Csillagászat

beugró fogalmak

1. Heliákus: Heliákus kelésnek azt nevezzük, amikor egy csillag vagy bolygó a
hajnali derengésben egyszerre jelenik meg, egyszerre kel a Nappal. Ennek
megfelelő jelenség alkonyatkor a heliákus lenyugvás.
2. dichotómia: kettősség, tagolódás. Minden pontnak van dichotómája,
polaritása.
3. precesszió: a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező
földtengely elmozdulás [legalábbis ezt tanítják…]
4. deferens: olyan matematikai felület, amelyen egy saját tengelye körüli
forgást végző gömb középpontja fut körbe, rajta a bolygóval.
5. epiciklus: mellékkör; a ptolemaioszi asztronómiában használatos kifejezés
azon pálya jellemzésére, melyet körben egyenletesen mozgó bolygó leír,
ha körének középpontja a Föld körül leirt nagyobb körben egyenletesen
halad. Az epiciklus célja volt a bolygók a Földről látott mozgásának
magyarázatát adni.
6. Ál Biruni: középkori perzsa tudós. Indiában tevékenykedett, meghatározta
a Föld kerületét.
7. HR-diagram: a csillagok fizikai tulajdonságai közötti összefüggést
szemléltető ábra. Az asztrofizika alapvető állapotdiagramja, amelyen az
egész csillagfejlődés végigfejlődés végigkövethető. A csillag abszolút
fényességét a felszíni hőmérséklet függvényében ábrázolja, így a csillagok
jól elkülöníthető tartományokban helyezkednek el.
8. meta galaxis: a világnak csillagászati megfigyelésekből ismert állaga,
amelyben az anyag állapota megegyezik a Tejútrendszerben ismeretessel.
9. extragalaxis: a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló távoli csillagrendszer,
külső Tejútrendszer.
10.1957. október 4. ekkor indult a Szputnyik-1, az első mesterséges hold,
amelyet Föld körüli pályára állítottak.
11.horizont: görög eredetű szó, jelentése látóhatár. Eredeti értelme egy
koordináta-rendszer alapsíkja, illetve egy olyan vonal, amelyen az ég és a
föld összeérni látszik.
12.szélrózsa: a szélirányok jelölésére használt skála. A szél iránya az irány,
ahonnan a szél fúj.
13.Azimut: azon szög, melyet valamely (csillagon v. földi objektumon
áthaladó) magassági kör képez a meridiánnal. A délponttól kiindulva
nyugaton, Északon, keleten át 0°-tól 360°-ig számítják.
14.ellenlábas: egy adott földfelszíni ponton és a Föld középpontján keresztül
húzott egyenes másik felszíni döféspontja. Ha a megadott pont földrajzi
 koordinátái (φ É; λ K), akkor az ellenlábas pont megfelelői (φ D; (180° -λ)
Ny).
15.melettlakó: egy adott földfelszíni ponton át a Föld tengelyére
merőlegesen húzott egyenes másik felszíni döféspontja. Ha a megadott
pont földrajzi koordinátái (φ É; λ K), akkor a mellettlakó pont megfelelői
(φ É; (180°-λ) Ny).
16.ellenlakó: egy adott földfelszíni ponton át a Föld tengelyével
párhuzamosan húzott egyenes másik felszíni döféspontja. Ha a megadott
pont földrajzi koordinátái (φ É; λ K), akkor az ellenlakó pont megfelelői (φ
D; λ K).
17.Topocentrikus: olyan koordinátarendszer, melynek középpontja a
megfigyelőpontba esik.
18.geocentrikus világkép: a Földet a világmindenség középpontjának tekintő
ókori elképzelés.
19.heliocentrikus világkép: a világmindenség középpontjába a Napot helyező
történeti elképzelés.
20.galaktocentrikus: a galaxis középpontjához rögzített csillagászati
koordinátarendszer.
21.zenit: a függőleges egyenes (amely áthalad a megfigyelőponton és a Föld
középpontján) és az éggömb látóhatár feletti metszéspontja. Az égbolt
csúcspontjának is nevezik.
22.nadír: a függőleges egyenes (amely áthalad a megfigyelőponton és a Föld
középpontján) és az éggömb látóhatár alatti metszéspontja. Az éggömb
talppontjának is nevezik.
23.meridián: az éggömbnek az a főköre, mely az északi és a déli sarkon,
valamint a megfigyelő feje feletti ponton, a zeniten is áthalad.
24.vertikális kör: a csillagászatban minden a zeniten és nadíron átmenő és így
legnagyobb kör, mely a horizontra merőleges.
25.horizont depresszió: a valódi horizont és a látszó horizont által bezárt szög,
amely a megfigyelő földfelszín feletti magasságából adódik.
26.refrakció: a fény útjának elhajlása az eltérő sűrűségű légrétegeken történő
áthaladás közben. Következtében az égitesteket a valódi irányuknál
magasabban látjuk. Értéke a látóhatár magasságában a maximális (36'
36"), a látóhatár fölötti magassággal csökken, a zenitben nulla.
27.délkör: a csillagászatban azon legnagyobb kör, mely az égi pólusokon és a
megfigyelési hely tetőpontján (zenitjén) áthalad.
28.deklináció: a csillag vezérsugara és az égi egyenlítő síkja által bezárt szög.
Értéke az éggömb északi felében pozitív, a déliben negatív előjelű, és -90°-
tól +90°-ig változhat.
29.óraszög: az egyenlítő délpontjától a csillag egyenlítői talppontjáig az
óramutató járásával megegyező irányba mért szög. Értékét óraszögben
adják meg (0-24 h), 1 h = 15°.
30.cirkumpolaritás: A pólus közelébe eső égitestek teljes napi ívüket a
látóhatár felett teszik meg, nem nyugszanak le. Azok a csillagok
cirkumpolárisak, amelyeknek deklinációját a megfigyelő földrajzi
szélességéhez adva 90°foknál nagyobb szöget kapunk (ha az északi
félgömbön vagyunk). Az Egyenlítőn egyetlen csillag sem cirkumpoláris,
míg a pólusokon minden csillag cirkumpoláris.
31.kulmináció: lehet alsó, amikor a nadírhoz közelebbi a delelés, és lehet
felső, amikor a zenithez közeli a delelés.
32.ekliptika: a Nap látszólagos évi égi pályája.
33.rektascenzió: a tavaszponttól a csillag egyenlítői talppontjáig az óramutató
járásával ellentétes irányba mért szög. Értékét óraszögben adják meg (0-
24 h), 1 h = 15°
34.tavaszpont: az égi egyenlítő és az ekliptika azon metszéspontja, amelyen
áthaladva a Nap az éggömb déli feléből az északiba lép. Jelölése: .
35.őszpont: az égi egyenlítő és az ekliptika azon metszéspontja, amelyen
áthaladva a Nap az éggömb északi feléből a délibe lép. Jelölése: .
36.ekvinokcium: napéjegyenlőség. A Nap égi egyenlítőn való áthaladásának
időpontja, amikor a Föld egészén egyenlő hosszúak a nappalok és az
éjszakák.
37.solsticium: Napfordulat, az ekliptikának 180 foknyi távolságban fekvő két
pontja. Az egyenlítőtől északra fekvő a rákcsoport kiinduló pontja, ez a
nyári napfordulat = solstitium aestivum, mert a napnak az ezen
csillagcsoporton át vett útja az északi földgömb astronomiai nyarának
kezdetét jelenti. A déli ellenben a bakcsoport kezdőpontja és ez a téli
napfordulat = solstitium hibernum, mert a nap az astronomiai tél kezdetén
ezen csillagcsoportban áll.
38.csillagidő: a tavaszpont óraszögével definiált időszámítás.
39.csillagnap: a tavaszpont két egymást követő delelése közötti idő. Hossza
23 h 56 m 04 s.
40.valódi nap: a Nap középpontjának két egymást követő felső delelése
közötti idő.
41.valódi szoláris idő: a Nap középpontjának óraszöge, kényelmi szempontok
miatt 12 órával megváltoztatva.
42.fiktív ekliptikai középnap: az az égi pont, amely a Nappal azonos idő alatt
futja be az ekliptikát egyenletes szögsebességgel, és a valódi Nappal a
perihéliumpontban egyezik meg.
43.fiktív egyenlítői középnap: az az égi pont, amely annyi idő alatt futja be az
égi egyenlítőt, mint a Nap az ekliptikát, egyenletes a szögsebessége, és a
fiktív ekliptikai közép-Nappal a tavaszpontban egyezik meg.
44.időegyenlítés: a közép szoláris idő és a valódi szoláris idő közötti
különbség: E=m-m0
45.világidő: a greenwichi délkör közép szoláris ideje, nemzetközi rövidítése
UT (Universal Time), vagy GMT (Greenwich Mean Time).
46.zónaidő: egy időzónán belül érvényes idő, amely egyenlő a zóna
fődélkörének középszoláris idejével.
47.dekretális idő: Energiatakarékossági vagy államigazgatási okokból a
zónaidőt rendeleti úton egy-két órával megváltoztathatják (nyári-téli
időszámítás).
48.mozgó dátumválasztó: A mozgó dátumválasztó vonal mindig ott található,
ahol éppen 0 óra van, zónaidőben nézve mindig két időzóna határán
helyezkedik el.
49.álló dátumválasztó: az álló dátumválasztó vonal kb. a 180 fokos hosszúsági
kör mentén húzódik a földgömbön. Alakja többször megtörik, hogy lakott
területen lehetőleg ne haladjon át. Ha keletről nyugatra keresztezzük, a
naptárt egy nappal vissza, ha nyugatról keletre, egy nappal előre kell
állítani.
50.lunáris naptár: a Hold járása alapján készített naptár (pl. a mohamedán
naptár).
51.szoláris naptár: a Nap járása alapján készített naptár (pl. a Gergely-naptár).
52.luniszoláris naptár: a Hold és a Nap járása alapján készített naptár (pl. a
zsidó naptár).
53.Numa Pompilius: ő vezette be a 12 hónapos ciklust a naptárba két új
hónap bevezetésével.
54.Julianus naptár: Julius Ceasar által i. e. 46-ban bevezetett naptár, amely az
év hosszát 365 napban adta meg, ám minden negyedik év 366 napos
szökőév volt.
55.Julián dátum: i.e. 4713. év első napjától eltelt napok számával és a 24h,
60m, 60s törtrészek helyett a nap decimális törtrészeivel adja meg az
időpontokat
56.tropikus év: Nap tavaszponton történő két egymást követő áthaladása
közötti idő. Hossza 365,2422 d, vagy 365 d 5 h 48 m 46 s.
57.anomalisztikus év: az időköz, amely eltelik azalatt, amíg a Föld kétszer
egymás után áthalad a földpályának Naphoz legközelebbi pontján. Ez a
pont az ekliptikán évente 11,5 ívmásodpercet előrevándorol. Az
anomalisztikus év időtartama 365 d 6 h 13 min 53 s = 365,2596 középnap.
58.sziderikus év: a Nap ugyanazon csillag előtt való két egymást követő
áthaladása közötti idő. Hossza 365,2564 d, vagy 365 d 6 h 09 m 09 s.
59.szökőév: az átlagosnál hosszabb, 366 napos év, ami a Gergely-naptárban
négyévente következik, kivéve, ha az évszám maradék nélkül osztódik 100-
zal, de nem osztódik 400-zal.
60.W-nap: a világnaptárnál a 4. évnegyed utolsó napját egy dátum és név
nélküli világnap követné.
61.epocha: az időszámítás kezdete (pl., a Gergely-naptár epochájaként
Krisztus születését fogadták el).
62.gnomón: árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati
mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A nap magassági
szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.
63.Erathosztenész: görög csillagász, aki Egyiptomban alkotott. Kiszámolta a
Föld kerületét Asszuánnál 7,2 fokos beesési szögnél, amire 5000 stadiont
kapott (39690 km).
64.forgási ellipszoid: háromdimenziós test, amelyet egy ellipszis kistengely
körüli forgatásával kapunk. A Föld alakját a szabályos mértani testek közül
leginkább ez közelíti.
65.centrifugális erő: forgó rendszerben fellépő, a forgástengelyre
merőlegesen, azzal ellentétes irányba ható tehetetlenségi erő. Ennek
köszönhető a forgó Föld alakjának eltérése a gömbtől és megközelítően
forgási ellipszoid jellege, azaz enyhe "megnyúltsága" az egyenlítő mentén.
66.geoid: a Föld geofizikai alakja; a ténylegesen fellépő szabálytalan térbeli
eloszlású nehézségi erőnek a hullámzástól eltekintett átlagos
tengerszinttel egymagasságú szintfelülete.
67.ekvipotenciális felület: olyan felület, amely minden pontjában merőleges
a nehézségi erő irányára.
68.geoid unduláció: a geoid eltérése az azt közelítő forgásellipszoidtól. Értéke
pozitív, ha a geoid felszíne a forgásellipszoidé fölött van, és negatív, ha
annak alatta.
69.Coriolis erő: a forgó rendszerben mozgó testekre a mozgásirányra
merőlegesen ható eltérítő erő. Eredete szerint tehetetlenségi erő, és csak
látszólagos, mivel csupán a forgó rendszerben érzékelünk irányváltozást.
A forgó Földön az északi féltekében a mozgó testeket jobbra téríti, a
déliben balra. Fontosabb földrajzi következményei: a szelek eltérülése,
lég- és vízörvények kialakulása.
70.Foucault: francia fizikus, aki egy ingát talált fel (Foucoult-inga), mellyel
szemléltette a Föld forgásának és a Coriolis-erőnek működését.
71.Berzenberg: a Föld forgását bizonyította be ő is, egy toronyból ledobott
kővel.
72.Reich: megismételte Berzenberg kísérletét ugyanazon célból, hogy
bebizonyítsa a Föld forgását.
73.Chandler-periódus: hossza: 14 hónap, egyfajta pólusmozgás.
74.földrajzi pólus: a földtengely pillanatnyi felszíni döféspontja.
75.Csillagászati pólus:a Föld szimmetriatengelyének felszíni döféspontja, ami
körül a földrajzi pólus mozog.
76.Mágneses pólus: az a pont, ahova a mágnese iránytű mutat. Ez a földrajzi
pólustól a mágneses deklináció értékével tér el.
77.perihélium: a földpálya (vagy valamelyik bolygópálya) Naphoz legközelebb
eső pontja, ahol a Föld január 4-5-én tartózkodik. A perihélium távolsága
a Naptól 147,1 millió km.
78.afélium: a földpálya (vagy valamely bolygópálya) legtávolabbi pontja a
Naptól, ahol a Föld július 4-6-án tartózkodik. A Föld naptávolsága
aféliumban 152,1 millió km.
79.apszisvonal: a bolygópálya perihéliumát és aféliumát összekötő szakasz (a
pálya nagytengelye).
80.csillagászati egység: a földpálya fél nagytengelyének hossza
(149,6 millió km), amelyet a Naprendszerben távolságegységként
használnak. Közhasználatú angol megfelelője az "Astronomical Unit",
rövidítve AU.
81.parallaxis: a csillag látszólagos elmozdulása az éggömbön a Föld Nap körüli
keringése következtében.
82.aberráció: a fényforrás látszólagos irányának eltolódása mozgó
rendszerből való megfigyelés esetén. A Föld Nap körüli keringéséből
adódó aberrációs állandó 20,48" mozgásirányban
83.precesszió: a tavaszpont elmozdulása az ekliptikán. A luniszoláris és a
planetáris precesszió összegződéseként jelentkezik. Értéke évi 50,25",
iránya retrográd.
84.nutáció: a precesszió értékének periodikus ingadozása a holdpálya-
egyenlítő szög függvényében.
85.lineáris excentricitás: az ellipszis vagy a hiperbola középpontjának
távolsága az egyik fókusztól.
86.numerikus excentricitás: egy égitest pályáját jelentő ellipszis lapultságát
jelentő arányszám.
87.terminátor: a bolygó vezérsugarára merőleges ortodróma.
88.szoláris öv: a Nap sugárzása, a Föld alakja, tengelyferdesége és mozgása
által kialakított éghajlat. Földünkön öt szoláris éghajlati övet különítenek
el: egy trópusit, két mérsékeltet és két sarkit.
89.stadiális: jégkorszakon belüli hidegebb időszak.
90.interglaciális: jégkorszakok közti kor. Kb. 40000-100000 évente váltják
egymást.
91.terresztrikus elmélet: csak földi hatások, pl.: hegységképződés,
kontinensvándorlás.
92.extraterresztikus elmélet: csillagászati hatások, pl.: pályaelemek
változása, kevés napfolt.
93.Kánoni egység: a besugárzás mértékegysége.
94.köppen küszöb: 450 kánoni egység – eljegesedés küszöbértéke.
95.perihélium hossz: a tavaszpont irányának a földpálya nagytengelyével
bezárt szöge.
96.glaciális: jégkorszak, hosszú távú éghajlati változás, amely alatt a Föld
átlaghőmérséklete lecsökken.
97.fényév: az a távolság amit a fény vákuumban egy tropikus év alatt befut.
98.napállandó: az űrben a napsugárzásra merőleges felületegységre
időegység alatt érkező sugárzási energia. Értéke a naptávolság függvénye,
a Föld esetében átlagosan 1368 W/m2.
99.differenciális rotáció: a Nap mivel gáz halmazállapotú, nem merev
testként forog, hanem differenciálisan rotál, az egyenlítőhöz közeli
tartományok nagyobb, a pólusokhoz közelebbiek kisebb szögsebességgel
forognak.
100. fotoszféra: a Nap kb. 400 km vastag feltételes felszíne, ahonnan a
napsugárzás 90 %-a ered.
101. röntgensugárzási zóna: a centrális mag és a konvektív zóna közötti
tartomány, ahol az energiaátadás a külső tartományok felé
röntgensugárzás formájában történik.
102. konvektív zóna: a fotoszféra alatti, kb. 150 000 km mélységig
terjedő zóna, ahol az energia a Nap belseje felől konvekciós áramlások
útján továbbítódik.
103. kromoszféra: a naplégkör alsó, kb. 8000 km vastag része közvetlenül
a fotoszféra fölött, amely teljes napfogyatkozás alkalmával figyelhető meg
vöröses rétegként.
104. umbra: a napfolt sötét magja.
105. penumbra: a napfolt külső része.
106. Wolf-féle relatív szám: a Napnak foltokkal való fedettségét jelöli.
R=k(10g+f); (f= foltok száma, g=foltcsoportok száma, k= a távcsőre
vonatkozó állandó).
107. napfoltciklus: két napfoltminimum között eltelt idő. (átlagosan 11,2
év).
108. fáklyamező: a napfoltok környékén a fotoszféra világosabb része.
109. szpikula: láncszerű képződmény a Nap kromoszférájában.
110. protuberancia: A Nap fotoszférájában létrejövő forró gázkitörések.
Legkönnyebben a Nap peremén lehet őket észrevenni, de néhány a
fotoszférában folyamnak látszik.
111. fler: a fotoszféra viszonylag kis területén, többnyire napfoltcsoport
fölött, rövid idő alatt (másodpercek vagy percek) végbemenő
robbanásszerű folyamat, amely nagy mennyiségű sugárzás és részecske
kibocsátásával jár.
112. napkorona: a naplégkör külső tartománya; átmenet a bolygóközi
térbe.
113. Titiusz-Bode szabály:
114. konstelláció: a bolygók, a Nap és a Föld sajátos egymáshoz
viszonyított helyzetei.
115. konjukció: az együttállás válfaja, amikor az illető bolygó a Nap és a
Föld között helyezkedik el. Csak a belső bolygóknál fordul elő.
116. oppozíció: szembenállás, valamely bolygó és a Nap
rektaszcenziójának 12 h-s különbsége. Ilyenkor a Nap, a Föld és az adott
bolygó közel egy egyenes mentén helyezkednek el, középen a Földdel.
Csak a külső bolygók kerülhetnek szembenállásba.
117. elongáció: legnagyobb kitérés, a Nap és valamelyik belső bolygó
által bezárt legnagyobb szög a Földről nézve. A Merkúr legnagyobb
kitérésének értéke 28°, a Vénuszé 48°.
118. kvadratúra: valamely bolygó és a Nap olyan kölcsönös helyzete,
amikor rektaszcenziójuk 6 h-val különbözik, vagyis az általuk bezárt szög a
Földről nézve 90°
119. Calorisz-medence:a Merkúr legismertebb medencéje
120. Vénusz szarvai:a bolygó sarlójának csúcsai kissé túlnyulnak a légkört
jelző vonalon(légkörön)
121. Tharsis hátság:a Mars hátsága….D=2500km
122. Eolikus formák:szél által alakított felszínformák a Mars felszínén
123. Aszteroida: kisbolygó, a Nap körül keringő kisebb (1 és 1000 km
közötti átmérőjű) szabálytalan alakú kőzet anyagú égitest. Számukat
100 000 körülire becsülik, többségük a Mars és a Jupiter pályája között
kering.
124. Hidalgó:kisbolygó neve(Föld-Szaturnusz között)
125. Phaeton:kisbolygó
126. Roche-féle határ:bolygók körül bizonyos távolságban keringő Hold
az árapály erők okozta belső feszültség miatt széttöredezik
127. retrográd irány: hátráló irány, az óramutató járásával megegyező
keringési vagy forgásirány a csillagászatban
128. direkt irány: haladó irány, az óramutató járásával ellentétes
keringési vagy forgásirány a csillagászatban
129. csomóvonal: a holdpálya síkjának metszésvonala az ekliptika síkjával
130. kötött tengelyforgás:a Hold tengelyforgásának az ideje=sziderikus
keringési idővel
131. szélességi libráció:a Hold földkörüli keringési sebességében
mutatkozó egyenlőtlenség,melynek következtében az ún. kötött keringés
ellenére a Hold felszínéből a felénél többet láthatunk(nem esik egybe az
ekliptikával)
132. hosszúsági libráció:keringési sebesség ingadozó,átlátunk a túlsó
felére,nem tükröződő felület sugárzása,v. fényvisszaverőképességének
mértéke
133. albedó: a felszín fényvisszaverő képessége, amely a visszavert és a
beeső sugárzás arányát adja meg, többnyire százalékban
134. William Herschel:az Uránusz felfedezője
135. Galle:Neptunusz felfedezője
136. P. Tombaugh:Plútó felfedezője
137. Io:Jupiter holdja
138. Európa: Jupiter holdja
139. Ganymedes: Jupiter holdja
140. Callisztó: Jupiter holdja
141. Titán:Szaturnusz holdja
142. Enceladus: Szaturnusz holdja
143. Triton: Neptunusz holdja
144. Phobos:Mars holdja
145. Deimos: Mars holdja
146. perigeum:földközel, a Hold pályájának földközeli pontja
147. apigeum:a Hold pályájának Földtől legtávolabbi pontja
148. sziderikus keringés:csillagév, a Nap ugyanazon csillag előtt való két
egymást követő áthaladása közötti idő
149. szinódikus keringés: az égitest két egymást követő azonos
konstellációja között eltelt idő, vagyis az az időtartam, melynek elteltével
a Földről nézve a Naprendszer valamely égitestje a Naphoz képest
ugyanabba a helyzetbe kerül.
150. 1969. június 20:az első Holdra szállás az Apolloutasai.Amstrong és
Aldrin
151. okultáció:csillagfedés
152. tranziens jelenség:gázkiáramlás
153. inszoláció:a felszíni kőzetanyag aprózódása a nagy hóingás miatt
154. Máre:tenger
155. Terra:szárazföld
156. Anortozit: földpát tartalmú Al-ban és Ca-ban gazdag kőzet
157. Norit:holdkőzet..pirokénből és földpátból
158. Regolit:a felszíni kőzetek laza kötőanyag nélküli törmeléke
159. Mascon:egyes égitestek tömegének egyenlőtlen elosztása folytán
keletkezett helyi anyagsűrűsödés
160. kompakt breccsa:becsapódások alkalmával fellépő magas hőm. És
nyomás hatására keletkezik(holdkőzet)
161. Thalasszoid:medence nagyságú mélyedések a terrák területén
világos fenékkel
162. Kóma: napközelben az üstökösmagból a napsugárzás hatására
felszabaduló gázokból és poranyagból a mag körül kialakuló kiterjedt
burok.
163. pertubáció:az üstökösök mozgásában más égitestek vonzása miatt
jelentkező zavaró hatás
164. fékezési pont:a meteorok fékezési pontja alacsonyabb,néha aFöl
felszínén van
165. bolida: -4m-nál fényesebb meteorjelenség. A nagyobb sebességű
bolidák a fékezési pontban gyakran szétrobbannak
166. meteorid:a kozmikus térségből a Földre hullott szilárd ásványi
összetevők alkotta kőzet(Földre hullott meteor)
167. sziderit:csaknem teljesen vas-nikkel tartalmú meteorkő
168. sziderolit:vas-nikkel és szilikátokat egyenlő arányban tartalmazó
meteorkő
169. aerolit:főleg szilikátokat tartalmazó meteorkő
170. kondrit: szilikátokat tartalmazó meteorkő(piroxén,olivin)
171. akondrit:tömöttebb földi kőzetekre hasonlító meteorit
172. asztroblém: meteorit becsapódásakor keletkező földfelszíni kráter
173. állatövi fény:
174. parsec: csillagászati távolságegység; az a távolság, amelyről a
földpálya fél nagytengelye merőleges rálátás esetén 1" szög alatt látszik.
1 pc = 3,2616 fényév.
175. megaparsec:csillagtávolságok mérésére használt egység 1Mpc=1
millió pc=30,84x1015km
176. látszó fényesség:a csillagok látható fényessége
177. abszolút fényesség: abszolút magnitúdó, egy égitest látszó
fényessége 10 parsec távolságból
178. magnitudó: fényrend, az égitestek látszó fényességének
mértékegysége. Egy magnitúdó különbség 2,512-szeres
fényességkülönbségnek felel meg a kisebb fényrendű égitest javára. Így,
 az 1m-s csillag 2,512-szer fényesebb, mint a 2m-s. A skálát néhány
pontosan meghatározott fényrendű csillaghoz kötötték. A fizikában
használt mértékegységekhez csatlakozva: 1 candela fényerősség 1 méter
távolságból észlelve -13,m94-s objektum fényességének felel meg
179. fősorozat:a HR-diagram főága mentén elhelyezkedő csillagok
180. óriás ág:amelyben a vörös óriáscsillagok helyezkednek el
181. vizuális kettős: olyan fizikai kettős, amelynek tagjai szabad szemmel
vagy távcsővel elkülöníthetők
182. fedési kettős: olyan fizikai kettős, amelynek kettős jellegére a
komponensek egymás mögé kerülésekor jelentkező
fényességcsökkenésből következtetnek.
183. spektroszkópiai kettős: a komponensek egymás körüli keringése
nyomán jelentkező színképeltolódás alapján azonosított csillagpáros.
184. nyílt halmaz:a csillagok száma 100 és 2000között van,alakjuk
szabálytalan,méretük 10pc
185. gömbhalmaz:a csillagok száma 5000 és 1M között van,átmérőjük
50pc,szabályos gömb alakúak
186. csillagasszociáció: olyan csillagrendszer, amelyet a gravitációs erő
nem képes összetartani
187. pulzár flercsillag: szabálytalan, időnként kifényesedik,majd
fénessége néhány óra alatt az eredetire esik vissza
188. nóva: fényerejét rövid idő alatt sokszorosára, akár
többszázezerszeresére növelő, majd fokozatosan visszahalványuló csillag,
amelyet régebben újonnan keletkezett csillagnak tartottak.
189. irreguláros galaxis: szabálytalan alakú csillagrendszer
190. Hadron: erős kölcsönhatásban részt vevő részecskéi—az Univerzum
fotonokból és erős elemi részecskékből áll
191. maradványsugárzás:
192. RR Lyrae: szabályos Változó csillagok periódusuk néhány óra és egy
nap között
193. delta Cephei: sárga,pulzáló óriáscsillag
194. Myra:polzáló vörös óriáscsillag
195. Rák köd: az 1054ben felrobbanó szupernóva helyén van
196. F. Hoyle: angol csillagász, szerinte Naprendszer egy közönséges
csillagközi gáz és porfelhőből alakult ki
197. Magellán-felhő: a Tejútrendszeren kívüli loális rendszerű
csillagrendszer egyik kisebb alcsoportja
198. nebuláris elmélet:a Nap és a bolygók egyazon időben ugyanazon
folyamat eredményeként a csillagközi anyag ugyanazon felhőjéből
egyszerre alakultak ki
199. lokális rendszer:pl. tejútrendszer , egy kisebb galaxis csoport
tagja,ez azonban nem galaxis halmaz,ezért nevezik lokálisnak
200. reflexiós köd: a közelben lévő csillagok fénye +csillan a porszemeken
és a porköd kékes színben világít
201. ózon: tiszta állapotban kék színű ,jódra emlékeztető,jellegzetes
szagú gáz. Molekulájának 3 Oigén atomja egyenlő szárú háromszöget
alkot. A légkör magasabb rétegjeiben van jelen nagyobb mennyiségben.
202. Oort felhő: a parabola pályájú üstökösök innen érkeznek
203. Holddóm:holdfelszíni forma
204. Sinus: holdfelszíni forma, jelentése öböl
205. Palus: holdfelszíni forma, jelentése mocsár
206. Lacus: holdfelszíni forma, jelentése tó
207. Üvegház effektus:a Földön és a Vénuszon tapasztalható jelenség,a
Nap rövidhullámokat bocsájt ki, ezek hosszúhullámok formájában
visszaverődnek a földfelszínről.a CO2 a légkörben elnyeli
208. inga:a Föld forgásának bizonyítására végeztek ingakísérleteket
209. vörös eltolódás: a csillag a Földtől való távolodása a színképvonalak
a vörös felé tolódnak
210. Parhéliosz: melléknap
211. periódusos-rendszer: Mengyelejev az elemeket rendszámuk szerint
foglalta táblázatba
212. szivárvány: az esőcseppen áthaladó napsugarak 2szer törnek+, s az
esőcseppek falán egyszer visszaverődve a napfény színeire bomlik
213. G. Piazzi: a Ceres kisbolygó felfedezője,1801ben
214. pillangó diagram: egy napfoltciklus napfoltjainak a Nap Egyenlítőhöz
viszonyított helyzetét ábrázolja grafikusan,a keletkezési zónák az idő
múlásával egyre inkább az Egyenlítő felé tolódnak
215. planetezima: bolygók kezdeményezői
216. Praeseppe: nyílthalmaz,a Rák csillagképben, Jászolnak hívják
217. sarki fény:poláris fény,a légkör felső részeiben észlelt fényjelenség
100 és 1000km között.. leggyakrabban a sarkvidékeken látható,néha
alacsonyabb földrajzi szélességeken is..
218. színkép: akkor kapjuk, ha a csillag színét spektroszkóppal felbontjuk
219. abszorbció: fényelnyelés
220. emisszió: elektromágneses hullámok kibocsátása
221. szökő ár: a Nap és a Hold által együttesen okozott vízszintemelkedés
a legmagasabb dagály.
222. abszolút nulla: O K=-273°C
223. algol: Perseus csillagkép változó csillaga
224. apex: az égbolt azon pontja, amely felé az egész Naprendszer 19,5
km/sec sebességgel halad
225. antapex: apex ellenpontja
226. drakonikus hónap: a felszálló csomóponton való két,egymás utáni
áthaladás közötti időtartam
227. gyűrűs napfogyatkozás: a Hol földtávolban van,a teljes árnyék
csúcsa nem éri el a Földet
228. ionoszféra: a légkörnek kb. 80km magasságban kezdődő erősen
ionizálódott rétege
229. izotóp: ugyanazon elemnek azonos rendszámú, de eltérő
magtulajdonságú(tömegszámú)változata
230. kronográf: a napkorona tanulmányozását napfogyatkozás kívüli
időben lehetővé tevő műszer
231. neutroncsillag: a szupernóva robbanás után összeesik a Nap-nagy
sűrűségűvé és tömegűvé válik ezzel
232. refraktor: fénytörésen alapuló lencsés távcső
233. reflektor: tükrös távcső, melyben két homorú tükör segítségével
keletkezik
234. sűrűség: a térfogat és a tömeg hányadosa jele:ró
235. Van- Allen-öv: a Földet körülvevő mágneses öv
236. protobolygó: ősbolygó
237. Cassini rés: a Szaturnusz A és B(kívülről a 4 és az 5) gyűrűi közti rés
238. dagály-elmélet: naponta 2alakalommal előforduló
vízszintemelkedés.
239. OK:a Föld,Hold és a Nap tömegvonzása miatt,az
ún.árapálykeltő erők
240. dagály-jelenség: a tengerjárás vízszint-emelkedéses szakasza
241. inszolációs aprózódás: hőm. ingadozás okozta aprózódás
242. gelivációs aprózódás: a fagy v jég okozta aprózódás
243. Kelvin-skála: abszolút hőm.i skála…O pontja -273°C
244. kondra: a meteorikus gyors megolvadás és lehűlés eredményeként
apró szilikát gömböcskék alakulnak ki
245. kvadráns: a csillagok magasságának és helyzetének
meghatározására szolgáló szalag
246. meteoráram: a hullócsillagok látszó pályáit összekötve az égen
visszafelé,azok egy pontban metszik egymást,ezek alkotják a
meteoráramot
247. Mohorovicsics diszkontinuitás: 30km mélyen húzódik, a Föld
belsejében a kérget választja el a köpeny felső részétől
248. Widmannstätten-féle ábra: vasmeteoritokon látható sávos rajzolat
249. tektit: kozmikus eredetű. De a meteoritoktól jelentősen eltérő
üvegszerű kőzetanyag
250. Tunguz meteor: Szibériában zuhant le 1908ban,meteoritanyagot
nem találtak,de súlya hozzávetőleg 200 000 kg lehetett
251. súlytalanság: a szabadon eső test a vele együtt mozgó rendszerben
súlytalanná válik a testeknek ez az állapota, amelyben közvetlen
környezetükhöz viszonyítva nyugalomban maradhatnak anélkül, h
támaszra v felfüggesztésre lenne szükségük
252. szcintilláció: a csillagok fényének gyors és rendszertelen fényesség
és irányváltoztatása
253. Sarsen-kör: Stonehenge
254. Aubrey lyukak: Stonehenge
255. Heel-kő: Stonehenge
256. radiáns pont: valamely meteoráramból kisugárzó hullócsillagpályák
kiindulási pontja az égbolton
257. Megale szüntaxis: Ptolemaiosz főműve
258. menhir: kőkorszakból fennmaradt, faragatlan,álló kőoszlop
259. Lófej köd: csillagközi porfelhő, mely eltakarja a mögötte levő
csillagokat a látható fény tartományában
260. Kába kő: becsapódott vasmeteorit, mohamedánok szent köve
261. Calendae: a hónap első napja a római naptárban
262. Idus: az ókori római naptárban március,május, július és október 15.-
e a többibe 13.-a
263. kozmológia: a világmindenséggel, mint összefüggő egységes
egésszel, tér és időbeli szerkezetével foglalkozó tudomány
264. analemma: ha a gnómon által megjelenített árnyékpontokat egy
éven keresztül figyeljük,8as alakzatot kapunk
265. baricentrum: súlypont
266. Barringer kráter: a legrégebben ismert óriás meteorsebhely,
D=1200km Arizonában a sivatagi klíma viszonylag jól megőrizte formáját
267. Cefeidák: szabályos periódusban,változó fényű,hőmérsékletű,
sebességű csillagok,nevüket a delta-cephei csillagképről kapták
268. Leonidák: meteorral,régen 33évenként hullócsillag esőként
észlelték(1833óta rendszeresen kimarad)
269. Ursidák: meteorraj
270. Drakonidák: meteorraj,októberben jelenik meg a Gracobini-Zinner
üstökös maradványai
271. felszálló csomó: a Holdpálya és az ekliptika metszésvonala a
csomóvonal,amely a Nap hatására forgásban van. A felszálló csomóban a
Tejút a déli földgömbről az északira lép át
272. Greenwich: a földrajzi hosszúság megállapításához szükséges
kezdőkör
273. szinkron pálya: a műholdak a Földdel, egyenlő sebességgel történő
egyidejű keringése
274. geostacionárius pálya: egyenlítői körpályán mozgó mesterséges
Hold,keringés közben állandóan a földfelszín adott pontja felett marad,
álló helyzetűnek látszik
275. Skylab: 1970ben fellőtt űrállomás
276. Leonov: sz 1űrséta végrehajtója
277. A. Sephard: űrugrást tett,olyan kozmikus kísérlet,melynek során az
űrhajó eljut a felső légkörbe, de a műholdpálya létrehozásához szükséges
sebességet nem éri el,így 1 keringésen belül visszatér a Földre
278. 1961. április 12: Gagarin a világűrben
279. Explorer: kisméretű tudományos kutatóprogram végrehajtására
alkalmas amerikai műhold
280. Viking program: a Marsról való adatgyűjtés programja
281. Galilei szonda: 1988ban leszállt a Jupiter légkörében
282. Vega program: a Vénusz és a Halley üstökös megfigyelését szolgáló
program(1989-94)
283. Magellán szonda: feltérképezte a Vénuszt,valamint gravitációs
adatokat szolgáltatott(1989-94)
284. 1980. május 26: Farkas Bertalan és Kubaszov fellövése a Szojuz36-
tal
285. Neil Amstrong:az Apolló11 utasa, az első Holdraszálló,1969.júl.20.
286. Space suttle: űrhajózási hordozóeszköz,az űrrepülőgép indítása
során 2,szilárd hajtóanyagú segédrakéta segítségével gyorsul fel,de
ilyenkor a fő hajtómű is üzemel
287. Giotto szonda: 1986.márc.13.án 540km-re megközelítette a Halley-
üstököst.
288. Voyager program: a Jupiter,Szaturnusz,Uránusz,Neptunusz és a
holdjaik feltérképezésére szolgált feladatául(1979-89)
289. Pioneer szonda: feladata a Jupiter és a Szaturnusz kutatása.1973-
79(üzenet az aranylemezen)
290. Apolló program: már befejezett amerikai űrrepülési
kísérletsorozat,az ember Holdra való juttatására,ottani kutatásra és onnan
való visszatérésre szolgált
291. NASA: Amerikai Űrkutatási és Repülésügyi Hivatal
292. ESA: Európai Világűr Szervezet
293. Rakéta elv:az akció-reakció törvényének értelmében működő
hajtóművek elvi alapja.Az elv szerint a tömegének adott hányadát
 +határozott relatív sebességgel hátrafelé kilövő testen +közelítőleg a
tömeg és a relatív sebesség szorzatával arányos nagyságú tolóerő
keletkezik.
294. többfokozatú rakéta: ha a távolság igen nagy, úgy több rakétatestet
építenek össze. melyek egymás utáni sorrendben működnek
295. Landsat: amerikai műhold, a Föld felszínét tapogatja le, 18naponta
tér vissza ugyanoda
296. Eumetsat: meteorológiai műhold
297. Burán: szovjet típusú űrrepülőgép
298. Ciolkovszky: a Hold hátsó oldalán lévő kráter, átmérője 230km,
illetve a rakéta meghajtású űrhajózás megalkotója
299. Godard: amerikai fizikus a világon az első folyékony üzemanyagú
rakéta feltalálója