisebb. Az élet
megjelenése a Földünkön nagyon valószínűtlen események
sorozatának eredménye. Egy ilyen láncolat másodszori
 33
Az élővilágról
bekövetkezésének vagy reprodukálásának nagyon kicsi a
valószínűsége.'
Bevallom, nem tudom követni André Lwoff barátom
meggondolásait, és premisszáiból - a következmények nagy
valószínűtlensége, melyek az életet létrehozzák - én
teljesen ellenkező következtetést vonok le, mint ő. Ha
az élet létrejötte ennyire valószínűtlen, hogy az
Universum más helyen való megnyilvánulásának
valószínűsége nulla, akkor annak is nulla a
valószínűsége, hogy a mi planétánkon létrejöjjön.
Másképpen kifejezve: semmi reményünk arra, hogy
megmagyarázzuk az élet keletkezését és fejlődését
pusztán a véletlen játékával. Más erők működnek itt."

(Alfred Kastler: Az a különös anyag 262.263. old.)

"Világosan szólva, nem tudom elhinni, hogy egyedül a

véletlen és a szükségszerűség lenne felelős az
evolúcióért. Ha a kozmonauták a Hold rejtett felszínén
felfedeznének egy működő automatikus alumíniumüzemet,
akkor ez nem arról győzné meg őket, hogy ezt az üzemet a
véletlenek játéka hozta létre a Hold felszínén található
különféle elemek közti fizikokémiai reakciók révén,
sokkal inkább hallucináció áldozatainak hinnék magukat.
Nos, a legkisebb baktérium is sokkal bonyolultabb
fizikokémiai üzem, és sokkal zseniálisabban működő
organizmus, mint egy automatikus alumíniumüzem. Ez a
megállapítás és egyebek, amik azzal a hihetetlenül
hosszú időtartammal kapcsolatosak, ami minden egyes
mutáció létrejöttéhez szükséges, ha csak a véletlen
törvényeit vesszük figyelembe, arra az elgondolásra
vezetnek, hogy legalábbis túl korai tagadni a
célszerűség létezését a biológiai mindenségben."
(Kastler: Az a különös anyag 10.11. old.)
Részletek a Mozgó Világ c. irodalmi-művészetkritikai és társadalomelméleti folyóirat 1983/1
januári számából, a 'Mit hoz a jelen?' című cikk beszélgetéseiből:
"Tarcsai György /geofizikus/: Ahogy Ferencz Csaba az
előbb említette, az élet keletkezésének kérdése még
távolról sincs megoldva. A Nobel-díjas Francis Crick
legutóbbi könyvében újra felelevenítette az irányított
pánsperma-elméletet, mert annyira valószerűtlennek
tartja az élet természetes földi kialakulását. …

Kereszty Zoltán /biológus/:… A rendelkezésünkre álló

fizikai, fizikokémiai és biokémiai tudás messzemenően
kevés arra, hogy bizonyítsa akár a legkisebb élő
szervezet magas fokú komplexitásának logikus
kialakulását. Az a paleontológiai kutatás alapján is
világos, hogy a fejlődés mindig előremutató, noha
hullámvölgyek lehetségesek. Kell lennie valami mozgató
 34
Az élővilágról
rugónak, princípiumnak. Ez már átvezet a filozófiai
meggondolások körébe. A legfőbb kérdés itt az, hogy a
tökéletesedés folyamatának mi a kiindító oka és végső
célja.

Czakó Gábor /író/: Mi az, ami azt mondja, hogy a

dolgoknak fejlődni kell? Van-e ilyen természeti törvény?
Hiszen az élettelen világ nem fejlődik, az asztal tönkre
fog menni, a hegy le fog pusztulni …

Ferencz Csaba /mérnök/:… Tény, hogy a biológiai lények

időrendi és bonyolultsági sorba is rendezhetők. De sose
felejtsük el, hogy egy rendszerkutatással foglalkozó
ember ugyanígy sorba tudja rendezni a luk és dugó
nélküli vájt mosóteknőtől a szuperautomata mosógépig a
'leleteket', és ebből még nem következik, hogy a
mosóteknőből evolúcióval fejlődött ki a Hajdú-super."
(A következőkben arról szóltak, hogy az élővilág változásainak lépcsőzetesen, sok fajra
egyszerre kihatóan kellett végbemennie. Az egész rendszer együtt változik.)
"Czakó: Azt akarod mondani, hogy az élet létezése nem
képzelhető el egyetlen vagy nagyon kisszámú élőlénnyel?

Ferencz: Elvben egyetlen lény élete is elképzelhető,

de csak saját szaporodási sebességének függvényében.
Előbb-utóbb annyira elszaporodik, hogy minden táplálékot
elfogyaszt, és aztán kipusztul. A hosszú ideig tartó
létezés csak egy rendszeren belül képzelhető el. És még
ekkor is változniuk kell a rendszert alkotó lényeknek. …

Bizonyos feltételeket teljesíteni kell a rendszernek,

és ezt egy komponenssel hosszú időn keresztül nem tudja
megcsinálni. Rendszertechnikai lehetetlenség. Emiatt az
élő rendszernek eleve többfajúnak kell lennie, hiszen
legalább a légkör és a víz szabályozása szükséges, és
ezt egy bemenetellel és egy kimenetellel rendelkező
'dobozzal' /egyetlen lénnyel/ képtelenség megcsinálni. …

Tudjuk, hogy a génekben tárolt információmennyiség

véletlenszerű létrejöttéhez a mai becsléseink szerint, a
mai tudásunkból levonható konzekvenciák szerint az
Univerzum korának három-négyszerese sem lenne elegendő.
Fred Hoyle neves asztrofizikus néhány hónappal ezelőtt a
Nature című folyóiratban nyilatkozta, hogy a
véletlenszerű keletkezés nagyjából úgy fest, mintha egy
szeméttelepen átsöpörne egy hurrikán, és ezalatt
összerakna a szemétből egy működőképes Boening 747-es
repülőgépet. A hasonlat jónak látszik. Ebből és csak
ebből persze nem szabad azonnal filozófiai
konzekvenciákat levonni, de elgondolkodni rajta
mindenképpen érdemes. …"
 35
Következtetések

IV A LÉTEZŐ UNIVERSUM, ANYAGVILÁG, ÉLŐVILÁG LÉTREJÖTTÉRŐL

FILOZÓFIAI KÖVETKEZTETÉSEK
Newton így írja le Isten létezéséről való meggyőződését:
"A Nap, bolygók és üstökösök ezen kiváló rendszere csak
egy értelmes és hatalmas Lény tanácsvégzéséből és
hatalmából keletkezhetett … Ő uralkodik mindenen, nem
úgy mint világlélek, hanem úgy, mint Úr a Mindenség
felett… És az igazi uralomból következik, hogy az igazi
Isten élő, értelmes és hatalmas."
(Newton műveiből idézi: Theológiai Szemle 1977. 11-12.
száma 338. old.)
Darwin önéletrajzában olvasható a következő:
"Nehéz, szinte lehetetlen elképzelni, hogy a hatalmas és
csodálatos világmindenséget, az embert és azon
képességét, hogy a múltba tekintsen és a jövőbe lásson -
a vak véletlen, a szükségszerűség hozta volna létre.
Tehát kénytelen vagyok hinni abban, hogy az Ős-ok
értelmes aggyal rendelkezett."
(Darwin: A fajok eredete 635. old.
Idézi Theol. Szemle 1975/5-6. A természettudományok és a
teológia c. tanulmánya.)
A Mozgó Világ idézett számából további idézetek:
"Ferencz Csaba:… Megtudtuk, hogy a múlt században
alapvetőnek hitt sok elképzelésünket vagy speciálisnak
kell tekinteni, vagy el kell vetni mint helytelent." …

(Ez utalás Horváth Benő biológus szavaira, melyek során

ezt mondta: "Századunk első felében a természettudomány
kérdései még az anyag szerkezete, az élet eredete és az
evolúció köré csoportosultak. A válaszokat keresve a
kutatók kénytelenek voltak átrendezni tudományos
álláspontjukat, világnézetüket. A Planck-állandó
megszüntette a kölcsönhatások folyamatosságába vetett
hitet, a relativitáselmélet megszűntette a tér és az idő
priori jellegét, Heisenberg határozatlansági relációja
rácáfolt a kutatók szállóigéjére, miszerint a természet
értelmes kérdésekre értelmesen válaszol.") :

"Fehér Márta /filozófus/: Saját szűkebb

szakterületemben, a tudományfilozófiában is
választóvonalat húztak a hatvanas évek eredményei.
Századunk a tudományban óriási diadalmámorral kezdődött,
a relativitáselmélet és a kvantumfizika felfedezésével.
Ugyanilyen mámorban élt a tudományfilozófia is a húszas
években, a logikai pozitivizmus megjelenésekor.
Fölvillant az a remény, hogy kidolgozható egy olyan
 36
Következtetések
biztos módszer, amellyel a természettudományos, de a
társadalomtudományi megismerés is abszolút biztos
alapokra helyezhető. Az ember számára pedig az így
megszerzett tudás a végső, a megingathatatlan és
korlátlanul bővíthető ismeretek bázisát fogja nyújtani.
A társadalom egészében, tudósokban és laikusokban
egyaránt, olyan várakozás élt, hogy a tudomány majd a
társadalmi bajokat is leküzdi. /Ennek megkésett és
ideologikus célokat szolgáló formája a nálunk az utóbbi
tíz évben sokat emlegetett 'tudományos-technikai
forradalom' mitosza./ E várakozás hiábavalósága a
hatvanas évektől kezdve egyre erőteljesebben
nyilvánvalóvá válik számos tudományfilozófus előtt. Két
területet említek meg, amely a tudományfilozófián belül
problematikus: a természettudományok - beszéljünk csak
róluk - racionalitása és progresszivitása az, ami
jelenleg a válság tüneteit mutatja. A racionalitás
problémája abban áll, hogy nem tudjuk bebizonyítani a
természettudományos tudás kétségbevonhatatlan
kitüntetettségét. Arról van szó, hogy vajon a
természettudományos megismerés jelenlegi módszere a
minden kétséget kizáróan és minden szempontból - tehát
nemcsak a technikai alkalmazás céljaira - legjobb módja-
e a megismerésnek. Kérdés továbbá, hogy vajon ez
egyúttal a megbízható tudás megszerzésének kizárólagos
módja-e, amely nem tűr maga mellett alternatív
megismerési módokat, sőt ezekre nincs is talán szükség,
mert a meglévő módszerekkel bármilyen probléma
kimerítően megoldható. Ám egyelőre nem sikerül a
természettudományokban felismerni a megbízható tudásra
vezető út egyetlen lehetséges módját. Ez párhuzamba
állítható az összes természettudományban a hatvanas
években fellépő belső bizonytalansággal. Például azzal,
amit hallottunk Tárcsaitól és Keresztytől, hogy nem
tudjuk utolérni magunkat és a kétségtelenül óriási
eredmények mintha arra mutatnának, hogy az emberiség
zsákutcába fordult. Egyes radikálisabb
tudományfilozófusok nem csupán megkérdőjelezik a
természettudományos megismerés módszertani
kitüntetettségét, hanem kétségbe is vonják. Szerintük a
mítoszok, vallások és a revelatív gondolkodás eredményei
egyenrangúak a tudományos megismeréssel. Erre a
rendkívül fontos problémára sürgősen választ kell adni.
Ha nem sikerül a természettudományos metodológia
tekintélyét megmentenünk, vagy helyette egy félig-meddig
elfogadható, netán jobb módszert ajánlanunk, akkor
nemcsak a tudományfilozófia, de rajta keresztül a
természettudományok is még mélyebb válságba kerülnek.:

A másik kérdés a természettudományok fejlődéséé. A

 37
Következtetések
század elején még trivialitásnak tűnt az az álláspont -
szemben az emberi kultúra más területeivel, ahol
felvethető a kérdés: 'ment-e a könyvek által a világ
elébb?', javultak-e az erkölcsök, jobb lett-e a művészet
-, hogy a természettudományokban az előrehaladás
vitathatatlan, nos, ez a szilárd bizonyosság is
megrendülni látszik a hatvanas évektől kezdve. Vannak
olyan tudományfilozófiai elképzelések - nagyon jó érvek
hozhatók fel mellettük -, amelyek szerint a
természettudományos megismerés útja nem egyenes vonalú
és nem bizonyosan fejlődési folyamat. …"
Ferencz: "… Az anyag-energia megmaradási tételek
bizonyítása után azt hittük /tehát hiedelmünk volt - van
tudományos hiedelem is!/, hogy egy örökké volt és örökké
létező, megmaradó anyagi világban élünk, amelyet, ha
kellően sokáig vizsgálunk, meg is ismerünk. Ehhez a
nézethez az összes tudományos tény sohasem adott bázist.
…"
Czakó: "Korábban felvetődött az irányított pánspermia-
elmélet, miután nem tudtuk kielégítően megmagyarázni az
élet kialakulását a Földön. Tarcsai György említette
Crick nézetét.
Tarcsai: Ez lényegében azt jelenti, hogy a földi élet
kívülről jött, méghozzá nem véletlenszerűen, hanem úgy,
hogy az élet csirája az Universumban már korábban
kialakult civilizációk szándékos cselekedete révén
jutott a Földre, megfelelő módon és korban. …
Ferenc: … Ez az elmélet nem ad magyarázatot az élet
kialakulásának kérdéseire, csak eltolja valahová
máshova. Összefoglalva: ma - a már vázolt pánsperma-
elmélettől kezdve a teremtés gondolatáig - minden
belefér a tudományos hipotézisek körébe. …"

További idézeteink dr. Hands Rohrbach könyvéből valók:

(Prof. Dr. Phil. Hans Rohrbach 1903-ban Berlinben született, ugyanott végezte el egyetemi
tanulmányait matematika-fizika és filozófia szakon. 1932-ben Göttingenben szerzett filozófiai
doktorátust.
1941-46 között a prágai német egyetemen, 1946-tól pedig a mainzi egyetemen
matematika professzor, majd az egyetem rektora is, egészen az 1970-ben történt
visszavonulásáig.
A Biblia intenzívebb tanulmányozásával a berlini város-misszió bibliakörében
kezdett el foglalkozni. Miután az evangélium igazságáról meggyőződött, az 1950-es évektől
kezdve mint hitvalló keresztény, tudományos értekezésein túl több tanulmányt írt a
természettudomány és a keresztény hit viszonyáról.)

"A modern fizika eredményei tagadják az újkori

világképet, amely viszont tagadta Istent. Nem szükséges
megmutatnom, hogy ebben az újkori gondolkodásban és
újkori világképben valóban nem volt hely az élő,
személyes és cselekvő Isten számára. Az újkori
 38
Következtetések
gondolkodás tagadta Istent az egész vonalon. És ma
tudományos megállapításként mondhatjuk, hogy a modern
fizika eredményei ellene mondanak ennek az újkori
világképnek. Ezzel a mondattal, a kettős tagadás
tételével, plasztikusan jellemeztük a mai helyzetet,
anélkül, hogy többet mondtunk volna, mint amennyit egy
elfogulatlan ateista is kénytelen elismerni, ha ismeri
és érti a mai természettudományt.
Így most újonnan visszanyertük a döntés szabadságát:
azt ugyanis, hogy ebből a kettős 'nem'-ből, amelyet a
mai természettudomány kínál az Isten iránt kérdezősködő
embernek, egy 'igen'-t formálunk-e Isten számára? Nem
akármilyen Isten, nem egy filozófiai istenfogalom, egy
eszme számára, - hanem valóságosan elfogadjuk a
személyes, élő Istent, aki cselekvően belenyúlt a
természetbe, és akiről a Biblia bizonyságot tesz. Vagy
pedig megmaradunk a 'nem'-nél, vagy óvatosságból egy
bizonyos semlegességnél, amely nem tud dönteni sem az
egyik, sem a másik mellett. Mindenesetre ez a helyzet,
hogy a természettudomány részéről nem áll fenn többé
olyan ellenérv vagy gátló ok, amely megakadályozhatna
minket abban, hogy kimondjuk ezt az 'igen'-t Isten felé.

Szeretném ezt másképpen is kifejezni:

Míg az 'újkori világkép' szerint a természettudomány
eredményei alapot szolgáltattak a hitetlenségnek, vagyis
annak, hogy az ember ne higgyen a személyes Istenben,
aki Jézus Krisztusban emberré lett, addig ma szabad
hitbeli döntésétől függ, hogy elfogadja-e valaki a
keresztény hitet.
Még másképpen is megpróbálom kifejezni:
A keresztény hit elfogadása merész lépés, és
változatlanul az marad a mai modern fizikai gondolkodás
esetén is. De a hitetlenség ma pontosan ugyanolyan
merész lépést jelent, és meg kell fontolnunk azt a
kockázatot, hogy a Biblia Istenével szemben fenntartsuk-
e hitetlenségünket. Most valóban egzisztenciális kérdés
áll előttünk:

'előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és

az átkot, hogy az életet válasszad.'
Erről van szó. És a természettudomány már nem adhat
nekünk támaszt, érvet a hit és hitetlenség közti
döntésben sem a hit mellett, sem ellene. Ez az új
helyzet, amely a mai ember számára kialakult a mai
fizika eredményei által megalapozott gondolkodásbeli
változás folytán.
Ha most önök megkérdezik, hogy én hogyan döntöttem,
akkor megvallhatom: Én a kettős 'nem'-ből megformáltam
az én 'igen'-emet Isten felé.
 39
Következtetések
És most szeretném röviden felvázolni, hogy milyen az
én világképem mint hívő természettudósé. Mert ez a
különös: A természettudomány ma már nem ad többé
világképet, a magyarázó világnézet értelmében véve. Az
újkori természettudomány elbizakodottságában még azt
állította, hogy tud ilyen világképet nyújtani. Hitt
abban, hogy ténylegesen felfoghatja a valóság egészét és
minden kérdésre feleletet tud adni, amit csak az ember
feltehet. Mi, mai természettudósok, már nem vagyunk
ilyen elbizakodottak. Más értelemben talán azok vagyunk,
mint ahogy a bevezetésben mondtam: úgy véljük, hogy a mi
új gondolkodásunk példamutató lesz az egész tudományos
gondolkodás számára. De nincs már a tudatunkban, hogy
amit ma a természet képének megismertünk, az kimeríti a
valóság egész teljességét. Mi csak a természetképet
nyújthatjuk a kérdező embernek, nem a világképet. De
ennek a természetképnek, amelynek birtokában vagyunk,
megvan az a különös tulajdonsága, hogy többé-kevésbé
minden világképbe beleillik, amelyet csak kialakíthat az
ember a maga számára. Mindenki kiegészítheti és azt
mondhatja: 'az én világképem'.
Tehát az a lépés, amely a természetképtől a világképhez
vezet, újból annak az embernek személyes döntésétől
függ, aki szeretne világképhez jutni. A mai
természetképet beágyazhatjuk az ateizmus és a nihilizmus
világképébe is. Ebben az esetben így lehet válaszolni a
feltett kérdésekre:
Ezen a véges téren kívül nincs semmi, és az idők
kezdete előtt sem volt semmi, az idők vége után sem lesz
semmi: és a hatások, amelyeket megfigyelhetünk,
amelyekről azonban nem vagyunk képesek megállapítani,
hogy honnan erednek, a semmiből jönnek. Egész
világegyetemünk a semmiben nyugszik, egy mélység felett,
éppen úgy, mint ahogy a mai egzisztenciális filozófia
ábrázolja. Bele vagyunk dobva a jelen világba, mintha a
mélység fölé tartana valaki, és értelem nincs a
természeti történésekben. Ha az ember mindenáron
ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen a maga számára
megtalálja az élet értelmét, akkor legjobb esetben abban
a magatatásban találhatja meg, amely a halál felé halad,
vagyis a semmi felé, amelyből jött. Ez a nihilizmusnak
bámulatosan kerek világnézete, és a mi természetképünk
beleillik, mintha beleillesztették volna.
De ugyanezt a természetképet beleágyazhatom a
keresztény hit kijelentéseibe is. Akkor a 'semmi'
helyébe a láthatatlan lép, a láthatatlan valóság,
amelyből mint természeti ember nem ismerhetek meg
semmit. Az én értelmem, a tudományos módszer, a kísérlet
és a megfigyelés elől zárva marad ez a láthatatlan
valóság. Csak a Biblia bizonyságtételének alapján tudom
hogy van. …
 40
Következtetések
Mint természeti ember nem tudok semmit a láthatatlan
valóságról. Csak a látható valóságot érzékelem, amelyet
értelemmel és érzékeimmel megragadhatok és átkutathatok,
és úgy vélem hogy ez a teljes valóság. Csakis Isten
adhatja meg az embernek azt, hogy a láthatatlan valóság
éppen olyan reálissá legyen számára, mint a látható. Én
ezt nem munkálhatom, én nem juttathatom el önöket a
láthatatlan valóságban való hitre: én csak elmondhatom
önöknek, hogy ha már hitre jutottak, hogyan tudják a
kettőt egymással összeegyeztetni. Tegyük fel, hogy ez
megtörtént, akkor ennek alapján sok mindent tisztázni
lehet, ami a puszta gondolkodás, vagyis a meg nem
világosított ész számára mindig újbóli nehézségeket
okoz. Bizonyos értelemben, mintegy az előbb említett
kettős tagadás ellenpontjaképpen, itt most kettős
igenlésről van szó, mert hiszen igent mondok mind a
látható, mind a láthatatlan valóságra. De nem olyan
kettéhasadt és két vágányon járó módon, mint ahogy az
újkori nyugati gondolkodás tette, ameddig még a
keresztény hithez ragaszkodni akart, hanem az előbb
vázolt módon, egyszerre és egymást kiegészítve. Mint
természettudós igent mondok a láthatatlan és a látható
valóságra, és mint hívő ember igent mondok a látható és
a láthatatlan valóságra. Nem úgy, hogy mint
természettudós az egyikre és mint keresztény a másikra,
hanem mindkét valóságra a maga teljes egészében, mint
ember, aki egységes egész és nem választható két részre,
mintha külön volna hétköznapi ember és külön vasárnapi
keresztény.
Hadd mutassam meg befejezésül néhány pontban, amelyek
az orvos részére is érdekesek lehetnek, hogy milyen
jelentősége lehet a természettudományos gondolkodás
megváltozásának és a hitben lehetséges kettős igenlésnek
az emberi élet kérdéseire. Gondoljunk először is a
szervezetünkre. Testi organizmusunk anyag, sejtekből
áll, a sejtek molekulákból, a molekulák atomokból, az
atomok elemi részecskékből. Tehát a testünk, mint ahogy
az előbb kifejteni próbáltam, végső egységeiben már nem
is anyagi természetű többé, hanem ható történés,
anélkül, hogy felismerhető volna, hogy honnan ered ez a
történés. Ha a valóság leírásában a részecskejelenség
helyett a hullámjelenséget vesszük alapul, akkor a
kozmoszt egész kiterjedésében úgy vehetjük, mint egy
óriási rezgésmezőt, mint egy elektromágneses vagy a
gravitáció által, vagy ezen energiák által együttesen
létrehozott erőteret.
Egy ilyen erőtér minden esetre itt van, adva van, de
nem ismeretes, hogy honnan és ki által. Ebben a nagy
rezgésmezőben - amint mondtam, ha ilyenről beszélek, ne
gondoljanak hozzá valami anyagi rezgéshordozót vagy
okozót, hanem csak rezgéseket mint olyanokat - olyan
 41
Következtetések
befolyások következtében, amelyeket nem ellenőrizhetünk,
energiacsomópontok keletkeznek. Ezek - elemi
részecskéknek is nevezhetnénk őket - nem viselkednek
statikusan, hanem helyüket gyorsan változtatják. Nagy
sebességgel keringenek egyéb energiacsomópontok, az
atommagok körül, és így alkotják az atomokat. Az atomok
molekulákká állnak össze, a molekulák sejtekké. Így
tehát az anyagi felett itt van az a szerves valami,
amiről beszélni akarunk. Ha önmagunkra gondolunk, a
saját organizmusunkra, akkor - talán ijesztően - megint
csak világossá válik előttünk, hogy végső elemi
részecskéinkkel ehhez a rezgésmezőhöz kapcsolódunk.
Többet mint természettudós nem mondhatok, mert ebben a
minőségben nem állapíthatok meg semmit a rezgések
eredetéről.
Most egyúttal úgy szólok önökhöz, mint hívő
keresztény: Isten, az ég és föld Teremtője helyezte el a
rezgésmezőt. Mégpedig saját szava által tette, amikor
így szólt: Legyen világosság! Mi a világosság?
Elektromágneses sugárzás! Tehát mint természettudós
vallást tehetek Isten nagy teremtő aktusáról, amennyiben
ezt mondom: Isten a maga szavával elhelyezte a
rezgésmezőt, amelyről mint természettudósok nem vagyunk
képesek megállapítani, hogy honnan ered. Hívő
józansággal szólva, a ható történés, amelyet végső soron
természettudományosan megfigyelhetünk, a látható
valóság, és ez egyúttal Isten szavának megnyilvánulása."

(Dr. H. Rohrbach: Természettudomány, világkép, hit 123-

128. old. kivonatosan.)
 42
Irodalom

V FELHASZNÁLT IRODALOM:
Alfred Kastler: Az a különös anyag
Gondolat Bp. 1980.

Botond-Bolics György: Korunk csodái

Athenaeum Bp. 1960.

Élet és Tudomány 1973. V. 11.

Greguss Ferenc: Eleven találmányok

Móra Bp. 1982.

Jefremov, J. Ny.: A világmindenség mélységeiben

Gondolat Bp. 1978.

Kulin - Kolozsváry: Színes világegyetem

Gondolat Bp. 1965.

Lányi György dr.: A természet szabadalmai

Gondolat Bp. 1978.

Marik dr.: Helyünk a világmindenségben

Bp. TIT 1977.

Öveges - Molnár: Színes atomfizika

Gondolat Bp. 1964.

Pálfy József: Fegyver minden mennyiségben

Kozmosz Bp. 1982.

Theológiai Szemle 1975/5-6.

Theológiai Szemle 1977/11-12.

Rohrbach, Hans Prof. Dr. phil.: Természettudomány, világkép, hit

Evangéliumi kiadó 1973.

Természettudományok zsebkönyve
Gondolat 1963.

Venetianer Pál: Molekuláris biológia: Tegnap, Ma, Holnap

Magvető Bp. 1978.

Vetés és Aratás 39 évf. 4. szám. (2001/4.)

Evangéliumi kiadó és iratmisszió 2001.
43
Irodalom
 Tartalmi áttekintés
I. A VILÁGEGYETEMRŐL.............................................................................................................................1
1. VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK A VILÁGEGYETEM TANULMÁNYOZÁSÁHOZ........................................................1
2. CSILLAGÁSZATI MÉRTÉKEK, CSILLAGÁSZATI SZÁMOK...........................................................................2
3. NAPRENDSZERÜNKRŐL......................................................................................................................... 3
4. TEJÚTRENDSZERÜNK............................................................................................................................ 4
5. A HOZZÁNK LEGKÖZELEBBI ÁLLÓCSILLAG............................................................................................ 5
6. KÜLSŐ CSILLAGRENDSZEREK................................................................................................................ 6
7. A VILÁGEGYETEM................................................................................................................................ 7
8. VÉLEMÉNY A TUDOMÁNYOS TÉNYEK ALAPJÁN.....................................................................................8
II. A MINKET KÖRÜLVEVŐ ÉS BENNÜNKET IS ALKOTÓ ANYAGRÓL......................................10
1. VIZSGÁLATI ESZKÖZÖK AZ ANYAGVILÁG MEGISMERÉSÉHEZ................................................................10
a. A fénymikroszkóp.................................................................................................................................10
b. Elektronmikroszkóp.............................................................................................................................10
c. Térelektron- és térionmikroszkóp........................................................................................................10
2. ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK, SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK.............................................................10
a. Az anyag...............................................................................................................................................10
b. Az atom................................................................................................................................................10
3. VÉLEMÉNYEK A TUDOMÁNYOS TÉNYEK ALAPJÁN...............................................................................13
III. AZ ÉLŐVILÁGRÓL..................................................................................................................................16
1. A SEJT............................................................................................................................................... 16
a. A sejt legfontosabb része.....................................................................................................................16
b. A sejt életjelenségei:............................................................................................................................16
c. A sejt méretei:......................................................................................................................................16
1. AZ EMBERI TEST SEJTJEIRŐL............................................................................................................... 16
2. AZ ÉLŐLÉNYEK KÉPESSÉGEI, ADOTTSÁGAI..........................................................................................18
d. Legkisebb vegyészeti gyár - legnagyobb termelés..............................................................................18
e. Repülés az élővilágban........................................................................................................................19
f. Tökéletes szövőüzem.................................................................................................................................20
g. Építés az állatvilágban........................................................................................................................20
h. Fények, elektromosság az állatvilágban.............................................................................................21
i. Lokátorok az állatvilágban......................................................................................................................23
j. Ultrahanglokátoros állatok......................................................................................................................23
k. A repülés tudományáról......................................................................................................................24
l. Univerzális jármű, "evezős csónak".........................................................................................................26
2. AZ EMBERI TEST SZERVEIRŐL............................................................................................................. 27
a. Vese:....................................................................................................................................................27
b. A szem..................................................................................................................................................28
c. A szív....................................................................................................................................................29
d. Az agy:.................................................................................................................................................30
3. VÉLEMÉNYEK A TUDOMÁNYOS TÉNYEK ALAPJÁN...............................................................................30
IV. A LÉTEZŐ UNIVERSUM, ANYAGVILÁG, ÉLŐVILÁG LÉTREJÖTTÉRŐL FILOZÓFIAI
KÖVETKEZTETÉSEK.......................................................................................................................................34

V. FELHASZNÁLT IRODALOM:................................................................................................................42
540.

VILÁGUNK

Összeállította:
Mráz Gusztáv
1983.