A FÖLD TENGELY KÖRÜLI FORGÁSA A FÖLD NAP KÖRÜLI KERINGÉSE

I. érzékelése I. érzékelése

1) ideje: 23h 56min 4s 1) ideje 365 nap 5h 48 min 46 s

2) iránya: NYK 2) iránya NYK
3) a képzeletbeli tengely az É-i és D-i sarkot köti össze, a Sarkcsillag felé mutat 3) ellipszis alakú pályán
4) a forgástengely az ekliptikára (keringés síkja) 66,5°-os szökben hajlik
II. bizonyítékai
5) szökőév
1) Foucault ingakísérlete – minden 4.évben februárban +1 nap, kivétel: a kerek százas évek közül csak azokban, amelyek
2) a Nap látszólagos útja az égbolton 400-zal is oszthatók a 4-en kívül
3) a csillagos ég látszólagos körbefordulása
II. évszakok váltakozása
III. következményei
1) okai:
1) eltérítő erő (Coriolis-erő)
– a Föld Nap körüli keringése
2) nappalok és az éjszakák váltakozása
– a Föld forgástengelye a keringés síkjára hajlik
IV. napi időszámítás – a forgástengely iránya nem változik a keringés során

1) 1 nap (deleléstől delelésig tart) 2) március 21. (tavaszi napéjegyenlőség)

a gyakorlati életben 0-24-ig
- az é-i félgömbön a tavasz, a délin az ősz kezdete
2) 1 nap = 24 óra ….
– az Egyenlítő felett delel 90° magasan
– az é-i és d-i félgömböt egyenlő mértékben világítja meg
IDŐSZÁMÍTÁS – a nappalok és éjszakák egyenlő hosszúak (12-12)

3) június 22. (nyári napforduló)

I. helyi idő
- az é-i félgömbön a nyár, a délin az tél kezdete
- az égitestek mindenkori állásához viszonyított idő
– a Ráktérítő felett delel 90° magasan
– delel a Nap (a megfigyelőhelyünk délkörén~meridiánján~hosszúsági körén halad át, déli 12 óra
– az é-i félgömböt nagyobb mértékben világítja meg
van)
– az északi félgömbön a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák
II. zónaidő – az É-i sarkvidéket állandóan éri a fény (ekkor 24 óra nappal–éjféli Nap))

– a Földet 24 időzónára osztották, egy zónán belül azonos idő van 4) szeptember 23. (őszi napéjegyenlőség)
– 1 időzóna 15° kiterjedésű (ezért a szomszédos időzónák közötti időkülönbség 1 óra)
- az é-i félgömbön az ősz, a délin a tavasz kezdete
– az időzónák határa nem követi pontosan a délköröket
– az Egyenlítő felett delel 90° magasan
– kelet felé utazva minden zónahatárnál egy órával előre kell igazítani óráinkat
– az é-i és d-i félgömböt egyenlő mértékben világítja meg
– nyugat felé utazva minden zónahatárnál egy órával hátrébb kell állítani óráinkat
– a nappalok és éjszakák egyenlő hosszúak (12-12)
– dátumválasztó vonal megközelítőleg a 180° hosszúsági kör mentén húzódik
5) június 22. (nyári napforduló)

- az é-i félgömbön a tél, a délin a nyár kezdete

– a Baktérítő felett delel 90° magasan
– az é-i félgömböt kisebb mértékben világítja meg
– a nappalok rövidek, az éjszakák hosszúak
– a D-i sarkvidéket állandóan éri a fény (ekkor 24 óra nappal)