Tájékozódás a földi térben és

időben
 A földrajzi fokhálózat
Szélességi körök
A földrajzi szélesség azt mutatja meg, hogy a keresett
hely milyen irányban és hány fok távolságra van az
Egyenlítőtől.
A szélességi körök 111 km távolságra találhatók
egymástól.
A leghosszabb szélességi kör az Egyenlítő (40 ezer km)
Északi szélesség = N (Nord), Déli szélesség = S (South)
Hosszúsági körök
A földrajzi hosszúság a kezdő hosszúsági
körhöz – Greenwichhez – viszonyított
távolság fokokban kifejezve, és hogy milyen
irányban van (Ny vagy K).
Összesen 360 hosszúsági kör van
Nyugati hosszúság = W (West)
Keleti hosszúság = E (East)
Adja meg az alábbi ábrán lévő pontok földrajzi koordinátáit!
Megoldás: A: é.sz. 450, k.h. 1000 B: é.sz. 200, hosszúság 00 C: d.sz. 100, k.h. 300
D: é.sz. 500, ny.h. 1100 E: d.sz. 200, ny.h. 700
• Atlaszukban olvassák le a következő városok földrajzi koordinátáit:
Város
Város Földrajzi
Földrajzikoordináta
koordináta
London
London é.sz. 510, 00
Róma
Róma é.sz. 420, k.h. 120
Budapest
Budapest é.sz. 470, k.h. 190
Szentpétervár
Szentpétervár é.sz. 600, k.h. 300
Sao
Sao
Paulo
Paulo d.sz. 23,50, ny.h. 460
Manaus
Manaus d.sz. 20, ny.h. 600
Tokió
Tokió é.sz. 350, k.h. 1400
Nevezetes szélességi körök

Nevezetes dátumok, amikor itt

zenitben (900 a látóhatár felett) delel
a Nap

• Június 22 – nyári napforduló

• Március 20, Szeptember 23 –
tavaszi és őszi napéjegyenlőség
• December 22 – téli napforduló
 Helyi idő és zónaidő
• A helyi idő a Nap járása szerinti idő. Két delelés között telik el egy nap, ez 24 órából áll.
Oka a Föld tengely körüli forgása
• Minden hosszúsági körnek saját helyi ideje van.
• Két pont helyi idő különbségét a hosszúsági körök közötti különbség adja meg: 3600 = 24
óra, 150 = 1 óra, 10 = 4 perc
• Példa:
• 1.) Mennyi a helyi idő Budapesten, ha Londonban delel a Nap?
Budapest és London között a távolság 190, az időkülönbség 19 x 4 = 76 perc, azaz 1 óra 16
perc. Így ha Londonban delel a Nap (12 óra), akkor Budapesten helyi idő szerint 13 óra 16
perc van, hiszen a Föld nyugatról keletre forog, így keleti irányban hozzá kell adni az
időkülönbséget.
• 2.) Mennyi a helyi idő Manausban (Brazília), ha Budapesten dél van?
Manaus a ny.h. 600-án fekszik, így a távolság 19+60=790 , így az időkülönbség 79 x 4 = 316
perc, azaz 5 óra 16 perc
Így az időkülönbséget ki kell vonni, mert Manaus Bp-től nyugatra van. A helyi idő
Manausban 12 - 5 óra 16 perc, azaz 6 óra 44 perc
 Zónaidő, időzónák

• Akkor ennyit mutatnak az órák Manausban? Nem, mert az élet

szervezése nagyobb területre követel meg egységes időt (Nyíregyháza
és Budapest között is 12 perc eltérés van a helyi időben)
• Bevezetésre került a zónaidő
• A Földet 24, egyenként 15° szélességű zónára osztották be (így jön ki a
360°). A 0 zóna a ny.h. 7,5 °-tól a k.h. 7,5 °-ig terjed, majd kelet felé a
keleti zónák, nyugat felé a nyugati zónák következnek. A zónahatárok
nem követik pontosan a hosszúsági köröket, hanem igazodnak az
országhatárokhoz is. Egy zónán belül azonos időszámítást, a zónaidőt
használják.
 Időzónák
ny.h. ny.h. ny.h. k.h. k.h. k.h.
37,5o 22,5o 7,5o 7,5o 22,5o 37,5o

GMT =
greenwichi idő,
azaz a világidő
GMT GMT GMT GMT GMT
GMT
- 2 óra - 1 óra + 1 óra + 2 óra + 3 óra

Oo
Gr.
2006.10.28. 21
Az időzónák
A dátumválasztó vonal: Ny-K lépjük át, egy nappal előre, K-Ny
lépjük át, egy nappal hátra kell állítani az órákat
 Példák:
• Hazánk a Közép-európai időzónában fekszik (CET), így +1 óra
Greenwichez képest
• Nézzük meg mennyi a zónaidő az alábbi városokban, ha Budapesten
12 óra van?

Város
Város Zónaidő Zónaidő
Athén Athén 13 óra (keletre van, + 1 óra)
Peking Peking 20 óra (keletre van, + 8 óra)
New YorkNew York 6 óra (5+1 időzóna, nyugatra van, - 6 óra)
San Francisco
San Francisco 3 óra (8+1 időzóna, nyugatra van, - 9 óra)
• Animáció a nevezetes dátumokról:
https://www.facebook.com/100013163506582/videos/881283975653711/?t=25
 A naptár
• Az éves időszámítás alapja a Föld Nap körüli keringése, ez 365 és ¼ nap
• Az ¼ nap miatt van négyévente szökőév, azaz 366. nap február 23-án,
ekkor a február 29 napos
• Ez a Julián-naptár, amit Julius Caesar vezetett be. Azt első hónap ekkor
a március volt, a VII. hónapot magáról nevezte el. Később Augusztus
császár a VIII. hónapot pedig magáról. A többi hónap neve is római
eredetű
• Ez a naptár pontatlan, mert az így számolt év a valóságosnál 11 perccel
hosszabb. Ezért 128 évenként egy felesleges nap keletkezett, így a 16.
század végére a tavaszi napéjegyenlőség március 10-ére került.
• Ennek javítására VII. Gergely pápa úgy rendelkezett, hogy 1582.
október 4. után azonnal október 15. következzék. A százzal osztható
évek nem szökőévek, csak a maradék nélkül 400-al oszthatók. Ez a
Gergely-naptár